Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika

GYENESDIÁS Fejlesztési stratégia – településpolitikai megalapozó dokumentum

Készítette:

REevolutio Kft.

Témavezető, projektmenedzser:

Jáki Monika

vezető tanácsadó

Munkatársak:

Fodor Gabriella

senior tanácsadó

Adamik Anna

junior tanácsadó

Farkas Sára

gyakornok

Budapest, 2011-02-25

REevolutio Kft. 1253 Budapest, Pf.: 104. Tel: +36 20 230 4969 www.reevolutioconsulting.hu

REevolutio Kft. 2011. február

1


T a r ta lo m j e g y z é k 1

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKASZAKASZ .................................................................. 4 1.1

Bevezetés.................................................................................... 4

1.2

Gyenesdiás településhálózatban betöltött szerepének

meghatározása .................................................................................... 6 1.2.1

Gyenesdiás szerepe az országos településhálózatban ............................. 6

1.2.2

Országos, regionális, megyei és kistérségi szerepkör bemutatása ...........11

1.2.2.1

Gyenesdiás Magyarország részeként ............................................11

1.2.2.2

Gyenesdiás a Nyugat-Dunántúli Régióban .....................................13

1.2.2.3

Gyenesdiás a „Balaton Régióban”.................................................19

1.2.2.4

Gyenesdiás Zala megyei elhelyezkedése .......................................26

1.2.2.5

Gyenesdiás a Keszthelyi kistérségben...........................................28

1.2.2.6

Gyenesdiás a Keszthelyi agglomerációban.....................................30

1.2.2.7

Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program ............33

1.2.2.8

Országos területfejlesztési koncepció ...........................................34

1.2.2.9

Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve .....................................34

1.2.3

1.2.3.1

Gyenesdiás fekvése....................................................................36

1.2.3.2

Közlekedési Infrastruktúra ..........................................................37

1.2.4

1.3

Fekvés, elérhetőség ..........................................................................36

Vonzáskörzet bemutatása..................................................................50

A település egészére vonatkozó helyzetelemzés ....................... 52

1.3.1

Településszerkezet ...........................................................................52

1.3.2

Gazdasági helyzetkép .......................................................................58

1.3.2.1

Vállalkozások helyzete................................................................58

1.3.2.2

Ágazati szerkezet.......................................................................62

1.3.2.3

Idegenforgalom .........................................................................65

1.3.2.4

Elnyert támogatások ..................................................................89

1.3.2.5

Gyenesdiás fejlettsége a Nyugat- Dunántúli régióban, illetve a Balaton

Kiemelt Üdülőkörzetben .............................................................................95 1.3.3

Társadalmi helyzet..........................................................................101


2


1.3.3.1

Demográfia .............................................................................101

1.3.3.2

Foglalkoztatás és munkaerő-piaci helyzet ...................................105

1.3.3.3

Társadalmi környezet és civil élet...............................................107

1.3.4

1.3.4.1

Természeti környezet ...............................................................110

1.3.4.2

Tudatos környezetvédelem .......................................................111

1.3.4.3

Épített környezet .....................................................................117

1.3.4.4

Műemlékek, helyi értékvédelem Gyenesdiáson ............................119

1.3.4.5

Lakásállomány megoszlása .......................................................121

1.3.5

1.4

2

Települési környezet .......................................................................110

Közszolgáltatások ...........................................................................122

1.3.5.1

Oktatás ..................................................................................122

1.3.5.2

Egészségügy- szociális ellátás ...................................................123

1.3.5.3

Sportlehetőségek .....................................................................124

1.3.5.4

Közműellátottság .....................................................................124

A közösségi tervezés eredményei ........................................... 129

1.4.1

A közösségi tervezés eredményei .....................................................129

1.4.2

Az inputszerzés módszertana ...........................................................130

1.4.3

Legfontosabb megállapítások ...........................................................131

1.4.3.1

Kis kérdőívek részletes elemzése ...............................................131

1.4.3.2

Mélyinterjúk tanulságai.............................................................139

1.4.3.3

Kiscsoportos beszélgetés eredménye..........................................141

1.4.3.4

Egyéb kérdőívek értékelése.......................................................142

1.4.3.5

Vállalkozói kérdőív kiértékelése .................................................147

1.4.3.6

Swot analízis Gyenesdiás jelenlegi helyzetéről .............................150

MELLÉKLETEK .................................................................................. 151


3


1

Előkészítő munkaszakasz

1.1

BEVEZETÉS

Gyenesdiás

Nagyközség

Önkormányzata

a

település

fejlesztési

döntés-előkészítő

koncepciójának elkészítésével bízta meg a REevolutio Kft-t. A munka indításakor rögzítésre került a tervezés időtávlata, amely egy hosszú távra, 710 évre szóló településfejlesztési koncepció készítését jelentette. A koncepció kiváló alapot jelent az elkövetkező 7-10 évben intenzívebben fejlesztendő területek,

a

település akupunktúra

pontjainak fejlesztését

részletesen

előkészítő,

megvalósíthatósági tanulmány mélységű, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervet és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató ún. Akcióterületi Tervek kidolgozásához. A munka célkitűzése szerint az Önkormányzat koordinálásával, a nagyközség életében jelentős szerepet játszó partnerekkel együttműködve készíti el a település fejlesztését megalapozó

dokumentumot.

A

megbízott

szakértő,

tanácsadó

szervezet

szakmai

tudásával a következő területeken segíti az Önkormányzat munkáját: •

A participatív tervezés módszertanával.

•

A jövőkép meghatározásához szükséges koncepcionális gondolkodásmóddal.

•

A

résztvevő

szervezetek,

magánszemélyek

együttgondolkodásának,

párbeszédének moderálásával. •

A jövőképnek megfelelő értékválasztás alternatíváinak kidolgozásához szükséges szaktudással.

•

A koncepció-alkotás eredményeinek szakszerű összefoglalásával.

•

Az Önkormányzat számára a határozattal történő elfogadás előkészítésével.

A nagyközség vezetőinek kezdeményezése egy, a település 21. századi fejlődését megalapozó fejlesztési koncepció. Ennek hosszú távú célja az, hogy összhangba hozza a nagyközség

kedvező

adottságait,

azok

„bővített

újratermelését”,

a

műszaki

és

szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztését a település közösségének érdekeivel, a kereslet igényeivel, a változó társadalmi elvárásokkal, valamint a közép- és rövid-távon tervezett fejlesztéseknek a gazdasági /társadalmi megalapozásával, a közösségi és privát fejlesztéseknek egymást erősítő összekapcsolásával. Ezen társadalmi, gazdasági és környezeti szempontoknak az egymásba kapcsolásával meg kell alapozni és szervezni, menedzselni Gyenesdiás hosszú távú és fenntartható fejlődését, minőségjavulását.


4


Ennek a menedzselési folyamatnak a megalapozására készül ez a koncepció. A koncepció alapja a jelen helyzet átfogó értékelése, a mélyben húzódó meghatározó folyamatok „felfedezése”, a problémák és lehetőségek diagnosztizálása és strukturálása. A közösen kialakított jövőkép eléréséhez vezető út felrajzolása, azaz javaslattétel egy reálisan végrehajtható rendszerelvű fejlesztésre. A település-vezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévő dokumentumokat

maximálisan

figyelembe

vegyék,

és

felhasználják

az

azokban

foglaltakat. Vagyis nem az a cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus településfejlesztési készüljön. Mindennek érdekében a településfejlesztési elgondolásokra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: •

A nagyközség helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a megalapozó, háttértanulmányok (Gazdasági Program, Környezetvédelmi Program, Klímastratégia).

•

A

településrészek

funkcióinak

beazonosítása

a

településrendezési

terv

elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. •

A szükséges funkcióváltások meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt terület-felhasználási módosításokra.

•

A rendezési terv beazonosított olyan központi és szolgáltatói, kereskedelmi területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a nagyközség megújítása. Ezek segítségével

került

Gyenesdiásnak

az

sor az

létesüljenek,

amelyek

környezetben

nem

a

fejlesztési

érdeke,

hogy

egyediek,

tálalhatók,

akcióterületek

és

olyan

intézmények,

speciálisak, amelyek

indikatív

és a

a

helyi

kijelölésére. szolgáltatások

közelebbi-távolabbi lakosság

életének

gazdagításához, a helyhez való kötődésük erősítéséhez, az imázs javításához járulnak

hozzá,

így

a

településrészi/akcióterületi

problémák

és

fejlesztési

szükségletek feltárásához a már meglévő dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak.

Jelen helyzetelemzés által meghatározott koncepció nem maga a megoldás, csupán a helyezet elemzése alapján meghatározható átfogó megoldási javaslat, az összetett problémahalmaz

egymással

kapcsolatban

lévő,

de

egymást

követő

elemekké

rendezésével, egy lehetséges „megoldó-képlet”, megoldási folyamat meghatározása. A koncepcióban a probléma-meghatározás a partnerség elvének érvényesítésével, a meghatározó

települési

szereplők

bevonásával

készült,

így

kollektív

munkának

tekinthető. Azonban a hatékony végrehajtásra csak abban az esetben van esély, ha a megkezdett partnerségi együttműködést fenntartva a település-politika – és az azt


5


végrehajtó

pártpolitikák

–

közös

akaratává

fejleszti

a

koncepció

ajánlásait

és

meghonosítja a hatékony és jó kormányzást Gyenesdiáson.

1.2

GYENESDIÁS TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA

1.2.1 Gyenesdiás szerepe az országos településhálózatban Az Országos Területfejlesztési Koncepció országosan kiemelt térségként kezeli a Balaton környezetét. Gyenesdiáson és a Balaton észak-nyugati partján kiemelt cél a természeti és épített

értékek

megőrzésével,

a

jelenlegi

állapotok

javításával a fenntartható, versenyképes és egész évben aktív turizmus feltételeit megteremteni, minőségi szolgáltatásokat biztosítani. Az országos területpolitikai dokumentum, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) meghatározza azt a konszenzuson alapuló területi jövőképet, amely rögzíti az ország reálisan megkívánt térszerkezetét, illetve területi jellemzőit. Ezek alapján Gyenesdiás az OTK-ban

megalapozott

területfejlesztési

struktúra

alapján

az

ország

nyugati

és

délnyugati nemzetközi és regionális fejlesztési tengelyeinek metszéspontjában, a NyugatDunántúli tervezési-statisztikai régióban, Zala megyében, a Balaton észak-nyugati partján helyezkedik el. A település a kiemelt fejlesztési pólusoktól távol, Győr és Pécs fejlesztési

pólusok

vonzáskörzetének

metszéspontjában,

de

Zalaegerszeg,

mint

fejlesztési alközpont közvetlen környezetében fekszik.

Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Magyarországon

Forrás: OTK REevolutio Kft. 2011. február

6


A település életének egyértelműen meghatározó eleme Balaton-parti fekvése. Az OTK alapján a Balaton térség országos jelentőségű integrált fejlesztési területként került meghatározásra. Ennek következtében prioritásként szerepel a Balaton és környéke, mint az ország (Budapest után) elsődleges idegenforgalmi célpontjának és kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti, táji értékeinek megőrzése, fejlesztése, valamint tartós versenyképességének megteremtése a fenntartható térségi rendszer kialakításával együtt. Országos jelentőségű integrált fejlesztési területek

Forrás: OTK A térség kiemelt kezelése azért szükséges, mert a Balaton és környéke1 olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg: a természeti, táji, turisztikai, hajózási valamint szőlő, és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentős eleme. Az ország turisztikai bevételeinek mintegy harmada képződik a területen, ezért – bár önálló tervezési-statisztikai régiót nem alkot – további fejlesztése érdekében meghatározó módon kell részesednie a költségvetési forrásokból. A probléma azonban ott jelentkezik, hogy a térségben eddig megjelent és célcsoportonként rendkívül elaprózott fejlesztések döntően a mennyiségi növekedést eredményezték a mértéktartó és minőségi célú irány helyett, folyamatosan rontva ezzel a térség vonzerejét, hosszú távú esélyeit.

1 2000. CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Tervéről, a 2008. évi LVII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról


7


A Balaton térségének fejlesztését számos tényező befolyásolja (időjárás, tó vízminősége, gazdasági hatások), így vonzereje változó keresletet mutat. A rendszerváltozást követően csökkenő igény mutatkozik a tömegturizmusra, zsúfolt üdülőterületekre és a javuló környezeti állapot ellenére csökkenő vendégforgalom tapasztalható a térségben. A turizmus szezonalitása és területi koncentrációja viszont nem mérséklődött, így a balatoni turizmus ebben a formában nem fenntartható.

Az OTK-ban megfogalmazottak alapján a Balaton térség fejlesztésének célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett

számos

megteremtésével

szereplő egy

partnerségét

fenntartható

biztosító

módon

stabil

versenyképes

intézményrendszer

Balaton

térség,

önálló

igazgatási régió jöjjön létre.

Ennek érdekében a következő konkrét célok elérése kívánatos:

A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtése, az alacsony minőség és hozzáadott értékű tömegturizmus helyett a térség változatos vonzerőire

épített

új

és

komplex

turisztikai

termékek

kialakítása,

magas

színvonalú szolgáltatások, és különösen a parti sávban a településen belüli zsúfolt térhasználat oldása, közösségi terek arányának növelése;

A Balaton, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása;

A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezése;

A

szezon

meghosszabbítása

egész

éves

kínálati

programcsomagok

megteremtésével (kerékpáros-, kulturális és konferenciaturizmus, vízi- és horgászturizmus,

wellness-,

gasztronómiaturizmus,

gyógy-

természetjáró

és

turizmus,

lovas téli

turizmus,

sportok

stb.),

bor-, ennek

érdekében térségi turisztikai hálózatok kialakítása, megerősítése;

A turisztikai forgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok

gasztronómia

stb.)

alapuló

alternatív

turisztikai

termékek

kínálatának kifejlesztése és „értékesítése” a parttól távolabbi településeken;

A térség további beépítésének megakadályozása, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelése;


8


A tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, a rekultivációk elvégzése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése érdekében erdő- és szőlőtelepítéssel, partfalvédő beavatkozásokkal (magas part és pincevédelem);

Az

ökológiai

egyensúly

megőrzése

érdekében

a

nem

környezetkímélő

mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balaton-part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, az erózió csökkentése, ezáltal a tápanyagok bemosódását is csökkentő

melioráció

megvalósítása,

valamint

a

térség

biodiverzitásának

megőrzése;

Balaton-felvidék aktív tájképvédelme (külterületi beépítés korlátozása, nagy terület egybefüggő fakitermelés /tarvágás/ korlátozása, fasorok telepítése stb.);

UNESCO Várományosi listán (Tihanyi félsziget, Hévízi tóval, Keszthellyel együtt)

A természetvédelemre, táji adottságokra épülő, gazdálkodási módok kialakítása,

fejlesztése,

természet

közeli

erdőgazdálkodási

módszerek

elterjesztése, a térség tradicionális mezőgazdasági termelésének ösztönzése, termelési feltételeinek megőrzése (biogazdálkodás, szőlőtermesztés, kézműipar);

A környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztése a part menti zsúfoltság csökkentése és a megközelíthetőség javítása érdekében;

Az

info-kommunkációs

és

közszolgáltatási

hálózatok

kialakítása

a

környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően;

A kulturális örökség védelmének magas szintű biztosítása, az egyházi, műemléki, régészeti és a helyi védettség épített örökségi értékek integrált védelme keretében;

A nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiaihidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása.

Az OTK több ágazatra és szakpolitikára vonatkozó fejlesztési irányvonalat határoz meg. A turizmusfejlesztés szempontjából a Balaton esetében a turisztikai versenyképesség nemzetközi pozícionáláson alapuló megerősítése szükséges, valamint az, hogy e célterületekhez az ország többi térsége is kooperációkon keresztül kínálatával mind intenzívebben kapcsolódjon.


9


A

Balaton

térségéhez

kapcsolódó

környezetpolitikai

célok

között

szerepel

a

tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, a rekultivációk elvégzése, a nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek korlátozása, a természetvédelemre, a táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, a Balaton-part terhelésének korlátozása, az ökológiai egyensúly megőrzése, a nádasok védelme, az erózió csökkentése, a Balatonfelvidék aktív tájképvédelme, a környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztése a part menti zsúfoltság csökkentése érdekében.

Mindezek figyelembevétele Gyenesdiás nagyközség jövőbeni fejlesztési irányaihoz is javaslatot képez.


10


1.2.2 Országos, regionális, megyei és kistérségi szerepkör bemutatása Gyenesdiás nagyközség Magyarország nyugati részén helyezkedik el, Zala megyében,

közvetlenül

a

Balaton-part

mellett.

Szomszédos

települései:

Keszthely, Hévíz és Vonyarcvashegy, amelyekkel település együttest alkot. A település

területe

18,50

km²,

népsűrűsége

203,1

fő/km²

(amely

jóval

magasabb, mint a magyarországi átlagértéket: 108 fő/km2), állandó népessége 3758 fő (2009). 1.2.2.1 Gyenesdiás Magyarország részeként A

nagyközség

kedvező

földrajzi

fekvésű,

hiszen

100

km-es

távolságra

több

Magyarországgal határos ország található, így Ausztria, Szlovénia és Horvátország, elősegítve ezzel a határon átnyúló térségi kapcsolatok erősödését (ld. Mo. területi intergrálódásának főbb dimenziói c. ábra). Gyenesdiás közlekedésföldrajzi helyzetét erősíti, hogy 20 km-en belül elérhető az M7-es autópálya, jelentős főközlekedési útvonal (71-es számú útvonal) mellett. A térség életében meghatározó a sármelléki repülőtér (Fly Balaton) jelenléte, amely megkönnyíti a Balaton térség nemzetközi elérhetőségét is.


11


A

település

kiváló

természeti

adottságokkal

rendelkezik

(Nyugat-Balaton

térség

turisztikai potenciálja, a Keszthelyi-hegység táji környezete, termálvíz készlet), amelyek kedvező életteret és gazdasági lehetőségeket teremtenek az itt élők és ide érkezők számára.

Magyarország területi integrálódásának főbb dimenziói és irányai

Forrás: OTK, 2005


12


1.2.2.2 Gyenesdiás a Nyugat-Dunántúli Régióban Gyenesdiás

a

Nyugat-Dunántúl

tervezési-statisztikai

(NUTS

2)

régióban

helyezkedik el, annak délkeleti kapuja. A régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló nagytérség – egyedülálló módon – négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város (Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) található. A régió határ menti helyzetéből fakad, hogy összekötő hidat jelent az uniós országok és Magyarország egyéb régiói között. hiszen az itt levő határátkelőkön bonyolódik az országos tranzitforgalom több mint 60%-a.

A Nyugat-dunántúli régió elhelyezkedése a Közép-európai térben

Forrás: Nyugat-Dunántúli Operatív Program


13


A Nyugat-Dunántúli régió 655 települést foglal magába, területe 11328 négyzetkilométer, ez az ország területének 12%-át foglalja el (Győr-Moson-Sopron megye ennek 36%-a, Vas megye 30%-a, és Zala megye 34%-a). A régió lakosságszáma közel egymillió fő, amely az ország lakosságának 9,7%-át adja, amely a Közép-magyarországi régióval együtt népességnövekedést tudhat magáénak az elmúlt tíz év során. A régió főbb társadalmi-területi jellemzői Terület (km2) Lakónépesség (fő, 2007. dec. 31.) Kistérségek száma Kedvezményezett kistérségek száma Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Komplex program Kedvezményezett települések száma Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott

11328 997939 25 6 6 0 0 127 127 127

Forrás: TeIR

A régió településszerkezeti jellemzői

Forrás: Helyzetelemzés a Nyugat- Dunántúli Régió Szükségleteiről, Zala megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete KSH adatok alapján, 2009

Településszerkezet szempontjából igen változatos kép rajzolódik ki. Az aprófalvak és törpefalvak leginkább a régió középső és déli területein fekszenek, a nagyobb népességű települések északon helyezkednek el. A Magyarországon található 500 fő alatti települések közel egyharmada a nyugat-dunántúli régió térségéhez tartozik, valamint a települések háromnegyedén a lakosságszám 1000 fő alatti. A városi népesség aránya 55,3% a régióban, amely azonban jelentősen elmarad az országos átlagértéktől (67%). A településhálózat igen sűrű, a 100 m2-re jutó települések száma a régiók közül itt a legmagasabb (5,8), és e kiemelkedő érték az egész Balaton térségre (Balaton Kiemelt Üdülő Körzet) jellemző. REevolutio Kft. 2011. február

14


A Nyugat-Dunántúl az ország második gazdaságilag legfejlettebb régiója, ezt jól jelzi az egy főre jutó jövedelem nagysága (ld. mellékelt ábrák), az itt levő kistérségek komplex fejlettségi mutatója. A régióban továbbá jelentős a külföldi tőkebefektetések aránya, itt realizálódik a külföldi tőke közel 13%-a.

Külföldi tőkebefektetés országos részesedése régiónként (2007)

Forrás: TeIR

A

gazdaság

fejlődése

következtében

az

1990-es

évek

óta

megfigyelhető

egy

nagymértékű vándorlási többlet egyrészt a régióba irányuló, másrészt a régión belüli, kifejezetten Győr-Moson-Sopron megyébe történő migráció. A régióba és régión belüli vándorlás, valamint az urbanizációs mozgások erősödése pozitívan hathat a régió és az aprófalvak gazdasági-társadalmi elöregedésével szemben.


15


A Nyugat-Dunántúli régió gazdasági fejlettsége az egy főre jutó GDP alapján (Ft)

Forrás: TeIR A régió tradicionális jellemzője az osztrák-magyar határ menti együttműködés, melyet 1998-ban az úgynevezett Ingázó Egyezményben2 konkretizáltak. Ennek következtében lehetőség nyílt a magyar munkavállalók külföldi, határ menti munkavállalására, ami nagyban növeli a régióba történő vándorlási kedvet. A régió térszerkezetének alakulása úgy jellemezhető, hogy gazdasági fejlettsége ellenére tagolt térségről beszélhetünk: Zala megye kevésbé fejlett, míg Győr-Moson-Sopron a legfejlettebb megye. Kistérségi szinten a fejlettség és gazdasági versenyképesség polarizált képet mutat. Gyenesdiás, mint a Keszthelyi kistérség települése a fejlettebbek közé (amelyek mindegyike megyeszékhely) tartozik a Nyugat-Dunántúli Régióban3, és Zala megyében, valamint a Balaton térségben, ahol a nagyobb lélekszámú községek már mind városi jogállásra emelkedtek. A Nyugat- Dunántúl balaton-parti szegmense- Gyenesdiással együtt- a Balaton Kiemelt Üdülő Körzet területének közel 8%-át adja, de a GDP tekintetében ennek ötszörösét állítja elő.

2 A Magyar Köztársaság Kormánya a határ menti ingázókra vonatkozó egyezményt a 38/1998. (III. 1.) Korm. rendeletben hirdette ki.

3

Lásd bővebben: Nyugat-Dunántúli Operatív Program 2007-2013.


16


A következő térképek a régió kistérségeinek különböző adottságú, fejlettségű területeire mutat rá. A térkép még nem tartalmazza a 2007 szeptemberében bekövetkezett közigazgatási átalakulásokat, melynek következtében a nagyobb Keszthelyi kistérség felbomlott Hévízi kistérségre és a Keszthelyi kistérségre (ekkor jött létre Zala megye két legújabb társulása, a Pacsai kistérség és a Zalakarosi kistérség is.). A térképek azonban e határváltozásoktól függetlenül komplexen mutatják be a vállalkozói környezet, a külföldi tulajdon és az ágazati koncentrációk által kialakult adottságok különbségeit a régióban, valamint e terület kereskedelmi, turisztikai szempontú fejlettségi különbségeit.

Vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati koncentráció kistérségenként Nyugat-Dunántúlon*

*A sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a mutatók fokozatos romlását fejezik ki. Forrás: MTA RKK NYUTI-NyDOP, 2007


17


A tervezési-statisztikai régió idegenforgalmi szempontból is nagy jelentőséggel bír, mivel kiemelt üdülőkörzet4, valamint az ország 27 üdülőkörzetéből nyolc, részben vagy egészben a régióban található, így a Nyugat-Dunántúl településeinek közel kétharmada valamely üdülőkörzetbe tartozik, illetve idegenforgalmi adottsággal bír. Ezek közül a legfontosabb a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, amely mindhárom dunántúli tervezésistatisztikai régió életét, gazdasági és társadalmi viszonyait (mutatóit) alapvetően határozza meg. Kereskedelem és turizmus kistérségi jellemzői

*A sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a mutatók fokozatos romlását fejezik ki. Forrás: MTA RKK NYUTI

4

Az ország azon részein, ahol a kedvező természetföldrajzi feltételek párosulnak a kulturális és gazdasági vonzásadottságokkal a hazai és nemzetközi idegenforgalom fogadására alkalmas összefüggő üdülőterületek alakultak ki. A „kiemelt üdülőkörzet” kategóriát a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, ill. az 1999. évi XCII. törvény, valamint a 35/1998.(III.20.)OGY határozat konkrétan, nevesítve meg is erősítette (Balaton, Velencei-tó-Vértes (2003-ig Velencei-tó), Tisza-tó, Mátra-Bükk, Dunakanyar, Mecsek-Villány, Sopron-Kőszeghegyalja).


18


Összességében a Nyugat-Dunántúli régió jövőképe Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározottak alapján a következőképp fogalmazódik meg: a térség az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország – gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló – zöld jövőrégiójává válik. Ennek eléréséhez cél a régió nemzetközi és belső elérhetőségének javítása, az innovációra épülő gazdaság fejlesztése, a humán közösségi szolgáltatások megújítása, a környezetgazdálkodás és környezettudatosság erősítése.

1.2.2.3 Gyenesdiás a „Balaton Régióban” Magyarországon a tervezési-statisztikai régiók mellett turisztikai régiók szerveződtek, amelyek eltérő közigazgatási határral, irányítási rendszerrel rendelkeznek, mint a NUTS 2-es

szintű

területegységek,

valamint

régiónként

egységes

és

egymástól

jól

megkülönböztethető turisztikai kínálattal bírnak5. Ezek közül a legjelentősebb a Balaton természetes régiója, amely nemcsak mint üdülőkörzet funkcionál, hanem történelmi hagyományai miatt és erős társadalmi-gazdasági kohéziójának köszönhetően szerves területi entitást képvisel. A Balaton-parti települések élete sokkal inkább köthető a tavat körülvevő régió életéhez, így Gyenesdiás társadalmi-gazdasági viszonyaiban, a település fejlődésében is meghatározó szerepet játszik. A Balaton régió, mint kiemelt üdülőkörzet (BKÜ)6 – hangsúlyozva, hogy nem önálló tervezési régió – azért is sajátos területegység, mert három tervezési-statisztikai régió területén helyezkedik el (Balaton térsége három régió, a Dél-dunántúli, a Középdunántúli és a Nyugat-dunántúli része), így kiemelt jelentőséggel bírna az összehangolt és közös fejlesztések kialakítása, ugyanis az EU-támogatások kedvezményezettjei a tervezési-statisztikai régiók.

5 Az idegenforgalmi régiókat és illetékességi területeiket a 4/2000. (II.2.) Gazdasági Minisztérium rendelete határozta meg, amely az addigi nyolc régió helyett a jelenlegi kilenc turisztikai régió lehatárolását tartalmazza. Az idegenforgalmi régiók – az észak-alföldi régió kivételével – egybefüggő területi egységek. Lehatárolásukban a tervezési-statisztikai régiókat oly módon alakították, hogy alkalmazkodjanak a kiemelt üdülőkörzetek határaihoz. Területük a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok illetékességi területét jelenti. Az idegenforgalmi régiók lefedik az ország egész területét. Hazánkban jelenleg 9 turisztikai régió található, amelyek több esetben eltérnek a statisztikai lehatárolású régióktól. Ezen területegységek a következők: Balaton Turisztikai Régió, Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió, Dél-Alföld Turisztikai Régió, Dél-Dunántúl Turisztikai Régió, Észak-Alföld Turisztikai Régió, Észak-Magyarország Turisztikai Régió, Közép-Dunántúl Turisztikai Régió, NyugatDunántúl Turisztikai Régió, Tisza-tó Turisztikai Régió.

6 a Balaton régió, kiemelt térség fogalma alatt a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetnek a tervezés idején meglévő, hatályos terület lehatárolását értjük.


19


A BKÜ területe 3.780 km2 (a tó területével együtt), 179 település alkotja, amelyek 17 kistérséghez tartoznak. Közülük 162 község, 17 pedig városi ranggal rendelkezik. A BKÜ települései három megyében helyezkednek el, Somogy megyében 69, Veszprém megyében 72, míg Zala megyében 38 található. A térség Magyarország második legjelentősebb turisztikai területe - a hazai turisztikai bevételek 22%-a a Balaton turisztikai régióban keletkezik. A belföldi turizmust vizsgálva pedig a Balaton régió hazánk - mind a vendégek (22,3%), mind a vendégéjszakák (25,6%) részarányát tekintve - legjelentősebb fogadóterülete.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez (BKÜ) tartozó települések

A Balaton régió ideája A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a "Balaton Régió" évszázadok óta szerves régiót képez a Balaton körül, amelynek összekötő ereje a tó maga, illetve az általa meghatározott gazdasági-társadalmi környezet. A Balaton régió társadalmi-gazdasági jelentősége

is

kiemelkedő, az ország népességének 2,5%-a él itt, a régió településeinek gazdasági fejlettségi szintje 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot.


20


A régiónak önálló területrendezési terve és szabályzata, stratégiai fejlesztési programja, részletes

fejlesztési

terve

illetve

komplex

térségi

programja

van,

amelyekben

meghatározott fejlesztési célként szerepel a kedvező környezeti állapot kialakítása, a gazdasági

erőforrások

erőforrásának

aktivizálása,

fejlesztése.

Fontos

az

infrastruktúra

célként

szerepel

javítása,

a

térség

humán

a

szereplői

közötti

régió

együttműködés kialakítása, amelynek keretében kiemelt törekvés az, hogy a Balaton közvetlenül is, és a három régión keresztül, illetve azokkal való együttműködésben is meg tudjon jelenni az Európai Unió pályázati forrásainál, ami helyzetét tovább erősítheti.

