ISSN 1830-5105
2013. július / 6., különszám HU
EGSZB info BEVEZETŐ Kedves Olvasók!
“
Milyen energiaszerkezetre volna tehát szükség? És hogyan érjük el Erről vitát kell folytatni, méghozzá a nyilvánosság bevonásával, nem pedig zárt ajtók mögött, a döntéshozók és politikusok szűk körében.
”
Milyen energiaszerkezetre volna tehát szükség? És hogyan érjük el ezt biztonságos, környezetbarát, gazdaságilag versenyképes, szociális szempontból helyénvaló és fenntartható módon? Erről vitát kell folytatni, méghozzá a nyilvánosság bevonásával, nem pedig zárt ajtók mögött, a döntéshozók és politikusok szűk körében. A litván elnökkel, Dalia Grybauskaitėval tartott közelmúltbeli találkozóm során ezt külön hangsúlyoztam. Meggyőződésem, hogy a litván elnökség meghallgatja az európai civil társadalom nézeteit, és bevonja őket az energiaellátásunk közös jövőjéről folytatott vitába.
Henri Malosse az EGSZB elnöke
2013. szeptember 18–19. EGSZB, Brüsszel: Az EGSZB plenáris ülése
2013. szeptember 25–27.
EGSZB, Sopot, Lengyelország: Európai fórum az új ötletekért
SZÁMUNK TARTALMÁBÓL
2 3 4
A litván elnökség, ahogyan az EGSZBtagok látják
4
Interjú Marija Hanževačkival, a Horvátországi Független Szakszervezetek főtitkárával
5 6
Görögország a fenntartható fejlődés útján: csak ez az irány mutat a jövőbe
6
Ami engem lázba hoz – interjú Anna Nietykszával, az EGSZB lengyel tagjával
Interjú Anne-Marie Sigmunddal, az EGSZB tagjával és egykori elnökével Interjú Christoph Lechnerrel és Ana Milićević Pezeljjel, az EU–Horvátország konzultatív vegyes bizottság társelnökeivel
Egy évünk van, hogy megmentsük Európát – figyelmeztet Henri Malosse, az EGSZB elnöke
Tíz évvel az euró bevea „stabilitásra épülő zetését követően a világnövekedés” elve helyett méretű pénzügyi és egy új növekedési, gazdasági válság rávilámunkahely-teremtési gított arra, hogy milyen és stabilitási paktumot korlátai és ellentmonkell alkalmazni, amely dásai vannak az euróbevonja a folyamapai monetáris uniónak tokba a szociális part(EMU), amelyek veszénereket, és amelyhez lyeztetik a közös valuta a monetáris unió teljes vonzerejét. Az Európai kiépítésére van szükség. Gazdasági és SzociáA vélemény alábbi ajánlis Bizottság (EGSZB) lásait érdemes kiemelni: Carmelo Cedrone, ezért tovább vizsgálja a növekedéshez uniós az EGSZB tagja azt a kérdést, hogy gazdasági kormányzást milyen jövő vár a közös kell létrehozni, ki kell pénzre. A választ keresve, amely több bővíteni az Európai Központi Bank és mint 500 millió európai polgár élea bankunió illetékességi körét, illetve tére kihat, az EGSZB a közelmúltban a fiskális, politikai és szociális unió iráfogadta el a „Merre tart az euró?” című nyába kell elmozdulni. véleményét. Ebben egy dolgot világosan leszögezett: az eurónak csak akkor van Azt, hogy milyen kockázatokkal esélye a túlélésre, ha az uniós tagállamok jár a nem teljesen kiépített EMU, jól gazdasági teljesítményében nagyobb mutatja „A valódi, szoros gazdasági konvergenciát, az EU egészében pedig és monetáris unió tervezete – Európai nagyobb versenyképességet sikerül vitaindító” című európai bizottsági elérni. Ehhez pedig komoly gazdasági közlemény is. Az EGSZB pedig egy és politikai kompromisszumokat kell másik véleményével („A valódi, szoros kötni. Ahogy a vélemény előadója, gazdasági és monetáris unió”) kapcsoCarmelo Cedrone (Olaszország, „Munlódik be ebbe a fontos, aktuális vitába. kavállalók” csoport) is megfogalmazza: A véleményben arra kérjük a Taná„az aszpirin jó a fájdalomcsillapításra, csot, hogy az Európai Bizottságtól de jelen pillanatban antibiotikumra van kapott javaslatok alapján határozottan szükség a betegség kezelésére”. lépjen fel a kérdésben. Véleményünk szerint két szakaszban kell meghozni Az EGSZB által javasolt antia szükséges intézkedéseket. Az elsőben biotikumos kezelés abból áll, hogy nincs szükség szerződésmódosításra,
“
Az aszpirin jó a fájdalomcsillapításra, de jelen pillanatban antibiotikumra van szükség a betegség kezelésére
”
viszont – a már említett véleményben szereplő intézkedéseken kívül – olyan eszközöket kell bevezetni, amelyekkel kezelni lehet a tagállamok közötti aszimmetriákat, csökkenthető a hitelpiac széttöredezettsége és teljesen kiépíthető az egységes piac. A második szakaszban, amelyben valószínűleg már szerződésmódosításra is szükség lesz, egy valódi európai kormány jönne létre, amely lehetővé tenné, hogy Európa az USA-hoz és Japánhoz hasonlóan reagálhasson a jelenlegihez hasonló pénzügyi válságokra. Nagyon ambiciózusnak tűnhet ezeknek az intézkedéseknek az elfogadása, de nem szabad elfelejteni, hogy az EU útelágazáshoz érkezett. A láz, melyet az emberek és a vállalkozások által hozott áldozatok hevítenek, egyre emelkedik, és ha most nem nyúlunk antibiotikumokhoz, akkor a beteg hátat fordíthat kezelőorvosainak, feltéve magának a kérdést: Mi lett ebből az Európából? (asp) O ©sar_38
Az energia napjainkban – mind nemzeti, mind európai szinten – különösen kényes téma. Uniós csatlakozását megelőzően Litvániának biztonsági okokból be kellett zárnia ignalinai atomreaktorát, amely az ország villamosenergia-igényének 70%-át látta el. Ezzel csökkent Litvánia energiaellátásának biztonsága.
ESEMÉNYEK, IDŐPONTOK
híd Európa és a szervezett civil társadalom között
Antibiotikumok a monetáris uniónak
Litvánia 500 kérdést tervez megoldani 2013 második felében, amikor rajta a sor, hogy ellássa az Európai Unió elnökségi feladatait. Ezek között kiemelt helyen szerepel az energiaellátás biztonsága.
Az európai energiaszerkezet számos kérdést vet fel, továbbá rávilágít arra, hogy milyen stratégiai döntéseket kell meghozni az elkövetkező hónapokban. Példa erre az elszegényedő háztartások száma, amely egyre növekszik, bár hivatalos statisztikák nincsenek erről. Megemlíthető még a fenntartható fejlődés, a szén-dioxid-kvóták, valamint az összköltségekhez képest jelentős és európai vállalatok versenyképességét is veszélyeztető energiaszámlák.
