Tiszaújváros Város Önkormányzata. közép- és hosszú távú VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

Tiszaújváros Város Önkormányzata közép- és hosszú távú VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

1

I. BEVEZETÉS

A Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 9. § (1) bekezdésének előírása alapján a helyi önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint az Nvtv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. Az Alaptörvény 38. cikke meghatározza, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. A nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. A nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

2

II. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRA, VAGYONGAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZPONTI JOGSZABÁLYOK Az önkormányzat vagyongazdálkodását alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg: Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-i hatálybalépésével egyidejűleg jelentős jogszabályi változások történtek, amelyeknek nagy része érinti és lényegesesen meghatározza az önkormányzat gazdálkodását, ezért az új jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően szükséges a helyi szabályozási rendszer harmonizációját a felsőbb szintű jogszabályokkal megteremteni. Magyarország Alaptörvénye 38. cikkében rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Nvtv. a korábbi szabályozáshoz képest új fogalomként meghatározza a nemzeti vagyon fogalmát, mely az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyonból tevődik össze. A törvény alapján az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozik a törvényben meghatározott kizárólagos önkormányzati vagyon, így egyebek mellett a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. Az ide tartozó vagyonelemek mind forgalomképtelenek. A törvény lehetőséget biztosít a helyi képviselő-testület számára, hogy rendeletben határozza meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon helyi elemeit, melyek szintén forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülnek. Az eddig leírtak tükrében a nemzeti vagyont az Nvtv. "védendőség" és forgalomképesség tekintetében négy kategóriába sorolja: •

•

•

A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével egyéb módon nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon tartozik. A törvény rendelkezései szerint az ide tartozó vagyonelemek szintén nem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, és nem is oszthatóak fel, azonban hasznosításuk szabályozása kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriájába a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek tartoznak. Ezen vagyonelemek elidegeníthetők, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

3 •

A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely vagyonelemek engedély nélkül elidegeníthetőek, hasznosíthatóak.

Az Nvtv.-ben fontos nóvumként szerepel, hogy a nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége a törvény rendelkezései szerint átláthatónak minősül. Az Nvtv. jelentős mértékben szűkíti a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak körét a korábbi szabályozáshoz képest, így ez elsősorban az állam és a helyi önkormányzat szervei, intézményei, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek jogosultak a nemzeti vagyon kezelésére. Az Nvtv. továbbá rögzíti, hogy a nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között, ezen kívül rögzíti, hogy az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási joga van. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tehát nemzeti vagyon – így a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyonösszesség - legfőbb rendeltetéseként a közfeladatok maradéktalan ellátásának biztosítását határozza meg. Az Nvtv. továbbá ezen elvi rendelkezés további pontosításaként rögzíti, hogy a helyi önkormányzat törzsvagyona közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Az Nvtv. e rendelkezéseinek értelmezéséhez szükséges a közfeladatok fogalmának ismertetése. E fogalomról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) tartalmaz rendelkezéseket. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 84. § (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Az Áht. hivatkozott rendelkezése tehát tovább szűkíti az önkormányzati törzsvagyon felhasználhatóságát. E rendelkezést rendkívül fontos szem előtt tartani a vagyongazdálkodási koncepció tekintetében. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a lakás- és helyiséggazdálkodás szabályait tartalmazza azzal, hogy rendelkezik egyes részletszabályok önkormányzati rendeletben történő meghatározásáról is. A vagyongazdálkodásra vonatkozó helyi önkormányzati rendeleteknek meg kell felelnie a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott elveknek, rendelkezéseknek. A Nvtv. előírásainak megfelelően, valamint a megváltozott társadalmi-gazdasági körülményekhez igazodóan a Képviselő-testület új vagyonrendeletet alkot.

4

Tiszaújváros Város Önkormányzata vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet meghatározza az önkormányzati vagyon csoportosítását, rendelkezik a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, hatáskörökről. Tartalmazza a vagyon hasznosításának, értékesítésének szabályait. A Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 20/1996. (VII.11.) rendelet meghatározza a lakások és helyiségek bérbeadásának szabályait, a lakbérek mértékét. A közterületek használatának rendjéről szóló 17/2013. (VII.5.) önkormányzati rendelet szabályozza a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát, meghatározza a közterület használati szerződések feltételeit, valamint megállapítja a közterület használati díjakat. III. A VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA A vagyongazdálkodási terv készítésének a célja az Önkormányzat vagyonával történő felelős gazdálkodás megalapozása, ennek következetes végrehajtása, mellyel megelőzhető a tervszerűtlen, felelőtlen vagyongazdálkodás, a vagyon felélése és elhanyagolása. Az önkormányzati vagyon funkciója kettős: mindenekelőtt egyrészt infrastruktúrát biztosít a törvényekben előírt kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásához, másrészt bevételt teremt az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásához, a vagyon állagmegóvásához, felújításához, a beruházások megvalósításához. Ezen alapul az önkormányzati vagyon törvény szerinti felosztása is: a forgalomképtelen vagyon funkciója elsődlegesen az infrastruktúra biztosítása, míg a forgalomképes (üzleti) vagyon funkciója a bevételteremtés, hozam elérése. A korlátozottan forgalomképes vagyon mindkét célt szolgálja, elsősorban infrastrukturális célja van, viszont a közfeladatok ellátása szempontjából nélkülözhető vagyonelemek az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatóak. A forgalomképes üzleti vagyonnal való gazdálkodás is specifikus. Meg kell felelni a befektetések maximális biztonságával szemben támasztott követelménynek, azaz csak olyan vállalkozásba lehet befektetni, ahol a kockázat mértéke nem haladja meg a bevitt vagyon értékét, az üzleti vállalkozás tevékenysége nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátásának biztonságát. Az üzleti vagyonnak mindezek mellett hozamteremtőnek kell lennie, a vagyonnal való hatékony gazdálkodás és a pénzügyi forrásigény is erre készteti az önkormányzatot.

5

Kellő rugalmasságot kell biztosítani a vagyongazdálkodásban, alkalmazkodni kell a piacgazdaság követelményeihez. IV. A VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI A Képviselő-testület meghatározza a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítésére vonatkozó alapelveket. A középtávú tervek 2-5 évre, a hosszú távú tervek 6-10 évre vonatkoznak. Ezek figyelembe vételével a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé elfogadásra. A Képviselő-testület az aktuális éves költségvetésben elfogadja vagyongazdálkodási terv költségvetési évre vonatkozó feladatainak fedezetét.

a

A vagyongazdálkodási terv készítésekor figyelembe vettük a Képviselő-testület által elfogadott egyéb koncepciókat, terveket, továbbá a vagyongazdálkodásról szóló rendeletben, a lakások és helyiségek bérbeadásáról és hasznosításáról szóló rendeletben előírtakat. V. A VAGYONGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI Az Önkormányzat a vagyongazdálkodási tervében alapelvnek vagyonmegőrzés, a vagyonhasznosítás a vagyongyarapítás feladatát.

tekinti

a

Legfontosabb alapelvek: a) Az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodása alapján elérendő cél a kötelező feladatellátást szolgáló vagyon – ami döntően ingatlanvagyon – költséghatékony fenntartható módon történő működtetése, feladatorientált fejlesztése. b) Az Önkormányzat által kezelt vagyont a „jó gazda” gondosságával kell kezelni és megőrizni, szem előtt tartva a már korábban megfogalmazott „Látható Tiszaújváros” célkitűzést. c) Felmérés alapján a teljes vagyoni kört érintő felújítási, karbantartási feladatok meghatározásával a vagyonmegőrzés biztosítása. Ennek keretében naturáliákban és értékben is kifejezve ezek elmaradásából eredő károk, problémák, illetve ezek elmaradása miatt a később jelentkező többlet kiadások folyamatos figyelése.

6

d) Takarékos rendszerek folyamatos feltárása (szigetelés, fűtés, stb.) és alkalmazása. Ezzel a kiadások mérséklése mellett a vagyon megóvása is megtörténik. e) Prioritások felállítása annak érdekében, hogy mely vagyonelemek élveznek elsőbbséget, sürgősséget a vagyonmegőrzés és ez által az állagmegóvás területén. f) Az intézmények költségvetéseiben forrás biztosítása az ingatlanok folyamatos állagmegóvására, tervszerű, megelőző karbantartására, felújítására, ennek megfelelően a szakmai programokhoz szükséges fejlesztések, átalakítások, bővítések meghatározása. g) Az átmenetileg szabad pénzeszközök kedvező feltételekkel történő lekötése, ennek folyamatos figyelemmel kísérése. h) Az ingó vagyontárgyak (gépek, berendezések, eszközök, személygépkocsik, haszongépjárművek, stb.) esetében is elsődleges egy olyan eszközpark kialakítása és folyamatos fenntartása, amely méretében, szerkezetében és típusaiban költséghatékonyan szolgálja az Önkormányzat/intézmény alapfeladatainak ellátását. A szükséges eszközcseréket lehetőleg központosított módon, összehangoltan kell végrehajtani. i) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok folyamatos számonkérése, a vagyonvesztés nélküli, vagyongyarapodással járó optimális feladatellátás kialakítása. j) A vagyongyarapítás során körültekintően és célirányosan kell a tervezést végezni, figyelembe véve a beruházás/befektetés későbbi fenntartásának költségigényét. A vagyonhasznosítást megelőzően fel kell mérni a várható bevételek mellett azok ráfordítási igényét, a megteendő intézkedéseket. k) Bevételek növelésével összefüggő lehetőségek feltárása. l) A feleslegessé vált ingatlanok, gépek, berendezések, járművek értékesítése. m) A selejtezéseknél a szabályok betartása mellett, értékesítéséről történő gondoskodás. n) A bérbe adható vagyon folyamatos felmérése és annak eredményes és gazdaságos hasznosítása.

7

VI. A VAGYONGAZDÁLKODÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ NYILVÁNTARTÁSOK Számviteli nyilvántartás Az önkormányzat az Nvtv-ben előírt tagolás alapján a számviteli nyilvántartásait a számlarendben előírtaknak megfelelően, a főkönyvi számlák bontásával és részletező analitikus nyilvántartás vezetésével biztosítja. Abból kitűnik: – a törzsvagyon = a forgalomképtelen  a kizárólagos  a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű = a korlátozottan forgalomképes – az üzleti vagyon részét képező eszközök értéke. Vagyonkataszteri nyilvántartás Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet tartalmazza az ingatlanvagyonkataszter felfektetésére és vezetésére vonatkozó előírásokat. A Kormányrendelet előírta az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter felmérését, folyamatos nyomon követését és naprakész vezetését, amit az önkormányzat elkészített. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza a törzsvagyon és az üzleti vagyonba tartozó vagyon szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat (számszaki és naturális), az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét és a becsült értékét. VII. TISZAÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONÁNAK ALAKULÁSA Az önkormányzati vagyon eszközeinek és forrásainak évenkénti alakulását 2009. évtől 2013. I. félév végéig az 1. és a 2. számú ábra szemlélteti.

8 1. számú ábra

Eszközök összetétele 2009-2013. I. félév 25 000 000 E Ft 20 000 000 E Ft 15 000 000 E Ft 10 000 000 E Ft 5 000 000 E Ft 0 E Ft

2009.

2010.

2011.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2012.

2013. I. félév

FORGÓESZKÖZÖK

adatok E Ft-ban ESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN BEFEKTETT ESZKÖZÖK ARÁNYA

2009.

2010.

2011.

2012.

