Tímár Máté bibliográfiája
tt-~5g
A z E n d ro"d"l T'"h' aj az l~L\,t
T.\3
A Tájház 1977 óta működő múzeum. Épülete 1862-ben épült. Hunya István endrődi nagygazda építtette. Háztípusa az úgynevezett sorompós ház. A ház előterében levő sorompószerű léckerítésról kapta a nevét. A Tájház berendezése a XIX. század végi endrődi paraszti élet körülményeit mutatja be. Múzeumunk az ide látogatóknak megfogható valóságban mutatja be a paraszti életet. A házba belépve a konyhába jutunk, innen nyílik jobbra a nagyszoba, amelyet a helybeliek nagyháznak neveznek. Ez az elnevezés arra utal, hogy valamikor a parasztházak egy helyiségból állottak. A konyhából balkéz fele a kisszobába jutunk (kisház). Majd a kisszobából nyílik a kamra, Nagyszoba: , Elrendezése úgynevezett· sarokra . i'endezés. Ha belépünk, azt láthatjuk, hogy a szemben lévő jobb sarokban a sarok1óca helyezkedik el. Előtte andráskeresztes lábú asztal áll. Az asztal háziszövésű abrosszal van leterítve, amely hétköznap egyszerű csíkos, ünnepnapokon díszes virágmintájú volt. Az asztal mellett állt még a gondolkodó szék. Ez egy lécvázas karosszék, amelyben a családfő foglalt helyet. A sarok1óca szeglete felett van az úgynevezett szent sarok, ahol a Lourdes-i Mária porcelánból készült kegyszobra, az obsitos levél, mellette a pipatórium helyezkedik el. A gondolkodó szék mögötti falon a keresztre feszített Ki'isztus festett képe lóg. Alatta búcsús kisméretű szentképek függnek. A szoba szemben lévő bal sarkában a vetett ágy áll. Az ágy előtt a bölcső és a tulipános láda látható. A láda felett lévő fekete fogason néhány viseletdarab van felakasztva (pendely, vizitke, alsó szoknyák), A sarok1ócával szemben lévő sarokban áll a kemence, amely a ház fiítését biztosította, valamint sütés-főzésre is használták. A szobában található még egy ágy, amelynek neve nyoszolya, (Folytatás a 39. oldalon)
A kiadvány megjelenését támogattálc Endrődi Tájház Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány Nagy Miklós Alapítvány
VAROSIKÖNYVTAR
fl
45 8
GYOMAENDRŐO
-ISBN: 963 00 7052 9
Műszaki szerkesztő: Nagy Róbert Szerkesztette: Fehér József Lektorálta: Márton Gábor Kiadja az Endrődi Tájház és a Körösi Műhely Alapítvány Felelős kiadó: Szonda István Nyomdai munka: Fett Print Bt.
Tímár Máié bibliográfiája
Tímár Máté
Szabálytalan bibliográfia Kissé szabálytalan bibliográfia ez, mert nincs benne beWrencles mutató, és a leíró részt sem a klasszikus előírá soknak megfelelően állítottuk össze. Maga Tímár Máté hagyta így az utókorra műveinek jegyzékét, s úgy gondoltuk, hogya történeti hűség ezúttal fontosabb, mint a kicentizett szerkesztés. Az írónak valamiért ilyen témakörök szerint csoportosítva s e sorrendben voltak kedvesek a munJGíi, s ezt tiszteletben tartottuk. A szerk.
7
Tímár Máté író, költő (1922 - 1999) "Úgy negyed évezrede, hogy a magyarok fóldje fölött árnyékká fogyatkozott a török-hold, a Körösök mentén mintha Szentlélek szállta volna meg az új földesurat, Harruckern bárót. Hívja, csalja, ígéretekkel kecsegteti fóldjére a szegény népet. Telket oszt, viselhetóbb igát, szabadon választott Istent ígér. Hitükben háborított kálvinistákból, madéfalvi maradékokból, éhes szlovákokból, szorgalmas svábokból ötvöződtek össze a békétlen Békés megyei lakók" - hja Tímár Máté. "Itt vannak Kufsteint járt szépapáim is. Nagyszüleim: Tímár János és Gátéri Viktória 9 gyermekkel és 50 kataszteri holddal zárták az életet". Az említett nagyszülóK elsőszülöttje volt a neves író édesapja, a szintén Máté, aki az első világháborúban Szerbiában harcolt, mikor a nagy áldozatszedőspanyol miatt elvitte első feleségét, Homok Máriát. Három gyermek ma·· radt hátra: Vilmos (1911), Mál·ia (1913), és Illés (1915). "Háború végeztével hazatérő apám feleségül vette Pap Máriát". Ebból a házasságból született Máté 1922-ben. A szülői ház(ban) nagy egyéniségformáló közösség volt. A két báty Endrőd mintagazdájaként él a község (immáron város) emlékezetében. A tanyai iskolában hat elemit végzett Máté naponta öt km utat rótt esóben, sárban, hóban, porban. Ezekl·ól az évekról ír megható szeretettel ,,Az én nevelő szüleim" c. novellában. Majd a helyi Szent Imre Polgári Iskola növendéke lett. Annak végeztével Szeghalomra került, a jónevŰ Péter András Gimnáziumba. Az ott töltött évek emlékeit eleveníti fel "... és a Berettyó folyik tovább" c. könyvében. Ekkor már versírással is kacérkodott.