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Energetikai átállás: a társadalmi részvétel ösztönzése Az EU-ban jelenleg zajló energetikai átállás csak akkor lehet sikeres, ha a nyilvánosságot is bevonjuk: ez volt a legfontosabb következtetése annak az energetikai átállásról és nyilvános párbeszédről szóló rendezvénynek, amelyre az EGSZB és a Notre Europe – Jacques Delors Intézet szervezésében, májusban került sor Párizsban. A tagállamokból érkező számos energiaügyi minisztert és tisztviselőt, érdekcsoportok és a civil társadalom képviselőit asztalhoz ültető esemény fő célja az volt, hogy nyílt és átlátható európai energetikai párbeszédet kezdeményezzen az EU tagállamain belül és a tagállamok között.
“
Henri Malosse, az EGSZB elnöke
Az eseményt lezáró nyilatkozat – amelyet Henri Malosse EGSZB elnök és Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnöke írt alá – jobb tájékoztatást, hatékonyabb konzultációt és nagyobb demokráciát sürgetett az energiaügyi kérdések terén. A nyilatkozat aláírói információs és figyelemfelkeltő kampányokat szorgalmaztak, hogy segítsék a civil társadalommal és a széles körű nyilvánossággal megértetni az előttük álló kihívások nagyságrendjét. Újfent megerősítették annak szükségességét, hogy széles körű és átfogó energetikai vitákat folytassanak EU-szerte, és sürgették a döntéshozókat, hogy tartsák tiszteletben
Itt az idő, hogy a nyilvánosság teljes körű bevonásával újragondoljuk energiastratégiáinkat. A demokrácia záloga egy olyan, a konzultációs folyamatba bevont, tájékozott nagyközönség, amelynek tiszteletben tartják az álláspontját.
”
a konzultációban részt vevő közösségek véleményét. Malosse és Delors elnökök elkötelezték magukat e folyamat nyomon követése mellett. „Itt az idő, hogy a nyilvánosság teljes körű bevonásával újragondoljuk energiastratégiáinkat. A demokrácia záloga egy olyan, a konzultációs folyamatba bevont, tájékozott nagyközönség, amelynek tiszteletben tartják az álláspontját” fejtette ki Malosse elnök. A nyilatkozat szövegét az energetikai kérdésekkel foglalkozó májusi ülését megelőzően eljuttatták az Európai Tanácshoz. Fő üzenete szorosan kapcsolódik az EGSZB ismételt felhívásaihoz, hogy hívjanak életre egy olyan európai energetikai párbeszédet, amely felhatalmazná a civil társadalmi hálózatokat és a nyilvánosságot a döntéshozókkal való együttműködésre, és a tagállamokon belül, illetve a tagállamok között összehangolt, többszintű eszmecserét tenne lehetővé. (mb) O
Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke ©Notre Europe
www.eesc.europa.eu 1
A legfontosabb kihívás az uniós versenyképesség javítása Raimundas Karoblis, Litvánia EU melletti Állandó Képviselőjének nyilatkozata
Raimundas Karoblis, Litvánia Állandó Képviselője az EU mellett ©Litvánia Állandó Képviselete az EU mellett
Az EU Tanácsának litván elnöksége egy olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor Európának biztosítania kell arról polgárait, társadalmát és a vállalkozásokat – csakúgy, mint az egész világot –, hogy hiteles, nyitott és növekszik. Együtt kell működnünk annak érdekében, hogy biztosítsuk az EU hitelességét pénzügyei kezelésében, hogy növekedéshez és munkahelyteremtéshez vezető politikákat folytasson, és nyitott legyen a világ, köztük a tagjelölt országok, általában a szomszédos államok és főbb kereskedelmi partnereink felé.
Litvánia leküzdötte a válságot, és visszatért a gyors és fenntartható növekedéshez. Az Európai Unióban azonban többre van szükség. A versenyképességben látjuk azt az egyik fő területet, ahol az EU tovább javulhatna. Elnökségünk kiemelten kezel majd számos kezdeményezést – a szolgáltatásoktól az energiaügyön át a digitális menetrendig – egy integráltabb és jobban működő egységes piac megteremtése érdekében. Emellett megfelelő jogszabályokba kell átültetnünk a 2014–2020-as időszak uniós költségvetését, hogy a pénz késedelem nélkül kezdjen áramolni és lendületet adjon a gazdaságnak. Meg fogjuk vizsgálni,
“
A versenyképességben látjuk azt az egyik fő területet, ahol az EU tovább javulhatna.
”
Dalia Grybauskaitė bemutatja a litván elnökség logóját ©2011 A Litván Köztársaság Elnöki Hivatala hogyan lehet felhasználni a még kiaknázatlan potenciált, és hálásak vagyunk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elkötelezettségéért, amellyel hozzájárul a megoldások kereséséhez többek között azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet növelni az állami tulajdonú vállalatok hatékonyságát, jobb foglalkoztatási lehetőségeket biztosítani a nők számára és jobb eredményeket elérni a makroregionális stratégiák révén.
Az előttünk álló feladatok impozánsak, a munkaterhelés pedig nagyobb, mint valaha – az idő azonban rövid, hiszen az EU a jelenlegi jogalkotási ciklus lezárására készül. Rendkívül mozgalmas hónapoknak nézünk elébe. Az elnökségi tiszt betöltőiként minden tőlünk telhetőt megteszünk. Meggyőződésünk, hogy valamennyi uniós tagállam és intézmény együttműködik majd a közös siker érdekében. O
A litván elnökség, ahogyan az EGSZB-tagok látják „Iparkodó” elnökség A litván elnökségnek napirendje élére kell helyeznie az iparpolitikát – véli Gintaras Morkis EGSZB-tag, a gyáriparosok litván szövetségének főtitkárhelyettese.
EGSZB info: Mit jelent az Ön számára Litvánia elnöksége? Gintaras Morkis: Egyesek azt mondják, hogy az uniós elnökségnek pusztán eljárási szerepe van, én azonban úgy vélem, hogy ennél sokkal többről van szó.
“
A legfontosabb téma szerintem az iparpolitika és minden azzal összefüggő terület.
Gintaras Morkis, az EGSZB tagja
Amikor a türelem nem feltétlenül erény A litván elnökségnek ki kellene domborítania Európa szociális dimenzióját, az ország polgárainak pedig felül kellene kerekedniük közismert türelmükön, és markáns változásokért kellene küzdeniük, mondja Daiva Kvedaraitė EGSZBtag, a litván Solidarumas szakszervezet képviselője.
EGSZB info: Mit jelent az EU-elnökség Litvánia számára? Daiva Kvedaraitė: Ez az év különleges Litvánia számára, és nem csak az elnökség miatt. A „Sąjūdis” – a Szovjetuniótól való függetlenségünkhöz vezető, békés és erőszakmentes mozgalom – 25. évfordulóját ünnepeljük. Sajnos az ezt követő események megrendítették az emberek hitét a jövőben és még inkább az EU-ban.
Mit gondol, mi az, amit Litvániának prioritásként kellene kezelnie? Az elnökség hivatalos napirendjén az EU pénzügyi stabilitásának javítása, a bankunió megteremtése, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése szerepel.
2
”
Mások úgy gondolják, hogy az elnökség és az uniós intézmények tartanak kézben mindent, és hogy az üzleti életet nem szabad ebbe bevonni.
