„AMIT NEM TUDUNK MEGMÉRNI, AZON NEM TUDUNK JAVÍTANI.” ( KELVIN )
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE
2
A Diagnosztikus mérések fejlesztése a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának kutatási-fejlesztési projektje, megvalósulását a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.9-11/1-2012-0001) támogatja. Szakmai vezető: Csapó Benő Helyettes szakmai vezető: Molnár Gyöngyvér Projektmenedzser: Molnár Katalin Pénzügyi vezető: Balogh Gyöngyi Szakmai asszisztens: Mesterháziné Túri Diána Blaskovicsné Gál Zita Pénzügyi asszisztens: Kléner Judit Munkacsomag-koordinátorok: Antal Judit, Csapó Benő, Csíkos Csaba, Hercz Mária, Molnár Gyöngyvér, Pásztor Attila, Tóth Edit, Zsolnai Anikó
Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoport 6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 30-34. Tel., fax: (62) 544-354 Web: edia.hu
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
OKTATÁSELMÉLETI KUTATÓCSOPORT edu.u-szeged.hu/ok
„AMIT NEM TUDUNK MEGMÉRNI, AZON NEM TUDUNK JAVÍTANI.”
3
A projekt célkitűzései
A nemzetközi és a hazai mérési-értékelési programok átfogó, rendszeres visszajelzést nyújtanak a tanulók iskolai teljesítményéről. Az eredmények alapján végzett elemzések hatékonyan támogatják a közoktatási rendszer fejlesztését, segítik az intézményi szintű döntéshozatali folyamatokat, azonban a tanulók fejlődésének követéséhez, a tanulási nehézségek és az iskolai sikertelenség okainak feltárásához gyakori, részletes, személyes visszajelzésre van szükség.
agnosztikus értékelési rendszer, amely az iskolába lépéstől nyomon követi a tanulók egyéni fejlődését és jelzi az esetleges lemaradásokat, zavarokat. Az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportja 2009 és 2011 valamint 2011 és 2015 között megvalósította a „Diagnosztikus mérések fejlesztése” program első és második fázisát. A projekt célja a tanulást és a tanítást közvetlenül támogató, segítő, fejlesztő diagnosztikus mérési-értékelési rendszer kiépítése.
„ ...értékelési rendszer, amely követi a tanulók egyéni fejlődését és jelzi az esetleges lemaradásokat, zavarokat... ” Az oktatási problémák nagy része visszavezethető az iskolát megelőző fejlődési lemaradásokra és az első iskolai évek tanulási zavaraira. A további problémák megelőzését hatékonyan segítheti egy olyan di„Az a mesés feladat megmozgatta a fantáziámat, felébredtem tőle.” -Eszter, 10 éves
4
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE
„A projekt második szakasza hét nagyobb munkacsomagból áll. Ezek megvalósítása egymással összehangoltan, nagyrészt párhuzamosan folyik.”
MINŐSÉGI OKTATÁS ÉS HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA MINDENKINEK ADATGYŰJTÉS
BEAVATKOZÁS
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
Objektív, empirikus adatokra épülő információk előállítása és visszacsatolása
A beavatkozásokat segítő programok és az oktatásszervezést támogató modellek előállítása
Humán erőforrás előállítása
TARTALMI KERETEK
ELEKTRONIKUS DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSI RENDSZER (eDia)
VISSZAJELZŐ RENDSZEREK
FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
RENDSZERMODELL
TOVÁBBKÉPZÉSEK
„A feladatok nagyon játékosak és szórakoztatóak voltak.” -Áron, 12 éves
„AMIT NEM TUDUNK MEGMÉRNI, AZON NEM TUDUNK JAVÍTANI.”
5
Tartalmi keretek Koordinátor: Csapó Benő
Az egyes műveltségterületek koordinátorai: Olvasás: Steklács János Matematika: Csíkos Csaba Természettudomány: Korom Erzsébet A projekt első fázisában került sor az iskola kezdő szakaszában végzendő diagnosztikus mérések tudományos megalapozására, elkészültek a három fő mérési terület az olvasásszövegértés, matematika és a természettudomány részletes tartalmi keretei. E munka eredményei megjelentek magyar és angol nyelven, valamint megkezdődött szélesebb körű szakmai megvitatásuk és gyakorlatba való átültetésük. A kutatási eredmények gyors gyarapodása és az alkalmazás tapasztalatai miatt a tartalmi kereteket időről időre frissíteni, aktualizálni kell, így a projekt második fázisában megvalósul az új tudományos eredmények folyamatos beépítése. A tartalmi keretek aktualizálásának és kibővítésének másik célja az elektronikus formában készülő feladatbank fejlesztő munkáinak hatékonyabb támogatása.
