TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA MEZŐGAZDASÁGI VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI FŐISKOLAI KAR. A témát gondozza: Környezettudományi Intézet

TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA MEZŐGAZDASÁGI VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI FŐISKOLAI KAR A témát gondozza: Környezettudományi Intézet A SZARVAS-BÉKÉSSZENTANDRÁSI HOLTÁG VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI

Készítette: Kakuk Csaba II. évf. hallgató

Konzulens: Simándi Péter Főiskolai docens

SZARVAS 2008.

-1-

oldal Tartalomjegyzék

2

Bevezetés

2

1. Irodalmi áttekintés

7

2. A vizsgálatok anyaga és módszere

15

3. A Szarvas-Békésszentandrási holtág jellemzése

17

3.1. Földrajzi jellemzés

17

3.1.1. Kialakulása

18

3.2. Hidrológiai viszonyok

19

3.3. Üzemrend

20

3.4. Vízminőség

20

3.4.1. A vízminőség jellemzői

21

3.4.2. Vízminőségi monitoring, kárelhárítás

22

3.5. A holtág élővilága

24

3.6. Hasznosítás

28

3.6.1. Belvíztározás, csapadékvíz elvezetés

28

3.6.2. Mezőgazdasági vízszolgáltatás

30

3.6.3. Használt és tisztított szennyvizek befogadása

31

3.6.4. Tudományos kutatás

31

3.6.5. Halászat

31

3.6.6. Horgászat

34

3.6.7. Rekreáció, idegenforgalom

36

3.6.8.Természetvédelem

37

3.6.9. Ipari vízszolgáltatás

37

4. A Szarvas-Békésszentandrási holtág szennyvízterhelési forrásainak feltárása

38 4.1. Kommunális szennyezés forrásai

39

4.1.1. Települési szennyezés

39

4.1.2. Lakossági közvetlen szennyezők

40

4.2. Mezőgazdasági szennyezés forrásai

41

4.2.1. Szántóföldi növénytermesztés

41

4.2.2. Állattenyésztés

43

4.3. Ipari szennyezés forrásai 4.3.1. Élelmiszeripar

45 45

-2-

4.3.2. Energetikai ipar 4.4. Üzemi kárelhárítási tervek, önellenőrzés 5. Megoldási javaslatok

46 47 53

5.1. A kommunális szennyezés csökkentésének lehetőségei

53

5.1.1. Hulladéklerakók, szennyvíz telepek

53

5.1.2. Egyedi szennyvízkezelés

53

5.1.2.1. Jogszabályi háttér

54

5.1.2.2. Fogalom meghatározások

56

5.1.2.3. Technológiai leírás

57

5.2. A mezőgazdasági szennyezés

60

5.2.1. Szántóföldi növénytermesztés

60

5.2.2. Állattenyésztés

61

5.2.2.1. Haltenyésztés

61

5.2.2.2. Állattartó telepek

64

5.3. Ipari szennyezés

64

5.4. Holtág rehabilitáció

65

Összefoglalás

66

Irodalomjegyzék

69

-3-

Bevezetés Mottó: „ A víz létszükséglet az élet minden vonatkozásában. Általános cél, hogy bolygónk minden lakosának elegendő mennyiségű, jó minőségű vizet biztosíthassunk, miközben az ökoszisztémák víztani, biológiai és kémiai funkciói nem változnak, az emberi tevékenységek alkalmazkodnak a természet képességeinek határaihoz és küzdenek a vízzel terjedő járványok ellen. A vízi erőforrások teljes kihasználásához és a szennyezések kivédéséhez

új

technológiák

szükségesek,

beleértve

az

őshonos

technológiák

tökéletesítését is.” Feladatok a XXI. Századra ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája Rio de Janeiro, 1992. június 14.

A környezetgazdaságtan új iránya beárazza, forintosítja természeti értékeinket. Megteremti ezáltal az ökológiai gazdaságtan résztudományát, amely már nem, mint korlátlan erőforrást kezeli környezetünk elemeit, hanem felismerve a szűkösség korlátozó erejét, új szemléletet alakít ki. A

környezethasználatban

a

fenntarthatóság

biztosítása

mára

már

egyre

nyilvánvalóbb gazdasági kényszer. Azt viszonylag egyszerű belátni, hogy egy jó termőtalaj milyen érték, és ennek a fenntartható használata csak tudatos gazdálkodással őrizhető meg hosszú távon, megfelelő szinten. Azt már nehezebb tudatosítani, hogy a természet genetikai sokfélesége mekkora érték. Ez akkor könnyebb az ember számára, ha saját szemszögéből szemléli a problémát. Az öröklődő betegségek gyógyításában, vagy a mezőgazdaságban a hozamok fokozásában, rezisztens tulajdonságok kialakításában egyre nyilvánvalóbb mindenki számára ez a lehetőség. Ha viszont azt kell megértenünk, hogy egy tájképi látvány, csónakázási, horgászati lehetőség, vagy a tiszta levegő milyen érték, ahhoz már tudatosan kell figyelni a környezetünkre. Ehhez az embernek már hiány kell. A tájat elcsúfító külszíni bánya, egy végletesen eutrofizálódott tó a turisztikából élőknek világosan megmutatja mennyit ért számukra az eredeti állapotú környezet. Egy nagyvárosban az elviselhetetlen szmog -4-

nyilvánvalóvá teszi a tiszta levegő értékét, ha másban nem a kórházi kezelés költségeiben. Ennél persze lényegesen többről van szó. A biológiai diverzitás fogalom meghatározásában már nem csak gén, faj, életközösség változatosságot kellene érteni, hanem táj, sőt - humán vonatkozásban gazdálkodási, kulturális sokféleséget is kell használni, hiszen kölcsönhatásban a természettel jó vagy rossz irányba befolyásolják egymást. Az eszmék megszabják viszonyunkat a természethez és fordítva: a természet nyújtotta lehetőségek meghatározzák életminőségünket. A környezet értékét mindig az a népesség tudja, érzi a legjobban, amely a helyszínen él. A régiók életét meghatározó döntéseket ezért kell mindig a lehető legalacsonyabb szinten meghozni. Természetesen azon a szinten, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű információ rendelkezésre áll. A Szarvas-Békésszentandrási holtág (1. ábra) olyan multifunkcionális víztér, ahol sokszor egymást kizáró tevékenységek folynak egyszerre, és ezeket kellene valahogy harmóniába hozni. A holtág olyan értéket és vonzerőt jelent a térségben, amely amellett, hogy az ember számára egy sor lehetőséget nyújt, még egy régi vízi világból is megőrzött egy keveset. A holtág hasznosításában vannak olyan tevékenységek, amelyek a holtág életében pozitív hatásúak. Ilyen a mezőgazdasági vízszolgáltatás, amely a holtág vízcseréjében fontos tényező. A tudományos kutatás a fenntartható használathoz nyújt segítséget és figyeli a változásokat. A halászat, horgászat optimális szint mellett fokozza a víztér értékét, használhatóságát és biológiai megoldást nyújt bizonyos problémák kezelésében. A rekreáció, idegenforgalom megfelelő szinten hozzájárul ahhoz, hogy rendezett viszonyok alakuljanak ki a holtág környezetében. A hivatásos és civil természetvédelem pedig a természeti értékek feltárásában, folyamatos monitoringjában, megőrzésében tölt be fontos szerepet. Van olyan kényszerű funkció, amely a használt vizek, tisztított szennyvizek befogadásával negatív irányú hatást jelent Állandó, közvetett, közvetlen és potenciális veszélyforrást jelentő tevékenységek zajlanak a vízgyűjtőn. A dolgozat célja ezeknek a szennyező forrásoknak a feltárása és megoldások keresése, bemutatása a meglévő problémákra.

-5-

1 ábra: A Szarvas-Békésszentandrási és a Siratói holtágrendszer

-6-

1. Irodalmi áttekintés A víz a létfontosságú természeti javak egyike, a bioszféra leggyakoribb vegyülete. Ősidők óta, mint nyersanyag, energiaforrás, hőmérséklet-szabályozó, az élő (testanyag) és élettelen anyagok összetevője, a biokémiai folyamatok közege, közlekedést-szállítást lehetővé tevő, valamint üdülési és gyógytényező egyaránt fontos szerepet tölt be a földi élet alakulásában. Hiányában a Földön nem lenne élet, nem létezhetne ipari, mezőgazdasági termelés. (Dr. Barkács et al., 1994) A vízminőség tekintetében a vízi életközegben biológiai szempontból négy féle oldott, vagy lebegő anyag található: Szervetlen növényi táplálék, szerves táplálék, méreg, és az élőlények számára közömbös, biológiailag inert anyagok. (Dr. Felföldi, 1987) A biológiai vízminőség a víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, illetve ezeket létrehozzák és fenntartják. A vízminőségi jellemzők a következők: a halobitás, a trofitás, a szaprobitás, a toxicitás. A rendkívüli szennyezések lényegesen befolyásolják ezeket a tulajdonságokat. (1. táblázat) (Dr.Thyll, 2000) 1. táblázat: Rendkívüli szennyezések szennyezőanyag–fajtánkénti megoszlása (Dr.Thyll, 2000) Szennyezőanyag-fajta

Előfordulási arány (%)

Kőolaj és származékai

37,4

Kommunális szennyezések

4,2

Szerves ipari szennyezések

9,5

Szervetlen ipari szennyezések

4,6

Növényvédőszer

1,5

Hígtrágya

6,9

Műtrágya

0,8

Rothadó szerves szennyezőanyag

1,9

Ammónium

0,4

Egyéb szennyezőanyag

13,0

Ismeretlen szennyezőanyag

19,8

Összesen:

100,0

-7-

Vízszennyezésnek tekinthető minden olyan anyag, ami a vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására és az emberi használatra csökken, vagy megszűnik. A szennyezések ilyen, csak mesterséges beavatkozással visszafordítható hatását tekintik vízkárnak; vizeink károsodásának. A szennyezések következtében közvetlen és közvetett károsodás egyaránt létrejöhet. (Dr. Barkács et al., 1994) A szennyező anyagok koncentrációja és kémiai összetétele, a vízbe lépést követően a különböző természetes folyamatok hatására megváltozik. Ezek a folyamatok a hígulás, a biodegradáció, a biológiai felerősödés (amplifikáció) és az ülepedés (szedimentáció). (Dr.Thyll, 2000) Környezetünk, így vizeink minőségének ismerete, a szennyezőanyag-kibocsátás megengedhető mértékének (a környezeti elemek terhelhetőségének) meghatározása, a vízminőség megőrzése és javítása valamint a károk megelőzése miatt egyaránt fontos. 



Közvetlen károk származnak abból, hogy: -

a szennyezett víz hasznosíthatósága csökken,

-

a víz felhasználását megelőző kezelés költségei növekednek.

Közvetett károknak tekinthetjük: -

az emberi egészség károsodását,

-

a szennyezett vízzel érintkező létesítmények fokozott korrózióját,

-

a szennyvízzel elvezetett hasznos anyagok elvesztését,

-

az üdülési lehetőségek csökkenését,

-

a rosszabb vízminőség okozta minőségromlást az előállított termékben.

(Dr. Barkács et al., 1994) Napjainkban határozott az igény a környezetbarát és a természetes tisztítási eljárások alkalmazása iránt, amihez még a működtetésük olcsóságának is párosulni kell és a jó tisztítási hatásfok is követelmény. A magyarországi létesített vizes élőhelyek a szabad felszínű rendszerek, a felszínalatti rendszerek és az úszólápi rendszerek típusokba sorolhatók. (Kerepeczki, et al., 1994) Szennyvíztisztításra felhasználható a nád (Phragmites australis), a széles és keskenylevelű gyékény (Typha latifolia és angustifolia), a sás (Carex gracilis) és a tavi káka (Schoenoplectus lacustris). (Gajdov, 2004)

-8-

Az

édesvizek

minőségét

egyre

több

helyen

befolyásolja

a

közvetlen

szennyezőanyag kibocsátásokon kívül egyéb emberi tevékenység is, mint pl. erdőirtások, gátépítések,

lecsapolások

stb.

A

szennyezés-kibocsátásoknak

tulajdonítható

éghajlatváltozás is erősen visszahat nemcsak a víz minőségére, hanem mennyiségének alakulására is. Az 1-2oC hőmérséklet emelkedés ugyanis a csapadék évi 10 százalékos csökkenésével járhat együtt a szemiarid zónákban, ami jelentős évi vízhozam-csökkenést jelenthet. A vízkörforgalom egyes részeit láthatóan megzavarja az ember, tevékenysége következtében napjainkra már a víz, a természet korlátlan ajándékából, korlátozottan rendelkezésre álló természeti kinccsé vált. (Dr. Barkács et al., 1994) Az emberi tevékenység felgyorsítja az anyagok áramlását az ökoszisztémán belül és kívül egyaránt. Az intenzív mezőgazdaság és erdészet nagyobb fokú erózióhoz vezet és ez a talajok tápanyag visszatartó kapacitását csökkenti. Az ipari tevékenység a nyersvíz kivétellel és a szennyezett víz visszavezetéssel közvetlenül, a levegőbe és a talajra bocsátott emisszió révén közvetve hat a vízi ökoszisztémára. A levegőből kiülepedő anyagok helyileg és nagyobb térségben is növelik a talajok és a vizek savasságát. A talaj degradációja és a savas lerakódások fokozzák a veszélyes anyagok és a növényi tápelemek víz általi kimosódását. Ez a víz szennyezettségét diffúz módon növeli. (Barótfi, 2000) Európában az elmúlt 150-200 évben, az ipar és a mezőgazdaság, nem kevésbé a városiasodás sok kárt okozott a patakokban, folyókban, tavakban. A romlás a vizek élővilágában volt a legriasztóbb. Ezzel együtt Európa nagy területein jelentősen növekedtek az árvizek, belvizek, és a településeket sújtó vízkárok. Az Európai Unió tagországai már az 1990-es években elhatározták, hogy megálljt parancsolnak ennek a folyamatnak és 2015-ig közös erőfeszítéssel, amennyire lehet, rendbe hozzák Európa vizeit, különös tekintettel a vízi élet feltételeire. Ennek a hatalmas munkának a célját, eszközeit és módszereit az Európai Közösség vízügyi politikája a Víz Keretirányelvben (VKI) határozza meg. A VKI jelentőségét elsősorban az adja, hogy egységes alapokra helyezi a felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, a pontszerű és területi szennyezőforrásokkal szembeni fellépést. Előírja a vizek jó állapotának eléréséhez vezető intézkedések vízgyűjtő szintű összehangolását. A vízgyűjtő hazánk esetén az Európa egy tizedét lefedő, több mint 800.000 km2-es Duna medencét jelenti, hiszen Magyarország egész területe ide esik. Ennek megfelelően a többi érintett országgal együttműködve kell hazánknak a VKI 2015-re meghatározott céljait elérni. (Holló 1996) -9-

