Termékazonosítási rendszer kidolgozása a Work Shop Online Kft-nél

Termékazonosítási rendszer kidolgozása a Work Shop Online Kft-nél

Készítette: Orosz Péter

Neptun- kód: S6L6XQ Miskolc, 2014

1

DIPLOMATERV FELADAT Orosz Péter BSc gépészmérnök jelölt részére A tervezés tárgyköre:

logisztika

A feladat címe:

Termékazonosítási rendszer kidolgozása a Work Shop Online Kft-nél

A feladat részletezése: 1. Mutassa be a vizsgált vállalat logisztikai rendszerét. 2. Tárja fel a gyakorlatban alkalmazott termékazonosítási rendszer változatokat. 3. Dolgozza ki a vizsgált vállalatnál megvalósítandó termék nyomkövetési rendszer koncepcióját. 4. Tegyen javaslatot további fejlesztési lehetőségekre.

A feladat kidolgozásánál alkalmazzon lehetőség szerint ábrákat, táblázatokat és a fenti vizsgálatokat, elemzéseket, valamint a fejlesztési javaslatokat számításokkal támassza alá. Tervezésvezető: Konzulens: Instruktor: A szakdolgozat kiadásának időpontja: A szakdolgozat beadásának határideje:

Dr. Tamás Péter

2014. 02. 17. 2014. 05. 16.

intézetigazgató

2

1. A diplomaterv módosítása:

szükséges (a módosítást külön lap tartalmazza) nem szükséges (a megfelelő rész aláhúzandó)

Miskolc, ……… tervezésvezető aláírása 2. A tervezést ellenőriztem:

(1) (2) (3) (4) tervezésvezető aláírása beadható nem adható be

3. A diplomaterv Miskolc, ……… konzulens aláírása

tervezésvezető aláírása

4. A diplomaterv

szövegoldalt, db rajzot, egyéb mellékletet tartalmaz.

5. A diplomaterv bírálatra

bocsátható nem bocsátható

A bíráló neve: ……………………….. Miskolc, …… intézetigazgató aláírása

6. Osztályzat:

a bíráló javaslata: ………………………..……………………….. a tanszék javaslata: ………………………..……………………….. a Záróvizsga Bizottság döntése: ………………………..………..

Miskolc, …. ….. a Záróvizsga Bizottság elnökének aláírása

3

EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott

O r o s z

P é t e r

Neptun-kód: S6L6XQ

a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának végzős gépészmérnök szakos hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy

Termékazonosítási rendszer kidolgozása a Work Shop Online Kft-nél című szakdolgozatom/diplomatervem saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: -

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

-

tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

-

más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Miskolc, 2014. május 16.

…….……………………………….… Hallgató

4

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .......................................................................................................................................... 6 2. Work Shop Online Kft. bemutatása .................................................................................................. 7 3. A vizsgált logisztikai terület anyag- és információáramlási folyamatának bemutatása ................... 9 4. A probléma definiálása ................................................................................................................... 37 5. Komissiózásnál alkalmazott azonosítás-technikai rendszerek ....................................................... 38 6. A kialakítandó rendszer hardver eszközeinek kiválasztása ............................................................ 43 6.1 Infrastrukturális lehetőségek feltárása .................................................................. 43 6.2 A vonalkódos azonosítás hardver eszközeinek kiválasztása................................. 52 7. A megvalósításra kerülő koncepció ismertetése ............................................................................. 61 8. Összefoglalás .................................................................................................................................. 62 9. Köszönetnyilvánítás ....................................................................................................................... 63 10. Felhasznált irodalom .................................................................................................................... 64

5

1. Bevezetés A mai modern korban elengedhetetlen, hogy a vállalatunk megfelelő technológiával rendelkezzen. Itt nem elég csak az informatikai rendszer, információ-áramlás korszerű követelményeinek eleget tenni, megfelelő technikai háttérrel is kell rendelkezni, hogy versenyképes vállalkozást tudjunk létrehozni, fenntartani. A Work Shop Online Kft. azzal a feladattal bízott meg, hogy vizsgáljam meg, a jelenlegi elavult raktározási rendszerüket milyen irányokba lehetne fejleszteni. A cég méretéből, piaci helyzetéből és gazdasági lehetőségei miatt a vonalkódos azonosítás-technikai rendszert választottam. Dolgozatomban részletesen ismertetem a cég jelenlegi raktár- és vállalat-irányítási rendszerét, majd részletesen bemutatom a különböző vonalkód típusokat, azok azonosító- és nyomtató eszközeit. Ezek közül kiválasztom a cégnek leginkább megfelelő hardver eszközöket, a telepítést végző cégnek javaslatokat teszek. Mivel a rendszerbeépítést egy megbízott vállalat fogja végrehajtani, a szoftver kifejlesztése nem tartozott feladataim közé, azt készen fogja vásárolni a kft.

6

2. A Work Shop Online Kft. bemutatása

A társaság alapítói azzal a szándékkal hozták létre vállalkozásukat, hogy az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatukat, tudásukat egyesítve versenyképes cégben tudjanak munkát biztosítani majdani munkatársaiknak. A Work Shop Online Kft-nek három belföldi magánszemély tulajdonosa van. A cég budapesti székhellyel rendelkezik: ez azért fontos, mert a főbb üzleti partnerek telephelye, és az azokkal való tárgyalás színhelye is fővárosunkhoz köthető. A Kft-nek egy fióktelepe van, Felsőzsolcán: a helyszínválasztás legfőképp a helyismerettel magyarázható, továbbá azért, mert a vállalat portfóliója ebben a régióban kíván hiányt pótolni. A cég a későbbiekben országos hálózattá kívánja bővíteni vállalkozását, amelyben franchise jellegű értékesítési rendszer kiépítését is tervezi, mely megvalósítását nagyban könnyíti a fővárosi székhely. A vállalkozás hiányt kíván pótolni a vidéki cégek kiszolgálásában. Egyszerre kíván megjelenni a piacon direkt- és (mint neve is mutatja) az online kereskedéssel. Céljuk olyan vállalkozás létrehozása, amely komplex kínálatával eredményesen tudja felvenni a versenyt a piacon, konkurenseikkel. Kereskedelmi kínálata a cégnek az alábbiak szerint tagozódik:  kéziszerszámok forgalmazása  kéziszerszámok kölcsönzése  garázsipari berendezések, szerszámok kölcsönzése  munkavédelmi felszerelések forgalmazása  autóalkatrészek forgalmazása  autó felszerelések forgalmazása  gépjárművek kölcsönzése  gépjárművek forgalmazása,  vendéglátás.

7

Ezeken túlmenően különböző szolgáltatásokkal is állnak partnereik rendelkezésére. Ezek a következőek: 

csomagszállítás,



piackutatás,



hitel közvetítés,



gépjármű gyors- szerviz,



flotta-üzemeltetés.

Fejlesztéseiket és terveiket folyamatosan, lépésről-lépésre kívánják megvalósítani. Először a napi megjelenést szeretnék elérni leendő partnereiknél, kiszállítással. Borsod- Abaúj – Zemplén megyében, későbbiekben országosan is (többek közt ezért is választották székhelyül Budapestet). A Work Shop Online Kft.-t azzal a céllal alapították tulajdonosai 2012-ben, hogy a korábban szerzett ipari tapasztalataikat és tudásukat, egy versenyképes cégben, további munkatársakat bevonva tudják önálló vállalkozásban hasznosítani. Láthatjuk, hogy a kft. széles spektrumú portfólióval rendelkezik, ezek megfelelő összehangolása komoly feladatot jelent a tulajdonosoknak, mely megoldásához a rendelkezésre álló információ technológia eszközök igénybevétele szükséges. A cég eredményes működéséhez megfelelően kell összehangolni a különböző szakterületek raktár-gazdálkodási, adminisztratív rendjét, ezt a későbbiekben bemutatásra kerülő komplex vállalatirányítási rendszer teszi lehetővé.

8

3. A vizsgált logisztikai terület anyag- és információáramlási folyamatának bemutatása

Az információáramlás jelentőségének bemutatása. Ebben a pontban szeretnék bemutatni egy folyamatot, ahol a vevő igényét kielégíti a vizsgált cég. A cég szempontjából négyféle vevő létezik, ezek a következőek: 

autóalkatrész és felszereléseket kereső



munkavédelmi eszköz, szerszám, segédanyag vásárló



kölcsönzőt igénybe vevő



vendég a büfében.

A dolgozat szempontjából tetszőlegesen bármelyiket választhatjuk, mert valamennyi ügyfél kiszolgálásában részt vesz a raktár és a raktáros, így minden esetben jelentőséggel bír a pontos megbízható raktár-információ. Nyilvánvaló, hogy a büfévendég kiszolgálása tűnik a legegyszerűbb feladatnak, de nem, mert elképesztő háttér munka miatt bonyolult és kiemelten precíz raktározási munkát igényel, gondoljunk csak bele, hogy annak a munkatársnak, aki kiszolgálja ezt a vevőt mi mindenre kell figyelmét összpontosítani, mert élelmiszerekkel, gyorsan romló alapanyagokkal dolgozik. Mégsem ezt a folyamatot mutatnám be részletesebben, mert szerintem az autóalkatrészek forgalmazása, raktározása közelebb áll tanulmányaimhoz. Ahhoz, hogy konkrét példát tudjak bemutatni, több napon keresztül részt vettem egy ilyen tevékenységű társaság munkájában, hiszen ennek a cégnek egy társvállalatánál töltöttem szakmai gyakorlatomat. Ahhoz, hogy bepillantást nyerhessek a konkrét folyamatokba, végig jártam a kollégákkal a teljes folyamatot, így saját példát tudok felhozni, mert a gyakorlat végére sikerült elsajátítanom az itt dolgozó munkatársak feladatait. Az első lépésben meghatározok egy konkrét példát, amire a későbbiekben többször is hivatkozni kívánok.

9



A megkeresés tárgya:

Az ügyfél autójának pontos meghatározásához az alábbi adatokat kell pontosan ismerni (ezt későbbiekben csak „Opel”-nek fogok nevezni): ◦

gyártmány: Opel

◦

típus: Astra G

◦

évjárat: 2003.

◦

felépítmény: hatchback („ferde hátú”)

◦

ajtók száma (3 v. 5): 5 ajtós

◦

henger űrtartalom: 1396cm

3

◦

motorkód: x14xe

◦

üzemanyag-fajta (látszik a motorkódból)

A legtöbb típusnál ennyi adat kell minimálisan ahhoz, hogy pontosan be tudjuk azonosítani a kívánt alkatrészt, de nagyon sok és népszerű modellnél még több adatra van szükség. Ebből is láthatjuk, hogy igen bonyolult, összetett ismeretekre van szükség ebben a munkakörben dolgozó embereknél, ezért törekszik a cég tulajdonosi köre a folyamatok automatizálására, hogy a kollégáknak a figyelmét ne kelljen monoton folyamatokra pazarolniuk. A példában bemutatok egy átlagos időszaki karbantartáshoz szükséges tipikus folyamatot, ahol a vevő levegő-, olaj-, pollen-, üzemanyagszűrőt keres. A vevő a céget megkeresheti, telefonon, személyesen és elektronikus csatornákon. (webshop, e-mail) a pontos folyamatot az későbbiekben vázolt folyamatábra mutatja. A termékek kereséséhez használhatjuk a gyári programot (EPC= electronic parts katalog) vagy egyéb gyártói katalógust (én a Meca Filter gyártói programot használtam)[1] Most nem ejtenék szót a cikkszámokról, felépítésükről, mert a későbbiekben részletesen taglalom, az adminisztratív rendszer funkcióinak bemutatásakor.