2013. I. félév

17 756 339

18 281 392

18 653 876

18 179 205

19 828 300

2 271 947

898 914

977 867

1 077 642

2 909 390

20 028 286

19 180 306

19 631 743

19 256 847

22 737 690

89%

95%

95%

94%

87%

2012. december 31-ig Tiszaújváros területén a TiszaSzolg 2004 Kft. biztosította a víziközmű-szolgáltatást. 2013. január 1-jétől a víziközmű vagyon tulajdonjoga a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény erejénél fogva Tiszaújváros Város Önkormányzatára szállt át. A vagyon átvétele a befektetett eszközök értékét 1.689.743.442 Ft összegben növeli. A forgóeszközök 2013. I. félévi összege jelentős növekedést mutat a 2012. évi adatokhoz képest, a helyi adók előírásából adódó követelések miatt.

9 2. számú ábra

Források összetétele 2009-2013. I. félév 25 000 000 E Ft 20 000 000 E Ft 15 000 000 E Ft 10 000 000 E Ft 5 000 000 E Ft 0 E Ft

2009.

2010.

SAJÁT TŐKE

2011.

2012.

TARTALÉKOK

2013. I. félév

KÖTELEZETTSÉGEK adatok E Ft-ban

FORRÁSOK SAJÁT TŐKE TARTALÉKOK KÖTELEZETTSÉGEK FORRÁSOK ÖSSZESEN SAJÁT TŐKE ARÁNYA TARTALÉKOK ARÁNYA KÖTELEZETTSÉGEK ARÁNYA

2009.

2010.

2011.

2012.

2013. I. félév

16 220 280

17 066 962

17 365 303

17 191 943

20 284 170

2 012 956

674 204

797 057

920 725

1 137 834

1 795 050

1 439 140

1 469 383

1 144 179

1 315 686

20 028 286

19 180 306

19 631 743

19 256 847

22 737 690

81 %

89 %

89 %

89 %

89 %

10 %

4%

4%

5%

5%

9%

7%

7%

6%

6%

A források összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a saját tőke aránya 81%-ról 89%-ra emelkedett. A tartalékok a kezdeti csökkenést követően folyamatosan emelkednek, míg a kötelezettségek összege folyamatosan csökken. A kötelezettségek 2013. évi alakulását pozitívan befolyásolja az, hogy a Magyar Állam az adósságkonszolidáció során 2013. június 28-i értéknappal átvállalta Tiszaújváros Város Önkormányzata adósságállományának 40 %-át, 402.748.925 Ft-ot. A víziközmű vagyonnal együtt a szennyvíztelep is Tiszaújváros Város Önkormányzata tulajdonába került, mellyel a TiszaSzolg 2004 Kft. a szennyvíztelep rekonstrukciójához felvett hitelét is át kellett vállalni. A fejlesztési hitelszerződésből eredő fizetési kötelezettség 425.900.625 Ft, mely a kötelezettségek növekedését jelenti.

10

Az önkormányzat vagyonának összetételét 2013. I. félévi nettó értékek alapján a 3-5. számú ábrák szemléltetik: 3. számú ábra

Az önkormányzat eszközállományának 87%-át (19.828.300 E Ft) befektetett eszközök, 13%-át (2.909.390 E Ft) pedig forgóeszközök alkotják. A befektetett eszközök az immateriális javakat, tárgyi eszközöket, befektetett pénzügyi eszközöket, valami az üzemeltetésre, kezelésre, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékeit tartalmazza, mely eszközök megoszlását a 4. számú ábra szemlélteti. A forgóeszközök között a készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök és az aktív pénzügyi elszámolások összértéke került kimutatásra. Az alábbi táblázat önkormányzati intézményenként mutatja be a 2013. I. félévi adatok alapján a befektetett és forgóeszközök értékét.

Intézmény Tiszaújváros Város Önkormányzata Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Napközi Otthonos Óvoda Derkovits Kulturális Központ Tiszaújváros Városi Rendelőintézet Összesen

Befektetett eszközök 17 018 734 347 088 2 253 832 2 580 10 739 22 695 172 632 19 828 300

Forgóeszközök 2 817 673 2 558 27 117 2 137 2 487 5 621 51 797 2 909 390

adatok E Ft-ban Összesen 19 836 407 349 646 2 280 949 4 717 13 226 28 316 224 429 22 737 690

11 4. számú ábra

Befektetett eszközök összetétele 2013. I. félévi nettó érték alapján 1 553 893 E Ft

39 968 E Ft

5 643 808 E Ft 12 041 803 E Ft

548 828 E Ft immateriális javak ingatlanok egyéb tárgyi eszközök befektetett pénzügyi eszközök üzemeltetésre, kezelésre átadott, konceszzióba adott eszk.

A befektetett eszközökön belül a legjelentősebb részarányt, 60,7%-ot az ingatlanok képviselik. A befektetett pénzügyi eszközök aránya 28,5%, melyből 139.058 E Ft tartósan adott kölcsönök, 11.270 E Ft egyéb hosszú lejáratú követelések, 5.493.480 E Ft pedig Tiszaújváros Város Önkormányzata tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos részesedés az alábbiak szerint: Gazdasági társaság

Részesedés mértéke Részesedés összege (%-ban) (E Ft-ban)

Állományi nettó érték (E Ft-ban)

Tisza Média Kft.

100,00

29 500

29 500

Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft.

100,00

3 000

3 000

Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft.

100,00

320 000

320 000

98,34

5 134 830

5 134 830

0,43

12 000

6 000

25,00

150

150

5 499 480

5 493 480

TiszaSzolg 2004 Kft. Borsodvíz Zrt. MITIME Nonprofit Kft. Összesen

7,8%-os részarányt képviselnek az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök. Az általános iskola Kazinczy Ferenc Iskola telephely Tiszaújvárosi Református Egyházközség fenntartásába kerülése miatt, 2012. augusztus 31-én 98.342 E Ft értékű önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlanvagyon került használatba adásra az egyházi fenntartó részére. 2013. január 1-jétől az önkormányzati köznevelési intézmények állami fenntartás alá kerültek. Ennek kapcsán jelentős vagyon került átadásra használatba illetve, vagyonkezelésbe a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felé.

12

Az átadott vagyon 2013. június 30-i nettó értéke 1.088.243 E Ft. 2013. augusztus 31én 115.474 E Ft érték került át az Egri Főegyházmegye használatába az Arany János Iskola átvétele miatt. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökön belül jelentős a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. részére átadott vagyon összege, melynek 2013. I. félévi nettó értéke 114.909 E Ft. A befektetett eszközökön belül 2,8%-os részarányt képviselnek az egyéb tárgyi eszközök, melyeknek jelentős része (71%-a) már mullára leíródott, így 2013. június 30-i nettó érték csupán 548.828 E Ft. Csekély részarányt 0,2%-ot képviselnek az immateriális javak. Az immateriális javak 87%-a nullára leírt, 2013. június 30-i nettó értéke 39.968 E Ft. 5. számú ábra Ingatlanok megoszlása forgalomképesség szerint 2013. I. félévi nettó értékek alapján 783 461 E Ft 4 251 100 E Ft

7 007 242 E Ft

forgalomképtelen ingatlanok

korlátozottan forgalomképes ingatlanok

üzleti ingatlanok

Tiszaújváros Város Önkormányzata törzsvagyonának (forgalomképtelen vagyon és korlátozottan forgalomképes vagyon) 2013. június 30-i értéke 11.258.342 E Ft. Ez az Önkormányzat teljes vagyonának közel 50 %-a. E vagyoni kör kizárólagos rendeltetése az Önkormányzat közfeladatainak ellátása. Az Önkormányzat üzleti vagyonának részét képező ingatlanok értéke 783.461 E Ft, amely a teljes eszközállomány 3,4 %-át képezi. Az Önkormányzat e vagyonelemekkel szabadon gazdálkodhat. Az alábbi táblázatban az önkormányzat kizárólagos- és többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai tulajdonában lévő befektetett- és forgóeszközeinek 2013. első féléves adatait mutatjuk be.

13

Gazdasági társaság neve Tisza Média Kft.

Befektetett

Forgó

Aktív időbeli

eszközök

eszközök

elhatárolások

Összesen

47 108

12 265

0

59 373

TiszaSzolg 2004 Kft.

4 197 955

546 195

508

4 744 658

Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft.

1 020 135

51 577

10

1 071 722

Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft.

44 395

24 940

0

69 335

5 309 593

634 977

518

5 945 088

Összesen

A Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. alacsony eszközértéke abból adódik, hogy az általa használt eszközállomány jelentős része az önkormányzat tulajdonában van, melyet használati- üzemeltetési jog alapján működtet a társaság. VIII. TISZAÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ

VAGYONGAZDÁLKODÁSI CÉLKITŰZÉSEI Az önkormányzat közép- (2-5 év) és hosszú (6-10 év) távú vagyongazdálkodási célkitűzéseit, azok megvalósítását az önkormányzat feladataival összhangban kell meghatározni, a Mötv. 13. § (1) alapján, kiegészítve az önkormányzat által önként vállalt feladatokkal. Az önkormányzati feladatok az alábbiak szerint csoportosíthatók: A) Településfejlesztés, városüzemeltetés B) Önkormányzati intézményeken keresztül nyújtott szolgáltatások C) Egyéb önkormányzati feladatok A) Településfejlesztés, városüzemeltetés 1. Településfejlesztés, településrendezés Tiszaújváros Önkormányzata új településrendezési eszközöket határozott meg 2013ban. A változások mindegyike a kitűzött célt, új fejlődési irányok kijelölését, valamint a valós használatnak és a realitásoknak megfelelő szabályozás megteremtését szolgálják. A 10/2013. (VI.5.) rendelettel elfogadásra került Tiszaújváros Építési Szabályzata, valamint Tiszaújváros Szabályozási Terve, melyben teljessé váltak az új településrendezési eszközök és egységes szerkezetbe foglalva szolgálhatják Tiszaújváros további fejlődését és megújulását. A településrendezési eszközök elkészítését a valós igényekhez, a valós felhasználáshoz igazodó szabályozások megalkotása indokolta, ugyanakkor az új igényeknek megfelelő új terület-felhasználási kategóriák is megalkotásra kerültek. A változtatásokat a Településszerkezeti terv tartalmazza, kiemelten:

14

–

az északi lakóterület a korábbitól jóval előremutatóbb és korszerűbb szabályozása; – új lakótelepi szabályozás; – a területi védelmek megszüntetése a városközpontban, összhangban a településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezés, valamint a főépítészi egyeztetés szabályairól szóló rendelettel. Településképvédelmi rendelettel; – új rekreációs és településközponti vegyes terület kialakítása az összekötő városrészben; – a Sajó nagyvízi meder terület-felhasználásának módosítása; – az Ipari Park övezeteinek átdolgozása; – új gazdasági-ipari terület kialakítása az Erőműhöz kapcsolódóan; – új övezeti szabályozás létrehozása a zagyterekre vonatkozóan. Tiszaújvárosban a városkép meghatározó elemeit az ipar és a lakótelepek jelentették. Ahhoz, hogy a város regionális szerepét betölthesse egy gyökeresen új szemléletű, a helyi értékeken alapuló fejlesztési elképzelésekre volt szükség. A városnak ki kell találnia önmagát, olyan stratégiát kell megvalósítani, mely választ ad gazdasági, városképi, építészeti, társadalmi kérdések sorára, mely összehangolt, átgondolt, hosszú távra nyújt megoldást a fejlődésre. A 2010 és 2014 közötti időszak Gazdasági Programjában életre hívott „Látható Tiszaújváros” program a legfontosabb fejlesztési feladatokat építi be a város éves költségvetéseibe. Az egyik legfontosabb, de még látható átalakulással nem járó feladat a városközpont arculatának kialakítása, terveinek elkészítése, valamint az Örösi út mellett építési telkek kialakítása érdekében a településrendezési terv északi lakóövezetre vonatkozó módosítása. A már látványos változást hozó 2013. évi tervek között szerepel a városi közterület rehabilitációs program folytatásaként parkolók bővítése, járdaszakaszok felújítása, az Örösi és a Szederkényi úton kiemelt gyalogátkelők létrehozása, valamint a közlekedés biztonsága érdekében kerékpárutak felújítása. Vagyongazdálkodási célkitűzések: –

–

Az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához maximális mértékben ki kell használni a pályázati lehetőségeket, a 20142020-as fejlesztési időszak céljaihoz igazodóan. Elkészült az északi lakóövezetre vonatkozó telekalakítás módosítása is, mely alapján több mint 18 hektáron nyílik lehetőség építési telkek kialakítására és értékesítésére. Ennek érdekében az elkövetkező években el kell készíteni a geodéziai-, közművesítési terveket, majd megfelelő ütemezés szerint elő lehet készíteni a beruházás végrehajtását és a telkek értékesítését.

