TERVEZŐI NYILATKOZAT

Szigeti Aqua Kft. 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Kecel Város belterületi csapadékvíz elvezetésének Tanulmányterve

TERVEZŐI NYILATKOZAT Kecel Város belterületi csapadékvíz elvezetésének tanulmányterve Alulírott, mint felelős tervező kijelentem, hogy a Kecel Város belterületi csapadékvíz elvezetésének tanulmányterve a vonatkozó szabványelőírásoknak, tervezési utasításoknak, valamint a vonatkozó előírásoknak megfelel.

Kalocsa, 2016. július 14.

……….……………….. Szigeti Attila okleveles építőmérnök vízellátás - csatornázási szakmérnök Magyar Mérnöki Kamara tagja vezető tervező VZ – T 03-0359 vízügyi szakértő VSZ - 03-0359 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Telefon/fax: 78/466-492 Mobil: 30/461-4336 E-mail: [email protected]

2.


TARTALOM Kecel Város belterületi csapadékvíz elvezetésének tanulmányterve -

Fedlap Tervezői nyilatkozat Műszaki leírás

Rajzi mellékletek: - Átnézetes helyszínrajz - Részletes helyszínrajz 1. - Részletes helyszínrajz 2. - Részletes helyszínrajz 3. - Részletes helyszínrajz 4. - Részletes helyszínrajz 5. - Részletes helyszínrajz 6. - Részletes helyszínrajz 7. - Részletes helyszínrajz 8. - Részletes helyszínrajz 9. - Részletes helyszínrajz 10. - Részletes helyszínrajz 11.

3.

2016/074/01. 2016/074/02/1. 2016/074/02/2. 2016/074/02/3. 2016/074/02/4. 2016/074/02/5. 2016/074/02/6. 2016/074/02/7. 2016/074/02/8. 2016/074/02/9. 2016/074/02/10. 2016/074/02/11.


M Ű S ZA K I L E Í R Á S Kecel Város belterületi csapadékvíz elvezetésének tanulmányterve 1.0. Előzmények Kecel Város Önkormányzata pályázatot nyújt be TOP-2.1.3-15 ár-, belvíz és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására

témakörben.

Kecel

Város

Önkormányzata

megbízta

a

vállalkozásomat egy csapadékvíz elvezető rendszer megtervezésére Kecel Városban, amely alkalmas a lehullott csapadékvíz vizek károkozás nélküli levezetésére a befogadóba. Kecel Város több részén hiányosan, illetve nem megfelelő lejtéssel van a csapadékvíz elvezető hálózat kiépítve. Az érintett területeken lakóépületek és mezőgazdasági művelésű területek találhatóak, ahol a megrekedő csapadékvíz károsítja az épületeket valamint a mezőgazdasági művelés során problémát okoz. 1.1. Megbízó Kecel Város Önkormányzata 6237 Kecel, Fő tér 1. 1.2. Engedélyes Kecel Város Önkormányzata 6237 Kecel, Fő tér 1. 1.3. Tervező Szigeti Attila -okleveles építőmérnök 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Tel/fax: 78/466-492 Mobil: 30/461-4336 E-mail: [email protected]

4.


1.4. Terv tárgya Kecel Város belterületi csapadékvíz elvezetésének tanulmányterve.

2.0.

Alapadatok

2.1. A meglévő csapadékvíz csatorna jelenlegi állapota Jelenleg a területen nyílt csapadékvíz elvezető rendszer van kiépítve. A meglévő rendszer nem alkalmas területről levezetni a csapadékvizet károkozás nélkül. Nem megfelelőek a lejtések, a csőátmérők, a folyásirányok, ezért több helyen is nagy intenzitású csapadékok esetén elöntések keletkeznek. Szükséges a meglévő csapadékvíz elvezető rendszer átalakítása, összekötése, mélyítése, szintbe hozása, átereszek cseréje. A terület lejtésviszonyai alkalmasak arra, hogy a tervezett csatornahálózattal összegyűjtött csapadékvizek a befogadóba vezethetőek.

2.2. Befogadó vizsgálata A Felszabadulás utcában összegyűlt csapadékvizeket a Fürst Sándor utcában lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem vezetni, ahonnan a Tó utcánál lévő csapadékvíz tárolóba kerül bevezetésre. A Fürst Sándor utcában összegyűlő csapadékvizeket a Tó utcánál lévő csapadékvíz tárolóba terveztem vezetni. A Szabó Pál utcában összegyűlt csapadékvizeket a Fürst Sándor utcában lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem vezetni, ahonnan a Tó utcánál lévő csapadékvíz tárolóba kerül bevezetésre. A Dankó Pista utca egy részét a Szabó Pál utcában lévő csapadékvíz árokba terveztem vezetni. Az utca többi részéről a csapadékvizet a Felszabadulás utcába tervezetem vezetni. A Gárdonyi Géza utcában összegyűlő csapadékvizet a Tó utcánál lévő csapadékvíz tárolóba terveztem vezetni. A Kenderföldi utcában összegyűlő csapadékvizeket a Gárdonyi utcában lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem vezetni.

5.


A Kölcsey Ferenc utcában összegyűlő csapadékvizeket a Kenderföldi utcában lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem vezetni. Az Erkel Ferenc utca DK-i részén összegyűlő csapadékvizek a Kenderföldi utcában lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem vezetni. Az ÉNy-i részén összegyűlő csapadékvizeket, pedig a Tó utcában lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem vezetni. A Tó utcában összegyűlő csapadékvizeket a Gárdonyi Géza utcában lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem vezetni. A Tó utcánál lévő csapadékvíz tároló kotrása szükséges a csapadékvíz gond nélküli elvezetéséhez. A Bacsó Béla utcában összegyűlt csapadékvizet a Rekettye-Bogárzó csatornába terveztem vezetni a Bacsó Béla utca DK-i részén és az utca ÉK-i részén, valamint középső részén. A bevezetésekhez zsilip kialakítás szükséges. A Barnakert utcában összegyűlő csapadékvizet a Bacsó Béla utca DK- részén lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem vezetni, melynek a befogadója a RekettyeBogárzó csatorna. A Csillag utcában összegyűlt csapadékvizet a Bacsó Béla utca DK-i részén lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem bevezetni. A Sás utcában összegyűlő csapadékvizet a Bacsó Béla utcában lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem bevezetni. A Nyár utcában összegyűlő csapadékvizet a Bacsó Béla utcában lévő csapadékvíz elvezető árokba terveztem bevezetni. A Táncsics Mihály utcában összegyűlő csapadékvizet a Folyó utca felé a RekettyeBogárzó csatornába terveztem bevezetni. A bevezetésekhez zsilip műtárgy kialakítása szükséges. A Dobi István utcában összegyűlő csapadékvizet a Folyó utca felé a Rekettye-Bogárzó csatornába terveztem bevezetni. A bevezetésekhez zsilip műtárgy kialakítása szükséges.

6.


A Mókus utcában összegyűlő csapadékvizet helyben szikkasztó árkokban való elszikkasztással terveztem elvezetni. A szikaszó árkok felületét gyepráccsal kell beborítani. Az Alkotmány utcában összegyűlő csapadékvizet helyben szikkasztó árkokban való elszikkasztással terveztem elvezetni. A szikaszó árkok felületét gyepráccsal kell beborítani. A Bartók Béla utcában összegyűlő csapadékvizet helyben szikkasztó árkokban való elszikkasztással terveztem elvezetni. A szikaszó árkok felületét gyepráccsal kell beborítani. A Rákóczi Ferenc utcában összegyűlt csapadékvizeket a Rekettye-Bogárzó csatorába terveztem vezetni. A bevezetésekhez zsilip kialakítás szükséges. A Homokszőlő utcában összegyűlt csapadékvizet a Rekettye-Bogárzó csatornába terveztem vezetni. A bevezetéshez zsilip kialakítás szükséges. A befogadók folyásfenék szintje és maximális vízszintje alkalmassá teszi a településrészen keletkezett elvezetett belvizek befogadására. A befogadkóról megállapítható, hogy alkalmasak a területről lefolyó belvizek károkozás nélküli levezetésére.

3.0. Csapadékvíz elvezető csatorna vonalvezetése A tervezett csapadékvíz csatorna vonalvezetése megegyezik a meglévő csapadékvíz elvezető árkok vízszintes vonalvezetésével, és azzal párhuzamosan halad. Magassági vonalvezetése változó lejtésű, a terepadottságokhoz igazodnak. A csatorna nyomvonala a részletes helyszínrajzon, van feltüntetve. Az csatornákat földmedrű, valamint burkolt medrű kialakításúnak terveztem. A csatorna azon részén, ahol az ingatlanokhoz vezető bejárót vagy földutat keresztezi, betoncsőből átereszt terveztem kialakítani, illetve ahol a szintek nem engedik, ott rácsos folyókát. Azokban az utcában ahol szikkasztó árkokat terveztem, a nem megfelelő lejtésviszonyok miatt, ott a szikkasztó árkokat gyepráccal kell borítani. Az átereszek átlagos hossza 4,0 m, méretük DN 300 betoncső. A Rekettye-Bogárzó csatornába történő bevezetéseknél zsilip műtárgy kialakítása szükséges.

7.


4.0. Csapadékvíz csatornák főbb műszaki jellemzői A vizsgált vízgyűjtő területeken a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csapadékvíz elvezető csatornák főbb műszaki paraméterei a következők: CS 1-0-0 jelű csatorna Befogadója: Tó utcánál lévő csapadékvíz tároló -

Becsatlakozás szintje: 104,42 mBf.

-

Hossza:

576,0 m

föld medrű nyílt árok

I= változó

129,2 m

DN300 betoncső

I=változó

8,5 m

DN500 betoncső

I=változó

CS 1-2-0 jelű csatorna -

Befogadója: Tó utcánál lévő csapadékvíz tároló

-


-

Hossza:

383,8 m


I= változó

88,0 m

DN300 betoncső

I=változó


Befogadója: tervezett CS 1-2-0 csapadékvíz elvezető árok

-


-

Hossza:

252,7 m


I=változó

58,2 m

DN300 betoncső

I=változó

CS 1-2-1-1 jelű csatorna -


-


-

Hossza:

199,2 m


I=változó

40,0 m

DN300 betoncső

I=változó


Befogadója: CS 1-2-1 tervezett csapadékvíz elvezető árok

-


8.


-

Hossza:

352,5 m


I= változó

82,4 m

DN300 betoncső

I=változó

CS 1-2-1-2-1 jelű csatorna -

Befogadója: CS 1-2-1-2 tervezett csapadékvíz elvezető árok

-


-

Hossza:

153,7 m


I=változó

42,4 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

158,5 m


I=változó

32,0 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

158,7 m


I= változó

32,0 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

281,9 m


I= változó

48,0 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

92,0 m


I= változó

22,3 m

DN300 betoncső

I=változó

9.




-


-

Hossza:

335,4 m


I= változó

82,3 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

227,0 m


I= változó

51,7 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

355,1 m


I= változó

95,2 m

DN300 betoncső

I=változó


Befogadója: tervezett CS 1-4-0csapadékvíz elvezető árok

-


-

Hossza:

333,8 m


I= változó

87,0 m

DN300 betoncső

I=változó


Befogadója: tervezett CS 1-4-0csapadékvíz elvezető árok

-


-

Hossza:

346,2 m


I= változó

90,5 m

DN300 betoncső

I=változó

CS 1-4-2-1 jelű csatorna ( Vak Bottyán u. ) -


10.


-


-

Hossza:

207,7 m


I= változó

56,0 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

117,3 m


I= változó

24,0 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

55,1 m


20 m DN300 vasbetoncső

I= változó I=változó



-


-

Hossza:

54,5 m


I= változó

20,0 m

DN300 betoncső

I=változó


Befogadója: Rekettye-Bogárzó csatorna

-


-

Hossza:

241,5 m


1 db

zsilip

I= változó



-


-

Hossza:

313 m föld medrű nyílt árok

11.

I= változó


44,1 m

DN300 betoncső

I=változó


Befogadója: tervezett 2-1-0 csapadékvíz elvezető árok

-


-

Hossza:

356,4 m


I= változó

126,9 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

78,7 m


I= változó

8,0 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

211,1 m


I= változó

12,7 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

491 m


I= változó

214,3 m

DN300 betoncső

I=változó

73,5 m

Umwelttechnik FO2 folyóka

I=változó



-


-

Hossza:

158 m


I= változó

8,0 m

DN300 betoncső

I=változó

12.


1 db

zsilip



-


-

Hossza:

59,8 m


I= változó

23,5 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

292,2 m


I=változó

59,5 m

DN300 betoncső

I=változó

1 db

zsilip



-


-

Hossza:

218,2 m


I=változó

26,0 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

238,2 m


I=változó

43,8 m

DN300 vasbeton cső

I=változó



-


-

Hossza:

41,7 m


I=változó

140 m

DN300 betoncső

I=változó

13.




-


-

Hossza:

152,0 m


I=változó

20,6 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

177,2 m


I=változó

58,1 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

183,7 m


I=változó

26,0 m

DN300 betoncső

I=változó

CS 4-2-2-2 jelű csatorna ( Deák Ferenc u. ) -


-


-

Hossza:

119 m


I=változó

22,0 m

DN300 betoncső

I=változó



-


-

Hossza:

156,7 m


I=változó

68,0 m

DN300 betoncső

I=változó

1 db

zsilip

CS 6-0-0 jelű csatorna

14.


-


-


-

Hossza:

187,5 m


I=változó

22,5 m

DN300 betoncső

I=változó

1 db

zsilip



-


-

Hossza:

356,4 m


I=változó

92,7 m

DN 300 betoncső

I=változó

1 db

zsilip



-


-

Hossza:

327,7 m


I=változó

114,4 m

DN 300 betoncső

I=változó

1 db

zsilip


Befogadója: helyben szikkasztó árkok

-

Hossza:

950,3 m

föld medrű nyílt árok, gyeprács borítással

I=változó



-

Hossza:

959,9 m


I=változó



-

Hossza:

957,1 m


15.

I=változó




-

Hossza:

954 m


I=változó



-

Hossza:

385,1 m


I=változó



-

Hossza:

349 m


I=változó



-


-

Hossza:

987,1 m


I=változó

144,3 m

DN 300 betoncső

I=változó

10,0 m

DN500 betoncső

I=változó

3 db

beton akna

3 db

rácsos víznyelő akna

1 db

zsilip



-


-

Hossza:

107,5 m


I=változó

24,0 m

DN 300 betoncső

I=változó

10,0 m

DN500 betoncső

I=változó

1 db

zsilip

16.




-


-

Hossza:

364,8 m


I=változó

127,8 m

DN 300 betoncső

I=változó

1 db

zsilip

5.0. Csapadékvíz elvezető csatorna keresztmetszete A csapadékvíz elvezető csatornák trapéz szelvényű, nyílt felszínű csatornák, valamint UMWETTECHNIK FO-2 típusú folyókák, valamint szikkasztó árkok gyeprács borítással. A csatornák változó fenékszélességgel és változó rézsűhajlással terveztem kiépíteni. A bejáróknál és utak keresztezésénél az áteresz csatorna megfelelően méretezett betoncsőből épül, amelyek az elejükön és a végükön beton támfalba vannak beépítve. Ahol a szintek nem engedik, ott monolit beton folyókát terveztem ráccsal a bejáróknál.

6.0. A műtárgyak kialakítása A csapadékvíz elvezető hálózaton az ingatlanok megközelítésére minden bejárathoz minimum 4,0 m hosszú, DN 300 méretű beton átereszt terveztem, amelyek beton támfallal vannak kitámasztva. Ahol a szintek nem engedik, ott monolit beton folyókát terveztem ráccsal a bejáróknál.

7.0. Befogadó vizsgálata A csatornák vízhozama és folyásfenék szintje is alkalmas a csapadékvíz elvezető csatorna befogadására. A Tó utcánál lévő csapadékvíz tároló kotrása szükséges a biztonságos csapadékvíz elvezetéséhez

17.


8.0. Tározó kotrása A tárgyi kotrásra szánt tározó Kecel 3523 hrsz-ú területen található.

9. 0. Csatornavezeték kivitelezése 9. 1. Földmunka A tervezési területen minden fajta közmű (víz,, szennyvíz, gáz, csapadékcsatorna, telefon) megtalálható, ezért a kivitelezés csak kézi földmunkával végezhető. A zsinórállás elkészítése után a fektetési szint alatt 10 cm mélységig kézi erővel a földet ki kell termelni, és ki kell építeni a vízszintes pallózású dúcolást. A talaj minőségétől függően hézagos pallózásút vagy zárt pallózásút. A tükör elkészítése után a homokos kavics ágyazatot kell elkészíteni, amit megfelelően be kell tömöríteni.

9. 2. Csatornaépítés A megfelelő tisztító aknák, ívek és tisztító idomok elhelyezése után a csatornavezeték lejtését ellenőrizzük a zsinórálláshoz képest, majd, ha megfelel, akkor a földvisszatöltést el lehet kezdeni.

9. 3. Földvisszatöltés A csőfektetés, illetve a csőbeágyazás (homokos kavics, illetve beton) elkészülte után a földvisszatöltési munkákat közvetlenül meg kell kezdeni és ezt lehetőség szerint a csőfektetés, illetve beágyazás ütemében szükséges végezni. A csatorna visszatöltésnél a MI 10-167 előírásai szerint a vezetékzónába „J” tömörítési osztályba tartozó talajt szükséges visszatölteni. A vezetékzóna a csőágyazat alsó síkjáról a cső záradék vonala fölötti 30 cm-es magasságig tart. A csőzónát Tr. 85%-re kell tömöríteni. (MSZ 14043/3 szabvány 4. pontja és a MSZ 18293.) A földvisszatöltést több ütemben kell végrehajtani. Első ütemben a föld visszatöltés a cső záradék, zóna fölötti kb. 0,50 - 1,00 m magasságig készül el úgy, hogy a csőkötések szabadon maradjanak. A visszatöltés kb. 20 cm vastag rétegekben történik, az egyes rétegek tömörítésével.

18.


Az eredményes nyomáspróba elvégzése után kerül sor a térszintig történő réteges visszatöltésre és tömörítésre. A földtömeg és a felső 50 cm-es réteg javasolt tömörségi értékeit az MSZ 15103 szabvány tartalmazza. A vezetékzónában és a záradékvonalától 50 cm-re elhelyezkedő sík alatti földtömeg tömörítésénél nagy teljesítményű, nagyobb súlyú (30 kg-nál nehezebb) tömörítő gép használata nem megengedett. Víztelenített munkaárokban a víztelenítést – a visszatöltött földtömeg elázásának megelőzése érdekében – mindaddig fenn kell tartani, amíg a visszatöltött tömörített földtömeg felszíne legalább 30 cm-rel meghaladja a nyugalmi talajvíz szintjét. Az MSZ 15105 szabvány előírása alapján fagyott talajt, 10 cm-nél nagyobb rögöt, görgeteget, építőipari törmeléket, követ, szerves talajt, szennyezett talajt visszatölteni tilos! Kötött talajoknál a tömörítésre iszapolást alkalmazni tilos! Még homoktalajok esetében is az iszapolás lehetőleg kerülendő. A visszatöltött talajtömeg tömörségi vizsgálatának milyenségét és mennyiségét a tömörségi megengedett szórását az MSZ 04.802/1 és a MSZ 15105 szabványok tartalmazzák.

9. 4. Burkolat helyreállítás Azokon a helyeken, ahol a csatornavezeték az útburkolat alá kerül, ott minden esetben a visszatöltött föld tömörségének a Tr 95%-ot el kell érni. Ezután 20 cm vastag homokos kavics ágyazat következik, majd 15 cm vastag soványbeton. A soványbetont 14 napig kell utó- kezelni, majd 5 cm vastag öntött aszfalt burkolattal kell lezárni a rétegrendszert. Ezután, 5 nap múlva a forgalmat a helyreállított burkolatra lehet engedni.

10. 0. Közműkeresztezések A csatorna nyomvonalán találhatóak közmű kereszteződések, itt a keresztezett közmű védőcsőbe helyezése szükséges. Ahol a csapadékvíz csatorna utat keresztez, acél védőcsőbe kell a csapadékvíz csatornát vezetni.

19.


A gázelosztó vezeték biztonsági övezetében végzett munkára vonatkozó előírásokat 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009 (I.30.) korm. rendelet 166 §, illetve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) korm rendelet 19/A § - be kell tartani.

11.0. Csapadékvíz csatorna üzemeltetése és karbantartása 11. 1. Nyílt csapadékvíz -elvezető hálózatok A települési csapadékvíz -elvezető rendszerek lényeges elemei: a nyílt csapadékvíz és külvízcsatornák, övárkok, útárkok. Feladatuk a területre hullott, és onnan lefolyó csapadékvizek összegyűjtése és rendezett elvezetése. A

medrek

a

rongálódásokra

funkcióképességük

lecsökken.

nagyon A

érzékenyek,

hordalék

könnyen

lerakódása,

a

megsérülnek, vizinyövényzet

elszaporodása, a víz kimosó hatása, a fagy, a jég kártételei, de akár betaposás következtében a csatornák alakja megváltozik, hosszirányú esésük szabálytalanná válik, medrük megrongálódik, így a víz elvezetésére alkalmatlanná válnak. követelmény, hogy a medre mélysége, esése, keresztszelvénye megfelelő legyen, a fenék- és rézsűburkolatok rongálódásai időben kijavításra kerüljenek. A hibák feltárására elsődleges fontosságú a művek helyszíni bejárása, a megvizsgálása. A lakossági jelzésüket, bejelentéseket is figyelembe kell venni. A fenntartási munkák során a belterületi adottságok meghatározók. A helyszín beépítettsége, megközelíthetősége, a közlekedés egyidejű akadályoztatása, a sűrű közműhálózat jelenléte nehezíti, és drágítja a karbantartás megvalósítását. A vízelvezető rendszer alapvető fenntartási munkái a meder és tartozékainak tisztántartását jelentik, azaz a mederben tenyésző növényzet (kaszálás), a lerakódott hordalék (iszaptakarítás), valamint a téli időszakban a műtárgyak környezetében a hó és jég eltávolítását . A részű- és fenékburkolatok hibáit is ki kell javítani. Növényzet-karbantartás A földmedrű árkok és csatornák belterületen általában időszakosan, csapadékos időjáráskor szállítanak vizet. Műszaki és esztétikai igény, hogy a meder erős

20.


gyökérzetű, de nem magas, megfelelő talajborítást adó fűfélékkel legyen benőve . A gyepes csatorna könnyen karbantartható, jól ellenáll a csepp és árkos eróziónak. A gyommal, náddal, sással benőtt meder a szükséges vízmennyiséget nem tudja elvezetni, könnyebben feliszapolódik, elhanyagolt látványt nyújt. A vízinövényzettel átszőtt meder vízszállító képességének 90-95%-át is elvesztheti. A burkolt csatornamedrekben – egyes speciális burkolatokat kivéve (pl. gyephézagos sejtidomkő rézsűburkolat) – semmiféle növényzet nem kívánatos. A gyökérzet feszítő hatása következtében a burkolatok felemelkedhetnek, elmozdulhatnak, és a mű tönkremenetelét siettetik. A meder kaszálása során kézi, vagy gépi erővel a növényzetet levágjuk, összegyűjtjük és elszállítjuk. Vegyszer használata belterületen nem indokolt, a lábon álló leperzselt növényzet nem esztétikus, környezetromboló. A csatornák, árkok kaszálását a csatorna medrében és előterén egyidőben évente tenyészidőszakban, magszárba szökés előtt kell elvégezni. A gépi kaszáláshoz nagy választékban állnak rendelkezésre gépi berendezések. Kaszálógép vásárlása során figyelemmel kell lenni a mederméret és a gépnagyság összefüggésére, a mederalak jellegére és a gépek kihasználhatóságára. A levágott anyagot a helyszínen összeaprító gép alkalmazása belterületen nem kívánatos. A csatornákban, árkokban megtelepszik a nád, a sás, a gyékény. Eltávolításuk kézi munkával vagy kiskotró alapgépre szerelt kosaras kaszával lehetséges. Iszaptakarítás, hordalékeltávolítás A csatornában lefolyó vízből kiülepedő, rézsűhámlásból eredő, a helyszíni felaprózással végzett növényzetirtásból keletkező iszapot , záporokból keletkező hordalékbemosódást időszakosan el kell távolítani. Belterületen a kitermelt anyagot általában deponálni, elteríteni nem lehet. Az iszapot szállítójárműre kell rakni, el kell szállítani, roncsolt területek feltöltésére lehet használni. Az iszapolás során a meder eredeti szelvényét kell helyreállítani alak- és mérethelyesen. Alul- és túlkotrás egyaránt megbontja a fenék egyenletes esését, 21.


hátráltatja

a

kisvizek

levonulását,

nemkívánatos

pangóvizeket,

majd

növényzetburjánzást okoz. Az iszaptakarítás kisebb mennyiség esetén, vagy géppel meg nem közelíthető helyen kézi munkával végezhető. A csatornában, árokban 50 m-ként kialakítandó a 0.5 m széles mintakeresztszelvény, amelyet a parton levert szintezett karóhoz mérünk be. A közbenső pontok megfelelő mélysége benézőkereszttel ellenőrizhető. Gépi iszapolás eszközei a traktor vagy kiskotró alapgépre szerelt iszapolókanalak, amelyek munkaszélessége max. 3m. Ezen eszközök alkalmazásának előnye, hogy az iszappal együtt a mederben nőtt növényzet is eltávolítható. A gépi technológia alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a kotrógép helyigényére. Burkolt medrekben a hordalék eltávolítása kézi erővel, vagy finom mozdulatokat lehetővé tevő, speciális kanállal felszerelt munkagéppel végezhető. Ügyelni kell arra, hogy a burkolatok ne sérüljenek meg. Vízlefolyást gátló akadályok, hó és jég eltávolítása a mederből A mederbe került uszadék, bedőlt fa, bedobott tárgy, szemét a lefolyó víz mozgását akadályozza, visszaduzzasztást, kiöntést okozhat. Az árkok, csatornák vízvezetését minden időszakban biztosítani kell. A lefolyást gátló akadályokat haladéktalanul el kell távolítani . Ez rendszerint kézi erővel végezhető. Hófúvások során a medrek megtelhetnek jóval, jéggel. A kis keresztmetszetű, belterületi művekből a jeget – szélső esetben a havat is – el kell távolítani. Ez kézi erővel, vagy iszapoló kanállal felszerelt munkagéppel lehetséges. A medrekben lévő hidak, átereszek nyílásait is eltömheti az uszadék, iszap, jég. Az átfolyási nyílások kitisztításáról, a lefolyást gátló akadályok eltávolításáról egyidejűleg gondoskodni kell. Csatornarézsű- és fenékburkolatok javítása A burkolatokat az áramló (szennyezett) víz, a növényzet, a jég, az erőszakos mechanikai beavatkozások rongálják, kiüregelődésektől beszakadhatnak. A beton-

22.


burkolatokat

a

betonkorrózió

károsítja.

Hosszú

élettartamuk

érdekében

a

rongálódásokat azonos anyaggal ki kell javítani , az anyaghiányokat pótolni kell. A megsüllyedt részeknél az altalaj feltöltésére, injektálására, az elhordott ágyazat pótlására kell nagy gondot fordítani.

10.2. Zárt rendszerű csapadékvíz -csatornák fenntartása A zárt rendszerű csatornák fenntartása alapvető szakmai ismereteket követel, szigorú

egészség-

és

munkavédelmi

előírások

betartásával.

A

nyíltárkos

rendszereknél gyakoribb ellenőrzést és tisztítást igényelnek . E munkákat szakkivitelezővel

indokolt

elvégeztetni.

Az

alább

ismertetett

karbantartási

technológiák a szennyvizet (is) szállító művekre nem vonatkoztathatók. A zárt rendszerű csapadékvíz csatornák régebben helyszínen épített, újabban előregyártott elemekből megvalósult építmények. anyaguk többségében beton, szelvényalakjuk kör, vagy körjellegű, szelvényméretük a járható méretekig terjed. jellemző átmérőjük 40-80 cm, 25-50 m-ként víznyelő és tisztító aknákkal építve. A zárt csatornában folyó víz ülepedő, lebegő és úszó anyagokat szállít. A helyesen megépített csatorna nem iszapolódik fel, ha benne a szilárd anyagrészek (iszap) leúsztatásához szükséges vízmennyiség rendelkezésre áll. Ellenkező esetben feliszapolódások keletkeznek. A csatorna vízszállítóképessége lecsökken, vagy szélső esetben teljesen eltömődik. Jelentős mértékű hordalékbemosódás keletkezhet nagy esőzések alkalmával is. Ahol

a

hordalékbemosódás

ismétlődően

előfordul,

megelőző

intézkedések

szükségesek. A feliszapolódás okát fel kell deríteni és meg kell szüntetni teleprendezéssel, füvesítéssel, parkosítással, hordalékfogócsapdák építésével, esetleg a csatlakozó utcák leburkolásával. Az alábbi csatornatisztítási módszerek ismeretesek: 

Kézi tisztítás: csak mászható méretű csatornák, valamint a műtárgyak feliszapolódásának eltávolítására alkalmazható.

23.




Csörlős, kaparóláncos tisztítás. Két akna között kézi csörlővel, agy géppel mozgatott drótkötélre, láncra erősített iszapkotró, kaparó célszerszámokkal történik.



Öblítéses tisztítás. A csatorna vizének időleges visszaduzzasztásával, öblítőaknáknál mesterségesen előidézett víznyomással történik. A hirtelen elengedett víztömeg következtében előálló nagy vízsebesség elragadó ereje elsodorja a hordalékot. A beavatkozás 50-100 m-ként ismételhető.



A gép tisztítás. Költséges, de eredményes technológia. Lényege, hogy nagy nyomású vízsugár fejti a tisztító hatást. Alkalmazható csatornák és cső jellegű műtárgyak iszaptalanítására, dugulások eltávolítására, tisztító- és nyelőaknák takarítására.



A csatornából kitermelt iszapot minden esetben el kell szállítani. Célszerű eszköze az iszapszippantó gépkocsi. A zárt rendszerű csatornák anyagában bekövetkezett rongálódások helyreállítása anyagfolytonossági hiányok, kiüregelődések javításának körébe tartozik.

12. 0. Munkavédelem, balesetvédelem A gyártás során betartandó munkavédelmi előírásokat a termékre vonatkozó technológiai előírás tartalmazza. Vasúti szállítás során betartandók a 9/78 ÉVM-KPM sz. Együttes Utasítás előírásai, melyeknek összeállítása a balesetvédelmi szempontok figyelembevételével történik. Közúti szállítás során betartandók a KRESZ idevonatkozó előírásai. Rakodás során figyelembe kell venni a jármű teherbírását, azt túllépni nem szabad. A csöveket lekötözéssel, kiékeléssel biztonságosan kell rögzíteni elcsúszás, leborulás ellen. A rakat magassága nem lehet nagyobb, mint a szállító jármű oldalfalának magassága + a szállítandó cső átmérőjének fele. Az építési munkával kapcsolatban – fennálló rendelkezések értelmében – az építő cég technológiai utasítást kell kiadjon. Ez kitér minden dokumentálandó kapcsolati részre, munkafázisra,

munkanemre,

ellenőrizendő

munkapontokra,

továbbépítéseket

engedélyező hatósági ellenőri bejegyeztetésekre és az átadás feladataira. A technológiai utasítás a munkavédelmi követelményeket messzemenően figyelembe

24.


kell vegye. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a veszélyforrásokat, amelyekre a csatornaépítési munkáknál különös figyelmet kell szentelni: 1) Kedvezőtlen időjárás hatása (szabadban végzett munkánál). A védelem módja: - esős időben esőkabát és gumicsizma használata, - hideg időben meleg ruházat használata, melegedőhely és meleg védőital biztosítása. 2) Elcsúszás, elesés veszélye (anyagok szállítás közben). A védelem módja: - megengedett súlyhatár alatti terhelés, - rendezett, akadály és csúszásmentes szállítási útvonal biztosítása. 3) Szerelés közben le-, illetve beeső tárgyak veszélye. A védelem módja: - emelőkötél és eszköz rendszeres használata és ellenőrzése, - védősisak használata. 4) Munkaárokba, munkagödörbe történő le-, illetve beesés veszélye. A védelem módja: - védőkorlátok előírás szerinti alkalmazása, - le-, és feljáráshoz biztonságos létra alkalmazása. 5) Betemetés veszélye (földbeomlás esetén) A védelem módja: - talajminőségtől és állapottól függő ducolat készítése, azok rendszeres ellenőrzése, - ducolata elbontásának elkerülése, illetve szakemberrel való elvégeztetése. 6) Kézsérülések veszélye (éles szélek, peremek, sorják, illetve érdes felületek a csöveken) A védelem módja: - ötujjas bőr védőkesztyű használata, - fokozott figyelemmel történő munkavégzés.

25.


7) Gázolás, elütés veszélye (közúti forgalom alatt végzett munka esetén) A védelem módja: - forgalomelzárás és a munkaterület korláttal való körülhatárolása, - fényvisszaverő mellény használata, - KRESZ táblák és jelzőfények kihelyezése. 8) Tűz- és robbanás veszélye (robbanómotoros tömörítő gépek alkalmazása esetén) A védelem módja: - tűzoltó készülék helyszínen tartása, - a technológiai fegyelem szigorú betartása, - az üzemanyag tárolására és a robbanómotoros gépekre előírtak betartása. 9) Vizes anyagokkal végzett munka A védelem módja: - az illesztő habarcs bedolgozásával foglalkozó dolgozóknak gumikesztyűt kell biztosítani. Éjszakai munkavégzés esetén a munkaterület megfelelő megvilágításáról gondoskodni kell. Közterületen végzett munka esetén a munkaterület korláttal való elzárásán túlmenően figyelmeztető lámpák alkalmazása is előírt. A napi munka befejeztével a szerszámokat, felszereléseket, gépeket meg kell tisztítani, munkakörzeten belül össze kell gyűjteni, és rendezetten össze kell rakni. A munkaterületen tisztán, rendezetten kell hátrahagyni.

26.


13.0. Környezetvédelem A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szerint a csapadékvíz elhelyezése földtani közeg felszínén nem jelent kockázatos anyag elhelyezést, mert a csapadékvíz nem tartalmaz a rendelet mellékletében megadott kockázatos anyagok közül egyet sem, ezért a tevékenység nem engedélyköteles.

Kalocsa, 2016. július 14.

....................................................... Szigeti Attila tervező

27.

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Recommend Documents