TISZTELLEK TÉGED, FONTOS VAGY NEKEM, CSAKIS RÁD FIGYELEK, ÉS SEGÍTEK NEKED, HA SZÜKSÉGED VAN A SEGÍTSÉGEMRE. HELYI NEVELÉSI PROGRAM

„TISZTELLEK TÉGED, FONTOS VAGY NEKEM, CSAKIS RÁD FIGYELEK, ÉS SEGÍTEK NEKED, HA SZÜKSÉGED VAN A SEGÍTSÉGEMRE”.

HELYI NEVELÉSI PROGRAM 5.

20 15

1 A KATICA ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Tagóvodánk az Egyesített óvodai Intézmény központi óvodája. Itt van az intézményvezető és a gazdasági iroda székhelye. Gyerekeink viszonylag jó szociális helyzetű családokból származnak, de nőtt a hátrányos helyzetű, nevelőszülős és roma származású gyerekek száma. Nevelőmunkánkat Nagy Jenőné: „Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel” című alternatív program adaptációja alapján végezzük. Szakmailag jól felkészült, emberi értékekkel bíró, kiegyensúlyozott légkörben dolgozó óvónők és szakképzett dajkák biztosítják a gyerekek harmonikus fejlődéséhez a szeretetteljes, nyugodt, családias légkört. Évek óta folyamatosan részt veszünk továbbképzéseken, szakmai önképzés céljából szervezett magas szintű belső munkaközösségeken. Óvodapedagógusaink közül öten szakvizsgával rendelkeznek. Az óvoda minden dolgozója azonos erkölcsi és nevelési értéket képvisel. A nevelőmunkánk során a felnőtt – gyermek kapcsolatában a bátorító nevelés elveit alkalmazzuk. Vezérgondolatunk: „Tisztellek téged, fontos vagy nekem, csakis rád figyelek, és segítek neked, ha szükséged van a segítségemre.” Célunk: Olyan gyerekeket nevelni, akik vonzódnak az élményekhez, a mesékhez, zenéhez, az alkotó tevékenységekhez. Kialakul a tartásuk, önállóak, nyugodtak, kiegyensúlyozottak, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Szeretik városukat és a környezetükben élő embereket. Munkánk meghatározója a gyermekek mindenekfelett álló érdeke. Korunk változásaihoz igazodva kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyerekek számára. Ezért az etnikai és az integrációs programunkon belül egyéni programot dolgoztunk ki számukra. Intézményünkben kiépített gyermekvédelmi hálózat működik. A 2009/10-es tanévben beindítottuk a tehetséges nagycsoportosaink számára a differenciált fejlesztő csoportokat. Óvodai szinten évente 3-4 műhelyt működtetünk. Óvodánkba a Bambi, Manó, Mackó és a Margaréta csoportba várjuk a gyerekeket. Mind a négy csoportunk osztatlan csoport. A tágas, napfényes öltöző ad helyet az Ovi- galériának, ahol évszakonként kiállításokat rendezünk művészeti alkotásokból. Az ünnepélyes megnyitón a PEDAGÓGIAI PROGRAM

Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.

2 jellemzően püspökladányi kiállítók személyesen be. Az ünnepélyes megnyitón a jellemzően püspökladányi kiállítók személyesen mutatják be, hogyan készítik munkáikat. Egy-egy kiállítást az óvodapedagógusok vagy a meghívott vendégek évszakzáró koncertjével fejezünk be. A tornaszoba is ebben az épületben van, ahol sok, mozgásos játékot játszunk a gyerekekkel. A csoportszobában láthatóvá tettük, hogy mi a művészetek eszközeivel dolgozunk, ezért csoportjaink legnagyobb terét a mesesarok, az alkotó rajzos terület és a zenei nevelés tere képezi. A 2007/2008-as nevelési évtől alkalmazzuk a projekt pedagógiát, mint módszert a környezeti nevelésben. A feldolgozott témák Püspökladányhoz kötődnek, mert fontosnak tartjuk, hogy óvodásaink szeressék városunkat, alakuljon ki bennük érzelmi kötődés közvetlen környezetük iránt. A művészeti tevékenységeknek állandó helyük van az udvaron is. Nagyon sokat tettünk az udvarunk esztétikus kialakításáért és hosszú évek alatt sikerült elérni jelenlegi arculatát. Mozgásfejlesztő játékok, homokozók és a gyönyörű többfunkciós faházunk biztosítja az udvari élet sokszínűségét, a gyerekek mozgásigényének kielégítését. Óvodánk eredményei: - Szekció helyszínként fogadtuk 2005-ben a XI. Nemzetközi Esztétikai Tanácskozás résztvevőinek egy csoportját. - Óvodánk nevelőtestülete kapta 2005-ben a „Program magas színvonalú megvalósításáért” díjat, melynek erkölcsi értéke által még elkötelezettebbek lettünk. - Bázisóvodaként az érdeklődőknek bemutatjuk programunkat, óvodánk arculatát, valamint elért eredményeinket, szakmai munkánkat. Nincs olyan intézményi program, melynek központi óvodarévén ne lennénk részesei. Nagyon sok vendéget fogadtunk már az ország minden részéről, és büszkék vagyunk arra, hogy valamennyien elismeréssel szóltak óvodánkról. - Székhelye vagyunk a Sárréti Óvodák Egyesülete összejöveteleinek. - 1997-ben került bejegyzésre a „Bajcsy-úti óvodásokért Alapítvány” amelytől rendszeresen kapunk segítséget. Pedagógusaink a költségvetési források mellett pályázatok írásával járulnak hozzá a szakmai és tárgyi fejlesztésekhez. - Elkészítettük a tájékoztató rendszerünket, melyet úgy alakítottunk ki, hogy a szülők betekintést nyerhessenek gyermekeik mindennapjaiba, jól ismerhessék az óvodában folyó munkát. - Elkészítettük a befogadási tervünket az óvodai élet megkezdésének segítése érdekében. - Szeretettel és szakmai tudatossággal építjük kapcsolatainkat, örülünk, ha partnereink elégedettek óvodánkkal. - Testvéróvodai kapcsolatot alakítottunk ki a karcagi Táncsics úti tagóvodával. PEDAGÓGIAI PROGRAM


3 - 2009-től óvodánk helyszínt biztosít az Óvodapedagógusok Országos Kórusfesztiválja rendezvényének. - 2012-ben óvodánk szekció helyszínt biztosított a Nyelvi Tehetségműhelyek regionális bemutatkozásához. Hagyományaink, ünnepeink: Mihály napi vásár, szüret, Mikulás, Karácsonyi előkészületek, Március 15., húsvét, Anyák napja, névnapok, születésnapok ünneplése, évszakonkénti kirándulás a Farkas- szigetbe, nagycsoportosok búcsúztatása. Közös rendezvények a szülőkkel a Farsang, a Gyermeknap „ Katicák napja. Felelősségteljes nevelőmunkánkhoz hitet adnak Kodály Zoltán szavai, melyekből mindig tudunk erőt meríteni: „ Az újabb lélektan meggyőzően fejti ki, hogy a nevelésben a 3-7 éves kor sokkal fontosabb a következő éveknél. Amit ez a kor elront, vagy elmulaszt, később helyrehozni nem lehet. Ezekben az években eldől az ember sorsa jóformán egész életére.”

PEDAGÓGIAI PROGRAM


4 A NAPFÉNY ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Óvodánk Püspökladány központjában helyezkedik el. 1981-ben épült. Négycsoportos óvoda, minden csoportszobához külön öltöző és mosdóhelyiség tartozik. Csoportszobáink esztétikusak, színharmóniát árasztanak, ahol elkülönített kuckók biztosítják a tevékenységek nyugodt végzéséhez a megfelelő teret. Minden tevékenyégnek külön funkció-tere van. Tornaszobánk kiváló lehetőséget biztosít a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítésére. A tornaszerek beszerzésében folyamatos segítséget nyújt az „Egészséges Gyermekekért Alapítvány” Az óvoda kertjét örökzöldek, bokrok, virágok, kis halastó díszíti. Minden művészeti tevékenyégnek, itt megtalálható az állandó helye. Több mozgásfejlesztő udvari játék is található, melyeket pályázati és alapítványi pénzből vásároltunk. Munkánkat Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel”című alternatív program adaptációja alapján végezzük. Célunk olyan óvodai légkör megteremtése, ahol boldog, kiegyensúlyozott, egészséges öntudattal rendelkező gyermekeket nevelünk, és amelyben a gyermek és felnőtt egyaránt otthon érzi magát. Vegyes életkorú csoportokban a bátorító nevelés elveit alkalmazva neveljük gyermekeinket. Fontos nevelési feladatunk az erkölcsi, szociális, esztétika, intellektuális érzelmek alakítása. Nagy hangsúlyt fektetünk a művészeti nevelésre. A 2007-2008-as nevelési évben bevezettük a projekt pedagógiát a környezeti nevelésben. Igyekszünk olyan témákat feldolgozni, amelyek a gyerekek szűkebb környezetének megismerésével, hagyományőrzéssel állnak kapcsolatban. E folyamatba igyekszünk bevonni a családok támogatását /gyűjtőmunka, élményszerzés/. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által akkreditált Kiváló Tehetség Pont lett intézményünk, így óvodánk is. Óvodánkban négy tehetségműhely működik; Pántlika Táncház, Levelibéka Természeti Műhely, Futrinka Mozgás-műhely, Színvarázs Kézműves-műhely, amelyekbe folyamatos megfigyelés útján nagycsoportos korban kerülnek be a gyerekek. Minden évszak elején új kiállítást rendezünk, amelyhez a tárgyakat helyi művészek biztosítják számunkra. Törekszünk arra, hogy a galériában elhelyezett PEDAGÓGIAI PROGRAM


5 tárgyak értéket közvetítő, ízlésformáló hatásúak legyenek. Fő szempontunk a lokálpatriotizmus erősítése. Az évszaki galéria zárásakor az évszakhoz illő koncerttel kedveskedünk a gyerekeknek. 1993-ban jött létre az Egészséges Gyermekekért Alapítvány a szülők és a pedagógusok összefogásával, amellyel rendszeresen sikeresen pályázunk. Az alapítvány jogosult az adók 1 %-os felajánlásainak fogadására, amely nagyban segíti munkánkat. Jeles napjaink: - Mihály-napi vásár - Mikulásvárás - Adventi készülődés - Farsang - Húsvét - Édesanyák köszöntése - Nagyok búcsúja Hagyományaink: A szülőkkel közösen megrendezett családi nap, illetve óvodai szintű kirándulások. Minden évszakban ellátogatunk városunk Arborétumába, ahol megfigyeljük a természet változásait, az állatokat, a növényeket. Óvodásaink minden évben sikeresen szerepelnek a Bene Gyula sportvetélkedőn, illetve sokféle rajzpályázaton. Óvodapedagógusainkra a jó szakmai felkészültség, a folyamatos önképzés, az új iránti fogékonyság a jellemző, valamint minden óvónő részt vesz valamilyen szakmai munkaközösségben is. Nevelőmunkánkat gyermekszerető, tapasztalt, képzett dajkák segítik legjobb tudásuk szerint. Óvodánk főzőkonyhája fontos szerepet tölt be a gyerekek egészséges táplálkozásában és a rendezvények lebonyolításában. "Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőért élünk: a szépért s jóért, amit tehetünk." /Széchenyi István/

PEDAGÓGIAI PROGRAM


6 NYITNIKÉK ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Óvodánk Püspökladány kertvárosi részén, a Petri-telep központjában jól megközelíthető helyen működik. „Nyitnikék”! Szeretjük ezt a nevet. A mi elképzelésünk, s a szülők választása találkozott. A név tükrözi főbb törekvéseinket: a nyitás igényét környezetünk felé, s a természetbarát szemléletet. Óvodánk 4 csoportos. Csoportjaink osztatlanok, kihasználva a vegyes csoportban rejlő lehetőségeket. Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív program alapján dolgozunk. Pedagógiai munkánkat meghatározza a társadalmi környezet, ahonnan a gyerekek hozzánk érkeznek. Fő alapelvünk, hogy szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem gazdag óvodát teremtsünk, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Az Óvoda minden dolgozója igyekszik azonos erkölcsi, pedagógiai és nevelési értékrendet képviselni. A bátorító nevelés elveit alkalmazva neveljük óvodásainkat. A befogadás időszakában nagy törődéssel, tapintattal fordulunk kicsinyeink felé. Ovigalériánkban évszakonként helyi művészek munkáit csodálhatják meg gyermekeink, személyes kapcsolatba is kerülhetnek velük. Zárásként hangulatos évszak koncertet rendezünk. Törekszünk a helyes táplálkozási szokások kialakítására, az új ízek megkedveltetésére. Vitaminnapokat tartunk, gyógyteákat fogyasztunk. A gyerekek edzettségét, állóképességét növeljük a mindennapi kocogással. Óvodánkban Sóbarlang működik, amelynek jótékony prevenciós hatását élvezhetik gyermekeink. Már évek óta kínáljuk a szülőknek és a gyerekeknek „Egészség heti” programjainkat. A lelkesedés, aktivitás fokozódott, de a legfontosabbnak a szemléletformálást tartjuk Azt szeretnénk, hogy óvodásaink szeressék, ismerjék és óvják környezetük természeti értékeit. Ezt a szemléletet tükrözi óvodánk külső, és belső környezete. Csoportszobáinkban is biztosítjuk az elegendő alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre. Udvarunk a környezeti nevelés színtere, amely gazdag tevékenykedési lehetőséget kínál a gyerekeknek: sziklakert, virágoskert, komposztáló, madáretető-itató. Tágas szép udvarunk alkalmas a művészeti funkcióterek kialakítására és működtetésére. A külső világ tevékeny megismerése, projekt rendszerű feldolgozása új lehetőségeket, felfedezéseket kínál. Fontosnak tartjuk a lokálpatrióta érzelmek alakítását, a helyi hagyományok megismerését, a jeles napok közel hozását gyermekeinkhez. Jeles napjaink:- Föld napja, - Víz napja, - Madarak, Fák napja,- Állatok világnapja. PEDAGÓGIAI PROGRAM


7 Bekapcsolódtunk a Madárbarát Óvodakert kezdeményezésbe. Munkánk kiteljesedése az „Erdei óvoda” programunk a Farkas szigeti Jurta táborban. Már 19 éve él ez a szép hagyományunk. Elnyertük a „Zöld Óvoda” megtisztelő címet. Ünnepeink; Mihály napi vásár, Mikulásvárás, Adventi készülődés,- teadélután, Farsang, Húsvéti előkészületek, Anyák napja, Évzáró- nagycsoportosok búcsúztatása, Gyermeknap. Gyermekeink az óvoda – iskola átmenet projektnek köszönhetően büszkén, bátran mennek iskolába. A szülőkkel jó partneri viszonyt alakítottunk ki. Ismerik, támogatják törekvéseinket, részt vesznek rendezvényeinken, örömmel jönnek velünk kirándulni minden évben. Négy tehetséggondozó műhely – Barangoló, Ciróka, Körmönfont és Bokréta, működik óvodánkban. Alapítványunk célja; Megteremteni az óvodás gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődésének feltételeit. Sikeres pályázataink segítik törekvéseink megvalósulását.

„A meglepődés a csodálkozás a megértés kezdete… A tágra nyitott szem előtt a világon minden figyelemre méltó és csodálatos”. / Ortega y Gasset /

PEDAGÓGIAI PROGRAM


8 A MEZEIVIRÁG ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Óvodánk az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” óvodai program bázis óvodája. A gyerekek többsége a magát roma kisebbséghez tartozónak valló családból érkezik hozzánk. Óvodai nevelésünk sajátossága is ebből adódik, hiszen évek óta zökkenőmentes a roma gyerekek integrációja. Itt az Újtelepen szinte egy nagycsaládként él együtt cigány és magyar egyaránt. Arra törekszünk, hogy a gyerekek együtt nevelkedve szeretetteljes, családias légkörben éljék az óvodai mindennapjaikat s így tanulják meg egymást elfogadni. A bátorító nevelés elveit alkalmazva neveljük az óvodásainkat, kiemelve a bennük rejlő erősségeket és értékeket. A roma gyerekek magas száma miatt etnikai programmal is dolgozunk. Minden évben sikeresen szerepelünk a roma mesemondó versenyen óvodásainkkal. Ugyanígy magyar népmesemondó délelőttön is sikerrel és szívesen szerepelnek a gyerekeink; Minden tavasszal a város összes óvodása a mi óvodánkban nézhet meg egy népmese feldolgozást tehetségműhelyes gyerekeink szülők és dolgozóink előadásában intézményi gyereknap keretében. Óvodásaink minden évben sikeresen szerepelnek a Bene Gyula sportvetélkedőn, illetve sokféle rajzpályázaton. Fő profilunk a mese-vers, dramatikus játékok. Óvodánkban a mese világa összehozza nem csak a gyerekeket, hanem a magyar és a roma családokat is. Ezért vált hagyománnyá óvodánkban a gyereknapi mese előadása főleg szülőkkel és az óvoda dolgozóival. A „megismerni, fejleszteni” elvet alkalmazva neveljük gyermekeinket. Így érhetjük el, hogy az eltérő családi háttérrel rendelkező gyerekek önmagukhoz képest fejlődhessenek, elfogadják egymást és önmagukat. Ezt a munkát segíti a kijáró logopédus és a helyben dolgozó fejlesztőpedagógus is. Fontos számunkra jó partneri kapcsolat kiépítése a szülőkkel. Tiszteletben tartjuk a családi nevelés kulturális és emberi értékeit. Cserébe a szülők támogató és elfogadó magatartását tapasztalhatjuk. Ünnepeink nagy része nyitott a szülők előtt. Szívesen jönnek el rendezvényeinkre (gyereknap, farsang, galéria megnyitó, évszakzáró koncert). Kirándulásainkat és élményszerzéseinket céltudatosan szervezzük meg, annak figyelembe vételével, hogy éppen milyen környezeti témát szeretnénk megismertetni a gyerekekkel. Fontos e folyamatban a gyermekek érzelmi motiváltsága, hogy saját élményei által ismerkedjen a szűkebb környezetével. E folyamatba igyekszünk bevonni a családok támogatását PEDAGÓGIAI PROGRAM


9 /gyűjtőmunka, élményszerzés/. Fontos számunkra is a lokálpatriotizmus kialakítása már óvodás korban. Ezért olyan témákat dolgozunk fel, amelyek a gyerekek szűkebb környezetével állnak kapcsolatban március 15.-ét együtt ünnepeljük a város összes óvodásával. Jó kapcsolatot alakított ki óvodánk is az iskolákkal /Petőfi isk./. Jól működik az óvoda- iskola átmenet projektje a „Bátran megyek iskolába”. Jó kapcsolatot alakítottunk ki az Újtelepen a szomszédunkban működő Idősek Otthonával. Hosszú távon is szeretnénk fenntartani ezt a jó kapcsolatot, a különböző generációk közti jó viszony megőrzése miatt. A gyermekeinkben szunnyadó kiemelt adottságokat óvodába lépésüktől kezdve figyeljük, az 5. életévük betöltése után pedig tehetségműhelyekben vehetnek részt. Ebben vezérlő alapelvünk, hogy:”Minden gyerek tehetséges valamiben” Óvodánkban működő tehetségműhelyeink: Varázskezek kézműves műhely, Varázskuckó meseműhely, valamint a Gingalló zenei műhely. Óvodánk három osztatlan csoporttal működik. Csoportszobáink tágasak, szépek. A dolgozóknak és a szülőknek köszönhetően sokat szépült óvodánk kívül - belül. A csoportok saját öltöző,- és mosdóhelyiséggel ellátottak. Megépült fedett teraszunk, amire már régóta vágytunk. Lehetőséget nyújt esős idő estén is a levegőzésre. Óvodánk rendelkezik a szükséges helyiségekkel: öltözők, iroda, fejlesztőszoba, tehetségműhelyek kuckói. A tárgyalóban fogadjuk a szülőket, ideérkező vendégeinket, s itt nézzük meg az elkészült videó felvételeket a gyerekekkel. Óvodánkban már csak tálalókonyha működik, de a központból kihordott étel minősége és mennyisége ugyanolyan kiváló s emellett egészséges és változatos. Ovi - galériánk minden évszakban más és más értéket közvetít a szülők és a gyerekek felé. Óvodánk udvara szép és tágas, meglévő fajátékainkat szeretnénk még bővíteni. Alapítványunk az „Újtelepi Óvodásokért Alapítvány” a bevételes rendezvényekkel és pályázatok írásával segíti óvodánk fejlődését valamint a tárgyi eszközök bővítését. Sikerült jó testvéróvodai kapcsolatot kiépíteni a kengyeli Napsugár óvodával. Hasznos szakmai napokat töltöttünk már együtt az ottani „testvéreinkkel”. Óvodánk összes dolgozójára jellemző a szakma és a gyerekek szeretete, empátia, a másság elfogadása és az innovatív szemlélet. Ilyen feltételek mellett szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végére kialakuljanak gyermekeinkben azok a képességek, amelyek lehetővé teszik számukra a sikeres iskolakezdést s később az életben való eligazodásukat. „ Azok akik napfényt csempésznek Be mások életébe Saját maguk sem fogják Nélkülözni azt!” PEDAGÓGIAI PROGRAM


