TESTVÉREKNEK
AJÁNDÉK
TESTVÉREKTŐL
2011. KARÁCSONYÁN (Új folyam VII. kötet) Agendák
AZ AGENDÁK ELÉ Nem regula! Nem törvénykönyv! Nem kinyilatkoztatás! A Bokor történetének 65. évén is túl vagyunk. Ha a börtönévek utáni újrakezdéstől számítjuk, akkor is már több mint 50 év telt el. Ez alatt a fél évszázad alatt már három generáció élettapasztalata van a hátunk mögött, amit nem szabadna veszni hagyni. Ebből a meggondolásból született az „AGENDA”, vagyis a „teendők”, tennivalók összegyűjtésének szándéka. Hogy csinálták a múltban és mi a gyakorlat a jelenben? Mihez kezdjen egy zöldfülű bokortag, ha már betévedt egy olyan bokorba, mint a miénk? Vagy mit csináljon az a testvérünk, aki eddig még nem szervezett Bokorünnepet, netán a régiója beválasztja a KV-ba? Folytathatnánk a sort… Az elkészült Agendák segítséget szeretnének nyújtani az idősebbeknek is, de főleg az új generációknak. Amint a címben is jeleztük - és az egyes Agendákban is újra és újra ismételjük - a leírtak nem kőbevésett törvények, nem szerzetesi regulák, nem abszolút érvényű szabályok. Nem akarunk elindulni ezzel egy intézményesült Bokor irányába! Ezek az Agendák direktív eligazítások, melyek rugalmasan értendők, és hasznosak lehetnek a régi és az újonnan alakuló közösségeknek, hogy ismerjék, vagy átvehessék a közösségi szellem által kikristályosodott és folyton alakuló gyakorlatot. Mi több, inspirálja a jövő nemzedéket új és új formákra, melyeket az új idők igényelnek, hogy azokban a formákban még tökéletesebben bontakozhasson ki az Örömhírben kapott legfőbb Tartalom, a jézusi Szeretetközösség. Ebben a szellemben kínáljuk a Bokor életében aktívan részt venni akaró és tenni vágyó Testvéreinknek az elkészült Agendákat: A BOKOR eddigi életgyakorlatát!
Tartalom: 1. Bokor Agenda
3
2. Kisközösség Agenda
5
3. Régió Agenda
8
4. Közös Képviselet (KV) Agenda
10
5. Közös Dolgaink (KD) Agenda
15
6. Bokorünnep Agenda
17
7. Bokor Nagy Tábor (BNT) Agenda
19
8. Lélekváró Agenda 9. Lelkigyakorlat Agenda
22 25
10. Illemszabályok Agenda
28
11. Bokor Ifjúsági Zsinat (BIZS) Agenda
31
Az Agendák jelenlegi változatainak összeállítása során támaszkodtunk a „régiek”, Bulányi György, Benyhéné Andi, Havasy Gyula stb. munkáira; a korábbi KVT-k anyagaira; az EK közösség az év során megbeszélte a közösségi tagok által készített agendákat, ezeket nagy többségében Kovács Laci készítette elő, majd ő öntötte végleges formába); és a gyűjteménybe beemeltük Miklós Kinga (BNT) és Király Ignácz (BIZS) agendáit.
2
1. BOKOR AGENDA A BOKOR-ról szóló alábbi általános meghatározások a 2004. évi Közös Dolgaink Tanácskozáson (KDT) fogalmazódtak meg, és a közösségek vezetői csaknem egyhangú megszavazásával kerültek a KD (2004) kötetbe. A néhány módosítás és kiegészítés a későbbi Közösség Vezetői Tanácskozásokon (KVT) született. I. BOKOR önmeghatározás 1. Mi a Bokor? - katolikus gyökerű, - Jézus evangéliumára figyelő, az Istennek-tetszést közösségekben is kereső emberek testvéri társasága, - erkölcsi megújulási mozgalma. 2. Mit képvisel a Bokor? - a jézusi kereszténységet: - a hegyi beszéd erkölcsi tanításának életformáját - ami megvalósítható a Szeretetistenbe vetett hit és eszköztár erejében, - elkötelezett tanítványokkal és közösségekben 3. Mi a Bokor hármas eszménye? - az adás, szegényedés árán is - a szolgálat, társadalmi kicsiség árán is - az erőszakmentesség és békességteremtés, kiszolgáltatottá levés, üldözöttség árán is 4. Melyek egy bokorközösség meghatározó jegyei? - olyan kisközösség, amelynek célja, hogy egyre inkább szeretetközösséggé formálódjék - a jézusi szeretet-törvény (azaz a hármas eszmény) teljesítésével - a közösségi szeretet-funkciók és szerepkörök gyakorlásával - a csoporttársak helyeslésétől, esetleg bírálatától is segítve - a közös célok anyagi támogatásától sem elzárkózva - és amelynek tagjai Bokorhoz tartozónak vallják magukat 5. Ki a bokortag? - aki eszménynek tartja a Jézustól tanult hármas eszményt - és aki bokorközösségbe tartozik - és Bokorhoz tartozónak vallja magát 6. Mi a Bokor elsődleges küldetése (profilja)? - a Jézustól kapott Örömhír átadása mindenkinek a hármas eszmény alapján - amit a bokortagok életük végéig tanulnak - és a gyakorlatban is megélni törekszenek 7. Milyen apostoli küldetésű közösségi formákban gondolkodik a Bokor? - az összejáró közösségben (1-12 modell, „tanulás-tanítás”hangsúly) - az együtt dolgozó közösségben - a lakóközösségben - az életközösségben (kommuna) 8. Hogyan akarja építeni a Bokor minden közösségi formában a szeretetközösséget? - az Isten-kapcsolatot erősítő közös imádsággal - az igazságot kereső közös tanulással - az életszentséget, a közös felelősséget, a testvér-barátságot szolgáló együtt cselekvéssel
3
9. Mire törekszik a Bokor külső kapcsolataiban? - a Bokor külső kapcsolataiban nyitott a párbeszédre - és lehetőség szerint együttműködésre törekszik elveinek feladása nélkül: - az elfogadó közösségekkel, lelkiségi mozgalmakkal, - az elzárkózókkal és a feltételeket szabókkal is. II. BOKOR struktúra 1. Külső működési feltételek 1) A Bokor a kezdetektől fogva független közösség, nem jogi személy, jogilag függetlennek is kell lennie, mert ez biztosíthatja: - a hatalomtól és külső anyagi támogatóktól való függetlenségét - a jézusi eszmények szabad elfogadását és szabad képviseletét - a saját környezetben való erkölcsi megújulás szolgálatát 2) A Bokor tiszteletben tartja tagjainak egyéni lelkiismereti szabadságát: - a bokortagság nem jelent kilépést társadalomból, egyházból, - a Bokor nem akar új külön felekezetet létrehozni - a bokortagok mindenhol, minden élethelyzetükben (pl. helyi vallási közösségben) kovászosító szerepet kívánnak betölteni 3) A Bokor társadalmi ill. közéleti szerepe jézusi küldetésének megfelelően: - a hármas-eszményre épülő szerepvállalás: közösségépítés - szolgálat - prófétai szerep 4) A Bokor a jézusi eszményekkel összeegyeztethetetlennek tartja a hatalmi politikát, ezért - a Bokor nem vehet részt a pártpolitikában - a közélet hatalmi harcaiban - a közösséget megosztó pártoskodásban 2. Belső szervezeti feltételek 1) Milyen a bokorközösségek egymáshoz kapcsolódása? - a Bokor bokorközösségekből épül fel, amelyek lehetnek - alap (táplálkozó) közösségek - saját (leadó) közösségek - a bokorközösségek genetikus vagy területi, ill. mindkét alapon szerveződő csoportosulásai: (Ág) Régió - a Bokor közösség vezető testülete: Közös Képviselet (KV) - a közösségvezetők éves tanácskozása: KVT 2) Milyen csoportok vannak a Bokorban? - felnőtt bokorközösség: legalább három tag, 16 évtől (szavazati joggal küld képviselőt a KVT-re) - fiatal bokorcsoport: minimum három tag, 16 év alatt (a legalább 16 éves csoportvezető tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül vehet részt a KVT-n) 3) Melyek a közösségvezetői feltételek? - vezessen bokorközösséget (legalább 2 éves múlttal, legalább 3 fő) - lényegileg ismerje, és elvileg fogadja el a KIO-t (Bulányi György: Keressétek az Isten Országát) - ismerje és vegyen részt a Bokor Közös Dolgaiban (KD) - évente vegyen részt lelkigyakorlaton
4
4) Hogyan válik valaki a Bokorban szavazati joggal és választhatósággal rendelkező közösségvezetővé? - ha csoportot gyűjt - ha az őt ismerők ajánlják ill. elfogadják - ha az ún. új csoportvezetői (ÚCSV) lelkigyakorlaton részt vesz - ahol vállalja feladatát - és a tágabb közösség elfogadja (ünnepélyesen beavatják) 5) Kik a közösségek és a Bokor képviselői? - az egyes közösségeket a közösségvezető(k) képviselik - a Bokrot a választott testülete (KV) képviseli. 6) Kit nevezünk közösségvezetőnek? - a közösséget egybegyűjtő/egybetartó testvért - a két évre választott közösség képviselőt/küldöttet - azokból a közösségekből, amelyekben valamely oknál fogva nincsen elismert közösségvezető - vagy a több közösséget vezető közösségvezetőnek második-harmadik stb. közösségéből delegált képviselőt
2. KISKÖZÖSSÉG AGENDA A kiscsoport korunk nagy felfedezése. Az élet minden területén (pedagógia, pszichológia, tudományos kutatás, munkafolyamatok stb.) az eredményes tevékenységnek a legalkalmasabb formája. A Bokor nagy érdeme, hogy szinte megelőzve korát, Jézus 12 fős csoportjára visszautalóan Magyarországon gyakorlatilag elsőnek kezdte kiépíteni (1945) a kisközösségeit, abban a hitben, hogy így tudja megújítani az Egyházat (lásd: Lelkipásztori marketing), és így tud építeni a világban egy alternatív (minta) társadalmat. 1. Meghatározás A profán meghatározás szerint: A közösség az emberek olyan együttese, akiket négy tényező köt össze: a közös cél, a közös értékrend, a közös érdek és a három tényező meglétének a tudata, más szóval a „mi” tudat”. (Hankiss Elemér: Diagnózisok). Egy szociológiai tanulmányban: a Bokor is megfogalmazta a közösségi lét dinamikus alkotó elemeit (Karácsonyi ajándék 1974/III). A hat alkotó elem: a cél, a törvény, a funkció, a szerepkör, a szank/tifiká/ció és a köztulajdon. A mi meghatározásunk szerint: a jézusi kisközösség olyan négy-tizenkét Jézusra figyelő tanítvány önkéntes, baráti, családias együttléte (alap- vagy felvevőközösség), akik tanulják (tudat átalakítás), megimádkozzák (érzelmileg átélik) és gyakorolják (barátság) a jézusi szeretetéletet (adás, szolgálat, erőszakmentesség), hogy mindazt másoknak is átadhassák (saját- vagy leadóközösség). 2. Cél A jézusi kisközösség távlati célja az Isten Országának, vagyis a szeretetközösségnek megvalósítása az egész Földön, oly módon, hogy a kisközösség minden tagja újabb kisközösségeket hoz létre (1:12 modell). Vannak más csoportosulások is, melyek a fentiek értelmében nem nevezhetők jézusi kisközösségnek, pl. templomi gyülekezet (passzív tömeg), hittan csoport (alkalmi csoport), énekkar (cél az éneklés), egyesület (merev szabályok), szerzetesrend (előírt regulák) stb.
5
3. Előkészítés A kisközösség létrehozása kétféle úton történhet. Egy vezető személyes barátkozással, beszélgetéssel, közös programokra meghívással gyűjt össze egyenként 4-6-12 barátot, akiket komoly mérleges után ültet egy asztalhoz. Vagy spontán összeáll 4-10 barát, (vagy már együtt van), hogy jézusi tanítvánnyá érjenek. Ebben az esetben általában előbb-utóbb szükségük lesz hozzáértő és segítő irányítóra, és felkérnek erre megfelelő személyt. 4. A szervezés A közösségbe szervezéshez szükség van a kisközösségi struktúrával kapcsolatos alapvető ismeretekre a közösség vezető, a közösségi tagok, a közösség létszáma és összetétele tekintetében. 1) Ki lehet a kisközösség vezetője? Aki már évek óta kisközösségben él, mint tanítvány. Telítve van jézusi tudattal, jézusi tűzzel, elkötelezte magát, hogy teljesítse Jézus szándékát: „Tegyetek tanítványommá minden népet!” Megtesz mindent, hogy alkalmassá tegye magát a feladatra (önnevelés, lélektani, szociológiai tanulmányok stb.). 2) Kik alkalmasak a kisközösség tagjainak? Általában akik hasonló korúak és érdeklődésűek, akik jézusi célkitűzésűek (vallástól függetlenül), és akik barátok lehetnek. A vegyes fiú és leány csoport a megfelelőbb. Házaspárok ketten lehetőleg egy közösségben legyenek. Testvérek alkatuktól függően tartozhatnak egy közösségbe. Problémát jelenthet, ha a közösségen belül egy fiú és leány együtt jár, de kapcsolatuk felbomlik. Ha a továbbiakban nehézséget jelent ugyanabba a közösségbe járniuk, egyiküket segíteni kell más közösségbe kerülni, hogy végleg el ne távozzon. Ugyancsak problémát jelenthet, ha valaki a kis- vagy nagyközösségen kívülivel köt házasságot, és a házasságkötés előtt nem tudja bevonni választottját a közösségbe, vagy az illető passzív, netán ellenséges a jézusi célkitűzésű közösséggel szemben. Ez komoly próbatétel a kisközösségi tag számára. 3) Hányan legyenek egy kisközösségben? A gyakorlat azt mutatja, hogy az alsó határ 4-5 fő, a felső határ 13-15 fő. A 12-es létszám az optimális. A kis létszámú csoport erőtlennek érezheti magát. A nagy létszámú csoport pedig nem tud megfelelően kommunikálni. Magas létszám esetén a csoportnak szét kell válnia, bár ez érzelmi sérülésekkel jár. Megjegyzendő, hogy a kisközösségen belül hármas-négyes barátságok szükségesek, melyek erősítik a kohéziót. De nem válhatnak klikkekké. Mindenfajta versengés, pártoskodás, széthúzás a szeretet ellen van és közösséget a bomlasztja. Ha valami probléma felmerül, azt nyíltan meg kell beszélni egymás között. 5. A kisközösség működése Emberek együttéléséhez bizonyos feltételek szükségesek. 1) A kisközösség szabályai Jellemző a jézusi kisközösségekre, hogy ott öröklött szabályok, felülről diktált törvények nincsenek. Ezért is önkéntes barátkozás a kisközösség. Ami ebben az agendában mégiscsak megfogalmazódik, nem más, mint hosszú évek tapasztalatai, tanácsok, amit a következő nemzedékek szabadon felhasználhatnak, módosíthatnak vagy elvethetnek. Az induló kisközösségek „szabályai” ilyenek lehetnek: - Úgy menjek minden találkozóra, hogy legyen adnivalóm testvéreim számára. - Legyek meggyőződve arról, hogy mindig kapok is tőlük, ha figyelek rájuk. - Alapállásom legyen, hogy legalább annyira szeretnek engem a testvéreim, mint én őket. Ez kizárja köztünk a sértődést vagy veszekedést. 6
- Az összejövetelen elejétől a végéig jelen kell lennem, hogy megbecsüljem a testvéreim drága idejét pontos érkezésemmel, és a baráti együttlétet ne zavarjam meg befejezés előtti távozásommal. - Az összejövetel munkafegyelmét be kell tartanom, hogy termékeny legyen az együttlétünk. Vagyis az előadót hallgatva csendben jegyzetelünk. A végén „körben” mindenki hozzászól vagy „passzol”. Ha valaki elkalandozna a témától, az elnök jelzi. A saját probléma megbeszélése is ugyanígy történik. 2) A kisközösség összejövetele (hely, idő, elnök) Komoly, eredményes csoportmunkát csak módszeresen lehet elérni. Ennek megvannak a feltételei: Hely: Ahol zavartalanul tölthetjük az időnket. Ha lehet, sorban minden testvér otthonában jöjjünk össze. Idő: Heti 2-3 óra, kéthetenként 3-5 óra, havonta 5-6 óra együttlét az ideális. Pontosan a kijelölt időben kezdjük a találkozót, még ha hiányzik is valaki. Az összejövetel elején határozzuk meg a befejezés időpontját. Elnök: Az összejövetelt az elnök vezeti le, ő a munkafegyelem őre. Minden alkalommal más legyen, hogy mindenki begyakorolhassa az összejövetel levezetését. Feladata: Összeírja a gyülekezés alatt az egyéni problémákat. Beosztja az időt és ügyel annak betartására. Figyel a hozzászólások gördülékenységére és időtartamára. Az elnök ügyességétől függ, hogy a végén mindenki elégedetten távozzon: „Érdemes volt itt lenni!” 3) Az összejövetel menete Az alábbi menet inkább példa a sok leszűrt tapasztalat alapján: - Az egyéni kérdések összeírása a gyülekezés alatt. - Elmélkedés (soros elmélkedő) és körima. - Tanulás (házi feladat megbeszélése körben) - Bediktált kérdések megbeszélése - Agapé - Ima (elnök) 6. A kisközösségi találkozó anyaga (tematikája) A kisközösségi találkozó egész tematikáját a jézusi kisközösség célja határozza meg, vagyis az Isten Országának (a szeretetközösségnek) ügye. Elsődlegesen Jézus tanítása és magatartása, de minden más profán írás és életpélda is, amely segít minket gondolkodásunk és életünk jézusivá formálásában. Kezdő közösségekben elengedhetetlen az evangéliumok ismerete. Ebben segíthet Bulányi György: Keressétek az Isten Országát” c. öt kötetes munkája, mely a jézusi mondatokból elemezte ki a tanítás lényegét. Ennek ifjúsági változata a „Merre menjek” c. könyv, annak is a jézusi etikára vonatkozó része (V-X. fejezet). A két könyv az evangéliumok analízise és szintézise alapján készült és óriási hatással volt a Bokor első nemzedékre, akik ebben a munkában részt vettek. Ugyanezt az élményt tapasztalhatják meg az új nemzedékek is, ha veszik a fáradságot, hogy ugyanezt a munkát maguk is elvégezzék. Ennek két formája van: a szöveg és szóelemzés. (Lásd: Merre menjek 58. Közösségi szentírásolvasás c. fejezet). További „tananyag” lehet a több mint fél évszázad alatt termett bokorirodalom (Karácsonyi ajándék kötetek, „bokros” írók könyvei és tanulmányai, az Érted vagyok újság megfelelő cikkei stb.). De megbeszélés tárgya lehet a különféle profán írások is: pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, szépirodalmi stb. könyvek. 7. Az összejöveteleken túl A kisközösség nem csak tanuló közösség, hanem nevelő közösség, barátság és lelkiség. 1) Hármas kötelék segíthet abban, hogy a Jézustól tanultakat az életemben meg is valósítsam: Istenkapcsolatom, lelki-vezetőm és kisközösségem. Mindhármat fel kell használnom, hogy a jézusi úton megmaradjak.
