Tisztelt Jászkisér Város Lakói!

2009. JÚLIUS-AUGUSZTUS

A JÁSZKISÉRI POLGÁROK LAPJA 120 Ft Tisztelt Jászkisér Város Polgárai! Jászkisér lakosainak, civil szervezeteinek, elszármazottjainak és mindazoknak, akik szívükön viselték településünk megítélését, közös fáradozásainak köszönhetõen, erõfeszítésünk eredményeképpen Dr. Sólyom László Köztársasági Elnök Úr 2009. július 01-jétõl Jászkisérnek városi címet adományozott. 1818 után újra várossá vált Jászkisér, mutatva a település térségben betöltött jelentõségét, megnövekedett szerepét, az erõs hagyományokat és az itt lakók kitartó munkájának eredményét. 191 év telt el az elsõ városi rang megszerzése és 135 esztendõ annak elvesztése óta. Ezen hosszú idõ alatt több generáció lelkiismeretes, odaadó munkája biztosította településünk fejlõdését. Az itt élõk mindenkor bizonyították, hogy tisztelik múltjukat, szeretik lakóhelyüket és bíznak a jövõben, valamint mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy kiaknázzák a lehetõségeket (pályázatok, EU-s pénzforrások, kistérségben feladatvállalások), hogy élhetõbb körülményeket teremtsenek településükön.

Ezért köszönet elõdeinknek és minden ma tisztességesen élõ jászkiséri lakosnak! Legyünk hát büszkék, hogy eddigi munkánk elismerést kapott, hogy megnyílhat egy új út nagyobb anyagi forrás lehetõségekkel, fejlõdéssel. Mint tudjuk, a várossá válásnak nem feltétele a lakosságszám nagysága. Sokkal inkább a település akarata és fejlettsége, mind infrastrukturálisan, mint mikrotérségi szerepét tekintve, valamint az itt élõk képzettsége, és közösségi munkája, tenni akarása határozza meg a városi rang értékét. Ezért kell lelkiismeretesen dolgoznunk, mert e ranggal felelõsséget is kaptunk. Dolgoznunk kell és összefognunk, hogy immár városhoz méltó módon fejlõdjön tovább Jászkisér. Gratulálok Önöknek, Jászkisér Lakosainak és kérem Önöket, hogy fogadjuk meg elõdeink szavait: „ A múlt iránti kegyelettel, a jelen hazafias lelkesedésével, a jövõbe vetetett törhetetlen bizalommal” építsük együtt Jászkisér városát. Hajdú László Jászkisér Város Polgármestere

Tisztelt Jászkisér Város Lakói! Mint azt mindannyian tudjuk, közös fáradozásunk eredményeképpen Jászkisér 2009. július 01jétõl városi címmel büszkélkedhet. 190 év telt el az elsõ városi rang megszerzése és 135 esztendõ annak elvesztése óta. Ezen hosszú idõ alatt több generáció lelkiismeretes, odaadó munkája biztosította a településünk fejlõdését. E kitartó és elismerésre méltó munkát a ma itt élõknek kötelessége folytatni! Lelkiismeretesen kell dolgoznunk, mert e ranggal felelõsség is jár. Kérem Önöket, felelõsségteljesen gondolkodó jászkiséri lakosokat, hogy méltóképpen ünnepelhessük településünk várossá válását, tegyük szebbé környezetünket. Az önkormányzat, erejéhez mérten, rendezettebbé, szebbé igyekszik tenni az utcákat, tereket, parkokat. Ebben kérjük a vállalkozók és a lakosság segítségét egyaránt. Kérünk minden jászkiséri ingatlantulajdonost, hogy ingatlanjaikat és azok környezetét kellõképpen tegyék rendbe és ezzel járuljanak hozzá, hogy a településünkre érkezõk és önmagunk is rendezett körülmények között, boldogan ünnepelhessünk. Bízom abban, hogy Önnek is fontos Jászkisér jó hírneve és környezetének igényessége. Tisztelettel: Hajdú László polgármester

2

XVI. Pendzsom Néptánc Fesztivál(2009. augusztus 19-20.) és Városavató Nap (2009. augusztus 21.) A lap havonta 550 példányben jelenik meg, a Jászkisér Gyermekeiért Alapítvány – Teleház kiadásában XV. évfolyam 8. szám ISSN 2060-4750 Munkatársak: Balázsné Rácz Tünde Balog László Farkas László Fazekas Lajos Gál Andrásné Karácson Katalin Kiss Jánosné Nagypál Sándorné Rapi Izabella Torma Márta A tipográfiai munkák a Teleházban készülnek. A szerkesztõség címe: 5137 Jászkisér, Fõ út 2. Telefon/Fax: (57) 550-170 Internet cím: http://alapitvany.civilkiser. hu/telehaz

e-mail: [email protected] A KISÉR megjelenését az újságban megjelenõ hirdetõk támogatják. A lap ára 120 Ft A Kisér nyomdai munkáit Juhász László a TelePrint Nyomdában készítette, Jászkisér, Fõ út 2. Telefon/Fax: (57) 550-170 A lapban közölt olvasói levelek nem szerkesztõségi vélemények, ezekért felelõsséget nem vállalunk! Megjelentetni kívánt írásaikat, cikkeiket minden hónap 10-ig a szerkesztõségbe eljuttatni szíveskedjenek!

augusztus 19. (szerda) 19 óra Fesztivál megnyitó a városháza elõtt, majd ünnepi kivonulás a Szent István parkba 20 óra Fesztivál mûsor a Szent István parkban fellépnek: - Pátrya A.M.I. Néptánccsoportjai (Tiszafüred, Tiszaszentimre) - Margaréta Néptáncegyüttes (Zagyvarékas) - Jászszentandrási Néptánccsoport - Jászjákóhalmi Néptánccsoport - Hajnaltûz, Boróka, Kiscsillag Néptáncegyüttes (Jászkisér) - De Krekkel Enschede (Hollandia) 22 óra „4 for Dance” együttes mûsora, a „Csillag születik” döntõsei 22 óra 30 perc Felnõtt csoportok bemutatója - Alföld Néptáncegyüttes (Csongrád) - Kenderszer Néptáncegyüttes (Bodony) - Tiszafüred Néptáncegyüttes - Nagykun Néptáncegyüttes (Kisújszállás) - Hétszínvirág Néptáncegyüttes (Jászapáti) - Cuháré Néptáncegyüttes (Szolnok) 24 órától Nemzetközi Táncház augusztus 20. (csütörtök) 8 óra 30 perc Szentmise és új kenyér szentelése a Katolikus templomban a templomban fellépnek: - Tálas Ernõ operaénekes - Réz Lóránt orgonamûvész - a Jászkiséri Pedagógus Nõi Kar majd Államalapításunk ünnepe a Jubileum téren mûsor: - Himnusz - Ünnepi beszéd Gubicz András Jászkapitány, Jászkisér Díszpolgára - Reményik Sándor: Templom és iskola címû versét elmondja Cseh Réka ált. iskolai tanuló - koszorúzás - Szózat - Hajdú László polgármester szavai, az új kenyér kiosztása Kiállításokat megnyitja Papp János, Jászkisér Díszpolgára a Mûvelõdés Háza aulájában - „Régen és ma” – fotókiállítás (Mûv. Ház) - Jászkiséri kötõdésû mûvészek alkotásai (Mûv. Ház galériája) - Pörkölttorta kiállítás (Hõsök téri iskola épülete) - Goblein kiállítás (Hõsök téri iskola épülete) 10.00 – 18.00 Szûrõbusz folyamatosan a Sportpálya mellett 15 óra Jász Városok Kupája - Futball mérkõzések 15.00 – 19.00 Tájház megtekintése (lovaskocsi járat) 17 óra Kulturális mûsor fellépnek: - Napközi Otthonos Óvoda csoportja - a Jászkiséri Cigány Önkormányzat csoportja - Csete Balázs Általános Iskola csoportjai

