ELŐTERJESZTÉS a helyi állattartási rendeletek felülvizsgálatáról Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. október 25-i ülésére Előterjesztő: Bárányné Márton Melinda jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény 5. §-a alapján az Éltv. 6. §a kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy „Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.” Ezen szakasz 2012. október 1-jén lépett hatályba. A hivatkozott rendelkezés alapján a helyi önkormányzatok rendeletben nem korlátozhatják a település közigazgatási területén a mezőgazdasági haszonállattartást. Önkormányzatunk a kialakult gyakorlat alapján az állattartásról szóló 17/2001.(XI.13.) sz. rendeletben az állattartás szempontjából övezetekre osztotta a város területét, és meghatározta az egyes övezetekben tartható mezőgazdasági haszonállatok számát, különösen a település belterületén, ezáltal korlátozta a haszonállatok tartását. Az állattartással összefüggő helyi rendeletalkotás során figyelemmel kell lenni a magasabb szintű jogszabályokra, s mivel az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb jogszabályi rendelkezésekkel, azokhoz képest kiegészítő jellegű szabályokat fogalmazhat meg, ezért az állattartásról szóló helyi rendelet korlátozást tartalmazó szakaszait hatályon kívül kell helyezni. Ugyanakkor a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 36. § (5) bekezdése kimondja: „Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket - a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával - az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani.” Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 11/2003.(VIII.01.) rendelet 62. § (4) bekezdése tartalmazza: „A településen építendő állattartó építmények és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokat Szécsény város Önkormányzat Képviselőtestületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.” Fentieket figyelembe véve az állattartásról szóló 17/2001.(XI.13.) helyi rendelet védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseit meg kell tartani. A gazdasági céllal tartott állatok tenyésztését az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény és az annak végrehajtására alkotott jogszabályok szabályozzák. Az állatok tartásának általános szabályait az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény tartalmazza, melynek 49. § (3) bekezdés f) pontja alapján került megalkotásra a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet, amely a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozóan állapít meg a törvényhez képest speciális szabályokat. A Kormányrendelet megalkotásával a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása már nem lehet a helyi önkormányzat képviselő-testületének biztosított jogalkotási tárgykör, így az
2 önkormányzati rendelet hatálya a továbbiakban nem terjedhet ki a kedvtelésből tartott állatok, így az eb, a macska, a vadászgörény, valamint a díszmadár tartásának szabályozására sem. Önkormányzatunk e tárgykörben az ebtartásról, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 14/1997.(V.21.) önkormányzati rendeletet alkotta. Fentiek miatt javaslom e rendelet hatályon kívül helyezését is. A 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése – Ptk. 100. §-val összhangban – úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. Ezek a szabályok az állattartó és az állattartással érintett személyek (környező lakóközösség) jogosultságaira és kötelezettségeire is vonatkoznak, tehát ha az állattartással érintett személyeket tartósan és szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában az állattartás, akkor a Ptk. 191. §-a alapján a jegyzőhöz, illetve a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény elvégzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, bírságot szabhat ki, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Az állattartásról szóló 17/2001.(XI.13.) önkormányzati rendeletben a kedvtelésből tartott háziállatok vonatkozásában is kerültek megállapításra szabályok a többszintes, több lakást magába foglaló lakóépületekre, mely rendelkezéseket szintén hatályon kívül kell helyezni a fent hivatkozott 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet értelmében. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt – többek között – a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében alkotta a jogalkotó, mely szerint a szervezeti-működési szabályzat és házirend alkalmas a társasházi állattartás szabályainak lefektetésére is. Mindemellett a Ptk. szomszédjogra vonatkozó szabályai alapján is lehetséges az érdekérvényesítés a bíróságon. Mindezeket figyelembe véve új állattartásról szóló önkormányzati rendelet megalkotására teszek javaslatot a tisztelt Képviselő-testületnek a mellékelt rendelettervezet szerint, melybe a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szabályozások kerültek, és a magasabb szintű jogszabályok alapján a korábbi helyi rendeletek hatályon kívül helyezését tartalmazza. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására, és a rendelettervezet elfogadására! Szécsény, 2012. október 18.
