Tisztelt Ügyfeleink! Az alábbiakban a 2013. január 1-jétől hatályba lépő két új adónemről szeretnénk Önöket tájékoztatni. A tájékoztatónk a korábbi évekhez hasonlóan nem teljes körű, csupán a fontosabb részletekre terjed ki. (A törvény szövege a Magyar Közlöny 2012. évi 136. számában olvasható, a két adónem egy törvényben szerepel, a 2012. évi CXLVII. törvényben.)
I. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) Ezt az adózási formát választhatja: − az egyéni vállalkozó − az egyéni cég − a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság − a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Tevékenységét kezdő vállalkozás is választhatja, a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg, ebben az esetben a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre az adóalanyiság. Nem választhatja: − az a vállalkozás, amelynek adószámát a bejelentést megelőző két éven belül az adóhatóság törölte, vagy jogerősen felfüggesztette − az a vállalkozás, amely az alábbi tevékenységet folytatja: a.) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység b.) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége c.) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (A NAV a bejelentkezést követően értesítő levelet küld, ezért kérem, hogy mindenki ellenőrizze a székhelyén, hogy fel van-e tüntetve a cég neve, van-e postaláda, van-e aki a székhelyre érkező levelet átvegye, kínos lenne, ha az értesítő levél „nem kereste”, vagy a „címzett ismeretlen helyre költözött” megjegyzéssel érkezne vissza a NAV-hoz. Két ilyen küldemény után a NAV ugyanis felfüggesztheti az adószámot, ami rögtön az adózási forma megszűnését eredményezné.)
Az adóalanyiság megszűnik: − a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy a továbbiakban nem e törvény alapján kíván adózni − a vállalkozási forma megváltoztatása esetén, a változást megelőző nappal, ha a változás következtében már nem felel meg a törvényben előírtaknak − az egyéni vállalkozás megszűnésének napjával − mulasztási bírság kiszabásakor – számlaadás, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru miatt – a határozat jogerőre emelkedésének napjával − az adószám felfüggesztéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával − a naptári negyedév utolsó napjával, ha ezen a napon a vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott adótartozása meghaladja a 100.000 Ft-ot Az adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éven belül ismételten nem választható!!!
Az adóalanyiság választásával egy időben a vállalkozásnak be kell jelentenie azon kisadózó(k) adatait, akik nem munkaviszonyban vesznek részt a vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozás esetében a kisadózó maga az egyéni vállalkozó. A vállalkozás köteles kisadózóként bejelenteni a vezető tisztségviselőt (ha az nem munkaviszonyban látja el ezt a feladatát), illetve a személyes közreműködésre kötelezett tagokat (a bt. beltagját!). A be nem jelentett tag kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Fontos, hogy az adatváltozásokat 15 napon belül jelenteni kell. A bejelentéskor nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállású-e. FONTOS, hogy az adóalanyiság csak akkor választható, ha legalább egy fő kisadózót bejelentünk! Az adó mértéke, és annak megfizetése: − főállású kisadózó esetén havi 50.000 Ft/fő/hó − nem főállású kisadózó esetén havi 25.000 Ft/fő/hó − tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni − az egész évben kisadózó vállalkozás, ha az éves bevétele (áfa nélkül) meghaladja a 6 millió forintot, a meghaladó rész után 40% adót fizet − a nem egész évben kisadózó vállalkozás, a hónapok száma x 500.000 Ft feletti árbevétel után fizet 40% adót Fontos továbbá: − ha a hónap bármely napján kisadózónak minősül valaki, a tételes adót a teljes hónapra meg kell fizetni − ha teljes hónapig táppénz, baleseti táppénz, tgyás, gyed, gyes, gyet díjban részesül, nem kell a tételes adót megfizetni − ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét a teljes hónapban szüneteltette, nem kell a tételes adót megfizetni − a bevételről az évet követő február 25-ig, vagy a megszűnést követő 30 napon belül nyilatkozni kell – ekkor kell megfizetni az esetleges 40%-os adót is − a fenti nyilatkozatban adatot kell szolgáltatni azokról az adóalanyokról, akiktől megszerzett adóévi bevétele meghaladja az 1 millió forintot