3

- Búzavirág Népdalkör - Pélyi fúvós zenekar 20 óra A fesztivál gálamûsora a Szent István parkban - De Krekkel Enschede (Hollandia) - Alföld Néptáncegyüttes (Csongrád) - Kenderszer Néptáncegyüttes (Bodony) - Tiszafüred Néptáncegyüttes - Nagykun Néptáncegyüttes (Kisújszállás) - Hétszínvirág Néptáncegyüttes (Jászapáti) - Cuháré Néptáncegyüttes (Szolnok) 22 óra Paraszt Hair (a Pendzsom és a Kiscsillag táncszínházi mûsora) 23 óra Flaszter Néptánc (táncszínházi pordikciók a meghívott csoportok részérõl) 23 óra 30 Eredményhirdetés a felnõtt csoportok részére és a”Szûcs Béla Vándordíj” átadása 24 óra Tûzijáték és Táncház augusztus 21. (péntek) 8 órától Zenés ébresztés a település utcáin a Pélyi Fúvosokkal 9 órától Elszármazottak találkozója a Mûvelõdés Házában Dr. Nemes András a Jászkisériek Baráti Egyesületének köszöntõje 10 – 11 óra 30 Ökumneikus Igeliturgia a Református templomban Igét hirdet Takaró András református esperes, beszédet mond Dr. Katona István katolikus segédpüspök A templomban fellépnek Kóródi Anikó operaénekes, Réz Lóránt orgonamûvész, Tálas Ernõ operaénekes. 11 óra 30 Emléktábla avatás a Városháza elõtt Beszédet mond dr. Gócza Tamás jegyzõ. 12 óra Ünnepi kivonulás a Szent István parkba 13 -15 óra Városavató díszünnepség Köszöntõt mond Hajdú László Jászkisér Város polgármestere. Városavató ünnepi beszédet mond és a városalapító oklevelet átadja Dr. Szekeres Imre Honvédelmi Miniszter. A város kulcsának átadása a Jászkisériek Baráti Egyesülete részérõl. Ünnepi köszöntõk. A város jelképeinek szentelése, áldása. A programban közremûködik: Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes, Kóródi Anikó operaénekes, Réz Lóránt orgonamûvész Tálas Ernõ, a Svéd Királyi Operaház magánénekes Váradi László zongora Bárdosné Ulviczki Györgyi ének 15.00 – 19.00 Tájház megtekintése (lovaskocsi járat ) 15.00 – 18.00 Szûrõbusz folyamatosan a Sportpálya mellett 15 órától Kulturális mûsor fellépnek: - Magyar Honvédség Szolnoki Helyõrségi Zenekara játszik - De Krekkel Enschede (Hollandia) - Papadimitriu Athina színmûsznõ – ének - Siménfalvy Ágota színmûvésznõ – ének - Kutik Rezsõ – gitármûvész 17 óra Jászkisér Város I. Lovasversenye 20 óra István a király – rockopera a Radó Vilmos Színtársulat elõadásában 22 óra Origó Koncert Cozombolis Koncert 24 óra Tûzijáték

4

CIVIL OLDALAK CI VI L O L D A L A K Honismereti hírek A Csete Balázs Honismereti Egyesület ezévi kirándulását a Dél-Alföld szép tájaira, kellemes szép városaiba tervezte. A Tisza mentét elhagyva elsõ rövid megállónk Martfûn volt, most nem volt idõnk az újonnan épített templomokat közelrõl megnézni majd legközelebb. Tiszaföldvár határát elhagyva a Hármas-Kõrös partján haladva Kunszentmártonba érkeztünk, ahol kedves régi ismerõsünk Józsa László tanár úr fogadata csoportunkat a város fõ terén a római katolikus nagytemplom elõtt. Nagy szeretettel beszélt a szülõvárosáról, helytörténeti gyûjteményükrõl és a szeretett gyönyörû templomról. Szent Márton a templom névadója, de az egész település is innen kapta nevét. Árpád- kori oklevelek Márton- falvának, Szentmártonszállásnak is említik. A városházán emléktábla örökíti meg, hogy 1541-ben a Budáról Erdélybe menekülõ Izabella királyné megszállt a településen. A törökdúlás idején szinte teljesen eltûnt a középkori község. Neve csak abban az okmányban szerepel, amelyben a Jászságot a Nagy- és Kiskunságot eladták a Német Lovagrendnek. Nem maradt lakatlan pusztaság, hiszen 1718-1719-ben Jászapátiból Radics István kisbíró vezetésével több család települt a Kõrös menti termékeny síkságon. Az elsõ kis templomot még 1722 körül emelték, a jelenlegi 1781-1784 között épült Jung József tervei alapján kései barokk stílusban. 1909-ben kezdték meg, a templom bõvítését, mely statikai kényszerûség is volt hiszen az oldalfalak megsüllyedtek. Több neves iparmûvész munkája a gyönyörû freskó díszítés. A II. világháború idején súlyosan megrongálódott, 1957-ben valósították meg a helyreállítást. Mivel kitûnõ a templom akusztikája 1994 óta minden év júniusában a nagy templomban kerül megrendezésre a Tiszazugi Zenei Fesztivál komolyzenei hangverseny sorozata. Utunkat tovább folytatva érkeztünk Szentesre, a város szépen rendezett fõterén sétálva megnéztük a volt megyeházat, 1883-ban építették eklektikus stílusban, ma felújítva a város múzeuma és rendezvények helyeit biztosítja. A téren áll Horváth Mihály a jeles paptanár és Kossuth Lajos szobra. A tér egyik oldalát lezárva áll a gyönyörû református nagytemplom, 1807-1826 épült . Neves lelkésze Kiss Bálint a XVIII. században kéziratos krónikájában megörökítette a szentesi népéletet. Református iskola tartozik a templomhoz. A Szent Anna katolikus templomot 1750-ben építették, tornyát 1768-ban. Gyönyörû a majolika tetõ, az iskola úgy szintén. Elsétáltunk még a Kurcafolyóhoz, a part mentén szépséges öreg fák voltak. A túlparton a Széchenyi Liget bejáratánál II. világháborús emlékmû áll. Tisztelettel gondolunk „Isten adta” idegenvezetõnkre Nagy Zsolt Imrére, aki városa iránti szeretetbõl ösztönözve vezette csoportunkat. (Véletlen találkozás volt.) Kirándulásunk végcéljához érkeztünk Hódmezõvásárhelyre. Egykori természeti képe õrzõdött meg nevében, a napjainkra kiszáradt Hódtó tele volt az értékes bundájú vízi rágcsálókkal, a hódokkal. A honfoglalás idején népesedett be, 1436-ban Hunyadi János tulajdona volt. A törökök elfoglalták ugyan, de a nádasokba, mocsaras részekre menekült lakosság újra és újra visszatelepült. 1617-ben a Beszényi család birtoka lett, majd Károlyi Sándor grófnak adományozta a császári kamara. 1848-ban a szabadságharcban nagy lelkesedéssel és hûséggel vett részt a város lakossága. A Tisza szabályozásával a nincstelen parasztok kubikussá lettek, 1871-ben már létrehozták önálló szakegyletüket, elnökük Szántó Kovács János volt. A századfordulón több képzõmûvész élt Vásárhelyen, vezetõjük Tornyai János volt, megörökítették a vásárhelyi nép életét és az alföldi tájakat. A Vásárhelyi Mûvésztelep létrehozói voltak többek között Medgyessy Ferenc szobrász, Rudnay Gyula festõmûvész. Helyi idegenvezetõnk Farkas Ferenc tanár úr volt. Vásárhelyi sétánk elsõ látnivalója a Városháza szép épülete, 1895-ben épült Hol Lajos tervei alapján. Megnéztük a dísztermét, gyönyörû a faburkolat – bútorzat, ólomüveg ablakok, stb. A városháza elõtti parkban áll az I.