15

2. Településüzemeltetés A településüzemeltetés feladatai közé tartozik a köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. 2.1. A köztemetők kialakítása és fenntartása Az Önkormányzat feladata kegyeleti közszolgáltatás biztosítása, mely a köztemető fenntartását, üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló tevékenységek összessége. E tevékenység ellátásával kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. számú törvény határozza meg. Feladatellátást biztosító vagyon: Tiszaújváros Önkormányzata tulajdonában van 1/1 arányban a tiszaújvárosi Városi Köztemető, illetve a tiszaszederkényi Református Temető 7613/16522 tulajdoni aránya. Mind a két temető rendelkezik ravatalozóval, a ravatalozón belüli felszereléssel, illetve halott hűtő kamrával. A temetőkben a közlekedést biztosító út- és járdahálózat, vízvételi lehetőség valamint a közvilágítás ki van építve. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen törzsvagyon Feladatot ellátó szervezet: a temetők üzemeltetésére az önkormányzat Kegyeleti közszolgáltatási szerződést kötött a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft-vel. A temetkezési tevékenységet temetési közszolgáltató végzi a temetőkben. Az általuk végzett feladatellátás megfelelő minőségű és hatékony üzemeltetést eredményez. Az üzemeltetési munkák körében az üzemeltető elvégzi a zöldterületek kaszálását, a faállomány pótlását, biztosítja a technikai berendezések és egyéb közcélú létesítmények karbantartását, működtetését. Vagyongazdálkodási célkitűzések: A Tiszaszederkényi Refomátus temetőben az esetek nagyobb részében rátemetésre kerül sor, új sírhely nyitása minimális, ezért nem szükséges a temető bővítése. A közlekedő járdák, ravatalozó állapota megfelelő, mely a szükséges karbantartások elvégzésével fenntartható. A Városi Köztemetőben az elmúlt években megnőtt az urnafülkés temetések száma, ezért 2011. évben, illetve 2013. évben is készült új, egyenként 64 férőhelyes urnafal az erre kijelölt parcellában. Egyes sírhelyből 209 db, urnasírhelyből 214 db, urnafülkéből 84 db használható fel, mely a több éves statisztikai adatok szerint 6-7 évre elegendő. A temető bővítésének lehetőségét a temetővel határos két földterület vásárlásával megteremtette az önkormányzat. Ebből a kisebbik – 2443 nm – a vásárlást követően használatba lett véve. Hosszú távú vagyongazdálkodási célkitűzés a nagyobb, 33408 nm terület alkalmassá tétele temetőbővítés céljára. Megtörtént a belterületbe vonása és

16

művelésből való kivonása. A terület első fejlesztési üteme feltöltésre került a megfelelő magasságra. - A terület egészére kertépítészeti engedélyezési terv készült, melynek felülvizsgálata és engedélyezése szükséges. -

Telekösszevonás végrehajtása: a bővítési terület (973 hrsz, kivett beépítetlen terület) és a működő temető (971 hrsz, temető és ravatalozó) ingatlanokat egy ingatlanná összevonni és kivett köztemető elnevezést kell adni a teljes területnek.

-

A bővítési terület feltöltött részének bekerítése, (a K-i oldalon ideiglenes kerítéssel), a fatelepítés, zöld növényzet telepítés megkezdése.

-

Közművek kiépítése, közlekedő úthálózat tervezése.

2.2. Közvilágításról való gondoskodás Az önkormányzat feladata a település belterületén a közvilágításról való gondoskodás. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § értelmező rendelkezései alapján „közvilágítás: külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása”, melyet a belterületi utak, járdák, kerékpárutak vonatkozásában kell érteni. Feladatellátást biztosító vagyon: Tiszaújváros Önkormányzata tulajdonában 173 db köztéri lámpatest -kandelláber- található, melyek köztéri parkokban biztosítják a közvilágítást. Az ÉMÁSZ Nyrt. tulajdonában 2001 db, a Tisza-szigeten az E-On Energiaszolgáltató Kft. tulajdonában 24 db lámpatest van. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen törzsvagyon Feladatot ellátó szervezetek: Tiszaújvárosban a közvilágítás áramellátását az ÉMÁSZ Nyrt. biztosítja, a Tisza-szigeten pedig az E-On Energiaszolgáltató Kft., mivel Tiszaújváros az ÉMÁSZ Nyrt. szolgáltatási területének határán helyezkedik el. Az ÉMÁSZ Nyrt. közbeszerzési pályázat lefolytatását követően került kiválasztásra, a feladat ellátására az önkormányzat Villamosenergia Vásárlási Szerződést kötött. A karbantartási feladatot az ÉMÁSZ tulajdonában lévő elemeken az ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. látja el a megkötött Aktív elem üzemeltetési, karbantartási szerződés szerint, amely alapján a javítások gyorsan és megfelelő minőségben megtörténnek. A saját tulajdonú elemek javításáról megbízásos szerződéssel az Önkormányzat gondoskodik. A Tisza-szigeten a karbantartást az EH-Szer Kft. az E-On csoport tagjaként végzi. Vagyongazdálkodási célkitűzések: A közvilágítási rendszer teljes körűen ki van építve mindhárom városrészben. Jelenleg a közvilágítási lámpatestek többnyire nátriumos fényforrással vannak ellátva, mely megfelelő fényerősséget és fényszórást biztosít. Az elmúlt években a szolgáltató több olyan beruházást elvégzett saját költségén, amelyek

17

eredményeként a gazdaságtalan, indokolatlanul nagy teljesítményű fényforrások lecserélésre kerültek. Fel kell tárni azokat a területeket - kerékpár utak, parkok, játszóterek - ahol indokolt és szükséges világítást biztosítani, és bevonni a közvilágítási rendszerbe. Vizsgálni kell parkolóban, játszótereken a szigetszerű megvilágítás alkalmazását, ahol egy oszlopon három-négy lámpatest telepíthető és ezzel egy, a hálózattól független megoldás érhető el napelemes rendszerek használatával. Hosszabb távon vizsgálni kell a fényforrások korszerűsítését, cseréjét is pl: LED-es fényforrásokra, ami korszerűbb és energia megtakarítást eredményezhet. A cseréket első ütemben a köztereken, parkokban, járdák mellett célszerű elvégezni, majd később az utak világításának modernizálása következik. Jelenleg a fejlesztéssel járó beruházások költsége és a megtérülés aránya még nem megfelelő. Mivel a LED és egyéb fényforrások folyamatosan fejlődnek, ezért fontos a fejlődési lehetőségek figyelemmel kisérése. 2.3. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosítása Az önkormányzat feladata közigazgatási területén a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján az emberi élet-és vagyon biztonság, a levegőtisztaság védelme, a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Feladatellátást biztosító vagyon: nincs önkormányzati tulajdonú vagyon. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: Feladatot ellátó szervezet: 2013. december 31-ig közszolgáltatási szerződés alapján a Termoment Kft., 2014. január 1-től a feladat jogszabály szerinti címzettje, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a tulajdonában álló gazdasági társaság. 2.4. Helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása Az önkormányzat feladata a szilárd burkolatú, illetve szilárd burkolattal nem rendelkező utak és kiegészítőinek fenntartása, javítása, burkolati jelek felújító festése, közlekedési táblák helyreállítása, pótlása, forgalmi rend változás során a szükséges jelzések, táblák módosítása, kihelyezése, a beláthatóság biztosítása a növények kezelésével, kézi és gépi takarítás, síkosság mentesítés. Feladatellátást biztosító vagyon: Önkormányzati úthálózat: Belterületi közút 38,4 km Külterületi közút 11,2 km Kerékpár út 11,8 km Gyalogút, járda 48,2 km Az úthálózaton jelenleg a közlekedésbiztonság megfelelő. Az utak, járdák burkolatai az elhasználódás, illetve a közmű javítások hatására is felújításra szorulnak. Egyre több a repedés, süllyedés, kátyúsodás az aszfaltozott felületeken. 2009. évtől tervezünk teljes felületen történő útfelújításokat, ennek köszönhetően 2013-ig 8 útszakaszon

18

(Dózsa Gy., Egressy B., Kosztolányi, Bocskai, Kossuth, Rákóczi, Tompa M., Liszt F.) valósult meg új kopóréteg felvitel, amelyből 5 út felújítása pályázati támogatást kapott. A felújítások összességében 26600 m2-en történtek, amelyből 2010-ig 19822 m2-t érintett pályázati támogatás, egyik esetben 50%-os, a másik esetben 32% -os a támogatás mértéke. 2010-től pályázati lehetőség hiányában kisebb léptékben és saját forrásból történik az útfelújítás. Jelenleg a Bajcsy-Zsilinszky út felújítását tervezzük megvalósítani, később a nagyobb gyűjtő utak, valamint a kertvárosi útszakaszok felújításának folytatása következik. A közterületi járdák felújítása során előtérbe került a díszburkolat alkalmazása, amely esztétikusabb, illetve fenntartása is egyszerűbb. A járda felújítások szisztematikusan, egymásra épülve történnek. A városközpontban lévő tavon átvezető hídon folyamatos a gyalogos és kerékpáros forgalom. A híd állapota a közlekedésre alkalmas, de 2013. évben szükséges volt a két oldalán lévő falazat burkolatának helyreállítására, részben statikai, részben a központi elhelyezkedésből adódóan látvány szempontjából is. A növekvő kerékpárhasználat miatt biztosítani kell, hogy a meglévő kerékpárutak használhatóak legyenek, valamint olyan hálózat legyen kialakítva, melyen keresztül a város bármely pontjára el lehet jutni, ösztönözve a kerékpár nagyobb arányú használatát. A külső városrészek távolsága egyik esetben 2 km, a másik esetben 5,4 km a városközponttól, kerékpárral mindkét városrész megközelíthető. Városközponton belül a gyalogos és kerékpáros közös használatú utakat burkolati jellel különítettük el a gyorsabb és biztonságosabb közlekedés érdekében. Az utak esetében alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan fontos a járdák esetében is a karbantartás mellett a teljes felületen történő felújítás. Az előző években a város több pontján megtörtént az aszfaltozott járda szakaszok díszburkolattal történt felújítása. A továbbiakban szem előtt tartjuk a kiemelt használatban lévő gyűjtőjárdák, így az Örösi úti, a József Attila úti, valamint a Kazinczy úti járdák felújítását. Fontos az út-járda kapcsolatok esztétikus, akadálymentes kialakítása, ezeket több ponton a gyalogátkelő helyek kiemelésével oldottuk meg. Ezt a kivitelezést folytatjuk az iskolák, óvodák környezetében és nagy forgalmú csomópontokban például az Árpád út, Mátyás király út, Bethlen G. utakon. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: az utak, járdák kialakítását, felújítását a Polgármesteri Hivatal végzi, a karbantartás a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. feladata. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - A lakossági és forgalomtechnikai igények figyelembe vétele mellett, sebesség csökkentő bordák kihelyezése, illetve LED-es sebességmérők további telepítése a megengedett sebesség szabályozásának betartása érdekében. - A város belterületbe vont területeinek kiépítése során kialakított utak, járdák fenntartása, kerékpárhálózatba való bekötése. - Meglévő KRESZ táblák cseréje éjszaka is kiemelten jól látható 3M fóliával ellátott táblákra.

