EL TERJESZTÉS Tárgy: helyi adók
K vágóörs községben a helyi adókat az alábbi rendeletek szabályozzák: K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testületének az építményadóról szóló 9/2004. (VI. 24.) számú rendelete; K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testületének az idegenforgalmi adóról szóló 16/2004. (VI. 30.) számú rendelete; K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi ipar zési adóról szóló 15/2004. (VI. 30.) számú rendelete. Mindhárom rendelet a ténylegesen helyi szinten szabályozandó kérdéseken túl szükségtelenül és szabálytalanul tartalmazza a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) adott adónemre vonatkozó rendelkezéseit. Ezen túl a helyi adó szabályok itt-ott kisebb pontosításra szorulnak. Továbbá a tartalmilag legjelent sebb mértékben változtatásra szorul az építményadó alóli mentességek köre. A K vágóörs község illetékességi területén hatályban lév rendeletek fentiek figyelembevételével módosításra szorulnak. Tekintettel arra, hogy az egyes helyi adónemek külön rendeletben történ szabályozása indokolatlan, célszer a meglév rendeletek hatályon kívül helyezése, és egy új minden bevezetett adónemet tartalmazó - rendelet megalkotása. A rendelettervezet a hatályban lév rendelkezéseket magasabb szint jogszabály ismétlése nélkül foglalja össze, és ezen túl az alábbi változtatásokat tartalmazza: K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testületének az építményadóról szóló 9/2004. (VI. 24.) számú rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 7. § d) pontja alapján mentes az építményadó alól a lakás- és az üdül épülethez tartozó kiegészít helyiség. A Htv. 52. § 10. pontja szerint kiegészít helyiség: a lakáshoz, üdül höz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárm tárolót. Fentiekre figyelemmel, amennyiben az ingatlanon a lakás, üdül mellett egyéb építmény (melléképület) található, amely nem garázs, úgy a hatályos rendelet alapján a fizetend építményadó 900 Ft/m2/év. Ehhez képest a kialakult adóztatási gyakorlat szerint a melléképületek után nem fizetnek építményadót az adóalanyok vélhet en a helyi rendelet téves értelmezése miatt. Ahhoz, hogy a melléképületek után se kelljen építményadót fizetni, szükséges ezt a rendeletbe emelni külön mentességként ezt célozza a tervezet 4. § (1) bekezdés b) pontja. A Rendelet 7. § f) pontja alapján mentes az adó alól az olyan lakásból, ahol az adóalany a lakcímbejelentkezés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkezik, személyenként 30 m2, ha a lakást nem vállalkozási célra hasznosítják. Figyelembe véve, hogy a fenti rendelkezés hátrányosan megkülönbözteti azokat az adóalanyokat, akik nem rendelkeznek lakóhellyel az önkormányzat illetékességi területén, valamint a bekezdés megfogalmazása nem egyértelm , ezért a bekezdés módosítása szükséges. Az Alkotmánybíróság 55/2008. (IV. 24.) határozatában megállapította, hogy az építményadókötelezettség megállapítása szempontjából az adóköteles ingatlanok tulajdonosai azonos csoportba tartozónak homogén csoportnak tekinthet k, függetlenül attól, hogy ingatlanuk
állandó lakóhelyüknek min sül-e vagy sem. Az építményadó, mint vagyoni típusú adó esetén az adókötelezettségnek minden adóalany vonatkozásában ugyanaz az alapja, mégpedig az ingatlantulajdon. Az állandó lakosok és a nem állandó lakosok tulajdonosi min sége között jogi szempontból nincs különbség, ezért önmagában az a tény, hogy az építményadó alanya az adó tárgyát képez ingatlant állandó lakóhelyeként használja-e, nem releváns, a tulajdonosok csoportján belül az építményadó szempontjából nem önálló csoportképz tényez . Az önkormányzatoknak nincs lehet ségük arra, hogy a településen életvitelszer en él állandó lakosoknak a nem állandó lakosokhoz képest végzett esetleges helyi többlettevékenységét értékeljék. Az állandó lakosok csoportjának a nem állandó lakosok csoportjához képest nincsenek olyan speciális jellemz i, amelyek a konkrét esetben a két csoport között különbségtételt a vagyoni típusú építményadó szempontjából alkotmányosan indokolttá tennék. Fentiek alapján az Alkotmánybíróság a vizsgált önkormányzati rendelet bizonyos pontjait megsemmisítette. E módosítás átvezetését célozza a tervezet 4. § (1) bekezdés c) pontja, mely több lehet séget is felvet. A felsoroltak közül az utolsó lehet ség a jelenlegi szabályozásnak tartalmilag megfelel tehát ugyanúgy diszkriminatív, csak a pontatlan megfogalmazáson változtató mentesség-meghatározás. A többi lehet ség alapvet en az építmény típusa, illetve használatának módja / célja szerint adna mentességet. A Rendelet 7. § g) pontja szerint