10

A jelenleg használt vállalatirányítási rendszer- az InCash A társaság vezetői az InCash elnevezésű komplex vállalat-irányítási rendszert alkalmazzák. Ezen ügyviteli rendszer az alábbi funkciókat tudja a kor követelményeinek megfelelően ellátni. Néhány mondatban bemutatnám az adott szoftvert, kinek és milyen felhasználáshoz ajánlott és milyen további fejlesztési lehetőségeket tartalmaz. Az InCash azoknak a cégeknek, vállalkozásoknak ajánlott, akiknek kis- és nagykereskedelmi boltjuk vagy irodájuk van, ahol nagyszámú vevő- és készletkezelés folyik, esetleg tevékenységi körük alapján több raktárt használnak. A program alkalmas akár hat különböző ár kezelésére és többféle kedvezménynyújtási lehetőséget ad. A beszerzési információkat egy gombnyomással lekérdezheti, így látható kitől milyen áru, mikor és mennyiért fog érkezni. A szoftverben megoldható a beérkező megrendelések, a kimenő szállítólevelek nyilvántartása, a készletfoglalások kezelése, vagy akár az árajánlatok és árlisták elkészítése is. Kifejezetten ez a verzió műszaki kereskedőknek, szolgáltatóknak optimális, mert speciális modulokkal bővíthető, mint például a gyártási számok kezelése, garanciajegy és szerviz munkalapok készítése. A professional verzióban lehetőség van arra, hogy egyszerre több felhasználó használhassa egy időben a programot. Az információvédelem segítségével a felhasználók csak azokhoz az adatokhoz férhetnek hozzá, ami munkájukhoz szükséges. Biztonsági okokból a felhasználókhoz egyedi jogosultságok társíthatók. A felhasználó azonosítója minden esetben rögzítődik a kiállított bizonylatokhoz, így nyomon követhető a kiállító személy. Az alábbi funkciókkal az alap verzió rendelkezik: 

Üzletág felosztás. Jelentősége a társaságnál, hogy könnyen lekérdezhető adatokat tudjon a szoftver szolgáltatni a menedzsment részére. Jelentősen megkönnyíti a cikktörzs karbantartást is, mivel a lekérdezésekor pontosan lehet szűrni az adatbázist: ◦

Autóalkatrészek, felszerelések

◦

Büfé, vendéglátás

◦

Szerszám munkavédelem

11



Termékcsoport-termékfajta felosztás: jelentősége hasonló, az előbbiekben leírtakhoz, tovább csoportosíthatóak a termékek és áruféleségek. Jelentősen megkönnyíti a felhasználó munkáját a termék mozgások adminisztrálásánál. A termékáramlás során, mikor új, eddig nem használt termék érkezik a vállalathoz a terméket kísérő dokumentumok (számlák, szállítólevelek, anyagjegyek, stb) alapján a társaság alkalmazottja, úgymond „felviszi” a termék, szolgáltatás adatait a cikktörzsbe. Az ehhez szükséges információkat az áru kísérő tartalmazza többnyire, de vannak esetek, mikor hiányosak, ilyenkor a munkatárs feladata, hogy kiegészítse az információkat. A legtöbb esetben a VTSZ (vámtarifa szám) hiányzik. Ez nem jelentős hiányosság, mert a hatályos számviteli szabályok ezek feltüntetését csak a számlákra írja elő. Ezen adat pótlása viszont a termék ismerete esetén nem jelent gondot, mert az előbb említett csoportosítás során a program automatikusan elvégzi.



Vonalkód használata: a program korlátlan számú vonalkódot tud kezelni és termékhez rendelni. Ez teszi lehetővé, hogy a társaság a címben említett fejlesztést elvégezhesse, ugyanis képes kezelni referencia termékeket és fizikai elhelyezkedést is.



Azonosító használata: ez a funkció a termékek kezelését a cikktörzsben teszi egyszerűvé. Ennek jelentősége leginkább autóalkatrészek, felszerelések esetében érezhető. Vázolnék egy példát is. Gondoljunk csak bele, hogy egy autó átlagosan 1719000 db alkatrészből áll, ezeket az alkatrészeket cikkszámokkal – legtöbb esetben „beszélő” cikkszámokkal- azonosítják, viszont egy adott alkatrészt a konstruktőr cég bizonyos idő eltelte után kiadja „után-gyártásra”, ilyen alkatrészekkel találkozunk általában a forgalmazók polcain, így az általam bemutatott cégnél is. Az adott alkatrész fizikai paramétereiben ugyan megegyezik, de minőségben és gyártójában eltér, ez a különbség jelentkezik a termék árában és akár a készletforgási sebességében is. Bemutatnék egy két példát a referenciaképzésre és beazonosításra.



Vegyük az előbbiekben említett Opelt és az időszaki karbantartáshoz rendelt alkatrészeket:

12

megnevezés

Gyári szám

Quinton Hazel

fékbetét

1605000 / 1605009

bp983/ bp984

féktárcsa

569059

bdc4813

A fenti táblázatból jól kivehető, hogy egy azon termék más és más gyártónál hogyan kerül beazonosításra. Ennek több piacpolitikai oka is lehet. (pl: a konkurencia nehezebben tudja „robot” programokkal elemezni az adatbázisokat). A kívülállónak ez egy nagyon kusza és átláthatatlan „ömlesztett” információ, semmi összefüggést nem lát bennük. Szakértőszemnek viszont beszédesek a számok. A gyári szám (más néven OE) karakter számából lehet következtetni, arra, hogy az adott típust módosította-e a gyártó fejlesztő, az után-gyártott cikkszám pedig még „beszédesebb”, hisz ránézésre meg lehet állapítani, hogy milyen alkatrészről van szó, így például a mi esetünkben a „bp” előtag az alkatrész angol nevének kezdőbetűi a szám pedig a gyártó belső sorszáma, tehát bp= brake pad= fékbetét és a 983-as vagy a 984-es sorszámú, ugyan ez a féktárcsánál is bdc= brake disk.

1. ábra referencia számok Az alábbi 1. számú ábrán kívánom szemléltetni, hogy milyen széles a választék. Ezen a listán szereplő termékek fizikai paraméterei teljesen egyformák (a fejlesztő szabályozza), viszont az 13

anyag összetétele változó lehet, ez jelentősen befolyásolja az árukat és ebből kifolyólag a raktári forgássebességét is. A 2. ábrán, pedig azt kívánom bemutatni, hogy azonos műszaki paraméterű termék milyen sokféle típushoz jelent megfelelő cserealkatrészt. A konkrét példa a General Motors által gyártott Opel nem saját maga fejlesztette a fék rendszert, hanem a tervezők egy komplett fékrendszert vásároltak a nevezett típusba, jelen esetben ez Lockhead fékrendszer. Az alkatrész beazonosításakor ez kiegészítő információként jelenik meg, mely értékelésekor a munkatárs el tudja dönteni, hogy a kérdéses alkatrész tökélete cseredarab lesz-e.

2. ábra beépíthetőség 

Helyettesítő és kiegészítő termékek megadása cikkenként: az előbbiekben vázolt okok miatt, ennek a funkciónak különösen nagy a jelentősége, hisz gyorsan el tudja dönteni a raktári dolgozó, hogy adott termék milyen más termékkel helyettesíthető.



Kategória beállítása: ennek jelentősége a gyártott, készített – úgymond- késztermékekelőállításánál van. Funkciója az, hogy a későbbiekben bemutatásra kerülő részeknél határozottan el lehessen különíteni a termékeket, mint kereskedelmi áru, alapanyag és késztermék.



Késztermék: több alapanyagból elkészített áru, a legtöbb esetben ennek készlete minimális, hisz a rendelkezésre álló összetevőkből az adott igénynek megfelelően 14

készítik el. 

Alapanyag: ezen termékek kerülhetnek fel a kalkulációs listákra, ezek nem rendelkeznek árréssel, csak költség oldalon van jelentősége. A program az adott kalkulációs listák alapján folyamatosan kezeli a késztermék önköltségét.



Etikett nyomtatása: ezen funkció a megvalósítandó korszerűsítés után bír majd meghatározó szereppel. A felhasználó maga készített adatokat tud feltüntetni a termékeken, ezzel egyedivé tudja tenni a beazonosításukat.



Üzletágra szűrés: több helyen is komoly jelentőséggel bír, mást ne is említsek egy több milliós cikktörzs kezelésekor, a szoftver működése nagyon lelassulhat, illetve azt is kilehet küszöbölni, hogy adott feladatot végző kolléga csak az őt érintő adatokat láthassa.



Beszállítóra szűrés: ez egy hasznos funkció, többek közt azt a célt szolgálja, hogy egy adott partnertől milyen áruk, termékek szoktak érkezni. Ezzel lehet a gazdaságtalan beszállításokat minimalizálni, például értékhatártól függő rendelések.



Méret, szín, tömeg és térfogat információs mező: fontos szerephez fog jutni a vonalkódos, polchelyes betárolásnál, mert ha ezek a mezők pontosan ki vannak töltve, akkor a termék kézbevétele nélkül el tudja helyezni a program a rendelkezésre álló szabad raktári polcokon.



A termék internet elérhetőségének megadásával azonnali weboldal elérés, ennek jelentőségét azt hiszem nem is kell részleteznem. Olyan kapukat nyit meg, ahol direkt kapcsolatot biztosít a forgalmazó raktár és a gyártó, fejlesztő között. Minden paraméter elérhető. Minimálisra csökkenti a termék csere lehetőségét.



Anyagösszetétel felvitelének lehetősége: a késztermékről ad több bővebb ismereteket. Így azonos funkciójú terméket több fajta összetevőből is gyárthatunk.



Cikkenként korlátlan hosszú általános termékleírás



Polcszám kezelés: a fejlesztés megvalósításának alapja, a 3. ábrán mutatom be az adatrögzítésének lehetőségét

15

3. ábra raktári részletező 

Korlátlan mennyiségű fájl csatolási lehetőség cikkenként, a maximális kiszolgálás miatt elengedhetetlen, hogy akár egy-egy termékről akár minden oldaláról fotót, műszaki rajzot, műszaki specifikációt és számtalan más kiegészítő információt tárolhassunk.

Az következő funkciókat az alábbi 4., 5. ábrákkal könnyen áttekinthetjük. 

Azonnali rendelési információk áttekintése villámgyors, a kor igényeinek megfelelő raktárgazdálkodást

tesz

lehetőséget,

gyakorlatilag

elhanyagolhatóvá

teszi

a

készlethiány miatti értékesítés elmaradást. 

Készletek figyelése raktárak szerint rendezve, több közvetett haszna is van, a menedzsment



Minimális és maximális készlet beállítható termékenként

4. ábra készlet információ

16

5. ábra előrendelések 

E-számlázási funkciók



Több szállítási cím rögzítése és felvitele bizonylatokra



Címek térképen való megjelenítése (google maps), nagyon hasznos funkció a kiszállítást szervező kollégáknak, mert a pontos túraterv jelentősen növeli a társaság működésének hatékonyságát.



A partner típusa lehet: vásárló, magánvevő, beszállító, költséghely, a vevőtörzs kezelésének precíz módja kinyitja azon lehetőségek tárházát, hogy a működéssel kapcsolatos hírlevelek, értesítések csak az érintettekhez jusson el.



Egyedi lábléc megadása ügyfelenként, kiváló alkalmazás, mert bizonyos partnerek kívánnak egyedi információt is feltüntetni a hozzájuk beérkezett bizonylatokra, hogy számukra egyszerűbb legyen beilleszteni a saját adminisztratív rendszerükbe.



Készletkezelés, adott módon lehet szelektálni az adott termékről szóló kiegészítő információkat. Egy ablakban láthatjuk, hogy ha van készlet melyik raktárunkban hol található, azok a mennyiségek foglaltak-e valaki részére, mennyi a minimál készlet stb.



Félkész szállítólevél készítés, kezelése. Ezen tulajdonság nélkülözhetetlen a több műszakos munkarendben vagy több telephelyen dolgozó cégeknél, hiszen minden munkatárs a specifikusan a hozzájuk rendelt termékekkel foglalkozhat vagy több kolléga is készítheti a bizonylatot, jelentősen lehet csökkenteni a felhasznált papír 17

mennyiségét. 

Gyártási számok felvitele és utólagos nyomtatása, elengedhetetlen funkció termelő vállalatoknál, mert az alapanyag raktárból kivételezett elemekből a gyártó soron összeállított termékeket egyedi azonosítóval tudjuk ellátni, amit a gyártmánylapra, a termékre és a különböző kísérő okmányokra tudunk elhelyezni.



Tárgymező megjelenítése szállítólevélen, igen nagy hasznát vehetjük a kiegészítő információk feltüntetésénél, hisz kevesebb papír felhasználásával tudjuk közölni a speciális utasításokat, információkat, amik a kiszállítással vagy az értékesítéssel van összefüggésben.



Szállítólevélen kiadott áruk számlázása tételbontásban vagy összevonással, remek funkció az egyedi megállapodások kielégítésére.



Boltok közötti mozgás átadás-átvétel, specifikus raktárak közti bizonylat számla tartalommal ellátva.



Raktári kivétel/selejtezés, ez a bizonylat a klasszikus értelembe vett raktári mozgás bizonylat.