19

-

Kijelölt gyalogátkelőhellyel nem rendelkező út-járda kapcsolatok akadálymentesítése a padka szintjének csökkentésével. Az önkormányzati utak és járdák felújításának folytatása. Tiszaújváros környezetében lévő ipari parkokban működő vállalkozások, cégek dolgozói nagy számban közlekednek kerékpárral, ezért fontos, hogy további kerékpározásra alkalmas szakaszok létesüljenek. Ezt a meglévő járdák felújítása során, azoknak szélesítésével és kerékpár-sáv kialakításával lehet megoldani. Pályázati források bevonásával Polgár és Tiszaújváros között kerékpárút építése.

2.5. Közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása Az önkormányzat feladatat: fűnyírás, virágágyak ültetése, fakivágás, metszés, faültetés, játszóterek fenntartása. A feladat ellátását biztosító vagyon: a város területén jellemzően sok a zöld terület, nagyszámú a fa és a cserje állomány. A belterületi és külterületi parkrendezés a munkálatok gyakoriságát tekintve eltérő. A külterületi feladatok során a lakóterületen kívül eső, de a periférián lévő füves részek kezelése, fűnyírás történik, időjárástól függően 3-4 alkalommal 257 ezer m2-en. Belterületi parkrendezés során a fűnyírások száma szintén időjárás függvényében évente 6-8 alkalom, a városközpontban a rendezvények miatt 10-12 alkalom. A belterjes feladatellátás 405 ezer m2-en történik. A virágágyások területe 2189 m2, a rózsaágyások területe 8400 m2. A meglévő virágágyások bővítésére igény van, de jelenleg ezt nem tervezzük költségtakarékosság szempontjából, ugyanakkor a fejlesztések során figyelembe vesszük a lehetőségeket. A közparkok, terek döntő része (Városközponti Park, Barcsay J. tér, 56-os tér, stb.) nincsenek önálló ingatlanokká alakítva, hanem nagyobb területű közterületek részei. Játszóterek: 2005. évben elfogadta a Képviselő-testület a közterületi játszóterekre készített koncepcionális javaslatot, amely szerint 30 játszótér felújítását hagyta jóvá, a többi esetében a megszüntetés vált szükségessé. A megszüntetések a házak között lévő használaton kívüli fém játékelemek és beton homokozó-keretek kiszedését jelentette. A felújítások a 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet alapján a vonatkozó szabványok szerint történik. A balesetveszélyes elemek megszüntetését elvégeztük, a felújítások folyamatosak az elhasználódás és a szabványváltozások miatt. 2008. és 2009. évben CÉDE pályázatok támogatása is segítette a felújításokat, egyik esetben 65 %, a másik 60 %-os támogatás mellett 5 játszótér teljes felújítása történt meg. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - A fenntartáson kívül zöldterület rehabilitációt is végezni kell. Ez egy-egy területen az idegen anyag eltávolítását követő rotálást, szint-kiegyenlítést és füvesítést jelent.

20

-

-

-

-

A város több pontján probléma a fák lombjának az épülethez való közelsége, valamint a nagy terjedelmű fák életterének beszűkülése. Mindkét esetben szükséges a fakivágások terv szerinti megvalósítása az élet és a vagyonbiztonság érdekében. Faültetési program keretében fa és cserje ültetés a beruházások, a lakossági igények, illetve a zöldterületek rehabilitáció figyelembevételével. Funkció nélküli betonozott felületek átalakítása, ha nincs a közösség számára hasznos funkció, akkor felszámolása, parkosítása, füvesítése (Szent István út 1-11. számú épület mögötti terület). Régebbi, elavult játékelemek cseréje modernebb, közkedveltebb elemekre. Központi játszótér kialakítása, amely nagyobb létszám befogadására képes és több korosztály számára biztosít elfoglaltságot a bébi elemektől a kalandparkig bezárólag. Ivókút, vagy vízvételi lehetőség kialakítása a játszótereken. Az esti, éjszakai rongálások csökkentése érdekében a játszóterek körülkerítése, esti zárása.

2.6. Gépjárművek parkolásának biztosítása Az önkormányzat feladata a parkolóhelyek kialakítása, a parkolás biztosítása. Tiszaújváros területén lévő közparkolók mindegyike ingyenesen használható, díjfizetési kötelezettség nincs. A feladat ellátását biztosító vagyon: A rendelkezésre álló, közel 2500 parkolóhely elegendő, csak a nyári rendezvényekkel együttjáró turistaforgalom növekedés idején kevesebb a várakozóhelyek száma a szükségesnél. A Rendelőintézet felújítását követően a meglévő parkoló felújításával 2011. évben egy 23 férőhelyes, 2013. évben egy 24 férőhelyes parkoló, valamint a Hajdu téren létesült egy 48 beállásos parkoló a Széchényi Általános Iskola közelében. Folyamatosan fel kell tárni a parkolási szempontból zsúfolt területeket és a lehetséges helyszíneken újabb várakozóhelyek kialakításával enyhíteni azt. A strand és termálfürdő a város szélén helyezkedik el, itt a nyári időszakban a nagyszámban érkező fürdőlátogatók részére fenntartott parkoló-szám szervezési intézkedések közbeiktatásával elegendő. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen törzsvagyon Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási célkitűzések: - Parkoló szám növelése a meglévő parkolók területének bővítésével, vagy az előzetesen megkezdett parkoló kiépítés folytatásaként - Örösi út, Barcsay tér -. -

A strand és termálfürdő környezetében további parkolóhelyek kialakítása, a használaton kívüli (volt TIGÁZ) épületek lebontásával.

-

A városközpontban történt beruházások, építkezések környezetében parkolók kiépítése, (Bartók B. út).

21

-

Az iskolák, egyéb intézmények környezetében a reggeli és a délutáni gépjárműforgalom átláthatósága, szabályozása érdekében további parkolók létesítése a Tisza úton és a Deák téren.

2.7. Környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás) Az önkormányzat feladata a közterületek tisztaságának folyamatos biztosítása, melyet a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. bevonásával lát el. A szolgáltató szervezet feladata a görgeteges hulladék összegyűjtése, a kézi szemetesek rendszeres ürítése és az összegyűjtött hulladék engedélyezett hulladéklerakó telepre történő elszállítása. A feladat ellátását biztosító vagyon: a közterület tisztítási feladatok ellátásához szükséges nagy értékű tárgyi eszközök, berendezések egy része az önkormányzat tulajdonában vannak és üzemeltetésre átadásra kerültek a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft.-nek. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes. Feladatot ellátó szervezet: A köztisztasági és település tisztasági feladatokat közvetlenül a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. látja el a szolgáltató rendelkezésére bocsátott eszközökkel, a rovar-és rágcsálóirtás a szakfeladat végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozó bevonásával történik. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - új eszközök, járdatakarító gép beszerzése a feladatellátás folyamatos biztosítása, a géppark üzembiztonsága érdekében.

2.8. Helyi környezet- év természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás 2.8.1. Helyi környezet- és természetvédelem A települési önkormányzat feladata a környezetvédelemmel összefüggésben a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentése, károsodásának megelőzése, a károsodott környezet javítása, helyreállítása. A természetvédelem során a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése a feladat. E feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján végzi az önkormányzat. Feladat ellátását biztosító vagyon: önkormányzat tulajdonában lévő NATURA 2000-es besorolású ingatlanok, valamint az erdők. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: a véderdők forgalomképtelen, az árterületi és egyéb erdők üzleti vagyoni körbe tartoznak.

22

Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft., új erdő telepítése esetén Tiszaújváros Polgármesteri Hivatala. Vagyongazdálkodási célkitűzések: A levegő tisztaságának védelme, az ülepedő por mennyiségének csökkentése érdekében indokolt a fásszárú növényzet jelenlegi borítottsági szintjének fenntartása, az elpusztult növényzet folyamatos pótlása. A levegőtisztaság védelmét szolgálják ezen túl a város tulajdonában álló erdőállomány adattárban nyilvántartott és annak hatálya alól kivett elsődleges védelmi, valamint fatermelési célú erdőterületek, amelyek a vegyipari üzemek levegőszennyező hatását hivatottak ellensúlyozni. Az erdőtervvel rendelkező 53,62 ha erdőterületből a Tisza sziget északi részén 18,66 ha területen Natura 2000 rendeltetés került bejegyzésre és áll kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területként oltalom alatt. Az önkormányzat tulajdonában 86,9 hektár erdő művelési ágú, erdőként nyilvántartott ingatlan található, mellyel kapcsolatos feladatokat megrendelés alapján a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. végzi. 2.8.2. Vízgazdálkodás, vízkárelhárítás A települési önkormányzatnak a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény határozza meg, amely magában foglalja a helyi vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok ellátására vonatkozó kötelezettséget. Feladat ellátását biztosító vagyon: zárt és nyílt csapadékvíz elvezető csatornahálózat, melynek teljes hossza 55 ezer fm, valamint 3 db csapadékvíz átemelő szivattyútelep: Zita úti, Sajó úti és a Tiszavirág úti szivattyútelep. Valamennyi vagyonelem önkormányzati tulajdonban van. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: a nyílt csapadékelvezető árkok fenntartását Tiszaújváros Városgazda Nonprofit Kft. végzi. A zárt csapadék csatornák és átemelők üzemeltetését Tiszaújváros Város Önkormányzat, működtetését, ellenőrzését a TiszaSzolg 2004 Kft. látja el. A nyílt csatornahálózat és a rajta található műtárgyak karbantartási feladatait – mederkaszálás, műtárgyak és átereszek iszaptalanítása, vízfolyási akadályok eltávolítása – a Városgazda Nonprofit Kft. látja el Közhasznúsági Szerződés keretei között. A zárt csatornaszakaszok működtetői feladatait a TiszaSzolg 2004 Kft. végzi vállalkozási szerződés keretében. Ennek során elvégzi a dugulás elhárítási feladatokat, valamint a szivattyútelepek gépegységeinek működtetését, ellenőrzését és karbantartását, - a Zita úti szivattyútelep esetében a távfelügyeleti rendszer keretei között. Vagyongazdálkodási célkitűzések: A távfelügyeleti rendszerbe még be nem integrált szivattyútelepek bekötése, annak érdekében, hogy a nagy intenzitású esőzések idején biztosítható legyen a gépegységek azonnali indítása a havaria helyzetek megelőzése

23

érdekében. A város lakóterületeinek távlati növelése esetén indokolt a szivattyúegységek jelenlegi szállítókapacitásának növelése. A csapadékvíz-elvezetéssel nem rendelkező területeken hosszú távon megoldandó a szikkasztóárkok megszüntetése, a területek vízelvezető rendszerének kiépítése és befogadóba kötése (35-ös főközlekedési úttól délre eső terület). 2.9. A kistermelők, őstermelők, számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is Feladat ellátását biztosító vagyon: Az önkormányzati tulajdonú Városközponti piac és vásárcsarnok (Tiszaújváros, Szent István út; hrsz.: 982/21 és 982/33), valamint a Tisza úti vásár (Tiszaújváros, Tisza út; hrsz.: 1144/12). A Városközponti piac és vásárcsarnok jelenlegi formája három ütemben történő kivitelezéssel alakult ki, 2006-ban fejeződött be. Ennek során a Szent István út felőli behajtó út, a parkoló és a külső fedett elárusító rész, majd a csarnok előtti terület és a Kazinczy út felőli elárusító terület, végül a Kazinczy út felőli behajtó út, a parkoló kialakítása történt meg. 2013-ban több felújítás és karbantartás jellegű feladat valósult meg: a fedett elárusító asztalok melletti terület térburkolat kiegészítése, a csarnok fűtésének javítása, kazán cseréje, az ereszcsatornák cseréje, a padozat javítása, valamint a korrodált felületek javítása és festése történt meg. A Tisza úti vásár területén kistermelői, őstermelői értékesítés nem történik. Itt felújításra, beruházásra nem került sor, csak a terület kitakarítása, kerítésének javítása és a régi épület maradványok elbontása illetve karbantartási feladatok elvégzése valósult meg az utóbbi években. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. A feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Az ellátás formája: A Városközponti piac és vásárcsarnok állandó piacüzemelés jellegű, napi nyitva tartással, a Tisza úti vásár állandó üzemelés jellegű, havonta egy alkalommal tart nyitva. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - A piac kialakítása városképi szempontból megfelel, de a terület – miután egyre jelentősebb igény mutatkozik – hétvégeken túlzsúfolt. A külső elárusító helyek számára a terület további térburkolással kiegészíthető, a csarnok mögött húzódó járdáig a növelésére van lehetőség. Pályázati forrás bevonásával bio zöldség elárusítóhely létrehozása. Az energiahatékonyság javítás érdekében a piaccsarnok hőszigetelése, fűtéskorszerűsítése. -