a támogatásával világháborús emlékmû Pásztor János alkotása, lovas huszár szobor (1928). A tér legszebb pontján van Kossuth Lajos szobra 1902 óta (Kallos Ede alkotása). A hatalmas fák övezte park kellemes, hûs árnyékot ad a pihenni vágyóknak, hiszen a nyílóvirágok is szemet, szívet gyönyörködtetõek. Ezek után elsétáltunk a Szentháromságtemplomhoz, melyet 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján bõvítettek két hajóval. Nagy élmény volt Vékony Sándor fazekas népmûvész házában megtekinteni világhírû munkáit és a vásárhelyi (gyapjúfonállal hímzett) terítõket, függönyöket. A nap egyik legszebb látványa volt. Örömmel pihentünk a Bethlen Gábor református gimnázium (1896) udvarán, ahol Németh László is tanított. Megnéztük a tájházát és a téglafalas árvédelmi töltést, melyet a XIX sz.-ban építettek. Meglepetéssel hatottak ránk az „újkori történelmünk” alkotásai, hasonló a Terrorház kiállításának anyagához. Hosszú sétánk után még egy kellemes cukrászdában enyhítettük fáradtságunkat. Utána pedig új élményekkel gazdag utaztunk haza. Megsütöttük… A Jászsági Vendéglátók Egyesületébõl Bobák József elnök úrtól ismét meghívást kaptunk a Népi Ételek Fõzõversenyére Jászberénybe. A verseny 3 kategóriában került kiírásra: I. Bográcsos ételek II. Grill és egyéb szabad tûzön készített ételek III. Tészták, sütemények (elõre elkészítve helyszíni zsûrizésre) Egyesületünk a “Nagymama süteményei”-vel nevezett be és vittük a kis játékainkat is. A gyermekek szüleikkel együtt szívesen készítették a játékokat, örültek ha egy-egy darabot elvihettek emlékbe. Most is sikeres volt a játszóház a Jászberényi Margit szigeten közben pedig illatoztak a finom ételek. Nagymama süteményes tányérján sorakoztak az általunk sütött régi sütemények, Kocsis Kálmánné Évike nagyon szépen összerakta õket. A 12 féle sütemény mind különbözõ volt. Ez évben is vittük a Molnár pékség szépséges búbos kenyereit, süteményeit. A nézõközönség, nagyon várta mikorra fejezi be a zsûri munkáját. Régi mondás „ fenték a fogukat” a sütemények kóstolására és csak egy „harapást” a cipóból! Osztatlan siker, néhány perc múlva nem kis örömünkre, üres volt a tányér – tálca! A zsûri összeült, tanácskozott és díjazott. Vártuk mi is az eredményhirdetést, azt tudtuk, hogy elsõk nem leszünk, hiszen a múlt évben elhoztuk az I. díjat. Ez évben Külön díjat nyertünk egy szép oklevelet és egy gyümölcs zöldség centrifugát. Nagyon örültünk. Minden díj kiadásra került, de a fõdíj még váratott magára. A tisztelt zsûri újra „összenézett” halkan beszélgettek és döntöttek. Bobák József elnök úr a mikrofonhoz lépett és szólította fõdíj nyertesét, aki a „ Jászsági Népi Ínyesmestere” címet nyerte az a Jászkiséri Csete Balázs Honismereti Egyesület. Méltatta a több éves részvételünket és az osztatlan sikeres játszóházunkat, amely mindig színesíti rendezvényüket. Nagyon örültem, mikor átvehettem Dr. Draveczky Balázsnétól a szép serleget kedves szavak kíséretében. A hozzátartozó borhûtõszekrény átvételéhez azonban segítség kellett. Vezetõségünk – tagságunk úgy döntött, hogy ez utóbbit átadja az önkormányzatnak- polgármesternek, a várossá nyilvánítás alakmából és a több éves támogatásért. Álljon itt azok neve, akik kisütötték a nagymama süteményeit: Abonyi Ferencné, Beda Gyuláné, Budai Lászlóné, Csintó Sándorné, Kellner Éva, Miskolczi Jánosné, Farkasné Papp Éva, Szepcsik Józsefné, Kocsis Kálmánné, Szüle Katalin. Külön köszönjük a Molnár Pékség részvételét és támogatását. Szüle Katalin

5

CIVIL OLDALAK CI VI L O L D A L A K a támogatásával Baráti meghívás…. A jászszentandrási Gyöngy Nyugdíjas Klub tagjai hívták meg klubunkat június 18-án délután, egy baráti találkozóra, ismerkedésre, eszmecserére, melyen a klubból 20 fõ vett részt, négy személyautóval. Megérkezésünkkor a klubvezetõ köszöntött bennünket és egy kis ízelítõt kaptunk jászszentandrás történetérõl, nevezetességeirõl, a klubról. Egy film alakú ajándékot kapott klubunk tõlük, melyen a jászszentandrási templom és a jászkiséri I. Világháborús emlékmû van rajta. Ezután megköszöntük meghívásukat és az általunk készített sókerámia ajándékot adtuk át a vezetõnek cserepes virág kíséretében. Énekkarunk készült két vidám dalcsokor elõadásával és egy vers elmondásával, mely a Jászokról szólt, majd a Gyöngy klub tagjai is adtak elõ egy kis mûsort, mégpedig klubtagjuk által írt és elmondott verssel, prózával, valamint Pávakörük énekelt szóló és közös énekeket. Közben kávészünet, beszélgetés, ismerkedés, tánc zajlott, melyet egy finom vacsora követett sok süteménnyel párosulva. Vacsora után tombolahúzás volt, nagyon örültünk, mert a fõdíjat, mely egy csemegekosár volt, az egyik sofõrünk nyerte meg. Ezután még közösen énekelt a két klub tagjai, majd hazafelé indultunk. Szeretném Csomor Andrásnak megköszönni a dalkör azon támogatását, amellyel saját autójával ingyenesen szállított el négy személyt, valamint két üveg vörösborral ajándékozta meg a Gyöngy Klubot, mely a tombola kisorsolásra került.

Névnap Mondhatom, a Kertkultúra Egyesületnél már hagyománnyá vált, hogy tavasszal a májusi taggyûlésünket egyik tagunk kertjében tartjuk meg. Az idén úgy alakult, hogy áprilisban Küriné Ilonka néninél voltunk, aki szívélyesen fogadott bennünket, és ahol jól éreztük magunkat. Májusban a Pirner házaspár látta vendégül egyesületünk tagjait. Az idõ nem jól indult, mert kedden reggel volt a nagy vihar. Délelõtt kémleltük az eget, ugyan megússzuk-e esõ nélkül a délutáni kerti-partit. Szerencsénk volt, gyönyörû idõ lett. Az éves tervünkben szerepel, hogy a névnapokat két alkalommal, tavasszal és õsszel ünnepeljük meg. Most összekötöttük a kertlátogatást és az elsõ félévi névnaposok felköszöntését. Kiss Jancsi finom pörköltet fõzött, a tagok süteményeket és pogácsát hoztak, Lukács Józsi pedig a zenét szolgáltatta. Nagyon jól éreztük magunkat, jó hangulat alakult ki. Köszönjük Erzsikének vendéglátást!