„ ...a diagnosztikus mérések megalapozására elkészültek a három fő terület részletes tartalmi keretei... ” Ennek érdekében sor kerül a mérendő készségek, képességek, alkalmazási kontextusok, valamint diszciplináris tartalmak pontosabb azonosítására, a mérések tárgyának részletesebb leírására. Az elmélyültebb elemzés érdekében mindhárom területen önálló munkacsoportok foglalkoznak a mérések egyes dimenzióival és a készülő kötetekben önálló fejezetek mutatják be a pszichológiai, az alkalmazási és a diszciplináris szempontokat.
„A kérdések fantasztikusak voltak, jól megdolgoztatták az agyamat.” -Janó, 13 éves
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE
A számítógépes alkalmazás a papír alapúhoz képest új feltételeket és lehetőségeket teremt, többféle feladatformátum és multimédiás itemek alkalmazását teszi lehetővé. A feladatkészítők munkájának hatékonyabb támogatása érdekében az átdolgozott tartalmi keretek több konkrét példát, feladatvázlatot tartalmaznak, az illusztrációk alkalmazkodnak az online tesztelés sajátosságaihoz. A továbbfejlesztett tartalmi keretek közvetlen forrásként, elméleti háttérként szolgálnak a feladatíráshoz és a készülő feladatok tartalmának, minőségének megítéléséhez. Tananyagként használhatók a feladatírók képzésében és a tanárok
6
továbbképzésében. Közvetlen alkalmazásukon túl támogatják a pedagógusok munkáját, illetve hasznosíthatók tantervek kidolgozásakor és taneszközök fejlesztése során is.
„Tananyagként használhatók a feladatírók képzésében és a tanárok továbbképzésében.”
„Érdekesnek találtam, szeretek ilyeneket megoldani online.” -Guszti, 13 éves
„AMIT NEM TUDUNK MEGMÉRNI, AZON NEM TUDUNK JAVÍTANI.”
7
Kognitív és affektív készségek és képességek diagnosztikus mérési lehetőségei Koordinátor: Zsolnai Anikó Az előző projektben a három fő műveltségi terület mellett további hét területen valósult meg a diagnosztikus mérést-értékelést megalapozó tartalmi keretek kidolgozása, majd papír alapú feladatok, különböző mérőeszközök fejlesztése és ezek kipróbálása 1–6. évfolyamos tanulók körében. 1. A vizuális nyelv fejlődése 2. Szociális készségek és képességek 3. Állampolgári kompetencia 4. Angolnyelv-tudás 5. Egészségműveltség és egészségmagatartás 6. Tanulási motiváció 7. A tanulás tanulása 8. Írás 9. IKT-műveltség 10. Gazdasági műveltség 11. Problémamegoldás 12. Zenei képességek 13. Kombinatív képesség 14. Induktív gondolkodás 15. Kreativitás 16. Iskolakészültség „Nekem nagyon tetszett ez az egész feladatsor, imádom az eDiát.” -Petra, 10 éves
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE
E részprojekt célja egyrészt újabb területek elméleti hátterének feltárása, a vizsgálatukat megalapozó tartalmi leírások elkészítése, másrészt a már meglévő és az új területek méréséhez kidolgozott feladatok, tesztek számítógép alapú változatának létrehozása és kipróbálása online környezetben. A projekt végére összesen 16 területről rendelkezünk majd a tanulók fejlődését leíró adatokkal, lehetőség nyílik nemcsak egy-egy terület jellemzőinek, hanem a különböző kognitív és affektív
8
„ ...16 területről rendelkezünk majd a tanulók fejlődését leíró adatokkal... ” összetevők kapcsolatrendszerének feltárására is.
„Könnyű, érdekes ugyanakkor elgondolkodtató is volt.” -Norbi, 12 éves
„AMIT NEM TUDUNK MEGMÉRNI, AZON NEM TUDUNK JAVÍTANI.”
