TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)
2016. JANUÁR 31.
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából
Készítette
MEGAKOM Tanácsadó Iroda
2016. JANUÁR 31. Anyaggyűjtés lezárva: 2016. január 15.
2
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Tartalomjegyzék 1
BEVEZETÉS ................................................................................................................................... 5
2
HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................................... 5 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................ 5 2.1.1 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ................................................................................................................... 8 2.1.2 Problématérkép / értéktérkép ........................................................................................ 13 2.2 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ...................................................... 17
3
KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................................. 22 3.1 JÖVŐKÉP ................................................................................................................................. 23 3.1.1 Átfogó cél ....................................................................................................................... 25 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ................................................................. 26 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok ....................................................................... 26 3.2.2 Városrészi szintű területi célok ...................................................................................... 28 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA .............................. 29
4
A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ............................................................. 32 4.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA .................................. 32 4.1.1 Zöld Város Akcióterület ................................................................................................. 33 4.1.2 Szociális város rehabilitációs Akcióterület ..................................................................... 34 4.1.3 Ipari Akcióterület ............................................................................................................ 35 4.1.4 Turisztikai Akcióterület ................................................................................................... 35 4.2 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA . 36 4.2.1 Zöld Város AT ................................................................................................................ 36 4.2.2 Szociális városrehabilitációs AT .................................................................................... 36 4.2.3 Ipari AT .......................................................................................................................... 37 4.2.4 Turisztikai AT ................................................................................................................. 37 4.3 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ..................................................................................................................................... 37 4.3.1 Kulcsprojektek ............................................................................................................... 38 4.3.2 Hálózatos projektek ....................................................................................................... 38 4.3.3 Egyéb projektek ............................................................................................................. 39 4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ ........................................ 42 4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE ................................................................................................... 44 4.5.1 Az ütemezés indoklása .................................................................................................. 44 4.5.2 A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése ................................................................. 44 4.6 AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ........................ 45
5
ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ............................................................................................ 50 A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ....................................................................................................................................... 50 5.2 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK .............. 56 5.3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV ................................................................................... 56 5.1
5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ......................... 56 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések ..... 59 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések .................................................................................................................................. 59 6
A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................................................. 60 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK .......................................................................................................... 60 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez ............................................................ 60 6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz .............. 61 6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat ....................... 64 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK .......................................................................................................... 65 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata ............................ 65 6.2.2 A célok logikai összefüggései ........................................................................................ 71 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága .................................................................................... 73
3
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 6.2.4
A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása 73
7
A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ..................................... 77
8
A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ....................................................... 79 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................................. 79 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ..................................................................... 79 8.1
8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere ........................................................... 80 8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere ............................................................... 80 8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK ..................... 82 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ............................... 83 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA ....................................................................................... 84 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása . 84 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása ...................... 96 9
MELLÉKLETEK ............................................................................................................................ 99 1. 2.
10
sz. melléklet: Tiszalök szegregátumainak statisztikai adatai ................................................ 99 sz. melléklet: Beruházási prioritások ................................................................................... 101 ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK .......................................................................................... 104
10.1.1 10.1.2
Ábrajegyzék ................................................................................................................. 104 Táblázatjegyzék ........................................................................................................... 104
4
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
1 BEVEZETÉS A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében Tiszalök város vonatkozásában is elkészül a Megalapozó Vizsgálat és az Integrált Településfejlesztési Stratégia dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok (milyen városban szeretnénk élni) hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit – elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra:
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről,
Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, 2014. 12. 11.),
Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, 2009. január 28.).
Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely – számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva – bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások.
2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Tiszalök térségi szerepköre Tiszalök mikro térségi vonzáskörzettel rendelkezik a környező települések vonatkozásában. A város térszervező erejét a kínált szolgáltatások bővebb köre adja, mely jelen van mind a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a turizmus és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások körében. Társadalom Az elmúlt 10 év során az állandó népessége 629 fővel csökkent. Az elmúlt években a vándorlási egyenleg folyamatosan negatív volt, azaz többen hagyták el a települést, mint ahányan odaköltöztek. A vándorlási veszteség elsősorban a térség kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetének tudható be. A népesség korösszetétele tekintetében látható, hogy a lakosság több mint 45%-át a 40 év fölöttiek teszik ki. A 14 év alattiak 2001-ben még 20%-át tették ki a lakosságnak, de 2011-re még ez is csökkent 5 százalékponttal. A társadalom elöregedése – az országos tendenciákhoz igazodva – Tiszalökön is kimutatható.
5
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Tiszalök lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatok alapján az egyes kategóriákban a megyei és az országos átlaggal megegyező, vagy attól picit magasabb. Pozitívumként emelendő ki, hogy a városban javuló tendencia indult el az elmúlt években a felsőfokú végzettséggel rendelkezőek száma - megyei átlagon felül - közel kétszeresére emelkedett. Humán Infrastruktúra és szolgáltatások A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége – az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása folyamatosan zajlik, illetve a még szükséges kisebb-nagyobb léptékű beruházások előkészítése folyamatban van. Az alap- és középfokú oktatás intézményrendszere néhány évvel ezelőtt jelentős átalakuláson esett át, de a helyi alap- és középfokú oktatási rendszerben jelen lévő 702 helybeli és bejáró diák hosszabb távon biztosíthatja a munkaerő utánpótlását, még akkor is, ha az intézményekbe járó gyermekek száma ingadozik. Az egészségügyi, valamint a szociális alapellátás rendszere jól szervezett, minőségi és mennyiségi mutatói megfelelőek most már mind az infrastruktúra, mind a szolgáltatások szempontjából. A város folyamatosan törekszik a szakellátások bővítésére, hogy helyben minél szélesebb körű egészségügyi ellátást tudjanak nyújtani a városi polgárok és a környező településeken élők számára. A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve Tiszalök adottságai megfelelnek az ilyen méretű városokénak. Gazdaság A városban a regisztrált vállalkozások száma 586 db, a működő vállalkozások száma 219 db (2012), ezen vállalkozások többsége mikro vállalkozás, KKV-k aránya mindösszesen 5,5%, nagyvállalkozás nem működik a városban. A város részesedése a megye vállalkozásainak összegéből 1% alatti. A működő vállalkozások megoszlása fő gazdasági ágazatonként eltér a megyei összetételtől. A működő vállalkozások közel 85%-a a szolgáltató szektorban tevékenykedik, míg a megye esetében ez az arány „csak” 77%. Közel 12% az iparban működő vállalkozások aránya és mindössze 3% a mező-, erdőgazdálkodásban, halászatban tevékenykedő vállalkozás aránya, mindkettő esetében a megyei érték magasabb. Tiszalök természeti és régészeti, építészeti értékekben gazdag település. A Tisza-partján fekszik, nemrég történt meg a Kenyérgyári-holtág rehabilitációja, ahol a Kis-Tisza Ökocentrumot hozták létre. A Tiszához kapcsolódóan alakították ki a régi szabadstrand helyén a Feketeszakáll kalandparkot és strandot, ahol minden korosztály számára szórakozást és kikapcsolódást tudnak nyújtani. Néhány szálláshely működik a település Üdülőterületén. Épített környezet A településnek több mint 700 éve van írott történelme, valamikor fontos tiszai átkelőhely volt. A város központja jellegzetesen kisvárosias jellegű, benne patinás épületekkel és kiszélesedő utcaszerkezettel. A városhoz a több külterületi településrész tartozik. A város sajátos szerkezettel bír. A város magjában található az intézmények nagy része, ezzel sajátos arculatot biztosít a városnak. Itt jellemzően társasházak találhatóak. Ezt a részt körülöleli a belvárosi lakóterület, a körül pedig a falusias lakóterület helyezkedik el. Ez a két terület elsődlegesen lakófunkciót – családi házas terület - szolgál, egyéb szolgáltatások és funkciók csak elszórtan találhatóak. A lakóterülettől jól elhatárolhatóan a város DNy-i oldalán található az egybefüggő ipari terület a várost Tiszavasvárival összekötő út mentén. Az egybefüggő belterületi résztől nyugatra, a
6
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Tisza mellett található az Üdülőterület, mely kialakulása óta rekreációs funkciókat szolgál. Az üdülőterület nyugati végében található a tiszalöki vízlépcső – vízierőmű. A Tiszadadára tartó út mellett található az erőmű lakótelep. A település gazdag régészeti leletekben, találtak anyagot a késői bronzkorból, vaskorból, korai vaskorból, szarmata korból. A rázomi ásatások Árpád-kori falu alapjait tárták fel. Táji és természeti adottságok, zöldfelületek A település a Hajdúság középtájon, ezen belül a Hajdúhát tájegységen található. Tiszalöki szikesek kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület, melynek területe 1587,58 ha. A szikesek teljes területe az Országos ökológiai hálózat övezet ökológia folyosó és magterület övezetének része. A település összes belterületi park területének nagysága: 2000 m2. Ebből virágos parkterület 400 m2; füves, cserjés parkterület 1300 m2. Játszóterek száma 5 db, területük 2000 m2. Tiszalök belterületi zöldfelületének aránya országos viszonylatban is egyedülálló, a város elnyerte „A megye legszebb települése” címet is. A yízlépcső mellett található az arborétum 27,3 ha-n, ahol sok botanikai ritkaság található. Közlekedés Tiszalök földrajzi fekvését tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati csücskében, Tokajtól 13 km-re a Tisza partján fekszik. A város megközelítése vasúton és közúton egyaránt ideális. Budapestről 2 óra alatt elérhető az M3 autópálya polgári szakaszán. A város közel van Magyarország keleti részének nagyvárosaihoz: Nyíregyháza 30 km, Miskolc 60 km, Debrecen 65 km távolságra található. A Tisza folyón való átkelést északi irányba komp segíti. A település közúti közlekedésében hiányosságok jelentkeznek a burkolt belterületi utak arányában. A parkolóhelyek száma elégséges a városban. A helyközi és távolsági közösségi közlekedés elérhető a városban, de a menetidők és járatgyakoriságok nem minden település irányába elégségesek. A vasúti közlekedés szolgáltatási színvonala nem túlkedvező, a fontosabb központok közül Budapest, Debrecen és Nyíregyháza is elérhető, de több átszállással és/vagy hosszú menetidővel. Helyi közlekedés nincs. A kerékpárút kiépítettségében szakaszok hiányoznak, a járdák hálózata is fejlesztésre szorul. Közművek Tiszalök területén a Nyírségvíz Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat, a szennyvíz-hálózat kiépítése 2015-ben befejeződött. Az ivóvíz-hálózat a település egészén kiépített (51,4 km), a közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2014-ben 2070 db. Az Észak-alföldi régió ivóvízminőség javító programnak köszönhetően került sor a vízművek vízkezelési berendezéseinek korszerűsítésére. A város alatt hévízkészlet található, jelenleg hasznosítatlan. Tiszalök vezetékes gázszolgáltatója a TIGÁZ Zrt. A városban meglévő hálózat teljes körű lefedettséget ad. A járás villamos energia szolgáltatását az E.ON Energiaszolgáltató Kft. végzi. A város telekommunikációs ellátottsága fokozatosan emelkedik. Az adatátvitelre is alkalmas hálózatok kiépítése folyamatos. A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével egyre kisebb jelentőségű. Környezetvédelem és klímatudatosság / energiahatékonyság Tiszalök Város Önkormányzata a települési környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld, élővilág, épített környezet), a táj és az emberi egészség megőrzése, védelme, minőségének javítása érdekében a 8/2003 (IV.01.) számú rendeletét megalkotta. A Környezetvédelmi Rendelet célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. A környezet védelme érdekében az
7
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek – az elővigyázatosság és a megelőzés elve szerint – körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük. A környezet minősége szempontjából meghatározó, hogy a térség alapvetően mezőgazdasági jellegű. A környezet minősége szempontjából kedvező, hogy Tiszalökön jelentős környezetterheléssel üzemelő telephely, tevékenység nincs. 2.1.1
A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése
1. táblázat: Belső tényezők összefoglaló értékelése Erősségek
Gyengeségek
1. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Oktatási kapacitás kihasználtsága - a Folyamatos népességfogyás, vándorlási gimnáziumot kivéve - is megfelelő egyenleg negatív Fokozatosan csökkenő munkanélküliség Halálozások száma emelkedik 1000 lakosra jutó adófizetők száma kicsit A képzett fiatalok elvándorlása magasabb, mint a megyei átlag (421 fő) A lakosság képzettségi szintje alacsony A városi népesség iskolázottsági szintje Folyamatos a társadalom elöregedése, a emelkedik fiatalok aránya csökken, az időskorúaké nő SZJA alapot képező jövedelem alacsonyabb mint a járási, megyei, országos átlag Több szempontból hátrányos helyzetű munkanélküliek Kedvezőtlen vitalitási index A szegregált lakóterületek megléte 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő Tiszalök mikro szintű térségi képző centrum Forrásszegény a civil szféra Térségi szerepkör és térszervező erő Városmarketing alacsony hatékonysága Erős lakossági aktivitás a közösséget érintő Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok ügyekben problémáinak kezeléséhez nincs gazdasági háttér Tevékeny civil szféra, összetartó közösség Aktív közösségi és kulturális élet, hagyományok, kulturális potenciál Intenzív az együttműködés a civil és az önkormányzati szféra között Szellemi örökség 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés A városi központi szerepből adódóan az Fiatalok szabadidős tevékenységét szolgáló intézményi ellátottság megfelelő infrastruktúra nem teljes körű Lakossági alapszolgáltatások spektruma Sport infrastruktúra állapota változó lefed minden területet Egyes közintézmények (pl. köznevelési Szociális alapszolgáltatások magas intézmények) infrastrukturális állapota nem színvonala megfelelő Térségi jelentőségű művelődési házzal Az önkormányzat befolyása az oktatás rendelkezik esetében megváltozott, a fenntartói viszonyok megváltozása miatt korlátozott Alapés középfokú intézmények ellátottsága megfelelő Szakképzési kínálat a piaci igényekhez részben igazodik Alap- és szakorvosi ellátás jó színvonalú Kormányablak van a településen A szolgáltatások egyenlő elérhetősége biztosított a város, ill. egyes esetekben a
8
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája térség lakosai számára is 4. Gazdaság szerkezet és dinamika A vállalkozók széleskörű tevékenységet folytatnak Szabad területek az Ipari Parkban Folyamatosan bővül az üzleti szolgáltatások kínálata Tercier szektorban működő vállalkozások száma emelkedik Jelentős szabad és olcsó munkaerő rendelkezésre áll, kisebb ipari üzemek igényeinek megfelelnek Javul a helyi vállalkozások gazdasági potenciálja Turisztikai fejlesztések
Tőkeerő hiánya, feldolgozóipar hiánya 1000 lakosra jutó vállalkozások száma nagyon alacsony Mikrovállalkozások dominanciája a jellemző, nagyvállalkozás egyáltalán nincs a településen Alacsony jövedelemszint Helyi és térségi vásárlóerő és kereslet gyenge Nincs együttműködés a turizmus ágazatban K+F tevékenységet végző szervezet nincs a városban A pénzügyi-gazdasági válság hatása még mindig érződik a város - eddig sem túl erős - gazdasági életében 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya A helyi adók kiszabásában figyelembe Az önkormányzatnak nem elég a saját veszik a lakosság és vállalkozók érdekeit bevétele a fejlesztések, felújítások elvégzéséhez 6. Táji és természeti adottságok Tiszalöki szikesek kiemelt jelentőségű Természeti értékek rendszerezett természetmegőrzési terület bemutatása nem megoldott Tisza, Kenyérgyári-holtág Termálforrás nem hasznosított 7. Zöldfelületek Közösségi zöld területek mozaikos A zöldfelületek részben funkciószegények, szerkezete állapotuk változó Tisza és holtága, mint egybefüggő Játszótéri ellátottság gyenge (mennyiségi környezeti elem és minőségi hiányok) Sportlétesítmények területe, mint Utcafásítások hiánya összefüggő nagyméretű környezeti elem Arborétum 8. Épített környezet (épített örökség is) Kisvárosi jelleg A településkép nem teljesen egységes, még kialakulóban van Jelentős, imázs teremtő történelmi múlt Alacsony lakásépítési kedv Régészeti leletek gazdagsága Szegregált területek jelenléte Egyedi művi értékek – épületek, területek Lakásállomány nőtt 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) A város jó közlekedési kapcsolatokkal A város a megye belső perifériáján fekszik rendelkezik Járdák és utak műszaki állapota folyamatos Parkoló helyek száma elegendő karbantartást igényel, magas a burkolatlan szakaszok aránya Tiszalök-Tiszavasvári kerékpárút Városi kerékpárút rendszer hiányos, a biztonságos kerékpáros közlekedés megoldatlan Kötöttpályás közlekedés nem jelent valós alternatívát a megyeszékhely és a főváros megközelítésében 10.Közművek és elektronikus hírközlés A településen a vízellátottság 100%-os A szennyvízhálózatra való rákötés hiányos A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése az A közművek folyamatos karbantartást egész településre elkészült igényelnek A gázvezeték hálózat lefedettsége a településen közel 100%-os és jó állapotú A villamos-energia hálózat kiépítettsége
9
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája szintén 100% és bővítésre is alkalmas Hírközlési hálózat tekintetében a település teljesen ellátott Megoldott a szilárd és szelektív hulladékgyűjtés és -szállítás 11. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Jó levegőminőség, nincs jelentős Alternatív energiaforrások zajterhelés a városban hasznosítási szintje Nincsenek kiemelkedő ipari veszélyforrások Alternatív energiaforrások használatához az adottságok jók
alacsony
2. táblázat: Külső tényezők összefoglaló értékelése Lehetőségek
Veszélyek
1. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Célzott fejlesztések az idős korosztálynak A város fiatalokat megtartó ereje tovább az életszínvonal növeléséhez csökken Helyben tanuló fiatalok városban tartása, Képzett munkaerő elvándorlása a megfelelő mellyel a munkaerő megtartó képesség minőségű munkahelyek hiányában, ezzel is javul csökken a város potenciális munkaerő bázisa Pozitív vándorlási index Munkahelyteremtés a képzett és fiatal Szociális hátrányok kumulálódása, a hátrányos helyzetű csoportok aránya munkaerő városba vonzásához tovább nő A kvalifikáltabb népesség helyben tartása Kiéleződhetnek a konfliktusok a helyi településfejlesztési húzóerő lehet társadalmon belül Mélyszegénységben élők felzárkóztatása A megyeszékhely elszívó hatása erősödik Foglalkoztatás növelése az ipari, Munkanélküliség növekedése szolgáltató és turisztikai ágazatokra támaszkodva Születésszám tovább csökken 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő Összefogás a három szféra szereplői Az országos/megyei/járási fejlesztési között elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Társadalmi felzárkózást segítő programok elindítása Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Nem javul a térségi együttműködés A betelepülő fiatal családok érdeklődése nő Civil szervezetek működése forráshiány a város iránt miatt veszélybe kerül A civil szervezetek tovább erősödnek és a város fejlődésének aktív részeseivé válnak A közösségépítés, együttműködést segítő további pályázati források várhatóak Létrejön a térségi szemlélet és tovább javul a települési együttműködés Információs társadalom kibontakozásának, dinamizálásának segítése Önszerveződés segítése, elindítása 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés A térségi szakmai kooperáció, Közintézmények épületének állagromlása tapasztalatcsere erősödése Fiatalok elvándorlása Piacképes szakmák, idegen nyelvi Középfokú oktatás képzési szintjének képzések bővülése romlása Felnőttképzés erősödése Egészségügyi személyzet utánpótlásának hiánya Közszolgáltatások és városi funkciók bővülése Szociális olló nyílása
10
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Lehetőségek
Szociális foglalkoztatás körének bővülése További jelentős pályázati források megjelenése várható
Veszélyek
Foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztása szociális válsághoz vezethet Kulturális programkínálat beszűkülése Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Ellenérdekek felmerülése a város és környező települések között Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható
4. Gazdaság szerkezet és dinamika Gazdasági nyitása az EU felé, intenzívebb Innovációs tevékenység hiánya nemzeti szerepkör A fejlesztések előre nem tervezett hatásai Kis környezeti terheléssel járó iparágak Forráshiány veszélyezteti a további betelepülése fejlesztéseket Befektetők helyzetbe hozása, újabb Pályázati lehetőségek szűkülése befektetők megjelenése a városban Kiskereskedelmi tevékenység kedvezőtlen Nonprofit szektor térségfejlesztésbe való helyzetbe kerülhet a multinacionális bevonása kereskedelmi láncok és a jogszabályi Üdülő és kulturális turizmus élénkülése változások miatt Önkormányzat és a vállalkozói szféra Helyi vállalkozások nem tudnak között az együttműködés erősödik megerősödni K+F tevékenységek jelennek meg a primer A gazdasági válság tovagyűrűző hatása és a szekunder szektorban miatt csökkenhet a befektetői érdeklődés a térség és az ország iránt Szabad vállalkozói zóna nyújtotta lehetőségek Erősödnek a város gazdasági szereplőinek hazai és nemzetközi versenytársai Elterjednek az alternatív mezőgazdasági tevékenységek A vállalkozási feltételek kedvezőtlenebbé válnak Gazdasági együttműködések (családi gazdaságok, új típusú szövetkezetek stb.) Az országos/megyei/járási fejlesztési szerepe felértékelődik elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Előtérbe kerül az örökség- és szabadidő turizmus Európai Uniós források tekintetében élesedő verseny várható Csökken az idegenforgalom szezonalitása A város vonzerő- és szálláshely kínálata nő az intenzív befektetői érdeklődés miatt További jelentős pályázati források megjelenése várható Mikro- és kisvállalkozások innovációja 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Az önkormányzatok állami Az önkormányzat feladat- és hatásköre forrásai/támogatásai növekszenek kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzat saját bevételei, forrásai Az önkormányzatok állami növekednek, így több szabad forrást tud forrásai/támogatásai csökkennek fordítani a fejlesztési feladatokra A bevételek csökkenése miatt a fejlesztési Pályázati források a fejlesztési igényekre, forrásokat a működésre kell fordítani ami így kevésbé terheli meg az éves A csökkenő bevételek miatt hitel felvételére költségvetést kényszerül az önkormányzat 6. Táji és természeti adottságok Felismert, újrateremthető természeti Természeti-táji értékek károsodnak az értékek, az ez irányú ökológiai és turisztikai ökológiai szemlélet hiányában, érdeklődés kihasználása (Szikesek) Értékes élőhelyek megszűnnek Fenntarthatóságot figyelembe vevő fejlesztések Fokozódik a természet megőrzése és védelme
11
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Lehetőségek
Veszélyek
Ökológiai, környezeti rehabilitációs együttműködés szomszédos településekkel 7. Zöldfelületek Települési zöldfelületi rendszer és a természeti környezet térben összefüggő ökológiai egységbe foglalása, a külterületi és belterületi biológiailag aktív zöldfelületek összekapcsolása fasorokkal Társadalmi összefogás egy-egy zöldfelület rendbetételére, megújítására a civilekkel összefogva 8. Épített környezet (épített örökség is) Pályázati források rendelkezésre állása a település arculatának fejlesztésére A város arculatához illeszkedő beépítések történnek Nő a magánerős építkezések és felújítások száma Meglévő értékek arculat teremtő felhasználása a városközpont fejlesztése kapcsán; egységes városi arculat
Nem lesz forrás a zöldfelületek rehabilitációjára és fejlesztésére Nincs civil és önkormányzati akarat a felületek karbantartására
Forráshiány miatt az értékes épületállomány állagromlása A potenciális természeti és települési értékek tulajdoni/financiális akadályok miatt kihasználatlanok maradnak Tradicionális városszerkezet felbomlik Előfordulhat a szegregátumok térbeli növekedése, a degradálódó folyamatok más utcákra is átterjednek Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Kulturált gyalogos és kerékpáros Forgalomnövekedés, fokozott közlekedés kialakítása balesetveszély Környezetbarát közlekedési módok egyre A további közlekedési fejlesztése inkább elterjednek elhúzódása miatt a város elérési mutatói nem javulnak További jelentős pályázati források megjelenése várható Növekszik a személy- és gépkocsi forgalom a betelepülő vállalkozások miatt Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható 10. Közművek és elektronikus hírközlés A meglévő vízellátó hálózat felülvizsgálata A csapadékvíz-elvezető rendszer hiányossága miatt a talajvízszintje A településre egy általános csapadékvízmegemelkedik elvezetési terv készítése, majd ezt felhasználva a kiviteli tervek elkészítése Lakossági forrás hiányában a szennyvízcsatornára való kapcsolódás mértéke nem javul 11. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Pályázati források felhasználása A pénzügyi lehetőségek és a gazdasági energiahatékonysági érdekek miatt a környezettudatosság nem intézkedések/fejlesztések bevezetéséhez javul Növekedik az alternatív erőforrásból Forgalomnövekedés miatt származó energia előállítása iránti igény levegőszennyezés, zajterhelés fokozódik Energiafüggőség fokozódik Természeti-környezeti értékek károsodnak az ökológiai szemlélet hiányában
12
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
2.1.2
Problématérkép / értéktérkép
1. térkép: Tiszalök értéktérképe
Forrás: saját szerkesztés
2. térkép: Értéktérkép Tiszalök Üdülőterület
Forrás: saját szerkesztés
3. térkép: Értéktérkép Tiszalök Újtelep
13
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Forrás: saját szerkesztés
4. térkép: Értéktérkép Tiszalök Holtág
Forrás: saját szerkesztés
3. táblázat: Tiszalök értékei Sorszám
Érték
1
Tiszalöki Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
2
Művelődési Ház
14
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
3
Városi Könyvtár és Galéria
4
Polgármesteri Hivatal
5
Nyíregyházi Szakképző Centrum Teleki Blanka Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
6
Tiszalök Város Önkormányzata Városüzemeltetési Intézménye
7
Szociális Szolgáltató és Családsegítő Központ
8
Idősek Gondozó Otthona
9
Egészségügyi Központ
10
Mentőállomás
11
Rendőrőrs
12
Bástya Nappali Ház, Fogyatékosok Nappali Otthona
13
Családok Átmeneti Otthona
14
Családok Átmeneti Otthona
15
Vízerőmű
16
Arborétum
17
Új és Ősi kiosztású üdülőterület
18
Szabad strand és kalandpark
19
Kis-Tisza Ökocentum fogadóépület
20
Kis-Tisza ökocentrum látogatóközpont
21
Református templom
22
Katolikus templom
23
Szennyvíztelep
24
Vízműtelep
25
Kenyérgyári Holt-Tisza
26
Kis-Tisza tanösvény
27
Kossuth tér
28
Csillag Ház – közösségi ház
29
szennyvízberuházás
30
kerékpárút
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
15
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 5. térkép: Problématérkép Tiszalök
Forrás: Saját szerkesztés
4. táblázat: Tiszalök problémái Sorszám
Probléma
Megjegyzés
1
kátyús úthálózat
Kivéve: Kossuth út, József Attila út, Rákóczi út, Arany János út, Kisfaludy út, más utak mindegyike rossz állapotban van
2
járdák rossz állapota
3
közvilágítás hiánya
Szinte az egész város ellátott járdával, de a Kossuth utcán lévő aszfaltos járda kivételével szinte mindegyik felújításra szorul Ősi és Új üdülőtelep, és részlegesen Kisfástanya. Illetve ott ritkán vannak a lámpák, és rossz a fényerejük, mert régiek nagyon
4
kerékpárút megvilágítás
A kerékpárút külterületi részen nincs megvilágítva
5
térfigyelő rendszer hiánya
Összesen 6 db kamera van a városban, sokkal több kellene
6
ipari park közművesítés hiánya
7
leromlott játszóterek
Az ipari parkunkban nincs még úthálózat, és nincs közművesítve Mind a négy – Klapka u., Kisfástanya Május 1 tér; Honvéd u. sportpálya, Liget úti sportpálya
8
bérlakások rossz állapota
Korompay féle ház – Rákóczi u. 1., Kossuth u. 8.
