Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat... 11

HÍRLEVÉL 2009. SZEPTEMBER - OKTÓBER

A tartalomból I. MÉDIA .................................................................................................................................................. 2 1. Sláger - és Danubius Rádió ......................................................................................................... 2 2. Telefonos nyereményjátékok....................................................................................................... 2 3. Kereskedelmi televíziók önkorlátozása ....................................................................................... 3 4. Magyar-cseh médiahatósági együttműködés ............................................................................... 4 II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK ................................................................................................................. 4 1. Polgári Törvénykönyv ................................................................................................................. 4 2. Csődtörvény................................................................................................................................. 7 3. Kereskedelmi törvény.................................................................................................................. 8 4. Reklámtörvény ............................................................................................................................ 8 5. Reklámetikai Kódex .................................................................................................................... 9 6. Általános nyomtatványkitöltő program ..................................................................................... 11 III. Fogyasztók megtévesztése/ Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat .............................................. 11 1. Sonnenlicht SP Kft. – Megtévesztő gyógyhatás........................................................................ 11 2. Bírság a „fapados” légitársaságoknak ....................................................................................... 12 3. Megtévesztő ígéretek a Hild Zrt.-től ......................................................................................... 13

1

I. MÉDIA 1.

Sláger - és Danubius Rádió

Miután az Alkotmánybíróság alkotmányba ütközőnek minősítette a Média törvény azon módosítását, amely a két kereskedelmi rádió idén novemberben lejáró frekvenciahasználati jogosultságát automatikusan meghosszabbította volna, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2009. július 20-án kiírta a frekvenciák használatához szükséges pályázatot. A hullámsávok elnyeréséért összesen 6 cég nyújtotta be pályázati anyagát az ORTT-hez: a Danubius Rádió mindkét frekvenciáért indul, míg a Sláger Rádiót csak az általa most is használt frekvencia érdekli. A Sláger jelenlegi frekvenciájának pályázói között van még a Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt., amelynek tulajdonosa a Rádió 1 volt ügyvezető igazgatója, illetve az FM1 konzorcium is. A Danubius Rádió jelenlegi frekvenciájának elnyeréséért pedig a Juventus Rádió és az ADVENIO Műsorszolgáltatási Zrt. pályázik, melyet 2009. szeptember elején alapítottak, vélhetően kizárólag a frekvencia megszerzésének céljára. Az ORTT várhatóan november 4-én dönt arról, hogy melyik két pályázó nyer jogot a sugárzásra, és november 19-én, egy nappal a régi engedélyek lejárta után, már el is indulhat a sugárzás. A frekvencia, amin eddig a Sláger adott, a magyar háztartások 81 százalékát éri el, míg a Danubius által használt hullámsávot a háztartások körülbelül 68 százalékában lehet fogni. Ezek hétéves használatáért az ORTT 350-700 millió forintot vár egy összegben, utána pedig évente 200 milliót és az árbevétel minimum 8 százalékát. Emellett az ORTT a pályázóktól elvárja, hogy legalább 25 százalékban magyar zenét sugározzanak, emellett heti 25-100 percnyi civil, illetve nem pártpolitikai műsort kell vállalniuk.

2.

Telefonos nyereményjátékok

Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1712/2009. (IX. 2.) számú határozatával úgy döntött, megváltoztatja joggyakorlatát a televíziókban sugárzott telefonos nyereményjátékok jogi minősítésével kapcsolatban. Az ORTT a döntését az Európai Unió Bíróságának C-195/06. számú ítéletében foglalt iránymutatás alapján hozta meg, amely kifejti: „(…) azok az adások vagy adásrészletek, amelyekben a televíziós műsorszolgáltató lehetővé teszi a közönség számára különleges telefonszám közvetlen tárcsázásával, így tehát ellenérték fejében, az e televíziós műsorszolgáltató nyereményjátékában való részvételt,(…) a távértékesítés körébe tartoznak, ha az említett adás vagy adásrészlet szolgáltatás nyújtására vonatkozó valódi ajánlatnak minősül, számításba véve a játékot magában foglaló adás célját, a játék jelentőségét az adás egészét tekintve, figyelembe véve a játék időtartamát, a tőle remélt gazdasági hatást az adástól várthoz képest, valamint a jelölteknek feltett kérdések irányultságát (…)” Az ORTT álláspontja szerint a magyarországi műsorszolgáltatók műsoraiban vizsgált telefonos nyereményjátékok megfelelnek az Európai Unió Bírósága által megállapított 2