10 A SZIVÁRVÁNY ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Óvodánk a város központjában a bölcsődével egy épületben, szép, csendes környezetben található. Külső és belső esztétikája, komfortja jó feltételeket teremt az idejáró gyermekek számára. Két óvodai csoportban működünk, melyek otthonosak, alkalmasak arra, hogy az óvodás korú gyermekek napjaikat tartalmasan töltsék itt el. Négy szakképzett óvodapedagógus munkáját két szakképzett dajka segíti, az egyéni fejlesztéseket fejlesztőpedagógus irányítja. Tálalókonyhánkon egy konyhai kisegítő végzi a gyermekek ellátását, udvarunk rendezettségéről karbantartónk gondoskodik. Az óvodás gyermekeket családias légkörben, vegyes életkorú csoportokban neveljük az „ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL” című program alapján. A gyermekek nevelése során maximálisan igyekszünk alkalmazni e program szegmenseit szem előtt tartva a bátorító nevelés alapelveit. Hangsúlyt fektetünk esztétikai, erkölcsi, szociális és intellektuális érzelmeik fejlesztésére. A program alkalmazása során jelentős eredményeket értünk el. Eszközellátottságunk jó, a csoportokban és az udvaron a művészeti tevékenységek /ének, énekes játékok, rajz, mintázás, mese, vers/ számára kialakított funkciósarkokban a gyerekek tartalmasan élik mindennapjaikat. Óvodásaink harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen az egészséges életmódra nevelésük. Tornaszobánkat, udvarunkat évről évre az „Egészséges Gyermekekért” Alapítvány anyagi támogatásával szereljük fel újabb mozgásfejlesztő eszközökkel. Az egészséges környezet alakítása mellett fontosnak tartjuk gyermekeink fokozott mozgásfejlesztését, edzettségük, állóképességük növelését. Egészségük megőrzése érdekében gyümölcsnapokat tartunk. Sokat tartózkodunk a szabadban, mindennap kocogunk, sétákat, kirándulásokat szervezünk. A nagyokat vízhez szoktatjuk. A gyermekek számára kialakított veteményes-virágoskert, az akvárium, a madáretető lehetőséget nyújt a növények, állatok gondozásához. Környezeti nevelésünkben alkalmazzuk a projektpedagógia elemeit. Óvodásaink szűkebb és tágabb környezetüket közvetlen élmények és tapasztalatok szerzése által fedezik fel, ismerik meg. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ismereteket szerezzenek Püspökladány nevezetességeiről, hagyományairól, az itt élő emberek életéről. Legyenek büszkék szülőföldjükre, ragaszkodjanak városukhoz. PEDAGÓGIAI PROGRAM


11 A gyermekek ízlésvilágát az ovigalériában kiállított alkotások, az évszaki koncertek. Törekszünk arra, hogy megismerjék városunk képző- és zeneművészeit. Kiemelt szerepet kap a hagyományok ápolása, ünnepeink megtartása: - Mihály nap, szüret - Mikulásvárás - Adventi készülődés /szülőkkel közösen/ - Farsang /családdal/ - Március 15. - Húsvéti készülődés /szülőkkel/ - Anyák napja - Gyermeknap /családdal/ A 2010-2011-es évtől kezdődően nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek tehetséggondozására: - a tehetségígéreteket gondozó műhely 5-6-7 éves korú gyermekek részére biztosítja kivételes képességeik fejlesztését - a tehetséggondozó műhely foglalkozásait tagóvodai szinten szervezzük - a szülők egyetértésével minden gyermek abban a műhelymunkában vehet részt, amelyben a két éves megfigyelés alapján tehetségígéretnek bizonyult - a műhelyek vezetését speciális képzettségű óvodapedagógus végzi Tehetségműhelyeink: Izgő-mozgó testi- kinesztetikus, mozgás-mozgásos játék tehetségműhely vezeti: Gyarmatiné Vona Irén társpedagógus: Vargáné Lazányi Magdolna Babszem Jankó anyanyelvi, mese, vers, dramatikus játék tehetségműhely vezeti: Vargáné Mile Katalin társpedagógus: Vargáné Rácz Katalin „ Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” /Babits Mihály/

PEDAGÓGIAI PROGRAM


12 ÁRPÁD ÓVODA BEMUTATKOZÁSA „ A gyermekek úgy éreznek, ítélnek és cselekednek Miként azt azoknál látják, akiket szeretnek és becsülnek.” /Wlassics Gyula/ Minden szülő, minden óvodapedagógus azt szeretné, ha a gyermeke magabiztos, sikeres és boldog felnőtté válna az életben. Ez akkor válik valóra, ha mi a legfogékonyabb kisgyermekkorban gondoskodunk az alapokról. Az Árpád óvoda 2005-ben volt 100 éves, a mostani épület 1968-ban épült. Nyugodt, zaj,- és pormentes környezetben helyezkedik el, könnyen megközelíthető. A kétcsoportos óvodánkban 4 óvodapedagógus, 2 szakképzett dajka és 1 konyhás dolgozik. Közösségünk emberi kapcsolataira az egyenesség, nyíltság és egymás elfogadása jellemző. Érdeklődésünket, beállítódásunkat tekintve jól kiegészítjük egymást, megbízható, gyermekszerető emberek vagyunk. Óvodánk nevelőtestülete úgy döntött, hogy szeretnénk és 2007 - ben beléptünk az a Nagy Jenőné által írt „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című óvodai programba. A program alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza. A bátorító nevelés filozófiájára épít a nevelés során. Célunk: Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsiszociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálásának segítségével. Programunknak az egyéni fejlesztés az alapja. Kreativitást, gondolkodást elősegítő tevékenységek révén lehetőséget ad az önkifejezésre, együttműködésre nevel. Óvodánk arculatának kialakításában a helyi népi kultúrára - hagyományokra építettünk. Óvodánk belső tereiben Dorogi Márton püspökladányi néptanító által PEDAGÓGIAI PROGRAM


13 összegyűjtött motívum jegyek köszönnek vissza. A különböző művészeti terekbe beépítve is e stílusjegyek figyelhetőek meg. Régi tárgyi emlékekkel tesszük sajátossá óvodai környezetünket, mely tárgyakkal napi szinten találkozhatnak a gyerekek és szüleik. E használati tárgyakat a mindennapi tevékenységeinkbe beépítve ismertetjük meg őket, ezáltal szorosabbá válik a nemzedékek közötti kötelék. A célunk az idősek, hagyományaink iránti tisztelet kialakítása, érdeklődés felkeltése régi kihalt mesterségek iránt. Az óvodánkban működő „Meseerdő Alapítvány” nagyban hozzájárul óvodánk arculatának alakításába, játék és eszközvásárlással, felmerülő egyéb költségek fizetésével támogatja rendszeresen az óvodai munkánkat. Pedagógusaink pályázatok írásával járulnak hozzá a szakmai és tárgyi eszközeink bővítéséhez. Programunkban kiemelt területként foglalkozunk a környezeti és az egészséges életmódra neveléssel. Óvodánk ideális hely a természet megszerettetésére. Szép, nagy, tágas, füves - fás udvarunkon adva van a lehetőség a sokféle tevékenységre, játékos cselekvésre, tapasztalatszerzésre. Januárban nyílt „Egészség hetet” tartunk. A gyermekekben erősödnek a pozitív érzelmek a környezetük, a természet iránt, eközben alakul az egymáshoz való pozitív viszonyuk is. A város óvodás gyermekei részére „Egészséges, mint a makk” címmel rajzpályázatot hirdetünk meg minden évben. Óvodánkban két tehetséggondozó műhely működik egy zenei „Csicsergő Fészek” és egy mesei „Kicsi a bors, de erős”, amelyet a gyermekek legjobb adottságaira építve szerveztünk. Ebben a két műhelyben minden 5 évet betöltött gyermek lehetőséget kap arra, hogy az adottságaikat kibontakoztathassák. Minden gyermek „Én –képe” fejlődik, mindenkiben az erős oldal erősítése által próbáljuk a gyengébb oldalt fejleszteni. E két műhelyt felkészült óvodapedagógusok vezetik, akik szívvel-lélekkel végzik e nehéz, de nemes munkát. Óvodánk mindig nyitva áll az érdeklődők előtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való építő jellegű kapcsolatteremtésre. Ezeket segítik közös programjaink: kirándulás az Arborétumba évszakonként, játékos vetélkedőket szervezünk az Egészséghét és a Föld napja alkalmából; ahol a szülő és a gyermek együtt oldja meg a feladatokat. A műhelyeink életébe is betekinthetnek, ezáltal tapasztalatokat szerezhetnek gyermekük fejlődéséről. Ezzel teremtjük meg a lehetőséget az együttgondolkodásra, a közös élményekre.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


14 A ZRÍNYI UTCAI FÉSZEK ÓVODA BEMUTATKOZÁSA

Tagóvodánk 1953-ban épült, a városban működő Óvóképző Intézet mintaóvodájaként. Fekvése ideális, hiszen a város szívében található. Két csoportos óvodánkban- méretéből is következően- meghitt, családias légkört tudunk kialakítani, s ez az egyik vonzerőnk. A csoportokba vegyes életkorú gyerekek járnak. Nevelési, gondozási szempontból ez nagyon előnyös; ráadásul a testvérek, ismerősök együtt lehetnek a szülők kívánsága szerint. Mindennapjainkban a bátorító nevelés elveit alkalmazzuk. Amikor kell óvjuk, védjük kicsinyeinket, de a kellő ismeretek elsajátítása után segítjük az önálló tevékenykedésüket, a „fészken” kívül eső világ megismerését. Végül útjukra bocsátjuk, de látogatóként visszavárjuk a már szárnyra kapott „fiókákat” Óvodánk épülete ugyan régi, de belső környezete, berendezése, színvilága híven tükrözi a Művészeti Program elveit. Mindennapi tevékenységeink során kiemelkedő hangsúlyt fektetünk a három művészeti területre: képzőművészet, zene, irodalom. Ovi-galériánkban általában - 3 havonta (évszakonként) - helyi művészek képeit, munkáit állítjuk ki. A megnyitóra meghívjuk a művészt, aki személyes kapcsolatba kerül a gyerekekkel. A kiállítások bezárásaként Évszak-koncerteket rendezünk, melyekre szintén helyi művészeket kérünk fel. Hagyományaink:  családlátogatás  anyás beszoktatás  Mihály-napi vásár  György-napi vásár  gyermeknapi kirándulás  szalonnasütés Ünnepeink:  Mikulás várás  Adventi készülődés  Farsang  Március 15.-e  Húsvéti készülődés  Anyák napja PEDAGÓGIAI PROGRAM


15  Fészekelhagyó – Fiókaavató  Születés és névnapok A Karácsony és a Húsvét megünneplése családi hagyomány, így óvodánkban csak ráhangolódunk, felkészülünk az ünnepekre. Megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről is, kiemelten Márc. 15.-ről. Ezen a napon a város minden óvodása, óvodapedagógusa együtt ünnepel. Minden évszakban ellátogatunk városunk Arborétumába, ahol megfigyeljük a természet változásait, az állatokat, a növényeket. Az óvodán belüli és kívüli környezetet, világot projekteken keresztül ismertetjük meg gyermekeinkkel. Fontos feladatunk és egyben célunk az egészséges életmód szokásainak kialakítása és megszilárdítása óvodánkban. A mozgásos játékokon és mindennapi kocogáson kívül képzett láb,- és tartásjavító végzettségű óvodapedagógusunk is foglalkozik gyermekeinkkel. Tágas udvarunkon a művészeti tevékenységek végzéséhez megfelelő tereket is ki tudtunk alakítani. Udvari játékaink körét pályázatok és alapítványunk segítségével bővítettük. Óvodánkban kis létszámú differenciált fejlesztőcsoportokban végezzük az 5. életévüket betöltött gyermekek tehetséggondozását.

“Mert az ember – ezt egyre inkább hiszem – csak annyit ér és csak annyira ember, amennyire meg tudja őrizni lelke egy zugában az örök gyermeket.”

PEDAGÓGIAI PROGRAM


16 A PÜSPÖKLADÁNYI EGYESÍTETT ÓVODAI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE: Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet értelmében, az ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA alapján készült, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről és az 1993 évi LXXIX. Közoktatási törvényt valamint annak módosításait. Ezen kívül programunk megfelel az alábbi törvényeknek, rendeleteknek:  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)  229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról  2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/20012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  30/2012. (IX.28.) intézkedések

EMMI

rendelet

az

esélyegyenlőséget

szolgáló

 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve  15/2013. (II.26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve  1997. tv. XXXI. törvény A gyermek védelméről és jogairól  185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja Továbbá figyelembe vettük Püspökladány Önkormányzata Képviselő-testületének rendeleteit, és a város Fejlesztési tervét. A törvényi változásoknak megfelelően átdolgoztuk intézményünk Alapító Okiratát és belső szabályzatainkat (SZMSZ, Házirend). PEDAGÓGIAI PROGRAM


17 I.

NAGY JENŐNÉ: „ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL” NEVELÉSI PROGRAM ADAPTÁCIÓJA VISSZATEKINTÉS

Az 1996-ban megjelent Óvodai nevelés országos alapprogramja új feladat elé állított bennünket. Megteremtette azt a lehetőséget, mely szerint az óvodapedagógus szakmai önállóságra, pedagógiai nézeteinek alkotó érvényesítésére, a családi kultúra figyelembevételére építhet. Megadatott az a szabadságfok, ami hozzásegített bennünket ahhoz, hogy munkánkban megvalósíthassuk önmagunkat, saját értékrendünk és ennek megfelelő céljaink szerint alakíthassuk pedagógiai gyakorlatunkat. 1998-ban a választható programok közül két olyan program adaptációját dolgoztuk ki, amely szemléletében közel áll hozzánk, a helyi viszonyokhoz alakítva beilleszthető nevelési elképzeléseinkbe. 2003 óta az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című program bázisóvodái vagyunk. 2010-ben Tehetségponttá váltunk. A tehetséggondozó munkához szükséges képzéseket elindítottuk, kidolgoztuk tehetséggondozó rendszerünket és az intézmény valamennyi tagóvodájában tehetséggondozó műhelyeket működtetünk. 2012-ben AKKREDITÁLT KIVÁLÓ REGIONÁLIS HATÓKÖRREL

TEHETSÉGPONTTÁ

VÁLTUNK

Eredményeink, amikre a jövőben építhetünk: Az utóbbi években  sokat javult dolgozóink képzettségi szintje  bázisóvodai rangot kaptunk  óvoda –iskola átmenet programot működtetünk  etnikai kiegészítő programot működtetünk  működtetjük az integrációs kiegészítő programot  felvállaltuk sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését  javult tárgyi felszereltségünk  esztétikailag sokat javult óvodáink belső képe PEDAGÓGIAI PROGRAM


18  javult az intézményi klíma  szemléletváltás következett be a dolgozóknál  a minőségi munka iránt elkötelezett minden dolgozónk  elkötelezettekké váltunk a művészeti program iránt  széleskörű kapcsolatrendszert építettünk ki  társ alkotói és megvalósítói lettünk a Nagy Jenőné által adaptált óvodai tehetségmodell kiépítésének Pedagógiai Programunk jelenlegi, ötödik változata a törvényi kötelezettségeknek és az intézmény innovációinak figyelembevételével, a nevelőközösség aktív részvételével készült. Programunk alappillére kettős: az érzelmekre épít, és a gyermekek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza. A humor (HAHA), a felfedezés (AHA) és a művészet (AH) élményeivel fejlesztjük a gyermekek kreatív gondolkodását. E programmal a legjobb tudásunk és szándékunk szerint igyekszünk szolgálni a püspökladányi óvodások érdekeit.

Szent kincs a gyermek teste-lelke, Szeretni kell azt melegen, és fölnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó, erős legyen.” (Szelemér Ferenc)

PEDAGÓGIAI PROGRAM


19 1. NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

 szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem gazdag óvodát teremtünk, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy  gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó  egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyereknek Kiindulási pontjaink: „TISZTELLEK TÉGED, FONTOS VAGY NEKEM, CSAKIS RÁD FIGYELEK, ÉS SEGÍTEK NEKED, HA SZÜKSÉGED VAN A SEGÍTSÉGEMRE”.

 Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető  Nevelik, fejlesztik a társas kapcsolatok, az óvoda összes dolgozója  A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet  Szeretnénk elérni, hogy minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de érzékelje azt is, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.  A családi nevelésre építve, azt kiegészítve végezzük nevelő munkánkat.  Segítünk kialakítani a gyermekek érzelmi kötődését a környezetükben élőkhöz, és városunkhoz, Püspökladányhoz.  Hagyományainkra építve, dalainkat, verseinket, meséinket tiszta forrásból merítve szeretnénk gyerekeinket a gyökereinkhez ragaszkodóvá nevelni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


20 1.1. GYERMEKKÉPÜNK Óvodáinkban a gyermeki személyiség kibontakoztatása során a tudatosan tervezett, tevékeny mindennapok hatására a gyermekek olyan: jó tartású, önálló, nyugodt, kiegyensúlyozott gyermekké válnak, akik tisztelik és szeretik a másikat, fogékonyak a művészetek iránt, az élmények hatására tudnak nevetni, felfedezni , csodálkozni. 1.2. ÓVODAKÉPÜNK Óvodáinkban szeretetteljes, gyermekközpontú, családias légkört biztosítunk, biztonságos, esztétikus környezetet alakítunk ki. Kapcsolatainkban érthető, nyílt kommunikációra törekszünk, biztosítjuk tartalmi munkánk külső megjelenítését. Óvodáinkban - miközben teljesítjük az óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő funkciókat - a gyermekekben megteremtődnek az iskolaérettséghez szükséges belső pszichikus feltételek Bázisóvodai feladatainkat eddigi munkánkra alapozva, magas színvonalon látjuk el. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében  az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai tevékenységeknek a gyermeki személyiséghez kell igazodniuk.  integrációs program kidolgozásával és alkalmazásával kompenzáljuk a hátrányát a rászoruló gyermekeknek  a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését; a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét  esélyegyenlőségi tervünket megfelelően működtetjük

a

fenntartói

esélyegyenlőségi

tervnek

 megteremtjük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének feltételeit  kidolgoztuk és alkalmazzuk az egyéni fejlesztés rendszerét

PEDAGÓGIAI PROGRAM


21 1.3. ÓVODAPEDAGÓGUS KÉPÜNK Tradicionális szerepe az óvónőnek az óvó, védő, szerető szerep, az értékközvetítő, a normakövető, és a tanító szerep. Az elmúlt évek során új szerepek vállalása is szükségessé vált, ezek a játszó, a közösséget kialakító, formáló szerep, amely közösségben az óvónő partnerként van jelen. Programunk magas színvonalú megvalósításához szükséges óvónői képességek, kompetenciák:  műveltség  kiváló szakmai tudás, programismeret  gyermekismeret  kreativitás  önállóság  rendszerszemlélet  partnerközpontúság  tudatos tervezés  jártasság valamelyik művészeti területen  jártasság a digitális kultúrában  közösségi szerepvállalás  folyamatos megújulás  felkészülten és elhivatottan végzett integrációs és tehetséggondozói tevékenység Programunk szellemében: „Az óvodapedagógus ismerje és tudja értékeit, de azt is tudja mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.”

PEDAGÓGIAI PROGRAM


22 2. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPVETŐ CÉLJA

 Az óvodásaink nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével.  Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése  A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása

2.1.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAINK

Az óvodás korú gyermekek testi és lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi- szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának és az anyanyelvi fejlesztésnek a segítésével. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása  Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése.  Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítsenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítő készség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség.  A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását.  A gyermek-gyermek, felnőtt- gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést. A gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat.  Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés.  A szociális érzékenység kialakulása segítse a különbözőségek elfogadását.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


23  Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban.  Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek. Esztétikai érzelmek alakítása  Egyéni igények figyelembe vételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása.  Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.  Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását.  Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt.  A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség.  Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének.  A gyermekek legyenek képesek észrevenni a tárgyi- emberi- természeti környezetükben a szépet és a csúnyát.