A Balaton térség létrehozásának története

A Balaton térségének külön kezelése, ágazati és területi céljainak összehangolt megvalósítása

már

régóta

megfogalmazott

gondolat,

ez

pedig

egységes

térségfejlesztési intézményrendszert kíván, melynek hagyományai a 19. századra nyúlnak vissza: •

1882. Balaton-Egylet − civil összefogás a Balaton fejlesztéséért

•

1904. Balatoni Szövetség – a modern területfejlesztés előképe

•

1931. M. Kir. Balatoni Intéző Bizottság: integrált és egységes turizmusfejlesztés

•

1958. Balatoni Intéző Bizottság (1958-től Budapesten, 1974-től Balatonfüreden)

A rendszerváltozás után 1991-ben történ meg a Balatoni Szövetség újjászervezése, majd 1993-ban létre jött a Balaton Regionális Tanács (BRT), mely 1997-től mint Balaton Fejlesztési Tanács működik tovább. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről

már

egyértelműen

kimondja

a

Balaton

Kiemelt

Üdülőkörzet

létrehozását, majd a Balaton törvény (2000. évi CXII. törvény) lehatárolja a BKÜ 164 települését, melyből 41 közvetlen partközeli, 123 pedig a parti területektől távolabb elhelyezkedő háttértelepülés. Szintén 2000-ben alapították a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht-t, mely a térségek közötti operatív munka koordinálását végezte, 2002-től 2009-ig önálló Balatoni Főépítészi Hivatal is működött a területen. Az 1990-es évektől már megkezdődött a tudatos területi tervezés a térségben és az óta is folyamatosan készülnek e kiemelt terület irányadó és operatív jellegű dokumentumai, stratégia építés pedig 2005-től indult, felkészülve a 2007-2013-as költségvetési időszakra.

Jelenleg a régiók közötti koordinálás, valamint a szakmai anyagok összeállításának feladatát a Balaton Fejlesztési Tanács látja el, az operatív munkarészek koordinálását 2008-tól, pedig a Balaton Fejlesztési és Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. végzi.


21


A

Balaton

Fejlesztési

Tanács

(BFT)

feladata,

hogy

a

régió

szereplőivel

együtt

meghatározza a térség fejlesztési irányait, támogassa a fejlesztési programok, projektek kidolgozását a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén, továbbá koordinálja és a rendelkezésre álló fejlesztési források segítségével ösztönözze a térség fejlődését szolgáló vízvédelmi, turisztikai, gazdasági beruházásokat. A Tanács célja, hogy egységes ösztönző, támogató rendszer biztosításával önálló programok

megvalósításával,

a

statisztikai-tervezési

régiókkal

és

a

kormányzati

szereplőkkel együttműködve biztosítani tudja a térség fejlődését. A Tanács, a tervezés és a programok megvalósítása során, tagjai által a térség fejlesztésében érdekelt szereplők együttes véleményét fogalmazza meg és képviseli.

Az önálló Balaton Régió létrejöttének feltételei Az Európai Unióhoz való csatlakozás során, hogy a strukturális alapok támogatásai az ország számára hozzáférhetővé váljanak, szükséges volt a NUTS 2 szintű régiók lehatárolása, melynek során a BKÜ igazgatásának széttagoltsága tovább erősödött, hiszen a régiók lehatárolása előtt is három megyéhez (Veszprém, Zala, Somogy) tartozott a terület, melybe 10 KSH kistérség teljesen, 3 pedig részlegesen tartozott bele.

A NUTS 2 szintek területi lehatárolása következtében a BKÜ három régió fennhatósága alá került (Dél-Dunántúl, Közép- Dunántúl, Nyugat-Dunántúl). E széttagoltság miatt a térséget számos probléma sújtja: •

Megosztott igazgatási helyzet, az együttműködés a közigazgatási egységek között egyik területi szinten (régió, megye, település) sem egyértelműen gördülékeny.

•

A

tervek

összehangolását

nehezíti

a

területi

szintek

kompetenciájának

tisztázatlansága. A megyék döntési jogkörei, forrásai egyre csökkennek, míg a régiók egyre több forráshoz jutnak, azonban nincs még jól működő, kiépült intézményrendszer regionális szinten, mely a forrásokat hatékonyan koordinálná. •

A térség megosztottságából fakad az a probléma is, hogy nehéz a térségre vonatkozó statisztikai adatokat gyűjteni, gyakran információhiány alakul ki, ez pedig jelentősen akadályozza a területen zajló társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok átfogó elemzését, értékelését.


22


•

A Balaton régió fejlesztési elképzeléseik, terveik nagy részét csak közvetetten, az egyes régiók operatív programján keresztül tudják megvalósítani, ezért a Balaton régió részletes fejlesztési terve akció terv szinten, részletezve írja le az EU által támogatott tevékenységeket a térségben. Ennek célja, hogy az egyes operatív programokban már így, egyszerűen beillesztve, jelenhessenek meg a Balaton térségének

fejlesztési

elgondolásai,

hogy

a

2007-2013-as

költségvetési

időszakban, összehangolva történjenek a térség ágazati és területi fejlesztései, valamint javuljon ezzel a források hatékonysága.

A fent említett problémák egyöntetűen igazolják, hogy a Balaton térsége társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokon kívül igazgatási egységet is alkothatna a reálfolyamatok alapján, azonban a jelenlegi lehatárolások miatt nem tud egységesen működni. Ez azonban akkor lesz reális, ha a kistérségi fejlesztési határok és a balatoni üdülőkörzet határai egybeesnek.

A Balaton Régió társadalmi-gazdasági jelentősége A Balaton Régió - kiemelkedő kultúrtörténeti és természeti értékeinek köszönhetően – a hatvanas évek közepétől kezdődően a turizmusgazdaság kiépülésével párhuzamosan jelentős fejlődésnek indult. A Balaton – Budapestet megközelítően – az ország turizmusában a második legfontosabb célpont. Bár népszerűségéből az utóbbi években sokat vesztett, jelenleg is Közép-Európa egyik leglátogatottabb üdülőhelye a tó és környéke. A rendszerváltás az 1990-es évek első felében együtt járt a korábbi szervezeti rendszer gyökeres

átalakulásával.

következtében

a

A

szerkezetátalakítás

centralizált

nagyvállalatok

és

zöme

a

termelékenység

megszűnt,

a

javítása

munkahelyek

számottevően csökkentek, az egyéni vállalkozásként folytatható tevékenységek köre viszont bővült. A vállalkozások száma a felsorolt jelenségek folytán az évtized eleje óta több mint kétszeresére (ezen belül a társas vállalkozásoké 4-5-szörösére, az egyénieké másfél-kétszeresére) növekedett. A 2000. évi Balaton törvény 2008. szeptember 22-én elfogadott módosításának eredményeként 15 községgel 179-re bővült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet. A régió területe ennek megfelelően 362 451 km2-ről (26 159km-rel) 388 610 km2-re , állandó népessége 261 272 főről (12 796 fővel) 274 068 főre nőtt.


23


A népszámlálás időpontjában a KSH mintegy 101.000 lakás mellett 72.000 üdülő ingatlant is összeírt. A megegyező besorolású hazai ingatlanok 29 %-a található itt, az üdülőkörzet

tehát

megközelítőleg

egy

átlagos

megye

lakóingatlan

vagyonával

rendelkezik. A régió helyi társadalmát az állandó népesség soraiban regisztráltakon túl tehát ingatlanonként 3-4 fővel számolva 210.000 - 280.000 üdülőtulajdonos kerekíti félmilliósra. Tovább árnyalja az itt együtt élők helyi társadalmának összetételét az a körülmény, hogy az elmúlt évtized elejétől a régióban jelentős mértékű külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlás figyelhető meg.A külföldi vásárlók zöme az EU polgára, 76% német, 14 %-uk osztrák állampolgár, a fennmaradó 10 %-nyi ingatlanon további 43 ország polgárai osztoznak. Jelenleg Gyenesdiás a Balaton térség legnagyobb lélekszámú nagyközsége, akárcsak Zala megyének. Az ingatlanok száma közel 3000 és a lakó ingatlanok száma egyre nő, akárcsak a beköltözőké, hiszen Gyenesdiás településen minden 7. ingatlan külföldi tulajdonban van.

A legújabb vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy jelentős strukturális problémákkal kell szembenézni a régió állandó népessége összetételének alakulásában. Az országos trendnek megfelelő természetes népességfogyást a régióban valamelyest kompenzálta bár a pozitív vándorlási egyenleg, ez azonban a lakosság egyre jelentősebb mértékű elöregedéséhez vezetett. E folyamatot jó ideje tovább gerjeszti az a körülmény, hogy elérhető árú lakóingatlanok és egész éves egzisztencia híján jelentős mértékű az újonnan végzett,

magas

szinten

képzett

eredményei

arra

fiatal

korcsoporthoz

tartozók

régióból

történő

elvándorlása. A

vizsgálatok

is

választ

adtak,

hogy

esetükben

egyértelműen

kimutatható a kényszer. Megfelelő helyi egzisztencia, képesítésük szerinti munkahelyek rendelkezésre állása esetén örömmel maradnának, hiszen olyan több generáció óta itt élők gyermekeiről van szó, akik szeretnek itt élni. Megélhetési okból azonban a fővárosban, a Dunántúl nagyvárosaiban és külföldön próbálnak szerencsét. Gazdasági

viszonyait tekintve a

régiót

hagyományosan

nagymértékű

vállalkozási

aktivitás jellemzi, a szereplők ugyanakkor itt sem egyneműek. Az üdülőkörzetben ma is mintegy 26 ezer mikro-,kis-, és középvállalkozás működik. 1000 állandó lakosra vetítve a régió 81-es vállalkozási mutatója a magyar vidéki átlaghoz (62) képest igen magas, Budapest (109) után a második. A helyi regisztrációjú vállalkozások körén túl a BKÜ-n kívülről szezonális jelleggel újabb, mintegy 2000, többségükben társas vállalkozás végez szolgáltatásokat a régióban, zömmel a főszezonban és szinte kizárólagosan csak a legforgalmasabb helyeken (akik az e tevékenységből származó bevételek után nem a régióban, hanem saját állandó lakóhelyükön, ill. elsődleges, meghatározó telephelyükön róják le a közterheket).


24


2002-től azonban a kisvállalkozások számának csökkenése figyelhető meg az országos adatokhoz képest. A térségen belül elsősorban a partközeli települések (132 db/1000 fő) vonzzák a vállalkozásokat, a parttól távolabbi települések (74 db/1000 fő) már csupán az országos átlag körüli mértékben. A partközeli és a háttér települések közötti különbség megfigyelhető a gazdaság valamennyi

mutatója

munkanélküliségének,

tekintetében.

Jelentős

jövedelemtermelő

eltérés

képességének

található elemzésekor

a

települések a

part-menti

települések javára. A Balaton jövedelem termelésének meghatározó részét a turizmus adja, melyet a Balaton környékén működő turisztikai és a vele kapcsolatos kisegítő ágazatok vállalkozásainak túlsúlya mutat. Emellett jelentős még a kereskedelem – szolgáltatás, az ingatlan ügyekhez, gazdasági szolgáltatásokhoz és az építőiparban dolgozó vállalkozások aránya, azonban ezen vállalkozások is nagymértékben kötődnek a turizmushoz.

A Balatoni identitás A társadalom szempontjából a Balatoni identitás kialakulása a közlekedés fejlődésével erősödött. Ennek oka, hogy nagyon sokáig, ameddig a szárazföldön, vízen megjelenő távolságok nem voltak könnyen áthidalhatóak, a Balaton sokkal inkább szétválasztotta, mint összekötötte az embereket. A közlekedés fejlődésével egyre többen látogattak, költöztek a térségbe, melynek értékei elismerésre találtak és egyre inkább egy vonzó, magas életminőséget kínáló területként vonult be a köztudatba, erősítve ezzel a regionális identitást. Az idő múlásával fokozatosan kialakultak azok az intézmények, közvetítő rendszerek, szervezetek, melyek az összetartozással

kapcsolatos közös

feladatok koordinálásában segédkeznek és teret adnak a közösségi lét megéléséhez. Pozitívum, hogy a térség azon kevesek közé tartozik, ahol a rendszerváltozás óta stabilan magas és emelkedő e szektor aránya.

A terület országos szinten is kiemelkedő nonprofit aktivitást mutat, hiszen a Balaton által érintett három megyében, az 1000 főre jutó szervezetek számának mutatója kiemelkedő értékekkel rendelkezik. Az erős civil élet nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy BKÜ területén lévő fejlesztések, intézkedések hatékonysága maximális legyen, és a megvalósult újítások a lehető leghosszabb ideig szolgálják a társadalom igényeit.

Problémát

jelenthet

azonban,

hogy

az

egy

szervezetre

jutó

bevétel

szempontjából az érintett három megye, a nagyfokú aktivitás ellenére, alacsonyabb értékeket ér el.


25


A források és kapacitások kihasználása érdekében szükséges lenne e társadalmi szervezetek együttműködésének, hálózatokba kapcsolásának ösztönzése, erősítve a 2001-ben létrejött Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSzSz) tevékenységét. A Balaton régió jövőjének lehetséges alternatívái •

Önálló önkormányzati, igazgatási, fejlesztési régió (megye)

•

Integrált regionális kooperáció: Interrégió

•

A valóban kiemelt balatoni üdülőkörzet (BKÜ) vagy Veszprém- Somogy- Zala Megye egységes régiója.

A teljes jogú, saját alanyiságú forrásszerzésre is alkalmas régióvá alakulás elképzelhető alternatívája az üdülőkörzet területpolitika részéről történő valóban kiemelt kezelése annak érdekében is, hogy az egyre romló pozíciójú régió vissza tudja szerezni és meg tudja

tartani

versenyképességét

a

nemzetközi

idegenforgalmi

piacon,

ennek

következtében újra elfoglalhassa korábbi helyét az innovatív, népességmegtartó erővel rendelkező, és a hazai GDP előállításában is jelentős részt vállaló térségek között. Ez az alternatíva a jelenlegi status quo mellett szakértők szerint gond nélkül megvalósítható.

1.2.2.4 Gyenesdiás Zala megyei elhelyezkedése Zala megye Magyarország délnyugati részén, a Nyugat-Dunántúlon helyezkedik el. Területe 3784, 11 km2, Magyarország területének 4%-a. Népsűrűsége 77, 6 fő /km2 (2009). A megye 257 települését 9 kistérség foglalja magában. 2 megyei jogú város (Nagykanizsa, Zalaegerszeg), valamint további 7 varos található területén.


26


A megye területi struktúráját tekintve a Balaton északnyugati partján fekvő települések nem mindig tartoztak Zala megyéhez. Az 1950-es években a megyerendezések során a Keszthelyi, Tapolcai, és a Sümegi járásokat Veszprém megyéhez csatolták. 1979-ben került vissza Zala megyéhez Keszthely városa és a Keszthelyi járás.

Zala megye mai területének kialakulása: 1. 1950-ben Zala megyétől Veszprémhez 2.1950-ben Zala megyétől Veszprémhez 1978-ban vissza 3.1950-ben Somogy megyétől Zalához 4.1950-ben Vas megyétől Zalához 5. Zala megye 1950-1979 6. mai megyehatár 7. 1950 előtti megyehatár

Zala

megye

gazdasága

településszerkezeti

es

gazdaságföldrajzi

adottságainak

megfelelően sokszínű képet mutat. Az elmúlt évek során a megyében egy gazdasági szerkezetváltás folyamatának lehettünk tanúi. A zömében könnyűipari tevékenységet folytató üzemek sorozatosan szűntek meg, melyek hosszú időn keresztül a térség gazdasági potenciálját meghatározó nagyvállalkozások voltak. A megye gazdasági helyzetét hátrányosan érintette, hogy a megszűnő, összeszerelő gyártási tevékenységet folytató multinacionális cégek, vállalkozások kivonultak a térségből.


27


1.2.2.5 Gyenesdiás a Keszthelyi kistérségben Gyenesdiás a Keszthelyi kistérséghez tartozó település, amely az elmúlt években területi változásokon ment át. A kistérség 2007. szeptember 25-én egy nagyobb szerveződésből vált ketté a Hévízi kistérségre és a Keszthelyi kistérségre, (ekkor jött létre Zala megye két legújabb társulása, a Pacsai kistérség és a Zalakarosi kistérség.) A 2007-ben megalakuló három kistérségnek köszönhetően a megyében jelenleg funkcionáló kilenc kistérség átláthatóbb településszerkezetet eredményezett, azonban Keszthely és Hévíz különállása akadályokat is teremtett a környező települések együttműködésében.

A Keszthelyi kistérség tagtelepülései jelenleg a következők: Balatongyörök,Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Karmacs, Keszthely, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalavár.


28


A Keszthelyi kistérség Zala megye egyik legkedvezőbb természeti-ökológiai adottságú térsége, a meglévő környezeti problémák ellenére. Itt még nagy arányban maradtak fenn természetes, természet közeli területek, „hagyományosan” művelt tájak.

A kistérségek területe, népessége Zala megyében

Kistérség Hévízi kistérség Keszthelyi kistérség Lenti kistérség Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség Pacsai kistérség Zalaegerszegi kistérség Zalakarosi kistérség Zalaszentgróti kistérség

Székhely Hévíz Keszthely Lenti Letenye Nagykanizsa Pacsa Zalaegerszeg Zalakaros Zalaszentgrót

Terület (km²) 123,60 349,33 663,09 388,69 552,93 278,82 788,61 311,85 327,06

Lélekszám 12 473 34 806 22 313 17 391 66 968 10 792 97 266 13 196 18 238

Település 8 16 51 27 27 20 65 19 24

Kistérségi együttműködések, társulások története A Balaton észak-nyugati partján fekvő települések több kistérségi együttműködést alkottak a rendszerváltás óta eltelt időszakban.


29


A Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás 1992-ben alakult, elsőként Zala megyében. Az együttműködésben a Veszprém megyei Bazsi és Sümegprága, valamint a zalai Cserszegtomaj, Döbröce, Karmacs, Kisgörbő, Nagygörbő, Sümegcsehi, Rezi, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vindornyaszőlős és Zalaszántó szerepel. A Társulás a Nyugat-Balaton Mikrorégió északi területén, Tátika és Rezi várának ölelésében helyezkedik el a Közép- Dunántúli Régió, illetve Veszprém- megye részeként.

Az

1993-ban

létrejött

Balatonmagyaród,

Kis-Balaton

Balatonszentgyörgy,

Térségi

Bókaháza,

Társulás Csákány,

tagjai:

Alsópáhok,

Dióskál,

Egeraracsa,

Esztergályhorváti, Felsőpáhok, Főnyed, Garabonc, Gétye, Hollád, Nagyrada, Sármellék, Sávoly, Szegerdő, Szentgyörgyvár, Szökedencs, Tikos, Vörs, Zalaapáti, Zalakaros, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszentmárton, Zalavár.

A Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulást 1994 júliusában alapította öt települési és a Zala Megyei Önkormányzat. A társulás a Nyugat-Balatoni Mikro régió fogalmát is használja, amely három partnertársulással – Tátika-Rezi, Kis-Balatoni, illetve a Lesencétől a Balatonig társulások – jelent deklarált együttműködést az 1995-96-os évektől. 2004-ben a három területfejlesztési önkormányzati társulás - Kis-Balaton Térségi Társulás, a Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás és a KeszthelyHévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás - összeolvadásából jött létre a KeszthelyHévíz Többcélú Térségi Társulás. Az együttműködés célja a partnerségben rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása, forrásszerzés, közös tervezés. Ebből a szerveződésből alakult ki 2007-ben a Keszthelyi kistérség.

1.2.2.6 Gyenesdiás a Keszthelyi agglomerációban

A Keszthelyi kistérséget érintő kulcsprojektek 1. Az 5 országot összekötő Nyugat-Dunántúl – regionális közlekedésfejlesztési program •

Elkerülő utak építése (Keszthely, Hévíz- ez 2012-ben ér véget), a keszthelyi riviéra települések elkerülő útvonal építése (M77) 2013-2020.

•

A

keszthelyi

új

közlekedési

koncepció

ütemes

megvalósítása

/

belvárosi

rehabilitáció •

Fly Balaton, repülőtér Sármelléken

•

84-es út, M9-es autóút


30


2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés - regionális innovációs és gazdaságfejlesztési program •

3.

Egyedi turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése

Nyugat-dunántúli

emberkincs

-

A

humán

közösségi

szolgáltatások

és

az

munkaadók

és

önkormányzati, közigazgatási gyakorlat megújítása •

Foglalkoztatási

paktum

megkötése

az

önkormányzatok,

képzőhelyek részvételével (támogatott, megvalósítás) •

A civil társadalom erőforrásainak mozgósítása

4. Életterünk - az élő és megújuló Nyugat-Dunántúl – a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi

infrastruktúra

fejlesztés

és

a

környezeti

tudatosság

erősítés

regionális programja •

A

kistelepülések

és

különösen

a

Balaton

–

Kis-Balaton

parti

települések

szennyvízcsatornázása •

Biomassza hasznosítási program, megújuló energia (támogatott, megvalósítás)

6. A Pannon örökség megújítása - az épített, természeti és kulturális értékeinkért •

Műemlék-felújítás a Festetics örökség mentén

•

Pannon táj

•

UNESCO világörökség projekt

A helyi LEADER program

Gyenesdiás a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig helyi közösség, egyesület tagja, legnagyobb lélekszámú települése. Területe 44 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 32,523 fő. A közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazottak alapján céljuk a vidéken élők életminőségének javítása, a jólét alapjainak megteremtése. Új fenntartható jövedelemszerzési javítása,

lehetőségek

munkahelyteremtés,

megtalálása, munkahelyek

a

munkalehetőségek

megőrzése

a

vidéki

körülményeinek térségekben.

Az

együttműködési készség növelése és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása, illetve támogatása. Gyenesdiást érintően a stratégiában a település legnagyobb problémájaként az utak rossz állapota és a forráshiány került megemlítésre, míg a legfontosabb lehetőséget, kitörési pontot a turizmusban látják.


31


A nagyközség számos sikeres fejlesztést vitt véghez a LEADER program keretein belül, a támogatott projektek részletes listája az 1.3.4.2. Elnyert támogatások fejezetben olvasható.

Vonatkozó tervi hierarchia Jelen helyzetelemzés, majd stratégia elkészítésének elsődleges célja, hogy hozzájáruljon Gyenesdiás jövőbeni fejlesztési elképzelésinek feltérképezéséhez, a lehetséges alternatívák és megoldási javaslatok kialakításához. A jövőbeni terveknek azonban igazodnia kell az országos-, megyei- és regionális tervezési dokumentumok célrendszeréhez, másrészt tükrözni a helyben élők érdekeit és fejlesztési elképzeléseit is.

1. 1999. A BKÜ hosszú távú területfejlesztési koncepciója (2000-2010)-> 2002ben kormányhatározattal megerősítve (2008-2020) 2. 2001. A Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja (2002-2006) 3. 2001. Előzetes Regionális Fejlesztési Program (2001-2003) 4. 2003. 1075/2003 Korm. hat. a Balatonnal kapcsolatos intézkedésekről (1033/2004) 5. 2005 OTK elfogadása 6. 2005: Balaton stratégia és Balaton Régió Komplex Térségi Programja (20072013) 7. 2006: Egységesített Balaton Stratégia és Komplex Program


32


Tervi hierarchia

1999.

2001.

2002.

2003.

A BKÜ hosszú távú területfejlesztési koncepciója (2000-2010)

A Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja (2002-2006)

Előzetes Regionális Fejlesztési Program (2001-2003)

A BKÜ hosszú távú területfejlesztési koncepciója (20002010)-> kormányhatározattal megerősítve (2008-2020)

Balaton stratégia

Balaton Régió Komplex Térségi Programja (2007-2013)

Egységesített Balaton Stratégia és Komplex Program

2005.

OTK

A régió fejlesztését meghatározza egyrészt a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat elfogadásáról (Balaton törvény), másrészt a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott Operatív Programok.

1.2.2.7 Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program A

Programban

Kelet-,

Közép-

és

Délkelet-Európa

államaiból

16

ország

–

13

makrotérségre osztva - vesz részt. Költségvetését az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja, amelyből a magyarországi programokra 21,3 millió euró áll rendelkezésre. A Program célja, hogy a gazdasági, társadalmi- és földrajzi értelemben is egy területi egységként kezelhető régiók, egymással együttműködésben keressenek megoldást a térséget érintő problémákra.


33


1.2.2.8 Országos területfejlesztési koncepció Az országos Területfejlesztési Koncepció a középtávú programjában kiemelt területként kezelik a Balaton térségét, így ez nagymértékben befolyásolja Gyenesdiás jövőbeni fejlődését is. Ebben a régióban a legfontosabb célként a Balaton térség tartós versenyképességének megteremtését határozták meg. Ennek érdekében nagyon szerteágazó intézkedéseket fogalmaztak meg a koncepcióban, melyek közül a legfontosabbak az 1.2.1. fejezetben részletesen kifejtésre kerültek. 1.2.2.9 Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve A Balaton Régió Részletes Fejlesztési tervében, az a program, ami leginkább érinti Gyenesdiást és környékét, az a közúthálózatok fejlesztésére vonatkozik. A program célja: •

A vasút villamosítása.

A part menti települések átmenő forgalmának csökkentése.

A régión belüli kistérségi központok elérhetőségnek javítása, különösen a parttól távolabbi településekkel lévő közúti kapcsolatuk javítása.

A

települések

megközelíthetőségének,

közlekedésének

javítása,

közlekedésminőségének javítása.

Utazási idő csökkentése.

Forgalomcsillapító, településvédelmi intézkedések.

Turisztikailag frekventált településeknél kerülőutak építése.

Új turisztikai, vagy ipari létesítmények elérhetőségének javítása.

A fejlesztések célja a Balaton térség belső kohéziójának erősítése, a környezeti terhelések csökkentése, illetve kiemelt cél, hogy a turisták gyors és kényelmes helyváltoztatásához szükséges feltételek megteremtése Ennek megfelelően a Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve kiemelten kezeli a 71-es főút fejlesztését, amely Gyenesdiás számára rendkívül fontos tényező, tekintettel arra, hogy a nagyközség elérését alapvetően legkönnyebben a 71-es út biztosítja, melynek elkerülő

szakasza

egyúttal

az

észak-nyugati

part

menti

átmenő

forgalomtól

tehermentesíti a parti sávot. A Fejlesztési Terv az északi parti közeledésben kiemelt szerepet játszó 71-es út fejlesztése mellett elengedhetetlennek tartja az egyes nagyobb városokat – például Zalakarost és Balatonfüredet - elkerülő utak építését is.


34


A 71-es út forgalmának enyhítését az OTrT tartalmazza, észak felől egy új, 77. számú főút kialakítása várható 2013 és 2020 között, melynek kapcsolatát Gyenesdiással a következő ábra ismerteti. A tervezett 77. számú főút kapcsolata a Gyenesdiás és tágabban értelmezett környezetével (OTrT alapján)


35


1.2.3 Fekvés, elérhetőség

Gyenesdiás mind külföldről, mind Magyarország területéről viszonylag könnyen elérhető. Autópályán keresztül csak a Balaton déli partján közelíthető meg, az északi parton a 71-es főúton vezet végig, amely áthalad a településen is. A környék infrastrukturális helyzetét erősíti, hogy hosszú távú potenciál rejlik a Sármelléki reptér fejlesztésében. Gyenesdiás közvetlen környezetében két város, Keszthely és Hévíz található, mind a két településsel fontos a nagyközség együttműködése a hosszú távú tervezések során. 1.2.3.1 Gyenesdiás fekvése

Gyenesdiás fekvéséből következik, hogy nem csak Keszthely, de, az egész megye

és

régió

és

számára

"Keleti

megyekapu"

szerepkört

tölt

be

Vonyarcvasheggyel

Balatongyörökkel együtt.

A település nyugaton Keszthely várossal, keletről Vonyarcvashegy nagyközséggel határos. Az összekapcsolódás lenne a helyes kifejezés, hiszen a 71. számú út mentén a települések Keszthelytől Balatongyörök végéig szinte teljesen egybeépültek, egybefüggő településláncot alkotnak. Gyenesdiás meghatározó nagyközsége a Balaton észak-nyugati szegletében elhelyezkedő, Keszthely központú településhálózatnak. A térségre jellemző szoros összetartozás földrajzi adottságainak, természeti-, táji értékeinek, az elmúlt századok tulajdonosi viszonyainak, a települések történelmi környezetének, közös históriájának következménye. Gyenesdiás

földrajzi

fekvéséből

adódó

előnye,

hogy

viszonylag

közel

található

Magyarország nyugati határához, így a turizmus elsődleges célcsoportjai is az Ausztria felől, valamint nyugat-Magyarországról érkező vendégek. Elsődleges infrastruktúrában is a település nyugatról való elérhetőségét javítani. REevolutio Kft. 2011. február

36


1.2.3.2 Közlekedési Infrastruktúra A közlekedési infrastruktúra szempontjából helyenként merülnek fel minőségi problémák, viszont a tágabb térség legfontosabb lehetőségei között tartható számon a Sármelléki Repülőtér, az M7, és az M76 hosszútávon történő kiépítése, valamint a 84-es út tovább fejlesztése. Ezen közlekedésfejlesztési projektekkel, valamint a vasút várható minőségi fejlesztésével, villamosításával a kistérség a tágabb térség egyik fontos közlekedési csomópontjává válik.

Megközelítés Személygépkocsival történő megközelítés: Személygépkocsival történő feltárása legfőképpen a 71-es útról történik, ami 84-es főútról nyílik és halad Gyenesdiás felé nyugatról. Ezen kívül a 75-ös útról lehet elérni a Nyugat Balaton régiót Lenti felől, a 76-oson pedig Zalaegerszeg felől. A fővárosból az M7-es autópályán lehet legkönnyebben lejutni a Balatonhoz, majd az északi parton a 71-es útra becsatlakozva keleti irányból lehet Gyenesdiásra eljutni. Mióta az M7-es autópálya végigvezet a Balaton déli partján, ebből az irányból is gyorsabb az elérése. Gyenesdiásnak, és általában a Balaton nyugati térségének Ausztria felől már ma is jó a megközelíthetősége, ebből az irányból az M8- 84-es főút

vonala a legismertebb . A

Nyugat- Balaton térség elérhetősége a jövőben a magasabb területi szintű tervek (UnitefCowi-Közlekedés-Utiber: „Az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja” – 2009-2010; VÁTI: „2000. évi CXII. Törvény módosítása (2008. évi LVII. törvény); Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve” – 2008; VÁTI: „2008. évi L. Törvény, Országos Területrendezési Terv” – 2008) alapján még tovább javul, a várható fejlesztések később részletesen bemutatásra kerülnek. A következő térkép az Észak-nyugat-Dunántúl jelenlegi úthálózatát mutatja be.


37


A térképen is jól láthatóan a nyugati határszakasz határ-állomásait szinte kivétel nélkül főutak kötik össze Gyenesdiás környékével. Hegyeshalomról az 1, 86 sz. utakon érjük el a 84. sz. utat, ami közvetlenül a 71. sz útba csatlakozik. A 84 sz. út eleve a nyugati turistáknak a Balaton térségébe történő vezetése céljából épült ki, a számozása is azért végig

(Soprontól

–

Balatonedericsig)

változatlan

(megszegi

a

szektorszámozás

törvényét), hogy egy útszámot követhessenek a külföldi turisták a határtól a Balatonig. Ma már a GPS használatával ennek a jelentősége csökkent. A határszakasz (beleértve a szlovén határszakaszt is) déli részéről (Rábafüzestől Tornyiszent-miklósig) inkább a 8, 76.-os számú, illetve a 75. sz utak igénybevétele javasolható. A főutak igénybevételével Gyenesdiás végül is a 71, sz úton érhető el, nyugat felől Keszthely, vagy kelet felől Balatonederics érintésével. A következő térképen ez jól látható.


38


Távlatban Gyenesdiás megközelíthetősége még tovább javul.

