1
2
TIOP 1.3.1. „Líceum a természettudományért”
projekt eredményeinek bemutatása Az egri felsőoktatás fejlesztését meghatározó Líceum épületét gróf Eszterházy Károly négykarú egyetem céljára építtette. Az épületet és berendezését a 18. századi európai egyetemek színvonalának megfelelően alakította ki. Az alapító utódai az elmúlt évszázadok során több alkalommal korszerűsítették és felújították az egyetemi házat. Az eltervezett revitalizáció célja, hogy annak eredményeképpen az épület és szolgáltatásai 21. századi színvonalon feleljenek meg a felsőoktatási képzés céljainak.
A pályázat az Eszterházy-örökségre is építve vállalta az oktatás és kutatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztését, amelyben a természettudomány és az informatika kiemelt figyelemben részesült. A kitűzött célokat három helyszínen valósítottuk meg: megújult az A épület, azaz a Líceum, felújításra került a D épület, és az új G épületben kap helyet az élelmiszer-tudományi oktatás és kutatás. A projekt pénzügyi adatai A projekt összege
5 303 434 146 Ft
A Líceum tetejének és homlokzatának felújítása 1 259 265 537 Ft
A támogatás összege
5 003 434 146 Ft
A Líceum mélyföldszintjének kialakítása 780 454 215 Ft
Az önerő összege
300 000 000 Ft
A Líceum gépészeti és villamossági bővítése és korszerűsítése 602 975 384 Ft
A Líceum belső terei burkolatának felújítása 417 445 593 Ft
Informatikai fejlesztések 769 512 300 Ft
A D épület felújítása és az új G épület (ún. labor) kialakítása 946 743 784 Ft
Épületbútor és berendezés 66 471 662 Ft
Menedzsmentköltségek 219 861 640 Ft
Egyéb szolgáltatásokra fordított összeg 240 704 031 Ft
3
A LÍCEUM ÉPÜLETÉNEK TELJES REKONSTRUKCIÓJA A Líceum nemcsak felsőoktatási szempontból fontos épület – „Magyarország első egyetemi célra emelt háza” –, hanem Eger város legdominánsabb, Magyarország egyik legjelentősebb barokk műemléke. Külső megjelenése, látványa és nem utolsósorban funkcionális adottságai nagy jelentőséggel bírnak intézményünk és a város életében.
Az épített örökség megóvásával hosszú távon fenntartható állapot alakítható ki úgy, hogy a funkciók további bővítésével egy integrált kulturális-tudományos szolgáltatóközpontként működhessen. Ennek elérését szolgálta a teljes rekonstrukció.
Elvégzett feladatok:
• A tetőszerkezet és héjazat teljes felújítása, bádogosmunkák, a tetőn kívüli felépítmények javítása, cseréje. • Az udvari és az utcai homlokzat felújítása, beleértve a homlokzati nyílászárók javítását, cseréjét, az erkélyek és díszítőelemek felújítását. • A belső terek revitalizációja, új helyiségek kialakítása – benne a természettudományi forrásközpont, élelmiszer-tudományi laboratóriumok, informatikai laborok, és a varázstorony helyiségei. • A folyosók és a közösségi terek felújítása. • Az épület teljes belső festése és berendezésének megújítása.
4
Az épület mélyföldszintjén új funkcionális terek kialakítására került sor a meglévő, de eddig oktatási célra alkalmatlan terek rekonstrukciójával. Az egyik szárnyban az eredet- és fogyasztóvédelmi labor és az ehhez kapcsolódó oktatási terek kerültek kialakításra. A másik szárnyoldalon az informatikai képzésekhez kapcsolódó műhelyek, laboratóriumok és szaktantermek kaptak helyet. Így a mélyföldszinten kialakított és megújított terek korszerű feltételekkel szolgálják a modern természettudományos és informatikai oktatást és kutatást. Megvalósult fejlesztési cél: a XXI. századi színvonalnak megfelelő felsőoktatási infrastruktúra és technológiai feltételek kialakítása, melyek szolgálják a kutatás-fejlesztést, innovációt és oktatást (K+F+I+O) az Eszterházy Károly Főiskolán. Megvalósult fejlesztési cél: a XXI. századi színvonalnak megfelelő felsőoktatási infrastruktúra és technológiai feltételek kialakítása, melyek szolgálják a kutatás-fejlesztést, innovációt és oktatást (K+F+I+O) az Eszterházy Károly Főiskolán.