9
Egyetem következett Budapesten. A második világháború félbeszakitja a diákoskodást. A "karpaszományos" a Margitszigeten esett orosz fogságba. Elkezdődött kálvári ája. Az Uraiba került, higanybányában dolgozott, embertelen körülmények között mínusz negyven-ötven fokos hidegben. Egészsége megrokkant, tüdeje sípolni kezdett. Moszkvába került kórházba, ahol Maruszja doktOl'nő segíti vissza az életbe. Ezen események gyakori motívumok regényeiben. Fogságból hazatérve ismét egyetemmel próbálkozik, azonban sűrűsödőszókimondó írásai és származása (kulák) miatt eltávolítják a diákok közül. Hazajön. Itthon fizikai munkával próbálkozik, a Szarvasi Állami Gazdaságban állattenyésztő és földműves. Emlékezetes időszak a gyapottermelés próbája. Írásai a Petőfi-körbe, majd az h'ószövetségbe vezették. Fontos tevékenységet fejtett ki az ötvenhatos forradalom idején. Békés megye forradalmi vezetőivel szoros kapcsolatot tartott. A forradalom letörése után letartóztatják. Együtt raboskodott Maléterrel, Gimes Miklóssal, Losonczyval és Francia-Kiss Mihállyal. ,;Majoros Ádám krónikája" címmel megjelent regénye mentette ki a veszélyes helyzetból. 1960 után az irodalomnak él. Megjelent míívei: Hajnal hasad (regény, 1960), Száz tű hossza (elbeszélések, 1960), Karcsi, a csicskás (regény, 1961), Asszonycsere (elbeszélések, 1961), A jövendő tavaszán (útinapló, 1962), Élet a küszöb fölött (színmű, 1964), Hogy a világ előre menjen (elbeszélések, 1966), Késő virradat (regény, 1966), Eleven parázs (elbeszélések, 1968), Ítéletídő (regény, 1969), Hadiérettségi (regény, 1970), ... és azután a tizenhetedik napon (regény, 1971), Talponálló szerelem (elbeszélések, 1972), Hazai harangszó (elbeszélések, 1979), Hét marék zsarát (elbeszélések, 1981), Nagy vizek sodra (elbeszélés, 1984), Az 10
első eltávozás (elbeszélés, 1984), Az Isten széke alatt ( kisregények, 1980), Amikor a szerelem véget ér (elbeszélések, 1994), Napáldozatja előtt (regény, 1994), ... és a Berettyó folyik tovább (regény, 1995), Lélekválság (versek, 1996), Utószüret (versek, 1997), Ámen... ámen (versek, 1990). Műveiben a szülőföld, Endrőd közismert alakjai, eseményei kelnek érdekesen életre. Csodálatos, ízes nyelvére felfigyelt Lőrincze Lajos professzor, aki "Édes anyanyelvünk" c. sorozatában nagy elismeréssel nyilatkozott Tímár Mátéról. Lőrincze lépten-nyomon követendő példának állította e stílust, nyelvezetet: "Tímár Máté irodalmi szintre emelte Endrőd nyelvjárását, szókincsét, ország-világnak megmutatta annak szépségét". Tímár verseiben a zsoltárok nyelvezetét érzékeli az olvasó. Az alkotó egykori gjmnáziumába is gyakran ellátogatott. Három munkájának bevételét az iskola segítésére adta. Több alkalommal ellátogatott Romániába, a székelyek és a csángók közé. Baráti szálal{ fűzték Tamási Áronhoz, kinek irodalmi hagyatékát gondozta. Palló Imrével és Sütő Andrással is értékes művészi barátságban volt. A kedves, érdekes Tímár-írások bemutatják a székelyek és a csángók világát. Egyik erdélyi útján ismerte meg Varga Anikó énekest, tanárnőt, akit feleségül vett. Házasságukból három gyermek született: a picinyen elhunyt Mária, a tragikus sorsú Illés, és az egyedül maradt Áron. Tímár Máté sikeres irodalmi munkássága eredményeként József Attila- és SZOT-díjat kapott, s a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjét. Gyomaendrőd díszpolgára lett. A szülőföld újságja, a Városunk lapjain sok szép alkotását megismerhettük, amelyek amúgy is komoly népszerű ségét csak fokozták. Gyakran tartott író-olvasó találkozókat itthon is, amelyek igen sikereseknek bizonyultak, népes látogatottságnak örvendtek. Egy alkalommal a kiváló szinész, Bencze Ilona működött közre, a "Hogyan lettem író?" témájú találkozón olvasta fel Tímár Máté műveit.
11
Neves szülöttünk az Endrődról elszármazottak baráti körének (EBK) volt elnöke haláláig. Utóda, munkájának folytatója Latorczai János országgyűlésiképviselő, aki szintén jelentős segítséget ad az egyesületnek és a városnak. Tímár Máté örököse Áron fia, aki apja irodalmi hagyatékát szülóllelyére ruházta. A hagyaték a Tájház szomszédságában lévő épületben nyert elhelyezést. Az elhunyt könyvei és kiteljedt levelezése becses értéket jelent. A Budapesten elhunyt írót, költőt Latorczai János méltatta a Szent Gellért templomban: "Tehetséged kivívta a társadalom elismerését, munkásságodat kitüntetésekkel jutalmaztálc Ha kerülővel is, de feljutottál a Parnasszus csúcsára. Sikereid egy percre sem kápráztattak el. Mindvégig megmaradtál igaz embernek, segítő barátnak és hiteles endrődinek".
AMagyar Írószövetség elnöke is szólott az egybegyűltekhez. Az endrődi temetésen, a gyászmise után a Központi temetóben elóbb az író barátja, Márton Gábor, majd dr. Kovács Béla gimnázumi igazgató köszönt el Tímár Mátétól. "Ahogy Arany János a magyar nyelvnek talán legnagyszerübb művésze volt, úgy Tímár Máté szájából-tollából egyedülállóan cizelláltan hallhattuk-olvashattuk az endrődi szóf'. Végül Vaszkó Tamás, a szeghalmi gimnázium endrődi származású igazgatója búcsúzott az iskola egykori diákjától. Vaszkó Tamás Tímár Máténak az alma matertó1 elköszönő verssorait idézte. "... '............. FiúIt, lányait, leljételt meg a boldogságot!... S reád, tápláló isllOlánlt, csalt cr. nap siissön, mint reánIt! Áldással százszor Szeghalom, minden álmom rád hagyom!"
12
A szülőföld szeretetéról valló versét így zárta:
,,D{csértesséllllel llöszönteni a sorstiprott endrődielmelt... Lehet az utolsó ÁMEN, mely után már nem {utja többre. Légy áldott drága szülőföldem most és mindöröllre!" Kívánsága szerint hőn szeretett szülei shjában lett hamvainak örök pihenője. Mi, éló"k, akik tiszteljük és szeretjük, ott, hogy emléke el ne homályosodjék, hogy testben is mindig köztünk legyen, szoborral kívánunk fizetru tetteiért.