A Nyugat-Balaton térség közlekedési infrastruktúrájában idegenforgalmi szempontból az egyik, ha nem a legfontosabb lehetősége a sármelléki repülőtér, így fontos annak összeköttetését megvizsgálni Gyenesdiással. A repülőtér és Gyenesdiás közötti közlekedés szempontjából csak közúti kapcsolat jöhet szóba. Vasúti összeköttetés nincsen (távlatban sem lesz), légi kapcsolat kiépítése nem lehet gazdaságos. A távolság a jelenlegi úthálózaton 22 km, a következő térképen jelölt útvonal igénybevételével. Az útvonal

szándékosan

érinti

Keszthely

belterületét,

mert

egy

ilyen

megközelítés

legcélszerűbb formája egy autóbusz járat megszervezése a nagyobb idegenforgalmat lebonyolító szállodák bevonásával. Az autóbusz kimehet a repülőtérre a fontosabb légi járatok

érkezéséhez,

és

Keszthely,

Gyenesdiás,

Vonyarcvashegy,

Balatongyörök

érintésével szállíthatná az utasokat a szállodákba. A repülőtér – Gyenesdiás távolság 50 km/h

sebesség

figyelembe

vételével

44

perc

alatt

teljesíthető,

beleszámítva

a

szállodáknál történő megállásokat egy óra alatt a repülőtérről Gyenesdiás központja elérhető. A autóbusz járat igény szerint Balatonedericsig kiterjeszthető.


39


A nagyközségben a teherforgalom helyzete a következőképpen alakul: a jelenlegi úthálózat alapul vételével a település nem tilthatja ki a teherforgalmat az átkelésből. A 71. sz. út az országnak fontos főútja, ami elterelhetetlen teherforgalmi áramlatot szolgál ki. A következő térképen az érintett utak átlagos napi összes forgalmát [E/nap] mutatjuk be. Jól látható, hogy a Keszthely – Balatonederics szakasz különösen nagy forgalmat bonyolít le. (a forgalom nagysága arányos a vonal szélességével)


40


A közúti közlekedési infrastruktúra jövőbeli fejlődésének köszönhetően a település teherforgalmában kedvező átalakulások várhatóak. A fejlesztések részletei a következő bekezdésekben olvashatók.

A közúti közlekedési infrastruktúrát érintő várható fejlesztések a jövőben: A település közlekedési helyzetének jövőbeli alakulásához a központi közlekedési és területrendezési tervek fejlesztési, szabályozási irányainak megismerése is szükséges. E fejlesztési

irányok

feltérképezéséhez

az

alábbi

terveket

és

programokat

vettük

figyelembe. • Az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja (2009). • 2000. évi CXII. Törvény módosítása (2008. évi LVII. törvény); Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (2008) • 2008. évi L. Törvény, Országos Területrendezési Terv

A fenti tervek jövőbeli intézkedései csak néhány érinti közvetlenül Gyenesdiás területét, de tágabban értelmezve, hosszútávon lesznek olyan beavatkozások, melyek komoly hatással lehetnek Gyenesdiás forgalmi viszonyaira, működésére. A legfontosabb jövőbeli intézkedés az Országos Területrendezési Terv (OTrT) úthálózat tervében jelenik meg először, ahol egy új (77. számú) másodrendű főút tervezete jelenik meg, VeszprémTapolca- Keszthely települések között.

OTrT- Úthálózat terve (részlet)


41


Az új 77. számú főút a 84. számú már

út

kereszteződésétől

kiépült

alsóbbrendű

a

utak

nyomvonalának felhasználásával kerülne kialakításra. A 77. számú főút

létrehozásának

terve

az

Országos

gyorsforgalmi

és

főúthálózat

nagytávú

terve

és

hosszú

távú

fejlesztési

programjában, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében is megjelenik. Az új főútvonal várhatóan 10%-kal fogja a 71-es főutat tehermentesíteni (mértéke pontosan meghatározható, de az már túlmutat jelen tanulmány keretein), kialakítása pedig a 2013- 2020 közötti periódusra becsülhető. Az új főút kiépülése várhatóan jelentősen befolyásolni fogja Gyenesdiás forgalmi és gazdasági helyzetét, mert a 77-es a Keszthelyhez (elkerülő útjához) való csatlakozása a Várvölgyi út révén fog megtörténni, amely közel fut Gyenesdiás nyugati határaihoz, így a nagyközség ezen területeinek fejlesztési potenciálja jelentősen növekedni fog. E lehetőségek kiaknázásához érdemes a terület megfelelő előkészítése, és a további fejlesztések szempontjából a várhatóan 10 éven

belül

bekövetkező

novemberében

elfogadott

közlekedési szabályozási

változások tervében

integrálása.

már

Gyenesdiás

egyértelműen

2010

megjelenik

a

település északnyugati területeinek bekapcsolására irányuló szándék, mert a terv már tartalmazza e területek Várvölgyi úttal való összeköttetését.

A teherforgalom szempontjából is előnyös az új főút kiépítése Gyenesdiás számára, hiszen az átmenő teherforgalom várhatóan nagymértékben csökkenni fog a 71-es úton, azonban ez egyáltalán nem jelenti a település gazdasági fejlődésének megtorpanását, hiszen a teherforgalmat vonzó területek, a jövőben megépülő épületek (pl. raktárak) a lakott területektől távolabb találhatók, így a helyiek számára nem fognak zavarást jelenteni. Ennek azonban az is feltétele, hogy Vonyarcvashegy és Balatongyörök is egyet értsen az intéz-kedéssel, ugyanis a teherforgalmat csak a teljes Balatonederics – Keszthely szakaszról lehet levenni.


42


Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve 2008. (részlet)

A következő jelentősebb fejlesztés Gyenesdiás, és a nyugat- balatoni térség számára, az M9-es autópálya és az M75-ös átkötés kialakítása, mely komolyabb fejlesztési lehetőségeket, ugyanakkor veszélyeket is jelenthet e térség számára. Az északnyugatról, osztrák területekről a fejlesztés következtében javul a Nyugat- Balaton elérhetősége,

illetve

gördülékenyebbé

a

válhat.

Sármelléki Igény

repülőtérrel

esetén,

való

hosszútávon

közlekedési a

kapcsolat

repülőjáratokhoz

is

igazodó

buszmenetrendet is lehetne szezonális jelleggel üzemeltetni, mely a turisták gyorsabb és komfortosabb eljutását eredményezné például a Keszthelyi- kistérségbe is. Veszélyt jelent azonban, hogy az M9-es megépítésével a horvát területek, az Adriai-tenger is könnyebben elérhetővé válik az utazni vágyók számára. A verseny tehát várhatóan erősödni

fog,

erre

felkészülve

pedig

szükség

lehet

a

nyugat-balatoni

térség

településeinek erős összefogására, és egy egységes, az érintett szereplők által elfogadott koncepció kialakítására és menedzselésére.


43


A közúti közlekedési infrastruktúra várható fejlesztéseit végigtekintve látható, hogy Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök közlekedésfejlesztési érdekei közösek, az úthálózat bővüléséből fakadó előnyök nagy részét Gyenesdiás, és a többi nyugat-balatoni település is, oly módon tudja a leghatékonyabban kiaknázni, ha összehangolják fejlesztési elképzeléseiket, és felkészülnek a változások rugalmas kezelésére, hiszen összefogásuk esetén bármely úthálózat fejlesztési kérdés megoldása évekkel előre hozható, amennyiben azonban nincs egyetértés a települések között a fejlesztések meg is hiúsulhatnak. Ilyen közös ügyként lehetne kezelhetni a településközi közlekedési infrastruktúra további, máig hiányzó vagy problémás elemeit, melyek közül néhányat a következő felsorolás is említ.

A közlekedési infrastruktúra hiányosságai:

-

A Nyugat-balatoni egységes kerékpárút hálózati struktúra ma még tervekben sem létezik - ahhoz elsősorban a háttértelepülésekre vezető mellékútvonal hálózat fejlesztésére, illetve a megyei- és a Nagykanizsai kistérség (Zalakaros) irányában induló fő gerincvezetékre való balatoni csatlakozásra lenne szükség.

-

Háttértelepülések között még megközelítési gondok vannak – útszakaszok hiánya vagy „csak” leromlott meglévő szakaszok léteznek.

-

Kerékpározható mellékúthálózat hiánya, amely összefüggésben áll az előző két ponttal.

-

A 2010-ben már nagyrészt kiépítésre került egységes buszvárók megjelenése mellett, fontos lenne egységes kerékpártárolókban is gondolkodni (KEOP vagy ROP pályázatok keresése mellett).

-

Kapuzatok, turisták számára történő egységes kialakítása, térségi fejlesztése.

Az átmenő (teher)forgalom kezelése nem könnyű feladat, gyarkran a települések az egyetlen kiutat a fokozott forgalmi igénybevételtől az átmenő teherforgalom teljes kitiltásában látják. Fontos azonban a képek árnyaltabban megvizsgálni és számba venni az átmenő forgalomból származó előnyöket is a hátrányok mellett. Egy esetleges forgalom kivezetés ezért szintén kettős hatásokat eredményez, a nagyon értékes nyereségek (baleseti helyzet, zaj, légszennyezés) érdekében pedig hátrányokat kell vállalni a településeknek, mégpedig a gazdasági lehetőségek romlását (kevesebb forgalom). Éppen lezért enne érdemes áttekinteni és számszerűsíteni az előnyökethátrányokat a szóban forgó útszakaszon. Léteznek olyan forgalomtechnikai megoldások, amelyekkel biztosítható a teherforgalom hátrányok nélküli átvezetése.


44


Gyenesdiás,

Vonyarcvashegy

és

Balatongyörök

közös

közlekedésfejlesztési

terve

biztosíthatja az átmenő forgalom megfelelő kezeléséhez szükséges feltételeket és e közlekedést éintő célok teljesülését.

Busszal történő megközelítés: Megközelítőleg 550 belföldi buszjárat érinti Keszthelyt és Hévizet, így Gyenesdiáson is számos távolsági busz megáll. Keszthelyről helyi járatú autóbuszok közlekednek a településre, s távolsági járatok is sűrűn érintik a Dunántúl nagyobb városaiból, s a fővárosból is. Az elmúlt időszakban több buszváró is felújításra került, részben önerősen, részben kistérségi pályázat alapján. A kistérségi központok és a megyeszékhelyek közúti elérhetősége a NyugatDunántúli régióban A térség magas településsűrűségéhez, a fentiekben ismertetett, kiterjedt úthálózat kapcsolódik, mely a népesség számára biztosítja a központi funkciók gyors elérését. A régió központi településeinek közúti elérhetősége, megközelíthetősége igen jónak tekinthető, hiszen a népesség nagy része olyan területen él, ahonnan körülbelül 10 perc alatt valamelyik kistérségi központ elérhető. Pozitívum, hogy a régióban nincs olyan település, ahol a kistérségi központba való eljutás 30 percnél többet vesz igénybe. A megyeszékhelyek megközelíthetősége is megfelelő, ugyanis népességének körülbelül egyharmada olyan területen él, ahonnan 15 percen belül elérhető a legközelebbi megyeszékhely.


45


A Nyugat –Dunántúli Régió kistérségi központjainak közúti elérhetősége, 2007

(Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 2009)

A Nyugat- Dunántúli Régió megyeszékhelyeinek közúti elérhetősége,2007

(Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 2009)


46


Vasúton történő megközelítés: Közvetlen vonatközlekedés van Budapestről Keszthely irányába, amely a Déli illetve a Keleti pályaudvarról indul. Vasútállomása a Keszthelyt Tapolcával összekötő vonalon található. Keszthelyről csatlakozással lehet eljutni Gyenesdiásra, A településen egy megállóhely (Alsógyenes) és egy vasútállomás (Diás) található.

Repülőtér: A Nyugat-Balaton térség közlekedési infrastruktúrájában idegenforgalmi szempontból az egyik, ha nem a legfontosabb lehetősége a sármelléki repülőtér. Magyarország legjelentősebb repülőtere a Budapest Ferihegy 200 kilométerre található

Gyenesdiástól.

környezetében

Kiemelt

elhelyezkedő

turisztikai

Sármelléken

lehetőség

lévő

Fly

rejlik

Balaton

a

Balaton

Airportban.

közvetlen A

reptér

rendszeresen fogadott charter járatokat első sorban Németországból, azonban jelenleg kihasználatlan. Fly Balaton fejlesztése a térség jövője szempontjából jelentős kérdés.

A Fly Balaton összeköttetései

Forrás: Fly Balaton honlapja Az 1953-ban épített katonai repülőtér 1991-óta működik a polgári repülést szolgálva. A 2500 méter hosszú, jó minőségű bazalt-beton kifutópálya szélessége 60 méter. A reptér 150-200 fős utasszállító repülőgépek fogadására kiválóan alkalmas. Mint minden nemzetközi regionális repülőtérnek, a Fly Balatonnak a működtetése is komoly anyagi ráfordítást igényel. REevolutio Kft. 2011. február

47


A regionális repülőterek – melyek az elérhetőség új minőségét jelentik a régiók számára (ERDŐSI F. 2000) – üzleti vállalkozásként funkcionálnak. Az esetleges állami támogatás mellett szükséges a helyi vállalkozások, idegenforgalmi szálláshelyek, önkormányzatok anyagi hozzájárulása, nélkülük a működtetés esélytelen.

A Fly Balaton utasforgalmának alakulása

A repülőtér működése során 1991-2005 között lassú fejlődés mutatkozott csupán. Ennek oka elsősorban az volt, hogy pályafény és modern légi irányító berendezések hiányában csak nappal és jó látási viszonyok mellett volt lehetséges repülni. Emellett hiányoztak azok a külföldi befektetők, akik a repülőtér használatából megfelelő haszonra tehetnek szert. Köztudottan, a regionális repülőterek működtetéséből származó haszon csak évek múltán realizálódik. A kedvező változás ezután következett be a repülőtér életében. A reptér hasznosítására 2004 végén a tulajdonos önkormányzatok és egy ír befektető társaság közötti tárgyalások eredményeképpen hosszú távú, 99 évre szóló bérleti szerződés született. Ennek alapján a Cape Clear Aviation Repülőtér Üzemeltető és Fejlesztő Kft. átvette a repülőtér üzemeltetését és vállalta annak fejlesztését, aminek keretében 2005 során hozzálátott

a

legszükségesebb

feladatok

megvalósításához,

így

repülőteret

2005

januárjától az ír-magyar Cape Clear Aviation Repülőtér Üzemeltető és Fejlesztési Társaság működteti.


48


Az új üzemeltető azonnal hozzálátott a szükséges fejlesztési munkálatokhoz. Új, modern terminál, parkoló, vendéglátó egységek épültek, kiegészülve utazási irodával, bankjegy automatákkal, transzferszolgáltatásokkal. A jelentős fejlesztések végrehajtása után, pedig a Fly Balaton repülőtér betöltötte a nyugat-dunántúli térségben azt a szerepet, amelyre valójában

hivatott

volt, méltó katalizátor lett

a

régió turizmusának –

gazdaságának fejlődésében, bekapcsolódhat az európai regionális repülőtér-hálózatba. Az eddig működő, és Sármellékre járatokat hozó légitársaságok mellett új jelent meg: a RYANAIR „fapados” légitársaság. Az új járatok közül a Sármellékről London-Stanstedre és Frankfurt-Hahnra

közlekedő

járatok

utaslétszáma

volt

kiemelkedő.

Az

említett

desztinációk mellett fontos még Düsseldorf, Berlin, Hamburg, Köln, Zürich, Amsterdam repülőtereivel való kapcsolat megemlítése utasforgalom szempontjából, a teljesség igénye nélkül. Áttanulmányozva az ábrát a fejlődés szignifikáns különbséget mutat a korábbi esztendők utaslétszámait tekintve. A 2005-ben alapvetően charter járatokra alapozó, Fly Balaton évi közel 22 000 utast fogadott, amit két éven belül 140 000 főre növelt.

A

forgalom

felső

plafonja

nem

volt

kijelölve,

az

a

reptér

mindenkori

menedzsmentjén túl a térség marketingjének, fejlesztéseinek is függvénye (a térség alatt a repülőtér 60 km-s körzetét értve). 2006. év végén, pedig megnyitotta kapuit a 300.000 fő/év kapacitás felett már nyereséggel működő, minden igényt kielégítő, új szolgáltatásokat kínáló terminál épülete. A gazdasági világválság hatására, azonban 2008 év végén és 2009 évben egy váratlan kényszerszünet következett be, mert az üzemeltető jelentős tartozásokat halmozott fel, melyet a befektető tulajdonosok nem tudtak és nem akartak finanszírozni. Állami garanciavállalás és új szerződések (SCD Holding) lefektetése indult el 2010. év elején, mely remélhetőleg ismét nagy lehetőségek elé állítja a jelentős fejlesztéseket igénylő repteret. Az utaslétszámok további növelése mellett a jövőbeni tervek között szerepel a térségben szórakoztató központ, szálloda, CARGO bázis létesítése is. További fontos feladat a közeli 200 ha-os területen a légikikötő fejlesztések folytatása, és a talaj kármentesítése.

A zalavári és sármelléki önkormányzaton túl továbbra is igen fontos szerep kell, hogy jusson a közeli turizmusból élő termálfürdő városoknak is a légikikötő támogatásában (a költségek fedezésében szerepet vállalt Hévíz, Keszthely, Zalakaros, Nagykanizsa, Balatongyörök is). A repülőtér üzemeltetője a magas költségek – főleg a légi irányítás és az utas biztonsági rendszer működtetésének díjai – fedezéséhez 2007-ben, 2008-ban is marketingszerződéseket kötött az idegenforgalmi térség nagyobb fogadó településeinek jelentősebb

kereskedelmi

szálláshelyeivel;

nagyobb

hévízi,

keszthelyi,

zalakarosi,

kehidai, tapolcai hotelekkel.


49


Érdekes, hogy csak a Lufthansa cég évente háromezer olyan vendéget hoz német városokból, akik üdülésre, gyógykezelésre érkeznek Hévízre, és ötvenezer éjszakát töltenek el a településen (LUKÁCS F. 2009). Mivel a gyógykezelésre érkező turisták zöme az idősebb korosztályok lakosaiból kerül ki, ők a hosszú utat szívesebben teszik meg a gyorsabb és kényelmesebb repülőgép segítségével, mintha autóbusszal, egy egész napon át, vagy esetleg transzferszállás következtében megnőtt költségekkel, fáradtan érnék el úti céljukat. Az újra indulás után tehát az EU nemzetközi repülőterekre vonatkozó szabványainak megfelelő, egész évben működő, nemzetközi határátlépési lehetőséggel rendelkező repülőtér menetrendszerinti és charter járatokat, valamint kisrepülőgépeket fogadhat ismét. A repülőtéri szolgáltatásokhoz hozzátartozik az ismét elindított személyszállítás, illetve repülőtéri, pályaudvari, szállodai transzferek szervezése is. Budapesti, vidéki és külföldi transzfereket személygépkocsikkal, mikro-, midi-, vagy nagybuszokkal egyedi igények alapján egyaránt szerveznek.

A repülőtér nagy előnye a jó közúti megközelítése. A repülőtérnek közvetlen csatlakozása van a közelben haladó M7-es autópályához. Negatívum azonban a vasúti közvetlen elérhetőség hiánya.

Gazdasági téren a légi szállítás, fuvarozás feltételeinek megteremtése jelenthet komolyabb vonzerőt a térségnek, amit a szolgáltatásnak a reptér 150 km-es körzetében való értékesítése révén érhet el a tulajdonos testület.

1.2.4 Vonzáskörzet bemutatása Gyenesdiás

vonzáskörzetében

legmeghatározóbb

település

a

szomszédos

Keszthely. A város jelentős oktatási és kulturális központ, itt található a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság Tudományi Kar. A város agglomerációs környezetéhez tartozik Gyenesdiás, így sok Keszthelyen dolgozó a nyugodt életkörülmények miatt a nagyközségbe kiköltözött. Ugyanakkor Gyenesdiás továbbtanuló fiataljai nagyrészt Keszthelyen, Zalaegerszegen járnak középiskolába, azonban a szomszédos Keszthelyen egyre nehezebb munkát találni, így sokan távolabbra költöznek.


50


Másik jelentős város Hévíz, amely világon egyedülálló gyógyfürdőjével számos turistát vonz a térségbe. Ezen várossal Gyenesdiás kistérségi együttműködése a helyi turizmust erősítő és a környéket pozícionáló fejlesztések miatt elengedhetetlen. Hévíz közelsége is speciális lehetőségeket teremt a nagyközség életében. A gyógyfürdőre épített egészségturizmus, rehabilitációs kórházak, szállodák létesítése olyan szolgáltatás, amely

egyszerre

illeszkedik

a

település

önálló

arculatához,

ugyanakkor

fontos

kiegészítője a szomszédos város kínálatának.

2009-ben

Gyenesdiás

Keszthellyel,

Vonyarcvasheggyel

és

Balatongyörökkel

közös

turisztikai konzorciumban nyert el támogatást a TDM szervezetek fejlesztése tárgyú projektben. A közel 70 millió forint költségű projekt célja, hogy megalapozza a települések közötti turisztikai együttműködés szakmai és szervezeti továbbfejlődését. A közös munka az alábbi elemekből épül fel:


51


•

Szervezet és hálózatfejlesztés: szakmai továbbképzések, mind turisztikai, mind Internet használati témákban stb.

•

Szakmai fejlesztések: turisztikai kutatás és stratégiai programalkotás, térkép korszerűsítés, kínálat megjelenése a GPS-rendszerekben, buszos körtúra-járat, bakancsos túrák, közös kedvezményrendszer stb.

•

Infrastruktúra fejlesztés: információs táblák, rendezvény promóció, touch infok létrehozása, irodai eszközpark javítása stb.

•

Marketing-PR: internetes reklámkampány, önálló kiadvány, saját stratégia, turisztikai márkajegyek meghatározása stb.

1.3

A TELEPÜLÉS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS

Gyenesdiás

nagyközségben

inkább

a

zöldövezeti

és

élhető

nagyságú

lakóterületek hangsúlyosak. Mivel a település egyik vonzereje a vízparti turizmus, jelentős a nyaralófunkciójú ingatlanok száma, melyek a tó partján és a településen belül egyaránt megtalálhatók.

1.3.1 Településszerkezet A Nyugat-dunántúli régió sajátos településhálózati adottságokkal rendelkezik (elsődleges oka a domborzati viszonyokra, a közlekedési hálózat történelmi és meglévő struktúrájára vezethető vissza), mely adottságok figyelembevétele elengedhetetlen a közfunkciók hatékony és megfelelő színvonalú szervezésekor, illetve a régió fejlesztésekor. A régió településhálózatát a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas aránya jellemzi a városhálózati adottságok mellett.

Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet, 2009


52


Nyugat-Dunántúl településhálózatát 627 község és nagyközség, valamint 28 város alkotja, melyből 5 megyei jogú. A sűrű településhálózat eredményeként a 100 km2-re jutó településszám a régiók közül itt a legmagasabb (5,8). Győr-Moson-Sopron megye településhálózata a természeti viszonyok (Kisalföld) és a termelési hagyományok miatt a mezővárosi

szerkezeten keresztül inkább az alföldi régiók településszerkezetéhez

hasonlít.

Településsűrűség alakulása (100 négyzetkilométerre jutó települések száma) megyénként 8 7 6 5 4 3 2 1

Za la

Va Ve s sz pr ém

Bá

cs

-K is ku n B Bo ar an rs od ya -A Bé ba ké új -Z s em pl Cs én on gr G yő ád r-M F os on ejé r -S op H r on aj dú Já -B sz ih ar -N ag H yk Ko ev un m es ár om Szo ln -E ok sz te rg om N óg rá d Sz ab P ol e cs So st -S m za og tm y ár -B er eg To ln a

0

Forrás: KSH adatok alapján

Vas és Zala megyében a településhálózat struktúrája jóval elaprózottabb. Ennek szélsőséges jelenségei Zala megyében figyelhetők meg, míg Vas megye jellemzően átmenetet

képez

a

Győr-Moson-Sopron

és

Zala

megye között.

A

jelenséget

a

településűrűség értéke, a 200 és 500 fő alatti települések (apró- és törpefalvak) aránya, valamint falvak átlagos népességszáma mutatja a legkifejezőbben. A településsűrűség a Balaton észak-nyugati partján is igen erős. Gyenesdiás szinte egybenőtt a szomszédos településekkel, nyugatról Keszthellyel, valamint keletről Vonyarcvasheggyel.


53


Gyenesdiás kialakulása és fejlődése erősen kötődik a szomszédos települések társadalmi, gazdasági, környezeti viszonyaihoz, folyamataihoz. A településszerkezeti vizsgálatok során a történeti hatótényezők feltárása Gyenesdiás Nagyközség Monográfiájának alapján történt. A települést ért hatások, események szempontjából fontos, hogy közigazgatásilag Gyenesdiás 1846-ig Keszthelyhez tartozott, környezeti szempontból pedig meghatározó a szőlőhegy jelenléte, ahová, hasonlóan Cserszeg, Tomaj, Vonyarc és Vashegyhez az állandó lakosok nagy része Keszthelyről érkezett. A betelepüléseknek, azok módjának nagy hatása volt a településszerkezetre, hiszen így először a szőlőhegyi területek kerültek beépítésre.


54


A települést szerkezeti szempontból északi és déli, illetve keleti és nyugati részre lehet tagolni (Felgyenes, Algyenes, Feldiás, Aldiás). Az észak-déli megosztottság (Kossuth Lajos utca mentén) egyértelműen a domborzati adottságokból, valamint a Balaton-part vízszint ingadozásainak visszaszorításából, e terület felértékelődéséből adódik. A Kossuth Lajos utcától délre található területek tehát beépítés szempontjából fiatalabbnak és sűrűbbnek tekinthetők, mint a feljebb található északi területek. A nyugat-keleti megosztottság történeti okokra vezethető vissza, hiszen 1840 előtt Gyenes és Diás még nem olvadtak össze, a település szerkezetében ma is megfigyelhető a két, egykor külön működő, település központ.

A település északi részén kialakult hegyközségre, szőlőhegyre a kitelepülés a 17. században szórványos volt, a 18. században felgyorsult és a 19. és 20. századra tömegessé vált, melynek oka az volt, hogy a hegyen élőkre kisebb terhek hárultak, mint a városban élőkre (mentesülni tudtak a kötelező robotolástól és katonatartástól). A település északnyugati részén kezdetekben a Faludi utca (utalva a török időkben elpusztult Falud településre) és a Csokonai utca térségében történt a legtöbb építkezés. Az utcák futásának elsődleges iránya Gyenesen az észak-déli, ilyen hosszabb utak: A Csokonai Vitéz Mihály utca, Faludi utca és a Gödörházy Antal utca. Az átkötő utak ritkák, csupán a Szőlőhegyi utca és kissé a Lőtéri utca tölti be ezt a szerepet. Diás felől már gyakoribbak a hegyoldalra merőleges utcák, sűrűbb az utcahálózat. A legfontosabb út, mely a településen áthaladt (kelet- nyugati irányban) a „vásáros út” volt, mely a Balatont szegélyező vizenyős területek és a hegyláb területe között futott, elődjét a rómaiak hozták létre („hadi út”, majd Vásáros út).

Az úttól délre fekvő területeken sokáig nem történt beépítés, mert a Balaton természetes vízállásai igen nagy változásokat mutattak, így lehetetlen volt a part üdülőkkel való beépítése. Fordulópont ebben az 1900-as évek elején történt, amikor a Balaton menti vízszabályozó társulatok elhatározták, hogy a Balaton vizét elvezető Sió csatornát kibővítik. Ezt követően indulhattak el a balaton-parti telkesítések, beépítések. A Kossuth Lajos utcától délre található területek benépesülése is ehhez az intézkedéshez kapcsolódik. Az utcák futását tekintve az egész településen inkább az észak-déli irány a domináns és az utcák hosszúságát tekintve ez a déli területeken sincs másképpen, jóllehet a keresztirányú utcák sokkal gyakoribbak a déli, sík terülteken, mint az északi részen.

Ilyen jellegzetes észak-déli irányt képviselő utca a Madách Imre utca (a

települések összeolvadásával jött lére), a Béke utca és a Balaton utca. A déli területeken az utcák irányultságának másik jellegzetessége az egykor külön álló Gyenes és Diás központjainak elhelyezkedésével van összefüggésben.


55


A legutóbbi átalakítás a part mentén az 1970-es évek végétől történt, amikor iszapkotrást végeztek e területeken a vízminőség védelme érdekében, e miatt azonban számos értékes part menti terület (nádas) került felöltésre, mely a területen lévő természetes élőhelyek pusztulásához vezetett, közel 43 hektár nagyságrendben. Az azóta eltelt 40 év során a kisajátított magántulajdonú területek rendezetlenek, továbbtöltésük a Balaton törvény értelmében nem lehetséges, a tulajdonviszonyok és kezelési jogok tisztázásra várnak.

A múltban a „vásáros út” mentén Gyenesnek és Diásnak külön-külön központja alakult ki kápolnával és temetővel. A település úthálózatában e két központi résznek kiemelt szerepe van, hiszen az utak futásában egyértelműen megfigyelhető a két kiemelt pont felé való törekvés. A következő utak futnak Gyenes egykori központja felé a hegyről: Hunyadi János utca, Temető utca, Jókai Mór utca és a Gödörházy Antal utca, a déli részen pedig a Bartók Béla és a Béke utca. Diáson a régi központ felé a hegy irányából a Darnai utca, a József Attila utca és a Bem József utca fut, délről pedig az egymásba kapcsolódó Rózsa Ferenc, Toldi Miklós és Széchenyi utca tart a központi tér felé.

A településszerkezeti hagyományok jelentősen befolyásolják Gyenesdiás életét ma is. A nagyközségnek

ma

sincs

egyértelműen

meghatározott

központja,

a

rendezvények a településen szétszórtan kerülnek megrendezésre. A parti területeken kívül a település belső részén nincs olyan közösségi tér, ahol a lakók, turisták együtt kellemesen tölthetnék idejüket időjárási

viszonyoktól

függetlenül. További

településszerkezeti hagyomány az egykori „vásáros út” futásának vonala, ugyanis közelítőleg

hasonló

területen

halad

a

mai

71-es

főútvonal,

mely

a

település

legmarkánsabb tengelyét képezi.

A

városszerkezetet

kertvárosias

tekintve

lakóterületek

a

nagyközségben

jellemzőek.

A

leginkább

kisvárosias

a

területek

zöldövezeti, jellemzően

a

központban helyezkednek el, míg a kertvárosias területek a település északi és déli részen meghatározóak.

A település jelenleg 800 négyzetméterben határozza az építési telkek minimális méretét. Az elaprózódás meggátolásával élhető méretű telkek kerülnek kialakításra és nem túlzsúfolt a településkép. A szabályozás korlátozza a tömbház és sorházszerű beépítést, ami a hagyományos arculat elvesztését eredményezte volna.