5
EREDET- ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI LABORATÓRIUM KIALAKÍTÁSA Az új laboratórium az eredetvédelmi szakmai munka fontos kiegészítő helyszíne lesz, működésében kiemelt helyet kap a boranalitika. Kialakításával a képzés gyakorlati oldala jobban megalapozható, a cégekkel való együttműködés hatékonyabbá tehető, ezáltal a diákok elhelyezkedési esélyei javíthatóak. A klasszikus felsőoktatási tevékenységen kívül felnőttképzés keretében helyet és alkalmat kívánunk biztosítani a lakossági ismeretek bővítésére is.
Ez a fejlesztés jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az itt képzettek korszerű szaktudással alkalmasak legyenek a hazai borászati közép- és nagyüzemekben, valamint családi gazdaságokban az ilyen irányú szakképzettséget igénylő munkakör betöltésére. A bortechnológia, a boranalitika, a borkultúra és a borturizmus szakok alap- és mesterképzéseinek több tanulmányi területén teszi hatékonyabbá a tanulást ez az új környezet.
Megvalósult fejlesztési cél: új korszerű laboratórium létrehozása, mely alkalmas a hallgatók gyakorlati tapasztalatainak elmélyítésére, a munkaerő-piaci igények és a kínálat összehangolására, a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelelő szolgáltatások nyújtására és a lakosság fogyasztóvédelmi informálására egyaránt.
6
MÉDIATECHNOLÓGIAI LABORATÓRIUMOK ÉS MOZGÓKÉPSTÚDIÓ Ennek a fejlesztésrésznek a célja az informatikai szakterületen tanuló hallgatók gyakorlati képzésének magas színvonalú kiszolgálása. Ez a szakterület rendkívül gyorsan fejlődik, ezért az eszközigény kiszolgálását lépéselőnyben célszerű tervezni, hogy a képzésből kikerülők munkaerő-piaci alkalmassága erős legyen. Ennek érdekében alakítottuk ki azokat a laboratóriumokat, ahol a digitalizálás, hang- és képalkotás műhelyei működnek. Cél: a hallgatók a legmodernebb digitális informatikai rendszerekkel, digitális eszközökkel és a legújabb technológiákkal ismerkedjenek meg, és azokat professzionálisan tudják használni. A stúdió legmodernebb digitális nagyfelbontású (HD) mozgóképtechnika alkalmazására, a 3D animációs filmek elkészítésére és a digitális hangszerkesztésre is alkalmas. Kifejezett célunk természettudományos rövidfilmek forgatása, rögzítése és bemutatása, ami összeköti az informatikai készségek használatát és a természettudományos képzés gyakorlati oldalát. Ezek elérhetőségét a már másfél évtizede eredményesen működő Líceum Televízió (LTV) műsorszolgáltatása biztosítja jó hatékonysággal a jövőben is.
Kialakított új funkcionális egységek: • Digitális hangfeldolgozó • Digitális állókép-feldolgozó • Digitális mozgókép-feldolgozó • Média-előkészítő • HD virtuális stúdió • Szaktanterem PC platformon • Szaktanterem Macintosh platformon • Mozgóképkultúra-oktatóterem • 3D multimédiás vetítő- és oktatóterem
7
A tanteremben az e-learning oktatáshoz szükséges e-prezentációs rendszer van kiépítve, így bármely órát azonnal képesek vagyunk az interneten közvetíteni vagy későbbi felhasználás céljából rögzíteni. Megvalósult fejlesztési cél: az „analóg” környezeti és oktatási világ digitális jövőjének és kihívásainak megfelelésére létrehozott oktatási terekben a hallgatók képesek elsajátítani a XXI. századi technikai eszközök használatát, a tanárt pedig képessé teszik a digitális oktatási környezetben való hatékonyabb iránymutatásra.