feltételeknek, így a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) fogalmai szerint televíziós vásárlásnak minősülnek. Az ORTT ezért a jövőben vizsgálni fogja, hogy a műsorszolgáltatók e műsorszámok közzétételekor eleget tesznek-e a televíziós vásárlásra vonatkozó törvényi követelményeknek. Így többek között: 1. A műsorszolgáltatóknak jelezniük kell, hogy televíziós vásárlást közvetítenek. 2. Időbeli korlátot jelent, hogy a tizenöt percnél hosszabb nyereményjátékok televíziós vásárlási ablaknak minősülnek, melyekből egy nap legfeljebb nyolcat, összesen két óra időtartamban lehet közzétenni. Az ennél rövidebb nyereményjátékok műsorideje egyébként beleszámít a televíziós vásárlások és a reklámok számára megengedett időkeretbe. 3. A műsorszámok ezentúl vizsgálhatók az Rttv. 10. § (1) és (6) bekezdései alapján is, hogy nem tartalmaznak-e tudatos félrevezetést, illetve a tényállításai valósak és tisztességesek-e. 4. Továbbá az e műsorokból származó bevételek reklámbevételnek minősülnek, amelyeknek hat százalékát új, eredetileg magyar nyelvű filmalkotások létrehozására kell fordítani [Rttv. 16. § (7) bekezdése]. A Testület a műsorszolgáltatóknak 2009. szeptember 30-ig biztosított türelmi időt, azonban a műsorszolgáltatók közös kérelmét méltányolva (figyelembe véve, hogy a műsorszolgáltatók a műsorok készítőivel szerződéseiket hosszabb időszakra, általában egy évre kötik meg, amelyekben partnereikkel szemben szerződéses kötelezettségük van a műsorok sugárzására) az ORTT úgy döntött, hogy 2010. január 1-éig biztosítja az új joggyakorlatra történő felkészülés lehetőségét. Ennek következtében az új Médiatörvény elfogadásáig a televíziós vásárlásra nem alkalmazza Média törvény 16.§ (3) bekezdésében foglalt napi időbeli korlátozást, valamint csak 2010. január 1-jétől alkalmazza azt az előírást, amely szerint a televíziós vásárlásnak minősülő interaktív nyereményjátékból származó bevételek hat százalékát új, eredetileg magyar nyelvű filmalkotások létrehozására kell fordítani. (Rttv. 16.§ (7)). 3.

Kereskedelmi televíziók önkorlátozása

Önkorlátozást vállalt délutáni kibeszélőshow-jára mindkét országos kereskedelmi televízió – adta hírül az RTL Klub és a TV, miután az ORTT újabb súlyos büntetést készült kiszabni a két csatornára. A jövőben mellőzik a stúdióban kitörő "nyílt színi" verekedések bemutatását. A durva káromkodásokat felismerhetetlenné teszik, kiskorúakat súlyosan negatív kontextusban még törvényes képviselőjük hozzájárulása esetén sem szerepeltetnek. Még ebben a hónapban belső szabályaik közé illesztik a német magán-tévétársaságoknak a nappali talkshow műsorokra vonatkozó önkéntes magatartási alapelveit - tudatta mindkét csatorna. Mindkét közlemény utal arra, hogy a két társaság még a nyáron egyeztetést kezdett az ORTTvel e műsortípussal kapcsolatban.

3

Az RTL Klub közleménye azt is tartalmazza: a társaság felkéri az ORTT-t, hogy mérlegelje a rá ilyen műsor miatt kirótt 12 órás adásfelfüggesztésről szóló határozat megváltoztatását, "különös tekintettel arra a tényre, hogy az ORTT a Testülettel folyatott konzultáció során a kivételesen súlyos szankció alkalmazását éppen azzal indokolta, hogy arra szeretné ösztökélni a műsorszolgáltatókat, hogy változtassanak a szóban forgó műsorok készítésének napi gyakorlatán". Szeptember elején egyeztetett a két társaság az ORTT-vel, amely korábban mindkét társaságra szokatlanul súlyos, fél-félnapos képernyő-elsötétítést szabott ki a kibeszélőshow műsorokban elkövetett médiatörvény-sértés miatt. Az MTI szeptember eleji információja szerint a napirenden szereplő előterjesztésekben összesítve további többnapos elsötétítés, illetve több tízmilliós kötbér kiszabása szerepel. 4.

Magyar-cseh médiahatósági együttműködés

Még az idén aláírhatják a magyar és a cseh médiahatóság együttműködési megállapodását – közölte az MTI érdeklődésére Majtényi László, az ORTT elnöke, aki korábban többször is egy közép-európai kooperációs háló kialakulásának fontosságáról beszélt. Majtényi László megjegyezte: a kiskorúak védelme mellett a termékelhelyezések és a műsorszolgáltatási díjak témaköre is lényeges terepe lehet az együttműködésnek. Így elkerülhetik, hogy csak üzleti előnyök és a kevésbé szigorú jogvédelem kedvéért lépjen más állam joghatósága alá egy műsorszolgáltató. Közlése szerint a résztvevők köre is bővülhet, hiszen a cseh hatóság képviselői javasolták a lengyel médiahatóság bevonását is. Tavaly december 12-én írt alá együttműködési megállapodást a magyar és a román médiahatóság elnöke; akkor, sajtótájékoztatón elmondták: a lépés fő célja, hogy a másik fél joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatókkal kapcsolatos panaszokról értesítsék egymást és azt a felek saját eljárási rendjüknek megfelelően - a panaszost akár közvetlenül is bevonva az eljárásba - kezelhessék. II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK  1.

