Tatár Attila tu. vezérornagy
TERRORIZMUS ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM
TERRORIZMUS – MINT CIVILIZÁCIÓS JÁRULÉK Magyarország, terror fenyegetettség szempontjából kevésbé érintett. Összehasonlítva néhány kiemelt területtel, mint, az USA, Izrael, Franciaország, Spanyolország, vagy valamely Dél Amerikai ország, az elmúlt évtizedrol, elmondható, hogy hazánk történelmi fejlodésében a terrorcselekmények okozta nyomás elhanyagolható. A kérdés súlyát azonban a téma komolyságán túl növeli, hogy hazánk lakosságának turés küszöbét nem lehet összehasonlítani azon ország állampolgár ainak turésküszöbével, ahol az elmúlt évek, évtizedek terrorcselekményei a mindennapi élet részévé váltak. Rossz kifejezéssel élve a terrorizmus civilizációs járulékként jelent meg életünkben. A mindennapi kultúránkba nem épült bele a terror okozta feszültséggel való együttélés, az események iránti óvatosság, ezért az idorol-idore megjeleno kihívás jelentos társadalmi visszhangot vált ki. A katasztrófavédelem részérol a kihívásra adott szakszeru, pontos, gyors válaszadás elengedhetetlen. A katasztrófavédelem terrorcselekményekkel kapcsolatos stratégiája az elmúlt évek tapasztalatai alapján került kialakításra. Alapját alkotják: A katasztrófavédelem eszközrendszerét, hatókörét meghaladják a terrorcselekményekhez kötheto megelozési feladatok – (követo felelosség). A terrorcselekmény közvetve, vagy közvetlenül a Katasztrófavédelmi törvényben és kormányrendeletekben nevesített katasztrófatípusokon kívüli veszélyhelyzeteket is eloidézhet. A terrorcselekményt csak a célzatosság különbözteti meg az egyéb katasztrófahelyzetektol. A katasztrófavédelmi feladatok nem a kiváltó ok, eszköz, hanem a következmény oldaláról determináltak. (a veszélyhelyzettel érintett terület és lakosság nagysága, a veszélyhelyzet jellege, és követke zményei, stb). 19
TERRORIZMUS - MINT KIHÍVÁS Terrorcselekményekhez kötodo feladatok meghatározása során megkülö nböztetünk: Magányos elköveto, vagy elkövetok által képviselt terrorizmus mint pl.: bunözéshez, maffiához kötodo események. Államilag támogatott terrorizmus mint pl: Szíria által támogatott Hezbollah. Kisebbségi terror csoportok mint pl.: IRA, ETA, stb. Globális terrorizmus, mint pl.: Iszlám terrorizmus. Napjainkban elotérbe kerülo globális terrorizmus legfobb ismérve, hogy a politikai elonyszerzés motivációja hiányzik, vagy egyre alárendeltebb jele ntoségu lett. Ezáltal az elkövetés helyszíne jelentéktelenné válik, a cél a legn agyobb veszteség kikényszerítésére való képesség ország-világ elotti bizonyítása. Az áldozatok számának növeléséhez az egyik logikus és lehetséges út a tömegpusztító fegyverek, eszközök felhasználása, ezzel létrejött a WMD vagy öko-terrorizmus. Számolni lehet a modern társadalmak muködéséhez szükséges elengedhetetlen információs rendszerek elleni támadásokra ugya núgy, ahogy a gazdaságot megbénító informatikai terrorakciókra, vagy az agrárterrorizmus megjelenésére.
Megelozés, felkészülés
Felderítés
Válasz reagálás fo veszélyre
Domino-hatás kezelése
Következmény felszámolás 1. ábra Terrorcselekmények elleni küzdelem logikai felépítése 20
Az 1.ábra a terrorcselekmények elleni küzdelem általános logikai felépítését mutatja be. A védekezési rendszer logikai áttekintése, a különbözo szervek együttes munkájára helyezi a hangsúlyt. A katasztrófavédelem helye a rendszerben elsosorban a következmény felszámolás során jelentkezik, de meg kell említeni a megelozéshez kapcsolódó engedélyezési eljárásainkat. Lényeges megemlíteni, hogy a katasztrófavédelem megelozési feladatai a Seveso II. hatálya alá tartozó veszélyes anyagok ipari baleseteinek védelmi tervei a dominó hatások kivédését tuzik ki egyik céljukként, mely tervek esetleges terrortámadások során is használhatók. A terrorcselekmények sokszínu lehetoségeinek csak a képzelet korlátja szab jelenleg határt. Ezeken a területeken évek óta folynak olyan elemzo, értékelo tevékenységek, amelyek szinte egyetlen konklúziója a veszély és annak nagyságrendjének a megállapítása, miközben a „veszélyt jelzok” és a „védelem tervezo” lehetoségei között az „olló” szét nyílik. Ezen lehetoségek spektrumán belül, a katasztrófavédelmi szervek reagálási képességét 3 szinten kell meghatározni: Terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények, melyek mindennapjaink részévé váltak, pl. iskolai bombariadó. Klasszikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység, pl. repülotéri cselekm ények. Komplex, térben és idoben kiterjedt események, pl. bio-terrorizmus . A háromszintu reagálási képesség, egymásra épülo feladataihoz tekintsünk át néhány kiemelt példát. A példák alapján felvetodo kérdések több szakterület számára lehetnek gondolatébresztok. A terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények közé az alábbiakat sorolhatjuk: Tuzoltóságok téves és vak riasztásai. Bombariadók. Anthrax (biológiai harcanyag) gyanús riasztások. Tuzoltóságok téves és vak riasztásai: A 2. ábra mutatja, hogy a tuzoltóságok összesített vonulási statisztikájából a téves és vak riasztások kb. 10-15 %-os szintet képviselnek éves szinten. A riasztások egy részének célja a szándékos megtévesztés, zavarkeltés, illetve félelem érzetbol elkövetett bejelentés.
21
70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02
vonulás (db)
Tuzoltóságok vaklárma és téves jelzésu riasztása az össz vonulás arányában
ido (év)
2. ábra Vaklárma és téves jelzésu riasztások aránya Bombariadók: A bombariadók a 90-es években jelentek meg hazánkban, egyrészt a bunözéshez kapcsolódóan, másrészt szándékos zavarkeltés céljából iskolákban, középületekben. A tuzoltóságok nem minden esetben kerülnek riasztásra. Az esetek egy részében a rendorség saját hatáskörben intézkedik. Anthrax: 2001. szeptember 11-e óta napjainkig a katasztrófavédelem Vegyi Felderíto Csoportjai több mint 1.400 alkalommal kerültek riasztásra anthrax gyanús küldemény, vagy csomag ügyében. A vizsgált esetek az elmúlt idoszakban kivétel nélkül azzal zárultak, hogy anthrax spóra és baktér ium nem volt kimutatható. Az esetek csoportosíthatóak: tévesen gyanúsnak minosített; gyanúsnak minosítheto; megerosített biztonsági célból vizsgáltak. Tévesen gyanúsnak minosített esetekre példa: magánlevél feladó nélkül; kertbe bedobott muanyag kanna; ismeretlen külföldi feladótól reklám anyag. Gyanúsnak minosítheto esetekre példa: magán csomagban küldött gyógyszer ; por tartalmú küldemények; fenyegeto levelek, por küldeménnyel; 22
por a kukából, por az iskola udvaráról, enyhén poros WC papír (MNB); aluljáróban talált, kuka mellé lerakott fehér por stb. Megerosített biztonsági célból vizsgált esetek: politikai, államigazgatási, rendvédelmi intézmények számára érkezo, biztonsági ellenorzést igénylo küldemények. Terrorizmus mintájára elkövetett cselekmények tapasztalatai: A fentiekben ismertetésre kerülo esetek több kérdést vetnek felszínre, ezek közül néhány, amit érdemes átgondolni: Kötelesek-e az állami szervek egy állampolgár egyéni veszélyezettség érzését min den esetben kivizsgálni? Kötelezni lehet-e a bejelentot rendorségi feljelentésre is? Kinek a feladata közveszély és veszélyeztetettség minosítése? Az alkalmazandó eljárási rend a jogi szabályozás egymásra épülésébol ad ódik. A jelenleg hatályos 1977. évi I. törvény a közérdeku bejelentésekrol, javaslatokról és panaszokról egyértelmuen leszögezi, hogy a bejelentéseket kötelezo jelleggel ki kell vizsgálni, amennyiben nem névtelen bejelentésrol van szó. A kérdéskör második eleme a közveszély okozás Btk-ban történo szab ályozása. Szükséges továbbá megemlíteni, hogy a terrorcselekményhez hasonló elkövetés abban az esetben is buncselekmény, ha alkalmatlan eszközzel kerül elkövetésre. A fentiekbol látható, hogy a bejelentést eloször fogadó szervnek felelos ége, és szerepe a történések megítélésében dönto. Ezekben az esetekben a Tuzoltóságoknak, VFCS -knek bevetésük során, — a mentésen túl — feladatuk, hogy megítéljék az intézkedési rendjükön belül, a szükséges, és elégséges beavatkozások fajtáját és formáját. Klasszikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység – repülotéri cselekmények: A légi közlekedés nemzetgazdasági szerepe túlmutat a személy illetve a teherszállítás statisztikai arányain. Gyorsasága, illetve technikai, technológiai bázisa és kapcsolati rendszere, nemzetközisége, kiemelt terrorista célponttá teszi. A légi terrorizmus célpontjai lehetnek: hazai felségjelu légi jármu; hazai légtér; hazai reptér. A repülotéri cselekmények térben és idoben viszonylag zárt esemény lá ncot képeznek, ezáltal — a katasztrófavéd elem feladatrendszerén belül — a klasz23
szikus tuzoltási, mentésszervezési tevékenység egyik példájaként mutatható be. Speciális mentési körülményeit jellemzi, hogy ha a Magyar Köztársaság területén külföldi légi jármu ellen követnek el jogellenes cselekményt, vagy ha a jogellenes cselekménnyel érintett légi jármuvön külföldi állampolgárok is tartózkodnak, a helyzet felszámolása csak a vonatkozó nemzetközi szerzodésekben foglaltakkal összhangban történhet. A légi jármu elleni jogellenes cselekmény eroszakos felszámolása csak a légi jármu üzemben tartójának egyetértésével, az élet- és vagyonbiztonság elsodlegességével történhet. Az esemény irányítását a Légi közlekedés Védelmi Bizottsága irányítja, melynek tagjai: a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbizto nsági szolgálatokat felügyelo politikai államtitkár, a Határorség országos parancsnoka, valamint az országos rendorfokapitány. Komplex, térben és idoben kiterjedt események, pl. bio-terrorizmus: A bio-terrorizmus, mint a terrorizmus egyik lehetséges eszköze a klasszikus polgári védelem lakosságvédelmi kérdéskörébe tartozik. Az elkövetés hatása kettos: a., egészségügyi problémát okoz; b., ellátó rendszert dezorganizálja. A fertozo betegségek Magyarországon 1931 óta bevezetett bejelentési ren dszer egy korai riasztási rendszernek felel meg, amely a váratlan vagy rejtett biológiai csapás esetén az egyetlen lehetoség a támadás tényének felismer ésére. A lokalizálás, illetve a biológiai támadás ellen való védekezés következo szintje a karantén. Magyarországon az 1970-es évek száj és körömfájás járványa óta, komoly karantén intézkedéseket nem kellett életbe léptetni. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben a társadalom mobilitása, infrastruktúrától való függosége jelentos mértékben megváltozott, ami nag ymértékben megnöveli a kihívás leküzdésében résztvevok felelosségét. A kihívás leküzdése során (és ez elmondható szinte minden potenciálisan veszélyeztetett területrol) mind a vezetés-irányítás, mind a feladat végrehajtás szintjének a kor színvonalához igazodva kell végezni munkáját, azzal a neh ezíto feltétellel, hogy a struktúra, illetve erok, eszközök sok esetben normál állapotra méretezettek. Veszélyhelyzeti tervezésre - piacgazdasági körülm ények között – a viszonylag kis mértéku eroforrás jut.
TERRORIZMUS – VESZÉLYHELYZET-KEZELÉS JOGI ESZKÖZEI A bemutatott példákon keresztül ismertetésre került, hogy a katasztrófav édelmi erok munkája során három védelmi szintet különböztetünk meg. 24
Ügyeleti szinten, a szolgálatparancsnok által kezelheto események. Kárhely-parancsnoki szinten kezelheto eseményeket. Védelmi Bizottsági szinten kezelheto eseményeket. A védekezés három szintje a jogi szabályozáson belül érinti mind a polgári, mind a védelmi igazgatás területeit. A katasztrófavédelem jogi szabályozása az Alkotmány, Honvédelmi tv-, Katasztrófavédelmi tv., Polgári védelmi tv., Tuzvédelmi tv. és kapcsolt jo gszabályaik egymásra épülésébol áll össze. A jogi szabályozás során megkülönböztetünk: normál idoszaki, minosített idoszaki jogi szabályozást. A terrorcselekmények megítélésénél kiemelten kezelt kérdés a két szabály ozási rend közötti átmenet, a szükséges irányítási rend, és az együttmuködés rendje. A terrorcselekmények bekövetkezése után az elso beavatkozó tuzoltók, mentok, rendori erok munkájának, együttmuködési rendjének, illetve az es emény megítélésének kiterjesztésének alapját, két jogszabály alkotja: 1/2003. (I.14) BM rendelet a tuzoltóság tuzoltási és muszaki mentési tevékenység szabályairól 48/1999. (XII.15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és végrehajtásának rendjérol, valamint e szervek irányítási, muködési rendjérol A tuzoltóság tuzoltási és muszaki mentési tevékenységérol szóló 1/2003. (I.14) BM rendelet tartalmazza a kárhely-parancsnok jogait, melyek közül kiemelendoek: a tuzoltáshoz (muszaki mentéshez) fegyveres erok, a rendorség, a polgári védelem, a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyorség, a büntetés-végrehajtás, a környezetvédelem, a mentoszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen vezetojük útján utasítást adni; a tuzoltáshoz (muszaki mentéshez) magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezeteinek és az állampolgárok közvetlen részvételét, a rendelkezésükre álló adatok közlését, valamint azok jármuvei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni; kérni a karitatív szervezetek egységeinek közremuködését; a tuzeset (muszaki mentés) helyszínét zárt területté nyilvánítani, azok helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tuzoltást (muszaki mentést) akad ályozza vagy hátrányosan befolyásolja, továbbá elrendelheti az illeték25
telen vagy veszélyeztetett személyek, állatok és anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését; a tuzoltás (muszaki mentés) vagy emberélet mentése érdekében - a diplomáciai és nemzetközi jogok figyelembevételével - magánszem élyek, jogi személyek, illetoleg magán- és jogi személyek jogi szem élyiséggel nem rendelkezo szervezetei tulajdonában, használatában, illetoleg kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni; bontást rendelni, különösen ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tuz megközelítése (a behatolás), a tuz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, goz eltávolítása, az omlásveszély megelozése, az utómunkálat indokolja; valamint szükség szerint megh atározott felkészültségu szakember segítségét igényelni. A jogszabályi háttér biztosítja, hogy a mentés során a Riasztási és Segítségnyújtási Terv alapján a Tuzoltóságok szükség szerint technikai és élo erot tudjanak a helyszínre csoportosítani. A mentés során a kárhely-parancsnok a terrorcselekmények következm ényeinek kezelésére kialakított muveleti sorrend alapján szervezi a mentést. Amennyiben a kárhely-parancsnok megítélése szerint a kihívás méretéke dominóhatás -szeruen nagyobb területet veszélyeztet, a belügyminiszter ir ányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és végrehajtásának rendjérol, valamint e szervek irányítási, muködési rendjérol szóló BM rend elet szabályai szerint kell eljárni. A szabályozás alapján: Amennyiben olyan rendkívüli esemény következik be, amely a védekezést végzo, erre hivatott szervezet vezetojének értékelése, illetve javaslata szerint katasztrófának minosítheto, a védekezés vezetoje errol tájékoztatja az érintett település polgármesterét. A védekezést elso ütemben a helyi szervek kezdik meg a polgármester irányításával. A polgármester egyidejuleg javaslatot tesz a megyei (fovárosi) igazg atónak a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánítására. A megyei igazgató a polgármester javaslatára dönt az esemény katasztrófává minosítésérol. Egyidejuleg haladéktalanul tájékoztatja a foigazgatót. A védekezés helyi lehetoségeit meghaladó körülmények kialakulása esetén az irányítást a megyei, fovárosi védelmi bizottság elnöke veszi át és intézkedik a megyei erok és eszközök szükség szerinti igényb evételére. Egyidejuleg, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a foigazgatónak az esemény katasztrófává nyilvánítására.
26
A megyei, fovárosi védelmi bizottság elnöke szükség esetén intézkedik a területi Operatív Törzs megalakítására, melynek vezetoje a m egyei, fovárosi igazgató. A kialakult helyzetrol a megyei védelmi bizottság elnöke tájékoztatja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnökét. Az igazgató pedig tájékoztatja a foigazgatót, aki a helyzet érték elése alapján javaslatot tesz az illetékes védekezési munkabizottság aktivizálására. A BM OKF a Kormányzati Koordinációs Bizottság muködésének megkezdéséig végzi az információk gyujtését, elemzését, javaslatot készít a KKB elnöke részére a tevékenységre. A foigazgató javaslatot tesz a KKB elnökének a BM Védelmi Munkabizottság, illetve az Operatív Törzs, valamint a Tudományos Tanács részleges vagy teljes összehívására és annak összetételére. A KKB muködése esetén a BM OKF muködteti a KKB ideiglenes szerveit, javaslatokat készít elo a KKB tevékenységéhez, végrehajtja és ellenorzi a KKB által meghatározott intézkedéseket a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre. A jogi szabályozás pontos ismerete elengedhetetlen egy a társadalom minden rétegét érinto és érdeklo esemény kezelésekor. Az általános jogi szabályozáson túlmutatva érdemes áttekinteni a repülotéri biztonsági rendszer — mint az általánostól eltéro rendszer — jogi szab ályozását. Magyarországon a légi közlekedés szabályozásának alapját az 1944-ben aláírt, a „Nemzetközi Polgári Repülésrol kötött Chicagói Egyezmény” International Civil Aviation Organisation ICAO egyezmény, valamint annak kihirdetésérol szóló 1971. évi 25. tvr képezik. A jelenleg hatályos, részletes szabályozók a fentiek alapján készültek, illetve módosultak. A hazai jogrend törvényi szintu szabályozásai a légi közlekedésrol szóló 1995. évi XCVII. törvény (továbbiakban: Lt) egységes szerk ezetben a végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI.30.) Korm. rendelettel, valamint „A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérol és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrol” szóló 1999. évi LXXIV. tv. (továbbiakban: Ktv.). Külön jogszabályban (20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet) került kihird etésre az Egyezmény függelékeinek címe, illetve ugyancsak külön jogszabály (a bajba jutott légi jármuvek megsegítését ellátó kutató–mento szolgálatokról szóló 30/1998 (VI. 24. ) BM–HM–NM–PM együttes rendelet) határozza meg a bajba jutott légi jármuvek megsegítésének követelményeit.
27
A légi közlekedés védelmét szolgálja „A légi közlekedés védelmének szabályairól, a Légi közlekedés Védelmi Bizottság jogkörérol, feladatairól és muködésének rendjérol” szóló 201/1998. (XII.17.) Korm. rendelet is, amelynek végrehajtása során minden repülotérnek kötelessége elkészíteni a „Védelmi terv"-ét”, amely általában „Kényszerhelyzeti Terv” –ben foglalkozik a repüloteret, valamint a repülogépeket veszélyezteto körülményekre történo felkészüléssel. Meg kell említeni még kifejezetten a légi közlekedéshez tartozó normát a Magyar Köztársaság Nemzeti Légi Közlekedés Védelmi Programját, amely nem jogszabályként, de szabályzóként funkcionál bizonyos döntések megh ozatalában. A Nemzetközi Polgári Repülésrol kötött Chicagói Egyezmény, illetve annak 18 Annex-e (a nemzetközi polgári repülés védelme a jogellenes beavatkozás cselekményei ellen). Ezt az Egyezményt az 1971. évi 25. tvr. hirdette ki. Jelenlegi tapasztalataink alapján elmondható, hogy a jogszabályi háttér a katasztrófavédelem szemszögébol a terrorcselekmények következményeinek elhárítására rendelkezésre áll. A jogszabályi háttér mellett említésre került, hogy a végrehajtáshoz ele ngedhetetlen veszélyhelyzeti tervezésre — piacgazdasági körülmények között — viszonylag kis mértéku eroforrás jut. Példaként lehet említeni azt az es etet, ha a normál állapotra méretezettol nagyobb mértéku kórházi intenzív ellátásra lenne szükség. Az elmúlt évek veszélyhelyzetei, rendkívüli eseményei begyakorolt folyamattá alakították a veszélyhelyzeti vezetési rendszert. Jelenleg a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos kormányhatározat, és az Önkéntes Mentoszervezetekre vonatkozó kormány szintu szabályozás hiányzik. Ez utóbbi többek között a katasztrófa-túrizmust lenne hivatott csökkenteni.
Terrorizmus – kapcsolódó feladataink Bekövetkezo terrorcselekmény a mentésen túlmutatóan a katasztrófavédelmi eroket több feladat elé állítja: Kialakítani a terrorcselekmény következményei felszámolásának, irányítási rendjét. Kritikus infrastruktúrával kapcsolatos feladatok koordinálása. Lakosságvédelem. Tömegek katasztrófamagatartásának kezelése. Különle ges mentési körülmények kezelése – pl. repülotér. Amennyiben túszejtéssel nem együtt járó terrorcselekményrol beszélünk, általában elso beavatkozóként a Tuzoltóságok jelennek meg a kárhelyszínen.
28
Ezért fontos, hogy a témával foglakozók, a Tuzoltóságok és a Katasztrófav édelem vezetési rendszerét megismerjék. A terrorcselekmények következményeinek felszámolása során a kihívás méretéhez igazodó irányítási rendek: Az 1/2003. (I.14) BM rendelet a tuzoltóság tuzoltási és muszaki mentési tevékenység szabályairól – hatálya alá tarozó események irányítási rendje. A tuzoltás, illetve a mentés során az alábbi vezetési rendszereket külö nböztetjük meg: alapirányítással, ha a beavatkozó eroket a tuzoltásvezeto egyedül irányítja, csoportirányítással, ha a tuzoltást végzoket és az azok muködését segítoket csak megosztva lehet irányítani, vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a beavatkozó erok létszáma, illetoleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb köru megosztását indokolják. (4. ábra)
4. ábra Tuzoltóságok törzsirányítási rendje A tuzoltásvezeto (TV) az alábbi beosztásokat szervezheti: tuzoltásvezeto-helyettes (TVH); háttérparancsnok (H); 29
háttérparancsnok-helyettes (HH); törzstiszt (TT); szakaszparancsnok (SZ); rajparancsnok (R). A tuzoltásvezeto ugyanazon beosztásokra több, illetoleg további más — általa szükségesnek ítélt — beosztásokat is szervezhet. 48/1999.(XII.15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és végrehajtásának rendjérol, valamint e szervek irányítási, muködési rendjérol eloírtak lépnek életbe, ha az események eszkalációja a védelmi struktúra kiterjesztését igénylik. Az 1. sz. melléklet bemutatja, a katasztrófakezelés szerveit és információs rendszerét. Kritikus infrastruktúra: Napjainkban a terrorcselekmények során sok esetben az elkövetés helyszíne jelentéktelenné válik, a cél a legnagyobb veszteség kikényszerítésére való képesség ország-világ elotti bizonyítása. Ez, és az a tény, hogy a modern ember élete a külso szolgáltatások igénybevételén alapul, szükségessé teszi, a kritikus infrastruktúra katasztrófakörülményekre történo vizsgálatát. A nemzetközi gyakorlatnak megfeleloen, a 90-es évek második felében az OKF jogelodjei megkezdték az infrastruktúrák sérülékenységének vizsgálatát. Már akkor lehetett látni, hogy egy több évre elhúzódó, több lépcsos folyamat kezdete. A következo lépcsoben, 2001-2002-ben eloször két megye kísérleti célú, adatgyujtése alapozta meg az alkalmazandó módszertan kidolgozását, majd szintén 2002-ben az összes megyére kiterjedoen elvégzésre került a kritikus infrastruktúra felmérése. Lényeges kiemelni, hogy a vizsgálatok, csak a nyilvánosan elérheto adatok alapján történhettek meg, azonban azok eredményei alapján megfogalmazhatóak a szükséges további feladatok, és azok feltételrendszere. A kritikus infrastruktúra (CI) a NATO Felso Szintu Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság (SCEPC) 2002. novemberében elf ogadott definíciója szerint: mindazon létesítmények, szolgáltatások és információrendszerek , amelyek olyan létfontosságúak a nemzet számára, hogy muködésképtelenné válásuk vagy megsemmisülésük gyengíto hatással lenne a nemzet biztonság ára, a nemzetgazdaságra, a közegészségügyre, a közbiztonságra, valamint a kormány hatékony muködésére. Kritikus infrastruktúra vizsgálatának területei: Folyamatos kormányzás feltételrendszere. Veszélyhelyzet kezelés szervei. (orvosi, egészségügyi rendszer, rendorség, tuzoltó és egyéb mento szervezetek). 30
Telekommunikáció és információs rendszerek. Elektromos hálózat, eromuvek. Gáz és olajfeldolgozók, tárolók, vezetékrendszerek. Bank és pénzügyi szektor. Szállítás, közlekedés . Ivóvíz és csatorna rendszerek, kommunális hulladék szállítás. Élelmiszer ellátás, termelés. Nemzeti muemlékek. Speciális események, tömegtartózkodási helyek. A fentiekbol látható, hogy a kritikus infrastruktúra kérdése össznemzeti pro bléma. Megoldása az elkövetkezo évek, évtizedek egyik legnagyobb katasztrófavédelmi kihívása. A tapasztalatok alapján az elottünk álló feladatok: A kritikus infrastruktúra vizsgálattal kapcsolatos döntések kormányszintu meghozatala. A nemzetközi gyakorlathoz alkalmazkodó, a kritikus infrastruktúra vizsgálatával és védelmével kapcsolatos fogalmakat, követelmény eket kidolgozása. Ki kell alakítani a fejlesztés és finanszírozás rendszerét, igazodva a költségvetés tervezéséhez. . Katasztrófamagatartás: Az elmúlt évek árvízi tapasztalatai alapján, szükséges néhány szót ejteni a terrorcselekményekhez kötodo várható katasztrófamagatartásról. A kérdés súlyát mutat ja a várható pszichikai reakciók eloszlásáról készített kutatás statisztikája: kb. 20 %-a az érintetteknek orzi meg lélekjelenlétét és válik viszonylag gyorsan cselekvoképessé; kb. 75–80 %-a az érintetteknek pánikszeru félelembe esik, ellenorizhetetlen érzelmekkel, reakciókkal; 2–3 %-a az érintetteknek eros pszichikai tünetei miatt orvosi beavatkozást igényel. Katasztrófavédelem által koordinált feladatok fenyegetettség és válsághelyz etekben: Lakosság irányítása. Magas kockázattartalmú magatartásformák kezelése. A veszélyhelyzeti magatartáshoz kapcsolódóan és azon túlmenoen a polgári védelem lakosságvédelmi feladatai: a veszélyeztetett lakosság riasztása, tájékoztatása; a kimenekítés (kitelepítés) és befogadás (elhelyezés, ellátás) lehetoség szerinti szervezett formában történo végrehajtása; 31
a kimenekítés során a védoeszközök és a menekülo felszerelések alkalmazhatóságának megszervezése és biztosítása; a veszély -elhárítási (katasztrófavédelmi) tervekben meghatározott biztonsági rendszabályok bevezetése; a mentésben, az elsosegélynyújtásban, a mentesítésben és a károk felszámolásában való közremuködés; az átmenetileg hajléktalanná vált lakosság ideiglenes elhelyezése és ellátása.
Az általánostól való eltérés: A repüloterek különleges me ntési körülményei A repüloterek kiemelt védelmét elemi sajátosságai indokolják: utasok magas fokú kiszolgáltatottsága; jelentos mértéku emberi, és anyagi károk keletke zhetnek; a beavatkozások korlátozott lehetosége ( megközelítés, technika, stb.) nemzetközi szakmai, és politikai érzékenysége nagy. Repüloterek tuz-és katasztrófa védelme: ICAO ANNEX 14. 9. fejezet („Veszélyhelyzeti és egyéb szolgálatok”) rendelkezései alapján az államoktól megkövetelt, hogy a repülotereken mento és tuzoltó berendezéseket és szolgálatokat biztosítsanak. Az Annex célja: segíteni a részes államokat ezen eloírások bevezetésében, és ezáltal gondoskodni egységes alkalmazásuk elomozdításáról. Az Annex 14. a kategóriába sorolt repüloterek tuz- és katasztrófavédelmét mintegy szabványként foglalja nemzetközileg egységes keretek közé. A védelem szintje (Tuzvédelmi kategóriák): Légi jármu baleset vagy terrorcselekmény kapcsán a tuzoltó szolgálat elsodleges feladata az életmentés. Ilyen helyzetekben azonban mindig fennáll a tuzoltás szükségének lehetosége, mert a tuz: már kialakult a légi jármu leszállása, felszállása, gurulása, parkolása, stb. közben, vagy közvetlenül a légi jármu baleset vagy esemény után jön létre vagy, a mento tevékenység folyamán bármikor keletkezhet. A légi jármu baleset következtében megsérülo tüzeloanyag tartálya és az e miatt bekövetkezo tüzeloanyag- vagy a légi jármuvön alkalmazott egyéb, fokozottan illékony égheto folyadékok szivárgása e folyadékok belobbanás ának fokozott veszélyét idézi elo. A belobbanás bekövetkezhet a légi jármu felforrósodott fémrészei, a légi jármu roncs mozgása vagy az elektromos hálózat megrongálódása miatt létrejövo szikrák miatt. Földet éréskor vagy a tüzeloanyag tankolási tevékenység
32
során a felgyülemlett elektrosztatikus energia kisülésével ugyancsak tuz keletkezhet. A légi jármu tüzek egyik legfontosabb jellemzoje az a tendencia, hogy nagyon rövid ido alatt pusztító hevességuvé válnak. Ez a közvetlenül érintettek életét súlyosan fenyegeti és a mentési erofeszítéseket nehezíti. Ezért elsodleges fontosságú, hogy a repülotéren vagy annak közvetlen szomszédságában bekövetkezo légi jármu balesethez, eseményhez azonnal megfelelo és különleges eszközök álljanak rendelkezésre, hiszen ez esetben a legnagyobb az életmentés lehetosége. A mentésre hatást gyakorló légi jármu tüzeket nagymértékben befolyásolja a légi jármu által szállított tüzeloanyag mennyisége és annak jellemzoi, valamint a baleset vagy esemény következtében kiömlött bármiféle tüzeloanyag elhelyezkedése. A hatékony mentést befolyásoló legfontosabb tényezok: a kiképzés, az eszközök hatékonysága és, hogy a mento és tuzoltó célokra kijelölt személyzet és eszközök milyen gyorsan hozhatók bevetésre kész állapotba. A kritikus terület elve a légi jármu fedélzetén tartózkodók mentéséhez alkalmazott elv, amely a hagyományos tuzoltási elvektol abban különbözik, hogy a teljes tuz lokalizálásának és eloltásának megkísérlése helyett csak törzs közvetlen közelében égo tuz lokalizálását igyekszik elérni. A cél a törzs szerkezeti egységének megóvása és a benne tartózkodók számára elviselheto feltételek biztosítása. A repülotereken a tuzoltáshoz és mentéshez biztosítandó szükséges véd elem szintjét a repüloteret igénybe vevo légi jármuvek méretére kell alapozni, és a muveleti számok (le- és felszállások száma) szerint kell módosítani. A 14. Annex a törzshosszok alapján 10 kategóriát határoz meg. Repülotéri tuzoltó és mento eljárások: Várható, vagy bekövetkezett eseményeknél a tuzoltó és mentoszolgálat legfobb célja és feladata az életmentés. A feladat nagyságát érzékelteti, hogy egyes repülogépek esetében az utas férohelyek száma elérheti, illetve megh aladhatja a 300-500 fot is (Boing 747, DC 10, MD-11, Il-62, Il-86,), a szállított üzemanyag mennyisége (felszállás után) a több 10, idonként 100 t-t. Balesetek során elsosorban a repülotéren és annak közvetlen környékén bekövetkezo légi jármu balesetekkel vagy repülo eseményekkel kell foglalkozni, ugyanis ez az a terület, ahol a legnagyobb a valószínusége a sikeres életmentésnek. A mentés során minden esetben fel kell tételezni a tuzoltás lehetoségét és szükségességét, mivel a tuz közvetlenül a légi jármu baleset, illetve repüloesemény után vagy a mentési muveletek alatt bármikor bek övetkezhet.
33
A túlélheto légi jármu balesetek hatásos mentésének legfontosabb tény ezoi: a mentésben résztvevo személyek kiképzése, az igénybe vett felszerelések hatékonysága, a beavatkozás gyorsasága, azaz az esemény bekövetkeztétol a tuzoltó és mento szolgálatok bevetéséig eltelt ido. A kereskedelmi légi szállító jármuvek mind utas, mind áruszállító járatok esetében gyakran szállítanak veszélyes anyagokat. A szállítani engedett veszélyes anyagok fajtáinak és azoknak a feltételeknek a leírása, amelyek között ezek szállíthatók, az ICAO 18 Annex „Veszélyes Anyagok Biztonságos Légi szállításá”-nak rendelkezései ér telmében minden szerzodo államban, így Magyarországon is kötelezo alkalmazni.
Terrorizmus – amit tennünk kell ellene A katasztrófavédelem feladatai a terrorcselekményekhez kötodo válságkez elés újszeru megközelítésének tükrében: a stratégiai gondolkodás pontosítása, alapveto strat égiák kidolgozása; a kritikus infrastruktúrák súlyozott kezelése; a terrorizmushoz kapcsolható események, helyzetek értékelése; a kockázatelemzést folyamatosan, és minden területre kiterjedoen kell végezni; a jogszabályokat a szükséges mértékben pontosítani kell a kockázatelemzés „eredményei” alapján; a lakosságfelkészítés területén részstratégiát kell kidolgozni az új típusú kockázati tényezok tükrében. Mindezek a feladatok egy jól átgondolt stratégia mentén végrehajtva — az eddig ismert és jól muködo veszély-elhárítási és védekezéstervezési tev ékenységeken túl — hatékony formában és tartalomban együttesen szolgálják a polgári lakosság védelmét.
34