Az intellektuális érzelmek alakítása  Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott érzékeny befogadását.  A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket – az érzékelést, az észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást - , különös tekintettel a kreativitásra.  A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását.  A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélő kedvét.  Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretet érzet, védettség érzet – segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással, vagy vizuális eszközök segítségével kifejezhessék.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


24 3. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A nevelés célja

A nevelés feladata A nevelés keretei

Az egészséges életmód alakítása

Érzelmi, szociális nevelés és társas kapcsolatok

A tevékenységek kerete: Hagyományőrzés, Népszokások

Tevékenységformák Játék, játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játék A környezet megszerettetése Munka jellegű tevékenységek

Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskola, közművelődési Intézmények mesterek, alkotók, művészeti együttesek, szakmai egyesület A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén PEDAGÓGIAI PROGRAM


25 4. A NEVELÉSÜNK KERETE 4.1.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Ez a fejezet tartalmazza a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet „Az egészséges életmódra nevelés” fejezetének 128. § - 132. § -áig terjedő szakaszban előírt egészségfejlesztő program elkészítésének kötelezettségét. Az egészséges életmódra nevelés célja, a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése. Feladatok: - A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. - A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. - A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. 4.1.1. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése Az óvodában történő felvétel után igyekszünk rövid idő alatt minél alaposabban megismerni a gyermekeket. Az első családlátogatás során a gyermekekről anamnézist, szociokulturális feljegyzést készítünk. A gyermekek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, őszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, így ők is elfogadnak bennünket. A tagintézmények egészére kidolgozott egészségügyi és egészségmegőrző szokásrendszert alkalmazunk. A gyerekek gondozásában a dajkák felelős részvétele kiemelt jelentőségű. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A fokozatosság betartásával arra kell törekednünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénivel megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. Valamennyi gyermek számára biztosítjuk a háromszori étkezést. Törekszünk a változatosságra, a gyermekek életkorának megfelelő, korszerű táplálkozásra. Az étkeztetések kulturált körülmények között zajlanak, figyelembe véve a gyermekek egyéni, vagy életkori sajátosságait, egyéni szükségleteiket. A folyamatossággal lehetőségeinknek megfelelően élünk. A gyermekek tisztaság igényének kialakításához az alapvető feltételeket biztosítjuk. A tevékenységeket bármikor, szükségletüknek megfelelően, önállóan végezhetik (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, WC-használata), ügyelünk itt is a fokozatosság betartására. Az azonos elvek betartásával össze kell hangolni az óvodai és a családi gondozási szokásokat. PEDAGÓGIAI PROGRAM


26 Az öltözködésnél a többrétegű öltözködés szükségességét hangsúlyozzuk. A gyermekek ruházata legyen tiszta, ízléses, praktikus, az időjárásnak megfelelő. Ezt önmaguk is igényeljék. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését változatos udvari játékokkal, sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal is biztosítjuk. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle udvari mozgásfejlesztő eszközön. Emellett néhány perces szervezett mozgásos tevékenységeket is biztosítunk a gyermekek számára, amely a mozgáskoordináció fejlesztését szolgálja. Napirendbe illesztve szervezzük a kocogást. Célkitűzésünk, hogy minden tagóvoda rendelkezzen tornaszobával. A mindennapi mozgás után a gyermekeknek szükségük van hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket. (szellőzés, csend, nyugalom). Minden alkalommal mesével, altatóval csendesítjük el, nyugtatjuk meg a gyermekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, az alvást nem erőltetjük. Lehetővé tesszük, hogy folyamatosan felkelhessenek és csendben tevékenykedjenek. Az iskolába felvett gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy a nyári hónapokban, csak akkor pihenjenek le, ha igényük van rá. Ezzel is segítjük őket előkészülni a kisiskolások napirendje szerinti életre. A csoportszobában biztosítjuk a megfelelő páratartalmat párologtatók elhelyezésével. A beszűrődő erős napfény ellen sötétítő függönyöket teszünk az ablakokra. 4.1.2. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása: Az óvodában megbetegedett gyermek szüleit azonnal értesítjük, megérkezésükig a gyermeket különös gondoskodásban részesítjük. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Az egészségügyi problémákat (ágybavizelés, gerinc-deformitás, lúdtalp, stb.) tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen megbeszélni, a megfelelő segítséget megadni. Az egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek., ezért minden időszakban sokat tartózkodunk friss levegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak, mindenki maga dönti el, hogy mennyit. A hanyag tartás, a gerinc-deformitás, a lúdtalp megelőzése érdekében prevenciós fejlesztő tornagyakorlatokat alkalmazunk. Jó időben lehetőség van arra, hogy mezítláb játszhassanak az udvaron.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


27 A víz edzőhatását a pancsoló medencékben, illetve az udvarra kitett kádakban érezhetik. A nagy csoportosok – lehetőség és szülői igény szerint – uszodába járhatnak, ahol a víz megszerettetését, a vízhez szoktatást segítjük, vízi játékokat ismertetünk meg. A Nyitnikék óvoda prevenciós jelleggel megépített só szobáját használhatják valamennyi tagóvoda gyermekei. 4.1.3 A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Lehetőségeinket figyelembe véve, igyekszünk olyan esztétikus, színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek életmódjának alakulását. Óvodáink udvarai sokféle lehetőséget biztosítanak a változatos játéktevékenységekhez. Mindenhol van napos, árnyékos, füves, betonos, és homokos játszó-rész. Az udvarokat igyekszünk esztétikussá tenni bokrok, fák, virágok folyamatos ültetésével, ahol lehetőség kínálkozik, veteményeskertek kialakításával. Törekvésünk, hogy a fémből készült játékokat természetes alapanyagú mozgásfejlesztő eszközök váltsák fel. A szabadban is lehetőséget adunk a különböző szerepjátékokra. Az ivóvíz az udvaron is minden gyermek számára biztosított. A csoportszobákat több funkció betöltésére tesszük alkalmassá. Kialakítjuk a művészeti tereket. Minden csoportban van egy olyan sarok, amelyet az évszaknak megfelelően rendezünk be, itt helyezzük el a séták során gyűjtött kincseket. Az öltözők kialakításában törekszünk arra, hogy a gyermekek nyugodt körülmények között tudnak öltözni-vetkőzni. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a tevékenységek végzését. Minden gyermeknek jellel ellátott fogmosó felszerelése, törölközője és fésűje van. Megfelelő szervezéssel kerüljük a zsúfoltságot. 4.1.4 A fejlődés eredménye óvodáskor végére  Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik.  Önállóan használják a mosdót, a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat.  Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják ki az orrukat.  Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára.  Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát.  Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani.  Étkezés közben halkan beszélgetnek. PEDAGÓGIAI PROGRAM


28  Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.  Ruhájukat összehajtva a polcra teszik.  Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra. 4.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség által a közösség normáinak érvényesítésével.

Feladatok: - Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatásból az óvodáskor végéig. - A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. - A sajátos nevelési igényű, különleges gondoskodást igénylő gyermekek másságának elfogadására nevelés - Lokálpatriotizmus megalapozása 4.2.1. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig

családias

légkör

A gyermek elsősorban családban nevelődik, az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Az első találkozás, annak emberi, érzelmi és tárgyi környezete alapvetően befolyásolja a gyermek csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. Az óvodás gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért tartjuk nagyon fontosnak a biztonságot nyújtó, derűs, nyugodt, családias légkör megteremtését, és megtartását az óvodás kor végéig. Beiratkozáskor megkérjük a szülőket, hogy hozzák magukkal a gyermeküket. Így információt szerezhetünk a gyermek- szülő kapcsolatról, a gyermek családban elfoglalt helyzetéről. A családból való kiszakadás, az anyától való elválás nehézségeit szeretnénk megkönnyíteni a folyamatos beszoktatás lehetőségével. A beszoktatás elején szükség szerint az édesanya is az óvodában lehet gyermekével, vagy az óvodában eltöltött időt folyamatosan növelhetik, ha ez felel meg jobban a gyermeknek. A régi óvodásokat felkészítjük az új gyermekek fogadására, „szeretetüzenetet” is kapnak, ahogyan ezt az óvodánként elkészített beszoktatási terv szabályozza. PEDAGÓGIAI PROGRAM


29 Minden óvodában működtetünk olyan, több hetes projektet, amely megkönnyíti az új óvodások befogadását. A befogadás minden életkorban tapintatot, törődést igényel az óvoda valamennyi dolgozójától. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Mindehhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja az egymáshoz való viszonyukat. Az óvodapedagógus és a dajka az első számú modell, aki megszervezi a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Az óvodapedagógus és a dajka modell hatása fejleszti a gyermek viselkedés-kultúráját, segíti a másság elfogadását. 4.2.2. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását segíti az óvoda felnőtt- és gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az elvárásoknak. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára elérhetővé, vonzóvá tesszük egyéni sajátosságaik figyelembe vételével. Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttneveléshez. A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan határozzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításhoz. A kapcsolat építése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A szocializáció szempontjából különös szerepe van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, felelősségtudatukat. A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd belátásuk alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet a felnőtt közvetít. Az azonosulás elősegíti a csoport közösséggé formálódását. Egyre inkább szükségét látjuk, hogy a nehezen szocializálható, lassan fejlődő gyermekkel pszichológus. logopédus foglalkozzon. Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében vállaljuk a gyermekek befogadását. PEDAGÓGIAI PROGRAM


30 4.2.3. A felnőtt-gyermek viszonyában a következő elveket tartjuk fontosnak 1./ A felnőtt próbálja megérteni – elsősorban érzelmileg a gyermeket 2./ Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. 3./ A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. 4./ A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. 5./ A felnőtt biztosítson a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot, a határok pontos megjelölésével, a többszöri "határátlépéseknél” vezessen be konzekvenciákat. 6./ A felnőtt legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. 7./ A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. 8./ A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. 9./ A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a kisebb előrelépéseknek, fejlődésnek. 10./ Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. 11./ A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő előrevivő megfogalmazás jelenjen meg. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbánás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. 12./ A gyermek viselkedés kultúráját fejlessze a felnőttek bizalom előlege és az a szemlélet, amely a sikert észre véteti és a sikertelenséget segít elviselni. 13./ Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak és változásra képessé váljanak. 14./ A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A fenti célok megvalósításához a nevelőtestület által kidolgozott szokásrendszert működtetünk. 4.2.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek másságának elfogadására nevelés keretén belül különösen fontos a felnőttek modell szerepe. Meg kell tanítani gyermekeinket arra, hogy szeretettel, elfogadással forduljanak a sajátos nevelési igényű társaik felé is. Segíteni kell a különleges bánásmód alkalmazásával a gyerekek beilleszkedését társaik közé.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


31 4.2.5. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére          

Ragaszkodnak az óvodájukhoz, a kisebbekhez, a felnőttekhez. Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása. Figyelmeztetés nélkül segítenek egymásnak. A tevékenységben aktív résztvevők, képesek együttműködni. A megkezdett tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján fejezik be. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek és a gyermekek közléseit. A társaikkal konfliktusos helyzetben egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmaguk képességeiben. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre

4.3. A nevelés tervezésének elvei 1. Az utánzásos, minta és modellkövetéses viselkedés tanulás folyamatában mindvégig az óvodapedagógus a főszereplő, aki magatartásával a legerősebb hatást gyakorolja a gyermekekre 2. A tervezés tudatos és átgondolt folyamat, melynek előzménye a gyermekek folyamatos és tudatos megfigyelése, megismerése 3. A szokástanulás tervét fél évre készítik el az óvodapedagógusok, időt hagyva a szokások rögzülésére. 4. Vizuális jelekkel segítjük a szokások rögzülését, aminek eredménye rajzos diagnosztikán a szülők számára is követhető.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


32 4.4. JAVASLAT A GYERMEKEK NAPIRENDJÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ időtartam 6:00 – 8:30 8:30 – 10:30

10:30 – 12:00

12:00 - 13:15 13:00 – 15:00 15:00 – 15:45 15:45 – 17:00

Tevékenység JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Személyes percek Szabad játék

J Á

Játékba integrált tevékenységek:  Testápolási teendők  Folyamatos tízórai  Vers, mese, dramatikus játékok  Rajz, mintázás, kézimunka  Ének- zenei képességek fejlesztése  Személyes percek  Egyéni vagy kis csoportos részképesség-fejlesztés  Zenés- mozgásos percek (a kijelölt helyen) JÁTÉK A SZABADBAN – Szabad játék Mikro csoportos tapasztalatszerzések, séták Énekes játékok az udvaron-csoport és óvoda szinten Személyes percek Mindennapi edzés, kocogás Mozgásos játék óvodai szinten Ebéd Testápolási teendők Pihenés, altatás mesével, altatódallal Testápolási tevékenységek Uzsonna JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY A SZABADBAN Szabad játék Személyes percek Zenés- mozgásos percek Egyéni vagy kis csoportos részképesség-fejlesztés Tehetséggondozás kis létszámú differenciált fejlesztő csoportokban (tehetségműhelyekben)

T É K

J Á T É K

J Á T É K

A napirendi javaslat a különböző tevékenységek egymásra épülését mutatja, ennek alapján minden csoportban az óvodapedagógusok dolgozzák ki a gyermekek számára leginkább ideális napirendet, figyelembe véve szükségleteiket, gondozásukra fordítható időszükségletet. Egész nap során érvényesüljön a folyamatosság, rugalmasság. PEDAGÓGIAI PROGRAM


33 5. A PROGRAM TARTALMA 5.1. A tevékenységek kerete 5.1.1. Hagyományőrzés, népszokások: Nevelőmunkánk fontos része az ünnepek sajátos hangulatának, a hozzá kötődő hagyományoknak, szokásoknak a felelevenítése. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségükben, mint belső tartalmukban. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, amely lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre és gazdagon motivált tevékenységekre. A gyermekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és hogy mindennek megvan a maga ideje. A várakozás a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket, belső tartást ad, s ezáltal teljesedik ki a gyermekeink személyisége. Ünnepeink megtartásánál figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk a családok különböző felekezetekhez való tartozását. 5.2. A néphagyományőrzés tartalma az egyes tevékenységi formákban Vers, mese, dramatikus játék: - népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések, névcsúfolók, időjóslások Ének, énekes játékok, zenehallgatás: - mondókák, énekes játékok, népdalok, hangszeres népzene Rajz, mintázás, kézimunka: - fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés A környezet tevékeny megszerettetése: - találós kérdések, népi játékok, jeles napok, népszokások Mozgás, mozgásos játékok: - ügyességi és sportjátékok 5.3. Ünnepelhető jeles napok óvodáinkban Az ősz jeles napjai:

- Mihály nap (szeptember 29.) - Szüret (Október 15-től)

A tél jeles napjai:

- Advent (karácsonyt megelőző négy hét) - Mikulás

PEDAGÓGIAI PROGRAM


34 - Karácsony - Farsang (Vízkereszttől - Hamvazó szerdáig) A tavasz jeles napjai:

- Húsvéti előkészületek - Május elseje

Az ünnepek megtartásának módjában a tagóvodák közössége dönt, az évek óta kialakult hagyományoknak megfelelően. 5.4. A néphagyományőrzés jellegzetes tartalmai: A természet változásait követő ünnepkörök mindig meghatározott mondanivalóval jelennek meg. Minden jeles napot egy hosszabb előkészület előz meg, amikor a gyermekek kíváncsiságára építve folyamatosan változatos tevékenységeket biztosítunk. Ez a tevékeny készülődés, tervezgetés, együttmunkálkodás, együttjátszás teszi az ünnepeket, jeles napokat izgalmassá, örömtelivé. - Mihály nap (szeptember 29) A kisebbek megfigyelik a nagyok és a felnőttek betakarító munkáját, őszi tevékenységét (zöldségfélék betakarítása, nem fagytűrő virágok becserepezése, stb…). Megtapasztalják a természet változásait, hemperegnek az avarban, irányítással kisebb gyűjtőmunkákat végeznek (termések, levelek, stb.) megfigyelik, hogy mit készít a gyűjtött anyagokból az óvónő. Szívesen hallgatnak állatokról népmeséket, mondákat, szép őszi népdalokat. A nagyobbak megfigyelik az őszi időjárással kapcsolatos népi jóslatokat, találós kérdéseket, közmondásokat, névcsúfolókat ismernek meg. Őszi munkát végeznek az óvodában (levélsöprés, betakarítás, stb.). Segítséggel befőzik az őszi gyümölcsöket, savanyúságot készítenek. Hosszabb sétákat, kirándulásokat tesznek a Halas-tóhoz, a Farkas-szigetbe, a „kiserdő”- be, ahol gyűjtenek az ősz kincseiből. Szívesen játszanak énekes népi játékokat, megismernek néhány ügyességi-sportjátékot. - Szüret (október 15-től) A kisebbek megismernek néhány őszi gyümölcsöt (alma, szőlő, dió), ezekről szóló mondókákat, éneket, verset hallgatnak meg. A nagyobbak részt vesznek a szüreten, ahol bekapcsolódnak a szőlőszedésbe, préselésbe, a kisebbek a szőlő szemezésébe. Kóstolgatják a mustot. Megismerkednek versekkel, mondókákkal, ami a szőlőről, szüretről szól. Az óvónő segítségével szüreti mulatságot szerveznek, melynek aktív részesei, énekelnek, szüreti népi játékokat játsszanak. Lehetőség szerint almaszüretre, dióverésre mennek el. PEDAGÓGIAI PROGRAM


35 - Advent, Mikulás, karácsonyi: A kisebbek megismerkednek az Advent jelképeivel (koszorú, adventi naptár). Egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat készítenek, segítenek a mézeskalácssütésben. Megfigyelik a vízbe tett ágakat, a hajtatott búzát. A nagyobbak segítenek az adventi koszorú, illetve naptár elkészítésében. Hajtatnak ágakat (cseresznye, orgona, aranyvessző, stb.), Luca napján ültetnek búzát. Mézeskalácsot sütnek, amit mindenki maga díszít ki. Készítenek fenyődíszeket, ajándékokat és az ünnepi asztalra karácsonyi asztali díszeket. Tudnak a Mikulásról és a Karácsonyról verseket, mondókákat, dalokat. Figyelik az időjárását: bevált-e a Katalin-napi jóslat? - Farsang: (vízkereszttől, hamvazó szerdáig) Télbúcsúztató népszokás: A kisebbek egyszerű technikával díszítenek farsangi szemüvegeket, kalapokat, álarcokat. Tréfás meséket, verseket hallgatnak, rövidebb, egyszerűbb mondókákat tudnak. Ha kedvük van, jelmezbe öltöznek, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. A játékokban a nagyobb társaikkal együtt részt vesznek. A nagyobbak maguk készítik el álarcukat, szemüvegüket, kalapjukat, különböző technikákat alkalmazva. Farsangi dalokat, bálba hívogatókat tanulnak. Segítenek a csoportszoba feldíszítésében. Jelmezbe öltöznek és bemutatkoznak társaiknak. Örömmel táncolnak, versenyeznek az ügyességi játékokban. A szülőket bevonjuk a jelmezkészítésbe, a teremdíszítésbe, az ünnepi sütemények elkészítésébe. - Húsvéti előkészületek: A kisebbek locsolóverseket tanulnak, az óvónő segítségével tojást festenek. Feldíszítik a csoportszobájukat. A nagyobbak tavaszi ágakat gyűjtenek. Mondókákat, verseket tanulnak a locsoláshoz. Tojást készítenek különböző technikával (karcolás, viasz). A fiúk meglocsolják a lányokat és a csoportban dolgozó felnőtteket. - Május 1. A természet virágba borulását, a tavasz érkezését ünnepeljük. Ezt a napot vidámság, a kötetlenség jellemzi. A kisebbek segítik feldíszíteni a májusfát szalagokkal. Közösen körbejárjuk a fát, tavaszi dalokat énekelgetünk. A nagyok díszeket készítenek a fára és közösen feldíszítjük. Népdalokat, tavaszi dalokat énekelünk. Egyéb hagyományra épülő ünnepeink, rendezvényeink: PEDAGÓGIAI PROGRAM


36 - Anyák napja: Csoportonként dallal, verssel, virágokkal, a gyermekek által készített apró ajándékkal köszöntjük bensőséges ünnep keretében az édesanyákat - Gyermeknap: óvodánként kerül megrendezésre. - Nagycsoportosok búcsúztatója: a nagycsoportosokat elbúcsúztatják a kisebbek az óvodától. A nagyok elbúcsúznak a kisebbektől, az óvoda dolgozóitól. Útravalót kapnak az iskolai élet megkezdéséhez (tarisznya, ceruza, radír). - Születés- és névnap: az ünnepelteket az egész csoport és az ott dolgozó felnőttek köszöntik kedvenc dalukkal, versekkel, közösen elfogyasztják az ünnepi süteményt, üdítőt, apró ajándékokkal kedveskednek az ünnepeltnek. - Nemzeti ünnepek: megemlékezés szinten, életkoruknak megfelelő érzelmi átéléssel, cselekvésen keresztül. Március 15-ét intézményi szinten ünnepeljük. - Egészséghét megtartása a Nyitnikék és Árpád óvodában. - Erdei óvoda program működtetése a feltételeknek megfelelően - A természet jeles napjai: óvodánként más-más jeles napról emlékeznek meg a csoportok, az évek óta kialakult hagyományoknak megfelelően.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


37 6. NEVELÉSÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI 6.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végezett, önként választott gyermeki tevékenység. Ennek megfelelően a gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállósását, kezdeményezését, aktivitását. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek által szabadon kezdeményezett, spontán játék elősegítése. Intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok és élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása.