56


Gyenesdiás jelenleg nagyközségi státuszban van. A település nem feltétlenül szeretne várossá

válni,

inkább

egy

„elegáns

nagyközség”

maradna,

mint

egy

hirtelen

felduzzasztott város. A várossá válás csak esetleg 6-8 év múlva, előre eltervezett stratégia mentén való fejlődés eredményeként lehetne hasznos, a várossá válás előnyeit és hátrányait a stratégiai munkarész külön fejezetben taglalja. A település célja a helyi akcióterületi

tervek

kidolgozása,

a

befektetők

ösztönzésére

alkalmas

kínálat

összeállítása. Fontos a település önállóságának megtartása, minél erősebb hangsúlyozása. Ennek oka, hogy a közelben található nagyobb városból – Keszthelyről – számos térségi szolgáltatás, települt át Gyenesdiásra, ezáltal a település agglomerációs szerepét erősítve.

A település szerkezetét, bővülési lehetőségeit mindmáig meghatározza a nemzeti park, valamint a parkerdő, amely körülveszi. A nagyközség 1850 ha-os területéből 755 ha erdő és nemzeti park, 510 ha a Balaton víz tükre, a külterület és a belterület aránya 68,4% és 31,6%. A belterületen belül a lakott terület, építési terület aránya 84%. A település nem terjeszkedik, hiszen északi irányban az erdősségek, déli irányban a Balaton, kelet és nyugati irányban, pedig a szomszédos települések erősen határolják a települést. A településen inkább funkcióváltás, átalakulás révén születnek új területek, ennek következményeként, például a rendszerváltás előtti rossz állapotban lévő kempingek területén ma már lakóépületek állnak. A belső területekben még jelentős beépítési lehetőség rejlik anélkül, hogy a tér túlzsúfolttá válna.

A Balaton közvetlen közelségéből adódó vonzerő miatt a parti sávon leginkább a rekreációs funkció dominál, az üdülőházas és apartman házas üdülőterületek a jellemzőek, de természetesen ezekkel elszórtan a 71-es úttól északra is lehet találkozni. Gyenesdiás településpolitikájában kiemelt szerepe van a turizmusfejlesztésen túl az itt élők helyben tartásának. Így számos oktatási és kulturális létesítmény található a helyszínen, a sportolási lehetőségek biztosítottak, legfőképpen a nagyközség nyugati részén, ahol a kereskedelmi egységek úgyszintén helyet kaptak a városlakók és turisták érdekében.

A Balaton-parti rész első sorban turisztikai terület, így itt a strand területek és a zöldterületek (közparkok, sétányok), kikötő területek dominálnak.


57


1.3.2 Gazdasági helyzetkép

Gyenesdiás gazdaságát a település méretéből, adottságaiból adódóan első sorban a mikro- és kisvállalkozások határozzák meg, ezen belül ágazatilag a kereskedelem, idegenforgalom kiemelkedő. Az ideális természeti környezetből adódóan – valamint a válság hatására a belföldi turizmus erősödése, és a külföldiek számára is vonzó kínálat miatt a térségben az idegenforgalom további fellendülése várható. A településen kiemelten magas a vállalkozói kedv a

megyei

átlaghoz

képest,

azonban

a

lehetőségekhez

mérten

kevesen

foglalkoznak mezőgazdasággal. A kialakításra kerülő balatoni autentikus bio- és látványpiac –BAB- várhatóan a (biopiac) is a szektor fellendülését eredményezi. Turisztikai

szempontból

a

település

a

családbarát

és

aktív

programlehetőségeket kiválóan ötvözi, a „családbarát üdülőfalu” tematikusan felépített, gazdag szolgáltatáskínálattal várja a gyermekes szülőket. A településen több helyi projekt részesült uniós támogatásban. 1.3.2.1 Vállalkozások helyzete Gyenesdiáson működő

Működő vállalkozások száma, db

vállalkozások száma egészen a

400

2005-ös esztendőig folyamatos

350

növekedést mutatott, a 2005-

300

2006-os években azonban enyhe

250

visszaesést tapasztalhattunk. A

303

359

362

369

2002

2003

2004

357

367 346

318

200 150

2007-ben regisztrált adatok

100

szerint újra növekedésnek indult –

50

ekkor már 367 volt a helyi,

0

működő vállalkozások száma.

2000

2001

2005

2006

2007

Forrás: KSH

Ez az adat a 2000-es évhez képest mintegy 21 százalékos növekedést mutat. A 2007. évi LXI törvény módosította, könnyebbé és gyorsabbá tette a cégalapítás lehetőségét, a 2007-es növekedés oka vélhetően ebben rejlik.


58


Gazdálkodó szervezetek száma, darab (2001-2007)

Gyenesdiáson

250

jellemzően az egyéni 196

200 169

196

vállalkozások vannak

190 177

166

161

149

túlsúlyban a társas vállalkozásokkal

150

szemben, azonban az utóbbi esztendőkben

100

a társas vállalkozások

50

számának 0

emelkedése 2001

2003

2005

2007

figyelhető meg.

Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Forrás: KSH

Működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint, db 250 196 196 190

200

169 2001

150

2003 93

100

74 80 54

103 84

2005

93

2007

60

50 2 3 3 4

0 0 0 0

0 0 0 0

Rt.

Szövetkezet

0 Kft.

Bt.

Egyéni vállalkozás

Egyéb társas vállalkozás

Forrás: KSH

Elsősorban a Kft-k száma növekedett az elmúlt években, a többi vállalkozási formák száma enyhe csökkenést mutatott. A településen a vállalkozói aktivitás jóval a megyei átlag feletti, Keszthely mutatóit is felülmúlja, ez részben a kistérségi központhoz képest alacsonyabb lélekszámhoz, illetve a vállalkozóbarát, aktív gazdasági környezethez köthető.


59


A vállalkozási sűrűség a megyei érték négyszerese, stabil fejlődést mutat a 2000-es évhez képest. 20 százalékpontos növekedés figyelemre méltó teljesítmény úgy, hogy mind Keszthelyen, mind a megyében csökkenő tendenciák tapasztalhatóak az elmúlt években.

Vállalkozói aktivitás alakulása az elmúlt években, vállalkozás/1000 lakos 140 122,4 120 100

111,6

111,1

104,9

97,3

94,2

80

103,2

101,8

109,9 102,2 107,1 102,1 100,1 98,3

69,9

69,7

69,6

65,3

63,2

118,9

119,8

69,7

68,0

68,4

Gyenesdiás Keszthely

60

Zala megye

40 20 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: KSH

Vállalkozási sűrűség alakulása az elmúlt években, vállalkozás/km2 35,0 30,1 30,0 25,0 20,0

29,1

28,1

27,8

19,4 16,4

17,2

5,0

5,2

19,6

28,7

29,1 19,9

28,0

19,3

27,4 19,8

18,7

Zala megye Gyenesdiás Keszthely

15,0 10,0 5,0

5,5

5,5

5,5

5,4

5,3

5,2

0,0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: KSH


60


A vállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszámát tekintve alapvetően mikro- és kisvállalkozások jellemzőek a nagyközségben, ezen belül is a mikrovállalkozások vannak meghatározó többségben. 50 főnél nagyobb foglalkoztató jelenleg nincs a településen.

A működő vállalkozások megoszlása (%) Gyenesdiáson, 2007 (összesműködő vállalkozás=100) 0,27% 2,72%

1-9 fős 10-19 fős 20-49 fős

97,00%

Forrás: KSH

Az általános hazai tendenciákhoz hasonlóan a mezőgazdasági profilú cégek száma csökken, az ipari szektor részesedése viszonylag stabilnak tekinthető, míg a szolgáltató jellegű vállalkozások száma folyamatosan nő.

Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági ágazat szerint (% ) Százalék 90 75,1 77,4

80

72,6 73,5

70 60

2001 2003

50

2005 2007

40 30

23,9 24,9 23,8 22,1

20 10

3,5 1,7

0

1,1 0,5

Mezőgazdaság

Ipar

Szolgáltatások

Forrás: KSH


61


Név Mozaik áruház Haus Kati Bt. Kiss-Gerencsér Autóház Kft. P-Floor Bt. Lámpaházak Kft. LL Nádascsárda Kft. Zöld Hangya 2000 Kft. Torony csárda Kft. Profil-Ablak-Sós Kft.

Foglalkoztatottak száma 22 fő 19 fő 16 fő 12 12 12 10

fő fő fő fő

10 fő 8 fő

Szektor

Helyi kötődés

kereskedelem szolgáltatás/szálloda Kereskedelem, szolgáltatás kereskedelem kereskedelem vendéglátás kereskedelem

helyi vállalkozás helyi vállalkozás csak telephely, a cég zalaegerszegi helyi vállalkozás helyi vállalkozás helyi vállalkozás helyi vállalkozás

vendéglátás kereskedelem

helyi vállalkozás csak telephely, a cég vonyarcvashegyi

Forrás: Önkormányzat

A vállalkozások külön kedvezményben nem részesülhetnek, mert az európai uniós jogharmonizáció miatt megszűntek a helyi iparűzési adókedvezmények. Azonban a település

gazdaságpolitikáját

jellemzi

a

helyi

vállalkozások

előtérbe

helyezése

a

multinacionális cégekkel szemben. A helyi közösségi élet aktivitását jelzi az is, hogy a helyi vállalkozások konkrét felajánlásokkal

(például

anyagbiztosítás,

gépkocsi

használat)

támogatják

a

rendezvényeket, a település iskoláját és kis mértékben a civil szervezeteket is.

1.3.2.2 Ágazati szerkezet A működő vállalkozások tipizálása alapján kijelenthető, hogy a helyi vállalkozások többsége a kereskedelem, javítási szolgáltatások és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedik. Gyenesdiás jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektor is kiemelkedő a vállalkozástípusokon belül. Ez a három ágazat teszi ki a település vállalkozásainak közel felét. Az ingatlanügyletekkel és az építőiparral foglalkozó vállalkozások száma vélhetően a helyi adottságok miatt kiemelkedő, hiszen Gyenesdiáson nyaraló céljából sokan vásárolnak, építenek ingatlant, valamint egyre többen költöznek a településre a szomszédos Keszthelyről is.


62


Működő vállalkozások típusai, 2007 (% ) Kereskedelem, javítás

22,6

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

21,0

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

14,2

Építőipar

13,1

Bányászat, feldolgozóipar, villamos -ellátás

9,0

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

5,7

Közösségi, személyi szolgáltatás

5,4 3,8

Pénzügyi közvetítés

3,0

Egészségügyi, szociális ellátás

1,6

Oktatás

0,5

Mező-, vad-, erdőgazdálkodás

0

5

10

15

20

25

Forrás: KSH

A mezőgazdaság a legnagyobb Gazdálkodási forma szerinti m egoszlás a mezőgazdaságban

hagyománnyal rendelkező ágazat a településen, napjainkban azonban mind a jövedelmek,

5%

mind a foglalkoztatottság

10%

szempontjából jelentős visszaesés tapasztalható. (Ld.

növénytermesztés 15%

Működő vállalkozások száma

állattenyésztés szőlészet-borászat

nemzetgazdasági ágazat szerint

virág

c. diagramot. 59.oldal)

70%

Forrás: Önkormányzat/adócsoport

Megfigyelhető, hogy

a

mezőgazdasági

tevékenységet

folytatók

száma

elenyésző,

mindössze a településen élők 0,5 százaléka dolgozik ezen ágazatban, a természeti adottságok és a mezőgazdasági hagyományok - elsősorban a szőlőtermesztés - ellenére. A

gazdálkodási

forma

szerint

a

mezőgazdaságban

dolgozók

többsége

a

növénytermesztésben érdekelt, míg 15 százalék foglalkozik állattartással, a térségben nagy hagyományú szőlő és bortermelés 10 százalék.


63


A településen 134-en váltottak ki őstermelői igazolványt, de ennek mindössze fele tevékenykedik

aktívan.

A

mezőgazdaságban

rejlő

lehetőségek

várhatóan

a

jövőben növekednek, hiszen 2011-ben bio- és látványpiac nyílik a településen.

Az adóbevételek alakulása Gyenesdiáson 2005 és 2009 között 60 000

50 000

ezer Ft

40 000 Építményadó Telekadó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Gépjármű adó

30 000

20 000

10 000

0 2005

2006

2007

2008

2009

év

Forrás: TeIR

Gyenesdiás adóbevételében a vállalkozások számának növekedésével arányosan az iparűzési adóbevétel is javult, valamint az idegenforgalmi adóbevétel is folyamatos növekedést mutat. Az iparűzési adó mértékének 2006-os látványos visszaesése más mutatók idősoros elemzésénél is megjelenik (Működő vállalkozások száma, Vállalkozási aktivitás alakulása, Vállalkozási sűrűség), de pozitívum, hogy a gyors visszaesést legalább olyan gyors felívelés követte, így hosszútávon nem okozott problémát.


64


1.3.2.3 Idegenforgalom A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, ezzel együtt a magyar gazdaság egyik sikeresen fejlődő szektora. Jelentőségét – és egyben sajátosságát – az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására, elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági

felzárkózását,

a

természeti

és

a

kulturális

értékek

megőrzését

és

hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását.

Gyenesdiás turisztikai termékei, a Balaton szerepe A Balaton, Budapest utána a második legfontosabb turisztikai célpont, amely az elmúlt évtizedekben Közép-Európa egyik legnépszerűbb üdülőhelyeként és desztinációként volt számon tartva. Az 1990-es évektől a volt szocialista országok vendégeinek elmaradása miatt a tömegturizmus visszaesett, amely az évezred elejétől kezdve, a minőségi fejlesztések előtérbe kerülésével enyhülni látszik. Ezzel együtt elmondható, hogy a térség látnivalókban igen gazdag, számos kijelölt fürdőhely és kulturális érték várja a strandolni, sportolni és kikapcsolódni vágyókat. A fürdőturizmus mellett a Balaton kiválóan alkalmas sportolásra is, ezen kívül a nyári szezonban több kulturális rendezvény, gasztronómiai fesztivál várja a vendégeket. A Balaton idegenforgalmi szálláslehetőségeinek minőségi fejlődését jelzi, hogy a térségben egyre több magas színvonalú szálloda várja a vendégeket, összekapcsolva a helyi adottságokat wellness szolgáltatásokkal, amely Gyenesdiás életében is meghatározó tényező lett az elmúlt évek során.

A

Balaton

északnyugati

partja

elsősorban

az

ökoturizmus,

az

aktív

sportturizmus, valamint a nyugodt családi pihenés számára nyújt ideális lehetőséget: -

Családi

turizmus:

„családbarát”

jelleg

Gyenesdiás a

turisztikai

leghangsúlyosabb,

imázsának a

középpontjában

megszólítandó

célcsoport

a a

nyugalomra, színvonalas szolgáltatásokra, megbízhatóságra vágyó egy- vagy többgyermekes szülők. A strandok forgalma kiemelkedő, 2009-ben például 140 ezer fő látogatta a település fürdőhelyeit. -

Ökoturizmus:

A

Kis

Balaton

és

a

Balaton-felvidék

különleges

állat

és

növényfajtái, természeti látnivalói, túraútvonalai számtalan programot kínálnak.


65


-

Aktív turizmus: Az egész tó – 200 km hosszan körbekerékpározható, de sok kisebb kerékpáros kirándulásra is lehetőség nyílik. A Balaton Magyarországon a vitorlássport gyenesdiási

központja, valamint a horgászokat is a Yacht

Egylet

által

létrehozott

120

térségbe

férőhelyes

vonzza, a

kikötő

számos

vitorlásnak ad helyet. -

A település környezetében számos helyen található lovaglási lehetőség (5 lovarda). Gyenesdiás legújabb szolgáltatása, a Gyenesi Lidóstrand 4 hektár területén kialakított Spiderland Kalandpark, is az aktív pihenést szolgálja. A 2010 áprilisában megnyílt létesítménynek vélhetően egyedi jellege miatt pozitív hatása lesz a helyi turizmusra, azonban ez csak a később mérhető.

A Nyugat-Balaton, ahol Gyenesdiás is elhelyezkedik, kiemelt turisztikai vonzerővel bír. Sajátosság, hogy a Balaton-part észak-nyugati részén található települések egymáshoz

való

közelségük

miatt,

funkcióikban,

szolgáltatáskínálatukban

erősítik

egymás turisztikai vonzerejét- közös TDM pályázat leadása (2009). Célszerű lenne a települési összefogásban rejlő lehetőségeket még jobban kihasználni. Gyenesdiást más településekkel

való

közös

stratégia

is

erősítené,

például

ilyen

lenne

a

hévízi

„Kurcentrumhoz” történő stratégiai kapcsolódás kiépítése. A természeti értékek közül kiemelkedő a Kis Balaton élővilága, a szomszédos Keszthely pedig kulturális központi szerepe, történelmi hagyományai miatt jelentős. -

A Balaton turisztikai és gazdasági jelentősége A Balaton turisztikai régióban található a magyarországi kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 25,0%-a. A vendégek 17,0%-a a vendégéjszakák 22,8%-át tölti a magyar tengernél. A belföldi vendégek 24,9%-a, a belföldi vendégéjszakák 27,2%-a, illetve a külföldi vendégek 10,2%-a, a külföldi vendégéjszakák 18,2%-a realizálódik a Balaton régióban. A vízparti utazások jellemzőinek köszönhetően az átlagos tartózkodási idő – a külföldi vendégforgalom esetében – meghaladja az országos átlagot, míg a belföldi utazók körében a Balaton a rövidebb utazásoknak is népszerű úti célja.


66


A belföldi utazások legnépszerűbb úti célja a Balaton. Ezt igazolja, hogy utazás és nyaralás (fő utazás) szempontjából az első helyen áll, a külföldi látogatók körében a Balaton egyértelműen a hosszabb utazások célja.


67


A belföldi vendégforgalom tekintetében 2004-től új trend figyelhető meg: a korábbi évektől ellentétben több belföldi turista érkezett a Balaton térségébe, mint külföldi. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma folyamatosan csökken, míg a magyar turisták

által

eltöltötteké

növekszik.

Ennek

eredményeképpen

ma

már

100

vendégéjszakából 57-et magyar vendégek töltenek a régióban. Ennek okai lehetnek a minőségi szolgáltatások és turisztikai infrastruktúra fejlesztése, a marketingtevékenység erősödése, az üdülési csekk használatának népszerűsödése.

A külföldi küldő országok közül Németországból érkeznek a legtöbben, ami tartja folyamatosan első helyét az országok között. Új országként jelent meg Lengyelország az első 10 ország sorrendjében, amely a Kelet-Európai piac jelentőségére hívja fel a figyelmet.


68


Forrás: A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére Dr. Niklai Ákos elnök, Magyar Turizmus Zrt. Balaton konferencia Siófok, 2009. április 22.

A turisztikai kínálati viszonyok alakulása Gyenesdiáson A kínálati oldalon a kereskedelmi szálláshelyek7 és a magánszálláshelyek8 szerepelnek, amelyek szintén mennyiségi és minőségi átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtized során, például megjelentek a magasabb szolgáltatást biztosító szálláshelyek. Gyenesdiáson az elmúlt közel tíz év alatt jelentős mennyiségi változások történtek a szálláshelyek férőhelyei tekintetében.

7 Kereskedelmi szálláshely: minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és hasznosított létesítménye, amely üzletszerűen egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Ide sorolható: a szálloda (gyógy-szálloda, wellness szálloda, garni- szálloda, apartman szálloda), panzió, üdülőház, turistaszálló, üdülőház, ifjúsági szállás, kemping. A 45/1998 (VI.24.) sz. IKIM rendelet alapján ill az ezt módosító 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet értelmében a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás nem sorolható a kereskedelmi szálláshelyek közé.

8 A 110/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet, illetve az ezt módosító 150/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet értelmében a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére magánszállásadói tevékenységnek minősül. A lakás vagy üdülő idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás, valamint a falusi szállásadás. Fizetővendéglátás a városban, a kiemelt gyógyhelyen, a kiemelt üdülőhelyen, a gyógy- vagy üdülőhelyen folytatott szállásadói tevékenység. Falusi szállásadásnak minősül a fizetővendéglátásnál nem említett községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott idegenforgalmi célú szállásadói tevékenység.


69


A kereskedelmi szálláshelyek esetén több mint 30%-os, míg a magánszállásoknál 20%os férőhely csökkenés tapasztalható. Ennek oka összefüggésben van azzal, hogy összességében jelentős férőhely csökkenés tapasztalható a Balaton régióban az itt élők életkörülményeinek változása, valamint a tömegturizmus átalakulása miatt. A szállásférőhelyek számának alakulása Gyenesdiáson 2000 és 2008 között 4500

4232

4225

4018

4185 3943

4000

3824

3623

3527, 3225

3500

férőhely

3000 2500 2000 1500

1079

1034

1054

1142

1064

922

1000

875,

737

553

500 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Összes kereskedelmi szállás férőhely

2007

2008

Magánszállás férőhely

Forrás: TeIR

A szálláskapacitást vizsgálva jelentős különbségek láthatóak az egyes szállástípusok szerint. Míg az egységek egyharmada kemping, ez a szállástípus adja a férőhelyek több mint 40%-át. A kempingek férőhely számának csökkenése annak köszönhető, hogy a település

korlátozott

beépíthető

területei

miatt

egy

korábbi

kemping

helyén

új

területhasznosítás jelent meg. A kapacitás változásoknál érdemes megjegyezni, hogy a szálloda létesítése és a panziók férőhelyeinek növekedése jól jelzi a minőségi szálláshely kínálat igényét.

Gyenesdiás szálláshelyeinek megoszlása a szálláshelyek típusai alapján

Szálláshelyek típusa Szálloda Panzió Turistaszálló Üdülőház

Férőhely Férőhely (2000/db.) (2008/db.) 0 50 152 209 80 45

Kemping Kereskedelmi szálláshely összesen Magánszálláshely összesen

139

120

708

313

1079

737

4018

3225

Forrás: TeIR


70


A településen található vendéglátóhelyek számának alakulása összességében nagyarányú növekedést mutat az elmúlt évtizedben. Míg 2000-ben 54 vendéglátóhely üzemelt a községben, addig 2008-ra 72 egységet regisztráltak, amely jól jelzi azt, hogy van igény és kereslet, az ide érkező vendégek évről évre egyre nagyobb arányban veszik igénybe a településen levő szolgáltatásokat, s ez a folyamatos növekedés a helyi vállalkozásoknak is ösztönzést nyújthat a jövőben. A vendéglátóhelyek számának alakulása Gyenesdiáson 2000 és 2008 között (db) 80

71

71

73

2003

2004

2005

66

70

69,

71,

72,

2006

2007

2008

60 60

54

50 40 30 20 10 0 2000

2001

2002

Forrás: KSH

A TDM modell a Balaton térségben

A

turisztikai

desztinációs

menedzsment

(TDM)

egy

olyan

szakmai

szervezet

tevékenysége, amelynek feladata a fenntartható turizmus rendszerének kialakítása és működtetésének elősegítése egy térségben. TDM szervezeteik fejlesztésére 2009-ben Keszthely, Gyenesdiás, Balatongyörök és Vonyarcvashegy sikeresen pályáztak a NyugatDunántúl Operatív Program keretében („Keszthelyi, gyenesdiási, balatongyöröki és vonyarcvashegyi TDM szervezetek fejlesztése” c. pályázat), mellyel az érintett települések között

egy összehangolt

turisztikai

kínálat

megteremtése és

sikeres

továbbfejlesztése vehette kezdetét.


71


A térségben a kijelölt projekt elemek sikeres végrehajtása érdekében a fejlődés folyamatát egy négy főből álló projekt menedzsment team irányítja, melyben a projektmenedzser folyamatosan tájékoztatja és kapcsolatot tart a projekt elnökséggel, a menedzsment team tagjaival, egyeztet az RFÜ-vel, valamint felügyeli a szakmai munkatársak tevékenységét, a pénzügyi menedzser pedig a pénzügyi feladatokat, folyamatokat végzi, illetve felügyeli, továbbá kapcsolatot tart a könyveléssel, illetve a konzorcium könyvvizsgálójával. A team mind a 4 tagja, mint az egyes részprojektek felelőseként

bekéri

az

árajánlatokat,

előkészíti

a

döntéseket,

szerződéseket/megrendelőket, elindítja, majd felügyeli a projekt végrehajtását, valamint elvégzi a további szükséges adminisztrációs munkákat.

A települési TDM szervezet főbb feladatai:

Térségi marketing (kutatás, termékfejlesztés, kommunikáció, e-marketing);

Információ nyújtás (Tourinform iroda működtetése);

Tervezés (tervek kidolgozása, a megvalósítás menedzselése, monitoring);

Információs adatbank létrehozása és fenntartása;

Projektmenedzsment (projektek kidolgozása, pályázatfigyelés, -írás, tanácsadás);

Befektetők vonzása a térségbe (ösztönző rendszer kialakítása);

Minőségbiztosítás (a rendszer kidolgozása és működtetése);

Együttműködés a turizmus szereplőivel, koordináció;

Szakmai érdekképviselet, lobbizás, tanácsadás;

Oktatás és képzés (előadások, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése, gyakornok program, a turizmusbarát szemlélet kialakítása a térségben)…

Az elméleti TDM modell gyakorlati alkalmazására az országban először Gyenesdiás nagyközségben került sor.

Előzmények A Balaton turizmusának hanyatlása a part menti településeket roppant érzékenyen érinti, hiszen ezen települések döntő többsége, így Gyenesdiás is teljes egészében a turizmusból

él.

Az

önkormányzatnak

az

idegenforgalmi

adóbevételek

folyamatos

csökkenése és az egyéb megszorítások hatására egyre kevesebb szabad pénzeszköze maradt, s ha esetleg egy-egy évben volt is ilyen, akkor azt egy sokkal fontosabb probléma megoldására (infrastruktúra fejlesztésre, az óvoda és az iskola felújítására stb.) kellett fordítania, semmint hogy a helyi turisztikai vállalkozókat kisegítse. A vállalkozók, pedig sokáig abban a tudatban éltek, hogy bőven elég a 8-as főút mentén egy szórólapozó személyt foglalkoztatni, aki majd becsalogatja a portákra a vendéget. Sokáig nem értették meg, hogy nem a településre tévedő turistáért kell egymással megküzdeniük, hanem a településre kell a turistákat közösen bevonzani. REevolutio Kft. 2011. február

72


A helyzet súlyosbodásának hatására a helyi közösség (önkormányzat, vállalkozók) viszonylag gyorsan felismerte, hogy összefogás nélkül semmi esély nincs a település turizmusának megújítására. A

folyamat

megindításában

kulcsszerepet

játszott,

hogy

az

önkormányzat

köztisztviselőként egy turisztikai szakembert alkalmazott, aki elkészítette a település első marketing tervét, amely célul tűzte ki egy széles körű társadalmi együttműködésen alapuló Turisztikai Egyesület létrehozását. A cél elérése érdekében az önkormányzat Idegenforgalmi Bizottsága a helyi vállalkozók számára fórumokat szervezett (közel 80100 főt mozgattak meg így), amelyek keretében nyíltan felvázolták a település valós anyagi helyzetét. Part menti településről lévén szó, az önkormányzat bevételeinek döntő többségét az IFA jelenti, így annak drasztikus csökkenése (2009, 2010) a település súlyos hanyatlásához vezethet. A fórumokon résztvevő vállalkozók egy Előkészítő Bizottság felállítása mellett döntöttek, amely feladatául kapta a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület megalapításának és működésének előkészítését. Az Előkészítő Bizottság munkájában a vállalkozók képviselői, a település polgármestere és a település turisztikai menedzsere vettek részt. A munkához mintául szolgált a Dél-Tirolban alkalmazott turisztikai marketing modell, amelyet a helyszínen tanulmányoztak, hiszen az a nyugati országokban már 20 éve biztosítja a desztinációk társadalmi együttműködésen alapuló sikeres működését. A folyamat eredményeként 2003 májusában létrejött a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület.

Az egyesület céljai:

Gyenesdiás turizmusának fellendítése, a településre érkező vendégek és a vendégéjszakák számának növelése, a fő küldő országok mellett további küldő országokból származó vendégek és a belföldi turisták arányának növelése, a szezon meghosszabbítása, a turisztikai kínálat fejlesztése és egy magasabb költést generáló vendégkör megnyerése;

E cél érdekében az egyesület felvállalja a helyi turizmussal kapcsolatos összes feladat ellátását, azaz Gyenesdiás Nagyközség területén szervezi a turisztikai vállalkozások tevékenységét, ellátja a turizmussal foglakozó személyek és cégek érdekképviseletét, összehangolja ezen gazdasági szereplők tevékenységét.


73


Szervezet Az Egyesület tagjai a település vállalkozói közül kerülnek ki önkéntes csatlakozási alapon. Tagjainak száma alapítása óta 80 és 100 között mozog. Tagjainak nagy része tevékenységi köre alapján turisztikai vállalkozás (szobakiadó, kemping, étterem, strandi büfé stb.), de akad közöttük a turizmussal közvetlenül nem foglakozó vállalkozó is (keramikus, kozmetikus, fogorvos stb.). Az ok, amiért ez utóbbiak is csatlakoztak az egyesülethez az, hogy belátták: az ő forgalmuk is jelentősen függ a turistáktól, illetve ha az önkormányzatnak nő az IFA-ból származó bevétele, akkor az abból megvalósított fejlesztéseknek ők is haszonélvezői lesznek.

Az Egyesület tagjaiból áll össze a Közgyűlés, amely az Egyesület legfőbb szerve. A tagok maguk közül egy 10 tagú választmányt választanak, 3 éves megbízatással. A választmány tagjai: •

Elnök;

•

Elnökhelyettesek (3);

•

Titkár (aki egyben a település turisztikai menedzsere);

•

1 fő az önkormányzat részéről (polgármester, az idegenforgalmi bizottság elnöke);

•

4 választmányi tag, akik a tagok összetételéből adódóan különböző rétegeket képviselnek (szállásadók, étteremtulajdonosok, strandbüfések stb.).

A választmány minden tagja egyenlő mértékű szavazattal rendelkezik.

Egyesületileg jelenleg már 2 főt alkalmaz a Gyenesdiási Tourinform iroda állandó működtetésére. A nyár során gyakornokokat is foglalkoztatnak a Tourinform iroda hosszabb nyitvatartása érdekében.


74


Finanszírozás Az egyesület saját pénzügyi alapja a következő forrásokból tevődik össze:

Önkormányzati hozzájárulás o

Gyenesdiás önkormányzata az egyesület megalakulása előtt is az előző évi IFA 10 %-át és az ehhez kapott állami hozzájárulást fordította közvetlenül turisztikai célokra. Ezt az összeget most havi átutalással teljes egészében a Turisztikai Egyesület kapja meg és kezeli. Ez éves szinten kb. 3-4 millió Ft készpénzt jelent. Az egyesületnek dolgozik, a település kinevezett turisztikai menedzsere. Az önkormányzat helyiséget biztosít az egyesület fenntartásában működő Tourinform iroda számára. Az egyesület működéséhez az önkormányzat összesen évi 8-9 millió Ft-tal járul hozzá.

Vállalkozói tagdíjak o

Az egyesület tagjai a Közgyűlés keretében közösen döntöttek a tagdíjak mértékéről, amelyeket a következő táblázat ismertet, az egyesülethez való csatlakozáshoz egyszeri belépési díj szükséges, melynek értéke 10 000 Ft.

Szobakiadók

3.150 Ft/szoba DE max. 30 szoba után fizet, azaz 94.500 Ft

Ifjúsági szálló (szobakiadáshoz képest 20 % kedvezmény)

2.520 Ft/szoba DE max. 30 szoba után fizet, azaz 75.60 Ft

Kemping

Étterem, vendéglő, csárda

1.575 Ft/sátorhely DE max. 50 hely után fizet, azaz 78.75 Ft 420 Ft/férőhely DE max. 150 férőhely után fizet, azaz 63.000 Ft

Kávézó, fagyizó, söröző, borozó

26.250 Ft/egység

Diási strandi egység.

26.250 Ft/egység

Gyenesi strandi egység

21.000 Ft/egység

Kalandpark

50.000 Ft

Lovardák

21.000 Ft

Kereskedők

21.000 Ft

Szolgáltatók

15.750 Ft

Utazási iroda, pénzváltó

31.500 Ft

Egyéb

15.750 Ft

Pártoló tag REevolutio Kft. 2011. február

min. 10.000 Ft 75


Az egyesület tagdíjakból származó bevétele éves szinten kb. 1,6-1,8 millió Ft.

A Tagdíjak a következő szolgáltatásokat foglalja magába: o

Turisztikai portálon – www.gyenesdias.info.hu – való megjelenés részletes

ismertetéssel,

fotógalériával,

szállásadók

esetén

árkezeléssel, szabad szoba nyilvántartással, foglalási rendszerrel, saját adatokhoz való hozzáféréssel o

Kiadványokban való megjelenési lehetőség

o

Egyesületi kiadványon keresztül megjelenés különböző szakvásárokon, utazás kiállításokon

o

Saját szóróanyaggal megjelenési lehetőség a Tourinform irodában

o

A szállás és egyéb szolgáltatás iránt érdeklődőknek a Tourinform iroda kizárólag az egyesületi tagokat ajánlja.

o

Az iroda a szállást keresőknek az online foglalási rendszer alapján ad tájékoztatást, amik közül a vendég maga választ.

o

Gyenesdiás Kártya értékesítésének a lehetősége a vendégek részére, mely egyedülálló szolgáltatási lehetőség szállásadó tagjaink számára mivel a kártya erősen orientálja a szállást kereső vendégeket

o

Tájékoztatás és csatlakozási lehetőség marketing akciókhoz, hírlevél, programajánlók

o

Egyesületünk saját, emblémázott ajándéktárgyai tagjainknak kedvezményes áron

Szponzorok támogatása o

Az egyesület céljai elérése érdekében programok, illetve rendezvények szervezésében is részt vállal (pl. 2004-ben és 2009-ben a Strandröplabda Nyílt Országos Bajnokság döntőjét szervezte meg). A rendezvények során lehetősége van szponzoroktól támogatást szerezni hirdetési díjak és reklámfelületek értékesítésével. Ez éves szinten 1,5 és 2 millió Ft közötti bevételt jelent.

Pályázatok o

A pályázatok útján befolyt összegek nagysága jelentősen függ az adott évben kiírt pályázatok mennyiségétől, az azokon való sikeres részvételtől, az önrész meglététől stb. Éves szinten kb. 2 millió Ft, pályázatok útján elnyert támogatással lehet számolni. Az egyesület költségvetése összesen: évi 11-12 millió Ft.


76


Fejlesztési és beruházási javaslatok kidolgozása az önkormányzat részére

Oktatás és képzés

Érdekképviselet nyújtása a tagok számára

Turisztikai termékek fejlesztésében való részvétel

Minőségbiztosítással kapcsolatos teendők ellátása

Az egyesület céljai elérése érdekében az alábbi feladatokat látja el: •

Település szintű marketing tevékenység

•

Tourinform iroda működtetése

•

Program és rendezvényszervezés

•

Pályázatírás

•

Kapcsolattartás a Balaton régió szakmai szervezeteivel

•

Együttműködés a település Idegenforgalmi Bizottságával

•

Fejlesztési és beruházási javaslatok kidolgozása az önkormányzat részére

•

Oktatás és képzés (nyelv, informatika, szemléletformálás)

•

Érdekképviselet nyújtása a tagok számára

•

Turisztikai termékek fejlesztésében való részvétel

•

Minőségbiztosítással kapcsolatos teendők ellátása

•

Információgyűjtés és rendszerezés

•

Kiadványkészítés

•

Vásárokon való aktív részvétel

•

Study tourok (szakmai, média) lebonyolításában való aktív részvétel

•

Turisztikai portál / információs és értékesítési rendszer működtetése

•

PR: sajtó kapcsolatok, folyamatos híradások

•

Sajtóanyagok gyűjtése, archiválása

•

Strandi animáció

•

Kutatás (kérdőíves felmérés, statisztikai adatok rendszerezése)

Település szintű marketing tevékenység Az egyesület első és legfontosabb feladata, hogy elássa mindazon marketing teendőket, amelyekre a tagjai önerőből nem volnának képesek. Ennek érdekében települési szintű marketing tevékenységet folytat: kutatásokat, reklámtevékenységet és értékesítést végez.

Értékesítés A dél-tiroli modell alapján működő weboldal (www.gyenesdias.info.hu) segítségével a potenciális turistáknak lehetőségük van az interneten közvetlenül a szolgáltatóktól információt szerezni, illetve online helyet foglalni.


77


Program és rendezvényszervezés A turisták élményeinek fokozása érdekében az egyesület a Diási Játékstrandon július és augusztus hónapban sport- és gyermekanimátort foglalkoztat, így egész nyáron folyamatosak a sportrendezvények és a gyermekprogramok. Esetenként egy-egy nagyobb rendezvényre is sor kerül.

Pályázatírás A

település

turisztikai

menedzsere

folyamatosan

figyelemmel

kíséri

a

pályázati

lehetőségeket és ha mód van rá (önrész, pályázati feltételek, stb.), akkor mind az egyesület, mind az önkormányzat számára elkészíti a turisztikai vagy marketing pályázatot.

Kapcsolattartás a Balaton régió szakmai szervezeteivel Ez jelenti egyrészt a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Irodával fenntartott szakmai együttműködést, illetve a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. –vel fenntartott szakmai és üzleti kapcsolatot. Utóbbi tagdíját az önkormányzat fizeti. A Turisztikai Egyesület pedig megvásárolja a Nonprofit Kft. által összeállított szolgáltatás csomagokat (kiadványokban való megjelenés, nemzetközi vásárokon való részvétel).

Az egyesület a településen belül kompetens minden turizmust érintő kérdésben. Beszámolókat tart és információkat nyújt 2010-től közvetlenül a Képviselő-Testület számára, javaslatokat tesz a turizmussal kapcsolatos fejlesztésekre, amelyeket az önkormányzat döntései során többnyire figyelembe is vesz.


78


Oktatás és képzés Az egyesület a tagjai számára nyelvoktatást és számítógép kezelői tanfolyamokat szervez.

Részt

vesz

a

lakosság

és

a

vállalkozók

turizmusbarát

szemléletének

formálásában.

Érdekképviselet Az egyesület közvetíti tagjai véleményét az önkormányzat és egyéb térségi szervek felé. Turisztikai termékek fejlesztésében való részvétel Az

egyesület

a

településen

meglévő

turisztikai

kínálat

minőségének

folyamatos

javítására, illetve a kínálati elemek bővítésére törekedve igyekszik a turisztikai termékek komplexitásáról gondoskodni.

„Keszthelyi, gyenesdiási, balatongyöröki és vonyarcvashegyi TDM szervezetek fejlesztése” c. pályázat projektmenedzsmentjének munkája, eddig elvégzett feladatai- eseménytörténet 2009 novemberétől 2010 májusáig Idő

Esemény

Részletek „Kedvcsináló” program, a szakmai tartalmat a Goldmark Károly Művelődési Központ és a

2009 November

Turisztikai továbbképzés

Pannon Egyetem szakembereinek bevonásával készült. A képzésen közel 100an vettek részt, tíz meghívott előadó, és 5 TDM menedzser tartott előadást.

Támogatási szerződés aláírása 2009 December

Közös sajtótájékoztató Keszthelyen

Bemutatásra kerültek a projekt céljai és várható eredményei. Az eseményre elkészültek a kötelező tájékoztató táblák, melyeket a négy település négy Tourinform irodájában helyeztek el. Célja: megmutatni azokat a

2010 Február

Arculattervezés,

valóságelemeket, illetve ezek szöveges és

turisztikai

grafikai megfogalmazását, melyek az adott

márkatervezési- és

turisztikai térséget beilleszthetik az európai

fejlesztési koncepció

turisztikai élet trendjeibe és egyedi értékei

elkészítése

révén márkanévvé formálják a turisztika világában. A kötelező tanulmány célja egy olyan közös

Hálózatfejlesztési és

partnerségi cselekvési program, amely mind

partnerségi cselekvési REevolutio Kft. 2011. február

79


program kidolgozása

a 4 szervezetnek segít taglétszámát növelni, továbbá a hálózatépítéssel erősíti és kiszélesíti a szervezetek „hatósugarát”

Településenkénti kiadvány Utazás kiállítás2010 Március

Hungexpo

Keszthely, Gyenesdiás és Balatongyörök A4es prospektusai a Hungexpóra, a budapesti Utazás kiállításra készültek. A konzorciumi 4 település standja a Balatoni RMI részeként jelent meg 40m2-en. A 4 egynapos képzésből 3 zajlott le a turisztikai szezont megelőzően. Az első képzés az egyesület

Egynapos felkészítő programsorozat a

szervezési/fejlesztési technikáival foglalkozott, a második célja a

TDMSZ tagjai és

konfliktusmenedzsmenten belül a

vezetői számára

panaszkezelés volt. Harmadikként az online marketing stratégiákról (SEO, AdWords, Facebook…) hallhattak tartalmas előadást tagjaink. A kötelező tanulmány az alábbi témaköröket öleli fel: -

szervezetek jelenlegi szolgáltatásai

-

helyzetelemzés, célok

Szolgáltatásfejlesztési

szolgáltatásfejlesztési ötletek,

cselekvési program

lehetőségek, legjobb gyakorlatok,

kidolgozása -

hazai és nemzetközi tapasztalatok,

-

a megvalósítás várható hatásai

-

operatív cselekvési program a megvalósítás elkövetkezendő 5 évére.

A program az alábbi témaköröket öleli fel:

Kínálatfejlesztési cselekvési program

-

szervezetek jelenlegi kínálata

-

helyzetelemzés, célok

-

kínálatfejlesztési ötletek,

-

a térséget felölelő desztinációs termékek/kínálat kialakítása,

kidolgozása -


kínálatszervezési és fejlesztési

80


kulcsprojekt javaslatok a megvalósítás várható hatásai, -

cselekvési program a megvalósítás elkövetkezendő 5 évére.

A szezon meghosszabbítása és az aktív Bakancsos termékfejlesztési koncepció

pihenés iránti növekvő kereslet kiszolgálása érdekében közös, mind a négy települést érintő túraútvonalak kerültek kijelölésre a Keszthelyi-hegységben, illetve térkép készült a hegység túraútvonalairól.

Internetes 2010 Májustól Decemberig

reklámkampány

A projekt során a régió honlapját (www.westbalaton.hu) célzottan reklámozzák kulcsszó

(1. kampányidőszak: 2010. május 19-július

alapon az Etarget és Google Adwords rendszerében.

19.) Gyenesi tagjelölő táblák

Gyenesdiáson kívülről is jól látható módon táblával jelöljük a TDMSZ-tagokat a szolgáltatásaik nyújtásának helyszínein. Balatongyörökön a legforgalmasabb 10

Györök információs táblák

helyszínen táblák kerültek kihelyezésre, amelyeken a turisták számára minden fontos információ három nyelven (magyar, angol, német) szerepel. A projekt keretében a négy település szálláshely, szolgáltató és vendéglátó TDM tagjai 1 éven át megjelennek a GPS szoftverekben. 250 szolgáltató és 50 főbb

GPS adatbázisba való bekerülés

attrakciós pont került regisztrálásra, mely adatok letölthetők, és legalább 2 évig elérhetők navigációs eszközökben és navigációra alkalmas mobiltelefonokon

Térképek

A projekt keretében új tematikus térképek

digitalizálása

kerültek megrajzolásra, melyek 3 nyelven (magyar,angol, német) elérhetőek:


-

a Balaton-parti nyaralók részére a négy, 81


vízparti település közös térképét, turisztikai információkkal -

a kerékpáros turisták részére a négy település közös, kerékpárutakkal és túraútvonalakkal, illetve kapcsolódó szolgáltatásokkal

-

az egyes településeken pihenő turisták részére mind a négy településnek önálló, részletes információs térképet készítettek.

A négy település több, látogatott helyszínén ún. programtáblákat kerültek kihelyezésre, Rendezvénytáblák

amelyekre a rendezvényeket hirdető plakátokat tesszik ki, és rendszeresen cserélnek. A 4 egynapos képzésből a 4. alkalom a turisztikai szezont követőn került

Egynapos felkészítő

megszervezésre.

programsorozat 4.

A képzés témája az online marketing volt,

alkalommal – a

kibontva azokat a témákat, melyek az első

TDMSZ tagjai és

online marketing képzésen a tagokat jobban

vezetői számára

érdekelték, továbbá termékfejlesztés és csomagajánlatok kialakításának gazdálkodási összefüggései Vonyarcvashegy, miután az elmúlt évben 2

Településenkénti kiadvány

szezonra elegendő kiadványt készített, a többi 3 településtől eltérően nem az Utazás 2010-re, hanem 2010. novemberében készítette el az A4-es kiadványát Célja a négy településen belföldi és külföldi

Turisztikai kutatás

turisták választásait befolyásoló információk feltérképezése a négy településre vonatkozó információkat,

Vonzerőleltár frissítés

de elsősorban a turisztikai vonzerőkről fotókat és leírásokat készíttettünk, ez utóbbiakat németre és angolra is fordíttattuk

Információs REevolutio Kft. 2011. február

A bakancsos termékfejlesztési koncepcióban 82


táblarendszer – gyalogtúra útvonalak kitáblázása

kijelölt útvonalak mentén a turistákat, esztétikus, 80 darab fa információs táblából álló rendszer tájékoztatja az útirányokról és a távolságokról. A veszprémi Pannon Egyetem Georgikon Karán 2010/2011. tanévben indult a Turisztikai desztináció menedzsment

Menedzserek képzése

szakirány. A kötelezően előírt képzésen – úgy a konzorcium szakmai feladatainak ellátásában – mind a négy település TDM menedzsere vesz részt. A stratégia azt vizsgálja, hogy a 21. századi

Pozicionálási és versenyképességi stratégia

információs, “túlkínálati”, motivációsdöntéshozatali és keresleti trendek kontextusában mi kell a négy település turisztikai versenyképességéhez és sikeréhez.


83


Keresleti viszonyok Az idegenforgalom keresleti oldalán Gyenesdiást érintően a nemzetközi és hazai vendégforgalom alakulása kerül részletes elemzésre, amely rávilágít a település jövőbeni lehetőségeire is.

Gyenesdiáson ingadozó képet mutat a vendégek számának alakulása az elmúlt közel tíz évben, a különböző típusú szálláshelyeket vizsgálva. A kereskedelmi szálláshelyek esetén a 2001 és 2003 között növekedés, az azt követő három évben visszaesés, majd 2006-tól nagyarányú növekedés tapasztalható. A magánszálláshelyeken 2004-től folyamatos növekedés tapasztalható. 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma először haladta meg a magánszálláshelyen regisztráltakét, amely egyértelműen a turisztikai

infrastruktúra

bővülésének,

a

minőségi

szolgáltatások

megjelenésének

(például négycsillagos szálloda megnyitása- Wellness Hotel Katalin- 2007. évben), új programkínálat, valamint a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület marketingtevékenységnek, a modell értékű és turisztikai desztinációs-menedzsment fejlesztésének köszönhető. A vendégek számának alakulása Gyenesdiáson 2000 és 2008 között 8000 7000 6000

fő

5000 4000 3000 2000 1000 0 2000

2001

2002

2003

2004

kereskedelmi szálláshelyek


2005

2006

2007

2008

magánszállásadás

84


A településre érkező vendégek egynegyede külföldről érkezik, amely arány jelentős csökkenésen ment keresztül az elmúlt évek során: az évezred elején az ide látogatók 80%-a volt külföldi, s ez az arány folyamatosan csökkent. 2006-tól kezdve látható növekedés, de úgy, hogy a belföldi vendégek száma jóval nagyobb arányban nőtt, mint a külföldieké, akiknek aránya a 25%-ot érte el csupán 2008-ban. A nagyarányú belföldi turistaérkezés összefüggésben áll a gazdasági világválsággal, ugyanis annak hatására szinte minden piacon felértékelődött a belföldi turizmus szerepe.

A küldő országokat tekintve elmondható, hogy a szállóvendégek több mint fele belföldi turista, 36 százalék pedig német származású. A magyar vendégek közel harmada a környező Nyugat-Dunántúli településekről érkezik a településre, de majdnem ugyanilyen arányban választják budapestiek nyaralóhelyül Gyenesdiást.

Az átlagéletkora az

üdülőknek 30 év, ami a családosok, kisgyermekesek számának emelkedését jelzi. A magyar turisták jellemzően kevesebb mint egy hétig élvezik a helyi szolgáltatásokat, míg a külföldi vendégek átlagosan kétszer ennyi időt töltenek a településen. A vendégek számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken Gyenesdiáson 2000 és 2008 között 8000 7000 6000

(fő)

5000 4000 3000 2000 1000 0 2000

2001

2002

vedégek száma

2003

2004

2005

2006

2007

2008

ebből: külföldi vendégek száma

Forrás: TeIR

A vendégek számának alakulása változatos képet mutat, ha a különböző kereskedelmi szálláshelyeken történő megoszlásukat, azok változását vizsgáljuk. A településen működő kempingekben felére csökkent a vendégek száma, egyharmadára a külföldi vendégeké 2000 és 2008 között. Szintén csökkenés tapasztalható a turistaszállásokon, valamint az üdülőházakban is, utóbbiaknál a csökkenés közel 20%-os.


85


A legszembetűnőbb változás a panziók vendégforgalmában jelentkezik, itt a bázisévhez képest 3,5-szeres növekedés regisztrálható, amely a belföldi turistaérkezéseknek köszönhető (a külföldi vendégek esetén 40%-os a csökkenés). A négycsillagos Hotel Katalin 2007. évi megnyitása és jelentős vendégforgalma, a panziók dominanciája jól mutatja a minőségi turizmus térnyerését.

A vendégek számának alakulása és változása Gyenesdiáson Szálláshely típusa

2000

Kemping Panzió Szálloda Turistaszállás Üdülőház

1670 848 0 549 1061

Vendégek száma Változás 2008 (2000=100%) 831 49,76 3018 355,90 2020 n.é. 136 24,77 890 83,88

Külföldi vendégek száma Változás 2000 2008 (2000=100%) 1603 577 35,99501 719, 441 61,33519 0 95 n.é. 0 0 0 971 572 58,90834

Forrás: TeIR

A magánszállás adásban a trend hasonló képet mutat. 2004-ig a vendégforgalom jelentősen csökkent, majd növekedésnek indult, s 2008-ban újból elérte a 6500 főt, azonban a külföldi vendégek szám 2001 óta folyamatosan csökken. A vendégek számának alakulása a magánszálláshelyeken Gyenesdiáson 2000 és 2008 között 8000 7000 6000

(fő)

5000 4000 3000 2000 1000 0 2000

2001

2002

2003

vedégek száma

2004

2005

2006

2007

2008

ebből: külföldi vendégek száma

Összességében elmondhatjuk, hogy a vendégforgalom az elmúlt öt évben növekedésnek indult Gyenesdiáson, amely egyértelműen a belföldi turistaérkezésnek köszönhető, valamint

vendégek

egyre

inkább

a

minőségi,

magasabb

szolgáltatást

nyújtó

szálláshelyeket veszik igénybe.


86


A vendégek által eltöltött éjszakák száma 2001 és 2005 között nagyarányú csökkenést mutatott mind a kereskedelmi, mind pedig a magánszálláshelyeken. Míg 2001-ben közel 40 ezer vendégéjszakát regisztráltak a magánszálláshelyeken, 2006-ra az itt eltöltött idő nem érte el a 20 ezret. A kereskedelmi szálláshelyeken hasonló folyamat zajlott, ami azonban érdekes, hogy 2008-ra kiegyenlítődött, sőt a kereskedelmi szálláshelyek irányába eltolódott a regisztrált vendégéjszakák száma, amely egyértelműen a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének köszönhető. Az adatok azt mutatják, hogy a külön szolgáltatáskínálatot biztosító Gyenesdiás Kártya is pozitív fogadtatásra talált. A vendégéjszakák számának alakulása Gyenesdiáson 2000 és 2008 között 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2000

2001

2002

2003

2004

Kereskedelmi szálláshelyek

2005

2006

2007

2008

Magánszállásadás

Forrás: TeIR

A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma folyamatosan csökken mind a kereskedelmi, mind pedig a magánszálláshelyeken, a 2000. évi értékek egyharmadára esett vissza mindkét típus esetén, így fontos lenne a külföldi célközönség irányába történő marketingstratégia erősítése.


87


A vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi és magánszálláshelyeken Gyenesdiáson 2000 és 2008 között Kereskedelmi szálláshely Év

vendégéjszakák száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

25407 23696 22355 22963 15108 12921 10593 18250 26401

Magánszállás adás

ebből: külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 20602 18420 19737 17910 12570 9250 7435 9288 9179

vendégéjszakák száma 35688 38357 31138 26240 20497 19624 18560 22360 25200

ebből: külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 34735 36914 29221 23619 18656 16709 14386 14599 14100

Végül a vendégéjszakák szálláshely-típusonkénti megoszlása kerül elemzésre. Amint a vendégforgalom alakulásánál látható volt, a kempingekben, valamint a turistaszállásokon és üdülőházakban a legnagyobb arányú a csökkenés, de a panziók esetén közel háromszoros

növekedés

jelenik

meg.

A

külföldi

vendégéjszakák

száma

minden

szállástípus esetén jelentősen mérséklődött.

Szálláshely típusa Kemping Panzió Szálloda Turistaszállás Üdülőház

Vendégéjszakák száma Változás 2000 2008 (2000=100%) 11142 4645 41,6891 3983 11160 280,1908 n.é. 6553 n.é. 3748 851 22,70544 6534 3192 48,85216


Külföldi vendégéjszakák száma Változás 2000 2008 (2000=100%) 10851 3898 35,92296 3395 2429 71,54639 n.é. 418 n.é. 0 0 0 6356 2434 38,29452

88


1.3.2.4 Elnyert támogatások Hazai támogatások A 2004 és 2009 közötti időszakban, a hazai forrásokból támogatott projektek száma alapján, a gazdaságfejlesztés volt a leghangsúlyosabb mind a kistérségben mind Gyenesdiáson. A kistérségben a projektek 67%-a, Gyenesdiáson pedig a 76%-a irányult erre. A beruházások nagyságát tekintve viszont mindkét esetben a műszaki infrastruktúra fejlesztése emelhető ki, melyhez a kistérség átlagosan a költségekhez viszonyítva 72%-os, a település pedig 49%-os támogatottságot kapott. A legnagyobb arányban támogatott projektek a kistérségben a műszaki infrastruktúra fejlesztésére irányultak, Gyenesdiáson pedig a tervezésre, melyhez a teljes költségek 70%-át állami források biztosították.

A fejlesztési célok állami támogatottságának aránya Gyenesdiáson és a Keszthelyi kistérségben 2004-2009 80

Teljes költség %-a

70 60 50 40

Keszthelyi kistérség

30

Gyenesdiás

20 10 0

a infr aki z s Mű

e a. tó ra és tés lha infr ktú szt z i o u e s r l r j e lm so a st gfe fejl de be infr us .vé a sá m n y d e m á n z z r ri ,n m Ga Tu , kö Hu yéb lem Eg e véd zet e y rn Kö

ra ktú stru

zés rve Te

Cél kategória Adatok forrása: TeIR

Probléma azonban, hogy a hazai források igen csekély mértékűek az Európai Unió által nyújtott támogatásokhoz képest, ezért a települések, kistérségek gyakran csak olyan fejlesztéseket tudnak véghezvinni, melyekre pályázatok útján lehetőségük nyílik.


89


További probléma lehet, hogy az EU által nyújtott források, bár volumenében jóval felülmúlják a hazai támogatásokat, a hazai területfejlesztési politika, forráserejével ellentétben, jogi szempontból megalapozottabb. A szabályozási problémák azonban áthidalhatóak, ha a települések, kistérségek jól átgondolt stratégát alkotnak meg középtávú fejlesztési elképzeléseik, lehetőségeik alapján, melyhez a későbbiekben alkalmazkodni tudnak.

Európai Uniós támogatások Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) keretében elnyert támogatások A fenti időszak alatt Gyenesdiáson 8 projekt valósult meg két operatív program keretében: •

Regionális

Fejlesztés

OP

keretében

3

projekt,

melyek

100%-ban

EU-s

támogatásokból valósultak meg, az elnyert összeg 25 689 000 Ft volt. •

Gazdasági Versenyképesség OP –n belül 5 projekt jött létre, melyekből a teljes költség 34%-át biztosította az EU, ez 21 275 000 Ft elnyert támogatást jelent.

Pályázó neve

Projekt megnevezése

OP név

Pályázat neve

Megítélt összeg

Támogatás aránya

Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Gyenesdiás Várvölgy Közös fenntartású Nevelési Oktatási Intézmény

Hatékonyan, eredményesen, korszerűen, kreatívan! (HEKK)

HEFOP

Felkészítés kompetencia-alapú oktatásra

17 945 574 .HUF

100 %

GVOP

Kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása

687 222 .- HUF

50 %

GVOP

Kis- és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése

3 697 204 .HUF

35 %

"BORHARAPÓ" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

ISO 9001:2001 rendszer bevezetése és tanúsíttatása

Komáromy Pékség Élelmiszeripari Kft.

Péküzem fejlesztése új termékek előállítása, a minőség javítása és a hagyományok megőrzése céljából


90


Lévai József egyéni vállalkozó

MOZAIK ÁRUHÁZ Tüzelő és Építőanyag Kereskedelmi Kft.

A GIUSEPPE Pizzéria technológiai korszerűsítése

Építőipari kereskedelmi és logisztikai tevékenység fejlesztése

GVOP


1 507 000 .HUF

45 %

GVOP


15 380 000 .HUF

35 %

1 200 000 .HUF

50 %

MOZAIK ÁRUHÁZ Tüzelő és Építőanyag Kereskedelmi Kft.

Hatékony szervezethatékony marketing hatékonyságnövelő koncepció kialakítása

GVOP

Kis- és középvállalkozások részére emeltszintű, szakma-specifikus tanácsadás nyújtása

Napközi Otthonos Óvoda Gyenesdiás Várvölgy Közös Fenntartású Nevelési Oktatási Intézmény

Nyitottság, eredményesség,hatékony fejlesztőmunka, szakmai kiválóság.

HEFOP

Felkészítés kompetencia-alapú oktatásra

HEFOP

A kompetencia alapú oktatási programok eszközi elemeinek, értékelési eszközeinek, valamint ezek megjelenítésére alkalmas eszközök biztosítása a HEFOP 3.1. intézkedésben érintett közoktatási intézmények számára

Óvoda és Bölcsőde GyenesdiásVárvölgy Közös Fenntartású Intézmény

Játékosság és humor az óvodáskorú gyermekek megismerésének és fejlesztésének rendszerében.

3 998 764 .HUF

3 744 300 .HUF

100 %

100 %

Forrás: NFÜ


91


Az UMFT (2007-2009) keretében elnyert támogatások 2007 és 2009 között 7 projektet valósított meg a település 5 operatív program keretében, mely az előző periódushoz képest is nagyobb beruházásokat biztosított Gyenesdiás számára. (Összességében 288 788 000 Ft

volt az elnyert támogatások

összege) A legtöbb projekt a kistérség és a település esetében is a gazdaságfejlesztési OP keretében valósult meg. A településen az Infrastrukturális fejlesztéssel a nyitott, többfunkciós

iskoláért

és

a

KAPERNAUM

Evangélikus

Szeretetotthon

energetikai

korszerűsítése projektek a kistérség 20 legnagyobb támogatott projektjében szerepel.

Az UMFT keretében elnyert támogatások megoszlása Gyenesdiáson 2007-2009 300 000 250 000

eFt

200 000

Költség (eFt)

150 000

Támogatás (eFt)

100 000 50 000 0 Környezet és Energia OP

Regionális OP-ok

Gazdaságfejlesztési OP

Társadalmi Megújulás OP

Társadalmi Infrastruktúra OP

Adatok forrása: TeIR


92


UMFT projektek Gyenesdiás 2007- 2009 Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

206 649

258 311

KAPERNAUM Evangélikus Szeretetotthon energetikai korszerűsítése (2010)

30 057

31 976

Gyenesdiási innováció a közoktatásban (2009)

29 562

29 562

MOLNÁR-KŐ Bányászati és Kereskedelmi Kft.

Technológiakorszerűsítés a Molnár-Kő Kft.-nél (2007)

10 000

45 863

Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata

Kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása Gyenesdiás nagyközségben (2009)

Alpin-technológia Kft

Technológiai fejlesztés új, kosaras személyemelő gép beszerzésével (2008)

3 646

12 153

BORHARAPÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft

Technológia fejlesztés a "BORHARAPÓ" Kft-nél (2008)

3 541

11 803

288 788

395 282

UMFT projekt Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Magyarországi Evangélikus Egyház "Kapernaum" Evangélikus Szeretetotthon Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata

Projekt célja (év) Infrastrukturális fejlesztéssel a nyitott, többfunkciós iskoláért (2009)

Összesen

5 333

5 614

Fejlesztésiköltségek és elnyert támogatások Gyenesdiáson

eFt

400000 350000 300000 250000

Támogatás (eFt) Költség (eFt)

200000 150000 100000 50000 0 Hazai támogatások 2004-2009

Uniós támogatások NFT 20042007

Uniós támogatások UMFT 20072009

Adatok forrása: TeIR


93


A LEADER program keretében igénybevett támogatásokat a következő táblázat foglalja össze. Megvalósul ás ideje

Projekt teljes költsége

Támogatási összeg

2010

10 513 563 Ft

5 039 644 Ft

2009-2010

26 822 917 Ft

12 875 000 Ft

folyamatban 2011

18 528 825 Ft

14 823 060 Ft

még nincs döntés

14 999 990 Ft

14 999 990 Ft

Havas Boldogasszony Templom és környezete rekonstrukciója

2010-ben

35 100 000 Ft

34 173 633 Ft

Diási bormúzeum

még nincs döntés

4 998 956 Ft

4 998 956 Ft

2 db vállalkozás 3 db vállalkozás

már megvalósult még nincs döntés

15 215 417 Ft

7 303 400 Ft

56 887 302 Ft

27 305 905 Ft

Projekt címe EMVA turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatás Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata

„Diási történelémi tanösvény és emlékhely kialakítása”

Vazul Lovas Baranta Hagyományörző Egyesület EMVA falumegújításra és -fejlesztésre nyújtandó támogatás

Gyenesdiási Turisztikai Egyesület

Forrásvíz Természetbarát Egyesület

Balatoni Autentikus Bio és Látványpiac (BAB) Kárpáti korzó központi multifunkcionál is terének kialakítása

EMVA vidéki örökség megőrzéséhez nyújtandó támogatás Római Katolikus Egyházközség Forrásvíz Természetbarát Egyesület EMVA mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésre nyújtandó támogatás

EMVA LEADER keretében igénybe vehető támogatás


94


Tájház, mûvészeti emlékház,bemutató múzeum kialakítása, rekonstrukciója, kiállítási tárgyak felújítása Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata

Szõlészeti, borászati bemutatóudvar

Gyenesdiási Köz- kultúra Alapítvány

Gyenesi Avar vezér

támogatási határozat még nincs, de nyert támogatási határozat még nincs, de nyert

12 500 000 Ft

10 000 000 Ft

10 000 000 Ft

10 000 000 Ft

916 788 Ft

733 430 Ft

206 483 756 Ft

142 253 018 Ft

Vidéki rendezvények, programok, fesztiválok megvalósítása

Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata

II. Gyenesdiási Keszegfesztivál

támogatási határozat még nincs, de nyert, megvalósítva 2010-ben

Összesen

1.3.2.5 Gyenesdiás fejlettsége a Nyugat- Dunántúli régióban, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben A nagyközség már 1994-ben is a legfejlettebb part menti települések közé tartozott, mely pozícióját az ezredforduló után is sikerült megtartania. Az alfejezet a következő tematikus

térképek

segítségével

mutatják

be

röviden

Gyenesdiás

gazdasági

fejlettségének alakulását a Balaton térségében, először komplex mutató alapján, majd néhány kiemelt gazdasági mutatószám alapján.