7
2) Barátság A kisközösség tagjaival a közösségi találkozón túl is ápolnom kell a kapcsolatot. Nemcsak azokkal, akikkel mindennapi kapcsolatban vagyok, hanem a többiekkel is. Ebben segíthet az a gyakorlat, hogy mindenki meglátogat évente mindenkit egyénileg. Ugyancsak erősítik a kapcsolatot a találkozón kívül rendezett közös programok. Ilyenek lehetnek: lelkiek, szellemiek, karitatív programok, vagy kirándulás, szórakozás stb. Ezek mind erősíthetik a kohéziót, az érzelmi kapcsolódást a testvérbarátokkal. 3) Lelkiség Az egyéni istenkapcsolat mellett a közösségi istenkapcsolat is szükséges a jézusi célkitűzések megvalósításához. Ezért szövi át a kisközösségi találkozókat az ima, elmélkedés, ezért fontos a rendszeres lelki beszélgetés (lelkivezető) és az éves lelki mélyszántás: a lelkigyakorlat. A kisközösségek életerejét mutatták a múltban az újonnan kialakult imamódok, a spontán imák és körben imádkozás. Innen meríthetnek megújulást a jövő nemzedék kisközösségei is.
3. RÉGIÓ AGENDA A Bokor kisközösségekből épül fel. A kisközösségek gyarapodásával szükségessé vált azok tovább szerveződése. A Bokor szimbólumnak megfelelően ezeket az új közösségszerveződéseket Ágaknak neveztük el (1980). Az ágak felbomlásával (lásd: Ágtörténet) jelenleg az Régiók képviselik ezeket a szerveződéseket. 1. Meghatározás A Régió a Bokor olyan új (2007) szervezeti egysége, mely elsősorban területi alapon kisközösségeket kapcsol össze, melyeket a közösségvezető vagy közösség-képviselők képviselnek a Közösség Vezetői Tanácskozáson (KVT). Régión azon kisközösségek hálózatát értjük, melyek földrajzi vagy genetikai alapon kapcsolódnak egybe. 2. Cél A Régió célja: - a kisközösségek kapcsolattartása, - egymás jobb megismerése, - az információ áramlás megkönnyítése - a Bokor kohézió megerősítése. 3. Feladatkör A régiókba tartozó közösségek létszáma pillanatnyilag nincs megszabva. A régióba tartozó közösségvezetők kétévente (2009) régiófelelőst választanak titkos szavazással, 2/3-ad plusz egy szavazattal. A megválasztott régiófelelőst delegálják a KV-ba, szintén két évre. A régió közösségvezetői vagy képviselői részt vesznek évente a Közösség Vezetői Tanácskozáson (KVT), ahol a Bokor Közös Dolgait (KD) tárgyalják és döntéseket hoznak. A régiók saját döntésük alapján külön rendezvényeket tartanak (majális, táborozás stb.), vagy különféle feladatokat vállalnak (lelkigyakorlat, Bokorünnep, Bokor Nagy Tábor stb.). 4. Lebonyolítás és tartalom A régiók működési területei közül pillanatnyilag kiemelendő: a munkaévzáró és egyben az újat kezdő KDnap, az őszi KVT, a tavaszi majális és a nyári lelkigyakorlat (lásd bővebben: külön Agendák). A KD-napra a régiófelelős hívja össze a régió közösségvezetőit. Ezen a találkozón megfelelő keretben (bevezető elmélkedés, záró ima) megbeszélik az éves teendőket, megválasztják (kétévente) az új régiófelelőst, akit a KV-ba delegálnak és kijelölik a KVT-re a küldötteket (közösségvezetők ill. képviselők). Az őszi KVT-t a KV szervezi. A régió közösségvezetői ill. képviselői aktívan részt vesznek a KVT munkájában és a felelős döntésekben. A KVT után tájékoztatják közösségeiket annak munkájáról, döntéseiről. A KVT éves programjáról ("az év kérdése") már a tanácskozáson leadják reflexióikat. A KV a 8
KARAJ - KD kötetben megjelenteti az éves közös dolgaink kérdéseit, melyeket a közösségekben átbeszélnek, és a közösségek reflexióit egyéni vagy közösségi formában eljuttatják a KV-hoz. A KV által elkészített tavaszi reflexiós kötet lehet a nyári lelkigyakorlat továbbgondolási anyaga, melynek eredményeit a régiófelelős visszajuttatja a KV-hoz. A tavaszi majális vagy juniális a régió összes közösségének (a közösségi tagok gyermekeit is beleértve) nagy, kohéziós találkozója. A rendezvényt a régiófelelős, vagy külön majális- (juniális) felelős szervezi. Időpontot és helyet egyeztet, meghívót készít. Lehetőleg a szabadban történjen az egész napos találkozó. Mindez megfelelő keretben (bevezető gondolatok, záró hálaadás) különféle játékok, kirándulás stb. tartalommal legyen élményszerű mindenki számára. 5. Liturgia A régiós találkozóink is az Isten Ország építését szolgálják! Ezért nem maradhatnak el azok a liturgikus elemek, melyek segítenek tudatosítani ezt. Ne feledjük, hogy az "újbor új tömlőbe való"! Vagyis az új tartalomhoz megfelelő "liturgia" (mise, elmélkedés, körima, ének stb.) szükséges. Legyen minden alkalomhoz liturgiafelelős! 6. Régió-melléklet = Ág-történet Mivel a Régió elődje az Ág volt, ezért fontos, hogy az eredeti koncepciót is bemutassuk. Segítség lehet ez talán a jövő szempontjából is. a) A kezdetek 1974-ben az egyszemélyi vezetés helyett a nagyszámú közösségvezetőkből egy hattagú képviselet jött létre, ez lett a KV. A tovább szaporodó közösségek nagy száma miatt 1980-ban a közösségvezetők szorosabb kapcsolattartása végett közösségvezetői csoportok jöttek létre, ezek az Ágak. b) Meghatározás Szoros értelemben Ágon a közösségvezetők csoportját értjük, tágabb értelemben természetesen a közösségvezetőkhöz kapcsolódó közösséget is. Az Ág tehát a Bokornak az a közösségszerveződési formája volt, mely a kisközösségeket személyi vagy területi alapon a közösségek vezetőin keresztül kapcsolta egybe. c) Az Ág-struktúra Egy Ágat minimum 11 közösségvezető alkotott, amely ha 22 fő fölé duzzadt, ketté kellett válnia, hogy "emberméretű" maradhasson. Az Ág feladata volt, hogy tagjai közül ágvezetőt és az ágvezetők maguk közül Bokor képviseletet (KV) válasszanak. Az ágvezetők közvetítették az információkat az ág közösségei és a KV között. Ágkarácsonyt rendeztek, ahol a közösségvezetők átvették a karácsonyi ajándék (KARAJ) köteteket. Az ágak közösségei számára lelkigyakorlatokat, ág-majálist, gyermek és ifjúsági táborokat stb. szerveztek. d) A folytatás A nagy felvirágzás után különféle változások következnek. Majd a rendszerváltás előtt már viták alakulnak ki a KV, az ágasodás, ág-struktúra körül. 1989 nyarán a XII. ág kiválása a Bokor képviseletből jelzi az ágak életének hanyatlását. Csak néhány tágabb értelemben vett ág marad meg, vagyis az egy személyhez tartozó közösségek tartanak éves nagyobb találkozókat („ágtalálkozó”). 1993-ban a „Reménység szigetén” a még megmaradt közösségvezetők próbálják újraszervezni a nagy közösséget. Ekkor papíron létrejöttek az ágak helyett a régiók (10 vidéki és 8 budapesti-személyi). Az új struktúra azonban életképtelennek bizonyult. 2004. évi KDT felveti az ágasodás kérdését, majd a 2007. KV elfogadja, a 2008. KVT pedig megszavazza a Bokor régiósodását. Ez a Régió azonban már a tágabb értelemben vett ág utódja, mert elsősorban a területi alapon szerveződő közösségvezetők és közösségeik szervezeti egységét jelenti.
9
4. KV (KÖZÖS KÉPVISELET) AGENDA A Bokor alapítója 1945-től egy személyben volt a közösségek legfőbb vezetője. A börtönévek után újraszerveződő közösségek számának növekedésével szükségessé vált a nagyobb feladatmegosztás, hogy az egyszemélyi feladatot egy testület vegye át. 1974-ben a közösségvezetők hattagú képviseletet választottak maguk közül, majd 1980-tól a megalakuló ágak delegáltak vezetőket a KV-ba. Az ágak gyakorlati felbomlása után (1989) a közösségvezetők összessége, ill. az arra vállalkozó bokortagok választják a KV-t. A 2008. évi régiósodás után ismét (az ágak mintájára) a régiók küldöttei (a régiófelelősök) alkotják a KV-t. Nota bene! - Amint a Bokor, úgy a KV is állandó változásban van, és az alábbiakban csak a múlt és a jelen állapotról számolunk be és itt is hangsúlyozzuk, hogy semmiképpen sem akarunk kőbevésett törvényeket, paragrafusokat készíteni, sőt a folyamatos fejlődést szeretnénk ezzel is elősegíteni.
1. Mi a KV? A 2004-es Közös Dolgaink Tanácskozás (KDT) a KV-t így határozta meg: A KV a Bokor választott vezető testülete, KépViselete (KV) (KD 2004. 2.2.1.) 2. Mi a KV célja és feladata? Megjegyzendő, hogy a KV-t, és annak célját és feladatát az évek során többféleképpen próbálták egyértelműsíteni. A vita valójában abból ered, hogy a Bokor testvéri, baráti közösségek organikus szerveződése és nem jogi értelemben vett intézmény. Az kezdettől fogva elfogadott volt, hogy a KV célja és feladata, hogy a nagyközösség életét összetartsa és szervezze. De megoszlottak a vélemények abban, hogy mennyiben képviselheti a KV az egész Bokrot. Azt a Bokrot, mely az egyéni lelkiismereti szabadságot tartja egyik legfőbb értékének. Ilyen vélemények születtek: - Mindenki csak magát képviselheti. - A KV egyetértés esetén is csak magát képviselheti. - A közmegegyezéses témákban a KV képviselheti az egész Bokrot. A 2004-es KDT ez utóbbi álláspontot fogadta el: A KV képviseli a Bokrot befelé és kifelé a közmegegyezésnek gondolt kérdésekben, egyébként pedig a KV önmaga nevében nyilatkozik, cselekszik (KD. 2004. 2.2.6.) A legtovább a 2009-es Közösség Vezetői Tanácskozás (KVT) jutott, amikor is a jogi kategóriákat kikerülni akarván a KV feladatának fogalmazta meg, hogy a KV irányt mutat, figyelemmel kísér, elismer. Amit még kibővített a testvéri attitűdöt idéző feladatokkal: a KV ösztönöz, biztat, lelkesít. (KVT 2009. KV szerepkör 1. javaslat). Máig nem tisztázott kérdés, hogy a KV „vezetői” testület-e, vagy sem. A fentiek alapján a KV célja és feladatköre: A KV a nagyközösség életét - szervezi, koordinálja, képviseli - irányt mutat, figyelemmel kísér, elismer - ösztönöz, biztat, lelkesít.
10
3. KV választás 1) Ki választja a KV-t? A Régió struktúra létrejötte után: A régiók közösségvezetői (közösségképviselői) régióképviselőjüket, akiket delegálnak a KV-ba, így a régió küldöttei alkotják a KV-t.
választják
meg
a
régióvezetőjüket
vagy
2) Kik választhatók a KV-ba? A közösségvezetők: olyan bokortagok, akiknek alapközösségük és saját közösségük van. A közösségképviselők: azok a közösségi küldöttek, akik olyan közösséget képviselnek, amelyben valamely oknál fogva nincsen elismert közösségvezető, vagy az a közösségi küldött, akit a több közösséget vezetőnek közösségei a közösségük képviseletére delegálnak. 3) Hogyan történik a KV választás? Régióban Az egyes Régiók közösségvezetői ill. közösségképviselői összejönnek (még a KV átadás-átvétel előtt) az ún. régiós találkozóra. Az elnök felhívja a választók figyelmét, hogy felelősségük kettős, mert nem csak régióvezetőt választanak, hanem az egész Bokor képviselő testületének egyik tagját is. A választásnál nem lehet döntő szempont, hogy „ki ér rá jobban”, vagy „ki lakik közel”, „ki szeretne KV-tag lenni” stb. Egyetlen elvnek kell érvényesülnie, hogy ki a legalkalmasabb. Majd az elnök hangsúlyozza a Bokor-illemszabályt: „Ha a testvérek a bizalmukat beléd vetik, nem utasíthatod vissza!” Csak súlyos okból lehet nemet mondani. Megkérdezi, van-e aki nem tudja vállalni a feladatot? Ez után következhetnek a „kortes-beszédek”. Mindenki tehet személyi javaslatot, megérvelve ajánlását. A javaslatok után az elnök ismerteti a szavazás módját: Rövid imádságos csendet tartanak a felelős döntés előtt. A régióvezetőt/ KV tagot titkos szavazással és 2/3-os többséggel választják. Ha első menetben nincs eredmény, a (két) legtöbb szavazatot kapott személy jut tovább. A megválasztáshoz ekkor már elég a szavazatok egyszerű többsége. Az így megválasztott régiófelelőst a Régió a KV-ba delegálja. A KV-ban A KV-ba delegált régiófelelősök a régi és új KV találkozóján az átadás-átvétel után (lásd alább) megválasztják a KV titkárát. A választás módja megegyező a régiós választással (lásd fenn). A Bokor Nagy Táborban A régi KV titkára értékeli az elmúlt évet és megköszöni a KV tagok egész évi munkáját, majd bemutatja az új KV-t. Az új KV.titkár pedig jelzi a következő év programját („év kérdése”), és megköszöni a maga és a többiek nevében a választók bizalmát. 4) Milyen időtartamra választják a KV tagokat? Elvileg két évre választják a régiófelelősöket ill. KV tagokat, ami után (min.) egy év kimaradás szükséges. Gyakorlatban lehet egyes esetekben és kellő megokolással csak egy évre választani a felelősöket.