Feladatok: - A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés, élmények) - A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. - A gyermekek beszédkészségének és a közösségi magatartásformáknak a fejlesztése a játékban. - A szűkebb és tágabb környezetben szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. 6.1.1. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása légkör: Alkotó kedvű légkört biztosítunk a gyermek számára, amelyben szabadon dönthet: kivel játszik, milyen játékeszközt és témát választ, mennyi ideig tart a játéka. A szabad játékban igyekszünk érvényesíteni a kulturált viselkedés és magatartásformák normáit. Olyan derűs légkör kialakítására törekszünk, hogy mindenki érezze a társa szeretetét, a továbbjátszás biztos tudatát. hely: A játszóhelyet a gyermekekkel közösen úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük az óvoda sajátosságait, az adott csoport gyermekei mit szeretnek játszani, illetve mivel szeretnek foglalatoskodni. PEDAGÓGIAI PROGRAM


38 Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. Esztétikus, meghitt mesesarkot alakítunk ki, amely egyúttal színtere lehet a dramatizálásnak és a bábozásnak is. Itt kap helyet az kellékek kincses ládája is. Állandó helyet alakítunk ki a rajzolásnak, festésnek, tárgykészítő népi játékoknak. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindig rendelkezésre álljanak a gyermekek számára. A séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, stb. a kincseket őrző sarkokban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak, rendeznek. Az udvaron a játéktér lényegesen megnő. Ennek megfelelően a gyermekeket a nagymozgásos játékokra ösztönözzük (mozgásos, ügyességi, sport, közlekedési játékok feltételeinek megteremtése). Az időjárás függvényében lehetővé tesszük, és segítjük a művészeti tevékenységek kibontakozását, megfelelő sarkot elkülönítve az udvar valamelyik részén. idő: Folyamatos napirenddel biztosítjuk több órán keresztül a szabadon választott játéktevékenységet, melyet csak az étkezések, az önkiszolgáló tevékenységek és a pihenés szakít meg. Így a gyermekek szinte egész nap játszanak. A napi élet megszervezésénél arra törekszünk, hogy minél több idő jusson az udvari játéktevékenységre. eszköz: Igyekszünk a játékhoz olyan eszközöket biztosítani, melyek ízlésesek, praktikusak, fejlesztik a gyermek esztétikai érzékét és kreativitását, valamint felkeltik a gyermekek érdeklődését, kedvet csinálnak a játékhoz. Fontos, hogy az eszközök megfeleljenek a gyermekek életkori sajátosságainak, balesetmentesek legyenek. A különleges gondoskodást igénylő gyermekek részére speciális játékeszközöket szerzünk be. illetve készíttetünk. - tapasztalatszerzés-élmény: A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyermekek életét, hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán, olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyhez érzelmileg is kötődnek, tovább él gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket. 6.1.2. A gyermek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Bekapcsolódva a játékba, mintát adunk a nyelvi formák alkalmazására. A hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín változtatásával bemutatjuk, milyen színessé, árnyalttá tudjuk varázsolni beszédünket. Nagyban elősegítik ezt a dramatikus játékok. Közvetlen beszédfejlesztő PEDAGÓGIAI PROGRAM


39 lehetőséget kínálunk a különböző nyelvi játékokon keresztül, amelyek játékos mozgásra, cselekvésre épülnek (hangutánzó játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonim kereső játékok, stb.). Ennek segítségével felismerjük és javítjuk az egyes beszédelemek fejletlenségét. A bábjátékkal lehetőséget adunk a hallgatag gyermek megszólaltatására. 6.1.3. Az óvónő játéksegítő módszerei A játékban kiemelten fontos az óvónő szerepe, aki mindig rendelkezésre áll, együttműködésre és segítségre kész, akihez bármilyen problémával fordulhatnak a gyermekek. Ennek záloga a bátorító nevelés alkalmazása. A gyermeki játékot figyelemmel kisérve, ha kérik, bekapcsolódunk a játékba és együtt játszunk a gyermekekkel. Arra törekszünk, hogy hagyjuk a gyermekeket tevékenykedni, de ha szükség van rá , modellnyújtó játszótársak leszünk. Ha megakad a játék menete, ötleteket adunk, ha durvaság adódik, ha veszélyeztetik egymás épségét, beavatkozunk. Játéksegítő metódusunk a játéktevékenységtől és a gyermekek fejlettségétől függően alakul. 6.1.4. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül ugyanabban a játéktémában együttesen részt venni.  Egyéni ötleteik alapján képesek bonyolult építményeket létrehozni.  Képesek kitalálni új szabályokat  Esetenként barkácsolást kezdeményeznek, amit felhasználnak más játékokhoz  Igényükké válik a társakkal való együttjátszás, együttműködés.  Tiszteletben tartják a másik gyermek játékát, tevékenységét, személyét.  Kialakul a szabályok betartásának alapképessége. 6.2. JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva, komplex tevékenységeket szervezünk, melyen keresztül ismereteket szerez a természeti és társadalmi környezetből. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy közben fejlődjön a gyermek értelmi képessége (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, képszerű szemléletes gondolkodás). A játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatot kap és old meg. Gyakorolja, végiggondolja, hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Kialakul és fejlődik az önállósága, a feladattudata, a kezdeményező, az alkotó és a szervezőképessége. Erre az

PEDAGÓGIAI PROGRAM


40 életkorra jellemző az utánzásos tanulási forma. Ezért fontos mindvégig az óvónő modell nyújtása. Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányító tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és odatérnek vissza, nincs közben játék elrakás, a gyermekek a tevékenység befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Az ismeretek bővítésének keretét , formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre alapozott mikrocsoportos foglalkozások adják. A kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkozás megvalósítására a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételével. Az integrált tanulásnak a kialakított szokás- és szabályrendszer, valamint a napirend adja a keretét. Napirendünknek nincsenek merev határai nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja a gyermekek különböző tevékenységeit. 6.2.1. Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez (3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas, csak az időkeret változik) HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

vers, mese, dramatikus játék





ének- zenei képességfejlesztés

rajzmintázás kézimunka

udvari játékba integrált tanulás

énekes játékok

délutáni játékba integrált tanulás

egyéni fejlesztések

a környezet tevékeny megszerettetése zenés, mozgásos percek

délelőtti játékba integrált tanulás

mozgás, mozgásos játék


a környezet tevékeny megszerettetése egyéni fejlesztések

a környezet tevékeny megszerettetése zenésmozgásos percek



6.2.2. A szervezett tanulás formái (A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas) kötelező közvetve kötelező kötetlen

      

PEDAGÓGIAI PROGRAM

mozgás, mozgásos játék énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek) vers, mese, dramatikus játék rajz, mintázás, kézimunka a környezet tevékeny megszerettetése ének- zenei képességfejlesztés egyéni fejlesztések Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény 2015.

41 6.2.3. A szervezett tanulás munkaformái frontális

    

mozgás, mozgásos játék Vers- mese- dramatikus játék Zenés-mozgásos percek, Énekes játékok Futás, kocogás

mikrocsoportos

     

Ének-zene Rajz- mintázás- kézi munka A környezet tevékeny megszerettetése

egyéni

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

6.2.4. A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként korosztály


ének, énekes játék

rajz, mintázás, kézimunka

mozgás, mozgásos percek

zenés, mozgásos percek

a környezet tevékeny megszerettetése

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

naponta 5-10 ’

heti 1x 10-15’

heti 1x 10-15’

heti 1x 10-15’

heti 2x 6’

heti 1x 10-15’

10-05’

15-20’

15-20’

15-20’

8’

15-20’

15-20’

30-35’

30-35’

30-35’

10’

30-35’

A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 35’ A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 45’ Az 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 65’ 6.2.5. A tanulás tervezésének elvei 1. A tervezés három hónapra szóló évszakprojektben történik, melynek minden elemét nyilvánosságra hozzuk a tájékoztató táblákon. 2. A környezet tevékeny megszerettetése témáinak feldolgozása során alkalmazzuk a projektpedagógia módszereit 3. A tervezést mindig anyaggyűjtés előzi meg

PEDAGÓGIAI PROGRAM


42 4. A tervezett anyag illeszkedik a csoportba járó gyermekek életkorához, fejlettségéhez. Tükrözi a pedagógusok – a gyermeki személyiséget egységes egészként szemlélő – magas színvonalú szakmaiságát. 5. A foglalkoztatási formák megválasztása szempontjából a hatékonyság a legfontosabb szempont. 6. Az egyéni fejlesztés a nap bármely szakában megvalósulhat. 6.2.6. Követendő módszerek a tanuláshoz  A tanulás alapja a játék, kísérlet, felfedezés legyen.  Az ismeretszerzés folyamán támaszkodjunk a gyermekek egyéni tapasztalataira és azokra építve fejlesszük képességeiket.  A világ megismerése szemléletes, konkrét módon történjen, azaz a dolgokat közvetlen, élő kapcsolataiban szemléltessük a gyermekkel.  Építsünk a gyermek természetes kíváncsiságára, játékosságára.  Helyezzük előtérbe az együttműködést, az egymásra figyelést.  A gondolkodás, a probléma megoldás kerüljön előtérbe.  Segítő, biztató, ösztönző módon foglalkozzunk a gyermekekkel.  Az ellenőrzés eszköze a szisztematikus megfigyelés legyen, amit az eseményekben aktívan résztvevőként végzünk.  Folyamatosan érzékeljük a gyermekek fejlődési ütemét és szintjét.  Mind a hátrányok kompenzálásához, mind a tehetséggondozáshoz a tevékenységek széles körével való megismerkedés ad alapot, melyet nem elkülönítve, hanem koncentráltan célszerű megoldanunk. 6.2.7. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez Az értékelés alapelve: A gyermekek minden produktuma pozitív megerősítendő elemeket is tartalmaz. Ezt kell kiemelni, a többiek számára is megfogalmazni. Értékelésünk konkrét, differenciált és árnyalt legyen. A tanulási folyamatokban kerüljük a büntetést, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. Az önálló feladatmegoldás – önellenőrzés – önértékelésre való késztetés fontos eleme legyen munkánknak. A tanulási folyamatban is a bátorító nevelés elveit alkalmazzuk.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


43 6.3. VERS, MESE, DRAMATIKUS JÁTÉK A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Feladatok: - A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, elsősorban a magyar népköltésből, népmesékből - A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása - A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus játékok segítségével.

6.3.1. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A népi mondókák, rigmusok, népmesék minden korosztálynak bőséges kínálatot nyújtanak. Az óvónők feladata a művészi értékű irodalmi alkotások igényes válogatása, megfelelő mélységű esztétikai élmény biztosítása. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. A választott mesék cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 évesek tervezett mondókázásának anyagát népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szerű kiolvasók alkotják. Szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikus és magyar költők ritmikus versei. A mesék közül már bonyolultabb szerkezetű állatmeséket, népmeséket, dramatikus népszokásokat választunk. Az 5-6-7 évesek versanyaga különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagodik. A környezetben gyakran elhangzó közmondásokkal ismertetjük meg a gyerekeket. Alkalmanként lírai verseket is bemutatunk. Az állatmesétől kezdve a cselekményesebb népmeséken, realisztikus meséken át beépítjük a gyermekek mesetárába a klasszikus tündérmeséket, tréfás meséket és a műmeséket. Folytatásokban meseregényeket is bemutatunk.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


44 6.3.2. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok): A mese kéthetes feldolgozása során, legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának A meséket a gyermekek fokozatos bevonásával jelenítjük meg. A bábokkal rövid improvizált jelenetek bemutatásával ismertetjük meg a gyermekeket. A vers, mese, dramatikus játékokhoz kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a mesékhez való erős kötődés kialakulását. Nagy élményforrás lehet az óvodai rendezvényeken az óvónők és a nagycsoportos gyermekek bábjátéka, dramatikus játéka. A kiscsoportos korú gyermekek ismerjenek meg 10-12 mondókát, és 10-14 új mesét. A 4-5 évesek igénylik, várják az óvónő meséit, játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás, rövid versek ismételgetése. Az új versek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatukhoz kapcsolódnak. A mesék mondanivalóját egy-egy közmondással is megerősítjük. Az óvónő segítségével jelenítsenek meg meséket, rögtönözzenek bábjátékokat, fejezzenek be megkezdett mese vagy bábjátékot. A 4-5 éves gyermekek ismerjenek meg 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 10-14 új mesét. Az 5-6-7 évesek minden adódó alkalommal ismételgessék a kiolvasókat, rigmusokat, ismerkedjenek meg 4-5 újabb kiolvasóval. Alkossanak rímjátékokat, játszanak rímes találós kérdésekkel. A 15-20 új vers bemutatása kapcsolódjon a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulataihoz. Ismételgessék az előző évben tanult verseket. A versek bemutatásánál ügyeljünk a gondos, tiszta ejtésre, az értelemszerű hangsúlyozásra. Főleg a délutáni pihenés alatt ismerkedjenek meg a gyermekek folytatásos mesékkel, próbálják meg a mesék önálló befejezését, találjanak ki új meséket. A mese cselekményét fejezzék ki mozgással, mimetikus játékkal. A meseszereplők tulajdonságai alapján a pozitív személyiségjegyek megalapozása érdekében újabb közmondásokkal ismertetjük meg a gyermekeket, melyek megerősítik a mese vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalóját. Az osztatlan csoportszervezésben a nevelési év folyamán 15-20 új mesét hallanak a gyermekek. A mesélés naponta ismétlődő tevékenység, ehhez nyugodt, meghitt körülményeket alakítunk ki. Két héten keresztül ugyanazt a mesét hallják a gyermekek, hogy elmélyülhessenek az élményben, majd eljátszhassák, megjeleníthessék a mesealakokat. Az élmény befogadásához megfelelő hangulatot kell teremtenünk.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


45 6.3.3. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A mese, vers ismételgetése, bábozás és dramatikus játékok közben a gyermekek elsajátítják a helyes kiejtést, a nyelvtanilag helyes beszédet. Ezek a tevékenységek fejlesztik a nonverbális, metakommunikációs képességeiket is. A mesékből, versekből sok új fogalmat ismernek meg. Ezeket és a mesékben található népi szófordulatokat építsék be a mindennapi beszédbe. A népi mondókák, nyelvi játékok segítségével tisztítható a magán és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. 6.3.4. A fejlődés eredményei az óvodáskor végén  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.  A mesehallgatást várják, igénylik.  Egyszerűbb meséket szívesen mesélnek, báboznak, és jelenítenek meg dramatikus játékkal.  Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, meghallgatnak 15-20 mesét.  Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással kifejezni.  Játékukban megelevenedik néhány kedvelt mesehőssel megtörtént dolog.  Gazdag fantáziavilággal, fejlett kreativitással rendelkeznek.  Vállalkozzanak a mesék – versek egyéni elmondására. 6.4. ÉNEK, ÉNEKES JÁTÉKOK, ZENEHALLGATÁS A tevékenység célja: közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

Feladatok: - A felhasznált zenei anyagok igényes, életkoruknak és képességszintnek megfelelő összeállítása. - A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. - A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. - A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


46

6.4.1. A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő összeállítása Az óvodai zenei anyag a magyar népzene hagyományaiból merít, ahol a nyelv és a dallam tökéletes egységet alkot. Az óvodában megismertetett komponált műzene ünnepekhez, évszakokhoz, állatokhoz, növényekhez kapcsolódik. 3-4 éves korban a gyermekeket főként ölbeli játékokkal ismertetjük meg. Ezek oldják a szorongást, növelik a biztonságérzetet, erősítik a felnőttgyermek szeretetkapcsolatot. A simogatók, ringatók, lovagoltatók biztosítják a meghitt együttléteket. A dalos játékok közül az egyszerűbb mozgásformákkal eljátszható, kisebb hangterjedelmű dalokat ismerhetjük meg. 4-5 éves korban bővítjük a mondóka és dalanyagot. Megismertetjük a gyermekeket a szerepcserés játékokkal és a bonyolultabb térformákkal, az óvónők kreatívan újraalkotják a dalos játékok mozgásait. (hullámvonal, csigavonal) 5-6-7 éves korban a dalos játékok mellett felhasználjuk a komponált műzenét is. Bővítjük a dalanyagot. A zenehallgatási anyagba a klasszikus zenét és az érzelmi hatású dalokat is bevesszük. 6.4.2. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbeli játékot, 10-15 énekes játékot. A mikro-csoportos képességfejlesztéskor különbséget teszünk a halk és a hangos között, felfigyeltetünk környezetünk zörejeire, dallamjátszó hangszereink hangszínére. Játékos mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. Az igényes, főleg énekes zenei élményt nyújtó zenehallgatási anyaggal fejlesztjük a gyermekek szépérzékét. A mindennapos zenei élmény többféle tevékenységhez kapcsolódva jelenik meg. 4-5 éves korban 4-5 új mondókát, 12-15 új énekes játékot ismertetünk meg. Képességfejlesztés alkalmával lehetőséget adunk az önálló éneklésre, a halkhangos, mély-magas zenei relációk önálló gyakorlására. Érzékeltetjük a lassú és gyors közti különbséget. Jól ismert dalokat ismertetünk fel dúdolásról, hangszerről. Megismertetünk néhány népi ritmushangszert, amelyek használatával a gyermekek ismételhetik az egyenletes lüktetést, ismerkedhetnek a motívumhangsúlyokkal, a mondókák és a dalok ritmusával.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


47 5- 6- 7 éves korban 4-7 új mondókát, 14-18 gyermekdalt és 3-4 alkalmi műdalt ismertetünk meg a gyermekekkel. Bonyolultabb játékokat választunk: kapus, hidas, párcsere, sorgyarapító. Ezek a játékok kiválóan alkalmasak a közösségi szellem erősítésére. A dalos játékok éneklését összekötjük néhány egyszerű tánclépéssel. A képességfejlesztési anyagban újként jelenik meg a dallambújtatás. Szimbólumokat készítünk a jól ismert dalok felidézésére. Egyéni éneklés során gyakorolhatják a gyermekek a tiszta, szép éneklést. Felismertetjük az egyenletes lüktetést és a dalritmus közti különbséget. Improvizációs gyakorlatokkal fejlesztjük a zenei alkotókészséget. Ritmusvisszhanggal és motívumhangsúlyokkal fejlesztjük a zenei formaérzéket. A zenei fogalom párokat differenciáltabban érzékeltetjük. Visszhangjátékokkal fejlesztjük a gyermekek hallását. Lehetőséget biztosítunk a ritmushangszerek folyamatos használatára. Az élő zenehallgatás anyagának a kiválasztásánál főleg a magyar népdalkincsre támaszkodunk (virágénekek, párosító, tréfás dalok), de megjelenítjük más népek dalait, magyar komponált műzenét, altatódalokat és a klasszikus műzenét is. Naponta hallgatnak a gyermekek altatódalokat. 6.4.3. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés kötött és kötetlen formában valósul meg. A képességfejlesztés az énekes játékoktól külön, kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában, öt gyermek részvételével szervezzük meg. Így több időt tudunk fordítani az egyéni képességek fejlesztésére. A kötött jellegű énekes játékokat az udvaron, rossz idő esetén a délelőtti levegőztetés előtt a csoportszobában játsszuk. Így biztosítjuk a játékok folyamatosságát. A zenehallgatás anyaga szinte mindenféle tevékenységhez kapcsolódhat. Évszakonként koncerteket szervezünk a gyermekek számára, ahol élőben hallgathatnak hangszeres és énekes műveket. Hetente egyszer az udvaron délelőtti játékidőben az óvoda nagycsoportosai számára az óvónők énekes játékokat kezdeményeznek, hogy a bonyolultabb szabályú, nagyobb hangterjedelmű játékokat is kedvükre játszhassák a gyerekek. 6.4.4. A gyermekek nyelvi képességeink fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal A gyermekdalok, mondókák segítik a helyes artikulációt és a pontos kiejtést. A mondókák, énekek hanglejtése, hangsúlya, hangereje, ritmusa érezteti a nyelv kifejezőerejének a szépségét. Az énekes játékok alkalmasak a szókincsbővítésre is.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


48 6.4.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére      

A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat. Élvezettel, figyelmesen hallgatnak zenét. Feszültség nélkül képesek önállóan énekelni. Ismerik és meg tudják különböztetni a zenei fogalom párokat. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalritmust. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

6.5.

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

A tevékenység célja: A gyermekek élmény - és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, kreativitásának fejlődése, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladatok: -A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. -A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok lehetőségeinek biztosítása. -A tevékenységhez szükséges szervezeti formák megszervezése. - Kreativitás fejlesztése

6.5.1. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotótevékenységhez méretben és minőségben megfelelő eszközöket biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget, az esztétikumot. A gyermekek a festéshez, agyagozáshoz ruhájukat védő köpenyt, védőkötényt használjanak. Ennek biztosításához kérjük a szülők segítségét. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő hely legyen a tevékenységhez. A munkaasztal helyét a csoportszobában úgy választjuk meg, hogy állandó hely legyen, maximum hat gyermek egyszerre kényelmesen elférjen körülötte. A különböző anyagokat, eszközöket úgy helyezzük el, hogy a gyermekek bármikor hozzáférhessenek. Az eszközök önálló kezelése érdekében megtanítjuk őket a helyes, biztonságos eszközhasználatra. A mindennapi szabad játékban úgy teremtjük meg a feltételeket, hogy nyugodt légkörben tudják alkotó vágyukat kipróbálni, elegendő időt biztosítva a tevékenység befejezéséhez. A gyermekek figyelmét ráirányítjuk a környezet szépségére, ezek változásaira. Megfigyeltetjük velük az ember alkotta tárgyakat, legyen PEDAGÓGIAI PROGRAM


49 művészeti alkotás, vagy iparművészeti termék. Ilyen megfontolásból „Ovigalériát” alakítunk ki minden óvodában, melyet évszakonként változtatunk. Az ovigaléria legyen a gyermekek számára ízlésformáló, szemet gyönyörködtető beszélgető hely, ahol a műalkotások hangulati, formai, színbeli elrendezéséről esik szó. Lehetőséget teremtünk számukra, hogy egyegy kiállítóval személyesen is találkozzanak. A gyermekek a szüleiknek is megmutatják az ovigalériában kiállított alkotásokat. 6.5.2. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok lehetőségének biztosítása A csoportba kerülő 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal. Elindítjuk az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakulását. Együtt gyönyörködünk a saját alkotásokban, művészeti és népművészeti alkotásokban. A tevékenységeket a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. A képalakításhoz megtervezzük a megfelelő technikák lehetőségét és biztosítjuk a különböző eszközöket. Lehetőséget adunk a szabad témaválasztásra. Segítjük, hogy a képalakítás megjelenjen festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba, homokba karcolással, nyomottan. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával. Segítjük a gyermekek képalkotó képességének fejlődését. Megismertetjük a kialakított mini galéria funkcióját, ahol folyamatosan figyelemmel kísérhetik a saját és társaik alkotásait. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük. Ehhez a megismert eszközökön kívül újabbakat biztosítunk (ceruza, kréta, filc, rost iron, stb.). Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, a cselekményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. A szándékos képalakító tevékenységüket erősítjük az élményeikhez kapcsolódó megfelelő témákkal és azokhoz illeszkedő technikai lehetőségek felkínálásával. Együtt gyönyörködünk a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Játékukat maguk által készített eszközökkel bővítik, ösztönözzük őket apró alkalmi ajándéktárgyak készítésére (ünnepekhez kapcsolódóan). Segítségüket kérjük az eszközök előkészítésében, elrakásában. A mini galériát a gyermekek saját elképzeléseik szerint rendezgethetik. Az 5-6-7 éves gyermekek a megismert eszközöket, technikákat bátran használják képalkotó tevékenységükben. A technikai megoldásokat, eszközlehetőségeket tovább bővítjük a még változatosabb képi megjelenítés érdekében (viaszkarcok, lenyomatok, batikok, stb.). PEDAGÓGIAI PROGRAM


50 Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Témáikban megjelenítik saját élményeiket, a mesékről, versekről, énekes játékokról, ünnepi és más eseményekről. Az ünnepekhez kötötten ajándékkal kedveskednek szüleiknek, az óvoda kisebbjeinek, a felnőtteknek. Segítségükkel különböző játékokat, bábokat, kellékeket készítenek. Az ehhez szükséges anyagokat a szülők segítségével gyűjtik össze. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását, formálását. Az alkotó munkához szükséges eszközöket, anyagokat önállóan készítik elő. Ellátogatnak kiállításokra, ahol műalkotásokkal ismerkedhetnek. 6.5.3. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Hetente egy alkalommal tudatosan mikrocsoportos formában szervezünk kötetlen formájú tevékenységeket. Ebben a szervezeti formában teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothassa az ajánlott eszközökkel képi-plasztikai elképzelését. A tevékenységben egyszerre részt vevők kis létszáma lehetővé teszi számukra az egyéni segítségnyújtást. A gyermekek alkotó tevékenységükben megjelenítik saját egyéniségüket, érzelmüket, vágyaikat, szorongásaikat, fantázia és élményvilágukat. A foglalkozásokon két technika megajánlásával segítjük a gyermekek döntési képességének fejlődését, és lehetőséget teremtünk általa a differenciáláshoz. 6.5.4. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  Képalakításban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.  A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.  Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak.  Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.  Téralkotásban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.  Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.  Megfogalmazzák értékítéletüket.  Tökéletesedik a kéz finommozgása, a szenzomotoros koordináció, amely előfeltétele az iskolai írástanulásnak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


51 6.6. A MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK A tevékenység célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.