Véleményem szerint azonban az országok lakói, a polgárok alkotják az államot, tehát a civil társadalomnak – beleértve a vállalatokat is – szerepet kell vállalnia, és éppen ezt teszi a gyáriparosok litván szövetsége.
Ön szerint Litvániának mely prioritásokra kell összpontosítania? Úgy vélem, a Litvánia által választott prioritások közül négy különösen fontos: a keleti partnerség az európai szomszédsági politika keretében, az energiaellátás biztonsága, a balti államokra vonatkozó stratégia és a jobb határvédelem. Litvánia geostratégiai helyzetéből adódóan különösen értékes a keleti partnerség szempontjából. Azonban a legfontosabb téma szerintem az iparpolitika és minden azzal összefüggő terület: energiaárak, piacreform és infrastruktúra, valamint környezetvédelmi és más szabályozási kérdések. O
”
A litván embereket türelmesnek ismerik. Nem tiltakoznak, ha csökken a fizetésük, a bérük, a nyugdíjuk vagy a munkanélküliségi járadékuk. De valóban példaként szolgálhatunk más uniós országok számára? Nagyon fontos, hogy országunk legyőzze ezt
EGSZB info: Milyen értékkel járhat Litvánia elnöksége? Mindaugas Maciulevičius: Litvánia éppen most kerül ki egy súlyos pénzügyi válságból, gazdasága pedig ismét növekedni kezd. A „vihar legyőzése” kapcsán szerzett tapasztalataink hasznosak lehetnek más olyan tagállamoknak, amelyek növekedésüket és foglalkoztatásukat igyekeznek ösztönözni, különösen a fiatalok érdekében.
Mit kellene Litvániának prioritásként kezelnie az elkövetkező hat hónapban?
“
”
Mindaugas Maciulevičius, az EGSZB tagja A litván elnökség fő prioritásainak egy hiteles, növekvő és nyitott Európa megteremtésére kell irányulniuk. Konkrét intézkedéseket kellene hozni többek között a gazdasági és monetáris unió és az egységes piac elmélyítése, a pénzügyi stabilitás megerősítése és a szilárdabb uniós államháztartás biztosítása érdekében.
Milyen szerepet kellene ebben betöltenie a civil társadalomnak? A civil társadalomnak ismereteit és tapasztalatát kamatoztatva döntő szerepet kell betöltenie a fenti értékek érvényre juttatásában. E célok előmozdítására számos eseményt tervezünk. Egy virágzóbb és befogadóbb Európa megteremtése ugyanis csapatmunkát igényel. O
HAMAROSAN AZ EGSZBBEN
Az EU pénzügyi stabilitásának javítása, a bankunió megteremtése, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése nem elegendő
Mit gondol, milyen szerepet kellene játszania a civil társadalomnak a litván elnökség során?
Mindaugas Maciulevičius EGSZB-tag szerint a litván elnökségnek meg kellene osztania a gazdasági válság leküzdése terén szerzett tapasztalatait, hogy segítse a többi uniós országot a fellendülés útjának kijelölésében. Hisz abban, hogy a civil társadalom minden tagjának részvétele szükséges Európa talpra állításához.
A litván elnökség fő prioritásainak egy hiteles, növekvő és nyitott Európa megteremtésére kell irányulniuk.
Mindez azonban nem elegendő. A mindennapi emberek bevonása és a szociális dimenzió erősítése szintén kulcsfontosságú kérdés. Az EU ugyanis nem csupán gazdasági és monetáris unió, hanem az értékek uniója is, ahogyan azt az EU Alapjogi Chartája kimondja.
“
Úton a fellendülés felé
Fedezzük fel Litvániát! Az EGSZB – Litvánia Állandó Képviseletével közösen – örömmel ünnepli az EU litván elnökségét a „Csomagok Litvániából” című kiállítással, amely szokatlan és interaktív módon mutatja be az országot.
Daiva Kvedaraitė, az EGSZB tagja
az apátiát, és kialakítsa magában a méltóság, a bátorság, a bizalom és a szolidaritás mélyebb érzését. Végül is mindannyian felelősek vagyunk a jövőnkért. O
A tárlat 2013. július 10-től szeptember 25-ig tekinthető meg a JDE épület 6. emeleti Átriumában. Önöket is invitáljuk, hogy jöjjenek el, és fedezzék fel ezt a balti tagállamot utazó csodaszobái – e ritkaságokkal és érdekességekkel teli kamrák – segítségével, melyek Litvániának az UNESCO világörökségéhez tartozó tájait
mutatják be. Litvánia természeti és kulturális örökségének UNESCO-listán szereplő gyöngyszemeit tíz doboz („csomag”) tárja elénk. (sb) O
©A Litván Köztársaság Külügyminisztériuma
EGSZB info — 2013. július / 6., különszám
– s á ág d ia rsz k n to ö l á Kü orv H
EGSZB info
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság híd Európa és a szervezett civil társadalom között
BEVEZETŐ Tisztelt Olvasók!
A civil társadalom hozzájárul az EU-tagság sikeréhez
Egy új tagállam köszöntése az európai családban a remény és az ihlet pillanata. A növekvő, egyesült Európai Unió jövőjébe vetett hit gyakorlati megnyilvánulása.
Interjú Anne-Marie Sigmunddal, az EGSZB egykori elnökével, a „Horvátország a csatlakozás útján” című vélemény előadójával
Horvátország július 1-jei csatlakozása ünneplésre ad okot egy olyan időszakban, amikor kevés jó hírt hallani az EU-ban. Kicsivel közelebb hozza Brüsszelhez Délkelet-Európát, és annak a kontinens történelmében oly jelentős szerepet játszott, sokszínű kis országait. Számos európai Horvátországot elsőrangú idegenforgalmi úti célként ismeri. Azonban az ország többet jelent ennél: gazdag kulturális örökséget és értékes környezeti sokféleséget mondhat magáénak.
“
Számos európai Horvátországot elsőrangú idegenforgalmi úti célként ismeri. Azonban az ország többet jelent ennél: gazdag kulturális örökséget és értékes környezeti sokféleséget mondhat magáénak.
A horvát civil társadalom az egykori Jugoszlávia ideológiai szigorát maga mögött hagyva bátorítást igényelt. Az EGSZB ezért folyamatos támogatást nyújtott számára sok éven át. Egy 2007-es véleményben az ország uniós csatlakozásában való lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt sürgettük. „Az erős és hatékony civil szervezetek éppen a Horvátország EU-csatlakozását követő kezdeti időszakban látnak majd el fontos szerepet az acquis communautaire [uniós jog] alkalmazásában és ellenőrzésében” – érveltünk. A civil társadalom az országban zajló korrupcióellenes harcban, valamint a kisebbségek védelmét célzó struktúrák kialakításában és a figyelemfelkeltésben is döntő szerepet játszik.
”
Az EGSZB hangsúlyozta, hogy a strukturált civil párbeszéd létfontosságú a bizalom, a szolidaritás és az átláthatóság megteremtéséhez, és hogy garantálni kell a civil társadalom döntéshozatalban történő részvételhez való jogát. Várakozással tekintünk az elé, hogy az elkövetkező hónapokban a szervezett civil társadalom teljes körű és építő szerepet töltsön be Horvátország uniós tagként való fejlődésében.