9
egyéb szabadidős tevékenységek hiánya
Nincs uszoda, sportcsarnok, kondipark
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
16
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Tiszalök városrészei:
Intézményi városrész
Belvárosi városrész
Falusias városrész
Üdülőházas és hétvégi házas városrész
Ipari Fejlesztéses városrész
A városrészi lehatárolást irányító tényezők:
Történelmi jelleg, a városrészek átörökített funkciói,
Városon belüli közlekedési hálózat, utak, utcák elválasztó szerepe,
Épületállomány minősége és funkciója, mely egyúttal határozottan körvonalazza a városrész a város egészében betöltött funkcióját.
6. térkép. Tiszalök városrészei
Forrás: KSH
5. táblázat: Tiszalök városrészeinek lehatárolása
Városrész
Lehatárolás
Intézményi városrész
Kossuth L. út páratlan oldala 39-69. szám, Kossuth L. út páros oldala 40-72 szám, Ady Endre út 2. szám Széchenyi I., Arany J., Vörösmarty M., Petőfi S., Hősök tere, Árpád, Virág, Töltés, Bocskai, Rákóczi, József Attila, Honvéd, Kölcsey, Baross, Kossuth út 1-39., 69-137.,2-40.,74-120., Garai út 13-35., Arany János 1-45., 20-48. Csokonai, Wesselényi, Szabadság, Baross, Petőfi, Kölcsey, Damjanich, Liget, Táncsics, Damjanich, Kazinczy, Garai 1-13.,212.,Vay Ádám, Iskola, Szabadság, Bercsényi, Wesselényi, Virág, Deák, Nyírfa, Vay Ádám, Vásárhelyi, Kisfaludy, Jókai, Virág, Deák, Vásárhelyi, Kisfaludy, Jókai, Klapka, Dobó, Eötvös, Mező, Búzavirág, Alkotmány, Szántó, Mester, Erzsébet, Sziget, Bem, Garai, Dózsa György, Erőmű lakótelep, Egység, Igazság, Szabolcs, Béke, Harmat, Bartók Béla, Köztársaság, Körte, Szent István, Gyomán, Rózsa, Akácfa, Nefelejcs, Kőrisfa, Móricz Zsigmond, Galamb, Hunyadi, Gárdonyi utcák
Belvárosi városrész
Falusias városrész
17
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Üdülőházas hétvégi városrész
és Pázsit, Tölgyes, Tavasz, Nyár, Csalogány, Pillangó, Hableány, házas Jázmin, Rozmaring, Pacsirta, Margaréta, Hajnal, Szellő, Szivárvány, Orgona, Boglárka, Napsugár, Lányi, Benedek, Vedres, Pál, Vásárhelyi Sétány, Aranypatak, Tábor, Nyárfa, Avar, Szépleak,m Tiszavirág, Fövény, Napfény, Fagyöngy, Cserfa, Hársfa, Liliom, Kagyló, Keleti, Fény, Őz, Széchenyi sétány utak Ipari Fejlesztéses Kossuth út 120. számtól a városhatárig városrész Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
A városrészek részletes statisztikai adatokon alapuló elemzését a megalapozó vizsgálat 3.3.1. fejezete mutatja be. 6. táblázat: Tiszalök városrészeinek statisztikai adatai, 2011
Mutató megnevezése
Tiszalök
Belvárosi Intézményi Falusias városrész városrész városrész
Üdülő házas és hétvégi házas városrész
Lakónépesség száma
6157
1616
405
4072
64
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
28,8
16,3
9,0
34,5
9,1
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
10,7
15,3
18,6
8,2
20,7
Lakásállomány (db)
2230
649
170
1389
50
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
13,7
10,0
1,2
16,3
8,0
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
44,8
42,3
32,7
46,2
31,8
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
52,0
54,2
64,0
50,6
64,0
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)
11,4
11,6
6,9
11,5
5,9
Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés
A városrészek egyes társadalmi, szociális mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: zölddel jelölve a települési átlagnál kedvezőbb értékeket, narancssárgával a kedvezőtlenebbeket. A négy városrész közül - a legtöbb mutató tekintetében - az Üdülőházas és hétvégi házas városrész van a legkedvezőbb helyzetben, legkedvezőtlenebb adatokkal a Falusias városrész rendelkezik.
18
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 1. ábra: Tiszalök városrészeinek gazdasági-szociális mutatói
70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
64,0 53,6
58,3 54,2
64,0
58,1 50,6
46,9
34,5 16,3
11,6
9,0
Belvárosi vr.
11,5
6,9
Intézményi vr.
Falusias vr.
9,1
5,9
Üdülő házas vr.
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Forrás: saját szerkesztés, KSH adatok alapján
A végzettség-foglalkoztatottsági mutatókat vizsgálva jól látható, hogy az Intézményi és az üdülőházas városrész rendelkezik kedvezőbb értékekkel, a Belvárosban és a Falusias városrészben élők alacsonyabb végzettségűek és rosszabb foglalkoztatási statisztikával rendelkeznek.
Város(rész) központi
Lakó
Közigazgatá si Humán szolgáltatás i
Közösségi
Közlekedési , távközlési
Turisztikai, rekreációs
Zöldfelületi, környezeti
Mezőgazdasági
Kereskedel mi
Városrészek
Ipari, logisztikai
7. táblázat: Városrészek funkciói
Funkciók Belvárosi vr. Intézményi vr. Falusias vr. Üdülőházas és hétvégi házas vr. Ipari fejlesztési vr. domináns funkció kiegészítő funkció
A táblázatból jól látszik a belváros és az Intézményi városrész domináns szerepe, a legtöbb funkcióval rendelkeznek s ezen funkciók többsége domináns is. A Falusias városrészben a lakófunkció, az Üdülőházas városrészben turizmus, rekreációm az ipari fejlesztési városrészben a gazdasági funkció dominál s ezt kiegészítve jelennek meg egyéb funkciók.
19
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Tiszalök lakónépessége a következőképen oszlik meg a városrészek között: a Belvárosi városrészben 26,2%, az Intézményi városrészben 6,58%, a Falusias városrészben 66,14%, az Üdülőházas városrészben 1,04% él a város lakosságának; míg az Ipar Fejlesztési városrészben nem él lakos. A városrészek jellemzői röviden:
Intézményi városrész A népesség kormegoszlására jellemző az időskorúak dominanciája, mely itt a legmagasabb a városrészek között. A városrész döntően idősebb és képzettebb lakosságot tömörít a városi átlaghoz képest, ez tetten érhető mind a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának városi átlaghoz viszonyított csökkenésében, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb arányában. A városrészben az egy lakásra jutó lakosok száma 2,38, ami alacsonyabb, mint a városi átlag (2,76). A lakásállomány tekintetében az alacsony komfortfokozatú és az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül; itt a legalacsonyabb a városrészek között. A városrész lakosainak jövedelmét vizsgálva megállapítható, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül az egyik legalacsonyabb a városrészek között (32,7%), s itt a legalacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is (4,1%). A foglalkoztatási adatokat tekintve itt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta, így a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a legalacsonyabb. Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban a foglalkoztatottak 31% dolgozik. Ettől függetlenül 50% felett van a gazdaságilag nem aktívak aránya, mivel a városrészben is magas az inaktív, idősek aránya. A városrész Tiszalök szívében helyezkedik el, a Kossuth utca mentén található. Közlekedési szempontból a szomszédos településekről érkező utak itt futnak össze a Kossuth u., József Attila utca és a Rákóczi utca találkozásánál. A városrész rendelkezik a legszélesebb körű intézményhálózattal, mint a neve is mutatja. A következő intézmények találhatóak itt: óvoda, bölcsőde, általános iskola, Egészségügyi Központ, Idősek Gondozó Otthona, okmányiroda, polgármesteri hivatal, kormányablak.
Belvárosi városrész A népesség kormegoszlására itt is jellemző az időskorúak dominanciája. A fiatalok aránya itt a legmagasabb a városrészek között, de itt is csak 15,7%. A városrész képzettségi adatait tekintve a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 16,3%, a felsőfokú végzettségűek aránya 15,3%, ami egy középértéket jelent a városrészek között. Foglalkoztatás tekintetében 54,2% a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, viszont ebben a városrészben a legmagasabb a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (58,3). A Belvárosi városrészben az egy lakásra jutó lakosok száma 2,49 fő, ami alacsonyabb, mint a városi átlag (2,76). Az alacsony komfortfokozatú lakások és az egyszobás lakások arányát tekintve városrészek között középértéket jelenít meg. A városrész körülöleli az Intézményi városrészt. A lakófunkció mellett egyéb városi funkciók is koncentráltan jelennek meg, a területre a családi házak a jellemzőek. A terület a szomszédos településekről bejövő utak mentén terül el, azokat összeköti. Megközelíthetősége ennek köszönhetően jó. A városrészben a következő intézmények vannak: óvoda, középiskola, Szociális Szolgáltató Központ, így az intézményellátottság jó.
20
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Falusias városrész Ezen városrészhez a legnépesebb Tiszalökön, ide tartozik a Kisfástanya és Újtelep is. A népesség kormegoszlására itt is az idősebb korúak dominanciája jellemző, a fiatalok aránya mindösszesen 13,1%. A Falusias városrész rendelkezik a legrosszabb képzettségi mutatókkal; itt a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (34,5%), s itt a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya 8,2%, így döntően idősebb korosztályú és képzetlenebb lakosság él ezen a területen. A foglalkoztatást vizsgálva kiderül, hogy a 15-64 éves népesség fele dolgozik, ennek megfelelően magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (46,2%) és itt a legkedvezőtlenebb a helyzet az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak arányát tekintve (61,1%) is. Lakáshelyzetet vizsgálva az egy lakásra jutó lakosok száma magasabb (2,93 fő/lakás), mint a városi átlag, valamint itt a legmagasabb az alacsony komfortfokozatú lakások és az egyszobás lakások aránya is. A városrész a közigazgatási határ és a Belvárosi Városrész közötti területet foglalja el. Dominánsan lakófunkció jelenik meg a területen, zömében kertes családi házas övezet. Megközelítése a várost átszelő úthálózatnak köszönhetően megfelelő, bár Kisfástanya és Újtelep nagy távolsága miatt csak személyautóval vagy távolsági busszal érhető el könnyebben. A városrész intézményi funkciója korlátozott. Kisfástanyán és Újtelepen is van egy-egy óvoda, továbbá egy közösségi ház Újtelepen, illetve a vasútállomás a belterületi részen.
Üdülőházas és hétvégi házas városrész Tiszalök lakosságának legkisebb részét tömöríti magában a városrész. A népesség kormegoszlására ebben a városrészben a legkedvezőtlenebb: itt a legalacsonyabb a fiatalok aránya, és a 15 év feletti mindkét korosztály esetében itt a legmagasabbak az értékek. Az üdülőterület döntően idősebb korosztályú és képzettebb lakosságot tömörít a városi átlagnál. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül itt a legalacsonyabb a városban, a foglalkoztatottak aránya viszont itt a legmagasabb a városrészek között, de a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is elég magas. Az egy lakásra jutó lakosok száma 1,28, ami jóval alacsonyabb, mint a városi átlag, ami utal arra, hogy viszonylag sokan egyedül élnek a városrészben. A városrész területileg elkülönül kissé a várostól, a Tisza partján helyezkedik el. Eredeti funkciója a turizmushoz kapcsolódik, kialakulásától kezdve üdülőterületként funkcionált. Idővel néhányan életvitelszerűen laknak a területen. Jelenleg a rekreációs funkció mellett némi lakófunkcióval is rendelkezik, ennek megfelelően a lakásállomány üdülő- és hétvégi házakból áll. Helyileg a Tiszalököt Tiszadadával összekötő út mentén fekszik a Tisza partján.
Ipari fejlesztési városrész A városrészben nem élnek lakosok, kizárólag gazdasági terület. A városrész Tiszalök déli oldalán található, a Tiszavasvárit a várossal összekötő út két oldalán. A városközpontból a Kossuth utcán közelíthető meg. A terület megközelítése a 36-os számú út irányából könnyen elérhető. A terület mellet vasútvonal elhalad. Itt található a város 40 Ha-s Ipari Parkja, a még hasznosítható szabad terület nagysága 11,5 ha. Jelenleg 10 KKV működik az Ipari Parkban, összesen 143 főt foglalkoztatva. A tevékenységi kör széles palettán mozog: pelletgyártás, faipari munkák, bútorgyártás, mezőgazdasági szolgáltatások, raklapgyártás, papír-csomagolóeszköz gyártás, fatömegcikk gyártás, pellet gyártás, textil nagykereskedelem, épületasztalos, különböző
21
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
szolgáltatások (pénzügyi, jogi, műszaki stb.). Az Ipari Park infrastruktúrája hiányos: közvilágítás, úthálózat és infokommunikációs rendszer fejlesztésre szorul.
3 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elérendő céljait erőteljesen befolyásolják
egyrészt az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai;
másrészt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai Programja és Operatív Programja.
Mivel várhatóan az európai uniós támogatások továbbra is kiemelt szerepet játszanak majd Tiszalök fejlődésében, ezért az ITS kidolgozásának fontos eleme a város célrendszerének illeszkedése a magasabb rendű célkitűzésekhez. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő stratégiai dokumentumaira és ágazati programjaira, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:
Tiszalök Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2014-2019 (2014),
Tiszalök Településfejlesztési Koncepciója.
Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az ITS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. Mivel a stratégiai tervezés során Településfejlesztési Koncepció nem készül, ezért jelen fejezetben bemutatásra kerülnek az alkalmazandó településfejlesztési elvek és a város jövőképe is. A lentebb bemutatott részben megváltozott körülmények természetesen nem feltétlenül indokolják a település korábban megfogalmazott céljainak gyökeres átformálását, amelyek ma is érvényesek és reálisak. Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy a megfogalmazott célok egyik fontos eleme annak megítélése, hogy azok reális elérhetőségét hogyan befolyásolja a megváltozott külső feltételek rendszere, melyek az alábbi területre terjednek ki:
az önkormányzatoknak megváltoztak a működési körülményei, elsődlegesen a humán közszolgáltatások rendszerének alapvető átalakulása és a megváltozott önkormányzati feladatokból adódó városfejlesztési lehetőségek, illetve kihívások miatt, valamint
a Kormány egyértelmű elkötelezettsége arra nézve, hogy alapvetően gazdaságfejlesztést állítja a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztések fókuszába.
a
A célrendszer kialakításakor az alábbi fő tényezőket vettük figyelembe:
a megalapozó vizsgálatban feltárt kihívások, problémák, adottságok és lehetőségek,
a város által betöltött és betölteni kívánt funkciók,
a lakosság, a vállalkozások és a turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben,
a város és vonzáskörzete közötti jelenlegi és lehetséges együttműködési területek,
22
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet.
3.1 Jövőkép A város belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő hosszú távú jövőkép világosan kijelöli, hogy Tiszalök milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ennek eléréséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség.
Tiszalök Város Jövőképe Tiszalök hosszú távon egy olyan mikro-térségi gazdasági, közösségi, turisztikai, oktatási és kulturális központ, egyben magas életminőséget nyújtó és fenntartható város, amely
folyamatosan erősíti gazdasági és turisztikai szerepét a térségben,
az egész város fenntarthatóan működik,
társadalma aktív helyi közösségekre épül, és erős identitással rendelkezik,
könnyen elérhető és hatékony közszolgáltatásokat nyújt,
széles kínálatot nyújtó, biztonságos és esztétikus lakókörnyezetet biztosít.