Márton Gábor
13
Tímár Máté családjával
Tímár Máté művei ÖNÁLLÓ KÖTETEK 1., Majoros Ádám krónikája. Regény. 1958. Gondolat. 2., Hajnal hasad, fényes csillag ragyog. Regény. 1960. Gondolat. 3., Száz tű hossza. Elbeszélések. 1960. Magvető. 4., Karcsi, a csicskás. Kisregény. 1961. Magvető. 5., Asszonycsere. Elbeszélések. 1962. Szépirodalmi. 6., A Jövendő tavaszán. Útinapló. 1962. Kossuth. 7., Szőrtarisznya. Regény. 1963. Magvető. 8., Élet a küszöb fólött. Színmű. 1964. Kézirat. Előad ták a kecskeméti Katona József Színházban. 9., Hogy a világ előre menjen. Elb. 1966. Magvető. 10., Késő virradat. Regény. 1967. Zrínyi. 11., Eleven parázs. Elbeszélések. 1968. Szépirodalmi. 12., Ítéletidő. Kisregény. 1969. Zrínyi. 13., Hadiérettségi. Regény. 1970. Móra-Kozmosz. 14., ...és azután a tizenhetedik napon... Kisregény. 1971. Móra-Kozmosz. 15., Talponálló szerelem. Elbeszélések. 1972. Szépirodalmi. 16., Hazai harangszó. Elbeszélések. 1979. Szépirodalmi. 17., Hét marék zsarát. Elbeszélések. 1979. Szépirodalmi. 18., Nagy vizeknek sodra. Elbeszélések. 1984. Szépirodalmi. 19., Az első eltávozás. Elbeszélések. 1985. Zrínyi. 20., Az Isten-széke alatt. Kisregények. Szépirodalmi. 21., Amikor a szerelem véget ér. Elbeszélések. 1994. Intermix. 22., Napáldozatja előtt. Regény. 1994. Intermix. 15
ANTOLÓGIÁK 1., Történelmi lecke útközben. Békéscsaba. 1982. Im: Breton rapszódia. 2., Dajkáló táj. Békéscsaba. 1978. Im: Koronás kanca. 3., Oázis rakétákkal. Zrínyi-Kozmosz. 1975. Im: JutaIomszabadság. 4., Tájak, gondok, emberek. Kossuth. 1965. Im: Szatmári nyár. 5., ÁJ.'VÍz. Kossuth. 1965. Im: A tizedik... 6., Körkép. 1965. Magvető. Im: Hogy a világ... 7., Visszhang. Magvető. 1962. Im: Mondd... 8., Tavaszi napsütés. Szépirodalmi. 1961. Im: Profán requiem. 9., Fiúk évkönyve. Móra. 1960. Im: Tegnapok emléke 10., Életünk. Helikon. 1960. Im: Száz tű hossza ll., Tolsztoj-emlékkönyv. Főv. Szabó E. Ktár. 1960. Im: Gondolatok... 12., Tarka szőttes. Szépirodalmi. 1960. Im: Présház a domboldalon. 13., Ébredés. Magvető. 1959. Im: Hanga Jmre. 14., Kandy világa. Főv. Szabó E. Ktár. 1964. Im: ? 15., A krónika kezdete. Antikva Bp. 1986. Im: Pünkösd Battonyán. 16., Barátok béklyók nélkül. Primer. 1994. Im: Emil, a bajszos hugenotta. 17., A Szovjetunió magyar szemmel. Kossuth. 1964. Im: A nép győzelmében. 18., Az urali népek történelme. Tankönyvkiadó. 1966. Im: Részletek a Jövendő tav.-ból. 19., Kincses Kalendárium. Hírl. Váll. 1975. Im: A poIyákhalmi harangozó. 20., Emlékezés a kezdetekre. Bcsaba. 1970. Im: Az én felszabadulásaim. 16
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31.,
Bp.-i KISZ-Élet. 1960. Im: Kenguru. Érdekes Kalendárium. 1967. Im: Hogy a világ... Kincses Kalendárium. 1962. Im: Mihály bácsi. Egy mondat helyett. Zrínyi. 1985. Im: Az utolsó munkanap. Békési novella. Bcsaba. 1975. Im: Kutyavilág. Tömörkény-emlékkönyv. Szeged. 1966. Im: T. M. a 415. old. Új kol' nyitánya. Szépirodalmi. 1967. Im: Sorszabályozás. Szivárványos idó1c Zrínyi. 1975. Im: Jutalomszabadság. Sátrak melege. Zrínyi. 1971. Im: M. meg a fia. Irodalmi SZOT-díjasok. Pécs. 1958-1967. Mai magyal' próza (kézirat). Bcsaba. 1976.
NOVELLAKÖZLÉSEK L, Hajnal hasad (regényrészlet). Kortárs. 1960. jan. 2., Présház a domboldalon. Kortárs. 1960. ápr. 3., M. H. keresztapám. Kortárs. 1961. aug. 4., Hanga Imre. Kortárs. 1965. máj. 5., B....... Új Írás. 1962. ápr. 6., Mr. Forgács Mihály. Új Írás. 1964. aug. 7., Papírhajók. Élet és Irodalom. 1959. febr.27. 8., Lópokróc. Élet és Irodalom. 1959. nov. 9., Téglakenyér. Élet és Irodalom. 1960. ápr. 10., Mihály bácsi. Élet és Irodalom. 1961. márc. ll., Fekete csillag. Élet és Irodalom. 1961. máj. 12., Sorsok és mezsgyék. Alföld. 1961. május. 13., Halottak napja volt. Alföld. 1964. márc. 14., Gyermekbánat. Falusi vasárnap. 1959. febr. 15., Tegnapi emlék. Jelenkor. 1961. márc. 17
16., A vénleány. Jelenkor. 1961. július. 17., Sztriptíz Havannában. Jelenkor. 1964. márc. 18., A Pythagoras tétele. Magyar Ifjúság. 1960. nov. 19., A számadó. Magyar Ifjúság. 1961. ápr. 20., Az öreg kozák. Magyar Ifjúság. 1961. dec. 21., Tegnapok emléke. Magyar Ifjúság. 1960. jan. 22., Kenguru. Népszabadság. 1960. dec. 23., Tarhonyaleves. Népszabadság. 1963. jún. 24., Hogy a világ előre menjen. Népszabadság. 1964. jítl. 25., Az új kenyér. Népszabadság. 1964. aug. 26., Kutyahiíség. Népszabadság. 1964. nov. 27., A könyvcsináló. Népszava. 1960. okt. 28., Tanyásék. Népszava. 1961. márc. 29., Mankós halhatatlanság. Népszava. 1961. ápr. 30., A kormánykitüntetés. Népszava. 1961. ápr. 31., A porcelánbaba. Népszava. 1961. aug. 32., A pesti menyecske. Népszava. 1966. jan. 33., A Pythagoras tétele. NÓK Lapja. 1962. aug. 34., Két forint. Pajtás. 1963. okt. 35., A könyvcsinálók. Pajtás. 1964. okt. 36., Kutyahűség. Pajtás. 1965. aug. 37., A pokróc. Somogyi Néplap. 1960. nov. 38., Kormánykitüntetés. Somogyi Néplap. 1961. ápr. 39., Csere. Szabad Föld. 1961. jan. 40., Távoli karácsony. Szabad Föld. 1964. dec. 41., Júniusi reggel. Tiszatáj. 1962. aug. 42., Karácsony. Vigília. 1964. dec. 43., Csík János megtérése. Viharsarok. 1956. jan. 44., Hogy a világ előre menjen. Világ-ország. 1967. máj. 45., Pirított-tarhonya-Ieves. Látóhatár. 1967. júl. 46., Bolondos november. Látóhatár. 1970. jan. 47., Heródes. Látóhatár. 1968. nov.