Polgári Törvénykönyv

2009. szeptember 14-én, több mint egyéves parlamenti szakasz után (és több mint 10 év szakmai előkészítést követően) az Országgyűlés elfogadta az Kormány által benyújtott új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó törvényjavaslatot, amely jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár. A köztársági elnök, azt követően, hogy az elfogadott törvényjavaslatot az országgyűlés elnöke aláírta, a törvény kézhezvételétől számított 15 napon belül gondoskodik a törvény kihirdetéséről, illetőleg ha a törvénnyel vagy annak egyes rendelkezéseivel nem ért egyet, a törvényt további megfontolás végett visszaküldi az országgyűlésnek. A kézhezvételt követően szintén 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy a törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányba ütközése esetén a törvényt felülvizsgálat végett megküldje az 4

alkotmánybíróságnak. Amennyiben az elkövetkezendő napokban ez utóbbi helyzet állna elő, az alkotmánybírósági vizsgálat akár meg is hiúsíthatja a kódex 2010. május 1–jére tervezett hatálybalépését. A törvény hatálybalépését (számos rendelkezés csupán 2011-től, vagy azt követően lépne hatályba) bizonytalanná teszi továbbá a legnagyobb ellenzéki párt azon szándéka is, hogy jövő évi választások megnyerését követően hatályon kívül helyezzék a kódexet. A jelenleg hatályos Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot - amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot. A törvénykönyv számos területen érezhető változást hoz majd a vállalatok életében, így a fogyasztói szerződések, a szerződésszegés, a kártérítés, illetve a szerződés és a haszonélvezet átruházásának szabályaiban Újdonság például, hogy a törvénykönyv szabályozza a lízingnél az előtörlesztés lehetőségét, illetve a személyiségi jogok területén bevezeti a sérelemdíjat, amelynél már nem kell bizonyítani, hogy mennyi vagyoni kárt szenvedett el valaki. Az új Ptk. szerint előzetes jognyilatkozatot lehet tenni arra az esetre, ha valaki előreláthatóan korlátozottan cselekvőképessé fog válni, például egy betegség miatt. Bizalmi vagyonkezelőt lehet megbízni, ha valakinek valamiféle megbízatása összeférhetetlenné válik a vállalkozásaival. A tartásdíj-követelés érvényesíthetősége a jelenlegi fél évről öt évre nő, a sajtó-helyreigazítás szabályai pedig amerikai mintára úgy változnak, hogy abban az esetben, ha a sajtó precízen idéz valakit, ezért a sajtó nem tehető felelőssé akkor sem, ha az idézett nyilatkozat rágalmazást vagy személyiségi jogsértést valósít meg. A polgárok mindennapi életét egyszerűsíti többek között a végrendeleti végrehajtó. A modern technika megjelenésére példa a polgári jogágban, hogy a gondnokoltak, meghatalmazottak, társadalmi szervezetek és alapítványok új központi elektronikus nyilvántartásokba kerülnek, melyek mindenki számára hozzáférhetőek, így pedig új tartalmat kap az a szabály is, hogy senkitől sem lehet olyan adatot kérni, amely a hatóságok rendelkezésére áll. Fogyasztóvédelem, általános szerződési feltételek Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a fogyasztói szerződésekről szóló szabályok alkalmazását kiterjesztik az egyesületekre, társasházakra és alapítványokra, valamint a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozóra és mikrovállalkozásokra abban az esetben, ha a velük szerződő vállalkozás gazdasági súlyánál, piaci ismereténél fogva kedvezőbb helyzetben van. Nem minden mikrovállalkozás számít fogyasztónak, legalább egy középvállalkozással szerződéses viszonyba kell kerülnie ehhez. Az új Ptk. azt is előírja blanketta megállapodást használó vállalkozásoknak, hogy az általános szerződési feltételeiket folyamatosan 5

tartsák honlapjukon és tegyék lehetővé papíron is a megismerését (pl. függesszék ki), ellenkező esetben nem válik a fogyasztói szerződés részévé. Szerződésszegés és kártérítés Az új Ptk. a jelenlegitől eltérően szabályozza a szerződésszegésből fakadó kárért, illetve a szerződésen kívül okozott kárért való helytállást, felelősséget. A szerződésszegő fél csupán akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, a kár olyan, ellenőrzési körén kívüli okra, körülményre vezethető vissza, amellyel a szerződéskötés időpontjában nem tudott számolni. A mentesülés további feltétele, hogy ennek a körülménynek vagy a kárnak az elhárítása a károkozótól nem volt elvárható Az új Ptk. életbe lépésétől kezdve tehát már nem elég azzal érvelnie a szerződésszegőnek, hogy ő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt, csak éppen mégsem tudott szerződésszerűen teljesíteni, mert - például - megbetegedtek a munkásai, több gépe is elromlott vagy beázott a csarnok teteje. A szerződésszegő fél csupán akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, a kár olyan, ellenőrzési körén kívüli okra, körülményre vezethető vissza, amellyel a szerződéskötés időpontjában nem tudott számolni. (Például, ilyen lehet egy iparág összeomlása a gazdasági válság során.) Főszabályként az új kódex is a teljes kár megtérítését írja elő. Az úgynevezett következménykárok (a károsult vagyonában bekövetkező egyéb károk) és az elmaradt vagyoni előny esetén az új Ptk. kimondja: ezeket a károkat csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a szerződéskötés időpontjában előre látható volt a szerződésszegés lehetséges következménye. Szerződés átruházása Az új Ptk. lehetőséget ad a szerződések átruházására, ami bármelyik szerződő felet a szerződés alapján megillető jogok és kötelezettségek összességének átruházását jelenti. (A jelenlegi szabályozás csupán a követelések átruházásának (engedményezés) szabályairól, illetőleg a tartozásátvállalás szabályairól rendelkezik, egy szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek összességének elidegenítéséről nem. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy jelenleg erre nincs lehetőség, azonban kifejezett szabályozás hiányában igen összetett és bonyolult szerződések megkötése szükséges ennek realizálásához.) A Szerződés átruházásakor a szerződésből kilépő és az abban bent maradó fél közötti jogviszony megszűnik, és azonos tartalommal új szerződés jön létre a jogviszonyba belépő és az abban bent maradó fél között. A belépő felet megilletik a szerződésből kilépő fél jogai, és terhelik az ő kötelezettségei. Új szabály, hogy a szerződésen alapuló haszonélvezeti jogot is át lehet ruházni. Ebbe a körbe nem tartozik bele az özvegyi haszonélvezeti jog, és a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog átruházásához is szükséges a tulajdonos, jogok, követelések esetében pedig a jogosult hozzájárulása. 6

