Tisztelt Olvasó! Kitüntetések. Szegedi kutatók innovációs sikere. Nagy veszteség érte a magyar tudományos

Tisztelt Olvasó!

Kiss Árpád halálára

„Táncolni kell, Uram! A zene majdcsak megjön valahonnan…” (Kazantzakisz: Zorbász, a görög) A magyar agrárium elmúlt évtizedben történõ átalakulása – tudjuk – nem zökkenõmentes. Az agrárgazdaság szereplõi, az ágazat vállalkozói, kutatói, -fejlesztõi, irányítói sõt az érdekképviseletek tisztségviselõi is érzékelik; így nem léphetünk érdemben elõre, nem lehetünk jól felkészültek akárhány év (2–3–4?) is van még/már hátra az EU csatlakozásig. Az erõk szétforgácsolása, a szembenállások, a szembeállítások gyengítik az amúgy is sok gonddal-bajjal küzdõ agrárszférát. Csak a sokat emlegetett összefogás segíthet a természeti (árvíz, tavaszi fagy, környezetszennyezés stb.), gazdasági (tõkehiány, a birtoknagyság jelenlegi megoszlása, agrárolló, beruházások, fejlesztések, gépi-technikai háttér, integrációs kapcsolatok, agrármarketing stb.) nehézségeken. Mindezek ismeretében új miniszter áll Dr. Vonza András úr személyében a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési tárca élén. A miniszter úr elsõ nyilatkozatában hitet tett a jelenlegi támogatási rendszer további erõsítése, jobbítása mellett (pl.: géptámogatások), sõt – errõl a társtárca, a Környezetvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján értesültem – a két testvértárca vezetõje Dr. Turi-Kovács Béla és Dr. Vonza András miniszter urak már a hivatalba lépést követõ rövid idõn belül egyeztettek a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kérdéskörében. Bíztató ez a tény, miként az is, hogy a kormány részérõl (Miniszterelnöki Hivatal, Gazdasági Minisztérium) is jobban érezhetõen erõsödik a felelõsség a vidék, a vidéki lakosság helyzetének, életminõségének javítása iránt. Közös felelõsségünk mindezek alapja. Természetesen belsõ hit, remény, töretlen kitartás kell az elvégzendõ szükséges és fontos változtatásokhoz, a csatlakozásig hátralévõ, gyorsan fogyó felkészülési idõben. És aktív, a mezõgazdaságot támogató állami gazdaságpolitika (a kutatásfejlesztés kiemelt támogatása, nagyobb figyelem a beszerzési és értékesítõ szövetkezetekre, adókedvezmények, -mentesség stb.). „A legnagyobb bátorság a remény” – mondta a nemzetben gondolkodó, kiváló szellemiségû írónk Illyés Gyula. Reméljük az EU csatlakozás a magyar agrárium javára és nem hátrányára fog történni. Tegyünk – ki-ki a maga munka és felelõsségi területén – minél többet azért, hogy a magyar mezõgazdaságnak legyen jövõképe.

Nagy veszteség érte a magyar tudományos életet, a magyar növénynemesítõket. A gazdaságilag hasznosítható tritikálé szülõatyja, a kiváló nemesítõ Kiss Árpád 85 éves korában eltávozott. Húsvét hétfõt követõ kedden Kecskeméten helyezték örök nyugalomra. Méltatására, munkásságára visszatérünk. Emlékét kegyelettel megõrizzük! (A Szerk.)

Kitüntetések A Magyar Köztársaság megbízott Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési minisztere ezév március 15. alkalmából a lapunkhoz közel álló kiváló agrárszakemberek közül Újhelyi Imre díjban részesítette: Dr. Balikó Sándor urat, a Bólyi Mezõgazdasági Rt. vezérigazgató-helyettesét, Kristóf Lászlóné dr. asszonyt, az OMMI közelmúltban nyugalmazott osztályvezetõjét Külön is öröm számunkra, hogy Gulácsiné Pápay Erika asszonynak az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatójának elismerése, akinek köszönhetõen a Mag Kutatás, Termesztés, Kereskedelem 2000-tõl az interneten is elérhetõ a www.omgk.hu címen. A kitüntetetteknek szívbõl gratulálunk! (A Szerk.)

Szegedi kutatók innovációs sikere Szegedi növénynemesítõk nyerték el az FVM különdíját, a 2000. évi Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton. A magyarországi durum vertikum innovációjának megvalósítása a stabilan jó tésztaipari minõségû Gk Bétadúr fajta köztermesztésbe vonásával címmel írt pályázat anyagát a késõbbiekben szaklapunk hasábjain részletesen ismertetjük. (A Szerk.)

Dr. Oláh István 3

2001. ÁPRILIS

In memoriam Dr. Hollósi Szilárd (1952–2001) Dr. Hollósi Szilárd munkatársunk, barátunk közel negyed évszázaddal ezelõtt, 1977-ben talán azért választotta a növénynemesítõk nagy kitartást igénylõ, de könnyû sikert nem adó, nehéz és egyben szép munkáját, mert nagyon szeretett az élõ növénnyel, az élettel foglalkozni. Agrármérnök végzettséggel akkor kezdett dolgozni a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézetben, amely elsõ és egyben egyetlen munkahelye is volt. Kutatási területe kezdettõl az olajnövények nemesítése volt. A nemesítésben eltöltött 24 év eredményes munkája nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szegedi Intézet, majd Közhasznú Társaság vezetõ szerepet játszik az európai olajlen kutatásokban. Összesen 13 új, korszerû exportképes olajlen fajta nemesítõje, 10 barna magvú és 3 sárga magvú fajta elõállítója. Nemesítõi munkája mellett folyamatosan képezte magát, a gödöllõi Agrártudományi Egyetemen mezõgazdasági genetikus szakmérnök oklevelet szerzett. Ugyancsak Gödöllõn az olajlen populációk biometriai elemzése és a fontosabb kvantitatív jellegek örökölhetõség vizsgálata címû témával védte meg doktori értekezését. Kutatási pályázatokon is részt vett. A Frank-Helianthus Alapítvány pályázatán I. díjat nyert munkájával. Közel 30 tudományos és szakmai publikáció szerzõje. A napjainkat jellemzõ, folyamatosan változó világhoz mindig gyorsan alkalmazkodott. Nemesítõi munkája mellett nagy hangsúlyt fektetett a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására. Ennek köszönhetõ, hogy olajlen fajtáinak egész Európában meghatározó szerepük van. Különösen kiemelhetõ, hogy Nyugat-Eu-

2001. ÁPRILIS

rópában, azon belül Angliában fajtái vezetõ helyet foglalnak el. Az itthon megtermelt és exportra kerülõ olajlen vetõmag forgalom bevételei jelentõsen meghaladták a kutatási témára fordított költségeket, ezzel példát mutatott a céltudatos, hatékony nemesítési munka megvalósításában. Olajlen fajtái hazai és külföldi szabadalmakban részesültek, ezzel is biztosítva a nemesítés tudományos eredményeinek gyakorlati hasznosítását. Számos külföldi intézménnyel végzett közös nemesítési, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó vetõmag-kereskedelmi munkát. Összefoglalva az olajlen kutatási eredményeket, Szilárd megvalósította azt, ami a növénynemesítõk munkájában az egyik legnehezebb feladat: kis növénnyel nagy sikereket ért el. Az olajlen nemesítésén kívül, társnemesítõként részt vett több napraforgó szülõvonal és hibrid elõállításában is. Ezek közül többet ma már itthon és külföldön egyaránt nagy területen termesztenek. Emberi tulajdonságai munkatársai megbecsülését élvezték. Munkája során mindig megbízhatóság, pontosság és precíz alaposság jellemezte. Jó kapcsolatteremtõ képességének köszönhetõen hazai és külföldi szakmai körökben egyaránt elismert, megbecsült tagja volt a növénynemesítõk táborának. Kedves, mindig jó hangulatot teremtõ személyisége nagyon fog hiányozni közvetlen munkatársai, barátai körében. A kegyetlen valóság megakadályozta nagy, közös terveink valóra váltását. Szilárd elment, de munkánk során mindig velünk lesz és szívünkben marad. Dr. Pálvölgyi László Most és mindörökké. tudományos fõosztályvezetõ – GK-Kht. Szeged

4

Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok, 2001. szeptember 12–15. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez évben csaknem kétszázezer látogatóra számítanak a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok (BNG) szervezõi. Az idén 8. alkalommal megrendezésre kerülõ szakvásárt az utóbbi évtized legsikeresebb mezõgazdasági rendezvényei között tartják számon a hazai és külföldi szakemberek. A BNG csaknem negyedszázados múltra tekinthet vissza. A kezdetektõl fogva a rendezõ házigazdák, a Bábolna Rt. és az IKR Rt. teljes partnerkapcsolati rendszerükkel adják azt a hátteret a rendezvényhez, amely biztosíték az eredményes üzleti tevékenységhez. Ebben az évben a Hungexpo Rt. a rendezõk partnereként részt vesz a Gazdanapok lebonyolításában, szakmai hírnevét, kiállításszervezõi tapasztalatát nyújtva a Gazdanapok magas színvonalú megszervezéséhez, kivitelezéséhez és üzemeltetéséhez. A BNG a legfrissebb, naprakész információkkal és üzleti ajánlatokkal – ahogy azt a látogatói felmérések is igazolják – elsõsorban a szakembereket vonzza. A gazdálkodóknak a mezõgazdasági termelés egészérõl, a hozzá szervesen kapcsolódó, kiszolgáló és feldolgozó gazdasági ágak újdonságairól, a vertikális integráció magyarországi lehetõségeirõl és gyakorlatáról nyújt nélkülözhetetlen információkat. Nagy számban látogatják az agrárvertikum szakemberei és döntéshozói, a mezõgazdasági nagyüzemek, közép-üzemek, családi gazdaságok képviselõi.

5

A négynapos kiállítás helyszíne a Bábolna Rt. központja, ahol most minden egy helyen lesz megtalálható. A BNG, a szakmai részvétel és a szakmai látogatók száma miatt kiváló lehetõséget teremt szakmai rendezvények, partnertalálkozók, gyakorlati bemutatók, konferenciák megrendezésére. A sokrétû és színvonalas szakmai események a kiállításon túlmenõen igazi szakmai fórummá és progresszív folyamatok gerjesztõjévé teszik a Gazdanapokat és a rendezõ Bábolna Rt-t. A kiállítás keretében a rendezõk a termelési integrációk szerepére kívánják a gazdálkodók figyelmét felhívni. A Gazdanapok ugyanakkor joggal számít a téma iránt érdeklõdõ nagyközönségre, hiszen a kiállításon – gondosan összeállított tematikai csoportosításban – a termelés eszközeitõl a feldolgozott élelmiszerekig rendkívül széles kínálat várja az ide érkezõket. A rendezvény egyben az észak dunántúli régió kiemelkedõ idegenforgalmi eseménye is, amely – a lótenyésztésérõl híres Bábolnán – a lovas turizmus képviselõi számára nyújt bemutatkozási lehetõséget. A szeptember 12-tõl nyitva tartó Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokra várjuk minden cég – hazai és külföldi – jelentkezését, amely termékeivel, szolgáltatásaival, agrárpiaci újdonságaival részt kíván venni a növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszeripar, egyszóval: a magyar mezõ- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésében. (x)

2001. ÁPRILIS

IS UÁL

AKT

Javaslat a takarmányfehérje-termelés nemzeti fejlesztési programjára

Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásunk idõpontjának figyelembevételével csupán három év áll rendelkezésünkre, hogy megteremtsük a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti megbomlott egyensúlyt. Hazánkban a 90-es évtized alatt mind a takarmánytermesztés hozamai, mind az állatállomány létszáma és produkciója 30–45%-kal csökkent. Ebbõl eredõen az ágazatok fejlõdése megtört és a már hagyományosnak tekinthetõ külkereskedelmi lehetõségeink is beszûkültek. Mindez hátrányosan érintette a gazdálkodókat, egysíkúbbá vált a vetésszerkezet, s nagy mértékben csökkent az állattartási kedv is. A mezõgazdasági ágazaton túlmenõen azonban az egész társadalom áldozatául esett annak, hogy az élettani tápanyagellátásunkban rendkívül fontos állati eredetû fehérjefogyasztásunk igen jelentõs mértékben – több mint 20%-kal csökkent a kevesebb hús- és tejfogyasztás következtében. E helyzet tarthatatlan, mert a javuló életszínvonalat biztosító általános gazdasági fejlõdésünk mellett nem maradhat el a sok összetevõbõl álló „tápláléklánc” erõteljes ütemû fejlesztése. Azt is figyelembe kell venni, hogy e vonatkozásban az EU és a hazai viszonyok közötti különbségeket mielõbb meg kell szüntetni. Mi jellemzõ jelenlegi helyzetünkre? A fejenkénti állati termék fogyasztásunk kevesebb az EU 15 átlagánál, s így táplálkozásunk biológiai színvonala – különösen a tejfogyasztás tekintetében – elmarad az élettanilag szükséges mértéktõl (a tojás kivételével): Az alacsony fogyasztási szintet elsõdlegesen a társadalom nagy részének a jövedelem színvonala motiválja (ezzel nem tisztünk foglalkozni). Azzal viszont igen, hogy a fejlõdés második korlátozó té-

hoz képest. Ugyanakkor katasztrofális mértékûre zsugorodott a kérõdzõk száma, ami azért is rendkívül kedvezõtlen, mert a megnövekedett gyepterületünkre mintegy 50 %-kal kevesebb kérõdzõ állat jut, s ebbõl következõleg e területet nem vagyunk képesek maradéktalanul hasznosítani. Ilyen alacsony állatlétszámmal és termelékenységgel fogyasztási igényeinknek megfelelõ többlettermelést nem lehetséges elérnünk. Kedvezõtlenül alakult takarmánymérlegünk is. Hazánkban a mezõgazdasági területnek mintegy 60–65 %-át fordítjuk takarmánytermesztésre (az EU átlagában pedig a terület 75 %-át). E területrõl jelenleg nem tudjuk az állatállomány tápanyagszükségletét maradéktalanul kielégíteni. Vetésszerkezetünk összetétele romlott, háttérbe szorult a fehérjenövények termesztése és akkora mértékû az ebbéli importunk, mint amekkora a korábbi, mintegy 40%-kal nagyobb állatállomány ellátásához szükséges volt. Ezt az ellentmondást is fel kell oldani, mégpedig az EU-ban történõ támogatási arányokhoz felzárkózva. Fehérjetakarmányból éves átlagban 33 millió tonnát importálnak, az EU országok 17 millió tonnás saját termelés mellett (szükségletüknek 66%-át). Hazánk 0,6 millió tonnát importál, 0,25 millió tonnás saját termelés mellett (szükségletének 71%-át). Mindkét régióban e takarmánybeszerzés teszi ki az agrárkülkereskedelem legnagyobb összegû tételét. Az EU takarmánymérlegében a fehérje önellátási szintje átlagosan csak 38,5 %-os, olajos magvakból pedig csak 17,5 %-os. (Itt tehát nem fenyeget bennünket a jövõben sem semmiféle korlátozás.) A termelés ösztönzésére az EU ún. jövedelempótló támogatást vezetett be, amelynek mértéke a fehérjenövények esetében már 1995-ben elérte a 360 ECU/ha szintet, (ami megfelel: 94 1999-ben Hazánkban Az EU 15 Hazai fogyasztás ezer Ft/ha támogatásnak) az olajos egy fõre országban az EU-hoz növényeknél pedig ennél is magasabb jutó éves viszonyítva, volt: 430 ECU/ha (ami megfelel 110 %-ban ezer Ft/ha támogatásnak). Húsfogyasztás, kg 55,9 70,9 78,8 % Magyarországon az utóbbi idõszakban Tejfogyasztás, liter 158 227 69,6 % az import húsliszt kiesése, illetve a napTojásfogyasztás, db 288 281 102,5 % raforgó vetésterületének radikális csökNaponkénti állati kenése miatt kb. további 250 ezer toneredetû fehérje, g 46,3 61,0 75,9 % na éves fehérjehiánnyal kell számolnunk. (Így az import fehérje mennyisényezõje az állatállomány drasztikus mértékû csökkenése: A ge a 650 ezer tonnáról 900 ezer tonnára növekedhet, értéke gazdasági állatok létszáma a II. világháború utánira esett vispedig az 55 Milliárd Ft-ról 76 Milliárd Ft-ra, természetesen sza, vagyis kb. 40 %-kal kevesebb a korábbi évtizedes átlagdevizában.)