18
48., Száz tű hossza. Kortárs. 1959. szept. 49., Történt vala Pécsett. Jelenkor. 1975. febr. 50., Eleven parázson járni. Jelenkor. 1967. jan. 51., Élt egyszer egy leány. Jászkunság. 1977. jan.-febr. 52., Péter papa. Vigília 1966. szept. 53., Unterwegs. Palócfóld. 1969. márc. 54., Pünkösd Battonyán. Új Aurora. 1974. márc. 55., Ráfaellegyen. Új Aurora. 1973. jan. 56., Ádvent utolsó napja. Új Aurora. 1976. júl. 57., Lepkevirág. Forrás. 1982. júl. 58., Amikor a szerelem végetér. Palócf6ld. 1992. febr. 59., Bolondos november. Látóhatár. 1970. jan. 60., Mire a nap körbejár. Forrás. 1979. márc. 61., Tanyasirató. Új Aurora. 1983. febr. 62., Metamorphosis Germaniae I. Holnap. 1992. júl.-aug. 63., Metamorphosis Germaniae II. Holnap. 1992. szept. 64., Jónás. Holnap. 1992. febr. 65., Jónás. A Céh. 1990. jún. 66., Bolond Ferike. Keresztény Élet. 1994. febr. Keresztény Élet. 1994. febr. 67., Szent Anna a 68., A Vaskereszt. Palócfóld. 1991. máj. 69., Poldi bácsi. Napóra. 1991. márc. 70., Bolond Ferike. Hunnia. 1991. dec. 71., Zárt tárgyalás. Magyar Élet. 1994. jan. 72., Toldi. Tájékoztatás. 1962. szept. 73., A pipás p...... Magyar Hírlap. 1974. júl. 74., Vasúti ismeretség. Magyar Hírlap. 1974. jún. 75., Disznótorok idején. Élet és Irodalom. 1974. jan. 76., Láthatatlan sírkeresztek. Népszava. 1974. mál'c. 77., Kényszerleszállás. Magyar Hírlap. 1974. jan. 78., Farsang három napja. Magyar HirIap. 1973. márc. 79., Élt egyszer egy leány. Óbudai Tsz-Híradó. 1972. dec. 19
80., Az első szárnyak. Magyar Hírlap. 1972. dec. 81., És azután eljön az ősz is. Magyar Hírlap. 1973. jan. 82., Gáborka. Magyar Hírlap. 1972. júl. 83., Szerelem három népdala. Magyar Hírlap. 1972. jún. 84., Utak és emberek. Magyar Hírlap. 1972. szept. 85., Békességben. Magyar Hírlap. 1971. dec. 86., Élt egyszer egy leány. Magyar Hírlap. 1971. nov. 87., A köldökzsinór. Magyar Hírlap. 1971. aug. 88., Az acélszívű ember. Magyar Hírlap. 1971. jún. 89., Unalmas délelőtt. Magyar Hírlap. 1969. júl. 90., Moszkvai képeslap. Magyar Hírlap. 1970. márc. 91., Any(ink főztje. Magyal: Hírlap. 1970. nov. 92., Ol:oszlánjárás. Magyar Hírlap. 1970. máj. 93., Galambász Mátykó. Magyar Hírlap. 1970. jún. 94., Napforduló. Magyar Hírlap. 1970. szept. . 95., Árvízi história. Magyar Hírlap. 1970. aug. 96., Mirígy meg a fia. Néphadsereg. 1970. szept. 97., Fenyővásár. Néphadsereg. 1970. dec. 98., A néma zongora. Magyar Hírlap. 1970. dec. 99., Mint a csillagok fénye. Magyar Hírlap. 1970. dec. 100., Podpolkovnyik Mátyás bátyám. Magyar Hírlap. 1971. ápr. 101., Mustáros szerelem. Magyar Hírlap. 1971. febr. 102., Világvége. Viharsarok népe. 1956. okt. Viharsarok Népe. 1956. júL 103., A fejedelem 104., Andalits zászlós sírkeresztje. Viharsarok Népe. 1956. máj. 105., Tavasz akaszárnyában. Viharsarok Népe. 1956. jun. 106., A kakas. Viharsarok Népe. 1956. márc. 107., A májusfa. Debreceni Újság. 1944. máj. 108., Tavaszi hadjárat. Tolnai Népújság. 1967. ápr. 109., Tavaszi hadjárat. Nógrádi Népújság. 1967. ápr.
20
110., Kaskás Janurik. Hajdú-Bihari Napló. 1966. szept. 111., Kaskás Janurik. Tolnai Népújság. 1966. szept. 112., Kaskás Janurik. Baranyai Napló. 1966. szept. 113., A májusfa. Népszava. 1966. május. 114., Záki bácsi mennybemenetele. Népszabadság. 1986.jún. 115., Tiborék karácsonya. Új Ember. 1985. dec. 116., Brigádbecsület. Népszabadság. 1986. márc. 117., Bikás Nagy Pál. Népszabadság. 1986. jan. 118., Katonasors. Néphadsereg. 1985. jan. 119., Az angyalt Váljuk . Új Ember. 1984. dec. 120., Podpolkovnyik Mátyás bátyám. Lobogó. 1977. szept. 121., Farsang három napja. Lobogó. 1977. júl. 122., Az első szárnyak. Lobogó. 1977. máj. 123., Az a bizonyos tavasz. Élet és Irodalom. 1977. máj. 124., In Memoriam M. I. Élet és Irodalom. 1977. jan. 125., Kutyavilág. Élet és Irodalom. 1974. okt. 126., Hézagos Varkocs. Magyar Hírlap. 1972. márc. 127., Karácsony böjtje. Magyar Hírlap. 1969. dec. 128., Kontraparti. Anonym lap. 1970 körül. 129., Kamaszszerelem. Magyar Hírlap. 1970. jan. 130., Felejthetetlen február. Magyar Hírlap. 1970. febr. 131., Pamats Sámuel szilvesztere. Magyar Hírlap. 1969. jún. 132., Régi szerelem. Budapest. 1970. febr. 133., Bizony por és hamu vagyunk. Magyar Hírlap. 1969. szept. 134., Sorsszabályozás. Magyar Hírlap. 1969. nov. 135., Egyszerű történet. Zalai Hírlap. 1967. okt. 136., Szabadszombat. Palócfóld. 1978. máj. 137., Ez már nem az az utca. Élet és Irodalom. 1978. dec. 138., Az út vége. Lobogó. 1979. jan. 139., Kutyakomédia. Lobogó. 1979. ápr.
