The the V. cycle of the Structured Dialogue: “Enabling all young people to engage in a diverse, connected and inclusive Europe, Ready for life, ready for society”
I. Módszertan Az V. ciklus konzultációja Magyarországon két nagyobb blokkból épült fel. 1. Első ütemben készítettünk nyolc fókuszcsoportos interjút, közülük egyet a fővárosban, Budapesten, a többit pedig a hét régióban elosztva. Ennek során fiatalokat, fiatalok (választott vagy önkéntes) képviselőit, illetve ifjúságsegítőket kérdeztünk meg a guiding question-ök témáiban. Egy-egy csoportos beszélgetés hossza hozzávetőleg 1,5 óra volt, hogy mindenki lehetőséget kapjon minden kérdésben megnyilvánulni. Csoportonként 6-8 fő vett részt a beszélgetéseken (a két moderátoron kívül). 2. A második ütemben, a csoportok lezárulta után, az előkészítő anyagok és eddig elhangzottak alapján készítettünk egy olyan kérdőívet, amely 500 fős, online mintán került lekérdezésre a 15-30 éves korosztályban. A kérdőív reprezentatív volt korra, nemre (15-24 éves és 25-30 éves korosztály), valamint iskolai végzettségre (alap-középfok és felsőfok). A kérdéseket átfogalmazva, a fiatalok nyelvére lefordítva, aktuális élethelyzetükhöz igazítva tettük fel, hogy minél érthetőbbek legyenek a 15-től 30 éves korosztály számára, illetve, hogy minél könnyebben válaszoljanak rájuk a megkérdezettek. Ezáltal próbáltunk minél pontosabb és hasznosabb információkhoz jutni.
II. A konzultáció vezérkérdéseihez kapcsolódó válaszok témánként 1. What changes in society are you concerned about and what do you need to be able to adapt to such changes? What would make you feel more secure? A kérdőíves felmérésben rákérdeztünk néhány, a fókuszcsoportos interjúkban felmerült, a fiatalok szerint a 21. századra jellemző társadalmi változásra, hogy milyen érzésekkel viseltetnek irántuk. • Inkább aggasztónak, bizonytalanságot keltőnek tekintették a megkérdezettek az alábbiakat: növekvő munkanélküliség, a nagyszülőkkel eltölthető évek számának csökkenése, idősödő társadalom, válások számának növekedése, családszerkezeti átalakulások, kevesebb gyermek születik, a digitális világ egyre nagyobb hatást gyakorol a mindennapokra, a jövő kiszámíthatatlansága, ugyanakkor szabadon alakíthatósága, az oktatási rendszer átalakulása, az általános életszínvonal növekedése, de közben az egyes társadalmi csoportok közti különbségek növekedése. • Inkább megnyugtatónak tekintették a fiatalok az alábbiakat: sokkal többféle munka közül lehet választani, a digitális világ egyre több embernek hozzáférhető, egyre több, és szinte bármilyen információhoz hozzá lehet férni, a technológiai fejlődés sebessége, élethosszig tartó tanulás lehetősége. • Nyitott kérdésben még az alábbi (kimondottan) társadalmi változásokat említették jellemzően, mint amik foglalkoztatják őket: bevándorlás, társadalmi tolerancia és befogadás növekedése szemben az emberi kapcsolatok szétesésével, önálló egzisztencia
megteremtése
egyre
nehezebb,
nyugdíjkorhatár emelkedése, növekvő szegénység.