Bárányné Márton Melinda jegyző
3 RENDELETTERVEZET Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének .../2012.(......) önkormányzati rendelete az állattartásról
Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
(1)
(2)
1. § A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételével - kiterjed minden Szécsény város közigazgatási területén lévő ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik. A rendelet hatálya nem terjed ki: a) cirkuszra, b) állatkiállításra, c) vágóhídra, d) engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, e) lósport telepre, f) nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, g) gyepmesteri telepre, h) laboratóriumi kísérleti állattartásra, i) kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, j) az anyanevelő és pároztató méhésztelepre. 2. §
E rendelet alkalmazásában: (1) nagy állat: a) ló, b) szamár, c) öszvér d) szarvasmarha, e) bivaly. (2) kis állat: a) sertés, b) juh, c) kecske, d) strucc, e) baromfi, f) gazdasági célból tartott prémes állat, g) nyúl. 3. § Szécsény város közigazgatási területén állat az 1. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül tartható.
4 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének az ebtartásról, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 14/1997.(V.21.) önkormányzati rendelete b) Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartásról szóló 17/2001.(XI.13.) önkormányzati rendelete c) Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartásról szóló 17/2001.(XI.13.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2004.(IV.20.) rendelete d) Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közigazgatási bírsággal sújtható tiltott, közösségellenes magatartásokról és a közigazgatási bírság kiszabásának szabályairól, valamint egyes szabálysértési rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 17/2012.(V.30.) önkormányzati rendelet 4-5. §-a.
Szécsény, 2012. október „...”
Stayer László polgármester
Bárányné Márton Melinda jegyző
5 1. melléklet a(z)……../2012.(……) önkormányzati rendelethez Állattartó épület és kifutó továbbá egyéb építmény védőtávolsága a szomszédos ingatlanokra is tekintettel
A 2.§ (1) pontjába tartozó nagyállatok építményei
1.
2.
Építmények megnevezése
3.
Lakóépülettől
4.
Felépítmény pincétől
5.
B 2.§. (2) pontjába tartozó kisállatok közül: juh, kecske, sertés, strucc, prémes állatok építményei
C 2.§. (2) pontjába tartozó kisállatok közül baromfi, nyúl építményei
D egyéb építmények
Védőtávolság (m)
15
10
6
10
15
10
6
10
Szállásépülettől
20
20
20
20
6.
Kisüzemi építménytől
15
15
10
15
7.
Ásott kúttól
15
15
10
15
8.
Fúrott kúttól
10
10
5
5
9.
Kerti csaptól (vízvételi helytől)
10
10
6
10
Építési oldallal
6
6
6
6
6
6
6
6
nélküli
10. ellentétes telekhatártól (a hátsó kertben is)
11.
Hátsókerti telekhatártól
6 ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP (a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján) A tervezett jogszabály várható következményei, különösen: I. társadalmi hatásai: A rendelet megalkotására eredeti jogalkotói hatáskörben került sor, jogszabályi felhatalmazás arra nem volt. Olyan speciális területet érintett a rendelet, ami több más jogszabály által is szabályozott, de nehezen kezelhető. Az állattartással kapcsolatos problémák állategészségügyi, birtokvédelmi oldalról is megközelíthetőek. A városban övezeti határok kerültek meghatározásra, melyeken belül a tartható állatok számát is szabályozta a képviselőtestület. Valószínűsíthető, hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartása a lakosság számára könnyebbé válik, azonban a környezetben élők nyugalmát, birtokát mindez fokozottabban zavarhatja. A továbbiakban a birtokvédelem, illetve az egyéb ágazati jogszabályok (rágcsálóirtás, építésügyi szabályok a védőtávolságok, állattartó épületek létesítése kapcsán, hígtrágyatárolás stb) ismeretében kell kezelni a beérkező panaszokat. II. gazdasági hatásai: A lakosság mezőgazdasági haszonállat tartásával önfenntartóbbá válhat. III. költségvetési hatásai: A jegyző által az állatvédelmi hatáskörben kiszabott állatvédelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi. IV. környezeti következményei: Abban az esetben, ha az övezeti határok megszűnése a haszonállattartás elterjedéséhez vezet, a hangsúly az állategészségügyi szabályok betartására helyeződik a kedvezőtlen környezeti hatások elkerülése érdekében. Az építésügyi jogszabályok alapján azonban továbbra is léteznek kötelezően betartandó szabályok, pl. az állattartó épületek engedélyezése a telek nagyságának és a beépíthetőségnek függvénye tekintetében, így ezek a kérdések továbbra is ellenőrizhetőek. V. egészségi következményei: Az állategészségügyi szabályok betartásával és szigorú betartatásával kedvezőtlen egészségügyi hatások nem jelentkeznek. VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A jövőben várhatóan növekedhet a birtokvédelmi és állatvédelmi panaszok, eljárások száma. A helyi szabályozás a magasabb rendű jogszabályokban rögzített rendelkezésekhez igazodik; deregulációs kötelezettség. A rendelet megalkotását a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény -2012. október 1-jén hatályba lépett- módosítása indokolja.