Ebben a jövőképben megfogalmazódik, hogy Tiszalök mikrotérségi központ kíván lenni szolgáltatások, helyi gazdaság és turizmus tekintetében. A célok megvalósulása esetén az alább bemutatott állapotot éri el a város. Társadalom Lassuló elvándorlás A lakosság száma egyre kisebb mértékű csökkenést, esetleg stagnálást mutat, ugyanis a lassuló mértékű elvándorlást a születések stagnáló száma csak korlátozott mértékben képes ellensúlyozni. A negatív vándorlási mérleg hátterében az áll, hogy ugyan Tiszalök vonzereje a járás települései között növekszik, de a közeli megyeszékhely és régióközpont, illetve a távolabbi városok elszívó ereje erőteljesebben érvényesül. A lakosság korcsoportos megoszlását a munkaképes korúak stabil (63-65%) és a 65 éven felüliek növekvő aránya (18-20%) jellemzi. Javuló foglalkoztatás A szükséglet-orientált, magas színvonalú középfokú oktatásnak és szakképzésnek köszönhetően a város munkaerő-potenciálja jól képzett és rugalmas, megfelelő bázist jelent a turisztikai szolgáltatók és a korszerű technológiát alkalmazó ipari cégek megtelepedéséhez, amelyek stabil munkaerő-piaci helyzetet teremtenek. A város Ipari Parkja 100%-os kihasználtsággal működik, jelentős termelő kapacitással rendelkezik. Színvonalas humán szolgáltatások A városi polgárok életminőségének központi alapfeltételét jelentő humán szolgáltatások infrastruktúrája fejlett és kiépült. A szolgáltatások színvonala kiemelkedő, korszerű az egészségügyi ellátás, magas színvonalúak az oktatási-nevelési szolgáltatások, szükségletekre reagáló a szociális ellátás és ügyfélbarát közigazgatás jellemzi a várost, amely nemcsak saját lakosait, hanem a környező települések lakosságát is kiszolgálja. Széleskörű kulturális és rekreációs kínálat
23
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
A város mind a polgárai, mind az ide érkezők számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, szabadidős és rekreációs választékot tud szolgáltatni. A nagyobb, hagyománnyá váló rendezvények térségi hírneve erősödik, ami Tiszalök pozitív arculatához és egyben a helyi identitás megerősödéséhez is hozzájárul. Az önkormányzat támogatja a civil önszerveződéseket, valamint az aktív pihenés, illetve a sportolás különböző formáit. A város a Tisza menti fekvéséből adódó helyzeti előnyére teljes mértékben épít, turisztikai adottságait aktívan, de fenntartható módon használja. Társadalmi integráció és kohézió A gazdasági fejlődés következményeként a társadalmi polarizáltság, a jövedelmek közötti differenciák mérséklődnek. A hátrányos helyzetű csoportok létszáma fokozatosan csökken, életminőségük javul, felzárkózási esélyeik növekszenek – elsősorban az önkormányzat és a civil szervezetek hatékony együttműködésének köszönhetően. Mivel a hátrányos csoportok helyi társadalomba való visszaintegrálása a helyi közösség szintjén és a lakosság aktív részvételével történik meg, így a város lakosainak toleranciaszintje emelkedik, a társadalmi kohézió fokozódik. Gazdaság A város gazdasági életének két meghatározó eleme a korszerű, magas hozzáadott-értékű ipari termelés és a turizmus. Ez a két ágazat kiszámítható és stabil munkalehetőségeket nyújt a város és a vonzáskörzet munkavállalói korú népességének, így a foglalkoztatási ráta növekedésével együtt a munkanélküliségi ráta csökken. A megerősödött helyi KKV szektor egyfelől beszállító kapcsolatokat épít ki a jelenlévő nagyobb cégekkel, másfelől megfelelő színvonalon képes kiszolgálni a lakosság és a vendégek változatos igényeit. A város gazdálkodása a saját bevételek magas arányának köszönhetően kiegyensúlyozott. Táji, természeti és épített környezet A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU normákhoz, Tiszalök „Zöld várossá” vált. Ennek megfelelően a levegő minőségének javítása, a zöldfelületek növelése, hasznosítása folytatódik. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik (10%<). A szennyvíz biológiai tisztítására is alkalmas telepnek köszönhetően a talaj és a felszín alatti vizek minősége javul, valamint a szennyvíztisztító telep kármentesítése megtörtént. A települési épített értékek fennmaradnak, az értékes objektumok értékőrző hasznosításra kerülnek. Fenntarthatóság Az épített környezet fejlesztésekor továbbra is elsődleges szempont a meglévő örökségek fenntartható megőrzése, az energiahatékonyság növelése (energia hatékony épületállomány), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (alternatív energiaforrások használata) és a legmodernebb technológiák használata. Környezettudatosság A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, aminek köszönhetően a lakosság, az önkormányzat, az intézmények és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. Kiterjedő zöldfelületek A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, az aktív védelemnek köszönhetően a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, ami kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára, valamint az öko- és falusi turizmusra. Egységes ökológiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvő arányú zöldterületek és a Tisza-holtág mentén. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül extenzív mezőgazdasági hasznosítással és erdősítéssel.
24
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Jól működő közlekedési rendszer A belső úthálózat jó minőségű, a közösségi közlekedés feltételei kedvezőek helyi, helyközi és távolsági szinten egyaránt. A buszjáratok racionalizált és magas színvonalú rendszere összhangban van a lakosság szükségleteivel. A közlekedési eszközök többsége környezetbarát üzemeltetésű. A kerékpárút-hálózat teljes körű kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi. Térségi szerepkör Tiszalök gazdasági-társadalmi vonzáskörzete kiterjed egyrészt a városi funkciók erősödése és koncentrációja, másrészt a kedvező elérhetőségi viszonyok miatt. Az együttműködés a környező településekkel kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményez. A város megyei szerepköre megerősödik, hatékony és kölcsönös előnyökkel járó kooperáció jön létre a környező városokkal. Nemzetközi szinten a város jelentősége a turisztikai szolgáltatásoknak köszönhetően megnő. Ebben szerepet játszik az M3 autópálya és egyéb nemzetközi közlekedési útvonalak közelsége is. 3.1.1
Átfogó cél
A jövőkép megvalósításához az alábbi átfogó célokon keresztül vezet az út:
Átfogó cél: Fenntartható önkormányzati gazdálkodás
Az önkormányzat célja, hogy önkormányzati gazdálkodását fenntarthatóvá tegye, ehhez szükséges a saját bevételek növelése, kiadások csökkentése. Másik kiemelt területe ezen cél megvalósulásának, hogy a város Ipari Parkjában a gazdasági versenyképességet növelje, a befektetéseket ösztönözze, az Ipari Parkban közvetetten létrehozott új munkahelyekkel a kiegyensúlyozott munkaerő-piaci helyzetet kialakítsa és az értékteremtő foglalkoztatást bővítse. Harmadrészt az önkormányzat kiemeltnek tekinti a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását és fenntartását a város térségben betöltött gazdasági szerepének növelése érdekében.
Átfogó cél: Élhető városi életminőség kialakítása
A lakosság életszínvonalának, életfeltételeinek javítása megfelelő szolgáltatások (sport, kultúra, szabadidő, közszolgáltatások stb.) biztosításával, a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, leszakadó városi területek revitalizációjával, új területek integrálásával. A meglévő kulturális örökség és hagyományok megőrzése és fenntartható hasznosítása a város kedvező arculatának és a lakosság helyi identitásának megerősítése céljából. Átfogó cél: Zöld város - környezettudatosság erősítése Környezettudatos és energia hatékony működés városi, vállalkozói és lakossági szinten is a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás céljából.
25
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Átfogó cél: Turisztikai jelleg erősítése A város turisztikai adottságainak szélesebb körű kihasználása; turisztikai desztináció, mint termék megjelenítése és erősítése. 2. ábra: Tiszalök jövőképének elérését szolgáló átfogó célkitűzések
Fenntartható önkormányzati gazdálkodás
Élhető város
Zöld város
Turisztikai célpont
Tiszalök 2030
3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Tiszalök Város 2016-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Jelen fejezet célja a középtávú városi célok részletes meghatározása, amelyek tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok. A középtávú városi célok részben integrált jellegűek, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus/ágazati jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. E célok kialakításánál fontos szempont volt, hogy az ITS nem kizárólag Tiszalök város önkormányzata, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma. Ebből kifolyólag tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, hiszen azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg. 3.2.1
Városi szintű középtávú tematikus célok
A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra.
T1: Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés
T2: Intelligens város
26
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
T3: Fenntartható - Zöld város
T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T1: Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés
Az első tematikus cél elsősorban a város Ipari Parkjának szabad kapacitásaira épít. Cél, hogy a park szabad területeire új vállalkozások települjenek be, ehhez a hiányzó alapinfrastruktúra kiépítése és a közlekedés fejlesztése is megtörténik. A jelenlegi munkahelyek megőrzése mellett újak teremtése is kiemelt feladat. A város gazdasági életének erősítése tekintetében kiemelt terület a helyi vállalkozások preferálása valamint a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése (pl. testvérvárosi együttműködések). Mezőgazdaság területén az alternatív formák előnybe részesítése: szociális szövetkezet létrehozása, kistermelői, családi gazdálkodói formák preferálása. Az önkormányzat célja egy üvegházas dísznövénykertészet létrehozása. T2: Intelligens város
Ezen tematikus cél eredményeképpen egy emberközpontú, szolgáltató város megteremtése történik meg. Ez egyrészt a szolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális alapellátás, sport, művelődés stb.) és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésével; másrészt az eközigazgatás továbbfejlesztésével valósul meg. További kiemelt területei ezen cél elérésének: a városi bérlakás program, a letelepedést ösztönző ifjúságpolitika; városi imázs és arculat (beletartozik az online tv és a helyi újság) további fejlesztése; a funkcióbővítő városrehabilitáció, a civil szektorral és egyházakkal együttműködés erősítése, valamint a leszakadó területek rehabilitációja. T3: Fenntartható – Zöld város A cél eléréséhez megtörténik az energiaracionalizálás az önkormányzati intézményeknél, előtérbe kerül a megújuló energiaforrások használata, az alternatív fűtési és világítási rendszerek kiépítése. A cél eléréséhez a másik kiemelt megvalósulási terület a közlekedés fejlesztése, mely magában foglalja az infrastruktúrafejlesztést és a környezetbarát közlekedés preferálását. Az egységes zöldfelületi rendszer kialakításához új zöldfelületek létrehozása és a meglévőek fejlesztése történik meg, valamint ezen pontszerű elemek hálózatba kapcsolása is megvalósul, ezzel létrejön egy kompakt, de tagolt városszerkezet. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos karaktere – a megfelelő életminőség biztosításával párhuzamosan. Ehhez a célhoz tartozik a városrészek fejlesztése is.
27
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
T4: Turisztikai potenciál fejlesztése
A város jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik, ehhez szükséges a meglévő attrakciók kiegészítése és rendszerbe foglalása programcsomagok kialakításával; újabb szálláshelyek létrehozása; a természeti értékek megőrzése és bemutatása; kerékpáros infrastruktúra kiépítése a Tisza mentén; TDM – térségi szolgáltatások fejlesztése; valamint szabadidős tevékenységek bővítése. A célokat az önkormányzat a civil szervezetekkel és alapítványokkal, gazdasági szereplőkkel való együttműködésben kívánja megvalósítani. 3.2.2
Városrészi szintű területi célok
A 2-3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján történt meg. A városrész-specifikus fejlesztési célok referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre is választ adnak, mint a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. A városrészi célok a következők:
V1: Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása
V2: A Belvárosi városrész funkcióinak bővítése
V3: Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése
V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével
V5: Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése
a
lakosság
szociális
V1: Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása Az Intézményi városrész esetében fejlődési irányként kell megjelölni a rövid és hosszú távú elképzelésekben a korszerűsített igazgatási, közszolgáltatási színvonal további emelését, éppúgy a mikrotérségi szerepkör ellátására, mint a helyi feladatok kiszolgálására. Emellett fontos szempont az egységes városkép kialakítása, ide beletartozik az infrastrukturális hiányosságok pótlása és fejlesztése, zöldfelületek növelése és az épületállomány megújítása is. Ezen alcélok megvalósulásával hozzájárul az önkormányzat a Zöld város kialakításához is. Harmadrészt a városrésznek a város gazdasági, térségi, határon átnyúló szerepéből is aktívan ki kell vennie a részét, ehhez tevékenyen hozzá kell járulnia.
V2: A Belvárosi városrész funkcióinak bővítése A Belvárosi városrészben kumulálódik a városi funkciók nagy része. Ezért fontos cél, hogy a lakófunkció mellett a városi funkciók fejlesztése, bővítése valósuljon meg. Kiemelendő az is,
28
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
hogy az Intézményi városrészhez kapcsolódóan az egységes városkép folytatódjon ebben a városrészben is, ide tartozik az infrastruktúra további fejlesztése, zöldfelületek növelése és megújítása, új zöldfelületi elemek létrehozása és az intézmények, épületállomány folyamatos energia hatékony megújítása.
V3: A Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése, valamint az infrastruktúra fejlesztése A fejlődés lehetséges és működő iránya az élhetőbb települési környezet megteremtése, a még fellelhető építészeti emlékek integrációjával, a település történeti identitásának erősítésével. Mindezen elképzeléseket úgy kell összehangolni, hogy a városi rang ne csak statisztikai adatokban testesüljön meg, hanem a városrész összképében, infrastrukturális lefedettségében egyaránt. A városrész célkitűzései az élhetőbb, nyugodt lakóövezet megteremtését hivatottak elősegíteni, illeszkedve a városrész profiljához és funkciójához. A céllal összhangban van az is, hogy a kialakításra kerülő zöldfelületek javítják az itt élők komfortérzetét. Ezek a beavatkozások hozzájárulnak a városrész környezetterhelésének csökkenéséhez és minőségi javulásához. Másik nagy terület a településrészen azonosítható szociális problémák kezelése. A szegregált leromlott lakóterületek rehabilitációja a leszakadt, hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása meghatározó eredményei a beavatkozásoknak. A közösségi kohézió erősítése érdekében közösségfejlesztési programok szervezésére és a közösségi élet feltételrendszerének javítását biztosító közösségi terek létrehozására kerül sor.
V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével A városrész területileg elkülönül kissé a várostól, a Tisza partján helyezkedik el. Eredeti funkciója a turizmushoz kapcsolódik, kialakulásától kezdve üdülőterületként funkcionált. A turisztikai szolgáltatók nagy része ide tömörül. Itt található a Feketeszakáll kalandpark és strand. Adottságait tekintve itt vannak a turisztikai előfeltétel-rendszer egyes elemei. A városrész célrendszerében a turisztikai, rekreációs és szolgáltató központi szerep erősítése a domináns fejlesztési irányvonal. A célok a városrész adottságira és erősségeire épülnek. V5: Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése
Ezen cél megvalósulásával a város gazdasági központjának létrehozása valósul meg a városrészben található ipari parkban. Ehhez megvalósul az ipari park infrastrukturális és közlekedés fejlesztése. A gazdasági központ megvalósulásával a foglalkoztatás szintje emelkedik.
3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes
29
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
megvalósítása segíti elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.
30
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Tiszalök Város Jövőképe
Tiszalök hosszú távon egy olyan mikro-térségi szintű gazdasági, közösségi, turisztikai, oktatási és kulturális központ, mely egyben magas életminőséget nyújtó és fenntartható város.
Fenntartható város
31
Turisztikai jelleg erősítése
Turisztikai potenciál fejlesztése
Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése
Intelligens város
Zöld város – környezettudatosság erősítése
Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével
Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés
Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése
Élhető városi életminőség kialakítása
Belvárosi városrész funkcióinak bővítése,
Stabil gazdaság, munkahelyteremtés
Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása
TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK
TEMATIKUS CÉLOK
ÁTFOGÓ CÉLOK JÖVŐKÉP
3. ábra: Tiszalök városfejlesztési célrendszer
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 8. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése
Városrészek / Tematikus célok
T1: Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés
T2: Intelligens város
T3: Fenntartható – Zöld város
T4: Turisztikai potenciál fejlesztése
V1: Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása V2: A Belvárosi városrész funkcióinak bővítése, V3: Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével V5: Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése
Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia
4 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Tiszalök akcióterületeinek kijelölését alapvetően az általános és a városrészi szintű helyzetfeltárás eredményei határozták meg, mely egyrészt a 2011-es népszámlálás, másrészt a város által szolgáltatott adatokra épül. A stratégia átfogó céljával összhangban a város földrajzi elhelyezkedésére, természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodva szükséges az értékek megőrzése és fenntartható használata révén az itt élők számára a minőségi élet feltételeit hosszú ideig biztosító környezet kialakítása. Azon beavatkozásokat, amelyek egy földrajzilag jól körülhatárolható területen helyezkednek el, célszerű területileg integráltan végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Az így kijelölt akcióterületek (AT) a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése azonban nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a
32
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei, valamint a magánszféra beruházásai a jövőben is érinteni fogják Tiszalök teljes területét. Tiszalök akcióterületeinek lehatárolásában jelentős szerepet játszottak a város épületeinek, jellegének és azok funkcióinak területi egységes csoportosulásai. A jellegükből fakadóan kijelölt akcióterületek határvonalai megegyeznek a városrészek lehatárolásával. Mindezeken túl Tiszalök mérete miatt sem indokolt kisebb akcióterületek lehatárolása az Integrált Településfejlesztési Stratégiában, hiszen az egy városrészre eső célok nem bonthatóak le hatékonyan ennél kisebb területi egységekre, mivel azok a városrész lakosságának igényeit szolgálják. Az akcióterületi projektek térben koncentrált és egymással összehangolt projektek, ahol földrajzilag is koncentráltan végbemenő fejlesztések vannak jelen és megfelelnek az alábbi elvárásoknak:
az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;
az akcióterületek megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek;
az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra,
egymásra szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését,
volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen,
a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást lehessen elérni a magántőke mobilizálásával;
funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak;
a szociális és „funkcióbővítő” jellegű akcióterületek teljesítsék azokat a feltételeket, amelyeket a korábbi hasonló pályázati konstrukciók előírtak akár a szociális mutatók, akár az ellátandó funkciók tekintetében.
Akcióterületi lehatárolások Tiszalök területén 5 városrész került lehatárolásra, ebből az Ipari Fejlesztési városrész a külterületen található. A várost 4 különálló akcióterületre bontottuk, melyek területe részben megegyezik a már korábban lehatárolt városrészek területével, ahol komplex beavatkozások megvalósítását tervezi az önkormányzat. 4.1.1
Zöld Város Akcióterület
A Zöld Város akcióterület megegyezik az Intézményi városrész területével, ugyanazon utcák határolják: Kossuth út páratlan oldala 39-69. szám, Kossuth út páros oldala 40-72 számig, Ady Endre út 2. számig. Az akcióterület esetében – a TOP érintett prioritásához illeszkedve – az élhető városi életminőség kialakítása és a Zöld város – környezettudatosság erősítése tekinthető átfogó célnak. Az akcióterület lehatárolás indoka kettős: egyrészt ez az akcióterület koncentrálja Tiszalök (köz)szolgáltatási funkcióit, így a belvárosi területek komplex fejlesztése az egész település gazdasági-társadalmi fejlődését elősegíti, másrészt számos olyan fejlesztési elképzelés azonosítható a városrészben, amelyeket – a pozitív hatások elérése érdekében – integráltan célszerű megvalósítani.
33
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
A Zöld város nevet azért kapta az akcióterület, mert minden a területen megvalósuló fejlesztés esetében a környezet védelmének és a fenntarthatóságnak a szempontjai érvényesítése prioritásként szerepel. 7. térkép. Zöld város akcióterület
Forrás: Saját szerkesztés
4.1.2
Szociális város rehabilitációs Akcióterület
A Szociális város rehabilitációs akcióterület a szegregátumok területével azonos. Az akcióterület fejlesztésének eszközrendszerében megjelenik a szociális város rehabilitáció, hiszen az akcióterület indikátorait tekintve olyan mutatókkal rendelkezik, amelyek ilyen típusú komplex fejlesztési programokat tesznek szükségessé. Emellett a lakóövezet jellegének hangsúlyozása játszik főszerepet. Ennek fényében zöldterületek kialakítása, rekreációs célú fejlesztések jellemzik a területet. Az alábbi utcák határolják körül az akcióterület: 1. szegregátum (Gárdonyi u.- Tulipán u.- Kőrisfa u.- Rózsa u.- Gyomán u.- Nefelejcs u.) és 2. szegregátum – veszélyeztetett terület (Egység u.- Köztársaság u.- Szabolcs u.). 8. térkép: Szociális város rehabilitációs akcióterület
Forrás: Saját szerkesztés
34
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
4.1.3
Ipari Akcióterület
Az akcióterület a város külterületén, Tiszalök déli oldalán található, a Tiszavasvárit a várossal összekötő út két oldalán. A városközpontból a Kossuth utcán közelíthető meg. A terület a 36-os számú út irányából könnyen elérhető. A terület mellet vasútvonal elhalad. Itt található a város ipari parkja; jól elkülönülve a lakófunkciótól. A 40 ha-s Ipari Parkban a még hasznosítható szabad terület nagysága 11,5 ha. Jelenleg 10 KKV működik itt, összesen 143 főt foglalkoztatva. A tevékenységi kör széles palettán mozog: pelletgyártás, faipari munkák, bútorgyártás, mezőgazdasági szolgáltatások, raklapgyártás, papír-csomagolóeszköz gyártás, fatömegcikk gyártás, pellet gyártás, textil nagykereskedelem, épületasztalos, különböző szolgáltatások (pénzügyi, jogi, műszaki stb.). Az Ipari Park infrastruktúrája hiányos: a közvilágítás, az úthálózat és az infokommunikációs rendszer fejlesztésre szorul. A terület alkalmas a gazdaságfejlesztés koncentrált helyszínének biztosítására. 9. térkép: Ipari akcióterület
Forrás: Saját szerkesztés
4.1.4
Turisztikai Akcióterület
A városrész területileg elkülönül kissé a várostól a Tisza partján helyezkedik el. Eredeti funkciója a turizmushoz kapcsolódik, kialakulásától kezdve üdülőterületként funkcionált. A városrészben a gazdasági ágazatok közül a turizmus a legjelentősebb ágazat, a legnagyobb vonzerővel és potenciállal rendelkezik. A városrész célrendszerében a turisztikai, rekreációs és szolgáltató központi szerep erősítése a domináns fejlesztési irányvonal. 10. térkép: Turisztikai akcióterület
Forrás: Saját szerkesztés
35
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása 4.2.1
Zöld Város AT
A Zöld Város akcióterület elhelyezkedéséből és a város történelmi gyökereiből kifolyólag megkerülhetetlen Tiszalök bármilyen szintű fejlesztése esetén. Nemcsak hogy itt összpontosul a város által nyújtott összetett és sokrétű szolgáltatás kínálat, a városi funkciók nagy része, de a mikrotérségi szerepkörhöz kapcsolódó adottságok is itt lelhetőek fel. Az akcióterület kitűzött célja a városközpontban jelenlévő koncentrált intézményrendszer fenntartható, energiahatékony továbbfejlesztése, mely egyaránt szolgálja a város lakosainak és a turizmus fejlesztése folytán oda látogató vendégnek minőségi életről alkotott elképzeléseit. Kiemelkedően fontos a város egységes arculatának megteremtése a város központi részének rendezésével, ami magában foglalja az itt található közterületek átfogó rendezését, a közlekedési infrastruktúra fenntartható kialakítását és jelenkor igényeihez való igazítását. Harmadsorban megjelenik a város mikrotérségi szerepének fejlesztése a gazdasági funkció erősítésével. Minden fejlesztési elképzelés esetében előnyt élvez a költségcsökkentő, energia hatékony megoldások alkalmazása. A város központjában az elmúlt években számos fejlesztés történt, de ezek nem kezeltek minden problémát a funkcionalitás, az épített környezet, a közlekedés és a zöldfelületek szempontjából. Az akcióterület Tiszalök központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók erősítése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a mikrotérségi hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A városközponti területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan belváros megteremtése, amely
egységes arculatú,
sajátos szerkezetét megőrzi,
biztosítja a modern kisvárosi életformát,
közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött.