illetve
fenntartaniuk
magukat,
Arra a nyitott kérdésre, hogy „Milyen képességekre lenne szükséged ahhoz, hogy követni tudd a gyorsan változó világot?”, az alábbi legjellemzőbb válaszok érkeztek: • több idő, mobilitási lehetőség, információhoz való hozzáférés, magasabb bérek, anyagi biztonság, internethozzáférés, egészség, • alkalmazkodó képesség, jó mentális képességek, rugalmasság, nyitottság, önbizalom, előrelátás, kitartás, kíváncsiság, motiváció, találékonyság, jó memória, innovációs készség, figyelmesség, megfelelő időbeosztás képessége, céltudatosság, kapcsolatok, információ gyors befogadásának képessége, szorgalom, érzéketlenség, felületesség, • technológiai és informatikai ismeretek, a gyorsuló világhoz igazodó oktatás, idegen nyelvek ismerete, • szuperhős képességek, mint például gondolatolvasás, jövőbe látás, időutazás, teleportálás, amik nem tartoznak a komolyan vehető válaszok közé, azonban olyan magas az említésszám, hogy mégis bekerültek a felsorolásba. A korábbi zárt kérdésre érkezett válaszokkal összhangban, ahol a munkanélküliség, mint kiemelten aggasztó tényező szerepelt, az itt megfogalmazott válaszok is többségükben a munka világához, illetve az anyagi szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak. Kiemelten fontosak még az értelmi képességek, az intelligencia, oktatás szerepe. Nyitott formában feltettük azt a kérdést is, hogy „A létbiztonsággal kapcsolatban, illetve a jövőre vonatkozó terveid tekintetében mi növelné a biztonságérzetedet?” Itt az alábbiakat említették leggyakrabban: • több pénz, biztos munkahely és lakóhely, anyagi biztonság megteremtésének lehetősége,
• oktatási rendszer javulása (a jelenlegi változások a korábbi kérdésre kapott válaszok alapján inkább aggasztónak tűnnek a fiatalok számára), továbbtanulási lehetőség, egészségügyi reformok, társadalmi egyenlőtlenségek csökkenése, olcsóbb lakások vagy albérletek, kiszámíthatóság, • fegyvertartás
engedélyezése
és
fegyvertartás
tiltása,
közbiztonság
növelése,
szélsőségek visszaszorulása, háborúfenyegetettség megszűnése, katonaság, • párkapcsolat, biztos családi háttér, családalapítás, vallásos hit, stabil értékrend, • bevándorlók kérdésének megoldása, • külföldre költözés lehetősége.
2. What would help you connect more and build trust with people from a different cultural, social, economic, religious background than yours? Ebben a témában a legnagyobb támpontot a fókuszcsoportos beszélgetések jelentették, hiszen ez egy olyan, érzékenyebb kérdés, amelyet leginkább a háttértényezők, mozgatórugók megértése után tudunk megválaszolni, illetve, ha konkrét eseteket vizsgálunk meg. Ezen interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy ahhoz, hogy egy másik kultúrába, társadalmi, gazdasági, vagy vallási csoportba tartozó személlyel valaki szívesen lépjen kapcsolatba, meg kell ismernie (őt és a kultúráját). Ez alapvetően bármilyen idegen emberre igaz, azonban vannak olyan gátak, amelyek szembeötlőbbek ezekkel a csoportokkal szemben, és amiket ezek miatt nehezebb leküzdeni. • Külső tényezők: nyelv, külső (pl. öltözködés, igényesség/igénytelenség), szimpátia, sztereotip filmek, média befolyásolása, kulturális különbségek, egymásra utaltság,
család, közvetítő személy, általánosítás, egy közös esemény, közösségi tér, ahol össze lehet gyűlni, közös tevékenység, politika, testi vagy szellemi fogyatékosság, anyagi helyzet, • Belső tényezők: értékrend, szokások, megvan-e a kölcsönös nyitási szándék, alkalmazkodási készség, félelem az ismeretlentől, nem megszokottól, személyiség, kreativitás, nyitottság, elfogadás, kíváncsiság, önismeret mértéke, vallás, empátia, figyelmesség, törődés, szeretet, tisztelet, tolerancia, hasonló ízlés (pl. zene), érdeklődés, segítőkészség. A legtöbb csoportban felmerült, hogy a legnagyobb akadályt számukra a radikalitás jelenti, illetve leginkább azokkal a személyekkel, csoportokkal szemben éreznek félelmet, ellenszenvet, vagy legalább gyanakvást, akiket radikálisnak gondolnak.