TITTEL PÁL KÖNYVTÁR ÉS MÉDIACENTRUM TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKRÉSZLEG
A könyvtár feladata – a tudásalapú társadalom alapintézményeként –, hogy az oktatók és hallgatók számára egyaránt biztosítsa a dokumentumokhoz és az információhoz való korlátlan hozzáférést. Szakmai tevékenységével szolgálja a képzést, információközvetítő és szolgáltató tevékenységével támogatja az egész életen át tartó tanulást. A tudásközvetítés információs centrumaként járul hozzá a felsőoktatási lét lényegét jelentő szakmai minőség megteremtéséhez. A Természettudományi Szakrészleg fejlesztésével tovább bővült és korszerűbb lett a tudásközvetítés lehetősége, nőtt az önálló tanulási tér. A könyvtári fejlesztés jelentős részben informatikai megalapozottságú. A korszerű működéshez szorosan kapcsolódik az azonosításhoz és biztonsági védelemhez kötött RFID rendszer, több mint 200 000 könyv lett azonosítócímkével ellátva. Az azonosításnál mobil, kézi leolvasók is használhatóak, melyek nagyban megkönnyítik a nyilvántartást és a rendszerezést. Új elem a könyvleadó állomás kiépítése az épület folyosóján, így a nyitva tartási idő után is lehetőség nyílik hallgatóink számára a kölcsönzött könyvek visszaadására.
8
A könyvtári tudásportál segítségével az online megtekinthető tartalmak rendszerezhetővé, katalogizálhatóvá váltak, valamint számos kényelmi és extra funkciót is biztosítanak a tartalmakhoz kapcsolódóan. Egy igen különleges berendezés, a 3D szkenner is beszerzésre került, melynek segítségével könyveket és egyéb, a természettudomány területeihez tartozó objektumok (pl.: ásványok, kőzetek, mohák stb.) háromdimenziós beolvasását is el tudjuk végezni, így egyedi, térbeli megjelenítésre alkalmas módon tudunk digitalizálni.
A projektrész keretében megvalósult könyvtári menedzsmentrendszer részei: • több mint 200 000 db RFID-címke és címkézés; • adminisztrációs munkaállomások; • automatikus könyvleadó állomás; • e-learning-támogató e-könyvtári portál; • Eklektika tárház. Különös figyelmet fordítottunk a természettudományos tanárképzéshez szükséges módszertani anyagok hozzáférhetőségének biztosítására, az oktatás során használt szemléltetőeszközök feltárására, esetenként virtuális megjelenítésére és beépítésére a könyvtár, illetve a Természettudományi Szakrészleg információs rendszerébe. Megvalósult fejlesztési cél: olyan tudásközpont, amely kiszolgálja a természettudomány területén az oktatók, kutatók és hallgatók magas szintű szakirodalmi igényeit, emellett a régió lakosságának és diákjainak is magas szintű szolgáltatással áll rendelkezésére.
9
HELL MIKSA TERMÉSZETTUDOMÁNYOS
PÁLYAORIENTÁCIÓS ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT KIALAKÍTÁSA: VARÁZSTORONY Az utóbbi években világjelenség, hogy a természettudományos szakok népszerűsége jelentősen csökken. Különösen igaz ez a kémia és fizika szakokra, de érzékelhető a jelenség részben a matematika, a biológia, földrajz szakok esetében is. Az iskolákban elsősorban a pénz- és időhiány, de egyéb okok miatt is kevés lehetőség kínálkozik a kísérletezésre, ami pedig nélkülözhetetlen a természettudományos érdeklődés felkeltéséhez és annak fenntartásához. A fejlesztés célcsoportjai a hallgatók, pedagógusok és a közoktatásban tanulók egyaránt. A Varázstorony két termében olyan technikai eszközparkot alakítunk ki, melynek segítségével a természettudomány szépségei bemutathatóak, varázslatosan szemléltethetőek akár több csoportnak is. Az egyik – kifejezetten kísérletezési célokra kialakított – teremben rendhagyó órák, speciális foglakozások szervezhetők, korszerű demonstrációs feltételekkel. A „mini Csodák Palotája” beléptető fogadóterében önálló kísérletes megismerés forgószínpada várja majd az érkezőket, gyakornokok szakmai támogató közreműködésével. Fontos körülményt jelentenek a Varázstorony fejlesztésének közelmúltbeli előzményei, mint például a hazánkban működő harmadik planetárium. A horizontálisan kapcsolódó, elnyert szakmai TÁMOP-projektek megvalósítása is ide sorolható. Erős motivációs bázist jelent a csillagászati múzeum és a működő camera obscura is. Megvalósult fejlesztési cél: a meglévő technikai feltételek korszerűsítése, új interaktív terek kialakítása, szenzualitásra törekvő eszközpark segítségével a természettudományos kísérletezés és prezentálás bővítése. A természettudományos tanárképzés oktatás-módszertani központjának fejlesztése és a pályaorientáció erősítése.