A fentieknek megfelelően a funkcióbővítő és térségi vonzerő növelő településfejlesztést az akcióterületen az alábbi fő tevékenységek szolgálják ( a projektek részleteit a 4.3. fejezet tartalmazza):
Közösségi terek fejlesztése
Szemészeti szakrendelés beindítása
Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön
Polgármesteri Hivatal magastető ráépítés, tetőtér beépítés
Zöld város kialakítása Tiszalökön
Közvilágítás korszerűsítése
Polgármesteri Hivatalban elektronikus ügyintézés megvalósítása
Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
A szociális alapszolgáltatások fejlesztése
4.2.2
Szociális városrehabilitációs AT
Az akcióterület a szegregátumokat tartalmazza. Szerkezetét és funkcióját tekintve homogén zónának tekinthető, a lakóépületek mellett csak elszórtan találhatók más funkciót hordozó
36
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
épületek. Gazdasági tevékenység alacsony szintű, csakúgy, mint az összes többi városi funkció, melyek nagy része a városközpont területén talált helyet magának. A terület jelentős nagyságú szegregátummal és veszélyeztetett területtel rendelkezik, így alapul szolgál szociális városrehabilitációs komplex fejlesztési programok aktiválására. A városrész kedvezőtlen társadalmi mutatókkal rendelkező városrészében olyan beavatkozás-csomag szükséges, amely integráltan kezeli a lakókörnyezet infrastrukturális hiányosságait, valamint az itt élők munkaerő-piaci, képzettségi, egészségügyi és egyéb problémáit – összhangban Antiszegregációs programmal. Tervezett beavatkozások (a projektek részleteit a 4.3. fejezet tartalmazza):
Leromlott városi területek rehabilitációja
A társadalmi együttműködést erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
Közösségi terek fejlesztése
4.2.3
Ipari AT
Tiszalök esetében kiemelkedően fontos az Ipari Parkjában a megfelelő infrastruktúra kiépítése és fenntartása, így megteremtve az alap feltételeket az új vállalkozások bevonzásához. Ezzel is hozzájárul az önkormányzat a vállalkozásokkal való együttműködés szorosabbá tételéhez. A terület külterületen található, így a belterületi környezetet és városlakókat nem zavarja, jól elkülönül. Tervezett beavatkozások (a projektek részleteit a 4.3. fejezet tartalmazza):
Ipari Park alapinfrastruktúrájának kialakítása
4.2.4
Turisztikai AT
A városrészben a gazdasági ágazatok közül a turizmus a legjelentősebb ágazat, a legnagyobb vonzerővel és potenciállal rendelkezik. A turisztikai szolgáltatók nagy része ide tömörül; itt található a Feketeszakáll kalandpark és strand. Fontos a turisztikai jelleg erősítése, szolgáltatások körének bővítése, új elemek beépítése a turisták idevonzása céljából. Tervezett beavatkozások (a projektek részleteit a 4.3. fejezet tartalmazza):
Turisztikai fejlesztések megvalósítása
Élővizek védelme
4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmazza a célok eléréséhez szükséges legfontosabb beavatkozásokat. Az ITS operatív jellege ugyanakkor nem jelenti azt, hogy részletesen kidolgozva tartalmaznia kell a megvalósítandó projekteket, elegendő, ha a stratégia a tervezett fejlesztések vázlatos bemutatására szorítkozik.1 Az ITS keretében azonosított projekttípusok (az akcióterületi fejlesztéseken kívül) az alábbiak:
Kulcsprojektek: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének.
Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, 2014. 12. 11.) 1
37
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Hálózatos projektek: A hálózatos projekt egymással összehangolt, térben kapcsolódó fejlesztéseket tartalmaz. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, és a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed.
Egyéb projektek: a fenti kategóriákba nem tartozó, egyéb tervezett fejlesztések.
A tervezett beavatkozások jelenleg ismert részleteit (pl. lehetséges tevékenységek, becsült költségvetés, indikatív ütemezés) a következő fejezetek tartalmazzák azzal az előfelvetéssel, hogy ezek a projektkidolgozás későbbi fázisaiban kerülnek pontosításra, véglegesítésre.
4.3.1
Kulcsprojektek
Egészségmegőrzés támogatása (4450 Tiszalök, Honvéd utca 848/3) Tiszalökön a sportnak nagy jelentősége van. A sportéletről 200 évre visszamenőleg is komoly írásos emlékekkel rendelkezik a város. Jelenleg a Honvéd utcán található sportkomplexum bővítését tervezzik oly módon, hogy a füves labdarúgó pálya, a gyakorló pálya, a műfüves pálya és a játszótér mellé egy szabadtéri kondipark kialakítását is szándékoznak megvalósítani. A területen a park esztétikusan elhelyezhető, és nem csak a mintegy 250 aktívan sportoló lakos venné igénybe, hanem ez minden lakos számára ingyenesen elérhető lenne.
Zöld város kialakítása: az akcióterületen belül a Kossuth utcán zöldfelületek megújítása, pihenőpark kialakítása, meglévő parkok rekonstrukciója, parkolók kialakítása, infrastruktúra fejlesztése. Arany János utca-Kossuth utca-Ady utca-Rákóczi utca által határolt területen sportkomplexum kialakítása, valamint a helyi piac rekonstrukciója.
Ipari Park alapinfrastruktúrájának kialakítása: Az önkormányzati tulajdonban lévő terület alapközművekkel történő ellátása; kiegészítő szolgáltató épület létrehozása, mely rendelkezik pihenő funkcióval, közös helyiséggel és vizesblokkal.
Új óvoda építése A településen jelenleg 5 óvodai telephely található; 3 a belterületen, 1 Újtelepen, 1 Kisfástanyán. A cél egy többcsoportos óvoda létrehozása a belterületen, a jelenlegi telephelyek összevonásával.
Szociális bérlakásépítés Az önkormányzat új bérlakásokat kíván kialakítani a Petőfi utcában.
Turisztikai fejlesztések megvalósítása konzorciumi partnerek bevonásával Az önkormányzati tulajdonban lévő szabadstrand infrastruktúrájának fejlesztése, kikötő építése az üzemeltetővel együtt közös kivitelezésben. A holtágnál a tanösvények fejlesztése (kilátók stb.).
Közintézmények további energia racionalizálása
Leromlott városi területek rehabilitációja
4.3.2
Hálózatos projektek
Térségi elérhetőség javítása (Tiszalök, Damjanich utca, Táncsics utca is) Tiszalököt Nyíregyháza felől három irányból is meg lehet közelíteni, Tiszavasvári irányából a 3612-es és Kisfástanya érintésével a 3632-es utakon is. Ezek az utak viszonylag jó minőségű, aszfalttal borított Magyar Közút tulajdonában lévő utak. A jelzett harmadik irány, az szintén Kisfástanya érintésével, ám a szaktelepnél letérve, a Damjanich utcára jut be az autós. Az utca több mint egy kilométer hosszú, mindkét oldalán beépített. Az utca végén találhatóak a szárítómalmok, amelyek főként
38
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
betakarítási időszakban rendkívül magas kamionforgalmat bonyolítanak le. Az út maga emiatt folyamatos karbantartásra szorul, kikátyúsodott, szélei letöredeztek. Legnagyobb problémát mégis az ütőkátyúkkal tarkított útszakaszon a kamionok által okozott zaj-és rezgés ártalom okozza, mely nagymértékben terheli az ott élőket. Az emberek szervezete és az ottani lakóházak is folyamatosan ki vannak téve a zaj-és rezgésártalomnak, amelyek az útszakasz megfelelő mértékű és minőségű javítását követően megszűnnének.
Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön Napjainkban minden település elsődleges céljai között szerepel a lakóhelyének biztonságosabbá tétele. A mai kor követelményeinek megfelelően ezt a térfigyelő kamerák kihelyezésével érheti el egy település. A város jelenleg 6 kamerából álló rendszerrel rendelkezik, ám még legalább 20 db kamerára lenne szükség. Jelen forrásból 10 kamera beszerzésére lehetne lehetőségünk, így ez is nagy mértékben megkönnyítené a rendőrhatóság munkáját.
A szennyvízberuházást követő út- és járdafejlesztés A szennyvízberuházás II. ütemét követően a fejlesztés a Belvárosi és a Falusias városrész utcáinak egy részét érinti.
Közvilágítás korszerűsítése A cél, hogy az egész városban megvalósuljon a közvilágítás rendszerének teljes körű korszerűsítése.
Települési ingyenes WIFI szolgáltatás A város belterületi részén ingyenes WIFI szolgáltatás kiépítése.
Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése A teljes városra vonatkozóan a csapadékvíz elvezető rendszer felmérése, a rekonstrukció elvégzése, s ahol szükséges, a hiányzó szakaszok kiépítése.
4.3.3
Egyéb projektek
Közösségi terek fejlesztése (Tiszalök-Kisfástanya Május 1 tér és Kossuth út 52.) Jelen tervezett fejlesztés keretein belül kettő játszótér kerülne elhelyezésre. Az egyik Tiszalök-Kisfástanyai részén, a központban. A város ezen része bár szegregátumnak nem nevezhető, külterületi részen helyezkedik el, magas munkanélküliség, alacsony iskolázottság jellemzi, ahol nehéz anyagai körülmények között élnek az emberek. Számukra egy játszótér ahová kivihetik a gyermekeiket, hatalmas örömet okozna. A másik helyszín a városközpontban van, mert a központ és környékén egyetlen játszótér sem található. A terület megfelelően körbekerített, füvesített, és egy másik forrásból megvalósítandó étterem mellett fog elhelyezkedni. Így elkezdődik egy kisebb szórakoztató központ kialakítása a városközpontban. Étterem, játszótér, és egy későbbi forrásból pedig további fejlesztéseket tervez az Önkormányzat.
Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása (Tiszalök, Rákóczi út 1.) A fejlesztéssel érintett épület az úgynevezett „Korompay-féle ház” eklektikus jegyekkel rendelkező épület, melyben régen Korompay Károly, a település köztiszteletben álló orvosa lakott. Az épület eklektikus jegyeivel, díszes stukkóival a város éke lehetne most is, de az idő vasfoga nyomokat hagyott rajta. Jelenleg szociális bérlakásként működik, és három család lakik benne. A tető beázik, a díszítőelemek nagyobb része már hiányzik, a fal vizesedik, a vakolat leomlott, az ablakok el vannak vetemedve. Tervezett a tetőhéjazat szigetelése, a díszítőelemek pótlása, újravakolás és az ablakok javítása. Természetesen az eklektikus jegyek megtartása mellett. A felújítás megvalósulását követően a város még hosszú éveken keresztül büszkélkedhet a „Korompay-féle házzal”, ezzel egyidejűleg
39
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
javulnak a lakók életkörülményei, energiahatékonyság terén is jelentős eredmények érhetőek el, amely magával hozza a környezetünk védelmét és az alacsonyabb energiafelhasználást. A munkák elvégzésben a lakók is közreműködnek.
Településkép javítása (Tiszalök, Kossuth út 8.) A jelölt önkormányzati tulajdonú épület évek óta nagyon rossz állapotban van. A város turisztikai jellegű részéhez vezető úton, attól néhány méterre helyezkedik el. Omladozó falak, málló vakolat, megnyílt tetőhéj miatt erősen településkép romboló hatással rendelkezik. A támogatásból az épület elbontásra kerülne, a terület bekerítése után pedig az épülettel közös udvarban lévő másik három (magántulajdonban lévő) lakásban lakó család részére egy közös használatú füvesített udvar kerülne kialakításra. Ide a lakók már saját maguk padokat, szalonnasütőt helyezhetnének el.
Széles a Tisza hagyományőrző találkozó támogatása Tiszalök ezt a rendezvényt is hagyományosan, évek óta megrendezi. Nevében is szereplően hagyományőrző találkozó, ahol kézműves bemutatók, régi mesterségek bemutatói, kézműves tárgyak készítése, népi ételek főzőversenye szélesíti a palettát. Ennek a rendezvények a háttér-infrastruktúráját kívánják ebből a forrásból megtámogatni. Elsősorban pavilonokat, asztalokat, székeket, és a Tiszalök anno fényképek kivetéséhez szükséges technikai hátteret szeretnék beszerezni. A rendezvényt mindenesetben a város intézményeinek dolgozói, és az itt működő civil szervezetek tagjai szervezik és bonyolítják.
Szemészeti szakrendelés beindítása (Tiszalök, Kossuth út 70.) A projekt célja, hogy a szemészeti szakrendelés beindításával az embereknek ne kelljen Nyíregyházára a kórházba beutaznia szemészeti vizsgálatra, ahová egyébiránt három hónapos városlista van. A közeli Tiszavasváriban is van szemészeti szakrendelés, ám oda több mint négy hónap a várakozási idő.
Városnapi rendezvény támogatása A Városnap elnevezésű rendezvényét immár 17. alkalommal fogja a település megrendezni. Az igényelt támogatásból az előadók fellépti díját, a tűzijáték szolgáltatást és a résztvevők étkeztetését kívánják finanszírozni. A rendezvény nagy múltra tekint vissza, jelentősége nem csak a városra, hanem a környező településekre is kiterjed. Minden évben a rendezvényt meglátogatók száma – annak teljes időtartama alatt – meghaladja a 4000 főt. A főzőversenyen hagyományos ételeket készítenek a csapatok, Nagyhalásztól Rakamazon át Csobajig nagyon sok csapat képviselteti magát. A rendezvényt mindenesetben a város intézményeinek dolgozói, és az itt működő civil szervezetek tagjai szervezik és bonyolítják le.
Tanuszoda építése A tervezett helyszín a Liget úton lenne a Belvárosi városrészben. Az alapfokú köznevelési intézmény fenntartójának döntésének függvényében valósulhat meg a projekt.
Sportcsarnok építése A Magyar Kézilabda Szövetség által támogatott formában, a Liget utcában valósulna meg a Belvárosi városrészben.
Polgármesteri hivatal magas tető ráépítés, tetőtér beépítés
Műfüves pálya építése Utánpótlás nevelés érdekében a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatásával valósul meg a Honvéd utcai sporttelepen a Belvárosi városrészben.
Polgármesteri Hivatal elektronikus ügyintézés megvalósítása
40
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Helyi média fejlesztése Honlap fejlesztése, tárhely bővítés, a nyomtatott sajtó megújítása, bővítése.
Üvegházas dísznövény kertészet létrehozása A kertészet a Kossuth utcán az Ipari Park szomszédságában valósul meg.
Közösségi tér kialakítása Az Arany János út 51.-ben kihasználatlanul, üresen álló önkormányzati épület hasznosítása, közösségi tér létrehozása az épületben.
Élővizek védelme
Határon túli kapcsolatok kiépítése, közös projektek megvalósítása
Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
41
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz 9. táblázat Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés
Hálózatos projektek
Kulcsprojektek
Akcióterületi projektek
Ipari Park alapinfrastruktúra kialakítása
Ipari alapinfrastruktúra kialakítása
Park
Egyéb projektek
T2. Intelligens város
Óvoda építése Szociális bérlakások építése Leromlott város területek rehabilitációja
Térfigyelő rendszer kialakítása Települési ingyenes WIFI szolgáltatás
Közösségi terek fejlesztése Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása Településkép javítása Szemészeti szakrendelés beindítása Térfigyelő rendszer kialakítása Polgármesteri Hivatal magastető ráépítés Polgármesteri Hivatal elektronikus ügyintézés megvalósítása Szociális bérlakások építése Leromlott város területek rehabilitációja Egészségügyi alapellátás fejlesztése Szociális alapinfrastruktúra fejlesztése Helyi szintű komplex
42
Üvegházas dísznövénykertészet létrehozása Határon túli kapcsolatok kiépítése, közös projektek megvalósítása Közösségi terek fejlesztése Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása Településkép javítása Szemészeti szakrendelés beindítása Polgármesteri Hivatal magastető ráépítés Polgármesteri Hivatal elektronikus ügyintézés megvalósítása Közösségi tér kialakítása az Arany J. út 51-ben Egészségügyi alapellátás fejlesztése Szociális alapinfrastruktúra fejlesztése Helyi szintű komplex programok
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
T3. Fenntartható – Zöld város
Egészségmegőrzés támogatása Közintézmények további energia racionalizálása Zöld város kialakítása
T4. Turisztikai potenciál fejlesztése
Turisztikai fejlesztések megvalósítása
Térségi elérhetőség javítása Szennyvíz beruházást követő út-és járdafejlesztés Közvilágítás korszerűsítése Belterületi csapadék vízelvezető rendszer fejlesztése
programok Egészségmegőrzés támogatása Tanuszoda építése Sportcsarnok építése Műfüves pálya építése Zöld város kialakítása Közvilágítás korszerűsítése Élővizek védelme Közintézmények további energia racionalizálása Turisztikai fejlesztések megvalósítása
Tanuszoda építése Sportcsarnok építése Műfüves pálya építése Élővizek védelme
Széles a Tisza hagyományőrző találkozó támogatása Városnapi rendezvény támogatása Helyi média fejlesztése
43
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
4.5 A fejlesztések ütemezése 4.5.1
Az ütemezés indoklása
A következő szempontok figyelembevételével történt meg a tervezett fejlesztések lehetséges ütemezése, amelyet a források rendelkezésre állása, illetve a megváltozott külső körülmények a későbbiekben módosíthatnak:
indokoltság, szükségesség: o
a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete,
o
a fejlesztések időszerűsége,
o
a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága,
o
a fejlesztések egymásra épülése,
hatások: o
a fejlesztések hatása a város egészére,
o
a fejlesztés jelentősége a város lakófunkciójára nézve,
o
a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása,
megvalósíthatóság, finanszírozás és fenntarthatóság:
4.5.2
o
a megvalósítás becsült időigénye,
o
a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye,
o
a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága,
o
a bevonható magánforrások mértéke,
o
a létrehozott kapacitások fenntarthatósága.
A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése
Az ütemezés a stratégia készítésekor rendelkezésre álló információk alapján történő becslésre épül. 10. táblázat: Projektek ütemezése Projekt megnevezése
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
Közösségi terek fejlesztése Térségi elérhetőség javítása Egészségmegőrzés támogatása Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása Településkép javítása Széles a Tisza hagyományőrző találkozó támogatása Szemészeti szakrendelés beindítása Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön Városnapi rendezvény támogatása A szennyvízberuházást követő út- és járdafejlesztés Tanuszoda építése Sportcsarnok építése Polgármesteri hivatal magastető ráépítés, tetőtér beépítés
44
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Projekt megnevezése
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
Műfüves pálya építése Zöld város kialakítása Közvilágítás korszerűsítése Ipari park alapinfrastruktúrájának kialakítása A Polgármesteri Hivatalban elektronikus ügyintézés megvalósítása Új óvoda építése Helyi média fejlesztése Települési ingyenes WIFI szolgáltatás Szociális bérlakásépítés Üvegházas dísznövény kertészet létrehozása Közösségi tér kialakítása az Arany János út 51-ben Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Turisztikai fejlesztések megvalósítása konzorciumi partnerek bevonásával Közintézmények további energia racionalizálása Határon túli kapcsolatok kiépítése, közös projektek megvalósítása Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Leromlott városi területek rehabilitációja A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Élővizek védelme
A város számára a fent felsorolt projektek a legfontosabbak, ezek esetében az Önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz, hogy megvalósítsa ezen projekteket (saját forrás, magánbefektetők bevonása, EU-s támogatások stb.).
4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve A tervezett projektek finanszírozási forrásait elsősorban a 2014-2020 közötti európai uniós támogatások jelentik, ami az egyes szereplők saját forrásaival egészül ki, részben a támogatások társfinanszírozása, részben a teljes mértékben saját forrásból megvalósítandó fejlesztések kapcsán. Tiszalök Város Önkormányzata kiegyensúlyozott költségvetési helyzetének köszönhetően biztosítani tudja a tervezett fejlesztésekhez szükséges önerőt. A beavatkozások megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra a stabil költségvetési helyzet megőrzése érdekében: egyfelől fontos, hogy a létrejövő vagy megújuló létesítmények működtetése ne terhelje meg a város költségvetését,
másfelől számos olyan fejlesztést tervez, amely már önmagában is a költséghatékony fenntartás irányába hat.
45
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
A városok, ezen belül különösön a járásszékhelyek számára kiemelt figyelmet érdemel a Terület és Településfejlesztési (TOP) források új eljárás szerinti felhasználása. A TOP keretein belül meghatározott források tervezése és felhasználása az ún. Integrált Területi Programok (ITP) kialakításával valósul meg, amely tartalmazza a megyék területén megvalósítani tervezett intézkedéseket (a megyei jogú városok kivételével). A SzabolcsSzatmár-Bereg megyében rendelkezésre álló keret 89,28 milliárd forint (Nyíregyháza nélkül)2. Ezen túlmenően a megye szereplői részére allokált indikatív forráskeretek (allokációk) ismertek az alábbiak szerint. 11. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció Prioritás
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
Tervezett intézkedések 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 7.2. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
Tervezett allokáció 12,783 7,973 5,715 6,891
16,52 8,415 14,052 3,44 1,91 1,554 7,408 0,964 1,654 CLLD CLLD
Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 (tervezet, 2015.04.10.)
A TOP forrásain túl az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjai terhére az alábbi források állnak rendelkezésre:
Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi
2
1702/2014. (XII. 3.) Kormányhatározat
46
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.
A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.
A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései lesznek a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) terhére végrehajtva.
A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása.
A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza.
Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa.
Mindezek mellett a városok egyéb EU-s és nemzetközi támogatást is bevonhatnak fejlesztéseik megvalósításába:
Határon átnyúló együttműködési programok (Románia-Magyarország, MagyarországSzlovákia, Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna),
Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT),
Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap).
Az előző fejezetekben bemutatásra került kulcsprojektek, hálózatos, akcióterületi és egyéb projektek finanszírozás forrása szerinti összefoglalását a következő táblázat mutatja be. A város által felhasználni tervezett források milliárdos nagyságrendűek; több milliárd forintnyi fejlesztést kíván megvalósítani az önkormányzat. A ténylegesen megvalósuló fejlesztések alapvetően a megpályázható források nagyságától, a tényleges pályázók (azaz versenytársak) számától és a támogatási intenzitástól is függenek. A tervezett fejlesztések teljes körű megvalósítására – éppen a pénzügyi korlátok és az élénk verseny miatt – nem feltétlenül lesz lehetőség, vagyis a tényleges források reálisan ennél alacsonyabbak lesznek. Ezért szükséges azon fő irányelveknek a meghatározása, amelyek alapján azonosíthatók a legfontosabb beavatkozások:
a fejlesztés által érintett célcsoport nagysága és helyzete,
47
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
a fejlesztés várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak mértéke,
jogszabályi előírások, kötelezettségek,
a helyi lakosság és vállalkozások elvárásai, szükségletei.