Feladatok: -A 3 - 6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása. -A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. - Korrekciós, preventív mozgásos tevékenységek biztosítása

6.6.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, jelentős szerepet tölt be fejlődésükben. Ezért lehetőséget biztosítunk számukra a szabad mozgás zavartalan gyakorlására. A mozgásos tevékenységet, a mozgásos játékot, a mozgástér kialakítását, az eszközök kiválasztását, mindig a gyermekek életkorához, általános fejlettségéhez, a csoport összetételéhez, a fejlődés üteméhez igazodva tervezzük. Kiemelt feladatként kezeljük a nagymozgások fejlesztését (járás, futás, kúszás, mászás), melyhez az udvari tér és mozgásfejlesztő eszközök adta lehetőséget használjuk ki. A 3-4 éves gyermekek mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlődésének segítésére helyezzük a hangsúlyt. A kúszás, mászás, bújás, egyensúlyozás gyakorlására minden kínálható alkalmat felhasználunk. Az irányított mozgásos tevékenységek során fokozatosan kialakítjuk a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Járás, futás közben begyakorolják a menetirány betartását a különböző nagyságú, irányú lépéseket, a tempóváltást. Ezek után jelennek meg a síkban elhelyezett akadályok, vonalak, alakzatok, kézi szerek, különböző magasságú, szélességű tárgyak, melyek segítségével próbálhatják a ki- és megkerülést, a fel- és lelépést, a ki- és belépést. Megismertetjük őket egyszerű ugrásgyakorlatokkal (szökdelés, sorozatugrások, támaszugrások, stb.). Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a törzsizomzatot erősítő gyakorlatok végzésére csúszással, kúszással, mászással összefüggő

PEDAGÓGIAI PROGRAM


52 gyakorlatok. A talajtorna elemei közül a test hossztengelye körüli gurulással próbálkozhatnak. A különböző típusú mozgásos játékokhoz többféle kézi szert alkalmazunk (babzsák, labda, stb.) A mozgásfejlesztő játékokat úgy választjuk meg, hogy megfelelő nehézségi fokú legyen a gyermekek számára. A gyakorlatokat, játékokat egyszerre mondjuk és mutatjuk, együtt mozgunk a gyermekekkel, hogy követendő mintát nyújtsunk számukra. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában is hangsúlyt kap a nagymozgások fejlesztése. Az irányított mozgásos játékban megjelennek az összetettebb futásgyakorlatok (3-4 akadályon át történő futás, tárgyhordozással való futás, stb.) Ebben a korban nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem- kéz- láb összehangolt működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra. A szabad mozgás és játék során a szem- kéz- láb koordináció fejlődését segítjük labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok, megismertetésével is. Az irányított tevékenységek során járás, futás közben gyakorolják a tempóhoz való igazodást, az oldalra és hátrafele járást, a párokban járást, a testfordulatokat. A végrehajtott mozgásformákat bővítjük az akadályok, eszközök síkban, térben való mennyiségének, formájának, kiterjedésének változtatásával. Az ugrások sorát a le- és felugrás, támaszugrás, mélyugrás és távolugrás megismertetésével bővítjük. Az ugrásoknál figyelünk arra, hogy rugalmasan végezzék. A dobásoknál próbálkoznak a távolba dobással, kiemelt szerepet kapnak a célra irányított dobások. Rendszeresen végeztetünk velük labdagyakorlatokat, melynek során gyakorolhatják a labda feldobását, elkapását, különböző testhelyzetekben való gurítását. Gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon és szereken. A csúszást, kúszást, mászást emelt akadályokkal, fordulatokkal nehezítjük. A talajtornában megjelenik a guruló átfordulás és a kézen-állás előgyakorlata. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikusabb. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Ebben a korban az észlelés, az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére, a finommotorika alakítására és a szabályjátékok gyakorlati alkalmazására helyezzük a fő hangsúlyt. A kézi szerek használata rendszeressé válik (bot, babzsák, szalag, kendő, stb.). Egyre több futógyakorlattal ismertetjük meg a gyermekeket, melyeket sorverseny, váltóverseny, váltófutás közben gyakorolhatnak. Megismertetjük a különböző tempójú futásokat (fokozódó, gyors, lassú, stb.). Sorozatmozgásokat végeznek különböző magasságú, távolságú akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrást. A dobásgyakorlatok bővülnek (egy kezes, két kezes, alsó- felső dobás célba, 2 méter magas kötél felett).

PEDAGÓGIAI PROGRAM


53 A labdagyakorlatokat járás, futás közbeni labdavezetéssel, párokban való labdázással nehezítjük. A támaszgyakorlatokat nehezítjük (pókjárás, rákjárás, talicskázás, stb). A talajtorna elemeit gyakorolják, kiegészülve a hátrafele történő gurulóátfordulással, a kézenállással. A tanult gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt gyakorolják. A szabadban történő mozgásra minden alkalmat kihasználunk. Hetente egyszer az óvoda nagycsoportosai részére versenyjátékokat szervezünk. Mindhárom korcsoportban nagy hangsúlyt fektetünk a láb - és tartásjavításra. 6.6.2. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás szükségleteinek differenciált kielégítése érdekében A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék és séta során biztosítjuk. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódhat be, maga dönthet a mozgás mennyiségéről. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezzük meg, különböző időkerettel az életkornak megfelelően. Hetente legalább kétszer „zenés-mozgásos perceket” biztosítunk a gyermekek számára, melynek gyakorlatait utánzásra épülő gimnasztikai elemekből építjük fel. Sokszínű, változatos és örömteli fizikai és érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákat, játékokat alkalmazunk. A gyermekek mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlődésének segítésére helyezzük a hangsúlyt. A kúszás, mászás, csúszás, bújás gyakorlására minden kínálkozó alkalmat felhasználunk. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem –kéz - láb koordinációjának összehangolt működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra. Ezáltal elősegítjük a térben való tájékozódást. Kézi szerek alkalmazásával (bot, babzsák, szalag, kendő, karika, labda stb.) alakítjuk finommotoros képességeiket. A mozgásos tevékenységek során fokozatosan kialakítjuk a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Lehetőséget biztosítunk a párokban való együttmozgásra, páros gyakorlatok végzésére. A mozgásos játékok, tevékenységek rendszeres alkalmazásával erősítjük a kondicionális képességeket, különösen az erőt és az állóképességet, melyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. A mindennapi mozgást fejlesztő lehetőségeink az óvodában:  szabad „aktív” játéklehetőség / udvaron, szabadtéren, tornateremben, csoportszobában/ PEDAGÓGIAI PROGRAM


54  irányított egyéb tevékenységek mozgáson keresztüli feldolgozása kognitív, emocionális és szociális céllal / mozgáskoncepciók, zenés, mozgásos percek, számok, formák, élőlények integrálása mozgásos tevékenységekbe – mozgással tanulás/  irányított mozgásfoglalkozás / nagymozgásos, finommozgásos területenmozgástanulás/  választható tevékenységek – alkalomszerű mozgások / séta, úszás, kirándulás, kerékpározás, szánkózás, korcsolyázás / Korrekciós, preventív mozgásos tevékenységeket biztosítunk a felmerülő problémák megelőzésére, javítására. Mindhárom korcsoportban nagy hangsúlyt fektetünk a láb- és tartásjavításra, komplex mozgásterápiát alkalmazunk egyéni fejlesztés formájában fejlesztőpedagógus irányításával. Az utánzásos mozgásfejlesztést / járásgyakorlat, gimnasztika/ zenével gazdagítva alkalmazzuk Nagyon fontosnak tartjuk, hogy sokszínű, változatos, örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákat alkalmazzunk, kedvező, támogató tanulási légkörben. A programunk szellemiségéhez illő komolyzenei műveket választunk, melyeknek ritmusa, tempója, hangulata alkalmas a mozdulatsorok gyakorlására. Széles repertoárral rendelkezünk az eszközhasználat terén, hangsúlyt fektetünk a változatosságra, az esztétikumra, a minőségre. Az utánzásos mozgásfejlesztés során alkalmazzuk a bátorító nevelés nonverbális eszközeit, a humor feloldó, lazító hatását és lehetőséget teremtünk a magasabb rendű érzelmek kibontakozására. 6.6.3. A fejlődés eredménye az óvodás kor végén  A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.  Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.  Betartják a játékszabályokat a versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.  Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik.  Mozgásuk összerendezett, harmonikus finommozgásra képesek.  Egyensúlyérzékük fejlett.  Képesek társaikkal együttműködni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


55 6.7. A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGSZERETTETÉSE A tevékenység célja: a környezettudatos neveléssel a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbéli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatok: - A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. - Lokálpatrióta érzelmek alakítása - A püspökladányi hagyományok megismerése, a hagyománnyal rendelkező jeles napok közel hozása a gyermekekhez - A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. 6.7.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába érkező gyermekeket esztétikus, szeretetet, melegséget sugárzó környezetben fogadjuk, ezzel is elősegítve beilleszkedésüket, az óvoda elfogadását, megszeretését. A gyermekeket először az óvoda szűkebb környezetével ismertetjük meg, később nyitunk a tágabb környezet felé is. Megfigyeltetjük a fákat, bokrokat, virágokat, az évszakok, az erdő szépségeit, a színek árnyalatait. Megismertetjük őket a növények fejlődésének feltételeivel. Az óvodában ágakat hajtatunk, növényeket csiráztatunk és gondozunk. Albumot készítünk az évszakok változásairól, ebbe közösen rajzolunk képeket. Egyszerűbb kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek, és összehasonlításokat tehessenek a gyerekek. Évszakonként elmegyünk a Farkas szigetbe, ahol megismerkedhetnek a vadon termő ismertebb növényekkel, mezei virágokkal, gyógyfüvekkel. A környezettudatos nevelés kapcsán tapasztalatokat szerezhetnek a környezetük védelméről, a környezet esetleges szennyeződéséről is. Az élményszerző séták során gyűjtjük a természet kincseit, majd közösen osztályozzuk, és hasznosítjuk azokat. Megtapasztaljuk az időjárás változásainak hatását a növények, állatok, emberek életében. A mikro csoportos és kiscsoportos séták alkalmával megismerkedünk az óvoda közelében lévő utcákkal, intézményekkel. Vásárolhatnak a gyermekek a közeli boltokban, a piacon. A vásárolt élelmiszereket feldolgozzuk és közösen elfogyasztjuk. A város intézményei közül megismerkedünk a Múzeummal, a Művelődési házzal, a könyvtárral, ellátogatunk más tagóvodákba és az iskolába.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


56 Megmutatjuk a gyermekek érdeklődésére számot tartó intézményeket (Rendőrség, Tűzoltóság, Vasútállomás, Posta…) Elmegyünk néhány gyermek családjához is. Beszélgetünk a családok tagjairól, otthoni munkáikról. Elmegyünk néhány szülő munkahelyére is, s ott beszélgetünk a foglalkozásukról. A természetes élőhelyén megfigyeljük az állatokat. A gyermekek megismerhetik életmódjukat, kicsinyeiket, gondozásukat és a hasznukat. Lehetőséget teremtünk arra, hogy kerti munkát végezhessenek gyermekeink. Segíthessenek a növények ültetésében, a veteményezésben, a termények betakarításában. Az élményszerző séták alkalmával gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedést, ahol elsajátíthatják az alapvető szabályokat. Felismertetjük a járműveket, összehasonlítást végeztetünk. A környezet megismerése során is matematikai tapasztalatok, ismeretek birtokába juttatjuk a gyermekeket. Ismereteket szereznek a gyerekek a környezetünkben található formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőikről. Segítjük térviszonyok felismerését, tér-síkés mennyiségszemléletük alakulását. 6.7.2. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében cselekvéses, felfedeztető módon, közvetlen tapasztalattal és élményszerző udvari megfigyelések, séták és kirándulások alkalmával történik a csoportok kialakult hagyományainak, szokásainak megfelelően (mikro- és kiscsoportokban). Évszakonként legalább egy alkalommal a Farkas-szigetben, vagy a Halas-tónál szervezünk programokat a gyermekek számára. A környezet tevékeny megszerettetése témaköreinek feldolgozása során alkalmazzuk a projekt pedagógia módszerét. 6.7.3. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során A gyermekek tapasztalatai nagyban szolgálják a szókészlet bővítését. A gyermekekkel folytatott személyes beszélgetések során oda tudunk figyelni minden gyermekekre, kérdéseiket meg tudjuk válaszolni. A séták során valós élethelyzeteket élünk át így mód van a helyes köszönés, bemutatkozás, megszólítás gyakorlására. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek osszák meg egymással tapasztalataikat, meséljék el mit láttak, mindezt összefüggően, értelmesen mondják el. Arra ösztönözzük Őket, hogy tudakozódjanak, nyilvánítsanak véleményt. PEDAGÓGIAI PROGRAM


57 6.7.4. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.  Tudják saját születési idejüket és helyüket.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak annak szépségében, észreveszik a humoros helyzeteket.  A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, esztétikai alkotásokat.  Ismerik a környezetünkben élő állatokat  Ismerik a környezetük növényeit, s azok gondozását.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.  A tárgyakat meg tudják számolni, legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat.  Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd. 6.8. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. Feladatok: - A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása 3-6-7 éves korban. - A munkaeszközök használatának megtanítása 6.8.1. A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása 3-6-7 éves korban Az óvodás korú gyermekek munkajellegű tevékenysége a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A játékból bontakozik ki és a cselekvő tapasztalással elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetőséget adunk arra – kezdetben segítséggel -, hogy a gyermekek saját személyük, illetve a csoport érdekében maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre képesek. A különböző munkafajtáknál ügyelünk arra, hogy a felnőtt PEDAGÓGIAI PROGRAM


58 tevékenysége mintaértékű legyen a gyermekek számára, mind az eszközök használatában, mind a munkafázisok sorrendjében. A tevékenységek sorrendjét mutató folyamatábrák segítenek a gyermeknek az önálló munkavégzésben. A gyermekek munkához való pozitív viszonyának kialakulása érdekében értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést biztosítunk. Mindhárom korcsoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetgondozást. A 3-4 éves gyermekek figyelemmel kísérik a csoportszoba növényeinek gondozását, részt vesznek az akváriumi halak etetésében, az udvar rendben tartásában. Ahol lehetőség van rá, a kiskert gondozásában, a falevelek összegyűjtésében segítenek a felnőtteknek. A rend fenntartásáért végzett szabályosan ismétlődő mindennapi munkába erejükhöz mérten bevonjuk őket (szőnyeg felhajtása, székek elrendezése, játékok elrakása, stb.). A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit csak akkor vezetünk be, ha a munkafolyamat menetét, fogásait az önkiszolgáló tevékenység gyakorlása során már jól elsajátították. A dajka nénikkel közös megállapodás alapján alakítjuk ki a naposi munka cselekvésláncát. Az alkalomszerű, ismétlődő munkát irányításunkkal végzik (eszközök kiosztása, összeszedése, öltöző, mosdó rendjének megőrzése). Megtervezzük az egyéni megbízások lehetőségeit (információ közvetítése, Kisebbek segítése az öltözőben, mosdóban, apró ajándékkészítés, a jeles napok előkészítése, stb.). A gyermekek segítenek az élősarok gondozásában, tevékeny részt vesznek az óvodaudvar tisztán tartásában (avargyűjtés, fű összegereblyézés). Lehetőséget biztosítunk számukra az akvárium gondozáshoz (etetik a halakat, lemossák a köveket, növényeket). Irányításunkkal télen részt vesznek a madarak etetésében. A gyermekek felelősségérzetének fejlesztése érdekében felelősi megbízatásokat adunk. Az 5-6-7 éves gyermekek önállóan végzik a naposi munkát. Közösen eldöntik a munka megosztását, a szokásrendszernek megfelelően végzik azokat. Alkalomszerű, egyéb munkákkal a gyermekeket önálló vállalkozások alapján bízzuk meg, a gyakori elismerés, dicséret, ösztönző hatására építve. Segítenek a csoportszoba díszítésében, takarításában, játékok lemosásában. Tevékeny részt vesznek sütemények, saláták, befőttek elkészítésében. Segítenek egymásnak az öltözködésben, cipőhúzásban. Nagyobb önállóságot biztosítunk nekik az élősarok gondozásában, az udvar rendbetételében. Télen gondoskodnak a madarakról gondozzák az akváriumot, ünnepekre apró ajándékokat készítenek a kisebbeknek, szüleiknek, felnőtteknek. PEDAGÓGIAI PROGRAM


59 A gyermekek felelősségérzetének fejlesztése érdekében egyre szélesebb körű felelősi megbízatásokat adunk, ezáltal a gyermek munkajellegű tevékenysége kötelességteljesítés alakulásának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 6.8.2. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén        

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Felelősséggel és céltudatosan végzik a vállalt feladatokat. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények- és állatok gondozásában. Örömmel segítenek a kisebbeknek, társaiknak, a felnőtteknek. Szeretnek meglepetést készíteni egymásnak, a szüleiknek, az óvoda dolgozóinak, az iskolásoknak.  Kialakul bennük a környezetük tisztasága és esztétikuma iránti igény.  Az örömmel végzett munka során kialakul kitartásuk és felelősségtudatuk. 7. FELADATAINK A NEVELŐMUNKA DOKUMENTÁLÁSÁVAL KAPCSOLATBAN  Heti rend- napirend összeállítása.  A gyermekcsoportok nevelési és tevékenységi terve. Tervezési időkeret:

nevelési terv félév tevékenységi terv negyedév eseményterv, szervezési munkák 1 hónap Ez a dokumentum tartalmazza a csoportra differenciáltan vonatkozó szokásszabályrendszereket, a jeles napokhoz, évszakokhoz tervezett tevékenységi témaköröket, az anyagokat és az eseményekkel járó szervezési munkákat, értékeléseket. A gyermekek mérési eredményeinek dokumentálása: o Gyermektükör o 5 éves emberrajz o Diszlexia gyorsteszt o Tervezett és spontán rajzos diagnosztikák o Az integrációs programban részt vevők DIFER mérésének eredménye, fejlesztő lapja o Az etnikai programban részt vevők fejlesztő lapja o Az egyéni fejlesztésben részt vevők fejlesztő lapja PEDAGÓGIAI PROGRAM


60 Időkeret: folyamatos és a szabályzóknak megfelelően  Felvételi és mulasztási napló Időkeret: folyamatos Tartalma: Gyermekekre vonatkozó pontos adatok vezetése, hiányzások kimutatása.  Etnikai programban részt vevő gyermekek fejlődési lapja Időkeret: folyamatos Tartalma: a gyermekek képességének szintje és az óvodapedagógus fejlesztési tervei, értékelései  A SNI gyermekek fejlesztési lapja Időkeret: folyamatos Tartalma: az óvodapedagógus fejlesztési tervei, értékelései  A kiegészítő integrációs programban részt vevő gyermekek DIFER mérései, és az erre épített fejlesztési tervek, és azok értékelése Időkeret: folyamatos Tartalma: a DIFER mérés eredménye, és az óvodapedagógus arra épülő fejlesztési tervei, értékelései  A gyermekvédelmi munka tervezete és értékelése Időkeret: folyamatos Tartalma: jogszabályoknak megfelelően  A tehetséggondozás rendszerszerű működésének dokumentálása Időkeret: folyamatos Tartalma: a tehetséggondozó programban megfogalmazottaknak megfelelően

PEDAGÓGIAI PROGRAM


61

II. NEMZETISÉGI ÓVODAI NEVELÉS KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMJA

2 0 13 PEDAGÓGIAI PROGRAM


62

1. Helyzetelemzés Intézményünkben a cigány gyermekek nagy száma indokolttá teszi, hogy a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiben megfogalmazottak alapján nagyobb odafigyeléssel tervezzük a cigánygyermekek beilleszkedését, fejlesztését, integrálódását az óvodai gyermekcsoportokba. A kisebbségi óvodai nevelésünk formája: Cigány kulturális nevelést folytató óvoda, melyben magyar nyelven folyik a nevelés