3.
What can be done to avoid the stigmatization of vulnerable young people and provide them with equal opportunities in society?
A korosztályba tartozók széles köre tartozik a sérülékeny fiatalok közé, így szinte mindenkinek
van
valamilyen
tapasztalata
velük
kapcsolatban.
A
fókuszcsoportos
beszélgetések résztvevői leginkább beilleszkedési zavarokként szembesülnek a problémával. A kérdőívben megkérdezettek szerint a családnak, szakembereknek és az államnak a feladata leginkább segíteni a sérülékeny fiatalokat, hogy jobb helyzetbe kerüljenek, míg a politikusoknak és kortársaknak a legkevésbé (ez nem igaz a barátokra) a válaszlehetőségként megadott kategóriák közül. De minden szereplőt felelőssé tesz a válaszadók legalább
harmada, amiből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok fontosnak tartják a sérülékeny fiatalok helyzetének javítását. Arra a nyitott kérdésre, hogy milyen jellegű segítségre lenne szüksége leginkább az ifjúság ezen részének, az alábbi legjellemzőbb válaszok érkeztek: • anyagi támogatás (létbiztonság), mentálhigiénés támogatás, megfelelő oktatás, szakemberek, • iskolai, munkahelyi, közösségi beilleszkedés segítése, • akadálymentesítés, munkahelyteremtés, • több idő, amikor szakértők, segítők, önkéntesek stb. foglalkoznak velük, • társadalmi befogadás növelése, másság megismerése, • család, barátok támogatása, szeretet.
4. What do you think makes you feel that you belong to a local community, to society, to Europe? A kérdőíves lekérdezés adatai alapján a válaszadók jellemzően diákszervezetekhez, sportklubokhoz kapcsolódtak, illetve hagyományőrző, kulturális és jótékonysági szervezetek munkájában vettek részt az elmúlt évben. A csatlakozás három legjellemzőbb oka a kérdőívben felsorolt lehetőségek közül: a szabadidő hasznos eltöltése, a szórakozás és örömforrás, illetve a természet és az állatvilág értékeinek megóvása (több választásos felsorolásnál: 45,4%, 44,8%, 40,6%).
A fókuszcsoportos interjúk alapján a helyi közösséghez való tartozás a kisebb városokban jobban érezhető, mert az ottaniak jobban ismerik egymást, hasonlóak a hétköznapi kihívásaik (pl: közös buszozás az iskolába, munkahelyre a helyi járatokon), mint a nagyvárosban élők. A helyi közösség gyakran baráti közösséget jelentett a megkérdezettek számára, ahol segítik és ismerik egymást a tagok és van közös (közösségi) céljuk, továbbá megbecsülik és emberszámba veszik őket, a közösség tagjait érdekli, hogy ki hogyan érzi magát. A magyar társadalomhoz való tartozás főbb motivációi a magyar kultúra, a szokások, a sajátos konyha, a kissé pesszimista közhangulat és az, hogy Magyarországra született és itt nevelkedett valaki, továbbá a magyar nyelv ismerete, illetve a sport szeretete / a sportolás (vizi sportokban jól szerepelnek a magyarok a nemzetközi versenyeken, illetve a foci). Az európai közösséghez való tartozást nehezebb meghatározni, mert Európa nagyon színes. Jellemzően azok, akik többet utaztak Európán kívül (Ázsiában, vagy Amerikában) érzik a különbséget. A többieknek a munkaerő szabad áramlása, az egyes tagállamok könnyebb elérhetősége, a nemek egyenjogúsága, a pályázati lehetőségek, a különböző országokban végzett önkéntesség jelentik elsősorban az Európához való tartozást. Azon fiatalok, akik többször jártak külföldön, tapasztalták, hogy sok, más tagállamból származó kortársuk nem tudja, hogy hol van Magyarország, vagy, hogy csak az aktuálpolitikáról ismerik hazánkat, mást nem tudnak rólunk. Többen kifejezték, hogy nehéz az európai egység, mert annyira sokszínű Európa, hogy nehéz összefogni.