Kiss Jánosné klubvezetõ

és

Misinek

a

szíves

Vankó Istvánné

IX. ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS A Nyugdíjas Klubok és Idõsek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége 20 éves jubileuma tiszteletére megrendezte a „ NÉPMÛVÉSZETI ÉS KÉZMÛVES ALKOTÓ IX. ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSÁT” 2009. június 9-10-11. a budapesti Láng Mûvelõdési Központban, melyen nyugdíjas klubunk egyedül képviselte Jász-Nagykun-Szolnok Megyét. A kiállítás anyagát Csintó Sándorné, Szabó Sándorné, Vallyon Árpádné, Kiss Jánosné által készített sókerámiái ( kb. 130 db) és Drávucz Gellértné (5 db )gobelinjei képezték. Június 8-án Csintóné Esztike segítségével vittük fel a kiállítandó termékeket, miután megkaptuk asztalunkat, melyet fal mellé kértünk, nekiláttunk a gobelinek szöggel való felfüggesztéséhez, valamint a kerámiák szétrakásához, melyeket a négy évszak jegyében ( tavasz, nyár, õsz, tél) állítottuk össze. Minden jegyben szereplõ ünnepet is figyelembe vettünk az összeállításnál. Az országból 10 megye képviseltette magát a kiállításon. Miután elkészültünk a termékek szétrakásával, megnéztük a többi kiállító anyagát is, melyek között volt: csuhéból készült” szülészeti osztály”, szalmából készült hattyúk, fafaragások, olajfestmények, hímzett terítõk, gyönyörû vert csipketerítõk, üvegfonások, üvegfestések, gobelinek, gyöngyökbõl nyakláncok, riseliõ terítõk, makramék, horgolt kosár és csengõk, angolmadeirás terítõk. Ahogy nézegettük egymás kiállítási anygát, megismerkedtünk Dr. Gubáné Pintér Annamária tanító népmûvelõ, játszóházszervezõ dunaújvárosi hölggyel, aki megtekintette a

kiállított termékeinket és véleményt kértünk róluk. Minden kiállított termékünk megnyerte tetszését, azt mondta, hogy a világon bárhol megállja a helyét a sókerámiáink olyan csodálatosak és egyedülállóak. Õ most Venezuelába viszi ki Pest megye képviseletében a csuhés és gyöngyökbõl készített kreatív munkákat és legközelebb nagyon szívesen vinne ki sókerámiát is megmutatni bármely külföldi országba, ahová megy. Névjegykártyát cseréltünk vele és megkért, hogy okvetlen keressük meg, hiszen ezt a lehetõséget nem szalaszthatjuk el, hiszen az egy óriási elismerés lenne számunkra, ha a mi munkánk is kikerülni külföldre. Június 9-én volt a kiállítás megnyitója és 11-én a záró ünnepsége, melyen minden résztvevõnek megköszönték a csodálatos kiállítás összeállítását és névreszóló díszoklevelet kapott minden kiállító. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a megyei vezetõségnek, hogy megadták a lehetõ séget arra, hogy részt vehettünk immár második alkalommal az országos kiállításon a klubtagok által készített tárgyakkal, kézimunkákkal és nem utolsó sorban a készítõinek is köszönöm maximális hozzáállásukat, dicséretes munkájukat és Csintóné Esztike segítségét a Budapestre való felcipelésükben, összeállításukban és természetesen hazahozatalukban. Kiss Jánosné Nyugdíjas klubvezetõ

6

2009. augusztus 20-21: SPORTPÁLYA

7

Élet Életjel Születések

Házasság kötés Hegyi Erzsébet és Juhász Tibor május 22-én Vincze Brigitta és Tóth Csaba június 20-án

Gratulálunk!

Krizsai Bianka június 7-én Tábori Zsombor Ádám június17én

Gratulálunk!

Á VIR

G

E ÜZL

T

Tóth Zsigmondné Magdika 06-20/5431-606 vagy 06-30/6378-676

Az orvosi rendelõ telefonszámai:

Orvosi ügyelet Jászapáti, Kossuth L. út 10. Tel.:

06-57/443-421

Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászszentandrás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek

Délután 16 órától másnap reggel 8 óráig Vasárnap és ünnepnap egész nap

Családi eseményekre és más alkalmakra várjuk megrendelésüket! Balláné Erzsike Vi r á g ü z l e t é b e n

Jászkisér, Fõ út 34. Telefonon:450-697

Dr.Katona Róza Dr.Mike Miklós Dr.Kolláth Bálint Védõnõk

451-936 451-937 450-893 450-205

Halálozás Ö. Gál Sándorné Demeter Mária 87 éves korában június 03-án Kaizer Tibor Gyula 74 éves korában június 07-én Szabó Zsigmond 75 éves korában június 11-én Ragó Erzsébet 38 éves korában június 11-én Duka Sándor 81 éves korában június 12-én Budai Ferencné Sóti Erzsébet 96 éves korában június 12-én Járvás Miklósné Szûcsi Zsuzsanna 54 éves koránban június12-én Jászapáti lakos Darók Sándor 58 éves korában június 17-én Gere Ferenc 65 éves korában június 18-án Horváth József 78 éves korában június 25-én Nagy D. Lajos 66 éves korában június 27-én Vasas Margit Irén 85 éves korában június 30-án Orosz Istvánné Szabó Teréz 67 éves korában június 30-án Endre Anna 57 éves korában június 30-án