2. A program célja  A 3-7 éves, többségében hátrányos és etnikai gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a kibontakoztatásának elősegítése szeretetteljes, másságot elfogadó légkörben, különös tekintettel sajátosságokra és az eltérő fejlődési ütemre.

kisebbséghez tartozó gyermeki személyiség gyermekközpontú, a az életkori, az egyéni

 A kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások ápolása és fejlesztése  A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása úgy, hogy tudatosan építünk a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hagyományokra. 3.Alapvető feladatok az óvodai nevelés keretén belül Óvodáinkban a nemzetiségi óvodai nevelés a szülők igénye alapján magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelés formájában valósul meg.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


63 Az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. A kultúrák közötti különbségek elfogadására nevelés A különbségek elfogadása szempontjából különös szerepe van a közös élményekre épülő együttes tevékenységeknek. Az együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint a figyelmesség, az együttérzés, a segítőkészség, önzetlenség. A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd belátásuk alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet a felnőttek közvetítenek. Ahhoz, hogy elfogadják egymás kultúráját, szokásait, hagyományait, és a tárgyi kultúrák értékeit, azokat előbb meg kell ismerniük. A cigány/roma gyermekeket is nevelő csoportokban, a mindennapokban és a rendezvényeken egyaránt teret és helyet biztosítunk a magyar és a cigány néphagyományok, szokások megjelenésének. A tárgyi kultúrák értékeit az Ovigalériákban, vagy a kiállító terekben is megismerhetik a gyerekek. A családok közötti kapcsolatok mélyülését szolgálják az óvoda által szervezett óvodai és óvodán kívüli programok. Mesélés, verselés Az óvodai mesélés, verselés a cigány/roma gyermekek identitástudatának lehetőségét is magában hordozza. A hagyományokhoz kapcsolódó, - és részben helyileg az óvónők által összegyűjtött, - köszöntőket, meséket és mondókákat használjuk a kultúra értékeinek megismertetéséhez. Lehetőségeink szerint egy-egy mese megismeréséhez autentikus előadót hívunk. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Csak a koruknak megfelelő tartalmú cigány népzenei anyagot tanítunk az óvodában. Zenehallgatási anyagként autentikus zeneműveket is megismertetünk, lehetőség szerint eredeti előadóval. Fontos az otthonról hozott tánctudásukat elismerni; felismerni és felismertetni az előadásban rejlő értékeket. A zenei ízlés és igényesség alakítása az óvoda feladata. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Az óvodában törekszünk arra, hogy a szomatikus – motorikus – manuális tehetség csírái a szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának megismerése révén kifejlődhessenek.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


64

4. A TEVÉKENYSÉGEK RÖVID MÓDSZERTANI ÖSSZEGZÉSE 4.1. JÁTÉK A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység. A játékot elsősorban a gyermek egyéni és közös élményeinek újraéléseként értelmezzük. A játék jellemzői a cigánygyermekek körében: - A nagycsalád és természet közelében élés hatásai motiválják. - Játékukban erőteljesebben elkülönül az azonos nemű szülők utánzása, a felnőttes viselkedés meghatározó a gyermekek játékában. - Témaválasztásuk igen gazdag, főzés, étkezés, gyermekgondozás, papásmamás, csoportos utazás, ugrálás, futkározás, harci játék, labdajáték, autózás, kártyázás. - Szabálytudatuk-ismeretük kissé elmarad az életkori szinttől. - Fejlett empátiás készséggel rendelkeznek. - Kevés játékeszközt ismernek. Feladatok:  Egyéni és közös élményszerzés után nyugodt légkör, elegendő hely, idő, eszköz biztosítása a játékhoz  A játékeszközök használatának megismertetése  A gyermekek beszédkészségének, viselkedési kultúrájának alakítása, szabálytudatuk kialakítása 4.1.1 Egyéni és közös élményszerzés után nyugodt légkör, elegendő hely, idő, eszköz biztosítása a játékhoz Olyan derűs légkör kialakítására törekszünk, hogy mindenki érezze a társa és a felnőttek szeretetét, elfogadását, a továbbjátszás lehetőségét. Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. Az udvaron is megteremtjük a lehetőségét annak, hogy mozgásos vagy szerepjátékokat játszhassanak a gyerekek. 4.1.2. A játékeszközök használatának megismertetése PEDAGÓGIAI PROGRAM


65 A gyermekek az óvodába érkezéskor a felnőttek és a többi gyermek példájából tanulhatják meg a játék eszközök nevét és helyes használatát. 4.1.3. A gyermekek beszédkészségének, alakítása, szabálytudatuk kialakítása

viselkedési

kultúrájának

A nap egész folyamán, így a játékban is fontos a felnőttek példaadása. A kulturált viselkedés szabályainak betartásakor a pozitív megerősítést alkalmazzuk. A csoportban dolgozó felnőttek közös értékrendet és szabályrendszert képviselnek. A közösen kialakított szabályok betartatása valamennyiük feladata. Szerepjátékban a felnőtt együttjátszásakor minden lehetőséget kihasználunk az elvárható beszédstílus, és a megfelelő szókapcsolatok megtanítására. JÁTÉKFAJTÁK Mozgásos játékok: A nagymozgások fejlesztésére az udvaron és a csoportszobában is biztosítunk megfelelő eszközöket (pad, zsámoly, bordásfal, tornaszőnyeg, karika, mászókötél). Sokféle mozgásos játékot tanítunk az eszközökhöz kapcsolódva. A szem- kéz koordináció fejlesztéséhez (karika, kuglik, homokozó játékok, különböző méretű gyöngyök, barkácsoló, ábrázoló eszközök) Gyakorló játék: A ritmikus gyakorlás és megismerő tevékenység során fejlesztjük a szem-kéz koordinációt, a dominanciát, a térérzéküket. Szerepjáték: A szerep játék során lehetőség nyílik a feszültségek, belső problémák kifejezésére, az átélt élmények újraélésére. Szabályjáték: A játék örömét a szabályok pontos betartása erősíti. Konstrukciós építőjáték: az egyéni ötletek, elképzelések megvalósítását szolgálja, lehetőséget teremt a finommozgások gyakorlására, a gyermekek kreativitásának megjelenésére Barkácsolás: aktívan kapcsolódhatnak be a gyerekek a meghibásodott játékok kijavításába, átérezve munkájuk eredményét, örömét. Az általuk készített eszközök a játéktevékenység eszközévé válnak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


66 A játéknál is mindig készen állunk az együttműködésre. Szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, együtt játszunk a gyermekekkel, segítjük a különböző fejlettségű gyermekek együttjátszását. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Változatos játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük.  Megismerkednek a játékok építőelemek tulajdonságaival (szín, alak, forma, nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.  A játékban örömüket lelik, képesek egy játéktémát több napon keresztül is játszani.  Kedvelik a szabályjátékokat, képesek a normák betartására.  Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok. 4.2 JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS Célja: rendelkezzenek a gyermekek életkoruknak megfelelő tapasztalattal a társadalmi és természeti környezetükről 4.2.1 Mese, vers, báb, dramatikus játék A tevékenység célja: pozitív személyiségjegyek megalapozása csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Jellemzők az etnikum körében:  A cigány-nyelv kevés absztrakt fogalmat tartalmaz  Kommunikációs zavarok tükröződnek, a két nyelv közül 3 éves korra egyik sem tud igazán elmélyülni.  Hangszín, hanglejtés zavarai  Fokozott hangerő, beszédfegyelem hiányossága  Szó- és mondatszerkesztés bizonytalansága  Saját mondavilág

PEDAGÓGIAI PROGRAM


67 Feladatok:  Az óvodába járó cigánygyermekekkel megismertetjük saját mondaviláguk értékes elemeit, bővítjük szókincsüket  Nyugodt, meghitt körülményeket alakítunk ki a meséléshez, dramatikus játékokhoz

Az óvodába járó cigánygyermekekkel megismertetjük saját mondaviláguk értékes elemeit, bővítjük szókincsüket A szókincsgazdagítás lehetőségei a képolvasás, a hangutánzó játékok, a mesedramatizálás és a bábozás. Nagy hangsúlyt fektetünk a mimetikus, utánzó drámajátékokra, helyzetgyakorlatokra. Kezdetben a verbális önállóság, bátorság fokozásához dialógusra épülő játékokat iktatunk be (pl. telefonálás, felnőtt-gyermek között). Később a képalkotás, képi történet verbális feldolgozása következik. Többjelentésű szinonim kifejezéseket tanítunk. Az óvodai irodalmi nevelés a cigánygyermek identitástudatának lehetőségeit rejti magában. A cigányság hagyománytisztelő nép, az ünnepeket szereti, az ehhez kapcsolódó köszöntőket, énekeket igyekszünk szülőktől, nagyszülőktől megismerni, összegyűjteni. Az etnikai programmal dolgozók munkaközössége által összeállított mese és mondókagyűjteményt használva biztosítjuk a cigány kultúra értékeinek megismertetését. Lehetőségeink szerint egy- egy mese megismeréséhez autentikus előadót hívunk. Nyugodt, meghitt körülményeket alakítunk ki a meséléshez, dramatikus játékokhoz Állandó helyet biztosítunk a mindennapi meséléshez, ceremóniákkal keltjük fel a gyermekek érdeklődését. A meséket több napon keresztül hallgatják a gyermekek. A versek kiválasztása, bemutatása élményekhez kötődő. A gyakorlás egyéni verseléssel, történik. Az anyanyelvi és dramatikus játék tere a szabad önkifejezésnek és az anyanyelvi szabályok alkalmazásának is.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


68 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat  A mesehallgatást várják, igénylik  Egyszerűbb meséket szívesen mesélnek, báboznak és jelenítik meg dramatikus játékkal.  Játékukban megelevenedik néhány kedvelt mesehőssel megtörtént dolog  Ismernek cigány verseket, meséket 4.2.2 Mozgás, mozgásos játék A tevékenység célja: a gyermekek mozgásigényének kielégítése és a mozgás megszerettetése. a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. az állóképesség, a kitartás és az akarat fejlesztése. Etnikumra jellemző:    

Testi képességek közül az állóképesség gyengébb. Ügyességük, mozgékonyságuk feltűnően jó. Ösztönösen sokat mozognak Az ugrálás, a futás, a labdázás, a versenyjátékok különösen közel állnak hozzájuk.

 Feladatok:  Megfelelő mennyiségű szabad és szervezett mozgástevékenység biztosítása.  Korrekciós, prevenciós mozgásos tevékenységek biztosítása Megfelelő mennyiségű szabad és szervezett mozgástevékenység biztosítása. A rendszeres mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ennek eredményeképpen egészségesebb lesz a gyermek. Különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot. A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata beépíthető a testnevelés foglalkozásokba: az észlelés területéről az alaklátás, a forma állandóság fejlesztése, térészlelés fejlesztése. A verbális fejlesztés során a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori PEDAGÓGIAI PROGRAM


69 megnevezésére van mód. A cigánygyermekeknek fokozott a mozgásigényük, ezért a mindennapos mozgás része a napirendünknek. A szabadban végzett mozgások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, az egészség megőrzését, megóvását. Korrekciós, prevenciós mozgásos tevékenységek biztosítása A testnevelés foglalkozásokba beépítve prevenciós láb és tartásjavító mozgásokat is végzünk. Igény szerint külön szervezett foglalkozásokat is biztosítunk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.  A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul, fejlődik.  Betartják a szabályokat, versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.  Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.  Jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekekké válnak. 4.2.3 Ének, zene, énekes játékok A tevékenység célja: a gyermekek szeressék az éneklést, az énekes játékokat. formálódjon ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk, zenei hallását. jussanak minél több autentikus zenei élményhez a gyermekek, formálódjon zenei ízlésük. Etnikumra jellemző:  A cigány családok zenekedvelő családok.  Tiszta, szép éneklés, jó ritmusérzék.  Szeretnek énekelni, táncolni, az otthonról hozott tánclépéseket idegen társaságban talpraesetten adják elő.  Sokat improvizálnak és jól utánoznak.  Táncaik jól begyakoroltak, nagyfokú önállóságot mutatnak.  Éneklésüket egyszerű – zenei – eszközökkel (kanál, kanna, stb.) kísérik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


70 Feladatok:  Az óvodáskornak megfelelő tartalom biztosítása.  A zenei anyag igényes válogatása, zenei eszközök megismertetése.

Az óvodáskornak megfelelő tartalom biztosítása Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak (gyermekdalok, népdalok, mondókák, ünnepekhez kapcsolódó dalok). A cigány gyermekek körében emeltszintű zenei nevelés és korai tehetséggondozás valósítható meg. A zenei anyag igényes válogatása, zenei eszközök megismertetése Csak a koruknak megfelelő tartalmú cigány népzenei anyagot tanítunk az óvodában. Zenehallgatási anyagként autentikus zeneműveket is megismertetünk, lehetőség szerint eredeti előadóval. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek mernek és tudnak egyedül énekelni, örömmel játszanak énekes játékokat.  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát.  Ismernek cigány népdalokat, rigmusokat 4.2.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: Fejlődjön a gyermekek élmény- és fantázia világának képi szabad önkifejezése. Gazdagodjon a gyermekek tér- forma és színképzete, formálódjon esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük. Az etnikum jellemzői:  hiányos tárgyi, eszközi feltételek otthon  fejlett képi kifejező erejük, gazdag, élénk, feltűnő a színhasználatuk (komplementer színek) PEDAGÓGIAI PROGRAM


71  határozott vonalvezetés, konvenciómentesség, jó kézügyesség  természet-közeliség Feladatok:  Biztosítjuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit.  A szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának pontos megtanítása.  Művészeti élmények biztosítása Biztosítjuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit Az óvodában törekedni kell arra, hogy az intellektuális tehetség ne nyomja el a szomatikus – motorikus – manuális tehetség csíráit, mindazt, amiben inkább a cigánygyermekek tűnnek ki. Gondoskodnunk kell azoknak a cigánygyermekeknek a foglalkoztatásáról, akiknek otthon hiányosabbak a tárgyi feltételei. Minél több féle eszközt, anyagot ismerjenek meg a gyerekek. A szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának pontos megtanítása A tevékenységben egyszerre részt vevők alacsony létszáma lehetővé teszi az egyéni segítségnyújtást. Művészeti élmények biztosítása Az elkészült gyermekmunkákat kiállítjuk a csoportszobában az erre kijelölt helyen. Alkalmanként az óvodában kiállított művekkel is megismertetjük gyermekeinket. Az óvodapedagógusok rendszeresen látogatják a gyermekekkel városban kínált művészeti kiállításokat. Lehetőség szerint cigány származású művészek alkotásait is bemutatjuk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén      

Képes a művészeti élmények befogadására és verbalizálására. Az eszközöket készségszinten kezelik. A megismert technikákat önállóan tudják alkalmazni. Élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg a képalkotásban. Kedvelt színeiket érvényesítik, a téralkotásban ötletesek. Emberábrázolásukban megjelenítik a részformákat is. PEDAGÓGIAI PROGRAM


72

4.2.5 Környezet tevékeny megismerése Célja: A gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, életkoruknak megfelelő szinten. Teljes biztonságban tájékozódjanak és igazodjanak el a környezetükben. Formálódjon a gyerekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélete Az etnikum jellemzői:  Természet-közeliség tűz-víz, időjárás hatásait jól ismerik.  Feltűnő állatszeretet.  A gyermekek ház körüli munkája is hozzájárul az élő és élettelen természet megtapasztalásához.  A természet és társadalom szabályait nem megtanulja, hanem interiorizálja, hamarabb válik felnőtté. (pl. viselkedésben, öltözködésben).  Az óvodáskorú gyermekek matematikai érdeklődése és tudása kissé egyoldalú, amire otthon szükség van, azt feltűnően jól, amire nincs azt egyáltalán nem tudja. Feladataink:  A közvetlen és tágabb környezet felfedeztetése  Pozitív érzelmi viszony kialakítása a lakóhelye, a szűkebb és tágabb környezeti értékek iránt  Környezetvédő magatartásforma kialakítása  Matematikai érdeklődésük felkeltése  A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat, ismerkedés során. A közvetlen és tágabb környezet felfedeztetése A cigány gyermekeknél más összefüggésekre tevődik a hangsúly a család, az öltözködés, a tisztálkodás, az időjárás, az ünnepek témakörében. Új elemként kerül feldolgozásra a cigányságról szóló alapismeret (népismeret). A közlekedés témakörnél bővíteni kell a gyermekek közlekedési szabályismereteit, fogalmait. A családból hozott hiedelmekkel, babonákkal óvatosan kell bánni, szerencsés a családokkal együtt megoldani. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a lakóhelye, a szűkebb és tágabb környezeti értékek iránt PEDAGÓGIAI PROGRAM


73 Közvetlen tapasztalattal és élményszerző udvari megfigyelések, séták és kirándulások alkalmával ismerkedek a gyermekek lakóhelyükkel, annak nevezetességeivel. Felhívjuk gyermekeink figyelmét a természeti és az ember alkotta szépségekre. Megtanítjuk arra, hogy e szépségeket csak úgy tudjuk sokáig élvezni, ha vigyázunk rájuk. Környezetvédő magatartásforma kialakítása Külön feladatunk a cigánygyermekek környezeti, esztétikai nevelése. Ez azért fontos, mert pozitív példát otthon alig látnak, ezáltal nem tanulnak. Arra neveljük őket, hogy ne szemeteljenek, óvják környezetük tárgyait, növényeit. Ne rongáljanak! A gyermekek által igyekszünk formálni a szülők szemléletét. Matematikai érdeklődésük felkeltése A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. A matematikai kifejezések fokozatosan épülnek szókincsükbe. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, fejlődik tér, sík és mennyiségfogalmuk. Feladatunk, hogy egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük matematikai ismereteiket. Az ismerős területeket felszínre hozva kell a gyermeket elvezetni az ismeretlen felé, nap mint nap, együtt élve a gyermekek családi élményanyagával. A matematikai nevelésben állandó vizsgálódás tárgya legyen, hogy a tárgyi világról a képi, a képiről a fogalmi, az elvontabb felé milyen mértékben képes a gyermek elmozdulni. A játékos tartalmú vásárlás, terítés, matematikai igazságtartalmában rejlő lehetőségeket felhasználjuk a gyermek erkölcsi felfogásának megalapozására. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat, ismerkedés során. A séták során valós élethelyzetben gyakorolhatják a köszönést, megszólítást, véleménynyilvánítást. A séták utáni megbeszélések jó alkalmat nyújtanak a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejező készségének fejlesztésére. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket a számukra nehéz gyűjtőfogalmakkal, rászoktatni a gyermekeket, hogy élményeiket, benyomásaikat merjék szóban kifejezni, tudjanak kérdezni. Sajátítsák el az alapvető gondolkodási műveleteket (analízis, szintézis, összehasonlítás, megkülönböztetés, stb.). Nagy hangsúlyt fektetünk a névutók, irányok térben és maketten, síkban történő begyakorlására. PEDAGÓGIAI PROGRAM


74

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén     

A gyermekek tudnak tájékozódni környezetükben Ismerik az egyes évszakokat jellegzetességeivel A növénygondozás legegyszerűbb műveleteit önállóan gyakorolják Ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat Ismerik a közlekedési eszközöket, gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában  Tudnak tárgyakat számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiségi, nagyság, forma, szín szerint  Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé, stb.) 4.2.6 Munkajellegű tevékenységek Célunk: Alakuljanak ki a gyermekekben olyan készségek, tulajdonságok, szokások, melyek pozitívan befolyásolják a környezethez való viszonyukat, közösségi kapcsolatukat, kötelességteljesítésüket. Etnikumra jellemző:  Hamar megszokják az önkiszolgálást, jó kézügyességük átsegíti őket a hiányos tapasztalatokon  A lányoknak modell értékű az anyuka, nagymama munkája  A fiúknak más jellegű modellt nyújt a család  Nincs kitartásuk a munkavégzés területén Feladatunk:  Különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása.  Munkaeszközök használatának megtanítása Különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása. Az óvodában a munka játékos jellegű, amely áthatja a mindennapi tevékenység egészét. Az önkiszolgálás, a naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák, vagy PEDAGÓGIAI PROGRAM


75 kerti munka jelentsen tényleges munkavégzést a gyermekek számára. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül választható. A cigánygyermekek cselekvési kultúrája fejlettebb a többi gyermekénél, mivel otthon kenyeret vág, eteti, itatja, tisztába teszi kisebb testvérét, sepreget. A gyermekeknek a munkavégzés alapképességei, szokásai az óvoda hatására kialakulnak, ezért rajtuk keresztül próbálunk hatni a családokra. Próbáljuk bevonni őket különböző óvodai feladatokba (udvar rendezése, társadalmi munka). Munkaeszközök használatának megtanítása Vannak azonban a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó elemei is, ezért itt be kell tartani a fokozatosság és rendszeresség elvét, s ezeket a játékba is gyakoroltatni kell (pl. saját törölköző, fogmosó felszerelés használata). A felnőttek és a gyermekek modell szerepe a munka területén kiemelkedően fontos! A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén      

A gyermekek örülnek a közös munkának és szívesen végzik Megtanulják használni a munkaeszközöket Kialakul bennük a környezetük tisztasága és esztétikuma iránti igény Kötelességüket, egyéni megbízásaikat szívesen teljesítik Segítenek a kisebbeknek Az örömmel végzett munka során kialakul kitartásuk és felelősségtudatuk