2001. ÁPRILIS

6

Az import szójadara ára egyre Év Terület ha Támogatásigény magasabb és az EU-ban – az állati (meglévõ + többlet) Milliárd Ft/év* eredetû takarmánylisztek felhasznáJövedelempótló Feldolgozás lásának megtiltása következtében – 2001. 60.000 2,1 0,6 minden fehérjehordozó árának to2002. 110.000 5,1 1,1 vábbi emelkedésével kell számolni. A szója a Chicagói tõzsdén jelenleg 191 2003. 200.000 12,0 2,0 USD/tonna, amelyre cca. 80 USD/tonna 2004. 250.000 20,6 5,0 szállítási költség rakódik, így a hazai * A támogatás évrõl-évre 1,33-as szorzóval növelt összeggel számolva felhasználásra 270 USD/tonna áron jutunk szójadarához, ami további (országon belüli) szállítási és kezelési költsélõ pályázati rendszer keretében kapacitásbõvítésként kialakítgekkel növelt áron, 85.000 Ft/tonna értékben kerül a véghatók, beszerezhetõk. felhasználóhoz. A fehérjenövények termelési (jövedelempótló) támogatása Mindezekhez kapcsolódóan a fehérjeellátást javító szintemellett a feldolgozási támogatást nem lehet csak erre a nötikus aminosavak árszínvonala is ugrásszerûen változik és a vénycsoportra leszûkíteni, hiszen a – kiválóan feltáródó – világpiac szûkülésével is számolni kell. extrudált takarmányoknak számos más társított alapanyaga is E hihetetlen mértékû árnövekedés és ezzel egyidõben a lehet – olajos magvak, gabonafélék –, amelyek végcélja egy fehérjetakarmány bázis csökkenése kritikus helyzetbe komplextrudált fehérjetakarmány, ami megfelelõ aminosahozza állattenyésztésünket, még a jelenlegi – visszaesett – vakkal kiegészítve képes a szójadarát és az állati fehérjét telszinten is. jes mértékben helyettesíteni. Ebben a helyzetben az ország elõtt két lehetõség áll: Ez a támogatási rendszer egyben modell is lehet arra, 1. Növelni a szójadara importot, amely ma ellenõrizhetetlehogy az éves átlagban 650 ezer tonna szójaimport – amelynül – (részben genetikailag módosított anyagként) – kerül nek jelenlegi összértéke 55 Milliárd Ft –, milyen módon be az országba. Ezzel a nemzetgazdaságból további csökkenthetõ, a hazai fehérjetermelés növelése esetén. 20–25 Milliárd Ft értékû devizakiáramlásra számíthatunk. A problémakörbõl természetesen a takarmányozási gya2. Javítani a hazai takarmányfehérje termelést és feldolkorlat szélesebb körû szakszerûségének áttekintését sem legozást, ami viszont az elõbbi érték töredékével megszerhet kihagyni, hogy a takarmányfelhasználás fajlagos mutatói vezhetõ. A fejlesztés 35.000 Ft/ha termelési (jövedelemis javuljanak az állati termék termelés gazdasági hatékonysápótló) támogatás és 5.000 Ft/t feldolgozási támogatás ga érdekében. (E vonatkozásban elmaradunk a nemzetközi bevezetésével indulhatna, amelynek mértékét évrõl-évre színvonaltól és így a versenyképességtõl.) Tájékozódásunk növelni kell hogy, az EU csatlakozást megelõzõ években szerint a termelõk, feldolgozók, felhasználók széles köre közelítse az ott mûködtetett támogatási rendszer szintjét. várja az eddig kedvezõtlenül alakuló helyzet javítását A termõterületek fokozatos növekedését feltételezve, négy eredményezõ átfogó cselekvéseket. év alatt a fejlõdés és a támogatási igény az alábbiak szerint Mindezt egybevetve a táplálkozási lánc egyenszilárdságáprognosztizálható (lásd táblázat). nak megteremtése – a növénytermesztés, állattenyésztés, felEz a növekedés azt eredményezhetné, hogy már a mádolgozási technológia, takarmányozás, állati termékek fosodik évben (2002-ben) a hiány hazai forrásból megoldgyasztása – rendkívül összetett feladat, amely csak tervezett ható és az idõszak végére a támogatás mértékét lényegeés középtávú támogatási rendszerrel oldható meg. Az esetlesen meghaladó import-megtakarítás érhetõ el. ges ad-hoc intézkedések nem vezetnek tartós eredményekhez. Ennek hiányában számolni kell azzal, hogy az állati terEz a fejlesztés gyakorlatilag átfogja az agrárium legnamékek termelõi és fogyasztói árai fokozatosan fognak emelgyobb termelési szféráját, ugyanis évente több mint 300 milkedni, s ebbõl eredõen a hús-, tej-, és tojásfogyasztásunk inliárd Ft összegû takarmány kerül feletetésre (ami ma már a dokolt javulása helyett tartósan maradunk el táplálkozási igéköltségek több mint 60 %-át adja), s az állattenyésztés bruttó nyeinktõl. termelési értéke is meghaladja az 500 milliárd Ft-ot. A hazai termesztés már 2001. tavaszától megszervezhetõ E program a mezõgazdaságon belül a gazdasági fejlõdés a biológiai alapok mennyiségének függvényében. A termeközéptávú követelménye és ha nem cselekszünk, az idõ toléstámogatást célszerûen az ismert fehérjenövényekre (szója, vábbra is ellenünk dolgozik. borsó és egyéb hüvelyesek) kell kialakítani. A tanulmány készítésében közremûködtek: A feldolgozási technológiákat már korábban kidolgoztuk, Dr. Bódis László, Dr. Demeter János, azok ismertek, részben rendelkezésre állnak, illetve megfeleDr. Kralovánszky U. Pál, Dr. Manninger Sándor

7

2001. ÁPRILIS

A Környezet- és Természetvédõ Szervezetek Javaslatai az Európai Unióhoz való csatlakozás környezetvédelmi és természetvédelmi kérdéseihez (rövidítmény) A közelmúltban örvendetes eseményre került sor a Környezetvédelmi Minisztérium és a hazai civil természetvédelmi szervezetek együttmûködésében; „EU csatlakozás környezet- és természetvédelmi vonatkozásai” címmel EU fórumot rendeztek. A Dr. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter úr által vezetett tanácskozáson ismét párbeszéd alakult ki a tárca szakemberei és a civil szervezetek képviselõi között.

Az írásos javaslatokat az alábbi szervezetek készítették, egyeztetve több más, meghívott környezet- és természetvédõ szervezet képviselõivel: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért – Miskolc Hulladék MunkaSzövetség (HuMuSz) Környezeti Jog és Management Egyesület Levegõ Munkacsoport WWF-Magyarország Magyar Természetvédõk Szövetsége A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM, VIDÉKFEJLESZTÉSHEZ Az Európai Unió országaiban a közép-kelet-európai régiónál is korábban megkezdett és nagyobb mértékû természetátalakítás eredményeként az élõvilág sokfélesége nagyon lecsökkent. Amennyiben Uniós tagságunk elérése után ugyanezen folyamatok nálunk is bekövetkeznek, akkor elveszítjük jelenlegi gazdagságunkat, és egyúttal csökken turisztikai vonzerõnk, a vidék vonzereje, stb. Az Európai Unió természetvédelmi szabályai – Madár és Élõhely Irányelvek – „puhábbak”, mint a magyarországiak, mivel a gondos elõkészítõ munkával kidolgozott magyar törvények egy jobb természeti állapotra, nagyobb biológiai sokféleségre készültek. Nagyon fontos ezért az EU-hoz való csatlakozás során biztosítanunk, hogy a szigorúbb hazai szabályozás továbbra is érvényben maradjon. Ugyanakkor sürgõs intézkedésekre van szükség az új magyar természetvédelmi törvényben foglaltak mielõbbi és maradéktalan végrehajtása érdekében. Egyedülálló természeti értékeink gazdagságának hangsúlyozása azért is fontos, mert ha ez nem kap kellõ figyell

2001. ÁPRILIS

met, akkor az uniós tagság elnyerése után sokkal nehezebb vagy lehetetlen lesz e gazdagság megõrzése. Magyarországon azonban a természeti értékek jelentõs része az évszázadok óta folytatott külterjes – extenzív – gazdálkodáshoz kötõdik. Ilyenek például a rét-legelõ, a halastavi, a dzsungel gyümölcsösben folytatott gazdálkodás. Amennyiben az uniós mezõgazdasági szabályozórendszerbõl következõ túltermelés miatt nálunk korlátozzák pl. a legeltetett állatok számát, akkor ezzel nemcsak gazdasági hátrányunk keletkezik, hanem jelentõs természeti értékvesztés is történik. Magyarország vidékfejlesztésének a múlt hagyományaira építve kellene a jövõbe tekintenie. Természeti értékeink, a még számos helyen fellelhetõ falusi életforma modern formában történõ megõrzése hosszú távú gazdasági elõnyt jelent számunkra. Azért, hogy ez fennmaradjon, nekünk is erõfeszítéseket kell tennünk, pl. a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program saját erõbõl történõ beindításával, ami az Unióba való belépés után jelentõsen bõvülhet és sokkal nagyobb anyagi erõforrásokkal gazdálkodhat. Természeti értékeink hosszú távú fennmaradása érdekében az alábbiakat javasoljuk: l ÁLTALÁNOS JAVASLATOK: a.) A csatlakozási tárgyalások során kapjon nagyobb hangsúlyt természeti környezetünknek az a sajátos értékgazdagsága, amellyel Magyarország rendelkezik, és amellyel gazdagítaná az Európai Uniót b.) Az Európai Unió is megkülönböztetett módon legyen tekintettel arra, hogy Magyarország – többek között – jelentõs természeti értékekkel rendelkezik, amelyek megõrzése a csatlakozás során is alapvetõ közös érdek. c.) Az Európai Unió alapvetõ természetvédelmi szabályainál több vonatkozásban szigorúbbak a magyarországi elõírások, mivel a gondos elõkészítõ munkával kidolgozott magyar törvények egy jobb természeti állapotra, nagyobb biológiai sokféleségre készültek. Fontos ezért, hogy az EU-hoz való csatlakozás után is érvényben maradjon a szigorúbb hazai szabályozás. d.) Fokozni kell a társadalom érdeklõdését a természeti értékek iránt, ezzel is hozzájárulva azok megõrzéséhez

8

A szárazborsó termesztésrõl...

IS

A

ÁL U T K

A világon 6,9 milÉTKEZÉSI SZÁRAZ-, ÉS TAKARMÁNYBORSÓ lió hektáron termesztenek FAJTÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK EREDMÉNYEI szárazborsót, 1.900 kg/ha ter(2000) mésátlaggal 13 millió tonna körüli terményt takarítanak be. Fajta Magszín Magtermés ÁllóEzer- Tenyész- Küllemi képesség mag idõ bírálat Európa termõterülete 2,9 millió t/ha rel. % 1-9 g nap 1-9 hektár, termésátlaga 2.600 kg/ha. 9=legjobb (days) 9=legjobb (best) (best) Földrészünkön Franciaország a Swing sárga 3,23 108,4 8,0 203 90 7,1 legnagyobb termelõ több mint 600 Agadir sárga 3,21 107,7 7,7 200 90 6,7 ezer hektárral, a termésátlag 5.000 Format zöld 3,20 107,4 6,9 260 90 7,5 kg/ha feletti. Ebben az idõszakban hazánkban 58 ezer hektár volt a Baccara sárga 3,12 104,7 6,9 227 89 6,2 vetésterület 2.431 kg/ha termésátAnnabella zöld 3,09 103,7 6,4 224 89 6,3 laggal. Izabella sárga 3,09 103,7 6,7 208 89 6,9 Magyarországon az elmúlt Ideal sárga 3,05 102,3 7,8 230 89 6,3 évben 43.760 hektár szárazborsó Primus sárga 3,05 102,3 6,2 286 90 7,3 területet takarítottak be 1.542 Pegas sárga 3,03 101,7 6,6 284 90 7,3 kg/ha termésátlaggal. Hunor sárga 3,03 101,7 6,4 226 90 7,0 A magyarországi szárazborsó Celeste sárga 3,02 101,3 6,1 217 89 7,1 termés adatai kedvezõtlen képet Adept sárga 3,01 101,0 6,5 235 90 7,2 mutatnak, a termõterület csökkeTurul zöld 2,97 99,7 6,2 238 90 6,4 nése még nem állt meg. Bohatyr sárga 2,96 99,3 6,0 224 89 7,8 A megtermelt termés kb. 20 %-a Forman zöld 2,94 98,7 8,0 210 91 7,5 feldolgozásra, 5 %-a közvetlen exHanka sárga 2,93 98,3 5,8 231 90 6,7 portra, s közel 50 %-a foMelinda sárga 2,92 98,0 6,2 223 90 7,5 gyasztásra, és közvetett értékeErbi sárga 2,92 98,0 6,9 222 90 6,6 sítésre kerül, a megmaradó rész a Grana sárga 2,90 97,3 7,6 216 90 7,6 szaporítóanyag. Celica maró 2,88 96,6 7,6 161 89 4,5 A szárazborsó iránti keresletLuzsányi zöld 2,84 95,3 6,0 245 90 6,5 bõvülése várható az elkövetkezõ Delta sárga 2,84 95,3 7,8 195 90 6,8 idõszakban. Egyrészt a növényi Tyrkyz zöld 2,78 93,3 6,4 229 89 7,0 fehérjetakarmányok iránti élénkülõ Toledo zöld 2,77 93,0 7,7 223 89 6,9 kereslet, másrészt az étkezési Janus sárga 2,74 91,9 6,4 224 89 6,6 borsó export piacának növekedése átlag (mean) 2,98 100,0 6,8 230 90 6,9 miatt, mert a Magyarországon terSz.D5 % mesztett szárazborsó kiváló íze (LSD5 %) 0,24 8,1 1,2 13 1 0,7 miatt igen keresett. A borsó a savanyú talajok Vetését 5 oC talajhõmérséklet felett már el lehet kivételével minden szántóföldi termesztésre alkalmas kezdeni, a vetés mélysége 5–8 cm lehet. Az ajánlott talajtípusra ajánlható. Igen kedvezõ elõvetemény csíraszám 1,3 millió ha-ként. A gyomirtást már az hatásánál fogva a termesztésbe jól beilleszthetõ. A elõveteménynél el kell végezni, hogy ne kerüljön elkalászos elõvetemény megfelelõ számára, mert a targyomosodott táblába. A gyomirtás kelés elõtt és kelés lóhátás és a 30 cm körüli mélyszántás után a kora után is alkalmazható. Ügyelni kell arra, hogy a kelés tavaszi vetéséhez a magágy egymenetben elõkészíelõtti gyomirtás a vetés után gyorsan történjen; a kelõ thetõ. növény ne károsodjon. A kelés utáni gyomirtáskor A foszfor és kálium tartalmú mûtrágyát õsszel, a pedig meg kell várni, hogy a levélen kialakuljon a nitrogént õsszel és tavasszal megosztva célszerû viaszréteg. kijuttatni.

9

2001. ÁPRILIS

A kártevõk ellen megjelenésükkor a védekezést azonnal el kell végezni. A borsórozsda és lisztharmat okozhat olyan fertõzést, amely ellen védekezni szükséges. A borsófuzárium ellen a fajták zöme rezisztens, az érzékeny fajták esetében a 4 éves vetésforgó betartása indokolt. Nagyon fontos a betakarítás idejének megválasztása. Az optimális idõben történõ betakarításnál alig kell betakarítási veszteséggel számolni, másrészt a mag színe is gyorsan fakul, ezért a 18 % magnedvességnél végzett aratás a kedvezõ. A mag sérülését a betakarítógép jó beállításával lehet megelõzni. A szárazborsó fajták a kifejtõ borsók körébe tartoznak, ezek a típusok a hideggel, betegségekkel szemben jó ellenállóképességgel rendelkeznek. KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY

MEGHÍVÓ

2–3 oC-on csíráznak, és a -4, -7 oC-ot is kibírják. Rövid tenyészidejük miatt az idõjárás erõsen befolyásolja növekedésüket. Az április-májusi hõmérséklet, csapadék a meghatározó. Az államilag elismert szárazborsó fajták legnagyobb része étkezési szárazborsónak is sikeresen termeszthetõ. A fajtaválasztékban bõségesen található sárgamagvú és zöldmagvú étkezési fajta. A fajták jelentõs része kiváló állóképességgel rendelkezõ, ún. afila típusú, kacsos fajta. A fajták kiválasztásához az elõzõ oldalon közölt, a 2000. évi kísérleti eredményeket összefoglaló táblázat nyújthat segítséget. Berta András OMMI

KÉKKÕI ZOLTÁN A FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ÁPRILIS 17-ÉN KINEVEZETT POLITIKAI ÁLLAMTITKÁRA ÉS DR. KOVÁCS ZOLTÁN A FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ÁPRILIS 17-ÉN KINEVEZETT KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRA ÁPRILIS 23-ÁN DR. MÁDL FERENC KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ELÕTT LETETTE HIVATALI ESKÜJÉT. FORRÁS: FVM SAJTÓ

MEGHÍVÓ

MEGHÍVÓ

MEGHÍVÓ

MEGHÍVÓ

A VETMA KHT. ÉVI RENDES TAGGYÛLÉSÉT 2001. MÁJUS 29-ÉN DÉLELÕTT 11 ÓRAKOR TARTJA A BUDAPESTI AGRÁRKAMARA (1073 BUDAPEST, DOB U. 90.) TANÁCSTERMÉBEN. NAPIRENDI PONTOK: 1. BESZÁMOLÓ A 2000. GAZDASÁGI ÉVRÕL 2. A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG JELENTÉSE 3. A KÖNYVVIZSGÁLÓ JELENTÉSE 4. A 2001. ÉVI ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV 5. EGYEBEK.

®

VETMA KHT.

BUDAPEST, 2001. ÁPRILIS HÓ

2001. ÁPRILIS

10

A betegségek hatása a búza minõségére

IS

A

ÁL KTU

A minõség, így a búza minõsége is igen sokoldalú, a mindenkori felhasználási igény szerint változik. Mai ismereteink szerint a búza minõségét átlagosan nagyjából egyharmad/egyharmad arányban a genetikai háttér, ami magyarul a fajta tulajdonságát jelenti, egyharmadot jelent az agrotechnika és ugyanennyit a környezet határoz meg. A betegségek tehát ebben az egyharmadban fejtik ki hatásukat. Ez az egyharmad sem állandó, jelentõsebb járványok adott táblán ennél lényegesen nagyobb hatással is bírnak, akár teljesen tönkre is tehetik a terményt és aratni sem marad érdemleges termés. A minõségen belül a mikrobiológiai minõség az egyik legfontosabb paraméter, amely minden felhasználási cél szempontjából igen lényeges, legyen az kenyérgyártás, tésztagyártás, takarmány-felhasználás és számos egyéb ipari cél. A betegségeket ebbõl a szempontból két nagy csoportra oszthatjuk. Az elsõ csoportba azok tartoznak, amelyek ugyan mikrobiológiai problémákat nem okoznak és káros toxinokat nem termelnek, de a jelentõs termésveszteség és csökkent tápanyagtartalom, gyengébb nedvessikér, nagyobb rosttartalom, romló sütõipari minõség, gyengébb takarmányérték mind következményük lehet. Ide tartoznak egyrészt a biotróf, azaz csak élõ növényen fennmaradni képes kórokozók, mint pl. a lisztharmat, a rozsdák, a vírusok, s számos nekrotróf természetû gomba kórokozó, mint pl. a Septoria, Helminthosporium, Drechslera stb. fajok és baktérium okozta betegségek, amelyekre az jellemzõ, hogy elpusztult szerves anyagon, így növénymaradványon is képesek megélni és szaporodni.