FONTOS, hogy aki ezt az adózási formát választja, köteles a számláin feltüntetni, hogy „KISADÓZÓ”, különben mulasztási bírsággal sújtható!!! Kiváltott adók: − egyéni vállalkozói szja, egyéni vállalkozók osztalékalap utáni adója, vagy átalányadó − társasági adó − a kisadózó személyek szja-ja, járulékai és eho-ja − a kisadózó személyek után fizetendő szociális hozzájárulási adó − a kisadózó személyek után fizetendő szakképzési hozzájárulás Fontos, hogy NEM váltja ki a nem kisadózó személyek foglalkoztatása után fizetendő adókat és járulékokat. (Tehát az alkalmazottak utáni járulékokat és adókat.) A kisadózókat megillető ellátások és a kisadózó jövedelme: − a főállású kisadózó biztosítottnak minősül − az ellátások alapja havi 81.300 Ft (tehát ez pl. a táppénz alapja) − jövedelemigazolás kiadásakor a kisadózó jövedelme a megszerzett bevétel 60%-a, több tag
esetén ennek arányos része, de legalább a minimálbér − a nem főállású kisadózó NEM minősül biztosítottnak! Nyilvántartási kötelezettség: − köteles nyugtát, vagy számlát adni az Áfa tv. szabályai szerint, „Kisadózó” szöveg feltüntetésével − bevételi nyilvántartást kell vezetni, amelyben időrendben legalább az alábbi adatok szerepelnek: a.) sorszám b.) bizonylat sorszáma c.) bevétel összege d.) a bevétel megszerzésének időpontja − a bizonylatokat és a nyilvántartást az adóévet követő 5. év végéig kell megőrizni Iparűzési adó: − az adóalap a kisadózó vállalkozás székhelye és telephelyes szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint – amely meg nem változtatható − az adót két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni FONTOS, hogy a törvény szerint akkor nem bújtatott munkaviszony egy kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ha az alábbiak közül egynél több megvalósul: − a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte, vagy végezhette − a bevétel legalább 50%-át nem egy megrendelőtől szerezte − a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára − a tevékenység végzésének helye a kisadózó tulajdonában van − a szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta rendelkezésre − a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg Fentiek meghatározásakor a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló megrendelőket egy megrendelőnek kell tekinteni. A KATA-ra áttéréskor osztalékadót kiváltó adót kell fizetni. Az adó alapja a mérlegben kimutatott: saját tőke + előírt osztalék – immateriális javak, tárgyi eszközök értéke. Az adó mértéke 16%, három egyenlő részletben kell megfizetni. Az adóalanyiság időszakában elszámoltnak kell tekinteni: − a tárgyi eszközök időarányos értékcsökkenését − az elhatárolt veszteségből évente 20%-ot
II. Kisvállalati adó (KIVA) Ezt az adózási formát választhatja: − az egyéni cég − a közkereseti társaság (kkt) − a betéti társaság (bt) − a korlátolt felelősségű társaság (kft) − a zártkörűen működő részvénytársaság (zrt) − az ügyvédi iroda A választás feltételei: − a várható átlagos statisztikai létszám nem haladja meg a 25 főt − a várható árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot (év közben kezdő adózó esetén időarányos részét) − a megelőző két évben adószámát a NAV jogerősen nem törölte vagy függesztette fel − a várható mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot − a bejelentés napján a végrehajtható adótartozás nem haladja meg az 1 millió forintot A létszám és árbevétel számításakor a kapcsolt vállalkozások együttesen számítanak. Ezt az adózási formát választók üzleti évük mérleg fordulónapjának csak december 31-ét választhatják, beszámolójukat csak forintban állíthatják össze. Az adóalanyiság a bejelentés évét követő január 1-jével jön létre. A bejelentést legkésőbb az adóévet megelőző december 20-ig kell megtenni, és január 