21
140., 141., 142. 143., 144., 145., 146., 147.,
Négus. Lobogó. (?). Hat meg a fele. Élet és Irodalom. 1979. jún. Csikószerelem. Lobogó. 1979. szept. Polyákhalom. Lobogó. 1978. júl. Két történet. Lobogó. 1978. febr. Fickó. Lobogó. 1978. máj. Hintón járó figaró. Lobogó. 1978. febr. Élt egyszer egy leány. Szolnok Megyei Néplap. 1983. máj. 148., Kényszerleszállás. Magyar Hírlap. 1974. jim. 149., Szent Anna orgonája. Szabad Föld. 1987. márc. 150., Zágon felé mutat. Magyarok. 1989. júl. 151., A könyvcsinálók. Thypographia. 1989. febr. 152., Kiss Jani balladája. Népszava. 1988. jan. 153., Egyedülvaló csillag. Thypographia. 1987. szept. 154., Bolond Ferike. Népszava. 1988. jún. 155., Kutyahűség. Kutya. 1988. aug. 156., A 308-as kórterem. Népszava. 1988. okt. 157., ... és megszületett a gyermek. Új Ember. 1986. máj. 158., Ráfaellegyen. Lobogó. 1979. dec. 159., A vajda. Népszava. 1987. máj. 160., Az a halovány csillag. Szövetkezet. 1986. dec. 161., A Belci rózsája. Rakéta. 1986. dec.
22
PUBLIKÁCIóK 1., 2., 3., 4.,
Utazás a Szovjetunióba. Új Írás. 1961. nov. Szatmári nyár. Új Írás. 1963. szept. Falusi csendélet. Új Írás. 1964. nov. Júniusi délelőtt egy észt kolhozban. Új Írás. 1965. nov. 5., Nyilatkozat. Élet és Irodalom. 1959. febr. 6., Ahol a bölcsőm ringott. Élet és Irodalom. 1959. febr. 7., Tímár Máté munkáiró\. Élet és Irodalom. 1960. május. 8., Virágserkentő napfényt. Élet és Irodalom. 1960. jún. 9., Így esett az én farsangolásom. Élet és Irodalom. 1961. febr. 10., ískolareform - életre nevelés. Élet és Irodalom. 1961. jún. 11., Észtországról (útirajz). Élet és Irodalom. 1961. jún. 12., Kék kötény. Élet és Irodalom. 1961. szept. 13., Ma a könyv is házhoz jár. Élet és Irodalom. 1961. dec. 14., Koru nk irodalmi hősei ról Élet és Irodalom. 1962. máj. 15., Endrődi mozaik. Élet és Irodalom. 1962. máj. 16., Kállói vasárnap. Élet és Irodalom. 1962. okt. 17., Város és falu. Élet és Irodalom. 1965. máj. 18., A tizedik hullám. Élet és Irodalom. 1965. jú\. 19., Tavaszi délelőtt A Könyv. 1963. márc. 20., Al'cképvázlat ( ? ... ). Alföld. 1965. aug. 21., Gyorsinteljú (X) T.M.-val. Esti Hírlap. 1964. dec. 22., Az én nevelőszüleim. KözneveJés. 1965. júl. 23., Ezerszívű szeretet. Népszabadság. 1960. okt. 24., Gépek és emberek. Népszabadság. 1961. szept. 25., Santiago de Cuba. Népszabadság. 1962. szept. 26., Quantanamo. Népszabadság. 1962. szept. 27., Egy ifjú város. Népszabadság. 1962. szept. 28., Embernek lenni. Népszava. 1960. dec.
23
29., Egyforma emberek. Népszava. 1961. dec. 30., Tavaszérkezés Budapesten. 1964. ápr. 31., Bókoló nyírfasudár. Népszava. 1964. máj. 32., Amíg egy epikus eljut odáig. Petőfi Népe. 1964. szept. 33., Ridegvárosi kanászok. Szabad Föld. 1961. ápr. 34., Az önkéntes éjjeliőr. Szabad Föld. 1964. aug. 35., Szállástalan gépek. Szabad Föld. 1964. okt. 36., Csáky szalmája? Szabad Föld. 1964. dec. 37., A barátság lobogója. SZU-Híradó. 1961. dec. 38., A könyv ünnepén. Szövetkezet. 1963. máj. 39., A könyv őszi ünnepe előtt. Szövetkezet. 1963. okt. 40., Oláh Sándor: Vérszínű pipacsok. (T.M. előszava) Fortuna. 1993. 41., Emlékcserepek a glasznoszty mozaikjából. Látóhatár. 1988. jan. 42., Emlékcserepek.... Forrás. 1987. 11. sz. 43., Régi szerelem. Budapest. 1970. febr. 44., A zebegényi szép példaadás. Jászkunság. 1976. dec. 45., Várnai Zseni: Egy asszony a milliók közül (T. M. írása). Jelenkor. 1967.2. 46., Requiem helyett vallomás. Vigília. 1966. júl. 47., Károly bácsi. Új forrás. 1978. 1. 48., Búcsújárás Flandriában. Keresztény Élet. 1994. jún. 49., Találkozás az utolsó oldalon. Heti Nemzeti Újság. 1994. máj. 50., Az elzabráIt karácsony. Heti Nemzeti Újság. 1993. dec. 51., Mostan kinyílt egy szép rózsavirág. Keresztény Élet. 1993. dec. 52., Rózsavirág a hóban. Új Magyarország. 1993. nov. 53., Levél Marosvásárhelyre. Vasárnapi Hírek. 1992. dec. 54., Szívvel üt levél haza. Gyomaendrődi Híradó. 1992. okt.