10
A D ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA ÉS AZ ÚJ G ÉPÜLET MEGÉPÍTÉSE A tető, a homlokzat, az üvegszerkezetek felújítása, a gépészet és a villamosság korszerűsítése volt a D épület felújításának legfontosabb része. Az akadálymentesítés érdekében 2 db lift beépítése valósult meg. A felújítással igen nagy, több mint 2000 m2 oktató-kutató tér került megújulva a természettudományos hallgatók és oktatók szolgálatába. Elsősorban a szerves és biokémiai, a fizikai kémiai, továbbá az alkalmazott kémiai, mikrobiológiai és biotechnológiai gyakorlatokhoz szükséges helyiségek kialakítása lett korszerűbb. Ezen túl a földtudományi kutatás és oktatás, továbbá a nemzetközi értéket képviselő bryológiai gyűjtemény elhelyezésének feltételei is javultak. Tevékenysége bővüléséhez új működési teret kaphat az Agria Inno-régió Tudáscentrum a megújuló energiaforrások potenciális hasznosítását célzó programjának megvalósításához. A főiskola K+F+I kapacitásának bővítése érdekében új épületegységet alakított ki az élelmiszertudományi kutatás és oktatás számára. A 2006-ban létrejött Egerfood Regionális Tudásközpont tevékenységének fókuszában az élelmiszer-biztonság, a technológiai fejlesztések és az élelmiszer-analitikai kutatások állnak, több mint harminc különböző programra építve. Az EKF-en működő RET a hazai tudásközpontok közül az egyik legjobban teljesítő, ezért a további innovatív fejlesztéséhez a bővülő és korszerűbb infrastruktúra elengedhetetlenné vált. Ennek érdekében egy új 1700 m2 hasznos alapterületű, XXI. századi kutatási-oktatási épületet hoztunk létre.
Fontosabb funkcionális egységek az új épületben: • Általános analitikai laboratórium • Bioszenzor-kutató laboratórium • Boranalitikai laboratórium • Borkultúra Központ • Fiziológiai és Fitolaboratórium • Molekuláris biológiai laboratórium • Nagyműszeres analitikai labor • Növényház • PCR-laboratórium
11
Megvalósult fejlesztési cél: a felújított D épület és a megépült új G épület képes jobb színvonalon kiszolgálni a minőségi természettudományos oktatást, kutatást. Növeli az esélyét az élelmiszer-tudományi innováció megújulásának. Az új infrastruktúra versenyképes szolgáltatásokat nyújt hallgatóinknak és oktatóinknak egyaránt.
INFORMATIKAI FEJLESZTÉS A projekt egyik kiemelt célja az informatikai oktatás-kutatás infrastruktúrájának fejlesztése, melyhez az új termek és laborok kialakításán túl a hálózati végpontok számának növelését, valamint az oktatás szolgálatába állított számítástechnikai eszközök színvonalának emelését állítottuk a középpontba. Ma a foglalkoztatás szempontjából meghatározó készség az önálló online információ-keresés, -értelmezés, és -feldolgozás képessége. Napjainkban a kutatási-fejlesztési tevékenység nélkülözhetetlen eszköze a szélessávú adatkapcsolat, az egyre gazdagabb tartalom gyors elérése, melyet az oktatás sem nélkülözhet. Az ehhez szükséges technológiai fejlesztésnek az eredménye 8 új laboratórium, illetve informatikai szaktanterem kialakítása, összesen mintegy 200 számítógéppel.
