Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása

Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Dokumentum: Értékelés és javaslatok megfogalmazása („Tanácsadás: back office”)

ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára”

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................... 2 Ábra jegyzék ........................................................................................................................ 2 Bevezető és vezetői összefoglaló ............................................................................................. 3 Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat-ellátás alapvetései ............................................................. 4 Operatív üzemeltetési (feladat-ellátási) modell, és annak történelmi kialakulása ........................... 6 Finanszírozási modell és a gazdaságos üzemméret kialakulása .................................................... 7 Alternatív üzemeltetési (feladat-ellátási) modellek felvetése és megvalósíthatóságának vizsgálata .. 8 Következtetések .................................................................................................................. 11 A javasolt fejlesztési feladatok, és az ezekhez tartozó rövid, közép és hosszú távú lépések .......... 13 A lakossági felmérés elkészítése fejlesztési feladat előkészítése ................................................ 15 Összegzés .......................................................................................................................... 18

Ábra jegyzék 1. ábra – A jelenlegi feladat ellátási modell kialakulása - Saját szerkesztés ................................... 7 2. ábra – Finanszírozási modell és a gazdaságos üzemméret kialakulása – Saját szerkesztés .......... 8 3. ábra – Alternatív feladat-ellátási modellek vizsgálata – Saját szerkesztés ................................. 9 4. ábra – Alternatív feladat-ellátási modellek kiértékelése – Saját szerkesztés ............................ 10 5. ábra – Feladat ellátás jelenlegi rendszere, mint jó gyakorlat – Saját szerkesztés ..................... 11 6. ábra – Étkezési tudatosság kialakítása – Saját szerkesztés ................................................... 13 7. ábra – A kérdőívek célcsoportjának javasolt megbontása – Saját szerkesztés ......................... 15

Bevezető és vezetői összefoglaló A tanácsadási folyamat során szükséges lépések voltak a nem önkormányzati szolgáltatásnyújtók körének meghatározása, a költségek feltérképezése, finanszírozási és feladat ellátási modellek kidolgozása, ezek összevetése a jelenleg működő rendszerrel, következtetések levonása, jó gyakorlatok azonosítása és kiterjesztése azokra az intézményekre, ahol ezek jelenleg még nem működnek. Ezeket a feladatokat az alább leírt módon valósítottuk meg és mutatjuk be jelen dokumentumban. A Tanulmány szerkezete, a tanácsadási tevékenység bemutatása: A helyzetfelmérés során felmértük a nem önkormányzati szolgáltatásnyújtók körét, és megismertük az általuk megvalósított jelenlegi közétkeztetési gyakorlat működésének finanszírozási és feladat-ellátási modelljét. A modellt jelen dokumentumban ábrázoljuk. A jelenlegi modell mellett a workshopon felvetett fejlesztési javaslatok alapján kidolgoztunk két lehetséges alternatív modellt is, és megvizsgáltuk hogy a jelenleg alkalmazott modell jó gyakorlatot valósít-e meg, vagy az alternatív modellek megfelelőbb feladatellátást tennének-e lehetővé. Az értékelést és összehasonlítást az alábbi szempontok figyelembevételével végeztük el: o Üzemméret o Költségek o Lakossági igények Azt találtuk, hogy a jelenleg működő modell rövid és közép távon gazdaságosabban működtethető ahhoz viszonyítva, mintha kialakítanánk és működtetnénk a felvázolt két alternatív modell bármelyikét a jelenlegi költségtérítési keretrendszerben. A jelenlegi működésben azonosítottunk jó gyakorlatokat és fejlesztendő területeket, melyeket a dokumentum későbbi részeiben részletezünk. A jó gyakorlatok azonosítása során arra koncentráltunk, hogy vajon az azonosított jó gyakorlatok egyaránt vonatkoznak, vagy kiterjeszthetőek-e a Szociális és Gyermekvédelmi intézményekre is, valamint hogy az alkalmazott gyakorlatok megismerése során találunk-e egyéb olyan területeket, ahol bármely közétkeztetett intézmény tekintetében javíthatunk a jelenlegi szolgáltatás költségén, minőségén, tekintetbe véve a gazdaságossági és állampolgári szempontokat. A fejlesztendő területeken a műhelymunkák keretében megkezdtük a jó gyakorlatok kialakítását, illetve felvázoltuk a javasolt fejlesztési feladatokat és az ezekhez tartozó rövid, közép és hosszú távú lépéseket.