A város által meghatározott célok elérése nemcsak az Önkormányzat és a közszféra érdeke, hanem a városban élőké, a munkavállalóké és az ott működő vállalkozásoké is. Ezért különleges súllyal bír a források koncentrált felhasználásában a magánszféra bevonása a fejlesztések megvalósításába. Ezért már a tervezés szakában bevonásra kerültek a civil szervezetek és a város jelentős vállalkozásai, hogy véleményeik és javaslataik beépülhessenek az ITS célrendszerében és projektjeik megjelenjenek a stratégia projektlistájában. A tervezett magán beruházásokra kiváltképp nagy hatást gyakorol a helyi gazdasági és az azzal szorosan összefüggő makrogazdasági helyzet. Napjainkban is tapasztalható, hogy az építőipart különösen érzékenyen érintő gazdasági válság kihatása növeli mind az állami, mind a magánberuházások kockázatát, mert egyrészt a megtérülés időtartama növekszik, másrészt a hitelhez, vagy pályázati önerőhöz jutás feltételei is romlottak. Tiszalök a városfejlesztésen túl sok olyan területen tevékenykedik, amelyek segítik és támogatják a stratégiai céljai elérését. Ezen tevékenységek közé tartoznak például a szabályozási tevékenységek, a városmarketing (pl. marketing stratégia elkészítése, kommunikáció), a magánbefektetők bevonása, partneri együttműködések kialakítása és működtetése, Nem elhanyagolandó, hogy a városi létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A fentiek érdekében a város a tervezés során megkezdett rendszeres találkozókat folytatni fogja a helyi gazdaság szereplőivel és a lakossággal, valamint a városmarketing tevékenység erősítésével a magánszféra fejlesztőivel való együttműködések kialakítása is teret kap. 12. táblázat A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt típus
Projekt megnevezése
Kulcsprojektek
Egészségmegőrzés támogatása Ipari alapinfrastruktúrájának kialakítása Új óvoda építése
park
Indikatív költségvetés (millió Ft) n.a. n.a.
n.a.
Finanszírozás lehetséges forrása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
Szociális bérlakásépítés
n.a.
Turisztikai fejlesztések megvalósítása konzorciumi partnerek bevonásával Közintézmények további energia racionalizálása
n.a.
TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
n.a.
TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló
48
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája energiaforrások alkalmazásának kombinálásával
Hálózatos projektek
Leromlott városi területek rehabilitációja
n.a.
TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
Zöld város kialakítása
n.a.
Térségi elérhetőség javítása
n.a.
Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön A szennyvízberuházást követő út- és járdafejlesztés
n.a.
TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Közvilágítás korszerűsítése
n.a.
Települési szolgáltatás
Egyéb projektek
ingyenes
n.a.
TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
wifi
n.a.
Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése
n.a.
Közösségi terek fejlesztése
n.a.
Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása Településkép javítása
n.a.
n.a.
TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Széles a Tisza hagyományőrző találkozó támogatása Szemészeti szakrendelés beindítása Városnapi rendezvény támogatása Tanuszoda építése
n.a.
TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
n.a.
TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
n.a.
TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
n.a.
Sportcsarnok építése
n.a.
Polgármesteri hivatal magastető ráépítés, tetőtér beépítés
n.a.
Műfüves pálya építése
n.a.
Polgármesteri Hivatalban elektronikus ügyintézés megvalósítása Helyi média fejlesztése
n.a.
TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
n.a.
TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó
49
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Üvegházas dísznövény kertészet létrehozása Közösségi tér kialakítása Arany János út 51-ben Élővizek védelme
n.a.
településfejlesztés TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
n.a.
TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése
n.a.
KEHOP-4.1. A természetvédelmi helyzet javítását és a leromlott ökoszisztémák helyreállítását célzó élőhely-fejlesztés
Határon túli kapcsolatok kiépítése, közös projektek megvalósítása Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
n.a.
Határon átnyúló programok
n.a.
TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
n.a.
TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
n.a.
TOP 4.2. Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
5 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Tiszalök város Antiszegregációs Programját, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll:
szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása,
az azonosított területek helyzetelemzése,
célkitűzések és beavatkozások megfogalmazása
A szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek azonosítása A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján „szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges; szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is”. A szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. mellékletében meghatározott módszertan szerint a KSH végezte el a 2011. évi népszámlálási adatok alapján, az ún. szegregációs mutató kiszámításával. 2000 főnél népesebb települések esetében azok a legalább 50 lakossal rendelkező területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot (a térképen sötétzölddel), míg a szegregációval veszélyeztetett területek esetén az érték 30% és 35% közé esik (a térképen világoszölddel). 11. térkép: Szegregátumok elhelyezkedése a településen 2011-ben
50
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Forrás: KSH
13. táblázat: Szegregátumok Tiszalökön Szegregátum
Városrész
1.
szegregátum
Falusias városrész
2.
szegregátum veszélyeztetett terület
Falusias városrész
2011-es népszámlálás szerint – 30%-os szegregációs mutató felett Gárdonyi u. – Tulipán u. – Kőrisfa u. – Rózsa u.Gyomán u.- Nefelejcs u. Egység u. – Köztársaság u. – Szabolcs u.
Forrás: KSH Az önkormányzat helyi adatai és ismeretei alátámasztják a KSH által azonosított szegregátumok meglétét. A szegregátumok statisztikai adatai a mellékletben találhatóak. Az érintett területeken elérhető, illetve az ott élők által igénybe vehető közszolgáltatások bemutatását a megalapozó vizsgálat 1.5 és 1.13 fejezetei tartalmazzák. 5.1.1.1 1. szegregátum: 12. térkép. 1. szegregátum Tiszalökön
Forrás: KSH
51
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
A terület egésze szegregátumnak minősül, a szegregációs mutató a teljes területre 35% felett van. A szegregátum Tiszalök Újtelep településrészén a Falusias városrészben helyezkedik el. A szegregátum lakónépessége 258 fő, ami a város lakosságának 4,2%, a Falusias városrész népességének 6,3%-a. A népesség megoszlásában nagyon jól látszik, hogy a városi adatokkal ellentétben itt a szegregátumban egy fiatal korstruktúra tapasztalható. A városi 14%-kal szemben, itt majdnem 40% a gyermekkorúak aránya. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 3-szorosa a városi értéknek, ezzel fordított arányban van a felsőfokú végzettségűek aránya, egy fő sincs a teljes szegregátum területén. Az aktív korúakon belül a lakosság 74,4%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatottak aránya 15-64 éves korosztályon belül 25,3%, ami azt jelenti, hogy minden negyedik ember dolgozik. Ehhez képest a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában nincs ekkora eltérés a városhoz képest, mivel itt többen élnek egy lakásban, így nagyobb az esélye, hogy a háztartásból legalább egy személy dolgozzon. A munkavállalóknak azonban 92,5%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban tud csak elhelyezkedni, aminek egyik fontos oka a képzettség alacsony szintje. A munkanélküliségi ráta 5 százalékponttal magasabb a városi átlagtól, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya is kedvezőtlen képet mutat. Az egy lakásra jutó lakosok száma 1 fővel több, mint a városi átlag (3,69 fő). Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 87% körül mozog, ami több mint hatszorosa a városi értékeknek. A lakások méretében is van különbség, itt az egyszobásak aránya alacsonyabb, mint a városi átlag. A lakások szinte 99%-a szociálpolitikai támogatással épített lakás. Mindegyiken az Államkincstár jelzáloga van rajta. Általános probléma az ingatlanok tisztázatlan tulajdonviszonya (sok esetben ózdi és miskolci tulajdonosok is vannak). A lakásokon a nyílászárók hiányosak, vakolat lemállott, nincs a ház alatt rendes alap. A telepen csótány, patkány, kóbor kutya jelen van. A szegregátumban található óvodába az újtelepi gyerekek járnak (a jogszabálynak megfelelően 3 éves kortól). Most épült pályázati forrásból egy közösségi ház, ahol az általános iskolás tanárok alapvető dolgokra tanítják az itt élőket (pl. életvezetés, mosás, főzés, tisztálkodás, pénzbeosztás stb.). 5.1.1.2 2. szegregátum: A 2. szegregátum veszélyeztetett terület, Tiszalök Kisfástanya településrészén a Falusias városrészben helyezkedik el. 13. térkép: 2. szegregátum Tiszalökön
Forrás: KSH
52
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
A terület egésze veszélyeztetett területnek minősül, a szegregációs mutató a teljes területre 30% felett van. A szegregátum lakónépessége 118 fő, ami a város lakosságának 1,9%-a, a Falusias városrész népességének 2,93%-a. A népesség megoszlásában hasonlít a városi adatokhoz, de kicsit fiatalabb a korstruktúra. A lakosok 1/5-e 15 év alatti, ez magasabb, mint a városi átlag. Ennek megfelelően a két idősebb korcsoportban alacsonyabbak az értékek, mint a város egészét tekintve. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 54,4%, ez 25%-kal több mint a városi átlag. Felsőfokú végzettségű ezen a területen sem él. Az aktív korúakon belül a lakosság 64,7%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel (ez 20 százalékponttal magasabb, mint a városi érték). A foglalkoztatottak aránya 15-64 éves korosztályon belül 32,4%, ami azt jelenti, hogy minden harmadik ember dolgozik. Ezen a területen a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában nagy eltérés tapasztalható a városhoz képest (64,6%), mivel itt kevesebben élnek egy lakásban (2,5 fő/lakás). A munkavállalóknak azonban 83,3%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban tud csak elhelyezkedni, aminek egyik fontos oka a képzettség alacsony szintje. A munkanélküliségi ráta (36,8%pont) 25 százalékponttal magasabb a városi átlagtól, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya is sajnos ilyen rossz képet mutat (városi érték 377%-a). Az itt élők javarészt nyugdíjasok. Öregedik el ez a településrész, idősek, és munkanélküliek laknak itt. Az egy lakásra jutó lakosok száma 1,25 fővel alacsonyabb, mint a városi átlag. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 38,3% mozog, ami majdnem triplája a városi átlagnak. A lakások méretében is mutatkozik különbség, az egyszobásak aránya magasabb 6,5%-kal, mint a városi átlag. Lakások mindegyike nagyon régi építésű, 40 évesnél idősebb vályogházak. Mivel az itt élők rossz anyagi körülmények között élő idősek és munkanélküliek, a lakások felújítására nincs pénzük, azok leromlott állapotúak, szinte mindegyik felújításra szorul. Ennek ellenére a porták tisztál és rendezettek, kártevők előfordulása nem jellemző. A szegregátumban óvodájába a kisfástanyai gyerekek járnak. Posta is van minden nap 2 óra időtartamban mobil postai szolgáltatással. Összegzés Korösszetétel tekintetében a város egészére vonatkozó adatokhoz viszonyítva a fiatalkorúak aránya mindkét szegregátumban jelentősebb, a középső korosztály tekintetében mindkét terület mutatói alacsonyabb, a 60 év felettiek esetében az újtelepi szegregátum értéke nagyon alacsony, míg a 2. szegregátum értéke a városi átlag körül mozog. Iskolázottság tekintetében jelentős lemaradás tapasztalható minden területen. A diplomások nem élnek egyik területen sem, a legmagasabb végzettség jellemzően a 8 osztályos általános iskola, melynek értéke mindkét esetben nagyon magas. Így elmondható mindkét szegregátum esetében, hogy a népesség képzettségi szintje alacsony; magas a munkanélküliség, a családok egy jelentős részében nincsen kereső családtag. A foglalkoztatottak többsége alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. A lakásokra és az épített környezetre általában elmondható, hogy rossz állapotúak, felújításra szorulnak. Az infrastruktúrára a rákötések elmaradtak pénz hiányában, ezért sok helyen víz sincs a lakásokban. Egy lakásban az 1. szegregátum esetében többen élnek, mint a városi átlag, a 2. szegregátumban kevesebben, ott viszont magasabb az idősek aránya, akik egyedül vagy házaspárként élnek a területen. Lakásokon belül az egyszobás lakások aránya szegregátumonként változó képet mutat. Viszont az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindkét terület esetében magas. Mindkét szegregátumban van óvoda, az
53
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
elsőben közösségi ház is működik; a többi szolgáltatás városi szinten érhető el. Összességében – a statisztikai mutatók alapján – kedvezőbb helyzetben 2. szegregátum van, negatívabb adatokkal az 1. szegregátum rendelkezik. Így megállapítható, hogy a legsürgősebb és legjelentősebb humán jellegű beavatkozást az Újtelepen található, társadalmilag, szociálisan erősen leromlott területen szükséges eszközölni. A felzárkóztatásra, a szegregátum méretének csökkentésére folyamatosan történnek lépések, de ez egy hosszú folyamat, amit továbbra is folytatni kell, hogy az itt élők életminősége is javuljon. A szegregátumokban eddig folytatott antiszegregációs ill. felzárkóztató tevékenység részletes bemutatása, valamint a tervezett további intézkedések bemutatása az integrált településfejlesztési stratégiában jelenik meg. A szegregátumok problémáinak kezelésében jelenleg részt vállalók: Most épült pályázati forrásból egy közösségi ház az 1. szegregátumban. Ide járnak ki az általános iskolából a tanárok és alapvető dolgokra próbálják az itt élőket megtanítani (pl. életvezetés, mosás, főzés, tisztálkodás, pénzbeosztás stb.).
54
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 14. táblázat város KSH által kijelölt és város által jóváhagyott szegregátumainak és szegregációval veszélyeztetett területeinek státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével Foglalkoztatottság/ Segélyezés
Demográfia
Szegregátum 1.
Fiatalos korszerkezet, 40% a 14 év alattiak aránya
Szegregátum 2.
A városi adatokhoz hasonló korszerkezet, de kicsit fiatalabb
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 89,7%, felsőfokú végzettségű nem él a területen. A lakosság 74,4%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a foglalkoztatottak aránya csak 25,3%. A lakosság 64,7%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya nagyon magas (64,6%)
Lakáshelyzet
Épített környezet / Közterületek minősége
Szolgáltatásokhoz (közintézményi/piaci jellegű) való hozzáférés
Lakások 87,1%-a alacsony komfortfokozatú, de alig van egyszobás lakás közte
Lakások szinte 99%-a szociálpolitikai támogatással épített, tisztázatlan tulajdonviszonyok
Óvoda és közösségi ház található a szegregátumban, a többi szolgáltatás a városközpontban érhető el.
Lakások 11%-a egyszobás, magas az alacsony komfortfokozatúak száma is
Lakások mindegyike nagyon régi, 40 évesnél idősebb vályogházak
Óvoda és mobil postai szolgáltatás van a területen. A többi szolgáltatás a városban érhető el.
Legsúlyosabb probléma Közepes súlyú probléma Kis súlyú probléma
55
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
5.2 Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások Tiszalök városában a szegregátumok lehatárolását a KSH készítette el 2015-ben az Önkormányzat felkérésére. Tiszalök városa nem rendelkezik korábbi időszakból antiszegregációs tervvel programmal.
és
5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv 5.3.1
A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések
5.3.1.1 Anti-szegregációs célok Mivel Tiszalök városának korábban nem volt antiszegregációs terve, így célrendszere sem, így most kerül sor a célrendszer felállítására. A célrendszer kétszintű, egyrészt tartalmaz horizontális célokat, melyek a teljes város szintjén fontosak; valamint tartalmaz területi célokat, amelyek az adott szegregátumra érvényesek. 15. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai 1.
Horizontális célok Oktatást érintő célok
2. 3.
Infrastruktúrát – lakhatást érintő célok Foglalkoztatási célok
4.
Közszolgáltatásokhoz hozzáférés
való
Esetleges alcélok HH és HHH arány csökkentése Lemorzsolódás csökkentése Iskolai hiányzások visszaszorítása Felnőttképzésbe bevontak számának növelése Szakmai átképzéseken a részvétel ösztönzése Közművekhez való csatlakozás elősegítése Lakások felszámolása vagy felújítása Hiányszakmák feltérképezése Helyi vállalkozások alacsony képzettségű munkaerő felvevő kapacitásának felmérése Halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának ösztönzése Szegregált területek növekedésének megállítása HHH-s lakosok felmérése, célzott segítségnyújtás
16. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban Terület specifikus célok Ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezése Szegregátum tisztán tartása: rágcsálóirtás, kóbor állatok begyűjtése Szociális alapellátás időseket érintő szolgáltatásainak fejlesztése
Szegregátum 1
Szegregátum 2 (veszélyeztetett terület)
X X X
56
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Az Anti-szegregációs program keretében tervezett intézkedésekhez megfelelő kiindulási alapot nyújt Tiszalök Helyi Esélyegyenlőségi Programja (HEP), amely kiemelten foglalkozik a szociálisan hátrányos helyzetben élők problémáival. Jelen anti-szegregációs terv kialakításakor fontos figyelembe venni a HEP-ben foglaltakat, egyrészt mert szakmailag megalapozott vizsgálatokon alapul, másrészt mert biztosítani kell a HEP és az Antiszegregációs program közötti összhangot. 5.3.1.2 Általános – horizontális anti-szegregációs intézkedések A társadalmi és térbeli szegregáció mérséklése és megszüntetése sokrétű és kizárólag hosszútávon megvalósítható folyamat, amely során a következő – fizikai és nem fizikai jellegű – eszközök alkalmazandók és alkalmazhatók:
Oktatási integráció és felzárkóztatás: a közoktatás rendszerében nyújtott teljesítmény alapvetően meghatározza a későbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutás lehetőségét, ezáltal a várható munkaerő-piaci státuszt és az elérhető jövedelmet. A szegénység újratermelődésének megakadályozásához tehát nagyrészt az oktatáson keresztül vezet az út, erre azonban az önkormányzat befolyása az érintett köznevelési intézmények fenntartói viszonyainak megváltozása óta korlátozott.
A lakhatási feltételek átfogó javítása: az életminőséget alapvetően befolyásolja a lakóingatlanok mérete, komfortfokozata és állapota – mindezen mennyiségi és minőségi mutatók a szegregátumok esetében jellemzően kedvezőtlenek. A rossz minőségű lakásállomány felszámolása történhet részleges vagy teljes felújítással, kisméretű lakások összevonásával, esetleg bővítéssel, indokolt esetben akár szanálással is. Az önkormányzat mozgásterét korlátozza, hogy a lakóingatlanok egy része magántulajdonú. Az egyes lakóingatlanokat érintő fejlesztések mellett elengedhetetlen a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása (pl. közkifolyók és szemétgyűjtők számának és elhelyezkedésének optimalizálása). Legalább ennyire fontos a lakókörnyezet esztétikai megújítása – akár új zöldfelületek kialakításával is –, amibe ideális esetben az érintett lakosság bevonható.
A foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek és képességek kialakítása: a közfoglalkoztatás országosan elterjedt rendszere mellett elő kell segíteni az elsődleges munkaerőpiacra való vissza-, illetve bevezetést is, amelynek hatékony eszközei a személyes mentoráláson alapuló munkaerő-piaci programok. Ezek jellemzően egyéni tanácsadást, képzési lehetőséget és átmeneti időtartamra munkalehetőséget is biztosítanak.
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés: a szolgáltatások esetében hangsúlyosan figyelmet kell fordítani egyfajta egyensúlyra: egyfelől nem célszerű minden szolgáltatást a szegregátumba telepíteni, mert az közvetett módon tovább erősíti a szegregált állapotot, másfelől fontos a szolgáltatók aktív jelenléte is, mert csak ezáltal biztosítható, hogy minden érintett egyenlő eséllyel hozzáférhessen a jogszabályilag járó ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz.
57
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
5.3.1.3 Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések 17. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései Szegregátum 1. szegregátum
2. szegregátum (veszélyeztetett terület)
Konkrét intézkedés/ beavatkozás Felzárkóztatáshoz kapcsolódó programok szervezése: közösségfejlesztő, ifjúsági, szociális, bűnmegelőzési, foglalkoztatási stb. Lakásprogram: lakásállomány minőségi javítása és szociális bérlakások építése, alacsony státuszú lakótelepek rehabilitációja Közbiztonsági funkciók erősítése Felzárkóztatáshoz kapcsolódó programok szervezése: közösségfejlesztő, ifjúsági, szociális, bűnmegelőzési, foglalkoztatási stb. Lakásprogram: lakásállomány minőségi javítása és szociális bérlakások építése, alacsony státuszú lakótelepek rehabilitációja Közösségi tér létrehozása Szociális alapszolgáltatások fejlesztése Közbiztonsági funkciók erősítése Szennyvíz hálózat kiépítése és csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése
Felelős partner önkormányzat, civil szervezetek, rendőrség, szociális szolgáltatók önkormányzat önkormányzat önkormányzat, civil szervezetek, rendőrség, szociális szolgáltatók önkormányzat
Lehetséges pénzügyi forrás
Megvalósulás lehetséges időtávja
TOP
2016-2020
TOP
2016-2020
TOP
2016-2020
TOP
2016-2020
TOP
2016-2020
TOP
2016-2020
önkormányzat, civil szervezetek önkormányzat, szociális intézmények önkormányzat
TOP, saját forrás
önkormányzat
TOP
58
TOP
2016-2020 2016-2020 2016-2020
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
5.3.2
A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések
Az ITS keretében tervezett fejlesztésekkel szemben alapvető elvárás, hogy ne idézzék elő zárványok, szegregátumok kialakulását, és semmilyen formában ne erősítsék a szegregációs folyamatokat. Ennek eléréséhez a következő intézkedések végrehajtása szükséges:
az előző alfejezetben megfogalmazott intézkedések minél nagyobb arányú beépítése a tervezett fejlesztésekbe: o
egyfelől önálló antiszegregációs tartalmú projektek kidolgozásával – akár nagyobb volumenű akcióterületi vagy tematikus projektként, akár kisebb költségvetésű, de lokálisan hatékony projektként,
o
másfelől lehetőség szerint más projektekben való megjelenítéssel (pl. egy, a szociális vagy egészségügyi szakemberek számára szervezett képzés tematikájába beépíthető a hátrányos helyzetű személyekkel való eredményes együttműködéshez szükséges készségek elsajátítása is);
az antiszegregációs szemlélet maximális érvényesítése az egyes projektek előkészítése és megvalósítása folyamán, amellyel többek között megelőzhető, hogy egy-egy fejlesztéssel érintett városrész felértékelődése spontán népességcseréhez vezessen – önmagát felerősítő negatív folyamatokat idézve elő a település más területein;
tényleges társadalmi párbeszéd és partnerség városi, akcióterületi és – szükség esetén – projektszinten egyaránt, amely során fontos, hogy a partnerség túllépjen a szokásos formákon, és valóban aktív együttgondolkodás jöjjön létre (ezáltal megakadályozható a vélt vagy valós társadalmi konfliktusok manifesztálódása);
a szegregátumban élők foglalkoztatásának elősegítése a projekt-megvalósítás során (ez részben a közfoglalkoztatás keretében teljesíthető, részben pedig előírható közbeszerzési feltételként).