12
Informatikai hálózati végpontból több mint 800 db új került kiépítésre az épületekben, melyekhez szorosan kapcsolódik a közel 2500 db 230 V-os hálózati csatlakozás is. A rendszer nagyságát jellemzi, hogy körülbelül 30 kilométernyi informatikai kábel került behúzásra a Líceum épületébe, melyhez összesen 5 informatikai rendezőt kellett kialakítani. A végpontok elsősorban az oktatók és a hallgatók inter- és intranetelérését teszik lehetővé, másrészt az adminisztráció és ügyintézés feltételeit javítják. A gerinc-
hálózat bővítéséhez nagy teljesítményű és megbízhatóságú aktív hálózati eszközök kerültek telepítésre, amelyek már biztosítják az IPv4 szabvány IPv6-ra történő váltásának feltételét is.
Az informatikai fejlesztések fontosabb csomópontjai: • XXI. századi követelményeknek megfelelő szerverterem kialakítása; • új aktív hálózati eszközök telepítése; • szerverkonszolidáció (Blade), 90 Tb storage, központi UPS és szerver-virtualizáció; • az A épületben 100 %-os „N” szabványú wireless lefedettség; • e-learning képzésmenedzsment-rendszerek; • elektronikus irat- és dokumentumkezelő bevezetése; • IP telefonrendszer; • épületek közötti 10 Gbit optikai gerinchálózat.
13
LÍCEUM A TERMÉSZETTUDOMÁNYÉRT A projekt pénzügyi adatai Fejlesztésrész
Eredmény
Felújított oktatási, kutatási terek – Líceum, D épület, G épület (m2) Új (MTMI) oktatási, kutatási terek – Líceum MTMI terei, D épület, G épület (m2) Létesített/felújított hálózati hozzáférési pontok (db) Szolgáltatásokat igénybe vevők (fő)
14.481 5.287 900 10.500
Intézményi gerinchálózat sávszélessége (Gbit/sec)
10
Létrehozott aktív adattárolási kapacitás (Tbyte)
90
Oktatásinformatikai eszközökkel felszerelt új terek (db)
20
Létesített/felújított gyengeáramú hálózat vezetékeinek hossza (m)
176.520
Létesített/felújított erősáramú hálózat vezetékeinek hossza (m)
392.721
Beszerzett informatikai eszközök (db) Jelenleg működtetet informatikai eszközök (db) Oktatást-kutatást és szolgáltatást segítő új szoftver (db) Forrásközpont és könyvtár helyiségei (db) Forrásközpont és könyvtár létesített/felújított helyiségei (db) Kiépített gépészeti rendszerek (db) Restaurált nyílászárók (db)
212 4720 268 11 9 9 723
A projekt során feltárt régészeti emlékek (db)
4
Helyreállított és restaurált díszkapu (db)
1
Felújított tető felület – Líceum, D épület (m2)
7.516
Felújított homlokzat – Líceum, D épület (m2)
13.820
Felújított burkolat – Líceum, D épület (m2)
15.554
Építkezés, felújítás során kitermelt föld mennyisége – Líceum, G épület (m3)
5.400
Építkezés, felújítás során felhasznált beton mennyisége – három épület (m3)
1.914
Új lámpatestek száma – Líceum, G épület (db)
2.930
Megvalósult fejlesztési cél: a modern, digitális oktatási rendszerek kiszolgálásának maradéktalanul megfelelő informatikai infrastruktúra létrehozása elősegítette, hogy az oktatástechnológia - fejlődésének megfelelően - szilárd alapokra épüljön. Előtérbe került az üzembiztonság valamint a digitális adatvédelem, ötvözve ezt a magas minőséggel és a nagy hatékonyságú teljesítménnyel. Kivitelező konzorcium: HUNÉP Universal Építőipari Zrt. és IMOLA Építő Fővállalkozó Szolgáltató Kft.
14
15
16