1. kép: A Szarvas-Békésszentandrási holtág látképe Szarvas város területén A Szarvas-Békésszentandrási (1. kép) és a Siratói holtágak vízutánpótlásukat tekintve alapvetően különböznek minden hazai nagy holtágtól. Vízkészlet utánpótlás szempontjából befolyásoló hatásterületként körvonalazható a Körösök és a Berettyó szinte teljes domb- és hegyvidéki vízgyűjtője. A vízminőségi és mennyiségi meghatározottság tekintetében lehatárolhatók ezen belüli rész vízgyűjtők. Ezeket nevezzük mezo vízbázisnak. (Dr Goda, 1999) A Szarvas-Békésszentandrási holtágat ma több célra is hasznosítják: belvíz- és öntözővíz tározására, halászatra, horgászatra és egyéb jóléti célokra. Jelentős mennyiségű a szennyvízbevezetés (legális és illegális egyaránt) is egyes területeken. A vízparti üdülőtelkek nagy száma tovább módosítja a természetes élőhelyeket. A halasítások nem mindig felelnek meg a természetes halállományok összetételének. (Holló, 1996) Rendkívül jól mutatja a Józsa és munkatársai (1994) által végzett hal ívóhely felmérés nemcsak a halbölcsők mennyiségi és minőségi viszonyait, hanem a holtág öntisztuló mechanizmusaiban fontos szerepet játszó parti nád, gyékény és egyéb növényzet arányait. Országosan a folyó szabályozások során kialakult holtágak mintegy 75%-a a mentett oldalra került. A Körösök holtágainak esetében ez az arány mintegy 90%. Ezzel átmeneti időszak nélkül, zömében megszűntek ezek a szakaszok természetes ívó és halbölcső helyei, ami azt eredményezte, hogy a haltársulások önfenntartó képessége megbomlott és a korábbi arányok jelentősen torzultak. A holtágakban az idők folyamán

- 10 -

eutrofizációs folyamatok még tovább rontották a természetes szaporodás környezeti feltételeit. Ennek fő kiváltója a kommunális, az ipari vagy mezőgazdasági eredetű tápanyagok tömeges bejutása a vízi környezetbe. A Szarvas-Békésszentandrási holtág halívó és halbölcső helyeinek vizsgálatának eredményeit a 2.-7. táblázatok mutatják. (Józsa, et al., 1994) 2. táblázat: Beton, kő aránya Teljes holtág:

60 500 méterből

11 984 méter

20%

I. szakasz:

32 470 méterből

10 700 méter

33%

II. szakasz:

28 030 méterből

1284 méter

4,6%

3. táblázat: Rőzsefonat, karós partvédelem aránya Teljes holtág:

60 500 méterből

653 méter

1,1%

I. szakasz:

32 470 méterből

235 méter

0,7%

II. szakasz:

28 030 méterből

418 méter

1,5%

4. táblázat: Földes omladék aránya Teljes holtág:

60 500 méterből

15 782 méter

26,%

I. szakasz:

32 470 méterből

8022 méter

24,7%

II. szakasz:

28 030 méterből

7760 méter

27,7%

5. táblázat: Sűrű nád aránya Teljes holtág:

60 500 méterből

26 101 méter

43,6%

I. szakasz:

32 470 méterből

11 928 méter

36,7%

II. szakasz:

28 030 méterből

14 173 méter

50,7%

6. táblázat: Ritka gyékény aránya Teljes holtág:

60 500 méterből

2724 méter

4,5%

I. szakasz:

32 470 méterből

360 méter

1,1%

II. szakasz:

28 030 méterből

2364 méter

8,4%

- 11 -

7. táblázat: Partmenti fák, bolyhos gyökérzet aránya Teljes holtág:

60 500 méterből

2914 méter

4,8%

I. szakasz:

32 470 méterből

888 méter

2,7%

II. szakasz:

28 030 méterből

2026 méter

7,3%

A szarvasi Holt-Körös keletkezésének, tájképi és szerepkörbeli változásainak története, mai állapota, tipizálható esettanulmánya az alföldi semi-paleopotamon típusú (azaz a folyótól már elkülönült, de a talajvíz általi frissülés mellett, mesterséges vízutánpótlással is rendelkező) mentett oldali holtágaknak. Vízgyűjtőjét, partjait és vízterét érintő legfőbb környezetvédelmi problémák, és azok lehetséges megoldásainak összefoglalása segítheti a többi, az átalakulás más-más stádiumában levő, de kivétel nélkül veszélyeztetett holtág megelőző jellegű védelmét illetve rehabilitációját. (Tóth, 1999) A egyes csatornákon az öntözés háttérbe szorulásával csökkent a betáplált víz mennyisége, ami a vízminőség romlását eredményezte. A mezőgazdasági területekről érkező tápanyagterheléssel, hőmérsékleti körülményekkel együtt a vízi növényzet fokozott terjedése figyelhető meg. A belvízelvezetés és az öntözővíz ellátás ellentétes iránya miatt ellentétes vízmozgások is kialakulhatnak. (Holló, 1996) A magyarországi halfauna szempontjából, Keserű (2002) elemzi azokat a hatásokat és az általuk kiváltott változásokat, amelyek mind a környezeti hatásvizsgálatok, mind pedig a Víz Keretirányelv végrehajtása során készülő monitoring rendszerek és a vízgyűjtő gazdálkodási

tervek

elkészítése

során

figyelembe

vehetőek

legyenek

a

vizek

halállományának szempontjából. (8. táblázat) Állapotváltozások: 1. Oldott oxigén, BOI, KOI, TOC 2. Tartósan mérgező anyagok (szervetlen és szerves mérgek, pl. növényvédő szerek, valamint szermaradványaik) 3. Tápanyagok (pl. műtrágyák, a levegőből kihulló nitrát vagy az üledékből felszabadítva) 4. Kőolajszármazékok 5. Hordalék, üledék, szilárd anyag 6. Hő (hőmérséklet) 7. Baktériumok, vírusok 8. Sótartalom, összes oldott, anyag, elektromos vezetőképesség 9. Hidrológiai állapotjellemzők 10. Szín, szag (NH3, H2S, merkaptánok) 11. Kémhatás, pH 12. Felületaktív és visszamaradt anyagok

- 12 -

8. táblázat: Tevékenységek és vízminőségi állapotváltozások összefüggései Tevékenységek: Pontszerű

1

2

3

4

5

6

X

X

X

X

X

X

7

8

9

10

11

12

X

X

X

X

X

források:

Ipari, erőművi technológiai szennyvizek Háztartási szennyvizek, szennyvíztisztító telepek Mezőgazdasági szennyvizek Erőművi, ipari hűtővíz eredetű szennyvizek Kotrás Felszíni bányászat Nem pontszerű

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

források: Vidéki, Mg.-i felszíni lefolyás Városi felszíni lefolyás, (utak is) Légköri kihullás Hajózás Vízrajzi

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

változásokat okozó tevékenységek: Morfológiai változások be és kifolyások megváltozása, feltöltés, gátak, duzzasztóművek, kikötők stb.

X

X

- 13 -

X

Dr. Szitó András kutatásai szerint a Szarvas-Békésszentandrási holtágon az antropogén hatásokat jól tükrözi az üledékfauna is. Az üledéklakó szervezetek faj- és egyedszáma nagy szezonális ingadozást mutat. Mind a tápanyagban szegény és gazdag élőhelyeknél április és május hónapokban magas egyedsűrűség, június közepétől viszont gyors csökkenés mutatkozott. A tápanyagban túltengő, mély iszapú vizsgálati helyeken a szezon nagyobb részében alig lehet élőlényeket találni, amely jelenség elsősorban a víz/üledékhatáron kialakuló, majd a vízrétegbe is átterjedő oxigénhiánnyal magyarázható. A szivornyák vízfrissítő hatása és az áramló víz ellenére holtágra jellemző életközösség volt megtalálható. A városi szennyvízbefolyóig az árvaszúnyog-fajok dominálnak, az alatt a fajszám csökken, s a dús szennyvíz hatására a nagyobb tűrőképességű vízi férgek váltak uralkodóvá. A környezetkárosodás tartós voltát mutatja, hogy már két éve megszűnt a szennyvízbeömlés, de hatására a környezet azóta sem változott. Viszont a folyamatos átmosásnak köszönhetően, a 800 méterre levő Anna-ligeti torkolatnál újból az árvaszúnyog-fajok a dominánsak. A kiságban történt kotrás hatását mutatja a fajszám növekedés és az igényesebb árvaszúnyog-fajok megjelenése. Az eutrofilizálódott és pangó vizű holtágszakaszokon az élővilág összetétele a szélsőséges viszonyokat mutatta, melyek között kevés és igénytelen faj, magas egyedszámban élt. Itt nyáron gyakori az olyan mértékű oxigénhiány, amelyet már ezek a fajok sem bírnak ki. (Szító, 1995) Jelentős terhelést jelent, különösen a holtág egy szakaszára az afrikai harcsa nevelés. Az intenzív haltermelés melegvizes technológiáját a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben dolgozták ki az 1970-es években. A recirkulációs rendszert 1974-ben állították üzembe, s azóta számos halfaj (tokfélék, harcsafélék, tilápia) termelési technológiájának kidolgozására szolgált. Hazánkban a bőségesen rendelkezésre álló geotermikus vízkészletek az egész év folyamán lehetővé teszik az állandó hőmérsékleten történő folyamatos intenzív haltermelést. Az első recirkulációs rendszert 1951-ben építették Japánban, ahol pontytermelést folytattak. Ezt követően Észak-Amerikában és Európában létesítettek angolna telepeket, majd pisztráng és lazac termelésére fejlesztettek ki hideg vizes rendszereket. Hazánkban az 1980-as évek végén épültek melegvizes intenzív rendszerek az angolna, afrikai harcsa és tokfélék termelésére. (Müller, 1994)

- 14 -

2. A vizsgálatok anyaga és módszere A Szarvas-Békésszentandrási holtág irodalmi feldolgozása érintette a holtág kialakulásának körülményeit, történetét, földrajzi, természetföldrajzi, éghajlati, biológiai sajátosságait. A Víz Keret Irányelv elvárásainak megfogalmazásán túl a szennyvizek sajátosságait, kezelésük lehetőségeit vizsgáltam meg. A természet közeli megoldásokat igyekeztem megismerni és a gyakorlati alkalmazásokat előnyben részesíteni a megoldási javaslataimban. A holtág kezelése a Körös-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság feladata. A holtág üzemrendjének alakításával, a vízszolgáltatás megvalósításával és a környezetvédelmi, vízminőség ellenőrzési feladataival meghatározó szereplő a holtág életében.

Alap

információkat

bocsátottak

rendelkezésemre

a

szakaszmérnökség

munkatársai. Fontosnak tartottam a holtág természeteshez közeli állapotának megismerését és bemutatását. A vízminőségi alaphelyzet megfelelő kiindulópont a szennyezések értékelésének tekintetében. A holtág élővilága, mint élő monitoring rendszer érzékenyen reagál a változásokra, tehát ezt is célszerű volt megvizsgálni. A területet érintő emberi hatások mértékének megismeréséhez a közvetlenül a holtágat hasznosítók és a vízgyűjtőn működő gazdasági társaságok tevékenységét és kibocsátásait kellett elemezni. A területen működő vállalkozások, cégek adatait a Vízügyi Igazgatóság és a saját adataim alapján állítottam össze. A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet munkatársaként gazdálkodom a holtág egy 7 km-es szakaszán, vezetem az intézet központi halastórendszerén, recirkulációs halnevelőjében folyó munkálatokat. A holtág szakaszt érintő halgazdálkodási és havária tervet, a központi telep önellenőrzési tervét magam készítettem. A

holtág

melletti

területen

szántóföldi

növénytermesztést

végzünk.

A

tevékenységünk eredményeként sok saját adattal rendelkezem a holtág vízminőségével, gazdálkodásunk és az intenzív afrikai harcsa nevelő vállalkozások hatásaival kapcsolatban. A téma felvetésének az ad aktualitást, hogy a vízgyűjtőt érintő pozitív változások, nagyszabású holtág rehabilitációs tervek mellett sajnos olyan változások is tapasztalhatók, amelyek negatív irányba befolyásolják a terület környezeti terhelését. Egy Szarvason működő élelmiszeripari cég például a környezetvédelmi hatóságtól olyan létesítési és működési engedélyt kapott a saját kivitelezésében működő - 15 -

szennyvíztisztítójára, melynek birtokában a Szarvas-Békésszentandrási holtágba bocsátja az elfolyó, tisztított szennyvizét. Ráadásul a befogadóba történő bevezetés a vízfrissítő szivornyáktól nem messze történik, így a teljes vízkört érinti ez a terhelés. Ennek az esetnek komoly tanúságai lesznek és az ügy vizsgálata, nyomon követése fontos feladat. A létesítmény engedélyeinek birtokában próbáltam átfogó képet kapni a terveikről. Komoly probléma a vízparti telektulajdonosok illegális szennyvíz bekötéseinek megszüntetése. A holtág téli kisvízi üzemállapotánál lehetőség van a csővégek számba vételére, amely 2008 tavaszán meg is történt. Nem volt könnyű feladat, mert a leleményes nyaralótulajdonosok sokszor kövezésbe vagy sóderágyba rejtve vezetik a túlfolyóra beállított szennyvízaknák vizét a holtágba. A holtág terhelésének csökkentésében két területet kitüntetett figyelemmel kezeltem. Ezek közül az egyik a holtág menti ingatlanok lehetséges egyedi szennyvízkezelési technológiájának fogalmi rendszerének, jogi hátterének és gyakorlati megvalósításának elemzése. Dr. Országh József Belgiumban élő professzor a rendelkezésemre bocsátotta az általa kifejlesztett rendszer teljes leírását, amely kiegészül még egy esővíz hasznosító résszel is. A másik kitüntetett figyelemmel kezelt terület az intenzív harcsanevelő technológiák elfolyó vizeinek kezelésében alkalmazott kombinált halastó-wetland rendszerek bemutatása. Ennek a kutatási feladatait a Halászati és Öntözési Kutatóintézet munkatársai végezték. Adatokat az általuk publikált anyagokból nyertem. Ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában terveztem meg egy üzemi méretű szennyvízkezelő rendszert. A holtágon működő horgászegyesületek tevékenységét a Körös-szögi Kht. fogja össze és végzi a haltelepítéseket. A népesítési szerkezet kialakításában aktívan részt vettem és a tevékenységük elmúlt hat évében végzett halasítások és fogások hatását a halpopuláció faj és korösszetétele tekintetében folyamatosan végzem. A tevékenységükkel kapcsolatos adatokat a rendelkezésemre bocsátották. A holtág terhelésében kimutatható és potenciális veszélyforrásként működő egyéb gazdasági tevékenységeket is megvizsgáltam és megoldási javaslatokat tettem. A holtág rehabilitációjára vonatkozó átfogó elképzeléseknek, az érintettek által megfogalmazott és elfogadott, közös koncepció kialakításában kell testet öltenie. A vízügyi szakemberek, a tudományos kutatás, az önkormányzatok és a civil szervezetek álláspontjának megismerése elengedhetetlen a problémák megoldásához vezető utak meghatározásában.

- 16 -

3. A Szarvas-Békésszentandrási holtág jellemzése 3.1. Földrajzi jellemzés A Szarvas-Békésszentandrási holtág a Tiszántúl legnagyobb mentett ártéri holtága, amely a Hármas-Körös bal oldalán terül el, 926,8 km2-es vízgyűjtő terület befogadójaként (2. ábra)

2. ábra: A Szarvas-Békésszentandrási és a Siratói holtág vízgyűjtője (Virág, Megyeri, 2007) A Szarvas –Békésszentandrási holtág vízföldtani szempontból a Körös-Berettyó süllyedék területen az Alsó-Tiszavölgy víztesten található. A Szarvas-Békésszentandrási holtág környezetét sík fekvésű területek jellemzik. A térség tengerszint feletti magassága 82,0 és 84,0 mBf közötti. A legmagasabb terepszintű – változatos kiterjedésű – területek általában elszórtan a Szarvas-Békésszentandrási holtágtól Ny-ra helyezkednek el. A Szarvas-Békésszentandrási-holtág vízgyűjtője a meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati körzethez tartozik. Éghajlatában jól kimutatható az Erdélyi-szigethegység hatása, amely a csapadék kelet felé való mennyiségi növekedésében nyilvánul meg. Ez a - 17 -

hatás már az országhatáron belül is érvényesül. A vízgyűjtő időjárása változatos, szélsőségekre hajlamos. Gyakoriak az évszakos átlagoktól erősen eltérő jelenségek. A holtág medre a felszín alatti víz szempontjából kevésbé érzékeny területen fekszik. A vizsgált területen a fő talajvíztartó zárt tükrű. A talajvíz nyugalmi szintje a felszín alatt 1,0-2,0 m mélységben található. A legjobb vízadó rétegek 500,0-850,0 m közöttiek. A talphőmérséklet mérések alapján a 450 m-nél mélyebben fekfő vízadó rétegek kifolyó hőmérséklete meghaladja a 30oC-ot. 3.1.1. Kialakulása A Hármas –Körös vizsgált szakaszának szabályozására már 1834-ben terv készült Ez a terv három kisebb folyó kanyarulatot lefűző átvágások megvalósítását javasolta. A Szarvas-Békésszentandrási holtág két ütemben alakult ki a XIX.sz. második felében. Az első ütem 1834-ban valósult meg. Az Anna-ligeti átvágás 1100 fm hosszú volt és ezzel a déli ág vált holtmederré. A második pedig 1836-ban a Csengettyűi átvágással, amely 3100 m hosszú. 1936 és 1942 között megépült a békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip, amelynek az volt a célja, hogy hajóutat létesítsen a Kettős-Körösön Békésig, a Sebes-Körösön Körösladányig, a Hortobágyon Túrkevéig. Ezzel lehetővé vált 20-25 ezer kataszteri hold öntözése, rizstelepek, halastavak vízellátása, valamint a holtág vízellátása.

2. kép: A békésszentandrási duzzasztómű.

- 18 -

3.2. Hidrológiai viszonyok A Szarvas-Békésszentandrási holtág vízpótlási, vízcsere, vízkivezetési lehetőségét a békésszentandrási duzzasztómű (2. kép) biztosítja gravitációs úton. A holtág vízpótlását a szarvasi szivornyák (7 db) biztosítják 8,5 m3/sec teljesítménnyel. Duzzasztási szint feletti árhullám

érkezésekor

is

működhetnek

a

szivornyák,

azonban

a

gravitációs

vízvisszavezetésre ilyenkor nincs lehetőség. A Szarvas-Békésszentandrási holtágon levonuló belvizek befogadója a Hármas-Körös. A vízbevezetés történhet gravitációsan és szivattyúzással (7,8 m3/s). A holtág állóvíz jellegű, nyitott vízterű, azaz pontszerű felszíni hozzáfolyással és elfolyással egyaránt rendelkezik. Nem homogén víztömeget képező holtág. A nagy és kis vízkör, valamint az elosztó műtárgyak segítségével jól elkülöníthető, önállóan üzemeltethető térségek, egyéni vízterek különíthetőek el. Vízfelülete maximális üzemi vízszintnél 199,5 ha, minimális üzemi vízszintnél 120 ha. A holtág rendszer EU VKI szerinti jellemzése: A következő tipológiai elemeket vették figyelembe a víztest kijelölésénél: 

6. típus: síkvidéki meszes-szerves mederanyagú, mentett oldali holtág



Vízmélység: <4 m, vízfelület mérete: >0,5 km2 , vízborítás: állandó,

alföldi típus, természetes víztest.  

Kockázatossági besorolás: Kockázatos az alábbi szempontok alapján:

A kotrás, mélyítés és fürdőhelyek kialakítása miatt a halak ívó helyei jelentősen lecsökkentek. A vízszintszabályozás a természetes készletváltozást +/- 20%-nál nagyobb mértékben befolyásolja. Parcellázott, parti, zártkertes, üdülő területről illegálisan szennyvíz bevezetése történik. Jelentős a holtág diffúz terhelése is, amit a rendkívül nagy vízgyűjtő területről bemosódó tápanyagok okoznak. Jelentős hosszon partvédő mű épült. A Phare-program keretében az 1990-es évek elején a kiság torkolati szakaszán kotrás történt, valamint vízszabályozó műtárgy épült az 1836-os átvágás kezdeti szakaszán.

- 19 -

3.3. Üzemrend A holtág üzemelési rendje lényegében a 19. század végétől változatlan. Két, egymástól jól elkülöníthető üzemi időszak szerint történik a vízszintszabályozás. A nyári, öntözési szakasz április elejétől szeptember végéig tart. A téli, belvíztározási szakasz pedig november elejétől március végéig A kezelő Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság Szarvasi Szakaszmérnöksége az alábbi üzemrend szerint üzemelteti a holtágat. (Az üzemirányító vízmérce „0” pontja 77,10 mBf.) 

Téli, kisvizes üzemállapot november 11-től február végéig tart.



Tavaszi belvízi üzemállapot március 1.-április 1. Az üzemállapot elsődleges

jellemzője belvizek befogadása. 

Feltöltési üzemállapot, április 1.-április 15. A Békésszentandrási vízlépcső

üzembe helyezése előzi meg. 

Öntözési üzemállapot április 15.-szeptember 30. A vízszint max. 360 cm.



Leürítési üzemállapot október 1.-november 10. A duzzasztás megszüntetésre

kerül. 3.4. Vízminőség A Szarvas-Békésszentandrási holtág vízminőségét alapvetően a tápvíz minősége, a vízutánpótlás, a vízfrissítés lehetősége és megvalósulása valamint a szennyezőanyag terhelés mértéke határozza meg. A vízminőség periódikusan változó, követve az üzemrendből következő és a terhelés mennyiségéből adódó változásokat. A HortobágyBerettyó és a Hármas-Körös vízminősége alapvető meghatározója lehet a holtágon kialakult vízminőségi helyzetnek. A vízgyűjtőn jelentős vegyi, -gép,- és élelmiszeripari létesítmények vannak. A Hortobágy-Berettyó torkolati szakaszán kialakuló vízminőséget nagymértékben meghatározza a tiszai vízátvezetés mennyisége. A Hármas-Körösbe történő termálvíz bevezetés október 15. és március 15. közötti időszakra lett korlátozva tekintettel a magas só és fenol tartalmára. A holtágra jellemző az állóvízi vízviszonyok miatt az algásodás mértékének növekedése, az eutrofizációs folyamatok felgyorsulása. Az 1970-es évekig a holtág partján többé –kevésbé összefüggő, 1-2 m széles nádsáv töltött be fontos szűrő szerepet. A gyékényesekkel, sárga nőszirommal

- 20 -

kiegészült növénytársulások jelentős területekről eltüntek vagy erősen degradált állapotban vannak, így nem töltik be azt a fontos szerepet, amelyet a vízminőség javításában betöltöttek. 3.4.1. A vízminőség jellemzői A Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság önnellenőrzési terv keretében ellenőrzi Szarvas-Békésszentandrási holtág vízminőségét. Vízmintákat vesz a szivornyáknál, a fahídnál, a Halászati és Öntözési Kutató Intézet (HAKI) bejáróján és halrácsánál, Bikazugban, a Kákai szivattyútelepnél valamint a torkolati kifolyónál, a Ladányi csatornánál és azokat a saját laboratóriumában elemzi. (9. táblázat) 9. táblázat: a Szarvas-Békésszentandrási- holtág és a csatlakozó csatornák mintavételi helyei. (Virág, Megyeri, 2007)

Sorszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

A felszíni víz neve

Szelvény

Minták

fm

száma

Szivornya

29+220

5

Fahíd

22+716

5

HAKI bejáró

0+950

5

HAKI halrács

7+580

5

Bikazug

14+826

5

Kákafoki sztp., halrács

13+891

5

0+100

5

A mintavétel helye

Szarvas-Békésszentandrási holtág Szarvas-Békésszentandrási holtág Szarvas-Békésszentandrási holtág Szarvas-Békésszentandrási holtág Szarvas-Békésszentandrási holtág Szarvas-Békésszentandrási holtág Szarvas-Békésszentandrási

Torkolat (torkolati

holtág

kifolyó -Ladányi csat.)

- 21 -

Vízminőségi osztályba sorolás: A holtág vízminőségi osztályba sorolása az MSz 12749 szabvány szerint, az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által végzett vizsgálatok alapján. (10. táblázat). Minősítési időszak 1997. január 1 – 2006. december 31. Mintaszám: n 10. táblázat: A holtág vízminőségi osztályba sorolása Minta

Mintahely

jele 12FF08

Hármas-Körös 48,0 fkm. Bszentandrás duzz.f.

12FS01

Szarvasi-holtág 29+220 fm Szivornya

A

B.

C

D.

E.

252 II.

III

-.

V

III

II

IV

-

III

II

V I IV

-

-

IV

49

V I

V

-

IV

IV

48

V I IV

-

III

IV

n

45

12FS02 Szarvasi-holtág 13+891 fm Kákafoki sztp., halrács 41 Szarvasi-holtág 7+580 fm HAKI halrács

12FS03

12FS04 Szarvasi-holtág 0+100 fm torkolat (tork. kif. csat.) 12FS05

Siratói-holtág 3+069 fm Horgai vízkivétel

10

V I

V

-

-

IV

12FS06

Siratói-holtág 0+050 fm szivornya

29

V I

V

-

-

II

V

Jelmagyarázat: A csoport:

az oxigénháztartás jellemzői

I. osztály: kiváló víz

B csoport:

nitrogén és foszforháztartás jellemzői

II. osztály: jó víz

C csoport:

mikrobiológiai jellemzők

III. osztály: tűrhető víz

D csoport:

mikroszennyezők toxicitás

IV. osztály: szennyezett víz

E csoport:

egyéb jellemzők

V.osztály: erősen szennyezett víz

(Virág, Megyeri, 2007) 3.4.2. Vízminőségi monitoring: Az országos talajvízfigyelő törzshálózatba tartozó kutak közül három található a holtág környezetében. A felszíni vizek minőségének meghatározása, a mintavételek helye, gyakorisága és minősítése a Vízkeret Irányelv alapján történik. A feltáró monitoring vizsgálat keretében a Hármas–Körös békésszentandrási duzzasztó felett 12 db minta, a Szarvas-Békésszentandrási holtág tekintetében a Szarvas, HAKI halrácsnál 4 db minta kerül elemzésre. (11. táblázat)

- 22 -

A felszíni vizek minőségének meghatározása, a mintavétel helye és gyakorisága, minősítése a Vízkeret Irányelv alapján történik. 11. táblázat: A felszíni vizek minőségének meghatározása Feltáró (alap+nemzetközi) monitoring) EU CD MS CD

EOV A felszíni víz neve

A mintavétel helye

VOR

koordináta X,Y

HU26Rv56 Hármas-Körös

26Rv5671 AIJ582

Békésszentandrás,

172839,81

duzzasztó felett

760570,5

Minta száma

12

Operatív monitoring EU CD MS CD

EOV A felszíni víz neve

A mintavétel helye

VOR

koordináta X,Y

HU26Lw61

Szarvas-

26Lw6141

Békésszentandrási

AIJ751

holtág

Szarvas, HAKI halrács

Minta száma

169449,99 761815,99

4

A HAKI vízkivételnél 2007-ben, önellenőrzés keretében mért átlagkoncentrációk:

pH:

8,12

BOI5:

6,0 mg/L

KOIk:

20,0 mg/L

Ammonium-nitrogén:

0,81 mg/L

Összes szervetlen nitrogén:

2,19 mg/L

Nitrit-ion:

0,17 mg/L

Nitrát-ion:

5,86 mg/L

Összes nitrogén:

3,24 mg/L

Összes foszfor:

0,74 mg/L

Összes lebegő anyag:

16,0 mg/L

- 23 -

Vízminőségi kárelhárítás

A

vízminőségi

kárelhárítás

hatékony

végrehajtásának,

a

védekezés

eredményességének egyik legfontosabb eszköze a rendkívüli szennyezések minél gyorsabb észlelése és minél pontosabb felismerése. Ez a feladat a vízgyűjtő teljes területére kiterjedő figyelőszolgálat feladata (vízügyi, környezet és természetvédelmi, ÁNTSZ, földművelési, növény egészségügyi és talajvédelmi szervek). A Szarvas-Békésszentandrási és a Siratói-holtág vízgyűjtő területén üzemi vízminőségi kárelhárítási tervvel rendelkező üzemek, intézmények telepeiről nem üzemszerű kibocsátás estén az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv szerint kell eljárni. Havária helyzet esetén, ha a környezet szennyezésének veszélye vagy a szennyezés fennáll,

haladéktalanul

intézkedni

kell

a veszélyhelyzet,

illetve

a

szennyezés

megszüntetésére és egyidejűleg értesíteni kell az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged), valamint a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot. 3.5. A holtág élővilága Fenéklakó gerinctelen fauna: (Mintavételi hely: HAKI halrács) Eu-s és hazai vörös könyves, endemikus fajok nincsenek. Karakter fajok: Viviparus acerosus, Viviparus contectus, Glyptotendipes fodiens. A mintavételi hely értéke makrogerinctelenekre az EU 5 pontos skála szerint: 3 (mérsékelt) Vízinövények és bevonat (makrofiták és perifiton): (Mintavételi hely: HAKI halrács) Bevonatlakó alga (perifiton) fajlista: Closterium sp, Euglena sp, Fragilaria ulna, Lange-Bertalot var. ulna, Gyrosigma attenuatum, Melosira variáns, Navicula gregaria, Navicula menisculus, Navicula radiosa, Nitzschia acicularis, Nitzschia dissipata, Nitzschia filiformis, Nitzschia linearis Phacus sp.

- 24 -

Összalgaszám: 188300 ind/ cm. Diatoma arány: 0,934. A bevonatot kis taxonszám és egyedszám jellemzi. Domináns a Navicula gregaria és a Navicula menisculus faj. A mintavételi hely értéke perifitonra az EU 5 pontos skála szerint: 3 (mérsékelt) Vízinövények: Érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), apró békalencse (Lemna minor), füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum), nagy tüskéshínár (Najas marina), kis tüskéshínár (Najas minor), tündérfátyol (Nymphoides peltata), nád (Phagmites australis), úszó békaszőlő (Potomogeton natans), bojtos békalencse (Spirodela polyrrhiza), sulyom (Trapa natans), keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia). Hazai védett faj: tündérfátyol (Nymphoides peltata) (3. kép). A mintavételi hely értéke makrofitára az EU 5 pontos skála szerint: 3 (mérsékelt)

3. kép: Tündérfátyol

- 25 -

Halfauna: (Mintavételi hely: HAKI halrács) Ponty (Cyprinus carpio), Kárász (Carassius carassius), Ezüstkárász (Carassius auratus), Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), Balin (Aspius aspius) Küsz (Alburnus alburnus), Karikakeszeg (Blicca bjoerkna), Dévérkeszeg (Abramis brama), Compó (Tinca tinca), Razbóra (Pseudorasbora parva), Fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix), Pettyes busa (Aristichthys nobilis), Amur (Ctenopharyngodon idella) Harcsa (Silurus glanis), Törpeharcsa (Ictalurus nebulosus pannonicus), Fekete törpeharcsa (Ictalurus melas), Csuka (Esox lucius), Naphal (Lepomis gibbosus), Sügér (Perca fluviatilis ), Vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus), Süllő (Stizostedion lucioporca), Kősüllő (Stizostedion volgense), Bodorka (Rutilus rutilus), Angolna (Anguilla anguilla) stb. Védett fajok: Tarka géb (Proterorhinus marmoratus), Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) A mintavételi hely értéke halfaunára nézve az EU 5 pontos skála szerint: 3 (mérsékelt) Kétéltűek hüllők: A békafajok legjellemzőbb képviselői a vörös hasú unka (Bombina bombina), a kecskebéka (Rana esculenta complex), A kétéltűeknél sokkal kisebb egyedszámban fordulnak elő a hüllők, melyek az elmocsarasodott területeken és a holtágakban figyelhetők meg a leggyakrabban. Itt találkozhatunk viszonylag nagy számban még mocsári teknőssel (Emys orbicularis), vízisiklóval (Natrix natrix).

Madarak: A területen gazdag madárvilág találja meg költő, táplálkozó és a vonulás során pihenő valamint táplálkozó helyét. Néhány jellemző faj: Kis vöcsök (Podiceps ruficollis), Búbos vöcsök (Podiceps cristatus), (4. kép), Bakcsó (Nycticorax nycticorax), Bölömbika (Botaurus stellaris), Törpegém (Ixobrychus minutus), Üstökös gém (Ardeola ralloides), Szürke gém (Ardea cinerea), Kis kócsag (Egretta garzetta), Nagy kócsag (Egretta alba), Tőkés réce (Anas platyrchynchos), Barátréce (Aythya ferina), Böjti réce (Anas querquedula), Vízityúk (Gallinula chloropus), - 26 -

Szárcsa (Fulica atra), Kormos szerkő (Chlidonias niger), Küszvágó csér) Sterna hirundo), Danka sirály (Larus ridibundus), Jégmadár (Alcedo atthis), Nádi rigó ( (Acrocephalus arundinaceus), Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), Cserregő nádiposzáta ( Acrocephalus scirpaceus), Nádi sármány (Emberiza schoeniclus)

4. kép: Búbos vöcsök

Emlősök: A holtágon találkozhatunk a vízi cickánnyal (Neomys fodiens), a pézsmapocokkal (Ondathra zibethica) és a fokozottan védett vidrával (Lutra lutra) is. A holtág természeti értékét a vízi élővilág sokféleségének megőrzésén túl az is emeli, hogy a városi környezet közvetlen szomszédságában található, így szinte testközelbe hozza az itt élőkhöz a régi vízi világ egy darabkáját. Ennek szemléletformáló hatása még akkor is érvényesül, ha nem tudatosul bennünk. Az aktív pihenést előnybe részesítő, ideérkező turistákra ez szintén érvényes.

- 27 -

3.6. Hasznosítás A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös az ország második legnagyobb mentett oldali holtága. A hasznosítás tekintetében rendkívül bonyolult, összetett problémakört alkot. Közigazgatásilag a szarvasi és a békésszentandrási önkormányzat területéhez tartozik. Sok szempontból kiemelt jelentőségű terület, amely meghatározó a térség élete szempontjából. 3.6.1. Belvíztározás, csapadékvíz elvezetés A holtágak a közvetlenül hozzájuk tartozó mélyártéri vízgyűjtő belvizeinek befogadását és elsőrendű funkcióként a tározást kezdetektől ellátják. A belvizekkel rendszeresen együtt járó körösi árhullámok miatt gondoskodni kellett a belvizek átemeléséről, ezért épült a Békésszentandrási szivattyútelep. A Békésszentandrási szivattyútelep jelenlegi névleges teljesítménye 7,80 m3/s, a tényleges kapacitás a vízállások függvénye. A Szarvas-Békésszentandrási-holtág és a Siratói-holtág közös belvízi vízgyűjtőterülete 926,8 km2, amelyből 350 km2 mélyártéri terület.

A vízgyűjtőről a belvíz gravitációs úton kerül a holtágba az olyan ritkán előforduló, rendkívüli helyzetet kivéve, amikor a Hármas-Körösön kialakuló tartós árhullám és a csapadék viszonyok szivattyúzást tesznek szükségessé. A 75. sz. Dögös-Kákafoki belvízrendszer öblözeti tagolódása: Malomzugi öblözet:

119,2km2

Dögös alsó öblözet:

650,6 km2

Dögös felső öblözet:

97,0 km2

Kurcai belvízrendszerből:

47,0 km2

Sámsoni belvízrendszerből:

13,0 km2

Összesen:

926,8 km2

- 28 -

Szarvas és Békésszentandrás csapadékvizét az elvezető rendszer gravitációs úton fogadja,

de

előfordulhat

a

szivattyús

átemelés

is.

Szarvas

város

belterületi

csapadékvizeinek elvezetése három, Békésszentandrás öt öblözetre van felosztva. A csapadékvíz komoly gondot jelent Szarvason is a csapadékos időszakokban. A városban elválasztó csatornázási rendszer épült ki. Külön-külön kerül elvezetésre a csapadék és a szennyvíz. Alapvető probléma, hogy a csapadékhálózat nem képes megfelelni feladatának. Ennek több oka van: 

a csapadékcsatorna, nyílt 101 km, és a zárt 19 km aránya,



a nyílt árokrendszer alacsony 60%-os karbantartottsága,



sok utcában hiányzik a nyílt vagy zárt csatornázottság,



nem megfelelő karbantartás rossz csapadékelvezetés,



átereszek nem megfelelő mérete és szintmagassága,



a zárt csatornák nem megfelelő kapacitása,



helytelen bekötések,



záportározók hiánya,



köztes belvízelvezető rendszerek kiépítésének hiányosságai,



zártkertek belvízrendszere nincs kiépítve (Maczó zug, Maczó lapos, Szappanos,

Mótyó, stb.). Mindezen problémákhoz hozzájárul a burkolt felületek növekedése, új építések, telekkialakítások, parkolók megépítése, amelyek növelik a hirtelen elvezetendő csapadékvíz mennyiségét. A csapadékvíz nagy része elszikkad, főleg a mellékutcákban. A megmaradó, illetve zártcsatornában elvezetett víz befogadója a Körös holtág két helyen, az ún. zöldpázsiti és a Maczó-laposi főgyűjtőcsatornánál. Az üdülőterületek nagy részének csapadékelvezetése nincs megoldva, többnyire elszikkad. Ennek megoldására részben készült terv és a városrendezési terv is foglalkozik vele

- 29 -

3.6.2. Mezőgazdasági vízszolgáltatás A

széleskörű

mezőgazdasági

vízszolgáltatást

a

Hármas-Körösön

épült

békésszentandrási duzzasztómű, a szarvasi szivornyák és a rendszerben kiépült vízszabályzó műtárgyak rendszere teszi lehetővé. Az érintett öntözőrendszerekben a mezőgazdasági vízszolgáltatás április 15. – november 15. között történik. 1. öntözési időszak: április 15. – november 15. (melytől kedvező időjárási feltételek esetén el lehet térni) Az időszak azt jelenti, hogy ekkorra elő kell állítani, illetve eddig biztosítani kell a duzzasztott vízszintet. Tehát a duzzasztást meg kell kezdeni április elején, illetve a megszüntetést október végén. Emelésnél az intenzitás akár 0,50 m/nap is lehet, így ideális esetben akár 1 hét alatt előállhat a duzzasztott vízszint. A duzzasztás megszüntetése esetén előírás, hogy 0,20 m/nap-nál nem lehet intenzívebb. Üzemszerű max. vízszint: + 485 cm (81,98 mBf.) 2. öntözési idényen kívüli időszak: november 15. – április 15.(melytől kedvező időjárási feltételek esetén el lehet térni) Öntözés és az érintett öntöző rendszerek kiszolgálása, vízszolgáltatási szerződések alapján történik, melyek aktualizálva megkötésre kerülnek az üzemeltetőkkel. A vízellátás gravitációsan, a holtág nyári (80,7 mBf) üzemvízszintjén történik. A 2007. évre engedélyezett mezőgazdasági vízhasználat: 12.944.010. m3. Mezőgazdálkodási vízhasznosítás céljából vízszolgáltatás történik a következő kettőshasznosítású csatornákon: - Dögös-Kákafoki főcsatorna, - Horgavölgyi főcsatorna, - Feketerét-Kákafoki csatorna, - Siratói összekötő csatorna, - Malomzugi főcsatorna. - 30 -

3.6.3. . Használt és tisztított szennyvizek befogadása Kényszerű

funkció,

melynek

jellemzésében

megkülönböztethető

egy

szennyvízterhelést tudatosan csökkentő időszak és ezzel szemben a napjainkra jellemző erőteljes igény a gazdaság szereplői részéről, amely a holtág szennyvíz befogadói szerepkörének növelésére irányul. A jelentős szennyvízkibocsátók közül 1986-ban a geotermikus energiahasznosítás termálvizét; 1990-ben a szarvasi városi szennyvíztelep szennyvizét kötötték le a holtágról. Ezzel ellentétes folyamat a jelen időszakban fellépő új igények megfogalmazása a szarvasi gyógyfürdő, Liget Hotel és a Gallicoop Zrt. részéről. Ezek az ügyek érthetően komoly lakossági aggályokat gerjesztenek és megoldásuk komoly, megoldandó problémákat jelentenek. 3.6.4. Tudományos kutatás A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2006-ban ünnepelte 100 éves fennállását, aktív részvételét a magyar tudományos életben. Folyamatosak a holtág szakaszt érintő kutatási programok, mint például a szervesanyag-terhelés csökkentése integrált halastó-wetland rendszerek segítségével, ezen keresztül a holtág biológiai állapotának javítása, valamint az oktatási-bemutatási-fejlesztési tevékenység. A kutatási célú holtág hasznosítás részeként fontos adatszolgáltató bázist jelentenek a korlátozott számban kiadott horgászengedélyek, hiszen az állományváltozások nyomon követését nagyban szolgálják a szelektív halászatok mellett. 3.6.5. Halászat A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. Törvény (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel) értelmében halászati vízterület az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására s ezért a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánítja. A holtág teljes hosszában (29,2 km, 207 ha ) halászati hasznosítás alatt álló víztér, melynek halászati hasznosítói az alábbi területi megosztásban szerepelnek: - Halászati és Öntözési Kutatóintézet: 7+576-13+891fkm

(31,6 ha)

- Körösszögi Kistérségi Kht: 0+000-7+576fkm, 13+891-29+222fkm

- 31 -

(175,4 ha)

Halászati és Öntözési Kutatóintézet:

5. kép: A Halászati és Öntözési Kutatóintézet központi telepe előtérben a SzarvasBékésszentandrási holtág Bikazugi szakaszával Halgazdálkodási terv: A halászati vízterület adatai : Bikazugi nyugati ág a 7+576 és a 13+891. fkm. között, 1. megyei sorszámú, 31,60 ha területű halászati vízterület A halászatra jogosult neve: Halászati és Öntözési Kutató Intézet (5. kép) Címe : 5540 Szarvas Anna- liget 8. A halászati vízterület neve: Szarvas–Békésszentandrási holtág A haszonbérleti szerződés időtartama: 2002. április 1.-től kezdődően 15 év Az üzemterv elvi alapjai: A telepítési terv szerves folytatása a 2002-2006. közötti időszak kihelyezési gyakorlatának. Egy fejlődő halállományt támogat olyan módon, hogy az őshonos fajokat helyezi előtérbe, ezeknek a populációknak a megerősödését szolgálja. (12. táblázat)

- 32 -

A telepítések alkalmával állatorvosi felügyelet mellett kihelyezett állományok - a szükséges igazolások kiállítása után - kerülnek a holtágba. Az esetlegesen bekövetkező halegészségügyi problémák diagnosztizálására, okainak megállapítására, a beavatkozások megtételére Intézetünk rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A holtág vízminőségének ellenőrzésére monitoring vizsgálatokat végez Intézetünk az

önellenőrzési

tervben meghatározott

módon,

amelyről az

Alsó-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számára rendszeresen adatokat szolgáltatunk. Kiemelt feladatnak tekintjük a holtág szakaszunkon a halőrzési feladatok magas színtű ellátását a kihelyezett állományok védelme érdekében. Ez egyrészt az illegális horgászat és halászat megakadályozását, másrészt a halfogyasztó madarak szabályozott módon történő riasztását és gyérítését jelenti. Az esetlegesen bekövetkező havária esetére rendelkezünk a szükséges elhárítási lehetőségekkel és szerződés szerint, a vonatkozó előírásoknak megfelelően történik az Atev Rt. segítségével az állati veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása.

12. táblázat: A tervezett népesítési szerkezet a 2008-ban Halfaj

Korosztály

Ponty

Darabszám

Darabszám/ha Össztömeg

Tömeg/ha

(db)

(db)

(kg)

(kg)

Ivadék

18.960

600

568,8

18

Növendék

2.221

70

442,4

14

Előnevelt

82.180

2.600

-

-

Ivadék

5.266

166

63,2

2

Vegyes

1.053

33

63,2

2

Csuka

Előnevelt

17.380

550

-

-

Süllő

Előnevelt

5.056

160

-

-

132.116

4.179

1.137,6

36

Compó

Arany kárász

Összesen

- 33 -

Intenzív harcsanevelő telepek: A holtág szarvasi szakasza közelében működik két afrikai harcsa nevelő vállalkozás. Iparszerű technológiát alkalmazva nagy mennyiségű halat állítanak elő fehérjedús takarmány felhasználásával. (13. táblázat) Az elfolyó vizeik a HAKI lecsapoló rendszerén keresztül jutnak a befogadóba, a Szarvas-Békésszentandrási holtágba.

13. táblázat: A melegvizes intenzív haltermelés jellemző paraméterei. (Müller, 1994) Megnevezés

Afrikai

Szürke

harcsa

harcsa

300

100

60

50

200

24-27

21-23

21-23

24-25

23-24

180-200

400-500

300-400

300-400

600-700

Tokfélék Tilápia

Angolna

Állománysűrűség étkezési méretű halnál (kg/m3) Vízhőmérséklet (Co) Nevelési idő 0-1000 g-ig (nap)

3.6.6. Horgászat 1976-ig a holtágat a gyomaendrődi Viharsarok Halászati Szövetkezet halasította, s minden évben őszi kisvíz idején lehalászta. (Tóth, 1999) Körösszögi Kistérségi Kht: Békésszentandrás és Szarvas horgászegyesületeinek régi elképzelése volt, hogy a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségétől (Békéscsaba) átvegyék a Körös-holtág halászati hasznosítási jogát, azaz halászati haszonbérleti jogát. 2001. májusában a Kht. megszerezte a Kákafoki és Bikazugi holtág haszonbérleti jogát 15 éves időtartamra. A közhasznú társaság a pályázatírás, a kistérségi projektetek folyamatos gondozása, a különböző fejlesztési programok kidolgozása mellett gazdasági tevékenységet is folytat.

- 34 -

Működési területük a Körös-szögi statisztikai kistérség területére esik, melynek központja Szarvas. Non-profit szervezetről lévén szó a gazdasági, vállalkozói tevékenységét közhasznú célok érdekében használja fel: horgászturizmus fellendítésére, (14-15. táblázat) civil szervezetek kezdeményezésére, különböző tanulmánytervek és programok elkészítésére, civil szervezetek kezdeményezéseinek támogatására, tehát a térség vonzerejének és lakosságmegtartó képességének növelésére. 14. táblázat: 2007. évi telepítések a Kákafoki Bikazugi holtágba Csuka lárva

I. nyaras ponty

II. nyaras ponty

III. nyaras ponty

900 kg

14201 kg

2341 kg

100.000 db 215 kg

15. táblázat: 2007. évi fogások a Kákafoki Bikazugi holtágból

A

Halfaj

Mennyiség

Ponty

8.179 kg

Csuka

340 kg

Süllő

522 kg

Harcsa

463 kg

Balin

90 kg

Amúr

2.620 kg

Egyéb

3.931 kg

Összes fogás

16.145 kg

Körös-szögi

Kht.

együttműködik

a

Kistérségi

Többcélú

Társulással,

legkülönfélébb stratégiai tervek, fejlesztési feladatok, projektek, programok elkészítésében, területfejlesztési kérdések megoldásában. (16. táblázat) Együttműködő partnerek: 

Kákafoki Horgászegyesület,



Szarvasi Sporthorgász Egyesület,



Békésszentandrási Dolgozók Horgász Egyesület,



Vajda Péter Művelődési Központ,



Szarvasi Lovas Klub Egyesület,

- 35 -



Kistérségi Önkormányzatok,



Egyéb civil szervezetek. 16. táblázat: A Körös-Szögi kistérség horgászegyesületei 2006-ban

Horgászegyesületek

Taglétszámok

Kákafoki Horgász Egyesület

408 fő

Szarvas Szarvasi Sporthorgász Egyesület

643 fő

Szarvas Dolgozók Horgászegyesület Békésszentandrás

610 fő

Egyesült MGTSZ Horgász Egyesület

162 fő

Kondoros Összesen

1.823 fő

3.6.7. Rekreáció, idegenforgalom A vizek, vízpartok, holtágak, folyók az Alföld tájformáló elemei, kiemelkedő jelentőségűek idegenforgalmi szempontból a kistérség számára. A jóléti hasznosításban meg kell különböztetnünk a vízparti ingatlannal rendelkező pihenni vágyókat és a turistaként ideérkező vendégeket. A holtág és környezete jóléti funkcióként a vízisportok, vízi turizmus, fürdőzés, kerékpáros turizmus, természetjárás lehetőségeit kínálja a vendégek számára. Jelen helyzetben a víztér megfelel a fürdővizek minőségi követelményeit, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. Rendelet előírásainak. A holtág partján közfürdők (szabad strandok) működnek a békésszentandrási sportpálya, a szarvasi Liget Camping, az Ifjúsági Tábor, és az üdülősétány területén. - 36 -

3.6.8. Természetvédelem A vízgyűjtő országosan védett természeti értékei a Körös

Maros

Nemzeti

Park

szarvasi

igazgatóságának

kezelésében lévő területei közül az egykori Körös-völgyi Természetvédelmi Terület a legjelentősebb. A védett terület 100 km hosszú keskeny szalag, amely a Kettős-Körös és a Sebes-Körös egyesülésétől egészen a Tiszáig követi a folyót. Nádasok, fűz-nyár ligetek és több mint 80 holtág, vízi létesítmények teszik változatossá a tájat. Botanikai, zoológiai, tájképi, kultúrtörténeti értékekben bővelkedik ez a terület. A szarvasi Arborétum, az Anna-liget és az Erzsébet-liget nagy területen elterülő, a holtágat szegélyező, értékes élőfa és cserje gyűjteményei. Meghatározó szerepet töltenek be a környezeti nevelésben az évi százezernél is több látogatójukkal. Speciálisan természetvédelmi oktatást szolgál a Körös Maros Nemzeti Park szarvasi látogatóközpontja. A szarvasi Történelmi Emlékpark, a békésszentandrási Millenniumi Emlékpark és számos helyi jelentőségű védett terület, fasor, védett fa pótolhatatlan, megőrzendő érték. A holtághoz kapcsolódóan 7 egymással összefüggő Natura 2000 terület lett kijelölve. A holtág rendszer a költő, vonuló, táplálkozó madár populációk és egyéb állatfajok számára zöld folyosóként működik.

3.6.9. Ipari vízszolgáltatás Felszíni vízből ipari felhasználás céljára a vízgyűjtőn vízkivétel nem történik.

- 37 -

4. A Szarvas-Békésszentandrási holtág szennyvízterhelési forrásainak feltárása A szennyezések megelőzése mindig kisebb feladat és kár, mint a már bekövetkezett havária következményeinek elhárítása. Önellenőrzési tervben meghatározott módon történik a gazdálkodók kibocsátásainak ellenőrzése és az adatszolgáltatás az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére. A

vízminőségi

kárelhárítás

hatékony

végrehajtásának,

a

védekezés

eredményességének egyik legfontosabb eszköze a rendkívüli szennyezések gyors észlelése és minél pontosabb felismerése, beazonosítása. Ez a feladat a vízgyűjtő teljes területére kiterjedően

a

Környezetvédelmi

Környezetvédelmi,

és

Természetvédelmi

Vízügyi és

Igazgatóságok,

Vízügyi

az

Felügyelőség

ÁNTSZ,

a

valamint

a

Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálatok számára figyelőszolgálatok folyamatos működtetését jelenti. Havária helyzet esetén haladéktalanul intézkedni kell a veszélyhelyzet, a szennyezés megszüntetésére és egyidejűleg értesíteni kell az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, valamint a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot. A holtág rendszert érő szennyezőanyag terhelés jelentős része diffúz szennyeződés formájában terheli vizeinket. A diffúz terhelések között kell megemlíteni a lakossági szennyvizek szikkasztását, a holtágba és a belterületi csapadékvíz elvezető csatornákba történő illegális szennyvízbekötéseket. A belvízelvezető csatornákba történő szervesanyag bemosódás az állattartó telepekről, a szervetlen szennyeződések bemosódása pedig a művelés alatt lévő földterületekről történik. A diffúz terhelések között kell megemlíteni azt az allochton terhelést, mely a víztér típusát és minőségét kellően nem figyelembevevő intenzív halgazdálkodási tevékenység eredményezhet. Állandó szennyező források: Az állandó szennyező források közvetlenül vagy közvetetten szennyezhetnek. Funkció szerint csoportosítva lehetnek szennyvíztisztító telepek, ipari üzemek, intézmények, fürdők, halastavak stb.

- 38 -

Potenciális szennyező források: Azok a létesítmények, telepek, üzemek, amelyek normál üzemi körülmények között nem bocsátanak ki szennyező anyagot a felszíni vizekbe, de az alkalmazott technológia vagy tevékenység jellegéből adódóan fennáll annak a lehetősége, hogy üzemzavar technológiai fegyelmezetlenség vagy baleset következtében szennyező anyag kerülhet a környezetbe. 4.1. Kommunális szennyezés forrásai 4.1.1. Települési szennyezés Állandó, közvetett szennyező források: (17. táblázat) 17. táblázat: Szennyvíztisztító telepek Várható Ssz. Megnevezés

szennyeződés Település jellege

1.

Kondorosi

Nyers

szennyvíztisztító

települési

telep

szennyvíz

Kondoros

Békésszentandrási Nyers 2.

3.

4.

5.


települési

telep

szennyvíz

Csorvási

Nyers


települési

telep

szennyvíz

Lökösházi

Nyers


települési

telep

szennyvíz

Újkígyósi

Nyers


települési

telep

szennyvíz

Békésszentandrás

Veszélyeztetett Jellemző felszíni víztér Új-Szőrhalmi csatorna Pálinkáséri csatorna

paraméter

350 m3/d

400 m3/d

DögösCsorvás

Kákafoki

500 m3/d

főcsatorna Lökösháza

Tukánéri csatorna

205 m3/d

DögösÚjkígyós

Kákafoki főcsatorna

- 39 -

1300 m3/d

Állandó, közvetlen szennyező források: (18. táblázat) 18. táblázat: Fürdő Várható Ssz.

Megnevezés

szennyeződés Település jellege

1.

Veszélyeztetett

Jellemző

felszíni víztér

paraméter

Szarvas–

Szarvasi Gyógyfürdő Kft.

Termálvíz

Szarvas


82 m3/d

holtág

Az 1980-as évekig a holtágba torkollott a szennyvíztelep csőrendszere, melyen keresztül Szarvas szennyvize a holtágba jutott. A téli időszakban ez a szennyvíz visszafelé, a város irányába folyt, s ezzel erősen terhelte az amúgy is pangó vizű szakaszt. Napjainkban a város tisztított szennyvize a békésszentandrási duzzasztómű alatt folyik a Hármas Körösbe, így már nem rontja tovább a holtág vízminőségét. A problémát ezzel áthelyezték a folyó vízterébe. Potenciális szennyező források: Kommunális hulladéklerakók Szarvas, Örménykút, Csabacsűd, Kondoros, Csorvás, Gerendás, Kétsoprony, Telekgerendás, Békésszentandrás területén 11 potenciális veszélyt jelentő létesítmény, telephely működik. A felszín alatti vizeket is veszélyeztetve szervesanyag terheléssel és mikroszennyezőkkel. A szarvasi rekultiválatlan hulladéklerakó a Cigány éren keresztül a Szarvas–Békésszentandrási holtágba juttathatja az említett szennyezőanyagokat. 4.1.2. Lakossági közvetlen szennyezők A Szarvas–Békésszentandrási holtág partjának üdülőkkel történő beépítése olyan mértékű, hogy ezeknek az ingatlanoknak rendezetlen szennyvíz-elhelyezési problémája a kívánatos vízminőség megőrzésének, fenntartásának szempontjából kiemelt feladat. A terület csatornázása gazdaságosan nem megoldható a szalagszerűen elhelyezkedő felparcellázott területen. A holtág két partja közel 60 km hosszúságot jelent. A nyaralók jelentős része az üdülési szezonban kiadó vendéghelyekként működik, így jelentős mennyiségű szennyvíz keletkezik. Ezek nagy része illegális módon a holtágba kerül bevezetésre. A szippantás magas költsége miatt a szennyvízaknák egy része is túlfolyó

- 40 -

rendszerűen, a holtág üzemi vízszintje alá van bevezetve. Ezek a csővégek a téli, kisvízi időszakban felmérhetők. Ezt a munkát 2008. tavaszán a Vízügyi Igazgatóság szarvasi szakaszmérnökségének munkatársai elvégezték. A csőcsonkok tényleges funkciójának meghatározása a telektulajdonosok nagy száma miatt azonban hosszabb folyamat lesz. 4.2. Mezőgazdasági szennyezés forrásai 4.2.1. Szántóföldi növénytermesztés Állandó, közvetlen szennyező források: (19. táblázat) 19. táblázat: Gépkocsi mosó Várható Ssz.

Megnevezés

szennyeződés

Település

jellege Mezőgazdasági 1.

Szervesanyag,

Kutató Fejlesztő oldószer,

felszíni víztér Szarvas–

Szarvas

lebegőanyag

Kht.

Veszélyeztetett

Békésszentandrási holtág

Megjegyzés

Időszakos működés

Állandó, közvetett szennyező források: (20. táblázat) 20. táblázat: Rizstelepek Várható Ssz.

Megnevezés

szennyeződés

Település

jellege Halászati 1.

és

Öntözési Kutatóintézet

fajtakísérleti állomás.

3.

4.

Giric

Jellemző

felszíni víztér

paraméter

Keresztháti Szervesanyag, só, nitrogén

Szarvas

csatorna Szarvas– 124.950 Békésszentandrási m3/év holtág Keresztháti

Növény 2.

Veszélyeztetett

Szervesanyag, só, nitrogén

Szarvas

csatorna Szarvas– Békésszentandrási

2.592 m3/d

holtág Máté Szervesanyag,

vállalkozó Oryzanda Kft.

só, nitrogén Szervesanyag, só, nitrogén

Gyomaendrőd

Szarvas

- 41 -

Fazekaszugi csatorna Fazekaszugi csatorna

9.677 m3/d 19.440 m3/d

Potenciális szennyező források: (21. táblázat) 21. táblázat: Agrokémiai telepek Várható Ssz.

Megnevezés

szennyeződés

Település

jellege

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Növényvédőszer Növényvédőszer lerakat

maradék


maradék


maradék


maradék


maradék


maradék


maradék

és lerakat

műtrágya maradék,

felszíni víztér

Megjegyzés

Szarvas– Csorvás


Gerendás

Hajdúér-ottlakai

Jelenleg

csatorna

nem üzemel

Szarvas– Kétsoprony


Kondoros

Új

Szőrhalmi Jelenleg

csatorna

nem üzemel

Szarvas– Kondoros


Kondoros

B-11-1öntöző

Jelenleg

csatorna

nem üzemel

Szarvas– Szarvas


Növényvédőszer Növényvédőszer 8.

Veszélyeztetett

Szarvas– Telekgerendás Békésszentandrási holtág

szervesanyag

- 42 -

4.2.2. Állattenyésztés Állandó, közvetlen szennyező források: (22. táblázat) 22. táblázat: Állattartó telep (1.), Intenzív halnevelő telepek (2, 3) Halastórendszerek (4, 5) Várható Ssz.

Megnevezés

szennyeződés

Település

jellege

1.

2.

3.

4.

5.

Veszélyeztetett

Jellemző

felszíni víztér

paraméter

Szarvasi

Szervesanyag,

Szarvas–

kacsafarm

só,

Békésszentandrási beszüntette

Kft.

foszfor

holtág

Szervesanyag,

Szarvas–

só,

Békésszentandrási 4.800 m3/d

Szarvas-Fish Kft.

Innoflex Kft.

nitrogén, Szarvas

nitrogén, Szarvas

2007-ben tevékenységét

foszfor

holtág

Szervesanyag,

Szarvas–

só,

Békésszentandrási 4.800 m3/d

nitrogén, Szarvas

a

foszfor

holtág

Aranyponty

Szervesanyag,

Szarvas–

Halászati

só,

Békésszentandrási 1.200.000m3/év

Zrt.

foszfor

nitrogén, Szarvas

holtág

Halászati és Szervesanyag,

Szarvas–

Öntözési

Békésszentandrási 810.000 m3/év

só,

nitrogén, Szarvas

Kutatóintézet foszfor

holtág

Állandó, közvetett szennyező források: (23. táblázat) 23. táblázat: Halastórendszer Várható Ssz.

Megnevezés

szennyeződés

Település

jellege Halászati 1.

és Szervesanyag,

Öntözési

só,

nitrogén, Szarvas

Kutatóintézet

foszfor

- 43 -

Veszélyeztetett felszíni víztér

Fazekaszugi főcsatorna

Megjegyzés Bérbe adva, részben üzemen kívül

Potenciális szennyező források: (24-25. táblázat) 24. táblázat: Állattartó telepek Várható Ssz.

Megnevezés

szennyeződés

Település


jellege 1.

2.

3.

4.

Sertéstelep (1db)

Szervesanyag,

Baromfitelep (3db)

hígtrágya,

Juhászat (1db)

almostrágya

Marhatelep (3db)

Szervesanyag,

Baromfitelep (1db)

almostrágya

Marhatelep (1db)

Szervesanyag,

Baromfitelep (4db)

almostrágya

Marhatelep (3db)

Szervesanyag,

8.

9.

Sertéstelep (2db)

hígtrágya,

Baromfitelep (7db)

almostrágya

Marhatelep (7db)

Szervesanyag,

Sertéstelep (2db)

hígtrágya,

Baromfitelep(13db)

almostrágya

Marhatelep (2db)

Szervesanyag,

Sertéstelep (3db)

hígtrágya,

Baromfitelep (4db)

almostrágya

Marhatelep (1db)

Szervesanyag,

Sertéstelep (2db)

hígtrágya,

Baromfitelep (2db)

almostrágya

Csorvás

Békésszentandrási holtág Szarvas– Békésszentandrási holtág

Szarvas– Békésszentandrási holtág Szarvas– Békésszentandrási holtág Szarvas– Békésszentandrási holtág

Szarvas– Kondoros


Szarvas– Szarvas


Szarvas– Telekgerendás Békésszentandrási holtág

Szarvas– Kardos

Szervesanyag, hígtrágya,

Sertéstelep (4db)

Csabacsűd

Szarvas–

almostrágya Szervesanyag,

10.

Békésszent-

Kétsoprony

Marhatelep (2db)

Marhatelep (1db)

Örménykút

andrás

hígtrágya, Sertéstelep (2db)

7.

hígtrágya,

Sertéstelep (2db)

5.

6.

Szervesanyag,


Szarvas– Gerendás

almostrágya

- 44 -


25. táblázat: Állati hulladéklerakók Várható Ssz. Megnevezés

szennyeződés

Település


jellege 1.

Dögtelep

bakteriális

Örménykút

Szarvas–Békésszentandrási holtág

2.

Dögtelep

bakteriális

Békésszentandrás


3.

Dögtelep

bakteriális

Csabacsűd


4.

Dögtelep

bakteriális

Csorvás


5.

Dögtelep

bakteriális

Kétsoprony


6.

Dögtelep

bakteriális

Kondoros


7.

Dögtelep

bakteriális

Szarvas


8.

Dögtelep

bakteriális

Telekgerendás


4.3. Ipari szennyezés forrásai 4.3.1. Élelmiszeripar Közvetlen ipari szennyező: (26. táblázat) 26. táblázat: A 2008 elején üzembe állított szennyvíztelep Várható Ssz.

Megnevezés

szennyeződés

Település

jellege

1.

Gallicoop Zrt.

bakteriális

felszíni víztér

Megjegyzés Próbaüzem

Szervesanyag, lebegőanyag,

Veszélyeztetett

Szarvas

szennyezés

Cigány ér, Szarvas–

2008 év


elejétől fél

holtág

éven keresztül

A Gallicoop Zrt. 2008. év elején megkapta a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől a saját beruházásban megépült szennyvíztisztítójának létesítési és üzemeltetési engedélyét. A nagy lakossági felháborodás és a civil szervezetek

- 45 -

tiltakozása ellenére elkezdődött az engedélyezett próbaüzem. Az érintettek, a helyi önkormányzat és a Vízügyi Igazgatóság is kész tények elé lettek állítva. A biológiai szennyvíztisztítás előtt a Gallicoop pulyka- és fehérje feldolgozó üzemének húsipari szennyvizét mechanikai tisztító lépcsőn vezetik át, majd vegyszeresen kezelik. Flotálás után az előtisztított szennyvíz elvezetésre kerül, mely során a telephelyen keletkező kommunális szennyvízzel keveredik. A tervezett szennyvíztisztító egységei, műtárgyai: 1. Kiegyenlítő medence

7. Présmosó-víz medence

2. Hibrid reaktor

8. Fertőtlenítő medence

3. Utóülepítő

9. Iszap recirkulációs akna

4. Uszadék lefölöző medence

10. Iszapsűrítő medence

5. Tisztított víz akna

11. Gépi iszapvíztelenítő

6. Osztó akna A tisztított szennyvíz befogadója az időszakos vízfolyásnak minősülő Cigányéri csatorna, amely a Malomzugi csatornán keresztül a szivornyák után torkollik a SzarvasBékésszentandrási holtágba.

4.3.2. Energetikai ipar Szénhidrogén

tárolók,

tartályok,

üzemanyagtöltő

állomások,

gázelőkészítők: Szarvas, Örménykút, Csabacsűd, Kondoros, Csorvás, Gerendás, Kétsoprony, Telekgerendás , Békésszentandrás területén 25 potenciális veszélyt jelentő létesítmény, telephely működik. Ezek a létesítmények potenciális veszélyforrások a holtág vízgyűjtőjén. Az idevonatkozó jogszabályok, a technológiai fegyelem és rend betartása a legszigorúbban megkövetelendő és ellenőrizendő ezeknek a telephelyek működtetése esetében.

- 46 -

4.4. Üzemi kárelhárítási tervek, önellenőrzés Gyakran fordul elő a felszíni vizeink esetében rendkívüli (havária) vízszennyezés, melynek jellemzője, hogy kialakulása gyors, váratlanul, előre nem jelezhető időpontban keletkezik és olyan nagy szennyező hatást gyakorol a vizekre, amely azok öntisztulását erősen korlátozza, élővilágát vagy egészében elpusztítja és ennek következtében a víz használati értéke csökken, vagy használatra rövidebb-hosszabb időre alkalmatlanná válik. (Dr.Thyll, 2000) A vízgyűjtőn működő nagy cégek rendelkeznek üzemi kárelhárítási és önellenőrzési tervekkel, amelyet a 27. táblázat foglal össze. 27. táblázat: Jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervek Sorszám

Üzem neve

Város

Tevékenységi kör

1.

Gallicoop Zrt.

Szarvas

Húsfeldolgozás

2.

Homokbánya

Szarvas

Homokkitermelés

3.

Kajak-kenu Klub

Szarvas

Vízi sport

4.

Szennyvíztisztító

Békésszentandrás

telep

Települési szennyvíztisztítás

5.

Vas-Fémipari Zrt.

Szarvas

Fémfeldolgozás

6.

Therm-Organ Kft.

Szarvas

Hévízhasznosítás

7.

Hévízmű Egyesülés

Szarvas

Hévízhasznosítás

Szarvas

Üzemanyag kereskedés

AGIP 8.

üzemanyagtöltő állomás

9.

Szennyvíztisztító

Szarvas

telep

Települési szennyvíztisztítás Állati

10.

Katech Zrt.

Szarvas

11.

Pig-Farm Kft.

Békés

Sertéstenyésztés

12.

Barex-Kardos Kft.

Szarvas

Sertéstenyésztés

Halászati 13.

Öntözési

és Szarvas

Kutatóintézet

fehérje

feldolgozás

Tudományos

kutatás,

fejlesztés, haltenyésztés (Virág, Megyeri, 2007)

47

Példaként a Halászati és Öntözési Kutatóintézet önellenőrzési és havária tervét mutatom be: Önellenőrzési terv: A vízminőség folyamatos ellenőrzése kiemelt feladat. Önellenőrzési terv keretében évente négy alkalommal vizsgáljuk a holtágba, mint befogadóba kibocsátott elfolyó vizeink minőségét a következő módon: (28. táblázat) Meghatározandó paraméterek és komponensek: Hőmérséklet, pH, KOICr, BOI5, ammóniumnitrogén, összes nitrogén, összes szervetlen nitrogén, összes foszfor, összes lebegőanyag 28. táblázat: Az önellenőrzés során alkalmazott analitikai módszerek 

hőmérséklet



pH



MSZ 448-22: 1985 (2.)



kémiai



MSZ 12750-21: 1971 (3.)



OxiTop Control manometrikus

oxigénigény (KOICr) 

biokémiai

oxigénigény (BOI5) 

BOI mérés, önkontroll módszer

ammónium



MSZ ISO 7150-1: 1992

összes



MSZ 448/12-82, mint nitrát- és

nitrogén 

szervetlen

nitrogén 

nitrition-N 

összes nitrogén

MSZ EN 25663: 1998, mint

Kjeldahl-N 

összes foszfor



MSZ 260/20-80



összes



MSZ 260-3: 1973

lebegőanyag

48

A környezetre veszélyes anyagok kibocsátása miatt monitorozási tervet készítettünk a befogadó természetes víz vizsgálatára: 

mintavételi helyek: Szarvas-Békésszentandrási holtág, az L-1 lecsapoló csatorna torkolatától

1.

200 m-re Bikazug irányában, a 7+895 fkm szelvényből; Szarvas-Békésszentandrási holtág áttöltésénél, a HAKI halrácson belül, az

2.

L-2 lecsapoló csatorna torkolatától 200 m-re az áttöltés irányában, a 0+060 (vagy más megnevezéssel a 8+660) fkm szelvényből. 

mintavételi időpontok 2008-ban :

június 12. 09:00 november 13 09:00



mintavétel módja: pontminta



monitorozott paraméterek:

hőmérséklet, pH, KOIsCr, BOI5, ammónium nitrogén, összes szervetlen nitrogén, összes foszfor, összes lebegőanyag

6. kép: A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Iskolaföldi telepe előtérben a holtág egyik kanyarulatával

49

Havária terv: A szarvasi Halászati és Öntözési Kutató Intézet (6. kép) 2002. április 1.-től kezdődően 15 éves időtartamra bérli a 7+576 és a 13+891 közötti 31,60 ha területű holtág szakaszt. A területen folytatott tevékenységek, beavatkozások mindegyike azt hivatott szolgálni, hogy egy dinamikus egyensúlyi állapot alakuljon ki ezen az élőhelyen fenntartva, javítva a víztest életközösségeinek fennmaradási esélyeit. A telepített halpopulációk fajösszetétele és mennyisége egy természetes állapot kialakítását célozza meg. Az itt folyó kutatási, felmérő, adatgyűjtő, elemző tevékenység hivatott követni az élőhelyen bekövetkező változásokat. A holtág rész üzemrendje szorosan összefügg a Szarvas- Békésszentandrási holtágon - a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szarvasi szakaszmérnöksége által szabályozott - megvalósuló vízügyi beavatkozásokkal, azoktól teljes mértékben függ. A holtág téli üzemrendjére jellemző a kb. 1 m-rel történő vízszintcsökkentés, amely a belvízbefogadó funkciójából adódóan minden ősszel, óvatos vízeresztéssel valósul meg. Ez azért fontos a számunkra, mert így folyamatos ellenőrzés alatt tudjuk tartani a vermeléshez

készülődő

halállományok

mélyebb

részekre

történő

elmozdulását,

elvermelését. A szarvasi szakaszmérnökség szakembereivel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot ebben az időszakban. A téli üzemrend szerint nincs a holtágon vízcsere. A vermelő

halállományok

környezetében

tavi

levegőztetők

használatával

tesszük

biztonságossá a téli oxigénszegény időszakban a teleltetést. A tél végén vagy a lehullott csapadék ill. a holtágba vezetett belvizek, vagy pedig a Hármas Körösből átemelt víz segítségével emelkedik a vízszint a nyári, üzemi szintre. Ebben az időszakban szinte folyamatos a szivornyák segítségével történő vízfrissítés. A vízminőség ilyenkor jelentősen javul, kedvező oxigénviszonyok alakulnak ki. Az esetlegesen a holtágba kerülő szennyező anyagok és betegséget okozó hatások kiküszöbölésére, terjedésének megakadályozására, a havária helyzetek kialakulásának megelőzésére, kezelésére következő intézkedéseket tesszük:

50

- Betegséget okozó vírusok, baktériumok, paraziták, protozoák: A telepített halállományok hatósági állatorvosi felügyelet mellett, állatorvosi igazolás kiállítása után telepíthetők. A pontyfélék antibiotikumos gyógytápetetés (OTCNeomicin), bélféreg mentesítés után (Devermin) - betartva az élelmezés egészségügyi határidőket - parazita mentesítve (szállítási konyhasós fürdetés) kerülhetnek kihelyezésre. A ragadozó fajok szintén a szállítási fürdetéssel szabadulnak meg a külső parazitáktól. Oxigénhiány: Kialakulásának észlelésére különös gondot fordítunk. A téli kisvizes időszakban heti két alkalommal, a nyári üzemi vízszintnél heti egy alkalommal mérjük Oxi 330i hordozható oxigénmérővel az oxigénszintet. A téli időszakban két tólevegőztető segítségével emeljük az oxigénszintet a holtág legmélyebb területén az optimális szintre. Vízoldható szervetlen anyagok (savak, sók, nehézfémek): A holtág szakaszuk mentén nincs ipari, kommunális kibocsátás. Ilyen anyagok bekerülése a holtág nem általunk kezelt részén előfordulhat. Ebben az esetben jelentési kötelezettségünknek eleget téve értesítjük az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget és a hatóság által meghatározott intézkedéseket megtesszük. Szervetlen növényi tápanyagok (nitrát, foszfát): A kibocsátások csökkentése érdekében halastó-wetland rendszert működtetünk, amely

működésével

jelentősen

csökkenti

a

holtág

elfolyó

vizeinek

okozta

tápanyagterhelését, valamint a központi halastórendszer extenzív hasznosítása is csökkenti ezeknek az anyagoknak a kibocsátását. A belvízbefogadó funkcióból adódóan a tavaszi időszakban a holtágmenti szántók jelentősen növelhetik ezt a fajta terhelést. Szerves vegyületek (olaj peszticid, detergens). A holtághoz közeli szántókról előfordulhat peszticid bemosódás, csak egészen rendkívüli esetben fordulhat elő olajszennyeződés. Módunkban áll a holtág szakaszunk két végén lévő vízszintszabályzó műtárgyak helyén az esetleges olajszennyeződés tovább terjedésének megállítására. Hordalékanyagok: Akkor kerülhetnek a holtágba nagyobb mennyiségben, ha a vízfrissítésben részt vevő szivornyák áradó vizet emelnek át a Hármas Körösből. Ebben az estben vízkormányzási technikákkal el tudjuk kerülni az ilyen, hordalékanyagokkal terhelt víz bejutását szakaszunkra. 51

Radioaktív anyagok: Ilyen anyagoknak nincs lehetősége a területre jutni, ha mégis, akkor a Felügyelőség operatív irányítását követve hárítjuk el a veszélyt. Állati tetemek kezelése, ártalmatlanítása: Halpusztulás esetén a tetemek összegyűjtése szervezett módon, az Intézetünk munkatársai által, megfelelő védőruházat biztosítása mellett kerül sor. A tetemek elszállítása, ártalmatlanítása szerződés alapján az ATEV RT. hódmezővásárhelyi telephelyén történik. Havária esemény bekövetkezésekor betartjuk a hatályos kormányrendeletekben meghatározott intézkedési sort és eleget teszünk bejelentési kötelezettségünknek. A területen folyó gazdálkodás nem jelent többletterhelést az egyéb környezeti elemekre. Gépjármű közlekedés gyakorlatilag nincs a területen és halászati létesítmények sincsenek kialakítva. A holtág menti telektulajdonosok esetlegesen környezetszennyező tevékenységének észlelésében valamint a víz minőségének folyamatos szemrevételezéses kontrolljában két főállású halőr napi ellenőrzésekkel segít. Példa havária eseményre: A Szarvas-Békésszentandrási holtág olajszennyeződése 2001. (7. kép)

7. kép: Merülő fallal körbevett elsüllyedt úszókotró a holtágon

52

5. Megoldási javaslatok 5.1. A kommunális szennyezés csökkentésének lehetőségei 5.1.1. Hulladéklerakók, szennyvíz telepek

A vízgyűjtőn működő hulladéklerakók (11db) működtetése a jogszabályi előírások betartása mellett is potenciális veszélyforrásként, szennyezőként kezelendők. A szarvasi rekultiválatlan hulladéklerakó a Cigány éren keresztül szennyezheti a holtágat. Ennek a létesítménynek a megnyugtató módon történő végleges elszigetelése a felszíni és felszín alatti vizektől kiemelt feladat. Sajnos a Cigány éren továbbhaladva egy lehetséges szennyezés a Malomzugi csatornán keresztül a szivornyák utáni holtágrészbe juthat, így a holtág teljes hosszán keresztülhalad. A tisztítatlan kommunális szennyvíz gyakran három típuscsoportba tartozó szennyeződéseket és szuszpendált szilárd anyagokat is együttesen tartalmaz . A szennyvíztisztítók (5db) működése során mindent meg kell tenni a tisztítási hatékonyság növelése és a havária események bekövetkezési kockázatának minimálisra csökkentése érdekében, különben a jelentős mennyiségű szennyezőanyag juthat a holtág vizébe. 5.1.2. Egyedi szennyvízkezelés A holtág mentén rendkívül sok part menti ingatlanon találhatók üdülő, nyaraló épületek. Egyre több lakóház méretű ingatlan épül és ezek már alkalmasak hosszabb ott tartózkodásra és a nagy részüket ki adják bérbe az ideérkező túristáknak. Ez azt jelenti, hogy sok ingatlan esetében annyi szennyvíz keletkezik, mint egy normál családi házban a nyári, üdülési szezon alatt. Csatornarendszer hiányában kínálja magát a lehetőség egy viszonylag új technológia, az egyedi szennyvízkezelés bevezetésére ennek a problémának a megoldásában.

53

Ezen a gyorsan fejlődő piacon egyre több cég kínál az egyedi igényekhez igazított rendszereket. Példaként két ilyen teljes körűen kidolgozott megoldást szemléltet az alábbi két ábra.(3, 4. ábra)

A KEGYEDI rendszer

Joseph ORSZÁGH

Szürke víz

Komposzt (alomszék)

Végső tisztító medence vagy növényi szűrőtányér Anaerob reaktor

Buborék medence

A háztartási szennyvíz eGYEDI KEzelése

Schéma.TRAIS

3. ábra: A Dr. Országh József által kidolgozott rendszer sémája. (Dr. Országh, 1998)

4. ábra: A Sotralentz Kft által forgalmazott alap rendszer elemei. 5.1.2.1. Jogszabályi háttér Az egyedi szennyvízkezelési technológiák alkalmazásának feltételeit egyre pontosabban fogalmazzák meg az idevonatkozó jogszabályok. A következő felsorolásból kitűnik, hogy milyen sok terület szabályozásába kell beilleszteni a szennyvizek kezelésének ezt a speciális módját.

54

Európai uniós szabályozás:  A települési szennyvízkezelésről szóló 91/271/EGK irányelv, Hazai előírások:  A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. Törvény,  A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény,  a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény,  a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet,  a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet,  a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Kormány rendelet,  a Nemzeti Települési

Szennyvízelvezetési és

Tisztítási Megvalósítási

Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Kormány rendelet („A” program),  A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Kormány rendelet,  A közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Kormány rendelet („B” program),  A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet,  A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet,  A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet,  A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről

és

alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet,  Az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet,  Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormány rendelet,

55

 A használt és szennyvizek kibocsásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet. A települési szennyvízkezelésről szóló 91/271/EGK irányelv 3. cikke 1. pontjának megfelelően, a településeken nem szükséges szennyvízelvezető közművet kiépíteni azokon a területeken, ahol az nem jár környezeti előnyökkel vagy az túl költséges lenne. Ezeken a helyeken a szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről egyedi úton kell gondoskodni. Ezt a közösségi szabályt jeleníti meg a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programmal (a továbbiakban: „A” program) összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet mellékletének 2. § (3) bekezdése, amely szerint vizsgálni kell a településen belül is a csatornahálózat kialakításának, illetve az egyedi megoldásoknak az indokoltságát. Ennek az előírásnak az alkalmazása és végrehajtása – a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás érdekében is - különösen fontos. 5.1.2.2. Fogalom meghatározások egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakos egyenértéknek megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. Az egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) karbantartása során keletkező folyadék, iszap és építőanyag hulladékok elszállítását és kezelését külön jogszabály szerint kell végezni. egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-, tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi. 56

Technológiai elemei: az oldó medence, a kavics/homokszűrő (k), amelyek összességében lehetővé teszik - a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén - a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyagtartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó, egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított;” 5.1.2.3. Technológiai leírás

Az Európai Unió követelményeinek is megfelelő, ISO 9002 minősítésű, környezetbarát, komplett házi szennyvíztisztító rendszer, mely minden külső energiaforrás nélkül, gravitációs módon működik, a tisztított szennyvizet gyökérszinti altalaj öntözés formájában hasznosítja és átlagos használat mellett 3-4 évenként igényel karbantartást, azaz egyszeri szippantást, szemben egy hasonló épület zárt emésztőjének szokásos kb. kéthetenkénti szippantásával. Az épület, akár meglévő, akár új, egy vagy több családi ház, vagy több lakásos társasház, esetleg szálloda, étterem is lehet. A teljes alaprendszer részei egy puzzolán (vulkánikus salak) szűrővel ellátott, ragasztás és hegesztés nélküli, nagy sűrűségű

57

műanyagból egy darabból extrudált, fúvott oldó medence, majd ezt követően egy gyökérzónás (30 cm termőföld takarásos) szikkasztó csőhálózat. Az előtisztító oldó medencében baktériumos bomlással cseppfolyósodik a szennyvíz, majd puzzolán lebegőanyag szűrés után kerül a megfelelően méretezett utótisztító homok, kavics, dréncső, geotextília, termőföld szikkasztómezőre, mely utóbbi műszaki szükségszerűség szerint puzzolánnal feltöltött csepegtető baktériumszűrő műanyag tartállyal is helyettesíthető. Minden berendezési tárgy rendezett terepszintre van telepítve, így csak a fedőlapok látszanak a fűben, ezáltal a kert látványát sem befolyásolják. A rendszer gépi berendezés, így külső energia nélkül, gravitációs üzemű, a tisztított szennyvizet gyökérszinti altalaj öntözésként hasznosítja és csak 2 évenként igényel karbantartást, szemben egy hasonló épület zárt emésztőjének szokásos kb. kéthetenkénti szippantásával. Az alaprendszer részei egy több generációt kiszolgálni képes, egy darabból extrudált, fúvott, belső szűrőkosaras, kéndioxid és metán gázoknak ellenálló, tökéletesen szagmentesen zárható polietilén oldó medence (2-25 m3 méretekben), majd ezt követően egy gyökérzónás (30 cm termőföld takarásos) szikkasztó csőhálózat. Egy alaprendszer többletköltségének megtérülési ideje egy hagyományos, vízzáró emésztő építési és üzemeltetési, azaz szippantási költségeihez viszonyítva és a víz öntözési újrahasznosulásával kb. 1,5-2 év. A berendezésekre különféle támogatások is megpályázhatók. Az egyedi szennyvízkezelés technológiai kialakításának egyéb változatai: (5. - 11. ábra) 1. változat: Egyszerű oldó medence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer. (5. ábra)

5. ábra

58

2. változat: Egyszerű oldó medence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer, adagoló szivattyúval. (6. ábra)

6. ábra 3. változat: Bővített oldó medence, kis mélységű, homokkal töltött árkos szikkasztó rendszer és adagoló szivattyú. (7. ábra)

7. ábra 4. változat: Bővített oldó medence, váltakozó üzemű homokszűrővel és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer. (8. ábra)

8. ábra 5. változat: Bővített oldó medence, váltakozó üzemű homokszűrő, hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) homokszűrő árokból álló szikkasztó rendszer és adagoló szivattyú. (9. ábra)

9. ábra 6. változat: Bővített oldó medence, váltakozó üzemű homokszűrő, kis mélységű szikkasztó árok és adagoló szivattyú. (10. ábra)

59

10. ábra 7. változat: Bővített oldó medence, homokszűrő és dombként kiemelkedő rendszer, adagoló szivattyúkkal. (11. ábra)

11. ábra (KVVM, 2005) 5.2. A mezőgazdasági szennyezés 5.2.1. Szántóföldi növénytermesztés A holtág vízgyűjtőjén folyó szántóföldi növénytermesztés diffúz szennyezőként a művelés során használt műtrágyákkal, növényvédő szerekkel, esetleg nem megfelelő időben és gondossággal végzett agrotechnikai beavatkozások következményeivel terheli a víztestet. A vízgyűjtőn az iparszerű, kemizált szántóföldi növénytermesztés helyett a biogazdálkodás irányába kell elmozdulni. Támogatni kell ezeket a termesztési módokat, mert az így kiváltott vegyszerek erős környezetszennyező hatása csökken, illetve megszűnik ezáltal. A biogazdálkodás, vagy más néven ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus és növényvédő szerek mellőzésével. A biogazdálkodás olyan tevékenység, amely szigorú előírások keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett folyik. A tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk. A biogazdálkodás következménye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, ízletes, egészséges biotermék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni

60

védelem érdekében rovarirtó és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, amelyeket azonos károkozók pusztítanak. Növényvédő szerek közül csak olyanokat

használnak,

melyek

káros

szermaradékot

egyátalán

nem

hagynak.

Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatóak fel, ugyanez igaz a génmódosított szervezetekre. A holtág szegélyzónájában ki kellene alakítani egy puffer zónát, amely a parti sávban egy gazdag cserjeszintű erdőterületet jelentene, ezt követné a legelő, gyep védősáv és ezután következhetnének a szántóterületek követve a holtág vonulatát. Egy ilyen megoldás megvalósítása persze bonyolult földhasználati kérdés. Nagyon kedvező volna a holtág ökológiai folyosó szerepének megerősítésében egy ilyen tudatos változtatás. A vízrendszerbe kerülő elfolyó csapadékvíz ezekben a védőzónákban megszabadulhatnának a szennyezéseiktől, a talajból kimosott tápanyagoktól. A

növénytermesztéshez

kapcsolódó

gépjavítási,

karbantartási

feladatok

végrehajtása esetében az elvárható legnagyobb gondosságnak nagy szerepe van. A vízgyűjtőn található növényvédő szer és műtrágya lerakatokat kiemelt gondossággal kell kezelni és ellenőrizni. A szántóföldi növénytermesztés sajátos részterülete a rizstermesztés. A vízkibocsátás miatt önellenőrzési terv készítésére kötelezettek az érintett gazdálkodók. A rizstermesztéssel foglalkozók, saját jól felfogott érdekükben egyre nagyobb arányban térnek át a biogazdálkodásra. Kijelenthető, hogy ennek következtében – a csökkent műtrágya és növényvédőszer használat miatt – egyre kisebb mennyiségben juttatnak szennyező anyagokat a holtágba és a vetésterület is töredéke a néhány évtizeddel ezelőttinek. 5.2.2. Állattenyésztés 5.2.2.1. Haltenyésztés Az extenzív halnevelési technológia vegyszerekkel egyátalán nem, tápanyagokkal és egyéb szennyezőkkel pedig nagyon alacsony szinten terheli a befogadó vizeket. Több paraméter esetében még tisztító hatása is érvényesül; alacsonyabb terheléssel bocsátja ki ezeket az elfolyó vizeket, mint amilyennel a feltöltés megtörtént. A tógazdaságoknak ezt az 61

egyedülálló szerepét a környezetterhelési díjak tekintetében a hatóságok nem ismerik el, pedig a tevékenységük másodlagos hozadékaként ezzel szolgáltatnak a társadalom számára. Az intenzív halnevelési technológiák jelentős mértékben szennyezhetik a felszíni vizeket tápanyaggal, a vízi szervezetekre káros, mérgező anyagokkal és hőterheléssel. A HAKI szakemberei sok év tapasztalatait felhasználva működtetnek kombinált halastówetland rendszert, amely kész arra, hogy üzemi méretekben használva megtisztítsa ezeket az elfolyó vizeket. A tesztelt wetland-rendszer átlagosan 97%-kal csökkentette a bekerült ammóniumnitrogén koncentrációját, a szerves kötésű nitrogén tartalom 67%-kal, az összes nitrogén koncentrációja 82%-kal volt alacsonyabb a kezelés után. A halastavakból és a vízinövényes tavakból álló rendszer 87%-kal csökkentette a bekerült ortofoszfát-foszfor koncentrációját, az összes foszfor koncentrációja 80%-kal volt alacsonyabb a kezelés után, a hároméves átlagokat tekintve. A vízkezelő tórendszer átlagosan 84%-kal csökkentette a bekerült összes és a szerves lebegőanyag koncentrációját egyaránt. A kísérleti periódus három évét összehasonlítva sem a halastavak, sem a vízinövényes tavak üledékében nem következett be a szerves anyag és a nitrogén felhalmozódása. A foszfor kivonásában a halastavak üledékének döntő szerepe volt, a halastavak üledékében az első két évben emelkedett, 2003-ban csökkent, a vízinövényes tavakban mindvégig azonos szinten maradt az üledék foszfortartalma. (Kerepeczki, et al., 1994) A stabilizációs és a halastó egységeken a levegőztetés és a friss víz betáplálási lehetőséget biztosítani kell az optimális oxigénviszonyok megteremtéséhez. A tisztítási hatásfok fokozható, ha a lebegőanyag egy részét dobszűrőkkel eltávolítjuk, amelyet komposztként hasznosíthatunk. A vízkezelő rendszer működésében két jól elkülöníthető időszakot különböztethetünk meg. 

A halastóként működő legnagyobb egységet ősszel le kell csapolni, mert

az lehalászásra kerül. A téli időszakban tározó funkciót látnak el a tavak, mivel a biológiai sajátosságokból

adódóan

a

szennyezőanyagok

eltávolítása

-

a

lebegőanyagok

kiülepedésétől eltekintve – szünetel és a mikrobiális élet alacsony szinten működik. 

Tavasszal a rendszer teljes feltöltéséhez friss árasztó víz kerül

felhasználásra. Ekkor történik meg a kihelyezési terv alapján a halastó népesítése. A halastavi táplálékláncba egy sor – egyébként a befogadót terhelő – tápanyag értékes biomasszát előállítva - hasznosul. A vegetációs időben a növényzet nitrogén, foszfor és 62

egyéb szennyezőanyagok kivonásával tisztítja az elfolyó vizet. Még természetvédelmi vonatkozása is van egy ilyen területnek, hiszen változatos vízi életközösség számára biztosít élőhelyet. A költő, táplálkozó és vonuló vízimadarak nagy mozgalmait lehet majd megfigyelni. A 12. ábra az érintettek rendelkezésére bocsátható 17 ha-os területen majdan kialakított vízkezelő rendszer egy lehetséges tervét mutatja be. A SzarvasFish Kft. elfolyóvize

Lecsapolási lehetőség a lehalászáshoz

Az Innoflex Kft. elfolyóvize

Friss víz betáplálási lehetőség

1.sz. Stabilizációs tó 2ha

2.sz. Stabilizációs tó 2ha

Halastó 7ha Népesítés: 3500db/ha (65% fehér busa, 15% pettyes busa, 15% ponty, 5% compó)

Tisztított víz elvezetése a holtágba

Energiafűz ültetvény 2 ha

Gyékényes tisztító tó 2ha

Nádas tisztító tó 2ha

12. ábra: Kombinált halastó wetland rendszer terve az intenzív harcsanevelő telepek elfolyó vizeinek kezelésére

63

Horgászat: A Körösszögi Kht gazdálkodására jellemző, hogy rendszeres, éves haltelepítéseivel biztosítja a horgásztársadalom számára a kifogásra szánt halmennyiséget. Ennek faj és korosztály összetétele olyan szemléletet tükröz, amely a holtág biológiai potenciáljának kihasználásán alapul. Fiatalabb halkorosztályok telepítésével a holtág táplálékbázisát hasznosítják és így jutnak nagy mennyiségű horogérett, kifogható állományokhoz. Ezzel tehát a holtág szervesanyag készletét csökkentik a táplálékláncban, hiszen a horgászok jelentős mennyiségű halat fognak ki. 5.2.2.2. Állattartó telepek A holtág vízgyűjtőjén működő nagyszámú állattartótelep gazdálkodása potenciális veszélyt jelent a felszíni vizek minőségére. A keletkezett almos trágya, hígtrágya kezelésének olyan módját kell választani, ami a beéréstől számított legrövidebb időn belül végleges elhelyezést jelent az ártalmatlanítás helyszínén. Be kell tartatni azt a szabályt, hogy az elfolyó vizeiket megfelelő előkezelés nélkül ne lehessen felszíni vízbe bocsátani. Ezeken a telepeken az elhullott állatok elszállítása ártalmatlanításra jól kialakított, ellenőrzött rendszerben történik. 5.3. Ipari szennyezés

A

Szarvas-Békésszentandrási

holtág

terhelésének

csökkentésében

a

szennyvízbevezetések számát és mennyiségét csökkenteni kell. Az ellentétes irányú folyamatok érvényesülése megengedhetetlen. Megoldást kell találni arra, hogy ez az élelmiszeripari, tisztított szennyvíz ne juthasson a holtágba. A vízminőségi problémákat okozó kibocsátás az élővilágra – elsősorban a halállományra - veszélyt jelent. A víztest turisztikai, rekreációs szerepének maradéktalan betöltéséhez mindenképpen más befogadót kell találni az elfolyó vizeiknek. Megoldásként kínálkozik, hogy a szarvasi szennyvíztelep Hármas-Körösbe továbbító aknájába vezessék ezt a vizet.

64

5.4. Holtág rehabilitáció A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a 2007-2013. közötti időszakban megvalósuló Dél-Alföldi Regionális Operatív Programba javasolt projektje a Szarvas-Békésszentandrási és Siratói holtág rendszer rehabilitációja és vízátvezető rendszerének rekonstrukciója. A projekt célja az eddigi rehabilitációs program folytatása, amelynek kiemelten fontos része az iszapeltávolítás, valamint az EU VKI előírásainak megfelelően 2015-re elérje a holtág rendszer a jó ökológiai állapotot és meg is tartsa azt. A pályázat keretein belül tervezett, megvalósítandó célok: 1.

A Hármas-Körösön lévő uszadék terelő átépítése, vasbeton merülő fal;

2.

A szarvasi szivornyák rekonstrukciója, szivornyacsövek javítása ( 2db );

3.

Szarvas Petőfi utcai mederstabilizáció;

4.

Halvédelmi rács és gazfogó gereb a Dögös-Kákafoki csatornán;

5.

Kákai zsilipes műtárgy rekonstrukciója vagy bontása, gereb építése;

6.

A Kákai vízleadó vonal és a Szarvas-Kákai szivattyútelep rekonstrukciója,

az út alatti műtárgy javítása; 7.

A Szarvas-Békésszentandrási-holtág kotrása (HAKI ág és korábbi

feliszapolódások); 8.

A HAKI műtárgyak átépítése, egy új műtárgy felépítésével;

9.

A torkolati zsilip rekonstrukciója;

10.

A békésszentandrási II. elektromos torkolati szivattyútelep rekonstrukciója;

11.

A Szarvas-Békésszentandrási és a Siratói holtágat összekötő csatorna

rekonstrukciója, vízkormányzó műtárgy építése; 12.

A Siratói-holtág átjáró műtárgy átépítése (Horgai áteresz);

13.

Siratói-holtág alsóvég hullámtéri tápcsatorna kotrása.

(Virág, Megyeri, 2007) A holtág rehabilitáció kombinált műszaki-biológiai beavatkozásainak kedvező, tartós hatását akkor lehet fenntartani, ha az érintett víztest terhelését folyamatosan alacsony szinten tartjuk. Olyan új, korszerű megoldásokat kell folyamatosan alkalmazni, amelyet a fenntartható használat kritérium rendszere szerint a holtág hosszú távú hasznosítását lehetővé teszik.

65

Összefoglalás A Szarvas-Békésszentandrási holtág a Tiszántúl legnagyobb mentett ártéri holtága. Vízpótlási, vízcsere, vízkivezetési lehetőségét a békésszentandrási duzzasztómű biztosítja gravitációs úton. Két, egymástól jól elkülöníthető üzemi időszak szerint történik a vízszintszabályozás. A nyári, öntözési szakasz április elejétől szeptember végéig tart. A téli, belvíztározási szakasz pedig november elejétől március végéig. A vizsgált holtág olyan multifunkcionális víztér, ahol a hasznosítási formák sokszor egymást korlátozó vagy kizáró módon folynak egyidejűleg. A holtág legjelentősebb funkciói: a belvíztározás, a csapadékvíz elvezetés, a mezőgazdasági vízszolgáltatás, a használt és tisztított szennyvizek befogadása, a tudományos kutatás, a halászat, a horgászat, a rekreáció, az idegenforgalom, a természetvédelem. A holtág olyan természeti értéket és turisztikai vonzerőt jelent, amely a kistérség életében meghatározó. A vízminőséget alapvetően a tápvíz minősége, a vízutánpótlás, a vízfrissítés lehetősége és megvalósulása valamint a szennyezőanyag terhelés mértéke határozza meg. A vízminőség periódikusan változó, követve az üzemrendből következő és a terhelés mennyiségéből adódó változásokat. A használt és tisztított szennyvizek befogadása kényszerű funkció a holtág életében. Az állandó szennyező források közvetlenül vagy közvetetten szennyezhetnek. Funkció szerint csoportosítva lehetnek szennyvíztisztító telepek, ipari üzemek, intézmények, fürdők, halastavak stb. Azok a létesítmények, telepek, üzemek, amelyek normál üzemi körülmények között nem bocsátanak ki szennyező anyagot a felszíni vizekbe, de az alkalmazott technológia vagy tevékenység jellegéből adódóan fennáll annak a lehetősége, hogy üzemzavar technológiai fegyelmezetlenség vagy baleset következtében szennyező anyag kerülhet a környezetbe potenciális szennyezőknek minősítendők. Ezek lehetnek állattartó telepek, hulladéklerakók, agrokémiai telepek, dögtelepek, stb. A kommunális szennyező források között megemlítendők a térség öt településének szennyvíztelepei, kommunális hulladéklerakók (11 db), valamint a lakossági közvetlen szennyezők. A szalagszerűen - közel 60 km hosszon - elhelyezkedő holtágmenti ingatlanok szennyvízelvezetése

központi

csatornarendszerrel

gazdaságosan

nem

megoldható.

Nagyszámú illegális szennyvízbekötés történik ezekről a telkekről a holtág vízterébe. A mezőgazdasági tevékenység egy sor szennyező forrással terheli a holtág vízgyűjtőjét. A szántóföldi növénytermesztés diffúz szennyezőként szerepel a nem 66

szakszerű

ill.

korszerűtlen,

alkalmazott

technológiákkal,

túlzott

műtrágya

és

vegyszerhasználattal, helytelen agrotechnikai beavatkozásokkal. A vízgyűjtőn működő 4 rizstelep, 3 halastórendszer, 2 intenzív harcsanevelő rendszer, 18 sertéstelep, 34 baromfi telep, 20 szarvasmarha telep, 1 juhászat jelentős vízterhelést produkál. Potenciális szennyező forrásként értékelendő a területen található 8 dögtelep és 8 agrokémiai telep. Új ipari szennyezőként lépett be az élelmiszeripar egy baromfifeldolgozó nagyvállalkozással. Az energetikai ipar szénhidrogén tárolókkal, tartályokkal, üzemanyagtöltő állomásokkal, gázelőkészítőkkel van jelen a területen; 25 potenciális veszélyt jelentő létesítmény, telephely működik a vízgyűjtőn. Ilyen sok szennyező forrás folyamatos megfigyelése, ellenőrzése, felügyelete, a tényszerű adatszolgáltatás rendkívül nagy feladat egyrészt a gazdálkodók, másrészt a hivatásos környezetvédelem szervezete számára is. A kibocsátások csökkentése mennyiségi és veszélyességi paraméterek tekintetében, a havária események bekövetkezési kockázatának csökkentése valamennyi érintett közös érdeke. A megoldási lehetőségek műszaki, biológiai eljárásokkal, beavatkozásokkal valamint technológiai változtatásokkal, az elérhető legjobb technika alkalmazásával valósulhatnak meg. A kommunális szennyezők közül a szennyvíztelepek működtetése kapcsán az alkalmazott technológia korszerűsítése és a holtágat elkerülő kibocsátás lehetőségének biztosítására

kell

törekedni.

A

part

menti

telektulajdonosok

szennyvízkezelési

problémájára több korszerű egyedi szennyvízkezelési technológia is rendelkezésre áll. A potenciális

szennyezőként

szereplő

hulladéklerakók

működését

a

felhagyottak

rekultivációját korszerű módszerekkel kell megoldani. A holtág menti szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó, diffúz szennyezés puffer, védő zónák létrehozásával, vegyszer- és műtrágyamentes, biogazdálkodással csökkenthető. A tógazdasági haltenyésztés során az extenzív és bio technológiák alkalmazása, az intenzív harcsanevelés kibocsátott szennyvizeinek kezelésében a kombinált halastó-wetland rendszerek működtetése jelent megoldást. A nagyszámú állattartó telep működtetése során a keletkezett melléktermékek szakszerű kezelésében, a szerves trágyák szántóföldi felhasználása követendő módszerként kínálkozik. A keletkezett csurgalékvizek gondos kezelése fontos feladat. A potenciális szennyezőként szereplő agrokémiai telepek esetében a magas szintű technológiai fegyelem és az új létesítendő telephelyek vízgyűjtőn kívüli elhelyezése jelent nagyobb biztonságot. 67

Az

új

szennyezőként

belépő

élelmiszeripari

nagyvállalkozás

tisztított

szennyvizének befogadója a Hármas-Körös lesz. Ez tehát nem terheli tovább a holtág vízterét. Az energetikai ipar potenciális szennyezőként szereplő telephelyein a technológiai fegyelem betartása és az új, ilyen jellegű létesítmények a holtág vízgyűjtőjén kívüli területre történő tervezése csökkenti egy esetleges, súlyos havária esemény kockázatát. A Szarvas-Békésszentandrási holtág dinamikus egyensúlyának helyreállításához, megőrzéséhez és egy kívánatos célállapot (8.kép) eléréséhez a holtágat hasznosítók és használók, az érintett önkormányzatok, hivatásos és civil környezet és természetvédelem szereplőinek összefogására van szükség.

8. kép: A Szarvas-Békésszentandrási holtág egy festői szépségű szakasza

68

Irodalomjegyzék: BARÓTFI ISTVÁN (2000): Környezettechnika. Mezőgazda kiadó 287-555. GAJDOV GÉZA (2004): A nádgyökérteres szennyvíztisztítási technológia vizsgálata és környezetvédelmi értékelése. HOLLÓ GYULA (1996): A Hármas Körös tervezési alegység jelentős vízgazdálkodási kérdései. DR. BARKÁCS K., DR. BICZÓK GY., DR BOROSSAY J.: (1994)Vízminősítés, vízkezelés. DR. GODA PÉTER (1999): Szakmai tanulmány a Szarvas-Békésszentandrási és a siratói holtágak bölcs ökohasználati modell kialakítására. DR.FELFÖLDI LAJOS (1987): A biológiai vízminősítés , OVH kiadás. DR. KÁRPÁTI ÁRPÁD (2002): Szennyvíziszap rothasztás és komposztálás. DR. MÜLLER TIBOR (1994): Intenzív haltermelés Magyarországon. DR. ORSZÁGH JÓZSEF (1998): Vízönellátó, avagy hogyan függetleníthetjük magunkat a városi vízellátástól és a szennyvízcsatorna hálózattól. DR: SZÍTÓ ANDRÁS. (1995): Zoobentosz biomassza és produkció eltérő vízellátású Körös-holtágakban. Halászatfejlesztés, 18., p. 87-96. DR.THYLL SZILÁRD (2000): Vízszennyezés, vízminőség védelem. KESERÜ BALÁZS (2002): A halfaunát érintő tevékenységek bemutatása és elemzése a hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. (II.14.) Korm.rendelet alapján. KÁLÓCZI ANNA (2007): Természet közeli szennyvíztisztítás és egyedi szennyvízkezelés jogi és műszaki követelményrendszere. KEREPECZKI ÉVA, GÁL DÉNES, BÉKEFI EMESE ÉS DR. PEKÁR FERENC (1994): Vízkezelés tavakban – tapasztalatok, lehetőségek, korlátok. KÖRNYEZETVÉDELMI

ÉS

VÍZÜGYI

MINISZTÉRIUM

(2005):

Segédlet

a

korszerűegyedi szennyvízkezelés és a természet közeli szennyvíztisztítás alkalmazásához. VIRÁG BARBARA, MEGYERI MIHÁLY (2007): A Szarvas-Békésszentandrási és a Siratói-holtág vízjogi üzemelési engedélyes terve. TÓTH TAMÁS (1999) A szarvasi Holt-Körös (Kákafoki-holtág) környezet- és természetvédelmi problémái.

69

Ábrajegyzék: oldal 1 ábra: A Szarvas-Békésszentandrási és a Siratói holtágrendszer

6

2. ábra: A Szarvas-Békésszentandrási és a Siratói holtág vízgyűjtője

17

3. ábra: A Dr. Országh József által kidolgozott rendszer sémája

54

4. ábra: A Sotralentz Kft által forgalmazott alap rendszer elemei

54

5.-11. ábra Az egyedi szennyvízkezelés technológiai kialakításának egyéb változatai 58-60 12. ábra: Kombinált halastó wetland rendszer terve az intenzív harcsanevelő telepek elfolyó vizeinek kezelésére

63

Képjegyzék: 1. kép: A Szarvas-Békésszentandrási holtág látképe Szarvas város területén

10

2. kép: A békésszentandrási duzzasztómű

18

3. kép: Tündérfátyol

25

4. kép: Búbos vöcsök

27

5. kép: A Halászati és Öntözési Kutatóintézet központi telepe előtérben a SzarvasBékésszentandrási holtág Bikazugi szakaszával

32

6. kép: A halászati és Öntözési Kutatóintézet Iskolaföldi telepe előtérben a holtág egyik kanyarulatával

49

7. kép: Merülő fallal körbevett elsüllyedt úszókotró a holtágon

52

8. kép: A Szarvas-Békésszentandrási holtág egy festői szépségű szakasza

68

Táblázat jegyzék: 1.táblázat: Rendkívüli szennyezések szennyezőanyag–fajtánkénti megoszlása

7

2. táblázat: Beton, kő aránya

11

3. táblázat: Rőzsefonat, karós partvédelem aránya

11

4. táblázat: Földes omladék aránya

11

5. táblázat: Sűrű nád aránya

11

6. táblázat: Ritka gyékény aránya

11

7. táblázat: Partmenti fák, bolyhos gyökérzet aránya

12

8. táblázat: Tevékenységek és vízminőségi állapotváltozások összefüggései

13

70

9. táblázat: a Szarvas-Békésszentandrási- holtág és a csatlakozó csatornák mintavételi helyei

21

10. táblázat: A holtág vízminőségi osztályba sorolása

22

11. táblázat: A felszíni vizek minőségének meghatározása

23

12. táblázat: A tervezett népesítési szerkezet a 2008-ban

33

13. táblázat: A melegvizes intenzív haltermelés jellemző paraméterei

34

14. táblázat: 2007. évi telepítések a Kákafoki Bikazugi holtágba

35

15. táblázat: 2007. évi fogások a Kákafoki Bikazugi holtágból

35

16. táblázat: A Körös-Szögi kistérség horgászegyesületei 2006-ban

36

17. táblázat: Szennyvíztisztító telepek

39

18. táblázat: Fürdő

40

19. táblázat: Gépkocsi mosó

41

20. táblázat: Rizstelepek

41

21. táblázat: Agrokémiai telepek

42

22. táblázat: Állattartó telep , Intenzív halnevelő telepek, Halastórendszerek

43

23. táblázat: Halastórendszer

43

24. táblázat: Állattartó telepek

44

25. táblázat: Állati hulladéklerakók

45

26. táblázat: A 2008 elején üzembe állított szennyvíztelep

45

27. táblázat: Jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervek

47

28. táblázat: Az önellenőrzés során alkalmazott analitikai módszerek

48

71

TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA MEZŐGAZDASÁGI VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI FŐISKOLAI KAR. A témát gondozza: Környezettudományi Intézet

Recommend Documents