PEDAGÓGIAI PROGRAM


76 III. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK ELVEI INTÉZMÉNYÜNKBEN A szabályzó az alábbi jogszabályok figyelembe vételével készült: -

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet; 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Óvodáinkban ellátjuk a 3-7 éves kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált fejlesztését, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek és a kiemelten tehetséges gyermekek fejlesztését. A sajátos nevelési igényű gyermek speciális fejlesztése a fogyatékosság típusának megfelelő szakképzett szakember közreműködését igényli. Felvállaljuk a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos; valamint az autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkcióval rendelkező gyermekek a többi gyermekkel együtt történő fejlesztését. A sajátos nevelési igény megállapítása; a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztés alapja az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye. Általános elvek: A Helyi Pedagógiai Programban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak megvalósítására törekszünk a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is. A nevelés hatására a sérült gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A PEDAGÓGIAI PROGRAM


77 gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermek Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint: „4. § [...] 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd," A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált formában történő fejlesztésének célja: A nevelési programba foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek úgy, hogy  az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődési üteméhez,  fejlesztésük számukra megfelelő területeken valósuljon meg,  a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,  a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvoda nevelési programjának tartami elemeivé. A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei intézményünkben:  Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team- munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermek igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé.  A sajátos nevelési igény a szokásos differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását; illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy  a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segítse  a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg PEDAGÓGIAI PROGRAM


78  terhelhetőségét biológiai állapota befolyásolja. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai –orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák terápiás együttműködésével. A sajátos nevelési igényű gyermek integrált formában történő fejlesztésének feladatai:  a hiányzó, vagy sérült funkció helyreállítása, újak kialakítása  a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása  a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása  az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése  az egyes területeken kimagasló képességek felismerése, fejlesztése A feladatellátás érdekében intézményünk  pedagógiai programjának készítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének elveit  külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányának leküzdéséhez  támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, továbbképzéseken Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető; melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: A., Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek megválasztása alkalmazkodást jelent az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. B., A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus  egyénre szóló módszereket, technikákat alkalmaz

PEDAGÓGIAI PROGRAM


79  a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti  egy-egy nevelési helyzethez, probléma megoldásához alternatívákat keres  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez  együttműködik a különböző szakemberekkel; javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását gyógypedagógus, terapeuta segíti. C., A gyermek fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását  javaslatot tesz a módszerek alkalmazására, a módszerváltásra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására  segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában,  együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat  kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitációs sikerességét szolgáló ismeretek átadásával  részt vesz a befogadó közösség felkészítésében  részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptálásában A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés- specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során: Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek: Az óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja az óvodai nevelés valamennyi területén. A mozgáskorlátozott gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a hátrányok csökkentése, megszüntetése; a szükséges egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása; mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. A látássérült gyermek: A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását. PEDAGÓGIAI PROGRAM


80 Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanulása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet; a higiéné, különösen a szem és kéz tisztántartása. A látássérült gyermek gondolkodás, és beszédfejlődését a látáson alapuló élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Hallássérült gyermekek fejlesztésének elvei: A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. Az anyanyelvikommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe kell vonni a hallássérült gyermekeket. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének elvei: Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. Beszédfogyatékos gyermek fejlesztésének elvei: Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív beszédhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés; a mozgás és észlelési, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítás; az érzelmi élet fejlesztése; speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. Az eredményes fejlesztés a logopédia módszereinek alkalmazásával valósulhat meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek fejlesztésének elvei: Az óvodai élet egész idejében használandó a fejlesztésre. A gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. Az óvodai nevelés fő feladata, a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia. Az óvodai nevelés fő céljai:  kommunikációs terápia  viselkedésproblémák terápiája PEDAGÓGIAI PROGRAM


81  korai elemi készségek kialakítása önkiszolgálás)  gondolkodási készségek terápiája

(szobatisztaság,

rágás-evés,

A fejlődés egyéb pszichés zavarával küzdő gyermek fejlesztésének elvei: Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat a részképesség- zavarok korrekciója és kompenzálása. További feladat megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


82 IV. KIEGÉSZÍTŐ INTEGRÁCIÓS PROGRAM Az Integrációs Program alapjául szolgáló jogszabályok: - Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. EMMI rendelet 173.§ - 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§. 12/b. pont - Az Óvodai nevelés országos alap programja (363/2012. Korm. rendelet) l Az Integrációs Program célja:  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása  Hatékony védelem kialakítása a hátrányos megkülönböztetés ellen  Olyan gyermekközpontú és családorientált szemlélet alakítása, amely alkalmas a kora gyermekkori fejlődés többirányú elősegítésére  Olyan szemlélet és módszerek tudatossá tétele, amellyel a hátrányos helyzetből adódó lemaradások sikeresen ellensúlyozhatók. A program alkalmazásában hátrányos helyzetűnek azok a gyermekek, akiket családi körülményei, hátrányos helyzete miatt a jegyző védelembe vett, ill. akinek rendszeres gyermekvédelmi jogosultságát a jegyző megállapította. A hátrányos helyzetű gyermekek körében halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, ill. szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezték be sikeresen. (A szabály szerint az óvodás gyermekek esetében a gyermek három éves korában kell vizsgálni a szülők iskolai tanulmányai befejezésének tényét, az óvodáztatás további éveiben az ekkori nyilatkozat marad érvényben.) A halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülés csak akkor változik meg, ha a gyermek kikerül a hátrányos helyzetűek csoportjából. 1. Szervezési feladatok: - Intézményünkben a teljes körű, lehetőleg 3 évig tartó óvodáztatásra törekszünk. - Az óvodába nem jelentkezett HHH gyermekeket felkeressük otthonukban, hogy a szülőket tájékoztassuk az óvodáztatás előnyeiről. - A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a törvényi előírásokat, az óvodai szabályzókat. - A gyermekek elosztásánál figyelembe kell venni: - az etnikai programot igénylő gyermekek számát PEDAGÓGIAI PROGRAM


83 - sajátos nevelési igényű gyermekek számát - HHH gyermekek számát - tagóvodai szinten törekedni kell az arányos csoportlétszámra - Különösen figyelünk a HHH gyermekek arányos elosztására. Egyes tagóvodákban a csoportokon belül a HHH gyerekek aránya nem térhet el egymástól 25 %-nál nagyobb mértékben. - Az óvodáink városon belüli elhelyezkedése olyan, hogy a Katica, Fészek, Napfény, Szivárvány, Árpád óvodák esetében az óvodák közötti arányos elosztás is megoldható. - A hiányzások minimalizására törekszünk. Az óvodapedagógusok kötelesek az igazolatlanul hiányzó gyermekek szüleit felkeresni, hogy ösztönözzék őket a gyermekük rendszeres óvodáztatására. A továbbiakban az intézményi, a fenntartói és a törvényi szabályzók szerint kötelesek eljárni. - Az óvodák nyitva tartását a szülők igényeihez alakítjuk. - A nevelésmentes napokat olyan időpontra tesszük, amikor várhatóan kevesebb problémát okoz a gyermekek elhelyezése (augusztus vége, iskolai szünetek). - A szülői értekezleteket munkaidő után tartjuk. - A gyermekek fejlettségéről történő egyéni tájékoztatásra több időpontot jelölünk ki, hogy a szülők kiválaszthassák a nekik legmegfelelőbb időpontot. - A teljes akadálymentesítés jelenleg a Napfény óvodában van megoldva. Felelős: intézményvezető tagóvodavezetők 2. A nevelőtestület együttműködése - A tagóvodákban az óvodapedagógusok havi rendszerességgel esetmegbeszélést tartanak a közös feladatok megbeszélésére, értékelésére. - A csoportokban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka,- szükség szerint a fejlesztőpedagógus,- havi rendszerességgel megbeszélést tart a HHH gyermekekről. - Szükség esetén hospitálásokat tartanak tagóvodán belül, vagy más tagóvodában az óvodapedagógusok. - Évente legalább egyszer a nevelőtestület valamennyi tagja részvételével értékeli a Program céljainak elérése érdekében tett lépéseket. Felelős: tagóvodavezető óvodapedagógusok vezetőhelyettes 3. A pedagógiai munka kiemelt területei:

PEDAGÓGIAI PROGRAM


84 - Családlátogatáson ismerkedünk meg a gyermekekkel és családjukkal. A „Gyermektükör” anamnézis részének kitöltésére kérjük meg a szülőket. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés történik. - A gyermekek fogadása elsősorban a gyermekek igényeinek figyelembe vételével történik, a szülőkkel történő megbeszélés alapján. - Az óvodai Nevelési Programunk a mindennapi mesével, a dramatikus játékok alkalmazásával, a „személyes percek” biztosításával a kommunikációs nevelésre (szókincs, beszédértés) nagy hangsúlyt fektet. - A bátorító nevelés alkalmazása, a lassított pedagógia az intézményes nevelésbe illeszkedést segíti; a bizalom, az elfogadás, az együttműködés légkörét teremti meg. - A gyermekekkel szemben támasztott követelmények érthetősége (folyamatábrák segítik a szokások rögzülését); valamint a cél elérésének a számukra is érthető jelzése (rajzos diagnosztika) önbizalmat, magabiztosságot ad gyermekeinknek. - A művészi alkotásokkal való gyakori találkozás, valamint a gyermekek fejlettségének megfelelő alkotómunka segít a gyermekeknek a saját értékeik felismerésében, valamint a magasabb rendű érzelmeik kibontakoztatásában. - A szülőkkel való partneri együttműködést segítik az öltözőben elhelyezett tájékoztató táblák. Felelős: óvodapedagógusok 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi segítségnyújtással kapcsolatos munka

ellátással,

a

szociális

A gyermekek testi fejlődését nyomon követjük, évente kétszer regisztráljuk a csoportnaplóban. - Gyermekorvos, védőnő vizsgálja meg legalább évente egyszer a gyerekeket. - Évente látási és hallási szűrővizsgálatot szervezünk a gyermekek számára. - Szükség esetén szakorvosi (szemészet, fogászat, fülészet, ortopédiai) vizsgálatot kezdeményezünk. - Szülői értekezletekre alkalmanként meghívjuk a gyermekorvost, vagy a védőnőt. - A gyermekjóléti intézmények kezdeményezéseit az óvodában propagáljuk. - A nyári óvodai szünet idejére a város által biztosított ingyenes ebéd igénybevételéhez szükséges igényfelmérést elvégzik az óvodák. - A szülők pénzbeli hozzájárulásával megvalósítható programok megszervezésénél ügyelünk arra, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki belőle a szülők szegénysége miatt. Alapítványokat működtetünk, pályázatokat írunk, hogy az arra befolyt pénzből fedezzük a kirándulásokat, a rendezvények kiadását. PEDAGÓGIAI PROGRAM


85

Felelős: gyermekvédelmi felelősök óvodapedagógusok 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel. - Kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálattal. A gyermekvédelmi felelősök évente többször részt vesznek a közös rendezvényeken, ahol a közös teendőkről beszélgetnek. - A Polgármesteri Hivatal szociális irodájának a gyermekvédelemmel kapcsolatos teendői ellátásában rendszeresen segítünk. - Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy gyermekük egészségügyi problémáival kapcsolatban a védőnőkhöz is fordulhatnak segítségért. - Tájékoztatjuk a szülőket a Nevelési Tanácsadó tevékenységéről. Szükség szerint javaslatot teszünk a gyermekek fejlesztésére. - A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére együtt készítünk a Nev: Tan. szakemberével fejlesztési tervet. Felelős: óvodapedagógusok 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása - Az iskolaérettség megítélését segítik az óvodai szabályzók, amelyekről a szülők tájékoztatást kapnak. - Közös projektet működtetünk városunk általános iskoláival, ami a gyermekek zökkenőmentes iskolakezdését segíti. - A tanítók és óvodapedagógusok közös továbbképzése segít a közös nevelési elvek elfogadásában. - Az iskola és óvoda vezetés a HHH gyermekek arányos elosztása érdekében az iskolai beiratkozás előtt megbeszélést tart. - A gyermekek fejlődését 1 évig figyelemmel követjük az iskolában is. Szükség szerint hospitálásokat, ill. megbeszéléseket tartunk. Felelős: intézményvezető intézmény vezető helyettes projekt – összekötők 7. Szülőkkel való kapcsolattartás - Minden szülővel személyes kapcsolatot alakítunk ki. - Az új gyerekek befogadása a gyermek igényeinek megfelelően történik, a „Befogadási terv”figyelembevételével.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


86 - A szülők a nevelési év folyamán bármikor kérhetnek gyermekük fejlődéséről részletes tájékoztatást. - Évente legalább egyszer az óvodapedagógusok kezdeményeznek megbeszélést, ahol megmutatják az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseit, a gyermek alkotásait, az elért eredményeket. - A naponkénti találkozók alkalmat adnak a legfontosabb észrevételek kicserélésére. - A csoportok életébe,- előzetes megbeszélés után, - a szülők bármikor betekintést nyerhetnek. - A szülők számára valamennyi dokumentumunk hozzáférhető. - A szülői értekezleteken lehetőséget teremtünk a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek megismerésére. Ha erre igény van, a szülők számára érdekesnek ígérkező témák előadóit is meghívjuk. Felelős: óvodapedagógusok 8. Intézményi önértékelés - A szülők és a gyermekek igényeit, elégedettségét illetve elégedetlenségét kétévente mérjük, a folyamatos javítás érdekében. - Az intézményi önértékelést az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján is elvégezzük. - Az intézményünk Integrációs Programjának eredményességét mérjük az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása figyelembevételével - Az értékelés eredményeit dokumentáljuk az éves vezetői beszámolóban

PEDAGÓGIAI PROGRAM


87

V. TEHETSÉGÍGÉRETEK GONDOZÓI RENDSZERE

2015

PEDAGÓGIAI PROGRAM


88 A TEHETSÉGGONDOZÁS TÖRVÉNYI HÁTTERE Törvény a Nemzeti Köznevelésről 2011.évi CXC. 1§ „1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal, erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.” A törvény 47§(11) pontja a Nemzeti Tehetség Programra hivatkozva meghatározza tehetséggondozás kereteit és céljait. A pedagógus kötelezettségeit és jogait tartalmazó 62§ (1) pontja, meghatározza a pedagógus feladatait: „A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét” és c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,” (2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 62§ Magyar közlöny, 2011 évi 162.szám) Nemzeti Tehetség Program, 126/2008 (XII.4.) OGY. határozat A Nemzeti Tehetség Program elfogadása innovációként ismeri el a tehetséggondozást. A Nemzeti Tehetség Program stratégiai célja a tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


89 „A törvényi paragrafus megerősíti, hogy a nevelőtestületeknek, óvodapedagógusoknak foglalkozni kell a tehetségnevelés elméletével és gyakorlatával, hogy az óvodások minél teljesebb életet élhessenek az óvodákban.” A törvényi rendelkezések alapján egyértelmű, hogy az óvodai tehetséggondozásnak helye és alapozó szerepe van a tehetségfejlesztésben. A Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézményben a törvényi szabályozás értelmezése után kiépítettük a kora gyermekkori tehetséggondozás rendszerét. A TEHETSÉGGONDOZÓI TEVÉKENYSÉGÜNK ALAPELVEI:  Elfogadjuk, hogy minden gyermek lehet tehetséges valamiben  Speciális tehetség területek fejlesztését vállaljuk a teljes személyiség kibontakoztatásával  Elkötelezettek vagyunk a tehetség gondozás magas színvonalú megvalósítása mellett  A tehetséggondozás folyamatában mélyítjük a kapcsolatunkat a családokkal  Akkreditált Kiváló Tehetségpontként törekszünk minél szélesebb körű hálózat kiépítésére A TEHETSÉG GONDOZÓI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK CÉLJA: A kora-gyermekkori tehetséggondozás célja: a gyermek adottságainak minél teljesebb kibontakoztatása, a tanulás utáni érdeklődésük felkeltése, valamint a szülők megnyerése a kora gyermekkori tehetségígéretek támogatásához. (Tóth, 2003)  a tehetséggondozás új szemléletének kialakítása  tehetség ígéretek kibontakoztatása városunk értékeinek tükrében  módszertani kultúránk gazdagítása a tehetséggondozás terén. A TEHETSÉGGONDOZÁS FELADATAI: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Törvényi kötelezettség és a jogszabályok folyamatos követése Elméleti, gyakorlati, szakirodalmi ismeretek bővítése Humán erőforrások feltérképezése, továbbképzési terv áttekintése Munkaközösség szervezése és működtetése Tehetségterületenkénti csoportok alakítása és működtetése Alapelvek, célok, feladatok meghatározása Tehetséggondozói modell értelmezése Személyi és tárgyi feltételek megteremtése PEDAGÓGIAI PROGRAM


90 9. Szülők tájékoztatása 10.Tehetséggondozói dokumentumok elkészítése TEHETSÉGGONDOZÓ MODELL ÉRTELMEZÉSE: Mönks- Renzulli - Ceizel modell Nagy Jenőné által értelmezett változatát választottuk intézményi modellnek:

(Nagyné, 2012) Tehetséggondozó programok és dokumentumok értelmezése, elkészítése: A 30 órás műhelymunka komplex tervezése:  célok, feladatok  a gyermek erős oldalának fejlesztését szolgáló játékok  a gyenge oldal fejlődését segítő játékok  a légkörjavítást, megőrzést segítő játékok  kiegészítő tevékenységek  tárgyi feltételek, eszközök A tehetséggondozó foglalkozás felépítése, vázlata:  Kreatív keretcím  Fantázia-játék, felfedező-játék  Képességfejlesztő játékok (páros játékok) PEDAGÓGIAI PROGRAM


91  Élmény- játék (kreativitás fejlesztése)  Értékelés (rajzos diagnosztika, szeretetbáb, önértékelés, páros értékelés)  Szülők tájékoztatása  Hatásvizsgálat elkészítése A MŰKÖDÉS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA: Az eredményesen működő tehetségprogramok alapja az elkötelezett szakember, és a lelkes segítő. A hosszú távú és működőképes fenntartáshoz, szükség van a társadalom és gazdaság meghatározó szereplőinek aktív, kölcsönös együttműködésére, valamint a helyi döntéshozók támogatására. (Mező – Kormos, 2012) A személyi feltételek meghatározásakor, fontos szempont, hogy az óvodapedagógus saját tehetségterületén kiemelkedően jó és aktív legyen. Az intézményi továbbképzési tervben olyan képzési területeket kell meghatározni, amelyek gyarapítják, színesebbé teszik a műhelyvezetők tudását és lehetőséget adnak az adott témában való elmélyülésre, „mesterré válásra”. Jól működik a gyakorlatban, hogy a tehetséggondozó műhelyek munkájában két óvónő vesz részt. Az egyikük a műhely vezetője, a másik óvodapedagógus a segítőtárs szerepét látja el. A segítő, ha szükséges helyettesíti a tehetséggondozót. A műhelyvezető társa felel a foglalkozások rögzítéséért, fotó, videó felvétel készítéséért. Segít a szülők tájékoztató falának elkészítésében, a műhelyek szervezésében. Amennyiben nincs más feladata, teljes aktivitással vesz részt a játékokban. (Pappné, 2013.) Az óvodákban eltérőek a feltételek, de a cél, hogy minél több műhelynek legyen saját tere. Ez a bensőséges „műhelyhangulat” megteremtése miatt nagyon fontos. A szabad játék és a tervezett tevékenységek védelme miatt, a tehetséggondozó foglalkozásokat minden esetben délután szervezzük. Az időpontok a műhelyek működési rendjében vannak szabályozva. TEHETSÉGAZONOSÍTÁS, BEVÁLOGATÁS DOKUMENTÁLÁSA: Az óvodai csoportokban dolgozó óvónői ajánlások megismerése, valamint az egyeztető esetmegbeszélések után a beválogatást minden esetben a műhelyvezető tehetséggondozó óvodapedagógus végzi. A műhelyvezetők meghatározott tehetségterületeken, a Ryans féle becslési skála segítségével, a Gyermektükör és a Tehetségtérkép elemzésével válogatják be a gyerekeket a speciális tehetséggondozó műhelyekbe. Minden tagóvodában a mérések PEDAGÓGIAI PROGRAM


92 eredményei alapján szervezzük meg a gardneri tehetségterületeket lefedő tehetséggondozó műhelyeket. Törekszünk arra, hogy a gyermekek átlagon felüli adottságainak megfelelően, minden óvodában, valamennyi tehetségterületen szerveződjön tehetségműhely. A TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK MŰKÖDTETÉSE: Intézményünkben minden 5-7 éves korú gyermeknek biztosítjuk, hogy részt vegyen egy 30 órás tehetséggondozó programban. Intézményünk 7 tagóvodájában, 20 -24 tehetséggondozó műhelyben zajlanak a 30 órás tehetségígéreteket gondozó komplex programok. Minden Gardneri tehetség területen biztosítunk fejlesztő programot a gyermekek számára, alkalmazkodva a beazonosításra került átlagon felüli adottságokhoz. Kora gyermekkori tehetségfejlesztő rendszerünkben az interperszonális és az intraperszonális adottságok, képességek fejlesztése önállóan nem értelmezhető, ezért mindkét terület fejlesztését beépítjük tehetséggondozó műhelyek programjába. HATÁSVIZSGÁLATOK ELKÉSZÍTÉSE: A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács hívta fel a figyelmet a hatásvizsgálat fontosságára. A tehetségpontok a tehetségfejlesztő tevékenységüket önkontrollos hatásvizsgálattal is kell, hogy szabályozzák és ellenőrizzék. Az olyan tehetséggondozó folyamat, amely nincs hatásvizsgálattal alátámasztva, nem tekinthető bizonyítottnak.(Balogh - Mező- Kormos, 2011) A szülők tájékoztatása, az együttműködés lehetőségeinek keresése: Az óvodai tehetséggondozásban az egyik legfontosabb cél a szülők megnyerése a kisgyermekkori tehetségsegítés támogatásához. Minden év elején réteg szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a folyamatról. Célunk, hogy minél hatékonyabban tudjuk bevonni őket a tehetséggondozó programba. Ennek érdekében a szülőkkel, nagyszülőkkel közös műhelybörzéket, kiállításokat, közös élményeket, lazító programokat szervezünk. Az évek során a szülők közül sokan a tehetségügy támogatóivá váltak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