11
4. Hogyan működik a KV? 1) Belső struktúra A KV az eredményes működés érdekében tovább struktúrálódik. Ügyvezető: KV titkár Hármas team: KV titkár + 2 fő Feladatkörök felelősei: KV tagok A KV titkár a napi ügyekben egyedül is döntést hozhat. A KV titkár maga mellé két KV-tagot választhat (hármas team), akikkel a sürgős és fontos ügyekben esetenként a KV előzetes meghatalmazásából dönthet. A KV az Alapító halála utáni időben KV vagy Bokor „szóvivőt” választhat, a külső megszólíthatóság érdekében. A KV tagjai megnevezik helyettesüket, akik akadályoztatás esetén őket helyettesítik. A KV tagjai az egyes feladatkörökhöz felelősöket választanak. 2) Ügyintézés A KV a munkaév kezdetén éves tervet készít a KV titkár vezetésével. A KV megbízhat a Bokron belül egyéneket vagy csoportokat egyes feladatok előkészítésére és elvégzésére. Az ilyen csoportok egyeztetnek annak a területnek KV-felelősével. A KV havi rendes találkozóin kívül rendkívüli összejövetelt tarthat fontos és sürgős ügyben a KV titkár vagy bármely tag javaslatára. Az összehívást a KV titkár intézi. A KV tagjai napi munkakapcsolatban vannak egymással (e-mail, telefon, posta). A KV tanácskozásáról a jegyző „Összefoglalót” készít, ennek alapján a kiosztott és vállalt feladatokat a vállaló magának írásban feljegyzi, és a megbeszélt időpontra elvégzi. A KV tanácskozásokon fontos a tárgyalási rendet (körhozzászólás) és a beszédfegyelmet (max. 2 perc) betartani. Erről a mindenkori elnök gondoskodik. Az előterjesztéseket tanácsos a KV tagjainak otthon megírni és a KV találkozón csak a tömör írást előadni. Új ötletek tömény (2 perces) előadását az elnök engedélyezheti. A Bokor távlati stratégiájánál és iránymutatásainál minden esetben figyelembe kell venni az eredeti irányt, a bevált megfogalmazásokat és a tiszta evangéliumi mondanivalót. 5. Feladatkörök Az évek során a KV feladatai egyrészt állandósultak, másrészt bővültek, vagy megváltoztak. 1) Feladatok melyeket a KV végez, ill. szervez Közösség Vezetői Tanácskozás (KVT) Lélekváró elmélkedések Bokor Újév/Bokor Ünnep Karácsonyi Ajándék (KARAJ) Közös Dolgaink (KD) kötet, KD reflexiós kötet Bokor Nagy Tábor (BNT) KV választás Lelkigyakorlat: KV, Központi, Új Csoport Vezetői (ÚCSV) Bokor-kassza 2) Feladatok, melyeket a KV figyelemmel kísér Lelkiségi programok: Misék, Hittanok, Lelkigyakorlatok Szellemi programok: Vezetőképző, Tanfolyamok, Konferenciák, Kurzusok Alapítványok: Harmadik Világ Alapítvány (HVA), Hazai Rászorulók Alapítvány (HRA), Bokorliget Alapítvány Bokor Közösségfejlesztő Kulturális Egyesület (BOKKE) Ingatlan: Bokorporta, Óbudavár Média: Bokor Honlap, Bokor TV (BTV), TÁJÉK, Érted Vagyok (ÉV), Koinonia, Könyvkiadás Ifjúsági programok: Bokor Ifjúsági Zsinat (BIZS), Bokor Építő Közösség (BÉK), Zenei Fesztivál, Sport Egyéb: Kirándulás, Filmklub, Női- és gyerek torna Címlista
12
6. KV melléklet 1. KV történet A KV története az elmúlt évek során meglehetősen sok kritikus szakaszt mutat. Érdemes a mindenkori jelen számára megismerni ezt a múltat. 1) A kezdetek 1974 - ben a közösségvezetők hattagú képviseletet (KV) választottak (2 pap, 2 öreg: 1 férfi és 1 nő, 2 fiatal: 1 férfi és 1 nő). 1980 - tól a megalakuló ágak képviselői választanak maguk közül KV-t. 1987-ben meghívást kapnak a képviseletbe nemcsak a választott ágvezetők, hanem a „nagyszülők” is (= akik legalább három csoportvezetőt neveltek). Ezzel a képviseletben résztvevők száma 20 fölé emelkedik. Ezekből három kis képviselet szerveződik (KKV), melyeknek 2-2 választott tagja alkotja a nagy képviseletet (NKV). 2) A folytatás 1988 – 1990 között különféle változások történnek: Hangok hallatszanak a KV elöregedéséről: hatására fiatalokat is választanak a NKV-ba. Kifogások merültek fel az ún. „történelmi bésekkel” (akiknek nagy szerepük volt a Bokor létrejöttében, de nincs saját közösségük) és azokkal szemben, akiknek időközben szétment a csoportjuk, hogy miért van szavazati joguk, aminek hatására csak a tényleges csoportvezetők választhatnak képviselőt. Kifogásolásra került a képviselettel járó munkateher, s ennek hatására megszűnik a „nagyszülő” képviselet. Ennek következtében a három KKV-ból csak kettő lesz, melyek 2-2 tagja alkotja Gyurkával együtt a NKV-t. 1989 nyarán történik a XII. ág kiválása a Bokor képviseletből. Ugyanebben az évben fogalmazódott meg az a vélemény, hogy a választáson alapuló képviseleti rendszer „piramist” hoz létre, csak úgy, mint a kinevezéses alapon szerveződő hierarchia. Javaslat születik arra, hogy szüntessük meg a Bokor piramisszerű struktúráját és helyette „hálózat” fogja egybe a közösségeket. Felújult az a kérdés is, hogy a KV képviselheti-e a Bokrot, vagy csak szervezői- koordinálói szerepe van. Későbbiekben megállapodás született, hogy amiben konszenzus van bokor-szerte, abban nyilatkozhat a KV a Bokor nevében, egyébként csak a maga nevében. (Ilyen kérdést csak egyet állapítottak meg: az erőszakmentesség kérdését). 3) Interregnum (1992 – 2004) 1992-ben a viták végkifejlete, hogy a KV megszüntette önmagát és javasolta, hogy a szervezési ügyeket a Gyökér lássa el, ill. a később megalakult Negyedik Szombat Fórum, melyre a tájegységek (régiók) képviselői is meghívást kaptak, de amit még a Gyökér tagjai is alig látogattak. Eddigre a Bokor eljutott oda, hogy nincsen olyan szerve, amely vállalná a Bokor képviseletet. Vagyis interregnum, a vezető szervek hiánya vagy a vezetők ideiglenes megbízatása folytán kialakult zűrzavaros, átmeneti állapot alakult ki. 1993-ban a megbízottak találkozóján a küldöttek próbálják a „piramis” vagy „hálózat” problémát megoldani úgy, hogy horizontális feladatorientált hálózatot és vertikális képviseleti gúlát hoznak létre. Így papíron létrejöttek a munkacsoportok (12+1) és az ágak helyett a régiók (10 vidéki, 8 Bp.-i), ezek küldötteiből a Bokor Tanács (BT). A BT tagjaiból pedig az Ügyvivő Bizottság (ÜB) és az Öregek Tanácsa (ÖT). 1995-ben kiderült, hogy az új struktúra életképtelen. A Bokor Tanácson az vett részt, aki akart, de leginkább senkit sem érdekelt már a képviselet. A jelenlévők közül a még kaphatókra rálőcsölték a KV tagságot, egyben két fiatalt is meghívnak a KV-ba. 1998-ban néhányak erőlködésére Közös Dolgaink Tanácskozásra (KDT) összejönnek a közösségek vezetői ill. küldöttei. Ott 16 pontos kérdőívben tudakolják, hogy egyáltalán kell-e KV, KD, bésítés, illemszabályok stb. A nagyon szórt válaszok után a következőkben a nagyon utált téma, a struktúra lekerül a napirendről. Megállapodnak abban, hogy lesz újra KD, amiben az „év kérdéséről” zsinatolnak. 2000. új színt hozott a Bokor életébe: a Bokor Nagy Tábort (BNT). Ez jelezte, hogy még nem halt meg a Bokor és erősödik a kohézió.
13
2. KV-választás történet A KV megválasztásának története is nagyon tanulságos: 1) A kezdeti helyzet Az 1974–1992 közötti időben a választás több változáson ment át. Az alábbiak a kezdeti helyzetet ismertetik. Kik választhatnak kiket? Minden közösségvezető választhat. Választhatók pedig azok, akik B-lelkigyakorlaton vettek részt, vagyis a bésítettek, a közösségvezetők. Milyen elv szerint válasszanak? Évente egy évre választanak. A választást a legalkalmasabbság elvének kell meghatároznia. A választottnak a bizalmat csak súlyos ok miatt szabad visszautasítania. Kik közül választanak? „Papok”, „Öregek”, „Fiatalok”. Mindegyikből kettőt, „Öregek” és „Fiatalok” közül 1 férfit és egy nőt. Később úgy módosul, hogy az „Öregek” csoportból 1 férfi és 1 nőt válasszanak, a „Fiatalok” csoportból kapjon legalább egy nő szavazatot, és egy papnál többre ne szavazzanak. A KV újraválasztása A százalékos levonás elve érvényesüljön, mert ez biztosítja a lecserélődést és a hatékony munkavégzést. Az évi 20 %-os levonás elvének kell érvényesülnie. Később (1981) a közösségvezetők többsége helyesnek látta volna a százalékos levonás megszüntetését és a KV állandóságot. A KV választás módja Listán felsorolták a három kategória neveit, mellé írva, hogy melyik csoportból hány főt lehet választani. A „B” lelkigyakorlat KD napján titkos szavazással szavaztak. Kezdetben 2/3 +1 szavazati többség kellett, később abszolút többség. A KV funkciói és szerepköre Ezek is változtak. 1980-ban pl. a Tanfolyam bizottság, a Bokorközi bizottság, a Bokor kohézió elveit kidolgozó bizottság egy-egy tagja KV-tag legyen. A KV üzemeltesse a három kasszát (harmadik világ, lakáskölcsön, közösség). A „Merre menjek” revíziójának ügye, a Bokor évi egy vagy több jeles napjának ügye a KV feladata. Közösségvezetők visszaminősítése és visszaminősülése 1983-ban felmerült, hogy egy közösségvezető, ha elhagyja a csoportját vagy szétmegy a csoport, visszaminősül-e „B”-sből „Á”-snak, vagyis közösségvezetőből közösséget nem vezetővé. Ennek a szavazati jog szempontjából volt jelentősége. 79 hozzászólásból 62 elfogadja a visszaminősülést és elutasítja a visszaminősítést. A többi 17-ből 13 szóbaáll a visszaminősítés gondolatával. Türelmi időt azonban megengednek. Bíznak abban, hogy maguk a csoportvezetésre képtelen vagy azt nem vállaló testvérek élni fognak a visszaminősülés lehetőségével. 2) Az interregnum Az előzőkből kitűnik, hogy 1974-től 1992-ig rövid intermezzók kivételével a közösségvezetők választanak, majd az 1992-2004 közötti interregnum alatt olyan „küldöttek” is, akiknek nincs saját csoportjuk, de akiket a közbizalom arra méltat, és aki elvállalja a feladatot. A KV választás az utóbbi évtizedben úgy festett, hogy azok választottak, akik hajlandók voltak választani, és azokat választották, akik hajlandók voltak azt elfogadni. A 2003. évi KV választási megoldás is felemás: „Bárki jelölhet, aki a Bokorhoz tartozónak érzi magát… Választásra jogosultak a közösségvezetők, és akik nagyközösségi feladatot vállalnak” (Tájék 2003). 3) Újrakezdés A 2004. évi KV választás gyakorlati módja: - a KV végigkérdezi a közösségvezetőket ill. közösségképviselőket, hogy megválasztás esetén vállalják-e a KV-tagságot - a KD-ban megjelenik azok névsora, akik választhatók, és azok neve is, akik idén nem vállalják a KV-tagságot - a közösségvezetők ill. közösségképviselők (megbeszélve közösségükkel) hét nevet választanak a választhatók névsorából (figyelembe véve a három nemzedék, férfi-nő, régió szempontokat) 14
- szavazatukat a levelükbe tett zárt kisborítékban postafordultával elküldik KV titkárnak - a zárt kisborítékokat a Bokor Nagy Táborban bontja ki a KV, ugyanott mutatkozik be az új KV - az új KV titkos szavazással megválasztja az új KV titkárt (A fentiekről a közösségvezetőket ill. közösségképviselőket a KV külön levélben is értesíti). A 2008. évi KV választás visszatért az eredeti (1980), „ágstruktúrás” rendhez, miután a 2007. évi KVT elfogadta a Bokor „régiósodását”. - a Régiók megválasztották a maguk Régió Képviselőjét - az így megválasztott képviselőt delegálták a KV-ba.
5. KD és (KDT) KVT AGENDA A KD múltjáról röviden csak annyit jó tudni, hogy 1975-ben „Közös ügyeink” címen előadás hangzik el három közösségvezetői („B”) lelkigyakorlaton, majd elkészül ezek összesítése. Ez a KD őse. 1976tól 1988-ig folyamatosan megjelenik a KD és a KD reflexiós kötet, mely 1977-től a Karácsonyi Ajándékban (KARAJ) foglal helyet. 1989-től rendkívüli KD-k készülnek, mind a mai napig (2011). 1. Meghatározások 1) Mi a KD? A Bokor Közös Dolgairól (KD) szóló írások kötete, melyre a közösségvezetők és közösségi tagok reflektálnak (KD reflexió). 2) Mi a KDT ill. KVT? A Bokor Közös Dolgaink Tanácskozása (KDT) 2004-ben, majd a következő évektől: Közösség Vezetők Tanácskozása (KVT). 2. A cél Írásban (KD) és szóban (KVT) a közös gondolkodás („zsinatban élés”) révén a Bokor elvi és gyakorlati egységének keresése, problémáinak megoldása, és a kohézió („mi-tudat”) erősödése. 3. A felelős A KD felelőse és szervezője a mindenkori KV titkár, aki a KVT-t megszervezi, a KD és KD reflexiós kötet elkészülésének folyamatát pedig irányítja és a mindenkori szerkesztővel elkészíti. Az ún. „Önértelmezés” hívószöveget megírja. 4. KVT előkészítés Mivel időközben a KD és a KVT összefonódott, most a pillanatnyi helyzetet írjuk le, ami az idők folyamán bizonyára tovább alakul. 1) A munkaév kezdetén a KV meghatározza az ún. „év kérdését”, vagyis egy aktuális témát, ami az egész év homlokterében áll. 2) A KV kitűzi az őszi (október – november) KVT időpontját, megfelelő helyszínt keres, és a Tájékban meghirdeti azt. 3) Ugyancsak a Tájékban közöl egy felhívást, hogy bárki küldhet a KD számára a Bokor életét érintő írásokat. 4) A KV titkár előadót/előadókat kér fel a témakör felvezetésére (vitaindító?). 5) Amennyiben kiscsoportos megbeszélés követi az előadás/oka/t, csoportvezetőket kér fel. 6) Az tanácskozás napjára háziasszonyról, rendezőkről, liturgikusról, zenészekről, technikusokról stb. gondoskodik. 7) Egy hónappal az KVT időpontja (február – március) előtt a közösségvezetőknek/képviselőknek Meghívót küld, melyben közli a napirendet és egyéb tudnivalókat.
15
5. KVT-lebonyolítás A KVT napján a kezdés előtt fél órával történik a terem előkészítése, berendezése. A találkozó időtartama: 9 – 16 óra Általában gyülekezési idő (tea, kávé, pogácsa) szerepel a napirendben (negyed vagy fél óra). A KVT rövid elmélkedéssel kezdődik. Majd előadás/ok következnek. Utána kiscsoportos megbeszélés vagy fórum. Ebéd (hozott) Amennyiben szükséges: döntések (szavazás) Hirdetések. Záró-liturgia. 6. KD tartalma A legutóbbi időben a KD tartalmát - a KV titkár által írt ún. „Önértelmezés” - a KVT teljes anyaga (bevezető elmélkedés, előadás/ok, a kiscsoportos megbeszélések összefoglalása, vagy a fórum hozzászólásai) - és a beérkezett írások teszik ki. A KD az utóbbi időben újraindított KARAJ kötetben jelenik meg (karácsonyra) 7. KD reflexiók A KD hívószövegeire a válaszokat: - a válaszoló nevének - a KD-kötet vonatkozó fejezet/kérdés-számának pontos feltüntetésével kell megadni - (lehetőleg) e-mailben elküldeni a szerkesztőnek a megadott időpontig. 8. Időhatárok A „zsinatolási” folyamat javasolt időbeli menete: 1) Őszi KVT (október - november) A közösségvezetők tanácskozása és az ő reflexióik 2) Téli KARAJ, KD kötetének megjelenése (december) A közösségek tagjainak megbeszélése és reflexióik leadása (március - április) 3) Tavaszi KD reflexiós kötet megjelenése (május-június) A nyári lelkigyakorlatokon a közösségek további megfontolásai, és azok leadása a régiófelelősöknek (szeptember).