Az azonosított fejlesztendő területek számbavételekor azt találtuk, hogy az előző pontban vizsgált szempontok közül a lakossági visszajelzések rendszere és az étkeztetés célcsoportjainak „étkezési tudatossága” az a terület, melyen a hosszú távú fejlesztés érdekében elsődlegesen változtatásokat célszerű eszközölnünk. Legelőször is ki kell alakítanunk ennek sztenderdizált rendszerét. Fontos hozzáadott értéket teremthet a város közétkeztetése számára, ha az érintett lakosság naprakész információkkal rendelkezik az étkeztetéssel kapcsolatosan: javul a választási lehetőségek ismertsége és az ezek iránt tanusított érdeklődés, kialakul az igényesség, az állampolgári igények nagyobb hatékonysággal visszajelzésre kerülnek, az étkeztetők és étkeztetettek közötti kapcsolódási felületek interaktívabbá válnak. Ez szükséges ahhoz, hogy az étkeztetési modell hosszú távú alakulásában a jelenleg legnagyobb súllyal szereplő üzemméreti és költség szempontok mellett fokozatosan az állampolgári és minőségi szempontok is megfelelő fórumot és súlyt kaphassanak. A modell alapján a lakosság tudatos bevonásának illetve részvételének részarány növekedése (mind véleménnyilvánítás, mind étkezések száma tekintetében) várhatóan emelő hatással jár a szolgáltatás minőségére nézve mind üzemméreti, mind érdekérvényesítési szempontok miatt.

Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat-ellátás alapvetései A műhelymunkák során felmértük a nem önkormányzati szolgáltatásnyújtók, külső étkeztetési beszállítók által megvalósított operatív üzemeltetési modellt, mely segítségével a közétkeztetés jelenlegi hálózatát az általuk ellátott intézményekben üzemeltetik. A DMJVÖ közétkeztetési feladatai az alábbi intézmény fajtákra terjednek ki: Intézmények típusai csoportosítva

DMJVÖ étkeztetési feladatai közé tartozik?

Intézmények típusai csoportosítva

DMJVÖ étkeztetési feladatai közé tartozik?

1.gyermek- és diák/ifjúságélelmezés, típusai: bölcsődések, óvodások, általános és középiskolások, szakmunkástanulók, egyetemi és főiskolai hallgatók, a különböző kollégiumok és gyermekotthonok lakóinak szervezett élelmezése

Igen, kivétel egyetemi és főiskolai hallgatók

2. honvédségi étkeztetés

Nem

3. fekvőbeteg-, és szociális intézetekben nyújtott ellátás: tartós bentlakást és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, például: idősek klubja

Igen

Megjegyzés: gyermekek átmeneti otthona van csak, mert a tartósan bentlakásos otthonok állami fenntartás alá kerültek.

Az étkezés önállóan is igénybe vehető szociális alapszolgáltatás, mely kötelező önkormányzati feladat. Az „idősek klubjai” a Városi Szociális Szolgálat keretein belül gondozási központokban működnek és nappali ellátást biztosítanak, melynek keretében étkezésre is van lehetőség. Az Idősek Gondozóháza átmeneti (bentlakásos) ellátást nyújt az Idősek Háza szervezeti egységeként. A Városi Szociális Szolgálatnál nincs kiszállítás, az ételt a gondozási központokban lehet átvenni vagy elfogyasztani. Van kiskorú fogyatékosok nappali ellátása is, a Városi Szociális Szolgálaton belül. Fekvőbeteg étkeztetés nincs a DMJV feladatai között

4. büntetés-végrehajtás élelmezése;

Nem

Intézmények típusai csoportosítva

DMJVÖ étkeztetési feladatai közé tartozik?