9
eDia (elektronikus diagnosztikus mérési rendszer) kidolgozása Koordinátor: Molnár Gyöngyvér
Az információs és kommunikációs technológiák olyan új lehetőségeket kínálnak, amelyek forradalmasíthatják az oktatást, ezen belül a pedagógiai mérés-értékelés folyamatát. Ennek következtében elindult az olyan új generációs pedagógiai mérési-értékelési technológiák kidolgozása, amelyek rövid távon is jelentős mértékű változást eredményezhetnek a pedagógiai mérés-értékelésben. A projekt részeként kifejlesztett online elektronikus diagnosztikus rendszer (eDia) használata számos új lehetőséget nyújthat a pedagógusok mindennapi munkájában a tanítási-tanulási folyamat tervezésétől a tanulói teljesítmények kritériumorientált értékeléséig. Tanórai, iskolai használatához elegendő egy általános böngésző és internetkapcsolat. A számítógép alapú tesztek a korábbiaknál változatosabb feladatformák alkalmazását teszik lehetővé. Például a feladatok utasításait nemcsak elol-
vashatják, hanem meg is hallgathatják a gyerekek, így a tesztek a még olvasni nem tudó vagy olvasási nehézségekkel küzdő diákok körében is használhatók.
„Nagyon tetszett, újszerű volt és egyáltalán nem unalmas.” -Gergő, 13 éves
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE
A hangok mellett képek, animációk, videók teszik még színesebbé, életszerűbbé a feladatokat. A tanulók feladatokra adott válaszaikat változatos formában adhatják meg, például kijelöléssel, kattintással, átszínezéssel, mozgatással, átrendezéssel. Az eDia így nemcsak egyszerű feleletválasztós feladatok, hanem multimédiás elemek és a technológia új lehetőségeit maximálisan kihasználó feladattípusok közvetítésére is alkalmas. Mindezzel lehetőség
10
nyílik egyrészt a már korábban is vizsgált tudás- és képességterületek új, innovatív és a diákok számára motiválóbb környezetben történő vizsgálatára (pl. kreativitás, vizuális, nyelvi, zenei képességek) másrészt eddig nem vizsgált képességek jellemzőinek feltárására (pl. dinamikus problémamegoldó képesség). Az elektronikus tesztelésben rejlő lehetőségek kihasználásával az eDia-rendszer alkalmas lesz arra, hogy gyors visszajelzést adjon a tanulók tu-
„Sohasem gondoltam, hogy egy felmérő ilyen érdekes lehet.” -Melinda, 10 éves
„AMIT NEM TUDUNK MEGMÉRNI, AZON NEM TUDUNK JAVÍTANI.”
dás- és képességszintjéről. A modern technológiát és webes alkalmazásokat használó platform új távlatokat nyit az osztálytermi tevékenységek átalakításához és hatékonyan segíti a pedagógusok mindennapi oktatómunkáját illetve értékelési feladatainak ellátását. Az elektronikus diagnosztikus mérési rendszer végleges formájában lehetővé teszi a tanulók fejlődésének folyamatos nyomon követését, az esetleges lemara-
11
dások megfelelő időben történő, pontos jelzését, a tanítás személyre szólóvá tételét.
„ ...az eDia alkalmas lesz arra, hogy gyors visszajelzést adjon a tanulók tudás- és képességszintjéről... ”
„Először azt hittem játszunk, a végén derült ki, hogy ez egy felmérő.” -Arnold, 9 éves
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE
12
Fejlesztő játékok Koordinátor: Pásztor Attila és Csapó Benő
Az online diagnosztikus mérésekben feltárt fejlődésbeli lemaradások kompenzálása csak az erre tartalmilag és módszertanilag leginkább alkalmas eszközökkel lehet igazán eredményes. Néhány alapvető készség és képesség fejlesztésének leghatékonyabb módja az, ha a tesztfeladatokhoz hasonlóan a fejlesztő eszközöket is online lehet a tanulókhoz eljuttatni. Ennek érdekében sor kerül számítógépes fejlesztő játékok, feladatok gyűjtésére, adaptálása, ezek értékelésére, valamint újak kidolgozására. A fejlesztő eszközök számos új lehetőséget nyújtanak a matematika, a természettudomány, az olvasásszövegértés, valamint az általános gondolkodási képességek (pl. induktív, de-
duktív gondolkodás) területén azonosított fejlődésbeli különbségek kezelésére. Hatékonyan alkalmazhatók a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatásában is, valamint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákok az iskolában elsajátított tudást iskolán kívüli helyzetekben is eredményesen hasznosíthassák.
„ ...sor kerül számítógépes fejlesztő játékok adaptálására, valamint újak kidolgozására... ”
„Felmérőben videó, képek, hangok és mint ha csak játszanom kellene.” -Péter, 13 éves
„AMIT NEM TUDUNK MEGMÉRNI, AZON NEM TUDUNK JAVÍTANI.”