11

A második csoportba tartoznak a káros toxinokat termelõ nekrotrófok, fõként gombák, amelyek a fenti károsítási formák mellett még egy igen fontos bélyeggel rendelkeznek, mégpedig az emberi és állati egészségre ártalmas toxintermelés tulajdonságával. Tehát itt a termés mennyisége és minõsége nemcsak a növény más részein, így a levélzeten, szártövön vagy gyökéren károsító kórokozók miatt romlik, hanem a szemtermés közvetlen fertõzése után egyes kórokozók még méreganyagokat is termelnek, tetézve az eddig sem kevés bajt. Közöttük a Fusarium, Penicillium, Aspergillus és Alternaria nemzetségek tagjait kell említeni. E csoportban a Fusarium fajok a legfontosabbak, összesen már több mint 200 toxikus anyagcsereterméket ismerünk. A zearalenon csoport tagjai ösztrogén hatásúak, súlyos szexuális zavarokat képesek elõidézni. A trichotecén csoport tagjai, mint pl. a leggyakrabban elõforduló deoxynivalenol (DON), hányást, idegrendszeri zavarokat, a bélbolyhok elhalását és a sokkal gyakoribb alacsonyabb, még klinikai tüneteket nem okozó mennyiségben az immunrendszert gátolják alattomos módon, elõsegítve más betegségek kifejlõdését, s megalapozott az a feltételezés is, miszerint a rák, a legkülönbözõbb allergiák kialakulásához is hozzájárulhatnak. Mérgezõ képességük tág határok között változik, van közöttük olyan, mint pl. a nivalenol, amely ezerszer mérgezõbb a tebukonazolnál, ami az eddig leghatékonyabb fungicidek hatóanyaga, de a DON is százszor mérgezõbb ennél. A zearalenon mérgezõképessége csak ötször múlja felül e fungicid hatóanyagot, igaz, az ösztrogén hatás ebben nincs benne. Egy részük már a szán-

tóföldön kialakul (DON), másoknak hidegre van szüksége (T–2 toxin, zearalenon), ezért ezek a raktározás során alakulnak ki. Fõzés, vagy sütés alatt nem bomlanak le, és a természetes bomlás is legfeljebb néhány százalékkal csökkenti mennyiségüket. A vegyszerektõl, beleértve a fungicideket, félünk, pedig azok okszerû felhasználásnál a terménybõl az aratás után már nem mutathatóak ki, vagy legfeljebb határérték alatt. Itt azonnal a környezet védelme jut az eszünkbe. A toxinokat azonban nem ismerjük, így nem is tartunk tõlük, sõt még azt is gondoljuk, hogy a vegyszermentesen termesztett búza egészségesebb, mint amely ilyen szert soha sem látott. Hatalmas tévedés. Ezt azok a szülõk is tanúsíthatják, akiknek gyermekét a zearalenon mérgezésbõl származó hormonzavarral, korai pubertástünetekkel a szegedi Gyermekklinikán kezelték. Ezért van az, hogy ma a kutatók és nemesítõk az egyik legfontosabb problémának a fuzárium fertõzés visszaszorítását tartják és nem alaptalanul, ugyanis a mikrobiológiai minõségromlás legfontosabb okozói éppen a Fusarium fajok. Van még egy gombacsoport, az Aspergillus és Penicillium nemzetségek tagjai, amelyek elsõsorban rossz raktári körülmények alatt fejlõdnek ki. Az aflatoxin, az Aspergillus flavus terméke az egyik legrettegettebb méreg, szerencsére hazai búzáinkban nem fordul elõ, sokkal inkább importált trópusi terményekben. Az ochratoxin és társai már sokkal gyakoribbak, mindkét nemzetség tagjai termelik. Jól kezelt gabonában azonban nem, vagy legfeljebb nyomokban fordulnak elõ. A véradók kétharmadának vérében a német kutatókhoz hasonlóan mi is megtaláltuk. En-

2001. ÁPRILIS

nek eredete azonban kevésbé a gabona, sokkal inkább a kávé. Súlyos vesekárosodást tud elõidézni, szerencsére azonban a hazai vesebetegségek hátterében csak viszonylag ritkán mutatható ki. Az Alternaria fajok által termelt tenauzonsav, bár toxinhatása bizonyított, nálunk különösebb problémát eddigi ismereteink szerint még nem okozott. Mit lehet tenni a betegségek és következményeik ellen a minõség megtartása érdekében? Az elsõ és legfontosabb feladat a fajta kiválasztása az elérni kívánt célnak megfelelõen, azaz javító, malmi, tészta elõállítására, vagy állati takarmányozásra alkalmas fajtára van szükségünk. Ezután megnézzük, hogy az adott fajtacsoporton belül mi a kínálat és milyen tulajdonságokkal, s ezen túl témánk szerint milyen rezisztenciával rendelkezik az adott fajta a fontosabb betegségekkel szemben. Érdemes a kívánt termésszintet is megtervezni, és ehhez hozzárendelni a szükséges elemeket, pl. a mûtrágyát, gyomírtószert, fungicideket stb. Nyilvánvaló, hogy 3 tonnás termés nem bír el 6 tonnára való költséget. Nagyon fontos, hogy a jó gazda a termést ma már nem t/ha-ban számolja, hanem Ft/ha-ban tervezi, lehetõleg úgy, hogy haszon is legyen rajta. Ebben természetesen a megfelelõ minõség alapkérdés, hiszen jó áron csak minõségi terményt lehet eladni. Ennek a minõségi igénynek kell az egész termelési folyamatot áthatni. Ha nem is a szó szerinti szervezett minõségbiztosításról van szó a megfelelõ dokumentációval és egyéb tennivalókkal, a lényeg mégis ez. Hiába termett 5 tonna hektáronként, ha a rossz minõség, már csak csökkentett áron értékesíthetõ, ha ezen túl még a fertõzöttség is nagy, az árú értékesíthetetlenné válhat és a termelõ nyakán marad, s még a megsemmisítés költségei is õt terhelik. A nagy haszon nem

2001. ÁPRILIS

elsõsorban pénz, hanem szakértelem kérdése. A legolcsóbb mindig a kiváló minõségben és az idejében elvégzett munka, ha ez elmarad, csak sokszoros költséggel tudunk csak alig elfogadható magágyat készíteni és ezért, valamint a gyengébb növényállomány miatt már eleve veszteséggel indul a munka és igen nagy szerencse kell ahhoz, hogy ne legyen belõle pénzügyi csõd. A fentiek számos gazdaságban már magától értetõdõ dolgok. Ahol még nem, ott sürgõsen át kell állni, ellenkezõ esetben könnyen eldobolhatják a birtokot. Ha úgy tetszik, országos érdek, hogy mindenki papírral és ceruzával (esetleg számítógéppel) kezdje a munkát, és úgy is fejezze be. A fajtatulajdonságokat részben saját tapasztalataink, részben az OMMI, részben a nemesítõk információi alapján tudjuk számba venni, de szakmai folyóiratok is sok és fontos információt adnak. Az adott fajtacsoporton belül válasszuk azokat, amelyek több betegséggel szemben minél nagyobb ellenállóságot mutatnak. Ma már a fajták egy része rendelkezik lisztharmat és rozsdaellenállósággal és elfogadható fuzáriumellenállóság is rendelkezésre áll. Ez utóbbiakat elsõsorban kukorica vagy gabona után vessük, itt ugyanis a fertõzés veszélye nagyobb. A fuzáriumra fogékonyabb fajtákat a jó elõvetemények után tervezzük, mint pl. a pillangósok, mustár. Az adatok birtokában célszerû a fungicid felhasználási tervet is fajtaspecifikusan megtervezni és a vegyszereket idõben beszerezni, ha nem is az egész területre. A csávázás természetesen alapkövetelmény. Az idõbeli beszerzés azért fontos, mert a kurrens szerek korán el szoktak fogyni, és a késõn jövõk sokszor csak kevésbé hatékonyt vásárolhatnak esetleg még drágábban, mintha a legjobbat vették volna, ugyanis az ár és az egyes be-

tegségekkel szembeni hatékonyság nincs szoros kapcsolatban. A cégek reklámanyagai mellett független vizsgálatok adataira is oda kell figyelni. Ha a fajta pl. lisztharmattal szemben jó, korai levélbetegségekkel szemben közepes ellenállóságot mutat, akkor a kora tavaszi permetezés nagyobb kockázat nélkül elhagyható (ezzel már hektáronként nyertünk 10–15 000 forintot). A táblákat gyakran kell ellenõrizni, permetezni csak akkor célszerû, ha a levélfelület 15–20 %-a már tüneteket mutat, ekkor ugyanis a további gyors terjedés valószínû. Különösen fontos az intenzív mûvelésû táblák figyelése, a nagy N adag ugyanis a lisztharmat és rozsdák fertõzésének veszélyét jelentõsen növeli. A legfontosabb kezelés ennek ellenére a virágzás körüli kezelés. Ha a fajta fuzáriumra fogékony, akkor preventív kezelést kell alkalmazni teljes virágzáskor. Erre ma legalkalmasabb a Folicur Solo, a Falcon 0.8, illetve 1 l-es dózisa. Mivel a fogékonyabb fajtáknál a járványnak ideális feltételek között ez is kevés lehet, 1 l Kolfugo 25-tel érdemes kiegészíteni, ez a hatékonyságot akár 10 %-kal is javítani tudja. Szóba jöhet még a Caramba 1.2 l-es adagja, de ha másfél litert adunk (ez a nyugat európai szabvány) akkor a hatás is jobb lesz, igaz, a költség is nagyobb lesz, s az engedélyezési okirat is az 1.2 l-re szól hektáronként. E kezelések egyben a levélbetegségekkel szemben is kiváló védelmet adnak. Igen fontos a kalász mindenoldalú védelme, ezért a kétréses szórófejek alkalmazása kötelezõnek tekintendõ. Ezzel az egy „húzással” akár 20–30 %-ot is javulhat a szer hatékonysága, elérve a kísérletes feltételek között tapasztalt 70–80 százalékot. Ezen takarékoskodni nem szabad, hiszen a rosszabb hatékonyság ennél sok százszorosan is többe kerül. Közepes hatékonysá-

12

gú szerekkel (40–50 %-os hatékonyság) már csak kétréses technológiával szabad dolgozni, ha ugyanis ebbõl a 20 % még lejön, akkor 20–30 % hatékonyságért már kérdéses az egész mûvelet értelme. Az egy hektáron tapasztalható haszonból egy garnitúra ikerszórófej már megvehetõ, a második hektártól már nekünk ketyeg a pénztárgép. Elõfordult, hogy egyes fungicideknél a védekezés hatására nõtt a toxinszennyezés, magunk is tapasztaltunk ilyet. Ez akkor fordul elõ, ha pl. fuzáriumfogékony fajtában gyenge hatású szerrel, pl. tiszta strobilurinnal védekezünk, vagy egyébként jó szerrel féladagos védekezést végzünk. A strobilurinok kiváló levélbetegségek elleni hatása tény, a fuzárium ellen azonban kevéssé hatékonyak, ezért ezeket triazolokkal keverni kell. Fontos, hogy a keverék hatékonysága a triazol hatóanyagtól függ, ugyanis nagyok közöttük a különbségek. Ha fuzáriummal szemben közepes vagy jó az ellenállóság, akkor már más, fuzáriummal szemben gyen!!” fac ! e et g e dd!!! l le, leke e s c „Tol s asd é , olv Vedd

gébb hatású szerek is szóba jöhetnek a rozsdák vagy Septoria betegségek ellen. A legjobb az, ha mindig a leghatékonyabb szert alkalmazzuk, áruk ugyanis nem több mint a rozsda ellen kiváló, de fuzáriummal szemben kevésbé hatásos szereké. Ebben a csoportban a preventív kezelés nem feltétlen szükségszerûség, de ha a virágzáskor, illetve egy héttel még utána nagy esõ volt és magas a hõmérséklet, akkor a védekezést ezen fajtáknál is célszerû elvégezni. Kulcskérdés az aratás és az azt követõ tárolás. Minél alacsonyabb a szem víztartalma, annál jobb, nedves idõben a szárítás igen fontos a gombák életlehetõségeinek csökkentése miatt. A tárolást száraz körülmények között kell végezni, hõmérõzéssel állandó kontroll kell, hogy az átforgatást a legelsõ intõ jelre el tudjuk végezni. Ha a termény már mutatott fuzárium fertõzést, a tárolás elõtt az átrostálás fontos, hogy minél egészségesebb terményt tároljunk be. E rövid cikk keretében nincs mód minden információt részletesen megadni. Az Agrofórum cikkei is (Mes-

terházy, Petróczi, Csõsz stb.) eligazítanak mind a fungicidek, mind a fajták ellenállósága tekintetében. Hasonló szakmai információk a MAG Kutatás, Termesztés, Kereskedelem, a Magyar Mezõgazdaság és egyéb folyóiratok oldalain is elérhetõek. Az elõbb már említettem, hogy a korszerû szakmai tájékozódás ma már alapkövetelmény, ezért a fent említett folyóiratoknak minden termelõ asztalán ott kell lenniük. Egyre több információ van már a világhálón is, ezekre is érdemes odafigyelni. Nem igaz az, hogy ezekre nincs pénz. A korszerû ismeretek ára, ha csak a nevezett három újság egyéves elõfizetését nézem, már egy hektár pótlólagos jövedelmébõl könnyen kifizethetõ. Kívánom minden olvasómnak, hogy a leírtak alapján az eddiginél is sikeresebben tudjon tenni a kiváló minõségû, toxinokat nem tartalmazó, piacképes búza termesztéséért mind a saját, mind az ország érdekében. Mesterházy Ákos Gabonatermesztési Kutató Kht. Szeged

MEGRENDELÕ LAP

Megrendeljük Önöknél az 2001. évre a MAG Kutatás–Termesztés–Kereskedelem c. szaklapot. Elõfizetési díj: 2688 Ft/év

Név: ..................................................................................................................................... Cím: .................................................................................................................................... Példányszám: ................................................... Dátum: ..................................................... .......................................... cégszerû aláírás VE TMA Marketi ngko mmuni káci ó s K ht. 1077 Budapest, Rottenbiller u. 33. n Mobil: 06/30/221-79-90 Ba nksz á ml a sz ám: 5 6 1 0 0 0 5 5 -1 6 1 0 0 1 9 2

13

2001. ÁPRILIS

A megporzó rovarok jelentõsége néhány pillangósvirágú szántóföldi növény vetõmagtermesztésében Kétségtelen, hogy a huszadik század technokrata szemlélete következtében a mezõgazdasági növénytermelés mûvelõi között is szép számban akad olyan, aki a gépek, növényvédõ szerek világában nem is gondol arra, hogy a természet egy olyan egységet alkot, ami leginkább tökéletességével szolgálja az embert. Ha a természetben folytatott tevékenységünket a körülöttünk lévõ élõvilág alapos ismerete jellemzi, biztosra vehetõ, hogy nem pusztítjuk, hanem magunk javára fordítjuk környezetünket. Immár lassan harminc éve, hogy megjelent Benedek Pál, Manninger Sándor, Virányi Sándor tollából, a „ Megporzás mézelõ méhekkel „ címû könyv, amely tudományos alapossággal, de mégis meglehetõsen gyakorlatias szemlélettel látja el azokat, akik érdeklõdést mutatnak a rovar megporzású (entomofil) növények virágzásbiológiája iránt. Ismerni akarják a mézelõ méh virágmegporzó munkáját, és a magyar rovarfaunában megtalálható hasznos, megporzást végzõ vadméhet. Számítanak e kis rovarok ingyen, adómentesen adott hasznára, ami a termés nagyobb súlyában jelentkezik. Talán egyedül a gyümölcstermesztõk fordítanak gondot a mézelõ méhek alkalmazására, míg a szántóföldi növényekkel foglalkozó agronómusoknak a mézelõ méhek általában útban vannak, hiszen zavarják a növényvédelmi munkát. Sokszor pereskedésnek néz elébe az, aki a mézelõ méheket a területére engedi. A vadméhekre aztán végképp nem gondol senki sem, hiszen

2001. ÁPRILIS

egyrészt teljesen ismeretlenek a termesztõk számára, másrészt a kártevõk irtása az elsõdleges. Ki gondol a hasznos és káros rovarfauna egyensúlyára és a biológiai növényvédelemre! A teljesség igénye nélkül, és csakis a figyelem felkeltése érdekében, hagy merítsek most egy pár hasznos gondolatot e fentebb említett kiváló munka oldalairól annak érdekében, hogy a huszonegyedik század elején járva legalább szemléletünk változzék, ha tetteink egyelõre nem is. A vöröshere vetõmagtermesztésének hosszú idõkre visszamenõ hagyománya van hazánkban, s ennek oka nem csak a vöröshere ökológiai feltételeinek megléte, hanem a növényt megporzó rovarok jelenléte is. A megporzásban résztvevõ rovarok – elsõsorban nektárgyûjtés céljából – rászállnak a vöröshere virágzatára, és szipókájukat a kiválasztott kis virág vitorlája és az evezõk között nyomják a pártacsõbe mindaddig, amíg a nektároszlopot el nem érik. Ilyenkor a rovar feje nyomást gyakorol a vitorlára és az evezõkre. A nyomás hatására a szirmok emeltyûként mûködve kiszabadítják a csónakból az alul, a pártacsõhöz nõtt porzócsövet, és a benne elhelyezkedõ bibét. A porzócsõ kiemelkedik a virágból, s a felszabaduló pollenszemek a rovar fejére, és torának alsó részére szóródnak. Ezzel egy idõben a rovar teste a bibével is érintkezik. Így a rovar a többi vöröshere-növényrõl magával hozott pollennel idegen termékenyítést végez. A rovar távozásakor

megszûnik a szirmokra gyakorolt hatás, és a bibe ismét visszahúzódik a pártacsõbe. Ez a mechanizmus többször ismétlõdhet, tehát ha elsõ alkalommal el is marad az idegen termékenyülés, legközelebb sikerül. A vadméh fajok közül elsõsorban a Bombus fajok (poszméhek) a legfontosabb megporzók. Ezek közül a kerti dongóméh (Bombus hortorum), a vörhenyes dongóméh (Bombus pomorum), a változékony dongóméh (Bombus helferanus), a mezei dongóméh (Bombus agrorum), az erdei dongóméh (Bombus silvorum distinctus), a derhamell dongóméh (Bombus derhamellus), és a kövi dongóméh (Bombus lapidarius) találhatóak a virágzó vörösherében. Az Eucera, az Andrena, valamint a Halictus vadméh fajok viráglátogató tevékenysége is jelentõs. A mézelõ méhek számára a virágzó vöröshere táblák rendkívül elõnyös, és gazdag pollenforrást jelentenek. Ügyelni kell azonban a vörösherével versenyképes elvonó növényekre. A fehérmustár, a fehérhere és a murokrépa, a káposztarepce, valamint a lucerna, és nektártermelésre kedvezõ viszonyok között a napraforgó is, elvonó hatású, konkurens növény. A háziméhek három viselkedési típusa különíthetõ el a vörösherében. Gyakoriak a pollengyûjtõ mézelõ méhek, melyeknek többsége jól látható pollenrakományt hord virágzatról virágzatra szállva. Találunk úgynevezett nektárgyûjtõ és pozitív megporzó mézelõ méheket. Ezek szembõl furakodnak a virágba, hogy szipókájukkal elérjék a