15-ig lehet a bejelentést visszavonni. Az adóalanyiság megszűnik: − a bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával − felszámolás, végelszámolás kezdő napja előtti nappal − az átalakulást megelőző nappal − mulasztási bírság kiszabásakor – számlaadás, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru miatt – a határozat jogerőre emelkedését megelőző nappal − adószámot felfüggesztő határozat jogerőre emelkedését megelőző nappal − a naptári negyedév utolsó napjával, ha ezen a napon a vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott adótartozása meghaladja az 1 millió forintot − ha az átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 50 főt A megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal, önálló üzleti év kezdődik. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éven belül ismételten nem választható!!! Az adó alapja a pénzforgalmi szemléletű eredmény, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel – de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. (Ez azt jelenti, hogy a pénzeszközök tárgyévi és előző évi értékének különbségét növeljük a Tbj. szerinti járulékalapot képező kifizetésekkel.) Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív, azt az adózó a következő 10 évben egyenlő részletekben használhatja fel, kivéve a beszerzett tárgyi eszköz és szellemi termékek értéke, amellyel teljes mértékben csökkenthető a következő évek adóalapja.
Az adó mértéke 16%. A kiváltott adók: − társasági adó − szociális hozzájárulási adó − szakképzési hozzájárulás Adóalap csökkentő tételek: − hitel, vagy kölcsön felvétele − nyújtott hitel, kölcsön esetén a nyújtáskor növelő tételként elszámolt összeg arányos része − hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása esetén a vásárláskori növelő tételként elszámolt összeg arányos része − tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése) − osztalék, osztalékelőleg megszerzése − elszámolásra kiadott előleg visszafizetése Adóalap növelő tételek: − hitel, vagy kölcsön nyújtása − a kapott hitel, vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a felvételkor csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része − hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása − tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása) − osztalék, osztalékelőleg kifizetése − elszámolásra kiadott előleg kifizetése − végleges pénzeszközátadás − 50 ezer forintot meghaladó értékű kiadás, ha egyértelműen megállapítható, hogy a kiadás ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel − ellenőrzött külföldi társaságnak történő kifizetés − az adóalanyiságot megelőző időszakra teljesített adófizetési kötelezettség, bírság, pótlék − tartozás térítés nélküli átvállalása − saját tőke napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó kamat kifizetése − követelés elengedése (kivétel, ha az magánszemély javára történik, vagy, ha nem kapcsolt vállalkozás javára történik) − térítés nélküli eszközátadás − térítés nélkül nyújtott szolgáltatás − kapcsolt vállalkozással szemben nem piaci ár alkalmazása esetén a különbség összege Az első adóévben figyelmen kívül kell hagyni az eredmény meghatározásakor az olyan bevételeket és kiadásokat, amik az előző évi eredménykimutatásban szerepeltek, illetve a teljesített kiadásokat, ha az adózó az előző évben nem tartozott a számviteli törvény hatálya alá. Adóelőleg és adófizetés: − havonta kell adóelőleget fizetni, a hónapot követő hónap 12-éig, ha az első adóévet megelőző évben a bevétel meghaladta a 100 millió forintot − minden más esetben negyedévente kell adóelőleget fizetni, a negyedévet követő hónap 12éig − az adóelőleg alapja és mértéke ugyanaz, mint az adószámítás alapja és mértéke − az adóbevallást évet követő év május 31-ig kell megtenni
Az adóalanyiság időszakában elszámoltnak kell tekinteni: − a tárgyi eszközök időarányos értékcsökkenését − az elhatárolt veszteségből évente 20%-ot Iparűzési adó: − az adó alapja a KIVA alapjának 20%-ban növelt összegében is megállapítható
Budapest, 2012. november 4.
Farkasné Ádám Alíz Contir-Car Bt.