24
55., 56., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 82.,
A Fejedelem napáldozatja. A Céh. 1991. 3. Mindszenti mozaik. Új Ember. 1991. márc. Cella-karácsony. Új Ember. 1991. dec. Az utak őre. Magyar Fórum. 1992. 4. "Az ember valamilyen rendeltetéssel született" (Inteljú a Békés Megyei Hirlapban). 1991. máj. A fejedelem napáldozatja. Körösi Műhely. 1991. 1. Minden rendben, Alekszandr Iszajevics. Heti Nemzeti Újság. 1994. júl. Sógor látogatóban. Magyar Jövő. 1994. 1. Az embertó1 keletre. Magyar Fórum. 1993. febr. T.M.: "Igyátok ki a Vörös-tengert!" . Petőfi Népe. 1964. dec. Város-falu. Élet és Irodalom. 1965. május. Zala szép színeváltozása. Zalai Hírlap. 1974. jún. Fóti képeslap. Pest Megyei Hírlap. 1973. nov. A csökmői sárkány. Magyar Hírlap. 1973. nov. Hevesbó1 város lesz. Élet és Irod. 1973. nov. Az írás és a hangya. MRT-újság. 1973. szept. Miniatűrök. Magyar Hírlap. 1973. nov. Láthatatlan sírkeresztek. Magyar Hh·lap. 1973. jún. Két miniatűr. Magyar Hírlap. 1973. máj. ... és ahogy az író látja. Óbudai Tsz-Híradó. 1973. márc. Bölcső és kopjafa. Új Élet. 1971. szept. Szín és táj. Új Élet. 1971. Áron forrásvidékén. Magyar Hírlap. 1970. aug. Szín és cserép. Új Élet. 1970. szept. Balázs Ferenc. Új Élet. 1971. jan. Munkámról. Élet és Irodalom. 1960. május. Ma már a könyv is házhoz jár. Tolna Megyei Néplap. 1963. jún. Pannóniai kirándulás. Élet és Irodalom. 1963. jún. 25
83., 84., 85., 86., 87.,
1935. márc. 20. Viharsarok Népe. 1956. márc. A barátság lobogója. Szovjet Híradó. 1961. dec. T.M. a Késő virradatról. Könyvvilág. 1967. dec. Téli levél tanyára. Közm. Tájékoztató. 1966. febr. Gondolatok egy író-olvasó találkozó ürügyén. Közm. Tájékoztató. 1965. nov. 88., Katonaszakácsok. Lobogó. 1977. ápr. 89., A titokzatos doktor özvegye. Lobogó. 1977. nov. 90., Endrődi napló. Lobogó. 1977. nov. 91., Ősz. Lobogó. 1977. nov. 92., Battonya üzenete. Lobogó. 1977. okt. 93., A második magvetés. Lobogó. 1977. okt. 94., Hej, Ferencváros! Élet és Irodalom. 1977. okt. 95., Az új kenyér. Lobogó. 1977. aug. 96., A ház. Élet és Irodalom. 1977. aug. 97., Egy nap Európa legnagyobb falujában. Lobogó. 1977. aug. 98., R. ........ Lobogó. 1977. máj. 99., Egy doboz Symphonia. Lobogó. 1977. ápr. 100., Egy útkaparó a történelemben. Lobogó. 1977. febr. 101., Képnapló I. (Erdély). Lobogó. 1976. aug. 102., Mezónegyes 76. Lobogó. 1976. aug. 103., Képnapló II. (Erdély). Lobogó. 1976. aug. 104., A szolnoki sorsos ember. Lobogó. 1976. júl. 105., Csendes délelőtt. Lobogó. 1976. jún. 106., Fába vésett himnuszok. Lobogó. 1976. máj. 107., Mindnyájunk közös asztalánál. Lobogó. 1976. máj. 108., Nemzedékekkel előre gondolt. Lobogó. 1976. márc. 109., Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért. (T.M.) Magyar Hírlap. 1970. okt. 110., A nagyajtai Tiborc. Új Élet. 1971. okt. 111., A borjúbőr bakó. Lobogó. 1977. szept. 26
112., 113., 114., 115., 116., 117.,
Negyed század a Ferencvárosban. Lobogó. 1980. febr. Csirkefogó koromban. Lobogó. 1978. dec. A fény gondviselői. Lobogó. 1978. dec. Szilveszteridéző. Lobogó. 1978. dec. Tó'kéjük a nevük volt... Lobogó. 1979. febr. Egy kosár hír. Igaza van Fecske Pálnak. Lobogó. 1979. jan. 118., Emlékkergetés. Lobogó. 1979. ápr. 119., A battonyaiak baráti köre. Lobogó. 1979. márc. 120., Miként a tengeri szél. Lobogó. 1979. jún. 121., Mezőfalvi százmilliók. Lobogó. 1979. jún. 122., Égtájak. Lobogó. 1979. okt. 123., Tavasz (Széchenyi). Élet és Irodalom. 1978. jún. 124., Baglyasalja. Lobogó. 1978. márc. 125., A költészet napján. Lobogó. 1978. ápr. 126., Szentendrei fuvarosok. Lobogó. 1978. márc. 127., Tegnapok emléke. Lobogó. 1978. aug. 128., Gyűrű. Lobogó. 1977. dec. 129., Sütő András csillagai. Lobogó. 1978. jan. 130., Dunatáj. Lobogó. 1978. okt. 131., Diósd délelőtt. Lobogó. 1978. nov. 132., Mikor Krisztus Urunk a földön járt. Új Ember. 1983. ? 133., "A puszta télen". Élet és Irodalom. 1975. febr. 134., Építő katonák. Lobogó. 1976. dec. 135., A két Áron glóriája. Új Idő. 1989. jún. 136., Kettéhasadt egek alatt. Népszava. 1988. ápr. 137., Jászság 79. Lobogó. 1979. nov. 138., Dévaványai levél. Lobogó. 1977. dec. 139., Az Isten-széke alatt (Vallomás). Typográ1ia. 1986. okt. 140., Vesszőfutás Szt. Györggyel. Vasi Hírek. 1987. jan. 27
Tímár Máté családjával
VERSEK, VERSFORDÍTÁSOK 1., Tímár Máté két verse. Viharsarok. 1965. szept. 2., Pillangósors. Alföldi antológia (Békéscsaba). 1965. szept. 3., Ars poetica. Viharsarok. 1956. febr. 4., Tizenhárom vers. Tiszántúli Déli Hírlap. 1944. máj.-jún. 5., Virág Sáli balladája. Dolgozó Magyarország. 1944. ápr. 6., Íme az ember. Új Ember. 1984. ápr. 7., Mint az új kenyér, jó legyen. Földgép. 1985. aug. 8., Háziáldás önmagamnak. Új Ember. 1983. febr. 9., I:Iúsvéti hitvallás. Új Ember. 1987. ápr. 10., Ejféli töprengések. Uj Ember. 1986. aug.
KRITIKÁK TÍMÁR MÁTÉRÓL L, Berzsenyi Erika: Tímár Máté. Szakdolgozat (kézirat). 1966. 2., Kispéter András: Száz tű hossza. A Könyv. 1960. júl. 3., Z.Sz. S.: Tímár Máté: Asszonycsere. (?). 1963. ápr. 4., Illés Béla: Száz tű hossza. Élet és Irodalom. 1959. szept. 5., Ismeretlen: A rádióban hallottuk (Bikády György felolvasása után). 1959. dec. 6., Sándor: Elbeszélés és valóság. Élet és Irodalom. 1960. máj. 7., Szappanos Balázs: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Élet és Irodalom. 1962. jan. 8., Csák Gyula: Tímár Máté. Élet és Irodalom. 1962. ápr. 9., Faragó Vilmos: Egy Jánus-arcú regény. Élet és Irodalom. 1963. jún.