5. egyéb: hajléktalan étkeztetés, menekültétkeztetés;

Igen, hajléktalan étkeztetés (a Városi Szociális Szolgálat Ruyter utcai telephelyén étkezhetnek, vagy onnan viszi el, „népkonyha” megnevezéssel van feltüntetve a normája a költségvetésben) Menekült-étkeztetés nincs a DMJV feladatai között.

Operatív üzemeltetési (feladat-ellátási) modell, és annak történelmi kialakulása A következő ábra segítségével szemléletesen bemutatjuk a feladat-ellátás alapmodelljét és annak lényeges változási tendenciáit az elmúlt bő egy évtizedben.

1. ábra – A jelenlegi feladat ellátási modell kialakulása - Saját szerkesztés Az étkeztetésben jelenleg alkalmazott főzőkonyhák és tálalókonyhák rendszere 8 nagy főzőkonyhával dolgozik, melyekből az ételt az intézményi tálalókonyhákba szállítják át az étkeztetéshez. Ezek a főzőkonyhák általában 800-1800 fő kiszolgálását képesek ellátni.

Finanszírozási modell és a gazdaságos üzemméret kialakulása A műhelymunkák keretében feltártuk a DMJVÖ közétkeztetési feladatainak finanszírozási modelljét, melyet a következő ábra mutat be. Az ábrán feltüntettük a finanszírozási struktúra hatását gazdaságos üzemméret kialakulására:

2. ábra

–

Finanszírozási modell és a gazdaságos üzemméret kialakulása – Saját szerkesztés

Üzemméret és költség számítások: A jelenleg alkalmazott élelmiszer nyersanyagnormák és az alkalmazott rezsikulcs nagysága mellett a workshopon elhangzott, hogy a gazdaságos üzemméret 700-800 fő felett van, ezért alkalmaznak 1000 fő körüli, vagy annál is nagyobb konyhákat. Jelenleg kb. 12 000 főt 8 konyha étkeztet, ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 1500-1600 főt kiszolgáló főzőkonyhák a jellemzőek (a jelzett tartalékot is beleszámítva).

Alternatív üzemeltetési (feladat-ellátási) modellek felvetése és megvalósíthatóságának vizsgálata A műhelymunkák keretében felállítottunk két alternatív feladat-ellátási modellt. Mindkét modellben az jelentette a változást a jelenlegi helyzethez képest, hogy főzőkonyhákat alakítanánk ki néhány tálalókonyha helyett, mely segítségével növelhető lenne az intézmé-

nyek rugalmassága, valamint közvetlenebbül figyelembe vehetők lennének a helyi fogyasztók érdekei. Az alternatív modellek között az jelentette a különbséget, hogy az említett többlet főzőkonyhákat ki üzemeltetné: a DMJVÖ, vagy pedig külső beszállító. A modellek felállítását követően megvizsgáltuk, hogy ezek az alternatívák javítanának-e a jelenlegi feladat-ellátás rendjén:

3. ábra

–

Alternatív feladat-ellátási modellek vizsgálata – Saját szerkesztés

Értékelés és összehasonlítás szempontjai: Az alternatív feladat ellátási modelleket az alábbi szempontok alapján vizsgáltuk meg 1. Üzemméret – A korábban elhangzott információk alapján, melyet egyéb önkormányzatok gyakorlatából merített tapasztalataink megerősítenek, a gazdaságos