Raktári bevétel, melynek főképernyőjén (lsd. 6. számú ábra) láthatjuk, milyen részleteket adhatunk meg a későbbi áru, termék kezeléséhez. Ezeket utólag rendszerezve lekérdezhetjük, melynek fontos szerepe lehet akár garanciális problémák kezelésénél, illetve különböző hatósági ellenőrzéseknél.

18

6. ábra raktári bevételezés 

Raktárak közötti tételmozgatás: fontos része a több raktárral dolgozó vállalatoknál, kizárólag a legfontosabb információkat tünteti fel, mint termék név, vonalkód, polc hely és mennyiség.



Félkész raktárközi bizonylatok: ezek jelentőségét már bemutattam a félkész szállítóleveleknél.



Leltárkészítés: leltárív nyomtatása, eltérések könyvelése



Negatív készlet engedélyezése a raktárakban és számlázáskor



Beszerzés

számla,

szállítólevél

alapján.

Szállítólevélről

bevételezett

áruk

nyilvántartása, végszámla hozzárendelése akár több szállítólevél összevonásával vagy tételek megbontásával Egyéb költségek megadásának lehetősége, mely a beszerzett tételek átlagárára súlyozódik Valutás beszerzés (import) 

Átvételi jegy nyomtatása: a sérült vagy bizonylat nélkül érkezett áru átvételének igazolására.



Beszerzési rendelések készítése: szállítási cím, előrendelés azonosító és korlátlan hosszú megjegyzés megadása, nagyon fontos szerepe van a konszolidációs raktárak üzemeltetésénél, a termék menedzser munkájához.



Beszerzési rendelések megbontása egyedi mennyiségekkel: egyszerűsíti a több lépcsős beszerzések adminisztrálását, például a több helyről beszerzett termékeknél.



Cikkek minimális készleten lekérdezése és beállítása: a készletgazdálkodás egyik 19

legfontosabb eleme, mert igen lerövidíti a reakció időt a szezonális termékek készleten tartásánál. 

Elektronikus számla készítése: napjaink nagy vívmánya a papír nélküli iroda alapja, amit már engedélyez a hatályos jogszabály is.



Fizetési módok: készpénz, átutalás, utánvét, hitel, barter, csekk, bankkártya



Szállítási módok feltüntetésének lehetőségei: a kiadó raktárosnak nem kell tudni fejből, hogy a feldolgozásra megkapott bizonylatot merre kell továbbítani, mert a vevőtörzs feltöltésénél már beállíthatjuk vagy az ügyfél maga beállíthatja milyen úton szeretné megkapni a terméket, futár, posta egyéb.



Számlázás bármely raktárból: nélkülözhetetlen funkció az ilyen széles tevékenységi körrel dolgozó vállalatnál, mivel a vizsgált társaság Felsőzsolcán és Budapesten is működtet irodát, ugyan azt az adatbázist használják, jelenleg körülbelül kettő percenként frissíti az információkat.



Vonalkód alapú értékesítés: a klaviatúra nélküli munkavégzés lehetőségét teremti meg.



Nyugtakísérő nyomtatása blokknyomtatóra: ott vehetjük nagy hasznát, ha nem egy helyen van a pénztáros és az árukiadó, párhuzamosan készülnek el ezen iratok, tehát egyszerre használhatja az adott bizonylat tartalmát a pénztáros és a raktáros is.



Vevői rendelések kezelései: olyan funkció, mint a vevői rendelés a beszállítói oldalon, ez az eladási oldalon adja meg azon lehetőségeket.



Össze-készítőlista nyomtatása: több irányba induló kiszállítás szervezésénél elengedhetetlen, mert a raktári dogozó a polcszámok ismeretében optimálisan szervezheti az összeszedés folyamatát, a minimálisra csökkentve a felesleges utakat a raktárban.



Raktárkészletek/leltárív: alternatívát kínál a talált készlet, vagy az eltérések rögzítésére.



Cikkek minimális készleten: lista alapján könnyedén kezelhetjük a rendelések összeállítását, fuvarköltségek minimalizálása mellet.



Cikk-mozgási napló: egy adott termék mozgását végig kísérhetjük utólag is, kontrolling szempontból.



Eladatlan cikkek: a raktározási költségek, optimális raktér kapacitás elérését szolgálja 20

ezen egyszerű kimutatás. 

Cikk fogyás lista: statisztikai szempontból, fontos információkat közöl, az esetleges jövőben megköttetendő áruforgalmi megállapodásokhoz.

21

Az információ- és az anyagáramlás folyamat Ezen menetet az alább található folyamatábrán mutatom be.

22

23

Az előbbiekben vázolt sematikus folyamatokat kifejteném, hogy néhány magyarázatot tudjak hozzáfűzni, az érthetőség kedvéért. A műszaki áru mozgásának folyamata:  Megkeresés több úton is elérhető a vizsgált vállalatnál, ennek okai sokrétűek lehetnek. Magyarázható a cég gazdasági paramétereivel, miszerint nem engedheti meg magának, hogy a kereskedelem bizonyos csatornáit kizárja. Nagy multi cégek vagy a piacon jelenlévő egyéb monopol-helyzetben lévő vállalkozás a méreteiből adódóan használnak csak egy- egy értékesítési csatornát.



◦

Telefonon

◦

e-mailben, online

◦

személyesen

Árajánlat készítés, egyedi igények szerint, ilyenkor igazán kihasználni a komparatív előnyét a társaság, személyre szabott gyors és rugalmas kiszolgálás érdekében.



Vevő megrendelés



Készlet ellenőrzése, ebben a lépésben rejlik a legnagyobb kockázat, itt javít majd a beüzemelésre kerülő információs rendszer, minimálisra csökkenti a készleten lévő, meg nem talált áruk számát.



Szükséges törzskészlet feltöltés, szorosan kapcsolódik az előző pontban leírtakhoz, hiszen a korszerű és legfőképp legolcsóbb raktározási rendszert használhatunk.



Logisztikai raktár készletkarbantartás, jelentősen csökkenti a kialakításra váró vonalkód- rendszer az adminisztratív folyamatokat.



Értékesítés, a kiválasztott munkatárasak betanításának ideje jelentősen csökken, nem szükséges részletes termék-ismeret.



Szállítólevél vagy számlakészítés, gyorsít a vonalkód-olvasó az adminisztratív folyamatokon



Kiszállítás, jelentősen leegyszerűsíti a raktári kiadást, ezzel időt lehet spórolni.



összesített (konszignációs lista alapján vagy „boltocskázott”)

24

A raktározási rendszer paraméterei A raktár meghatározása, méretezése, szabványok áttekintése. A raktárak kialakítása előtt, meg kell ismerkednünk különböző raktári alapfogalmakkal. Először is tisztáznunk kell a raktározás feladatát: Az anyagok és termékek biztonságos és megfelelő őrzése és tárolása, egészen azok felhasználásáig állaguk és fizikai jellemzőinek megóvása, és az anyagmozgató folyamatok zavartalan biztosítása. Akkor beszélünk raktárról, amikor egy különálló helyiségben, vagy akár egy teljesen egyedülálló épületben valósul meg a raktározás. Most, hogy tudjuk mit is jelent a raktár, az ehhez kapcsolódó fogalmakkal is ismerkedjünk meg: tárolási egység: az a mennyiség, amelyben a tárolás megvalósítható tároló hely: más funkciókkal is rendelkező helyiségekben valósul meg a tárolási tevékenység A raktározásnál különböző szempontokat kell figyelembe venni, egy-egy termék fotójával szemléltetni szeretném az „alakosság” (7. ábra), a tömeg és térfogat eltéréseket (8 ábra), különbözőségeket és jellemzőket

7. ábra alakosság, változatosság

25

8. ábra fordított arányos térfogat, tömeg



fizikai állapot (darabáru vagy ömlesztett) (9. ábra)

9. ábra ömlesztett, apró termékek

26



különböző sajátosságok (alak, méret, térfogat, stb)



elraktározandó mennyiségek (készlet, fajtaszám, cikkszám)



Tárolási módok jellemzői (kapacitás, FIFO-elv, LIFO-elv…)



Rendelkezésre álló helyek sajátosságai lehetnek:





◦

alapterület

◦

magasság

◦

tároló eszközök

◦

polcok

◦

tartályok

◦

függesztők

◦

raklapok

◦

egyebek

Raktárakat különböző módon csoportosíthatjuk: ◦

tárolt anyag formája (ömlesztett, darabáru)

◦

tárolási hely (szabad tér, fedett csarnok…)

◦

tárolóeszköz igény szerint (halmozott, állványos, anyagmozgató eszközös)

◦

tárolási mód: ▪

Statikus (az adott áru a tárolási helyen nem, vagy csak kis mértékben mozog)

▪

Dinamikus (az adott áru a tárolási helyén mozog)

Munkavédelmi előírások: ◦

Adott raktárnak többféle munkavédelmi előírásnak kell megfelelnie. Ezek célja, hogy a dolgozó egészségét, testi épségét megőrizhesse.

◦

A tároló helyet különböző balesetvédelmi berendezésekkel, kiegészítőkkel kell felszerelni, mely nem csak biztonságot nyújt, biztonságérzetet is ad az adott munkavállalóknak.

◦

Egy raktár kialakításánál az alábbiakra van szükség: 27

▪

ipari padozatra, megfelelő padlóburkolásra (csúszásgátló és talajjelölő szalagok, melyek mind a gépi, mind az emberi baleseteket megakadályozzák)



▪

padlójelölések

▪

raklapjelölések

▪

vészkijárat jelölések

Biztosítani kell a munkavállaló megfelelő munkavédelmi (szabványoknak megfelelő) védőruházatát: ◦

szemüveg

◦

kabát

◦

sisak

◦

cipő

◦

füldugó, stb.

A raktározásnál a munkavédelmi előírások pontosan meghatározzák milyen körülmények és milyen módon lehet munkát végezni. „A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás során felnőtt nők legfeljebb 20 kg, felnőtt férfiak legfeljebb 50 kg terhet emelhetnek fel és vihetnek legfeljebb 50 méter távolságra sík terepen. A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kg-ig sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók, Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kg-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kézi szerszámán kívül más terhet, A 200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni, fokozott felügyelet mellett.” [9] A Work Shop Online Kft a raktározási funkciókat mobilépületben fogja megoldani, ezért ott külön, egyéb speciális előírásoknak is meg kell felelni. Ilyen speciális szempont a statikus elektromosság elleni védelem. Ez abból áll, hogy a helyiségben található valamennyi fémből készült tárgyat egy potenciálra kell hozni. Az ide vonatkozó tűzvédelmi előírások rendelkeznek ezekről. 28

Az alkalmazott raktárban az alábbi elemeket találhatjuk, azok terhelhetőségi adataival. A raktár tervezésénél és méretezésénél ezen fontos tulajdonságokat mindenképp figyelembe kell venni. Ezen ismeretek alapján tudjuk megépíteni a kor követelményeinek megfelelő polcrendszert. 

„Teherviselő szerkezeti elemek: ◦fő teherviselő szerkezeti elemek: ◦oszlopok ◦állványlétrák, stb.

Az előbbi összetevők bármelyikének tönkremenetele az állvány összeomlását okozhatja 

Közvetlen teherviselő szerkezeti elemek: ◦

hossztartók

◦

kereszttartók

◦

konzolok

◦

polcok, stb ( amelyek a rakomány terhét közvetlenül viselik)



Merevítő szerkezeti elemek



Terhet nem viselő szerkezeti elemek:



◦

védőkorlátok

◦

fedőlemezek, stb (üzemszerű terhelés nem veszi igénybe)

Csatlakozó szerkezeti elemek (az állványkiszolgálással kapcsolatos erőhatást átadó csatlakozó szerkezetek) ◦

a vezetősínek

◦

járdák,

◦

pódiumok

◦

lépcsők.

29



Összekötő elemek (az állvány teherhordó vázszerkezetét, illetve szerkezeti elemeit összefogó gépelemek), kötőelemek



◦

csavarok

◦

menetes szárak,

◦

hevederek, pántok

Kapcsolóelemek: ◦

horgok

◦

kapcsok

Számításba vehető terhelések, melyek pontos meghatározása előfeltétele, hogy az ide vonatkozó, munkavédelmi előírásokat betarthassuk. Ezen értékek meghatározása nem csak munkavédelmi szempontból fontos, hanem érték megóvás miatt is lényeges paraméter. A méretezésnél az állványokat a teherbírás, merevség, helyzeti állékonyság határállapotokra kell méretezni. A teherbírás meghatározásakor figyelembe kell vennünk a MSZ 15024 előírásait, illetve

a

vékonyfalú

acélszelvényekre

vonatkozó

specifikációt

is.