Jane Morrice az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke
Anne-Marie Sigmund tizennyolc éve tagja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. 2004 és 2006 között ő vezette az intézményt, 2007-ben pedig saját kezdeményezésű véleményt terjesztett elő „Horvátország a csatlakozás útján” címmel. Akkoriban még abból indultunk ki, hogy a földközi-tengeri ország két évvel később felvételt nyer majd az Európai Unióba. Ha négy éves késéssel is, de most végre eljött ez a pillanat. Az EGSZB info arról kérdezte Anne-Marie Sigmundot, hogy vajon emiatt különösen szívélyes fogadtatás vár-e Horvátországra. Anne-Marie Sigmund: Már annak idején, a jelentésem elfogadásakor is rendeztünk egy nagyszabású horvát estet az Átriumban, mintegy jelzésként, hogy mennyire támogatjuk Horvátország belépését. Most június 25-től fotókiállítással készülünk. De az EGSZB-nek valóban különleges oka van az ünneplésre, hiszen a folyamat kezdetén szokatlan akadállyal kellett szembesülnünk. Az EGSZB elnökeként éppen Bécsben jártam, hogy bemutassam bizottságunk munkáját, amikor a horvát küldöttség egyik követségi tanácsosa megkérdezte tőlem: „Tulajdonképpen miért nincs konzultatív vegyes bizottsága a horvátországi civil szervezeteknek?” Nem tudtam a választ, és csodálkoztam is, hiszen általában minden tagjelölt ország alakít az EGSZB-vel egy ilyen bizottságot.
Horvátország számokban Terület: 57 000 km2 (az EU összterületének 1,3%-a)
nem lehetett költségvetési vonzata – ami nem is volt.
Milyen szerepet játszik egy ilyen bizottság a csatlakozási folyamatban? Feladatunk főleg az, hogy a nyilvános döntési folyamat előterében hozzájáruljunk a kapacitásépítéshez, és a szervezett civil társadalmat segítsük abban, hogy megfelelően kiépüljön és ki tudja fejezni magát.
Anne-Marie Sigmund, az EGSZB tagja és egykori elnöke Utánajártam a dolognak és megtudtam, hogy a Horvátországgal aláírt társulási megállapodásban megfeledkeztek erről.
EGSZB info: A társulási megállapodást pedig nem lehetett csak úgy átírni. Tehát a kiinduló helyzet nem volt kifejezetten kedvező. Hát, ilyen könnyen azért nem adjuk fel! Akkoriban Olli Rehn volt a bővítésért felelős biztos, vele vettem fel a kapcsolatot. Valóban nagyon nehéz volt megoldást találnunk. Végül mégis megkezdhettük a munkát, csak eleinte „konzultatív vegyes bizottság” helyett „Horvátország–EU civil társadalmi nyomonkövetési bizottságnak” kellett neveznünk magunkat, és az egésznek
“
Nemcsak arról van szó, hogy a tagjelölt ország átvegye az uniós vívmányokat, hanem arról is, hogy megteremtsük e joganyag végrehajthatóságának feltételeit.
”
Nemcsak arról van szó, hogy a tagjelölt ország átvegye az uniós vívmányokat, hanem arról is, hogy megteremtsük e joganyag végrehajthatóságának feltételeit. Ha nincs meg a szükséges infrastruktúra, ha nincsenek meg a civil társadalom részvételének lehetőségei, vagy ha a civil társadalom nem megfelelően szervezett és nincsenek reprezentatív szereplői, akkor ez nem fog működni.
Tudna erre példát mondani? Én a szabadfoglalkozásúakat képviselem, ahol a képesítések határokon átnyúló elismerése nagy problémát jelent. Ha nincsenek meg azok a hatóságok, amelyek lefolytathatják az elismertetési eljárást, akkor a legnagyszerűbb irányelv sem ér semmit, akármilyen szépen ültették is át a nemzeti joganyagba.
Milyennek látja az együttműködést a horvát küldöttekkel? A horvát tárgyalópartnerek – nyitottságukkal és kitűnő felkészültségükkel – mély benyomást tettek rám. Ketten azok közül, akik részt vettek a nyomonkövetési, illetve konzultatív bizottságban, most az EGSZB-ben is képviselni fogják Horvátországot. O
Tengerpart hossza: 1777 km szárazföldi partszakasz, valamint több mint 1200 sziget Főváros: Zágráb Népesség: 4,3 millió fő; csökkenő népességnövekedési rátával Várható átlagos élettartam: 75,7 év Fő nyelv: horvát (szerbhorvát) Az uniós tagsági kérelem benyújtása: 2003. február A csatlakozási szerződés aláírása: 2011. december Népszavazás: 2012. január; a csatlakozást a szavazók kétharmada támogatta
EGSZB info — 2013. július / 6., különszám
©Semmick Photo
Előzmények: A korábban Jugoszlávia részét képező Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, majd négy éven át harcolt annak elismertetéséért. 3
A többéves támogatás és szolidaritás eredménye követtük” – magyarázza Christoph Lechner. „Elemeztük a civil társadalom helyzetét, és több támogatást nyújtottunk – különösen a szociális partnerek részére. Az Európai Bizottság ás az EU-delegáció megfogadta tanácsainkat, és megerősítette a horvát civil társadalmi képviselők kapacitásépítését, szorosabban bevonva őket a projektekbe.”
A kvb-nek köszönhetően a civil társadalmat nem hagyták figyelmen kívül Horvátország csatlakozási szerződésében. „Az évek során a két oldal közötti valamennyi tárgyalást nyomon
Az EGSZB arra is felhasználta befolyását, hogy arra ösztönözze a horvát kormányt, hogy a civil társadalomnak nagyobb szava legyen a csatlakozási folyamat során. „Kezdetben a horvátországi szervezetek gyengék voltak, az utóbbi néhány évben azonban
megerősödtek” – mondja el Christoph Lechner. „Bizonyos kérdésekben közvetlenül bevonták a szociális partnerek képviselőit az EU és a horvát kormány közötti tárgyalásokba.” Ana Milićević Pezelj hozzáteszi, hogy a kvb emellett folyamatosan tájékoztatta az érdekelt feleket, többek között a fenntarthatósági és vidékfejlesztési politikákról is. Christoph Lechner szerint a legfőbb kihívás Horvátország számára az lesz, hogy versenyképes maradjon az uniós gazdaságban. Hosszú távon azonban mindkét fél jól jár: „Horvátország teljes körűen hozzáfér majd a hatalmas európai piachoz.” Christoph Lechner úgy véli, a civil társadalmi szervezetek
Ana Milićević Pezelj, a konzultatív vegyes bizottság társelnöke
“
egyre nagyobb szerepet játszanak majd ebben a folyamatban. „Az uniós tárgyalások megkezdése óta sikerült egyre több részvételi lehetőséget biztosítanunk számukra az uniós szintű testületekben. „Az elmúlt 20 évben a horvátországi civil társadalom folyamatosan fejlődött” – helyesel Ana Milićević Pezelj. „Az uniós tagságból adódóan több lehetőség nyílik a tanulásra és tapasztalatcserére a hálózatépítés és az
“
A legfőbb kihívás Horvátország számára az lesz, hogy versenyképes maradjon az uniós gazdaságban.
”
Az EGSZB arra is felhasználta befolyását, hogy arra ösztönözze a horvát kormányt, hogy a civil társadalomnak nagyobb szava legyen a csatlakozási folyamat során.