14

nektároszlopot, és eközben végzik az idegen termékenyítést a fejükre, és testükre tapadt pollennel. Végül nektárrabló és ez által negatív megporzónak nevezhetõ mézelõ méhek is láthatók a vörösherében. Ezek a más méhek (pl.: Bombus terrestris), által alul kiharapott pártacsõbõl gyûjtenek nektárt. Miután ezek a mézelõ méhek oldalról igyekeznek nektárt szívni, nem végeznek pollenátvitelt. A mézelõ méhek szerepe vitathatatlanul igen hasznos a vörösherében, ezért a méhkímélõ növényvédelem szabályait betartva lehetõleg telepítsünk kaptárokat a vöröshere közelébe. A lucerna vetõmagtermése is jelentõsen függ a megporzó rovarok számától. A lucerna tipikusan idegentermékenyülõ, rovarmegporzású (entomofil) növény, és csak fakultatív öntermékenyülõ, tehát nagy magtermést csak akkor érhetünk el, ha minél több hasznos megporzó látogatja a virágzás alatt, ezáltal a lehetõ legnagyobb a pollenátvitel, azaz az idegen termékenyülés. A lucernát mintegy 150 méhfaj látogatja. Ezek között rajzási csoportok ismerhetõk fel. A legfontosabbak a rövid rajzású nyári fajok, így a Melitta leporina, és a Rhophitoides canus, mert ezek táplálkozási és fészeképítési tekintetben is teljesen a lucernához kötöttek. Az Alföldön fõleg az elõbbi, míg a Kisalföldön az utóbbi alkotja a megporzó rovarfauna több mint felét. A kétnemzedékû vadméhfajok közül az Andrena ovatula, és az Andrena labilis, valamint a Halictus simplex fõleg az Alföldön gyakoriak. Az elõbbiek életmódja szorosan kötõdik a lucernához. A hosszúrajzású, folyamatosan szaporodó vadméhek – és közülük is elsõsorban a Bombus terrestris, és a

15

Bombus lapidarius –, inkább a Kisalföld lucernásaiban gyakori. A közepes rajzású vadméhek, – így az Eucera clypeata –, elõfordulása nálunk egyre csökken. A mézelõ méhek megporzó szerepe a lucernában meglehetõsen vitatott, ugyanis a lucerna jellegzetes virágfelnyílási mechanizmusa elriasztja, vagy legalábbis nagymértékben zavarja a virágokat látogató mézelõ méheket. Az ivaroszlop a virág felnyílásakor nagy erõvel csapódik a mézelõ méh fejének érzékeny, vékony kitinréteggel borított alsó részéhez. Mivel a mézelõ méhek feje a lucernában megporzást végzõ vadméhek fejéhez képest meglehetõsen megnyúlt, ezért az ivaroszlop felcsapódásakor a mézelõ méhek feje beszorul az ivaroszlop és a vitorla közé. Az erõs szorítással fejüknél fogva rabul ejtett méhek csak nehéz küzdelem árán szabadulnak. Ezért általában a még friss, de a már vadméhek által felnyitott, vagy automatikus virágfelnyílás következtében kinyílott virágokat látogatnak szívesen. A lucernában is három viselkedési típusú mézelõ méhet találunk. Vannak nektárrabló méhek, ezek a virágba oldalról, a csónak és az evezõk közötti hasítékon át nyomják be nyelvüket a nektárba, ezért nem nyitják fel a virágot. Találunk nektárgyûjtõ méheket, amelyek szembõl, a virág torkába nyomják be nyelvüket, és e mûvelet közben nyitják fel a virágokat. Végül ismertek az úgynevezett pollengyûjtõ mézelõ méhek, amelyek mint pollenforrást látogatják a lucerna virágokat, csak pollent gyûjtve róluk. Ezek is felnyitják a virágokat. A lucerna megporzási viszonyainak javítására több vadméh faj mesterséges szaporításával is tettek kísérletet. Ezek közül a legeredmé-

nyesebb a lucerna szabóméh (Megachile rotundata F.) szaporítása és tenyésztése volt. Ez a faj a természetes magyar rovarfaunában is megtalálható. Ismert, hogy a régi nád tetõkben, a nádszálak belsejében telel át. Mesterséges szaporítása során is nád, vagy ezt utánzó fa kötegekben, vagy papír szívószálakban teleltetik át a lárvákat. Komploton a hetvenes–nyolcvanas években Manninger Sándor vezetésével nagy mennyiségben szaporítottuk, és alkalmaztuk a lucerna beporzásához ezeket a méheket, igen jó eredménnyel. Mesterséges tenyésztésük viszonylag költségigényes, ugyanis megfelelõen temperálható klímakamrákra, valamint szállításra, szántóföldi kitelepítésre alkalmas kaptárokra van szükség. Egy nemzedék több, egymás után virágzó lucernásra is áttelepíthetõ. A terméstöbblet akár két–háromszoros is lehet, tehát a ráfordított költségek ilyenkor megtérülnek. A baltacim 40–50%-os cukortartalmú nektárját a pártacsõ rövidsége miatt, a mézelõ és a vadméhek egyaránt könnyen gyûjthetik. A virágok bõséges, és jól hozzáférhetõ pollenforrások is. A zárt virágokban a bibe a porzószálaknál magasabban helyezkedik el, így ez a sajátosság akadályozza az öntermékenyülést. Amikor a megporzó rovar a virágra rászáll, a csónakot enyhe nyomás éri, eközben a bibe a csónak végébõl kiemelkedik, és a rovar testére tapadt pollenszemek a bibére kerülnek. Így jön létre az idegen termékenyülés. A bibe a nyomás megszûntével eredeti helyzetébe tér vissza. Ha az elsõ alkalommal nem jön létre megporzás – miután a következõ alkalommal a folyamat ismétlõdik –, másodszorra bekövetkezhet. A tömegesen megjelenõ mézelõ méhek mellett a virágzó baltacimot

2001. ÁPRILIS

fõleg a kövi poszméhek (Bombus lapidarius), a karcsúméhek (Halictus simplex), a bányászméhek (Andrena labialis, A. ovatula) látogatják. Esetenként tömeges a földi poszméh (Bombus terrestris), továbbá néhány mûvészméh (Megachile maritima, M. ericetorum) is. A vadméhek fõleg pollent, míg a mézelõ méhek nektárt és pollent egyaránt gyûjtenek. A szöszös és sima bükköny jellegzetes pillangós virágszerkezete, és a pártacsõ meglehetõs zártsága következtében, az ivarszervekhez csak a virágot látogató méhek férnek hozzá. A bükköny kimondottan idegen termékenyülõ, rovarporozta növény. Gyakorlatilag önmeddõ, ami azzal magyarázható, hogy bár a bibe a portokcsõ közepén van, a virágpor csak akkor csírázik, ha a bibe-papillák mechanikusan sérülnek, és így a bibe felületén ragadós, a pollen csírázását elõsegítõ enzimeket tartalmazó váladék szabadul ki. Ezt a folyamatot segítik elõ a méhek, amelyek egyúttal az idegen pollent is biztosítják. A szöszös bükköny táblákat tömegesen látogatják a mézelõ méhek. A vadméhek közül elsõsorban a poszméhek figyelhetõek meg virágzáskor. A Nagyalföldön a kétnemzedékû vadméhek, és a közepes rajzású fajok elõfordulása is gyakori, így eredményesebb a beporzás. (Ezekrõl a fajokról a vörösherénél és a lucernánál már említést tettünk.) A bükkönyt látogató méhek négy viselkedési típusba oszthatók: A pollengyûjtõk, akik csak pollent gyûjtenek. A pollent és nektárt egyaránt gyûjtõ egyedek, amelyek szembõl, a virág torka felõl hatolnak a virágba. Azok a nektárgyûjtõk, amelyek szintén szembõl, de csak a nektárért a virág torka felõl közelítik meg a virágot. Végül a nektárgyûjtõ mé-

2001. ÁPRILIS

hek másik csoportja, amelyek az evezõk és a vitorla között, oldalról nyomják fejüket a nektárba. Ezen kívül vannak olyan nektárgyûjtõ méhek, akik a poszméhek által harapott lyukakon keresztül jutnak nektárhoz. A szarvaskerep virága is jellegzetes pillangós (zigomorf) virág. A virágra szálló rovar megnyomja az evezõket, ezáltal az ivaroszlopot is, tehát a porzócsõ bunkós részét mûködésbe hozza. Ez a portokokból kiszóródó pollent maga elõtt tolja, és vékony sugárban kipréseli a csónakból, ami a rovarra szóródik. A virágfelnyílási folyamat a portok teljes kiürüléséig akár nyolcszor is megismétlõdhet, ugyanis a pollen mennyisége sok. A pollen kiszóródása elsõsorban azoknak a méheknek kedvezõ, amelyek a potroh hasi oldalán fejlesztették ki gyûjtõszõrzetüket. Ezek elsõsorban a mûvészméh (Megachilidae) fajok. Nálunk a mézelõ méhek és a poszméhek is nagy számban járják a virágzó szarvaskerepet, de elõfordulnak a már másutt említett fajok egyedei is. A fehérvirágú somkóró beporzásában is nagy szerepe van a méheknek. A virág szerkezete leginkább a baltacim virágjához hasonlít. A szirmok szabadok, a pártacsõ meglehetõsen széles, és hosszú. A nektár a termõ tövénél fejlõdik. A somkóró a méhek számára nagyon vonzó. A vadméhek közül az egyszerû felépítésû (pl: Prosopis, Colletes fajok), az apró testû (Nomioides fajok), illetve a nagyobb (Andrena, Halictus fajok) és a fejlett viráglátogatók (Anthophora, Bombus, Megachile fajok) egyaránt felkeresik. A mézelõ méhek nektárt és virágport gyûjtenek a somkóró táblákon. Ha másra nem is, de arra talán rámutat e rövid szemelvényes ismertetés, hogy a pillangósvirágú

növények mennyire igénylik a rovarmegporzást, s mennyire gazdag az a rovarvilág, ami õket szolgálja. A rovarkártevõ irtással sajnos nem gyarapítjuk, hanem radikálisan csökkentjük e hasznos fajok egyed és fajszámát. Ezért a kártevõk ellen csak méhkímélõ technológiával kellene védekezni. (Ez elsõsorban a permetezések idõpontjának megválasztásán alapszik, azaz a méhek nap közbeni repülési idején kívül, az esti, vagy hajnali órákban, és méhkímélõ szerekkel kell permetezni.) Gyéríti a megporzó rovarok számát az is, ha a felsorolt növények termesztése, vetõmag-elõállítása esetleges. A rendszeres, egyegy körzetben több éven át folytatott vetõmag elõállítás során ezek a fajok ismét felszaporodnak, hiszen hozzájutnak természetes táplálékukhoz. A rétek, legelõk, a még meglévõ erdõsávok, a gátoldalak, füves társulással borított domboldalak közelében is több megporzó rovarra számíthatunk, hiszen itt háborítatlanabb körülmények között találják meg életfeltételeiket, különösen a földben élõ, áttelelõ fajok. Dr. Binnyei András agrármérnök, vetõmag gazdálkodási szakmérnök

16

Személyes vallomások könyve (Chikán Ágnes: Aranycsapat a világkupában)

30 éves a Szegedi Biológiai Kutató Központ Chikán Ágnes könyve a Szegedi Biológiai Központ egykori és jelenlegi munkatársak elbeszélései alapján idézi fel az élettudományok egyik hazai központjának három évtizedét. A Straub F. Brúnó alapította intézet már a kezdetekkor a nemzetközi követelményekhez mérte magát és ezt várta az ott dolgozó kutatóktól is. Igaz, ehhez meg is adott minden lehetõséget: a fiatalokra tudósokra alapozott intézmény messzemenõen biztosította a külföldi tanulmányi lehetõségeket, az akkor még csak Nyugaton dívó demokratikus légkört a Berkeleyben, Párizsban, Kanadában tanuló, tanító aspiránsok, doktoranduszok és professzorok alapozták meg. A jelenlegi fõigazgató, Dudits Dénes professzor hitvallása is ez: „A Ház jelene és jövõje a fiatalok kezében van”, a Központ öt intézetének mindegyikében jelenleg is négy-négy PhD. hallgató dolgozik, a Szegedi Tudományegyetemmel közös PhDprogramok futnak és létrehoztak egy környezetbiológiai UNESCO-tanszéket is. Mindezt kizárólag költségvetési támogatásból finanszírozni nem lehet: az SZBK a közelmúltban vetette alá magát az az EMBO felmérésének és az így elnyert Kiválósági Központ minõsítéssel sikeresen pályázott meg egy egymillió eurós támogatást. „A 90-es évek a magyar tudomány életében a legsötétebb, legfeketébb korszakot jelenti.” – mondja a fõigazgató. A ‘96-os mélypont óta azonban - a konszolidáci-

ónak nevezett költségvetési megszorítások, leépítések periódusa után – „mellékhatásként” ugyanakkor több pénz jut a „túlélõknek”, ami nagyban Glatz Ferenc élettudományokat támogató szerepvállalásának is köszönhetõ. Mostanra beért az áldozat és a kitartás, a hagyományokhoz való ragaszkodás: a már a hetvenes években beindult hazai genomkutatás egyik fellegvára a fejlesztésekre is jelentõs összegeket tud fordítani, így DNS-chip és tömegspektroszkóp labor is segíti az itt dolgozó kutatókat. Újabban technológiai tanácsadót is alkalmaznak a Házban, illetve a kutatók gondolkodását – a cikkek publikálása mellett – az alapkutatásban elért eredmények gyakorlati alkalmazásának irányába próbálják terelni. A bevett nemzetközi gyakorlat szerint a szellemi termékekbõl származó haszon hatvan százaléka a feltalálót illeti, míg negyven százalék az intézet kasszájába folyik be. Mivel alig van olyan biológiai alapprogram, amelynek megoldása ne eredményezne elõbb vagy utóbb hasznosítható szellemi terméket – amit azután gazdasági elõnyre is lehet váltani (amihez azonban a szabadalmi védelem elengedhetetlen) –, bizakodva kívánhatunk az új, versenygazdasági körülmények között is életképesnek bizonyult Szegedi Biológiai Kutató Központ kutatói gárdájának még további eredményes harminc esztendõt, az Intézetnek ennek többszörösét! H.Cs.

Múltbéli tapasztalatok… (VIII.)

„Igen nevezetes Kérdés azis a’ Gazdák között: mellyik jobb a sûrû Vetés-e, vagy pedig a a’ ritka? A’melly kérdésre meg kell elõre jegyezni: a’ Gazdának tudni kell, mennyi mag megyen ebbe, vagy ama földjébe, mikor rendszerint vet? És osztán ezt tudván, úgy gondolkozhatik arról: lehetne-e ennél kevesebbet vetni? Itt kétfelé mennek a Gazdák, egy a’ sûrû Vetés mellett, más a’ ritka mellett hartzol. A’kik a sûrû vetést oltalmazzák, t.i. a polgárok, ezt az okát szokták adni Állításoknak: 1.Ha sûrûn vetek: több kel, több terem, több a’ szalmám, s Vetés se dûl meg ollyan könnyen, mint az ritka. 2. Ha sokat vetek: nem félhetek attól, hogy majd a’ madár, s egér elpazérolja, kivált ha száraz idõ talál lenni; attól se tarthatok ollyan nagyon, hogy majd keves kel ki. Pedig az gyakran megesik, hogy a’ sûrû vetésbõlis ritka lesz.; hát a’ ritkábõl még ritkább A’ ritka vetés pártfogójinak ez a’ leginkább való insító okok: Nem utolsó gazdaság az, ha hat köböl helyett, néggyel beérem; még nagyobb pedig, ha 12. Helyett négyet vethetek; mégis egyformán arathatok. A’ fellebb elõszámlált Nehézségekre pedig sorjában így felelnek: nevezetesen: Az elsõre azt mondják: nem mindég több terem ott, a’hol sokat vetnek. Azt tapasztaljuk a’ Gyümöltsfákonnis; hogyha sûrû a termés: a szem apróbb; ha ritkább, nagyobb. Így a sûrû vetés után vékonyabb, s apróbb a Kalász. A Szalma gazdaságnál jobb a búzával való takaríkosság. Más az, hogy a sûrû vetés után, a’ szalma mindég vékonyabb és soványabb. A’ mi pedig a’ megdûlést illeti: az mind a’ sûrû, mind a’ ritka vetésben megeshetik; ha a föld igen trágyás, és kövér idõk járnak. A’ másodikra azt mondják: nem a’ sûrû, vagy ritka vetés annak az oka, hogy a’ madár, s az egér elhordja, hanem a’ magnak rossz betakarása; részszerént pedig az a’ közönséges Csapás, melly által azok némelly esztendõben igen elhatalmaznak, mint 1815-ben. Illyenkor ha annál többet vet is a’ Gazda: mégis megemésztik ezek az állatok. Hogy pedig kevés kelki: annak sem a vetés; hanem a’ magnak rosszsága, vagyis a’ rossz munka, és a rossz idõ az oka.” (KUB)

17

2001. ÁPRILIS

Egy nagy ívû tudományos pálya és pályatárs

Barabás Zoltán emlékülés Martonvásáron Azt a feladatot kaptam Dr. Bedõ Zoltán igazgató úrtól, hogy az 1926. február 10-én, tehát 75 évvel ezelõtt született Barabás Zoltán akadémikusról szóljak. Ez nagyon nehéz feladat számomra, részben azért, mert közelrõl nem ismertem, Vele egy munkahelyen nem dolgoztam, másrészt pedig azért, mert túl rövid az az idõszak (1993), amióta nincs köztünk. Egy kortársnak, egy kvázi pályatársnak pedig nehéz, szinte lehetetlen, hogy objektív legyen. Igaz, hogy néhány tudományos összejövetelen, fajtabemutatón, vagy éppen KGST tanácskozáson mindketten jelen voltunk és akkor kicseréltük a szakmáról és az élet egyéb dolgairól a gondolatainkat. A nagy német természettudós, kultúrpolitikus és költõfejedelem Goethe írta: „A múltnál nincs kényesebb dolog, mint tüzes vashoz, nyúlj félve hozzá, másképp tudomásodra hozza: forró a saját karod.” Nem szeretném magam megégetni, ezért megpróbálom e bölcs tanácsot magamévá tenni. Ha a múlthoz félve szabad csak hozzá nyúlni, akkor a közelmúlthoz egyáltalán szabad-e, s ha igen, akkor miként, mi módon? Csakis igaz módon. Gondolom. De hát ki dönti el, hogy mi az igaz? Már Arany János figyelmeztet bennünket arra, hogy „Igaz nélkül meg nem csinálhatod. Csakhogy nem ami rész szerint igaz, Olyan kell, mi egészben s mindig az.” Ha az a feladatunk, hogy áttekintsük Barabás Zoltán életútját, munkásságát, kutatási eredményeit és annak kisugárzását a tudományra, munkatársaira, szûkebb és tágabb környezetére, akkor feltétlen meg kell említeni, hogy eltekintve a kezdeti útkeresésektõl, lényegében csak két munkahelye volt, 18 évet (1951–1969) Martonvásáron, a szeretett „Martonon”, (Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete) és 24 esztendõt (1969–1993) Szegeden (Gabonatermesztési Kutatóintézet) dolgozott. Az eredményes nemesítõi munka egyik nagyon fontos elõfeltétele: a hosszú ideig egy helyben dolgozás. Mondhatnám úgy is, a jó értelemben vett „röghöz kötöttség.” Kutatóként két növénybe volt szerelmes, a cirokba és a búzába. Martonvásáron a cirokkal, Szegeden a búzával foglalkozott. Úgy érdekelte e két növény, mint a kutatás, a nemesítés objektuma, termesztésének csínja-bínja, betegségei, azok leküzdésének módjai. A növényi produktum felhasználásának lehetõségei. Sikeresen foglalkozott