29
10., Lukácsy András: Tímár Máté: Élet a küszöb fölött. Élet és Irodalom. 1964. dec. 11., Faragó Vilmos: Könyvek a kirakatban. Élet és Irodalom. 1966. ápr. 12., Bartha György: Hajnal hasad. Élet és Tudomány. 1961. 1. 13., Bernáth László: Két könyv. Esti Hírlap. 1959. nov. 14., Antal Gábor: Tímár Máté: Száz tű hossza. Esti Hírlap. 1960. dec. 15., K. Bokor László: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Falusi Vasárnap. 1958. okt. 16., Szűcs László: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Földművelő. 1958. dec. 17., Kristó Nagy István: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. (?) . 1959. 18., Lenkei János: Tímár Máté: Hogy a világ... Jelenkor. 1966. szept. 19., Béládi Miklós: Tímár Máté: Majoros Ádám kr6nikája. Kortárs. 1959. jún. 20., Bata Imre: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Kortárs. 1962. jan. 20/a., Garzó Sándor: A kapu előtt. Szabad Szó. 1943. júl. 21., J. B.: Hajnal hasad. Könyvbarát. 1960. nov. 22., S. A.: Karcsi, a csicskás. Könyvtáros. 1962. jun. 23., Kóbáti Zsolt: Tímár Máté: Hogy a világ... Kritika. 1966. jun. 24., Tornai József: A krórúka folytatása. Magyar Ifjúság. 1960. dec. 25., T. 1.: 'rímár Máté: Száz tű hossza. Magyal' Nemzet. 1961. jan. 26., H. Bartha Lajos: Élet a küszöb fölött. Magyar Nemzet. 1964. dec. 27., Oltyán Béla: Tímár Máté: Asszonycsere. Napjaink. 1963. márc. 31
28., Gönczi Imre: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Népművelés. 1959. febr. 29., Erdős Jenő: Egy parasztregény társadalmi háttere. Népnevelés. 1959. dec. 30., Urbán Ernő: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Népszabadság. 1959. jan. 31., Urbán Ernő: Tímár Máté: Hajnal hasad. Népszabadság. 1961. febr. 32., Bokor László: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Népszabadság. 1962. jan. 33., Nagy Péter: Tímár Máté: A Jövendő tavaszán. Népszabadság. 1962. júl. 34., F. É.: Majoros Ádám krónikája. Népszava. 1959. febr. 35., Gyurkó László: Hajnal hasad. Népszava. 1960. júl. 36., Sz.E.: Túnár Máté: Száz tű hossza. Népszava. 1960. dec. 37., B. Gy. F.: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Népszava. 1961. dec. 38., Szombathelyi Ervin: Élet a küszöb fölött. Népszava. 1964. dec. 39., Csáki Lajos: Élet a küszöb fölött. Petőfi Népe. 1961. nov. 40., Dénes István: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Somogyi Írás. 1962. ápr. 41., Kovács Imre: Élet a küszöb fölött. Szabad Föld. 1964. dec. 42., ?: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Szövetkezet. 1959. márc. 43., Kaposi Márton: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Tiszatáj. 1962. jan. 44., Dr. Tóth Lajos: Tímár Máté: Ádvent utolsó napja. Bajcsy Zsilinszky-emlékfüzet. Szarvas, 1986. 45., Dr. Tóth Lajos: A Szarvasi Állami Tangazdaság története 1948-87. 32
46., T.M. említése a Békés megyei útikönyvben. Békés Megyei V.B. 1981. 47., Sz. Lukács Imre inteljúja Tímár Mátéval: A szülő fold hazahív. Szabad Föld. 1993. márc. 48., Vaszkó Tamás: Tímár Máté hetvenéves. Békés Megyei Hírlap. 1992. nov. 49., Demeter Imre: Élet a küszöb felett. Film, Szinház, Muzsika. 1964. dec. 50., Cs. 1.: Göndör Klára: Malis néni. Petőfi Népe. 1964. dec. 51., ? Élet a küszöb fölött. Képes Újság. 1965. febr. 52., F.R.: Könyvszemle. Népszabadság. 1972. júl. 53., Horányi Barna: T.M. Kaposváron. Somogyi Néplap. 1971. nov. 54., Kacsó Lajos: A Késő virradattól az Újonckalandig (Beszélgetés T.M.-val). Néphadsereg. 1970. szept. 55., Stefanic Pawlovicz: Lengyel kritika a Késő Virradatról. 56., F.R.: Könyvszemle (Hadiérettségi). Népszabadság. 1970. dec. 57., P. A.: T.M.: Hadiérettségi. Magyar Hírlap. 1970. dec. 58., Wallinger Endre: Könyvbarát vasárnap Kötcsén. Somogyi Néplap. 1962. okt. 59., ? "Mondd már Máté". Élet és Irodalom. 1961. dec. 60., Cserei Pál - Varga Tibor: Ködös napok. ("Rólam"1956-ban). Békés Megyei Népújság. 1958. okt. 61., Szalai István: Kortárs-est Hatvanban. Népújság. 1959. nov. 62., Péter Szigfrid: Író-olvasó találkozó Tengelicen. Tolnai Könyvtáros. 1960. 1. 63., Karikatúra. (Írók a "Valóság" Tsz··ben). Élet és Irodalom. 1961. júl. . 64., SZ.R.: Könyvkultúra az észteknél. Könyvtáros. 1962. dec. 65., B. Gy. F.: T.M.: Eleven parázs. Népszava. 1968. júl.
33
66., F. P.: Könyvszemle (Eleven parázs). Népszabadság. 1968. júl. 67., Faragó Vilmos: Hidak. (T.M.: Késő virradat). Élet és Irodalom. 1967. dec. 68., F.R: Könyszemle (Késő virradat). Népszabadság. 1967. dec. 69., Új könyvek. (Késő virradat). 1967. dec. 70., Birtalan Ágnes: Timár Mátéval Endrődön. Képes Újság. 1967. nov. 71., Sz. K: Könyvjelző. (Késő vil1'adat). Népszava. 1967. febr. 72., Rusznyák Márk: Késő virradat. Magyar Nemzet. 1967. dec. 73., Tímár Ede: Író, aki nem szenved témahiányban. Zalai Hírlap. 1967. okt. 74., Faragó Miklós: Könyvek a kirakatban. Élet és Irodalom. 1966. ápr. 75., Horváth József: Hogy a világ előre menjen. Békési Élet. 1963. márc. 76., Bata Imre: Hét író munkája. Kortárs. 1966. aug. 77., Falus Róbert: Könyvszemle (Hogy a világ... ). 1966. ápr. 78., Andódy Tibor: Mindig endrődi maradok. Békés Megyei Népújság. 1976. ápr. 79., Berkes Péter: A szülőfóld-sors (inteljú). Lobogó. 1976. jan. 80., Kacsó Lajos: Katonatémák vonzásterében. Néphadsereg. 1974. szept. 81., Pászto R: Apám (Elmondta: T.M.) Lobogó. 1974. nov. 82., F.R: Könyvszemle. Népszabadság. 1972. febr. 83., Dorogi Zsigmond: T.M.: Ítéleticlő. Magyar Hírlap. 1969. júl. 84., Sárközi Mátyás: Új T.M.-regény. Új Látóhatár. 1964. febr. 85., Tüskés Tibor: Asszonycsere. Kitépett folyóiratlap.