95


A települések fejlettségi csoportjai a Balaton Régióban, 1994

Forrás: Lőcsei Hajnalka – Németh Nándor, 2006

A települések fejlettségi csoportjai a Balaton Régióban (a települések becsült gazdasági erejük alapján), 2004

Forrás: Lőcsei Hajnalka – Németh Nándor, 2006


96


1994 és 2008 között a nagyközség Települési Gazdasági Erejének alakulása a következőképpen alakult:

Az egy lakosra jutó Települési Gazdasági Erő alakulása Gyenesdiáson 1994-2008 (millió Ft) 3000

2500

Millió Ft

2000

Gyenesdiás Magyarország Budapest nélkül Magyarország

1500

1000

500

19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 * 20 07 20 08

0

*2006-ban részleges adathiány miatt, ezzel a módszertannal nem lehetett előállítani e mutatót, így az elemzők úgy döntöttek, hogy erre az évre vonatkozóan nem közölnek adatot (Adatok forrása: Csite András- Hétfa Kutatóintézet; Oláh Mikós- Balaton Fejlesztési Tanács és Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.)

A települési gazdasági erő (TGE) mutató a megyei GDP adatok települési szintre való lebontásával állítható elő, az alapján, hogy a település az adott megye adott évében az adóköteles

személyi

jövedelmekből,

a

helyi

adókból

és

a

megyében

regisztrált

vállalkozások összességéből milyen arányban részesedett.

2005-ben a KSH elkészítette a települések fejlettségi rangsorát, több változós elemzés alapján, melyben Gyenesdiás az előkelő 4. helyet foglalta el.

1. Budaörs 2. Diósd 3. Alsóőrs 4. Gyenesdiás 5. Törökbálint 6. Remeteszőlős 7. Szántód 8. Leányfalu REevolutio Kft. 2011. február

97


9. Szentendre 10. Csopak 2008-ban néhány kiemelt mutató alapján is szemléltethető a nagyközség gazdasági fejlettségének alakulása a Nyugat- Dunántúl térség településeihez viszonyítva.

Az 1000 lakosra jutó adózók száma a Nyugat-Dunántúlon (fő), 2008 (Gyenesdiás: 483 fő)

Forrás: KSH


98


Működő vállalkozások száma 1000 lakosra, 2007 (Gyenesdiás: 107,8 vállalkozás)

Forrás: KSH


99


Nyilvántartott álláskeresők aránya (%), 2008 (Gyenesdiás: 4%)

Forrás: KSH

Az előző ábrák alapján látható, hogy a nagyközség a 2000-es évek végén is a NyugatDunántúli

régió

magasabb

fejlettségű

településeinek

csoportjába

tartozik,

gazdasági

fejlődésére az utóbbi néhány évben stagnálás, és stabilitás a legjellemzőbb, mely jelen gazdasági viszonyok között pozitívumként értékelendő.


100


1.3.3 Társadalmi helyzet Zala megyével ellentétben Gyenesdiás demográfiai helyzete kedvező, a lakosság száma folyamatos növekedést mutat, egyre több a településre beköltöző. A Keszthelyről gyerekek

érkező

fiatal

számának

lakók

számának

növekedésével

jár

gyarapodása

együtt.

Ezt

a

születések,

erősíti,

a

a

magas

gyermekvállalási kedv. Fontos feladat lenne munkaképes fiatalok településen tartása, a diplomások visszahívása. A településen kiemelkedően erős a civil aktivitás, minden családban legalább egy fő tagja valamely helyi szervezetnek.

1.3.3.1 Demográfia Az országos és a megyei tendenciáktól eltérően, ahol alapvetően a negatív demográfiai tendenciák jellemzők – amely a születések számának csökkenéséből és a Főváros felé való elvándorlásból adódik – Gyenesdiás lakossága jelentős növekedést mutat az elmúlt évek vonatkozásában. A település népsűrűsége 158,59 fő/km², állandó népessége 3765 fő. Állandó népesség száma (fő) 1988-2008 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

0

Forrás: KSH

A népesség a rendszerváltás óta majdnem megduplázódott. Az aktív beköltözőknek köszönhetősen Gyenesdiásnak fiatalodó lakossága van. Ennek következményeként a település gazdaságilag aktív képet mutat.


101


A beköltözés, migráció pozitív hatással volt a település életére: -

a születések számának növekedését, a település fiatalodását eredményezte

-

számottevően nőtt a lakásépítkezések száma

-

gyarapodott a munkaképes lakosság száma

A népességszám kertvárosi

növekedése elsősorban azzal magyarázható,

lakóterületei,

különösen

a

felső

hogy

településrészeken igen

laza, vonzó

lakóterületek találhatók. Az ország minden részéről regisztrálható ideköltöző, de kiemelkedő a külföldi beköltözők száma is. Gyenesdiás a szomszédos Keszthely agglomerációs települése, így onnan is számos kiköltöző érkezik.

Forrás: TeIR

A település egyik védjegye, tudatos stratégiája az emberi léptékű, élhető településméretek

megtartása.

Jelenleg

800-1200

négyzetméterben

meghatározott telekméreteknek köszönhetően a helyiek többsége a magasabb jövedelemkategóriába tartozó fiatal családosokból áll. Elsősorban a jómódú középosztály építkezik a településen, ők a közelben dolgoznak, gyerekeik itt járnak óvodába, iskolába. Sok olyan ember is él a településen, akinek nem helyhez kötött munkahelye van. (Pl. pólusvárosi cégnél dolgozó területi képviselők.)

Másik jellemző

célcsoport a 40-50 éves „kiköltöző” házaspárok, akiknek a gyerekei már külön élnek. REevolutio Kft. 2011. február

102


A népesség korcsoportonkénti összetételét ez a népességszám növekedés előnyösen befolyásolta. A fiatal házaspárok nagyközségbe településének következményeként megnőtt a gyerekek száma. A településen egyre gyarapodik a nagycsaládosok, azaz a 3 illetve annál több gyermeket vállalók száma, bátor a gyermekvállalási kedv.

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 07 20

05 20

03 20

20

01

99 19

97 19

95 19

93 19

91

Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő)

19

19

89

Fő

A születések és halálozások értékének alakulása Gyenesdiáson 1989 és 2008 között

Év Forrás: KSH

2001-ben kiegyenlített volt a születések és halálozások értéke, az ezt követő években nagyobb különbségek mutatkoztak. A legnagyobb eltérés 2004-ben volt, hiszen a születések aránya a duplája volt a halálozásoknak. 2006-ra azonban ismét közelítettek ezek az értékek, azonban azóta születések száma folyamatos növekedést mutat.

Gyenesdiáson élők többsége korosztály szerint a 15-59 év közötti korcsoportba tartozik, így viszonylag magas a munka- és keresőképes emberek száma. A gyerekek számának aránya jelentős változást mutatott az elmúlt 10 évben.


103


Az egyes korcsoportok létszámának alakulása Gyenesdiáson 2000-től (fő) 4000 3500 Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)

3000 2500

Állandó népességből a 15-59 évesek száma (fő)

2000 1500

Állandó népességből a 014 évesek száma (fő)

1000 500 0 2000. év

2002. év

2004. év

2006. év

2008. év

Forrás: KSH Felekezeti hovatartozás szerint a település nagyrészt katolikus és hívőkből áll, de jelen van az evangélikus és református felekezet is.

Nemzetiségek megjelenése

A nem magyar nemzetiségűek felméréséhez települési szinten csak a népszámlálásból származó statisztikai adatok állnak rendelkezésre, melyek bár 2001-ből származnak, de a helyszínen készített interjúk segítségével lehetőségünk volt a kvantitatív adatok szöveges információkkal való kiegészítésére, így teljes képet kaphattunk a település nemzetiségi helyzetéről.

A 2001-es népszámláláskor az akkori lakosság mindössze

A hazai kisebbségek megoszlása Gyenesdiáson (%) 2001-ben

1,36%-a vallotta magát valamely hazai kisebbséghez

3% 22%

3% 5%

tartozónak. A kisebbségek Ukrán

megoszlását a településen a

Örmény

következő ábra mutatja be.

Román Német Horvát

67%

Forrás: Népszámlálás


104


Több külföldi lakója van a nagyközségnek, az elmúlt esztendőkben növekedett a külföldi beköltözők aránya is. Az önkormányzat információi szerint kezdetben a német, osztrák nyelvű lakók vásároltak ingatlanokat és telepedtek le a nagyközségben, mára azonban megnőtt az orosz és ukrán ingatlantulajdonosok száma. A külföldi ingatlantulajdonosok (tartózkodási- és állandó lakhatási engedéllyel rendelkezők) száma 536 fő, vagyis minden hetedik ingatlantulajdonos külföldi Gyenesdiáson. Valós beköltöző ezek közül a vásárlók közül arányában kevés, azonban még nem vált egyértelművé, hogy milyen szándékkal váltak tulajdonossá. A település földrajzi fekvése, „üdülőfalu” jellege miatt sokan az év egy részét töltik csak itt, sokan a befektetés céljából vásárolnak, azonban többeknek megtetszett a település és véglegesen letelepedtek. Pozitívum, hogy az ideköltöző állandó lakosok ingatlanjának környezete rendezett, azonban az ideiglenesen itt tartózkodók ingatlanjainak rendben tartása problémás. A külföldiek összefogására, összetartására is van példa: a településen német kerekasztal működik. 1.3.3.2 Foglalkoztatás és munkaerő-piaci helyzet A településen dolgozók között a legmagasabb arányban a 40-49 éves középkorú korcsoport található meg, jóval alacsonyabb azonban az ennél fiatalabbak aránya. A településen nincs középiskola, a fiatalok közül sokan a szomszédos Keszthelyen, Hévízen tanulnak tovább, és onnan tovább vándorolnak munkavállalás céljából.

Ugyanez

a

tendencia

figyelhető

meg

a

felsőoktatási

intézményekben

továbbtanuló diákok esetében is Veszprém, Székesfehérvár, Győr, Budapest irányába erős az ilyen okból való elvándorlás. A térség kisebb települései nem tudják helyben tartani, illetve a letelepedésben támogatni

a fiatal

munkavállalókat. Az egész

évben biztos megélhetést jelentő

munkahelyek hiánya hosszú távú problémát jelenthet Gyenesdiás számára is.

A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása (%), 2001 32,1 31,8

35 30 25

32,9

25,4 24,0 24,0 24,6 24,5 24,3

20

17,0

18,1

18,0

15 10

0,9 1,4 0,8

5 0

15-29

30-39

Zala megye

40-49

Keszthely

50-59

60-X

Gyenesdiás

Forrás: KSH


105


Forrás: TeIR

A Keszthelyi kistérség települései között a nagyközség kifejezetten jó helyet foglal el az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem tekintetében.

Megyei arányban a településen az átlagnál magasabb a középiskolai érettségivel rendelkezők, illetve magasabb iskolai végzettségűek aránya, amely kedvező abból a szempontból is, hogy szakképzett, tanult munkaerőt nyújt a település vállalkozásai számára. Pozitívum, hogy a település pénzügyi forrásokkal is ösztönzi a diákok felsőoktatásban való részvételét, a Bursa Hungarica ösztöndíj keretében Gyenesdiás 1 millió forint helyi forrásához az állam további 1 millió forintot biztosít, melyből közel 50 főt támogat évente a település. A 7 évesnél idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai 1 osztályt sem végzettek végzettség szerint, 2001 (fő,%) 1.-7. osztályt végzettek 8. Osztályt végzettek

Gyenesdiás Keszthelyi kistérség Zala megye

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Középiskolai végzettségű érettségi nélkül Középiskolai végzettségű érettségivel Egyetemi, főiskolai végzettségű oklevél nélkül Egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel

Forrás: KSH


106


Munkakeresés tekintetében a nyilvántartott álláskeresők száma 2007-ben volt kiugró, ez a szám azóta mérséklődött. Iskolai végzettség szerint a legtöbb állás nélküli a szakmunkás végzettségűek közül került ki és ez a tendencia folyamatos növekedést mutat.

Gyenesdiás környezetében hiányoznak a több főt alkalmazó mezőgazdasági

feldolgozóüzemek, könnyűipari beruházások, amelyek ezt a célcsoportot alkalmazhatnák. A településen azonban jelentős az őstermelői réteg. A termelőszféra és a kisipar helyett a multinacionális vállaltok előre törése itt is megfigyelhető, azonban cél lenne a helyi sajátosságokat, hagyományokat felelevenítő gazdasági tevékenységek megőrzése, felélesztése. Várhatóan ilyen kezdeményezés lesz a bio- és látványpiac, amely az őstermelőknek teremthet új lehetőségeket.

Munkanélküliek iskolai végzettségeinek aránya 120

Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

Lélekszám

100 Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

80

Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

60 40

Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

20 Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. év év év év év év év év év Év

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

Forrás: KSH

1.3.3.3 Társadalmi környezet és civil élet A Balaton régió egész területén igen magas a társadalmi részvétel igénye a lakosság és a nonprofit szervezetek részéről, mely nagymértékben hozzájárul a balatoni

identitás

erősítéséhez.

A

régiót

jellemző

magas

civil

jelenlét

a

rendszerváltozás óta országosan is egy stabilan aktív területet képez az ország nonprofit szervezeteinek területi szerkezetében. A helyi kérdőíves vizsgálatok is azt bizonyították, hogy a gyenesdiásiak számára kiemelt fontosságú a helyi közösségi élet és a település eddig

elért

fejlődésében

nagy

jelentőséget

tulajdonítanak

az

alulról

jövő

civil

kezdeményezéseknek.


107


Az 1000 főre jutó szervezetek száma a Balatont érintő megyékben az országos átlaghoz viszonyítva

szervezetek száma 1000 főre

9 8 7 6

Országos átlag Veszprém Zala Somogy

5 4 3 2 1 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2003

2004

2005

2006

2007

Gyenesdiás civil részvétel szempontjából teljes mértékben beleillik tágabban értelmezett környezetébe, hiszen a településen 29 civil szervezet működik, így az 1000 főre jutó szervezetek száma (7,7) meghaladja az országos átlagot. A település gazdasági programjának helyzetértékelésében is kifejezett erősségként jelenik meg a nonprofit szektor erőssége. A leggyakoribb szervezetforma az egyesület, Gyenesdiáson 17 egyesület és 12 alapítvány található. A helyiek közös felelősségvállalásának mértékét mutatja, hogy közelítőleg minden családból legalább egy fő tagja valamilyen civil szerveződésnek. Tevékenységi körüket tekintve a sportra, a kulturális életre, valamint a természet- és környezetvédelemre épülő összefogások a legjellemzőbbek. Pozitívum, hogy működnek több mint 20 évre visszatekintő társadalmi szervezetek és újonnan, a 2000-es években, alapított szerveződések is.

A településen a következő társadalmi szervezetek működnek: •

Agronómia Alapítvány

•

Alapítvány Gyenesdiás Község Egészségügyi Ellátásáért (Vis Vitalis)

•

Asbóth Sándor Lovas és Hagyományőrző Egyesület (2008)

•

Az Informált Társadalomért Közhasznú Alapítvány

•

Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (egyesület)

•

Darnay Dornyai Béla Honismereti Alapítvány

•

Forrásvíz Természetbarát Egyesület (1998)

•

Gödörházy Antal Alapítvány

•

Gyenesdiás Operaszikláért Alapítvány

•

Gyenesdiási Asztalitenisz Sportegyesület (mint szakosztály 1976-ban alakult, 2003-ban alapították az egyesületet)

•

Gyenesdiási Fürdő egyesület (1992)

•

Gyenesdiási Horgász- és Vízisport Egyesület (1993)


108


•

Gyenesdiási Kinizsi Sportegyesület (1989)

•

Gyenesdiási Közkultúra Alapítvány (1998)

•

Gyenesdiás Közösségi Életéért Egyesület (2005)

•

Gyenesdiási Óvodás Gyermekekért Alapítvány (1995)

•

Gyenesdiási Összkerék Autó Motor Szakosztály (egyesület, 2007)

•

Gyenesdiási Polgárőr Egyesület (2007)

•

Gyenesdiási Szobakiadók Egyesülete

•

Gyenesdiási Turisztikai Egyesület (2003)

•

Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Nővérek Kongregációja Egyesület (1990)

•

Keszthely Térségi Polgári Ifjúsági Klub Egyesület

•

Lucia Nyílt Alapítvány a Halmozottan Sérült Gyermekekért

•

Magyarországi Evangélikus Egyház Szeretet Intézménye „Kapernaum” Gyenesdiás (egyesület)

•

Mezőségi Őrzőkör Alapítvány (2004)

•

Római Katolikus Egyházközség (egyesület, önálló plébániaként 1951 évtől áll fenn)

•

Sport az Egészségért Alapítvány

•

Szebb Gyenesdiásért Alapítvány

•

Yacht Egylet Gyenesdiás (2000)

•

Varázshangok az Egészségért Egyesület

A civil szervezetek magas pályázási hajlandóságát tükrözi az a tény is, hogy működési költségeiket főként a Nemzeti Civil Alapprogram pályázataiból szervezett támogatásokból fedezik, az önkormányzat pénzügyi hozzájárulásai minimálisnak tekinthetőek.

E

társadalmi

szervezetek

érvényesítésében,

valós

nagy

szerepet

igényekre

reagáló

játszanak

a

helyi

szolgáltatásokat

érdekek

nyújtanak

a

lakosság és a településre látogatók számára, továbbá erősítik a Gyenesdiáson élők összetartozás tudatát, településhez való kötődését. Kiemelendő, hogy sok szervezet

foglalkozik

a

gyermekek

szemlélet

formálásával,

mely

kulturális

és

környezettudatosság szempontjából is elősegíti a fiatalkorúak minél teljesebb fizikai és szellemi fejlődését, továbbá időskorúak gondozásával, megkönnyítve így a nyugdíjasok mindennapi életét. A Varázshangok az Egészségért Egyesület például mind a helyi, mind a nyaraló gyerekek számára biztosít zenepedagógiai eszközökkel működő játszóházat.


109


A terület- és településfejlesztés szempontjából fontos megjegyezni, hogy e szervezetek közreműködnek Gyenesdiás fejlődési irányainak, stratégiájának kijelölésében. Ilyen társadalmi szervezet a településen például az országban elsőként alakult TDM-rendszerű Turisztikai Egyesület. Gyenesdiás Klímastratégiájában is egyértelműen megjelenik a partnerségre való törekvés a civil szervezetekkel, például a lakossági klímaérzékenység növelésének

témájában,

illetve

a

település

környezetvédelmi

programjának

elkészítésében is közreműködtek civilek (Forrásvíz Természetbarát Egyesület).

Előremutató, hogy a Keszthelyi kistérségi társulás mellett 2007-ben Civil Egyeztető Fórum és Közművelődési Kerekasztal jött lére, ahol biztosított a társadalmi szervezetek részvétele a területfejlesztést érintő döntések előkészítésében, meghozatalában, és ahol a civil szervezetek képviseltethetik érdekeiket.

1.3.4 Települési környezet

Gyenesdiás különleges arculatát, turisták számára vonzó jellegzetességeit a település

természeti

látványosság

a

és

Balaton,

épített valamint

környezete a

adja.

Legmeghatározóbb

Keszthelyi-hegység,

amely

sajátos

élővilágával az ökoturizmus egyik központjává vált. Történelmi, kulturális látnivalókban is gazdag a környék, kiemelkedő jelentőségű a szomszédos Keszthelyen található Festetics örökség, Hévíz, valamint maga Gyenesdiás is számos műemléképületet őriz. A település tevékenységében fontos szerepe van a

természeti

értékek

védelmének,

a

környezettudatos

gondolkodás

elterjesztésének. 1.3.4.1 Természeti környezet Általános leírás Gyenesdiás elhelyezkedése szempontjából a Balaton észak-nyugati részén található, így a Balaton- felvidéki élővilág és természeti környezet jellemzi ezt a területet is, de természetesen vannak a településre vonatkozó egyedi jellemzők. A település közvetlenül a Balaton partján, a Keszthelyi-hegység peremén és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park által körülölelve található, gazdag természeti értékei jelentős turisztikai potenciált jelentenek. Gyenesdiás a Balaton és a Keszthelyi-hegység közé ékelődő területen jött létre a hegység alacsonyabban fekvő lankás területeit is elfoglalva. Gyenesdiás és a környező területek éghajlata főként a turizmus és a szőlőtermesztés szempontjából kedvező.


110


Az évi középhőmérséklet 10-12ºC. Az évi csapadék 660-700 mm, a vegetációs időszaké 400-420 mm. Déli fekvése a tóra nyíló gyönyörű panorámán kívül a napfény viszonyok szempontjából is előnyös, hiszen mediterrán jellegű klíma viszonyokat eredményez. A szőlőhegy főként a diási településrészre esik, de Gyenesen is folyt szőlőművelés. Napjainkban e művelési ág jelentősége a területhasználat szempontjából minimálisra csökkent, a település teljes területének 0,5%-ára zsugorodott a szőlőterület, ám a szőlészet, borászat hagyományait ma is ápolják a településen. A szőlészeti hagyományok megőrzése érdekében adókedvezményt kapnak azok a telektulajdonosok, akik vállalják, hogy ingatlanjukon szőlőtöveket ültetnek vagy a régit gondozzák. Az uralkodó talajtípus a 60%-os területi részaránnyal előforduló, túlnyomó részben harmadidőszaki és idősebb üledékeken képződött, kisebb részben barnaföld. Erdő területei a Bakonyerdő ZRt. és a Nemesi Erdőbirtokossági Társulat kezelésében vannak, melyek a település területének közelítőleg 40%-át teszik ki. Gyenesdiáson a természeti értékek védelme az utóbbi időben nagyon fontos szerepet kap. A védendő értékek, fajok, területek integrált szemléletben való kezelése

mellett

nagy

hangsúly

helyeződik

a

környezeti

nevelésre,

a

természettudományos ismeretek terjesztésére. 1.3.4.2 Tudatos környezetvédelem Gyenesdiás

életében

kiemelten

fontos

a

környezetvédelem,

számos

kezdeményezés erősíti az ott élők hosszú távú, környezettudatos szemléletét. A település környezetvédelmi törekvéseiben kiemelkedő szerepet tölt be a Forrásvíz Természetbarát Egyesület, amely 1998-ban alakult. A környezetvédelmi munkának része a környezeti nevelés, mely szemléletet az ökoiskola és az óvoda is képvisel, ezért e témában a gyermekek, diákok számára számos rendezvényt szerveznek, ilyen például a Zöld hetek, valamint a település nagy hangsúlyt fektet a különböző fejlesztési, beruházási intézkedések megvalósítása során a természet szépségének megőrzésére és az épített környezet által keletkezett károk csökkentésére is. A településen a környezetpolitika fontos állomásai voltak a következők: •

Szelektív hulladékkezelés bevezetése (1996)

•

Természeti értékleltár kidolgozása (1997)

•

Szemléletváltást elősegítő programok „Zöld napok” (1999) és a Rügyfakadás – Tavaszünnep (2000) elindítása

•

Környezetvédelmi Bizottság, Alap létrehozása (1998)

•

A tanintézményekben folyó környezeti nevelés (Zöld óvoda és ökoiskola), saját programok kialakítása

•

Környezetvédelmi Program (2002, valamint felülvizsgálata 2006)

•

Klímastratégia (2008)


111


•

A

Környezetvédelmi Együttműködési Modell (2008)

helyi

környezetvédelem

egyik

legteljesebb

dokumentuma

Gyenesdiás

Környezetvédelmi Programja, amelynek legutóbbi felülvizsgálata 2008-ban íródott, és e dokumentum feltárja a nagyközség helyzetét és a jövőre vonatkozóan hosszútávú stratégiákat fogalmaz meg a légszennyezettség védelmétől egészen a környezeti nevelésig. A teljes körű stratégiában az alábbi területeken találhatók meg a javaslatok: •

A légszennyezettség csökkentése: védőnövényzet, tehermentesítés, villamos vasútvonal, megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, hagyományos fűtés kiváltása

gáztüzeléssel, komposztálás előtérbe helyezése,

kerékpáros

közlekedés fejlesztése. •

Vízminőség javítása: megóvás, csatornázás, minőségvizsgálatok.

•

Települési

földvédelem:

szabályozása,

termékenység

kőbányák

megőrzése, talaj

újrahasznosítása,

vízgazdálkodásának

illegális

hulladéklerakók

megszüntetése, biogazdálkodás segítése. •

Települési

környezet,

társadalom:

légszennyezés

csökkentése,

szelektív

hulladékgyűjtés elősegítése, zöldfelületek növelése, értékvédelem, tudatformálás, strandok környezetkímélő működtetése, szennyvízhálózat bővítése, csapadékvíz elvezetés és háztartási hasznosítása, lakossági tájékoztatás és értékrend javítás. •

Természeti környezet: állapotfelvétel, megtartás, erdővédelem (erdei iskola, tanösvények), vizes élőhelyek és természeti területek védelme, zagykazetták rekultivációja, tájképi arculat megtervezése.

•

Egészségvédelem: egészségterv, allergén gyomnövények irtása,

•

Zaj és rezgésvédelem.

•

Környezetbiztonság:

Haváriaterv

kidolgozása

és

helyi

környezetbiztonsági

informatikai rendszer kiépítése a környező településekkel együttműködésben.

2008-ban készült el Gyenesdiás Klímastratégiája, amely 2012-ig fogalmaz meg javasatokat,

arra

vonatkozóan,

hogyan

lehet

a

leghatékonyabban

megóvni

a

környezetet. Az anyag alappillérei a részletes programban is bemutatott, környezeti nevelés/tájékoztatás, közlekedési tehermentesítés, környezettudatos hulladékfeldolgozás és alternatív energiahasznosítás. Ennek a stratégiának részeként fogalmazódott meg a helyi piac kialakításának és a helybeni mezőgazdasági termelés elősegítésének igénye.

Megújuló energiaforrások, illetve természeti erőforrások fenntartható hasznosítása terén is számos eredmény született a településen: •

Az (öko)iskola felújítása után az energiaellátásban már napkollektorok is közreműködnek.


112


•

A közintézményekben csapadékvíz gyűjtés történik.

•

Gyenesdiásnak települési komposztálója működik immáron 10. esztendeje, ezzel a biomassza helyben tud hasznosulni.

Környezetvédelmi Együttműködési Modell (Environment Protection Cooperation Model– ECM):

A kezdeményezést a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége indította el egy térségi környezetvédelmi alap megteremtésének reményében, amely környezetvédelmi célokat szolgálva (alulról szerveződően) közös önkormányzati-civil együttműködésen alapuló szakmai párbeszéd és feladat megosztás kialakítását szorgalmazza.

Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottsága a Forrásvíz Természetbarát Egyesülettel közösen dolgozta ki a Környezetvédelmi Együttműködési Modellt, amely minisztériumi elismerésben (Európa Táj Díj) részesült 2008-ban. Az együttműködés

lényege,

hogy

a

tájpolitikát,

környezetet

érintő

döntések

meghozatalában az önkormányzat, helyi civil szervezet és szakértők bevonásával, közös álláspontot alakít ki. A modell alapja civil alapsejtekből álló, alulról építkező szakmai és önkéntes közösség. A modell alapján, egy egyesület létrehozásával egy település környezetirányítása egy térségben, vagy országhatáron átnyúlóan, és határon átnyúló projektek révén bizonyos külföldi régiókban is, egyedülállóvá válhat, követve a Nyugat-Európában is jól működő környezetirányítási rendszereket. A szerveződés pedig természetéből fakadóan biztosítaná környezet- és természetvédelem terén, hogy e térség

specifikus kérdésekben

azok a

szereplők válhassanak

kompetenssé, akik

ténylegesen érdekeltek a környezetirányítás szakmai együttműködésében.


113


Forrás: Gál Lajos, 2006

A

közösségi

összefogás

természetvédelmi

célja:

szervezni,

szervezetek,

összehangolni

valamint

a

a

környezet-

és

partner-önkormányzatok

tevékenységét, segítve ez által a települések és a partnertérségek környezet- és természetvédelmi feladatainak ellátását. E cél érdekében a projekt, a modell által felállított struktúra szerint, képes felvállalni a helyi környezet- és természetvédelem kezelését, a szervezet és hálózatépítési rendszer kialakításával ellátni a település környezetirányítását, a Környezetvédelmi Alap racionális felhasználásával, és társadalmi tőkéjének erejével megsokszorozza a település erre szánt forrásait. A projekt részei: szervezet és hálózatépítés, szakmai fejlesztések, infrastruktúra fejlesztés, marketing és PR.


114


Fontos kiemelni, hogy a modell, nem csak települési szinten, horizontális jelleggel, értelmezi az együttműködés rendszerét, hanem a környezet- és természetvédelmi ügyek jellegéből kiindulva a települési határokat átlépve, (kis) térségi, illetve regionális keretek között, különböző területi szinteken adaptálja az együttműködést.

Forrás: Gál Lajos, 2006

A

fentiek

alapján

világossá

válhat,

hogy

a

modell

létjogosultsága

hosszútávon

megkérdőjelezhetetlen, hiszen egy település fenntartható fejlődésének jövőjét garantálja, a téma széleskörű társadalmi párbeszédének kialakítása és fenntartása mellett.

Mivel az egyedi civilkezdeményezés mintaértékűvé vált, a Balaton 20 éves stratégiája integrálta azt, így a jövőben a környezetvédelmi együttműködési modell /ECM/ regionális szinten is kidolgozásra kerül.


115


A kezdeményezés összhangban van a Balaton Régió Fejlesztési tervével is, hiszen a települési környezet fejlesztésének részeként, a Balaton térségi környezetmenedzsment intézkedései között szerepel az összehangolt, a települések fenntarthatóságát biztosító beavatkozások, fejlesztések lebonyolítása, valamint a tervek megvalósítását segítő szervezetfejlesztés, mellyel többek között, a civil szervezetek összehangolt, hálózatos működését ösztönzi a fejlesztési terv.

A Balaton régió versenyképességének erősítésében nagy szerepe van a civil szervezetek munkásságának is, ezért fontos e szféra érdekérvényesítő képességének növelése. A Balaton Fejlesztési Tanács ülésein a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének képviselője tanácskozási joggal folyamatosan részt vesz, szavazati joggal 2011 februárja óta rendelkezik. kapcsolatban

A

BCSzSz

(például

pedig a

számos

Balatoni

más

civil

Szövetséggel

és

szerveződéssel a

Balatoni

áll

folyamatos

Fürdőegyesületek

Szövetségével). A szervezet aktívan részt vesz, a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft.-vel közösen, a nemzetközi Élő Tavak (Living Lakes) hálózatának munkájában, melynek eredményeként számos nemzetközi konferencián, workshop-on mutatkozhatott be a Balaton. Fontos tehát, hogy nem csak a régió civil szervezeteinek érdekérvényesítő képessége fokozódjon, hanem a közös tevékenységből, együttműködésekből származó szinergikus hatások is növekedjenek, és együtt egy jól működő rendszert alkothassanak. A Forrásvíz Egyesület által kidolgozott Környezetvédelmi Együttműködési Rendszer ezt a célt szolgálja, melynek alapján a BCSzSz egy olyan stratégiát alkotott, ami a Balaton fejlesztési Tanács Stratégiai Tervében is megjelent. Megvalósításának mentén a norvég finanszírozási

mechanizmus

kereteiben

és

Nemzeti

Fejlesztési

Ügynökség

által

támogatott pályázatok sora lenne folytatható, melyek a nem kormányzati szervek (NGOk)

részvételét,

bevonását

ösztönzik

környezetvédelem

területén

belül

a

Balaton

Régióban.

Ahhoz,

hogy

a

jövőben

a

civil

szervezetek

erőforrásaikat

a

régió

gazdasági

növekedésének és társadalmi előrehaladásának érdekében, hatékonyan használják fel a hálózatos együttműködéseken kívül szükséges egy külső, kormányzati irányvonalakat képviselő, támogató szellemű keretfeltétel rendszer megléte is.

Fontos, hogy mind az országos, mind a helyi szintű fejlesztéspolitikai irányelvek között prioritást élvezzen a természet- és környezetvédelmi szempontoknak, a fejlesztések fenntarthatóságának objektív elemzése, a civil szféra erősítése, valamint a Balaton Régió kiemelt területként való együttes kezelése országos viszonylatban.


116


1.3.4.3 Épített környezet A település környezetében nem csupán a természeti értékeket találunk, hiszen az ember által létrehozott épített környezetben is számos olyan tájformáló alkotás jelenik meg, melyek a mai napig fennmaradtak. Az ember keze nyomát nagyon sok terület hordozza magával. Az épített környezet elemei két részre bonthatók: ezek az épített örökség, és a valamennyi egyéb tevékenységeket befolyásoló kultúra köre.

Jelentős létesítmények Gyenesdiás környezetében:

Festetics – kastély (Keszthely)

Építése még a 18. század közepén kezdődött el Festetics Kristóf ,megbízásából, ám az épület csak az 1880-as években nyerte el végleges formáját. Az ország negyedik legnagyobb, de legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya.

Fenékpuszta (Keszthely)

Jelentős római átkelőhely volt, sok fontos útvonal keresztezte egymást ezen a területen. (Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak). A 4. században felépült a fenékpusztai erőd. A római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványai látszanak. Fejlesztések előtt áll.

Georgikon Majormúzeum (Keszthely)

Az 1817-1825 között épített, többszintes magtár a maga korában a legkorszerűbb elvek alapján készült, ma műemléki védettséget élvez. Ma már múzeumként funkcionál, 1971 óta a majorsági gazdálkodást, a cselédéletet bemutató kiállításokat szerveznek. Az épület iskolaként is működött. Fejlesztések előtt áll.

Szépkilátó (Balatongyörök)

A 71-es út mentén található, 140m magas helyről csodálatos kilátás nyílik a Balaton vízfelületére, valamint a Badacsony vonulataira. Van tudomásunk róla, hogy LEADER pályázati forrásokból épül újjá!


117


Kotsy vízmalom (Zalaszántó)

Az egykori vízimalom a 20. században került Kotsy Nándor tulajdonába, innen ered a neve is. A malom 1960-ban vesztette el funkcióját, majd állapota folyamatosan romlani kezdett. 2003-ban újították fel, ma a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága üzemelteti.

Szent Mihály-dombi kápolna (Vonyarcvashegy)

Vonyarcvashegy harmadik kápolnája (a Szent Kereszt és a Mária neve kápolna után) a Keszthelyi-hegységtől délre fekvő, a Balatonba félszigetszerűen benyúló, feltűnően magányosnak tűnő, dolomit-hegykúpon áll. A kápolna napjainkban fejlesztések előtt áll, mely a LEADER pályázatok keretén belül valósul meg.

Jelentős létesítmények Gyenesdiáson:

Gyenesi Szent Ilona templom

Klasszicista stílusban épült 1826-ban, ekkor szentelték fel Szent Ilona tiszteletére. Ez az egyetlen Szent Ilona templom az országban, , az elmúlt években többször is felújításra került. A temetőkert felújított kőkeresztjei szintén védelem alatt állnak.

Diási Havas Boldogasszony templom

1894-ben építették, egy azelőtt ott állt kápolna helyére. Havas Boldogasszonynak szentelték fel. Felújítása LEADER pályázatból most fejeződött be (2010. október)

Darnay (Dornyai) pince és présház

2009-től önkormányzati tulajdonba került műemléki faboronás pince. 1644-es évszám olvasható a mestergerendájában. LEADER fejlesztések előtt áll az udvara és a pince rész is.

Ezeken kívül még jelentős alkotások:

Oswald-Bujtor féle vízimalom

Kőkeresztek, Vitézkereszt

Diási Történelmi Emlékpark (pályázatból újult meg 2010)

Fénykereszt (Paksa Béla állította 2010-ben)

Mária szobor (Taba Istvánné állítatta 1991-ben)

Pásztorház–Régészeti avarkori gyűjtemény (Felújítása esedékes beadott LEADER pályázatból)

Nepomuki Szent János-forrás és szobor (Forrásvíz Természetbarát egyesület újította fel 1999-ben)


118


Bálványos regős prés (2000), illetve lakó- és présházak

Fennmaradt hegyközségi műemléki jellegű épületek:

Gödörházy u. 17/1

Liliom u. 75,

Esze Tamás. utca 4.

Toldi Miklós utca 15, 24.

A Kossuth Lajos utca 97. /Pásztorház/

1.3.4.4 Műemlékek, helyi értékvédelem Gyenesdiáson A

Kulturális

Örökségvédelmi

Hivatal

jegyzéke

kilenc

műemléket

tart

nyilván

Gyenesdiáson, melyek a következőek: 1. Vitézkereszt Cím, utca, házszám: (Aldiás) Kossuth u. Törzsszám:4991 Jogállás: Műemléki védelem

2. Lakóház Cím,

utca,

házszám:

(Algyenes)

Esze

Tamás u. 4. Törzsszám:4992 Jogállás: Műemléki védelem

3. Pásztorház (Helytörténeti kiállítás és utazási iroda) Cím, utca, házszám:(Felgyenes) Kossuth u. 97. Törzsszám:4994 Jogállás: Műemléki védelem

4. Darnay-féle boronapince Cím, utca, házszám:(Feldiás) Darnay K. u. 10. Törzsszám:4995 Jogállás: Műemléki védelem


119


5. Pince-présház Cím, utca, házszám: (Felgyenes) Zalay köz 4. Törzsszám:4997 Jogállás: Műemléki védelem

6. Szent Ilona-kápolna Cím, utca, házszám: Temető u. 1. Törzsszám: 4998 Jogállás: Műemléki védelem

7. Lakóház és pince Cím, utca, házszám:(Algyenes) Toldi Miklós u. 22. Törzsszám:6601 Jogállás: Műemléki védelem

8. Lakóház Cím, utca, házszám: Liliom u. 1. Törzsszám:8861 Jogállás: Műemléki védelem

9. Lakóház Cím, utca, házszám: (Algyenes) Toldi Miklós u. 15. Törzsszám:9121 Jogállás: Műemléki védelem


120


1.3.4.5 Lakásállomány megoszlása A településen folyamatosan növekszik a lakásállomány. Az ezredfordulót követő nyolc évben 74 lakás épült. Lakásállomány 1380 1350

1353

2006. év

2007. év

Darabszám

1360 1340 1319 1320 1300

1362

1334

1328

1304 1288

1280 1260 1240 2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

Év

2008. év

Lakásállomány (db)

Forrás: KSH

Épített lakások száma Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db)

35

Darabszám

30

Épített üdülőegységek száma (db)

25

2000-ben tapasztalhattunk egy nagyobb kiugrást az új lakások építésében, azóta átlagosan 5 és 15 között

20

ingadozik az új lakások

15

száma, egy 2007-es

10

visszaeséstől eltekintve.

5 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. év év év év év év év év év Év

Forrás: KSH

Megfigyelhető, hogy üdülőcélú lakások célzottan nem épültek csak 2000-ben és 2002ben. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a lakócéllal vásárolt ingatlanokat nem nyaralóként hasznosítják. A településen kimondottan üdülő céljából nem igényelnek sokan építési engedélyt, a később üdülőként használt ingatlanok is lakóházként épülnek. Ennek oka, hogy a törvényi háttér nem kedvez az üdülők építésének. Zala megyén belül kiemelkedő a gyenesdiási építkezések száma.


121


1.3.5 Közszolgáltatások 1.3.5.1 Oktatás A

nagyközség

bölcsődei,

óvodai

és

általános

iskolai

képzést

biztosít

a

gyerekeknek. A Gyenesdiás Napköziotthonos Óvoda önkormányzati tulajdonban lévő óvodája a településnek, amely folyamatos fejlődést mutat a kor igényeinek megfelelően.

Az

óvoda

2006-ban

a

környezettudatos

nevelő

tevékenységéért

a

minisztériumtól Zöld Óvoda címet kapott. Az intézményben kiegészítő tevékenységként néptánc,

balett,

zene,

kung-fu,

német,

dráma

és

hittan

oktatás

is

zajlik.

A

nagyközségben az óvoda épületében, egy egycsoportos bölcsőde is működik, mely egy sikeres pályázat révén külön épületet kap, így az óvoda is bővítésre kerül.

A településen az általános iskolai oktatást a Gyenesdiási Általános és Művészeti Iskola biztosítja, mely az előző tanévben a Regionális Operatív Program forrásainak bevonásával került felújításra. Az iskola hozzáadott értéke az ingyenes művészeti képzés, valamint az önálló értékelési rendszer, amelyet a diákok ösztönzésére hoztak létre. A képzés során a számítástechnikán és a nyelvtanításon túl a szabadidős tevékenységekre is nagy hangsúlyt fektet az intézmény, amelyben ökoiskolaként az óvodában megkezdett környezeti nevelés tovább folytatódik.

Az iskolában az elmúlt több mint három évtizedben 881 tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait. Közülük: -

57 százaléka szakmunkásképzőben,

-

20 százaléka gimnáziumban,

-

23 százaléka pedig szakközépiskolában tanult tovább.

Az elmúlt 15 évben végzett tanulók továbbtanulásának aránya 100 százalékos. A pályaválasztási trend szorosan kapcsolódik a mindenkori gazdasági körülményekhez. Egyértelműen megállapítható, hogy az utóbbi 10 évben nőtt a gimnáziumba és szakközépiskolába jelentkezett tanulók száma. Ezzel párhuzamosan 10 év átlagában a tanítványok 17,5 százaléka végzett illetve folytat egyetemi, főiskolai tanulmányokat. (Forrás: www.gyenesdias.hu) Tekintettel arra, térségi intézményekről van szó, a szomszédos településekről, pl. Keszthelyről is számos gyerek érkezik.

Középiskolai szintű képzésre Gyenesdiáson nincs lehetőség, a diákok nagy része a szomszédos

Keszthelyen

folytatja

tanulmányait,

ahol

gimnázium

és

számos

szakközépiskola közül választhatnak.


122


Felsőoktatási képzés is legközelebb Keszthelyen található. Ezek a következők: -

Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság Tudományi Kar

-

Pannon Egyetem Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézet

-

Gábor Dénes Főiskola Keszthelyi Konzultációs Központ

-

Akadémia Alapítvány

Ezen kívül több egyetemi, főiskolai képzés van a településhez elérhető távolságban Veszprémben, Székesfehérvárott, Győrben és Sopronban. Budapest mint főváros számos továbbtanulási és munka lehetőségével jelent vonzerőt a helyi fiatalok számára. 1.3.5.2 Egészségügy- szociális ellátás Gyenesdiáson helyben található orvosi és gyermekorvosi rendelő, patika és fogászat,

azonban

ügyeleti

ellátást

már

Keszthelyen

a

térségi

orvosok

biztosítanak.

A település közvetlen környezetében két kórház található: -

Városi Kórház, Keszthely – itt zajlik a gyenesdiási lakosok ügyeletes és sürgősségi ellátása, szakorvosi kivizsgálása.

-

Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, Hévíz: az intézmény elsősorban a gyógyfürdőhöz kapcsolódó gyógyászati tevékenységeket látja el.

Ezen kívül még a betegek számára elérhető közelségben van a Zala Megyei Kórház, Zalaegerszegen 42 km-re és a Tapolcai kórház 32 km-re. Gyenesdiáson az orvos, a patikus és a

fogász vállalkozóként dolgozik, míg a

gyermekorvos közalkalmazott.

A szociális ellátásban jelentős szerepet vállalnak a településen megtalálható egyházi rendek. Az evangélikus egyház által intézményeként működő Kapernaumot 1932-ben hozták létre Gyenesdiáson, így a legrégibb múltra visszatekintő intézmény. A szervezet tevékenységének középpontjában a lelki segítés és az idősgondozás állt. 2002-2006 között nyugati színvonalú idősek otthona került kialakításra, amely ma is jelentős szerepet

vállal

a

helyi

idősgondozásban.

Az

ÚMFT

keretén

belül

2009-ben

a

Szeretetotthon energetikai korszerűsítésre több mint 30 millió forint értékű uniós támogatást nyert el. Ezen kívül a Karmelita Nővérek által fenntartott Szent József Otthon is hozzájárul a helyi idősek szociális segítéséhez.


123


1.3.5.3 Sportlehetőségek A településen található sportlehetőségek egyszerre fontosak a turisták és a helyiek számára. Az aktív turizmus szerves részét képezi a Balatont körülölelő kerékpárút, a lovaglási lehetőségek, a környező turistautak-tanösvények valamint a nemrégiben megnyílt Spiderland Kalandpark. Ezen kívül található még a nagyközségben 16 állomásos erdei tornapálya, több focipálya-futópályával, strandröplabda pálya, valamint lövészeti és íjászati lehetőség (Lőtér).

A helyi szervezett sportélet kezdetben nagyon sokszínű volt, a 90-es években volt legaktívabb a sportegyesületi jelenlét (Kinizsi SE). Ekkor a labdarúgás, asztalitenisz, strandröplabda, lovas szakosztály, autós szakosztály, íjászok működtek eredményesen. Az ezredfordulót követően ebből a labdarúgás, asztalitenisz és a strandröplabda maradt meg, hozzájuk, mint új törekvés csatlakozott egy kerékpáros és egy technikai motorsport szakosztály. 1.3.5.4 Közműellátottság Az infrastruktúra kiépítettsége az országos átlag feletti, jónak mondható, a Balaton térsége szennyvízproblémáinak megoldása azonban égető feladat a természeti értékek, vízminőség és az egészséges környezet megőrzése, kiemelten a Zala, a kisvízfolyások és a Balaton- tó tekintetében. A Keszthelyi kistérségen belül is kiemelkedő Gyenesdiás ellátottsága. A településen a közmű infrastruktúra folyamatos fejlődési tendenciát mutat.


124


Ivóvíz hálózat

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) 21,5

21

Km

20,5

20

19,5

19 2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Év

2007. 2008. év év Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza (km)

Forrás: KSH

A településen a közüzemi ivóvízvezeték hossza folyamatosan növekszik, ezáltal egyre több lakás, nyaraló ivóvíz ellátottsága javul. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt

lakások

száma

lakásállományát lefedi. biztosítják.

elérte

a

1400-at,

amely

közel

az

egész

település

A Balaton-parti települések vízellátását regionális rendszerek

Gyenesdiás

a

Nyugat-Balatoni

Regionális

Vízműrendszerhez

tartozik,

vízbázisa a Nyirádi karsztvíz.

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma 1600

Darabszám

1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év Év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

Forrás: KSH

Ugyanez a növekedési tendencia figyelhető meg a közcsatorna hálózatba bevont lakások számánál. REevolutio Kft. 2011. február

125


Szennyvíz csatornahálózat

A Balaton térség

Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km)

szennyvízelvezetés és

35

tisztítás szempontjából 7

30

régióra lett felosztva. 25

Gyenesdiás területe a IV. sz. szennyvízrégióhoz km

tartozik. E régió központi

20

15

szennyvíztelepére 10

(keszthelyi szennyvíztisztító telep) érkezik a Gyenesdiásról származó szennyvíz.

5

0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 1400 1200

Darabszám

1000 800 600 400 200 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év Év

Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

Forrás: KSH

A vezetékes telefonellátottság magas Gyenesdiáson, ennek következményeként az Internet is egyre több háztartásban elérhető.


126

2007

2008


Csapadékvíz elvezetés

A nagyközségen a hulló csapadék éves átlaga körülbelül 600 mm és 700 mm közötti, a települést

időnként

szélsőséges

csapadékviszonyok

jellemzik.

A

területen

mért

legnagyobb napi csapadék mennyiség 40 mm volt. A klímaváltozás hatására e szélsőségek válhatóan erősörni fognak, így a településen nagy szükség van egy kierjedt, komplex csapadékvíz elvezető hálózat kiépítésére. Jelenleg a víz a burkolaton, illetve az utak mentén, a felszínen folyik el, illetve a talajba szivárog. A település jellemző altalaja a mészkő - dolomit törmelék, alatta pedig az elkarsztosodott mészkő alaphegység található. A vasúthoz közelebb lévő, mélyebb fekvésű területeken a bereki jellegű üledékek - iszap, homok - találhatók, melyeket mészkőmurvával töltöttek fel a beépítés előtt. A nagyközségen a 39 km hosszú úthálózat mentén a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítettsége még hiányos. Az elvezetés csak a főbb közlekedési útvonalak mentén történik meg, ilyenek a 71-es főút és a vasútvonal mentén található területek, valamint a Madách utca és a kerékpárút mentén található sáv. Összességében a csapadékvíz elvezetés aránya jelenleg körülbelül 5%-ra tehető. A legtöbb esetben a csapadékvíz elvezető csatornák nyíltak, állapotuk felújításra szorul. Zárt rendszerű csapadékelvezetés eddig a Kossuth Lajos utca (71. sz. főút) mentén valósult meg. Az elvezető rendszer szükségességére világít rá az a tény is, hogy a hegyközségi területekről lefolyó víz a település belterületei felé mozog, a felszínien lefolyó víz pedig a nagyobb esőzések idején igen nagy mennyiségű hordalékot szállít, hordalék fogók hiányában pedig ez jelentős erodáló munkát eredményez, így esetenként rendkívül magas eróziós károk keletkeznek. A magasabb fekvésű erdőterületeken a hatékonyabb vízvisszatartás érdekében az Erdészet vaditatókat alakított ki. A hordalék visszatartás megoldása azonban ma is fontos feladat, hiszen a lezúduló üledék károsítja az utakat, illetve megfelelő előülepítés hiányában a Balaton vízminőségére is károsan hat. A problémák mielőbbi hatékony megoldására az Önkormányzat az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején megvalósíthatósági tanulmánytervet készíttetett és 2001-ben a Nyugat-Dunántúli Vízgazdálkodási Tanács döntése szerinti tervváltozatra a Vízügyi Igazgatóság elvi vízjogi engedélyt adott, később pedig egy vízjogi létesítési terv is elkészült. Sokéves pályázati kísérletezések bizonyították, hogy a többmilliárdos, a teljes települést

lefedő

projekthez

nem

szerezhető

támogatás,

azonban

a

település

többlépcsős- szakaszolt vízjogi engedéllyel rendelkezik, így több kisebb beruházással fokozatosan is kiépítheti komplex csapadékvíz elvezető rendszerét. Az ütemekre bontott megvalósítási és pályázati sorozat első lépcsője így 2010-ben sikerrel járt.


127


A beruházás pedig 2011 év során fog megkezdődni. Az első ütem két nagyobb terület csatornázását foglalja magába: 1; A Darnai, a Bem és a Diótörő utcával határolt területek 2;A Lőtéri, Meleghegyi, a Cseresznyés, valamint a Faludi utca és a 2. záportározóhoz kapcsolódó árok területére kiterjedő vízgyűjtő terület

Az első lépcső megvalósulásának időbeli ütemezése a következő:

Közbeszerzés megjelenése: 2011. január hónapban

Kivitelezés kezdése: 2011. február és március között

Kivitelezés várható befejezése: 2011. július

A beruházás pénzügyi hátterét a következő táblázat ismerteti:

Források

Költség

%

Összes költség

184.500

100

ROP támogatás

156.800

85

Önerő

27.700

15

Kábeltevelízió hálózat várható fejlesztései

Az 1989. évben létrehozott társaság az elmúlt bő két évtized során kb. 2.400 fogyasztót elérő hálózatot épített ki, de védőcsövek nélkül, ma már korszerűtlen technikai színvonalon. Időközben a szolgáltatás önkormányzati hatáskörbe került. 2010-ben – a szerény megtakarításokból – kb. 5 millió Ft értékben sikerült a hálózatot valamelyest fejleszteni, az alállomásokat erősíteni.

A digitális technika általános bevezetése előtt ez a lépték nem elégséges, így a két település vezetői három alternatívát vázoltak fel a további fejlesztések lebonyolításához:

1) Továbbra is a mai üzemeltetési forma megtakarításaiból korszerűsödik, bővül a rendszer (minimális csatornaszámmal). Ez is többmilliós nagyságrend, de nem elégséges!

2) A két település közti optikai (távközlési) kábelt igénybe véve több új alközpont kerül kiépítésre, ezzel felerősítve a szétaprózott hálózat jeleit. Előirányzat: kb. 50-70 MFt.


128


3) A

települések

piacot

kínálnak

olyan

cégnek

(külső

partner

a

meglévő

adottságokra), aki garanciát ad arra, hogy a kábelen és rádióhullámokon működtethető

Net-szolgáltatás

és

IP

telefonrendszer

kiépítésével

plusz

szolgáltatási csomagot kínál az előfizetőknek. A közös működtetés révén várt önkormányzati bevételből a fejlesztés megvalósítható. Előirányzat: 100-120 MFt.

A XXI. század technikai színvonalára tekintettel ez a megoldás a jövő útja!

1.4

A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS EREDMÉNYEI

1.4.1 A közösségi tervezés eredményei A stratégiaalkotás megalapozásaként a közösségi tervezés módszerét alkalmaztuk. A közösségi tervezés abban tér el a hagyományos tervezési folyamatoktól, hogy a szakmai aktorokon kívül a fejlesztésekben érintett csoportok véleményét is megkérdezi, őket is bevonja a közös gondolkodásba. Egy fejlesztés akkor válik hosszú távon fenntarthatóvá és szerves részévé egy településnek, ha azt a társadalom is befogadja és használatba veszi. Ennek azonban alapfeltétele a megfelelő időben való tájékoztatás, a bevonás, az érintetté tétel. A közösségi tervezés erre teremt lehetőséget a városfejlesztők számára. A közösség bevonása számos előnnyel jár. Egyrészt érintetté teszi a lakosságot, az emberek elmondhatják véleményüket, nem érzik azt, hogy a velük kapcsolatos döntések a fejük felett születnek. Ez megkönnyíti a későbbi kivitelezési munkát, hiszen a lakosság jól informált lesz, ezért kevesebb ellenállásba ütközik a projekt, valamint ha már véleményt nyilvánítottak az emberek egy kérdésben, azt jobban sajátjuknak érzik. Ezen kívül természetesen a vélemények megismerésével, felhasználásával egy teljes körű, a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő szakmai anyag állítható össze, amely figyelembe veszi a lokális igényeket is.


129


1.4.2 Az inputszerzés módszertana A közösségi fejlesztés első lépése a fejlesztésben érdekelt célcsoportok, valamint a megszólítás eszközeinek meghatározása. A munka során figyelembe kellett venni, hogy Gyenesdiás egy nagyközség, ahol a helyieknek erős a településtudata, a lokális ügyekben való tájékozottsága. A környező településekhez való földrajzi és funkcionális közelség miatt a keszthelyieknek és a vonyarcvashegyieknek is határozott véleménye van Gyenesdiásról.

Megszólított célcsoportok

A megszólítás eszközei

Helyi lakosság

Kitelepülés

Környező településeken élők

Keszegfesztivál

Nyaraló tulajdonosok

Fakitermelő Fesztivál (június 18), valamint

Turisták

a Bornapok megnyitóján (július 8.) – rövid

helyi

kérdőív

eseményeken és

Stihl

lekérdezése

–

II.

Országos

(1.

melléklet),

beszélgetések kezdeményezése. Ezen kívül a helyek számára készült egy településre

kerülő

mentál

map

(3.

melléklet) kérdőív, valamint egy részletes kérdőív

(2.

önkormányzat, szervezetek

melléklet), valamint

a

segítségével

amely

az

helyi

civil került

kitöltetésre. Helyi,

illetve

települések

a

kistérséghez

szakmai,

politikai

tartozó és

Kiscsoportos beszélgetés, fórum (május)

civil

véleményformálói. Vállalkozók

A

helyi

vállalkozói

helyzetre

rákérdező

kérdőív (4. melléklet). Az önkormányzat segítségével került kitöltetésre. Helyi véleményformálók: •

Mélyinterjú

Szalóki Jenő: a rendszerváltástól 16 évig a település polgármestere volt.

•

Csite

András:

helyben

élő

szociológus kutató Egyéb tájékoztatás, információszerzés

Települési honlap, Gyenesdiási híradóban való megjelenés


130


1.4.3 Legfontosabb megállapítások Az inputszerzés során egyértelműen pozitív visszajelzéseket kaptunk a településről. Szinte minden megkérdezett számára a legnagyobb érték a Balaton és a természeti környezet szépsége. Az emberek szeretnek itt élni, igazi otthonnak érzik Gyenesdiást. Úgy látják a legfontosabb szolgáltatások könnyen elérhetők és számukra megfelelők,

azonban

munkalehetőségek

a

gazdasági

gyarapodását

élet

fontosnak

fellendülését, tartanák.

A

valamint

helyiek

úgy

a

látják

Keszthely közelsége jót tesz a településnek, mert ezáltal több szolgáltatás elérhető, mégis megtartható a nyugodt „falusias” hangulat. A környező településen élők közül a keszthelyiek

nyilatkoztak

legpozitívabban

Gyenesdiásról,

többen

élhetőbbnek,

hangulatosabbnak érzik a települést saját lakóhelyüknél. A nyaralók összességében meg voltak elégedve a településsel, nem szenvednek hiányt a településen és kifejezetten pozitívan fogadják a családbarát szolgáltatásokat.

Megfigyelhető, hogy akik ismerik a települést – itt, vagy a szomszédos helyeken élnek – a gazdag programokat és a helyi kulturális, civil életet kifejezetten jónak érzik. Arra a kérdésre, hogy mi az, amit legjobban hiányolnak a településen, négy igény jelent meg leginkább. A tömegközlekedés – vasút, busz – javítása mind országosan, mind a szomszédos településekkel való jobb összeköttetések tekintetében; szórakozóhelyek és mozi létesítése, uszoda a téli úszáslehetőségek megteremtésére, valamint egy olyan állandó korzó, sétány, találkozóhely kialakítása, amit igazán birtokba vehetnének az emberek/ a Balaton-part tudatos bevonása a helyiek életébe a strand funkción túl. 1.4.3.1 Kis kérdőívek részletes elemzése Összesen 92 ember töltötte ki, így ebből a kérdőívből születtek a legjobban hasznosítható eredmények. A legtöbb megkérdezett helyi, vagy a szomszédos településen élő volt (összesen

64

százalék),

így

határozott

elképzeléssel,

ismerettel

rendelkezik

a

településről.

A válaszadók földrajzi kötődése a településhez A településen élek 28%

35%

8% 29%


Környező településen élek Itt van nyaralóm – az év egy részét itt töltöm Egyszeri alkalommal itt nyaralok

131


Gyenesdiásiak véleménye A helyiek a település legnagyobb értékének a Balatont, a Keszthelyi-hegységet, összességében a természeti környezetet tartják. Néhány válaszadó volt csak akinek az első gondolata más Gyenesdiásról, ők a

családbarát környezetet, a barátságos

lakótársakat és a helyi közösségi életet méltatták.

Arra a kérdésre, hogy miért jó Gyenesdiáson élni, a legtöbben a természeti környezetet, a Balaton közelségét jelölték be, a megkérdezettek fele szerint a közösségi, civil élet miatt is jó a település lakójának lenni.9

Láthatóan a legkevesebben a jó megélhetési

lehetőségeket tartják a település vonzerejének. Az egyéb válaszok között többen hangsúlyozták

a

település

„nyugodt”,

családbarát

hangulatát,

ami

miatt

többen

lakóhelyül választották Gyenesdiást.

A legtöbben egyértelműen a gazdasági környezet javítását, a munkalehetőségek számának növelését válaszolták arra a kérdésre, mely szerint mivel lehetne élhetőbbé tenni Gyenesdiást.

9

A válaszadók egyszerre több választ is bejelölhettek.