üzemméretek a főzőkonyhák esetében azt feltételezik, hogy minimum 700-800 főt lát el az adott főzőkonyha. A tapasztalat szerint ennél kisebb főzőkonyhák jellemzően nem üzemeltethetőek gazdaságosan. Jelenleg a debreceni közétkeztetésben gazdaságos üzemmérettel működik a 8 főzőkonyha (1500-1600 fő ellátása/főzőkonyha), mely képes ellátni az igényeket, ám a jelenleginél lényegesen több főzőkonyha alkalmazása a pótlólagos főzőkonyhák számának növelésével egyre gazdaságtalanabb lenne. Megállapíthatjuk, hogy üzemméreti szempontból körülbelül másfélszeresére lehetne növelni a főzőkonyhák számát, ha más tényező hatását nem vennénk figyelembe. A másik fő al-szempont az üzemméret tekintetében a jelenlegi (esetlegesen átalakítandó) tálalókonyhák nagysága. Fontos lenne, hogy legyenek olyan tálalókonyhák, melyeket gazdaságos üzemméretű főzőkonyhákká lehetne átalakítani. A jelenlegi legnagyobb tálalókonyhák 500 főt látnak el, ezekből azonban kevés van, inkább ennél kisebb tálalókonyhák a jellemzőek. Ezekből a tálalókonyhákból összevonások nélkül az eddig leírt információk alapján nem lehetne üzemgazdaságossági szempontokból megfelelő méretű főzőkonyhákat kialakítani.

4. ábra

–

Alternatív feladat-ellátási modellek kiértékelése – Saját szerkesztés

2. Költségek – Új főzőkonyhák kialakításakor először azokat a beruházási ráfordításokat kell megfizetni, melyek a főzőkonyhává történő átalakítás engedélyeztetési és infrastrukturális feltételeit megalapozzák. A HACCP élelmiszerbiztonsági előírásoknak

történő megfeleltetés költségei magasak, az ehhez szükséges konyhai eszközigény befektetési szükséglete magas. Ha a jelenlegi, zömében 100-400 fős tálalókonyhákat a gazdaságos üzemméreteknek megfelelően kibővíteni szándékoznánk úgy, hogy azok 1200-1500 fő ellátására alkalmasak legyenek, ez az átalakítás magas ráfordítást igényelne, melyet a bevétel növekedése nem ellensúlyozna a jelenlegi modellben. Várhatóan csökkenne az egységre vetített hatékonyság, mivel a többi már felszerelt konyhát kellene a teljes kapacitásnál alacsonyabb kapacitáson működtetni, miközben már jelenleg is van tartalék főzőkonyha kapacitás a rendszerben. 3. Lakossági igények – Nagyon fontos lenne a lakosság igényeinek folyamatos visszajelzése és érdekérvényesítése. Jelenleg a workshopon megjelent étkeztetési szakemberek együttes és egybehangzó véleménye szerint a lakosság aktivitása a közétkeztetésben mind számosságban, mind a vélemények kommunikálásában, az érdekek érvényesítésében nagyon alacsony. Emiatt az étkeztetés finanszírozási modelljének és feladat-ellátási modelljének kialakulásában ez a tényező alacsony súllyal esik latba.

Következtetések Jó gyakorlat: Feladat ellátási modell és a finanszírozási struktúra illeszkedése: Jó gyakorlatként azonosítottuk, hogy üzemméret és költségek tekintetében illeszkedik a modell a jelenlegi (felülről diktált) finanszírozási struktúrához.

5. ábra

–

Feladat ellátás jelenlegi rendszere, mint jó gyakorlat – Saját szerkesztés

Úgy találtuk, hogy a gazdaságos üzemméretű főzőkonyha üzemeltetése, mely így a költségek tekintetében illeszkedik a jelenlegi finanszírozáshoz, egyaránt megvalósul a szociális és gyermekvédelmi intézmények azon körének tekintetében is, ahol saját konyhát üzemeltetnek.

