Termelés- és innovációmenedzsment (termelési és logisztikai stratégia)
Kállay Balázs
[email protected]
Vállalati stratégia
Külső környezet
Vállalati képességek
Versenyelőny forrásai (ár, megbízhatóság, minőség, rugalmasság, szolgáltatás)
Marketingstratégia
Termelési és logisztikai stratégia
Innovációs stratégia
Egyéb részstratégiák
Strukturális döntések:
Infrastrukturális döntések:
• Gyártani vagy vásárolni • Folyamatválasztás • Létesítményelhelyezés • Létesítményberendezés • Technológiaválasztás
• Terméktervezés és a termelési-logisztikai rendszer összehangolás • Információs rendszer kialakítása • Termeléstervezési és irányítási rsz. kiválasztása • Szervezeti és munkaügyi feltételek biztosítása • Minőségügyi szabályok rögzítése • Teljesítménymérés
Külső környezet
Vállalati stratégia
Vállalati képességek
- gazdaság állapota
A versenyelőny forrásai:
- erőforrások
- iparági sajátosságok
- ár
- szaktudás
- versenyhelyzet
- rugalmasság
- termékek
- technológia
- minőség
- gépek
- megbízhatóság
- eljárások
- szolgáltatás
Középpontban a fogyasztó kiszolgálása.
Hatalmas változások a vállalati környezetben: - IT fejlődése;
rugalmas gyártórendszer
- Időtényező;
termékéletgörbe rövidül
- Multinacionális, globális vállalatok;
üzemtelepítések
- Felelős vállalati koncepció;
környezetérzékenység
- Szociálisan érzékenyebb világ;
változó fogyasztói igények
A versenyelőny forrásai: Versenyelőny-források
ÁR
MEGBÍZHATÓSÁG
RUGALMASSÁG
SZOLGÁLTATÁS
MINŐSÉG
ÁR: - Méretgazdaságosság (nagy volumen – általában kis haszon) - Speciális, hatékonyabb gépek - Kisebb a termékekre jutó általános ktg. - Jobban szervezhető az elosztás - Mindig tele rakományok - Ehhez kell egy hatékonyságmérési rendszer - Árak > Ktg.-ek (kivéve, ha ez menedzsment-döntés) - Teljes költség koncepció - a vállalati teljes költség csökkentése a cél (nem osztályok)
RUGALMASSÁG: - Változásokra való reagálás képessége - Termékrugalmasság - Termékterv változtatás – új termék - Mennyiségi rugalmasság - Termékmix-változtatás - Szezonális rugalmasság - Egyedi igények kielégítése - Időbeli rugalmasság (gyors reagálás) - Rövid határidejű szállítás - Gépek teljesítményének növelése - Termelés-, szállításszervezés - Átállási idő csökkentés, stb.
MINŐSÉG: Termék - Teljesítmény: a termék legfontosabb jellemzői - Különleges tulajdonságok: a teljesítmény másodlagos vonásai, ezek azok a "cicomák", amelyek kiegészítik az alapvető funkciókat - Megbízhatóság: annak a valószínűsége, hogy egy meghatározott funkciót meghatározott időtartam alatt, meghatározott körülmények között sikeresen alkalmazhatjuk - Egyezés: az a mérték, amennyire egy terméknek a tervezett, valamint működési jellemzői megfelelnek az elfogadott színvonalnak - Tartósság: a termék élettartamának mérése - Szervizelhetőség: a javítás gyorsasága és könnyűsége - Esztétika: design - Márka név: itt a hírnév a döntő.