mentes az adó alól a nyugdíjas adóalany az olyan lakásból, ahol a lakcím-bejelentkezés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel rendelkezik, kivéve, ha a lakás hasznosításából bevétele keletkezik. Itt szintén megjelenik egyrészt a lakóhely fogalom, másrészt: A Htv. 12. § (1)-(2) bekezdései szerint az adó alanya az, aki a naptári év els napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni érték jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. A Htv. fenti rendelkezése alapján, amennyiben az ingatlan résztulajdonosa nyugdíjas, és tulajdonostársaival megállapodást köt, úgy az egész ingatlan tekintetében adómentességet kap. Fentiekre figyelemmel a bekezdés pontosítása szükséges. (Tervezet: 4. § (1) bekezdés d) pont.) Megfontolandó ugyanakkor, hogy szükséges-e a nyugdíjasok részére külön mentességet adni, és nem elegend e, ha k is a c) pontban szerepl szabályok szerint mentesülnek. K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi ipar zési adóról szóló 15/2004. (VI. 30.) számú rendeletének 5. § (1) bekezdése szerint az állandó jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetén az adó évi mértékének fels határa az adóalap 1,5 %-a. Tekintettel arra, hogy a helyi rendeletben az adó mértékének konkrét meghatározása szükséges, ezért a fenti rendelkezés módosítása szükséges. (Tervezet: 7. §) INDOKOLÁS A fentiekben részletezett okok miatt: pontatlan megfogalmazások, a központi jogszabály rendelkezéseinek megismétlése, diszkriminatív különbségtétel mindenképpen szükségessé vált a rendeletek módosítása. Mivel a módosítás sok rendelkezést érintett volna, így célszer bb és egyszer bb módosítás helyett új rendeletet alkotni, és mivel a központi jogszabályok ismétlésének elhagyásával a helyi szabályok terjedelme jelent sen csökkent, így fölösleges az egyes helyi adókat külön-külön rendeletben szabályozni, célszer bb e helyett egy rendeletet alkotni, mely valamennyi helyi adóra vonatkozó szabályt tartalmaz.
EL ZETES HATÁSVIZSGÁLAT A központi szabályok ismétlése elhagyásának, továbbá a pontosító rendelkezéseknek a hatása egy a jogalkotási és jogszabály-szerkesztési szabályoknak megfelel helyi rendelet. A helyi lakosok nem helyi lakosok különbségtétel megszüntetése, illetve e helyett tartalmában hasonló, de alapvet en az építmény típusa, illetve funkciója szerinti különbségtétel bevezetése elvileg hasonló összeg fizetési kötelezettségeket kell, hogy eredményezzen. Persze attól függ en, hogy a Képvisel -testület a tervezet 4. § (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak közül melyik lehet séget választja el fordulhatnak eltérések. Így például jelenleg egy lakóhellyel rendelkez 4 tagú család egy 120 m2 hasznos alapterület lakás után nem fizet építményadót. Amennyiben a Képvisel -testület azt a lehet séget választja, hogy a lakás hasznos alapterületéb l valamennyi m2 (és ez kevesebb lesz, mint 120) vagy a hasznos alapterület bizonyos %-a mentes, úgy ez a család 2012. évt l építményadót fog fizeti, ugyanígy lehet ez akkor is, ha az eltartottak szerinti valamekkora m2 mentességet választja a képvisel -testület. Hasonlóan a nyugdíjasok esetén amennyiben az ket alanyi jogon megillet kedvezményt a Képvisel -testület megszünteti lehetnek kisebb eltérések a szerint, hogy a c) pontban lev lehet ségek közül a Képvisel -testület melyiket választja. Megjegyzem, hogy K vágóörs adónyilvántartása alapvet en alkalmatlan a pontos hatásvizsgálatra, tekintettel arra, hogy a korábbi években azt aki valamilyen oknál fogva mentes volt az adófizetési kötelezettség alól, nem szerepeltették a nyilvántartásban, ahelyett, hogy szerepeltették volna, csak a mentesség megjelölésével. A fenti változtatásnak alapvet en hatása lehet majd a település építményadó bevételére, ami körülbelül 34. 000. 000 Ft, de mivel a változtatás alapvet en hasonló tartalmú szabályozást céloz, ezért ez vélhet en nem lesz jelent s, bár ennek vizsgálatát is nagymértékben befolyásolja a fentiekben részletezett bizonytalanság, továbbá az, hogy az építmény használatának célját az adóalanyok a bevalláson kell majd, hogy megjelöljék. E változtatás továbbá jelent s adminisztrációs teherrel fog majd járni, hiszen az új mentességek miatt valamennyi adóalanynak új bevallás nyomtatványt kell majd küldenünk, melyeket visszaérkezésük után fel kell majd dolgoznunk, és határozatokat kell majd hoznunk. E munkának a személyi feltételei a Körjegyz ségen adottak az egy f adóügyi ügyintéz n kívül esetleges átmeneti feladat átcsoportosítással ez megoldható lesz. Az eredménye ugyanakkor e munkának az is lesz, hogy adónyilvántartásunk hiányosságai megsz nnek.