132


Mivel lehetne élhetőbbé tenni Gyenesdiást? Specialitásokra alapozott gazd aság i környezet

70% 62% 60%

Jobb elérhetőség – a közlekedés javítása

50%

Magasabb színvonalú szolgáltatások a turisták számára

40% 30% 22% 19%

20%

16%

Gazd ag ab b helyi kulturális élet

12% 10%

Szorosabb együttműköd és a környező településekkel

0%

Utolsó kérdésként elhangzott, hogy mi az, ami legjobban hiányzik a településen, erre a válaszadók a következő dolgokat mondták: • • • • • • • • • • • • • •

Nincs olyan, általában elégedettek (11 fő válaszolta ezt) Mozi, kertmozi (6 fő) Szórakozási lehetőségek (5 fő) – ne csak szezonális legyen, több korosztály számára Uszoda (4 fő) Tömegközlekedés (3 fő) busz, vonatjáratok sűrűbbé tétele Egyéb sportolási lehetőségek (3 fő):sportcsarnok, jégpálya) Közpark, sétálóutca, több program a parton, élőzenekarok a parton (3 fő) Több üzlet Infrastruktúra: környezet, utak, közművek, több és jobb járdák, jobb internet szolgáltatás (4 fő) Nagyközségi marketing Közbiztonság Nagyobb templom Rendezvényközpont Idősek otthona olcsóbb, családiasabb legyen

Környező településen élők véleménye Gyenesdiásról Az

eseményekre,

amelyeken

a

kérdőívezés

zajlott

legtöbben

Keszthelyről

és

Vonyarcvashegyről érkeztek. A településről érezhetősen a keszthelyiek vannak a legjobb véleménnyel, többen megemlítették, hogy szívesen kiköltöznének, hiszen Gyenesdiást élhető, önálló arculattal rendelkező helynek tartják. A legnagyobb értékként ez a csoport is a Balatont említette legtöbbször, azonban többen kiemelték a két strand színvonalát, valamint a különböző programokat. Ebből következik, hogy a környező településekről legszívesebben strandolás és rendezvénylátogatás céljából járnak az emberek.


133


A szomszédos településen élők közül többen válaszoltak arra a kérdésre, mért jó Gyenesdiáson élni, még ha nem is helyben laknak.

A környező településről nézve egyértelműen a Balaton és a táj a legfőbb vonzerő Gyenesdiáson, második helyre pedig az ideális lakóhelyet sorolták. Egyéb válaszok között itt is megjelent a nyugalom, valamint a helyi értékek.

A megkérdezettek szerint turisztikai szempontból a település előnyei a Balaton és a táj, a gazdag programkínálat, valamint a családbarát szolgáltatások.


134


Gyenesdiás fejlődése Mivel lehetne élhetőbbé tenni Gyenesdiást?

érdekében a többség a környező

60%

55%

Specialitásokra alapozott gazdasági környezet

50% Jobb elérhetőség – a közlekedés javítása

együttműködést tartja elengedhetetlennek.

40% 30% 30% 22% 20%

településekkel való

18%

18%

Magasabb színvonalú szolgáltatások a turisták számára Gazdagabb helyi kulturális élet Szorosabb együttműködés a környező településekkel

10%

Mivel a válaszadók ezekről a helyekről érkeztek, vélhetően saját lakóhelyük érdekei is megjelennek ebben

0%

Arra a • • •

a válaszban.

• • • • • • • • •

kérdésre mi, az ami hiányzik a településen, a következő válaszok érkeztek: Nincs ilyen (7 fő) Uszoda (2 fő) Infrastruktúra (5 fő) Utcai szemetesek, padok, kitáblázás, éjszakai világítás, hegyi utak szórása télen Mozi (3 fő) Találkozóhely (3 fő): Fedett korzó, bazársor, utcai művészek Olcsóbb árak Logikusabb fatelepítés a parton Jobb emberi együttműködés a parti szolgáltatásokban Borárusító helyek Extrém sport – biciklipálya, gokart Repülési lehetőség Több turistaút, kiépített szolgáltatásokkal

• • • • • • •

Kikötőhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése Vízisí Szabad strand Állatkert Téli szolgáltatások Településmarketing Szórakozóhely, programok


135


Akik gyakran járnak Gyenesdiáson

A megkérdezettek közül mindössze nyolc olyan válaszadó volt, aki nem helyi állandó lakos, azonban nyaralóval, ingatlannal rendelkezik Gyenesdiáson, illetve nyaralás, vagy esetleg munka céljából évente hosszabb időszakot tölt a településen. Azért tartottuk fontosnak ezt a csoportot külön elemezni, mert az egyszerű nyaralóknál sokkal határozottabb véleménnyel rendelkeznek a településről, azonban nincs Balaton-felvidéki, gyenesdiási identitásuk.

Megfigyelhető, hogy a nyaralótulajdonosok szeretik a települést, a táj szépségét és a nyugodt környezetet tekintik legnagyobb értéknek. Az előnyök között is egyforma arányban jelent meg a Pannon táj, valamint családbarát szolgáltatások említése, azonban senki sem jelölte be az egyedi szolgáltatásokat és a megfizethető árakat. A megkérdezettek a helyi kulturális élet fellendítésének, még több programnak örülnének leginkább.


136


Mivel az itt élők

Mi az, amivel még élhetőbé lehetne tenni a települést?

kiemelkedőnek tartják a 45%

42%

Specialitásokra alapozott gazdasági környezet

40%

kulturális életet (ld.

35% 30%

helyi közösségi és

28%

Jobb elérhetőség – a közlekedés javítása

28%

Magasabb színvonalú szolgáltatások a turisták számára

25% 20% 14%

15%

14%

véleménye), vélhetően a nyaraló tulajdonosok

Gazdagabb helyi kulturális élet

nem érzik magukat

Szorosabb együttműködés a környező településekkel

jellegű

10% 5%

Gyenesdiásiak

megszólítva az ilyen

kezdeményezésekben.

0%

A település fejlődését szolgálná, az állandó lakók és az „állandó nyaralók” közötti kommunikáció erősítése, az ingatlantulajdonosok helyi aktivitásba való bevonása. (Érdekképviselet, programszervezés, egyes célzott kedvezmények által.) A hiányosságok között két jelentős dolog került előtérbe: az egyik a tömegközlekedés, nagyobb városokkal való vasúti és buszösszeköttetés akadozása, valamint a tájékoztatás javítása, ami ugyancsak a célzott kommunikációval segíthető.

Nyaralók véleménye A kitelepülések során nagy számban megkérdezésre kerültek a településen nyaralók, illetve a Stihl fesztiválra más városokból érkezett vendégek. Az ő véleményük azért is fontos, mert nincs érzelmi kötődésük a településhez, így mindössze első meglátásaikat mondják el. Ezek az inputok Gyenesdiás turisztikai arculatának alakításban nyújthatnak segítséget. Az egyszeri alkalommal a településre látogatók közül sokan az ország legkülönbözőbb pontjairól

kifejezetten

csak

egy-egy

programra

érkeztek,

ilyen

volt

például

a

favágóverseny. A település idegenforgalmi stratégiájában hasznos lehetne ezt a célcsoportot

is

kiegészítő

programokkal,

kedvezményekkel,

szolgáltatásokkal

megszólítani, mintegy rábeszélni az embereket, hogy a néhány óra helyett hosszabb időt töltsenek a településen. Megfigyelhető,

hogy

Gyenesdiásra

leginkább

Nyugat-Dunántúlról

és

a

fővárosból

érkeztek a nyaralók, de rövidebb kirándulás céljából Zala megye távolabbi településeiről – pl. Nagykanizsáról – is több látogatóval beszélgettünk a kitelepülések alkalmával. REevolutio Kft. 2011. február

137


A nyaralók leginkább a

M elyek az előnyei Gyenesdiásnak?

Balaton és a természeti 80%

környezet szépségét és a

73%

strand jó minőségét látják

70% 60% 50%

Balaton-felvidék,Pannon táj

a település legfőbb

Színvonalas szálláshely

értékeinek. A válaszadók

46% Egyedi szolgáltatások (egészségmegóvás, stb.)

42% 40% 30% 20%

háromnegyede jelölte be a Balaton-felvidék,

Családbarát szolgáltatások

Pannon táj előnyeit, közel

Gazdag programkínálat

fele a gazdag

Megfizethető árak

programkínálatot.

12% 8%

10%

4%

0%

Érdekes, hogy a Mivel lehetne élhetőbbé tenni a települést?

megkérdezett turisták majdnem

50%

fele a fejlesztési

45%

lehetőségek közül a

40%

gazdagabb helyi

35%

kulturális életet

30%

jelölte be, míg a

25%

helyiek kifejezetten

20%

aktívnak ítélték a civil és kulturális kezdeményezéseket.

46%

38%

Specialitásokra alapozott gazdasági környezet Jobb elérhetőség – a közlekedés javítása

23%

Magasabb színvonalú szolgáltatások a turisták számára Gazdagabb helyi kulturális élet

15%

15%

15% 10%

Szorosabb együttműködés a környező településekkel

5% 0%

Vélhetően ez a válasz nem a valós gyenesdiási viszonyokat tükrözi, hanem a turistákban kialakult előítéletet, mely szerint a helyi kulturális élet mindenhol javításra szorul. A helyi kezdeményezések még tudatosabb országos szintű kommunikációja segítene az ilyen jellegű előítéletek feloldásában. Ezen kívül a látogatók a települések közötti összefogást erősítenék, hiszen az összehangolt program- és szolgáltatáskínálat több embert térségbe vonzana.


138


A hiányzó szolgáltatások közül a nyaralók a következőket említették: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Nincs ilyen (7 válasz) Közlekedés javítása, pl. Pécsről autópálya, (3 válasz) Turista eligazítás, kitáblázás, információ (3 válasz) Szórakozóhely (2 válasz) Keszthelyhez túl erősen kapcsolódik, ezért identitásnövelő szolgáltatások (2 válasz) Sármelléki reptér fejlesztése Jobb településmarketing Téli szolgáltatások javítása Drágaság Csúszdapark Söröző Jobb szolgáltatások, Flottabb rendezvények Hévízben rejlő lehetőségek, termál kihasználása Strand fejlesztése Nincs arculat Falusi turizmus fejlesztése Balatoni korzó

1.4.3.2 Mélyinterjúk tanulságai Ahhoz,

hogy

a

település

helyi

sajátosságait

jobban

fel

tudjuk

térképezni,

két

meghatározó, Gyenesdiás fejlődéséért tevékenykedő szakemberrel készítettünk interjút. Szalóki Jenő a rendszerváltástól egészen 2006-ig polgármesterként irányította a település sorsát. Csite András szociológusként számos kutatást végzett a településre és környezetére vonatkozóan. Mind a két szakember úgy látja, az emberek szeretnek a településen élni, Gyenesdiás

dinamikusan

fejlődik,

amelyhez

a

helyi

civil

élet

nagyban

hozzájárul. A jövőben a fontolva haladást és a falusias jelleg megőrzését tartják kiemelkedően fontosnak.

Múlt és

Szalóki Jenő

Csite András

•

Mindig aktív közösségi élet jellemezte Gyenesdiást, 90’ben az Önkormányzati törvény elfogadása után még dinamikusabban indult meg a civil szervezetek szerveződése.

•

•

Az eddig elért eredményeket a község átgondolt és hosszú távra kialakított rendezési terve alapozta meg.

jelen jellemzése


A településszerkezet kialakítását túlzott tervezés nem jellemezte, az gyors és organikus fejlődés jellemzi a települést, melyet aktív közélet és civil szervezetek terel a megfelelő irányba.

139


•

Az oktatás támogatása kiemelt helyen áll mindig, meg kell tartani az általános iskolát, óvodát, mert ez meghatározó szempont a lakosság életminőségében, jövőjét illetően.

•

A strand fejlesztése nagyon fontos volt, hiszen az Gyenesdiás turizmusának tükre.

•

Esetleges

Az elmúlt 50 év során robbanásszerűen, duplájára nőtt a lakosság száma, napjainkra a Keszthelyről figyelhető meg nagyobb számú spontán migráció Gyenesdiás felé. A település típus szerint kezdetben mezőgazdasági község, majd üdülőfalu, most pedig szuburbanizálódó alvótelepülés- szatelit jellegű.

•

Gyenesdiás elkerülte a doboz alakú, felpakolható multik felé a kiszolgáltatódást.

•

A lakók jövedelmi helyzete pozitív hatással van a település adóbevételére, így kiegyensúlyozott gazdálkodást képes folytatni.

•

A zöldfelületek, természeti értékek megóvása érdekében, blokkolták a kiemelt területeken a beépítést, csak olyan vállalkozás jutott területhez, amely nem jelentett környezetterhelést a településre nézve és lehetőleg gyenesdiási illetőségű vállalkozás legyen.

•

Kiválóak a közszolgáltatások, az általános iskola, óvoda mellett, nagyon jó lépésnek tartja a bölcsőde kialakítását, ezekbe Keszthelyről is hoznak gyerekeket!

•

Bezsúfolódás a szigorú szabályozás ellenére, trükközések indultak meg ittott, 1 teleken több családi ház, ami valójában nem lehetne, de mivel egy garázs beállóval összekötötték már egy háznak tekinthető.

•

A rendezési terv ugyan szabályozta a beépíthetőséget és magasságot, viszont az arculatot nem. Ebben a kérdésben nincs konszenzus, így eléggé eklektikus képet mutat a település, ez a Kossuth Lajos utcán látható leginkább.

•

Nagyközség kontra kisváros kérdés, a bővülés problematikája, a funkcióbővüléssel növekszik a kiadási oldal, nem biztos, hogy megéri Gyenesnek.

•

A Balaton-parti sétány elzárt, nem szerves része a hétköznapi életnek.

•

Konfliktushelyzetet teremthet a tömegturizmus, a szezon alatt teljesen megváltozik a település képe, gyakorlatilag zsúfolásig megtelik, ez konfliktusforrás a vendéglátók kontra lakók között.

•

Jó lenne a falusias, hegyközségi jelleget erőltetni, hiszen pont ezért jönnek ide sokan, kerülvén a városi negatív tapasztalatokat.

veszélyek, hátrányok:

Javaslatok

Rendkívül élénk a civil szervezetek működése. Egyedülálló, hogy az önkormányzat mindig figyelembe vette és adaptálta a szakértők véleményét. (Lásd környezetvédelem, turizmus)

•

•

A környezettudatos szemléletmódmentalitásegyüttgondolkodás mélyítése a lakosság körében.


140


•

Fontolva vezető.

célra

•

A Balaton-part jobb felfűzése a városra.

•

A cél mindenképpen a hely szellemének, egyediségének megtartásával, a közösségi pozitív magatartásból fakadó kreativitás kiaknázásával a minőségi szolgáltatási színvonal fenntartása és további felfuttatása.

•

A település jelenlegi dinamikájának megtartása, a település 5000 főig bővülhet ez még egy élhető település.

•

A lakók kényelmének biztosítása a szezonális nyaralókkal szemben.

•

haladás

a

A helyi vállalkozások folyamatos, bár nyilvánvalóan lassabb fejlesztése a cél.

1.4.3.3 Kiscsoportos beszélgetés eredménye Gyenesdiás

jelenéről

és

jövőjéről

helyi

véleményformálókkal

szerveztünk

fórumbeszélgetést. A megkérdezett szakemberek a helyi identitás erősítését, a nyugodt, hegyközségi jelleg és a természeti értékek megőrzését, a turizmus fellendítését tartják a legfontosabbnak.

Témacsoport Együttműködés

Előny

Jelen Hátrány

• LEADER program, • helyi civil élet/közösségi lét kiváló

Gazdasági környezet

• Ellentétek Hévíz és Keszthely között • Keszthely nem talál magára – ez veszélyt hordoz, felduzzasztja a városok kívüli népességet, kiköltöznek a városból az intézmények

Jövő • Önálló Balaton régió • Keszthely-Hévíz várospáros viszonyának rendezése • Kistérségi projektportfólió befektető toborzásra • Együttgondolkodás

• Inkább szezonális munkalehetőség van

• Munkahelyteremtés: nem feltétlenül multik betelepítésével

• Nincs kidolgozott „gyenesdiási” termék

• Helyi termék kialakítása Pl. mandula-virágzás, marcipán, dió • Innováció támogatása


141


Természeti környezet

• Pannon táj, Hegyközségi múlt támogatása – „egy ház- egy szőlő” akció

• Meglévő értékek megőrzése, tovább fejlesztés: pl. látogató központ a Nagymezőn, túraútvonalak, tanösvények stb.

• Zalai Balatonpart • Meglévő értékek: Nagymező, barlangok, Jáger házak. Épített környezet

Műemlékek Festetics értékek,

• Főutca fejlesztése – megállító funkció.

–

Élhető településszerkezet Idegenforgalom

• Balaton-parti és bakancsos turizmus, családbarát szolgáltatás

• Csak nyáron (szezonálisan) van jelen

• Téli Balaton, teljes szezon kihasználása • Egészségturizmus (Hévíz adottságaira épülve) • Még több rendezvény – pl. provinciák találkozója, eseménymarketing.

Közlekedés

• Nehéz • 84-es út fejlesztése, megközelíthetős • Fly Balaton, ég Bécs és nyugatMagyarország felől Márka: „Jó itt élni”

Szubjektív elemek

1.4.3.4 Egyéb kérdőívek értékelése Részletes kérdőív A helyiek véleményének megismerése céljából készült egy részletesebb – 17 kérdésből álló kérdőív is, amelynek kitöltésében az önkormányzat segédkezetett. Ezt a hosszabb kérdőívet

16-an

töltötték

ki,

a

településen

élő,

illetve

ott

dolgozó

emberek.

Megállapítható, hogy többségében elégedettek a település életével, szívesen ajánlanák barátaiknak, hogy költözzenek Gyenesdiásra.


142


A környezeti értékek közül szinte mindenki a hely természeti adottságait - jó levegőt, erdő

közelségét,

felületet

sok

–

zöld tartja

kiemelkedőnek,

valamint

a

strand közelségét. Ennek a

80%

kérdőívnek

60%

az

Fejlődés

Mit tart a legfontosabb humán értéknek Gyenesdiáson?

62%

eredménye

Civil szervezetek

62%

szerint is a legnagyobb értéke

Iskola, óvoda

Gyenesdiásnak a Balaton és a

40%

strand.

20%

Ezek

a

település

31% 6%

legjellemzőbb szimbólumai is

0%

a megkérdezettek szerint. Az emberek

a

fejlődést

Barátságos, családias, emberséges

és

a

barátságos, családias emberséges környezetet tartják a település humán értékeinek.

A válaszadókat a következő tényezők zavarják leginkább mindennapjaik során: Az utak állapota, közlekedési problémák, a munkalehetőségek hiánya, valamint a közbiztonság romlása. A hiányosságok között legtöbben a mozit és a szórakozóhelyet említették. A település fejlesztését érintő kérdésekben közepesen tájékozottak a megkérdezettek, a legtöbben Gyenesdiás életéről a helyi közösségekben tájékozódnak és nem tudatos eszközök által. Ennek oka,

Honnan tájékozódik a település életéről?

hogy egy kisebb lélekszámú településeken hamarabb

és

szóban gyorsabban

terjednek el a információk, erősebb

a

közösség

szomszédság,

–

kisbolt,

vendéglátóhelyek, klubok – véleményformáló, üzenettovábbító szerepe. Az

60%

Helyi médiumok Honlap

50%

50% 40% 30% 20%

Hirdetőtábla

31% 25% 12%

12%

Helyi közösség Egyéb

10% 0%

emberek a település érdekében szívesen tett tevékenységek között leginkább a szelektív hulladékgyűjtést jelölték be, de megjelent a településfejlesztési ötletbörzén való részvétel igénye is. A szabadidő eltöltésére vonatkozó kérdések közül egyöntetűen tartalmasnak, jónak látják a megkérdezettek a helyi programokat, legtöbbször az adventi Gesztenyesütést, a nyári Keszegfesztivált, a Bornapokat és a Rügyfakadás-Tavaszünnepet ünnepet említették meg.


143


Több szabadidőt töltene a településen, ha ezen szolgáltatások megtalálhatóak lennének?

A településen több szabadidőt töltenének el az

40%

37%

Több bevásárlási lehetőség

35%

31%

30%

25%

25% 20%

sportolási lehetőség lenne, kulturális

Speciális egészségügyi szolgáltatás

létesítmény épülne,

Több sportolási lehetőség

valamint a fiatalok

19% Több vendéglátó egység

számára zenés szórakozóhely

15% 10%

emberek, ha több

37%

Közösségi tér és esemény

6%

6%

nyílna.

Kulturális létesítmény

5% Ifjúsági, zenés szórakozóhely

0%

A programkínálat bővítésében a következő válaszokat jelölték be legtöbben: • • • • • • •

Sportesemények (8) Hagyományőrző műsorok (7) Színház (6) Kulturális programok (5) Gyerekprogramok (5) Könnyű és komolyzenei koncertek (5) Családi programok (4)

Ebből is tükröződik, hogy a településen élők szeretnék a családbarát, nyugodt légkört megtartani Gyenesdiáson, azonban a jelenleginél színesebb programkínálattal és több sporteseménnyel.

Gyenesdiás mentális térképe Néhány helyi lakossal egy speciális, interaktív játékot töltettünk ki az önkormányzat segítségével, amely két fontos elemből állt: •

Vaktérkép, melyen a számára fontos gyenesdiási helyszíneket jelölhette be a válaszadó.

•

Asszociációs játék: Képekről, fogalmakról mi jut az eszébe a megkérdezetteknek.


144


A játék előnye, hogy könnyen megismerhető az emberek viszonyulása az adott településhez, azonban a kitöltése hosszú időt vesz igénybe és igazán jó helyismerettel rendelkezők töltik ki szívesen. Bár csak 5 kérdőív került kitöltésre, néhány fontos következtetést így is levonhattunk. A játékban résztvevők az alábbi helyszíneket jelölték be: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Nagymező (3): Rügyfakadás (2), szabadidő Szt. Ilona kápolna (2): vallás, mise Óvoda, bölcsőde (2): ovisok, felelősség, ringató Általános iskola (2): ifjúság, tudástár Algyenesi strand (2): szabad, nyár, vidám, élmény, kicsi Diási templom/Havas Boldogasszony templom (3): temető, felújítás, áhítat Diási strand (2): játékos, nyár Lovaspályák (2): lovaglás, díjlovaglás, sport Kerámia (2): vállalkozás, kézművesség Lőtér: vadászat, turizmus Festetics Kilátó: panoráma Vadlánlik: nyugi Polgármesteri hivatal, Községháza: játszóház Orvosi rendelő: várakozás Kapernaum: idősek János-forrás: víz Fénykereszt: kirándulás Hotel Katalin: wellness Kalandpark: játék, turisták Vitorlásverseny: szép idő Étterem: hal Emlékpark: pihenés Szülőház: vidám évek, család Korzó: séta Nádas csárda: bemutatók Mária szobor: tisztelet

Az asszociációs játékban az alábbi eredmények születtek:

Fogalom/kép Turisták Balaton Szórakozóhely Park Műemlék Természeti érték

Kultúra


helyszín Kerámiaház, strand (2), kemping, szálló Diási strand (4), vitorlázás, csónakázás, fürdés Nádas csárda, nyári koncertek, Kárpáti korzó (2) Darnay pince (2), templomok, Mária szobor Nagymező (3) Mária szobor, Vadlánlik, Keszthelyi-hg. Keszegfesztivál, Rügyfakadás, Pünkösd, Bornapok, Szüret

Jellemző Nyár Első munkahely, sok zöld, sok víz, napozás, színvonal Kellemes vendéglátás, Kulturált időtöltés, fejlesztés, nyugodtság Helyreállítás alatt, fejlesztés, szentség Munkaterápia, védett növények, állatok, érdekes emlékhely Gasztronómia, Figyelemfelhívás természeti értékekre, népzene/tánc, Dalárda 145


Sport

Faludi sík, Kinizsi SE, focipálya

Ipar

Nincs, Iparosok útja

Találkozóhely

Nagymező (2), strand, Községháza, Balaton-part CBA, Sarok ABC, élelmiszerboltok, műszaki áruház, húsbolt Szálloda, járda az iskola előtt, tanösvény, bölcsődeiskolabővítés

Vásárlás

Valami új, fejlesztések

Fiatalság bevonása a lovas sportéletbe, labdarúgás, emléktorna Telephely, jó lenne, fejlesztés, vállalkozások segítése Központi terek, romantikus Családi vállalkozás, egyre fogy, kevés Befektetők kellenek

A játékból egyértelműen kirajzolódott, hogy a helyiek számára a település legtöbbet emlegetett helyei a Diási Játékstrand, a Gyenesi Lidóstrand, valamint a Nagymező voltak. A

Nagymező

azon

túl, hogy

a

helyiek

körében

nagy

népszerűségnek

Rügyfakadás- Tavaszünnep helyszíne, fontos találkozó/sétahelyként szolgál.

örvendő Ezenkívül

mint fontos helyszínek - az óvoda, iskola és a Községháza, a templomok-emlékhelyek és természetesen az otthon foglalnak el konkrét pozíciót a helyiek mentális térképén. A sportot egyértelműen a lovaglás és a labdarúgás jelenti, míg a 71-es út mentén található kerámia bolt, valamint a Nádas csárda jelképezi a kereskedelmet-vendéglátást.


146


1.4.3.5 Vállalkozói kérdőív kiértékelése A Gyenesdiási Önkormányzat segítségével a helyi vállalkozásokat is megkérdeztük arról, hogy látják a település helyzetét, milyen változásokat tartanának fontosnak.

Mi Gyenesdiás legnagyobb értéke? Strand, kikötő 80% 70%

Természeti környezet (Balaton, Pannon táj)

67% 67%

60%

A település hangulata 50%

Infrastruktúra, közlekedés

40% 33%

33%

30% 20%

Közösségi, civil élet 17%

17% 17%

Könnyen elérhető, színvonalas szolgáltatások

10%

Élhető telekméretek, ideális lakóhely

0% 1

Arra a kérdésre, hogy mit tartanak a település

Mióta működteti vállalkozását?

legfontosabb értékeinek a vállalkozók is legtöbben a strand-kikötő lehetőségét és a Pannon tájat említették. A megkérdezettek többsége

33%

17%

kereskedelem és vendéglátás területén nyújtja szolgáltatásait és

Kevesebb mint 5 éve 5-10 éve Több mint 10 éve

0% 50%

Évtizedek óta

lakóhelyként is Gyenesdiást választotta, így abszolút helyben élőként látja a település mindennapjait.


147


A válaszadók fele vállalkozását 5-10 éve működteti, azaz már beindult, aktív múlttal rendelkező cégekről van szó.

A megkérdezett Miért ezt a szolgáltatást választotta?

vállalkozók kétharmada azért indította vállalkozását, mert arra a tevékenységre volt megfelelő eszköztára és

33%

Erre láttam piaci igényt Erre volt megfelelő tudásom, eszközeim

67%

tudása, ugyanakkor egyharmada a válaszadóknak a piaci igény alapján választotta tevékenységkörét.

A

megkérdezettek többségében

nincsenek

megelégedve a

jelenlegi

forgalommal,

mindössze 33 százalék tartotta jónak napi forgalmát.

Hogyan változott az elmúlt 5 évben ügyfélköre?

A többségnek stagnált, illetve csökkent ügyfélköre, ami vélhetően a gazdasági válság hatása. A vásárlókör bemutatásánál több

17% 33% Növekedett Stagnált Csökkent 50%

férfi keresi fel a vállalkozásokat, a legjellemzőbb a középkorú 25-45 év, illetve az ennél idősebb korosztály, napszak szerint a délelőtt és a délután egyaránt aktív.

A megkérdezettek közül senki sem a helyben élőket tekinti elsődleges célcsoportjának, inkább a nyaralókat és akik kifejezetten az adott szolgáltatásért érkeznek a településre. A válaszadók vállalkozásainak mindössze felét befolyásolja a turistaforgalom. Arra a kérdésre, terveznek-e változtatást a jövőben, a következő válaszok érkeztek:


148


•

A külső megjelenésben szeretnénk változtatásokat

•

Gyártásfejlesztés terén tervezünk

•

Sok változtatás volt, ma már nem tervezünk

Mivel lehetne a helyi vállalkozásokat ösztönözni? válaszlehetőségből

kettőt

jelöltek

be

a

- Erre a kérdésre öt megadott

megkérdezettek:

Az

egyes

vállalkozói

kedvezményeket közel kétharmada, a turizmus további fejlesztését a a megkérdezett vállalkozások fele fontosnak tartja. A válaszadók nagy része láthatóan elégedett a település szolgáltatásaival, Sokan nem tudtak számukra hiányzó dolgot említeni. A javaslatok között a következők hangoztak el: •

Parti sétány, környezetbarát vízisí, és más felhasználása a partnak, több sport

•

Posta épület felköltöztetése a település központba

A sport hiánya a következő kérdésben is megjelent a vállalkozók több mint fele szerint a sportolási lehetőségből van leginkább hiány a településen. Mi zavarja leginkább a településen? Szolgáltatások hiánya, alacsony színvonala 14%

14%

Közlekedés, rossz elérhetőség Köztisztaság állapota

14% Munkalehetőségek hiánya 29% Közbiztonság romlása 29%

0% Egyéb: …………………………… …

A helyi vállalkozásokat leginkább a közlekedési problémák zavarják, ezen kívül pedig a munkalehetőségek hiánya. Egy válaszadó említette a 71-es út rossz állapotát is, amely rendezését szükségesnek tartja.

Azon kérdés kapcsán, hogy mivel lehetne jobbá tenni a települést, a specialitásokra alapozott gazdasági környezet iránti igény fogalmazódott meg leginkább.


149


1.4.3.6 Swot analízis Gyenesdiás jelenlegi helyzetéről ERŐSSÉGEK • • • • • • • • •

Lokálpatriotizmus Erős helyi civil élet Élhető telekméretek Partnerségre törekvés a településen belül és a szomszédos településekkel Környezettudatosság Színvonalas, minőségi szolgáltatásokra épülő turizmus Családbarát kezdeményezések, programok mind a helyben élők, mind a turisták számára Kiváló természeti adottságok (Balaton, Pannon táj) Nagyobb városok – Keszthely, Hévíz – közelsége

LEHETŐSÉGEK • • • •

Helyi specialitásokra épülő vállalkozások támogatása – saját termékek kifejlesztése Erős, önálló arculatépítő kommunikáció és településmarketing Turisztikai szezon szélesítése – téli és egészségturizmus Együttműködés a települések között, összehangolt kistérségi projektportfólió létrehozása, TDM


GYENGESÉGEK • • • • • •

Csak szezonális a turizmus Kevés munkalehetőség Nem megfelelő a tömegközlekedéssel való elérhetőség Az önálló – Keszthelytől való különállást – erősítő arculat hiánya Találkozóhely /közösségi központ hiánya, Balaton-part bevonása Gyalogos utak nem megfelelő kiépítettsége

VESZÉLYEK • • •

Keszthely városfunkciót ellátó szolgáltatásainak kitelepülése – szuburbanizálódás Munkalehetőség csökkenése miatt kivándorlás Tömegturizmus megjelenése

150


2

Mellékletek

1. melléklet: Rövid kérdőív, melynek lekérdezése a II. Keszegfesztivál és Stihl Országos Fakitermelő Fesztiválon (június 18), valamint a Bornapok megnyitóján (július 8.) történt.


151


2. melléklet: Részletes kérdőív, elsősorban a helyi lakosok számára, mely az önkormányzat és a helyi civil szervezetek segítségével került kitöltésre.


152



153



154


3. melléklet: Mental map, elsősorban a helyi lakosok számára, mely az önkormányzat és a helyi civil szervezetek segítségével került kitöltésre.


155



156



157


4. melléklet: A helyi vállalkozók helyzetére rákérdező kérdőív, mely az önkormányzat segítségével került kitöltetésre.


158



159



160

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika

Recommend Documents