MINŐSÉG: Szolgáltatás - Hozzájutás: elérhetőség, alkalmas időpontok, várakozási idő - Kommunikáció: szolgáltatás megjelenése, reklám - Kompetencia: alkalmazottak felkészültsége - Udvariasság: alkalmazottak kedvessége - Felelősségtudat: vállalat/alkalmazottak figyelembe veszik-e a fogyasztók érdekeit - Megbízhatóság: a szolgáltatás végrehajtásának pontossága - Figyelmesség: alkalmazottak reagálása a fogyasztók problémáira - Biztonság: kockázatmentes-e - Megfigyelhető jellemzők: jelek, melyek utalnak a minőségre (boltberendezés, ruházat, stb.) - Fogyasztók megértése: alkalmazottak felismerik-e a fogyasztó igényeit
MEGBÍZHATÓSÁG: - Szállítás időbeni pontossága - Mennyiségi megfelelés - Minőségi megfelelés
SZOLGÁLTATÁS (színvonala): - Vásárlás előtti - Írott politika - Szervezeti felépítés - Fogyasztó-orientáltság - Vásárlás alatti - Pontosság
- Készlethiány
- Kényelmes rendelésfelvétel
- Rendelési ciklus
- Termék helyettesíthetősége - Vásárlást követő - Javítás, csere
- Garancia, jótállás
- Panaszkezelés
- Tájékoztatás
- Működtetési tanácsok
Homokkúp modell
Költséghatékonyság Rugalmasság Megbízhatóság Minőség - Egymásra épülnek - Ha az alsót javítják, javul a felette lévő is - Ha egyből egy felsőt javítanak, az a többi rovására megy
Termelési és logisztikai stratégia feladata az értékteremtő rendszer - struktúrájának kialakítása - szabályainak, normáinak meghatározása, - a rendszer összvállalati célok szolgálatába állítása. Strukturális döntések:
Infrastrukturális döntések:
- Gyártani vagy vásárolni
- Terméktervezés és a termelésilogisztikai rendszer összehangolás
- Folyamatválasztás - Létesítményelhelyezés - Létesítményberendezés - Technológiaválasztás
- Információs rendszer kialakítása - Termeléstervezési és irányítási rsz. kiválasztása - Szervezeti és munkaügyi feltételek biztosítása - Minőségügyi szabályok rögzítése - Teljesítménymérés
Gyártani vagy vásárolni Gyártás: hosszú távú elkötelezettség, tőkelekötés
Gyártás döntési tényezői: - Termék várható élettartama - Méretgazdaságosság - Erőforrás-megfontolások - Más termékek
Vásárlás: kiszolgáltatottság
Vásárlás döntési tényezői: - Beszállító hatalma - Beszállító versenyképessége - Beszállítás biztonsága
Példa: A Lehel hűtőgépgyár a hűtőszekrényekhez szükséges alkatrészek egy részét maga gyártja, másik részét beszerzi. A műszaki osztály úgy vélte, hogy csökkenteni lehetne a költségeket, ha az egyik (8,5 €/db-ért, évi 100.000 darabot) vásárolt alkatrészt inkább maguk gyártanák. A számviteli osztály az alábbi becslést adta arra az esetre, ha az alkatrészt maguk gyártanák: - A fix költség 70.000 €-val nőne; - A munkaköltség 90.000 €-val nőne; - A vállalati általános költség 20%-kal nőne (jelenleg évi 450.000 €); - Az alapanyag költsége 550.000 €. Mi legyen a döntés? Gyártani, vagy vásárolni? Miért?
Folyamatválasztás: Két tiszta alaptípus van: Műhelyrendszer: az azonos műveleteket végző gépek/emberek vannak egy-egy műhelyben elhelyezve. A termékek az egyes műhelyek között össze-vissza áramlanak, ahogy azt a termék gyártása megkívánja. - Nagyobb termékválaszték à kisebb mennyiség - Alacsonyabb tárgyi eszköz igény à nagyobb forgóeszközigény - Képzett munkaerő - Magasabb egységköltség - Jobb rugalmasság - Változó minőség - Lassabb szállítás Pl.: asztalosüzem, étterem Szélsőséges esetei: egyedi gyártás és a sorozatgyártás
Folyamatrendszer: a termék, előállítása során egy összefüggő láncon halad végig. A termék úgy halad a folyamatban, ahogy az összeszerelési lépései megkívánják. - Kis választék à nagy mennyiség - Magas tárgyi eszköz igény à alacsonyabb forgóeszköz igény - Alacsony egységköltség - Gyors szállítás - Állandó minőség - Általában nem kell képzett munkaerő - betanított munkás Pl.: autógyártás, McDonald's Alfaja: folyamatos gyártás/folyamatipar (a termék nem diszkrét mennyiségben folyik, pl.: vegyszerek.) + Projektrendszer: nem a termék áramlik, hanem az eszközök mennek a termékhez, pl.: építőipar
Gantt-diagramon ábrázolva: C: ciklusidő; átlagosan milyen gyakran jelenik meg egy termék a termelőrendszerben T: gyártási idő; egy termék elkészítésének ideje Egyedi gyártás:
1
1,0
2
2,5
3
0,5
4
1,0
5
1,5
T=6,5 C=7,5
T/C≤1, azaz: Bár többször gyártjuk a terméket, de ritkán. Ha C=∞ à minden terméket csak egyszer készítünk el
Kis-, és középsorozat gyártás: 1
1,0
2
2,5
3
0,5
4
1,0
5
1,5
T=6,5 C=5,0
T/C>1, azaz: Gyakrabban jelenik meg a rendszerben, mint amennyi az elkészítéséhez szükséges. tmax/C<1, azaz: Még egy erőforrást sem foglal le teljesen a gyártás.
Nagysorozat gyártás: 1
1,0
2
2,5
3
0,5
4
1,0
5
1,5
T=6,5 C=2,5
T/C>1, azaz: Gyakrabban jelenik meg a rendszerben, mint amennyi az elkészítéséhez szükséges. tmax/C≥1, azaz: Van olyan erőforrás, amelyet a gyártás teljesen lefoglal. ttöbb/C<1, azaz: Az erőforrások többségét a gyártás nem foglalja le teljesen. Van még szabad kapacitás.
Tömeggyártás:
1
1,0 -
2
2,5 2,5 2,5
3
0,5 -
4
1,0 -
5 1,5 T/C>1, azaz: 1,5 Gyakrabban jelenik meg a T=6,5 rendszerben, mint amennyi C=1,0 az elkészítéséhez szükséges. tmax/C>1, azaz: Van olyan erőforrás, amelyet a gyártás teljesen lefoglal. ttöbb/C≥1, azaz: Az erőforrások többségét teljesen lefoglalja a gyártás, sőt pár tevékenységet párhuzamosan több erőforráson is végzik.
Létesítményelhelyezés Alapja: a földfelszín természeti és gazdasági szempontból nem homogén.
Piacorientált: minél közelebb a piachoz; pl. ha a termék gyorsan romló, nehezen szállítható, a vevő gyors reagálást igényel (bankfiók a plázába)
Termékorientált: alapanyag mellé; pl. ha a nyersanyag nagy tömegű, nehezen szállítható (sörgyár víz mellé)
Folyamatorientált: közel a továbbfeldolgozóhoz; pl. ha a vállalat a termékei nagy részét beépítik egy másikba (győri ipari parkban autóipari cégek)
Tényezők: - Kvantitatív - Munkaerővel kapcsolatos költségek (pl. munkabér) - Szállítási költségek (pl. alapanyagok beszállítása) - Telephely ára (pl. építési költségek)
- Anyagbeszerzés költségei
- Regionális támogatások
- Adók, vámok, stb.
- Kvalitatív - Terület adottságai (pl. fekvés, alak, talaj, beépítési szabályok) - Közlekedési adottságok - Munkaerő (pl. képzettség, munkaerő tartalékok) - Értékesítési lehetőségek (pl. vásárlóerő) - Image - Politikai stabilitás - Infrastrukturális adottságok (pl. bankkapcsolatok)
Példa – számszerűsíthető probléma: A Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet, a Pereszteg és Vidéke Takarékszövetkezettel összefogva hitelkártyát dob piacra. Nem tudják eldönteni, hogy hol legyen a központ. A két potenciális helyszín adatai: Répcelak Pereszteg Változó költség 24,5 Ft/tranzakció 27 Ft/tranzakció Fix költség 400 millió Ft/év 410 millió Ft/év Kezdő beruházás 1,6 milliárd Ft 1,35 milliárd Ft 5 éves időtartamra és 20 millió évenkénti tranzakcióra nézve, hol legyen a központ? Miért? Milyen tranzakciószám mellett egyenlítődik ki a két költség?
Súlyozott pontszám módszer: - önálló, mástól közvetlenül nem függő létesítményt helyezünk el, - már találtunk is megfelelőnek ígérkező alternatívákat, - kiválasztjuk vele a leginkább megfelelő alternatívát A módszer lényege, hogy - döntési kritériumokat dolgozunk ki, - ezeket az érintettekkel lepontoztatjuk, - a pontszámokat átlagoljuk, - az egyes kritériumokat fontosságuknak megfelelően súlyozzuk, végül - a pontszámokat additív, vagy multiplikatív módszerrel összegezzük Additív módszer: , j=1, …n Multiplikatív módszer: , j=1, …n
Példa - súlyozott pontszám módszer: A NyME KTK-a új, kihelyezett képzéseket szeretne indítani. Két potenciális helyszín kínálkozik: Szombathely és Győr. A két hely tényezőit, és az egyes tényezők súlyát az alábbi táblázat foglalja össze.
A tényezők értékét konvertálja egy 10 pontos skálára (10-kiváló, 8nagyon jó, 6-jó, 4-közepes, 2-gyenge)! Additív (összegzéses) és multiplikatív (szorzásos) módszerrel határozza meg, hogy hol érdemes a képzéseket beindítani!
Gravitációs központ módszer: A gravitációs központ egy olyan központ, ahonnan a különböző termékek szállítási összköltsége minimális. Ehhez a modell adottnak veszi, hogy a terület homogén, azaz a feltételek valamennyi helyszínen azonosak. Így valóban csupán a szállítási költségek fontosak a döntés szempontjából, s a szállítási költségek a szállított mennyiségtől függnek. A gravitációs központ koordinátája: ;
Ahol: dix:az i-dik telephely x koordinátája diy:az i-dik telephely y koordinátája Vi: a szállított termék mennyisége az i telephely és a gravitációs központ között
Példa – gravitációs központ módszer: Egy kiskereskedelmi vállalatnak három boltja működik: A, B és C. Eddig egy nagykereskedőtől szerezték be a termékeket, de most úgy döntöttek, hogy építenek egy saját raktárt. A üzlet koordinátái: (100; 150) B üzlet koordinátái: (250; 800) C üzlet koordinátái: (790; 900) Szállítandó mennyiség havonta: A üzlet: 1.000 tonna B üzlet: 1.500 tonna C üzlet: 2.000 tonna Hová telepítsék a raktárt, ha a gravitációs központ módszerét alkalmazzák?
Zóna módszer: Kiskereskedelmi egységek esetén nem a szállítási költség minimalizálása a cél (mint pl. a gravitációs központ módszer esetén), hanem az árbevétel maximalizálása. Hiszen hiába alacsony a szállítási költség egy üzletben, ha a bevétel is alacsony. A zónamódszer lényege, hogy a vevőktől való távolság és az adott kereskedelmi egység mérete határozza meg a vásárlókör nagyságát és ezen keresztül a bevételt. ;
A módszerrel megbecsülhetjük egy újonnan alapított egység vonzerejét és hatását egy másik, már meglévő egységre. Feltételezzük, hogy a kínálat arányos a boltmérettel; annál több vásárló megy oda, minél nagyobb a kínálat minél gyorsabban lehet odajutni.
Zóna módszer: Fogyasztók száma, akik hajlandóak i területről a j területen lévő egységhez utazni:
Ahol: Nij: i zónában élő vásárlók száma, akik hajlandóak elutazni a j zónában ; található üzlethez Pij: annak a valószínűsége, hogy egy i zónában élő vásárló elutazik a j zónában lévő üzletbe Ci: i zónában lakó összes vásárló Sj: a j zónában található üzlet mérete Tij: az az idő, amíg a vásárló i zónából elér j zónába A: paraméter, ami az utazási idő vásárlói szokásokra való hatását mutatja: minél nagyobb a paraméter értéke, annál erősebb az utazási idő hatása
Példa – zóna módszer: Egy vállalat új üzlet nyitására készül. Az üzlet három kerületből tervez vásárlókat vonzani: 1. kerület (i=1) 3. kerület (i=3) (versenytárs üzlete; j=1) 2. kerület (i=2) (üzlet tervezett helye; j=2)
A versenytárs üzlete az 1. kerületben van. Az üzletet a 2. kerületben tervezi a vállalat nyitni. Utazási idő a Látogatások Vevőzóna
boltokhoz (Tij) j=1
száma naponta (Ci)
j=2
i=1
10
4
120
i=2
12
8
150
i=3
4
9
100
4000
3000
Boltméret (Si), nm
Mennyi vevőre számíthat az újonnan nyíló üzlet? Mennyi vevőre számíthat a versenytárs üzlete a nyitás után?
Létesítmények berendezése: Gépelvű (műhelyrendszerhez): miként helyezzük el a gépeket az üzemben úgy, hogy a gépek közötti szállítás minimális legyen.
Termékelvű (folyamatrendszerhez): miként érhető el az egyes gépek/munkaállomások kapacitásának kiegyensúlyozása annak érdekében, hogy a termelés során minél kisebb legyen a készlet, illetve a gépek/munkaállomások állásideje.
Példa: A Soproni Nyílászáró-gyár elsősorban ablakokat gyárt. Az egyedi méretű ablakokat négy, azonos méretű műhelyben állítja elő. A belső szállítási költségek a megtett távolsággal arányosak. A távolságok: A B A – B, valamint C – D között: 200 m fűrész gyalu A – C, valamint B – D között: 100 m A szállítások gyakorisága: fűrész gyalu maró csiszoló fűrész 0 30 35 60 gyalu 15 0 25 35 maró 25 30 0 50 csiszoló 52 15 24 0
C
D
maró
csiszoló
Heurisztikus módszerrel keresse meg a műhelyek olyan elrendezését, mely mellett minimális lesz a belső szállítási költség!
A futószalag kiegyensúlyozás lépései: 1. Függőségi diagram felrajzolása 2. Ciklusidő kiszámítása à két egymást követő termék között eltelt idő (C= napi munkaidő/napi elvárt kibocsátás) Amennyiben a napi elvárt kibocsátás egyben a maximális kibocsátás → maximálisan annyi terméket tudunk termelni, amennyit a leghosszabb tevékenységi idejű termékből elő tudunk állítani → Qmax = napi munkaidő/leghosszabb tevékenység ideje 3. Munkaállomások számának elméleti minimumának meghatározása (Nmin = feladatok összideje/ciklusidő) Ez azt jelenti, hogy valószínűleg (de közel sem biztos) ennyi munkaállomásra lesz szükség ahhoz, hogy a feladatot el tudjuk látni. 4. Beosztás a munkaállomásokra sorban, amíg az összegük kisebb, vagy egyenlő a ciklusidővel. Ehhez a gyakorlatban két lehetőség áll rendelkezésre: Leghosszabb megmunkálás elve: mindig azt a feladatot osztjuk be az adott munkaállomásra, amelyiknek a leghosszabb a műveleti ideje. Legtöbb követő elve: mindig azt a feladatot osztjuk be, amelyiknek a legtöbb követője van. 5. Hatékonyság kiszámítása (H = feladatok összideje/(munkaállomások valós száma * ciklusidő))
Példa: Egy játékautókat gyártó vállalkozás termékei iránti kereslet napi 400 db. Az üzem naponta 8 órán át termel. A következő táblázat a játékautó összeszerelésének egyes feladatait tartalmazza. Feladat
Közvetlen megelőző feladat A feladatok műveleti ideje (perc)
Műanyag alváz kiöntése [A]
-
0,2
Felépítmény szerelése [B]
A
0,2
Műanyag kerekek kiöntése [C]
-
0,8
Alépítmény szerelése [D]
C
0,6
Lendkerék beépítése [E]
B
0,3
Összeszerelés [F]
D, E
1,0
Festés [G]
F
0,4
Matricázás [H]
G
0,3
a. Rajzolja fel a függőségi hálót! b. Hány percenként kell egy autónak elkészülnie ahhoz, hogy teljesíteni tudják a rendelést? c. Határozza meg a munkaállomások minimális számát! d. Ossza be a munkaállomásokhoz a feladatokat a legtöbb követő elve szerint! e. Határozza meg a vonalegyensúly hatékonyságát!
Technológiaválasztás: Az új technológia gazdasági és műszaki hatásainak értékeléséhez a következő kérdéseket kell feltenni: - Mennyiben járul hozzá a fogyasztói igények magasabb színvonalú kielégítéséhez? Milyen minőségjavulással jár? - Milyen költségvonzatai lesznek? - Milyen kívánalmakat támaszt a vállalattal szemben? Milyen plusz szakmai ismeretek kellenek? Befolyásolja: kezdeti beruházás, minőség, munkaerőigény, átépítési jellemzők, elavulás, rendszerszintű hatás.
kibocsátás, működési jellemzők, rugalmasság, karbantartás, termelésközi készlet,