Javaslat a differenciáltabb norma számítás lehetőségének megvizsgálására: A DMJVÖ étkezési normáinak számítási metódusa alapján jelenleg minden életkorra vonatkoztatva azonos norma összegek keletkeznek. Javasoljuk a norma számítás rendszerének átgondolását olyan módon, hogy az étkezési normák életkori csoportoknak megfelelően kerüljenek meghatározásra az önkormányzat rendeletében. Indoklás: Egy átlagos alsó- és egy átlagos felső tagozatos általános iskolás diák ételadag igénye nem ugyanakkora. A jelenlegi normaszámítás mellett, mely ugyanakkora adagokkal számol minden korosztályra, előfordulhat, hogy az alsó tagozatosoknak átlagosan sok, míg a felső tagozatosoknak átlagosan kevés a számított és főzött ételmennyiség. Viszont, ha az alsó tagozatosoknak nem főzik meg és adják oda a teljes norma szerint járó mennyiséget, akkor a szülők jelenleg jogosan reklamálnak, hogy ez miért nem történik meg, miközben az adott mennyiség ki van fizetve. Egy differenciáltabb norma számítással esetleg a fel nem használt, "moslékba" kerülő étel mennyiségén is lehet csökkenteni. Javaslat további folyamatjavítási lehetőség megvizsgálására: A jó gyakorlatok azonosítása során feltárt, de részletesen nem vizsgált fejlesztendő terület lehet, hogy bár az üzemméretet tekintve a szociális és gyermekvédelmi intézmények konyhái jó gyakorlatot testesítenek meg, azonban az ételek szállítási folyamata és ennek infrastrukturális feltételei esetleg javíthatóak lehetnek. Fejlesztendő terület: Lakossági visszajelzések rendszere, a célcsoportok „étkezési tudatossága”: Fejlesztendő területként azonosítottuk a lakossági visszajelzések rendszerét, a lakosság tudatos részvételének jelenlegi alacsony fokát az étkeztetés irányvonalainak kialakításában. Szükség van az étkeztetés célcsoportjainak minél szélesebb körű bevonására mind az időszerű és informatív visszajelzések, mind az étkeztetésben történő minél nagyobb arányú részvétel tekintetében. Ennek a megközelítésnek további előnye, hogy a bevonáson keresztül növeli az állampolgári öngondoskodás szemléletét.

6. ábra

–

Étkezési tudatosság kialakítása – Saját szerkesztés

A tanácsadási munka során azonosítottunk olyan korábbi lépéseket, melyek az étkezési tudatosság kialakítását célozzák meg, illetve annak valamely elemére hatnak. Ezekkel kapcsolatosan általánosan jellemző vonásnak találtuk, hogy a lépések előremutatóak ugyan, de a gyakorlati megvalósítás, vagy a hasznosulás jelenlegi hatékonysága még alacsony valamilyen okból kifolyólag. Ilyen étkezési tudatosságot növelő lépések például az országos Minta menza program, vagy a Sodexo honlapján található Éltető Egyensúly program, illetve DMJV Önkormányzatának szerepe ezen programokon belül. Ezek mindkettőjére jellemző, hogy jelenlegi étkeztetési szakvélemények által támogatott egészségtudatos táplálkozási alapvelvek bevezetésére törekszik. Úgy találtuk, hogy az ilyen programok létrejötte hasznos kezdeményezés hosszú távon, miközben rövid távon még sok gyakorlati problémát okoz, hogy nem alakult még ki a megfelelő kultúrája. Sokszor például a megfelelő és elfogadott ételbeli alternatívája egy-egy „leváltott” hagyományos ételnek még nem alakult ki, mint ahogy helyenként nincs még kellő tapasztalat a só ízét kiváltó tudatos fűszerhasználat és egyéb szakmai kihívásokat jelentő kérdések tekintetében. Mindeközben a fogadói oldal ellenállása is érezhető az étkezés modern alapelveivel szemben: sok esetben a fogyasztói igények sem feltétlenül tartanak még lépést az új egészség tudatos elvekkel.