A

merevség

meghatározásánál a fő teherviselő elem rugalmas kihajlása, a teljes hossz legfeljebb 1/100-a, a közvetlen teherviselő elem legnagyobb rugalmas lehajlása kétoldali alátámasztás esetén a támaszköz legfeljebb 1/200-a, konzolos kialakításnál a konzolhossz legfeljebb 1/150-ed része. Az állvány egészének vagy egyes elemeinek teherbírását és/vagy merevségét számítás helyett próbaterheléssel is meg lehet határozni. A méretezési adatok kiszámításakor az (a Work Shop Online Kft esetében) alábbi fogalmakkal kell tisztában lenni. 

Állandó teher: az állványok, valamint az állványokkal erőtanilag szerves egységet képező kiegészítő berendezések saját tömegéből származó gravitációs erő.



Esetleges terhek: a rakomány tömegéből származó erő. A rakományt a vizsgált hatás szempontjából a legkedvezőtlenebb elhelyezésben kell számításba venni!



Az állványfolyosón, a járdán, a pódiumon közlekedő targonca kerékterheléséből származó erő.



Lépcsők terheléséből származó erő. Oly módon kell számításba venni, mintha minden hatodik lépcsőfokon 2000N nagyságú erő hatna megoszlóan.



Szerkezeti anyag. Az acél a szerkezet legalacsonyabb környezeti hőmérsékletén se 30

kerüljön ridegtörési határállapotba. Az anyagjellemzőket az MSZ 15024 szerint kell figyelembe venni. 

Méretezési

erőhatások

(nem

felrakó

gépes

raktári

állványszerkezeteknél)

MSZ 13263 szerint: saját tömeg kiegészítő berendezésekkel. 

Mértékadó terhelési tényezők:



hasznos teher a legkedvezőtlenebb elhelyezkedésben



mozgó

teher

a

vizsgált

szerkezeti

részen

legkedvezőtlenebb

helyzetben

x1,2(dinamikus tényező) 

vízszintes erők a hasznos teherből +2% (az állványlétrák síkjában és arra merőlegesen is)



vízszintes erők a rakomány be, illetve kihelyezésekor ami a mozgatott rakomány súlyerejének 15%-a



véletlenszerű ütközés egy rakomány súlyerejének 15%-a de legalább 1000N erőhatás a legkedvezőtlenebb helyen felvéve.



2

Pódium, járdák, lépcsők terhelése. Általános esetben 2000N/m járószint terhelés a járda középvonalon felvett 1000N/m vonalterhelésből számított vagy 1000N koncentrált erő közül a kedvezőtlenebb érték. Amennyiben a pódiumra rakomány is kerülhet

pl.

feladóhelyen,

akkor

a

rakomány

súlyerejét

de

legalább

2

5000N/m terhelésből származó erőt figyelembe kell venni. 

Szabadban felállított raktári állványoknál a meteorológiai hatásokat az MSZ 15020 és MSZ 15021 szerint kell számítani.



Minimális szelvényméretek:



nyitott szelvények falvastagsága: 2mm,



zárt szelvények falvastagsága:1,5mm.



Utak, távolságok



A raktári technológia meghatározása előtt a tervező egyeztessen a beruházóval, hívja fel a figyelmet a hatóságokkal való együttműködésre, jegyzőkönyvben rögzítsék a hatósági tűzvédelmi és munkavédelmi elvárásokat. 31



Kiinduló adatok: ◦

A raktárban éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott éghető anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani;

◦

az építményhez a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres felvonulásához bejáratot kell biztosítani.; a 40 méternél nem szélesebb helyiségben hossz irányban 2,4m széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles kereszt irányú utat, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles utat, állványos raktározás esetén a technológia szerinti utat,

◦

a létesítmény közlekedési és vízszerzési helyekre vezető útjait, a helyiségben a villamos berendezés kapcsolóját, tűzvédelmi berendezéshez vezető utat, kiürítési utakat, leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.



Raktár-technológiai útszélességek: ◦

állványok közötti egyirányú gyalogos közlekedésnél kis tárgy szállításánál 400mm-ig, 0,8m-t, két irányúnál 1,3m-t

◦

gyalogos közlekedésnél 700 mm-nél nem szélesebb kézikocsi használatával egyirányú közlekedésnél 1,3m-t, két irányúnál 2,2m-t ” [2]

Az előzőekben leírt általános jellemzők alapján vázolom a vizsgált társaságnál a meglévő raktárakat, tevékenységük szerint. „Az összeépített konténerépület előnyei a hagyományos épületekkel szemben a gyors kivitelezhetőség és az előnyös ár. A konténergyártás technológiája alkalmas építmények létrehozására is. A hétvégi háztól, a modulrendszer adta lehetőségek igénybevételével iskola, vagy akár többemeletes ház, vagy más nagyméretű építmény is kialakítható belőle. A standard irodakonténerek tetszőlegesen egymás mellé és egymásra helyezhetőek. Az oldalfalak kihagyásával a belső tér a többszörösére növelhető. A konténerek esztétikus külső és belső kialakításának, műszaki felszereltségének köszönhetően különböző rendeltetésű épületek hozhatók létre, pl. lakó- és irodahelyiségek, tárgyalók, bemutatótermek, iskolák, raktárak, elárusítóhelyek. A konténerek színre festése, belső elrendezése, nyílászárók elhelyezése a megrendelő igénye szerint alakítható ki. A kellemes környezet kialakítása érdekében klímaberendezéssel, redőnnyel, fűtőtesttel szerelhetők fel. A fürdőkonténerek a lakó és irodahelyiségek kiegészítőiként vagy a telephely ideiglenes felszereléseként különálló egységekként is állhatnak.” [3] 32



Büfé-tevékenység



Kölcsönzői tevékenység Maga a büféépület és a kölcsönző épülete is egy-egy szabványos hajókonténer.

További előnye, hogy rendkívül könnyen szállítható, továbbá mint mozgóépületnek, nem kell olyan szigorú törvényi előírásoknak megfelelnie, mintha állandóan épületben szolgálná ki a vendégeket. A kiszolgálóhely, egyben raktár is. Itt nagyon sok mindenre kell figyelni, hisz emberi élelmezésről van szó, a lehető legszigorúbb szabályoknak kell megfelelnie az üzletnek. A nyersanyag átvételéről és a tárolás pontos előírásairól, már korábban szót ejtettem, de további fontos dolog, hogy a tisztítószereknek is külön tároló részt kell biztosítani az üzletben, semmilyen kemikália nem érintkezhet az élelmiszerrel. A 3.-as részben ismertetett InCash számlázó rendszer itt óriási segítséget nyújt, hisz nem csak az áru beérkezésének időpontját, annak a szavatossági idejét is rögzíteni lehet. Fontos logisztikai elv, hogy mivel itt romlandó áruról van szó, az általános raktározási elvek (Fifo, Lifo…) nem érvényesülnek, leghamarabb annak az árunak kell kimennie az üzletből, amelynek szavatossági ideje leghamarabb közeledik. Itt a raktározás szerepe nem olyan nagy, mint az egyéb üzletágakban, hisz megfelelő mennyiségű hűtőre, és tároló rekeszre van szükség. Az áru minden nap frissen érkezik, így *

csak rövid ideig van szerepe az RST műveleteknek. 

Autóalkatrész és felszerelés tevékenység:



Ezeket az árukat is alapvetően négy csoportra lehet osztani: ◦

nehéz, alakos termékek (kipufogók, lendkerekek, lengőkarok…)

◦

nagyméretű és térfogatú, ellenben kis súlyú termékek (ilyenek a karosszéria elemek)

◦

kisméretű, de nehéz termékek (fék és hajtáslánc termékek)

◦

kisméretű, akár egészen apró termékek (bolhák, patentok. izzók…).

Egy teljesen különálló csoportba lehet sorolni a folyadékokat, és egyéb kiegészítő termékeket. Jól tudjuk, hogy sokféle likvid anyagra van szükség egy autóban elég ha csak a *

Rakodás, Szállítás, Tárolás

33

motor- és kenőolajokra, hűtőfolyadékra, ablakmosó szerekre gondolunk. Ezeket is megfelelő körülmények közt kell tárolni, külön figyelni a megfelelő hőmérsékletre, páratartalomra, és az idevágó biztonsági előírásokra. Egyéb termékeket és kiegészítőket is árusítanak az üzletben: ilyenek a különböző illatosító szerek, tisztító szerek, üléshuzatok, dísztárcsák… Ezek forgási sebessége elég lassú, így ezek tárolása a bolti polcon megoldható, esetleges azonnali pótlásuk könnyen megoldható egy partnercégtől való rendelés által. A feljebb említett termékek tárolása bonyolult művelet. A termékeket általában lehet egy raktárban elhelyezni, különösebb megkötések nélkül, ezek közül csak a tűz- és környezetre veszélyes anyagok kivételek (akkumulátorok, olajok…). Célszerű az azonos méretű és alakú termékeket egymáshoz közel elhelyezni, hogy minden ilyen terméket könnyedén ki lehessen komissiózni. Ennek ésszerűsítése végett kerül kialakításra a raktári polcegységek betűvel, és számmal való ellátása. Az üzlet, ahol az egész folyamatot szervezik, egybe van építve az irodával, ahol a nagy forgási sebességű árukat tárolják, szabványos elemes polcokból (amelyeket szintén elláttak betű és szám jelöléssel) alakították ki az állványos statikus tárolási rendszert.

A raktározás gazdasági jelentősége A vállalat gazdasági működésének az alapvető meghatározója a raktározás. Az egész árukészlet ellátói rendszert nagyban támogatja, hisz ennek segítségével valósulnak meg a logisztika alapelvei: megfelelő időben, a megfelelő helyre, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő költséggel jusson a rendeltetési céljához. A raktárakban felhalmozott késztermékek –bár nehéz számszerűsíteni- nagy hatással vannak a vállalat költségvetésére. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az elfekvő raktárkészlet veszteséget termel, hisz fölösleges volt a cég beruházása, olyan terméket vásárolt, amit nehéz értékesíteni. Ez a büfétevékenység esetében különösen fontos, hiszen a megrendelt élelmiszereket (egyiket tovább, másikat rövidebb távon) csak meghatározott ideig lehet tárolni. A pontos készlet növeli a versenyképességet, csökkenti a selejtek számát. Ezért is fontos, hogy kiépüljön a vonalkóddal ellátott állványrendszer. [3]

34

Alapvetően kétfajta beszerzési módszerben gondolkodhat a vállalat: a szezonális áruk (fagyálló folyadék, nyári ablakmosó folyadék, téli gumi…) csak az adott évszaknak megfelelően vannak nagy készlettel feltöltve a raktárban. Ez egy viszonylag szűk termékskála, ezek a termékek csak meghatározott ideig foglalnak a raktárban helyet.  A másik módszernél a teljes raktárkészlet fel van töltve az állandóan árusított termékekkel. Ezeket az év minden napján forgalmazzák, a kereslet rájuk állandónak tekinthető. Ilyenek az akkumulátorok, tengelyek, szűrők, olajok… Ezek tárolása nem jár extra költséggel, beszerzési oldalról megvizsgálva pedig olcsóbb is, hisz a nagyobb rendelési mennyiségek alacsonyabb szállítási költséget eredményeznek. A vállalat úgynevezett konszolidációs pontként szolgál az ellátási láncban. Mivel itt több a beszállító, a megrendelőknek úgymond elosztási pontként szolgál ez a raktáregység. [6.] Autóalkatrészek, felszerelések raktára: a kialakítás itt is konténerekre épül. Ennek legfőbb előnye, hogy könnyen telepíthető, bővíthető, szervezhető és költséghatékony. Jelen esetben több konténerre is szükségünk lesz, hisz a továbbiakban részletesen bemutatom, hogy milyen szerteágazó szaktudásra van szükség egy autóipari szakbolt telepítéséhez, működtetéséhez. Óriási szervezettségre, és takarékos helykihasználásra van szükségünk hiszen extra magas a tételszám ennél az ipari ágazatnál. Gondoljunk csak bele: egy darab autó, több mint 15.000 alkatrészből áll. Ezeknek az elemeknek mind az alakja, mind a mérete mind tömege nagyon eltérő. Mindenki fel tud sorolni egy ültő helyében legalább 20 autómárkát: a világon ma több mint 100 működő autógyár van, és legalább ugyanennyi, amelyik már bezárta kapuit. Ezen üzemek további típusokat dobnak piacra, és az adott típusokon belül is vannak különböző altípusok: minden egyes autónak megvan a maga különlegessége, hisz egy akármelyik alkatrészt nem lehet bármelyik autóba beszerelni. A fenti egyszerű gondolatmenetből is jól látható, hogy egy kis alkatrész kereskedésben is több százezres nagyságrendű raktárra lehet szükség, hogy a vevők igényeit kellőképpen ki tudják elégíteni. Ehhez óriási szervezettségre és szaktudásra van szükség, hisz a túl nagy raktárkészlet veszteségforrás, de a raktározás gazdasági jelentőségéről már részletesen beszámoltam.