9. KD-melléklet KD – KDT – KVT történet 1. A klasszikus KD Az eredeti Közös Dolgaink (KD) állandó tematikája a következő volt: Bevezetés I. Önértelmezésünk II. Bokorstruktúra III. Lelkigyakorlataink IV. Szellemi termékeink V. Jeles napjaink VI. Csoportközi feladatok VII. Külső kapcsolatok VIII. Illemszabályok Befejezés
16
2. A rendkívüli KD-k története Az utolsó „klasszikus” KD-t Bné Andi szerkesztette 1988-ban. A struktúra rovatban ott szerepel a kérdés: Egyszerűsödjön-e a KD? A kérdésre 85 válasz érkezik, 49-en kifejezetten „megfelelőnek” tartják az eddigit, 17-en kifejezetten „rövidíteni” szeretnék. 1989-ben, a következő évben már külön füzetben jelenik meg a „Rendhagyó KD” (H. Karcsi): Rövid Bevezetés után „Helyzetfelmérés” (Bulányi Gy.), „A Bokor tündöklése és…” (Műhely), „Levél a velünk közösséget vállalni nem akaró testvérekhez” (Halász E.), Karitász-beszámoló (Vadas É.) és „Egy szokatlan kérdés” (Bokorünnepre meghívjuk-e a TV2-t) szerepel a KD-ban. 1990-ben már csak két téma szerepel a KD-ban: „Önértelmezés” és „Bokorstruktúra” 1991-ben a két téma kiegészül egy harmadikkal: „Életvitelünk gondjai”-val. 1992-ben a KV megszűnik, vele együtt a KD is. 1993-tól megújulási kísérletek következnek. A „Reménység szigetén” 31 közösség megbízottja jön össze, hogy eldöntsék, kell-e képviselet és milyen. Megszavazzák a „munkacsoportokat” és a „régiókat”, ezek küldötteiből a „Bokor Tanácsot” (BT). A BT pedig az „Ügyvivő Bizottságot” és az „Öregek Tanácsát” választja meg. Vissza próbálják állítani a „klasszikus KD”-t. Nem sok sikerrel. A bázis alig reagál. 1995-ben megállapítják, hogy a rendszer nem működik. Meghívnak két fiatalt is a KV-ba. A Bokor Tanács ismertetői a Tájékban jelennek meg. 3. KDT történet 1998-ban a KD-ban 16 pontos kérdőív tudakolja, hogy kell-e KV, KD, BT stb. Ekkor döntik el, hogy évente zsinatolási témaként egy kérdést tesznek a KD-ba az Önértelmezés mellé: az „év kérdését”. Ennek megtárgyalására KD-napot tartanak, ez a KDT (a Bokor Tanács utódja). A 2000. év indít el felfrissülést, a Bokor Nagy Táborok (BNT-k) beindításával. A KD-ra így is csak kevesen reflektálnak. A KD és a Tájék olykor egybefolyik. 2003. soproni BNT-n kerül szóba a „Bokor profil” kérdése. A KV, a kibővített KV-k (KKV), nyári lelkigyakorlatok szeretnék elérni a Bokor szervezeti megújulását. A KD a profil kérdést teszi az „év kérdésévé”. 2004-ben 55 közösség küldi közösségvezetőjét ill. képviselőjét a KDT-re, mégpedig aláírt „Nyilatkozattal”, melyben a közösségvezetők és a közösségük tagjai aláírásukkal nyilatkoznak a Bokorhoz tartozásukról. 4. KVT történet 2005. már a KVT, vagyis a Közösség Vezetők Találkozójának éve, ahol már az elvi tisztázások után a „konkrét feladatokról” esik szó. A kétszer három csoport hozzászólásait szalagra vesszük. Ennek összegzése kerül a KD-ba, az „év kérdésének” pedig négy további tárgyalásra javasolt téma (Ágasodás, Egyház, Gyermekeink, Szociális háló). 2005-től vita folyik arról, hogy váljon-e külön a KD és KVT, és a KD térjen vissza a régi „klasszikus” KDhoz, a KVT pedig legyen az elvi és gyakorlati aktuális kérdések eldöntésének fóruma. Esetleg jelenjen meg egy éves beszámoló külön kötetben („Bokor évkönyv”?). A gyakorlat pillanatnyilag (2011) az, hogy évente jön össze a KVT és az „év kérdésével” indít. A KVT anyaga (Önértelmezés, előadások – hozzászólások) és az aktuális témák-beszámolók kerülnek a KD-ba.
6. BOKORÜNNEP AGENDA A Bokor történetében „Jeles napok” címen szerepelnek az ünnepeink. Ezek bázis - ág - és Bokor szintű ünnepek voltak. Többségében az egyházi ünnepekhez, a polgári év, ill. az évszakokhoz kapcsolódó rendezvények. Kiemelkedtek ezek közül: Karácsony, Nagycsütörtöki virrasztás, Pünkösd (később: Szentháromság vasárnap), ami a tulajdonképpeni Bokorünnep, a Mária nap (augusztus 15).
17
Fontosak voltak a további ünneplések is: Mikulás, Szilveszter, Újév, Farsang, Hamvazószerda, Keresztutak, Majális – Juniális stb. Az utóbbi években a Bokor Újév és a Bokor Húsvét nagyközösségi ünnepet, majd jelenleg az Újév utáni Bokorünnepet tartottuk meg. 1. A Bokorünnep célja A Bokor ünnep az egész nagyközösség ünnepi találkozója, melynek célja elsődlegesen az ünneplés, másodsorban pedig a Bokor kohéziójának erősítése. A Bokorünnep és a Bokor Nagy Tábor közti különbséget abban lehet megfogalmazni, hogy a Tábor elsődlegesen a nagyközösségi kohézió megerősítését célozza. 2. Előkészítés A Bokorünnep előkészítése a KV feladata. A KV tűzi ki az időpontot, az ünnep megszervezésének felelősét, aki létrehoz egy szervezői teamet (pl. egy régió tagjai). 3. Szervezés A Bokorünnep szervezése a Bokor Nagy Tábor szervezéséhez hasonlóan történik. (Lásd: BNT Agenda). A szervezők megfelelő helyet keresnek (templom, iskola, szabad természet stb.). Bejárják a helyszínt. Felmérik az esetleges bérbevétel és rendezés költségeit. Meghatározzák az ünnep lelki, szellemi és kohéziós programját, és felkérik ezekhez a programokhoz a megfelelő személyeket. Elkészítik a nap menetrendjét, és a Tájékban (időben) megjelentetik a Bokorünnepre szóló Meghívót. Az ünnep napján biztosítják a program zavarmentes lebonyolítását. 4. Lebonyolítás A helyszín előkészítése. A program kifüggesztése. Az érkezők fogadása. A gyermekek elhelyezése. A felnőtt program alatt a gyermekek foglalkozatásának biztosítása. Az ünnep szóvivőjének és a rendezőknek bemutatkozása. Az előadók bemutatása (külsők megajándékozása). Az eddig bevált napirend: 9.00 Érkezés, tea-kávé, elhelyezkedés 9.30 Mise, elmélkedés, „hívek könyörgése”, hálaima 11.00 Előadás(ok), hozzászólás(ok) - Gyermekfoglalkozások 13.00 Ebéd (hozott csomagból) 14.30 Vidám műsor (színdarab?) 15.30 Hirdetések 16.00 Zárás 5. Tartalom A Bokorünnepnek természetszerűleg a bokortartalmakat kellene tükröznie. Ennek megfelelően a miséző, az előadók lehetőleg bokorbeli testvérek legyenek. De külső előadókat is meghívhatunk, amennyiben a szervezők megítélése szerint épülésünkre szolgál mondanivalójuk. Az ünnephez hozzátartozik a vidámság és öröm. Feltétlenül legyen a programban vidám előadás vagy játék. 6. Liturgia A Bokorünnepen kiemelt szerepet kap az ünnepi liturgia. Legyen ez az ünnepnek megfelelő, buzdító, lelkesítő, lélekemelő.
18
7. BOKOR NAGY TÁBOR (BNT) AGENDA Kedves Jövendőbeli Táboroztatók! Szeretettel nyújtom át nektek – képletesen – ezt a gondolatsort, amin elindulhattok, ha Bokor Nagytábort szeretnétek szervezni. Amibe belefogtok, sok élményt és sok fáradtságot hoz számotokra. Az élmény és a fáradtság oka ugyanaz, mégpedig az, hogy remélhetőleg 300-400 ember számára szeretnétek maradandó, tartalmas élményt nyújtani. A Bokor éves programjának egyik kiemelt része a BNT. Ez az egyetlen program, amely három napon keresztül, viszonylag sok ember részvételével zajlik. Ehhez mérhető a feladat és az élmény is. A négyes régió abban a szellemben fogott hozzá a tábor szervezéséhez, hogy ajándékot készít a Bokor tagjainak… Amit mi kaptunk, az az együtt gondolkodás, cselekvés élménye, a közösség megerősödése, a jól végzett munka öröme. 1. Táborok amelyekből táplálkoztunk, és ti is meríthettek: 2000 – Nőtincs 2001 – Verőce 2002 – Sopron 2003 – Tokaj 2004 – Bodajk 2005 – Sopron 2006 – Pécs 2007 – Szolnok 2008 – Tokaj 2009 – Sopron 2010 – Bodajk 2011 – Szeged 2. A táborszervezés „menetrendje” A tábor szervezésének felvállalása – kb. egy évvel a tábor időpontja előtt A tábor szervezői csapatának összeállítása – kb. egy évvel a tábor időpontja előtt A tábor időpontjának meghatározása A tábor pénzügyeinek tisztázása (bérbevétel, előleg meghatározása, várható költségek, meddig nyújtózkodhatunk…) A tábor helyszínének kijelölése, bérbevétele Pályázatok figyelése, beadása A tábor bejárása – akár több alkalommal is, a megfelelő helyszínek kijelölése érdekében) A tábor programjának szervezése, előadók felkérése Liturgia összeállítása (miséző papok, áhítatok felelősei) A tábor arculatának megtalálása (vezérgondolat, logó) Étlap összeállítása – konyhai tárgyalások kb. február-március Teaház megszervezése Búcsúajándék megszervezése A jelentkezések, előleg fogadása kb. márciustól A jelentkezések visszaigazolása kb. júniustól, térkép, menetrend, program, tájékoztatók kiküldése Vásárlások (élelmiszer, játszóház, ajándék az előadóknak...) kb. utolsó hónap A táborozók szállításának megszervezése - kb. utolsó hónap A szervezők elfoglalják a tábort, felkészítik a táborozók fogadására Megérkeznek a táborozók 3. Szempontok melyek mentén elindulhattok, és amelyeket megtölthettek tartalommal: A tábor időpontja: augusztus második vagy harmadik hétvégéje A tábor helyszíne: Fontos a jó megközelíthetőség és hogy legyen elég szálláshely. (2004-ben 150-200 ember vállalta a sátrazást, mivel csak 240 fekvőhely volt a táborban.) Az elmúlt évek során a táborozók száma évről-évre csökkent. Évekig 450 fő körül mozgott, de 2009-ben 400, 2010-ben pedig már csak 350 fő vett részt a táborozáson. [2011-ben ismét nőtt a létszám.] 19
A szálláshelyek elosztásánál figyelembe veendő szempontok: a táborozó életkora, a család nagysága, baráti kapcsolatok… Tisztálkodási lehetőség hány főre megoldható Biztosít-e a tábor WC papírt, szappant a kézmosáshoz Ágyneműt, ágyhuzatot vinni kell-e a táborozóknak Amennyiben az ágyhuzat mosatásáért fizetni kell, erre fel kell hívni a táborozók figyelmét Parkolók kellő számban rendelkezésre állnak-e a tábor helyszínén Portaszolgálatra szükség van-e a táborban? Szervezők: Minden területnek van egy fő felelőse. Ez nem azt jelenti, hogy minden munkát neki kell elvégeznie, de ő fogja össze az adott területen dolgozókat. - Főszervező-mindenes: Egyszemélyi felelőse, összefogója a tábor szervezésének. Kiválasztja a munkatársait, referál a KV-nak, rendszeres megbeszéléseket szervez a szervezőknek - Pénzügyek - Szellemi programok - Liturgia, oltár díszítése, misék hátterének biztosítása - Gyermek programok - Ifjúsági programok - Sport programok, reggeli torna - Véradás megszervezése - Zene - Hangosítás - Jelentkezések fogadása, szálláshelyek kiosztása - Recepció - Étkezés - Teaház - Egészségügy - A tábor eseményeinek megörökítése Pénzügyek: A tábor bérbevétele: Ha az egész tábort kibéreljük, olcsóbb lehet a díj, mintha a szálláshelyek árát összeadjuk. Ha jelentős előleget fizetünk a tábor bérbe vételekor, akkor ez árengedményt is jelenthet. A táborozók részéről befizetendő összeget meg kell határozni. Mivel nagycsaládos és anyagi gondokkal küzdő testvéreinket is szeretnénk a táborozók között látni, ezért a tábor díját nem határozhatjuk meg piaci alapon. Bíznunk kell a becsületkassza bevételében, abban, hogy tehetősebb testvéreink többet fizetnek be a meghatározott összegnél. A negyedik és további eltartott gyermekek után alacsonyabb összeget határozunk meg. A tábor szolgáltatásait, infrastruktúráját, az étkezést igénybe vevő, de nem a táborban alvó testvérek számára is meg kell határozni egy befizetendő összeget. Az előleg ne legyen túl alacsony, befizetésével válik elfogadottá a tábori jelentkezés. Az előleget a szervezők egyikének lakcímére rózsaszín csekken, vagy átutalással a Bokor egyik alapítványának számlaszámára kérjük befizetni. A fennmaradó összeget a tábor ideje alatt a recepción elhelyezett becsületkasszába teszik be a táborozók. Költségek: - Szállásdíj - Étkezés - Teaház - Tisztálkodás - Játszóházak - Névkártya tartók - Ajándék az előadóknak: szellemi programok, külső és Bokorhoz tartozó előadók, sport-programok levezetői - Utazási költség az előadóknak - Az előadók, lovasok, íjász, stb. étkeztetése - Az előadók és a lovasok szállásköltsége - Lószállító kocsi - A szervezők megkülönböztető ruhadarabja - Idegenforgalmi adó
20
Üdülési csekk, étkezési utalvány elfogadását tisztázni kell! Elfogadja-e a tábor tulajdonosa, illetve az étkezést biztosító vállalkozó. Ha igen, akkor milyen mértékben fogadja el. Programok: A BNT alapprogramjai kialakultak az évek során. Csütörtök este a házi gazdák köszöntik a vendégeket. Bemutatkoznak egy jó hangulatú műsorral, és információkat adnak át a tábor működésével kapcsolatban. Péntek és szombat délelőtt vannak a fő előadások, melyeket kiscsoportos megbeszélés, vagy az előadónak feltett kérdések követnek. Délutánonként több, kisebb előadásokra kerül sor. Péntek este zenés, táncos program, filmvetítés, karaoke … van. Szombat este Leköszön az előző évben dolgozó KV és bemutatkozik az új KV, valamint műsoros est van, melynek programja az előzetes jelentkezések alapján áll össze. Pénteken és szombaton napközben kézműves foglalkozások és sport versenyek várják az érdeklődőket. Kirándulásokra is sor kerül, napközben és éjszaka is. Mindhárom nap reggeli tornával indul. Vasárnap misével zárul a tábor programja. A szervezés során fontosnak tartottuk, hogy a nagyon fogékony korban lévő, és a Bokor szempontjából kiemelten fontos kamasz korosztály számára is szervezzünk programokat. Az előadóknak ajándékkal is megköszöntük, hogy szellemi kincseiket megosztották velünk. A 2010-es táborban kezdtük el azt a gyakorlatot, hogy minden program mellé állítottunk egy felelőst, aki a program elejétől a végéig jelen volt, bemutatta az előadót, gondoskodott a megfelelő körülményekről, tárgyi feltételekről, vízről az előadónak, koordinálta a kérdésfeltevéseket. Ha szükséges volt, gondoskodott az előadó előadás előtti és utáni jól tartásáról is. Az előadókat természetesen szívesen láttuk az aktuális étkezésre is Vannak olyan programok, amelyek lebonyolítása, megvalósítása a helyszín adottságaitól függ. Ilyenek az emlékszoba, meditációs szoba, képmeditáció…. Liturgia: Tábori napjainkat a reggeli szentmise és az esti áhítat foglalja keretbe. A miséző papok és az áhítatokat vállaló közösségek felkérése mellett, a liturgia tárgyi feltételeinek biztosítása is fontos feladat. Felelőst érdemel. A szentmisék szervezésekor gondolni kell a következő elemekre: A miséző pap felkérése A miséző pap vagy valaki más vállalja a prédikációt? Hoz a miséző pap ostyát és bort, vagy nekünk kell ezeket biztosítani? Az oltár előkészítésének, díszítésének felelőse Az olvasmányokhoz, illetve a nap témájához kapcsolódó énekek összeállítása A zenészek felkérése Az olvasmányok felolvasóinak felkérése Könyörgések felolvasóinak/imádkozóinak felkérése Hirdetések A szentmise után rendszerint a táborszervezők tájékoztatást adnak az adott nap programjáról Teaház: A teaház fontos szereplője a tábor életének. Jó hangulatú, meghitt beszélgetésekre ad lehetőséget. A szervezők számára napi 16 órás feladat. A fiatalabbak is szívesen kiveszik belőle a részüket. Ügyes szervezéssel növeli a tábor bevételeit. 2010-ben kávéautomaták bérlésével segítettük a feladatot ellátók munkáját. A környezet barátságossá tételére érdemes energiát fordítani (terítők, mécses, zene). Búcsúajándék: Kedves szokássá vált a tábor szervezői részéről emléket adni a táborozók számára. Az elmúlt évek során az ajándékok többfélék voltak: bőrből készült nyaklánc, kendő, mézeskalács, könyvjelző…. A korábbi táborokra jellemző volt, és itt gondolom megemlíteni, a tábor logójának pólóra nyomtatását. Erről a hagyományról az elmúlt évek szervezői már letettek a költségek nagysága miatt. Előfordult az is, hogy az előre kinyomtatott pólók nem fogytak el.