Tisza úti vásár területének fejlesztése – a vásár mindössze havi egy alkalommal történő megrendezése miatt – nem célszerű. A területet – előnyös fekvése miatt

24

– a 2013. évben elfogadott település rendezési terv más célú hasznosításra, nevezetesen városközponti vegyes övezetté (Vt/3) nyilvánította, mely lehetővé teszi a lakó-, kereskedelmi-, szolgáltató jellegű beépítést. 2.10. Hulladékgazdálkodás A települési önkormányzatnak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény határozza meg. Szilárd hulladék A kommunális hulladékok összegyűjtése és elszállítása tekintetében a közszolgáltatást az AVE Miskolc Kft. látja el 2013. december 31-ig. A hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás keretei között a Hejőpapi II. hulladéklerakó telepen történik. 2014. január 1-től a hulladék összegyűjtését és elszállítását az Észak-magyarországi Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás által megalakításra kerülő szolgáltató veszi át. A kommunális hulladékok összegyűjtésére és elszállítására Közszolgáltatási szerződést kötött az önkormányzat, melynek keretén belül a hulladék gyűjtése és hulladéklerakóban való elhelyezésén túl negyedévenkénti lomtalanítás végrehajtásáról, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek hulladéktároló edényzetének rendszeres ürítéséről, a hulladékudvar működtetéséről is gondoskodik a szolgáltató. A hulladéklerakás a Társulási megállapodásban foglaltak alapján, a lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok begyűjtése Vállalkozási szerződés keretében kerül végrehajtásra. A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok begyűjtése az ECOMISSIO Kft. bevonásával, valamint a kialakított hulladékudvar működtetésével történik. Folyékony hulladék összegyűjtésével és elszállításával kapcsolatos feladatokat az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. látja el. Feladat ellátását biztosító vagyon: az önkormányzat tulajdonában a települési hulladékgazdálkodás rendszerében 21 szelektív hulladékgyűjtő sziget gyűjtőedényei vannak, szigetenként 1-1 papír, PET palack és üveggyűjtő konténer. A hulladékgyűjtésre és szállításra szolgáló, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyonelemek, eszközök berendezések és a hulladékudvar az AVE Miskolc Kft. üzemeltetésében vannak. A Hejőpapi II. hulladéklerakó az alapító és a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz csatlakozott önkormányzatok közös vagyona. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: A hulladékudvar földterülete – 1144//39. - önkormányzati tulajdonban van, forgalomképtelen besorolású. Üzemeltetést ellátó szervezet: jelenleg az AVE Miskolc Kft., és a TiszaSzolg 2004 Kft.

25

Vagyongazdálkodási célkitűzések: - A hulladékgazdálkodás struktúráját kiegészíteni a kisvárosias és kertvárosias lakóövezetekben a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer kialakításával. -

A tömblakásos övezetben a társasházak konténertárolóinak kialakítása azokon a helyszíneken, ahol a konténertárolók elhelyezése városképi szempontból nem jelent problémát. A konténerek zárhatóvá tétele környezet-egészségügyi szempontok érdekében.

2.11. Távhőszolgáltatás A települési önkormányzatnak a távhőszolgáltatás ellátásáról a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben foglaltak alapján kell gondoskodnia. A távhőtermelői feladatokat a Tiszatherm Kft., a távhőszolgáltatói feladatokat a TiszaSzolg 2004 Kft. látja el. A feladat ellátását biztosító vagyon: 16 800 fm primer és szekunder vezetékhálózat az átadási pontig, a 29 db szolgáltatói hőközpont, és a 101 db hőfogadó állomás a TiszaSzolg 2004 Kft. tulajdonában vannak. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: nincs besorolása. Feladatot ellátó szervezet: TiszaSzolg 2004 Kft. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - A távhőszolgáltató oldalán a primer és szekunder vezetékhálózat hőveszteségének és a pótvízigény csökkentése érdekében az üzembiztonságot és az ellátás biztonságát veszélyeztető csőszakaszok cseréje előszigetelt vezetékekre. -

A felhasználói oldalon a hőveszteségek csökkentése érdekében az épületek energetikai jellemzőinek javítása a külső homlokzati hőszigetelések révén, valamint az épületgépészeti felújítások végrehajtás, amely magában foglalja az egycsöves rendszerek kétcsövessé alakítását, a starngszabályozó szelepek beépítését, cseréjét és azok újraszabályozását.

-

A kiépített távfelügyeleti rendszerben rejlő szabályozási lehetőségek kiaknázása a lakók takarékossági igényeinek mind hatékonyabb kielégítése érdekében.

-

A távhőtermelői oldalon törekvés van a gáz tüzelőanyag meghatározó szerepének csökkentésére a biomassza tűzelőanyagok részarányának növelése révén. Ezzel főként a csúcsterhelési időszakokban mérsékelhető lenne a hőtermelésre használt földgáz felhasználása. A biomassza kazánok lehetőséget biztosítanának a fosszilis tüzelőanyagok hektikus árváltozásainak kivédésére, a költségtakarékosabb hőenergiatermelésre, ezáltal a felhasználók ezzel kapcsolatos anyagi terheinek csökkentésére, vagy szinten tartására.

-

A fosszilis tüzelőanyagok kiváltására az eddigiekben lefolytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy a gázüzemű hőtermelés mellett a geotermikus

26

hőenergiatermelés lehetőségeinek kiaknázása Tiszaújváros esetében nem tekinthető reális alternatívának, mert a kitermelhető termálvíz mennyisége és hőfoka miatt az gazdaságtalan. 2.12. Víziközmű szolgáltatás 2.12.1. Ivóvízellátás A települési önkormányzatnak a közműves ivóvízellátással kapcsolatos feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény határozza meg, mely kiterjed közszolgáltatói feladataival összefüggő vízigények kielégítésére, a vízkészletek védelmére. Feladat ellátását biztosító vagyon: a település, települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását szolgáló közcélú vízilétesítmények. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: 2013. január 1-jétől az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. A társaság az önkormányzattal kötött megállapodás alapján 2027. december 31-ig látja el a közszolgáltatói feladatot. A Zrt-vel az önkormányzat bérleti üzemeltetési szerződést kötött, az önkormányzat tulajdonában álló víziközmű elemek bérlésére és üzemeltetésére. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - A szolgáltatói oldalon az ivóvízellátás biztonsága érdekében az elhasználódott, korszerűtlen és ebből adódóan gyakran meghibásodó hálózati vezetékszakaszok kiváltása. -

Az ellátást szolgáló berendezések, műtárgyak, elzáró szerelvények, létesítmények üzembiztonsági jellemzőinek javítása a műszaki fejlesztések és tervszerű megelőző karbantartások révén.

-

A víziközművek üzemeltetési jogából, valamint az évi bérleti díjakból az ivóvízhálózat elemeinek fejlesztésére és karbantartására a források biztosítottak.

2.12.2. Szennyvíztisztítás A települési önkormányzatnak a közműves szennyvízelvezetéssel kapcsolatos feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény határozza meg, mely kiterjed a szennyvizek elvezetésére, illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére.

27

Feladat ellátását biztosító vagyon: a közműves szennyvízelvezetés során a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését biztosító szennyvízelvezető hálózat és elemei, tisztítást szolgáló Szennyvíztisztító Telep és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgáló elemek. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. A feladatot ellátó szervezet: 2013. január 1-jétől az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. . A társaság az önkormányzattal kötött megállapodás alapján 2027. december 31-ig látja el a közszolgáltatói feladatot. A Zrt-vel az önkormányzat bérleti üzemeltetési szerződést kötött, az önkormányzat tulajdonában álló víziközmű elemek bérlésére és üzemeltetésére. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - A szolgáltatói oldalon a szennyvízelvezetés biztonsága érdekében a lecsökkent szállítóképességű hálózati vezetékszakaszok mosatása, a szennyvízelvezetést szolgáló berendezések, műtárgyak, elzáró szerelvények és a szennyvíztisztító telep üzembiztonsági jellemzőinek javítása a fejlesztések és az előre beütemezett karbantartások és felújítások révén. -

A város területén található szennyvízátemelő szivattyúegységek szükséges cseréjének végrehajtása a szállítandó szennyvíz mennyiségének függvényében, valamint az időszakosan jelentkező és a lakosságot érintő bűzhatás korszerű műszaki megoldások alkalmazásával történő csökkentése, illetve megszüntetése.

-

A víziközművek üzemeltetési jogából, valamint az évi bérleti díjakból a szennyvízhálózat elemeinek fejlesztésére és karbantartására a források biztosítottak.

2.13. Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában Az önkormányzat feladata Tiszaújváros közbiztonságának javítása érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Tiszaújvárosi Rendőrkapitánysággal való együttműködés bármely, de elsősorban közlekedésbiztonsági területen, munkájának segítése anyagi eszközökkel. A Tiszaújvárosi Kapitányság évente beszámol munkájáról a Képviselő-testület részére. Az önkormányzat megbízásából éjszakai járőrszolgálatot lát el, figyelemmel kíséri a kamerás térfelügyeleti rendszer működését. A közbiztonság javításában a Tiszaújvárosi Polgárőrségnek valamint a Polgármesteri Hivatal Közterület Felügyeletének is fontos feladatai vannak. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vízirendészeti feladatainak ellátását üzemanyag költség támogatásával segíti az önkormányzat. Feladat ellátását biztosító vagyon: Tiszaújváros Önkormányzat tulajdonában lévő 15 db felügyeleti pont, kamerák, kábelek, rádió frekvenciás adó.

28

Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes. Feladatot ellátó szervezet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Tiszaújvárosi Rendőrkapitánysága, Tiszaújvárosi Polgárőr Egyesület, Polgármesteri Hivatal. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - A legfontosabb fejlesztési feladat a város teljes egészére kiterjedő kamerás térfelügyeleti rendszer kiépítése, mely az intézmények, közterületek, temetők védelmét egyaránt szolgálja. -

A közbiztonsági feladatok ellátása, a fenti szervezetek működésének javítása érdekében továbbra is segíteni kell eszközfejlesztési, épület felújítási projektjeiket.

-

Az éjszakai járőrszolgálat és a kamerás térfelügyeleti rendszer működtetésének biztosítására évente támogatási megállapodás megkötése a rendőrségi szervekkel. Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Tokaj Rendőrőrsének tiszaújvárosi szolgálati helyén járművek üzemeltetéséhez támogatás nyújtása. A Tiszaújvárosi Polgárőr Egyesület tevékenységének támogatása.