Júliusban a horvát civil társadalom kilenc új képviselője kezdi meg mandátumát az EGSZB-nél: csoportonként – Munkaadók, Munkavállalók és Egyéb tevékenységek – három fő. A képviselők egyike Marija Hanževački, a Horvátországi Független Szakszervezetek főtitkára és az EU–Horvátország konzultatív vegyes bizottság volt tagja.
plenáris ülésen részt venni, és így betekintést nyerhettünk az ott folyó munkákba és tevékenységekbe. Ez a munka újabb tapasztalatszerzés lesz számomra, és annak ellenére, hogy időigényes feladat – különösen, ha figyelembe veszszük a brüsszeli utazásokra fordított időt –, örömmel állok elébe.
EGSZB info: Hogyan fogadta, hogy az EGSZB tagjává választották?
Hasznosnak találta a konzultatív vegyes bizottságban való részvételét?
Marija Hanževački: Megtiszteltetésnek érzem. Lehetőségünk volt három
Igen, feltétlenül. Alkalmam volt arra, hogy a szakszervezetek szempontjából
“ 4
”
Lássunk többet Horvátországból
Hogyan választották ki Önt az EGSZB-tagságra? A szakszervezetek részéről megegyezésre jutottunk az EGSZB-be küldendő három képviselő személyéről, a kormány pedig a közelmúltban megerősítette a kinevezésünket.
Nem. Horvátországban válságban van a szociális párbeszéd. A párbeszéd sikerességéhez bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség, ezek pedig jelenleg nincsenek meg.
Horvátországban válságban van a szociális párbeszéd. Bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség, ezek pedig jelenleg nincsenek meg.
Christoph Lechner, a konzultatív vegyes bizottság társelnöke
nyomon kövessem a csatlakozási tárgyalásokat, mivel a konzultatív vegyes bizottság munkájának túlnyomó része a közösségi vívmányok [uniós jogszabályok] horvátországi átültetésére összpontosult. Minden egyes ülés napirendjén szerepelt a tárgyalások aktuális állása, ezért nagyszerű alkalmat adott az események követésére. Egyébként a csatlakozási folyamat során ezeket az információkat sajnos nem hozták a szociális partnerek tudomására.
A szakszervezetek részéről megegyezésre jutottunk az EGSZB-be küldendő három képviselő személyéről, a kormány pedig a közelmúltban megerősítette a kinevezésünket.
Marija Hanževački, a Horvátországi Független Szakszervezetek főtitkára
Befejeződött tehát a munka? A kvb júniusban ült össze utolsó alkalommal, hogy elfogadja végső jelentését, amely az EU eljövendő bővítéseire vonatkozó tanulságokat is tartalmaz. A nyugatbalkáni országokban tartott közmeghallgatások máris nagy érdeklődést váltottak ki. „Fontos lesz, hogy minél több szervezetet vonjunk be, hogy a tárgyalások folyamán garantálható legyen a széles körű konzultáció” – vonja le a következtetést Christoph Lechner. O
©Mario Romulić & Dražen Stojčić
”
A horvát civil társadalom képviselői az EGSZB-ben
A kvb az EGSZB-ben betöltött szerepükre való felkészülésben is segítette az új horvát tagokat. Ennek köszönhetően Christoph Lechner szerint az új tagok „már az első napon meg tudják kezdeni tevékenységüket”.
Melyek a Horvátország előtt álló legfőbb kihívások a csatlakozást követően? Pozitívan vélekedik a jövőről? A legfőbb kihívást a foglalkoztatás és a növekedés jelenti, mint ahogy az EU-ban máshol is. Szeretném azonban kiemelni a fiatalok munkavállalását övező válság súlyosságát, valamint hogy a fiatalok semmilyen garanciával nem rendelkeznek a jövőre nézve. O
A „Croatia – Flashes of Diversity” („Horvátország – sokszínű pillanatok”) című fotókiállítást az EGSZB a Horvát Köztársaság EU mellé akkreditált képviseletével együttműködésben szervezte az ország csatlakozásának a megünneplésére. Mario Romulić és Dražen Stojčić, akiknek a munkái az EGSZB épületében láthatók, három éve dolgozik együtt, hogy megörökítsék Horvátország szépségét és sokszínű arcát. Lencséjük segítségével azt kívánták bemutatni, hogy
országuk milyen gazdag kulturális és természeti kincsekben, és nem korlátozódik csupán a jól ismert Adriaitenger partjára. A kiállítás egy olyan országról alkot képet, amely egyszerre közép-európai és mediterrán, hiszen az Adriai-tenger, északról pedig a Dráva és a Duna között fekszik. Területe körülbelül kétszer akkora, mint Belgiumé, népessége viszont csak a fele Belgiuménak. Ezt a viszonylag kis területet sokszínű táj és számos történelmi régió jellemzi. (sb/mb) O
Horvátország a művészein keresztül Az európai galériák és múzeumok a közelmúltban a horvát művészet igen változatos palettáját mutatták be: a hágai Gemeentemuseumban kiállított korai impresszionista Vlaho Bukovactól kezdve az olyan kortárs performanszművészekig, mint Siniša Labrović, aki megkorbácsoltatta magát a brüsszeli Trouble fesztiválon. A párizsiak nemcsak Boris Bućan vintage posztereit és festményeit csodálhatták meg, hanem Davor Vrankić rendkívüli ceruzarajzait is (Musée de la Halle Saint Pierre). A Beaubourg-ban Tom Gotovac konceptuális médiaművész művei voltak láthatók, míg Julije
Hattyúk tava, Boris Bućan. ©2010 MSU Zagreb
Az EU–Horvátország konzultatív vegyes bizottság 2007. március óta hathavonta ült össze, hogy segítse az együttműködés erősítését és a civil társadalom felkészítését az EU legújabb tagállamában. Az EGSZB info a kvb társelnökeit, Christoph Lechner osztrák EGSZB-tagot és Ana Milićević Pezelj horvát szakszervezeti vezetőt kérdezte a kvb által elért eredményekről.
európai civil társadalmi szervezetekkel való partnerségek révén. Folytatnunk kell kapacitásaink kiépítését, hogy fel tudjunk zárkózni a fejlettebb uniós régiókhoz.”
Knifernek, a 60-as évekbeli Gorgonacsoport alapítójának munkásságával a bázeli vásáron ismerkedhetünk majd meg. (sm) O
EGSZB info — 2013. július / 6., különszám
A PLENÁRIS ÜLÉSRŐL DIÓHÉJBAN Szociális beruházási csomag A szociális beruházás nemcsak egy olyan terület, amelyre a kormányoknak pénzt kell költeniük, hanem egyben a növekedés és a munkahelyteremtés forrása is, amely élénkíti a gazdaságot, és potenciálisan segít abban, hogy az EU erősebben kerüljön ki a válságból. Az új szociális beruházási csomagról szóló véleményében (előadó: Oliver Röpke, „Munkavállalók” csoport, Ausztria) az EGSZB sürgette az Európai Bizottságot, hogy konkrét tervet dolgozzon ki a csomag gyakorlati megvalósítását illetően, és kerülje a retorikus szándékkinyilvánításokat.