21
A jelentkezések, előleg fogadása kb. márciustól: A tábor meghívója a Tájékon keresztül jut el a Bokor tagjaihoz. Tapasztalatunk az, hogy márciustól a munkaév utolsó Tájékjáig érdemes leközölni, mivel a jelentkezők nem tartják be a szervezők számára optimális május végi jelentkezési határidőt. A jelentkezések döntő többsége elektronikus úton fut be, de igény van a postai úton történő jelentkezésre is. A jelentkezések nyilvántartásba vétele megérkezésüket követően, rövid időn belül, egy adatbázisban megtörténik, a különböző igények figyelembe vételével. Ez a program nagyon jó szolgálatot tesz majd a regisztrációnál is, illetve a táborozás folyamán végig, rövid idő alatt informálódni lehet belőle. A szálláshelyek kiosztására csak a jelentkezések nagy részének beérkezése után kerülhet sor, az életkor, gyermekek száma stb. figyelembe vétele miatt. Mivel már a 2004-es táborban is jelen volt, de a 2010-es táborban felerősödött az a tendencia, hogy a táborozók egy része nem tud elejétől a végéig részt venni a táborozáson, ezért az étkezés, szálláshelyek minél gazdaságosabb bonyolítása miatt fontos lenne a jelentkezéskor rákérdezni, hogy előreláthatólag mennyi időt tud a táborozó a táborban tölteni. A jelentkezések visszaigazolása kb. júniustól: térkép, menetrend, program, tájékoztatók kiküldése A szervezők elfoglalják a tábort, felkészítik a táborozók fogadására: A szervezők kb. fél nappal a táborozók megérkezése előtt beköltöznek a táborba és előkészítik a tábort a vendégek fogadására. Feláll a recepció. A tábor napjai alatt folyamatos ügyeletet biztosítunk, itt lehet segítséget, információt kérni a három nap alatt. Számítógép, nyomtató, írószerek, olló, ragasztó,… állnak rendelkezésre. Telefonos elérhetőséget biztosítunk, a telefonszámot a tábor több pontján kifüggesztjük. Faliújságon lehet információt cserélni. A tábor programját és térképét a recepción és a tábor több pontján kifüggesztjük, akárcsak a tábor orvosának elérhetőségét. A táborban szemétgyűjtő – lehetőség szerint szelektív – zsákokat, edényeket helyezünk ki. A kapura kifüggesztjük az éjszakai ügyeletes telefonszámát, akit a későn érkezők felhívhatnak a bejutás érdekében. Éjszakai ügyeletre érdemes minden nap mást felkérni, hogy ne egy embert riasszanak minden éjszaka… A tábor közelében lévő főúton eligazító táblákat helyezünk el. A vendégek fogadása: A parkolónál segítők irányítják az autósokat. Előfordul, hogy a táborban a házakhoz, sátrakhoz csak a kirakodás, berakodás idejére, vagy még arra sem lehet behajtani az autókkal. A recepciónál, a gördülékeny fogadás, útbaigazítás érdekében szerencsés, ha nem csak egy számítógép áll rendelkezésre. A táborozók A/4-es programot, névkártyát, információt, kulcsot kapnak a recepciónál, és kis frissítővel, a tábor helyszínére jellemző étellel, itallal megkínáljuk őket. Segítők útba igazítják őket, szükség esetén elkísérik szálláshelyükre. Jó munkát!…és ha megfelelően előkészítettétek a tábort, akkor nagyon jó három nap elé néztek!
8. LÉLEKVÁRÓ AGENDA A Bokor „őstörténetében” – legalábbis a gépelt Lélekváró füzetek tanúsága szerint – a nagyböjti időszakban péntekre, a Húsvét utáni időszak vasárnapjaira vonatkozó „punktákat” írtak-adtak egymásnak a testvérek. Az utóbbi években a teljes időszak minden napjára születnek gondolatébresztő gondolatok. 1. Meghatározás Közös elmélkedési-imádkozási vezérfonal Hamvazószerdától Pünkösdig vagy Szentháromság vasárnapjáig.
22
2. Cél A napi elmélkedés-imádkozás serkentése, legalább az év egy kiemelt időszakában (hátha szokássá válik, és „átterjed” az év többi napjára is). A kohézió megélése: az egész nagy közösség ugyanarról elmélkedik! Része vagyok a nagy egésznek… (N.B. nagy egész a Bokor, de az Egyház is!) A szellemi-lelki ajándékozás csatornáinak biztosítása – olyanok is szóhoz jutnak, akik nem szoktak nagyobb közösség/közönség előtt megnyilvánulni. 3. Előkészítés Egy vállalkozó / felkért (KV)-tag veszi kézbe az ügyet. Feladata: az időszak – dátumok – kijelölése az adott naptári évre. 4. Tartalom Elvi döntések: 1) egy napra csak egy testvér írjon, vagy inkább „szabad-a-vásár…”, 2) szentírási alapú szövegeket kérünk, vagy bármi lehet (voltak évek egy-egy napi hívómondattal, amihez többen is írhattak: bárki, akit az a mondat megérintett, a KV csak arról gondoskodott, hogy legalább egy szöveg mindegyikhez szülessen), 3) a Szentíráson belül csak az evangéliumi szövegeket adjuk, és ahhoz kérünk gondolatokat, vagy szabadabban kezeljük, 4) vasárnapokra az Érted vagyok „Leveled jött Istentől” írásai kerülnek bele a Lélekváróba, vagy „íratunk” külön, 5) közreadási „adathordozó” megállapítása: csak elektronikusan, vagy papíron (füzetként) is [Megj.: tapasztalatom szerint ezt még azok is füzetben szeretnék megkapni, akik a Tájékot elektronikusan] 5. Szervezés menete A füzet-szerkesztő felkérése Az Érted vagyok-kooperáció esetében a füzet-szerkesztő megkeresése, hogy az általa felkérendő elmélkedők tudjanak a tervről és a határidőkről, A határidők megállapítása: ha papíron is készül, akkor a Hamvazószerda előtti Gyökér-találkozón (?) / KV-n (!) érdemes szétosztani, remélve, hogy genetikus úton mindenkihez időben eljut (ez már a csoportvezetők felelőssége). 6. Lebonyolítás 1) A papíralapú változatot is elképzelve: 0. nap – a Hamvazószerda előtti KV-találkozó -21. nap – egyéni írók elküldik az időszak-felelősnek (DE: érdemes ennél korábbi, pl. január 5-10-i dátumot megadni: ált. a téli „megálláskor”, a karácsonyi ünnepek után van egy kis „szusszanásnyi” idő: amit akkor nem írunk meg, az bizony könnyen elmarad…) -14. nap – időszak-felelősök elküldik a füzet-szerkesztőnek - 7. nap – füzet-szerkesztő elküldi a nyomdának Ha csak elektronikusan készül, akkor elég Hamvazószerda előtt néhány nappal küldeni, (sőt: lehetne naponta küldeni csak az adott szakaszt…) 2) A napi szentírási szakaszok listája Figyelem: A, B vagy C év! (Az Új Ember zsebnaptárától a www.bokorportal.hu Igeliturgikus naptáráig sok forrás használható ehhez) 3) A lista „legyártása” Példa: Dátum Ápr. 22. Ápr. 23.
Szentírási szakasz Jn 18,1-19,42
Időszak-felelős 6.régió (Ko.Laci) 6.régió (Ko.Laci) 23
Nap-felelős Sch. Bea Benyhe J.
Amire figyelni kell: - csak a lap egyik oldalára készüljön a lista, - min. dupla, de inkább még nagyobb sorközzel írva, hogy szét lehessen vágni, - három példány készüljön. És készüljön hozzá eligazítás, hogy mit kérünk-várunk: - az elmélkedés a szentírási részhez kapcsolódjon / nem kell kapcsolódnia, - egy ember csak egy elmélkedést vállaljon (akkor is, ha különböző közösségi irányokból éri el a téma), - név, lakhely, közösség, régió megjelölését kérjük-e, - terjedelem (javaslat: max. fél oldal – kb. 1500 karakter), - határidő, amikorra az időszak-felelősnek meg kell kapnia – ld. fenn! - cím, ahová küldeni kell. 4) A szétosztás A főszervező (KV-tag?) időszakokat (pl. heteket, két-heteket) ad egy-egy időszak-felelősnek saját magának a lista egyik példányára felírja, hogy kire bízta az adott hetet. Hasznos, ha ebből a listából juttat egy példányt a füzet-szerkesztőnek, aki ebből látja: kitől mit várjon! Az időszak-felelős (pl. a régió-képviselők): két példányban kapja meg a saját, rövid (egy-két-hetes) listáját: az egyiket szétvágja-szétosztja, a másikba beleírja, hogy melyik napot kire bízta. (Ez különösen akkor fontos, ha nem csak a közösségi „gyerekei”, hanem az „unokái” is írnak: tudnia kell, kitől várhat megírt anyagot – ill. kin kell esetleg majd sürgetnie: ő a „gyerekeivel” áll kapcsolatban, azok dolga-felelőssége az „unokák” határidőre-szorítása.) 5) Az összegyűjtés A határidőt szigorúan betartva az időszak-felelős összegyűjti az általa vállalt (rá kiosztott) időszak elmélkedéseit. Szükség esetén rákérdez, noszogat, azután javítja (elütések, stílus stb.), és ha valamit nagyon nem illőnek (a Bokor-gondolkodástól idegennek stb.) talál, akkor testvérien egyeztet a szerzővel, módosítást kér stb. Ha hiány marad (értsd: valaki nem írta meg a részét), akkor két lehetősége van: vagy talál valakit, aki gyorsan elvállalja, vagy megírja ő maga. (Lehetőség szerint nem a füzet-szerkesztőtől várja a „lyukak betömködését” – bár erre is van mód: a 3-6-9 évvel korábbi Lélekvárók megfelelő napjaira készült elmélkedések átvételével…!) Formázni nem érdemes, mert a teljes anyag összerakása után úgyis kell. Egy file-ba, sorrendbe összerendezi az elmélkedéseket, és a megadott határidőre hiánytalanul – vagy a hiányokat a kísérőlevélben megírva-indokolva! – továbbküldi a füzet-szerkesztőnek. Figyelmeztetés a füzet-szerkesztőnek: kérjen listát a felelős KV-tagtól, hogy kinek mit osztott ki, és rögtön beérkezéskor ellenőrizze, hogy hiánytalanul megérkezett-e az anyag. A füzet-szerkesztő „sajtó alá rendezi” az anyagot (Arial 10-es – esetleg 11-es – betűméret) és intézi a nyomdához, valamint az e-mail-terjesztéshez történő eljuttatást. A füzet anyagi fedezete is el kell jusson a „nyomdai összekötő”-höz, aki aztán a kész füzeteket is elcipel(het)i testvéri szolgálatként… 7. Liturgia A Lélekváró elmélkedések egyéni, családi, közösségi liturgia alapját képezhetik: napindító olvasmánytól esti elmélkedésig. Lehetnek az időszakra eső kisközösségi alkalmak elmélkedései, de pl. egy KV-találkozó gondolat-indítói is. Jó lenne fórumot teremteni a visszacsatolásra is: mire indítottuk, miben segítettük egymást Isten előtt született gondolatainkkal. Ez enyhíthetne a „süket-szoba” érzésen (= gyártjuk a Lélekváró elmélkedéseketfüzeteket, de vajon hányan forgatják…? Esetleg csak porosodó papírokat gyártunk?)!
24
9. LELKIGYAKORLAT AGENDA 1 – 2. Meghatározás és Cél A meg-megújuló metanoia (évenkénti) lehetősége. Jellemzően három-négy nap elvonulás, általában közösségi „erőtérben”, azaz másokkal együtt, de elsősorban az egyéni (!) elmélyülést, átgondolást, elhatározásokat szolgáló alkalom. Tartalmát az elmélkedések és körimák, az előadások és megbeszélések, továbbá – és legfőképpen! – a csendek és az abban megfogalmazódó lelkigyakorlatos záróelmélkedés adják; de persze érték a kohéziós élmény, sőt: a rutinból történő kilépés is. A legtöbb esetben a résztvevőket valami közös jellemzi: egy közösséget/régiót alkotnak, hasonló élethelyzetben vannak stb. Hagyományosan A, B és C típusú lelkigyakorlatokról beszéltünk: „A” típusú – közösségbe járó (vagy oda meghívni tervezett) testvérek lelkigyakorlata, melyet jellemzően meghívott vezető tart: az ő felelőssége a teljes tartalom. Hagyományos időkerete: csütörtök estétől vasárnap délutánig. „B” típusú – közösséget vezető testvérek lelkigyakorlata, melyet részben egymásnak tartanak, bár itt is nagy szerepe van (lehet) a meghívott elmélkedőnek, előadóknak. Egy napot a KD (Közös Dolgaink) megbeszélésére fordítanak. Hagyományos időkerete: szerda estétől vasárnap délutánig. „C” típusú – ez szolgálja leginkább az egyéni elmélyülést, mert tartalmát csak a lelkigyakorlatot vezető testvér elmélkedései, majd az egyéni csendes elmélkedések és az ezt követő körimák alkotják. Időkerete szabadon alakítható, jellemzően egy hétvége, de akár egy egész hét is lehet. 3 – 4. Előkészítés és Szervezés menete Jó előre (már ősszel, ill. a lelkigyakorlat előtt 6-8 hónappal) érdemes megbeszélni a következőket: - időpont, - helyszín, - résztvevők, meghívandók köre, - megbeszélendő témák, - meghívott elmélkedő és előadó(k) – esetleg rögtön a tartalékaik is, - egyebek (pl. kicsi gyerekekkel kapcsolatos elképzelések, legyen-e felkért háziasszony, vagy a résztvevők maguk gondoskodnak az ellátásukról, csend-igény, templomi szertartásokon való részvétel stb.; összeszokott társaságban nem kell minden évben mindent újra megbeszélni, de azért érdemes néha az „evidens” dolgokra is újra rákérdezni, mert változunk!) Válasszunk szervezőt, aki fejben és kézben tartja a fentieket! Az ő felelőssége, hogy mindenkivel egyértelműen egyeztessen. A többieknek nem sok feladata lesz az előkészítés-szervezés során; de majd füzetet és (több) íróeszközt viszont ne felejtsenek el magukkal vinni. És ha korábban már voltak lelkigyakorlaton, akkor annak a záróelmélkedését – az elhatározások megvalósításáról szóló naplót, idő-pénz-szeretet-elszámolást stb. – se felejtsék otthon! Az egyéb vinnivalókról a szervező időben adjon tájékoztatást (pl. matrac, hálózsák, étkezésekhez vinnivaló stb.). Szintén a vinnivalók közé tartozik (tartozhat) a gitár és az énekfüzetek. Amiről általában a szervező gondoskodik: - gyertya, - szentkép, emléklap – kezdők esetében a lelkigyakorlat vezetője ír mindenkinek, haladóbbaknál jól működik az „őrangyalozás”, - napirend sokszorosítva – minden helyiségben érdemes kiragasztani/-tűzni. Lehetséges további funkciók / szerepkörök: - időfelelős – a jelzés mikéntjét beszéljék meg a lelkigyakorlatozók (pl. csengetés, „húrokba csapás”), - liturgikus felelős – a reggeli, esti imádkozók, a mise-közbeni felolvasók stb. felkérése (lehetőleg arányosan elosztva a feladatokat a testvérek között), - énekfelelős – ha van gitáros, akkor általában ez a szerep őrá marad, - mosogatás – érdemes a lelkigyakorlat elején egész időre beosztani (arányosan elosztva és kiírva!)