35

Készletfogalmak 

„Biztonsági készlet (törzskészlet): olyan készletmennyiség, ami alá a készletszint tartósan nem süllyedhet. A készletfelhasználás előre nem látható megnövekedésének fedezéséhez használható fel, vagy pl. szállítói késedelmek esetén. Az utánpótlási késedelem tapasztalataik, a napi felhasználás alapján, vagy becslés útján állapítható meg.



Folyókészlet: két utánpótlási idő között biztosítja az anyagellátást. Nagyságát az utánpótlási idő és a napi készletfelhasználás határozza meg.



Folyókészlet = utánpótlási idő x napi felhasználás



Átlagkészlet: a vállalatnál adott készletből átlagosan ennyi található, ha nem következik be utánpótlási késedelem, és a felhasználás egyenletes.



Átlagkészlet = (biztonsági készlet + folyó készlet) / 2



Maximális készlet: a készlet e szint fölé tartósan nem emelkedhet.



Maximális készlet = törzskészlet + folyókészlet



Jelzőkészlet: e szint elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról.



Jelzőkészlet = (utánpótlási idő x napi felhasználás) + törzskészlet” [5.]

36

4. A probléma definiálása

Általánosságban megjegyezhető, hogy jelenleg manuális, kézi alapú raktározási rendszer működik a kft-ben. Ez abból áll, hogy a beérkezett árukat papíron szignózzák, és a közös megegyezéssel megalkotott helyére berakják azt, majd kitárolásnál ugyanezen elv mentén végzik a munkafolyamatot. Ennek óriási hátránya, hogy nehezen nyomon követhető az áru valós helyzete, mennyisége, és annak tárolhatósági ideje. Egy esetleges új munkatárs felvétele (mely célja a vállalatnak, hisz egyik fő céljuk a terjeszkedés, melynek során új alkalmazottak felvételére kerül sor) után csak rendkívül nehézkes betanulási folyamat után lehetne a cég teljes értékű dolgozója: óriási helyismerettel kell rendelkeznie a nehezen megtalálható áruk között. Ezért is szerepel a Kft közvetlen terveiben a vonalkód leolvasó alapú rendszer kiépítése. Ez gyorsabbá, egyszerűbbé, és leginkább gazdaságosabbá tenné a raktár kialakítását, főleg ha esetleg további modern eszközöket (RFID, pick by light, pick by voice…) is társítanak ehhez a technológiához. Ehhez jön majd még a polcok megszámozása és betűrendbe történő felosztása, a könnyebb azonosíthatóság, és a kiépítendő rendszer használatósága érdekében. Ezáltal a beérkezett áru gyakorlatilag kap egy GPS-szerű koordinátát, melyen keresztül - számítógép segítségével- végig lehet követni az adott terméket az áruházba érkezéstől, egészen a vevői felhasználásig.

37

5. Komissiózásnál alkalmazott azonosítás-technikai rendszerek A Papír alapú komissiózás Ezen technikánál minden információt a termékhez tartozó papír hordoz. Ezen tudnivalók lehetnek: 

a vevő adatai (10. ábra)

10. ábra a vevőtörzs 

a termék különböző adatai



az igény keletkezésének időpontja



a termék azonosítója



a termék elhelyezkedése a raktárban.

Ennek előnyei közé tartozik, hogy az adott dolgozó ezt a papírlapot végig magánál tartja, így a kiszedés közben esetlegesen felmerülő bizonytalanságokat azonnal korrigálni tudja (pl.: AUDI vagy Suzuki féktárcsa kell-e a megrendelőnek, esetleg ha rendszeres vevőről van, különleges igényeit már ismerhetjük, ennek szellemében kiválasztva az adott árut,...). Ez a legolcsóbb technológia a raktárban, hiszen csak papírra és nyomtatóra van szükség. Ezek meghibásodása, -szerviz a közelben-, működési feltételeinek pótlása szinte mindenhol elérhetőek. Egyszerű ezeket kezelni, hisz csak írni és olvasni kell tudni, illetve a nyomtató kezeléséhez maximum alapszintű számítástechnikai ismeretekre van szükség. A lapot az adott raktár különlegességeinek megfelelően lehet kialakítani, így segítve a dolgozót a 38

helyismeretben. Hátránya a sok pontatlanság (nem megfelelő áruból a nem megfelelő mennyiség,…), rendkívül sok időt vesz igénybe és nehézséget okoz egy új munkatárs betanítása. Ez a legkevésbé hatékony komissiózási technika, hisz itt a papírlapnak többször is át kell mennie az adminisztráción (amikor megjelenik a feladat, megtörténik a kiszedés, visszakerül az adminisztrációra), alacsony teljesítményű, sok időt vesz igénybe a feladat átvétele, a sorok közötti mozgás. A termék nyomon követése nehéz, nagy hibalehetőség rejtőzik a figyelmetlenségben. A raktárkészlet nagyságának figyelése nehéz probléma ennél az elvnél. Ez a technika főleg az alacsony költségvetéssel dolgozó kisvállalkozásoknak lehet megoldás.

Vonalkódos komissiózás A vonalkód a különböző berendezések által leolvasható kód. Változó szélességű sötét és világos vonalak sorozata, ezek tartalmazzák a kellő információt a rendszerről: az adott áru hol helyezkedik el a raktárban, milyen áruról van szó, mekkora mennyiségben, és még nagyon sok információ. Főleg kereskedelmi felhasználásban van jelen, de adott esetben automatizált rendszerek is működhetnek ezzel. Speciális felhasználási területei is nagyon széles palettát mutatnak, a munkaidő nyilvántartó rendszerektől kezdve a könyvtárakon át, a különböző belépőjegyek nyomtatásáig. Könnyedén előállíthatóak, és visszaellenőrizhetőek a technológia által felhasznált adatok. Ez különböző hardver és szoftver elemeket tartalmaz, részletes kifejtését lásd az 6-os pontban.

39

RF- Rádiófrekvenciás komissiózási rendszer Valamelyest hasonló a papír alapú komissiózáshoz, viszont itt az adott információ egy kis kijelzőn jelenik meg. Ezen technológiák alkalmazásának folyamata megegyezik a papíralapúnál ismertetettel, így jelentős időnyereséget nem lehet vele elérni. A kézi terminálok legtöbbször áruazonosító rendszerhez (pl. vonalkód) illeszkedő olvasófejjel vannak ellátva, így az automatikus áruazonosítás is megvalósítható. 

Előnyei közé sorolható: ◦

közvetlen kontaktus nélkül kapcsolatot teremt áru és a pult között

◦

egyszerre több termék azonosítására is lehetőség van, a termékek rendszerbe vételéhez

◦

helytakarékosság, nincs szükség sok helyre, hisz a számítógép memóriájában hardverhez kötött mennyiség tárolható (ami milliós nagyságrendű)

◦

biztonsági és termékvédelmi funkciókat is elláthat

◦

extrém környezeti körülmények között is képes működni.

◦

a termék teljes mértékig nyomon követhető egészen a bevételezéstől, a tárolási folyamaton át, a kiszállítás befejezéséig.



Hátránya: ◦

az ára, hisz a rendszer kiépítéséhez szakemberek kellenek, a technológiai (szoftver és hardver) követelményeket meg kell vásárolni. [10]

Fényvezérelt komissiózó rendszer A fényvezérelt komissiózó rendszer, vagy idegen nevén pick by light technology, a legmodernebb technikák közé, mely lehet manuális, de ugyanúgy be lehet állítani automatikus kitárolásra is. Itt egy fényvezérlő modul segíti a munkást, ami tartalmaz egy kijelzőt, ezen keresztül jelenik meg, hogy pontosabban mekkora mennyiségű terméket kiszedni az adott polcról. A rendeléshez tartozó adatok egy számítógépről töltődnek be, ezek sorrendjét a rendelések sorrendje határozza meg. a modulon találhatóak még növelő és csökkentő gombok, ezek a kitárolás során felmerülő problémákhoz nyújtanak segítséget. Ezt a technológiát nagy raktárak estén érdemes bevezetni (pl.: élelmiszer ellátó logisztikai központ), ahol nagyon nagy a kitárolni kívánt termékek mennyisége, és félesége, illetve a vállalat megfelelő tőkével rendelkezik a rendszer kiépítéséhez. 40

Ezeknél a munkahelyeknél, az adott területet különböző zónákra osztják, és ezekhez a zónákhoz rendelik hozzá a kiszolgáló személyzetet. Minden zónához tartozik egy úgynevezett zóna kontroller, aki eljuttatja a megfelelő adatokat a megfelelő polcterminálra, majd kitárolás után törli azokat, és a következő rendelési funkciókat továbbítja a megfelelő helyre. Ez a technológia biztosítja legrövidebb utat, a komissiózás során, hisz az egyenes vonalon történik, ezáltal rengeteg idő is megtakarítható. A rendszer kiépítéséhez szükség van raktár-irányítási rendszerre, és megfelelő támogatást biztosító szerverre, vállalati hálózatra, és online elérhetőségre. A rendszer legnagyobb hátránya árában rejtőzik, melyek részletezését korábban már kifejtettem. [11.]

11. ábra fényvezérelt komissiózás Hangvezérelt komissiózó rendszerek A hangalapú kiszedési-rendszer, vagy angolul pick by voice, egy olyan technológia, mely nélkülöz minden nyomógombra és írásra alapuló technikát: itt csak szóban folyik a kommunikáció, egy headset segítségével. Ez a headset egy mikrofonból és egy fejhallgatóból áll, a munkatárs ezen keresztül kapja meg a kitároláshoz szükséges adatokat, ezen keresztül beszél az adminisztrációval, és ezen át tud esetlegesen hibaüzeneteket küldeni az ellátási központ szerverére. Egy rövid példán keresztül szemléltetve: „Menj a 12-es sorba! A 8-as fakk, B polcáról 41

tárolj ki 3 terméket!”. Ha ez az üzenet elhangzott, a kezelő nyugtázhatja a kitárolást („Oké!”), ismétlésre kérheti a rendszert, vagy nem megfelelő utasítás esetén jelezheti ezt a gépnek („Nincs termék!”, „Hiba!”). Legnagyobb előnye, hogy szinte hiba nélkül dolgozik: a szedési feladatok során ez a technológia 99,99%-os pontosságú kitárolást tesz lehetővé. A kezelő mindkét keze szabad, így akár nehéz, alakos termékeket is könnyedén tud szállítani (nem kell figyelni, hogy hova rakja a papírlapot,…), tekintetét nem veszi el semmi az adott áruról, és a raktározás során elkövetett rendellenességeket azonnal tudja jelezni a központnak. Biztonságos, mert csak a rendszerbe betárolt kezelőszemélyzet alkalmazhatja, csak azok utasításaira reagál. Hátrányai közé sorolható, hogy egy új munkatárs felvételekor időbe telik, míg a gépre felmondja a saját hangján a kezelői parancsokat, és a gép megtanulja az ő hanglejtését. További hibája, hogy az előzőekben felsorolt az összes tárgyi és informatikai feltételnek eleget kell tennie, az áráról nem is beszélve. Ezt a technológiát leginkább mélyhűtött áruk kezelésénél lehet alkalmazni, ahol a kesztyű viselése nehézkessé tenné más komissiózási rendszer használatát, de megkönnyíti a munkát mindenféle raktárban, ahol nagyon nagy termékskálával dolgoznak (irodaszerek, élelmiszer,…) [12.]

11. ábra a headset

42

6. A kialakítandó rendszer hardver eszközeinek kiválasztása Ebben a fejezetben kívánom bemutatni a vállalat számára az általam legoptimálisabbnak vélt azonosítási rendszert, vagyis a vonalkódos raktározási technológiát. Ebben a fejezetben be fogom mutatni a különböző vonalkódfajtákat, azok azonosítási módját, nyomtathatóságát, felhasználásának jelentőségét.