8

Figyeljünk Reá és segítsük… „Könnyen csinálni azt, ami másoknak nehéz: ez a tehetség; megcsinálni azt, ami a tehetségnek lehetetlen: ez a lángész” /H.F.Amiel/ Ezen aforizma igazságtartalmával azonosulva településünk zenét (éneket) szeretõ, és patrióta hölgyeinek, urainak figyelmét szeretném felhívni egy nemes cselekedetre. Elöljáróban hadd közöljem: engem senki meg nem kért, és senkinek nem vagyok fogadott prókátora abból a célból (sem), hogy tollat fogjak e cikk megírására. Tények: Bartók Béla zongoraverseny (nívó díj), Bp., Nemzetközi Chopin verseny III. helyezés, Bp., Koncert Bécsben a Zeneakadémián, Belgiumban 7 önálló zongoraest (különbözõ városokban), Zeneakadémia nagytermében nagyzenekarral szereplés Rolla János vezényletével, Bp., Zenepedagógiai Tanszéken zongoraest Kokas Klára zongoramûvésznõ felkérésére, Bp., Chopin mûveibõl országos verseny aranyfokozata, Bp., Bartók Rádió részére félórás stúdió felvétel, melyet még kétszer félórás felvétel követ országos verseny keretén belül. A gyõztes egy heti csehországi szereplést kap – tévéközvetítéssel. Meghívás ez év augusztus 23-án Esztergomba, fellépés a Bazilikában, Meghívás 2010. március 3-5-én nemzetközi Chopin versenyre Bp., Településünk különbözõ rendezvényein fellépés, Az általános iskola 7. osztályának elvégzése tantestületi dicsérettel. S nem utolsó sorban: a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Ifjú Tehetségek Akadémiáján II. évfolyamának elvégzése kitûnõ eredménnyel. (A felsorolás nem is tartalmaz minden fellépést, szereplést.) A felsorolt tények külön-külön is nagy teljesítmények, összességében országos viszonylatban is kiemelkedõek. Településünkön egyedülálló, hiszen ezidáig hozzá foghatót nem teljesített senki ilyen fiatal korban (sõt felnõtt korban sem). Jászkisér nevét a zeneszeretõk világában már nem csak országosan, hanem Európa egyik-másik országában is ismerik. Idõ kérdése, hogy más kontinensen is elhangozzék Jászkisér település neve, hiszen nem kétséges, hogy ez még csak a kezdet. (Zárójelben jegyzem meg, hogy településünk nevét a Pedagógus Nõi Énekkar több országban is ismertté tette.) Igen, ez csak a kezdet, mert akihez a felsorolt „teljesítmény” tartozik az a rendkívül tehetséges ifjú mûvész olyan szorgalommal és alázattal és tisztelettel van megáldva, hogy töretlen fejlõdése garanciát nyújt arra, nem csak országosan hanem világviszonylatban is ismertté válik. Ez teljesen biztos, mint ahogy az is, hogy Õ Jászkisér egyik leendõ díszpolgára lesz – ezt „borítékolhatja” mindenki. Jászkiséren kezdi õsszel az általános iskola 8. osztályát, s azt elvégezve „kirepül” a családi fészekbõl, gyerekkorának faluját elhagyva, a mûvészek pályáját fogja járni. Budapesten gyarapítja, mélyíti el zenében tudását oly mértékben, hogy elõadó pódiumokon zongora mögött ülve, megszólaltatott zenemûveken keresztül bizonyítja: Magyarország zenében nagyhatalom! Az ifjú mûvész Váradi László (remélem nem sértõdik meg, ha keresztnevén úgy szólítom, hogy Lacika, hiszen évei számát tekintve ifjú, de zongorán általa megszólaltatott (elõadott) mûvek magas színvonalát tekintve már kiemelt tiszteletet érdemel. A tehetség, zsenialitás mit sem ér szorgalom nélkül. Most, Lacikának szorgalma is rendkívüli, hiszen naponta 5-6 órát gyakorol (tanév közben 3-4 órát). Ennyi idõt naponta zongora mögött ülve nem akármilyen teljesítmény. De nem volna elég a tehetség, a szorgalom

Lacikának, ha csendes szülõi házban nem tudna tanulni, gyakorolni s nem utolsó sorban kedves szülei nem vállalták volna, illetve nem vállalnák a nagy anyagi áldozatot annak érdekében, hogy Budapesten tanulhasson. Már pedig tanév közben heti két alkalommal, nyári szünidõben heti 1 alkalommal meg kell tenniük a Jászkisér-BudapestJászkisér utat. Az üzemanyag árát ismerve eddig sem volt olcsó és egyszerû, de ezután sem lesz könnyebb. – Meg egyéb kiadások is vannak, pl. elõadói pódiumon még sem ülhet le farmerben, kockás ingben. A hazai fellépéseket nem honorálják, a külföldi fellépések esetében az utazás, szállás fedezetét biztosítják. Tisztában van vele mindenki, hogy a fentieken kívül van még egyéb kiadás is. A tudás „gyümölcse” be fog érni anyagi vonatkozásban is (természetesen elismerésekben) de az „érési” idõre 2-3 évet várni kell. Akkorra már településünk nevét sok országban ismertté teszi. Segítsük elõ (elsõsorban önkormányzatunk testületére gondolok), hogy ne úgy legyünk (majdan) büszkék településünk mûvészére, hogy tehetségének, zseniális zenei érzékének kibontakoztatásához, kiteljesedéséhez nem járultunk hozzá! Anyagi segítség vonatkozásában a havi 3-5 ezer Ft gyakorlatilag a semmivel volna egyenlõ, hiszen ma már egy Jászkisér – Budapest – Jászkisér egyszeri út megtétele mégegyszer ennyibe kerül. Akármilyen nehéz gazdasági helyzetben is van településünk, azt be kell látni, hogy már (2 évvel ezelõtt is kellett volna) megkésetten érkezik a segítség. Ha településünk nem segít anyagilag (hathatósan) az ifjú tehetség taníttatásában, nem kell elvárni, hogy áldva emlegesse Jászkisért, s nem kell majd büszkélkedni, hogy Jászkisérnek milyen nagy zongoramûvésze van. Ennyit szándékoztam tudatni a tisztelt jászkisériekkel. Remélem, hogy leírtak olvashatóak (magyarul van írva), ha a megértés hathatós segítõszándék a tett „mezejére” lép, az utókor áldva emlegeti majd azokat, akik segítettek. Jászkisér, 2009. június 30. Volosinovszki Antal, egy jászkiséri lakos

Látogatás a Cserepesben Május 11-én hétfõn Csomor András meghívására a Csete Balázs Honismereti Egyesület vendégségben volt a „Cserepesben”. A szép zöld, karbantartott környezetben Csomor András és Felesége fogadta a közel 20 fõs tagságunkat. A fák alatt frissen vágott és fellocsolt füves területen, a sátrak alatt fehér, megterített asztalok vártak bennünket. A rövid köszöntõ és a Cserepes bemutatása után pálinkával, üdítõvel, sörrel, borral, süteménnyel, a kertben termett dióval, mandulával kínáltak. A kert egyik részében elõre elkészített helyeken ki-ki megsüthette szalonnáját, vagy amit szeretett, mert még ezzel is elláttak minket a vendéglátók. A korai érésû cseresznyébõl bárki kedvére fogyaszthatott. A kertet bejárva, baráti beszélgetéssel, borozással gyorsan eltelt az idõ és már alkonyodott mikor elköszöntünk vendéglátóinktól, kiknek ezúton köszönjük meg ezt a kellemes élményt. Benedek József elnök