TÁRSADALMI EGYEZTETÉS Az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetését szabályozó 12/2011. (X. 08.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés a) pontja alapján nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani azt a tervezetet, ami fizetési kötelezettségr l szól. E rendelkezés alapján a tervezet nem került társadalmi egyeztetésre. K vágóörs, 2011. december 19. Dr. Szabó Tímea körjegyz
K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK
/2011. ( ) önkormányzati rendelete a helyi adókról
K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következ ket rendeli el:
1. § A Képvisel -testület építményadót, idegenforgalmi adót és helyi ipar zési adót vezet be határozatlan id re. 2. § Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. 3. § (1) Az építményadó mértéke 900 Ft/m2/év. (2) Az (1) bekezdést l eltér en az építményadó mértéke a teljes adóévben gépjárm tárolás céljára használt gépjárm tároló esetén 450 Ft/m2/év. 4. § (1) Mentes az építményadó alól: a) a lakás- és az üdül épülethez tartozó kiegészít helyiség; b) a bármely f épülettel egy helyrajzi számú ingatlanon lév egyéb építmény melléképület -, kivéve a gépjárm tárolót; c) a lakás hasznos alapterületéb l m2 / a lakás hasznos alapterületének %-a / a lakás 2 hasznos alapterületéb l m , valamint az adóalany által eltartott személyek után személyenként további .m2 / az olyan lakásból, melyben az adóalany lakóhellyel rendelkezik, az ott lakóhellyel rendelkez személyenként 30 m2; d) nyugdíjas adóalany a lakás után tulajdoni hányada arányában. (2) Az (1) bekezdés c)- d) pontjában foglalt mentességek nem vonatkoznak az üdülési vagy vállalkozási célra szolgáló építményekre. (3) E szakasz alkalmazásában üdülési célra szolgáló építmény: üdülés, üdültetés, pihenés, nyaralás céljára használt építmény. (4) E szakasz alkalmazásában vállalkozási célra szolgáló építmény: termékek értékesítésére, szolgáltatások nyújtására használt építmény. (5) E szakasz alkalmazásában eltartott személynek min sül az adóalannyal egy lakcímen együtt lakó a) 18. életévét be nem töltött gyermek; b) oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, jövedelemmel nem rendelkez , 25. életévét be nem töltött gyermek; c) jövedelemmel nem rendelkez házastárs, élettárs. (6) E szakasz alkalmazásában jövedelem, amit a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja jövedelemként meghatároz. (7) E szakasz alkalmazásában háztartás, amit az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja háztartásként meghatároz. 5. § Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. 6. § Az idegenforgalmi adó mértéke 300 Ft/f /vendégéjszaka. 7. § (1) Állandó jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetén a helyi ipar zési adó mértéke a Htv. 39. §-ban leírtak szerint számított adóalap 1,5 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetén a helyi ipar zési adó mértéke naptári naponként 1.000 Ft.
2 8. § (1) E rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testületének az építményadóról szóló 9/2004. (VI. 24.) önkormányzat rendelete, az idegenforgalmi adóról szóló 16/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelete, valamint a helyi ipar zési adóról szóló 15/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelete.
Horváth Dezs polgármester
dr. Szabó Tímea körjegyz
A kihirdetés napja: 2011. december dr. Szabó Tímea körjegyz