Oliver Röpke, az EGSZB tagja Az EGSZB továbbá megfelelő finanszírozási forrásokat szeretne látni a csomag végrehajtásához, amelynek jobban kellene tükröznie az európai szemeszter koncepcióját. (ail) O
A környezetbarát gazdaság gyakorlati megvalósítása „A válság hatása a görög polgárokra: úton a fellendülés felé” című konferencia előadói
Görögország a fenntartható fejlődés útján: csak ez az irány mutat a jövőbe Hasonlóan vélekedett Hans-Joachim Wilms EGSZB-alelnök és Jacek Krawczyk, az EGSZB „Munkaadók” csoportjának elnöke is, akik rámutattak, hogy elkerülhetetlen a stratégiaváltás és az erőteljesebb európai integráció. Georgios Dassis, az EGSZB „Munkavállalók” csoportjának elnöke pedig hangsúlyozta: európai szolidaritásra és arra van szükség, hogy nemzeti és európai szinten is megoldásokat találjunk a válságra. Az előadások és az azokat követő viták középpontjában azonban a legkülönfélébb területeket képviselő
“
Meg kell találnunk az egyensúlyt a megszorítások, a pénzügyi felelősség és a növekedésélénkítő intézkedések között. Ki kell egyensúlyoznunk a válság gazdasági és társadalmi dimenzióit
HAMAROSAN AZ EGSZBBEN
”
„InBETWEEN” – Irodalmi ebédek az EGSZB-nél Európai kulináris kultúra Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2013-ban is folytatja sikeres sorozatát, melyen kortárs szerzők olvasnak fel műveikből. Ezúttal a tágabb értelemben vett európai kulináris kultúra lesz a középpontban. Szeretnénk bemutatni, hogy az étkezési kultúra mennyiben része a mindennapi életünknek. Az étkezési kultúra történeti folyamatokba van ágyazva, és visszatükrözi egyre változó és különböző kultúráinkat. Ugyanakkor azt is megvizsgáljuk, hogy a gasztronómia hogyan illusztrálja Európa „egységét a sokféleségben”. Az EGSZB szerint fontos, hogy az európai gasztronómiai kultúrát a következő szempontokból vizsgáljuk: t B[ ÏMFMNJT[FS ÏSUÏLF o QÏMEÈVM bioélelmiszerek és a méltányos
görög érintettek elszántsága és aktív szerepvállalása állt. Elismerték, hogy történtek hibák a múltban, és most mindenkinek össze kell fognia ahhoz, hogy leküzdjék a munkanélküliséget – különösen a fiatalok munkanélküliségét –, megelőzzék az adócsalást, a korrupciót, felvegyék a harcot a feketegazdasággal, illetve orvosolják a közigazgatás hatékonyságbeli hiányosságait. Ahogy Dimitrios Bakatselos, a házigazda Theszaloníki Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke megállapította: „Görögországban most nemcsak a fejlődéshez, de a gazdasági túléléshez is feltétel, hogy helyreálljon az államba vetett bizalom, és a görög polgárok lássák, hogy áldozataik nem voltak hiábavalók, a megszorítások nem tartanak örökké”. (ail) O
kereskedelmet tanúsító védjeggyel ellátott termékek; t tÏMFMNJT[FSÏTFHÏT[TÏHoTMPXGPPE kontra fast food; t B[ÏMFMNF[ÏTT[PDJPMØHJBJÏTLPNmunikációs szerepe – a főzés és az evés társadalmi hatása; valamint t B[ÏMFMNJT[FS NJOUBӋIBHZPNÈOZ kifejeződése – kultúra és örökség. Idén is számos ország képviselteti magát a rendezvényen. Az egyik felolvasás az európai étkezési kultúráról ad áttekintést a kőkorszaktól napjainkig. Reflektorfénybe kerül majd az északi konyha, melyet dán szemszögből mutatunk be, valamint a mediterrán konyha, amit Olaszország képvisel. Az utolsó felolvasás a korzikai hagyományokkal és minőségi élelmiszerekkel foglalkozik.
EGSZB info — 2013. július / 6., különszám
Felszólította az EU-t arra is, hogy konkrét politikai intézkedések révén teljesítse a környezetbarát gazdaságra vonatkozó kötelezettségvállalását, amelyet a közelmúltbeli Rio+20 konferencián tett. Az EGSZB egy új
a kutatás, fejlesztés és innováció területén”. Az EGSZB hangot adott azon aggodalmának, hogy a „költségvetési megszorító intézkedések” miatt az utóbbi években jelentősen megkurtították a környezetbarát megoldásokat ösztönző adópolitikákat. Arra is rámutatott, hogy a környezetbarát gazdaság gyakorlati megvalósítása fellendítené a termelést és munkahelyeket hozna létre, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak Európa recesszióból való kilábalásának tekintetében. Megvizsgálta az EU kereskedelempolitikáját is, és a szén-dioxid-adóval egyenértékű vámtarifák bevezetését
Pedro Narro és Joana Agudo i Bataller, az EGSZB tagjai fejlesztési modell kidolgozása mellett érvelt, amely prioritást biztosít a közberuházásoknak, és ösztönzőket nyújt a vállalatoknak arra, hogy „fejlesszék ki a környezetbarát infrastruktúrát, és a fenntartható gazdaság érdekében tegyenek fokozott erőfeszítést
ajánlotta azokra az országokra, amelyek semmibe veszik a kibocsátások csökkentésére vonatkozó nemzetközi szerződéseket. Ez jelentős előrelépés volna a „termelésáthelyezés kockázatának elkerülése érdekében”, érvelt az EGSZB. (mb) O
A határellenőrzések következő generációja ©Martynova Anna
Az „Egyéb tevékenységek” csoport tagjainak nevében Luca Jahier, a csoport elnöke rámutatott: „meg kell találnunk az egyensúlyt a megszorítások, a pénzügyi felelősség és a növekedésélénkítő intézkedések között. Ki kell egyensúlyoznunk a válság gazdasági és társadalmi dimenzióit.” Az elnök arra kérte Görögországot, hogy folytassa a korrupció elleni küzdelmet, a költségvetési egyensúlyzavarok csökkentését és a szerkezeti reformok végrehajtását, hogy az ország versenyképesebbé válhasson. Kiemelte azonban azt is, hogy ezeket a lépéseket növekedésösztönző és társadalmi
egyenlőséget garantáló intézkedésekkel, munkahelyteremtéssel, a szegénység csökkentésével és a fogyasztói jogok védelmével kell kiegészíteni.
A „Korzikai receptek” című könyv címlapja, Rolli Lucarotti ©2004 illusztrációk: Gilles Charbin
„Polgáraink összefogásával és kemény munkájával Görögország ki tud lábalni a jelenlegi válságból.” Theodore Karaoglou, a Görög Köztársaság Macedóniáért és Trákiáért felelős minisztere ezekkel a szavakkal nyitotta meg hivatalosan az EGSZB „Egyéb tevékenységek” csoportjának konferenciáját, melyet „A válság hatása a görög polgárokra: úton a fellendülés felé” címmel május 31-én rendeztek meg a görögországi Theszaloníkiben.
Ha az Európai Unió globális gazdasági erőként kíván fellépni, az elkövetkező években fel kell nőnie az inkluzív környezetbarát gazdaság megteremtésének kihívásához, állapította meg az EGSZB a „Zöld gazdaság – a fenntartható fejlődés előmozdítása Európában” című véleményében, amelyet Joana Agudo i Bataller („Munkavállalók” csoport, Spanyolország) és Pedro Narro („Egyéb tevékenységek” csoport, Spanyolország) készített.