A javasolt fejlesztési feladatok, és az ezekhez tartozó rövid, közép és hosszú távú lépések A lépésekhez szükséges koordinációs és egyéb jól behatárolható feladatok vonatkozásában javasoljuk, hogy az étkeztetéssel kapcsolatos koordinációs feladatok elvégzésére és az ét-

kezési tudatosság fejlesztésére egy dedikált gazda kerüljön kijelölésre DMJV Önkormányzatán belül. Előnyös, ha a kijelölt koordinációs és fejlesztési felelős szervezetileg elkülönül az étkeztetés operatív működtetéséért felelős egységtől, és kifejezetten a lent részletezett fejlesztési lépések kidolgozásáért, megtételéért, az étkeztetésben érintett területek és intézmények közötti, valamint az ellátottak felé történő kommunikációs csatornák működéséért és fejlesztéséért felel. Javasolt fejlesztési feladat Lakossági felmérés elkészítése

Lépés megnevezése

Javasolt időtáv



Rövid táv (6 hónapon belül)

 

   „Kommunikációs terv az étkezési tudatosság növelésére” elkészítése











Felelősök, határidők kijelölése A felmérés részletes kidolgozása Az egyes célcsoportok végleges kérdőíveinek kidolgozása a jelen dokumentumban található táblázatok és célcsoport meghatározások alapjá A kérdőívek kinyomtatása és szétosztása A kitöltött kérdőívek öszszegyűjtése A kitöltött kérdőívek feldolgozása Az „Étkezési tudatosság” fejlesztési feladatainak részletes kidolgozása a felmérés eredményeire alapozva Jelenlegi kapcsolódási pontok és formák felmérése További lehetséges kapcsolódási pontok keresése Kommunikációs tartalom kialakítása és egységesítése Fejlesztési lépések meghatározása és megtétele

Közép és hosszú táv (6 hónap – 3 év)

Javasolt fejlesztési feladat Kommunikációs terv nyomonkövetése

Lépés megnevezése

Javasolt időtáv



Közép és hosszú táv (6 hónap – 3 év)

Kommunikációs terv megvalósulásának nyomonkövetése

A lakossági felmérés elkészítése fejlesztési feladat előkészítése A lakossági felmérés kérdés-rendszerének elkészítése: A javasolt fejlesztési feladatok között szereplő lakossági felméréshez kapcsolódóan, annak előkészítéseként részben csoport munka, részben back-office tanácsadás keretében elkészítettük a felmérés kérdésrendszerét. A kérdőívek célcsoportjának javasolt megbontása: A következő ábrában szemléltetjük a célcsoportokat, ahol pirossal emeltük ki a felmérés szempontjából legfontosabbnak tekintett célcsoportot. A 14 év feletti fiatalok körében a legmagasabb az étkeztetési szolgáltatást igénybe nem vevők száma.

7. ábra

–

A kérdőívek célcsoportjának javasolt megbontása – Saját szerkesztés

A tervezett kérdések, a hozzájuk várt válaszok típusa, és a vonatkoztatási célcsoportok Kérdés Ételekkel kapcsolatos kérdések

Válasz típusa

Célcsoport

Kérdés Milyennek tartja az ételek ízét? Milyennek tartja az ételek minőségét? Milyennek tartja az ételek változatosságát? Mennyire tartja megfelelőnek az ételek mennyiségét Étkezéssel kapcsolatos kérdések Mennyire tartja tisztának, higiénikusnak az evőeszközöket, tányérokat, poharakat? Milyennek tartja az étkezőhelység higiéniáját? Milyennek találja az ételek hőmérsékletét? Mennyire tartja megfelelőnek az ételek mennyiségét Mennyire tartja megfelelőnek az étkezésre elegendő időt? Térítési díjak mértékével kapcsolatos kérdések Ön szerint a térítési díjak arányban állnak az ételek minőségével? Mennyire tartja magasnak / alacsonynak a térítési díjakat?