Az új Ptk. alapján megszűnik az értékpapírok és a forgalomképes vagyoni értékű jogok (például egy korlátolt felelősségű társaság üzletrésze) közti megkülönböztetés. A törvénykönyv szerint semmi nem indokolja, hogy ezek között különbséget tegyenek. (A Legfelsőbb Bíróság eseti döntése alapján az üzletrész nem minősül dolognak és ennek következtében szavatossági jogok sem érvényesíthetőek az üzletrész átruházójával szemben.) Alapítvány A hatályos szabályok értelmében alapítványt tartós, közérdekű cél magvalósítása érdekében lehet létesíteni. A gyakorlatban az alapítványokat nyilvántartásba vevő bíróságok – helyesen – kiterjesztően értelmezték az alapítvánnyal elérni kívánt cél „tartós” jellegét. Például ilyennek tekintették egy szobor felállítását, egy park felújítását, holott elképzelhető, hogy ezek a célok viszonylag rövid időn belül megvalósulnak. A másik feltétel, a közérdekűség fennállását is megállapította a bíróság olyan konkrét ügyekben, amikor csak egy személy érdekeit szolgálta az alapítvány. Közérdekű lehet ugyanis az is, ha például egyetlen beteg gyermek gyógyíttatása, vagy egy rászoruló tehetséges fiatal iskoláztatása a közvetlen cél. Az Új Polgári Törvénykönyv szerint kikerülne a kötelező kritériumok sorából a tartós és közérdekű cél megjelölése. Így lehetőség nyílna arra is, hogy szabályozott keretek között magáncélú, illetve nem tartós alapítványokat lehessen létrehozni. Emellett az állam támogatási politikájának nem az alapítvánnyá minősítés feltételeiben, hanem a közhasznúvá nyilvánításban, illetve az ahhoz kapcsolódó adókedvezményekben kell érvényesülnie.

2.

Csődtörvény

Mint azt a 2009. június/júliusi hírlevelünkben jeleztük, 2009. szeptember 1 –jétől jelentős mértékben módosult a Csődtörvény. A módosítás elsősorban a csődeljárás területén vezetett be jelentős változásokat. Ezek között meg kell említeni, hogy ezentúl a hitelező is kezdeményezhet csődeljárást, nemcsak az adós, továbbá a fizetésképtelenség megállapítása esetén az adóst automatikusan – tehát a hitelezői választmány egyetértése nélkül - megilleti a fizetési moratórium, amelynek legrövidebb időtartama 90 nap. A moratórium célja a csődvagyon megőrzésének biztosítása a hitelezőkkel való megállapodás érdekében. Figyelembe véve, hogy az adós sikeresebb tárgyalásokat tud folytatni hitelezőivel a teljes vagyon birtokában, a jogszabály előírja, hogy a fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben sem beszedési megbízás, sem pénzkövetelés végrehajtása nem teljesíthető, de tilos a beszámítási igény érvényesítése és az egyes pénzügyi biztosítékok kielégítése is. Az egyezségi tárgyalások előkészítéséről, valamint az eljárás rendjéről számos új változtatást tartalmaz a törvény. Többek között úgy kerültek kialakításra a tárgyalásokat részletező szabályok, hogy a teljes eljárás befejezésére és a csődegyezség megkötésére akár már a moratórium 90 napos időtartama alatt lehetőség legyen. A módosítás a hitelezőkkel való egyezség megkötésében szabad kezet biztosít, így a felek bármiben megállapodhatnak, amit fontosnak tartanak az adósság rendezésében. A legtipikusabbak kétségkívül azok a megoldások, melyek során az adós fizetési könnyítésre kap lehetőséget, a hitelezők pedig cserébe újabb biztosítékok kikötését követelik meg. 7

A felszámolási eljárást érintő egyik leglényegesebb változás, hogy felére csökkent a határidőn túli hitelezői bejelentések megtételére nyitva álló időtartam: a korábbi szabályozás alapján a felszámolás kezdő időpontjától számított 40 napon túli, de még egy éven belül bejelentett követeléseket a felszámoló még nyilvántartásba vette, és a sorban előttük álló követeléseket követően kielégítette – ha még maradt rá fedezet. Az új szabályozás alapján viszont a határidőn túli bejelentésekre csak 180 nap áll a hitelezők rendelkezésére, az ezt követően bejelentett igényeket a felszámoló egyáltalán nem veszi nyilvántartásba.

3.