25
- háziasszony vagy az önellátás összehangolója (aki megszervezi, hogy ki mit hozzon, ki mikorra főzzön előre, mikor mi kerüljön asztalra, hogy az első esti dőzsölés után még a harmadik napra is maradjon kínálnivaló, szemmel tartja, hogy mit kell esetleg helyben vásárolni stb.); gondoljon olyasmire is, mint WC-papír, mosogatószivacs, esetleg mosogatóba dugó, konyharuha, felmosó eszköz. Mindehhez hasznos ismerni a helyet, ahová a lelkigyakorlat szerveződik. (És egy személyes megfigyelés: ha ugyanoda járunk vissza, akkor is érdemes felírni – naptárban, közösségi füzetben előjegyezni –, hogy mi hiányzott, vagy mi jött volna jól, mert a következő évre nagy valószínűséggel elfelejtjük, és majd megint bosszankodunk…: pl. lefolyó-dugó, felmosó „mopp”) Költségek. Ha háziasszonyt kér fel a lelkigyakorlatos társaság, akkor illik előre ellátni némi „pénzmaggal”, mert egyáltalán nem biztos, hogy akár csak egy hétre is kölcsönözni (megelőlegezni) tud több (sok) ezer forintot. A felkért előadók számára illik felajánlani a költségtérítést, főleg ha csak egy-egy félnapra jönnek (esetleg jó messziről). Ugyancsak gondoljunk a házigazda utólag megjelenő költségeire (villanyszámla, gázpalack-csere, víz- és csatornaköltség stb.). Erre néhány ezer forintot mindig hagyjunk ott! A közös költségek szétosztása kapcsán döntse el előre (!) a társaság, hogy minden egyenlően oszlik-e, vagy pl. a kávét csak a kávézók fedezik. Van közösség, ahol a helyszínre jutás költségeit is figyelembe veszik a teljes bekerülési költség megállapításakor, hiszen nem mindegy, hogy valaki helyben van, vagy 200 km-t utazott. Ha az ellátáshoz többen már előre hozzájárultak (pl. előre otthon megfőzött ebéddel, szétosztott bevásárlással), akkor ezeknek a költségeit is írják össze az elszámoláskor. A legegyszerűbb az összes kiadást összegezni, ezt szétosztani a résztvevők között. Utána ki-ki tudva a saját előzetes ráfordítását – amit az összesítéshez bediktált –, tesz bele, vagy vesz ki a közös kasszából / dobozból / kosárból. 5. Lebonyolítás Cél, hogy minden résztvevő a teljes időszakra jöjjön! A helyszínre jutásban törekedjünk a „telekocsi”-ra. Ha meghívott előadó van, őrá is gondoljunk! (Pláne, ha csak egy-egy félnapra hívunk valakit, akitől bizony áldozat lehet az idő-ráfordítás!) Tapasztalataink szerint a pici gyerek nem akadály, sőt: hozzák csak nyugodtan. A két év fölöttieket viszont érdemes nagyszülőkre, családi vagy közösségi testvérekre bízni. Ha van a lelkigyakorlaton felkért háziasszony, ő gyakran egy személyben bébiszitter is. Elhelyezkedés. Gyerekeknél-fiataloknál lány / fiú hálók külön. (A párocskák is kibírják…!) Később, ha van hely, akkor lehet akár házaspáronként, vagy két-három párnak közös szobában – ahogy a résztvevők egymással szeretetben meg tudnak egyezni. A kisgyerekes családoknak lehetőleg biztosítsunk külön szobát, bár közösségi tapasztalatunk: sok éven át mindig volt velünk 1-2-3 kisbaba: a mamák és a babák egy szobában aludtak, és általában mindenki csak a saját gyerekének a nyöszörgésére ébredt fel, a másikét jól átaludta… (a papák meg pláne: a fiúszobában). Egy lehetséges, nem kötelező, de talán jellemző napirend: Csütörtök 16.00 érkezés, elhelyezkedés, (kis „harapnivaló”) 17.00 megnyitás 1. előadás, utána csend (átgondolás), majd megbeszélés (első körben hozzászólás az előadáshoz, utána az előadó viszont-válaszai, majd egymáshoz való hozzászólás) 19.30 vacsora 20.30 1. elmélkedés - körima - utána lefekvéshez készülődés 22.00 villanyoltás Péntek 6:30 7:00 8:30 9:30 13:00 15:00
ébresztő mise, 2. elmélkedés - körima reggeli 2. előadás, utána csend, majd megbeszélés ebéd, utána pihenő 3. elmélkedés körima 26
16:30 19:30 21:15 22:00
3. előadás, utána csend, majd megbeszélés vacsora, beszélgetés esti ima - lefekvéshez készülődés villanyoltás
Szombat 6:30 7:00 8:30 9:30 13:00 15:00 16:30
ébresztő mise, 4. elmélkedés - körima reggeli 4. előadás, utána csend, majd megbeszélés ebéd, utána pihenő 5. elmélkedés - körima C S E N D – egyéni, max. házaspári megbeszéléssel tervkészítés ( = záróelmélkedés megírása) vacsora, beszélgetés esti ima - lefekvéshez készülődés villanyoltás
19:30 21:15 22:00 Vasárnap Nálunk a kisgyerekes korszakban ez vált be, mert így ebédre / ebédutánra mindenki hazaért, és „összeszedte” a gyerekeit. De persze záródhat a lelkigyakorlat egy ünnepi ebéddel is… 6:30 ébresztő 7:00 mise, 6. elmélkedés 8:30 reggeli 9:30 Záróelmélkedések utána rendrakás, takarítás (hideg) ebéd hazautazás Hagyományosan a kb. egy órás előadás után egy órányi átgondolás (csend) következett, majd ezután a megbeszélés. Intenzív – felpörgetett – agyi és lelkiállapotban hajlamosak vagyunk az előadásokra azonnal reflektálni, tehát a csendet is már beszélgetéssel tölteni, vagy minimálisra szorítani; ez nem hasznos, nem szolgálja az elmélyülést. Még ha az előadás után ki is alakul kis lazító beszélgetés, akkor is „csituljunk el” néhány (tíz) perc múlva; ehhez segítség, ha nagy tér, jó idő, sétalehetőség áll rendelkezésre. A szokásosnál jóval több együtt töltött idő, az összehangolódó gondolkodás jelentősen hozzájárul a kohézióhoz, ami aztán nagy nevetésekben, traccs-partikban nyilvánul meg. Ez jó, de ne menjen a csendek rovására (se napközben, se este). Ugyanakkor az összezártság, elmélyedés, az érzékeny témák előtérbe-kerülése, a megnyílás mindenkit érzékenyebbé – és ez által sérülékenyebbé is! – tesz. Az erre történő odafigyelés, esetenként egy-egy lélekápoló beszélgetés a lelkigyakorlatot kezdeményező, a résztvevőket jól ismerő testvér felelőssége. Ha vannak ismeretlen, vagy nagyon ritkán (régen) látott testvérek a lelkigyakorlaton, akkor az összeszokott többségnek oda kell rá figyelnie, nehogy az illető kiközösítettnek élje meg magát, ugyanakkor pl. az esti felkínált bemutatkozási alkalmat ne faggatózásnak érezze. Az összeszokott-megszokott tréfálkozások, rövidítések, utalások bizony fájó sebeket tudnak okozni a kívül maradóban! 6. Tematika (tartalom) A tematikát vagy a vezető szabja meg, vagy a résztvevők. Az első eset inkább kezdők számára, egy vezető(-házaspár) által tartott lelkigyakorlatokra jellemző. Ha a résztvevők határoznak a témáról, akkor a) vagy a felkért vezető (előadó) kéri meg, hogy kérdéseket, témákat adjanak meg számára, b) vagy a lelkigyakorlatozók határozzák meg előre, hogy miről szeretnének hallani-beszélgetni, és ehhez keresnek megfelelő témaindítót. Ritka az egy gondolatsorra felfűzhető lelkigyakorlat, mert általában csak az elmélkedések kapcsolódnak „füzérbe”, az előadások már eltérő témájúak. Általában markánsan (érthetően és helyesen!) elkülönülnek az elmélkedések, melyek elsősorban a lelki megújulást igyekeznek szolgálni, és az előadások, melyek a gondolkozás-átalakítás fórumai. De újra meg újra figyelmeztetni kell a régi lelkigyakorlatozókat is, hogy a lelkigyakorlatos előadások ne tanulás- vagy vitacentrikusak legyenek, hanem az életalakításhoz járuljanak hozzá! A lelkigyakorlat csúcspontja az utolsó félnap: az elhangzottak, megbeszéltek, átimádkozottak tükrében történő visszatekintés és a következő év(ek) elhatározásainak megfogalmazása, papírra-vetése: a 27
záróelmélkedés elkészítése, majd felolvasása. Ez lehetőleg tartalmazzon minél több konkrétumot, pl. koncentrikus körökben haladva a saját, egyéni elhatározásoktól a párkapcsolati, családi, közösségi, munkahelyi stb. vonatkozásokig. A fentiekhez még hozzá kell tenni, hogy a lelkigyakorlat arányai, a könnyebb-súlyosabb témák váltakozása, a csendek komolyan-vétele nagyban függ a résztvevők körétől, és még inkább attól, hogy „vegytiszta” lelkigyakorlatról van-e szó, vagy ez inkább közösségi nyaralás, tábor, több-kevesebb lelki tartalommal… 7. Liturgia Szentmise(k) – az igényektől és lehetőségektől függően minden nap vagy csak vasárnap, asztal körül vagy templomban. Elmélkedések és körimák – gyertyagyújtásos imádság az asztal körül, vagy szentségimádás az asztal körül vagy a templomban. Egyéni imádság – templomban vagy a természet nagy templomában (feltétlenül tartsunk csendeket és adjuk meg egymásnak is!). Liturgikus tánc, képmeditáció, vagy bármi egyéb, amit a lelkigyakorlatozó közösség igényel, vagy elfogad. A Bokorban a lelkigyakorlatos agenda-k több „generációja” létezik: a hagyományos zsolozsmától a megrostált-megújított szövegekig. Ezek is fix keretet adhatnak a napoknak, ima-alkalmaknak. „Őrangyalozás”: egymás nevének kihúzásával, egy testvérre kiemelten figyelünk a lelkigyakorlat alatt, és a végén egy rövid üzenetet, imát írunk neki, róla, amit fel is olvasunk. Addig viszont maradjon titok, bár a nagyobb odafigyelés, az esetleg megnyilvánuló apró segítség néha árulkodó. Ehhez szentképeket a lelkigyakorlat szervezője vigyen. (Házas)párok ne húzzák egymást! A zárás lehetséges liturgiája: A lelkigyakorlat vezetőjének (szervezőjének) megnyitója után a záróelmélkedések felolvasása körben. Minden 3. után egy ének (pl. egy versszak a Jöjj, Szentlélek, szállj közénk!-ből). Amikor a kör lezárult, akkor a lelkigyakorlat vezetőjének (szervezőjének) hálaadó imája a lelkigyakorlatért, az elmélkedőkért és előadókért, a háziasszonyért és a befogadókért stb. „Őrangyalok”kör: a lelkigyakorlat vezetője (szervezője) indítja, és aki kapta, az folytatja. Ha valahol „bezárul a kör”, akkor a mellette ülővel folytatjuk.
10. ILLLEMSZABÁLY AGENDA Sokakban felmerült a kérdés, hogy mi van a Bokor illemszabályaival, melyek annak idején szabályozták a közösség életét? Nem kellene-e azokról lefújni a port? Még 1996-ban készült egy ismertető (KD 16-21. old.), és 2004-ben egy újabb összefoglaló (KDT 4. fejezet), azzal a céllal, hogy gondoljuk át: Mi az illemszabály? Kell-e? A Bokor elmúlt évtizedei alatt összegyűlt illemszabályokból mit hasznosíthatunk? Az itt következő Illemszabály Agenda ezekre a kérdésekre szeretne választ adni. Mégpedig az évtizedek megfogalmazásait nem időrendben, hanem témák szerint összegezve, kicsit szelektálva és átfogalmazva. Nota bene! Múltunk némely kicsit megmosolyogtató „illemszabályán” ne botránkozzunk, inkább keressük magunkban a mai kornak megfelelő megfogalmazást, és főleg: jó lenne megfogalmaznunk a ma nekünk szükséges és előremutató, konkrét magatartási és viselkedési formákat. 1. Kellenek-e illemszabályok? Az 1975/VI. Karaj „Illemszabály az illemszabályok ellen” címmel figyelmeztet, hogy Jézus egy Törvényt hozott: a szeretet törvényét. A szeretet nem élhető anélkül, hogy minden pillanatban ne vállalnánk a döntés kockázatát. Ha törvényeket, szabályokat gyártunk, elsorvad bennünk a szeretet, és olyanokká válunk, mint a farizeusok. Nem könnyíthetjük meg dolgunkat olcsó törvénygyártással. Hiába foglalnánk össze az általunk élni kívánt élet szabályait egy listába, annak maradéktalan megtartásától még nem lennénk igazak. Kényelemszeretet és biztonságérzet keresése van a „szabálygyártás” mögött, ami félreértése Jézus szándékának. A mi világunk nem a Tóra világa.
28
Ugyanitt „Törvény és illemszabály” címmel arról olvashatunk, hogy a szeretetre nem magányosan vállalkoztunk, hanem valamilyen közösségben. Ha vétünk, vagy valaki vét a szeretet ellen, szóvá is tesszük a magunk és mások eltéréseit a szeretettől. Ilyenkor úgy éreztük, hogy beszélgetésünk eredményét hasznos volna rögzíteni, hogy az a konkrét eset, figyelmeztető funkciót tölthessen be a jövőben. Így születtek az „illemszabályok”. Kezdettől ismerjük a veszélyeit. Ezért két óvást is megfogalmaztunk. Az első, hogy ezek az illemszabályok csak azokra vonatkozhatnak, akik magukévá teszik. A másik, hogy az illemszabály, ami adott pillanatban született, később avulttá lehet. 2. Mi az illemszabály? Jézus szeretetparancsának lebontása egy adott kisközösségi életgyakorlatra. Direktív eligazítások, melyek rugalmasan értendők és közlendők, nem abszolút értékűek. Közmegegyezés formába öntése, mely hasznos lehet az újonnan alakuló közösségeknek is, hogy ismerjék, vagy átvehessék a közszellem által kikristályosodott és folyton alakuló gyakorlatot. 3. Illemszabályok A közösségi találkozón 1. Az összejöveteleken illik pontosan megjelenni, időben megérkezni és előbb el nem menni. 2. Akadályoztatás esetén illik időben kimenteni magunkat. 3. Tudatosítsuk, hogy a közösségi találkozóra Jézus miatt jövünk össze, a „nózitörlés” más alkalommal történjen. 4. Az összejövetel levezetésének helyes módja a soros elnökség. 5. Gazdagítani akarom a közösséget: nemcsak kapni, hanem adni is akarok, ezért a találkozóra mindig komolyan felkészülök. 6. Az összejövetelen építő magatartást tanúsítok: ragaszkodom a napirendhez, betartom a vitafegyelmet: gondolataim leírásával és tömör áttekinthető összefoglalásával. 7. Az összejövetelen gyakorolom a hallgatás fegyelmét: nem szólok közbe, szorosan a témához szólok hozzá, nem beszélek másról. 8. Barátkozást csevegést a találkozó előtt, szünetében és végén folytatok. 9. Testvérrel szemben ellenszenvnek nem adok helyet. 10. Haragra, feszültségre nem adok okot: ha mégis, a következő találkozóig köteles vagyok kibékülni. 11. Igyekszem jó hangulatot teremteni, hogy mindenki jól érezze magát. A közösségi találkozón kívül 12. Illő a közösségi testvérek jobb megismerése, mert jó kapcsolat csak megismeréssel lehetséges. 13. Illő a közösségi testvérek megsegítése: komoly kötelesség a lelki, sőt anyagi segítség. 14. Az önképzés közösségen kívül is kötelességem: gazdagítani a közösséget önálló szellemi munkával, írásaimmal. Vállalások 15. Funkciót illik elvállalni, a választást csak okkal szabad visszautasítani. 16. Rendezvényeink időben ne üssék egymást. 17. Testvéreink igénybevételénél megfontoltnak kell lennünk, akár közösségen belüli, akár más közösségbeliekről legyen is szó. 18. Kérésekre tudnunk kell nemet is mondani, hogy korábban vállalt feladatainkat teljesíthessük. 19. Megbízatást becsülettel illik teljesíteni, elvégzését vissza kell jelezni. 20. Ha kölcsönt adunk vagy kölcsön adunk valamit, azt jegyezzük fel, amit kértünk illik időben visszaadnunk, hogy a kölcsönadónak ne kelljen kérnie. 21. Az üzenetek felvételében és továbbadásában teljes precízséggel járjunk el! * Anyagiak és egészség 22. 23. 24. 25.