A fejlesztések által okozott szegregációs hatások leghatékonyabb eszköze az, ha már a fejlesztések tervezésekor lehetőség szerint csak olyan fejlesztések kerülnek kiválasztásra és megvalósításra, amelyek nem növelik a szegregáció mértékét, azaz a fejlesztések tervezésekor már megtörténik az esetleges szegregációs hatások vizsgálata. 5.3.3
A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések
A leszakadást erősítő társadalmi-gazdasági folyamatok esetében célszerű különbséget tenni az alapján, hogy belső, azaz a város által ténylegesen befolyásolható vagy külső folyamatról van szó. Belső folyamatok: A város épített környezetének romlása beindíthatja a káros szegregációs folyamatokat. Az önkormányzat ezt a fizikai infrastruktúra karbantartási és szükség esetén felújítási munkálatok időben és térben megtervezett elvégzésével előzheti meg. Spontán folyamat eredményeként megjelenhetnek szolgáltatáshiányos városi területek. Ha ennek fennáll az veszélye, akkor az önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy mely helyben elérhető közszolgáltatásokra van igény a lakosság körében, illetve hogy esetlegesen milyen támogatásokkal tudja helyben tartani a vállalkozásokat. A város különböző részei közötti migráció szintén zömmel természetes, piac vezérelte folyamat, amelyet az előző két pontban megfogalmazott tényezők is befolyásolhatnak. Az
59
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
önkormányzat azonban az alábbi, részben közvetett beavatkozásokkal csökkentheti a negatív térbeli folyamatokat:
a fejlesztések térbeli mintázatának pontos megtervezése úgy, hogy a szegregált állapotot mérséklő intézkedések prioritást élvezzenek, és semmiképpen ne alakuljon ki újabb szegregátum;
önkormányzati bérlakások esetében lehetőség van egyfajta átgondolt lakás-kiutalási rendszer kialakítására, amely nagyobb hangsúllyal veszi figyelembe az antiszegregációs szempontok érvényesítését;
azon telepek vagy telepszerű képződmények esetében, ahol a magántulajdonú lakóingatlanok száma magas, a szükséges források rendelkezésre állása esetén elképzelhető a lakások felvásárlása (majd bontása és értékesítése és/vagy bérlakásként való felújítása) az önkormányzat által.
Jelen stratégiában számos fejlesztés került megfogalmazásra, amelyek eredményeként a szegregációs mutatót adó statisztikai jellemzők értéke potenciálisan javulhat, melyek közül az alábbiak emelhetőek ki a 4. fejezetben meghatározott projektek közül:
Közösségi terek fejlesztése
Leromlott városi területek rehabilitációja Tiszalökön
Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön
Szennyvíz beruházás
Közvilágítás korszerűsítése
Szociális bérlakás építése
Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése
Közintézmények további energia racionalizálása
A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése
Külső folyamatok: Az elhúzódó gazdasági válság különösen hátrányosan érinti a szegregátumokban többségben lévő alacsony iskolai végzettségűeket, akik esetében az álláskeresés elhúzódása tartós munkanélküliséget idézhet elő. Ennek negatív hatásait ellensúlyozhatják a célzott munkaerő-piaci beavatkozások (pl. közfoglalkoztatás átgondolt helyi megvalósítása, komplex képzési és munkaerő-piaci integrációs programok). Sok esetben tapasztalható forráshiány azon ágazatok esetében (pl. szociális és egészségügyi ellátás), amelyek elősegíthetnék a szegregáció mérséklését. Amennyiben van lehetőség, az önkormányzatnak célszerű a jelenlegiek mellett további külső szolgáltatókat, egyházakat és civil szervezeteket bevonnia bizonyos feladatok ellátására, illetve kiegészítő finanszírozási lehetőségeket feltárni (pl. releváns pályázati források azonosítása).
6 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 6.1 Külső összefüggések 6.1.1
Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez
Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt 2014-2020 közötti EU kohéziós politika tematikus célkitűzései az alábbiak:
60
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
(1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célokhoz beruházási prioritások kerültek kijelölésre. A beruházási prioritások bemutatása a mellékletben történik. Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz a következő táblázat mutatja be. 18. táblázat Az ITS keretében tervezett célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz ITS Tematikus célok T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T2. Intelligens város T3. Fenntartható – Zöld város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése
6.1.2 6.1.2.1
fejlesztések
illeszkedése
az
EU
tematikus
Kapcsolódó EU tematikus célok 1, 3, 4, 7, 8,
Kapcsolódó EU beruházási prioritások 1b, 2b, 3a, 3c, 3d, 4b, 7b, 8a, 8b
2, 9, 10, 11 2, 4, 5, 6, 7 3, 8
2a, 2c, 4c, 6e, 9a, 9b, 9d, 10, 11 4a, 4c, 5a, 6c, 6d, 7c, 7b 4b, 5a, 6c, 8c
Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedés
A 2014. januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg.
Szakpolitikai célok: o
Versenyképes, innovatív gazdaság
o
Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése
o
Gyógyító Magyarország, sportgazdaság
o
Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I
o
Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom
egészséges
társadalom,
egészség-
és
61
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
o
Jó állam, szolgáltató állam és biztonság
o
Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme
Területi célok: o
Az ország makro-regionális szerepének erősítése
o
A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat
o
Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése
o
Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése
o
Területi különbségek csökkentése, gazdaságösztönzés elősegítése
o
Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása
térségi
felzárkóztatás
és
Tiszalök város céljai a fent nevezett célok közül a következőekhez illeszkednek: Versenyképes, innovatív gazdaság; életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás; értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom; a vidéki térségek népességeltartó képességének növelése és a területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése. 6.1.2.2 Partnerségi Megállapodáshoz illeszkedés A Partnerségi Megállapodás az európai uniós tervezési folyamat nemzeti alapdokumentuma, amely azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. A 2014. szeptember 11-én Magyarország és az Európai Bizottság által aláírt Partnerségi Megállapodás 5 nemzeti fejlesztési prioritást határozott meg, amelyekhez a következő módon illeszkedik az ITS célrendszere. 19. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásai 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) 3. Energia- és erőforrás hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása
Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T2. Intelligens város T3. Fenntartható – Zöld város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T3. Fenntartható – Zöld város T2. Intelligens város T1. Gazdaságfejlesztés munkahelyteremtés T2. Intelligens város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése
és
6.1.2.3 Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiához való illeszkedés A Kormány által 2013 márciusában elfogadott dokumentum a 2012-2024-es időszakra vonatkozik és a fenntarthatóság felé való átmenet céljait és teendőit foglalja össze. A dokumentum – többek között – kimondja, hogy a benne foglalt „a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradását célzó alapelveket és stratégiai célkitűzéseket” a jogalkotásban – többek között a költségvetés elfogadásakor – és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Mindezek alapján szükséges az
62
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
ország számára rendelkezésre álló hazai, vagy uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésekor a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiájának (a továbbiakban: NFFK) elveit érvényesíteni. A NFFK célja mindemellett, hogy „hozzájáruljon egy nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntarthatóságról. A fenntarthatóság ugyanis nem csak politikai és kormányzási kérdés; hanem az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozni mindennapos döntéseiket és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.” Az NFFK átfogó célja a folytonosan változó társadalmi – humán – gazdasági – természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. NFFK stratégiai fejlesztendő területei:
Emberi erőforrás: demográfia, egészség, tudás, társadalmi kohézió
Társadalomi erőforrások: bizalom, munka, család, a múlt öröksége
Természeti erőforrások: biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások, az embert érő környezeti terhelések csökkentése, nem megújuló természeti erőforrások
Gazdasági (fizikai) erőforrások: a vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése, költségvetési politika, életpálya-finanszírozás
Stratégiai szinten az ITS minden célja tartalmaz az NFFK-hoz kapcsolódó elemeket, így jelen dokumentum és az NFFK közötti összhang megállapítható. 6.1.2.4
Nemzeti Vidékstratégiához való illeszkedés
A stratégia átfogó célkitűzése: „Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása.” A Nemzeti Vidékstratégia az alábbi alapelveket rögzíti:
Az állam közösségi átláthatóság
Közösségi hasznosulás, méltányos elosztás
Rendszerszemléletű megközelítés
A helyi gazdaságra és a hálózati jellegű együttműködésekre építkezés
Helyi közösségi részvétel, együttműködés
és
környezeti
érdekeket
érvényesítő
szerepvállalása,
Vidékfejlesztési stratégia stratégiai célkitűzései: a. b. c. d. e.
Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése Sokszínű és életképes agrártermelés Élelmezési és élelmiszerbiztonság A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása
Stratégiai szinten jelen ITS minden célja tartalmaz a Vidékfejlesztési Stratégiához kapcsolódó elemeket, így jelen dokumentum és az NFFK közötti összhang megállapítható. 6.1.2.5
Megyei területfejlesztési koncepcióhoz / programhoz illeszkedés
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója három átfogó és 4 tematikus, illetve 3 területi stratégiai célt jelölt ki. Az operatív program keretében ezekhez 10 prioritást rendeltek. A prioritások és az ITS tematikus céljai között a koherencia egyértelmű és szoros.
63
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 20. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Operatív Program prioritásai 1. A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése 2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése 3. Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása 4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása 5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése 6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése 7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése
8. Élhető vidéki térségek megteremtése
9. A külső perifériák felzárkóztatása 10. A leszakadó rétegek – ezen belül a romák – felzárkóztatása
6.1.3
Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T3. Fenntartható – Zöld város T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T2. Intelligens város T3. Fenntartható – Zöld város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T2. Intelligens város T3. Fenntartható – Zöld város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T2. Intelligens város T3. Fenntartható – Zöld város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T2. Intelligens város T3. Fenntartható – Zöld város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T2. Intelligens város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése
Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat
6.1.3.1 Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz Tiszalökön a jelenleg hatályban lévő településrendezési eszközöket az ITS Megalapozó Vizsgálata mutatja be. A tervezés jelenlegi szakaszában az előzetes fejlesztési elképzelések összhangban vannak a területek jelenlegi funkciójával, így a szabályzatok módosítására jelenleg nincs szükség. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a tervezett célok és a rendezési terv, valamint a HÉSZ illeszkedésének újbóli összevetésére, illetve utóbbi dokumentumok szükség szerinti módosítására vagy a fejlesztések újragondolására. 6.1.3.2 Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához Tiszalök Város Önkormányzata 2014. október 22-én fogadta el a 2014 és 2019 közötti időszakra szóló gazdasági programját. A gazdasági program hamarabb elkészült, így az ITS kidolgozásakor már figyelembe vételre kerültek a Gazdasági programban megfogalmazott megállapítások. 21. táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja
64
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Gazdasági program Az Ipari Park további fejlesztése, munkahelyteremtés partnerségben a vállalkozókkal A belterületi úthálózat- és a járdák felújítása A közbiztonság javítása, a köz- és magántulajdon fokozott védelme Az egészségügyi szolgáltatások-, a szociális gondoskodás feltételeinek bővítése, javítása Turisztikai, idegenforgalmi beruházások támogatása Energiaracionalizáló felújítások, az önkormányzati vagyon gyarapítása Tiszalök-Kisfástanya, Tiszalök-Újtelep infrastrukturális felzárkóztatása Emberközpontú, szolgáltató város megteremtése
ITS T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés T3. Fenntartható – Zöld város T2. Intelligens város T3. Fenntartható – Zöld város T2. Intelligens város T4: Turisztikai potenciál fejlesztése T3. Fenntartható – Zöld város T3. Fenntartható – Zöld város T2. Intelligens város
A Gazdasági programban meghatározott célok és fejlesztési elképzelések teljes mértékben összhangban vannak az ITS átfogó és területi céljaival, és illeszkednek a város jövőképéhez. 6.1.3.3 Illeszkedés a helyi esélyegyenlőségi tervhez Tiszalök Város Önkormányzata 2013-ban elkészítette Helyi Esélyegyenlőségi Tervét, amelyben rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat – kiemelten a mélyszegénységben élők és romák helyzetével, a gyermekek helyzetével, esélyegyenlőségével, a gyermekszegénységgel, valamint a nők, idősek és fogyatékkal élők kapcsolatosan. Tiszalök település Önkormányzata a HEP elfogadásával érvényesíteni kívánja:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
a diszkriminációmentességet,
szegregációmentességet,
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Mindez a HEP átfogó céljaként került meghatározásra, amelyekhez az összes cél hozzájárul, a fenti elveket pedig az ITS keretében tervezett összes beavatkozás esetében érvényesíteni kell.
6.2 Belső összefüggések 6.2.1
A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata
Jelen fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott városi és városrészi problémák mérséklődését, illetve hogy a célok milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a tematikus és területi célok, valamint a problémák és adottságok közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli.
65
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 22. táblázat A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai Városi szintű középtávú tematikus célok
Városi szintű problémák
A város népessége folyamatosan csökken A lakosság képzettségi szintje alacsony Szegregált lakóterületek jelenléte a városban (Köz)szolgáltatások infrastruktúrája folyamatos megújulásra szorul Vállalkozások száma alacsony Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Nincs együttműködés a turizmus ágazatban A zöldfelületek funkciószegények, műszaki állapotuk változó A város a megye belső perifériáján fekszik A közlekedési infrastruktúra változó állapotú A kapcsolódások összesített erőssége
T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés
T2. Intelligens város
T3. Fenntartható – Zöld város
T4. Turisztikai potenciál fejlesztése
A kapcsolódás ok összesített erőssége
3
3
2
1
9
3
3
1
3
10
1
3
2
0
6
1
3
1
1
6
3
1
1
3
8
3
1
1
3
8
1
0
0
3
4
0
1
3
1
5
3
0
0
2
5
2
3
3
2
8
20
18
14
19
Ahogy a fenti összefoglaló-értékelő táblából látszik, a problémák mérséklése szempontjából a város legfontosabb célkitűzése a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés. A települési problémákat közel hasonló mértékben csökkentheti a turisztikai potenciál fejlesztése és az intelligens város kialakítása. A fenntartható – Zöld város tematikus cél a város problémáinak kezelése tekintetében csak korlátozott szerepű lehet. Az egyes célokhoz kapcsolódó eredmények hozzájárulása a különböző problémákhoz eltérő mértékű, összességében a célok elérése kapcsán a népesség fogyása várhatóan csökken és a lakosság képzettségi szintje is jelentősebb mértékben javulhat. A város által
66
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
megfogalmazott célok legkevésbé kedvezőtlenebb elérhetőség mérséklése, valamint a vállalkozások turisztikai együttműködésének javítását szolgálják; mindkét esetben a problémák mérséklését tipikusan a város vezetése hatókörén kívül eső tényezők (pl. jelentős forrásigény, személyes kapcsolatok minősége) is jelentős mértékben befolyásolják. 23. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű adottságok A városi központi szerepből adódóan az intézményi ellátottság megfelelő A város jelentős nagyságú szabad területtel rendelkezik az Ipari parkjában Jelentős szabad és olcsó munkaerő rendelkezésre áll Egyedi művi értékek – épületek, területek Tisza és holtága, mint egybefüggő környezeti elem Nincsenek kiemelkedő ipari veszélyforrások, jó környezetvédelmi mutatók A kapcsolódások összesített erőssége
A T4. Turisztikai kapcsolódáso potenciál fejlesztése k összesített erőssége
T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés
T2. Intelligens város
T3. Fenntartható – Zöld város
1
3
1
1
6
3
2
1
2
8
3
3
1
3
10
0
2
3
1
6
0
1
3
3
7
2
1
3
3
9
9
12
12
13
Az értékelő táblázatból látható, hogy város három célkitűzés tekintetében közel azonos mértékben épít adottságaira; ezek közül a turisztikai potenciál fejlesztése célkitűzés alapoz leginkább a meglévő legfontosabb települési erőforrásokra. A gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés az adottságok csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; ezen cél a meglévő adottságok szempontjából elsősorban városi „ágazati” célnak tekinthető. Az adottságok és a célok viszonyában kiemelkednek a jelentős számú szabad munkaerő, amelyek így a város legfontosabb adottságának tekinthetők, és amelyek további fejlesztése és minél szélesebb körű funkciókkal történő hasznosítása az egész város fejlődése szempontjából meghatározó lehet.
67
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 24. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai Intézményi és Belvárosi városrész
Városrészi szintű területi cél V1 Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása
V2 A Belvárosi városrész funkcióinak bővítése
A kapcsolódáso k összesített erőssége
3
3
6
3
3
6
3
1
4
Közösségi terek kevés száma
3
3
6
A kapcsolódások összesített erőssége
12
10
Városrészi szintű problémák A központ gazdaságélénkítő funkciói hiányoznak Intézményrendszer egyes épületei elavultak Kevés a kerékpárút, közlekedési infrastruktúra is felújításra szorul
Egyéb városi területek
Városrészi szintű problémák
Parkok, közterületek rendezésének hiánya Közmű infrastruktúra hiányos Szegregált területek jelenléte Funkcióellátottsága rendkívül alacsony, közösségi terek hiánya Gazdasági teljesítménye nem eléggé kiemelkedő A kapcsolódások összesített erőssége
Városrészi szintű területi cél V3: Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése
V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével
V5: Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése
A kapcsolódáso k összesített erőssége
3
3
0
6
3
1
1
5
3
1
1
5
3
3
2
8
1
3
3
7
13
11
7
68
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Tiszalök központi területeinek esetében a problémák mérséklése 2 városrészi cél elérésével csökkenthető legjobban; ezek az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása és a Belvárosi városrész funkcióinak bővítése. A két cél hasonló mértékben járul hozzá a problémák megoldásához. Ezzel ellentétben az egyéb városi területeken Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése részcél járul hozzá legjobban a problémák megoldásához. A másik két kisebb mértékben segíti a hiányosságok pótlását. 25. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai Városrészi szintű adottságok
Városrészi szintű területi cél V1 Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása
V2 A Belvárosi városrész funkcióinak bővítése
A kapcsolódáso k összesített erőssége
3
3
6
3
3
6
3
1
4
Történelmi épületek jelenléte
3
0
3
A kapcsolódások összesített erőssége
12
7
Intézményi és Belvárosi városrész Központi elhelyezkedés Kiemelkedő szolgáltatáskínálat és funkcióellátottság Kedvezőbb foglalkoztatottsági szint
Városrészi szintű adottságok
Egyéb városi területek
Falusias városrész demográfiai és gazdasági szempontból egyaránt dinamizálható városrész
Városrészi szintű területi cél V3: Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése
V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével
V5: Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése
A kapcsolódáso k összesített erőssége
2
0
0
2
69
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Az üdülőterület a város turizmusának kiemelt színtere Fejlesztésekhez a szabadterületek rendelkezésre állnak az üdülőterületen és az Ipari területen is Gazdasági szempontból egyaránt dinamizálható városrészek Szabad területekkel rendelkező Ipari Park A kapcsolódások összesített erőssége
0
3
0
3
0
3
3
6
3
3
3
9
0
0
3
3
5
9
9
Az értékelő táblázatból látható, hogy a város központi része egy célkitűzés tekintetében nagy mértékben épít adottságaira; ez a Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása cél, a másik részcél csak az adottságok kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet. Az egyéb városi területek esetében az adottságok és a célok viszonyában kiemelkedik „Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével” és a „Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése” célok és a Gazdasági szempontból egyaránt dinamizálható városrészek így a város legfontosabb adottságának tekinthető, és amelyek további fejlesztése és minél szélesebb körű funkciókkal történő hasznosítása az egész város fejlődése szempontjából meghatározó lehet
70
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
6.2.2
A célok logikai összefüggései
Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes területi/városrészi célok teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célok megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célok közötti összefüggések erősségét egy 0-3 skálán azonosítottuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli. Az alábbi, a különböző célok logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük:
A városrészi célok azonos mértékben járulnak hozzá a tematikus célok eléréséhez, nincs jelentős különbség közöttük, ezzel összességében biztosítható kiegyensúlyozott fejlődés város léptékben is.
A Fenntartható – Zöld város tematikus cél teljesüléséhez járulnak hozzá legjobban a városi célok; ezt követi – közel hasonló mértékben – a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, valamint az Intelligens város; a legkevésbé a turisztikai potenciál fejlesztése tematikus cél teljesül.
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 26. táblázat: A települési célok logikai összefüggései Városrészi célok
Városi szintű középtávú tematikus célok A T4. Turisztikai kapcsolódáso potenciál fejlesztése k összesített erőssége
T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés
T2. Intelligens város
T3. Fenntartható – Zöld város
V1: Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása
1
3
3
0
7
V2: A Belvárosi funkcióinak bővítése
1
3
3
0
7
V3: Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése
1
2
3
0
6
V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével
3
0
1
3
7
V5: Ipari Fejlesztési fejlesztésével Tiszalök szerepének növelése
3
0
1
3
7
9
8
11
6
Kapcsolódások erőssége mindösszesen
városrész
városrész gazdasági
72
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
6.2.3
A stratégia megvalósíthatósága
A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. „A stratégia megvalósításának főbb kockázatai” fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők:
Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” című fejezet fejti ki.
Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” tárgyalja.
Nyomonkövetés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 „Monitoring rendszer kialakítása” című fejezet tartalmazza.
Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi források megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás – tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre – elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 „A fejlesztések ütemezés”, valamint a 4.6 „A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve” című fejezet tartalmazza.
6.2.4
A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása
Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott, az önkormányzat döntése értelmében a 2020-ig terjedő időszakban prioritást élvező fejlesztések között azonosítható logikai összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes beavatkozások milyen mértékben kapcsolódnak más beavatkozásokhoz, mennyiben segítik, vagy éppen rontják azok eredményességét. Az alábbi táblázatban a beavatkozások közötti összefüggések erősségét egy -2 – 0 - +2 skálán azonosítottuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, a -2 az erős negatív hatást, míg a „+2” érték az erős pozitív kapcsolódást jelöli. Az alábbi, a beavatkozások logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük:
Tiszalök városa tudatosan tervezi a szolgáltatásait és a funkciók városi szintű megoszlását. A városi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
hozzá az integrált településfejlesztési stratégia átfogó céljának és tematikus céljainak megvalósításához.
A Zöld város kialakítása, mint infrastrukturális beavatkozás, járul hozzá legjelentősebb mértékben a város más beavatkozásainak eredményeihez, tekintettel arra, hogy a megújult város városképileg és funkcionálisan jól kapcsolódik a többi projekthez.
A Zöld város fejlesztésének eredményeit jelentősebben javítja a fizikailag kapcsolódó projektek megvalósulása; összességében a város megújítása saját hatásainál fogva és a más a beavatkozások hatásain keresztül a legfontosabb települési kulcsprojektként azonosítható.
Az Ipari Park fejlesztésének és az intézmények fejlesztésének más beavatkozásokra nincs hatása, a fejlesztés ágazati jellegű, speciális probléma kezelését célozza.
Az Ipari Park területén – egyedi projektekként vagy integráltan – végrehajtott gazdasági célú infrastrukturális fejlesztések lehetőséget teremtenek a munkahelyteremtésre a vállalkozások fejlesztésére. Ezek kedvező foglalkoztatási hatását egyértelműen felerősítik a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó gazdasági projektek (infrastrukturális projektek, foglalkoztatást segítő kiegészítő programok, kkv-k támogatása).