Éljük át együtt ezt a kulináris élményt július 18-án 12.30-kor (EGSZB-terasz, 6. emelet). (sb) O
Az EGSZB kéri, hogy gyorsítsák fel a határigazgatás megbízható és hatékony rendszereinek kiépítését az egész schengeni térségben, különös tekintettel arra, hogy az EU határain keresztüli mobilitás várhatóan növekedni fog. Cristian Pîrvulescu főelőadó („Egyéb tevékenységek” csoport) megítélése szerint azonban tekintetbe kell venni az alapvető jogok fontosságát is, mivel az EU identitásához explicit és implicit módon is társul a határokon belüli és azokon túli nyitottság és összekapcsolódás. Következésképpen a szabályokat
megfelelően ismertetni kell az illetékes hatóságokkal és az utazókkal is, az érintett uniós személyzet számára pedig megfelelő képzést kell biztosítani, hogy mindez ne befolyásolja a harmadik országbeli állampolgárok beutazási hajlandóságát az EU-ba. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy a kiadásoknak arányosaknak és hatékonyaknak kell lenniük, illetve biztosítani kell, hogy a kezdeti becslések a lehető legpontosabbak legyenek, tekintettel az ilyen rendszerek közismerten költséges voltára. (ak) O
5
Anna Nietyksza: lélekben újságíró Tomasz Jasiński, az EGSZB „Munkavállalók” csoportjának lengyel tagja, az EGSZB info hírlevél szerkesztőbizottságában a tagok képviselője interjúsorozatot készít tagtársaival, hogy megtudja, mi hozza lázba őket. Nemrég Anna Nietykszával, az EGSZB „Munkaadók” csoportjának lengyel tagjával találkozott, aki az EFICOM S.A. igazgatóságának elnöke. Íme néhány szemelvény:
Tomasz Jasiński: Tudom, hogy sok évet töltött Lengyelországon kívül, főként Franciaországban. Úgy gondolja, hogy ezek a tapasztalatok meghatározták az Európával kapcsolatos álláspontját?
kellően figyelembe az Európai Bizottságnál és a Parlamentnél. Az EGSZB mindazonáltal az Európai Bizottság legfontosabb konzultatív szerve. Úgy vélem, hogy az elvégzett munkánkhoz képest nem értékelnek bennünket megfelelően.
Munkaügyben Ön sokat utazik. Marad még lehetősége a barátokkal, a családdal utazni? Mi a kedvenc úti célja? Imádom a hegyeket – oda szoktam menni síelni és túrázni a lányaimmal –, ezenkívül a dél-európai régiókat, mint Provence, Toszkána vagy Andalúzia. Szeretem a szigeteket és természetesen Dél-Amerikát, ami a nagy szerelmem, valamint az Antillákat és a Karib-szigeteket. Három hetet töltöttem az indiánokkal Amazóniában… Ezenkívül imádok táncolni, ehhez pedig Dél-Amerikában és a Karibszigeteken paradicsomi körülmények vannak. Emellett mindig a görög szigetekről álmodozom, vagy arról, hogy ismét egy katamaránon töltsem a szabadságomat…
Anna Nietyksza: Politikatudományból és közigazgatásból, valamint alkalmazott idegen nyelvekből (spanyol és orosz) szereztem egyetemi diplomát Párizsban. Ezt követően először a Christian Diornál dolgoztam két évig az Avenue Montaigne-en, majd gazdasági újságíró és a kelet-európai országokra specializálódott riporter voltam. Innen ered az Európa iránti érdeklődésem, és annak idején ez a tevékenység tette lehetővé száMivel tölti momra a két Európa a szabadidejét? – egy kommunista és egy 15 tagállamból álló Tánc, túrázás – összehasonlítását. a hegyekben, új embeKözelről kísértem figyerek megismerése, Anna Nietyksza, lemmel az átalakulást. utazás, újabban a felhőaz EGSZB „Munkaadók” Janusz Lewandowski alapú számítástechnika, csoportjának tagja privatizációs miniszter az új kultúrák. Lélekben (jelenleg az Európai még mindig újságíró Unió költségvetéséért felelős biztos) és kommunikációval foglalkozó nő kommunikációs tanácsadójaként tértem vagyok. Szeretem látni, ahogy a dolgok vissza Lengyelországba. Ezenkívül én változnak. vezettem a lengyel jogszabályok közösségi vívmányokhoz való hozzáigazítáVégül, mi a legnagyobb álma? sának folyamatát, valamint az Európai Talán valamiféle politikai Bizottság két nagy információs kampákarrier? nyát Lengyelországban és Bulgáriában – ez jó tapasztalat volt az Európáról és Szeretnék az európai uniós intézintézményeiről szóló kommunikáció ményeknél dolgozni, egy gazdasággal tekintetében. vagy diplomáciával kapcsolatos állásban, amely lehetőleg az utazásra vagy Mint az EGSZB viszonylag akár egy dél-amerikai országban való új tagja, hogy érzi magát életre is lehetőséget biztosít; szeretnék nálunk? Megváltozott az erenemzetközi gazdasági témákkal foglaldeti véleménye az intézménykozni és ki tudja, talán egyszer európai ről az elmúlt két évben? Ha parlamenti képviselő lenni. (tj) O
igen, jobb lett vagy rosszabb?
Az EGSZB izgalmas intézmény és számos igen érdekes témán lehet itt dolgozni. Innen látszik Európa, sőt az egész világ jövője, és nagyon változatos témákkal foglalkozunk. Engem személy szerint különösen érdekel a digitális menetrend, az innovatív beruházások finanszírozása és a kkv-k Európában. Azt hiszem, a véleményeink néha túlságosan udvariasak, és nem veszik őket
“
Az EGSZB mindazonáltal az Európai Bizottság legfontosabb konzultatív szerve. Úgy vélem, hogy az elvégzett munkánkhoz képest nem értékelnek bennünket megfelelően.
” EGSZB info Szerkesztő:
Koordinátor:
A szám elkészítésében részt vett:
Cím: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Jacques Delors épület, 99 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium Tel.: (+32 2) 546 94 76 Fax: (+32 2) 546 97 64 E-Mail:
[email protected] Internet: http://www.eesc.europa.eu/
Karin Füssl Tomasz Jasiński – az EGSZB-tagok képviselője a szerkesztői bizottságban („Munkavállalók” csoportja, Lengyelország) Maciej Bury (mb) Alejandro Izquierdo Lopez (ail) Angeliki Karampourouni (ak) Antonio Santamaria Pargada (asp) Suzanna Matvejevic (sm) Sylvia Binger (sb)
Agata Berdys
2013. május 25. – 2014. május 25.: Egy évünk van, hogy megmentsük Európát – figyelmeztet Henri Malosse, az EGSZB elnöke Az euroszkepticizmus terjedőben van, az Európa-ellenes pártok pedig egyre népszerűbbek. Az európai polgárokHenri Malosse, nak csupán 30%-a az EGSZB elnöke alkot továbbra is pozitív véleményt az Európai Unióról – az arány ijesztő, tekintettel arra, hogy egy év múlva, 2014. május 25-én európai választásokat tartunk.
párbeszédet illetően. A május 22-i európai csúcs csúfos kudarcot vallott az adóelkerülési botrány kezelésében, amely minden egyes európai polgárnak évente 2000 eurójába kerül. A görögországi Vöröskereszt alig tudja kifizetni a vért, egyes országokban pedig a fiatalok több mint fele nem talál munkát. A helyzet üzenete az, hogy Európa gyenge, és aligha képes a saját határain belüli állapotok kezelésére. Hogyan is tudná megvédeni polgárai érdekeit és szociális értékeinket egy minden eddiginél nagyobb verseny által jellemzett globális gazdaságban?