A kérdőíves, 500 fős minta válaszadóinál a magyar társadalomhoz, illetve az európai közösséghez való tartozás érzését egy 10 fokú skálán vizsgáltuk. Az átlagok alapján elmondható, hogy a fiatalok nagyobb mértékben érzik a magyar társadalomhoz tartozónak magukat, mint az európai közösséghez Ezt alátámasztani látszik az adott közösséghez való tartozás pozitív/negatív érzése. A fiatalok mindkét (a magyar társadalomhoz és az európai) közösséghez pozitív érzésekkel kapcsolódnak, mértékük kissé eltérő (magyar: 72%, európai: 68,55%).
5. What competences would help you when you are facing difficult situations? A fiatalokat megkérdeztük az őket érintő nehéz élethelyzetekről. Jellemzően a betegséget és a belőle fakadó elszigeteltséget, a konfliktus helyzeteket, a közeli hozzátartozó halálát, a pályaválasztási nehézségeket, a fiatalokat is érintő munkanélküliséget, illetve a családon belüli feszült helyzetet és válást emelték ki. Mindezen szituációkban megterhelő számukra a bizonytalanság. Kérdőíves felmérésben azon képességeket szedték össze a fiatalok, melyek a nehéz helyzetekben való megküzdés során segít(het)ik őket. Az online kérdőívben nyitott kérdésre válaszolva írhatták le meglátásukat; s meglepően sokan nyilvánítottak véleményt. A kitartást, az önbizalmat, a türelmet és a talpraesettséget írták le a legtöbbet. Ezeken kívül a magyar
fiatalok
az
akaraterejüket,
kreativitásukat,
belső
optimizmusukat használják a nehézségekkel való megküzdésre.
(lelki)
stabilitásukat
és
Kiemelték a fiatalok, hogy a képességeken túl fontos számukra, hogy oda tudjanak fordulni olyan családtagokhoz és barátokhoz segítséget kérni, akikkel bizalmi kapcsolatban állnak.
6. What would you need to fully realize your potential and help others to realize theirs? A téma érzékenysége és egyedisége miatt a válaszok megtalálásában támpontot a fókuszcsoportos
beszélgetések
jelentettek.
A
fókuszcsoportok
tapasztalata
alapján
elmondható, hogy azok a fiatalok, akik több és téma-centrikus csoportos beszélgetésen vettek részt pl. az iskolában, barátokkal, azok jobban tudnak reflektálni mind önmagukra (viszonyulásaikra, motivációikra, céljaikra), mind a kortársaik megnyilvánulásaira, s a velük való kapcsolatukra. A fiatalok a bennük rejlő képességek jobb felismerésére általában a kortársakkal való kapcsolatot, az egymásnak adott visszajelzéseket veszik alapul, melyeket jellemzően közösségben töltött idő alatt kapnak és adnak. Fontosak számukra azonban a másoktól (felnőttektől, fiatalabbaktól, illetve idegenektől) kapott visszajelzések is. Ezeket nem mindig veszik magukra, de jellemzően elgondolkoznak rajtuk. Többen említették a sportot, illetve az új élethelyzeteket és buktatókat, mint kihívásokat, amelyek rávilágítanak, hogy kiben milyen adottság és további kibontakoztatható lehetőség van. A fiatalok többsége leginkább barátjának ad visszajelzéseket arról, hogy hogyan látja a másikat; és olykor ötleteket is, hogy miben próbálja ki magát. Mivel a barátokkal sok időt töltenek el, látják a társaik fejlődését is.