Válasz típusa 1-től 5-ig skála 1-től 5-ig skála 1-től 5-ig skála 1-től 5-ig skála

Célcsoport 1,3 1,3 1,3 1,3

1-től 5-ig skála

1,3

1-től 1-től 1-től 1-től

1,3 1,3 1,3 1,3

5-ig 5-ig 5-ig 5-ig

skála skála skála skála

Igen / Nem, miért? 1-től 5-ig skála

Kérdés „Értesült-e róla?” típusú kérdések Értesült Ön róla, hogy a térítési díjakat csoportos beszedési megbízással, személyes megjelenés nélkül automatikusan is lehet fizetni? Értesült Ön róla, hogy az ételeket szállító vállalkozások rendszeresen tartanak nyílt napot, ahol tájékozódni lehet az ételek elkészítéséről, minőségéről, egyebekről? Értesült Ön róla, hogy lehetőség nyílik másik intézményben is étkezni? Értesült'-e róla, hogy betegség, hiányzás esetén az ételeket ételhordóban haza is lehet vinni? (általános és középiskolákban) Értesült Ön arról, hogy a menüt dietetikus szakemberek állítják össze? Értesült Ön arról, hogy rendszeresen kerülnek megszervezésre étkezési tudatosító programok? Értesült Ön róla, hogy az étkezést az előző napon … óráig le lehet mondani, amennyiben nincs rá szükség? Tudja Ön, hogy az Önkormányzat átlagosan X-szer fizet többet egy-egy étkezésért, mint amennyibe listaáron (támogatás nélkül) kerül?

Válasz típusa

1,3 1,2,3,4

Célcsoport

Igen / Nem

1,2

Igen / Nem

1,2,3,4

Igen / Nem

1,2,3,4

Igen / Nem

1,2,3,4

Igen / Nem

1,2,3,4

Igen / Nem

1,2,3,4

Igen / Nem

1,3

Igen / Nem

1,2, 3

Kérdés Egyéb kérdések Jelenleg honnan szerez tudomást az étkezéssel / étkeztetéssel kapcsolatos információkról? Honnan szeretne tudomást szerezni az étkezéssel / étkeztetéssel kapcsolatos információkról? Hogyan fizetné inkább a térítési díjat?

Élne Ön a lehetőséggel, ha a térítési díjat bankkártyával is lehetne fizetni? Támogatja-e, hogy az iskolákban a balesetvédelmi oktatáshoz hasonlóan az egészséges táplálkozás is különálló témaként / programként szerepeljen? Szeretné megkapni az étlapot e-mailben? Ön vagy hozzátartozója főz otthon? Ajánlaná a jelenlegi étkezési rendszert barátjának, ismerősének? Ön szerint többen étkeznének, ha az étkezők modernebben / hangulatosabban lennének kialakítva? Néhányfős box-ok, zene, wifi, stb.? Ön szerint változott-e az ételek minősége az elmúlt néhány évben?

Válasz típus

Célcsoport

Felelet választós

1,3

Felelet választós

1,3

Felelet választós (készpénz, bankkártya, Szépkártya, átutalás, csoportos beszedési megbízás) Igen / Nem

1

Igen / Nem

1,2

Igen / Nem Igen / Nem Igen / Nem, Miért?

1,3 1,2,3,4 1,3

Igen / Nem, Miért?

1,3

1-től 5-ig skála

1,3

Kérdés Szabadszavas kérdések Ön szerint hogyan lehetne növelni az étkező gyermekek számát? Ön szerint hogyan lehetne csökkenteni a feleslegesen elkészített ételek mennyiségét? Ön miért nem veszi igénybe az étkeztetési szolgáltatást?

Válasz típus

1

Célcsoport

Szabadszavas 1,2,3,4 Szabadszavas 1,2,3,4 Szabadszavas 2,4

A végleges kérdőívek a fenti táblázatnak megfelelően kialakíthatóak a szétosztás, begyűjtés, feldolgozás rendszerének kidolgozásakor. Ennek kapcsán, a majdani feldolgozás ismeretében azt célszerű megvizsgálni hogy célcsoportonként külön, vagy intézményfajtánként, intézményfajta-csoportonként érdemes-e a végleges kérdőíveket kialakítani és kinyomtatni.