93 TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK ÓVODÁNKÉNT (formanyomtatvány) Óvoda neve

Műhely neve

Műhely vezetője

Műhely társvezetője

Résztvevő gyermekek száma

TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY MŰKÖDÉSI REND  3- 5 éves korig minden gyermeket megfigyelünk és regisztráljuk a tehetség összetevőit  A Tehetséggondozó műhelyben az 5-6-7-éves korú gyermekek részére kis létszámú, differenciált, fejlesztő csoportokban biztosítjuk az átlagon felüli adottságok fejlesztését, figyelembe véve a gyenge pontok kiegyenlítését is.  a tehetséggondozó munka 30 órás komplex program alapján történik  a tehetséggondozó műhely foglalkozásait tagóvodai szinten szervezzük (kivétel külső programok)  a tehetséggondozó programban a gyermekek létszáma Max. 15 fő  a tehetséggondozó műhely munkája 30 foglalkozásból áll  a fejlesztés kis létszámú differenciált fejlesztő csoportban történik  a foglalkozásokat heti rendszerességgel, délután szervezzük  egy foglalkozás kb. 30-40 perc játékos fejlesztés  törekszünk az állandóságra: ugyanaz az óvodapedagógus és társa tartja ugyanazoknak a gyermekeknek ugyanazon a helyszínen  minden gyermek abban a műhelymunkában vesz részt, amelyben a két éves megfigyelés alapján tehetségígéretnek bizonyult  a műhely vezetését, hozzáértő, esetenként speciális képzettségű óvodapedagógus végzi

PEDAGÓGIAI PROGRAM


94  egy műhelyvezető óvodapedagógus egy tehetséggondozó műhely munkáját vezeti  a műhelymunkát vezető óvodapedagógus és segítője gondoskodik a tevékenység kommunikálásáról A TEHETSÉGGONDOZÁS FOLYAMATÁBAN KÖTELEZŐEN HASZNÁLANDÓ DOKUMENTUMOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Helyi Nevelési Program Gyermektükör Műhelynapló Tehetségazonosítás szempontrendszere Ryans - féle becslési skála beválogatási szempontjai Működési rend 30 órás komplex tehetséggondozó program Munkaterv Hatásvizsgálatok eredményei

SZEMPONTOK A TEHETSÉGONDOZÓ MŰHELYEK VEZETŐI ELLENŐRZÉSÉHEZ 1. DOKUMENTÁCIÓS MUNKÁJA

dokumentum

megfelel

hiányos

megjegyzés

bemeneti mérések jelenléti ív munkaterv 30 órás program működési rend hatásvizsgálat szülői tájékoztató fotó/ videó dokumentáció

PEDAGÓGIAI PROGRAM


95 2. TÁRGYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA

feltételek

megfelel

hiányos

megjegyzés

hiányos

megjegyzés

hiányos

megjegyzés

helyszín időpont bútorzat fejlesztő eszközök rajzos diagnosztika kommunikációs tábla mágikus báb 3. SZERVEZÉSI FELADATOK ELLÁTÁSA

feltételek eszközök előkészítése társ jelenléte gyerek fluktuációja időbeli korlátok megtartása nyugodt feltételek biztosítása

megfelel

4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA

feltételek gyermekek motiválása foglalkozás felépítése kreatív feladatok egyéni fejlesztés biztosítása páros gyakorlatok alkalmazása „csoda” megteremtése egyéni értékelés biztosítása szülőkkel való kapcsolata

megfelel

FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK: 1:………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………. 2:………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………. 3.:………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………

PEDAGÓGIAI PROGRAM


96

FELADATOK A HIÁNYOSSÁGOK JAVÍTÁSÁRA: 1:………………………………………………………………………………… ……………………… határidő:…………………………………………………….. 2:………………………………………………………………………………… ……………………… határidő:…………………………………………………….. 3:………………………………………………………………………………… ……………………… határidő:…………………………………………………….. Püspökladány, ----------------------műhelyvezető

------------------------segítő pedagógus --------------------------intézményvezető

(Pappné, 2011.) TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELYEK A 2015-2016-OS NEVELÉSI ÉVBEN:

ÓVODA

ÁRPÁD

FÉSZEK

KATICA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TEHETSÉGGONDOZÓ

TEHETSÉGGONDOZÓ

MŰHELY NEVE

MŰHELY TÍPUSA

1.

CSICSERGŐ FÉSZEK

ZENEI

2.

FÜRGE LÁBAK

TESTI- KINESZTETIKUS

3.

BÜTYKÖLŐ

TÉRBELI- VIZUÁLIS

4.

CÓK – MÓK

NYELVI

5.

KISOKOS

LOGIKAI- MATEMETIKAI

6.

KISÜGYES

TÉRBELI- VIZUÁLIS

7.

SZIVÁRVÁNYPALOTA

NYELVI

8.

GINGALLÓ

ZENEI


97

MEZEIVIRÁG

NAPFÉNY

NYITNIKÉK

SZIVÁRVÁNY

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9.

VARÁZSKEZEK

TÉRBELI- VIZUÁLIS

10. VARÁZSKUCKÓ

NYELVI

11. LÓTI- FUTI

TESTI-KINESZTETIKUS

12. FUTRINKA


13. PÁNTLIKA

ZENEI- NÉPI

14. SZÍNVARÁZS

TÉRBELI- VIZUÁLIS

15. LEVELIBÉKA

LOGIKAI- TERMÉSZETI

16. BARANGOLÓ

LOGIKAI- TERMÉSZETI

17. BOKRÉTA

ZENEI- NÉPI

18. KÖRMÖNFONT

TÉRBELI- VIZUÁLIS

19. CIRÓKA

ZENEI

20. BABSZEM JANKÓ

NYELVI

21. IZGŐ- MOZGÓ



98 VI. GYERMEKVÉDELMI MUNKA ÓVODÁINKBAN Az 1991 évi LXIV törvény – egyezmény a gyermekek jogairól- szellemében a gyermekvédelmi munka hatékonyabbá tételére óvodáinkban jelentős erőfeszítések történtek, a következők szerint kívánjuk gyermekvédelmi munkánkat felépíteni, a törvényi előírások alkalmazásával összhangban. Alapjogszabályok: 1. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról. 2. 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről. 3. 1993. évi LXIV. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. 4. 1992. LXIV. törvény a személyes adatok védelméről és közérdekű adatik nyilvánosságáról. 5. 1949 évi XX. Törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya . 6. 1952 évi. IV. törvény A házasságról , a családról és gyámságról. 7. 1993. évi LXIV. Törvény A közoktatásról. 8. 1993. évi III. törvény. A szociális igazgatásról és szociális ellátottságról. 9. Törvényekhez kapcsolódó kormány és szakminiszteri rendeletek. 10. Az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény. 11. 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról. A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer, a gyermek, védelemhez való joga A gyermekvédelem alapfogalmai Gyermekvédelem: A társadalom kultúra átadó és fejlesztő tevékenység része. Biológiai, anyagi, egészségügyi, művelődésügyi, szociális, pszichés, jogi és igazgatási feltételek komplex biztosításával segíti, intézményein keresztül szervezi, hogy a felnövekvő nemzedékek pozitív természeti és szociokulturális hatásban részesüljenek. Ennek eredménye, hogy az egyének elérhessék személyiségfejlődésük felső határát, majd az érett felnőttséget. Hátrányos helyzetű gyermek: Az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, környezeti ártalmaknak kitett, de normálisan fejlett fiziológiailag nem sérült gyermek, aki gátolt abban, hogy az adottságainak megfelelően fejlődjenek képességei. PEDAGÓGIAI PROGRAM


99 Veszélyeztetett helyzetű gyermek: Az a gyermek, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó nem biztosítja. Nehezen nevelhető gyermek: Az a gyermek, akinek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de enyhébb biológiai károsodás vagy pszichés sérülés miatt tanulmányi, magatartási zavarokat mutat. Deviánsviselkedés: Társadalmi normák megsértése, elutasítása. A fenti szempontok alapján valamennyi óvodapedagógus feladata a gyermekek kiszűrése a negatív viselkedésformák alapján, és kezdeményeznie kell a szükséges segítő intézkedéseket. A segítés alapelvei: 1. Tiszteletben kell tartani más emberek értékeit, gondolkodását, szándékát, egyéniségét, egyediségét és jogait. 2. Megkülönböztetés nélkül kell segítséget nyújtani. 3. Pedagógusként egyedül komplexebb problémákat nem vállalhatunk fel. 4. Számolnunk kell azzal, hogy véges a kompetenciánk. 5. Fokozottan érvényes ránk a titoktartás. 6. Folyamatosan tájékoztatni kell a segítséget igénylőt arról, hogy hol tart az általa felvetett probléma megoldása, milyen stádiumban van. 7. Nem szabad vissza élni a segítséget kérő kiszolgáltatott helyzetével. Speciális gyermekvédelmi feladatok: 1. Jelzőrendszerként funkcionálás:  Veszélyeztetettség, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, nyilvántartása.  Családsegítővel környezettanulmány végzése (szükség esetén).  Gyermekvédelmi támogatások kezdeményezése.  Igazolatlan hiányzások jelzése.  Együttműködés más szakemberekkel: esetmegbeszélések 2. Kapcsolattartás a szülőkkel, a pedagógusokkal, a segítő intézményekkel:  Nevelési tanácsadó  Gyermekjóléti szolgálat.  Családsegítő szolgálat.  Önkormányzat.  Védőnői szolgálat.  Egészségügy. PEDAGÓGIAI PROGRAM


100  Civilszervezetek  Kisebbségi önkormányzat.  Óvoda, iskola. 3. Programok szervezése:  Prevenciós foglalkozások.  Első óvodai érettségi foglalkozások.  Szabadidős programok szervezése. 4. Tájékoztatás, és információközlés:  Szülőknek különféle szolgáltatásokról.  Pedagógusok tájékoztatása. 5. Egyéb:  Pályázatírás  Önképzés A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak kötelezettsége: A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer megszilárdítására, hatékony koordinálására, kiemelt figyelmet fordítunk. A Gyermekvédelmi törvény rögzíti a nem gyermekvédelmi feladatot ellátó, de a gyermekvédelemhez kapcsolódó egyes szervek kötelező feladatát, jelzési és együttműködési kötelezettségét. A gyermekvédelemhez kívülről kapcsolódó egyes szervek számára a Gyermekvédelmi törvény 17.§- a jelzési, együttműködési kötelezettséget állapít meg. Ennek a jelzőrendszernek kell felismernie és jeleznie, ha gyermek bántalmazását, elhanyagolását vagy egyéb veszélyeztetettségét észleli. Ezek a szervek:  Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,  A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központok,  A közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó.  A rendőrség,  Az ügyészség,  A bíróság,  A menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,  A társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. PEDAGÓGIAI PROGRAM


101 A jelzőrendszer tagjai kötelesek:  Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál.  Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Minden szakterületnek a saját kompetenciája szerint kell meghatározni a feladatait. Valamennyi óvodapedagógus kötelessége a gyermekvédelem szem előtt tartása és a gyermekvédelmi felelősökkel történő együttműködés. Az alapvető tevékenységen túl természetesen a gyermekvédelmi felelősök az elsődleges szakmai irányítók a gyermekvédelem területén. VII. KAPCSOLAT RENDSZERÜNK Az óvoda és a család Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve segíti a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvodapedagógusnak van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata, amely alapján hatékony segítséget tud nyújtani a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Az óvodák feladatai:  körültekintően szervezzük meg a szülőkkel együtt kialakítandó együttműködés formáit, mely a folyamatos információ áramoltatást, a szemléletformálást, az óvodánk tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit, és a fejlődés eredményét hivatott közvetíteni.  segítségül hívni a szülőket, nagyszülőket, hogy a választott értékeinket minél magasabb szinten tudjuk teljesíteni A kapcsolattartás formái: PEDAGÓGIAI PROGRAM


102       

családlátogatás anyás beszoktatás napi kapcsolattartás szülői értekezletek nyílt napok tervezett, szervezett beszélgetések a gyermek fejlődéséről a szülőkkel együtt szervezett ünnepek, kirándulások, kiállítások, hangversenyek  igény és elégedettségi vizsgálatok  érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumok (SZM vezetői találkozók) AZ ÓVODA ÉS A BÖLCSŐDE Az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében olyan tartalmi kapcsolatot építünk ki a bölcsődével, melynek során megismerhetjük, segíthetjük egymás nevelőmunkáját. Intézményünk szervezetileg egy egységet alkot a város bölcsődéjével, egy épületben van a bölcsőde a Szivárvány óvodával. Ez a tény nagyban befolyásolja az együttműködés kialakítását. Az együttműködés formái:  látogatások  tapasztalatcserék  közös továbbképzések  közös nevelési értekezletek  közös ünneplések  óvodások ajándékozása a bölcsődés gyerekeknek AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA Elkészítettük és működtetjük az óvoda- iskola átmenet projekt tervét, melyet évente felülvizsgálunk. A kapcsolattartás formái:  látogatások  tapasztalatcserék  értekezletek  továbbképzések  előadások  egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel, közreműködés  közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése, értékelése PEDAGÓGIAI PROGRAM


103

INTÉZMÉNYÜNK EGYÉB KAPCSOLATAI Tartalmi kapcsolatot alakítunk ki a             

fenntartóval a programunk szerzőjével a programhoz kötődő egyesülettel tehetséggondozó szervezetekkel, tehetségpontokkal, szakemberekkel a képző intézményekkel, főiskolákkal pedagógiai szakmai szolgáltató cégekkel A Pedagógiai Szakszolgálattal, szakértői bizottságokkal egészségügyi szakszolgálattal gyermek és ifjúság védelmi intézménnyel családsegítővel kisebbségi önkormányzattal művészeti iskolával művelődési házzal

A partneri kommunikációs táblázatban rögzítettük a kapcsolattartók személyét egyes partnereinkkel. Az összekötők szakemberként ápolják a gyermekek nevelése érdekében szükséges együttműködést. Partnereink elégedettségét és igényeit évente mérjük, szükség esetén intézkedési tervet készítünk az együttműködés javítása érdekében. VIII. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE JÁTÉKOK A CSOPORTSZOBÁBAN ( CSOPORTONKÉNT) NÉV Konstrukciós játék társas játék Kártyák Képdominó Számdominó Szerepjátékokhoz is PEDAGÓGIAI PROGRAM

FAJTÁJA 4-5 kirakó logikai memóriafejlesztő 2-3 1 1 főzőcskéhez, babázáshoz,

DARABSZÁM 2-2 2-3 2-3 2-3 1-1 1 1


104 használható eszközök, anyagok Barkácsolás eszközei Anyanyelvi játékok

orvososhoz… olló, tű, ragasztó, dobozok… kézi tükrök falitükör

3-4 1

JÁTÉKESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK AZ UDVARI JÁTÉKHOZ (UDVAR RÉSZENKÉNT) Az udvarokon legyen füves, betonozott, homokos, kavicsos rész. Az udvar beépítése során ügyelni kell arra, hogy minden tevékenységnek legyen megfelelő helye. NÉV Ivókút Fajátékok létrák, mászókák hálók, lógók, hinták mobil padok Művészeti tevékenységek eszközei Labdák Homokozó játékok

FAJTÁJA nagy mozgások gyakorlásához 4-5 3-4

DARABSZÁM 1 2

3

1-1 1-1 5-6 5-6

3 6

1-1 5

MESE –VERS- DRAMATIKUS JÁTÉKHOZ HASZNÁLATOS ESZKÖZÖK NÉV Mesekönyvek

Rigmusok, közmondások gyűjteménye Magnó PEDAGÓGIAI PROGRAM

FAJTÁJA állatmesék népmesék klasszikus mesék mai magyar írók meséi verses meseregények 4

DARABSZÁM 2-3 5-6 3-4 2-3 4-5 1-1 1


105 CD-k, kazetták Lámpák a ceremónia eszközei Párnák Kosarak leplek, textilek Bábkészlet Bábparaván

10-15

1-1 3 1-1 1-1 2-2 1-2-3 10-12

2-3 gyermekenként 2 8-10 minimum 3 ( sík, gyűszű, kesztyű…) 1

1

ÉNEK- ÉNEKES JÁTÉK – ZENEHALLGATÁS ESZKÖZEI NÉV CD-k, kazetták ritmus hangszerek Dallamjátszó hangszerek Barkácsolt ritmushangszerek

FAJTÁJA 15 5 2 3

DARABSZÁM 1-1 7-7 1-1 7-7

RAJZ – MINTÁZÁS- KÉZIMUNKA NÉV Ceruzák Filctollak Festékek

Ecsetek Ragasztó Papírok Gyurmák Olló Tű Gyöngyök PEDAGÓGIAI PROGRAM

FAJTÁJA különböző vastagságú és puhaságú különböző vastagságú vízfesték tempera üvegfesték ruhafesték különböző vastagságú különböző anyagú, színű, vastagságú, formájú gyurma, lisztgyurma, agyag 2 2 min. 3

DARABSZÁM 4-4 doboz 2-2 doboz 6 2-3 1-1 1-1 6-6 1-1 10-10 ív folyamatosan 6-7 6-7 állandóan


106 Hurkapálcák Szövőkeret fonalak, gyapjú Gyertyák Termések, dobozok

2 10 csepegtetni, karcolni 5-6

állandóan 2-2 állandóan állandóan állandóan

MOZGÁSOS JÁTÉKOKHOZ HASZNÁLANDÓ ESZKÖZÖK NÉV Greswald- készlet Padok Bady –Roll készlet Labdák

Karikák Kötelek

Botok Babzsák Szalagok Barkácsolt kézi szerek

FAJTÁJA óvodánként 1 gumi 2 méretben léglabda óriás labda marok labda 2 mászó húzó körkötél ugráló 1 1 3 3

DARABSZÁM 1 3 5-5 10-10 10 3 25 25-25 1 1 1 5-6 25 25 25-25 25-25

ZENÉS-MOZGÁSOS PERCEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ( A MŰVÉSZETI PROGRAMOT ADAPTÁLÓ ÓVODÁKBA) NÉV CD-k, kazetták Szalagok botos szalag Zászló Kendők PEDAGÓGIAI PROGRAM

FAJTÁJA 6 2 2 1 3

DARABSZÁM 1-1 25-25 25-25 25 25-25


107

A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK NÉV Ismeretterjesztő és tudományos könyvek növény és állathatározó Akvárium Nagyítók Távcső Gyermek méretű munkaeszközök Madáretető

FAJTÁJA 10

DARABSZÁM 1-1

1-1 1 2 1 5

1-1 1 5-5 1 6-6

2

1-1

A KÖRNYEZETI NEVELÉS ESZKÖZEI (TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PROGRAM) NÉV Mikroszkóp Komposztáló Hőmérő Mérőedények

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FAJTÁJA 1 1 1 3

DARABSZÁM 1 1 1 1-1


108

TARTALOMJEGYZÉK I.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.1.1 2.1.2. 2.1.3. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6. 6.1. 6.2. 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4. 6.2.5.

„Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív program adaptációja Tagóvodák bemutatkozása Visszatekintés Nevelésünk alapelvei Gyermekképünk Óvodaképünk Óvodapedagógus képünk Célrendszerünk Nevelési programunk célja Általános nevelési feladataink Erkölcsi- szociális érzelmek alakítása Esztétikai érzelmek alakítása Intellektuális érzelmek alakítása Programunk rendszerábrája Nevelésünk kerete Egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok A nevelésünk tervezésének elvei Napirend A programunk tartalma A tevékenységek kerete Néphagyományok Jeles napok A néphagyomány ápolás tartalma Nevelésünk tevékenységformái Játék Játékba integrált tanulás Hetirend A tanulás szervezésének formái A szervezett tanulás munkaformái A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként A tanulás tervezésének elvei PEDAGÓGIAI PROGRAM


1 18 21 22 22 23 24 234 24 24 25 25 26 27 27 30 33 34 35 35 35 35 36 39 39 39 42 42 43 43 43

109 44 44 45 47 50 53 56 58 60 62

IV. V.

Követendő módszerek a tanuláshoz A tanulási folyamatok értékelésének alapelvei Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játék, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játék A környezet tevékeny megszerettetése Munka jellegű tevékenységek Feladatok a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban Etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének kiegészítő programja Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei intézményünkben Kiegészítő integrációs program Tehetségígéretek gondozói rendszere

VI. VII .

Gyermekvédelmi munka az óvodánkban Kapcsolataink

94 97

VIII .

Nevelőmunkát segítő eszközök jegyzéke Tartalomjegyzék

100 104

6.2.6. 6.2.7. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 7 II. III.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


80 85 90

TISZTELLEK TÉGED, FONTOS VAGY NEKEM, CSAKIS RÁD FIGYELEK, ÉS SEGÍTEK NEKED, HA SZÜKSÉGED VAN A SEGÍTSÉGEMRE. HELYI NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents