DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Területfejlesztés vs. Vidékfejlesztés Pálóczi Ágnes PhD hallgató 2015. 11. 30.
TERÜLETFEJLESZTÉS Átfogóan, mint szakpolitika és tevékenységi rendszer • az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése • a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása; • továbbá a rövid, közép és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. Szűkebb értelemben, mint fejlesztési tevékenység • azon fejlesztési beavatkozások és kapcsolódó tevékenységeik köre, • amelyek kifejezetten (elsődlegesen) területi célkitűzéseket szolgálnak, • amelyekkel a közösségi szféra tudatosan hat a különböző tevékenységek, jelenségek térbeli megoszlására ill. működésére, • vagy egy adott területegység (régió, megye, kistérség) több szakterületet átfogó, integrált fejlesztését valósítják meg.
1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása az Országgyűlés - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel 2. § A területfejlesztés és területrendezés célja: a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;4 c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. 3. § (1) A területfejlesztés és területrendezés feladata: a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel; b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében; c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.
Területfejlesztés spatial development
≠
Regionális fejlesztés regional development
Területfejlesztés: egy komplex fogalom, amely alatt az a metódus értendő, amellyel a közösségi szféra tudatosan próbál hatni a különböző tevékenységek térbeli megoszlására, figyelembe véve a racionálisabb terület felhasználást, a környezeti szempontokat, a kiegyensúlyozott fejlesztést, valamint az egyéb társadalmi és gazdasági célokat is.
Regionális fejlesztés: a régiók közötti egyenlőtlen fejlődés mérséklésére irányuló törekvések. Így a regionális fejlesztés csak egy területi szintre vonatkozó része, szegmense a területi fejlesztésnek.
A területfejlesztés alapelvei
Vidékfejlesztés
A vidék szó értelmezése Vidéki Térségek Európai Chartája (1996):
A vidék értelmezését kiterjeszti a közvetlen gazdasági, pénzügyi értékeken túlra és hozzárendeli a vidéki térségek gazdasági, ökológiai és társadalmi kulturális funkcióit is. Ebben a dokumentumban fogalmazták meg a vidék definícióját. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kiadta a Vidéki Térségek Európai Chartáját, amelynek értelmében a vidéki térség olyan szárazföldi vagy partmenti vidék, amely kisvárosokat, falvakat foglal magába, ahol a területeket a következőkre használhatják: -mezőgazdaság, erdészet, halászat -vidéki lakossága gazdasági, kulturális tevékenysége (kézművesség, ipar, szolgáltatások) -nem városi pihenő térségek -egyéb, pl. lakókörzetek
Egy másik vidék-definíció szerint: a községi jogállású települések mellett a tízezernél nem nagyobb lélekszámú városokat és azokat a térségeket tekintjük vidékinek, ahol az országos átlagnál nagyobb a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya és nagyobb az agrárgazdaság súlya. Ezeken a területeken kisebb a zsúfoltság, a gazdasági tevékenység szorosan kötődik az élő környezethez, a népesség foglalkoztatásában és a gazdaságban jelentős a mezőgazdaság szerepe. Ha adaptáljuk a hazai viszonyokra, akkor az említett ismérvek alapján 2931 község és 68 kisváros sorolható a vidék kategóriába, ami az ország területének 83%-át, lakosságának pedig 42%-át teszi ki.
Településszerkezeti típusok
Az OECD a vidéket területi lehatárolás alapján határozta meg. Gazdaságföldrajzi szempontból 3 féle terület létezik: 1. Gazdaságilag integrált rurális térség: gazdasága és népessége egyre növekszik. Ezek gyakran fekszenek valamely város közelében. Itt kevés a mezőgazdaságból élő lakosság aránya. 2. Köztes rurális területek: távol esnek a városoktól, de jó infrastruktúrájuk megfelelő összeköttetést biztosít a várossal. Ezeken a területeken leginkább a mezőgazdaság dominál, de szerepet kapnak más ágazatok is. 3. Távoli vidéki területek: általában gyéren lakottak, és a városi központoktól távol esnek. Lakosságuk egyre öregszik és csökken. Gyenge az infrastrukturális ellátottság, valamint alacsonyak a képzettségi jövedelmi mutatók is. Az OECD definíciója alapján, helyi szinten azok a közösségek számítanak vidékinek, ahol a népsűrűség 150 lakos/km2 alatt van. OECD: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet. Magyarország 1996 óta a tagja. Az OECD globális szervezet, melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. Jogelődje 1948-ban alakult meg egy meghatározott feladat, a Marshall-terv kivitelezésére Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) névvel.
Regionális szinten a ruralitás 3 foka különböztethető meg attól függően, hogy a régió lakosságának hány %-a él vidéken: - alapvetően vidéki (rurális) térségek: itt a népesség több, mint 50 %-a él vidéki közösségekben
- jellemzően vidéki térségek: itt a népesség 15-50 %-a él vidéken - alapvetően városi térségek: itt a lakosság kevesebb, mint 15%a él vidéki közösségekben
Egy kis kitérő….
GdansktólBudapestig Poznan Wroclaw Prága Brno BécsPozsony-Bp. háromszög
Vörös polip: 2046-ra vonatkozó vízió Európa leggyorsabban fejlődő térségeiről Európai Pentagon: London-Párizs-MilánóMünchen-Hamburg
A fejlődés irányait, dinamikát hordozó területek
A vidék magyarországi definíciója: Az 1996-os területfejlesztési és területrendezési törvény és a Nemzeti Agrárprogram is definiálja a vidéket, utóbbi az alábbiak szerint: “Vidék az a terület, ahol a mezőgazdasági tevékenység, a zöldfelület (erdő, természetes táj) dominál és aprófalvas a településszerkezet, alacsony beépítettség, és alacsony népsűrűség jellemez.”
Vidék funkciói 1. Gazdasági (termelési) funkciók: Magába foglalja az erdő-és mezőgazdálkodást, halászatot, a megújuló természeti erőforrások hasznosítását, falusi turizmust-üdülést, a térségben működő termelő és szolgáltató szervezetek működését. 2. Ökológiai funkciók: Ezek elsősorban az egészséges élet természetes alapjainak védelmét (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének megőrzését, az erdők és más élőhelyek megóvását jelentik. 3. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkciók: ezek a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg.
A vidékgazdaság erőforrásai 1.
A humán erőforrás - I. szint: • Vidéki emberek • Vidéki közösségek - II. szint: Munkaerő - III. szint: Szükségletek
2. A természeti erőforrások - Ásványi anyagok - Termőföld - Víz - Ökológiai és biológiai erőforrások - Egyéb természeti erőforrások
3. Táj és tájképi adottságok 4. Vidéki települések - Gazdasági célokat szolgáló porták - Közösségi célokat szolgáló épületek, terek - Lakóépületek, terek - Műemlékek, népi építészeti örökségek - Falukép
5. Egyéb erőforrások, intézmények - Pénzügyi erőforrások - Vállalkozások - Intézményrendszer
Vidékfejlesztés definíciója Agrárprogram, 1997: “Vidékfejlesztés mindazon tevékenységek fejlesztése, amelyek a vidéki településeken élő lakosság megélhetési körülményeinek, jövedelemszerzési lehetőségeinek – az életminőség – javítására irányulnak, továbbá amelyek a természeti erőforrások, a környezet, a táj megőrzését szolgálják, és amelyek a vidék társadalomban betöltött funkciói ellátását tartósan erősítik.„
Csatári Bálint: A vidékfejlesztés a sajátos táji, természeti, környezeti, gazdasági, települési és társadalmi jellemzőkkel leírható vidékies (rurális) területek különleges igényeire tekintettel kialakított komplex, integrált fejlesztési beavatkozások rendszere. Dorgai: A vidékfejlesztést olyan komplex tevékenység, amelynek az a végső célja, hogy a vidéki térségek – elsődlegesen társadalmi érdekből – a társadalomban betöltött funkcióik ellátására tartósan képesek legyenek.
A vidékfejlesztés céljai: - A vidék gazdasági bázisának megerősítése - A mezőgazdaság multifunkcionális jellegének kialakítása - A vidéki életkörülmények javítása - A fiatal vállalkozók vidéki kötődésének megerősítése - Oktatás, szaktanácsadás - Természeti és épített környezet védelme - Szociális ellátás javítása - Helyi közösségek aktivitásának fejlesztése
A VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLJAI A vidékfejlesztés nem mezőgazdasági céljai
A vidékfejlesztés mezőgazdasággal összefüggő céljai
Falvak fejlesztése és felújítása
Alternatív jövedelemforrások, turizmus, kézművesipar fejlesztése
A gazdálkodás hatékonyságának fejlesztése
Diverzifikáció, alternatív jövedelemforrások, szolgáltatások
A vidéki területek infrastruktúrájának fejlesztése
A vidéki területek rekreációs szerepének fejlesztése
Fenntartható mezőgazdálkodás, ökogazdálkodás támogatása
Erdőtelepítés
A természet és a táj ápolása
A mezőgazdaság által okozott környezeti károk csökkentése
Régióra jellemző termékek termelésének támogatása
Környezetvédelem
Forrás: Maácz M. 2001. alapján Sarudi 2003. összeállítása
A VIDÉKFEJLESZTÉS DIMENZIÓI HUMÁN DIMENZIÓ
GAZDASÁGI DIMENZIÓ
Demográfia
Mezőgazdaság
Oktatás
Erdészet
Társadalmi struktúra
VIDÉKFEJLESZTÉS
Vidéki ipar
Kultúra
Szolgáltatások
Városi életstílus
Turizmus Új gazdaság
TUDOMÁNY, TECHNIKA
ERŐFORRÁSOK, KÖRNYEZET
POLITIKAI DIMENZIÓ
Biotechnológia
Szennyezés
EU bővítés
IT/Internet
Biodiverzitás
Élelmiszerbiztonság
Egyéb irányzatok
Degradáció
Támogatások/WTO
Takarónövényzet változása
Lobbi
Fragmentálás Forrás: Heilig, 2002
A vidékfejlesztési programok jellegzetes területei Vállalkozásfejlesztés
Közösségfejlesztés
Gazdaságfejlesztés
Kultúra
Helyi infrastruktúra fejlesztés
Az épített örökség védelme Mezőgazdaság
Forrás: Kulcsár, 1999
Kistérség adottságaira, belső erőforrásaira épülő, a helyi közösségek, a helyi gazdaság szereplőinek részvételével megvalósuló programok
Emberi erőforrás fejlesztés Környezet- és tájvédelem Szociális programok
A vidékfejlesztés fogalma, tárgya és tudományközi helyzete • A vidékfejlesztés egy politikailag vezérelt gazdasági és társadalmi folyamat. • Viszonylag későn, csak az 1980-as években jelent meg az EU regionális politikájában • Alapvető intézményi rendszerét, működési mechanizmusait, jogi hátterét ma is folyamatosan alakítja.
A vidékfejlesztésnek a megjelenését az elemzők igen eltérően magyarázzák. • a vidéki elmaradottságot, a várostól való függőséget tekintik elsődleges oknak. • a rurális térségek elnéptelenedését, leépülését emelik ki. Érvelésük azon alapszik, hogy az iparszerű mezőgazdasághoz gyakorlatilag egyre kevesebb munkaerő kell.
Régen…
…és ma
Vannak országok, ahol már 2% munkaerővel meg tudják oldani az agrártermelést. A MEZŐGAZDASÁG NAGYON ERŐS MUNKAERŐ-KIBOCSÁTÓVÁ VÁLT.
A felszabaduló vidéki lakosokat évtizedeken keresztül a város szívta fel. Gond lett, hogy a falusi emberek miképpen tudnak a városi élettel megbarátkozni, lakótelepi lakások-ban élni.
A társadalom fejlesztési folyamatai kénytelenek voltak átrendeződni, a VÁROSIASODÁST felváltotta a VIDÉKFEJLESZTÉS, melynek deklarált feladata lett, hogy fokozza a vidék népességmegtartó erejét, biztosítsa az emberek otthon-maradását, megélhetését.
Visszatekintve : a vidékfejlesztésként meghatározott szakterületet valóban a fejlett világ rurális területeit nehéz helyzetbe hozó folyamatok ellensúlyozására hozták létre. Időközben a helyzet megváltozott: A vidékfejlesztés egy olyan szerteágazó tevékenységgé nőtte ki magát, melynek értelme az, hogy a vidéki térségeknek a társadalomban és a gazdaságban betöltött kulcsfunkcióit tartósan ellássa.
A vidékfejlesztés történelmileg tekintve, igen rövid idő alatt egy nagy ívű fejlődési pályát futott be. Egy szorongató gazdasági kényszer megoldásának útkereséséből, egy átfogó (holisztikus) jellegű, igen gyakorlatias szellemű diszciplínává vált.
Bárhol a világon a VIDÉKFEJLESZTÉS ALAPVETŐ KIHÍVÁSA • a vidéki népesség helyben tartása, • számára vonzó élettér és munkakörülmények létrehozása • a helyi erőforrások átgondolt, integrált és fenntartható hasznosításával.
A gazdasági potenciál mellett a vidék legfontosabb erőforrása az egészséges, önszerveződő helyi közösség.
Szerk. Németh G.
„ A jövedelemtömegek” (Nemes Nagy József nyomán)
Miért van szükség vidékfejlesztésre Magyarországon?
Az agrárium A kiegészítő tevékenység megszűnt az agrárüzemekben. Ennek következtében a 800 ezer agrárfoglalkoztatott fele elveszítette állását
A belső piacvédelem hiánya Az ország iparára minden átmenet nélkül ráengedett távol keleti árudömping és a belső piacvédelem teljes hiánya miatt csaknem teljesen tönkrement a kisipari termelő- és a háziipari szövetkezeti szektor. Csaknem teljesen megszűnt a hazai könnyűipar.
A vidékfejlesztési és a területfejlesztési határok gyakran elmosódnak, sok esetben a két tevékenység célterület egybe esik. Mindkettőnek külön támogatási rendszere van ehhez kapcsolódó intézményekkel. A vidékfejlesztés és a területfejlesztés közötti sajátos kapcsolat abban fogalmazható meg, hogy a területfejlesztés biztosítja a regionális szintű nagyberuházások, infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, régiókon belül és régiók közötti összehangolt koncepciók alapján, mintegy megteremtve a vidékfejlesztés „fizikai” hátterét. A TERÜLETFEJLESZTÉS esetében az értékek rangsora: ökológiai és gazdaságföldrajzi modellek műszaki fejlesztés pénzügyi megfelelés Ezeken túl lehet nemzetközi hatású (út, vasút, kommunikáció) vagy több önkormányzatra kiterjedő állami irányítású, centrális és emiatt hierarhizált. Nagy, sokszereplős, összetett programokról van szó. A VIDÉKFEJLESZTÉS értékrangsorában az emberi erőforrások, a helyi közösségek és a helyi társadalom gazdasági- társadalmi szereplői, az ökológiai és kultúrtáj értékei az elsődlegesek. Decentralizált társadalom, gazdaság és közösség fejlesztő tevékenység.
Vidékfejlesztés helye a területfejlesztésben (A területi fejlesztés szakterületeinek fogalmi lehatárolása tipikus projektek alapján)
Meghatározás szempontjai
Tartalma
Végső célja
Területfejlesztés
Műszaki beruházás (pl. autópálya, vasút)
Regionális különbségek esélyegyenlőség kiegyenlítése (helyzetbe hozás)
Vidékfejlesztés
A helyi erőforrásokból táplálkozó szerteágazó tevékenység
A vidék népességmegtartó erejének javítása
Településfejlesztés
Önkormányzati tv. szerint
Lakóhelyi kötődés erősítése
Meghatározás szempontjai
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
Településfejlesztés
Célterület
Bármely regionális hatással bíró térség
Tipikus vidéki terület
Belterület
Hatásköre
Dimenziójában nagyobb (régió/ nagyobb térség)
Dimenziójában szűkebb (település/ kistérség)
Legfeljebb a települési közigazgatási terület
Meghatározás szempontjai
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
Településfejlesztés
Az elindítás kezdeményezés iránya
Fentről lefelé (korm. -régió-megye-térség)
Alulról felfelé (személyek-csop.település-több telep.)
Településen belül
Ágazati kötődése
Sokféle lehet (pl. közlek., energiaszolg., kommunikáció, ipar, bányászat, stb.)
Meghat. az elsődleges term. erőforrások kihaszn. (pl. mg. Helyi termékek kulturális örökség stb.)
Önkormányzati feladatoktól függő
Meghatározás szempontjai
A tevékenység jellege
A projektek forrásának eredete (miből építkezik)
Területfejlesztés
Meghatározóan gazdasági
Vidékfejlesztés
Településfejlesztés
Komplexebb gazdasági Önkormányzati ( főleg agrár) feladatokhoz kötődő szociális és kulturális
Társfinanszírozás, de Társfinanszírozás döntően külső, állami mellett döntően helyi centralizált saját, illetve közpénzekből decentralizált állami forrásokból
is- is
Meghatározás szempontjai
Társadalmi hatás
Állami szerepvállalás
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép-, illetve hosszú távon
Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre és már rövidtávon belül is
Döntő, meghatározó
Orientáló, kezdeményező, támogató
Meghatározás szempontjai
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
Megvalósítás eszköze
Program
Program
Megvalósítás alapfeltételei
Központi döntés
Partnerség
Intézményrendszer
országos
Szakigazgatási szempontból Közigazgatási szempontból Belügyminisztérium miniszter (Pintér Sándor)Nemzeti …… Hivatal elnök Közigazgatási államtitkár (Felkai László) Államtitkárság Regionális Fejlesztési Ügynökség
régiós
kormánymegbízott megyei
járási
települési
Kormányhivatal
kormányhivatal hivatalvezető
Járási Hivatal
járási hivatalvezető
Önkormányzat
jegyző
Szakigazgatási szervek megyei egységei
főigazgató
Szakigazgatá kirendeltségvezető si szervek járási egységei
Közigazgatási szempontból országos
Belügyminisztérium Közigazgatási Államtitkárság
megyei
… Megyei Kormányhivatal
járási
… Járási Hivatal Kormányablak
Járási Okmányiroda
Járási Földhivatal
Járási Hivatal Hatósági Osztálya Járási Munkaügyi Kirendeltség
Járási Népegészségügyi
A vidékfejlesztés, mezőgazdaság hivatali- és intézményrendszere
FM NAK MVH NÉBIH NFA NAKVI MNVH
Földművelésügyi Minisztérium Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
Államtitkárságok Közigazgatási Államtitkárság Parlamenti Államtitkárság Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság Állami Földekért Felelős Államtitkárság Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkárság
legfrissebb: Debrecenbe költözik!
Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság 2015. januártól Kecskeméten! Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Korábban is létezett, szűkebb feladatkörrel! A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Országos Alakuló Küldöttgyűlése 2013. március 28-án elfogadta az új köztestület alapszabályát, ami alapján megalakult a Kamara országos elnöksége. Az országos elnökség feladata az országos küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a kamara működésének alapszabályban foglaltak szerinti általános irányítása. Az országos elnökség 24 tagú testületi szerv, melynek tagjai: •a kamara öt évre megválasztott országos elnöke, egyben az országos elnökség elnöke, •a kamara öt évre megválasztott országos alelnökei, •a kamara megyei szervezeteinek öt évre megválasztott elnökei. Két országos elnökségi ülés között az országos elnökség jogkörében, valamint az alapszabályban meghatározott önálló jogkörében az országos ügyvezető elnökség jár el, melynek tagjai az országos elnök és az országos alelnökök. Az országos elnökség, valamint az országos ügyvezető elnökség ülésein a kamara főigazgatója állandó meghívottként előterjesztői, illetve tanácskozási joggal vesz részt. Ügyvezető elnökség Országos elnök: Győrffy Balázs Alelnökök: Zászlós Tibor mezőgazdaságért felelős országos alelnök Éder Tamás élelmiszeriparért felelős országos alelnök Hubai Imre vidékfejlesztésért felelős országos alelnök Kis Miklós Zsolt mikro-kis és középvállakozásokért felelős országos alelnök Megyei elnökség
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Mo. az EU csatlakozással részese lett a Közös Agrárpolitikának (KAP), mellyel jelentős támogatási források nyíltak meg agrár- és vidékfejlesztési célokra. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ezen forrásokból és a magyar költségvetés által biztosított forrásból finanszírozott ágazati támogatások iránti kérelmek befogadására, elbírálására és a juttatások folyósítására, valamint piacszabályozó intézkedések működtetésére létrehozott intézmény.
Működését 2003. július 1-jén kezdte meg. Ellátja az EMOGA helyébe lépő Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott támogatások kifizető ügynökségi feladatait. Ellátja az Európai Halászati Alapból (EHA) folyósított támogatások végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Ellátja a támogatások elbírálásával és a kifizetésekhez kapcsolódó intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat. Kérelmeket kezel, határozatokat ad ki, kifizetéseket engedélyez és teljesít, helyszíni ellenőrzéseket végez. Feladatai közé tartozik továbbá az információszolgáltatás, képzés, ügyfél-tájékoztatás.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012. március 15-ével jött létre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal
összevonásával Célja: a nagy tradícióval rendelkező szakterületek erősségeinek és az átfogó élelmiszerláncbiztonság adta lehetőségek összekapcsolásával még hatékonyabban legyünk képesek a teljes élelmiszerlánc felügyeletét ellátni. „Igyekszünk gondoskodni arról, hogy termőföldtől az asztalig megvalósuljon az élelmiszerlánc-biztonság.”
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Szervezeti felépítés Elnök: dr. Oravecz Márton
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi
Elnökhelyettes Gazdasági Elnökhelyettes Növény-, Talaj és Erdővédelmi Elnökhelyettes Tenyésztési és Növénytermesztési Elnökhelyettes
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés ökológiai, gazdaságossági és jövedelmezőségi szempontjainak figyelembe vételével a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében alkotta meg a Nemzeti Földalapról szóló 2010.évi LXXXVII. törvényt. A törvény 2010. szeptember 1. napján lépett hatályba. A Nemzeti Földalap az állam tulajdonában lévő termőföldek, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége. A Nemzeti Földalap rendeltetése különösen:
működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhöz jutásának támogatása;
a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása a versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
birtokrendezés, birtok-összevonási célú földcseréhez szükséges termőföld biztosítása;
különleges termesztési célok megvalósításához tartalék terület biztosítása;
az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;
szociálisan hátrányos helyzetűek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;
az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági, genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a nemzeti földvagyonnal való gazdálkodását mindenekelőtt nyilvános pályázat útján történő haszonbérletbe adással, vagyonkezelésbe adással, földcserével, elővásárlási jog gyakorlásával és földvásárlással, nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással, a legnagyobb nyilvánossággal és átláthatósággal végzi. Az NFA földvagyonról és hasznosításáról naprakész nyilvántartást vezet.
Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) 1994-ben jött létre, 2012 áprilisától NAKVI néven folytatja tevékenységét.
A NAKVI egyik legrégebbi megbízatása a Magyarországon zajló szaktanácsadás és képzés irányítása az intézet kiadásában jelenik meg a Vidékfejlesztési Minisztérium kilenc tudományos folyóirata is Felel az utóbbi évek egyik legfontosabb, falvakat és kisvárosokat érintő programjának, az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tereknek (IKSZT) a végrehajtásáért és működéséért, valamint a LEADER Helyi Akciócsoportok felügyeletéért. A Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtása 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési időszakkal kapcsolatos tervezési feladatok elvégzése A vidékfejlesztés szereplőit összefogó Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Állandó Titkárságának is otthont ad
Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Ez a szervezeti egység foglalkozik a VM kiemelt projektjeivel, köztük a
Tanyafejlesztési Programmal Folytatja eddigi szervezőmunkáját és hálózatépítését, megosztja és terjeszti a jó
gyakorlatokat Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat tagjaként nemzetközi kapcsolatokat épít. A vidékfejlesztés szereplőit összefogja.
A területfejlesztés-vidékfejlesztés vertikális szintjei Országos (NUTS I)
Regionális (NUTS II)
Megyei (NUTS III)
Járás?
Kistérségi (NUTS IV)
Települési (NUTS V) A magyar területpolitika és területi statisztika is használja az Európai Unió ötfokozatú területi statisztikai beosztási rendszerét, az ún. NUTS- szinteket.
Az emberiség történelmében a kívülről (vagy fentről) és a belülről (vagy lentről) vezérelt területi fejlődési szakaszok váltják egymást. A lentről jövő helyi fejlesztés az 1980-as években új színt hozott a hagyományos területfejlesztésbe.
„ Milyen léptékű térséget tekintünk a vidékfejlesztés megfelelő terének ? ” A kistérség, mint a regionális szint legkisebb kategóriája „sokkal közelebb áll az egyénekhez közvetlenül kapcsolódó lokalitáshoz, mint a döntően másodlagos közösségek által formált, a nemzeti szint felé közvetítő régióhoz”.
Fejlesztési források Magyarországon Előcsatlakozási alapok Fejlesztési források 2004-től I. NFT II. NFT=ÚMFT ÚMVP 2014-2020
Előcsatlakozási alapok PHARE 1989 - Lengyelo. és Mo. piacgazdaság és demokrácia kiépítése - A Strukturális Alapok fogadására való felkészülés - intézményfejlesztés ISPA - a Kohéziós Alap fogadására - környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra - 4 terület: ivóvízminőség javítása, szennyvízkezelés, levegőszennyezés csökkentése, szilárd hulladékkezelés SAPARD - EMOGA fogadására - mg. és vidékfejlesztés támogatása - elnyeréséhez Vidékfejlesztési tervet kellett készíteniük az országoknak
I.
I. NFT (2004-2006)
A Nemzeti Fejlesztési Terv legfőbb célja az életminőség javítása, illetve az egy főre eső jövedelem növelése. Ez három főbb terület fejlesztésével érhető el: a gazdaság versenyképességének fokozása által; a képzett "magyar elme" hatékonyabban felhasználásával; illetve komfortosabb környezet teremtésével.
Operatív programok: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humánerőforrás-Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP)
II. NFT=ÚMFT (2007-2013) Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007 és 2013 között több mint hatezer milliárd forintnyi közösségi fejlesztési támogatásra volt jogosult. Az uniós források igénybevételéhez el kellett készíteni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásának alapjául az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció szolgál, amelyeket 2005. decemberében fogadott el az Országgyűlés. Az NFT másik kiindulópontja az EU által készített Közösségi Stratégiai Iránymutatások dokumentum. Emellett a stratégiai dokumentumokkal egyidejűleg készülnek az Európai Unió alapjainak - Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Kohéziós Alap (KA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) újraszabályozásáról szóló tervezetek is, amelyek meghatározzák azt, hogy az EU milyen célokat és beavatkozási területeket támogat a 2007-2013. közötti költségvetési időszakban.
II. NFT=ÚMFT (2007-2013) ÚMFT - ágazati operatív programok: Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) ÚMFT - regionális operatív programok: Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP) Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) A fenti ágazati és regionális operatív programokon kívü a II. Nemzeti Fejlesztési Terv része a Végrehajtás Operatív Program (VOP) is.
ÚMVP (2007-2013) Az Európai Unió Tanácsa a 2007-es pénzügyi évtől kezdődően jelentős változásokat léptetett életbe a közösségi agrártámogatások feltételeit és szabályait illetően.
Ennek részeként a 2007-2013 közötti időszakra az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapba, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba (EMVA) összpontosul. Az EMVA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás lehívására a tagállamoknak vidékfejlesztési stratégiát, végrehajtására pedig vidékfejlesztési programot kellett kidolgozniuk. A széles körű társadalmi partnerségben megalkotott Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot az Európai Unió Vidékfejlesztési Bizottsága 2007. szeptember 20-án, egyhangú szavazással fogadta el. Az ÚMVP intézkedésein keresztül 5 milliárd eurónak, a mindenkori árfolyam függvényében mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le, jórészt az agrárium versenyképességét javító, a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó, illetve térségi gazdaságélénkítési beruházásokra.
ÚMVP I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Az ÚMVP összköltségvetésének 47%-a fordítható a hazai agrárium versenyképesebbé tételére. Az állattartás körülményeinek javítása, a kertészet modernizálása és a megújuló energiaforrások elterjesztése a legfontosabb feladatok az intézkedések sorában. Az üzemek korszerűsítésére erdészeti fejlesztésekre is jut támogatás. II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéscsoport a vidéki területek környezettudatos fejlődéséhez a fenntartható tájhasználat kialakításán, a környezeti terhelés csökkentésén, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosításán, az erdőterületeken végzett beruházások támogatásán keresztül járul hozzá. Részesedése az ÚMVP költségvetéséből 32%. Ide tartozik az AKG és Natura 2000 program is.
ÚMVP III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása A vidékfejlesztést érintő intézkedések a vidéki térségben élők jövedelemtermelési lehetőségeinek és életminőségének javítására hivatottak. Az intézkedéscsomag a falu népességmegtartó erejét kívánja szolgálni új és már meglévő mikrovállalkozások fejlesztésével, agrárágazaton kívüli munkahelyteremtéssel és helyi piacok létrehozásával. A III. tengely gerincét képezik még a vidéki örökség megőrzése, a turizmus- és falufejlesztés. A fejlesztések kivitelezése során a LEADER-megközelítés alapvető fontossággal bír.
IV. tengely: LEADER Program A LEADER kezdeményezés célja a vidéken élők segítése és bátorítása annak érdekében, hogy térségük hosszabb távú fejlesztési igényeit közösen gondolják át. A LEADER a kistérségekben lakó emberek kreativitására épül, arra ösztönzi a helyi szervezeteket, intézményeket, vállalkozásokat, hogy együttműködve hozzanak döntéseket a térség hosszú távú fejlődéséről. A program legfőbb erénye, hogy a nyertes helyi közösségek az EU-tól lehívható pénzek felhasználásáról valós igényeken és saját fejlesztési elképzeléseiken nyugvó akcióterveik sikeres elbírálása után helyben, saját maguk döntenek.
ÚMVP Az ÚMVP végrehajtásának felelőse az ÚMVP Irányító Hatósága (IH), a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Az ÚMVP IH vezetője dr. Forgács Barnabás, az VM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára. Az ÚMVP lebonyolításának szakmai feladataiban részt vesz az FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (FVM AVF) és a minisztérium Nemzetközi Főosztálya, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (FVM VKSZI), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az ügyfelekhez legközelebb pedig a 2007. óta minden vidéki kistérségben jelen lévő Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI), nem utolsó sorban pedig a 2008-ban megalakult 96 LEADER Helyi Akciócsoport (LEADER HACS).
ÚMVP
2014-2020 Az Európa 2020 stratégiával és a közös agrárpolitika átfogó céljaival összhangban a 2014–2020-as időszakra szóló uniós vidékfejlesztési politika a következő három hosszú távú stratégiai célkitűzés megvalósítására irányul: versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdaságot, gondoskodni kell arról, hogy társadalmunk fenntarthatóan gazdálkodjon a természeti erőforrásokkal, és megtegye az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez szükséges intézkedéseket, valamint kiegyensúlyozott területfejlesztéssel - többek között munkahelyteremtéssel és megőrzéssel meg kell erősíteni a vidéki gazdaságok és közösségek életképességét.
2014-2020 A tagállamoknak nemzeti, illetve regionális vidékfejlesztési programjaikat úgy kell kialakítaniuk, hogy azok az alább felsorolt hat közös uniós prioritás közül legalább négy megvalósítását szolgálják: 1. ösztönözni kell a tudásátadást és az innovációt a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; 2. életképesebbé, versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelés összes típusát, valamint támogatni kell az innovatív agrártechnológiák alkalmazását és a fenntartható erdőgazdálkodást; 3. elő kell mozdítani az élelmiszer-ellátási lánc megszervezését, az állatjólétet és a mezőgazdasági kockázatkezelést; 4. helyre kell állítani, illetve meg kell őrizni és erősíteni kell a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatban álló ökoszisztémákat; 5. ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, és támogatni kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságra való átállást a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészetben; 6. elő kell segíteni, hogy erősödjön a társadalmi befogadás, csökkenjen a szegénység és lendületet kapjon a gazdasági fejlődés a vidéki térségekben.
Minden egyes vidékfejlesztési prioritás több ún. intézkedési területre bomlik. A vidékfejlesztési programokban a tagállamoknak, illetve a régióknak – az adott program célterületén felmerülő szükségletek elemzése alapján – számszerűsített célokat kell meghatározniuk az egyes intézkedési területekre vonatkozóan. Ezek után meg kell határozniuk, milyen intézkedésekkel kívánják e célokat megvalósítani, és milyen összegű finanszírozást irányoznak elő az egyes intézkedésekre. A finanszírozást részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) biztosítja, részben tagállami, illetve regionális forrásokból, esetenként magánberuházásokból kell állni.
AVOP Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program Az NFT-ben megfogalmazott stratégiai célokhoz kapcsolódik.
Köszönöm a figyelmet!