2.14. Helyi közösségi közlekedés biztosítása Az önkormányzat feladata a település közigazgatási határán belül - helyi díjszabás alapján - személyszállítási szolgáltatás biztosítása, a 2012. évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról előírásaival összhangban. A helyi közlekedési feladatok elvégzésére a helyközi autóbuszjáratokat is igénybe kell venni, melynek alapja a NFM-mel megkötött két éves szerződés. Ezen túlmenően egyéb célokra (temetői járatok, intézmények által igénybe vett járatok, stb.) is közlekedtet az önkormányzat járatokat a külön megkötött ún. szerződéses járatokra vonatkozó szerződés alapján. Feladat ellátását biztosító vagyon: Az autóbusz pályaudvar útjai, járdaszigetei, önkormányzati tulajdonú közterületek (hrsz.: 657/49), a közvilágítási kandeláberekkel együtt. Az utas-váró és iroda épület a Borsod Volán Személyszállítási Zrt. tulajdonában van. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon.

A feladatot ellátó szervezet A helyi autóbusz-közlekedési közszolgáltatás feladatait a Borsod Volán Személyszállítási Zrt. végzi közszolgáltatási szerződés alapján 2013. január 1-jétől további két évig.

29

Vagyongazdálkodási célkitűzések: - Az autóbusz-, illetve a tömegközlekedést igénybevevők száma folyamatosan csökken, ennek ellenére a feladatellátás továbbra is szükséges a település szerkezete miatt. A Tiszapart városrész és a Tiszaszederkény városrészben élő emberek számára továbbra is fontos, sokak számára nélkülözhetetlen. Ennek érdekében a következő évben újabb közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. A színvonalas szolgáltatás biztosítása érdekében indokolt az autóbusz-park korszerűsítése, amely a szolgáltató feladata, de a pályázati kiírásban ezt az elvárást (is) ki kell kötni, illetve a szolgáltatót erre ösztönözni kell. -

Az autóbusz pályaudvar útjainak, járdaszigeteinek, közvilágításának megfelelő szinten történő karbantartásáról kell gondoskodni a továbbiakban is.

B) Önkormányzati intézményeken keresztül nyújtott szolgáltatások 1. Egészségügyi alap- és szakellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pontja alapján helyi közügy, valamint helyben biztosítható közfeladat körében ellátandó helyi önkormányzati feladat az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatás. Az egészségügyi ellátást a lakosságszám és teljesítőképesség figyelembevételével kell megszervezni. A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében működtetett ellátórendszernek az egészségügyi feladatok folyamatos végrehajtását kell biztosítania. Az egészségügyi alapellátás működtetése az Egészségbiztosítási Alapból folyósított finanszírozásból történik, amelyhez az Önkormányzat különböző kiegészítő forrást biztosít, illetve gondoskodik az ingatlanok rendelkezésre bocsátásáról. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 152. § (1) bekezdésének megfelelően Tiszaújváros Város Önkormányzata az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik - a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról; - a fogorvosi alapellátásról; - az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról; - a védőnői ellátásról; - az iskola-egészségügyi ellátásról. Az egészségügyi alapellátást jelenleg 8 felnőtt háziorvosi körzet, 4 házi gyermekorvosi körzet, 7 fogorvosi körzet, 1 ügyelet, 8 területi védőnő, továbbá az iskolaegészségügyi ellátást a területi védőnők mellet 3 iskolavédőnő és 5 orvos látja el. Tiszaújváros Önkormányzata az egészségügyi alapellátás mellett önként vállalta a járóbeteg szakellátás feladatait. A szakellátás két telephelyen működik, egyrészt a Tiszaújváros Városi Rendelőintézet „A” járóbeteg szakrendelések épületrészében, másrészt a Tiszaújvárosi Gyógyfürdő épületkomplexumában található Fiziko- és Balneoterápiás Részlegében.

30

A járóbeteg szakrendelés épületrészében 32 féle szakrendelés működik. Az épületrészt részben pályázati forrás, részben hitel igénybevételével az önkormányzat teljes mértékben felújította. A Fiziko- és Balneoterápiás Részlegben 11 féle kezelés, rendelés működik. A részleg európai színvonalon berendezett, nagy beteglétszám fogadására alkalmas. Feladatellátást biztosító vagyon: az Önkormányzat tulajdonában álló, a Tiszaújváros Bethlen Gábor úton elhelyezkedő, Tiszaújváros Városi Rendelőintézet kezelésében lévő épületben, Tiszaszederkényben és a Tiszaparti városrészben lévő rendelő, valamint az iskola egészségügyi feladat ellátására a köznevelési intézményekben lévő rendelőhelyiségek. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Feladatot ellátó szervezetek: Tiszaújváros Városi Rendelőintézet, valamint egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok. Az üzemeltetési feladat ellátásának formája vállalkozói feladatellátás, feladat-ellátási Szerződés, Közreműködői Szerződés, illetve Megbízási Szerződés alapján. Vagyongazdálkodási célkitűzések: A múlt évben valósult meg az alapellátást biztosító „B” és „C” épületrészek külső szigetelése, festése, valamint egyes háziorvosi rendelők klimatizálása. Az épületrész körül bővült a parkolóhelyek száma. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendeletnek megfelelően az Önkormányzat gondoskodott a minimumkövetelményeknek megfelelő eszközök beszerzéséről. - A háziorvosi és védőnői szolgáltatást nyújtó „B” és „C” épületrészek régiek, szinte teljes körű felújításra szorulnak. A rekonstrukció megvalósításához pályázati forrásokra van szükség. Amennyiben nem áll rendelkezésre teljes körűen a szükséges pályázati forrás, úgy prioritások felállítása mentén lépésről lépésre kell haladni, és folyamatosan megvalósítani a vízvezeték-rendszer korszerűsítését, az energia hatékony működési rendszer kialakítását, benne tetőszigetelést, fűtésrendszer korszerűsítést, nyílászárók cseréjét, valamint akadálymentes felvonó megvalósítását is. - A szakrendeléstől – fizikailag és amennyiben szükségessé válik szervezetileg is – teljesen elkülönítetten működő alapellátási rendszer kiépítése. A megvalósuló rekonstrukció során törekedni kell arra, hogy minden alapellátásban működő ellátási forma fizikailag egy helyre koncentrálva kerüljön elhelyezésre. Amennyiben a felnőtt háziorvosi rendelőben mind a földszinten, mind az emeleten lehetővé válik a mozgáskorlátozottak közlekedése, lehetőség nyílik arra, hogy az emeleti részen kialakításra kerülhessen a fogászati rendelők részére alkalmas hely. Így megfelelő helyre kerülhetne az ultrahang, kibővülhetne az egynapos sebészeten operált betegek ébredő-megfigyelő helyisége, kialakításra kerülhetne - mentővel is jól megközelíthető helyen – az ambuláns kisműtő. - Tiszaújváros-Tiszaszederkény városrész háziorvosi rendelőjének felújítása.

31

- A betegek műtét utáni bent altatási lehetőségének megteremtése, a jelenlegi 3 ágy helyett az előírt kapacitás teljesítéséhez szükséges 9 ágy kiépítése. - Szálloda építése az üdülni vágyók és a reumatikus, vagy egyéb mozgásszervi panaszokkal küzdő betegek részére, növelve ezzel a fürdő kihasználtságát. - A Fiziko- és Balneoterápiás Részleg szolgáltatásainak igénybevétele érdekében parkolók számának növelése.

2. Köznevelési feladatok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény határozza meg a települések köznevelési feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségét.

2.1.

Óvodai ellátás

A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében az óvodáztatásról való gondoskodás, melyet a jogszabályokban meghatározott módon kell ellátni. A kötelező feladat mellett az óvoda vállalt feladata az úszásoktatás, valamint a Start csoport működtetése. Feladat ellátását biztosító vagyon: a tiszaújvárosi Napközi Otthonos Óvoda öt óvodai telephelye, hat épületében (Szederinda-, Katica-, Bóbita-, Tündérkert-, Szivárvány épület) valósítja meg a mindennapi nevelés feladatait. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Feladatot ellátó szervezet: Intézményműködtető Központ.

Napközi

Otthonos

Óvoda,

Tiszaújvárosi

Vagyongazdálkodási célkitűzések: - Az óvodai épületek több évtizede épültek, ezért folyamatos karbantartásuk, felújításuk elkerülhetetlen. Különösen sürgető az intézmény régi, fa ablakainak, ajtóinak teljes körű cseréje, nemcsak esztétikai, balesetvédelmi, hanem energiatakarékossági szempontból is. A Bóbita, Tündérkert és Szivárvány épületekben a nyílászárók mintegy 60 %-a, a Katica és Szederinda épületekben mindössze 5-10 % a kicserélt ajtók ablakok aránya. Hosszú távú célkitűzés a nyílászárók cseréjét követően a külső fali hőszigetelés elvégzése minden épületben. - A szabadtéri udvarok megújítása, az elhasználódott udvari játékok felújítása, sportudvar-rész kialakítása, udvari burkolatok cseréje. 2.2.

Köznevelési intézmények működtetése

2013. január elsejétől az óvodai nevelés kivételével az állam vette át a köznevelési intézmények fenntartását, a fenntartói feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó

32

Központ látja el. Az alapfokú és középfokú nevelést-oktatást ellátó intézmények esetében (a szakképző iskola kivételével) Tiszaújváros Város Önkormányzata csupán az intézmények működtetését biztosítja. A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat ellátás céljait szolgáló ingatlant az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető viseli a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, gondoskodik az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése viszont már nem kötelessége. A szakképző iskola feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon a KLIK ingyenes vagyonkezelésébe került. A KLIK vagyonkezelői jogának fennállása alatt, vagy mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az ingatlanban meg nem szűnik, az ingatlant az önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha az a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti. 2012. szeptember 1-jétől a Tiszaújvárosi Református Egyházközség átvette a Kazinczy Ferenc Iskola működtetési jogát. Tiszaújváros Város Önkormányzata az iskola által használt ingó és ingatlan vagyontárgyak használati jogát térítésmentesen átadta az Egyházközség részére. 2013. szeptember 1-jétől az Egri Főegyházmegye működteti az Arany János Iskola telephelyet, így a működéshez szükséges, önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanrész, valamint az intézmény által használt ingó vagyontárgyak használati joga is a KLIK-től a Főegyházmegyéhez került. Feladat ellátását biztosító vagyon: 5 köznevelési célt szolgáló általános iskolai épület, 3 középfokú oktatási célú iskolai épület és 1 alapfokú művészetoktatást biztosító épület. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tiszaújvárosi Református Egyházközség, Egri Főegyházmegye. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - A köznevelési intézmények többsége panel szerkezetű, átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Meg kell valósítani az épületek külső fali hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, az épületgépészeti elemek felújítását. Ehhez rendkívül fontos iskola korszerűsítési pályázati lehetőség igénybe vétele, mivel a saját források ehhez a projekthez nem elegendőek. -

Felül kell vizsgálni Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ konyháit, a konyhai légtechnikai feltételeket, és javaslatot tenni a gazdaságosabb működésre.