2001. ÁPRILIS

(Töredék Barabás Zoltán egyik kéziratából) „A mi szakmánkban éppen az a szép, ha unom az asztalt vagy fárasztanak az emberek – huss-husshuss! Már kinn is vagyok a mezõn, réten és hallgatom a fû növését. Ez a fû a búza. De hát fû õ is. Nem szerettem mindjárt. Mint takarmánycirkos már 16 évet dolgoztam egyetlen növénnyel. „Elsõ szerelmem” volt, mert egy rövid kis flörtöm volt ugyan a lennel, de azt sohasem éreztem magaménak. Önként álltam át a búzára, mert valaha erõvel vették el tõlem. Ez inspirált. Mégis mikor elõször láttam nõni-növögetni, ami még a vetés után fél évvel is ugyancsak kurtácska kis jószág a rómaiak délceg óriás köleséhez képest! – nagyon csak csenevésznek találtam. – Mit akarsz te kis graminea, a hatalmas fényes széles levelet nevelõ sorghum mellett? Annak az isteni szem–szár aránya a búzában még csak vágyálom. Az 15000 kiló szemet termett már 20 éve, te meg búzácskám ma is 8–9000-t. Aztán egyszer, jócskán késõbb, mikor egy hatalmas erõaranysárga táblában lépdeltem, az megszólított. Ezt mondta: – Gondoltál-e rá, hogy már Krisztust, meg a 12 tanítványát is én etettem. De már Mózes sem élvezte volna igazán az ürühúst, énnélkülem. Sõt, már az õ 77. öregapját is én tartottam jól, mert tízezer éve vagyok az emberek kedvence; mert ha én vagyok, már nincs éhezés. Én olyan kedves vagyok, akit nem lehet megunni. De több ennél; szimbólum, festõi szépség, az élet, az ember szerény örök barátja. Soha senkit be nem csapok, és most benned is bízom: nyúlsz hozzám, és viszed tovább utódaimat a halhatatlanságba. Tépj le rólam egy kalászt, és te is halhatatlanná válsz általam: mert bennem van a jövõ; az én utódaimnak a végtelen sora kísérik a végtelen úton a te unokáid unokáinak unokáit, mikor már a csontjaid is elporladtak szeretni fognak engem, bennem áldani téged örökkön-örökké, ámen.” Barabás Zoltán

18

a cirok hímsterilNagy súlyt helyezett itásával, hímsteril a kutatási eredmémutánsok elõállításányek publikálására. val, a nemesítésben Különbözõ nyelvevaló felhasználásuk ken, tudományos és lehetõségeivel. Kíismeretterjesztõ fosérletesen igazolta e lyóiratokban ismerfaj szexdivergentette kutatási eredciáját, egylaki biszex ményeit. A Magyarcirokból kétlaki muország Kultúrflórája táns sorozatot állított c. sorozat egyik fõelõ. Új búzanemesíszerkesztõje volt. tési eljárásokat dolEbben a sorozatban gozott ki és alkalmaadta közre 1985-ben zott. Így például a „A cirok és a szudánemesítés idejének ni fû” monográfiát, Prof. Dohy János osztályelnök úr (MTA Agrártudományok Osztálya) lerövidítése céljából amelyet Bányai köszöntõje a Barabás Zoltán emlékülésen Martonvásáron a hidegkezelés (jaroLászlóval írt közövizáció) helyett a kemovernalizációt, a szántóföldi reziszsen. Szerkesztésében jelent meg „A búzatermesztés kézitencia és tolerancia vizsgálatára a Center Pivot módszert. könyve” (1987). Megalapította és nemzetközi szerkesztõ A hibrid növényfajták elõállítására bevezette a markbizottság élén szerkesztette az angol nyelven megjelenõ ergének, valamint a hiánymutánsok felhasználását. Cereal Research Communications folyóiratot. Mint tudós, fogékony volt minden újra. Kiváló szakmai Aktívan mûködött közre a hazai és a nemzetközi tudoismeretekkel bírt, ehhez segítséget nyújtott kitûnõ angol mányos közéletben. Egyebek között a GATE címzetes nyelvtudása, sok irányú, szerteágazó érdeklõdési köre. Siegyetemi tanára, a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke, keresen kapcsolta össze az elméleti, a módszertani és a és a Biológiai Szakbizottság elnöke, a Gödöllõi Biológiai gyakorlati kutatást az iskolateremtéssel. Töretlen lelkeseKözpont Tudományos Tanácsának elnöke, a Növénynedéssel küzdött a növénynemesítõ munkának alkotó–feltamesítési Bizottság, a Genetikai Bizottság, az EUCARPIA lálói munkaként való elismertetésére. Nagy gondot fordí(egy idõben a cirok szekció elnöke) és az Assinsel tagja. tott saját maga és munkatársai továbbképzésére, önképzéIskolateremtõ munkásságára jellemzõ, hogy rövid idõ sére. Tudósként elnyerte a legnagyobb elismerést, 1985alatt kialakított egy jól mûködõ kutató csoportot. Irányítáben, 59 éves korában tagja lett a Magyar Tudományos sával felnõtt egy új, ma már teljes mértékben alkotó, sikeAkadémiának. Munkásságát nem csak idehaza, hanem reket elérõ, világszerte ismert és elismert búzanemesítõ külföldön is nagyra értékelik. nemzedék, akik méltó folytatói a Barabás Zoltán által Nemesítõi munkásságának eredménye a fajtákban testemegkezdett munkának. sült meg. Munkája Martonvásáron elsõsorban a cirok maTudományos munkásságát számos díjjal ismerték el. gyarországi honosítására és nemesítésére irányult. EurópáKözülük a legnagyobbak: Akadémiai Díj, Fleischman Díj, ban elsõként állított elõ hibrid cirkokat. Valójában a cirok Állami Díj. gazdaságos és biztonságos termesztése ezen korai, rövid Nem feladatom és nem is vagyok méltó Barabás Zoltán szárú, jó alkalmazkodóképességû, produktív hibrid-fajták gazdag életmûvét bírálni. Mindenesetre Pascaltól tudjuk, elterjedésével valósult meg hazánkban. Szegeden, a Gabohogy „Vannak igaz dolgok, amelyeket vitatnak, s vannak natermesztési Kutatóintézetben egy új búza-kutatási proghamisak, amelyeket vitatás nélkül elfogadnak: márpedig sem a vitatás nem a hamisság jele, sem a vitatás hiánya ram kidolgozója, megszervezõje és vezetõje volt. Részt vett nem az igazságé.” a Triticum durum faj hazai meghonosításában. MunkatársaiVégezetül Dsida Jenõtõl idéznék egy sort. „Megtettem val közösen számos búzafajtát állított elõ. A termesztett fajmindent, amit megtehettem.” Úgy gondolom, ez Barabás ták termésébõl finom kenyér került az emberek asztalára. Zoltánra is vonatkozik. Akik fogyasztották e kenyeret, Villonnal együtt mondhatják Szunics László „Köszönöm néked a kenyér csodáját.” Ha valakinek, akkor Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete a búzanemesítõnek van némi köze e csoda megszületéséhez. Martonvásár Munkásságának eredményét szabadalmak védik.

19

2001. ÁPRILIS

Beszélgetés Gulácsiné Pápay Erika igazgató asszonnyal az Újhelyi Imre díj 2001. évi kitüntetettjével

„Gondolatok a könyvtárban” Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. A patinás épületbe – Budapest, Attila út 93. – mindig megilletõdötten lépek be. A szakmai közvéleményben rövidítve csak OMGK Magyarország központi mezõgazdasági könyvtára. Vezetõjét Gulácsiné Pápay Erika igazgatóasszonyt köszöntöm abból az alkalomból, hogy a közelmúltban rangos kitüntetésben Újhelyi Imre díjban részesült. Kedves Erika! Szívbõl gratulálok! Gulácsiné Pápay Erika: Köszönöm szépen! – Tudom, hogy rendkívül elfoglalt, ezért is csak rövid beszélgetésre kérem. Mit és mennyit változott a könyvtár az elmúlt évtizedben? G.P.E.: Sokat és alig. A könyvtár világára változatlanul érvényes, hogy olvasóinkért, mezõgazdasági szakembereinkért vagyunk. Ezért is „kénytelen” intézményünk természetesen a szó pozitív értelmében a fejlõdéssel lépést tartani, a legnagyobb szolgáltatókhoz kapcsolódva annak érdekében, hogy a kor követelményeihez igazodjunk, az igényeknek megfeleljünk. A hagyományos könyvtár és a korszerû szolgáltató készségû könyvtár (Internet, elektronikus adattárolás, továbbítás stb.) nem zárják ki egymást, inkább kiegészítik. – A globalizáció, az információs társadalom kialakulása azt jelenti, hogy vége a Guttenberg galaxisnak vagy csak a két irányzat ellentétes s szembenállásról is szó van? G.P.E.: Nem hiszem. Ez nagy fokú leegyszerûsítés lenne. A rohanó, gyorsan változó világ az élet minden területén hoz feszültséget, ellenérve-

2001. ÁPRILIS

Gulácsiné Pápay Erika igazgató

ket. Miért lenne ez másképp a könyvtáros szakma közegében? De az emberek szeretnek olvasni. És mindig is fognak. Egy új vagy régi könyv, szakkönyv kinyitása, lapozgatása érzelmi kérdés is. Bensõséges hangulata van. Aki szeret olvasni, nem hagyja abba. Ahogy Ön mondta a könyvtár a „tudomány temploma”, ahová már amikor belép bizonyos megilletõdöttséget érez az ember. Az Internet gyors, információszerzéshez ma már nélkülözhetetlen, de nem pótolja a könyvet, az újságot, a folyóiratot, az OLVASÁST, csupa nagybetûvel! Itt volt például a mikrofilm megjelenése. Forradalmi lépésnek mutatkozott, mégsem tudott nagymértékben elterjedni. Az adattárolás ezzel együtt tovább korszerûsödött azóta. – Különös és felemelõ, hogy éppen 2001-ben az Olvasás Évében kapta az igazgatóasszony a magas elismerést. G.P.E.: Igen. Megtiszteltetés és

igazi meglepetés volt számomra. A könyvtárosokat általában a mûvelõdési tárca szokta elismerni. Könyvtáros Újhelyi díjat még nem kapott, ezért is nagy öröm számomra, hogy saját tárcám a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium méltányolta eddigi szakmai, emberi és vezetõi magatartásomat, igyekezetemet. Harminc éve tartozom a szakma elkötelezett mûvelõi közé, nem foglalkozásnak, hivatásnak tekintve azt. – Csak igazolni tudom a mondottakat. Több tízéves személyes, szakmai, kollegiális és munkakapcsolatunk legutóbbi szép eredménye az a tény, hogy az elmúlt évtõl szaklapunk a MAG Kutatás, Termesztés, Kereskedelem az interneten is elérhetõ. Ezért is érintett bennünket közelrõl a növénynemesítõ, növénytermesztõ szakma olvasótáborát az Ön Újhelyi Imre díja. Engedje meg, hogy olvasóink nevében is gratuláljak és megköszönjem az eredményes együttmûködést. G.P.E.: Munkatársaim nevében is köszönöm. – Amikor az igazgatóasszony az olvasásról beszélt hitet tett a szakmát, a tudomány eredményeit figyelemmel, tudásvággyal követni akaró olvasó mellett. Az az érzésem, hogy az olvasás különleges élménye szoros kapcsolatban van a lelki egészséggel is. Talán nem véletlen, hogy 2001. a Lelki Egészség Éve is. G.P.E.: Hitem szerint az olvasás és a lelki egészség szorosan összetartoznak, ezért is és ennek érdekében dolgozunk, itt az OMGK-ban.

- Dr. Oláh István 20

ANNO 70-es, 80-as évek

Magyarország mezõgazdasági helyezése az egy fõre jutó termelés alapján

1979–81 között, tehát három éven át Magyarország az elsõ volt a világon a következõ mutatókban, az egy fõre jutó termelés alapján: l baromfiállomány nagysága és a baromfihús termelés, l almatermelés és almaexport, l málnatermelés, l napraforgó termelés, l zöldborsó termelés, l kendertermelés, l kukorica vetõmag termelés és export. Ugyanezen idõszakban (1979–81) a másodikak voltunk a világon az egy fõre jutó termelésben: l kukorica (I. az USA), l tojás (I. Hollandia), l sertésállomány és sertéshústermelés (I. Dánia), l paprika, l kajszibarack. Harmadikak voltunk egy fõre vetítve 1979–81 között az alábbiak terén: l búzatermelés (I. Kanada, II. Ausztrália), l összes gabona (I. Kanada, II. Dánia), l baromfihús export, l szárazborsó termelés, l sárgarépa termelés, l szilvatermelés, l méztermelés. Végül pedig az egy fõre jutó összes hústermelésben 1979–81 között a negyedikek voltunk Dánia, Ausztrália és Új-Zéland mögött. Ma ezekben a mutatókban nem vagyunk bent az elsõ 90 között, kivéve talán csak az egy fõre jutó kukoricatermelést. Magyarország, egykor a világ legnagyobb alma exportõre, éspedig abszolút értékben, tehát nem csupán egy fõre vetítve, 1998ban már nettó almaimportõr volt! „Régi dicsõségünk, hol késel az éji homályban?” Gazdag László JPTE, Pécs

21

A farmok száma és tõkéje az USA-ban 1950-ben még 5.648.000 farm volt az USA-ban, 1992-ben már csak 2.091.000. A farmok több mint fele tehát eltûnt. Ma már a családi gazdaságok átlagos mérete a 200 hektárhoz közelít (1995-ben 195 ha). A koncentrációs folyamat gyorsuló ütemben folytatódik. Az egy farmra esõ föld- és épület tõkeértéke 1950-ben 13.700 $ volt, 1992-ben már 319.519 $! Meghuszonháromszorozódott a gazdaságok vagyona és ebben nincs benne a gép, állat, egyéb eszköz! Mennyi idõ alatt jutnának erre a szintre a magyar mezõgazdaság két-három hektáros „családi farmjai”, a jelenlegi „tõkeellátottságukból” kiindulva? Az USA-ban a dél-nyugati államok mezõgazdasága a legfejlettebb. Kalifornia, Texas, Georgia már inkább az óriásfarmok világa (ez a kategória hivatalosan 2200 hektár fölötti üzemet jelöl). Itt, a dél-nyugaton nagyon sok termelõszövetkezet is található! A kaliforniai citrusültetvények, a szõlõ- és bortermelés döntõen óriási, több száz hektáros táblákba tagosított szövetkezeti ültetvényeken történik. Aki látta a „A kínai negyed” c. amerikai filmet, az emlékezhet rá, hogy a fõhõst puskás farmerek tucatjai kergetik egy ilyen hatalmas narancsliget közepén. A film alapsztorija pedig a Los Angeles környéki citrustermelõ óriásszövetkezetek és a nagyváros közötti vízmegosztás közötti konfliktus, amibe a helyi maffia is beleszól. Észak-Dakotában a válságban levõ mezõgazdaság kilábalása az 1980-as, ’90-es években egy új típusú szövetkezés útján sikerült, ahol a farmerek 15.000 $ alaptõkével váltották meg részvételi jegyüket a szövetkezetben. Lám, még az Egyesült Államokban is léteznek válságövezetek az agráriumban és ezek is a szövetkezés felé keresik a kitörési pontokat. G. L.

2001. ÁPRILIS

AGRO+MASHEXPO 2001 A 20. AGRO+MASHEXPO 2001. kiállítás szakmailag kifogástalan megjelenítésben reprezentálta a keresletképes gépkínálatot. A fizetõképes kereslet azonban nem jelent meg a szakvásáron. A nagydíjas termékek között találhattuk a „Synergy” káposztarepce vetõmagot, az elismerésben részesült termékek között a „Scarlett” tavaszi sörárpa vetõmagot. Mindkét vetõmag fajta forgalmazója a Vetõmag ‘95 Kft. A kiállítást megtekintette Dr. Vonza András úr az új földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A rendezvényen elõadások hangzottak el, tanulságos adatokkal mezõgazdaságunk gépi-technikai hátterérõl, állapotáról. A TERMÕTERÜLET HASZNÁLATA GAZDÁLKODÁSI FORMÁK SZERINT ezer hektár

Megnevezés

1991

1996

Egyéni gazdaságok

1 314

3 822

3 773

Gazdasági szervezetek

6 913

4 194

3 521

Egyéb a)

–

–

Összesen

8 227

8 016

a)

2000

412

Dr. Vonza András miniszter és Dr. Mucsi Imre helyettes államtitkár urak (FVM) Dr. Szemõk András igazgató (Vetõmag ‘95 Kft.) tájékoztatóját hallgatják

7 706

Nem mezõgazdasági hasznosítású terület

A MEZÕGAZDASÁG ARÁNYA A NEMZETGAZDASÁGBAN

Év

a GDPtermelésben

A mezõgazdaság részaránya a az a fogyasztásban a) exportban a) beruházásban

a foglalkoztatottságban b)

Külkereskedelmi forgalom egyenlege a), milliárd Ft

folyó áron, százalék 1991

7,8

30,0

23,1

4,3

..

129,7

1992

6,5

29,3

21,8

2,9

11,2

135,6

1993

5,8

28,7

19,1

3,1

9,1

91,3

1994

6,0

34,0

20,6

2,9

8,7

111,9

1995

5,9

25,9

22,0

2,9

8,0

227,6

1996

5,8

25,1

18,4

3,4

8,3

244,7

1997

5,2

25,1

13,0

3,6

7,9

295,6

1998

4,9

24,2

10,5

3,6

7,5

314,7

1999

4,2

22,3

8,0

3,3

7,1

273,3

2000

..

..