Kereskedelmi törvény

2009. október 1-jétől változnak a kereskedelmi jogszabályok. Ennek nyomán egyszerűbbé válik a kereskedelmi vállalkozások indítása, működtetése, ugyanis a kereskedő választja meg a kereskedés formáját. Ez lehet üzlet, üzleten kívüli kereskedelem, vásárokon és piacokon történő árusítás, csomagküldő kereskedelem, közterületi értékesítés vagy akár mozgóbolti, illetve automatából történő árusítás is. A kereskedőnek nem kell lefolytatnia a működés elkezdéséhez eddig szükséges hosszadalmas engedélyeztetési eljárást, elég lesz mindössze bejelentenie tevékenységét a kereskedelmi hatóságnál, és már meg is kezdheti az árusítást. A jegyzők valamennyi érdeklődő számára hozzáférhető elektronikus nyilvántartást vezetnek a bejelentésekről (és a személyes adatnak nem minősülő adatokról). Bizonyos termékeket - ha azt a közrend, a közbiztonság, a környezetvédelmi előírások, vagy a közegészségügyi követelmények indokolttá teszik - továbbra is csak működési engedéllyel rendelkező üzletekben lehet árulni. A közterületi értékesítés keretében forgalmazható élelmiszerek köre pedig kibővült az úgynevezett büfétermékekkel 1 , sütőipari termékekkel, valamint az előrecsomagolt süteményekkel és édességekkel.

4.

Reklámtörvény

2009. október 1-jén hatályba lép a Reklámtörvény 2009. június/júliusi hírlevelünkben jelzett módosítása. A módosítás értelmében a postai címzett reklámküldemények esetében az „ugyanazon reklámozó érdekében ugyanazon címzett részére 2009. október 1-jét követően első alkalommal küldött reklámküldeménynek” kell tartalmaznia a lemondást lehetővé tévő válaszborítékot. Meglátásunk szerint a megfogalmazás nem egyértelmű, ugyanis nem világos, 1

a forgalmazás helyén előállított ba) grillezett húsok, frissen sültek sült és főtt kolbász, hurka, virsli, füstölt vagy sült hal, bb) lángos-, palacsintafélék, bc) meleg és hideg szendvicsfélék, valamint az ezek fogyasztásához közvetlenül kapcsolódó termékek, és gyárilag előre csomagolt élelmiszerek, valamint az italok (alkohol kivételével)

8

hogy elegendő-e, ha a 2009. október 1-jét követően első alkalommal megkeresett „új” címzetteknek szóló küldeményekhez mellékeli a válaszborítékot a közvetlen üzletszerzéssel foglalkozó vállalkozás, vagy szükséges-e a 2009. október 1-jét követően kiküldött minden első reklámküldeménynek (így az ugyanazon reklámozó érdekében korábban már válaszborítékos küldeményt átvevő címzettek esetében is) tartalmaznia a válaszborítékot? A kérdés tisztázása érdekében több alkalommal is kértük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság állásfoglalását, azonban megkeresésünkre mind a mai napig nem érkezett válasz. Álláspontunk szerint abban az esetben tehát, ha egy bizonyos címzett október 1-jét megelőzően is szerepelt a vállalkozás üzletszerzési listáján, és egy adott reklámozó nevében már kézbesítettek a részére reklámot tartalmazó postai küldeményt az október 1-jéig hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően a tiltást lehetővé tévő válaszborítékot is mellékelve, 2009. október 1-jét követő „első” megkereséskor újabb válaszlevelet biztosítani/küldeni nem szükséges.

5.

Reklámetikai Kódex

2009. szeptember 16-án 26 szakmai szervezet írta alá az utoljára 2005-ben módosított Reklámetikai Kódexet. Az előkészítő és egyeztető munkát az Önszabályozó Reklám Testület és a Magyar Reklámszövetség szakemberei végezték. Az alapot, mint szinte a világon mindenütt, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Kódexe jelentette, amelyet a nemzetközi gyártói kódexekkel is kiegészítettek. Az első rész az általános elveket és szabályokat rögzíti – kiterjesztve a digitális marketingkommunikációs módszerekre is, a második pedig a különös szabályokat – többek között számos termékkörre (legrészletesebben az alkoholtermékekre) külön cikkelyben kitérve – fogalmazza meg. Az általános szabályok között mondja ki a Kódex, hogy a reklám csak tudományos módszerekkel megalapozott piackutatási eredményekre hivatkozhat. A reklámüzenet alátámasztására, megerősítésére szolgáló ajánlás, jóváhagyás vagy egyéb támogató dokumentumra való hivatkozás a reklámban csak akkor szerepeltethető, ha az valódi, bizonyítható, releváns és időszerű. A fogyasztói véleményként közzétett reklámüzenet a reklám része és ekként értékelendő. A reklámban megjelenő egyedi fogyasztói vélemény valóságtartalma önmagában nem fogadható el a reklámállítás alátámasztásaként. A reklámozó felel azért, hogy a reklámban megjelenő fogyasztói vélemény egyébként is mindenben megfeleljen a Kódex előírásainak. A 2009-es etikai kódex a korábbinál részletesebben körülírja a félelemkeltés tilalmát. A jelenleg hatályos változatban csak annyi szerepel, hogy a társadalmi célú hirdetés kivételével a reklám nem kelthet félelmet, az újban már az is benne van, hogy a reklám csak körültekintően és indokolt esetben építhet a szorongásra, a szerencsétlenségtől, az emberi szenvedéstől való félelemre, nem alkalmazhat sokkoló képeket pusztán a figyelem megragadása érdekében és nem használhatja ki a babonaságot. 9

