Térségi és megyei szakképzési koordináció
2008. december
Tartalomjegyzék Bevezetés............................................................................................................... 3 I. Baranya megye szakképzésének helyzete ...................................................... 4 1. Gazdasági háttér............................................................................................. 4 2. Munkaerő-piaci helyzet ................................................................................. 6 3. Oktatási helyzet............................................................................................ 11 A. A tanulólétszám alakulása................................................................... 12 B. Az intézményrendszer, képzési struktúra jellemzői..................... 16 C. Szerkezeti változások a szakképzés intézményrendszerében .... 22 A regionális fejlesztési és képzési bizottságok................................................ 22 A térségi integrált szakképző központok jellemzői ........................... 26 A szakképzés szervezési társulás ............................................................ 30 II. SWOT analízis Baranya megye szakképzésének helyzetéről ................ 36 III. A szakképzés térségi koordinációjának lehetőségei (javaslatok)........... 38 1. A koordináció indokai............................................................................... 38 2. A koordinációs tevékenység során megvalósítandó fontosabb feladatok, projektek........................................................................................................... 40 3. Kiemelt projekt közreműködés a szakképzés fejlesztéséért ..................... 43 Összefoglalás ...................................................................................................... 45
2
Bevezetés A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. decemberében pályázatot nyújtott be „Baranya paktum” Partnerség a baranyai foglalkoztatásai helyzet
javításáért
Közalapítványhoz projektben
az
foglalkoztatási stratégiája
megnevezéssel (OFA).
A
önkormányzat stratégiája
alapján
az
pályázat
nyert.
vállalta
valamint
elősegíti
Országos
a
azt,
foglalkoztatási A
a
pályázatban,
Baranya
megye
megye
képzési
Baranya hogy
a
fejlesztések
koncentrálódjanak, csökkenjen az erőforrások szétforgácsolása és azt,
hogy
kiemelt
figyelmet
kell
fordítani
az
50
év
feletti
munkanélküliekre, az alacsony iskolai végzettségű nőkre, a roma származású munkavállalókra és a pályakezdőkre. A fenti célok elérése érdekében 4 alprojekt kerül megvalósításra, melyek a következők: 1. A területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) 2. A megyei önkormányzat intézményrendszerének, a megye intézményrendszerének
bekapcsolása
a
Paktum
tevékenységeibe 3. Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése 4. a szakképzés térségi koordinációja
A
támogatási
szerződés
alapján
a
célok
megvalósításának
elősegítése érdekében a fenti 4 darab alprojekt megalapozására kerül sor „tanulmány” formájában. A következőkben a szakképzés térségi koordináció
alprojektünk
megalapozását
szolgáló
tanulmány
olvasható. 3
I. Baranya megye szakképzésének helyzete
1. Gazdasági háttér A Dél-Dunántúl az ország gazdaságilag
kevésbé fejlett régiói
közé tartozik, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék az országos átlag 69,4%-át teszi ki, ezzel a hét régió közül a 4. helyet foglalja el. A
gazdaság
súlypontjának
eltolódását
jól
mutatja,
hogy
a
kilencvenes évektől mindinkább mérséklődött a termelőágak súlya és egyre jobban előtérbe került a szolgáltatási szektor. A régió gazdaságában továbbra is jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak. A régió ipari fejletlenségét jelzi az is, hogy az ország 2006. évi ipari termelésének mindössze 4,2%-a származott a Dél-Dunántúlról. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték a Dél-Dunántúlon csupán 44%-a
volt
az
országos
átlagnak,
a
régiók
körében
itt
a
legalacsonyabb ez a mutató. Ez az arányszám Baranyában mindössze 38,6%-os volt. A működő vállalkozások ágazati összetétele eltér az országostól, régiónkban duplája
az
a
mezőgazdasági
országos
átlagnak
vállalkozások (3%).
A
részaránya kereskedelem,
6%-os, és
a
szálláshely, vendéglátás területén tevékenykedők súlyaránya is 11%-kal magasabb.
4
A működő vállalkozások száma gazdasági ág szerint megyénként 2006. év 1
mezőgazd. szálláshely oktatás Tolna
Somogy
Baranya
ipar szállítás eű.
6
10,2
7,2
7,7
4,2
8,2
0%
12,3
23,1
10,8
10,8 20%
épitőip. pénzügyi egyéb 5
23
21,9
7,7
4,7
4,4
4
5,2
4,3
kereskedelem ingatl.gazd.szolg.
4,8 4,1
40%
21,4
3,1 3,5
7
20
3,3 3,6
7,2
4,4 4,1
6,8
26 60%
80%
100%
Az Operatív Program egyik fő projektjeként szerepel az Európa Kulturális Főváros 2010 program megvalósítása, amely Pécs város és környéke turisztikai, szellemi és kulturális értékeit egyesíti és összefogja egy nagy egésszé. A program megvalósítása által fellendülhet, tovább erősödhet, és nemzetközi hírűvé válhat e térség kulturális és konferencia turizmusa, képzőművészete, oktatása és nem utolsó sorban bor és gasztronómiai turizmusa. Megyénk ország
gazdaságának teljesítménye fejlett
Versenyképességének
területeinek növelése
jelentősen
teljesítménye érdekében
elmarad
az
mögött. összehangolt
intézkedésekre van szükség. Új, de a megyében jó adottságokkal rendelkező tudás-intenzív, innovatív ágazatok fejlesztése mellett nem szabad megfeledkezni a hagyományos ágazatok erősítéséről sem.
1
KSH évkönyve 2006. STADAT-táblák, Idősoros adatok
5
A fejlődés érdekében segíteni kell a korszerű technológia alkalmazását
és
az
e
szektorokban
működő
vállalkozások
piacképességét javító termék- és technológiai innovációs folyamatok terjedését, támogatni kell az oktatási és szakképzési kínálat és a kereslet közötti összhang megteremtését, hogy megfelelő minőségű munkaerő álljon rendelkezésre a régióban. Az Operatív Program egyik fő projektjeként szerepel az Európa Kulturális Főváros 2010 program megvalósítása, amely Pécs város és környéke turisztikai, szellemi és kulturális értékeit egyesíti és összefogja egy nagy egésszé. A program megvalósítása által fellendülhet, tovább erősödhet, és nemzetközi hírűvé válhat e térség kulturális és konferencia turizmusa, képzőművészete, oktatása és nem utolsó sorban bor és gasztronómiai turizmusa. A fejlesztési programok által felvázolt tervek és stratégiák megvalósítása
nagyban
hozzájárulhat
a
térség
gazdasági
felzárkóztatásához. Azonban tudnunk kell, hogy mindez csak egy lassú folyamat eredményeként jöhet létre, amelyhez biztosítani kell a szükséges alapfeltételeket: az infrastruktúra és a tőke mellett kiemelten fontos a szakértelem, a humán erőforrás – a szakképzett munkaerő.
2. Munkaerő-piaci helyzet A foglalkoztatottak száma a 2006. IV. negyedéves adatok alapján a 15-64 éves lakosság köréből 143.457 fő a megyében. Az 51,2%-os megyei foglalkoztatási ráta az országos átlag alatta marad (56,4%). Az alkalmazottak megoszlását gazdasági áganként elemezve a régióban a feldolgozóiparban dolgoznak a legtöbben 21%, ezt követi
6
a kereskedelem 13%-kal, majd az oktatás 11%-kal. Az alkalmazottak egytizede
a
közigazgatásban
egészségügy
területén.
mezőgazdaság,
a
tevékenykedik,
Az
építőipar
szállítás,
az
9%
munkásai
pedig
az
7%-ot,
a
ingatlanügyletek,
gazdasági
szolgáltatások 6-6%-ot tesznek ki. Legkisebb részarányú (1%) a pénzügyi közvetítés területén dolgozók hányada. Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása megyénként 2006. év
Mezőgazd. Keresked. Közig. Tolna
6,6
Somogy
7,2
Baranya
5,7
0%
Bányászat Szállásh. Oktatás 22,6
19,9
19,8
Feldolgozóipar Szállítás Egészségü. 6
2 6,5
2,4 6,1
20%
7,3
13,4
14,3
12,1
Vill.e Pénzügyi Egyéb 2,4 6,7 1,2 6,6
4,5
6,5
3,6 6,3
40%
1,2
1,4
Építőipar Ing.ü.,gazd.szolg. 9,7
4,7
11,9
6,6
9,2
60%
8,2
9,4
12,9
80%
8,3
9,5
8,6
2,2
3,1
2,8
100%
A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségét tekintve a Dél-Dunántúlon - arányaiban Baranyára is igaz - foglalkoztatottak 15,8%-a legfeljebb általános iskolát végzett, 34,3%-a érettségivel nem, de középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik (szakmunkás), 31,8%-a érettségizett, 17,3%-a pedig felsőfokú végzettségű. Ezek az arányszámok nagymértékben eltérnek a munkaképes korú lakosság iskolázottság
szerinti
adataitól,
ugyanis
az
elhelyezkedésnél
általánosságban nagyon jelentős előnnyel jár a magasabb képzettség, és óriási hátrányt jelent az iskolázatlanság. Ez általánosságban érvényes.
7
A
foglalkoztatottak
szakképesítést
igénylő
foglalkozásait 2
vizsgálva azt látjuk, hogy legtöbben az eladók vannak, őket a lakatosok
követik,
de
már
jóval
kevesebben.
A
gyakoriság
tekintetében a szakmák sorában a kőművesek következnek. Jelentős munkaerő-piaci ellentmondásra utal, hogy a lakatos
szakma a
hiányszakmák közé tartozik, hasonlóan a kőműveshez. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából egyik legfontosabb tényező az iskolai végzettség. Komoly problémát jelez, hogy a régió területén nyilvántartott álláskeresők 45,6%-a (25.841 fő) legfeljebb 8 osztályt végzett (7,7% 4.366 fő még az általános iskolát sem fejezte be). A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya 32,5%-os volt, 18,1%-a középiskolában szerzett érettségivel, 3,5%-a felsőfokú végzettséggel keresett munkát. Az utóbbiak számának növekedése meghaladta Baranyában a 13%-ot. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a Dél-Dunántúlon 2006. és 2007. évben átlagosan
8. ált. alatt
Tolna
8 ált
szakmunkásképző
szakközépisk.techn.
gimn.
főisk.egyet.
2007 2006
Somogy
2007 2006 2007
Baranya
2006 0%
2
20%
40%
60%
80%
100%
KSH belső adatközlése alapján
8
A nyilvántartott álláskeresők között átlagosan 9,1% volt a pályakezdő fiatal, arányuk az előző évihez képest kis mértékben csökkent. A pályakezdők kétötöde csak maximum általános iskolát végzet,
de
7%-uk
felsőfokú
végzettsége
ellenére
sem
talált
álláslehetőséget. Az álláskeresők közül legtöbben eladó szakképzettséggel szeretnének
elhelyezkedni,
adminisztrátorként
állást
másodsorban
vállalók
vannak
az sokan.
irodai Ez
után
következnek a felszolgálók, a kőművesek és a lakatosok. A sorrendben
következő
foglalkozások:
a
szabó,
varrónő,
modellkészítő, a festők, vagyonőrök, szakácsok, bútorasztalosok, gépjárműszerelők, villanyszerelők. A
szakképzettséget
nem
igénylő
foglalkozásokban
a
segédmunkások vannak a legtöbben, őket az egyéb őrök, majd a tehergépkocsi vezetők követik. A munkaadók által bejelentett állások között első helyen az eladó szerepel, ezután következik a lakatos szakma. Sorrendben következik kőművesek,
az
irodai
adminisztrátor,
felszolgálók.
Az
húsfeldolgozó,
egyéb
gépek-
és
hegesztő,
berendezések
szerelőire is jelentős igény van Baranyában. Már itt meg kell jegyezni,
hogy
az
új
OKJ
egyes
volt
betanított
munkás
munkakörökhöz szakképesítést rendel hozzá. Kettőt érdemes az utóbbi
gondolat
kapcsán
kiemelni
a
gépgyártósori-gépkezelő,
gépszerelő szakképesítésen belül található több rész-szakképesítés közül a finomgyártósori gépkezelő, gépszerelő rész-szakképesítést és a gyártósori munkás rész-szakképesítést. A munkaadók által bejelentett állások szakmáiban általában álláskeresők száma sokszorosan meghaladja az állásbejelentések
9
számát, sok esetben még sem találnak egymásra a kínálat és a kereslet. Ennek okai: - A magyar munkavállalók mobilitása nagyon alacsony. - A
munkaerő
kereslet
zöme
a
nagyobb
településeken,
megyeszékhelyeken jelentkezik, a tömegközlekedés-, a nagy foglalkoztatók által üzemeltetett munkás-járatok hiánya miatt a munkahely megközelítése nehézségekbe ütközik. A munkáltatók egy része az utazás költségeit sem szívesen téríti meg. - A pályakezdő álláskeresők esetében a gyakorlatot hiányolják. - A szakmai ismeretek elavultak az idősebbek esetében. - Sok probléma forrása, hogy a segélyezési rendszer miatt a szakembernek megéri a segély mellett „feketén”, adómentesen dolgozni. A munkalehetőség hiánya, illetve az alacsonyabb jövedelmek miatt a megyéből erős az elvándorlás. A jelenség különösen erős a fiatal és szakképzett csoportokon belül. A szakképzett, magasan kvalifikált
munkaerő
lehetőségekkel,
új
megtartása
munkahelyek
munkaerő-piaci,
gazdasági
együttműködésén
alapuló
munkaerő-piaci támogatja
a
igények
és
bővülő
teremtésével
munkavállalók
lehetséges.
felnőttképzési
szolgáltatási gyors
elhelyezkedési szervezetek
rendszer
előrejelzésére elhelyezkedését.
A
alkalmas
és
a
hatékonyan
Ugyancsak
a
szervezetek koordinált működtetésével fokozható a munkaerőpiacról kiszoruló, hátrányos helyzetű munkavállalók, inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja is. A munkavállalást támogató térségi közösségi és szociális szolgáltatások, valamint az atipikus foglalkoztatási
10
formák
növelhetik
a
hátrányos
helyzetű
kistérségekben
élők
mobilitását, munkavállalási esélyeit. A legfontosabb kihívás, a fejlődési pályára állás fő kritériuma, hogy
saját
eltartó
képességének
erősítése
érdekében
jelentős
fejlesztések, befektetések, munkahelyteremtés célterületévé váljon. Ennek egyik legfontosabb erőforrás-feltétele az elegendő számú és a szükséges kompetenciákkal rendelkező munkaerő, különösen a szakképzettek és a felsőfokúak körében. A szükséges humán erőforrás rendelkezésre bocsátásához az oktatás és szakképzés rendszerének jelentős fejlesztésére van szükség. A mobilitás romlása és az oktatási feladat-ellátási helyek számának
csökkenése
következtében
az
intézményekhez
való
hozzáférés, az elérhetőség nehezebbé válik. Ugyanakkor az alacsony születésszám
következtében
nem
elegendő
a
munkaerő-piac
ellátásához a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő kompetenciájú, „válogatott”,
az
eddigi
csatornák
mentén
képződő
munkaerő
mennyisége. Csökkenti ezt a forrást az is, hogy a régió munkaerőmegtartó képessége gyenge, az országosan is kurrensnek számító szakmákban az elvándorlás lényeges tényező.
3. Oktatási helyzet Az oktatási kapacitás jelenti a régió egyik legfontosabb tartalékát, kitörési irányát. A jövőt ugyanis a fejlesztési lehetőségek határozzák munkaerő
meg. álljon
Ennek
előfeltétele,
rendelkezésre,
hogy
olyan
amelyre
a
képzettségű regionális
munkaerőpiacnak szüksége van, illetőleg olyan gazdaságfejlődés
11
jöjjön létre, amely bővülő munkaerő-keresletet támaszt az itt tanuló fiatalok iránt. A jogszabályi környezet 1993 óta alapvetően meghatározott a közoktatásról
szóló
LXXIX.,
valamint
a
szakképzésről
szóló
LXXVI. törvény és ezek végrehajtási rendeletei által. A fenntartóknak és intézményeiknek folyamatos odafigyelést és többlet-tevékenységet jelentett az állandóan változó, gyarapodó jogszabályok előírásainak követése. A jobbító szándék ellenére ez a helyzet természetesen nem mindig volt kedvező azoknak az alapvető tevékenységeknek,
amelyek
a
tanulók
oktatását
és
nevelését
hivatottak szolgálni. A szakképzés egyik, sok éve felismert és hangoztatott problémája, hogy funkciója alapvetően a regionális munkaerőpiac
szolgálata,
mégis
a
regionális
tervezésnek
és
politikának a fenntartói viszonyok miatt csekély a lehetősége.
A. A tanulólétszám alakulása A gimnázium és szakközépiskola nappali tagozatán tanulók létszáma
az
1990/91-es
mintegy
10%-os
tanévtől
emelkedést
napjainkig
mutat
közel
országos
egyenletes,
és
regionális
vonatkozásban is. Ennél jelentősebb emelkedés van a gimnáziumi létszámban.
A
rendszer
vesztese
a
szakiskola,
a
régióban
kétharmadára esett vissza a létszám. A középfokon kezdők létszámának csökkenést - az idő előre haladásával - jól mutatja az alábbi népességi létszámot mutató grafikon is.
12
-14 év alatti
15-18 éves
19-39 éves
40-59 éves
60 év fellettiek
48 680 2006
144 094
2005
147 639
2004
151 702
0%
10%
Az
287 692
276 432
210 779
48 523
289 122
276 154
209 262
48 676
290 247
277 230
209 610
20%
iskolák
30%
40%
illetve
50%
az
60%
egyes
70%
80%
évfolyamok
90%
100%
létszámadatait
vizsgálva jelentős fogyás állapítható meg úgy régiós, mint országos szinten. Megdöbbentő a fogyás.
Az iskoláskorú népesség számának várható alakulása Magyarországon 2001 - 2016 700000
5-9 évesek
650000
10-14 évesek 15-19 évesek Lineáris (15-19 évesek)
600000 550000 500000 450000 400000 350000 300000 2001
2006
2011
2016
13
A népesség várható alakulása a Dél-dunántúli régióban 1 200 000 1 000 000 800 000 Baranya megye Somogy megye
600 000
Tolna megye Dél-Dunántúl
400 000 200 000 0 2001
2006
2011
2016
2021
Várható tanulólétszámok a középfokon Baranyában Baranya/
Gimnázium Szakközépisk. Szakiskola
Pécsi
51%
29%
20%
Középiskola 70 % 2006/2007
4678 / 3275 1670
950
655
2007/2008
4791 /3354 1710
973
671
2008/2009
4709 /3296 1681
956
659
2009/2010
4345 / 3042 1551
882
608
2010/2011
4291 / 3004 1532
871
601
2011/2012
3853 / 2697 1376
782
539
2012/2013
3868 / 2708 1381
785
542
2013/2014
3840 / 2688 1371
780
538
14
Mennyiségében elégséges lesz így a belépő humánerőforrás? Változatlan struktúrában kihasználatlanná, feleslegessé válhat a képzési kapacitás (osztálytermek, tanárok, oktatók) egy része. A fogyás természetesen nem csak szakiskolai vonatkozásban várható, ez bekövetkezik a gimnáziumokban és szakközépiskolákban is. Nem képzelhető el az, hogy anélkül biztosítható a „hagyományos értelembe vett szakmunkás utánpótlás”, hogy az érettségit adó középiskolák beiskolázási arányain adminisztratív úton nem kellene változtatást végrehajtani. A jól felkészült szakemberek biztosítása érdekében a szakközépiskola beiskolázási arány megváltoztatását, csökkentését nem látom célszerűnek, tehát a gimnáziumokba történő beiskolázási
arányt
kell
csökkenteni.
A
csökkentés
nem
eredményezheti a felsőfokú beiskolázás ellehetetlenítését, viszont elősegítheti,
hogy
szakképzetlen
kevesebb
regisztráltassa
középfokú magát
a
tanulmányát Munkaügyi
befejezett Központ
kirendeltségein.
(Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv 2007/2008)
15
Az előző ábrán jól látható az utóbbi évtizedekben végbement munkaerő-piaci szempontból negatív változás: a gimnáziumok és szakközépiskolák térnyerése mellett felére csökkent a szakiskolai tanulók száma. Mint ahogy a korábbi diagrammokból jól láthatjuk, Baranyában az eltelt 4 évben nem változott a helyzet a gimnáziumi tanulók arányát illetően. Legjelentősebb mértékben Pécsen, de a megyében is aránytalanul magas volt a gimnáziumi tanulók aránya. A 2007/2008-as tanévben ez a baranyai középfokú iskolásoknak több mint
42%-át
tette
ki.
gimnáziumba,
mint
a
Baranyában
majdnem
másik
megyében
két
annyian
jártak
összesen.
Ez
természetesen azt is jelentette, hogy az intézmények a szükséges tanulólétszám biztosítása érdekében olyan tanulókat is felvettek, akik kevésbé voltak alkalmasak az elméleti ismeretek magas szintű elsajátítására. A gimnáziumok ilyen szintű népszerűségében bizonyára olyan körülmények is közrejátszottak, mint Pécs egyetemi központi szerepe, illetve az a tény, hogy 2008-ban a jelentkezők már több mint 90%-a felvételt nyert a felsőoktatású intézményekbe.
B. Az intézményrendszer, képzési struktúra jellemzői Baranyára is jellemző volt a szakképzést országosan jellemző szétaprózott intézményi szerkezet. Ezt a szétaprózottságot mutatja a következő diagram.
16
A szakképzés feladat-ellátási helyeinek száma 2005/2006 180 160 140 Szakiskola
120 100 80
Speciális szakiskola
60 40
Szakközépiskol a
20 0
DD Régió Szakiskola
59
Spe ciális szakiskola
16
Szakképzés összesen
95
Szakközépiskola
170
Szakképzés össze se n
Tovább bonyolította a helyzetet a fenntartói sokszínűség. E két meghatározó tényező valószínűleg azt is eredményezte, hogy sem munkaerőpiac résztvevői, sem az iskolát választók nem rendelkeztek kellő információkkal a pályaválasztást illetően. 2004-től további bővülés következett be a szakközépiskolai oktatásban. Az országos oktatáspolitikának megfelelően az iskolák fenntartói újabb osztályok indításával kísérelték meg növelni az érettségizettek
arányát.
A
valós
munkaerő-piaci
igényektől
eltávolodó iskolarendszerben a szakmai színvonal megőrzése egyre nehezebbé vált. A megye szakképzési struktúrájában az országos trendeknek megfelelően meghatározó a szolgáltatóipar jelenléte. A legtöbben kereskedelmi,
vendéglátó
ipari
és
szállodaipari
szakmákban
tanultak. Hasonlóképpen jelentős volt a diákok száma az építőipari ismereteket oktató intézményekben is. Elgondolkodtató, hogy ennek ellenére az építőipari ágazat állandó szakemberhiánnyal küzd. A
kor
slágerszakmájának
számító
informatikai
képzések
(különösen a felhasználói szint) is nagyobb részarányt képviseltek a szakmastruktúrában. Közepes számú érdeklődőt vonzott a túrizmus 17
és
az
egészségügy.
Az
elmúlt
évek
legnagyobb
vesztese
a
rendszerváltást követő évekhez hasonlóan a fémipar. A tanulóknak 5%-a sem választotta a mechanika, fémmunka, elektromosság, energia szakterületet. A megye iskoláinak képzési kínálatában most is vannak párhuzamosságok, de ezek felszámolása a szülők anyagi helyzetének romlásával (másik településen való taníttatás költségei) egyre nehezebb. Ennek következménye lehet, hogy a jövőben jelentősen befolyásolja a szakmaválasztást az iskola közelsége. A gyakorlati képzésben is tovább éltek azok a problémák, amelyek a rendszerváltás éveit jellemezték. Néhány pozitív példa ellenére még mindig nem sikerült olyan mértékben kihelyezni a gyakorlati oktatást a gazdaság színtereire, mint az kívánatos lenne. Jelentős
számban
megmaradtak
az
iskolai
tanműhelyek,
amelynek természetesen pozitívumai is vannak. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a moduláris képzés bevezetésével milyen esélyei vannak
a
kisvállalkozók
által
foglalkoztatott
tanulónak
a
megfelelően egymásra épülő modulok elsajátítására. A szakközépiskolás tanulók számának és arányának magas szinten tartása az érettségizők számának emelkedését eredményezte. Ez
volt
az
egyik
legjelentősebb
közoktatás-politikai
cél.
Összhangban van azzal a társadalmi elvárással és érdekkel, a szülők és a tanulók igényével, hogy hosszabb távon is emelkedjen az érettségit adó képzésben résztvevők száma. A középiskolai oktatás expanziója középtávon folytatódik. A
szakközépiskolai
oktatásban
a
feladat
ellátási
helyek
számának, a tanulók létszámának valamint az osztályok számának növekvő tendenciája az utóbbi évben megtört. A 13. és magasabb évfolyamos
tanulók
az
érettségihez,
illetve
a
középiskolai 18
végzettséghez kötött szakképzésben vesznek részt. Számuk kis mértékben hullámzó, 2005-ben 1.811 fő volt, ami
csökkenő
tendenciát jelez. A felsőfokú szakképzés bővülő kínálata, és a felsőoktatásban továbbtanulás preferálásának elszívó hatása már megjelent.
Megítélésünk
szerint
a
jelenlegi
munkaerő-piaci
elvárásokhoz képest még túl gyorsan, túl magasra szaladt az érettségit adó képzések aránya, túlságosan is leértékelődött a szakképzés (már csak azért is, mert ez a kettő, tehát az érettségi és a szakképzés még nem kapcsolódott össze eléggé a tanulói életpályastratégiákban). A szakképzés struktúrájának átalakítása a szakiskolai oktatás területén is az elmúlt másfél évtizedben nem modellváltással, hanem az iskolák új típusú képző intézményekké történő alakításával történt. A középfokú szakképzés rendszer problémáit – melyek lényegében abból adódtak, hogy a képzés nincs szinkronban a munkaerő-piac igényével, egyidejűleg drága és pazarló – nem sikerült
orvosolni.
2005-ben
elkezdődött
a
térségi
integrált
szakképző központok létesítése. A beruházások és fejlesztések 2007ben fejeződtek be. Hatását Baranya megyében a 2007/2008-as tanévtől, a PANNON-TISZK működésének érdemi megkezdésétől voltak
várhatók.
Ez
azonban
jogszabályi
hiányosságoknak
köszönhetően is alig érzékelhető. A szakiskolai 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció folyik. A szakiskolai oktatás fejlesztését indokolja az, hogy egyre nagyobb számban kerülnek be gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltségű, nehezen nevelhető, szociális szempontból hátrányos helyzetű és túlkoros tanulók az iskolába. A magas követelményszintet sokan nem tudják 19
teljesíteni, ezért kimaradnak vagy lemorzsolódnak. A gazdaság visszajelzése szerint sok esetben a piacképes tudás hiánya rontja a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési esélyeit. A szakképzés teljes
rendszerének:
tárgyi,
finanszírozási,
szervezeti,
oktatás-tartalmi,
minőségfejlesztési
stb.
módszertani, fejlesztésének
folytatatása indokolt. Normatíva-vezérelt szakképzést folytatnak a gimnáziumoktól az általános iskolákig a közoktatás intézményei. Ennek természetes következménye, hogy nem alakult ki a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési struktúra, valamint hogy a normatíva-vezérelt képzési kínálat mellett nincs és nem is lehet elegendő gyakorlati képzőhely
a
foglalkoztatók
által
megkövetelt
kompetencia-
fejlesztéshez. Az
országos
szakképzési
struktúrára
jellemző
legfőbb
hiányosságok: - Nincs a szakképzést folytatók között koordináció, nem épült ki ennek intézményrendszere, aminek következtében a rendszer nem működtethető költség-hatékonyan - Alapvető jellemző az információhiány: mind a képzők, mind a szakképzést igénybevevők oldaláról jelentős az információs deficit. Az alacsony végzettségűek arányának csökkentését elsősorban a szakképzettek javára kell csökkenteni, mert a munkaerőpiacon itt van a legnagyobb hiány. Ezzel ellentétes, a szakképzett munkaerő biztosításánál új, de ellentmondásos tendencia a felsőoktatás erős térfoglalása a felsőfokú szakképzéssel. A munkaerő-piaci jelzések, fogadtatás szerint nem az érettségi utáni szakképzés megszerzésére kell a hangsúlyt helyezni, hanem az alap 31, 33-as kódszámú 20
képzésekre.
Az
ilyen
végzettséggel
rendelkező
szakképzett
munkaerő hiánya növekszik a munkaerőpiacon. A speciális szakiskolai osztályok indítása másfél évtizedes múltra tekint vissza azokban az iskolákban, ahol a fogyatékkal élőket nevelik,
oktatják.
Folyamatosan
bővülő
képzési
kínálatuk
a
továbbtanulás szempontjából előnyös és vonzó a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mert esélyt teremt a munkába álláshoz. A szakiskolai képzés egyértelműen a legnagyobb vesztese a rendszerváltás utáni struktúraváltozásnak. Míg a 90-es években a szakiskolai képzés több mint felét tette ki a középfokú képzés szereplőinek, addig ma részesedése igen jelentősen csökkent. A szakiskolai oktatást jellemzően ma már csak azok választják, akik nem kerültek be a középiskolákba, illetve azokból kimaradtak. A szakképző intézmények képzési szerkezetének kialakításakor, vagy megváltoztatásakor a fentiek mellett még több igényt is ki kell elégíteniük. Ilyenek a szülők -, az iskolafenntartók elképzelései, a helyi társadalmi csoportok érdekeinek való megfelelés, olyan struktúra, hogy lehetőleg minél több tanuló megtalálhassa benne kiteljesedésének lehetőségét. A tanulók és a szülők megítélése szerint az érettségi egyre fontosabb szerepet tölt be. Úgy vélik, hogy érettségi után lehetővé válik a továbbtanulás a felsőfokú intézményekben, ha ez nem megy, akkor is középszintű (technikus) munkaköröket lehet majd ellátni. Hasonló a helyzet az érettségi utáni szakképzésbe kerülő fiatalokkal, akik többsége már nem akar szakmunkásként fizikai munkát végezni.
21
C. Szerkezeti változások a szakképzés intézményrendszerében A regionális fejlesztési és képzési bizottságok A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény rendelkezik a regionális fejlesztési és képzési bizottságok összetételéről és működéséről.
Ennek
szempontjából
értelmében
régiós
szinten
a
szakképzés
döntéshozó,
fejlesztése
véleményező
és
javaslattevő regionális testületként működik. Feladati: - Dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról,
a
forrásfelhasználás
hatékonyságának
vizsgálatáról. - Dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint
az
figyelembe
országos véve
a
beiskolázásra
szakképzés
vonatkozó
regionális
döntéseket
szükségleteiről,
meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait. - Javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/
intézmények/szakképesítések
fejlesztése
közötti
elosztására, - Együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. - Javaslatot
tesz
a
régió
szakképzés-fejlesztési
céljaira
biztosításra kerülő forrás nagyságára.
22
- Fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói
döntések
regionális
munkaerő-piaci
kereslettel
összefüggő megalapozottságáról, - Javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának
céljaira,
a
fejlesztésekben
részesülő
intézményekre. - Ellátja
az
alaprész
decentralizált
keretével
kapcsolatos
pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat. - Figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát. - Javaslatot tesz az adott régióban a szakképesítéseknek a hiányszakképesítések körébe történő sorolására. A Bizottság összetétele is változott a rendelet 2007-ben történt módosítása szerint. Az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák, az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács, a regionális munkaügyi tanács, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (régiónként egy-egy), valamint a szakképzést folytató intézmények fenntartói (három) képviselőiből áll. A bizottság elnökét, társelnökét, valamint tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra. A társelnök személyét a gazdasági kamarák közös javaslata alapján kérik fel. 2008. januárjában kellett újjá alakítani a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat.
23
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a szakképzés feladatainak regionális megszervezése címszó alatt részletezi a regionális fejlesztési és képzési bizottságok feladatát a munkaerőpiaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában: a.) kidolgozza – a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának,
illetve
a
régió
fejlesztési
programjának
részeként – az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, b.)
közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban
folyó
szakképzés
összhangjának
megteremtésében, c.) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d.)
részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában,
e.) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, f.) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. A Bizottság feladata tehát, hogy minden év szeptember végére határozza meg a régiós beiskolázás kereteit, szakmaszerkezetét. A Bizottság döntését a szakképzési társulásoknak végre kell hajtani. Ez jelentős beavatkozás az iskolák életébe az eddigiekhez képest. A feladat túl nagynak tűnt, a bizottságok késve, csak áprilisra álltak fel. Adatok, kutatás még nem volt, mely a szeptemberi döntést megalapozhatta volna. Ebben a helyzetben nem csoda, ha a sok 24
változást megélt iskolák hitetlenül figyelték a Bizottság indulása körüli eseményeket. A megalapozott döntés esélye igen csekély volt. Az előző összetételhez képest feszültséget jelentett, hogy az iskolák képviselői háttérbe szorultak a munkaadói képviselettel szemben. Nagy
vitát
váltott
ki
a
szakszervezetek
bizottságba,
illetve
hiányként
kezelték
a
bekerülése jelentősebb
ebbe
a
szakmai
szervezetek kihagyását. Az NSZFI támogatása alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett kutatási, döntés előkészítési munka során 12 ezer vállalkozásnál mérték fel országosan a szakemberigényt, s a felmérés
összesített
eredménye
július
végén
a
bizottságok
rendelkezésére állt. Az érdekképviseletek fórumokon gyűjtötték a további információkat. Ennek köszönhetően, illetve az oktatási hivatalok
háttérmunkája
eredményeként
szeptember
végén
a
bizottságok kellően megalapozott első körös döntést tudtak hozni. A
döntés
során
a
szakmákat
három
kategóriába
sorolták
a
rendelkezésre álló információk alapján: - kiemelten
támogatott
szakmák:
ezek
többségében
a
hiányszakmák, illetve a gazdasági fejlesztések következtében a jövőben keresett szakmák (pl:. gépipar, egészségügy, stb) - támogatott szakmák - nem támogatott szakmák: ahol az eddigi információk alapján folyamatos túlképzés van, s a végzett tanulók nem tudnak elhelyezkedni (fodrász, kozmetikus). A bizottság fontos feladata, hogy folyamatosan finomítsa az információs hátteret, jövőbeni döntései meghozatala érdekében.
25
A térségi integrált szakképző központok jellemzői
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretén belül közel 23 milliárd forinttal finanszírozták a szakképzést, ebből közel 17 milliárd volt fordítható a térségi integrációs szakképző központok (TISZK) létrehozására. A tananyagfejlesztést pedig több mint 5 milliárd teszi lehetővé. Az NFT II.-ből a 2007–2013 közötti időszakban
ezek
az
összegek
megnégyszereződhetnek.
A
szakképzési rendszer ilyen mértékű térszerkezeti változása és intézményi átalakítása megkülönböztetett figyelmet érdemel. A TISZK-ek létrehozása azzal is összefüggésben áll, hogy az állam
nem
szerkezetet.
tartja Az
finanszírozhatónak
egykori
Oktatási
a
jelenlegi
Minisztérium
szakképzési
kijelentette:
a
mostani rendszert mintegy felére csökkentik tíz éves távlatban. Hogy ez ne drasztikus beavatkozással történjék, kialakítják a TISZK-ek
hálózatát,
átjárhatósággal, azonban
amely
racionálisabb
minden
szakképző
több
iskola
tömörítését
munkaszervezéssel, megtarthatná
az
ezen
jelenti, belül
önállóságát.
A
következő uniós költségvetési periódusra - 2013-al bezárólag összesen mintegy 40-60 ilyen központ létrejöttét tervezi a tárca, és attól
kezdve
ezen
együttműködő
intézményeket
kiemelten
finanszíroznák. Az NFT HEFOP 3.2 A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése intézkedés 2. komponense és a 4.1 Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése intézkedés 1. komponense a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) létrehozását és infrastrukturális
feltételeinek
javítását
pályázati
programmal
valósítja meg. E komponensek célja a szakképzés hatékonyságának 26
növelése
a
szakképzési
biztosításával,
kínálat
valamint
a
megfelelő
koordinációjának
csúcstechnológia
összehangolt
alkalmazása a szakképzésben részt vevő fiatalok naprakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére. A komponensek egyben a képzés és
munkaerőpiac
előmozdítani
a
közötti gazdaság
együttműködésével.
A
összhang
megteremtését
szereplőinek
célok
elérése
kívánják
közreműködésével érdekében,
illetve
és a
csúcstechnológiát felvonultató berendezések közös használatára jön létre az új szervezeti forma.
A
bevezetése
válik
mellett
alkalmassá
moduláris a
rendszerű képzés
szervezet
arra,
hogy
gyakorlatorientált szakképzési bázisként működjön. A TISZK-ek megalakításával az intézményrendszer jelentős átalakuláson mehet keresztül, azonban ezt a változást egyelőre egy sor - ma még megválaszolatlan - kérdés kíséri, melyek feloldása helyi koordináció és kezdeményezés nélkül nehezen képzelhető el. A makroszinten megfogalmazott stratégia elég egyértelmű; az egész életen át tartó tanulás, az iskolarendszerű és azon kívüli szakképzés támogatása érdekében, a hatékonyságot javítva, az átláthatóságot és források együttes felhasználását biztosítva TISZK-ek létesülnek, melyek tulajdonképpen 6-8 szakképző intézményt integrálnak, azok fenntartóinak
konzorciumi
kialakításával
létrejön
az
együttműködésével. ifjúsági
szakképzés,
A
TISZK-ek
felnőttképzés,
továbbképzés legkorszerűbb igényeit is kielégítő, hatékonyan és gazdaságosan működő, a szakmaszerkezetben tapasztalt átfedéseket kiszűrő, többcélú és -funkciójú, a munkaerő-piaci változásokat követni
tudó
jelentősen
intézményhálózat.
segítheti
működésének,
a
Az
képzőhelyek
működtetésének
új
intézmények
létrejötte
korszerűsítését,
hatékony
biztosítását,
a
munkaerő-piaci
27
igények és a szakképzés összehangolását a gazdaság szereplőinek bevonásával. Régiónkban két TISZK pályázat nyert az első fordulóban, melyek központja Pécs és Kaposvár. A HEFOP pályázatok mindkét helyen
2008.
júniusában
csúcstechnológiájú központi
lezárultak.
gépekkel,
képzőhelyek,
Átadásra
szakmai
amelyeket
kerültek
eszközökkel közösen
a
felszerelt
használnak
a
partneriskolák. Ezáltal alkalmassá válhat mind a 8-8 intézmény arra, hogy igazi, gyakorlatorientált szakképzési bázisként működjön. PANNON Térségi Integrált Szakképző Központ 2005-ben Baranya megyében 3 megyei intézményfenntartó és 8 szakképző intézmény bevonásával alakult meg a PANNON-Térségi Integrált Szakképző Központ (röviden: PANNON-TISZK). Résztvevő intézmények: - 500. sz. Angster József Szakképző Iskola, - Pécsi
Kereskedelmi,
Idegenforgalmi
és
Vendéglátóipari
Szakközépiskola és Szakiskola, Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, - Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, - Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola. - Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközép- és Szakiskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma - Baranya
Megyei
Önkormányzat
Radnóti
Miklós
Szakközép-
és
Szakiskolája, Kollégiuma - MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi Tagiskolája
28
A PANNON TISZK 2008. július 1-jétől része lett a PANNON Szakképzés Szervezési Társulatnak. A Társulás székhelye: 7622 Pécs, Nagy Lajos u. 2., telephelye: 7622 Pécs, Batthyány u.1-3. A Társulásba bevont iskolák: a) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről: – Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola – Pécsi Művészeti Szakközépiskola – Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola – Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium – Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola – Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola – Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola – Zipernovszky Károly Műszaki Szakközépiskola – 500. sz. Angster J. Szakképző Iskola – PANNON Térségi Integrált Szakképző- és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ b) a Baranya Megyei Önkormányzat részéről: – Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközép- és Szakiskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma – Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája, Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiuma – Baranya
Megyei
Önkormányzat
Radnóti
Miklós
Szakközép-
és
Szakiskolája, Kollégiuma c) Bóly Város Önkormányzata részéről – Monteunovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
29
d) Sásd Város Önkormányzata részéről: – Sásdi Vendéglátóipari Középiskola e) Siklós Város Önkormányzata részéről: – Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola
A szakképzés szervezési társulás
A
szakképzés
szervezési
társulás
a
közoktatásról
szóló
törvényben meghatározott önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. Ez a társulási lehetőség megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az önkormányzatok közösen keressék a lehető legjobb megoldásokat a szakképzés terén. A szakképzés szervezési társulás fenntartói irányítást érintő jogosítványai: A közoktatásról szóló törvényt módosító törvénnyel megállapított 89/B. § (3)-(6) bekezdése határozza meg a szakképzés-szervezési társulás
megalakulására,
legfontosabb
működésére
szabályokat.
A
és
feladataira
vonatkozó
szakképzés-szervezési
társulás
létrehozatalának legfontosabb célja, hogy biztosítsa a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelő megszervezését. Ezért követelmény, hogy az önkormányzat, amelyik belép
a
szakképzés-szervezési
kötelezőnek
fogadja
összehangolásának
el
a
társulásba, szakképzés
az
magára
nézve
fejlesztésének
és
kérdéskörében hozott fejlesztési és képzési
bizottsági döntéseket. Ugyancsak
a
fenntartói
irányítás
korlátozását
jelenti
a
szakképzés szervezési társulásba belépő helyi önkormányzatok 30
tekintetében
az
jogosultság,
miszerint
pedagógiai
a
szakképzés
szervezési
egyetértési
programjának
jogot
jóváhagyásánál
társulást
megillető
gyakorol a
az
szakmai
iskola program
tekintetében. Abban az esetben tehát, ha a helyi önkormányzat belép a szakképzés szervezési társulásba, tudomásul kell vennie, el kell fogadnia, hogy a szakképzés-szervezési társulás határozza meg az általa
fenntartott
iskolák
tekintetében,
hogy
a
szakképzési
évfolyamokon hány osztály indítható. Nyilvánvalóan ez a döntés azzal a kérdéssel függ össze, hogy az adott iskolában folyó szakképzés
milyen
mértékben
áll
összhangban
a
szakképzés
fejlesztési irányával. Ehhez kapcsolódóan sor kerülhet arra is, hogy az adott iskola pedagógiai programját a szakképzés tekintetében újra kell gondolni.
A szakképzés-szervezési társulás jogállása A szakképzés szervezési társulás jogi személy. Ebből adódik, hogy létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és ezekhez kapcsolódó kollégiumot is. Ebből következik az is, hogy a szakképzés szervezési társulás intézményfenntartó társulásként is működhet, tehát adott esetben a belépő helyi önkormányzatok át is adhatják a fenntartásukban lévő szakiskola vagy szakközépiskola fenntartói jogát. A regionális szintű szakképzés szervezésénél szükség lehet a foglalkoztatás kérdéseinek az újragondolására is, hiszen a megfelelő színvonalú szakképzés szakmai elméleti és szakmai gyakorlati
31
felkészítés jelentős mértékben függ a megfelelő felkészültségű szakembergárda
meglététől,
illetve
hiányától.
A
szakképzés
szervezési társulás jogosult arra is, hogy a szakképzés terén működtesse a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózatot. Nyilvánvalóan ezekre a feladatokra akkor lesz joga a szakképzés szervezési társulásnak, ha az érintett önkormányzatok a társulási megállapodásban erre felhatalmazzák, és megteremtik
a
szükséges
feltételeket
ahhoz,
hogy
ezt
a
tevékenységet a társulás el tudja látni. Baranya megye legjelentősebb szakképzés szervezési társulata a Pannon SZASZET. A régióban és ezen belül a Baranya megyében működő helyi önkormányzatok közül Pécs önkormányzata, Baranya Megye
Önkormányzata,
önkormányzatai
a
Bóly,
Sásd
szakképzéssel
és
Siklós
összefüggő
városok
önkormányzati
feladataik összehangolt fejlesztésére, a szakképzési feladatokra elkülönített forrásaik célszerű és optimális felhasználására 2008. július 1-jei hatállyal társulási megállapodást kötöttek és közösen megalapították a pécsi székhellyel rendelkező PANNON Szakképzés Szervezési Társulást. A társulás vezető szervei a Társulási Tanács, a Szakképzési és Koordinációs Bizottság és a Pénzügyi Bizottság. A
PANNON
önkormányzatok
Szakképzés
tudomásul
Szervezési
vették,
hogy
a
Társulásba
belépő
társulásba
történő
belépésük feltétele az , hogy a társuló önkormányzat elfogadja a Regionális fejlesztési és képzési Bizottság ( továbbiakban: RFKB) által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.
32
A társulás kiemelt célja, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott
régió
versenyképességének
növelése,
a
szakképzés
színvonalának, hatékonyságának javításával, azáltal, hogy a képzés a
térség
munkaerő
piacának
a
magasan
kvalifikált,
korszerű
ismeretekkel rendelkező, a csúcstechnológia használatában jártas, a változó
gazdasági
és
technológiai
feltételekhez
rugalmasan
alkalmazkodni képes munkaerő iránti igényének kielégítését célozza meg, olyan integrált intézményrendszer létrehozása és működtetése által,
amely
a
térség
munkaerő-piaci
igényeihez
rugalmasan
alkalmazkodik a szakképzés kínálatával, és a kormányzati kiadások racionális
felhasználása
elvén
összehangolja
tevékenységét
az
eredményes és hatékony képzés érdekében. Baranya megyében jelentős tényező lett a FVM Dunántúli Agrár - Szakképző Központ, mely magában foglalja a megye nagy múltú agrárképző intézményeit is: többek között a villányi, a szentlőrinci,
a
sellyei
agrárképző
iskolákat.
A
megyében
a
következő mezőgazdasági szakmákat oktatják: agrárkörnyezetgazda, agrártechnikus,
borász,
dísznövénykertész,
mezőgazdasági
gépésztechnikus,
gépkarbantartó,
mezőgazdasági
gazda,
mezőgazdasági technikus,
kertész,
gépüzemeltető,
növénytermesztési-,
kertészeti és növényvédelmi technikus, növénytermesztő gépész, parképítő és fenntartó technikus, sörgyártó, virágkötő-berendező, virágkereskedő, zöldségtermesztő. Az agrár szakképző központ működésében
problémát
jelent,
hogy
a
létrehozott
intézmény
területileg túlságosan nagy keresztmetszetű és agrár szempontból is heterogén képzést folytató intézményeket foglal magába.
33
2008.09.01.-től az új TISZK-ek a Régióban Csatlakozott Az
iskolák
megyei
iskolák
megoszlása
száma
Baranya
Somogy Tolna
14+7
14+7
0
0
8
2
3
3
1
8
3
0
6
0
8
3
1
2
8
0
8
0
Szakképző Iskolája és 7
0
0
7
20+7
26
15
TISZK megnevezése Pannon SZASZET Alapítványi
Iskolák
Dél-dunántúli Regionális SZASZET Kaposvár-TISZK Térségi
Integrált 12
Szakképző Központ Marcali,
Barcs,
Kadarkút
Nagyatád 6
SZASZET FVM Dunántúli Agrár -Szakképző Központ Somogyi TISZK TMÖ
Szent
László
Kollégiuma TISZK Összesen:
63+7
(Forrás: OH)
A térségi és a megyei szakképzés koordinációja, fejlesztése különösen
fontos
annak
érdekében,
hogy
a
képzési
és
szakmastruktúra megfeleljen a gazdaság aktuális igényeinek. Ennek koordinálása igen összetett feladat, amelynek keretei közé be kell
34
vonni a megye és a térség szakképzésben leginkább érintett szervezeteit, fenntartóit annak érdekében, hogy a szakképzés terén egy hatékonyabb, a gazdaság igényeit jobban figyelembevevő képzési rendszer működjön.
35
II. SWOT-analízis Baranya megye szakképzésének helyzetéről Erősségek Aktív szakképzési közélet
Gyengeségek Az iskoláskorú népesség csökken, kedvezőtlen demográfiai mutatók
Nagy hozzáadott értéket termelő
A pályaorientációs tevékenység gyenge,
szakképzési rendszer, magas szakmai
szétaprózott intézményi háttér
színvonalú oktatási intézmények Pályázatokon való aktív részvétel,
A képzések piacorientáltságának nyomon
pályázati tapasztalat
követése nem kielégítő
Két befejezett, működő TISZK
Intézményi elaprózottság
beruházás Újabb térségi intézményi központok
A gyakorlati oktatás feltételének
kialakítása szakképzésben a
színvonala sok esetben alacsony
megyeszékhelyiek mellett Innovációs tapasztalat a fejlesztési
A magasan kvalifikált, szakképzett
programok révén
munkaerő elvándorlása
A felsőoktatás megjelenése a
A szociális hátrányokkal küzdő (ezen
szakképzésben – erősítheti az innovációt belül a roma) tanulók magas száma A nagyszámú jogszabályváltozás miatti bizonytalanság Magas a lemorzsolódás aránya A fejlesztési programok elterjesztése, hasznosulása nem megfelelő A szakképesítések társadalmi rangjának leértékelődése Gyenge szakmai kapcsolat az iskolák és a gyakorlati képzők között Több helyen átfedések vannak a szakmák oktatásában; ésszerűtlen forráselosztás
36
Lehetőségek
Veszélyek
Új módszerek bevezetése a szakmai
A 18. éves korig tartó tankötelezettség
képzésben, a régebbi fejlesztések
tovább rontja a szakképzők belső fegyelmét,
hatékonyabb hasznosítása
ami negatívan hat az iskolatípus választására
Uniós források újabb bevonása a szakmai
A munkaerő-piaci igény és a képzés
fejlesztésbe
összehangolása nem történik meg
A felesleges párhuzamosságok kiszűrése
Jól képzett gyakorlati oktatók hiánya
A képzés gyakorlatorientáltságának erősítése
Az oktatók pedagógiai, módszertani megújulásának hiánya
A gazdaság szereplőinek aktívabb bevonása
A vállalati gyakorlóhelyek számának csökkenése
A gyakorlati oktatás fejlesztésében az
Tovább csökkenő iskoláskorú népesség
érdekeltek összefogása A meglévő TISZK-ek jobb kihasználtsága
Megfelelő szakmai és intézményi háttér miatt a jobb képességűek nem választanak szakmai képzést (tanuló összetétel, stb.)
Céltudatos és következetes PR tevékenység a
A kínálatbővítést fékezi az adott területen a
szakmai beiskolázáshoz
szakmai tanárok hiánya
Átláthatóbb jogszabályi háttér, régiós
A magasan kvalifikált, szakképzett
irányírási rendszer – jobb tervezhetőség
munkaerő további elvándorlása
A stratégiai fejlesztésekkel összehangolt
Forráshiány miatt a fejlesztések nem
képzések indítása.
fenntarthatóak
Az információ-áramlás erősítése az érdekeltek között
37
III. A szakképzés térségi koordinációjának lehetőségei (javaslatok) 1.
A koordináció indokai Országos és helyi elvárás a szakképzés szétaprózottságának
megszüntetése,
az
iskolarendszerű
szakképzés
regionális
összehangolása. A szakképzési struktúrát újabban érintő törvényi változások
is
ezt
felállítása.
Régiós
fenntartók
és
az
célozták: szinten
TISZK-ek célszerű
újonnan
a
létrehozása,
RFKB-ék
TISZK-eket
létrehozó
megalakuló
TISZK-ek
közötti
kapcsolattartás kereteinek a kialakítása, részvételükkel egyeztető fórumok elindítása. A fejlesztési forrásokhoz a jövőben csak közös stratégiai tervezéssel lehet hozzáférni. A Támogató mindig előírhat egy fejlesztési környezetet, és a pályázati célt mindig térségi igénnyel kell indokolni, alátámasztva költség-hatékonysági mutatókkal és bizonyítva a kapacitás kihasználtságot. A közös – térségi szintű – fejlesztéseknek így nagyobb a valószínűsége. A normatívához és a szakképzési alaphoz való hozzáférés szigorodott. Ennek következtében az együttműködésen alapuló és a koordináció eredményeképpen szabályozott szakképzés stabilabb, térségileg megalapozottabb beiskolázást jelent. A fenntartóknak tehát alapvető érdeke, hogy intézményeik számára a meghatározott, szűkített szakmacsoportok és alapszakmák körében kiszámítható beiskolázást érjenek el. A jól tervezett szakirányokkal és tanulólétszámmal biztosítható az erőforrások optimális kihasználtsága, az új
OKJ-szakképesítések
minőségi
oktatásához
szükséges
szakemberek és tárgyi feltételek is.
38
A koordinációt fontos, hogy az újonnan felálló RFKB-ékkal együttműködve valósítsák meg a fenntartók, ugyanakkor szükség van az RFKB döntéseket megelőző, egyeztetési szintű koordinációra. Az új OKJ teljesen új gyakorlatot irányoz elő. Az egyes szakmák modul rendszerűek, biztosítva az egyes modulok egymásra épülését, adott szakterületen a továbblépés lehetőségét és az átjárhatóságot a szakmák között. A sajátos nevelési igényű tanulók számára lehetővé teszi rész-szakképesítések oktatását, egy-egy munkafázis szakszerű elvégzésére felkészítve őket. Az új szakmastruktúrára történő átállás jelentős fejlesztő munkát igényel az iskoláktól és a fenntartóiktól is. Az új szemléletmódot követelő oktatás megszervezése, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
gyorsabban
és
jobb
minőségben
oldható
meg
az
intézmények és fenntartók közötti együttműködéssel. Az új rendszerben is egy-egy szakma oktatásának feltétele a személyi és tárgyi feltételek teljesítése. A tanulólétszám, valamint az iskolák
számának
csökkeni
fog.
struktúrában
A
csökkenése szükséges
szervezetten
miatt
a
pedagógusok
szakemberek csak
a
száma
biztosítása fenntartók
az
is új
közötti
együttműködéssel oldható meg. Hasonló a helyzet a tárgyi feltételekkel is. A rendelkezésre álló források felaprózódásának elkerülése és a megfelelő kapacitáskihasználás
érdekében
a
beruházásokat,
eszközfejlesztéseket
a
jövőben úgy kell tervezni, hogy több intézmény is használhassa az infrastruktúrát. Tulajdonképpen ebből a célból jönnek létre a TISZK-ek,
de
a
fejlesztések
koncentrációja
régiós
szinten
a
kialakuló TISZK-ek vonatkozásában is célszerű. A vállalati kapcsolatok fejlesztésére szintén alkalmasabb az intézményközi és fenntartóközi szint. 39
Mindezen
célok
érdekében
célszerű
egy
szakképzési
koordinációs irodát működtetni, amely régiós szinten ellátja azokat az újszerű feladatokat, amelyek az előző felsorolásból következnek. 2.
A koordinációs tevékenység során megvalósítandó fontosabb feladatok,
projektek A kialakuló TISZK-ek fenntartóival való kapcsolatfelvétel régiós
szinten.
Munkamegbeszélésen
az
újonnan
létrehozott
intézményi struktúra beindításának tapasztalatainak megtárgyalása, közös problémák megvitatása, azokra megoldások keresése. Koordinációs
együttműködési
szerződés
aláírása
az
érintettekkel. A régióban megalakuló TISZK-ekhez tartozó intézmények felkeresése, az erőforrásaik felmérése, ez alapján régiós szakképzési igény
és
problématérkép
felállítása,
ennek
egyeztetése
a
fenntartókkal. Az erőforrások ismeretében a lehetséges közös fejlesztési projektek megfogalmazása,
esetleges
közös
fejlesztési
területek
meghatározása. Szakképzési
konferencia
megszervezése
a
fenntartók
és
intézmények, illetve a szakképzésben érdekelt szakmai szervezetek (pl. kamarák, egyetem) részvételével. A koordinációban résztvevők számára régiós szakképzési honlap létrehozása, amely alkalmas a kapcsolattartásra, kölcsönös információ átadásra és tapasztalatcserére. Digitális pedagógus továbbképzési módszertani gyűjtemény létrehozása. A projekt célja a régió intézményeiben használt tananyagok, illetve egyéb, az oktatásban felhasználható tartalmak 40
létrehozásának, szerkesztésének és azok továbbadásának támogatása a résztvevők számára elérhető „feladatbank” formájában. Távlati cél lehet a szakmacsoportok egységes tantervi modularizációjának kidolgozása,
a
összehangolása.
résztvevő A
iskolák
szakképzési
tartalomfejlesztés
szakmacsoportban
oktató
munkacsoportokat
hozhatnak
keretében
intézmények létre
az
programjainak az
közös
intézményi
azonos tantervi
szakképzési
programok összehangolt kidolgozására. A munkacsoportok egységes módszertani megközelítést alkalmazva a kiválasztott alapszakmák mentén
kidolgoznák
képzésben
külön
tanműhelyekben,
a
a
térség
modultérképét
modulokba közösen
rendezik
használandó
vállalati képzőhelyeken folytatandó
és az
a
gyakorlati intézményi
képzőhelyeken
és
a
képzési tantervi részeket. Az
így koordinált tantervi moduloknak igazodniuk kell az új OKJ központi programjainak modulrendszeréhez, és egyértelmű alapot kell biztosítani a tanulói nyomonkövetéshez, azaz a tanulmányi előmenetel értékeléséhez és dokumentálásához. A
fentiek
alapján
tananyagfejlesztési
tevékenység,
koordináció, a kidolgozott tananyag multiplikálása. Területi
szakképzési
szaktanácsadási
központ,
illetve
un.
szolgáltató központ létrehozása. A projekt célja egyrészt szorosabb kapcsolat kialakítása a szakképzésben érintettek, a vállalkozások, a kamarák, a szakoktatók részvételével, a szakképzés után érdeklődők számára. Másrészt annak elősegítése, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok (és szüleik) megalapozottan válasszanak szakmát, és ehhez kapjanak meg (térségi szinten) minden lehetséges információt. Szintén a központ feladata lenne annak koordinációja, hogy az
41
intézmények
legyenek
információk
birtokában
a
pályakezdők
további életútjával, elhelyezkedésével kapcsolatban. A
fentiek
alapján
egységes,
elektronikus
pályakövetési
rendszer kialakítása. A szakképzésből kilépő fiatalok szakmai életútjának
nyomon
intézmények
és
követése,
fenntartóik
intézmények,
szervezetek
beiskolázásra
vonatkozóan.
információszolgáltatás
felé, felé
a
munkaerőpiac
elhelyezkedésre,
Honlap
fejlesztés
és
az más
tervezésre,
az
adatbázis
elhelyezésére, ennek használatára. A pályaorientációs rendszer térségi összehangolása. A projekt célja annak elérése, hogy a szakképzési szakaszba lépő fiatalok és az átképzés előtt álló felnőttek számára térségi szinten megfelelő információkat
lehessen
biztosítani
a
koordinációs
központ
munkatársai és adatbázisa segítségével. A térség felnőttképzési rendszerének koordinálása, ennek eredményeképpen
összehangolt,
irányított
és
szabályozott
felnőttképzési rendszer kialakítása, működtetése. Fórum szervezése a felnőttképzéssel foglakozó intézmények számára, kiadvány és honlap szerkesztése az érintett intézmények és célcsoportjaik kapcsolattartásának segítésére. Térségi szakképzést és foglalkoztatást összehangoló egyeztető fórum megtartása. A projekt célja a mind teljesebb körű társadalmi partnerség létrehozása a pályakezdők munkába állásának segítésére, ennek
érdekében
tanácskozás(ok)
szakképzés-foglakoztatást
megtartása.
A
fórumra
összehangoló
meghívást
kapnak
a
szakképző intézmények fenntartói (önkormányzatok képviselői), a kamarák képviselői, az illetékes munkaügyi szervezetek képviselői, az RFKB képviselői, a munkaadói és a munkavállalói oldal 42
képviselői, a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését segítő civil szervezetek képviselői. Térségi
pályázatfigyelési
rendszer
kialakítása.
Az
egyes
intézmények és fenntartóik pályázati tevékenységének segítése, szükség esetén koordinálása. Nagyobb léptékű pályázatok esetében az intézmények közös fellépésének az ösztönzése. A projekt tartalmi eleme a pályázati lehetőségekről, támogatási forrásokról kölcsönös adatszolgáltatás az érintettek részére, munkamegbeszéléseken az esetleges
közös
pályázati
érdekeltség
feltérképezése,
tapasztalatcsere. 3.
Kiemelt projekt közreműködés a szakképzés fejlesztéséért
A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatja a Baranya Megyei Önkormányzat a Baranya Paktum együttműködést így a” Partnerség a baranyai foglalkoztatási helyzet javításáért megnevezésű - az OFA részvétele mellett történő- projektjének megvalósítását. A
Baranya
foglalkoztatási
Paktum
átfogó
szintjének
célkitűzése
növelése
és
a
Baranya
megye
munkanélküliség
mérséklése. Az önkormányzat átérezve a megye foglalkoztatási helyzetét ,illetve az a tényt hogy a Baranya Megyei Önkormányzat mint munkáltató jelentős szereplő a megyében, hivatalában és intézményeiben mintegy háromezer munkatárssal látja el közösségi feladatait . A
paktum
együttműködésben
legfontosabb
szempont
az
önkormányzat szakképzési intézményei, intézményrendszerének – a „megye megkerülhetetlen szereplő a szakképzésben” – hatékony feladat ellátásának biztosítása. 43
A fenti cél elérése érdekében Baranya Megye Foglalkoztatási Stratégiája alapján, a az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által meghirdetett a „Foglalkoztatási paktumok továbbműködésének és a foglalkoztatási stratégiák megvalósításának támogatása” című pályázaton- nyertes projekt keretén belül négy alprojekt kerül megvalósításra: A. A szakképzés térségi koordinációja A térségi és megyei szakképzés koordinációja, fejlesztése különösen fontos annak érdekében, hogy a képzési és a szakmastruktúra megfeleljen a gazdaság aktuális igényeinek. Ennek koordinálása rendkívül nehéz. A projekt keretében kidolgozásra kerül egy koordinációs együttműködési eljárás, amely bevonja a megye és a térség szakképzésben leginkább érintett szervezeteit, fenntartóit annak érdekében, hogy a szakképzés terén egy hatékonyabb, a gazdaság igényeit jobban figyelembevevő képzési rendszer működjön. A fentiek elérése érdekében a partnerség keretén belül elkészül a projekt tartalmi elemeinek összefoglalója, majd ez alapján egy projekttanulmány. A tanulmány elkészítését segítik elő a szakmai workshopok (4 db). A tanulmány eredményeképpen a Paktum keretében létrejön a szakképzési munkacsoport, amely megkezdi működését. Szükség esetén a Paktum dokumentumai módosításra kerülnek. (megvalósuló projekt) B.
A területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok).
44
C.
A megyei önkormányzat intézményrendszerének, a megye intézményrendszerének
bekapcsolódása
a
Paktum
tevékenységébe. D.
Megváltozott
munkaképességű,
fogyatékossággal
élő
emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése. A fentieket egyrészt a menedzsment tevékenységével, másrészt a marketing tevékenység révén próbáljuk növelni a foglalkoztatási paktum imázsát, valamint szélesebb körben a médiákkal való együttműködés révén kívánjuk elérni. A projekt célja az, hogy lehetőségek szerint mind a négy alprojektnek kezdődjön el a végrehajtása, de a területi kohézió erősítése és a szakképzés térségi koordinációja végrehajtása feltétlenül megvalósul. A fentieken felül a partnerség legalább tíz új partnerrel fog bővülni, illetve az együttműködő partnerek harminc munkahelyet teremtenek. A projekt időintervalluma: 2008. április 1.- 2010. március 31. A program tervezett költségvetése: 11.759.000,- Ft Összefoglalás A javaslatok alapján láthatjuk, hogy a szakképzés, a képzés fejlesztése
nyújt
lehetőséget
arra,
hogy
a
Baranya
megye
foglalkoztatási képessége jelentősen javuljon. Ez különösen igaz a célként esetében,
megjelölt 50
végzettségű
év nők,
leghátrányosabb feletti a
helyzetben
munkanélküliek,
roma
származású
az
lévő
személyek
alacsony
munkavállalók
iskolai és
a
pályakezdők.
45
A Baranya Megyei Önkormányzat, mint a Baranya Paktum gesztora, egyben, mint a megye és a régió szakképzésének kihagyhatatlan szereplője
a
saját
intézményrendszerével
jelentős
súlyt
tud
biztosítani a fenntartható koordinációs, partnerségi szerepének. A foglalkoztatási paktumban létrejövő szakképzési munkacsoport így megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik. A tanulmány a fentieket megfelelően alátámasztotta és bízhatunk abban,
hogy
a
koordináció
javításával
esélyünk
nyílik
egy
hatékonyabb együttműködőbb intézményi rendszer kialítására. A
tanulmányhoz
felhasználtuk
a
Baranya
Megyei
Képzési
Stratégiáját (Pécs, 2007.) és a Baranyai Megyei Foglalkoztatási Stratégiáját
(Pécs,
2007.),
valamint
a
Dél-dunántúli
Képzési
stratégiát (Pécs, 2008.)
46