33

3. Kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvénynek megfelelően a település kulturális életének szervezése, városi rendezvények, állami és nemzeti ünnepek megemlékezéseinek lebonyolítása, értékteremtő közösségek létrehozása, információkhoz és dokumentumokhoz történő hozzáférés, a városi múlt szellemi és tárgyi emlékanyagának feltárása, gyűjtése jelenti az önkormányzat feladatát. Feladat ellátását biztosító vagyon: az önkormányzat tulajdonában álló - Derkovits Kulturális Központ, Tiszaszederkényi Művelődési Ház, Városi Kiállítóterem, Hamvas Béla Városi Könyvtár, Tiszaszederkényi Fiókkönyvtár, Tiszaparti Fiókkönyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény, „Villa Scederkyn” Tájház – ingatlanok. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: Derkovits Kulturális Központ, Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ. A közelmúltban a kulturális központ földszintjén és emeleti folyosóin helyiségek, eszközök felújításra került sor: nyílászáró cserék, hangosító helyiség felújítása, zenekari árok festése, villamossági rekonstrukciója, színpadi előfüggöny mozgatórendszerének javítása, színpadi lángmentesített függönyök cseréje. Megtörtént a kulturális központ főbejáratának, illetve lépcsőjének térburkolása. Az eOlvasóterem kialakítása érdekében bővítésre került a városi könyvtárban a villamos hálózat. A Tiszaszederkényi Művelődési Ház és Fiókkönyvtárban műanyag nyílászárók cseréjére, számítógépes hálózat kiépítésére került sor. Vagyongazdálkodási célkitűzések: A Derkovits Kulturális Központ, mint Tiszaújváros közművelődési és közgyűjteményi feladatait ellátó intézménye jövőképének fókuszában egy korszerű, a helyi közösség igényeit szolgáló, és látens igényeire is reagáló intézmény képe áll. A minőségi szakmai feladatellátás szükségszerű feltétele az intézményhez tartozó épületek megfelelő karbantartása, bizonyos szintű átalakítása. -

-

A kulturális központ több mint negyven éves épületében nagyszínházi előadások fogadására alkalmas, a mai kor igényeinek és elvárásainak megfelelő színpad kialakítása, ehhez kapcsolódóan az épület esetleges bővítése, mosdók felújítása, a konferenciaterem felújítása, nyílászárók teljes körű cseréje. A rendezvényeket kiszolgáló korszerű hang és fénytechnikai eszközpark folyamatos fejlesztése. A könyvtár belső tereinek átrendezésével, a gyűjtemény korszerű, átlátható csoportosításával olyan könyvtári terek kialakítása szükséges, amely alkalmas a közös munkára, tanulásra, kutatásra, interaktív közösségi programokra. A

34

-

-

nyomtatott és elektronikus állományhoz való hozzáférés mellett elsősorban egyéni olvasóhelyekre és korszerű infrastruktúrával rendelkező, akár csoportmunkára is alkalmas helyszínekre lesz szükség az épületben. A Tiszaszederkényi Művelődési Ház és Fiókkönyvtár épületének belső rekonstrukciója. Kiemelt cél a „Villa Scederkyn” Tájház fejlesztéséhez kapcsolódó elképzelések megvalósítása, az udvaron kialakított fedett foglalkoztató tér fejlesztése, bútorzat és világítás kiépítése, szabadtéri kemence megépítése, szabadtéri népi játékokkal berendezett udvarrész kialakítása. A Helytörténeti Gyűjtemény a könyvtár 3. emeletén nehezen megközelíthető, s az alapterület sem elegendő a gyűjteményi anyag szakszerű elhelyezésére. Keresni kell az optimális elhelyezési lehetőséget.

4. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott feladatok. A szociális alapszolgáltatások körébe tartozik a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek klubja, valamint a családsegítő szolgálat. Feladat ellátását biztosító vagyon: A gyermekjóléti alapszolgáltatás körébe tartozik a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló Napsugár Bölcsőde, mely engedélyezett férőhelyszáma 108 fő. A gyermekek ellátása 5 pavilonban, összesen 10 gondozási csoportban történik. A gyermekjóléti szolgálat a Családsegítő Központ keretén belül külön egységet alkot, mely a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményegység a 17 férőhelyes Hajléktalanok Átmeneti Szállása, valamint a 38 férőhelyes Ezüsthíd Gondozóház. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása - Ezüsthíd Gondozóház kivételével, melyet a TiszaSzolg 2004 Kft.-től bérel az önkormányzat - az önkormányzat tulajdonában álló épületekben történik. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ, Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ. A szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások feltételeinek javítása érdekében több jelentős változásra is sor került. Tiszaszederkény városrészben kialakításra került a fogyatékosok napközi otthona, mely 2013. október 1-jén megkezdte működését. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Központi Irányítás a Kazinczy Házba költözött, ezt megelőzően megtörtént az épületrész felújítása. Az elmúlt

35

években megkezdődött a Napsugár Bölcsődében az erősen megrongálódott udvari játékok cseréje és felújítása. Az Ezüsthíd Gondozóházban a tulajdonos elvégezte az erősen elhasználódott homlokzati nyílászárók cseréjét, a tető szigetelését, illetve az épület új hőszigetelő rendszert kapott. Vagyongazdálkodási célkitűzések A Tiszaújvárosban lezajló demográfiai folyamatok, az időskorúak számának növekedése, az adósságcsapdába került emberek segítése, a perifériára szorult emberek támogatása, a városi szociális háló fenntartása továbbra is fontos és jelentős feladatok elé állítja az önkormányzatot. - A Hajléktalanok Átmeneti Szállásának, illetve az Ezüsthíd Gondozóháznak magas a kihasználtsága, ezért működtetésükre hosszabb távon is szükség lesz, függetlenül attól, hogy nem kötelező önkormányzati feladat. Számolni kell a Gondozóház kapacitásának növelésével, valamint egy demens személyeket ellátó idősek otthona kialakítás feladatával. - A Napsugár Bölcsődében energiahatékonyság növelése nyílászárók cseréjével, az épület külső fali hőszigetelésével. - Az udvari játékok cseréjének, felújításának folytatása, az udvar felújítása. - Az Idősek Klubjainak helyet adó épületekben energiahatékonyság növelése nyílászárók cseréje révén és a külső fali hőszigetelések megvalósításával.

C) Egyéb önkormányzati feladatok

1. Lakás-, helyiség-, egyéb ingatlan gazdálkodás Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások szociális-, szolgálati jelleggel történő bérbeadása, illetve a megüresedett lakások értékesítése az 1993. évi LXXVIII. törvény - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról - alapján. Feladat ellátását biztosító vagyon: Az Önkormányzatnak 2013. december 1-jén összesen 36 db lakás van a tulajdonában, amelyek közül  16 db szociális bérlakásként kerül bérbeadásra,  9 db szolgálati jelleggel kerül bérbeadásra,  9 db a TiszaSzolg 2004 Kft. kezelésében bérbeadással hasznosított,  1 db üres, értékesítésre kijelölt lakás,  1 db értékesítés alatt. A lakások összes alapterülete és megállapított bérleti díja:  szociális bérlakások: alapterület 745 m2, bérleti díj: 157 Ft/m2/hó (liftes), 143 Ft/m2/hó (nem liftes), havonta kiszámlázott bérleti díj: 112.359 Ft,  szolgálati és TiszaSzolg lakások: alapterület: 864 m2, bérleti díj: 192 Ft/m2/hó (liftes), 181 Ft/m2/hó (nem liftes), havonta kiszámlázott bérleti díj: 157.608 Ft.

36

 összesen: alapterület: 1.609 m2, havonta kiszámlázott bérleti díj: 269.967 Ft. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások száma minimálisra csökkent. Megüresedés kilakoltatás vagy elhalálozás miatt történik és ezen lakások állapota általában nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra. A bérbe adható lakások alacsony száma és a jogszabály által előírt pontrendszeren alapuló elosztási rendszer nem teszi lehetővé az igazságos elosztást, illetve a várakozási időt nem lehet megbecsülni, nem lehetne ésszerű határokon belül tartani, ezért döntött többek közt a Képviselő-testület a megüresedő lakások értékesítéséről. A fentiekre tekintettel jelenleg nincs olyan üres lakása az önkormányzatnak, amelyet szociális bérlakásként tudna bérbe adni. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása:  Szolgálati lakások: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon  Szociális bérlakások: üzleti vagyon Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási célkitűzések: - Jelenleg olyan lakások vannak üresen, melyek állapota nem alkalmas a lakhatásra, azok felújítása több millió forintba kerülne. A Képviselő-testület az önkormányzati bérlakások jelentős mértékű kintlévőségei csökkentése érdekében korábban arról döntött, hogy a 3 havi lakbértartozással érintett ingatlanok esetében a bérleti szerződések kerüljenek felmondásra és történjen meg a lakások értékesítése. A döntésnek megfelelően a megüresedett lakások értékesítését folyamatosan végzi a Polgármesteri Hivatal. -

A szolgálati lakásokat hosszabb távon csak a Rózsa út 2. szám alatt (15 db) indokolt megtartani, mely elegendő a jelentkező szakember igény kielégítésére. A szolgálati lakásként nem hasznosított ingatlanok a TiszaSzolg 2004 Kft. részére kerültek használatba adásra, melyet hosszabb távon is megfelelőnek ítélünk.

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek Az önkormányzat döntéseinek megfelelően az üzlet, műhely, garázs céljára szolgáló helyiségek többsége értékesítésre került. A megmaradt garázs helyiségekben az intézmények, hivatal gépjárművei elhelyezése történik, mely a város különböző pontjain helyezkednek el. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon.

37

Vagyongazdálkodási célkitűzés: -

Az önkormányzat gépjárműveinek koncentrált elhelyezése érdekében a panel garázsok áthelyezése a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. telephelyére. A felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges nem lakás célú ingatlanok értékesítése.

Egyéb ingatlanok Az Önkormányzat tulajdonában álló, mezőgazdasági művelésre alkalmas külterületi szántók, zártkertek hasznosítása bérbeadás útján történik. A város fejlesztéséhez, közművei üzemeltetéséhez, elhelyezéséhez hosszú távon sem szükséges azon ingatlanok. Feladat ellátást biztosító vagyon:  a külterületi nem művelhető vagy gyenge minőségű termőföldek, egyéb beépítetlen területek,  nem önkormányzati tulajdonban lévő épülettel beépített, földhasználati joggal terhelt telekingatlanok,  megszüntetett óvóhelyek  ingyenes használati joggal terhelt ingatlanok,  árterületen lévő zártkerti ingatlanok ( Dés). A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: a megszüntetett óvóhelyek korlátozottan forgalomképes, a többi vagyonelem üzleti vagyon. Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal. Vagyongazdálkodási célkitűzés: - A város fejlesztéséhez, közművei üzemeltetéséhez, elhelyezéséhez hosszú távon sem szükséges ingatlanok, amelyek bérbeadásával vagy más célú hasznosításával jelentős bevétel nem érhető el. Ezek értékesítése, tulajdonba adása célszerű, mivel a fenntartásuk kiadást okoz az önkormányzatnak.

2. Polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás 2.1.

Polgári védelem, katasztrófavédelem

Az önkormányzat feladata a lakosságvédelem, az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítása, az ennek érdekében szükséges szervezési és felkészítő munka, valamint a mindezt megalapozó tervezés. A feladatellátás jogszabályi alapja a 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról.

38

Elsődleges cél a település valós veszélyeztetettségén alapuló rendszeres kockázatértékelés és katasztrófavédelmi osztályba sorolás, a lakosság sebezhetőségére összpontosító veszélyelhárítási tervezés. Feladat ellátását biztosító vagyon: az önkormányzat irodahelyiséget, és raktárhelyiséget biztosít térítésmentesen a Tiszaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség részére. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Katasztrófavédelemi Kirendeltség, Polgármesteri Hivatal. A lakosság életének és anyagi javainak, és az önkormányzat vagyonának megóvását célzó jogi szabályozás a polgármester személyéhez és az önkormányzathoz rendeli a felkészülési, védekezési, helyreállítási feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása érdekében végzett tevékenységeket és ezek anyagi hátterének biztosítását. A helyi szintű igazgatás a polgármester útján valósul meg. Illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülést és a védekezést, valamint a Kormány döntésének megfelelően részt vesz a helyreállításban és újjáépítésben. Vagyongazdálkodási célkitűzés: -

2.2.

az anyagi javak, az emberi élet védelme érdekében a polgári védelem évi gyakorlatai, bevonva a helyben működő veszélyes nagyüzemeket is. A gyakorlatok célja a védelmi know-how cseréje és átadása, valamint stratégiai megközelítés és modell kidolgozása az emberekre, tulajdonra, környezetre és társadalomra ható olyan potenciális veszélyek és károk megelőzése és csökkentése érdekében, mint a balesetek, a természeti és ember által okozott katasztrófák. Helyi közfoglalkoztatás

Az önkormányzat célja a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján. Feladat ellátását biztosító vagyon: Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. használatában lévő telephely erre szolgáló helyiségei. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosban a közfoglalkoztatásban részt vesz a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal, az intézmények és a Tiszaújvárosi Városgazda

39

Nonprofit Kft. Jelenleg 52 fődolgozik közfoglalkoztatás keretében, a munkaszerződés 2013. november 30. napjával megszűnik. December 1-jétől várhatóan 18 fő dolgozik, és további 65 fő képzésbe vonása történik meg. 2014. január 1-jével 20 fő, 2014. március 1-jétől 40 fő alkalmazása várható közfoglalkoztatásban. A 18 fő bér- és járulék költségének 70 %-át a Munkaügyi Központ, 30 %-át az Önkormányzat finanszírozza, a képzésben résztvevők, illetve a jövő évben munkát vállalók bérjárulék költségét teljes egészében a Munkaügyi Központ fedezi. A közfeladatot az önkormányzat közszolgáltatási szerződés keretében látja el. Vagyongazdálkodási célkitűzések: a közfoglalkoztatás lehetősége egyes feladatellátási területeken költségtakarékosabb működést tesz lehetővé. A közfoglalkoztatás lehetőségével továbbra is élni kíván a város, mivel az érintett munkavállalók részére foglalkoztatási, megélhetési lehetőséget biztosít. 3. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok Az 1990. évi C. törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete illetékességi területén helyi adókat vezethet be. 3.1.