Anyagi áldozatot hozok a rászorulók, az éhezők és a közösség érdekében. Közösségi találkozóink legyenek példásak a tisztes szegénység tekintetében. Vigyáznom kell a magukat túlhajszoló és nemet mondani nem tudó testvéreim egészségére. Tudnom kell, hogy az aktív dohányzás egészségellenes, és passzív dohányzóvá se tegyünk másokat. 29
26. Az autózásról tudnom kell, hogy az környezet- és egészségromboló, csak a legszükségesebb esetben üljünk autóba, és telekocsival autózzunk. Közösségi viselkedés 27. Egymást köszöntésük testvéries legyen. 28. Öltözködjünk alkalomhoz illően. Öltözetünk ne legyen ódivatú vagy ápolatlan, sem kihívó, piperkőc vagy megbotránkoztató. 29. A lelkigyakorlaton gondoskodjuk a férfiak és nők különalvásáról. 30. A közösség nem lehet érdektelen, hogy tagjai kikkel lépnek házasságra. 31. Csillapítsuk pletyka és jól informáltság utáni éhségünket. A felelőtlen testvér árt a közösségnek. 32. A közösség tagjai nem lehetnek egymásra féltékenyek. 33. Közösségemről rosszat nem mondok, a hibákat befelé javítom. 34. A Bokor-tagnak illik elfogadni a gyermekáldást (négy gyermek?). * 35. A Bokor-tagnak illik a szelídség jegyében az erőszakszervezetekhez tartozást megtagadni. * 36. Elvárható, hogy ha Isten Országa építése közben baj ér, számíthass testvéreid segítségére. 37. A baját titkoló testvér mellé is kötelességem odaállni, ha a segítségem kevés, hívjak másokat is. Vétségek 38. Rosszat mondani másokról, főleg a másik háta mögött etikátlan! * 39. A közösség elhagyását vészhelyzetben megengedhetetlennek tartom. * 40. Kizárom magam a közösségből: ha súlyos bűnben élek vagy súlyosan vétek a szeretet ellen, vagy ha szabotálom a közösségi vállalást. 41. A testvéri feddés kötelességének sorrendjét betartom: négyszemközt, két-három testvérrel, a közösség előtt. 42. A közösség előtti nyilvános bírálatnak kíméletesnek kell lennie. 43. A sértő, bántó testvér is legyen azonnali megbánásra kötelezve. * 44. A meghasonló testvért már az elején a közösség és vezetője tegye helyre. * 45. A közösségből eltávozott, majd visszatérő testvér adjon számot tettének okairól, amit kövessen a közösségi önvizsgálat és az egyéni és/vagy közösségi megbánás. * 46. Az „eltévedt bárányért” keresnünk kell, hogy mit és mennyit kell tennünk? * 47. Minden közösség tartson önvizsgálatot évente: az eszmények, a közhangulat, a szeretet-élet, a személyes hibák szempontjai alapján. * 48. Megfogalmazásainkra jobban vigyázzunk! * 49. Névtelen levelet elolvasás nélkül el kell égetni, senkinek meg nem mutatni! * Lelkiség 50. 51. 52. 53. 54. 55.
Aki jelen van a misén, áldozzon is: nem lehetünk „vacsoranézők”! Legyen mise évente 1-2 alkalommal a csoport-összejövetelen is. A körimában érvényesítsük a szeretet csúcsértéket. Lelkigyakorlatra ne hívjunk külső elmélkedőt. Lelkigyakorlatainkat úgy fejezzük be, hogy a kisgyermekesek este 7 órára legyenek otthon. * A legalkalmasabb elmélkedő is kaphat két év pihenőt. * Közösségbegyűjtés
56. Előbb egyénileg barátkozni, aztán nagyobb közösségi alkalmakra meghívni és csak azután egy asztalhoz ültetni az arra alkalmasakat. 57. Nem szabad „húzni a fűszálat”, az egyéni fejlődés során legyünk türelmesek. 58. Új testvér bevezetése régi közösségbe előzetés látogatás, „háztűznézés” után történjen.* 59. Közösségeink tagjai egyénileg nyitottak, de az összejöveteleink zártak. A Bokorhoz tartozás feltételei 60. 61. 62. 63. 64.
A Bokor-tagnak illik ismernie a Bokor eszményeket (KIO). A Bokor-tagnak illik Bokor-közösségben táplálkoznia. A Bokor-tagnak illik részt vállalni a közös dolgainkból (KD) A Bokor-tagnak illik kapcsolatokat ápolni más bokorbeli kisközösségekkel. A Bokor-tagnak illik évi egy lelkigyakorlaton részt vennie. 30
65. A Bokor-tagnak illik tehetségéhez mérten segíteni a rászorulókon (harmadik világ, hazai éhezők) 66. A Bokor-tagnak illik kis- és nagyközösségi célokat saját lelkiismerete szerint anyagiakban is támogatni. Megjegyzés: a * - gal jelölt illemszabályok megtárgyalás alatt voltak.
11. BOKOR IFJÚSÁGI ZSINAT (BIZS) AGENDA A BIZS életjelenségeiről A Bokor Ifjúsági Zsinat nem a világ fiainak „levente”, „cserkész”, „KISZ”, „úttörő” sémáját hivatott követni, ahol a valamiféle felnőtt betagozódás kezdő lépcsőit jelentette. A Bokorban mindannyian szabad, felelős döntésre épülő életalakítást szeretnénk, ahol az engedelmeskedtetés helyett az egymásra hallgatást gyakoroljuk és elviseljük/elfogadjuk mindenkinek az éppen adott szintjét a fejlődése reményében. Mivel „szeretettel mérik a világ hosszát”/ Nyírő/, így az ifjúságét is azzal méri Atyánk és azzal kell mérjük mi is. 1./ Értékrendi fejlődés: tudatátalakító /metanoia/ szellemi élet meghatározza szavainkat, tetteinket, imaéletünket…egész életalakításunkat. A BIZS szellemi élete /témái, előadásai, kiscsoportos dialógusai/ követheti a Bokor szellemi hangsúlytevését. 2./ Kapcsolatépítési fejlődés: felebarátból jó baráttá, és testvérbaráttá alakuló kapcsolatok nagy lehetősége a fiatalok találkozója. A Bokor ma is ott él igazán, ahol időtálló / 30-40 éves/ barátságok vannak. 3./ Aktivitási fejlődés: mozgékony, tenni akaró és vállalni hajlandó emberekre épül minden közös élet. A közösen vállalt és koordinálva végzett munka /”akciózás” / nagy ütközések, nagy csiszolódások és nagy erő egyesítések lehetősége. Toporgó közösségeket a közösen végzett tevékenység új életerővel tölti fel. 4./ Növekedési fejlődés: számbeli gyarapodást az hoz, ha fejlődünk az apostoli lelkületben. Új emberek meghívása és beszeretgetése a köreinkbe megment a belterjességtől és ugyanakkor teljesíti Jézusunk apostolkodásra szólító akaratát. 5./Lelkiségi fejlődés: ami a fejünkben és a szívünkben van, az határozza meg lelki életünket. Egymást csiszoló, előre segítő lelkiség megkülönbözteti a magánéletit a közösségitől. A BIZS a közösségi lelkiséget szolgálhatja azzal, hogy rugalmasan nyitottak vagyunk egymás lelkiismereti hangjára, tudván, hogy ez a hang az ember Istenre figyelni akaró legtisztább hangja, ami fejlődik, ha fejlődünk. A BIZS az Isten Országának ifjúsági megjelenítése az élet ránk eső kis zugában… Idősebb testvérbaráti szolgálatkészséggel, Náci. BIZS szervezés Alapvetően két párhuzamos szálon fut a cselekmény: - Technikai jellegű szervezés - Lelki szál, mondanivaló megalkotása A két szál egyenként 3-4 ember munkáját igényli. A szerepeket időben tisztázni kell, ez alapján ki lehet osztani a feladatokat, és megnevezni hozzájuk a felelősöket. Technikai jellegű: - Helyszín, időpont - Meghívott célcsoport - Költségvetés - PR (kommunikáció) - Felkérések - Kellékek beszerzése - Lebonyolítás Lelki szál: - A BIZS célja - Mondanivaló és témakör - Témadinamika, programok időbeosztása - Csoportbeosztás koncepciója 31
- Játékok, egymásra hangolódás, átvezetés - Témafelvezetés, témára hangolás, levezetés - Ima, mise, csend A BIZS-teamnek érdemes januártól február közepéig kéthetente, onnantól hetente összeülni. Minden alkalomra ki kell tűzni a feladatköröket, célokat, és azt végig kell vinni. Két BIZS-team között pedig adni kell házifeladatokat, és azokat számon kell kérni, ügyelve az arányos közteherviselésre. A szervezők közé érdemes egy olyan „joker” embert beszerezni, aki az összes fontosabb tisztséget képes ellátni, ha a csapatból valaki kiesik. A szervezés menete: Időben el kell kezdeni! Abból nem lehet baj. Mottó: Lassú munkához idő kell! Technikai tennivalók 1. Helyszín, időpont Kezdjük az időpont meghatározásával, mert ezt kell leghamarabb kihirdetni. A BIZS időpontját kb. januárban meg kell határozni, hogy időben ki tudjuk kommunikálni, és mindenki felkészülhessen. Figyelni kell az átfutási időre (mikor érkezik meg az infó). A BIZS általában április végén van, az időpont kiválasztása függ az érettségi és egyetemi időbeosztásoktól, melyekre érdemes tekintettel lenni, ha minél több embert meg akarunk hívni. Korábbra az időjárás miatt, későbbre a tanév vége miatt nem célszerű eltolni. Össze kell egyeztetni a többi Bokor-rendezvénnyel is. A helyszín keresését érdemes legkésőbb szeptemberben elkezdeni. A neten olyan 150-200 helyet kell keresni, és abból kiválasztani azt a párat, ami szóba jöhet. Utána ezeket végig kell járni. A kiválasztás csak személyes látogatás és egyeztetés után javasolt. Az összes részletet idejében tisztázni kell, például az összes fizetéssel kapcsolatos feltételt, olyan részletességgel, mint hogy lesznek-e velünk párhuzamosan (nem szerencsés, ha igen, viszont lehet, hogy ez feláras), mely helységeket lehet használni, mi lesz nyitva, mi nem. Van-e meleg víz, és mikor, fűtés van-e, külön lehet-e kérni. Meddig lehet és milyen hangerővel lenni, milyen az étkeztetés (minősége és mennyisége), felszolgálás, járulékos feladatok, közbiztonság (tábor védelme), lesz-e a tábor területén büfé (inkább ne legyen!). Legyen olyan helyen, ami a legtöbb ember számára tömegközlekedéssel könnyen és nem túl drágán megközelíthető (tipikusan vasútállomás közelében; honnan jönnek? Bp, Sopron, Tokaj, Debrecen, Pécs, stb., és senki se szeretne 2x6 órát utazni). Legyen messze a „civilizációtól” (kocsma, vegyesbolt, diszkó, benzinkút stb.). Az általában várható létszám 60-80 fő. Olyan az ideális hely, ahol van elég szoba és ezek nincsenek nagyon szétszórva (nem 50 ágy/szoba tömegszállás vagy 120 törpe-kisház), van hely a programoknak (elegendő számú és méretű terem, tábortűzhely, teaház szoba), különös tekintettel a közös programok lebonyolítására szolgáló nagyteremre, külön zárható szervezői helység, használható méretű étterem/étkező. Figyelni kell arra, hogy akár jó, akár rossz lesz az idő, ez ne okozzon gondot. A szállás+étkeztetés nem kerülhet sokba, mert a költségek nagyja részét ez adja (részletesen a költségeknél). A helyszínt időben le kell foglalni. A lefoglalásra a foglalóra vonatkozó szabályok az irányadóak. 2. Meghívott célcsoport Először azt kell eldönteni, hogy mely korcsoportot célozzuk. Ez a lelki szállal is összefügg! Általában 16-35 éves a tipikus BIZS korosztály, de ezt elsősorban az egyének érettsége határozza meg, csak másodsorban a kora. Lehet határolni közösségek szerint is. Több lista is létezik a Bokor fiataljairól, ezeket érdemes beszerezni. A meghívást a lehető legtöbb szálon érdemes futtatni, úgymint BIZS és bokor levlistára küldés, Tájék, iwiw, bokorportal-on megjelenés, személyes, telefonos egyenkénti megkeresés, közösségvezetőkön keresztül, stb. A meghívottak száma dönti el a helyszínt, de mivel azt előbb le kell foglalni, tervezzünk kb. 80 fővel. Folyamatosan frissíteni kell azt a listát, amiben azt gyűjtjük, hogy kiket hívtunk meg. 3. Költségvetés A BIZS egy nagyon érzékeny pontja. A célszemélyek nemkereső, elsősorban iskolás gyerekek, akik sokszor sokgyerekes családból jönnek többedmagukkal. Ezért a részvételi díjat és az ehhez tartozó kedvezményrendszert úgy kell kialakítani, hogy senkinek se legyen akadály a költség. 32
Az egyén költsége = részvételi díj + utazási költség + felkészülési költségek. (max. kb. 6.800 – 7.200 HUF/fő) Sajnos a tábor általában nem hozható ki még 0-ra se, nemhogy nyereségesre. A költségvetés tervezésénél erre nagyon oda kell figyelni! A tábor költségvetése: Bevétel Előlegek Részvételi díjak Adományok Hozzájárulások
Kiadás Szállás Étkeztetés Logisztika Szervezési költségek
Mivel a pontos létszámot előre nem tudni, érdemes több, különböző létszámra (60 fő, 80 fő) kalkulálni Általában a létszám növekedésével ki lehet préselni a vendéglátóból kedvezményeket. Az előszezoni időpont is ezt segíti. Lehet spórolni még az étkezéseken is (saját szervezéssel). A szervezőknek kell képezni egy puffert arra az esetre, ha a kiadás átmenetileg meghaladja a bevételt (tipikusan a szállás lefoglalásakor). Adományokat eddig a KV, a Melius alapítvány, a Ludotéka, időnként közösségek adtak. Körbe kell nézni! Az adományozáshoz javasolt költségvetési és céltervet benyújtani, és utólagosan is be kell számolni, hogy mi lett a pénzzel. Tisztázni kell, hogy kinek milyen számla kell, milyen tételekkel, milyen összegről. A jelentkezéssel párhuzamosan előleget kell fizettetni. A jelentkezést akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha az előleg befizetése megtörtént. Kerülni kell a „majd valamikor”, meg a „majd egybe ott kifizetem” típusú morált, mert hiány alakulhat ki, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb helyen az érkezés előtt jópár nappal véglegesíteni kell a foglalt helyek, és az igényelt ételadagok számát. Ha valakinek az érkezése bizonytalan, akkor vagy nem jelentjük le, és akkor (ha mégis jön), se szállást, se ellátást nem kap, vagy lejelentjük és nem jön, ekkor azt a pénzt „elbuktuk”. A pénzmozgást pontosan könyvelni kell. Tételesen fel kell benne sorolni, hogy mely pénzek milyen címen érkeztek vagy mentek ki. Erre vannak kész excel táblák, de célszerű az adott évre újat készíteni, amiben az összes, arra az évadra aktuális adat benne van. Árazás, árképzés (bruttó végfelhasználói árak). A tábor árát elsősorban az érkező emberek által hozott bevételekből, és a fő kiadásokból lehet számolni. Az árazásnál figyelembe kell venni, hogy az adott csoport kereső vagy nem, nagycsaládos vagy nem, egy családból többen jönnek vagy nem. Az árképzés degresszíven növekedő jellegű. Könyvelendő adatok: - Név (esetleg életkor, vagy ami még szükséges) - Elérhetőség (email és/vagy telefon) - Előleg befizetése - Helyszíni befizetése - Csoportbeosztás - Egyéb A 2009-es árak: - egyedül érkezel: 2.800 HUF/fő + 2.000 HUF/fő előleg azaz 4.800 HUF/fő - ketten jöttök egy családból: 2.300 HUF/fő + 2.000 HUF/fő előleg azaz 4.300 HUF/fő - hárman jöttök egy családból: 2.000 HUF/fő + 2.000 HUF/fő előleg azaz 4.000 HUF/fő - négyen vagy többen egy családból: 1.800 HUF/fő + 2.000 HUF/fő előleg azaz 3.800 HUF/fő A messziről érkezőknek illik utazási hozzájárulást adni! Itt már jól látható, hogy az egyénre eső költség, és a befizetett részvételi díj nem igazán egyenlő. Általános költségvetési tapasztalatok, nagyságrendek Várható bevételek - Előlegek: 120-150.000 HUF - Részvételi díjak: 200-240.000 HUF - Adományok: 150-250.000 HUF - Nem pénzbeli adományok reálértéke: 20-40.000 HUF
Várható kiadások - Szállás-ellátás: 400-550.000 HUF - Teaház: 10-15.000 HUF - Tízórai, uzsonna, „pápá kaja”: 15-30.000 HUF - Kellékek: 5-8.000 HU
33
Eldöntendő, hogy a szervezésnél és a lebonyolításnál mennyi autóhasználatot tud a jármű tulajdonosa lenyelni, azaz adományként a BIZS-nek adni, és mennyi a térítendő. Ugyanez igaz a telefonhasználatra, és általában a szervezés járulékos költségeire is. 4. Kommunikációs csatornák: - Tájék - Levelezőlisták - Bokorportal.hu holnap, BIZS oldal - iwiw (de semmiképp ne az üzenőfal, csakis személyes levél!) - Közösségvezetők tájékoztatása - Személyes megkeresés A jelentkező egy időben küldje el az előleget a megadott számlaszámra és küldjön egy levelet, hogy jelentkezett. A jelentkezés tényét rögzíteni kell, ezután ellenőrizhető, hogy az előleg befolyt-e a számlára. A levelezésre olyan címet használjon, amin utána el lehet érni. Erre a címre kell majd a tájékoztató leveleket kiküldeni. Levelek: Két fontos levél megy ki a jelentkezőknek. Az egyik a meghívó, melyben nagyvonalakban le van írva pár technikai adat (időpont, esetleg helyszín, korcsoport megjelölés, jelentkezés módja), és némi lelki ráhangolás infó. A meghívóba kell egy jó gondolatindító! A második fontos levél a már jelentkezetteknek megy, és a technikai részleteket (pontos címet, térképet, ki mit hozzon), az első program kezdésének időpontját, a költségismertetést, és esetleg menetrendet vagy más utazási segédletet tartalmaz. Ezenkívül elérhetőségeket a szervezők és/vagy a tábor irányába. 5. Felkérések Készítsünk egy listát, hogy kiket kell felkérni. Ez értelemszerűen a programtól függ. Általában: - Előadók, pódiumbeszélgetők - Csoportvezetők - Mise lebonyolítói - Ima lebonyolítói - Meditatív csend, irányított csend vezetői - Joker-karakterek felkutatása és felkérése a beugrószerepre - Hangosítás - Teaház - Tábortűz - Szombat esti lazulás(zenés, táncos összejövetel) - Szállítmányozás (tábor-pályaudvar viszonylat) A felkérést időben el kell kezdeni, hiszen a felkérteknek is kell idő arra, hogy az adott témában kellő mértékben fel tudjanak készülni. Kellő mennyiségű információval kell őket ellátni, hogy mi lesz a feladatuk, kik a felkértek (hogy egymás közt tudjanak kommunikálni), mi a célfüggvény. A csoportvezetőket érdemes legalább egy BIZS-team összejövetelre elhívni 1-2 héttel korábban, mint a BIZS, és ott részletesen beszélgetni velük. A csoportvezetőket fel kell készíteni a BIZS koncepciójára, azért, hogy a csoportvezetés összhangban legyen a BIZS szervezőinek elképzelésével. A felkérteket tájékoztatni kell, hogy ők milyen fontosságú funkciót töltenek be, mi a tisztségük, és meddig léphetnek vissza. Fel kell hívni a figyelmet, hogy ha alkalmatlannak érzi magát a feladatra, inkább szóljon (főleg időben). A felkérttel tudatni kell elvárásaink, ne legyünk szégyellősek a felkértet számon kérni. Főleg a csoportvezetőket oktassuk ki, hogy a csoportvezetést hogyan képzeljük. Cél legyen a kellően mély beszélgetés, hogy lekösse a figyelmet. Hagyják megnyílni az embereket, a célkérdésekre csak akkor vigyék vissza a beszélgetés szálát, amikor az felületessé válik.