A foglalkoztathatóságot nagymértékben javítják az óvodás korú gyermekek ellátását biztosító intézmények fejlesztése.
Amennyiben a város gazdasági fejlődése dinamikussá válik, az a hátrányos helyzetű lakosság nagyobb mértékű foglalkoztatását is előidézheti – így indirekt kapcsolat mutatható ki a szociális városrehabilitáció felzárkóztatásra irányuló tevékenységeivel is.
A turisztikai jellegű projektek (attrakció-, szolgáltatásfejlesztés, rendezvények, határon átnyúló projektek) egyértelműen kiegészítik egymást, mivel az idegenforgalmi vonzerő hosszú távon és nemzetközileg csak akkor erősíthető, ha széleskörű turisztikai kínálat és szolgáltatások állnak a vendégek rendelkezésére, s még nagyobb előnyt jelentenek, ha programcsomagként kínálják az ide látogatóknak. Ezek a helyi lakosság számára is elérhetőek, ami közvetetten hozzájárul a helyi identitástudat erősödéséhez is.
A tervezett közlekedési fejlesztések a legtöbb projekt esetében hozzájárulnak a hatásosság növeléséhez – hiszen az elérhetőség javul, ami mind a vállalkozások, mind a lakosság szempontjából előnyös.
Az energetikai fejlesztések a közszolgáltatásokat nyújtó intézmények esetében valósulnak meg, ezzel hozzájárulva, hogy az intézmények működési, fenntartási költségei csökkenjenek, valamint a környezet védelme előtérbe kerül s hozzájárulnak a Zöld város kialakításához.
A közösségfejlesztésre irányuló beavatkozások közvetett módon szinte az összes többi projektre hatással vannak, hiszen a népességmegtartó erő növelésével egyaránt biztosítható a város által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet és a gazdasági szereplők számára rendelkezésre álló munkaerő-kínálat, de ugyanígy kedvező tendenciák indulhatnak el a társadalmi kohézió szempontjából is, ami a szociális városrehabilitáció esetében is fontos célkitűzés.
A fentiek értelmében a tervezett beavatkozások közötti szinergikus hatásmechanizmus egyértelműen igazolható, negatív hatások vagy gátló kapcsolatok nem prognosztizálható.
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 27. táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései Hálózatos projektek
Kulcs-projektek
Beavatkozások
Hálózatos projektek
Kulcs-projektek
Egészségmegőrzés támogatása Zöld város kialakítása Ipari Park alapinfrastruktúrájá nak kialakítása Új óvoda építése Szociális bérlakásépítés Turisztikai fejlesztések megvalósítása konzorciumi partnerek bevonásával Közintézmények további energia racionalizálása Leromlott városi területek rehabilitációja Térségi elérhetőség javítása Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön A szennyvízberuházá st követő út- és járdafejlesztés Közvilágítás korszerűsítése
Egészs égmegőrz és
0
0
0
0
0
0
+1
0
0
0
+2
0
+8
+1
+2
0
+2
+2
+1
+2
+2
0
+1
+2
+2
0
+24
0
0
0
0
0
+1
0
+1
0
0
0
0
0
+1
+1
0
0
0
0
+1
0
0
0
0
+1
0
+1
0
0
0
+4
+1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
+2
0
0
0
+2
0
+1
+1
0
+1
+2
0
0
0
+2
+11
0
+1
+1
+1
+1
+1
0
0
0
0
0
0
0
+7
0
+2
+2
+2
0
+2
+2
0
+2
+1
+1
+1
+2
+2
+2
0
+2
0
0
0
0
0
0
+9
0
+2
0
0
+2
+1
0
0
+2
0
+18
0
0
+2
0
0
0
0
0
0
+8
0
0
+2
0
0
0
0
0
+9
0
+2
0
0
+2
+1
+1
+2
0
0
0
0
+2
0 +1
0
-2
0
+1
0
0
+1
0
0
+1
+1
0
0
0
0
+2
0
0
0
0
0
+2
+1
0
+2
0
0
0
+1
0
0
0
0
0
0
+1
+2
+2
+1
+1
+2
0
+2
0
0
+2
0
+1
+1
0
+1
+1
0
0
0
+2
+2
0
0
+1
0
+2
0
0
0
Eü és szoci ális
Hat Sport áro fejles n ztése átn k és yúl élőví ó z és védel kert me ész et
Útés járda fejl.
+1
Új óvoda
Hivatal Telep Rend fejl és ülésk Közvi Ingye ezvén helyi Csapa ép, lágítá nes y, komple dékvíz közös s WIFI helyi x ségi média progra tér mok
Össz.
Térfi gyelő
Turiszti kai fejleszt és
Ipari Park
+1
Közintézm Leromlott ények városi Térségi energia területek elérhet racionaliz rehabilitáci őség álása ója
Szociális bérlakás
Zöld város
Egyéb projekt
75
+20
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Hálózatos projektek
Kulcs-projektek
Beavatkozások
Települési ingyenes WIFI szolgáltatás
Egyéb projektek
Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Településképet javító fejlesztések, közösségi terek kialakítása Rendezvények, helyi média fejlesztése Polgármesteri Hivatal fejlesztései és komplex helyi programok Egészségügyi és szociális fejlesztések Sportfejlesztések és az élővíz védelme Határon átnyúló fejlesztések, kertészet létrehozása A kapcsolódások összesített erőssége
Egészs égmegőrz és
Zöld város
Ipari Park
Új óvoda
0
+2
0
0
+2
+1
Közintézm Leromlott ények városi Térségi energia területek elérhet racionaliz rehabilitáci őség álása ója
Egyéb projekt
Hivatal Telep Rend fejl és ülésk Közvi Ingye ezvén helyi Csapa ép, lágítá nes y, komple dékvíz közös s WIFI helyi x ségi média progra tér mok
Össz.
Eü és szoci ális
Sport fejles ztése k és élőví z védel me
Hat áro n átn yúl ó és kert ész et
Térfi gyelő
Útés járda fejl.
0
0
0
0
0
+1
0
+2
0
0
0
+2
0
+1
+1
+1
+1
+1
+2
0
0
0
+1
0
0
+2
0
+1
+2
0
0
+2
0
+2
+2
+2
+2
+2
+1
0
0
0
0
+1
+1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
0
0
+2
+1
0
0
0
0
0
0
0
+1
0
+1
0
0
0
0
+1
0
+1
+2
0
0
+1
+25
+8
+7
+7
+12
+4
+13
+4
+14
+12
+14
+9
+14
+17
+7
+5
+3
+8
Szociális bérlakás
Turiszti kai fejleszt és
0
0
+1
0
0
+2
0
0
0
0
+2
0
+1
0
0
0
0
0
0
0
+1
+1
0
0
0
0
0
+2
+2
0
+7
0
+2
+2
0
0
0
0
+7
0
0
0
0
0
0
+7
0
+1
0
0
0
+12
0
0
0
+2
+8
0
0
0
+17
0
0
+2
+1
+12
76
+7
+7
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
7 A STRATÉGIA KOCKÁZATAI
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK
FŐBB
Az ITS megvalósítása és megvalósíthatósága szempontjából fontos, hogy azonosítsa azokat a kockázatokat, amelyek esetleges bekövetkezése a stratégia céljainak elérését veszélyezteti. Az egyes konkrét beavatkozások, projektek megvalósítását veszélyeztető kockázatokat az adott fejlesztések kapcsán kell meghatározni és kezelni. Jelen fejezet a stratégiai szintű kockázatok bemutatása mellett megbecsüli a bekövetkezés valószínűségét és hatásának mértékét, valamint minden egyes kockázat esetében meghatározza a kockázatkezelési intézkedéseket is. A kockázatok több szempont alapján csoportosíthatók:
attól függően, hogy az adott kockázat bekövetkezése, illetve megelőzése önkormányzati hatáskörbe tartozik-e, elkülöníthetők belső és külső kockázatok;
a stratégiaalkotás és - megvalósítás fázisait tekintve három kockázattípus különböztethető meg:
o
tervezéshez kapcsolódó kockázatok: a legfontosabb kockázatot a stratégiaalkotás szempontjából a tervezési környezet folyamatos változása jelenti; a kockázat kiküszöbölése érdekében folyamatos egyeztetések, szakértői konzultációk valósultak meg, a városi projektportfólió a helyi igények és szükségletek, valamint az EU-célkitűzések és a hazai operatív programok által kijelölt lehetőségek figyelembevételével került kialakításra;
o
megvalósításhoz kapcsolódó kockázatok: a legfőbb nehézséget a tervezett projektek végrehajtásával kapcsolatos műszaki és pénzügyi problémák okozhatják, amelyek megfelelő előkészítési tevékenységgel jelentősen csökkenthetőek;
o
fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok: a tervezés és megvalósítás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az elért eredmények fenntartásának módjára és szervezeti hátterére;
a kockázatok különböző területeken jelentkezhetnek – felmerülhetnek pénzügyi, gazdasági, jogi, intézményi, műszaki vagy társadalmi nehézségek, amelyek akadályozhatják a stratégia céljainak elérését.
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a stratégia megvalósíthatóságának milyen kockázatai vannak és a kockázat bekövetkezése esetén az egyes célok milyen módon érintettek. 28. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Kockázat megnevezése
Valószínűség (magas; közepes; alacsony)
Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)
Kockázatkezelés módja
Kapcsolódó célok
Az jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba változása
magas
Kedvezőtlen
közepes
jelentős
Rugalmas, gyors megváltozó körülményekhez
reagálás a jogszabályi T1, T2, T3, T4
A jogi és szabályozási követelményeket meghatározó intézményekkel folyamatosan szoros együttműködésre kell törekedni. jelentős
Alternatív megoldások és eszközök
T1, T2, T4
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Valószínűség (magas; közepes; alacsony)
Kockázat megnevezése
Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)
gazdasági környezet
Kockázatkezelés módja
alkalmazása érdekében
a
város
Kapcsolódó célok
fejlődése
Intenzív befektetés-ösztönzés Megye városaival verseny
más való
Közbeszerzési eljárásokból adódó kockázatok (időbeli elhúzódások)
közepes
közepes
Egyeztetés a városokkal verseny minimalizálása érdekében
T1, T2, T3, T4
Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről közepes
közepes
A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása A hatsági ügyintézési figyelembe vétele
dokumentumok időkereteinek
Hatósági dokumentumok hiánya, késése
közepes
közepes
Saját forrás előteremtésének kockázata
közepes
jelentős
Alternatív felkutatása
Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása
alacsony közepes
jelentős
A forrás lehívás késedelmére való felkészülés
/
T1, T2, T3, T4
Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során forráslehetőségek
T1, T2, T3, T4
T1, T2, T3, T4
T1, T2, T3, T4
A tervezett projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket
közepes
A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya
alacsony
közepes
Az Önkormányzat feladata, hogy megfelelő szakmai hátteret biztosítson
T1, T2, T3, T4
Előre nem látható műszaki problémák
magas
jelentős
Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés
T1, T2, T3, T4
T1, T2, T3, T4
T1, T2, T3, T4
közepes
Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése
T1, T2, T3, T4
Tartalékkeret meghatározása
Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés
alacsony
közepes
A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére.
Többletmunka felmerülése
közepes
közepes
Esetleges felkészülés során
Kivitelezés csúszása
közepes
közepes
Az indikátorok teljesítése nem lehetséges
alacsony
jelentős
Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása
T1, T2, T3, T4
A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek
közepes
közepes
Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán
T1, T2, T3, T4
már
többletmunkára az előkészítés
Reális ütemterv összeállítása Kötbér alkalmazása
T1, T2, T3, T4
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Valószínűség (magas; közepes; alacsony)
Kockázat megnevezése
Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)
Kockázatkezelés módja
Kapcsolódó célok
hiánya Társadalmi szempontok kockázatai: lakossági ellenállás, negatív közvélemény A létesítmények fenntartási költségei emelkedése
A revitalizált vagy új zöldfelületek gyors degradációja
Magas szintű partnerség biztosítása közepes
közepes
alacsony
közepes
közepes
alacsony
Folyamatos lakossággal, szervezése
kommunikáció a helyi fórumok
Korszerű, hatékony alkalmazása
T1, T2, T3, T4
technológiák
Költség-haszon elemzés előzetes elvégzése A városi klímát jól tűrő, őshonos növényfajok megfelelő időben történő betelepítése
T1, T2, T3, T4
T2, T3, T4
Fenntartási költségek biztosítása
8 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A fejezet azon önkormányzat által végzett nem beruházási jellegű tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támogatják a fejlesztési és rehabilitációs célok elérését. Tiszalökön vannak már sikeresen alkalmazott tevékenységek: o
a szabályozási tevékenységek,
o
településfejlesztési és -rendezési szerződések,
o
városmarketing célú tevékenységek,
o
helyi kedvezmények biztosítása a magántőke mobilizálása érdekében.
8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei A városfejlesztés jelenleg is hatékonyan és szakmailag jól működő szervezeti rendszere a jövőben is alkalmas a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására. A szervezeti struktúra hármas tagolású:
A stratégiai menedzsmentet a város képviselőtestülete, jegyzője és polgármestere alkotják. Ők felelősek a döntéshozatal során a városfejlesztési célok elérése érdekében érdemi előrelépéseket tenni, valamint a stratégia megvalósulását, illetve ennek társadalmi-gazdasági hatásait nyomon követni, értékelni. A stratégiai menedzsment feladata az ITS rendszeres vagy indokolt esetben történő aktualizálásának biztosítása is.
Az operatív menedzsmentet a polgármesteri hivatal fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeti egységei (leginkább Műszaki Iroda), valamint az érintett intézmények vezetői alkotják. Ezek a szakemberek saját területükön végzik a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
A fenntartásban közreműködő személyek a település, az önkormányzati intézmények munkavállalói, illetve mindazon személyek és szervezetek, akik valamilyen módon kapcsolódnak a városfejlesztés eredményeként létrehozott, megújított létesítményekhez.
8.2.1
A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere
Tiszalök városában a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a polgármester rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Bizottságok:
Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság
Ügyrendi és Szociális Bizottság
Kulturális, Sport, Ifjúsági, és Köznevelési Bizottság
A városfejlesztési feladatokban közvetlenül a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság vesz részt. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának a feladata. 4. ábra. Szervezeti ábra
8.2.2
Az ITS megvalósításának intézményi háttere
Tiszalök Város Önkormányzata a 2007-2013-as időszakban sok projektet sikeresen valósította meg, melynek keretében számos közintézmény megújult és a lakosság
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
közérzetének javítását eredményező fejlesztés valósult meg a városban. Az Önkormányzat munkáját a fejlesztésekben a fent bemutatott hivatali szervezeti egységek hatékonyan és sikeresen támogatták. Az ITS megvalósítására kialakítandó szervezeti háttérnek illeszkednie kell a 2014-2020as időszakra kiépítendő országos és megyei szervezetrendszerhez, úgy hogy a források lehívhatósága és elszámolhatósága biztosítható legyen. Az önkormányzat jelenlegi településfejlesztési intézményrendszere, stratégiai és operatív menedzsmentje alkalmas az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítására, a 20142020 közötti fejlesztések szervezeti rendszerének biztosítására, ezért az ITS megvalósítása során az intézményi struktúra megváltoztatása nem tervezett. Annak érdekében, hogy a feladatok és jogosultságok tisztán és világosan szétválaszthatóak legyenek, az ITS megvalósításához stratégiai (döntéshozó) és operatív (végrehajtó, adminisztratív) szervezet kialakítása szükséges. A stratégia eredményességét a kiválasztott indikátorok értékei és a várható hatások folyamatos megfigyelése, monitoringja, valamint szükség esetén a megfelelő korrekciók alkalmazása biztosítja. 29. táblázat: A városfejlesztés szervezete Tiszalökön Döntési szintek Stratégiai szint Szakmai szint Operatív szint Társadalmi kapcsolatok
Döntéshozók Képviselőtestület, Polgármester Alpolgármester, jegyző, osztályvezetők Műszaki Iroda Polgármester
Koordinátor/vezető Polgármester Alpolgármester Csoportvezető Alpolgármester
Nagyecsed Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a településfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselő testület feladata, tehát a testület, a jegyző és a polgármester együttesen alkotják a stratégiai menedzsmentet. A stratégiai menedzsmenten belül a Pénzügyi és a Városfejlesztési Bizottságot előkészítési, véleményezési, javaslattevő, és ellenőrzési feladatokkal ruházták fel. Emellett a többi bizottság is rendelkezik a településfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését. A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is kiemelt szerepet játszik, irányítja, szervezi és koordinálja az önkormányzati rendeletek, tervek, koncepciók, programok és pályázati projektek előkészítését. A településfejlesztési programok operatív megvalósítása a műszaki irodában dolgozó köztisztviselők feladata. A bizottságokhoz hasonlóan, a Polgármesteri Hivatal irodái (pénzügyi, hatósági iroda) is közreműködnek a városfejlesztési tevékenységekben, hozzájárulnak azok megvalósításához. A városfejlesztéssel foglalkozó dolgozók szakértőgárdája komplex módon tudja kezelni a beruházási, pályázat előkészítési, kivitelezési, működtetési, monitoring feladatokat.
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Megyei szint Megyei szinten a településközi koordinációban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata játszik kiemelkedő szerepet, mivel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezése és részben a megvalósítása is e szervezet hatáskörébe tartozik. Ahhoz, hogy a megye számára rendelkezésre álló forráskeretet hatékonyan, ésszerűen és maradéktalanul fel lehessen használni, elengedhetetlen a partnerség a megyei önkormányzat és a települések között. Járási szint Tiszalök szerepkörének tekintetében meghatározó az országos járási rendszerbe történő betagozódása, melynek következtében 2013. január 1-től a Tiszavasvári járásba tartozik. Tiszavasvárival államigazgatási ügyben, hatósági feladatok ellátásában van elsősorban a városnak kapcsolata. A kormányhivatal járási hivatala Tiszavasváriban működik, és Tiszalökön van kirendeltsége (okmányiroda). Vonzáskörzete és az általa ellátott funkciók alapján Tiszalök a tiszavasvári járás meghatározó települése, amely rendelkezik bizonyos számú, más települést ellátó, városi funkciót jelentő intézményi és speciális funkcióval, melyek az ITS Megalapozó tanulmány 1.1.2. fejezetben kerülnek bemutatásra. Ahogy az ITS megalapozó tanulmánya is megfogalmazta, a város funkcionális várostérségét a környező települések jelenti. Tiszalök a térségi munkamegosztásban Tiszalök feladatai – viszonylag kis kiterjedésű – a vonzáskörzete tekintetében magában foglalja a gazdaság és a társadalom szinte minden területét (munkahelyteremtés, oktatás, kereskedelmi ellátás, egészségügy – szociális ellátás, közlekedés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város mikrotérségi településként képes megfelelni, és a feladatokat magas színvonalon ellátni. Azonban az egy fontos kérdés, hogy a város milyen mértékben bír gazdasági és társadalmi fejlődést generálni a környező – nemcsak a járásba tartozó – településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a központ és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 30. táblázat: Munkamegosztás a Tiszalök és a vonzáskörzetébe tartozó települések között Tiszalök, mint mikrotérségi központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkahely Egészségügyi alap- és szakellátás Alap- és középfokú oktatás Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Turizmus Kulturális lehetőségek
A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkaerő Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek
Forrás: saját szerkesztés
A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. Tiszalök és vonzáskörzetének közös fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség legyen képes szükségleteit és problémáit egységben megfogalmazni, majd ezeket komplex
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
projektekké, integrált programokká alakítani. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak a város, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan kell ismerni. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie.
8.4 A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során A partnerségi egyeztetés az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra:
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről,
Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.),
Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.).
A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő (településfejlesztési koncepció és) integrált településfejlesztési stratégia társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed. A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra:
A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör o
államigazgatási szervek
o
önkormányzatok
Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek, melyek elsősorban a város közintézményeit, hatósági szerveit és a legjelentősebb közösségi szerveződéseket foglalja magában
Lakossági szint
Vélemények kezelése A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető Tiszalök város önkormányzatánál. A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt, megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása, nyilvántartása, majd szakmai feldolgozása. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek a megfelelő dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében megtörtént azok indoklása. Megvalósultak az elfogadott stratégia nyilvánosságát biztosító dokumentumok a város honlapján – www.tiszalok.hu – elérhetőek.
intézkedések,
a
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
A partnerek bevonása a stratégia megvalósításába A településfejlesztés kisváros esetében összetett folyamat, amelynek során számos szereplő érdekeit kell figyelembe venni. A stratégia megvalósítása során is törekedni kell a partnerség szempontjainak fenntartására, amely a tervezési folyamatot is jellemezte, és amely az ITS elfogadottságának, a magántőke részvételének és a civil szféra érdekeinek képviselete szempontjából egyaránt fontos szerepet játszik. Ennek alapján a legfontosabb partnerségi csoportok a következők:
szakmai felügyelet gyakorlója,
működtető, megvalósítók,
partnerek a működtetésben,
felhasználók,
önkormányzat érintett szervezeti egységei,
érdekképviseleti szervek,
a várostérség érintett szereplői,
érintett államigazgatási szervek,
területi (megyei) önkormányzat érintett képviselője.
Ahogy a fentiekben bemutatásra került, a város, mint mikrotérségi központ a városfejlesztésen túl számos olyan tevékenységet végez, amelyek segítik, támogatják a stratégiai célok elérését. Ezen tevékenységek közé tartoznak például bizonyos szabályozási tevékenységek, a városmarketing célú tevékenységek, a magánbefektetők bevonása. A stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében a város a tervezés során megkezdett rendszeres találkozókat folytatni fogja a helyi gazdaság szereplőivel és a lakossággal, valamint a városmarketing tevékenység erősítésével a magánszféra fejlesztőivel való együttműködések kialakítása is teret kap. Ahogy a tervezés során, úgy a megvalósítás során is törekszik arra az önkormányzat, hogy a lakosok véleményét maximálisan figyelembe vevő fejlesztéseket valósítson meg. Ezen túlmenően arról is gondoskodik, hogy az ITS megvalósítása kapcsán tájékoztassa az érintett partnereket, célcsoportokat a stratégia előrehaladásról, ennek érdekében a monitoring tevékenységhez kötődő legfontosabb információk a város honlapján rendszeresen frissülő elemként meg fognak jelenni. A stratégia kialakításában résztvevő szervezetek számára biztosított az éves monitoring jelentéshez való hozzáférés és előzetes véleményezési lehetőség is. Emellett, a monitoring adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az ITS megvalósításának előrehaladásáról.
8.5 Monitoring rendszer kialakítása 8.5.1
Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása
Mivel a 2014–2020 közötti időszakban az ún. eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért az ITS indikátorai úgy kerültek kialakításra, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz az indikátorok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. Az indikátorok meghatározása az EU által megjelölt közös indikátorok és a hazai OP tervezetekben használt indikátorok figyelembe vételével történt.