6,9

2,9

6,5

302,2

a)

Mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, b) A munkaerõ-felmérés adatai.

A GAZDASÁGOK SZÁMÁNAK ÉS TERMÕTERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA A TERMÕTERÜLET NAGYSÁGA SZERINT (2000. március 31-én) Termõterület mérete hektár

Üzemek száma

<1,0

671932

70,4

7,7

31,0

0,0

70,1

3,1

<1,0–10,0

231006

24,2

27,7

9,2

0,1

24,1

11,2

10,0– <100,0

50802

5,1

47,7

27,1

2,3

5,3

20,6

100,0 és több

4794

0,2

16,9

32,6

97,6

0,5

65,1

958534

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

db

Az egyéni gazdaságok számának

területének

A gazdasági szervezetek számának területének megoszlása, százalék

Az összes gazdaság számának

Forrás: KSH

2001. ÁPRILIS

22

területének

AZ 1000 HEKTÁR MEZÕGAZDASÁGI TERÜLETRE JUTÓ GÉPIVONÓERÕ-KAPACITÁS GAZDÁLKODÁSI FORMÁK SZERINT Gazdálkodási forma

1991

1996

2000

Egyéni gazdaságok

2 052

1 565

1 801

Gazdasági szervezetek

1 370

1 586

1 807

Összesen

1 507

1 566

1 804

(kilowatt)

A GÉPI VONÓERÕ ALAKULÁSA Megnevezés

1991

Gépi vonóerõ, ezer kilowatt 1996 2000

1991

Megoszlás, százalék 1996

2000

Traktorok

4 347

4 867

5 884

44,7

50,2

59,5

Kombájnok

1 350

1 150

1 426

13,9

11,9

14,4

Egyéb önjáró gépek

864

Tehergépkocsik 8 kW-nál kisebb teljesítményû kerti traktorok Összesen:

723

696

8,9

7,5

7,0

3 132

2 692

1 833

32,1

27,8

18,5

40

255

49

0,4

2,6

0,5

9 733

9 687

9 888

100,0

100,0

100,0

AZ ERÕGÉPEK SZÁMA ÉS MOTORTELJESÍTMÉNYE GAZDÁLKODÁSI FORMÁK SZERINT Erõgépcsoport

Egyéni gazdaságok ezer ezer darab kW

Traktor Kombájn Egyéb önjáró gép Tehergépkocsi Egyéb erõgép Motorteljesítmény összesen

46 1 12 15 .. –

1 276 62 90 1 177 .. 2 605

Traktor Kombájn Egyéb önjáró gép Tehergépkocsi Egyéb erõgép Motorteljesítmény összesen

65 3 3 25 63 –

2 863 297 162 1 659 255 5 236

Traktor Kombájn Egyéb önjáró gép Tehergépkocsi Egyéb erõgép Motorteljesítmény összesen

87 6 6 15 10 –

3 956 626 193 1 016 47 5 838

Gazdasági szervezetek ezer ezer darab kW 1991 46 3 071 10 1 288 .. 774 26 1 955 – – – 7 088 1996 27 2 004 6 853 8 561 13 1 033 – – – 4 451 2000 26 1 927 6 800 7 503 11 1 037 0,5 2 – 4 048

Összesen ezer ezer darab kW 92 11 .. 41 .. –

4 347 1 350 864 3 132 .. 9 693

92 9 11 38 63 –

4 867 1 150 723 2 692 255 9 687

113 12 13 26 10,5 –

5 883 1 426 696 1 832 49 9 886 (Folytatjuk)

23

2001. ÁPRILIS

A gabonafélék takarmányozási jelentõsége és minõségi értékelése

A fehérjék biológiai értéke és a takarmányozási igények (III. rész) A GABONAFÉLÉK FEHÉRJÉINEK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE Közel kétszáz év óta ismeretes, hogy a N-tartalmú anyagok nélkülözhetetlenek a táplálkozásban, s mintegy 100 éve annak a felismerésnek, mely szerint „minden fehérjefélének különbözõ a biológiai értéke, azaz eltérõ a minõsége.” Ennek megállapítására (Thomas, 1909) a szervezet N-egyensúlyának mérésén alapuló módszer szolgált. Ehhez fontos volt ismerni, hogy az elfogyasztott és a bélsárral, vizelettel ürített N-mennyiségek közötti különbségként mekkora a felszívódott N mennyisége. A N-mérleg vizsgálatát laboratóriumi fehérpatkányokkal – mint test-állattal – végzik nemzetközileg elfogadott standard feltételek, elõírások betartásával. Annak ellenére, hogy a biológiai értékre vonatkozó vizsgálati metodika nemzetközileg azonos és így az eredmények elvileg összehasonlíthatóak, a különbözõ – külföldi és hazai – takarmányozási szakkönyvekben eltérõ adatokkal találkozhatunk: a búza-fehérje biológiai értéke 60–71, a rozs-fehérje biológiai értéke 58–60, az árpa-fehérje biológiai értéke 64–75, a zab-fehérje biológiai értéke 65–73, a tritikále-fehérje biológiai értéke 59–65, a kukorica-fehérje biológiai értéke 58–59 közötti. FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE

2001. ÁPRILIS

A gabonafélék fehérjéinek átlagos biológiai értékeit az 1. ábrán jelöltük és az összehasonlítás érdekében ugyancsak feltüntettük a fontosabb fehérjetakarmányok biológiai értékeit a takarmányok fehérjetartalmaihoz viszonyítva. A gabonafélék fehérjéinek biológiai értékét illetõen (a kukorica és a rozs kivételével) nem lehet elmarasztaló véleményt nyilvánítani, mivel azok megközelítik néhány fehérjedús takarmányféle biológiai értékét. A növénynemesítõknek azonban folyamatosan javítani kellene a gabonafélék fehérje-tartalmát, valamint az aminosavak arányát a nagyobb takarmányozási érték elérése érdekében. A FEHÉRJE-ELLÁTÁS HELYETT AZ AMONISAVAK A FONTOSAK Osborne és Mendel (1914) munkássága alapján vált ismeretessé, hogy az egyes fehérjék táplálkozási értéke aminosav-összetételüktõl és az egyes aminosavak egymáshoz viszonyított arányaitól függ. Számos kísérlettel bizonyították, hogy a fehérjék biológiai értéke az adott fehérje esszenciális aminosav-tartalmával hozható összefüggésbe, s azt is, hogy az esszenciális aminosavakat az állati szervezet nem tudja megfelelõ mennyiségben szintetizálni, így azoknak az étrendben kell szerepelniük. Ezek az eredmények új szemléletet alakítottak ki a takarmányozástan1. ábra ban: a fehérjeszükséglet helyett az egyes aminosavak szükségleti értékei kerültek elõtérbe. Ezeket elsõsorban a sertések és a baromfiak takarmányozása során kell ismernünk, s fontos, hogy minden egyes esszenciális aminosav a szükséges mennyiségben és arányban álljon rendelkezésre. Ez azért rendkívüli jelentõségû, mert amennyiben csak egy esszenciális aminosavból mutatkozik hiány, ehhez igazodik az összes többi esszenciális aminosav beépülésének mértéke is. E felismerés révén jutott el Block és Mitchell (1946) a „limitáló esszenciális aminosavak”

24

elméletéhez. E szerint a táplálékfe1. táblázat hérjék hasznosulását a fehérjében léSERTÉSEK ÉS BAROMFIAK TAKARMÁNYOZÁSI VÁLTOZÁSAI võ legkisebb mennyiségû esszenciáA LEGUTÓBBI 30–40 ÉV ALATT lis aminosav határozza meg. Amennyiben ennek hiányát megMegnevezés 1960-as 1990-es évtized átlagában elért teljesítményeknél felhasznált szüntetjük, egy másik esszenciális abrak, kg fehérje, g abrak, kg fehérje, g aminosav kerül minimumba, s ez lesz 1 kg élõsúlygyarapodáshoz limitáló. hízósertés esetében 5,2 500 3,2 440 Tekintettel arra, hogy minden broilercsirke esetében 3,6 430 2,1 360 1 kg tojástermeléshez 4,3 620 2,8 460 egyes takarmányféle más értékû aminosav-garnitúrával rendelkezik, ezek szükségleti igények 1 kg takarmánykeverékben az átlagos fehérjetartalom %-ában különbözõ arányú keveréke révén váhízósertéseknél 9,6 13,8 lik lehetõvé az állatok aminosavbroilercsirkéknél 12,0 17,1 igényének kielégítése. tojótyúkoknál 14,4 16,4 Az esszenciális aminosavak egyensúlyát természetes takarmáAminosav tartalom: nyok keverékével rendkívüli nehéz hízósertéseknél: 20–30 30–60 60–110 elõteremteni. E probléma megoldását kg élõsúlyok között lizin, % .. 1,02 0,89 0,78 segítette elõ a szintetikus aminosametionin+cisztin, % .. 0,61 0,53 0,47 vak gyártása és felhasználása a takarbroiler csirkéknél: 0–3 3–6 6–8 mányozásban. Így napjaink gyakorlahét tában az állat szükségletének kielégílizin, % 0,80 1,20 1,12 0,85 tése érdekében adagolunk néhány timetionin+cisztin, % 0,64 0,93 0,87 0,60 zed százalék mennyiségû lizint vagy treonin, % 0,60 0,80 0,74, 068 triptofán, % 0,20 0,20 0,18 0,17 metionint, majd újabban (az elfogadható árak következtében) treonint tojótyúkoknál: lizin, % .. 0,65–0,74 vagy triptofánt is. Ez úton éppúgy elmetionin+cisztin, % .. 0,56–0,64 érhetõ a limitáló korlát megszüntetreonin, % .. 0,43–0,50 tése, mint az aminosav-egyensúly triptofán, % .. 0,14–0,16 (balansz) javítása. Ezáltal igen jelentõs mértékben csökkenthetõ a fehéranyagokat mennyiségileg és arányaiban kell napi rendjefogyasztás. Ugyanekkor nem hagyható említés nélkül, szerességgel biztosítani. Mivel a takarmányfelvételnek hogy a szintetikus aminosavakkal történõ kiegészítésnek korlátai vannak, ezért a tápanyagokat koncentráltan szükigen jelentõs költségkihatásai vannak, vagyis drágul a taséges a napi adagokban „elfogyasztatni”. Csak ily módon karmánykeverékek ára. lehetséges az állatok termelési-genetikai kapacitását kiMindezek elmondására azért volt szükség, hogy érthehasználni, végeredményben nagyobb termelést, kedvetõvé és elfogadhatóvá váljék a takarmánynövényekkel zõbb takarmányhasznosulást elérni. A mindenevõket hozszemben támasztott mennyiségi-minõségi igények indohatjuk példaként: a tegnapi és mai takarmányozási átlagkoltsága. adatokat, illetve az egyre pontosabban meghatározható beltartalmi igényeket az 1. táblázatban ismertetjük. A TAKARMÁNYOZÁSI IGÉNYEK ÉS Megállapítandó, hogy a takarmányokban a korábbiaknál A GYAKORLAT VÁLTOZÁSA lényegesen nagyobb fehérjeellátást, – koncentrációt kell Jelen ismertetésünk keretében azt is hangsúlyoznunk biztosítani megszabott esszenciális aminosav-értékek kell, hogy az elmúlt mintegy fél évszázad alatt nemcsak a mellett. biokémiai, élettani ismereteink bõvültek, hanem ugyanekkor állatfajtáink genetikai kapacitása tekintetében is KÜLÖNBÖZÕ GABONAFAJTÁKKAL VÉGZETT akkora mértékû változásokra került sor, hogy a hagyomáÁLLATKÍSÉRLETEK nyosnak tekintett „állatetetés” helyett programozott taNövénynemesítõk között legkorábban a Szegedi Gakarmányozási gyakorlat szükséges. E szerint a célul kibonatermesztési Kutatóintézetben, valamint az MTA tûzött termelési teljesítmények eléréséhez szükséges táp-

25

2001. ÁPRILIS

2. táblázat KÜLÖNBÖZÕ KUKORICA FAJTÁK ÉS VONALAK FEHÉRJE TARTALMA, -EMÉSZTHETÕSÉGE ÉS A FEHÉRJE BIOLÓGIAI ÉRTÉKE* Fajta, vonal

Nyersfehérje Fehérje tartalma, emészthe% tõsége, % Pioneer 3965 AMTC 10,4 77 Pioneer 3709 MSC 10,4 79 Szegedi SC 369 9,3 80 Szegedi SC 378 10,3 79 JX 92 SC 10,5 81 Mv SC 580 9,0 81 SC 1584 10,4 80 SC 3265 Opaque 9,8 86 SC 3385 Opaque 9,6 81 SC 5443 Opaque 8,9 82 SC 5553 Opaque 8,5 77 TC 3560 Opaque 8,2 74 Mo 2530 Opaque 9,9 79 SC 1554 Waxy 10,2 80

Fehérje biológiai értéke 68±2,6 74±2,7 73±4,8 75±2,5 73±4,8 58±2,8 67±4,4 78±3,6 76±2,2 85±2,5 47±1,8 54±3,6 62±2,7 67±4,4

* a BÉ szabványos patkánykísérletekkel megállapítva, mely a felszívódott N-nek a szervezetbeb hasznosuló százalékos mennyiségét fejezi ki.

FEHÉRJE CÉLZATÚ NEMESÍTÉST! Idõnként tanúi vagyunk annak, hogy egy-egy növénynemesítõ nemcsak az agrotechnikai tulajdonságokra van figyelemmel, hanem a termés beltartalmi, minõségi értékének javításán is munkálkodik. Korábbi kísérletekbõl (Bálint Andor, 1963, Bajai Jenõ és munkatársai, Gáspár László, 1973, Barabás Zoltán, 1970, Kiss Árpád, 1975, stb.) ismeretes, hogy a különbözõ gabonafélék átlagos fehérjetartalmánál 4–8%-kal nagyobb fehérjetartalmú törzseket, -vonalakat is elõállítottak. Ugyanakkor olyan eredményekkel is rendelkezünk, mely szerint a fehérjetartalmak emelkedése esetén csökken a legfontosabb aminosavak tartalma, vagyis a nagyobb fehérjetartalom rosszabb fehérjeminõséggel jár együtt. A nemzetközi irodalomból viszont a fentiekkel ellentétes eredmények is ismeretesek. Épp ezért idõszerû, hogy a legújabb nemesítési módszerek birtokában erõteljes tevékenységet folytassunk a „végtermékek” felhasználói igények szerinti minõségjavítása érdekében. A fehérjecélzatú és kedvezõbb aminosavtartalmú növénynemesítés gazdasági jelentõségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy jelenlegi takarmánybázisunk nagyobb biológiai értékének elérése érdekében rendkívül gyorsan emelkedik a szintetikus aminosavak felhasználása. Napjainkban (majd várhatóan 4–5 éven belül) évente: Lizinbõl 4450–4500 t (várhatóan kb. 6400 t) Metioninból 1800–2000 t (várhatóan kb. 2800 t) Treoninból 90–100 t (várhatóan kb. 150 t) Triptofánból 15–20 t (várhatóan kb. 70 t) mennyiséget keverünk a takarmányokhoz, mintegy 10 milliárd Ft-os (plusz) ráfordítással.

Martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézetében merült fel az igény, hogy az állami minõségvizsgálati megfigyeléseken kívül (szemtermés, télállóság, tenyészidõ, kórtani fertõzöttség, virágzási idõpont stb.) szükség van bizonyos kémiai-beltartalmi adatokra, valamint biológiai vizsgálatokra is. E kísérleteket a herceghalmi Takarmányozási Intézetben (az OMFB Fehérje Program Iroda támogatásával) végezték. 3. táblázat A fajta-jelöltek agrotechnikai adaBÚZA, VALAMINT TRITIKÁLE FAJTÁK JELLEMZÕ BELTARTALMI ÉRTÉKEI ÉS A FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKEI tait nem ismertük, így a fajták gazdasági értékeinek megállapítására nem Fajták Nyers- Fehérje Lizin Metionin Cisztin Treonin A fehérje fehérje emésztbiológiai nyílt lehetõség, de annak megállapíhetõsége tására igen, hogy például a vizsgált % % g/16 g N értéke kukorica-fajták fehérjetartalma nem Búza, Mv–14 13,7 86 2,70 1,85 2,09 3,21 69 függ össze annak emészthetõségével, Mv–15 13,3 84 3,15 1,95 2,33 3,75 70 illetve biológiai értékével (2. tábláMv–17 11,6 89 2,62 1,94 2,44 3,47 73 zat). Mv–14–85 11,6 91 2,12 1,94 2,08 3,87 73 Tritikálé, Presto 13,0 91 2,85 2,02 2,23 4,42 68 Az alacsonyabb fehérjetartalmú LAD 12,6 91 2,97 1,97 2,15 3,47 77 búza-fajták esetében (3. táblázat) viszont jobb emészthetõséget és nagyobb biológiai értéket mutathattunk ki. Mindez a bruttó Kutatási-nemesítési célként el lehetne képzelni, hogy a aminosav-értékekkel nem volt összefüggésben. (E kísérgabonafélék lizin, valamint metionin tartalmát relatíve leteknél tehát fontos volna az egyes aminosavak emészt„csak” 15%-kal javítanánk meg, akkor ezek szintetikus hetõségét is vizsgálni a pontosabb vélemény kialakítására formációit a jelenlegi felhasználás negyedére-ötödére tekintettel.) csökkenthetnénk.

2001. ÁPRILIS

26

4. táblázat 24 ÕSZI ÁRPAFAJTA KÉT ELTÉRÕ TERMÕHELYRÕL SZÁRMAZÓ MINTÁINAK ÁTLAGOS BELTARTALMI ÉRTÉKEI Megnevezés Nyersfehérje % Emészthetõ energia MJ/kg Lizin Metionin Cisztin Treonin

Termõhely Termõhely 1. 2. 12,2±0,8 13,8±0,8

P<0,001

13,55±0,1 3,24±0,30 1,40±0,07 1,73±0,10 2,95±0,19

P<0,005 P<0,001 P<0,001 P<0,001 P<0,001

13,60±0,1 2,94±0,18 1,33±0,06 1,58±0,09 2,58±0,16

A TERMÕHELY JELENTÕSÉGE Az OMMI által szervezett tájkísérletekben vizsgált fajták terméseredményei között jelentõs különbségek vannak, ami az eltérõ talaj, éghajlati tényezõk stb. következtében érthetõ. Figyelmet érdemel azonban az, hogy eltérõ termõhelyrõl származó gabonafélék átlagos beltartalmi értékei között lényeges különbségek vannak. Példakánt a 4. táblázatban 24 õszi árpafajta adatait közöljük. Ezekbõl nemcsak az derül ki, hogy pl. nyersfehérje-tartalomban mintegy 13%-os relatív különbség van, hanem az is, hogy a nagyobb fehérjetartalom mellett 5–10 %-kal kisebb aminosav-tartalom volt kimutatható. Ez egyrészt rávilágít arra az eddig általánosan elfogadott felfogásra, hogy a nagyobb fehérjetartalom kisebb aminosavértékkel jár együtt. Másrészt arra is figyelmeztet, hogy a fehérjeérték javítására irányuló nemesítési munka nem lesz könnyû, illetve problémamentes. De nem lesz lehetetlen sem, amire az 5. táblázat adataival mutathatunk rá, mely szerint például található olyan (árpa) fajta, melyben a nagy fehérjetartalom magas lizin, illetve treonintartalommal járt együtt. Hovatovább azt sem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy „minõségi takarmányfajtákat (feed quality)” meghatározható tájegységekben termesszünk. 5. táblázat AZONOS TERMÕHELYRÕL SZÁRMAZÓ ÁRPAFAJTÁK FONTOSABB BELTARTALMI ÉRTÉKEI Fajták

Nyersfehérje %

Árpa P6110

Lizin Metionin Cisztin Treonin g/16 g N

13,1

2,88

1,52

1,67

3,03

P 3313 14,7

3,65

1,42

1,55

3,11

90233

11,0

2,95

1,51

1,87

2,77

90189

11,6

3,00

1,53

1,71

2,82

27

Érdemes lenne ilyen irányú vizsgálatokat is elvégeztetni (legcélszerûbben az OMMI minõsítési kísérleteihez kapcsolódva). GABONAFÉLÉK IRÁNTI TAKARMÁNYOZÁSI IGÉNYEK Elsõdleges szempont, hogy megszûnjék a „takarmány” jelzõkénti használatának pejoratív értékelése, vagyis ne azt jelöljük takarmány-célú felhasználásra, ami egyéb célra alkalmatlan, alacsony beltartalmú, minõségû, vagy romlott, penészes, dohos stb. A takarmány minõség valóságosan kvalitás legyen, mert a szakszerû, gazdaságos, versenyképes takarmányozás pontosan meghatározott tápanyagtartalmú takarmányokat igényel. Az állati termék termelés érdekében nagyobb fehérjetartalmú, esszenciális aminosavakban gazdagabb és kiegyensúlyozott aminosav-garnitúrával bíró gabonafajtákra van szükségünk. Ilyen célú nemesítésre felhasználói igényünk van, melynek jelentõségre azonos – sõt, nagyobb – mint a javító hatású étkezési búzák, a sörárpák, a waxy kukoricák, stb. minõségi értékelése. Maradjon meg a gabonafélék energiaértéke és kedvezõbbé válik az elérendõ nagyobb fehérjetartalom esetében a gabonák fehérjekoncentrációja. A minõségjavítás érdekében elengedhetetlen, hogy a növénynemesítés – majd az állami fajtaminõsítés – az agrotechnikai értékelés mellett nélkülözhetetlenné tegye a kémiai vizsgálatokat, valamint a biológiai (emészthetõségi), takarmányozási kísérleteket. (Ez utóbbiak végzése célszerûen a takarmányozási kutatóhelyek közremûködésével lehetséges.) ÖSSZEGEZÉS 1. Hazánkban a gabonafélék legnagyobb „fogyasztója” az állattenyésztés. A gabonafélék több mint 70%-át állatokkal hasznosítjuk. Ebbõl eredõen nem tûnhet különösnek, hogy ezek minõségére – beltartalmi és hasznosulási-biológiai értékére – vonatkozóan a takarmányozásnak jogos elvárásai legyenek. Napjainkban a szakszerû takarmányozás állatfajtáktól, korcsoportoktól és hasznosítási technológiáktól függõen pontosan meghatározott – számszerûsített – tápanyagtartalmakat, -arányokat ír elõ. Csak ezek betartásával lehetséges gazdaságos állati terméktermelést folytatni. 2. Közismert, hogy a gabonafélék viszonylag kevés fehérjét tartalmaznak, de ugyanekkor a fehérjék biológiai értéke kedvezõen elég nagy. Ez a viszonylag kiegyensúlyozott aminosav-garnitúrával magyarázható. Speciális biológiai vizsgálatok révén ma már ismere-

2001. ÁPRILIS

tes, hogy az egyes aminosavak felszívódási viszonyai között jelentõs különbségek vannak, s így a kémiailag kimutatott aminosavértékek takarmányozás-élettani szempontból csak tájékoztatóknak tekinthetõk. Jól tudott, hogy egy-egy gabonaféleségen belül a különbözõ fajták beltartalma eltérõ. A fajtanemesítés általában nem tér ki ezek valós takarmányozási értékelésére, pedig ez már kor-követelménynek tekintendõ. 3. A növénynemesítés, a fajtaminõsítés eddig kialakult „értékmeghatározó” munkálatait bõvíteni indokolt a minõségi takarmányozás támasztotta kémiai-biológiai vizsgálatokkal. A nemesítés igen jelentõs elõrelépése lenne, amennyiben „minõségi ta-

karmányfajta” (“feed quality”) célú nemesítés, fajta-vizsgálat honosodna meg. Ilyen minõségi fajták nagyobb gazdasági értékük következtében a magasabb árkategória elérését is jelentené. (Nagyobb takarmányértékû gabonához kisebb arányban kell drágább fehérjehordozókat keverni, vagy kevesebb szintetikus aminosavat adagolni.) Szelényiné Galántai Marianne Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom Kralovánszky U. Pál c. egyetemi tanár

TISZTELT ELÕFIZETÕNK! TÁJÉKOZTATJUK, HOGY KIADÓNK TERJESZTÉSÉBEN LÉVÕ LAPUNKRA SZÓLÓ ELÕFIZETÉSÉT FOLYAMATOSNAK TEKINTJÜK. CSAK AKKOR KELL VÁLTOZÁST BEJELENTENIE A 2001. ÉVRE, HA A PÉLDÁNYSZÁMOT, ESETLEG A CÍMLISTÁT MÓDOSÍTJA (PONTOS SZÁLLÍTÁSI NÉV- ÉS UTCACÍM MEGJELÖLÉSSEL). AZ ESETLEGES MÓDOSÍTÁST SZÍVESKEDJEN LEVÉLBEN VAGY FAXON MEGKÜLDENI: ® 1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER U. 33. TELEFON: 462-5088, FAX: 462-5080, MOBIL: 06/30/221-7990, E-MAIL: [email protected]

HIRDETÉS IGÉNYLÕ LAP A MAG Kutatás–Termesztés–Kereskedelem c. szaklap 2001. évi számaiban hirdetni kívánunk: Név: .............................................................................................................. Cím: .............................................................................................................. q q q q

fekete-fehér színes fekete-fehér színes

1/1 1/1 1/2 1/2

100 e Ft + ÁFA 200–250 e Ft + ÁFA 75 e Ft + ÁFA 100–150 e Ft + ÁFA ................................ cégszerû aláírás

Ha rendszeresen hirdet szaklapunkban, nemcsak cégét, termékeit reklámozza, ismertségét növeli, hanem hozzájárul a gazdasági kommunikáció; a szakmai tájékoztatás, tájékozódás, információáramoltatás színvonalának kívánt és szükséges emeléséhez, s szaklapunkat is támogatja.

Nyomdakész hirdetési anyag (film), színre bontott képanyag esetén technikai költséget nem számítunk fel. Kapott képanyag és szöveg megküldésekor – igény szerint – a hirdetés lay out-ját is megtervezzük, s kivitelezzük. Egyedi kívánságokat – megrendelés esetén – tetszés szerinti kivitelben, s példányszámban teljesítünk.

#

A hirdetésre szánt szakanyag leadása minden hónap elsõ hetében. VETMA Marketingkommunikációs Kht. 1077 Budapest, Rottenbiller u. 33. Telefon: 06-(1) 462-5088, Telefax: 06-(1) 462-5080, Mobil: 06 30 221-7990

2001. ÁPRILIS

®

A VETMA Kht. és a MAG Kutatás– Termesztés–Kereskedelem Szerkesztõsége

28

A Saaten-Union Magyarországon – a hazai mezõgazdaság szolgálatában A Saaten-Union tulajdonos nemesítõházai közül már jó néhányan évtizedek óta jelen vannak a magyarországi vetõmagpiacon, annak jól ismert és jelentékeny résztvevõi. Gondoljunk csak a jól csengõ nevekre: Ackermann, Borries-Eckendorf, Nordsaat, Petersen, NPZ, Strube, SWS. Az e hét nemesítõ által 1965-ben létrehozott SaatenUnion ma már a világ 20 legjelentõsebb vetõmagvállalatának egyikévé fejlõdött. Cégfilozófiájának köszönhetõen, amely magában foglalja a kiemelkedõ teljesítményû és minõségû, betegségellenálló fajták nemesítését, valamint az ezekhez kapcsolódó kompetens és gyakorlatias szaktanácsadást, a Saaten Union az európai vetõmagpiac egyik legjelentõsebb szereplõjévé vált. A vállalat a sikeresség kulcsát nem elsõsorban a vállalkozás méretének növelésében látja, így nincs is napirenden fúziós tárgyalások kezdeményezése. A Saaten-Union eredményessége a kiemelkedõ szakmai munkán és a piaci elvárásoknak megfelelõ, világos stratégián alapul. A modern növénynemesítés számos mérföldköve fémjelzi a Saaten Union nemesítõinek munkáját Németországban: l a kukoricahibridek bevezetése és Õszi búza nemesítése Õszi árpa l kétsoros árpa nemesítése Tavaszi árpa l hibridrozs nemesítése Õszi rozs l 0-repce nemesítése l 00-repce nemesítése l hibridrepce nemesítése l fonálféreg-rezisztens köztesnövények nemesítése l az elsõ hibridbúza nemesítése A Saaten-Union, mint Németországban az egyetlen teljes növénypalettát kínáló és egyben piacvezetõ nemesítõház, Európa-szerte is az egyik legkiterjedtebb nemesítõi programmal rendelkezik. E program keretében 26 nemesítõ állomáson, több mint 400 ha területen mintegy 400 fõ vesz részt a nemesítésben. A nemesítési programban – mely több mint 40 faj fejlesztését célozza meg – döntõ jelentõséggel rendelkeznek a gabonafélék, a repce és a kukorica. A vállalat, kihasználva a teljes szortiment adta lehetõségeket, az egyes fajokban szerzett nemesítési tapasztalatokat sikeresen alkalmazta új fajok nemesítésében is. Így pl. a hibridkukorica nemesítési tapasztalatait, a knowhow-t, sikeresen alkalmazták a hibridrozs, a hibridrepce és hibridbúza nemesítése során. A fajták folyamatos to-

29

vábbfejlesztése mellett a nemzetközi hálózat felépítése is a vállalat stratégiai célkitûzései közé tartozik. Ennek keretében Saaten-Union leányvállatok jöttek létre Franciaországban, Angliában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Lengyelországban. Így ma már a vállalatcsoport nem csak a német, hanem az európai vetõmagpiac innovatív motorja is. Az egyre erõsödõ piaci kihívások és a változó természeti adottságok miatt a fajták szerepe visszavonhatatlanul erõsödni fog. Növekvõ termõképesség, javuló minõségi mutatók, betegségrezisztencia, valamint hatékonyabb tápanyag-hasznosítás jelentik a nemesítõi munka eredményeit. Az új, a régieknél kedvezõbb tulajdonságokkal rendelkezõ fajták használatával a termelõk számára is kézzelfoghatóvá válik a nemesítés fejlõdése. Az elmúlt egy-két évtizedben ez a fejlõdés az önmegtermékenyülõ fajtáknál 10–20%, hibrideknél pedig 20–30% volt. Gabonafélék termésnövekedése Éves termésnövekedés 1,6 % 2,4 % 2,4 % 2,9 %

ebbõl az agrotechnika részesedése 48 % 76 % 67 % 58 %

ebbõl a nemesítés részesedése 52 % 24 % 33 % 42 %

Bár a nemesítés színvonala a világban nagyon magas, a fejlõdés nem áll meg. Ellenkezõleg, a 21. századot sokan a biológia évszázadának tartják, amelyben a növénynemesítés növekvõ szerephez jut a biológiai-technikai haladásban. A klasszikus nemesítés a bio- és géntechnológiával karöltve az évszázad egyik kulcsfontosságú technológiájává válhat. A Saaten Union nemesítõinek magyarországi sikerességét jól mutatja 13 növényfaj több mint 30 államilag elismert fajtája a gabonaféléktõl (Nelly, Rapid, Filius) a repcén (Valesca, Orkán) és kukoricán át egészen a fehérje és köztesnövényekig. A Saaten-Union széleskörû nemesítõi programjából – mely ötvözi a hagyományos nemesítést a modern biotechnológia egyre szélesedõ eszköztárával – újabb és újabb, kiváló termõképességû, illetve minõségû, a termelõi és a feldolgozóipari igényeknek megfelelõ fajták válnak elér-

2001. ÁPRILIS

hetõvé a jövõben is a magyar köztermesztés számára. A legfrissebb újdonságok között kell megemlíteni a kiemelkedõ termõképességû tavaszi sörárpákat – Annabell, Danuta –, melyek rendkívül stabil minõségi mutatókkal rendelkeznek, biztonságot adva ezzel a termelõnek éppúgy, mint a ipari felhasználónak. Nagy várakozással tekintünk új hibridrepcéink idei megjelenésére is. A Norddeutsche Pflanzenzucht – Európa legsikeresebb repcenemesítõjének – két hibridrepcéje, az ARTUS és a KAPITAN, magában hordozza a hibridek valamennyi elõ-

KÖNYVJELZÕ

KÖNYVJELZÕ

nyét: kimagasló termõképesség, valamint mostoha termõhelyi és klimatikus viszonyok között is megmaradó termésstabilitás. A hibridrepcék Nyugat-Európában már elfoglalták az õket megilletõ méltó pozíciót a termelésben. A Saaten-Union megtette az elsõ lépéseket azért, hogy ez Magyarországon is így legyen. Blum Zoltán ügyvezetõ Saaten Union Hungária Kft.

KÖNYVJELZÕ

KÖNYVJELZÕ

Talajmûvelés a fenntartható gazdálkodásban (Szerzõk: Birkás Mária, Csík Lajos, Gyuricza Csaba, Demo Milán, Jolánkai Márton, Schmidt Rezsõ, Szakál Pál, Vincze Mária) Tankönyvnek is kiváló szakkönyv jelent meg a közelmúltban Birkás Márta professzor asszony szerkesztésében a Szent István Egyetem Mezõgazdasági és Környezettudomáyni Kar Növénytermesztési Intézet Földmûveléstani Tanszékének szakanyagaként. A 288 oldalas mû 8 nagy fejezetcsoportra tagolt részben talajhasználati, gyomszabályozási, trágyázási, talajmûvelési és minõségbiztosítási oldalról tárgyalja a szántóföldi növénytermesztés jövõjét jelentõ fenntartható gazdálkodás rendkívül összetett kérdéskörét. E környezetkímélõ irányzat, amely egyaránt törekszik a talaj és a környezet megóvására is a közeli és a távoli jövõ útja. A fenntartható fejlõdés a talajmûvelésben olyan kímélõ eljárások összessége, melyek segítségével a talaj talajként való kedvezõ viselkedése, állapota megõrizhetõ vagy javítással helyrehozható. Ezek ismertetése, didaktikus rendszerezése, kölcsönhatásuk vizsgálata a szakkönyv fõ értéke. A szerzõk a Szent István Egyetem felkészült oktatói, -kutatói elhivatottak abban, hogy a könyv címével is jelzett, immár három éves múlttal rendelkezõ tantárgyuk oktatásával jól szolgálhatják a következõ – ma egyetemista – agrárgeneráció szakmai felkészülését, tudásalapját. Természetesen a kor követelményeivel lépést tartó gyakorló szakembereknek is érdemes olvasmánya kell, hogy legyen a jól szerkesztett, áttekinthetõ, a fejezetek végén angol nyelvû összefoglalókat, szószedetet és irodalomjegyzéket is tartalmazó kiadvány. E szakkönyvet nyugodtan ajánlom állandó és hasznos forgatásra szaklapunk minden Kedves Olvasójának, a gyakorlati és elméleti területen mûködõ szakembereknek egyaránt. Végülis nem tisztem, de elismerés illeti azokat is, akik támogatták a könyv megjelentetését (IKR Rt. Bábolna, Mezõhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. Mezõhegyes, OROSFARM Szövetkezet Orosháza, SIMBA Magyarországi Képviselet, VÄDERSTAD Kft. Kecskemét, VETÕMAG 95 Kft. Budapest). Köszönet érte! A könyv szerzõinek, a gödöllõi alkotó közösségnek azt kívánom, hogy az elsõ kiadást még több is kövesse. Ilyen magas mércéjû igényességgel. O.I.

2001. ÁPRILIS

30

Az EU agrárpolitikája és az agrárkereskedelem liberalizálása (II. rész) Lelley János professzor úr „Mezõgazdáink csalódottságának okairól…” c. tanulmánya (Mag Kutatás, Termesztés, Kereskedelem. 2000 aug.-szept.) késztetett bennünket a cikk megírására. Az említett írás megállapításait igyekszünk alátámasztani az EU agrárpolitikájának és az agrárkereskedelem liberalizálásának elemzésével. Ma elsõsorban a vidéki életforma és a helyi kapcsolatok értéke határozza meg, hogy a lakosság mekkora hányada él farmon (vidéken). Leginkább azok a farmerek hagyják el a mezõgazdaságot, akik a legképzettebbek és vonzó munkalehetõséget találnak az agrárszektoron kívül. Az USA-ban a komoly agrártámogatások ellenére dinamikusan nõtt a mezõgazdaságon kívüli munkahelyek száma. 1960-ban a lakosság 7 százaléka lakott farmon, ma pedig kevesebb, mint 2 százaléka mondhatja el ugyanezt magáról. Ausztrália felszámolta az agrártámogatásokat és a kereskedelmi akadályokat, ennek ellenére 1980 óta nem változott a farmerek száma (800 ezer fõ). Japán, ahol a világon a legnagyobb az egy hektár mezõgazdasági területre jutó támogatás, képtelen volt meggátolni a munkaerõ elvándorlását a mezõgazdaságból, mert az ipar magasabb munkabéreket fizet a lakóhely közelében. A japán farmerek zöme részmunkaidõben dolgozik a farmon. 1980 és 1994 között 12,4 millió fõrõl 6,2 millió fõre csökkent a farmerek száma (a lakosság arányában kifejezve 11,5 százalékról 5,5 százalékra). Ezt a folyamatot az sem tudta megakadályozni, hogy Japánban a rizstermelõk a világpiaci ár többszörösét is megkapták, óriási mértékben korlátozták az importot, és szigorúan megadóztatták a termõföld nem mezõgazdasági célra történõ értékesítését. DélKoreában hasonló tendencia érvényesül, ahol a magas agrártámogatások és szigorú importkorlátozások ellenére a lakosság arányában kifejezve az 1960. évi 66 százalékról 1994-re 21 százalékra csökkent a mezõgazdasági munkaerõ. Indonéziában az évi 8–9 százalékos gazdasági növekedés (a pénzügyi válság elõtt) mellett az utóbbi idõszakban kezdõdött el igazán a nagy változás, ahol 1960-ban a lakosság még 75 százaléka dolgozott farmon, de ma már csak 21 százalék ez az arány. Portugáliában az EU-hoz való csatlakozás elõtt a magas

31

mezõgazdasági támogatás mellett viszonylag alacsony volt a mezõgazdasági elvándorlás (1970 és 1980 között évi átlagban 0,8 százalék). Az EU-tagság elnyerése után viszont a közösségi támogatás ellenére 1985 és 1994 között a farmerek száma 2,1 millió fõrõl 1,4 millió fõre apadt, azaz évi átlagban 3,6 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy az EU tagországok portugáliai beruházásai során a korábbi idõszakhoz viszonyítva sokkal több mezõgazdaságon kívüli munkahely képzõdött és ezzel együtt ugrásszerûen emelkedett a bruttó hazai termék (GDP). Összességében megállapítható, hogy azokat a farmokat mindenképpen elhagyják a farmerek, melyek a városi munkahelyeknél rövidebb távú gazdasági lehetõséget és kisebb életszínvonalat kínálnak. Az EU a növekvõ belsõ feszültségek ellenére általában sikeresnek tartja agrárpolitikáját. Az EU agrárpolitikáját ma már nem a második világháború utáni idõszak, hanem a 21. század követelményei alapján kell megítélni. Elmondható, hogy az EU-ban az eredetileg kitûzött célok közül elsõsorban az élelmiszer-biztonságot sikerült elérni. A Közös Agrárpolitika nem akadályozta meg a farmerek elvándorlását a mezõgazdaságból. A farmerek száma és összlakossághoz viszonyított aránya a támogatások ellenére több, mint a felére zsugorodott. Hasonló ütemben csökkent a farmok és farmerek száma a kevésbé támogatott mezõgazdasággal rendelkezõ országokban is. A Közös Agrárpolitika a magas ártámogatás következtében a legtermelékenyebb és magas technológiai színvonalú farmoknak kedvezett, amelyek fokozatosan felvásárolták a mûszaki fejlesztés és az intenzív termelés elõnyeit kihasználni nem tudó kisbirtokokat. Az EU agrárpolitikája ellenére megindult a vidéki lakosság elvándorlása a városokba. A mezõgazdasági támogatással járó magas adóterhek és élelmiszerárak hatására a munkahelyteremtés költségei is emelkedtek. Ez többek között szerepet játszik abban, hogy az EU-nak az utóbbi évtizedekben lényegében nem sikerült a munkahelyek számát növelni a kormányzati és mezõgazdasági szférán kívül. A Közös Agrárpolitika nem segítette elõ a természetés tájmegõrzést, mert a mezõgazdasági ártámogatás a nagy gazdálkodó egységek gyors kialakulásához vezetett a természet- és környezetvédelem figyelembevétele nélkül. A termelés intenzifikálásával jelentõs környezeti károk keletkeztek. Emellett megfigyelhetõ a farmok hagyományos la2001. ÁPRILIS

kóházainak feladása, valamint a vidéki települések elnéptelenedésének a veszélye. Felvetõdik a kérdés, hogy mekkora költséggel sikerült vagy nem sikerült a vidéki farmereket a földjükön tartani. A CAP-reform és az Agenda 2000 környezetvédelemmel kapcsolatos támogatásai a külterjes gazdálkodás, természet- és tájmegõrzés, valamint környezetápolás mellett kiterjednek a korábbi mezõgazdasági területek nem agrárjellegû – kulturális, sport, rekreáció – hasznosítására is, ami elsõsorban a kisbirtokok közvetlen jövedelemtámogatását szolgálja. Ez nem mindig vonzó a nagy kereskedelmi farmok számára, amelyek érdekeit a Közös Agrárpolitika eredetileg képviselte. Az 1992. évi CAP-reform és az Agenda 2000 közvetlen jövedelemtámogatási politikája tehát továbbra is hátráltatja a nagyobb birtokméretek kialakulását és fékezi a termelési tényezõk hatékonyságának javítását. AZ EU AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK MOZGÁSTERE Csak az utóbbi idõszakban kezdtük felismerni, hogy a világ népességének növekedése kisebb kihívást jelent, mint amire sokan számítottak. Sokkal nagyobb kihívásnak tekinthetõ azonban a fehérje (hús, tej és tojás) iránti keresletnövekedés kielégítése a harmadik világ országaiban, elsõsorban Ázsiában. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy lehet-e a külterjes mezõgazdasági termelés a 21. század környezetvédelmi modellje. Természetesen az EU-ban is könnyebb megvédeni a saját természeti erõforrásokat, a tájképet és a vízminõséget, ha érvényt tud szerezni az extenzív földmûvelésnek. Európa kiváló agrártermelési adottságai vajon megengednek-e ekkora luxust, mert ebben az esetben a világ más részein tovább folytatódik az õserdõk pusztítása az egyébként is csak külterjes mezõgazdasági termelésre alkalmas termõföld megszerzése céljából. Az európai környezetvédõket gyakran éri az a kritika, hogy nem veszik tekintetbe a globális környezetvédelem problémáját, hanem mindenekelõtt a saját vidéki tájkép megõrzésével vannak elfoglalva. Sõt arra is felhívják a figyelmet, hogy a szabad kereskedelem tönkreteheti az ázsiai kisgazdaságokat. Pedig a világ elegendõ jó minõségû termõfölddel rendelkezik a népesség élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez. Az ázsiai kisgazdaságok is gyorsan növelhetik méretüket, amikor az új iparágak és szolgáltatások Európához hasonlóan elszívják a mezõgazdasági munkaerõt. Az EU a természeti erõforrások megõrzésére, illetve növelésére törekszik a 21. században. Ez viszont nagyobb agrártermelési felelõsséggel párosul, amihez elengedhetetlen az integrált környezetvédelmi menedzsment. A Közös

2001. ÁPRILIS

Agrárpolitika tapasztalatai az mutatják, hogy szubvenciós politikával nem lehet sikeres a természet- és tájvédelem. A kereskedelmi (árutermelõ) farmok létrehozása viszont nem nyújt olyan festõi látványt, hogy nagy összegû közpénzeket kapjanak a vidéki tájkép megõrzéséhez. A biotermékek piaca azonban túl kicsi komolyabb extrajövedelem realizálásához (világviszonylatban az élelmiszerpiac 1 százalékát, az EU-ban kb. 3–4 százalékát teszi ki), a biogazdálkodás növekedésével ráadásul csökken a biotermékek árszintje. Az EU-ban a nagy kereskedelmi farmok hozzájárulnak a világ növekvõ élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez. Ez gazdasági szempontból nagyon fontos a vidék számára, környezetvédelmi szempontból pedig a trópusi õserdõk megmentését szolgálja. A nagy árutermelõ farmok jövõje az EU-ban is az agrárkereskedelem liberalizálásától függ. A kisgazdaságokat ezzel ellentétben a táj karbantartását, valamint meghatározott területek nem agrárjellegû – pihenés, szórakozás, sport – hasznosítását célzó közvetlen jövedelem- és/vagy költségcsökkentõ támogatással lehet segíteni a vidékfejlesztési, regionális és/vagy idegenforgalmi politika keretében. Ez nem veszélyezteti a szabad és állami támogatás nélküli agrárkereskedelem kialakulását. Az Agenda 2000 kiemelten kezeli a vidék fokozott támogatását. Mérlegelés tárgya, hogy ésszerû támogatással mit érünk el vidékfejlesztés címén. Meg kell jegyezni, hogy világviszonylatban nem sikerült komoly eredményeket felmutatni vidékfejlesztési politikával (az eredmény a külföldi segélyprogramokhoz hasonlítható). Az agrártérségek népességmegtartó képességének erõsítésére való törekvés nemes cél, de nem tudja megakadályozni – csak lassítani – a vidék lakosságának elvándorlását a városokba. Ez a folyamat a világ legfejlettebb vidéki infrastruktúrájával rendelkezõ USA-ban is feltartóztathatatlan (fajlagos keresetek különbsége, szabadidõ eltöltésének lehetõsége városokban és falvakban). Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség megalapozott vidékfejlesztésre, de a realitás talaján kell állnunk a várható eredmények vonatkozásában. Egészséges és erõs mezõgazdasági bázis népességmegtartó erejének kiépítéséhez viszont nélkülözhetetlen a vidéki infrastruktúra megteremtése és a helyi gazdálkodó szervezetek támogatásának megnyerése. A mezõgazdasági támogatások csökkentése és az agrárkereskedelem liberalizálása tehát elõsegíti a modern iparágak munkahelyeinek és szakképzett munkaerejének decentralizálását a vidék javára. Az EU-ban a magas agrártámogatás ellenére sem jött létre a kívánt vidéki tájkép. A közvetlen jövedelempótló támogatás hozzájárul a táj karbantartásához, sõt a táj újjáépítését is elõmozdíthatja. A látványos tájkép kialakítása azonban inkább az életminõség kategóriájába tartozik,

32

mintsem a globális környezetvédelemhez. A biogazdálkodás is hozzájárul a tájépítéshez és fontos szolgáltatást jelent a biotermékek vásárlóinak, akik az árakban elismerik a munkaerõ magasabb költségét. Mindenesetre óvatosan kell kezelni a tájvédelmi programok támogatását, amivel elsõsorban a hátrányos termelési adottságokkal, de természeti szépségekkel és gazdag tradícióval rendelkezõ régiók népességmegtartó képességét lehet elõsegíteni. Annak ellenére, hogy a tájvédelem nem igazán agrárpolitikai feladat, mégis beilleszthetõ a földhasználati politika rendszerébe. Az EU-ban a kereskedelmi farmokat érinti a legjobban a földárak alakulása a jövõben. A mezõgazdasági támogatások következménye a magasabb földár, ugyanis a jövedelem garantálásával csökken a kockázat és emelkedik a föld értéke. Ez ment végbe az EU-ban is, ahol a magas agrártámogatás beleágyazódott a földértékbe és szinte megfizethetetlen földárak kialakulásához vezetett. A földérték csökkenésének problémájával az USA-ban és bizonyos mértékig Japánban is szembe kell nézni. Az amerikai farmerek 7 éves (1996–2002) átmeneti idõszakra szóló támogatása tulajdonképpen nem más, mint a csökkenõ földárak ellensúlyozása. Ezzel is megkönnyítik a farmerek alkalmazkodását az új kihívásokhoz. Japán kötelezettséget vállalt, hogy 60 milliárd dollár kompenzációt fi-

AHOL AZ EGYIK A MÁSIKHOZ ILLESZKEDIK

zet a farmereknek, ha egyetértenek a rizspiac megnyitásával a hazai rizsfogyasztás 3 százaléka erejéig (jelenleg már 5 százalék ez az érték). Túlságosan nagy összegnek tûnik ez a támogatás 3,5 millió farmer számára, még akkor is, ha a rizsimportra vonatkozó hagyományos tilalom feloldása hirtelen megváltoztatta a mezõgazdasági jövedelemszerzés kilátásait. Ettõl függetlenül e támogatás a csökkenõ földérték kiváltását hivatott szolgálni. Az EU-ban is hasonló módon kompenzálják a kereskedelmi farmokat a múltban tett ígéretek visszavonásának következményei miatt (1992. évi Közös Agrárpolitika-reform, Agenda 2000). A gyakorlatban racionális megközelítést igényel a korábbi magas ártámogatási és jövõbeni exportorientált politika közötti átmenet kezelése, mert már eddig is egy sor járandóság feladására kényszerültek a farmerek. A megoldás politikai, de kompenzáció nélkül a farmerek jogi és politikai értelemben is ellenállnak a változásnak. A földárak csökkenésének ellensúlyozására nyújtott átmeneti támogatás indokoltnak látszik a mezõgazdasági kereskedelem további liberalizálása érdekében. Hanzell Csilla a Magyar Államkincstár munkatársa Dr. Popp József az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet kutatási igazgató-helyettese

1088 Budapest, Szeszgyár u. 4. Tel.: 303-0845, 459-3080 l Fax: 303-0847, 459-3093 E-mail: [email protected]

– Polcos állványrendszer – Raklapos, konténeres mozgatható állvány – Önhordó magasállvány – Ömlesztett-anyag tárolás – Raktári komissiózó és szállító dobozok – Üzem és mûhely berendezések – Irodai és igagatósági berendezések – Hulladéktárolás

RAKTÁR- ÉS ÜZEMBERENDEZÉSEK

33

2001. ÁPRILIS

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TISZTELT PÁLYÁZÓ! A VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG – Kutatás – Termesztés – Kereskedelem c. szaklap Szerkesztõsége a 2001. évben is pályázati felhívást tesz közzé, olyan szakcikk(ek) megírására, amely a magyar vetõmagszakma és közgazdasági környezete kapcsolatát – bármely nézõpontból – a kutatás, fejlesztés, termelés, kereskedelem stb. oldaláról vizsgálja. Széleskörû szakmai érdeklõdést, visszhangot vált ki. A cikk nyelvezete szakmailag kifogástalan, szabatos, világos és magyaros legyen. A pályázat nyilvános. Részt vehet benne bárki, bármilyen szakterületet mûvelõ szakember. A pályázat kritériuma, hogy az 2001-ben a MAG – Kutatás – Termesztés – Kereskedelem c. szaklap valamelyik számában jelenjen meg. A terjedelem nem korlátozott.

A legjobb szakcikk(ek) szerzõjének neves hazai szakemberekbõl, szakértõkbõl álló, felkért zsûri ítéli oda a MAG ARANYTOLL-at. A pályázat többcélú: egyrészt hagyományápolás, másrészt a magyar gazdasági kommunikáció, szakmai és publikációs tevékenység hitelének, erkölcsi megbecsülésének további erõsítése. A pályázati céllal írt szakcikk(ek) leadásának véghatárideje: 2001. november 30. ®

2001. április hó

Tisztelettel: a VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG Kutatás, Termesztés, Kereskedelem Szerkesztõsége

A tartalomból... Dr. Pálvölgyi László: In memoriam Dr. Hollósi Szilárd ...........................................4 Dr. Bódis László, Dr. Demeter János, Dr. Kralovánszky U. Pál, Dr. Manninger Sándor: Javaslat a takarmányfehérje-termelés nemzeti fejlesztési programjára..............................................................................6 Berta András: A szárazborsó termesztésrõl....................................................9 Mesterházi Ákos: A betegségek hatása a búza minõségére...............................11 Dr. Binnyei András: A megporzó rovarok jelentõsége néhány pillangós virágú szántóföldi növény vetõmagtermesztésében ........................14 Hájos Csaba: 30 éves a Szegedi Biológiai Kutató Központ........................17

Szunics László: Egy nagy ívû tudománya és pályatárs ....................................18 Dr. Oláh István: Gondolatok a könyvtárban......................................................20 Gazdag László: Magyarország mezõgazdasági helyezése az egy fõre jutó termelés alapján.............................................................................21 AGRO+MASHEXPO 2001......................................................22 Szelényiné Galántai Marianne–Dr. Kralovánszky U. Pál: A fehérjék biológiai értéke és a takarmányozási értékek ....24 Blum Zoltán: A Saaten-Union Magyarországon ...........................................29 Hanzell Csilla–Dr. Popp József: Az EU agrárpolitikája és az agrárkereskedelem liberalizálása (III. rész)............................................................31

Szerkeszti a Szerkesztõbizottság. Megjelenik évente hat alkalommal. Felelõs kiadó: a VETMA Közösségi Marketingkommunikációs Közhasznú Társaság ügyvezetõje 1077 Bp., Rottenbiller u. 33. Telefon: 462-5088 Telefax: 462-5080 Fõszerkesztõ: Dr. Oláh István 06/30/221-79-90 Grafika: BP DESIGN, Hirdetésszervezés: KONTIKÁR BT. ISSN 1219-1272 Elõfizethetõ a VETMA Kht. címén. Elõfizetési díj egy évre 2688 Ft/év Bankszámlaszám: 56100055-16100192 Nyomtatás: Bétaprint Nyomda Felelõs vezetõ: Szabadi Andrásné

2001. ÁPRILIS

Közhasznúsági szerzõdésben Zsámbék Nagyközség Önkormányzatával

34

ÕZE-MAG Kft. Csemõi Vetõmagüzem 2713 Csemõ Õze-dûlõ hrsz. 0215. Üzemvezetõ: Lakatos Tamás Telefon: 06/53-392-006 Mobil: 06/20-9830-113

Tisztelettel értesítjük állandó és új partnereinket, hogy a DPMG Rt. Csemõi Vetõmagüzemét új tulajdonosként üzemeltetjük.

TEVÉKENYSÉGI KÖRÜNK

vetõmag feldolgozás és forgalmazás gabona feldolgozás, tisztítás (búza, árpa, rozs, zab) aprómag feldolgozás (repce, mustár, köles, fénymag, lucerna) piackutatás és kereskedelem

SZOLGÁLTATÁSAINK

tisztítás zsákolás gépi és kézi rakodás tárolás, csávázás laborvizsgálat Iregi Csíkos napraforgó értékesítés, piackeresés Rövidesen megkezdjük a vetõmag elõállítás termeltetõi konstrukcióban történõ szervezését.

VÁRJUK A RÉGIÓBÓL ÉS AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRÕL PARTNEREINKET!

IGEN KORAI SZEMES- ÉS SILÓHIBRIDEK SZÉLES VÁLASZTÉKÁT AJÁNLJUK TERMELÕINKNEK MÁJUSI VETÉSEKHEZ

S

Z E

T C

2 4 7

S

Z E

T C

2 5 9

A

V A N T A G E

TC

S

A T U R N U S

S C

S

Z E

B

O R B Á L A

S C

U

R Á N U S

S C

D

A N U B I U S

TC

T C

2 7 7

KORAI ÉRÉS, NAGY TERMÕKÉPESSÉG, GYORS VÍZLEADÁS KIVÁLÓ BELTARTALOM, KEDVEZÕ ÁR VÁLASSZANAK BENNÜNKET