Ne áltassuk magunkat: egy ilyen alacsony részvételi arány komolyan aláássa az Európai Unió legitimitását.
Egy évünk van, hogy biztosítsuk, hogy 2014. május 25-én az európai polgárok ne „szakítsanak” Európával, és hogy a választások lehetőséget jelentsenek a valódi demokratikus vitára az európaiakat érintő kérdésekről, és ne egy
A Brüsszelből érkező friss hírek nem adnak okot a reményre a jobb
“
Egy évünk van, hogy biztosítsuk, hogy 2014. május 25-én az európai polgárok ne „szakítsanak” Európával, és hogy a választások lehetőséget jelentsenek a valódi demokratikus vitára az európaiakat érintő kérdésekről, és ne egy Európáról szóló népszavazás formáját öltsék.
”
Európáról szóló népszavazás formáját öltsék. 365 nap annak elérésére, hogy az Európai Unió többet jelentsen az európaiak számára, és hogy az európai választásokon való részvételt fontosnak tekintsék érdekeik megvédéséhez. Arra buzdítom az EGSZB-nél, a nemzeti és európai szintű civil társadalmi szervezeteknél tevékenykedő barátaimat és kollégáimat, valamint az európai polgárokat, hogy velem együtt támogassanak néhány olyan gyakorlatias javaslatot, amely visszatereli Európát a helyes útra: t - F H Z F O F V S Ø Q B J T [ J O U ǯ minimáljövedelem t -FHZFOFHZFVSØQBJT[JOUǯHZBLPSnoki rendszer annak biztosítására, hogy minden munkát kereső fiatal el tudjon helyezkedni egy vállalatnál t "MBQP[[VLNFHB[ÞKWÈMMBMLP[ÈTPL tömeges indítását t "EKVOL ÞK MFOEàMFUFU B[ JQBSOBL Európában, és támogassuk a több ezer új európai piacvezetőt, mint amilyen az Airbus t ,BQKPOÚT[UÚO[ÏTUB[FVSØQBJFHZFtemek létrehozása t )BT[OÈMKVLB[FVSØQBJBMBQPLBUB[ elhagyatott vidéki területek újjáélesztésére. O
RÖVID HÍREK Együttes erővel a tengeri kalóztevékenység ellen Dr. Anna Bredima találkozott a görög sajtó képviselőivel, és vázlatosan ismertette előttük a tengeri kalózok elleni küzdelemről szóló közelmúltbeli EGSZB-véleményt, amelynek ő maga volt a szerzője. A találkozón Georgios Koumoutsakos görög EP-képviselő is előadást tartott, melynek témája az Európai Parlament kalóztevékenységről szóló 2012. májusi állásfoglalása volt. A görög külügy- és hajózási minisztérium képviselői az ezt követő vitában a két intézménynek a kalózprobléma leküzdésére vonatkozóan előterjesztett több elképzelését is támogatták. Dr. Bredima és Koumoutsakos képviselő egyetértett abban, hogy az EU-nak
továbbra is regionális megállapodásokat kell kötnie harmadik országokkal a kalóztevékenység elleni küzdelem fokozása érdekében, és ki kell használni az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) térséggel fenntartott kapcsolatait, hogy nyomást gyakoroljon azokra az országokra, amelyek partjai mentén a kalózok garázdálkodnak. Határozottan síkraszálltak amellett, hogy a kalózhajók nyomon követéséhez a kalózok szokásos működési területein mindenképpen műholdas megfigyelőrendszereket kell alkalmazni, és kifejtették, hogy amennyire csak lehet, élni kell az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és a Közös Kutatóközpont szakértelmével és lehetőségeivel, hogy a megfigyelés még hatékonyabb lehessen. Mindkét előadó azon a véleményen volt, hogy az EU-nak
– legalább társfinanszírozás keretében – anyagilag támogatnia kellene a kalóztevékenységellenes technológiák kutatását.
Dr. Anna Bredima, az EGSZB tagja
Dr. Bredima az általa készített véleményben megjegyezte, hogy az EU országai a kiszolgáltatott hajókon megfelelően képzett fegyveres magánőrséget vehetnének igénybe, ehhez viszont a magánhaderők bevetését szigorú uniós és nemzetközi előírásokkal kell szabályozni. Georgios Koumoutsakos is elismerte, hogy ennek érdekében támogatni kell a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ezzel kapcsolatos jelenlegi munkáját. (mb) O
Mit jelent nekem az erdő? Az Európai Bizottság újszerű kommunikációs eszközöket keres az új uniós erdőstratégiához, ezért rajzpályázatot hirdetett „Mit jelent nekem az erdő?” címmel. A pályázaton részt vevő 6–10 éves gyerekeket arra kérték, hogy találjanak ki egy olyan posztert, amely bemutatja, hogy hogyan élnek és játszanak az erdőben, illetve hogy mire jó nekik az erdő, és hogyan próbálják azt megóvni. Az első díjat – egy táblagépet – a nyolc éves Jakub Roszak nyerte Lengyelországból. A díjat Dacian Cioloș, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja adta át. Seppo Kallio, a Finn Mezőgazdasági Termelők és Erdőtulajdonosok Központi Unióját képviselő EGSZB-tag is részt vett
Jakub Roszak díjnyertes rajza, a „Mit jelent nekem az erdő?” pályázat első helyezettje a zsűri munkájában, így neki is módja volt átnézni azt a több mint 9000 rajzot, melyet 23 országból küldtek be a gyerekek. (mb) O
Az EGSZB info 23 nyelven elérhető: http://www.eesc.europa.eu/activities/press/eescinfo/index_en.asp
Az EGSZB info évente kilenc alkalommal jelenik meg, az EGSZB plenáris üléseinek alkalmából. Az EGSZB info angol, francia és német nyelven nyomtatott formában ingyenesen beszerezhető az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság sajtószolgálatánál. A kiadvány továbbá PDF-formátumban 23 nyelven elérhető az EGSZB honlapján: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.eesc-info Az EGSZB info nem nyújt hivatalos tájékoztatást az EGSZB eljárásairól. Erre vonatkozó információk az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a bizottság egyéb kiadványaiban találhatók. A benne levő anyagok más kiadványban való felhasználása – az EGSZB info forrásként való megnevezésével – engedélyezett (egy példány elküldendő a főszerkesztőnek). Példányszám: 12 310 Exemplare A következő szám 2013 szeptemberében jelenik meg.
100%-BAN ÚJRAHASZNOSÍTOTT PAPÍRRA NYOMTATVA.
2013. július / 6., különszám
QE-AA-13-006-HU-N
INTERJÚK TAGTÁRSAKKAL