9

Megemlékezés mellék – zöngékkel… A KISÉR Újság júniusi számában megjelent egy cikk: Trianonra emlékezve. Azzal összefüggésben semmi kivetni való nincs, ha bárki magyar ember megemlékezik gondolatban, szóban, írásban az 1920. június 4-én Versailles-ben, a Kis-Trianonkastélyban aláírt békediktátumról (aláírók: Drasche – Lázár Alfréd követ, Benárd Ágoston népjóléti miniszter). Igen, emlékezni kell arról a naptári idõpontról, amely napon „szentesült” a diktátum. A magyarság számára oly tragédiát (több nemzetnek megelégedést) jelent. A békediktátumról való megemlékezés (is) legyen tárgyilagos, amely a magyar érzelmû embereknek fájdalmát, békés óhaját fejezi ki, a magyarság összetartozásának kötelékeit erõsíti. De bármilyen fájdalmas is volt (jelenleg is az), de az adott idõszakban fennálló politikai, gazdasági, társadalmi viszonyokat figyelembe kell venni. Az akkori körülményeket, viszonyokat, azt megelõzõ idõszak történéseit figyelembe nem venni, azokat félremagyarázva embereket „etetni” több mint tilos, az bûn. A hivatkozás alapjául szolgáló cikkre az elõzõ mondatban leírtak vonatkoznak, sõt (de arról késõbb). A cikk írója tudatlanságból, vagy szándékosságból eredõen a békediktátumot (elsõdlegesen) kiváltó I. világháborúról, azt kiváltó okokról nem tesz említést. Pedig sajnos tragikusan hozzájárult a békediktátum bekövetkeztéhez. Az I. világháború „kényszerûségét” demagóg szólamokkal, szándékos eszmei félremagyarázásokkal elhitették az ország népével az akkori vezetõk, míg végül a szörnyû háborúba kényszerítették az országot. A legjobban elgondolkodtató tanulság kellett volna lenni, hogy akik elõidézték a tragédiát, azok nem szenvedték meg eddig egyszer sem (kivételek sora nagyon rövid). A háború borzalmait, körülményeit az egyszerû emberek szenvedték el. Okulásképpen az akkori állapotokról Gyóni Géza költõ (1884. szeptember 25-1917. június 25), aki maga is átélte a borzalmakat (hadifogolyként halt meg). „Csak egy éjszakára” címû versében ekképpen írt: „Csak egy éjszakára küldjétek el õket: a pártoskodókat, a vitézkedõket, Mikor a pokolnak égõ tüze tárul, vér csurog a földön, vér csurog a fáról. Mikor rongysátor nyöszörög a szélben, s haló honvéd sóhajt: fiam … feleségem”. A tragédiáról egy - két adat: 660.000 halott (az olasz fronton nem egészen két hét alatt 150.000 halott), 740.000 sebesült, több mint 750.000 hadifogoly. Az ország területének kétharmada elveszett, határokon kívül maradt 3,2 millió magyar ajkú ember. Anyagi veszteségrõl még szó sem esett. A békediktátumot elszenvedõkre is (sajnos) igaz lett, amit Kr. e. 390ben Gallus hadvezér – Brennus mondott a rómaiaknak: Vae Vicitis! Magyarul: Jaj a legyõzöttnek! Sajnos a legnagyobb „jaj” a magyarságé lett. Okulásnak nem volt elég az I. világháború és annak következményei, azt még sok - sok tragédia követte. A cikkben „nyálukat csorgató szövetségesek hiénaként osztozkodtak”. Sajnos osztozkodás volt bõven, de az osztozkodásra az akkori magyar politikai vezetõk szolgáltak rá. Ez tény! A határokon túl maradt magyarság sokat szenvedett, de Magyarországon élõ nemzetiségeknek is kijutott a szenvedésbõl. A nemzetiségiek sorskérdése évszázadokon át nem volt rendezett, s mai napig nincs megfelelõen rendezve. Csak egy példa arra, hogy a magyarság egyik nagy alakja, Kossuth Lajos az 1840-es évek elején a sok nemzetiségû Magyarországon alkalmazhatatlan polgári nemzet koncepcióját tette magáévá, miszerint : „a nemzetiségiek csak a magyar nemzet –más ajkú- tagjai, így külön kollektív jogok nem illetik meg õket”. Megemlítendõ, hogy az 1848-49-es szabadságharc alatt sem kezelték megfelelõen a nemzetiségiek kérdését. Mire rájöttek tévedésükre, korrigálni akarták, már késõ volt. Magyarország helytelen nemzetiségi politikája, a terület szerzés illúziója az ország területén. Az 1900-as évek elején az ország összlakosságának 50 %-a volt magyar ajkú (64 vármegyében) – a nemzetiségiek önálló nemzetállamok megalakítását szorgalmazták, amely egybe esett az antant vezetõ államainak érdekeivel. Nem utolsó sorban Magyarország leválását Németországról nem tartották reális esélynek ezek idézték elõ a béke diktátumot. Természetesen a nemzetiségiekkel szembeni megtorlások, nemzeti identitásuk megcsorbítása, zömmel a magyar ajkú terület elcsatolása az, amelyek nem indokolhatóak a békediktátummal. Ami még sajnálatos, hogy napjainkban is több országban létezõ tény magyar nemzeti identitás semmibe vétele. Az „emlékezõ” cikk szóba hozza a békediktátum évfordulójával kapcsolatban a kettõs állampolgárság kérdését: ami szándékos, félrevezetõ propaganda. Ilyenekre vonatkoztatta Gyóni Géza költõ idézett versének második sorát. El kellett volna (kellene) már régen gondolkodni a kettõs állampolgárság kérdésérõl – összefüggésben – többek között az alábbiakról is:

1.

2.

3. 4. 5.

A szomszédos hét ország kormányaival elõzetesen államközi szerzõdésben rögzíteni kell a kettõs állampolgárságról szóló megállapodást. (Minden szomszédos országnak hozzájárulása kell). Jelen esetben remény sincs rá! Az adófizetõkkel, nyugdíjasokkal, azaz az ország szavazó képes lakosaival egyértelmûen ismertetni kell, milyen következményei vannak a kettõs állampolgárság megadásának (különbözõ kedvezmények: oktatás, utazás, szociális ellátás, egészségügy, nyugdíj, stb). Milyen jogi kötelezettségek, alkotmányjogi kérdések (szavazati jog országos és helyi kérdésekben stb ). Különbözõ jövedelmeket terhelõ állami elvonások (nyugdíj, egészségügyi hozzájárulás stb), melyik országot illeti. Állampolgárság egy -és azonos jogokkal, kötelességgel jár az anyaországbeliekkel. Országos vagy helyi szintû választásokon ugyanolyan joggal döntenek, mint az anyaországbeli szavazók, de az állami kötelezettségüket „honos” országban teljesítik.

A cikkben említett ”remény” a hatalom éhesekre vonatkozik. A keserû pirulát pedig a becsapott emberek nyelték volna le. - Nem valótlan állítás a hatalomra való éhezés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint amit Dr. M. I. mondott (azóta már hátrább tolták a sorban): ha kettõs állampolgárságot sikerül megvalósítani, akkor a FIDESZ 20 évig be lesz betonozva a hatalomba. El kell gondolkodni, és át kell gondolni a kettõs állampolgárság kérdését. Józan ésszel, a realitások talaján állva azon kell munkálkodni, hogy minden magyar ajkú ember szülõföldjén élhessen emberhez méltó életet, megõrizve nemzeti identitását (magyarságát). Ugyanolyan jogok illessék meg, mint a többségi nemzet tagjait. Ehhez ma már az EU megfelelõ szerveinek segítségét is lehet kérni, igénybe venni. A szomszédos országok mindenkori kormányával a megfelelõ hangnemet meg kell találni. És még annyit: az anyaország saját lakosaira is tekintettel kell lenni anyagi segítségvállalást illetõen. Az elmúlt közel két évtized mindenkori kormányai az ország anyagi lehetõségeihez mérten mindet megtettek a határontúli magyarság anyagi támogatását illetõen. Cikkbõl: „Elszállt, mert a világot uralmuk alatt tartóknak nem tetszett, ennél fogva talpnyaló csatlósaik – élükön egy posztkommunista nemzet ellenes és nemzetet gyûlölõ vezetõvel – mindent megtettek, hogy a népszavazás sikertelen legyen.” Hivatkozott mondatban leírtakat normális ésszel nem lehet értelmezni. Mi az, hogy a világot uralmuk alatt tartóknak nem tetszett? Melyik, vagy melyek ezek az országok? Mert ilyen ország jelenleg sincs, de 2004-ben sem volt, tehát a cikk valótlanságot közöl. Ha nincs ilyen ország, már pedig nincs, akkor olyan sincs, akinek nem tetszett. „ … ennélfogva a talpnyaló csatlósoknak…” Kikre értelmezhette a cikket író, hiszen ha világot uralmuk alatt tartó ország e földkerekségen nincs, akkor annak az országnak nem lehet talpnyalója sem. „… egy posztkommunista nemzet ellenes és nemzet gyûlölõ vezetõvel..” Ezen kinyilatkoztatásra normális ésszel azt lehet mondani, hogy: aki általános iskolás korában akár egy történelem órán ott volt és nem aludta végig, az tudná, hogy posztkommunista nem volt s nincs is. Kommunizmus az emberiség történetében akkor volt, amikor még kõbaltával darabolták az õstulkokat. Tehát a cikk írója rettenetes tudatlanságáról állított ki bizonyítványt. „… nemzet ellenes és nemzet gyûlölõ vezetõ…” – ez pedig egy irtózatos tudatlanságra való rágalom. Volt Magyarországnak nemzet ellenes vezetõje több is, akik a I. és II. világháborúba kényszerítették az ártatlan emberek millióit, az országot romhalmazzá változtatták, akik 14 éves kortól 60 éves korig katonai szolgálatra kényszerítették a féri lakosságot. De a XXI. században Magyarországon nemzet ellenes és nemzetgyûlölõ vezetõ nem volt. – Magyar Köztársaság bármely kormányának vezetõjére ilyet kijelenteni több mint gyalázatos, undorító dolog. Ilyen kijelentéseket csak az tehet, aki azonosul eszmeileg az elõbb említett típusú vezérekkel. Az ilyen emberekre vonatkoztatta Gyóni Géza költõ, versében a pártoskodókat, vitézkedõket. Sajnos volt már nemzet ellenes vezetõje az országnak, a tragikus végkifejletet megtapasztalta az ország népe, úgy hogy nem kér normális nemzetet féltõ ember az ilyenekbõl. Az ilyen embereket el kell küldeni olyan emberekhez (van nagyon sok), akik átélték a vészkorszakokat s élõszóban elmondják, mik azok, amikbõl nem kérnek s mik azok, amik még egyszer ne legyen. Tudatom az „emlékeztetõ cikk” szerzõjével, hogy én is „nem”-el szavaztam 2004. december 5-én, pedig senki nem aggitált. Az el nem butított, a hatalomért remegõk, demagóg, félrevezetõ népvezéri szólamokat „nem ették” meg, nos azok „igen” melletti karikát üresen hagyták, avagy a szavazó fülke felé sem

10

mentek. Cikkbõl továbbá: „saját testvéreiket, saját népüket elárulva egy második trianon megszületésénél aszisztáltak”. Ennyi valótlanságot, ennyi csúsztatást még gondolni is képtelenség. Cikk író! Én nem tekintem „második trianon héjájának” magamat sem azokat, akik nem szavaztak vagy nemmel szavaztak, mert olyan kijelentés, hogy második trianon az egyszerûen nonszensz. Az „emlékezõ” cikk írójára, s azokra akik hasonló gondolatok hordoznak

magukban, csak azt lehet mondani, amit a nagy francia gondolkodó (Rivarol) írt: „a legrosszabb kerék üti a legnagyobb zajt.” Demagógiából való kigyógyulásra a legjobb „gyógyszer” amit Kölcsey Ferenc ajánlott: „Hass, alkoss, gyarapíts, S a haza fényre derül” Volosinovszki Antal

Közeledik október 23-a 1956-ról minden évben október 23-án megrendezendõ ünnepen emlékezik meg az ország lakossága. Állami ünnep, ezért az Önkormányzat felügyeletére van bízva. Pár évvel ezelõtt a Honismereti Szakkör rendezte. Az 56-os emlékmû felállítása kapcsán a Jászsági 56-os Szervezet kérte az Önkormányzatot, hogy javaslati jogot kapjon és vegyék figyelembe észrevételeit. Az állami vezetés elismeri az 56-os Szövetséget, anyagilag támogatja, a rá érdemes tagokat magas állami kitüntetésben részesíti. Államilag elismert szervezet vagyunk, ezért nem lehetünk senki ellensége. Pártokhoz nem kötõdünk, szuverenitásunkat így tudjuk biztosítani. 1956 az ország népének összefogásáról szólt, szebb és boldogabb jövõrõl, ezért támogatták olyan emberek, mint Nagy Imre, aki kommunistának vallotta magát és még sok más baloldali. A nemzet harca volt 56, ezért célunk az, hogy 2009-ben is legyen a nép, a nemzet ünnepe az október 23-i megemlékezés. Nyolc év hagyomány alapján megkérdeztem Lukácsi urat, hogy hívhatok-e elõadót október 23-ra, mivel õ az illetékes az ügyben. Megállapodtunk, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelõ rendezés lesz és az Önkormányzat jóváhagyásával az 56-os Szövetség az eddigi mértékben részt vesz a rendezésben. A bizalom megtartása érdekében olyan embert hívtam meg elõadónak, akiben nem fog csalódni Jászkisér lakossága. Dr. Keserû József 56-os Vitézi Lovagrend fõkapitány helyettese a meghívást elfogadta. Nagyon mûvelt emberrõl van szó, aki élete céljául tûzte ki, hogy az 56-os eszmeiségnek eleget tesz, megtartja tisztességét, minden magyar embert jogosultnak tart a tisztességes boldog életre. Nincs ellenségképe, lekicsinylõnek tartja a párt torzsalkodást, ezért a Lovagrend nem elkötelezett egy párt irányában sem. A lovagrend tagsága önzetlen segítségével és

példamutatásával szeretne értéket teremteni. Fõ célkitûzés 1956 emlékének, történetének tisztességes megõrzése a hivatalosan elfogadottak alapján. Az 56-os Szövetség és Lovagrend tagsága nagymértékben szabadságharcosokból tevõdik össze, olyan emberekbõl, akikrõl még soha nem tudtak rosszat mondani. Példamutató emberek, megalázottak, megvertek és mégis szerények. Joguk van múltjukra visszatekinteni október 23-án, és volt bajtársaikra emlékezni, ezt a kormányzat is segíti. Jászkiséren soha nem volt rendbontás két ok alapján: mert az emlékezõk rendes emberek, akik viszont a másik oldalon állnak nem tekintik 56-ot ellenforradalomnak, megértést tanúsítanak. Közeledik a két nézetet valló tábor egymáshoz, ebben segít az 56-os szövetség és a Lovagrend, mert célja, hogy a magyar soha ne bántsa a másik magyart. Ilyen törekvések alapján kérem fogadják el Dr. Keserû Józsefet. Mutassunk példát a pártoknak, hogy tudunk együtt élni háború nélkül is, és kérem jöjjenek el október 23-án 17 órára a Mûvelõdési Házba meghallgatni az elõadást. Falunk lakosa volt Silye Sámuel, aki 27 évesen lett hõsi halott, gondoljanak gyermekeikre, milyen borzasztó elveszíteni valakit ilyen fiatalon. Állítsuk helyre falunk igazi értékrendjét és éljünk boldogságban, ez egy egészen más világot jelent. Próbáljuk meg, kérem Önöket, minden jászkiséri lakost. Találkozzunk október 23-án. Sokszor bizonyította falunk lakossága, hogy a nagy dolgokban össze tud fogni és megbékélni. 2009. június 21-én Tisztelettel: Csomor András 56-os Szövetség elnöke, a Lovagrend tagja

Bemutatkozik a Magneter-terápia

betegek százainak adták vissza egészségét, sajnos az egészség politikusai és a gyógyszer gyártók ezt nem nézték jó szemmel. A készülék eltûnt a gyógyítás palettájáról. Magyar orvosok 2000-ben összefogtak, a XXI. század technikai vívmányait felhasználva tökéletesítették a Dr. Rife által megalkotott készüléket. Hosszas és alapos klinikai tesztelések eredményeként orvosi készülékké nyilvánították, mely minden rendelkezõ elõírásnak és szabványnak megfelel. Minden betegséghez külön programot készítettek, így hatékonyan, gyorsan és ami a legfontosabb: mellékhatások nélkül kezelhetõk mind az akut, mind a krónikus elváltozások. Klinikai alkalmazása bizonyította, hogy ízületi problémák 90 %-os hatékonysággal kezelhetõk. Hogyan lehet igénybe venni szolgáltatásunkat? Amennyiben befárad hozzánk, betegség esetén lehetõleg kórházi zárójelentéseit hozza magával. Orvosaink segítségével összeállítjuk terápiáját. Amennyiben ismerõs orvossal kíván konzultálni, együttmûködési megállapodásunk van Dr. Kolláth Bálint háziorvosunkkal, hozzá is lehet fordulni problémákkal a terápiát illetõen. Bár mûködésünkhöz semmilyen anyagi támogatást nem kapunk, egyesületünk mégis vállalja, hogy mindenkinek, aki hozzánk fordul két kezelést teljesen díjmentesen biztosít. Várunk minden kedves jászkiséri lakost, ismerje meg szolgáltatásunkat, használja ki ezt a páratlan lehetõséget! Szívbõl kívánom, váljék egészségükre! Madarász Sándor Rubin Természetgyógyászati Közhasznú Egyesület

Kedves Olvasónk! Az elmúlt hónapban Jászkisér egy új szolgáltatással lett gazdagabb. Közhasznú egyesületünk, a Rubin Természetgyógyászati Egyesület a Fogászat épületében kapott egy helyiséget, ahol elindítottuk a Magneter-terápiát. Röviden a terápia lényegérõl: az emberi testet sejtek alkotják, melyeknek mûködni kell ahhoz, hogy szervezetünk egészséges legyen. A sejtek mûködéséhez energiára van szükség, melyek vitaminok, zsírok, fehérjék, nyomelemek és ásványi sók formájában táplálkozásunk révén jutnak be szervezetünkbe. Ezek a keringés útján eljutnak sejtjeinkhez, ahol azokat táplálják. A sejt állapota nagyban hozzájárul az energia hasznosításának hatékonyságához. Mitõl függ, hogy milyen a sejtek állapota? Minden sejtnek van egy, csak arra a sejt-típusra jellemzõ rezgése, melyet biorezonanciának neveznek. Amennyiben betegek leszünk, a sejtek frekvenciája megváltozik. Már a XX. század elején Dr. Raymund Rife amerikai orvos megállapította és laboratóriumi kísérletekkel bizonyította is, hogy e megváltozott rezgésû sejtek, - azaz a beteg sejtek – ismét egészségesek lesznek, ha a megfelelõ frekvenciával kezeljük õket. Megépített egy készüléket, mely a Frekvencia-készülék néven lett ismertté. 1934-ben kezdte el klinikai használatát és megdöbbentõen hatásosnak bizonyultak kezelései. Mintegy húsz éven keresztül

11

IV. Támogató nap Jászkiséren Az idén negyedik alkalommal került sor a Támogató nap megrendezésére, amit a Jászsági Támogató Szolgálat szervezett. 2009. augusztus 07-én a Dongó Vendégház és Sörkert adott otthont a rendezvénynek. Az egész Jászságból közel 200 fõ idõs és fiatal fogyatékos és mozgássérült látogatott el Jászkisérre. Hajdú László polgármester

Iskolaválasztás Látogatóba hozzánk rokonkisfiú érkezett. Együtt néztük meg utcákat, tereket. A kíváncsiság vezérelte, önfeledt volt nagyon, Azt mondta:- szép hely ahol alakom. Az iskola kerítésébe belecsimpaszkodott, Júniusi napfény szemébe ragyogott. Nézte az udvart, sokáig szemlélte, Reménykedve nézett rám, volt egy nagy kérése! Van itt úszómedence, meg focipálya, El tudnád intézni, itt járhassak iskolába? Halkan válaszoltam: sajnos ezt nem lehet. Nem tetszett neki a kapott felelet. Újra próbálkozott felhõs arcom láttán, Mondd meg Igazgató úrnak, komolyan gondoltam, Nekem már van iskolatáskám!

köszöntötte a megjelent vendégkeket, majd kezdõdött a program. A programban kutyás bemutatón vehettek részt az érdeklõdõk, mely nagy siker aratott. Megtekinthették a Jászapáti színjátszó kör elõadását, részt vehettek a Csete Balázs Honismereti Egyesület játszóházi foglalkozásán, Komár Ferencnével bábot készíthettek, rajzolhattak, szárazvirágot köthettek. Megtekinthették a jászkiséri Köztestületi Tûzoltóság bemutatóját , a Pendzsom Néptánc Egyesület pedig tánccal szórakoztatta a nézõket. A mûsorban fellépett még a pusztataksonyi Tóparti Otthon csoportja is, akik saját számukkal szórakoztatták társaikat. Akit mindez nem érdekelt az a „mesesarokba” húzódhatott be vagy az arcfestésen vehetett részt, melyet jászladányi Családsegítõ Szolgálat munkatársai tartottak. Az egész napos rendezvényen volt üdítõ, sütemény, finom ebéd, mely három nagy kondérban fõtt. A jól sikerült nap után fáradtan, de boldogan tért haza mindenki. TM

A

Analóg és digitális fotókidolgozás! Ajándékkészítés saját fotó és ötlet felhasználásával!

tel:

30/312-0526 57/443-162

Jászapáti Árvai u. 2/a

www.vargafoto.hu

Nagypál Sándorné Jászkisér, 2009. 06. 12.

Akar elegáns lenni? A SARKIBA

kell menni!

SARKI Bolt Kossuth Lajos út 30. Telefon: 06-30-282-7641

12

A EGON

Sebestyén Zoltán Magyarország Területi Üzletkötõ Általános Biztosító Rt.

500

Élet-, lakás-, gépjármûbiztosítások, valamint magánnyugdíjpénztár tag beléptetés HITELEK OTTHONÁBÓL Lakásvásárlás, bõvítés, korszerûsítés, Hitelkiváltás akár végrehajtás alatt is! Az ügyfélszolgálat helye megváltozott!!!

Jászkisér Gárdonyi út 5. Elõzetes egyeztetés alapján házhoz is megyek! Mobil:

06-30/515-1814

Hasznos internetes linkek civileknek www.jaszkiser.hu www.nca.hu www.nonprofit.hu www.civilmagyarorszag.hu www.civil.info.hu www.onkentes.hu www.pafi.hu www.magyarorszag.hu

Hirdessen a HIRDETÉSI ÁRAK: Egész oldal Fél oldal Negyed oldal Nyolcad oldal apróhirdetés

SCORPIO

tel.: 57/550-170 tel.: 57/550-170

www.jaszkiseri-telehaz.koznet.hu www.jaszkiseri-telehaz.koznet.hu [email protected] [email protected]

16.000.-Ft 8.000.-Ft 4.000.-Ft 2.000.-Ft 500.-Ft

+Áfa

Hirdetések leadási ideje minden hónap 10-e! Biztonsági Szolgálat

Hogy Önt is könnyen elérjék és megtalálják... Mi elkészítjük weblapját, Cégismerteto kiadványát! Kérjen árajánlatot! Kérjen árajánlatot! Jászkiséri Teleház

-ben!

S

Jászberény

VAGYONTÁRGYAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLJA SCORPIO

Biztonsági Szolgálat

NINCS MÉG BETÖRÉSJELZÕ RENDSZERE? Ha a SCORPIO Biztonsági Szolgálatttal távfelügyeleti szerzodést köt, AZ ALAPCSOMAGOT MI INGYEN FELSZERELJÜK! Ajánlatunk csak lakossági ügyfeleknek szól. Bovebb információ az alábbi telefonszámokon:

(57) 406-987, (20) 474-8188, (20) 599-6149 PARADOX HUNGARY KFT. SCORPIO BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT