Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás 3. ciklus: 2012. január 05. – Elektro-analitika elmélet. 2012. január 12. – Titrimetria elmélet 2012. január 19. – március 01. A ciklus mérései: 1. pH-mérés, 2. kloridion ionszelektív, 3. talaj sótartalom kond., tisztítószer oxálsav tartalom, talaj kicserélődési aciditás, vas(II)-ion permanganometriásan. Forgatási terv: Csoport
01.19.
01. 26.
02. 02.
02. 09.
02. 16.
02. 23.
03. 01.
1.
pH
klorid
kond.
2.
klorid
kond.
pH
pót-
3.
kond.
pH
klorid
mé-
4.
pH
klorid
kond.
ré-
5.
klorid
kond.
pH
sek
6.
kond.
pH
klorid
Csoportok: 1. Tóth Bence Gergely Camara – Bereczky Ferenc Horváth Anna Judit 2. Vaju Viktória Váraljai Éva Fruzsina Wágner Balázs 3. Rakonczai Miklós Turza Hajnalka Verbovszki Dániel 4. Istvánfi Xénia Piedl Marcell Márk 5. Bai Zsanett Warnusz Antal Tamás Trexler Tibor 6. Barta Péter Márk Fabó Viktor Kersák Gábor Imre
pH mérés Információs lap 1. 2. 3. 4. 5.
Kérjen feladatlapot a tanártól, számát jegyezze fel! Készítse el a puffer sorozathoz a két alapoldatot! Állítsa össze a puffer sorozat tagjait a megfelelő mennyiségű alapoldat elegyítésével! Mérje meg a puffer oldatok pH értékét! A mért adatokat foglalja táblázatba!
Potenciometria: öntözővíz kloridion meghatározása Információs lap A mérés elve: a klorid-érzékeny ionszelektív elektród és a referencia elektród közti feszültség a Cl– ion koncentráció egyértelmű függvénye. A víz Cl– ion tartalma közvetlenül mérhető. Szükséges anyagok: ioncserélt víz, NaCl. Szükséges eszközök: klorid-érzékeny ionszelektív elektród és referencia elektród, pHmérő. A mérés menete 1. Készítsen 0,59 g NaCl-ból 100 cm3 oldatot! Ez az 1. összehasonlító oldat, koncentrációja 0,1 mol/dm3. 2. Hígítással készítsen ebből 10–4 mol/dm3-es oldatot! Ez a 2. összehasonlító oldat. 3. Kapcsolja be a pH-mérőt! 4. Egy-egy mérőpohárba pipettázzon 10 cm3 oldatot és hozzá 10 cm3 vezetősó oldatot (1 mol/dm3-es KNO3 oldat). Ezt mindkét összehasonlító oldat és a minta esetében is végezze el. 5. Mérje meg és jegyezze fel a következő anyagokra mutatott feszültséget: a) 1. összehasonlító oldat (U1), b) 2. összehasonlító oldat (U2), c) ismeretlen oldat (Ui)! 6. A mérési adatok alapján számítsa ki az öntözővíz minta Cl– ion tartalmát mol/dm3ben! (a koncentráció logaritmusa és a feszültség kapcsolatát lineárisnak vesszük). 7. A mérés után az eszközöket tisztán hagyja ott, a műszert kapcsolja ki. 8. Mérési adatait foglalja táblázatba: klorid-ion konc., mol/dm3
pCl
1. összehasonlító oldat
10–1
1
2. összehasonlító oldat
10–4
4
anyag
feszültség, mV
öntözővíz minta 9. A mérési adatok alapján számítsa ki az ismeretlen oldat Cl– ion tartalmát mol/dm3ben! Az eredményt 3 értékes jegyre adja meg. Számoláshoz a következő képletet használhatja: pCl = 1+
U1 − U i ⋅3 U1 − U 2
Az így kapott pCl értékből a kloridion koncentráció: c(Cl–) = 10–pCl
A mérés pontosabban is elvégezhető 1. Készít 100 cm3 0,1 mol/dm3-es NaCl törzsoldatot Ebből oldatsorozatot készít 0,01; 0,001; 0,0001 mol/dm3-es NaCl tartalommal. 2. Megméri és feljegyzi mindegyik oldatra a készülék által mutatott feszültséget. 3. A mérési adatokból Excel programmal diagramot készít, egyenest illeszt. 4. Az egyenes egyenletéből számítja a kivonat pCl értékét, abból a klorid-ion koncentrációt.
Konduktometria: talaj sótartalom meghatározása Információs lap A mérés elve: a talajkivonat fajlagos elektromos vezetése az oldott sótartalomtól (minőség, mennyiség) függ. Szükséges anyagok: vizsgálandó talajminta, NaCl, ioncserélt víz. Szükséges eszközök: konduktométer harangelektróddal. A mérés menete 1. Készítsen NaCl-ból ioncserélt vízzel 100 cm3 2 g/dm3-es oldatot! Ez lesz az összehasonlító oldat. 2. Készítsen a talajmintából ioncserélt vizes kivonatot! 10 g mintához 100 cm3 ioncserélt vizet adjon, keverje fel, hagyja ülepedni, majd a tisztáját öntse át a mérőpohárba. 2. Kapcsolja be a konduktométert! 3. Mérje meg és jegyezze fel a következő anyagok fajlagos vezetését: a) összehasonlító oldat (κk), b) talajkivonat (κi)! 4. A mérési adatok alapján számítsa ki a talajkivonat sótartalmát g/dm3-ben! (az összetétel és a fajlagos vezetés kapcsolatát lineárisnak vesszük). Az eredményt 1 tizedesre kerekítse! A számításhoz használhatja a következő képletet:
ρB =
2 ⋅ κi κk
5. A talaj eredeti sótartalmát g/kg-ban (w‰-ben) adja meg egész számra kerekítve! 6. Minősítse a talajt a következő ötös skála alapján! <1 g/kg → nem sós, 1..2,5 g/kg → gyengén sós, 2,5..5,0 g/kg → közepesen sós, 5..10 g/kg → sós, >10 g/kg → igen sós A mérés pontosabban is elvégezhető 1. Készít 100 cm3 25 g/dm3-es NaCl törzsoldatot Ebből oldatsorozatot készít 0,5; 1,0; 1,5; 2,0 és 2,5 g/dm3-es NaCl tartalommal. 2. Megméri mindegyiknek a fajlagos vezetését. 3. A mérési adatokból Excel programmal diagramot készít, egyenest illeszt. 4. Az egyenes egyenletéből számítja a kivonat sótartalmát, abból a talajét.
A három titrimetriás gyakorlatot (tisztítószer oxálsav tartalom, talaj kicserélődési aciditás, vas(II)-ion permanganometriásan) a Fandel Richárd tanár úr által elmondott módon kell végezni.