Helyi adók

A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. A helyi adóztatás törvényi keretszabályozása a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. Az önkormányzat feladatai ellátását – elsődlegesen – saját bevételeiből, valamint átengedett központi adókból biztosítja, mely bevételek a működés elengedhetetlen feltételét képezik. A saját bevételek jelentősebb részét a helyi adó bevételek (HIPA, IFA, építményadó) képezik, melyek közül - a város ipari jellegénél fogva meghatározó a helyi iparűzési adó. A gépjárműadót, mely átengedett központi adó, maga állapítja meg és hajtja be, mely bevételt a jelenlegi szabályozás szerint 60% 40%-os arányban kell megosztani a központi és a helyi önkormányzati költségvetés között. A gazdasági válság és a szabályozási környezet kedvezőtlen változása az adóbevételek terén 2010. évben számottevő mértékben éreztette hatását és jelentős visszaesés következett be, majd a következő 3 évet a visszafogott fejlődés, illetve stagnálás jellemezte. A helyi adózás feltételeinek a jövőbeli alakulása, adópolitikánk kialakítása igen jelentős kérdés Tiszaújváros Önkormányzata számára, mivel az elmúlt időszakban a helyi adóztatásból származó forrás egyre jelentősebb súlyt képviselt a folyó bevételekben. A helyi adópolitikánk célja, hogy – a helyi adókra vonatkozó törvények keretei között, – az adóterhelés illetve bevétel a vállalkozói kör számára hosszútávon kiszámítható

40

módon, a költségvetés számára pedig megbízhatóan legyen tervezhető, ezáltal stabil részét képezzék az önkormányzat bevételi forrásainak. Egyidejűleg törekedni kell a bevételek értékállóságára (inflációs hatás), amelynek során különös figyelmet kell fordítani az adóztatás egyik legfontosabb összetevőjére, a helyi adóalanyok teherbíró képességére, a vállalkozások túladóztatásának növekedést gátló hatásaira is. A fenti célok érdekében az önkormányzat elkötelezett egy beruházásokat ösztönző vállalkozásbarát helyi adópolitika kialakításában, a fejlesztéseket elősegítő településrendezési eszközök és szabályok megalkotásában. A helyi gazdaság ösztönzése tárgyában 2013 nyarán elfogadott nyilatkozat és az ezt követően meghatározott Tiszaújváros helyi adópolitikájának középtávú stratégiája ezen fenntarthatósági, stabilitási elveket és legfőképpen egy befektetőbarát vállalkozási környezet kialakítását tűzte maga elé célként. A középtávú adópolitika és az adóterhelés fokozatos csökkentése révén a jövőben helyi szinten komoly iparági növekedésre lehet számítani, amelyet azonban a feladatátcsoportosítással járó központosítás és az adózási keretszabályok változásai jelentősen befolyásolhatnak. A fenti célok elérése érdekében – az adott jogi háttér keretein belül az adóztatás területén jövőben is folyamatosan, a változásoknak megfelelően szükséges biztosítani a személyi és tárgyi feltételeket. 3.2.

Gazdaságszervezés

A jelenlegi gazdasági helyzetben a város számára az egyik legfontosabb feladat, hogy meg tudja tartani, illetve ösztönözni tudja a területén működő vagy működni szándékozó vállalkozások idetelepülését. A kiszámítható városi gazdaságpolitikának és ebből adódóan az adóbevételek növekedésének meghatározó szerepe van abban, hogy az itt élők számára élhetőbb környezetet, biztos munkahelyet teremtsen, és növelje a város regionális súlyát. Az önkormányzat szilárdan eltökélt a helyi gazdasági környezet fellendítése iránt, amely alkalmas a városunkban működő gazdasági szereplőkkel való gyümölcsöző, kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat megőrzésére és további ápolására, ugyanakkor vonzó környezetet teremt a Tiszaújvárosban letelepedni, beruházni kívánó vállalkozások számára is. Ezen szándék írásba foglalására került sor akkor, amikor a Mol Nyrt., TVK Nyrt. és Tiszaújváros Önkormányzata megkötötte az első beruházás ösztönző stratégiai megállapodását. A megállapodás tárgyát képező új butadién extraakciós üzem belépése és az erre épülő beruházási tervek megvalósulása esetén képződő többletbevételek adócsökkentéssel történő gazdaságba való visszaforgatása újabb üzemek, iparágak megjelenését generálhatják, miután az adózási környezet minden piaci szereplő részére számottevően kedvezőbbé válik. Az üzleti fejlesztések támogatása és az ebből eredő foglalkoztatás növelése érdekében további, a településünkön meghatározó gazdasági szereplőkkel párbeszédet kell kezdeményezni. A tárgyalások elsődleges célja, azon eszközök, lehetőségek

41

feltérképezése, ahol az Önkormányzat saját szabályozási eszközeivel (szabályozási tervek, építésügyi, telephely engedélyezési eljárások, humánpolitikai eszközök, pályázatok) támogatni tudja és elősegíti a helyi gazdaság fejlődését. A tárgyalások célja a kölcsönös előnyökre épülő stratégiai megállapodás megkötése. A kapcsolatfelvétellel egyidőben a város Ipari Parkját érintően lényegesen alacsonyabb ingatlanárakat határoztunk meg, hogy az országos gazdaságélénkítő programhoz kapcsolódóan az Ipari Parkban vállalkozási, beruházási kedvet növeljük, a betelepülni szándékozók döntését elősegítsük. 3.3.

Turizmus

Feladat ellátását biztosító vagyon: a TiszaSzolg 2004. Kft. tulajdonában lévő Termálfürdő és strand, valamint a Sport Park Nonprofit Kft. tulajdonában lévő sportcentrum részben turisztikai célokat szolgál. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: nincs besorolása Feladatot ellátó szervezet: TiszaSzolg 2004. Kft., Sport Park Nonprofit Kft. Tiszaújvárosban a turizmus három különféle irányultságú: fürdő-, sport- és rendezvényturizmus. A Tiszaújvárosba látogató vendégek elsősorban a Strandfürdőt keresik fel, melynek látogatottsága évről-évre növekszik, ugyanakkor nagyon időjárásfüggő, és igénybevétele a nyári szezonra korlátozódik. A Sportcentrum létesítményei szintén a nyári időszakban jelentenek turisztikai célpontot, mely keresletet edzőtáborozást igénybe vevő sportegyesületek támasztják a Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. felé. Több városi rendezvény - Triatlon Világkupa, Triatlon Nagyhét, Városnapok, Tisza-szigeti halászléfőző fesztivál, a kapcsolódó kulturális rendezvények vonzanak látogatókat Tiszaújvárosba. Vagyongazdálkodási célkitűzés: -

a Strandfürdő szolgáltatásainak, élményelemeinek bővítése kiemelten fontos a vendégkör megtartása és bővítése érdekében, mivel a hasonló adottságú fürdők közötti versenyben való talpon maradás ezt megköveteli. Bébi pancsoló medence építése a szülőkkel való együttfürdőzés érdekében.

-

gyógyszálloda megépítésének elősegítése közvetlenül a Gyógyfürdő mellett. Ennek hatásaként az önkormányzat a vendégforgalom és a vendégéjszakák, illetve ezzel összefüggésben az idegenforgalmi adó növekedésére, a külföldi vendégek számának növekedésére, és a szezonalitás mérséklésére számít. A gyógyturizmussal párhuzamosan az egészségturizmus fejlesztése, és a kettő komplex csomagként történő kínálata is a fejlesztési elképzelések között szerepel, melyre kiváló lehetőséget biztosít a Gyógyászati Központ.

42

-

a Városi Dísztó környezetének rendbe tétele, a tavon a csónakázás feltételeinek megteremtése.

-

a Tisza-sziget rendezése, utak kialakítása, új turisztikai attrakciók telepítése, szabadidő park kialakítása szalonna sütőkkel, padokkal, játszótéri elemekkel. A hely kiváló adottságokkal rendelkezik kalandpark létesítéséhez.

-

termálvíz energetikai célú hasznosítása a Termálfürdőben. Villamos energia előállítása gázmotorok használatával, hőenergia hőszivattyús hasznosítása használati melegvíz előállításához vagy fűtéshez.

4. Sport, ifjúsági ügyek A települési önkormányzat - figyelemmel a sportról szóló 2004. évi I. törvény előírásaira, együttműködik a helyi sportszervezetekkel, fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, megteremti az iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. A feladat ellátást szolgáló vagyon: Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. tulajdonában lévő Tiszaújvárosi Sportcentrum, valamint üzemeltetési szerződés keretében működtetett Városi Tanuszoda és a tiszaszederkényi Tornaterem. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon. Feladatot ellátó szervezet: Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. Vagyongazdálkodási célkitűzések: - a közösségi sportolási célú létesítmények felújítása, majd folyamatos karbantartása: az Örösi úti Lakótelepi Sporttelep, Ifjúsági park és a Tiszaparti városrész sportpályái. -

a játékcsarnok-edzőterem-uszoda épületegyüttes energetikai korszerűsítése.

-

az Ifjúsági Parkban pályázati forrás bevonásával futópályák újraburkolása, kosárlabda, kézilabda pályák felújítása, erősítő, nyújtó szabadtéri sporteszközök telepítése a kiszolgáló létesítmények kialakításával – kerékpártárolók, illemhelyek, szalonnasütő, bográcsozó – együtt.

5. Nemzetiségi ügyek Az önkormányzat feladata együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal, a működésükhöz szükséges tárgyi, technikai feltételek biztosítása összhangban a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény előírásaival. Tiszaújvárosban jelenleg 4 nemzetiségi önkormányzat működik: Roma-, Ruszin-, Lengyel-, Örmény Nemzetiségi Önkormányzat.

43

Feladat ellátását biztosító vagyon: Tiszaújváros Kazinczy úti Közösségi Házban egy helyiség, Tiszaszederkény településrészben szintén egy helyiség, melyekben a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez a tárgyi, technikai feltételek biztosítása térítésmentesen történik. A vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. Feladatot ellátó szervezet: a nemzetiségi önkormányzatok A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján a helyi és nemzetiségi önkormányzatok együttműködési megállapodást kötnek, melyet minden év január 31. napjáig felülvizsgálnak. A törvény 80. §-a tartalmazza a helyi önkormányzatok feladatait, többek között: - köteles havonta legalább 16 órában a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, továbbá a feladat ellátásához szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítani, - előírja a helyi önkormányzat számára a nemzetiségi önkormányzat költségvetésével, gazdálkodásával, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos teendőit.

Készült: 2013. december