A gyerekek védelme érdekében is sok új részletszabály jelent meg. Például a korábbi szabályozás előírta, hogy a reklám nem indíthatja a gyerekeket idegen felnőttekkel való kapcsolatkeresésre, most ez a tiltás kibővült azzal, hogy számukra idegen helyek felkeresésére sem biztathatja a gyerekeket a reklám. Az új Kódex kifejti, mit jelent az a régi szabály, hogy gazdasági reklám nem mutathat gyerekeket veszélyes helyzetben: például nem szerepelhet gyerek veszélyes közforgalmi helyzetben egyedül. A kifejezetten felnőtteknek szánt termékek reklámját tilos gyermekeknek vagy fiataloknak szóló médiakörnyezetben elhelyezni. A játékreklámok eddig sem lehetettek félrevezetőek, de az új Kódex részletesen felsorolja, mi a tilos. Nem szabad alábecsülni a játék használatához kellő életkort és ügyességet, eltúlzottan bemutatni a játék valódi méretét, értékét, tartósságát, teljesítményét, eltitkolni, hogy a bemutatott eredményt csak további tartozékok megvásárlásával lehet elérni. További újítás, hogy a gyereknek szóló élelmiszer- vagy italreklám nem ösztönözheti a gyerekeket arra, hogy egyenek vagy igyanak közvetlenül az esti lefekvés előtt. Szigorúbbá vált az alkoholreklámok etikai szabályozása is. A reklám nem mutathat ittasnak tűnő embert, terhes nőt, alkoholfogyasztást munkaidőben, nem szerepelhet benne 25 évesnél fiatalabb színész vagy modell. Eddig is tilos volt a reklámban olyan benyomást kelteni, hogy az alkoholfogyasztás hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerhez, ehhez most hozzátették: a reklám különösen nem sugallhatja, "hogy az alkoholfogyasztás a társasági siker vagy elfogadottság feltétele vagy, hogy az alkoholfogyasztás erősíti a szexuális képességet, vonzerőt vagy szexuális kapcsolat kialakításához vezet, segít legyőzni a gátlásosságot, szégyenlősséget". Új szabály az etikai kódexben, hogy nem lehet alkoholt reklámozni, ha a közönség legalább 30 százaléka várhatóan gyermek- és fiatalkorú. A reklám továbbá nem sugallhatja, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztásával a rászokás vagy a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető. Bekerült az új Kódexbe több külön előírás a járműreklámokról: ezek fő üzenete nem lehet a jármű sebessége, és nem jelenhet meg bennük felelőtlen vezetés. A szerencsejátékreklámokról is rendelkezik az etikai kódex. Ezek nem sugallhatják, hogy a szerencsejáték megoldás a személyes, szakmai vagy neveltetési problémákra, különösen a depresszióra, személyes vagy társadalmi kudarcokra, a magányra. A szerencsejáték a reklámban nem jelenhet meg a munka helyettesítőjeként, a könnyű meggazdagodás útjaként vagy a szexuális vonzerő fokozójaként. A Kódex alapján bírálja el a Reklámetikai Bizottság a már közzétett reklámokra tett panaszokat. A bizottság nem büntet, csak állásfoglalás formájában állapítja meg az etikai vétséget.

10

6.

Általános nyomtatványkitöltő program

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint az elektronikus közszolgáltatásokról szóló 2009. évi LX. törvény 2009. október 1-jétől hatályos rendelkezései az ügyfelek számára megteremtik az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét a hivatali kapuval rendelkező központi államigazgatási szervekkel. Az elektronikus kapcsolattartás alapja a központi államigazgatási szervek eljárásaiban rendszeresített nyomtatványok elektronikus elérhetőségének biztosítása. A nyomtatványok kitöltésére és ellenőrzésére az egységesített Általános nyomtatványkitöltő (ÁNyK) (korábbi nevén : AbevJava ) keretprogram segítségével nyílik mód. Korábban az APEH nyomtatványkitöltő programnak többféle változatát lehetett használni (Abev, Abev2006, AbevJava), amelyek nem voltak alkalmasak általánosan az elektronikus nyomtatványok kitöltésére; a nyomtatványokat nem lehetett valamennyi széleskörűen elterjedt operációs rendszerrel (Linux, Mac OS) használni. 2009. október 1-jétől új, egységes, valamennyi operációs rendszeren használható keretrendszer, az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program kerül bevezetésre. A program az APEH oldaláról tölthető le → Egyes, régebben készült nyomtatványok - köztük az APEH több nyomtatványa - nem alkalmas az ÁNYK-val való kitöltésre, ezért átmeneti ideig - várhatóan az év végéig - ezek kitöltéséhez továbbra is az Abev2006 program használandó. Erről tájékoztatást az érintett szerv oldalán kaphatunk. III. Fogyasztók megtévesztése/ Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat  1.

Sonnenlicht SP Kft. – Megtévesztő gyógyhatás

Félmillió forintos bírságot kapott a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH) a Sonnenlicht SP Kft., mert az általa forgalmazott termékeknek gyógyhatást (egész pontosan méregtelenítő hatást) tulajdonított, miközben e tulajdonságukat egyetlen hatóság sem vizsgálta. A GVH többször ismertetett álláspontja szerint az emberi szervezetre esetlegesen gyakorolt valamilyen kedvező hatás (amellyel egy termék, akár egy élelmiszer is rendelkezhet) nem azonosítható a gyógyhatással (betegséget megelőző, kezelő, a betegség tüneteit enyhítő hatás). Ugyancsak többször jelezte már a Versenyhatóság azt is, hogy a fogyasztókhoz eljuttatott információk valóságtartalmát minden esetben a közreadójának kell igazolnia. Ha a fogyasztók részére szóló tájékoztatás egy termék gyógyító-megelőző hatására utal, a jogsértés megállapítható, amennyiben az állítások valóságnak való megfelelését a vállalkozás hatósági engedéllyel vagy más módon, a tudományos igazolásokkal szemben támasztott követelményeknek megfelelően nem bizonyítja.

11

A GVH álláspontja szerint nem tekinthetők tudományos ismeretnek a pozitív terméktapasztalatok, a betegektől és kezelőorvosaiktól származó vélemények. Ahhoz, hogy egy adott termék betegségeket megelőző, kezelő, gyógyító hatását valóban tudományos ismeretek támasszák alá, ennél mélyrehatóbb vizsgálatokra van szükség. Egyebek mellett alapos, a termék minden szervezetre gyakorolt hatására és mellékhatására kiterjedő kísérletsorozatot kell végezni. Az eredményeket az orvostudomány képviselőinek kell elemezni, és arról ekként megalapozottan szakvéleményt adni. Az eljárás során a Sonnenlicht Kft. nem bizonyította, hogy az eljárásban érintett termékek a tájékoztatásokban szereplő tulajdonságokkal bírnak, azok használata révén elérhetők az ígért hatások. A vállalkozás termékeit szakhatóság nem vizsgálta a termékek állítólagos (gyógyító) hatása vonatkozásában. Az eljárás során nem csatolt be olyan klinikai vizsgálati eredményeket, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a vizsgált termékek gyógyhatással bírnának. Mindezek miatt a GVH a Sonnenlicht Kft-t 500 ezer forintra bírságolta. 2.

Bírság a „fapados” légitársaságoknak

Két úgynevezett "fapados" légitársaságot bírságolt meg 10-10 millió forintra a GVH. A Sky Europe és a Ryanair azzal tévesztették meg a fogyasztóikat, hogy hirdetéseikben elhallgatták, a repülőjegy árán felül még több járulékos költséget is ki kell fizetniük, ha utazni akarnak. A Sky Eurpoe Airlines a.s. 2007-ben megjelent hirdetéseiben rendkívül kedvező árakon kínált repülőjegyeket, azonban a hirdetések egyáltalán nem tartalmazták a tranzakciós és értékesítési díjakról szóló tájékoztatást, a repülőtéri illeték megfizetésének kötelességét pedig külön, általában apróbetűs felhívásban tették közzé. A GVH megállapította, hogy a fogyasztóknak a repülőjegy vásárlásakor az egyik legfontosabb tényező annak ára, mégpedig szolgáltatásért fizetendő teljes ár, hiszen azt csak akkor tudják igénybe venni, ha az ahhoz kapcsolódó minden járulékos költséget megfizetnek. Annak elhallgatása tehát, hogy a fogyasztónak a hirdetett áron túl még további költségeket is magára kell vállalnia ahhoz, hogy utazhasson a GVH álláspontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül. Ugyancsak alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, hogy a Sky Europe fiktív, 30-50 %-os kedvezményeket ígért egyes online hirdetéseiben. A vizsgálat során azonban a légitársaság nem bizonyította, hogy valaha is alkalmazta volna azokat az árakat, amelyekhez képest a reklámokban jelentős mértékű kedvezményeket ígért. Mint arra már többször is felhívtuk a figyelmet, akciós vagy kedvezményes árak hirdetése esetén nemcsak az minősül jogsértőnek, ha a vállalkozás korábban egyáltalán nem alkalmazta a magasabb árat, hanem az is, ha a kedvezmény alkalmazását közvetlenül megelőzően nem, vagy csak kivételes esetben, illetőleg ésszerűtlenül rövid ideig értékesítette a termékét/szolgáltatását a kedvezményhez képest magasabb áron. Hasonló okok miatt indult versenyfelügyeleti eljárás 2008 márciusában a Ryanair Ltd-del szemben is. A légitársaság ugyancsak kedvezményes áron kínált 2007-ben repülőjegyeket. 12

A Ryanair reklámjaiban nem tett említést az úgynevezett extra szolgáltatásokról, illetve azok költségéről, amilyen egyebek mellett a poggyászdíj, illetve az airport -check-in- díj is. Tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban a légitársaságok kereskedelmi gyakorlata szerint a feladandó, meghatározott súlyú és méretű poggyász kezelése és szállítása a repülési szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó alapszolgáltatásnak minősült és azért külön költséget nem kellett fizetni, ezért a GVH szerint az adott vállalkozásnak különös nyomatékkal kellett volna felhívnia reklámozási és egyéb tájékoztatási gyakorlatában arra a figyelmet, hogy a saját üzletpolitikája eltér a szokásos kereskedelmi gyakorlattól. A Ryanair csak a reklámok apró betűs részében adott tájékoztatást arról, hogy az ár nem tartalmazza a repülőtéri illetéket. Egyetlen reklámban sem volt szó arról sem, hogy a bankkártyával fizető ügyfeleknek hitelkártya kezelési díjat számol fel. A Ryanair több hirdetésében 50-75 százalékos kedvezményt is ígért a nála repülőjegyet vásárlóknak. A kedvezmény alapjául szolgáló árként azonban kizárólag a hirdetés megjelenését közvetlenül megelőzően alkalmazott legalacsonyabb nettó árat vette figyelembe, azaz a valójában kifizetendő repülőjegy árának csak egy része tekintetében alkalmazta az ígért kedvezményt, a további díjelemekre az ugyanis nem vonatkozott. Mindkét légitársaság esetében súlyosító körülménynek bizonyult, hogy a jogsértés a vizsgált tájékoztatások többségében megfigyelhető voltak, továbbá az is, hogy a megtévesztő hirdetések hosszabb időn át elérhetőek voltak. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy a fogyasztók a vásárlás előtt tájékozódhattak a pontos feltételekről. 3.

Megtévesztő ígéretek a Hild Zrt.-től

A Hild Zrt. „Mega” elnevezésű életjáradéki konstrukciójának széles körű (prospektus, tv- és rádióreklám, sajtóreklám stb.) népszerűsítése során alkalmazott kommunikációs anyagaiban egyebek mellett szerepelt, hogy a fogyasztó a szerződés megkötése után saját lakásában élhet, tőle a járadékfizető az állagmegóvó karbantartások elvégzését és azok költségét, valamint a közös költséget átvállalja. Egyes tájékoztatásokban pedig az szerepelt, hogy a Hild Zrt. szerződéseit több mint ezer ügyvéd fogadta el, illetve az ügyvédek nagyon biztonságosnak tartják ezeket a szerződéseket. [A konstrukció lényege, hogy a felek a szerződésben megállapodnak, hogy az eladó eladja, a vevő (a Hild Zrt.) pedig megveszi az eladó által lakott ingatlant egy meghatározott vételáron, azonban a vevő az ingatlan tulajdonjogának megszerzését követően csak az eladó halálát, vagy a szerződés megszűnését követően léphet az ingatlan birtokába. A Mega konstrukció két részből (egyösszegű kifizetés – tehát nem havonta folyósított életjáradék-, közös költség fizetése) áll.] A GVH vizsgálata feltárta, hogy ezek a megállapítások nem pontosak. Tévedés például, hogy a járadékos a saját lakásában élhet, hiszen a Hild konstrukcióinak meghatározó tulajdonsága, hogy az adott ingatlan tulajdonjoga a vállalkozáshoz kerül. A reklám a fogyasztó számára a GVH szerint azt a téves feltevést eredményezheti, hogy a szerződés megkötéséhez, az ígért szolgáltatások igénybe vételéhez nem kell átruháznia ingatlanának tulajdonjogát. 13

Ugyancsak pontatlan az az állítás, hogy a szerződés megkötését követően a Hild végzi az állagmegőrző munkálatokat és gondoskodik az ingatlan műszaki állapotának megóvásáról. A szerződésekben ezzel ellentétben ugyanis az szerepel, hogy a Hild csak a jogszabályok alapján a tulajdonost terhelő karbantartásokért felel. Ebben azonban nincsenek benne például a vendég által okozott meghibásodások, a háziállatok által okozott károk, a belső burkolatok, gyengeáramú berendezések (pl. kaputelefon) javítása miatti költségek megtérítése. A reklámokban az is elhangzott, hogy a Hild Zrt. fizeti a közös költséget. Az életjáradéki szerződések szövege szerint azonban a takarítás, a hólapátolás vagy az esztétikai festés költségei továbbra is a fogyasztót terhelik, még akkor is, ha azok egyébként a közös költség részei lennének. A vizsgálat során a Hild Zrt. arra vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem terjesztett elő, hogy megfelelne a valóságnak az a reklámszlogen, amely szerint több mint 1000 ügyvéd fogadta és javasolta aláírásra ezeket a szerződéseket. A társaság azt sem igazolta semmivel sem, hogy az ügyvédek nagyon biztonságosnak tartják életjáradék szerződéseiket. Mindezek miatt a GVH megállapította, hogy a Hild Zrt. 2008. augusztus 31-ig a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, azt követően pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. (A megkülönböztetésre azért van szükség, mert 2008. szeptember 1. előtti jogsértésre a Versenytörvény, az azt követőekre viszont már a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló jogszabály [az ún. UCP-törvény] szerint kellett eljárnia a Versenyhatóságnak.) A jogsértés miatt a GVH a Hild Zrt-t 30 millió forintra büntette. A bírság összegének megállapításakor a Versenyhatóság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a vállalkozás bizalmi jellegű, hosszú távra szóló, életkoruknál fogva sérülékeny fogyasztóknak kínált szerződéseket hirdetett jogszerűtlen módon, miközben korábban már marasztalásra került hasonló ügyben. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy a fogyasztók a szerződés megkötésekor értesülhettek a konstrukció pontos feltételeiről. A Versenyhatóság vizsgálta továbbá a Hild Kft. felelősségét is az ügyben, amely a Hildcsoport marketing tevékenységét bonyolítja, ám mivel a vállalkozásnak nem volt ráhatása a hirdetések szövegére, csak azok közzétételét szervezte, így az ellene folyó eljárást a GVH megszüntette. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a [email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2009. október 7. Pánszky Ügyvédi Iroda 14