34
6. Kellékek beszerzése Milyen kellékekre van szükség: - Nagy papírok - Írószerek (zsírkréta, filctollak, festék, ecset) - Cellux, ragasztók - Névjegykártyatartók - Welcome figyelmesség - Összeállított étkezés kellékei (ha van ilyen) - Alma vagy valami hasonló értelmes gyümölcs a csend idejére - Szemeteszsákok, hulladékkezelési egységek - Valamennyi wc papír, szappan, törölközők, papírtörlő, mosogatószer - Hosszabbítók, elosztók, energiaátviteli és elosztó eszközök - Laptop (internetkapcsolat előny) - Nyomtató - Programok speciális kellékei 7. Lebonyolítás Még az áradat érkezése előtt javasolt előkészületek: - Csoportbeosztás véglegesítése - Névjegykártyák elkészítése - Tájékoztató táblák kihelyezése a táboron belül (részletesen egy megállóval később) - Szobabeosztás vagy annak előkészítése - Közös helységek funkcionális kiosztása - Raktár kijelölése és feltöltése - Mellékhelységek üzemszerű használatra való felkészítése - Parkoló kijelölése - Helyszínre odatalálást segítő jelzések elhelyezése - Kis kiállítás felállítása (ha van, inkább legyen, mert az tök jó) Tájékoztató táblák: - Fiú, lány:wc, fürdő. - Programok időbeosztása. - Szobabeosztás, lányszoba, fiúszoba, páros szoba, házas szoba, gyerekes szoba, szoba neve. - Étkező - Teaház, teaház nyitva, teaház zárva, teaház fogadóideje. - Parkoló - Szelektív hulladék - Közös helység, nagyterem, kis terem. - Egyéb, helyspecifikus információs tábla (kis tó, focipálya). A lelki szállal összhangban kell egy részletes időtervet készíteni arról, hogy mikor milyen program lesz. Az időtervben meg kell nézni a főprogram vonulatát, mikor vannak előadások, beszélgetések, stb., és a mellékszálakat ehhez kell igazítani, mint az étkezések, a teaház működése, vagy a tábortűz üzeme. A tábor ideje alatt legyen legalább egy szervező 24h-ban elérhető mobilon, és a száma legyen publikus az érkezők számára. Ez arra az esetre való, ha valamilyen vis major helyzet támad (valaki eltéved, késik, bombariadó, stb.). A telefon legyen feltöltve, és a tulajdonosa hordja mindig magánál. A regisztrációnál érdemes legalább 2 embernek lennie, de 3 a praktikus. Az egyik fogadja a vendéget, átveszi a pénzt, felírja a befizetés tényét az excel táblába, tisztázza a befizetéseit, nyomtat vagy ad neki előre nyomtatott névkártyát és egy welcome csokit, és továbbadja a második embernek. Az megmondja, hogy hol fog aludni, ad neki ágyneműt (ha van), nagyvonalakban bemutatja a tábort, és közli vele az első kötött program kezdésének időpontját. A harmadik ember vésztartalék, vagy átveszi ill. besegít az első kettőnek, vagy pedig egyéb koordinációs feladatokat lát el. A többi szervező a programok lebonyolításának szervezésével foglalatoskodik, felveszi a kapcsolatot, ill. egyeztet az előadókkal, résztvevőkkel, támogatást nyújt. A közösségi helységeket átalakítja a megfelelő felállásba (székek lerakása, asztalok az előadóknak, keverőnek, hangrendszer kiépítése). A továbbiakban, mivel az már teljesen a programtól függ, a szervezők maguk kitalálják, hogy ki mit csinál. Az összejövetel végén leellenőrzik, hogy mindenki elhagyta-e a szállását, és összeszedik a talált tárgyakat.
35
Lelki szál A BIZS célja Az első BIZS-team összejövetelek egyikén ki kell találni, hogy mi lesz az adott évi BIZS célja. Mit szeretne elérni a rendezvény, honnan hova szeretne eljutni, mi a koncepció, mi a célfüggvény. Mit szeretne mondani, kiket céloz, milyen formában szól. Mi célból vállalták el a szervezők. Kicsit filozofikus kérdések, de fontos megfogalmazni, mert erre épül fel az egész 3 nap programja, valamint a kedvcsináló/gondolatébresztő része is lesz. Ezt a BIZS-teamek elején ki kell találni, utána pedig következetesen fel kell építeni rá az egész BIZS szervezést. Jó alaposan körbe kell járni, mert később már nem nagyon lehet módosítani rajta, és egy idő után nagyon sok embert kezd érinteni. Minden évben van egy vagy néhány kiemelt téma és egy lebonyolítási forma, ami köré szerveződnek a programok.(Bokor azévi témája) A nagy témák általában kapcsolódnak a Bokorhoz,hithez. Gyakori témaválasztási halmazok: - Párkapcsolat, párválasztás, együttélés - Család, családalapítás - Gyerekvállalás - Életviteli kérdések (hol lakjak, kivel barátkozzak) - Bokros kérdések (erőszakmentesség, adás, közösségépítés, stb.) A jól kiválasztott mondanivaló már csak azért is fontos, hogy az embereket vonzza, vagyis az összes célkorosztály kellő számban képviseltesse magát. Márpedig aki nem érzi magát megszólítva, az nem valószínű, hogy elmegy, nem? Témadinamika, programok beosztása Alapvetően 4 nagyobb időegység áll rendelkezésre az időbeosztáshoz: - Péntek este - Szombat délelőtt - Szombat délután - Vasárnap délelőtt. A témadinamika feladata eldönteni, hogy mely témakörök, milyen koncepció szerint, milyen formában és mikor legyenek tárgyalva. Figyelembe kell venni, hogy mikor mennyi a reális hasznos programidő. Ebből mennyi legyen a téma felvezetés, a gondolatébresztő, mennyi időt kapnak a csoportok, milyen jellegű lesz az összefoglaló (ha lesz). A programok felépítése témafüggő, így csak eszközöket tudunk választani az itteni eszköztárból. Az egyes programok műsorrendjének kitalálásakor figyelembe kell venni, hogy egy ember egyszerre kb. 20-25 percig tud figyelni, tovább biztos nem. Tehát az egyes programszakaszok hosszát ezek szerint kell meghatározni. A figyelem pihentetésére játékokat, csendet, étkezést (tízórait, uzsonnát) lehet beiktatni. A programbeosztás általános terve (vázlat) Péntek 15:00 – 18:00 Érkezés, szobafoglalás 18:00 – 19:00 Vacsora 19:00 – 22:00 Tábornyitó, program 22:00 – 23:00 Szabadfoglalkozás Szombat 07:00 – 07:30 Ébresztő 07:80 – 08:30 Reggeli 08:30 – 09:00 Készülődés 09:00 – 12:00 Délelőtti program 12:00 – 13:30 Ebéd 13:30 – 14:30 Pihi, sport 14:30 – 18:30 Délután program 18:30 – 20:00 Vacsora 20:00 – 21:30 Vállalások, ima 21:30 – 23:00 ZTÖ, tábortűz
36
Vasárnap 07:00 – 07:30 Ébresztő 07:80 – 08:30 Reggeli 08:30 – 09:00 Készülődés 09:00 – 12:00 Délelőtti program 12:00 – 13:30 Ebéd 13:30 – 14:00 Hazaindulás Javaslat: A teaház rendszerint az étkezések alatt, ill. általában a szabadfoglalkozások idején nyitva, a programok alatt minden esetben zárva van. Csoportbeosztás koncepciója A csoportbeosztási koncepciót általában a program menete és stratégiája határozza meg. Fontos, hogy a szervezők kellő számú csoportbeosztási koncepciót ismerjenek, és ezekből nagy biztonsággal tudjanak a programok lebonyolításához megfelelőt választani. Lehetőségek: - Előre beosztott csoport, a hétvégén nem változó összetétellel, adott létszámmal (5-8; 10-12; ~20). - Előre beosztott csoport, a hétvégén egyszer változó összetétellel, adott létszámmal (5-8; 12-14). - Előre beosztott csoport, a hétvégén többször változó összetétellel, adott létszámmal (10 vagy 20). - Báziscsoport/tematikus csoport, állandó vagy változó létszámmal mindkét esetben. - Állandó összetételű adott létszámú nagycsoport, változó összetételű változó létszámú kiscsoport. - Véletlenszerűen kialakított csoportok változó létszámmal. - Téma szerint egyénileg formálódó csoportok… A csoportbeosztáshoz szükséges információkat időben be kell szerezni (pl. még a jelentkezéskor meg kell kérdezni). A csoportbeosztást érdemes még a rendezvény megkezdése előtt (tehát csütörtök estig) kitalálni. Tájékoztatni elég helyben. Érdemes a csoportbeosztást úgy megoldani, hogy ugyan legyen benne valamennyi rugalmasság, de általában a csoporttagok ne akarjanak csoportot váltani. A csoportváltás aránytalanul megnöveli az adminisztrációs terheket, egyensúlyvesztést okoz, bomlasztó hatású lehet. Elkerülése erősen javasolt. Játékok, egymásra hangolódás A legtöbb játék célja az, hogy az egy csoportban lévő emberek figyelmét a csoport tagjaira (főleg egymásra) irányítsa, őket jobban megismerje, előttük megnyíljon. A legtöbb játékot érdemes korcsoportos bontásban játszani, mivel az eleve egy adott korosztálynak szól. Nagyon fontos, hogy a játékot felvezető, elmagyarázó egyén pontosan ismerje a játék lényegét és célját, és a csoport elvárásainak megfelelően képes legyen alakítani. Az sem árt, ha a játékot képes úgy eladni a csoport tagjainak, hogy azok ne érezzék gagyinak vagy felesleges tornagyakorlatnak, és még komolyan is vegyék. Csak nagyvonalakban: - Ismerkedős játékok: egymásról írós, egymásnak mesélős, mutogatós, együtt festős. - Dinamikus: tapsolós, hangadós, futós, tapsra megállós. - Mozgásos: kígyó, vonat, átbújós, szembekötős-vezetős. - Előadásos: helyzet-mutatvány, pantomim. Témafelvezetés, témára hangolás, levezetés Témára kell hangolni a csapatot, hogy a beszélgetések produktívak, mélyek és kellően tartalmasak legyenek. Ennek is van sok módszere, néhány ezek közül: - Egy ember elmondja az egészet (unalmas lehet) - 2-3 ember elmondja a témát, egymás után, a mondanivalót elosztva - Ua. mint előbb, de drámailag (előadják, mint a színházban, csak általában tehetségtelenek hozzá) - Pódiumbeszélgetés 1-2 fővel, moderátor nélkül - Pódiumbeszélgetés 3-4 fővel, moderátorral - A nagyobb témakörök felelősei egymás után regélnek valamit magukról, majd egymással párhuzamosan folynak az előadások.
37
A ráhangolásra olyan előadót érdemes keresni, kellően felkészült, és aki jól tud előadni: érdekesen, inkább interaktívan ad elő, figyeli a hallgatók reakcióit (ásítás, telefonnyomkodás), belekérdez a tömegbe, képes a mondanivalóját a helyszínen flexibilisen alakítani, nem felolvas, hanem előad, és nem úgy, mintha felolvasna vagy mintha egy verset mondana kívülről. Hangsúlyoz, meg artikulál, belenéz a hallgatók szemébe. Tapasztalat, hogy a pódiumbeszélgetéseknél jobb a kiszámíthatóság, ha pl. úgy megy körbe a szó, mint a közösségben szokás. A moderátor is csak annyira moderáljon, amennyire kell, ne akassza meg a jó beszélgetést, de ha eltérnek a tárgytól, irányítsa őket vissza. A pódiumosok, mint a színpadon levők funkcionálisan legyenek meghatározva. Mindenkinek 1 feladata legyen, és az csinálja, csakis azt. Színielőadást csak akkor engedjünk, ha az előadók begyakorolták a szerepeket, és amúgy is alkalmasak erre.
Ima, mise, csend Ima lehet reggel, este, adott időegység előtt vagy után. Naiv elképzelés, hogy a BIZS-en lehet ima reggel 7 és fél 8 között, de meg lehet próbálni. (Bár nem az ima meg a torna, inkább a reggeli az, amire az emberek felkelnek…) A levezető ima sokkal értelmesebb, és jól lezárja a napot. Tipikusan szombat este szokott lenni egy, amire felkészülnek felkért előadók. Mise pedig vasárnap. Mivel nem kőbe vésett szokás, lehet helyette ima, igeliturgia vagy irányított beszélgetés is. Valami ilyesmi azért kell vasárnap délelőttre, mert az mégiscsak része a BIZS-nek. A szervezőknek kell eldönteni, hogy az adott program időbeosztása mit enged. Csend azért kell, hogy az emberek össze tudják szedni a gondolataikat. Tipikusan a gondolatébresztő és a beszélgetés között van, kb. 30-60 perces. Ilyenkor mindenki egyénileg elvonul, átolvassa a kis jegyzetkéjét, leírja, ami még eszébe jutott, rápihen a beszélgetésre. A csend ideje alatt tényleg csend van. Nem üzemel a teaház, nem szabad (kéretik legalábbis nem) beszélgetni vagy csak szépen halkan. Aki nem tudja, hogy mire való a csend, el kell neki magyarázni! Sport és szabadfoglalkozás A szabadidőt érdemes úgy eltölteni, hogy annak azért valami értelme is legyen. Különösen azokra kell ilyenkor figyelni, akik még csak kevés embert ismernek, hogy ne unatkozzanak. Mondjuk eddig elég kreatívak voltak az emberek, de azért legyen a tarsolyunkban egy-két labda, frizbi, tollas, stb. Rend és fegyelem Alapvetően a BIZS résztvevői nem kisgyerekek, dehát nem mindenkinek volt gyerekszobája… El kell dönteni, hogy a BIZS-en lehet-e alkoholt fogyasztani ill. cigizni, vagy nem, és ha igen, hol, mikor és milyen formában. Nyilvánvalóan nem lehet tiltani, csak ajánlani, kérni. Akár táblára is ki lehet írni, vagy az érintettekkel lehet közölni. A kijárás ugyan nem tipikusan megakadályozandó, mégis célszerű figyelni rá. Nem szerencsés, ha nagy a tömegmozgás, ill. az sem, ha emiatt a táborba idegenek könnyedén be tudnak jutni. Az sem jó, ha a kimászkálók a programokról elkésnek (mert akkor zavarnak) meg az sem, ha meg se jelennek. Ha a szervezők ügyesek, a legtöbb programon az összes résztvevő ott lesz. Ekkor csak arra kell vigyázni, hogy a tábor biztonsága rendben legyen. A lefekvés idejét ki kell tűzni, a programban meg kell jeleníteni, és erre az emberek figyelmét fel kell hívni. Ez azért fontos, mert egy kialvatlan, ásítozó, figyelemhiányos, kötekedő tag egy csoportban nagyon bomlasztó. Általában a csend este 10-kor lép életbe, legutolsó időpont az alvás megkezdésére éjfél. A programokat úgy kell befejezni, hogy mindenkinek maradjon ideje egy kicsit a többiekkel beszélgetni, elvégre ez mégse egy kiképzőtábor. Sokan azért jönnek, mert itt találkozhatnak olyanokkal, akiket évente csak néhányszor látnak. Adjunk teret nekik. Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet az egyéni felelősségre.
38