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
A beavatkozások fő pénzügyi forrását a TOP jelenti, így meg kell vizsgálni, hogy mely TOPindikátorokhoz járulhatnak hozzá leginkább a város tervezett fejlesztései: Eredményindikátorok:
A KMR és a kevésbé fejlett régiók közszféra adatai nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek) különbsége, %
Külföldi és belföldi turisták költése, milliárd Ft
Az aktív korú női népességen belül (20-64 éves) a foglalkoztatásban lévő nők aránya
Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10)
Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya
Primer energia felhasználás, PJ
A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma, fő
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés ELEF mérés alapján
A nem megfelelő lakhatási körülmények között (komfort nélküli és szükséglakásban) élő háztartások aránya
Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma, fő
Periférikus élethelyzetből pozitív eredménnyel kikerült személyek száma, fő
Szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen végrehajtott projektek száma, db
A HFS végrehajtása keretében megújított közösségi tereket rendszeresen igénybe vevő lakosság aránya, %
Javuló természetvédelmi helyzetű közösségi jelentőségű élőhely-típusok aránya
Kimeneti mutatók:
Gazdaságfejlesztés: o
A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe, ha
o
Támogatásban részesülő vállalkozások száma, db
Fenntartható idegenforgalom: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése, látogatás/év
Városfejlesztés o
Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek, m2
o
Integrált településfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága, fő
o
Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek, m2
o
Helyreállított lakóegységek városi területeken, lakóegység
o
Szociális célú városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma, fő
o
A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma, fő
o
Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága, m2
o
Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza, m
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma, db
Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma, db
Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza, km
A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza, km
Energiahatékonyság: A középületek éves primerenergia-fogyasztásának csökkenése, kwh/év
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság, fő
Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok száma, db
A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma, db
A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe
Az ITS céljaihoz kapcsolódó indikátorok meghatározása az EU által megjelölt közös indikátorok és a hazai OP tervezetekben használt indikátorok figyelembe vételével történt. A célértékek a lehető legjobb jelenlegi tudás szerinti nagyságrendi becslést jelölnek. A város által felhasználható források nagyságrendi becslését a 4.6 fejezet tartalmazza.
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 31. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai Tematikus cél T1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés
T2. Intelligens város
T3. Fenntartható – Zöld város
Eredmény indikátor A KMR és a kevésbé fejlett régiók közszféra adatai nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek) különbsége Működő tiszalöki vállalkozások számának változása (növekedés) Elégedettség a település környezet minőségével A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma A nem megfelelő lakhatási körülmények között (komfort nélküli és szükséglakásban) élő háztartások aránya Elégedettség a település környezet minőségével Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Primer energia felhasználás
T4. Turisztikai potenciál fejlesztése
Külföldi és belföldi turisták költése Szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen végrehajtott projektek száma
Mértékegység
Indikátor forrása (mérés módja),
Mérés gyakorisága
Bázisév
Bázisérték
Célérték 2023
%
KSH
évente
2011
52
54
db
KSH
évente
2012
219
225
0-10 pontérték
Önkormányzat
ötévente
2016
fő
Önkormányzat
ötévente
2016
0
később kerül meghatározásra
%
Önkormányzat
évente
2011
11,1
később kerül meghatározásra
0-10 pontérték
Önkormányzat
ötévente
2016
később kerül meghatározásra
%
Önkormányzat
évente
2016
később kerül meghatározásra
PJ
Önkormányzat
évente
2014
Mrd Ft
KSH
évente
2011
db
Önkormányzat
évente
2016
később kerül meghatározásra
később kerül meghatározásra később kerül meghatározásra 0
0
később kerül meghatározásra
87
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 32. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai Területi (városrészi) cél V1: Az Intézményi városrész szolgáltató szerepének erősítése, Zöld város kialakítása
V2: A Belvárosi városrész funkcióinak bővítése
V3: Falusias városrész lakófunkciójának megerősítése, a lakosság szociális problémáinak kezelése; valamint az infrastruktúra fejlesztése
Eredmény indikátor Elégedettség a település környezet minőségével Primer energia felhasználás Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Elégedettség a település környezet minőségével A KMR és a kevésbé fejlett régiók közszféra adatai nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek) különbsége A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma Elégedettség a település környezet minőségével Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya A nem megfelelő lakhatási körülmények között (komfort nélküli és szükséglakásban) élő háztartások aránya
Mértékegység
Indikátor forrása (mérés módja),
Mérés gyakorisága
Bázisév
0-10 pontérték
Önkormányzat
ötévente
2016
PJ
Önkormányzat
évente
2014
%
Önkormányzat
évente
2016
később kerül meghatározásra
0-10 pontérték
Önkormányzat
ötévente
2016
később kerül meghatározásra
%
KSH
évente
2011
52
53
fő
Önkormányzat
ötévente
2016
0
később kerül meghatározásra
0-10 pontérték
Önkormányzat
ötévente
2016
később kerül meghatározásra
%
Önkormányzat
évente
2016
később kerül meghatározásra
%
Önkormányzat
évente
2011
Bázisérték
Célérték 2023
később kerül meghatározásra 0
11,1
később kerül meghatározásra
később kerül meghatározásra
88
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
V4: Az üdülőterület turisztikai vonzerejének növelése a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével
V5: Ipari Fejlesztési városrész fejlesztésével Tiszalök gazdasági szerepének növelése
Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma Külföldi és belföldi turisták költése Javuló természetvédelmi helyzetű közösségi jelentőségű élőhelytípusok aránya Szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen végrehajtott projektek száma A KMR és a kevésbé fejlett régiók közszféra adatai nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek) különbsége Működő tiszalöki vállalkozások számának változása (növekedés)
fő
Önkormányzat
évente
2016
később kerül meghatározásra
Mrd Ft
KSH
évente
2011
később kerül meghatározásra
%
Önkormányzat
ötévente
2016
később kerül meghatározásra
db
Önkormányzat
évente
2016
0
később kerül meghatározásra
%
KSH
évente
2011
52
54
db
KSH
évente
2012
219
225
89
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 33. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai Fejlesztések megnevezése Zöld város Akcióterület Közösségi terek fejlesztése Szemészeti szakrendelés beindítása Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön Polgármesteri Hivatal magastető ráépítés, tetőtér beépítés Zöld város kialakítása Tiszalökön Közvilágítás korszerűsítése Polgármesteri Hivatalban elektronikus ügyintézés megvalósítása Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A szociális alapszolgáltatások fejlesztése Szociális rehabilitációs Akcióterület Leromlott városi területek rehabilitációja A társadalmi együttműködést erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Közösségi terek fejlesztése Turisztikai Akcióterület Turisztikai fejlesztések megvalósítása
Output indikátor A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Fejlesztéssel érintett terület nagysága Megújult közfunkciót nyújtó felújított épületek száma A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Korszerűsített világítótestek száma Elektronikus közszolgáltatások száma Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma, fő A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Fenntartható idegenforgalom: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése
Mértékegység
Mérés gyakorisága
Bázisérték
m2
Projekt záráskor
0
fő
Projekt záráskor
0
m2
Projekt záráskor
0
db
Projekt záráskor
0
m2
Projekt záráskor
0
db
Projekt záráskor
0
db
Projekt záráskor
0
fő
Projekt záráskor
0
db
Projekt záráskor
0
fő
évente
0
fő
évente
0
m2
Projekt záráskor
0
látogatás/év
évente
0
90
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Élővizek védelme Ipari Akcióterület Ipari Park alapinfrastruktúrájának kialakítása
A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe A fejlesztett vagy újonnan kialakított iparterületek vagy ipari parkok területe Támogatásban részesült vállalkozások száma
km2
ötévente
0
ha
évente
0
db
évente
0
91
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
34. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai Projekt típusa Kulcsprojektek
Fejlesztések megnevezése Egészségmegőrzés támogatása Zöld város kialakítása Ipari Park alapinfrastruktúrájának kialakítása
Új óvoda építése
Szociális bérlakásépítés Turisztikai fejlesztések megvalósítása konzorciumi partnerek bevonásával
Közintézmények további energia racionalizálása Leromlott városi területek rehabilitációja Hálózatos projektek
Térségi javítása
elérhetőség
Output indikátor A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek A fejlesztett vagy újonnan kialakított iparterületek vagy ipari parkok területe Támogatásban részesült vállalkozások száma Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Helyreállított lakóegységek városi területeken Fenntartható idegenforgalom: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A középületek éves primer energia fogyasztásának csökkentése Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza
Mértékegység
Mérés gyakorisága
Bázisérték
m2
Projekt záráskor
0
m2
Projekt záráskor
0
ha
évente
0
db
évente
0
db
Projekt záráskor
0
lakóegység
Projekt záráskor
0
látogatás/év
évente
0
kwh/év
évente
0
fő
évente
0
km
Projekt záráskor
0
92
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Egyéb projektek
Térfigyelő rendszer kialakítása Tiszalökön
Fejlesztéssel érintett terület nagysága
m2
Projekt záráskor
0
A szennyvízberuházást követő útés járdafejlesztés
A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza
km
Projekt záráskor
0
Közvilágítás korszerűsítése
Korszerűsített világítótestek száma
db
Projekt záráskor
0
Települési ingyenes WIFI szolgáltatás
A fejlesztéssel száma
fő
Projekt záráskor
0
Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése
Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza
m
Projekt záráskor
0
Közösségi fejlesztése
A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek
m2
Projekt záráskor
0
lakóegység
Projekt záráskor
0
m2 db
Projekt záráskor évente
db
évente
0
fő
Projekt záráskor
0
db
évente
0
m2
évente
0
terek
elért
lakosság
Helyi védelmi értékek megőrzése, településkép javítása
Helyreállított lakóegységek városi területeken
Településkép javítása
A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Megvalósult rendezvények száma Szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen végrehajtott projektek száma Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság
Széles a Tisza hagyományőrző találkozó támogatása
Szemészeti szakrendelés beindítása Városnapi rendezvény támogatása
Megvalósult rendezvények száma
Tanuszoda építése
Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek
0 0
93
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Sportcsarnok építése Polgármesteri Hivatal magas tető ráépítés, tetőtér beépítés Műfüves pálya építése Polgármesteri Hivatal elektronikus ügyintézés megvalósítása
Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Megújult közfunkciót nyújtó felújított épületek száma A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Elektronikus közszolgáltatások száma
Helyi média fejlesztése
Új szolgáltatások, termékek száma
Üvegházas dísznövény kertészet létrehozása
Támogatásban részesült vállalkozások száma Fejlesztéssel érintett terület nagysága A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek
Közösségi kialakítása
tér
Élővizek védelme Határon túli kapcsolatok kiépítése, közös projektek megvalósítása
A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe Megvalósult projektek száma
Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság
A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex
A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma, fő
m2
évente
0
db
Projekt záráskor
0
m2
Projekt záráskor
0
db
Projekt záráskor
0
db
Projekt záráskor
0
db
évente
0
m2
Projekt záráskor
0
m2
Projekt záráskor
0
km2
ötévente
0
db
évente
0
fő
Projekt záráskor
0
fő
évente
0
94
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája programok A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma
db
Projekt záráskor
0
Az ITS intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján nehézkes. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek legyenek. Azoknál az indikátoroknál, ahol nem sikerült bázis- és célértékeket azonosítani, ott az ITS monitorozása (első éves felülvizsgálata) során pótlásra kerülnek az értékek. A 33. és 34. táblázat esetében az indikátorok forrását az Önkormányzat biztosítja, valamint egyes projektek célértékei később kerülnek meghatározásra.
95
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
8.5.2
A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása
A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba, vagy magába a stratégiába avatkozik be. Fontos, tehát a stratégiában kijelölni a program monitoring
felelősét kivitelezőjét gyakoriságát formai elvárásait a visszacsatolás módját
A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (7-éves) felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring jelentések az évente készülő akciótervek fontos háttérdokumentuma is, az ott megfogalmazott javaslatokat az akciótervekben is figyelembe kell venni A monitoring folyamatát az alábbi ábra összegzi: 5. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Stratégia: célok és beavatkozások
Stratégia beavatkozásai - előkészítés
Megvalósítás szervezete
Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása
Monitoring jelentés Stratégia beavatkozásai - megvalósítás
96
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
A monitoring folyamat szervezete:
Képviselőtestület: a képviselőtestület a monitoring folyamatokkal javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket
Szakmai Bizottságok: javaslatot tesz a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra
Monitoring bizottság: negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja a negyedéves, illetve az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a monitoring bizottság tagjai: o Polgármester
o
A testületi bizottsági elnökök
o
A településen működő civil szakmai támogató csoport vezetője
o
Egyéb civil szervezetek
o
Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet
Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet – monitoring felelős: a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy negyedéves, illetve éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a monitoring bizottság vezetője felé továbbítja.
A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok:
Éves monitoring jelentés: az éves jelentés elkészítéséért, hasonlóan a negyedéves jelentésekhez, az operatív végrehajtó testület felel. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: o
A megvalósítással kapcsolatos tevékenységek, azok előrehaladása és értékelése
o
A megvalósítás folyamatainak intézkedések leírása és értékelése
o
A stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok
o
A megvalósításra fordított pénzügyi források
o
A szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is
o
A következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása
javítása
érdekében
foganatosított
Adatbázis: az előre elkészített és folyamatosan frissítendő adatbázis biztosítja az ITS keretében tervezett beavatkozások előrehaladásának, valamint a stratégiai és projektszintű indikátorok teljesítésének objektív és naprakész nyomonkövethetőségét, valamint az esetlegesen felmerülő problémákat megfelelő kezelését. Az adatbázis az éves jelentések mellékletét képezi.
Partnerek tájékoztatása: a monitoring tevékenység során keletkező adatokat a település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn. Emellett, a monitoring adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek
97
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az ITS megvalósításának előrehaladásáról.
98
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
9 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Tiszalök szegregátumainak statisztikai adatai szegregációs mutató> 35%
szegregációs mutató> 30%
Tiszalök összesen
1. szegregátum (Gárdonyi u- Tulipán uKőrisfa u- Rózsa uGyomán u- Nefelejcs u)
2. szegregátum (Egység u- Köztásaság uSzabolcs u)
Lakónépesség száma
6157
258
118
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
14,0
38,4
20,3
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
65,5
60,5
57,6
Lakónépességen belül 60-X évesek aránya
20,5
1,2
22,0
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
28,8
89,7
54,4
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
10,7
0,0
0,0
Lakásállomány (db)
2230
70
47
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
13,7
87,1
38,3
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
44,8
74,4
64,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
17,5
66,0
33,8
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
52,0
25,3
32,4
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
40,6
44,8
64,6
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
53,7
92,5
83,3
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül
58,1
81,4
67,8
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)
11,4
16,7
36,8
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)
5,6
8,3
21,1
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül
11,1
83,9
37,8
Mutató megnevezése
99
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
4,6
1,8
11,1
100
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
2. sz. melléklet: Beruházási prioritások AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1301/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 5. cikk A támogatások köre 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a következők révén; a) a kutatási és innovációs (K+I) kiválóság fejlesztése, és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása érdekében a K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése; b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése; .2. az ikt-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a következők révén: a)a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, valamint a digitális gazdaságot szolgáló feltörekvő technológiák és hálózatok bevezetésének támogatása; b)az ikt-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az ikt iránti kereslet fokozása; c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, az e-kultúra és az e-egészségügy iktalkalmazásainak megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása a következők révén: a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának – többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő – ösztönzése; b) a kkv-k számára új vállalati modell – elsősorban a nemzetközivé válás céljával történő – kidolgozása és megvalósítása; c) a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása; d) a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban a következők révén: a)a megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása; b)az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a vállalkozásokban; c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is; d)intelligens alacsony és közepes feszültségen működő elosztórendszerek fejlesztése és kialakítása; e)alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a
101
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását; f) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kutatásának, innovációjának és bevezetésének az előmozdítása; g)a hasznos hőigény alapján a hő és a villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt előállításának előmozdítása; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése a következők révén: a)az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, megközelítéseket célzó beruházások támogatása;
többek
között
az
ökoszisztémán
alapuló
b)egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése; 6. a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása a következők révén: a)a hulladékágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében; b)a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében; c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése; d)a biológiai sokféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén; e)a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása; f) a hulladékgazdálkodási ágazatban, a vízgazdálkodási ágazatban, a talaj tekintetében vagy a légszennyezettség csökkentése területén a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítását szolgáló innovatív technológiák előmozdítása; g)az erőforrás-hatékony gazdaságra való ipari átállás támogatása, a zöld növekedés, az ökoinnováció és a környezeti teljesítményirányítás a köz- és a magánszektorban történő előmozdítása; 7. a fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrákból az alábbiak révén: a)a multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a TEN-T-be való beruházás által; b)a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok infrastruktúrához – többek között a multimodális csomópontokhoz – történő kapcsolásával;
TEN-T
c) környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében; d)átfogó, magas szintű és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentő intézkedések előmozdítása; e)az energiahatékonyság és az ellátásbiztonság javítása intelligens energiaelosztó, -tároló és -átviteli rendszerek kialakításával és a megújuló forrásokat használó megosztott termelés integrálásával; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése a következők révén: a)üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása;
az
önfoglalkoztatás,
a
b)a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség
102
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája javítását; c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási körén kívül esnek; d)a foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába történő beruházás; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem a következők révén: a)a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás; b)a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása; c) a szociális vállalkozások támogatása; d)a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások; 10. az oktatásba, a készségekkel kapcsolatos képzésbe, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével; 11. a hatóságok és az érintettek intézményi kapacitásának növelése és eredményes közigazgatás kialakítása az ERFA feladatainak végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási rendszerek és közszolgáltatások eredményességének és intézményi kapacitásának megerősítése által.
103
Tiszalök Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
10 ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK 10.1.1 Ábrajegyzék 1. ÁBRA: TISZALÖK VÁROSRÉSZEINEK GAZDASÁGI-SZOCIÁLIS MUTATÓI 2. ÁBRA: TISZALÖK JÖVŐKÉPÉNEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ ÁTFOGÓ CÉLKITŰZÉSEK 3. ÁBRA: TISZALÖK VÁROSFEJLESZTÉSI CÉLRENDSZER 4. ÁBRA. SZERVEZETI ÁBRA 5. ÁBRA: A MONITORING FOLYAMATÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA
19 26 31 80 96
10.1.2 Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT: BELSŐ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE 8 2. TÁBLÁZAT: KÜLSŐ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE 10 3. TÁBLÁZAT: TISZALÖK ÉRTÉKEI 14 4. TÁBLÁZAT: TISZALÖK PROBLÉMÁI 16 5. TÁBLÁZAT: TISZALÖK VÁROSRÉSZEINEK LEHATÁROLÁSA 17 6. TÁBLÁZAT: TISZALÖK VÁROSRÉSZEINEK STATISZTIKAI ADATAI, 2011 18 7. TÁBLÁZAT: VÁROSRÉSZEK FUNKCIÓI 19 8. TÁBLÁZAT: A VÁROSRÉSZEK ÉS TEMATIKUS CÉLOK ÖSSZEFÜGGÉSE 32 9. TÁBLÁZAT STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PROJEKTTÍPUSOK KAPCSOLATA 42 10. TÁBLÁZAT: PROJEKTEK ÜTEMEZÉSE 44 11. TÁBLÁZAT: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE TOP FORRÁSKERETE TERHÉRE TERVEZETT FORRÁSALLOKÁCIÓ 46 12. TÁBLÁZAT A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE 48 13. TÁBLÁZAT: SZEGREGÁTUMOK TISZALÖKÖN 51 14. TÁBLÁZAT VÁROS KSH ÁLTAL KIJELÖLT ÉS VÁROS ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK STÁTUSZA –A LEGSÚLYOSABB HELYZETBEN LÉVŐ TERÜLETEK KIEMELÉSÉVEL 55 15. TÁBLÁZAT: AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV HORIZONTÁLIS CÉLJAI ÉS ALCÉLJAI 56 16. TÁBLÁZAT: AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV TERÜLET SPECIFIKUS CÉLJAI ÉS AZOK RELEVANCIÁJA AZ EGYES SZEGREGÁTUMOKBAN 56 17. TÁBLÁZAT: AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV TERVEZETT, SZEGREGÁTUM SPECIFIKUS INTÉZKEDÉSEI 58 18. TÁBLÁZAT AZ ITS KERETÉBEN TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE AZ EU TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 61 19. TÁBLÁZAT: AZ ITS TEMATIKUS CÉLJAINAK ILLESZKEDÉSE A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS NEMZETI FEJLESZTÉSI PRIORITÁSAIHOZ 62 20. TÁBLÁZAT: AZ ITS TEMATIKUS CÉLJAINAK ILLESZKEDÉSE A MEGYEI OPERATÍV PROGRAM PRIORITÁSAIHOZ 64 21. TÁBLÁZAT: A GAZDASÁGI PROGRAM ÉS AZ ITS ÖSSZHANGJA 64 22. TÁBLÁZAT A VÁROSI SZINTŰ KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK ÉS PROBLÉMÁK KAPCSOLATAI 66 23. TÁBLÁZAT: A VÁROSI SZINTŰ KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK ÉS ADOTTSÁGOK KAPCSOLATAI 67 24. TÁBLÁZAT: A VÁROSRÉSZI SZINTŰ TERÜLETI CÉLOK ÉS PROBLÉMÁK KAPCSOLATAI 68 25. TÁBLÁZAT: A VÁROSRÉSZI SZINTŰ TERÜLETI CÉLOK ÉS ADOTTSÁGOK KAPCSOLATAI 69 26. TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSI CÉLOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI 72 27. TÁBLÁZAT: A BEAVATKOZÁSOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI 75 28. TÁBLÁZAT: A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 77 29. TÁBLÁZAT: A VÁROSFEJLESZTÉS SZERVEZETE TISZALÖKÖN 81 30. TÁBLÁZAT: MUNKAMEGOSZTÁS A TISZALÖK ÉS A VONZÁSKÖRZETÉBE TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT 82 31. TÁBLÁZAT: TEMATIKUS CÉLOK EREDMÉNYINDIKÁTORAI 87 32. TÁBLÁZAT: TERÜLETI (VÁROSRÉSZI CÉLOK) EREDMÉNYINDIKÁTORAI 88 33. TÁBLÁZAT: AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK (BEAVATKOZÁSOK) OUTPUT INDIKÁTORAI 90 34. TÁBLÁZAT: AZ ITS KERETÉBEN TERVEZETT FEJLESZTÉSEK OUTPUT INDIKÁTORAI 92
104