34
86., SZ.E.: Késő virradat. Népszava. 1967. 12. 87., F.R.: Könyvszemle (Itéletidó). Népszabadság. 1969. máj. 88., Kovács Imre: Új magyar dráma bemutatója Kecskeméten. Szabad Föld. 1964. dec. 89., KV.: Gyorsinterjú Tímár Mátéval. Esti Hírlap. 1964. dec. 90., Bata Imre: Könyszemle (Hazai harangszó). Népszabadság. 91., Kelemen János: Krónikák könyve. Élet és Irodalom. 1979. okt. 92., Laczkó András: Hazai harangszó. Alföld. 1980. 9. 93., Bata Imre: Könyvszemle (Hét marék zsarát). Népszabadság. 1981. ápr. 94., Baranyi Ferenc: Fütty. Népszava. 1982. nov. 95., Tasi József: T.M. 60 éves. Élet és Irodalom. 1982. nov. 96., Rónay László: "Szellemidézés" (Az Isten-széke alatt). Magyar Hírlap. 1989. jan. 97., Kiss Zsuzsanna: Régi röptetőm: T,M. író. Szövetkezet. 1987. jan.
IRODALOMTÖRTÉNETI LEXIKONOK L, A magyar irodalom története. 1945-1975. III/2 kötet. Szerk.: Béládi-Rónai. Akadémiai. 1990. 2., Magyar irodalmi lexikon. Szerk.: Benedek Marcell. III.k. Akad. 1965. 3., Ki kicsoda? Kossuth. 1969. Szerk.: Fonó-Kis. 4., Péter András emlékkönyv. Szeghalom. 1976. Kner. Szerk.: Nagy István. 5., Új Magyar Lexikon. 7. A-Z. Akadémiai. 1972. 6., Fenyő István: Új arcok, új utak. 1961. Szépirodalmi. Három regényíró portréja.
35
c cll
Q. 'Cll
N
:0
~
'O ,: N
oc(
7., Lőrincze Lajos: Édes anyanyelviink. Akadémiai. 1961. 8., Fenyő István: Két évtized. Magvető. 1968. (Tímár Máté: Száz tű hossza). 9., Lőrincze Lajos: Nyelvőrségen. Akadémiai. 1968. 10., Pomogáts Béla: Az újabb magyar irodalom. 1945-81. Gondolat. 1982.
IDEGEN NYELVEN 1., Pózni swit. (Késő virradat - lengyelül). Ford. HalUla Kuzniarska. Wydawnictwo Ministerstwa, Obrony Narodowej Warsawa. 1969. ·2., Technik und Mensch. 1990. 2. sz. Wupperta1. T.M.: Velchen Went hat der Mensch, weun er zuclem eén Ungar ist. 3., Vihr. Magyar elbeszélések. Moszkva. 1973. Benne: T.M.: Szvjascsennik. 4., Novie Vengerszki Raszkazi. Moszkva. 1965. ProgTesz Kiadó. T.M.: Imre Hangya Gustavscsik. 5., Puti Szvobodí. Moszkva. 1964. Innout. Lit. T.M.: Davilinja na Holme. 6., Jonne ühe Sonan. (Diószegi A.). Corvina. T.M.: Hundert Nadellingen (ford. V Ziegler). 7., Septini Kreiceri. Licsma (?) Kiadó, Riga. 1966. T.M.: Imre Hangya (lett) 8., Innontrannaja Sitvatura. 1970. 3. Popravka K Szudibe (?) 9., Zvezda. 1963. 4. Moszkva. Imre Hangya. 10., Who's Who in the World. Chicago. 1979. T.M. 11., International Autors and Writers - Who's Who. 1976. Cambridge. 37
12., Ainsas tilgas kogumeri. Észt nyilatkozat: "Kodumaa". 1961. jún. 13., Ungari Kirjanikud Tallinas. Híranyag a Noorte Haal. 1961. jún. 14., Keel ja Küjandus. 4. ápr. 1962. Radó György. 15., Oh, gue l innocent a froid. Revue Hongroise. 1960. febr. ford. Pál Hureti. 16., Ungarische Rundschau. 1960. jan. Wo meine Wiege stand.
38
Az
Endrődi Tájház
Sublód, tükör és a falitéka alkotja a szoba további berendezését. Padozata döngölt, majd felmázolt föld, házi szövésű pokróccalleterítve. Konyha: A konyha közepén asztal áll. Mögötte van az úgynevezett csikóWzhely. A falon kisebb és nagyobb festett cseréptálak vannak felakasztva. Nagyon érdekesek a különféle mintázatú vaj formák, amelyek a falon, a tálak alatt láthatók. A konyha egyik szekrénye a tálas, amelyben a tányérok, főzőfazekak, csuprok, bögrék voltak tárolva. A másik szekrénye a konyhának a kredenc, ami ugyancsak különféle edények tárolására szolgált. Kisszoba: A kisszoba berendezése már polgáriasabb jellegű. Bútorzata: almárium, fiók os kanapé, asztal, vetett ágy. Az ágyon lévő párnák huzata horgolással (pókos) és Iyukhímzéssel van díszítve. Az ágy végében gyönyörű selyemkendők (vasárnapos kendők) lógnak fogasra akasztva. A falakat szentképek díszítik. Kamra: A kisszobából nyílik a kamra, amely az élelem és az éppen a konyhában nem használatos fazekak, tepsi k és egyéb élelemtároló edények tárolóhelye. KiUső kamra a hombánaI: Ez a helyiség a ház hátsó felében az udvarról nyílik. Itt látható a paraszti háztartás és gazdálkodás megannyi eszköze (szólőprés, a kenyérsütés és a kenderfeldolgozás eszközei). A néprajzi kiállítást a kocsiszínben látható lőcsös kocsi, valamint az istálló zálja. A Tájház melletti épületben a "Bepillantás Endrőd régmúltjába" című régészeti kiállítás, a csizmadia mesterséget bemutató ipartörténeti anyag, a Tímár Máté emlékszoba, valamint Kunkovács László fotóművész fotákiállítása tekinthető meg. Szerző: Szonda István
39