13
Továbbképzések Koordinátor: Hercz Mária és Csíkos Csaba
A technológia gyors fejlődésének köszönhetően néhány év múlva a pedagógiai felmérések többségét már elektronikus eszközökkel valósítják meg. Fontos érdekünk, hogy e változással lépést tartsanak a magyar iskolák tanárai és tanulói, ezért a projekt előző szakaszában kidolgozott szakirányú továbbképzések tartalmi és módszertani megújítását követően ingyenes és akkreditált pedagógus-továbbképzéseket
szervezünk tanítók, tanárok, pedagógiai értékelési tanácsadók és szakértők, illetve a projekt megvalósításában részt vevő kollégák számára. A kibővített tartalmi keretek és a technológia adta mérés-értékelés sokféle lehetőségének megismerése gazdagítja a pedagógusok módszer- és eszköztárát, valamint felkészíti őket a 21. században kulcsfontosságúnak tekintett készségek és képességek technikai eszközökkel támogatott fejlesztésére.
„Tetszett a gyerekeknek, sok hasznos dolgot tanultak belőle.” -Marianna, pedagógus
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE
14
Visszajelző rendszerek Koordinátor: Antal Judit, Csapó Benő és Molnár Gyöngyvér Ha a tesztelés során minden diák ugyanazokat a feladatok oldja meg, a gyorsabban fejlődő diákoknak egyes feladatok túl kön�nyűek, unalmasak, míg a lassabban haladók számára reménytelenül nehezek, szoron-
gást kiváltóak lehetnek. A feladatbankokra épülő diagnosztikus értékelés lehetővé teszi, hogy minden tanuló a saját fejlettségének megfelelő feladatokat oldjon meg. Ez motiváltabbá, érdeklődőbbé teszi a diákokat, és javul a mérések megbízhatósága is. A különböző tesztelméleti modellek lehetőséget kínálnak arra, hogy az eredményeket akkor is közös skálán fejezzük ki, ha az egyes tanulók nem pontosan ugyanazokat a feladatokat oldották meg. A munkacsomag keretében megvalósul a diagnosztikus
elemzésre leginkább alkalmas matematikai modell kiválasztása, a feladatok nehézségének empirikus meghatározása és a tanulók fejlődését reprezentáló skálák elkészítése. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy a bonyolult számítások eredményeiről a tanulók és a pedagógusok könnyen értelmezhető, felhasználóbarát módon kapjanak tájékoztatást. Ezt szolgálja a pedagógusok aktív bevonásával kidolgozandó, a statisztikai adatokat vizuálisan is megjelenítő visszajelző rendszer.
„ ...könnyen értelmezhető, felhasználóbarát tájékoztatást ad...”
„Itt, a végeken feszülten figyelő és dobogó szívű gyermekek vesznek részt az Önök méréseiben.” -Zoltán, pedagógus
„AMIT NEM TUDUNK MEGMÉRNI, AZON NEM TUDUNK JAVÍTANI.”
15
Partnerség Koordinátor: Tóth Edit és Csapó Benő Az oktatás kutatás alapú fejlesztésének kulcsfontosságú eleme, hogy a tudományos alapokon nyugvó adatok, elemzések a döntéshozók rendelkezésére álljanak. Bár a diagnosztikus mérések közvetlenül a tanulási folyamatokat segítik, a hosszabb időszak alatt összegyűjtött adatokat fel lehet használni az iskolai és a fenntartói feladatok ellátásának segítésére (pl. az oktatási rendszerben lévő egyenetlenségek azonosítására). Ennek érdekében a munkacsomag keretében közoktatási intéz-
„ ...megmutatják a hatékony fenntartói szintű beavatkozások lehetőségeit...”
mények fenntartóinak bevonásával sor kerül olyan modellek kidolgozására, amelyek megmutatják a hatékony fenntartói szintű beavatkozások lehetőségeit. A magas szinten feldolgozott értékelési információk
jelezhetik az intézmények közötti különbségeket és feltárhatják azok okait is. Az elemzések rávilágíthatnak a kistérségeken belül az oktatási feltételekben mutatkozó különbségekre, és ajánlásokat, javaslatokat fogalmazhatnak meg az egyedi beavatkozásokra. A tényekre alapozott fenntartói döntéshozatalnak fontos feltétele az objektív visszacsatolás megteremtése, a kutatás és az oktatásirányítás kapcsolatának erősítése.
„A gyerekek szívesen vettek részt a mérésben, örömmel várják a következő lehetőséget.” -Anna, pedagógus
Európai Szociális Alap