Összegzés A DMJVÖ-nél végzett, az étkeztetési szolgáltatások körét érintő tanácsadási munka során megvizsgáltuk a jelenlegi feladat ellátás rendszerét, annak finanszírozási hátterét, és azt találtuk, hogy ezek illeszkednek egymáshoz, illetve megfelelnek a jelenlegi elvárásoknak. A tanácsadási munka során a szakmai koncepciónak megfelelően célunk volt az állampolgári szempontok figyelembe vétele, azaz hogy ezeket a szempontokat a megfelelő súllyal szerepeltethesse a DMJVÖ a feladat-ellátási modellben. A műhelymunkák során az állampolgári szempontokat a jelen lévő intézmények és szervezetek küldöttei képviselték. Ezzel kapcsolatosan arra a következtetésre jutottunk, hogy az állampolgárok étkeztetési tudatosságát szükséges növelni annak érdekében, hogy kialakuljon a megfelelő szintű érdeklődés, véleménynyilvánítás a vizsgált témakörben. Az étkeztetettek és hozzátartozóik nagyobb mértékű, interaktívabb bevonására van szükség. A műhelymunkák során megterveztünk egy kérdőív rendszert, melyhez különböző célcsoportokat is hozzárendeltünk. A felmérés az állampolgári szempontok megismerését, ilyen módon visszacsatolhatóságát célozza meg, illetve szintén célja az étkezési tudatosság fejlesztése, ezért az étkezésben alapvetőnek számító, de nem kellő mértékben ismert információkat is beleépítettünk a kérdőívbe, mint például „Értesült Ön róla, hogy a térítési díjakat csoportos beszedési megbízással, személyes megjelenés nélkül automatikusan is lehet fizetni?” A szakmai koncepcióban megfogalmazott feladatok megvalósulása:

Szakmai koncepcióban említett vizsgálandó szempontok A szempont teljesült? Az önkormányzatunknál működő rendszert kívánjuk felülvizsgálni a költséghatékonyság és az állampolgári szempontok szem előtt tartásával. Igen Ennek érdekében felmérést végzünk a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer részeit képező munkavállalók és a szolgáltatás igénybe vevői, az ellátottak, valamint a szülők bevonásával mely igé- Igen - a felmérés kérdésenyeket megkíséreljük összhangba hozni a it, célcsoportjait meghatáműködés folyamatának átvizsgálása során roztuk a műhelymunkák tapasztaltakkal. során

Tartalmazó dokumentum megnevezése

Tanácsadói dokumentum

Tanácsadói dokumentum

Szakmai koncepcióban említett vizsgálandó szempontok

A megvalósítás során törekszünk a nem önkormányzati szolgáltatásnyújtók körének meghatározására. A költségek feltérképezésével finanszírozási és feladat-ellátási modelleket dolgozunk ki és azt összevetjük a jelenleg működő rendszerrel. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a tapasztalatok alapján egy jó gyakorlat valósul meg vagy olyan folyamatról van szó, amit némi átalakítással megfelelővé lehet tenni, megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a gyakorlat szociális intézményekre történő kiterjesztésének van-e létjogosultsága. Ha a második lépcsőben is pozitív visszacsatolásokkal találkozunk, akkor következik a harmadik lépcső, a gyakorlat gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában történő megvizsgálása.

Igen

Tartalmazó dokumentum megnevezése „Önkormányzati fenntartású intézmények összesítése, helyzetelemzés” – workshop 1. alkalom dokumentáció

Igen

Tanácsadói dokumentum

Igen

Tanácsadói dokumentum

Igen

Tanácsadói dokumentum

A szempont teljesült?