6.1 Infrastrukturális lehetőségek feltárása A vonalkód az optikai azonosítási technikák közé tartozik. Napjainkban ez a legelterjedtebb technológia: ma már szinte minden kereskedelmi forgalom a vonalkódos technikát veszi igénybe. Míg pár évvel ezelőtt még találkozhattunk boltokban manuális ár bevitelű (a boltos kézzel pötyögte be a pénztárgépbe az árat) rendszerrel, ma már ez teljességgel elképzelhetetlen: vagy bevezették a vonalkódos technológiát, vagy egy erősebb versenytárs felvásárolta az áruházat, és ő vezette be azt. Napjainkban kulcskérdéssé vált az adatok megszerzésének, azonosításának és feldolgozásának technikája, ezért alakultak ki különböző azonosítási rendszerek (amiket már a z előzőekben részletesebben kifejtettem). A mai Magyarország legnépszerűbb komissiózási rendszere, hisz előállítása más technológiákhoz képest nagyon olcsó, nincs szükség közvetlen érintkezésre a leolvasásánál, nem úgy, mint a mágneses eljárások, egyéb költséges adathordozók használatánál. Kevésbé sérülékeny, és jóval biztonságosabb egyéb technikákhoz képest. Elterjedése nagyon széles körű: a könyvtáraktól kezdve, a raktárakon át, különböző rendezvények beléptetéséig mindenfelé ezt a technikai megoldást használják. Az információ mennyiségének növekedése, azok cseréjének gyorsulása miatt szükség volt egy új, minden igényt kielégítő technológiára. [7.] Történeti áttekintés: A vonalkódos azonosítás ősének nyugodtan tekinthetjük a Morse-jeleket, ahol az angol abc betűi és számai szerepelnek különböző hosszúságú egységekben. Az 1940-es években egy bizonyos E.J. Woodland az Amerikai Egyesült Államokban szabadalmaztatott egy kör alakú azonosítási technikát, ahol az egymás mellett található vastag és vékony vonalak, és az ezek közt található üres térrész hordozta az információt. Maga a vonalkód csak az 1960-as években vált viszonylag szélesebb körben elismertté, és csak a ’70-es években jelent meg a

43

kiskereskedelmi forgalomban lévő kód, az úgynevezett UPC (=Universal Product Code). 1970-ben az UPC kóddal párhuzamosan megjelent az ún. Plessey-kód: ezt a könyvtárakban használták könyvazonosításra. Az ipari környezet a „kettő az ötből” elvet vette át majd 1972ben ezen technika tapasztalatait kihasználva a „kettő az ötből átfedéses” típusú kódot. 1973ban az Egyesült Államokba megalakult az UPC (Unifor Code Products Council), és elfogadta a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó egységes vonalkód szabványt. Ekkor jelent meg az első lézeres fényforrást használó vonalkód leolvasó szerkezet, ami még kezdetben 60 kg-ot nyomott, ez még diszkrét logikát használt, és csak később váltották fel ezt a különböző szoftverek. Ez a tengeren túli fejlődés nem hagyta „hidegen” az európai piacokat sem, így megalakult az EAN (European Article Numbering Assotiation) az európai gyártmánykódot kidolgozó szervezet. Ez 1977-ben alapult 12 ország részvételével, brüsszeli székhellyel az UPC mintájára. Célkitűzése volt egy olyan egységes termékazonosítási rendszer, melyeket a termékeken elhelyezett azonosítási számmal, géppel olvasható technikán keresztül lehetővé teszi az adott termékek minden adatának tárolását és azok feldolgozhatóságát. Ma már nem csak fogyasztási cikkekre terjed ki hatásköre, hanem különböző nem lakossági fogyasztásra szánt termékekre kódolására is felhasználják. Az európai azonosító 13 számjegyből áll, de van lehetőség rövidebb, 8 számjegyű alkalmazásra is. Az első két vagy három számjegy mindig az országra utal, ahol ezt az EAN-t kiadták (Magyarországon ez az 599, Németországé a 40, 41, 42, 43). Az utolsó számjegy a számítógépes ellenőrzést szolgálja, viszont az összes többin pedig a cégek és termékeik osztoznak. A rendszert a brüsszeli székhelyű EAN fogja össze, a vonalkódhoz tartozó azonosítókért pedig az adott tagországban kell kérvényhez fordulni, ami hazánkban az ENA Magyarország. Nem volt osztatlan siker a rendszer elfogadtatása, hisz kezdetben a vevők úgy gondolták, hogy az árusítók a termék árát akarják ezzel eltitkolni, de sok szakszervezet például féltette a munkavállaló szemét a lézerfénytől. A széles körű elfogadottságot nagyban segítette a számítógépek elterjedése, de a felhasználás terén is rájöttek az eszköz forradalmasítja kiszolgálást, gyorsabb munkát tesz lehetővé. Ma már naponta átlagosan ötmilliárdszor olvassák be vonalkódokat, és nem csak különböző áruházakban, hanem postai csomag/levélküldésnél, bürokráciai ügyintézésnél, sőt, divatbemutatókon a modellre viszik fel a kódot, és az hordozza azt az információt, mikor melyik ruhadarabot kell viselnie.

44

Általános leírása a vonalkód előnyeinek, hátrányainak: 







Előnyök: ◦

egységes szabvány

◦

alacsony költség

◦

könnyű előállíthatóság

◦

nagy sebességű olvasás

◦

nagy távolságokról is pontosan olvas

◦

sokrétű alkalmazás.

Hátrányok: ◦

korlátozott információtartalom

◦

hamisítás

◦

nem dinamikus

Hatásai ◦

termelékenység növelése

◦

költségek csökkenés

◦

magas raktárkészlet csökkenés

◦

selejtmentes gyártás

◦

JIT technika érvényesülése

◦

a termelés bármilyen szállítási egységben jól nyomon követhető

◦

minőségi előírások betarthatósága

◦

logisztikai kapcsolat anyag- és termékfolyam közt.

A vonalkód alapú rendszer elemei: ◦

Az adathordozó: ▪

ez maga a vonalkóddal ellátott címke, ez hordozó minden információt az adott termékről, ez található meg a csomagoláson

45

◦

adatíró: ▪ez lehet a nyomtató, melynek segítségével az általunk kívánt információkat felvihetjük az adathordozóra



olvasó: ◦

ennek segítségével olvastathatjuk be a vonalkódról az általunk felvitt, vagy a partner által küldött adatokat a vonalkódon.



interfész elemek: ◦



ezek azok az apró műszaki megoldások, amik nélkül nem működhet a rendszerünk

Szoftverek: ◦

mint minden szoftver, ez is a hardver eszközök működését segítik, ezek az eszközkezelő és a kommunikációs perifériák működtetői



felhasználói-szoftverek és kapcsolódó rendszerek [7.]

A vonalkód alkalmazása a logisztikai raktárban Az áruelosztó raktár feladatait az alábbiakban sorolom fel, a könnyebb átláthatóság érdekében.: 

a beérkező áruk minőségi és mennyiségi ellenőrzése



betárolás a raktárba



kötegek szerinti kitárolás



vevőnkénti osztályozás az eladótér pultján



számla-, szállítólevél nyomtatása



árucsomagolás



kiszállítási körzetek szerinti osztályozás



előkészítés a szállításra (ERK képzés)

Az adott áruelosztó raktár a következő problémákat hordozza, ezen problémák nem cég specifikusak, hanem az kereskedelmi szektorra általában jellemzőek, ezeket kiküszöbölni nem lehetséges,

semmilyen

információ-technológiai

átalakítással.

46

rendszer

kiépítéssel

vagy

folyamat

A problémák felsorolásával a teljesség igénye nélkül mutatom be a jellemző kritikus pontokat. 

A beszállítók árui különböző időpontokban érkeznek (reggel, délben, délután)



a kiszállítási körzetek a vevők földrajzi elhelyezkedése szerint kerülnek kialakításra (nem ugyanaz a szállítmány megy egyszerre Ózdra, vagy éppen Mezőkövesdre),



a kötegelt komissiózó azokat az árukat tartalmazza, amelyek egyszerre kerülnek kiszállításra



egy kötegben csak bizonyos vevők és körzetek vannak jelen



a gépkocsi rakodóhelyek száma jóval kevesebb, mint a körzetek száma



a gépkocsi rakodási ideje jóval kisebb, mint a kötegeléshez felhasznált időegység,

47

Vonalkódok csoportosításának szempontjai: A vonalkód meghatározott szabvány szerint, világos és sötét mezők váltakozásán felépülő, optikailag érzékelhető kód. [6] Alapvető követelmény a barkódtól,

12. ábra az EAN vonalkód

hogy minél több információt tároljon minél kisebb helyen, illetve nagy biztonsággal lássa el feladatát.

Ellenőrző

VL

EAN-13 ellenőrzőszám nélküli

szám

szám Ország kód

x

x

x

x

Vállalat kód x

x

x

Termék kód

x

x

x

x

x

x

4

0

1

2

3

x

példa 1

5

9

9

0

Magyarország

1

2

3

olajszűrő

WSO

1. táblázat az EAN-13 kód felépítése

Az alábbi elvek szerint lehet a csoportosítást elvégezni: 

változó vagy rögzített hosszúság (páros/páratlan)



folyamatos vagy diszkrét 48

1



numerikus vagy alfanumerikus karakterkészlet



két- vagy többféle vonalszélesség



egy vagy több jelkészletet alkalmazó



önellenőrző vagy nem önellenőrző



sűrűség (kis, közepes, nagy, igen nagy)



szabadalommal védett, vagy szabadon felhasználható

Vonalkódok típusai: A mindennapokban mi is rengeteg különböző fajta vonalkóddal találkozhatunk. Az üzletekben, raktárakban másfajta bárkódot használnak, megint mást a postán, csomagküldő szolgálatnál, de a modern okos telefonos mátrix vonalkód beolvasókat mi magunk is használhatjuk

készülékünk segítségével. Az

alábbiakban

ezen formák bemutatása

következzen. 

Egy-dimenziós kódok: ◦

UPC/EAN kódok (UPC-A, UPC-E, EAN-8, EAN-13,…)

vonalkódtípus, és termékazonosító egyben. Megválasztása nem lehet önkéntes, meg kell felelnie a telepítő cég előírásainak. Fix hosszúságú számok kódolására (8 vagy 13 számjegyű, mely külön igény esetén bővíthető 2 vagy 5 számjeggyel bővíthető), elejét, végét, közepét speciális vonalak jelzik, így a kód olvasását könnyebbé teszi. ◦



Főbb jellemzői: ▪

a numerikus karakterkészlet

▪

rögzített hosszúság

▪

különleges kivitel speciális alkalmazásokra.

„Átfedéses kettő az ötből kód”:

egyszerű felépítésű, tömör numerikus kódtípus. Hossza szabadon választható, de csak páros számokat tartalmazhat. Öt modulból áll, kettő széles, három keskeny, ezek csak fehér vagy fekete vonalak alkothatják. Ez a kód önellenőrző. Csak számjegyek kódolására alkalmas, viszont bármilyen nyomtatóval előállítható.

49





Főbb jellemzői: ◦

nagy jelsűrűség, numerikus karakterkészlet

◦

folyamatos

◦

fix hosszúság, bizonyos célokra szabványosított.

Codebar code:

A kód folyamatos, minden karakter négy vonalból és négy szóközből áll, ezek szélessége határozza meg a kódolt jelet. 

kód39 kód

13. ábra a Kód39 első alfanumerikus jelek kódolására alkalmazható kód. Ez a család a „kettő az ötből” család továbbfejlesztése, melyet széles körben használnak kórházakban, minisztériumokban. 



Főbb jellemzői: ◦

a változó hosszúság

◦

alfanumerikusság

◦

diszkrét

◦

önellenőrző

◦

kis információsűrűség.

Code93 és Code128,

50



Kétdimenziós kódok: ◦

Mátrixkódok:

◦ ▪

14. ábra a mátrixkód

A mátrix kód:

ezek kevésbé emlékeztetnek a hagyományos vonalkódokhoz, a kódképek világos és sötét cellákból építkeznek, ezek mátrix-szerű halmazban helyezkednek el. Akkor előnyös, amikor nagy távolságban, gyorsan mozgó objektumokat kell azonosítani. Másik előnye, hogy nagyon kis helyen, nagyon sok információt lehet tárolni vele. Különböző típusai:

▪



Maxicode



Datacode



DataMatrix



QR

Halmozott kódok:

a hagyományos vonalkódokhoz hasonlóan itt is vonalak és köztük lévő rész szélessége a meghatározó, annyi a különbség, hogy több vékony szeletre hasított vonalkód kerül egymás tetejére. Minimális mérete megegyezik az egydimenziós kódokéval, az olvasás iránya kötött. Ezek legismertebb típusai [7.] ▪

Code 49

▪

Code 16k

▪

Codablock

▪

PDF417

51

6.2 A vonalkódos azonosítás hardver eszközeinek kiválasztása Olvasó: Mint minden más technológiánál, itt is különböző lehetőségek közül lehet választani. Az alábbi főbb olvasási technológiákat különböztetjük meg: fényceruza, CCD olvasók, lézerolvasók, stb. Az olvasás folyamatában az első lépés, hogy a párhuzamos vonalakat merőleges irányban a lézerfény „letapogassa'. Nem feltétel, hogy pontosan merőleges legyen a leolvasás, de mindenféleképpen találkoznia kell minden vonallal. A megvilágítás egy fókuszált LED vagy félvezető lézer alapú fényforrással történik. A fekete vonalak kevesebb fényt vernek vissza az olvasóba mint a fehérek, ez az alapja az olvasásnak. Ezt a visszaverődő fényt egy detektorra vezetjük, ahol megjelenik a kód mása egy apró elektronikus jel formájában, ezt felerősítjük, majd dekódoljuk. A modulméretnek és a letapogatást végző fényforrásnak közel azonos méretűnek kell lennie. A túl nagy lézer kisméretű kódnál lehetetlenné teszi a leolvasást, a túl kisméretűnél, pedig a kódra kerülő esetleges szennyezések okozhatnak problémát. A vonalkód olvasóknál gyárilag megadják a kódméretet, ez a garantáltan olvasható vonalkód mérete. A másik fontos paraméter az olvasási tartomány (DOF), ez azt mutatja meg, hogy milyen távolságig lehetséges az olvasás. A visszaverődött fény rákerül a dekóderre, amelyet különböző informatikai algoritmusok alapján elvégzi az adott felület információfeldolgozását. Ez minden gyártónál teljesen egyedi. Ezeken felül vannak különböző többletszolgáltatások is, amiket a megrendelő egyedi kívánalmai alapján állítanak össze. Ilyen lehet például egy hangjelzés a gépből, ha hibás kóddal találkozik, vagy manuális számsor bevitel a központi rendszerre. Ahhoz, hogy bizonyos különböző folyamatokat végre tudjunk hajtani, más-más interfész elemekre is szükség van. Ezek azért fontosak, mert a bevitt kódot a feldolgozás után „látható” formában továbbítani kell a felhasználónak. A legismertebb input technológia az egyszerű számítógépes billentyűzet, de ma már találkozhatunk modern USB vagy Bluetooth szabvány szerinti csatlakozással is. [7.] Fajtái 

A fényceruza: Az olvasók egyik közismert fajtája, népszerűségét annak köszönheti, hogy kis méretű,

olcsó és hordozható. Napjainkban kezd egyre inkább kiszorulni a használatból. Az alkalmazása során lehetőség az olvasó hegyét a kódra merőlegesen kell végighúzni. Az olvasófejet egy íróeszközhöz hasonlóan alakítják ki úgy, hogy annak használata egyszerű és gyors legyen. A fényforrás itt látható lézer vagy LED, és üvegszál segítségével valósítják meg a fókuszálást. 52

Ahogy a leolvasást végző munkatárs végig húzza, a visszavert fény egy lencserendszeren keresztül egy fotódetektorra kerül. A dekóder a visszavert fény arányában hoz létre egy kimeneti áramot, és erősítés majd kondicionálás után kerül a bementi egységre. Ez a technika egy átlagos méretű vonalkódtól csak jóval kisebb vonalkódok olvasására képes. Legfőbb hátránya, hogy sokszor nem sikeres az első olvasás, megfelelő gyakorlat kell kezelésének elsajátításához.

15. ábra a vonalkód olvasó 

CCD olvasó: Ez a legelterjedtebb olvasófajta. Ilyenekkel találkozhatunk a mindennapokban is. A

megvilágítás piros színű LED-sorral történik, de arculattervezési okokból lehetőség van más színválasztásra is. A fényforrások számát 5 és 10 közé tehetjük, mindenfajta fókuszálás nélkül küldi el a rendszernek az adott információkat. A megvilágított kép egy lencserendszeren keresztül halad át és az fényérzékelő detektorokból álló cellasorra vetül (CCD). Egy ilyen rész felbontása különböző felbontású lehet. A félvezető alapú detektorokon különböző erősségű töltések halmozódnak fel, ez arányos a visszavert fény erősségével. Az így keletkezett képet másodpercenként több százszor kiolvasva kapjuk meg az adott kód mását. Közepes az árfekvése és egyszerű a használata. Nagy megbízhatósággal dolgozik, ezért olyan széles körben elterjedt. A mechanikai igénybevétel csökkentése végett, az olvasófejet gumipánttal veszik körbe, ezzel csökkentve a gyors amortizációt. A legtöbb ilyen szerkezetet egy nyomógombbal is felszerelik, ez olvasás elindítását hivatott megkezdeni. Túlnyomó többségük kézi kivitelű, de létezik fixtelepítésű is.

53



Lézerolvasók: A leggyorsabb olvasási sebességgel rendelkezik a felsoroltak közt, ezért is ennek a

legmagasabb az ára. Nagyon alacsony fényforrással dolgozik, ez az emberi szem számára szinte láthatatlan. A lézer nagyon kis térrészre koncentrálva halad, és ez teszi lehetővé azt, hogy nagy távolságokról is képes vonalkód beolvasására. Itt a kilépő fény fókuszálása történik, nem pedig a visszavertté. A félvezetőből kilépő keskeny nyaláb egy forgó vagy rezgő tükörrendszerre kerül, ez a keskeny nyaláb a kódról visszaverődik a tér minden irányában. Az olvasóban levő szűrő képes ezeket a visszavert jeleket feldolgozni. Felépítésben leggyakoribbak az egy vonalban pásztázó szkennerek, de vannak raszteres olvasók is, amelyek párhuzamos sugárral működnek. A kibocsátott fény nagy fényenergia kis térrészbe történő koncentrálása, ami veszélyes lehet az emberi szemre, így különböző előírásokat kell betartani a használat során. A kimenő teljesítmény alapján ezeket a lézereket különböző osztályokba sorolják. Esetünkben a kézi lézeres olvasó jelenthetne megoldást, de ezeket a fajtákat alkalmazzák széles körben az iparban is. Nagy felbontásban tud olvasni, és akár üveg vagy fólia mögül is képes az információátvitelre. [7] 

Egyéb technológiák a teljesség igénye nélkül: ◦

képolvasók,

◦

résolvasók,

◦

vonalkódos adatgyűjtők…

A vonalkód nyomtathatóságának a vizsgálata: A rendszer és a technológia mit sem ér, ha ezeket az információkat nem tudjuk megjeleníteni és használni. Ma már a legtöbb otthoni használatban levő nyomtató is képes különböző vonalkódok nyomtatására. Elég ha csak a repülőjegy vásárlásra, vagy bármilyen belépő megvételére gondolunk: általában megkapjuk e-mailben az adott információt, amit ki kell nyomtatni, azzal a lappal mehetünk is igénybe venni az általunk kívánt szolgáltatást. A modern korban már használnak fémbe vagy kerámiába mart, kidomborított vagy egyszerűen csak kiöntött kódokat. A mai világban már nem csak a fent kifejtett általános felhasználású nyomtatók használatára van lehetőség, hanem speciálisan erre a célra kifejlesztett szerkezeteket is vásárolhatunk, de ugyanúgy igénybe vehetünk nyomdai szolgáltatást is. Ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelő megoldást és szerkezetet, a rendszer komplex működését kell átlátnunk. Itt különböző kérdéseket tehetünk fel magunknak, ezek az alábbiak lehetnek:

54



milyen adatot,



mekkora méretben,



milyen anyagra,



milyen rendszerben,



mekkora sebességgel,



milyen körülmények között



milyen időtartamra,



milyen cseregyakorisággal nyomtatunk?

Amikor ezen kérdésekre sikerült választ adni, akkor az alábbi megoldások közül lehet választani. 

Nyomdai úton történő előállítás:

ennek az előállításnak az alapja a mesterfilm, amit egy erre a célra alapított vállalkozás állít elő. Ezek a gépek az aktuális szabványoknak, törvényeknek, és egyéb lényeges szempontoknak megfelelő nyomatokat tud előállítani. Ma már különböző célprogramok segítségét egészen jó minőségű vonalkódokat tudnak feltölteni a sorozatban előállított kiadványokra is. Ennek legfőbb hátránya, hogy egyedi címkézésre nem alkalmas, így esetünkben ez a fajta megoldási mód szóba se jöhet. 

A számítástechnikában általában hasznát nyomtatókkal való előállítás:

ezek lehetnek mátrix, lézer, vagy tintasugaras nyomtatók. A felsoroltak közül akármelyik is van jelen a környezetünkben alkalmas arra, hogy megfelelő minőségű vonalkódot állítson elő. Ez a rendszer kiváló például számlák nyomtatására, viszont a kódok egyenességét nem tudja garantálni. Nagyon nagy hátrány az üzemeltetési költség, hisz mind a vonalkód megfestése, mind a méretre vágása és egyéb paraméterek beállítása nagy terhet ró a nyomtatóra. Ezt olyan helyeken célszerű alkalmazni, ahol alacsonyak a nyomtatási példányszámok és nem kell széles címkeskálát alkalmazni (bár ez a probléma egy megfelelő szoftver alkalmazásával már kiküszöbölhető).

55

Speciális vonalkód nyomtatásra kifejlesztett nyomtatók:

16. ábra címke-nyomtató Ezek közül alapvetően kétfajtát tudunk megkülönböztetni: 

termo-nyomtatók (csak hőérzékeny papírt használnak fel a nyomtatáshoz)



festékszalag felhasználásával működő transzfer eszközök.

Ez a legalapvetőbb csoportosítás, de más szempontok szerint is rendszerezhetnénk ezeket a nyomtatókat. A festékszalag nem teljesen helytálló, hisz egy nagyon vékony hordozó fóliára, egy nagyon vékony hőérzékeny réteget viszünk fel. Mindkét esetben a legdrágább alkatrész a nyomtatófej, ami az égetési hőmérsékletet szabályozza. A nyomtatófej elemi négyzetekből álló vonal, aminek a hossza adja meg a maximális nyomtatási sebességet, a fejvezérlő elektronika melegíti fel a fejet a beprogramozott utasításoknak megfelelően. A modern technológiák folyamatosan mérik a fejben levő hőmérsékletet, és annak megváltozására automatikusan változtatják a vezérlést. Ezzel a technikával az eddigi 3-6 hónapos élettartamot most már akár 5 évre is kalkulálhatjuk. A direkt nyomtatás olcsóbb, viszont érzékenyebb a külső körülményekre, kevésbé időtálló. Ezt a termo módszert találhatjuk meg különböző rövid életű címkék nyomtatásánál (pl.: parkolójegy, bolti blokk, autópálya matrica…). A termál transzferes megoldás során szinte minden alapanyagra nyomtathatunk, egyedül az annak megfelelő minőségű papírt kell megtalálnunk. Mindkét nyomtatónál lehetséges az, hogy nem csak vonalkódot nyomtassunk, hanem a címkére még plusz információt is felvihetünk. Ma már ezekhez a nyomtatókhoz olyan szoftvereket is előállítanak, amelyek szinte minden speciális igényt ki tudnak elégíteni. 56

A nyomtatáshoz szükséges címkék tekercselt kivitelben készülnek, ez lehet öntapadós vagy nem öntapadós alapanyagok. Az öntapadós kivitelűeknél lehet választani, hogy legyen e térköz a címkék között, a gép érzékeli ezeket a szüneteket használja fel a pozicionálás során. A nem öntapadós, illetve perforált, szünet nélküli címkéknél szükség van valamilyen jelölésre, hogy a pozicionálást a gép el tudja végezni. Ez lehet egy pont, egy lyuk, vagy jelölő csík a szalag megfelelő részén. A gyártók a felhasználási területtől függően különböző címketípusokat ajánlanak: mást használnak egy kórházban, az iparvállalatnál vagy egy raktárban. [7.] Az alábbi tulajdonságokban mutathatnak különbözőséget ezek a vonalkódok: 

nyomtatófej felbontása,



szélessége,



nyomtatási sebessége,



memóriájának nagysága.

A vonalkód nyomtatók különböző csatornákon keresztül kommunikálnak, ezek nem térnek el az átlagos kommunikációs módszerektől (WIFI, Ethernet, Bluetooth, stb). A nyomtatók képesek visszajelezni a felhasználóknak ha különböző hibával találkozik. Ilyenek lehetnek a papírfogyás, tintafogyás, műszaki hibák. Ezen nyomtatók alkalmazásának legfőbb előnye a sokszínűsége, széles körben felhasználható, a legjobb ár/teljesítmény aránnyal rendelkezik, speciális körülmények között is használható. Hátrányai közé sorolhatók, hogy nagyobb odafigyelést igényel, és költségesebb a karbantartás, mint a sima asztali nyomtatóknál, viszont a gyártók erre is komplex megoldásokat tudnak kínálni. A vonalkód kiválasztásának kérdései: Mint minden rendszernek a kiépítésénél, itt is különböző kérdésekre kell választ adni az adott környezeti körülmények figyelembevételével. Ezek közül mégis megfogalmazhatunk általános kérdéseket, amelyeket minden alkalommal figyelembe kell venni. Ezek az alábbiak lehetnek: 

milyen és mennyi információt szeretnénk a vonalkódban tárolni, lekérdezni



milyen

adathordozó

használatával

valósítható

meg

leghatékonyabban

az

információáramlás és adatlekérdezés 

milyen fizikai, geometriai korlátai vannak a vonalkód nyomtatásának, használatának



új rendszert akarunk e kiépíteni, vagy a már meglévőt szeretnénk továbbfejleszteni



zárt vagy nyitott lesz a rendszer, ahol csak a felhasználónak van hozzáférése a kódhoz, 57

vagy akár egyéb partnerek is kérhetnek le információt a rendszerről 

milyen

olvasási

módot

kívánunk

használni

(rögzített,

kézi…)

–

milyen

visszamenőleges kompatibilitásra van szükség, hogy az új rendszer zökkenőmentesen épüljön be a már meglévőbe

Vonalkód megválasztásának lépései: Mint minden új rendszernél itt is célszerű különböző lépések mentén haladva, részletesen átgondolva kidolgozni a megvalósítandó tárgyi eszközök alkalmazását, azok telepítését. [8] 1. lépés: Regisztrálni kell a GS1 cégprefixet: mielőtt a cég elkezdi használni a vonalkódos azonosítási rendszert, különböző számokat kell kérvényezni amik bekerülnek a barkódba, ezt központilag határozzák meg. Ezeket hívjuk GS1 azonosítási kulcsoknak. A cégnek be kell lépnie a GS1 nyilvántartási rendszerébe – ez több mint egy millió vállalkozás adatait tároljaés ott kell folyamodni ezekért a számokért a saját vállalkozásunk számára. Ez Magyarországon a budapesti székhelyű GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. 2. lépés: Miután megkaptuk a regisztráció után a kódunkat, elkezdhetjük a saját kódszabványok kidolgozását. Ez rendkívül egyszerű folyamat, melyre a telepítést végző cég szakemberei tanítják meg a vállalkozást, de később is részt lehet venni ezzel kapcsolatos tanfolyamokon. A helyi GS1 tagsági vállalat részletes felvilágosítást nyújt arról, hogy mennyi lehetőségünk van a termékeink kódjának megválasztására. 3. lépés: Ki kell választani a vonalkód elkészítésének módját. El kell dönteni mekkora volumenben kívánunk, és milyen (statikus vagy dinamikus) információt nyomtatni. Ha nagyon nagy mennyiségű címkét kívánunk nyomtatni, ésszerű lehet egy nyomdát megbízni ezzel a feladattal, viszont ha csak kis darabszámot kell kezelni (jelen esetben erről van szó), akkor elegendő a saját nyomtató használata is. Ez a technológia egyik kulcskérdése. 4. lépés: Meg kell határozni az elsődleges leolvasási környezetet, itt négy lehetőség közül lehet választani: 

a kiskereskedelmi forgalom helyszínén történő beolvasás 58



az elosztás helyén történő beolvasás



az előző kettő kombinációja (esetünkben erre lesz szükség)



különleges helyszínű leolvasás (egészségügyi ellátó rendszerben, …)



Ezek alapján lehet könnyedén meghatározni, hogy melyik vonalkódfajtára lesz szüksége a vállalatnak.

5. lépés: A megfelelő vonalkód kiválasztása. Ez a folyamat legkritikusabb pontja, hisz itt dől el, mennyire lesz sikeres a kiépíteni kívánt vonalkódrendszer. Különböző bárkódot kell használni, ha más–más információkat akarunk tárolni, illetve közölni azokon. 6. lépés: A megfelelő méret kiválasztása az 5. lépésben kiválasztott vonalkódnak. Az előzőekben részletesebben kifejtett vonalkód típusok közül kell kiválasztani a megfelelőt. 7. lépés: Formázni kell a vonalkód „szöveges részét”: ez azért fontos, mert a kód roncsolódhat, így egy visszacsatolást kap a rendszer, az esetleges hibák ellenére is. Ennek hosszúságát, elhelyezkedését a kódhoz képest az adott vonalkód rendszer határozza meg. Ezért is fontos az 5. lépésben bemutatott rész, hisz ha nem megfelelő barkód típust használunk, annak hibáit manuálisan nem lehet kijavítani. 8. lépés: A vonalkód színének meghatározása. Ez mondhatni részletkérdés. Általában feketefehér színkombinációt használnak, itt különleges kérések kielégítése miatt a kiépítést végző céggel kell konzultálni. Ez különleges helyszíneknél fontos, esetünkben erről nem beszélhetünk. Előre ki kell gondolni, hogy kérünk e keretet a kód köré, de figyelembe kell venni azt is, milyen típusú vonalkódot választottunk a korábbiak során, hisz nem mindegyik támogatja a színes vonalkód kezelést. Erről részletes tájékoztatást a kiépítést végző cég munkatársa tud adni.

59

9.lépés: Meg kell határozni a vonalkód helyzetét. Ezt minden terméknél specifikusan mutatjuk meg. Esetünkben ennek nincs nagy jelentősége, hisz a nyomtatást mi készítjük el, a termékre mi fogjuk elhelyezni, ahogy azt mi jónak gondoljuk. 10. lépés: A vonalkód ellenőriztetése: ISO/IEC 15416 szabvány előírja, hogy egy vonalkódrendszernek, hogyan kell működnie. Ez a technológia minden apró paraméterére kitér, annak tartalmát, kinézetét, működését részletesen leírja.

60

7. A megvalósításra kerülő koncepció ismertetése Dolgozatom csak általános leírást tartalmaz, segítséget nyújt egy vonalkódos raktározási rendszer telepítéséhez. Mivel a kiépítést egy specifikus cég fogja megvalósítani, így dolgozatomban csak ajánlásokat tehetek, hogy milyen eszközöket érdemes felhasználni a későbbiekben. A megvalósítás során szoros együttműködésre van szükség a telepítést végző vállalat, és a WSO tulajdonosai, munkatársai közt. Mint korábban is említettem, egy-egy hibás döntés, akár a rendszer működésképtelenségéhez is vezethet, illetve a későbbi felhasználás során komoly problémákat is okozhatnak. Minden apró részletről pontos felvilágosítást a telepítést végző cég tud nyújtani. A korábban részletesen kifejtett vonalkódos raktározási rendszer a WSO-ban a következő elemeket kívánja felhasználni: 

A vonalkód fajtája: EAN-13

Mint, ahogy korábban kifejtettem, ez a legelterjedtebb kódfajta az országban. Az egyszerű vásárló is viszonylag könnyedén tud eligazodni rajta, a 13 karakternyi hosszúság megfelelő kombinációs lehetőséget nyújt. A vonalkód meghibásodása esetén könnyen orvosolható a hiba, a számokat klaviatúrán való begépelése során. Könnyű használni, egyszerűen telepíthető a már meglévő vállalatirányítási rendszerbe. A partnercégek nagy része is ezt a típust használja, így velük akár szorosabb együttműködés is megvalósítható, ennek a fajtának a használatával. 

Az olvasó típusa: CCD olvasó

A felsorolt elemek közül főleg ára miatt érdemes ezt a fajtát választani. Ez is szabványosan tud együttműködni más vonalkódokkal is, a leolvasás egyszerű vele. Mivel kis cégről van szó, nem feltétel az olvasó mobilitása, beérkező és kimenő termékeket a pultnál egyszerűen be lehet olvasni, azok későbbi elhelyezkedéséről úgyis a vállalatirányítási rendszer fog felvilágosítást adni. Az olvasási sebesség esetünkben elhanyagolható, jóval fontosabbak itt a gazdasági előnyök. 

A nyomtató típusa: Speciális vonalkód nyomtatásra kifejlesztett nyomtató

Bár a cég több irodai nyomtatóval rendelkezik, azok nem tudnák azt a hatékonyságot biztosítani, mint a speciális vonalkód nyomtató. Ez első ránézésre lehet, hogy költségtétel, viszont ez egy befektetés a későbbi hatékony munkába. Könnyedén csatlakoztatható a meglévő informatikai rendszerekre, beépül a vállalatirányításba. Öntapadós papírra van szükség, hisz az esetlegesen vonalkód nélkül érkező árukat így felcímkézve könnyedén be tudjuk építeni a raktározásba. 

Minden további paramétert a felelős vezetőnek kell meghatároznia az 6. pont alapján. 61

8. Összefoglalás A szakdolgozatom témájául választott cégnél a feladatom az volt, hogy segítséget nyújtsak egy később megvalósítandó, modern raktározási rendszer telepítéséhez. A dolgozat témájául szolgáló vonalkódos rendszer mindennapi életünkben jelen van, így a laikus olvasó számára is talán kézzelfoghatóbb közelségbe került ennek az azonosítási technológiának a jelentősége, annak részletei. Mivel írásom puszta leíráson alapul, így a megvalósítás utáni hatások csak később lesznek számszerűsíthetőek, ez akár alapja lehet egy későbbi dolgozatnak is. Az viszont már most kitűnik, hogy mind a jelenlegi, mind a leendő munkatársak munkáját egyszerűsíti az elképzelt rendszer, ez talán pénzben nem is mérhető előny. Dolgozatom során ismertettem a különböző vonalkódfajtákat, azok olvasásának és nyomtathatóságának feltételeit. Részletesen megismertettem az olvasót a WSO jelenlegi raktározási- és vállalatirányítási rendszerével, és javaslatokat tettem, hogy milyen rendszert lenne érdemes kifejleszteni, illetve bemutattam a raktározás általános ismérveit.

62

9. Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni Bartha Attilának, hogy részt vehettem a vállalat mindennapjaiban, hogy segítséget nyújtott a cég működésének megértésében, illetve Dr. Tamás Péter konzulensemnek, hogy iránymutatásaival segítséget nyújtott a dolgozat elkészültében.

63

10. Felhasznált irodalom [1] http://www.mecafilter.com/catalogue/index.php?cat=1-2-3[2] www.allvanyrendszerek.hu/Raktartechnika_Kisokos/Raktartechnikai_alapfogalmak.html [3] Gelei Andrea: A vállalati logisztikai rendszer kitüntetett eleme a raktár- Folyamat alapú megközelítés, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest 2007. [4] http://hu.wikipedia.org/wiki/Kont%C3%A9ner [5] users.atw.hu/ekf-gtk-levelez/images/EKF-GTK.../17.%20tetel.doc [6] Taksár Szabina: A Revkitt Benckiser transznacionális termelővállalat raktárfejlesztése, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest 2009. [7] Balázs Tamás Ferenc: A vonalkódtechnikáról, Gábor Dénes Főiskola, Esztergom 2005. [8] gs1.org [9] Szegedi Tudományegyetem, Biztonságszervezési osztály, A munkavédelemről, munkavállalóknak [10] Molnár Balázs: PhD értekezés Raktári komissiózási folyamatok tervezése és irányítása. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar. 2005 [11] Tóth Sándor: Hang- és fényvezérelt kézi komissiózó munkahelyek kialakítása. Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar. 2010 [12] www.bcs.hu

64