Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó

Készítette:

REevolutio Kft.

Témavezető, projektmenedzser:

Jáki Monika

vezető tanácsadó

Munkatársak:

Fodor Gabriella

senior tanácsadó

Adamik Anna

junior tanácsadó

Farkas Sára

gyakornok

Lektorálta:

Fodor Gabriella

Budapest, 2010.

REevolutio Kft. 1012 Budapest, Logodi u. 54. Tel.:+36 1 361 10 53, Fax: +36 1 209 91 48 www.reevolutio.hu, www.reevolutioconsulting.hu

REevolutio Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Logodi u. 54. Tel: (1) 361-1053, Fax: (1) 209-9148 www.reevolutioconsulting.hu [email protected]

Tartalomjegyzék 1.Bevezetés .............................................................................................................3 2.Építőkövek............................................................................................................4 2.1. A nagyközség értékei, potenciáljai .................................................................... 4 2.2. A nagyközség víziója, jövőképe ........................................................................ 5 2.3. SWOT analízis ................................................................................................ 7 3. A stratégiát megalapozó trendek.........................................................................9 3.1. A keszthelyi agglomeráció urbanizációs folyamatai és hatása Gyenesdiásra............. 9 4. Illeszkedés ........................................................................................................ 12 5. Jövőkép változatok és a javasolt jövőkép ..........................................................13 5.1.Jövőkép változatok .........................................................................................14 5.1.1. A) ’Elegáns, nyugodt Nagyközség’..............................................................14 5.1.2. B.) Dinamikusan fejlődő kisváros ...............................................................16 5.2.Javasolt jövőkép.............................................................................................18 5.2.1. C.) Dinamikusan fejlődő, elegáns Nagyközség .............................................18 6. Cél-eszköz rendszer...........................................................................................28 6.1 Célhierarchia rendszer.....................................................................................30 7. Jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása......................................................31 7.1 15-20 éves célok ............................................................................................31 7.2 7-8 éves tematikus célok .................................................................................32 7.3 Beavatkozási területek priorizálása ...................................................................34 7.4 Stratégiai programjavaslatok ...........................................................................34 8. Településrészi célok .......................................................................................... 36 8.3.1. Észak- nyugati településrész: Vállalkozási övezet, rekreációs (sport) funkcióval 37 8.3.2. Hegyközségi településrész: Jó minőségű lakóterületek biztosítása......................38 8.3.3. Keleti településrész..................................................................................38 8.3.4. Központi településrész..............................................................................40 8.3.5. Kertvárosias településrész ........................................................................42 8.3.6. Dél- nyugati településrész.........................................................................42 8.3.7. Balaton- parti településrész.......................................................................43 8.4. A településrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához 0 9. Akcióterületek kijelölése, jellemzése...................................................................0 9.1. Gyenesdiás stratégiai céljai es az érintett településrészek viszonya........................ 3 9.2. Akcióterületek kijelölése .................................................................................. 4 9.3. Akcióterületek bemutatása............................................................................... 6 9.3.1 I. Északi- rekreációs akcióterület ................................................................. 6 9.3.2. II. Gazdaságfejlesztési akcióterület ............................................................. 8 9.3.3. III. Nagymező és térsége akcióterület ........................................................10 9.3.4. IV. Egészség centrum akcióterület .............................................................12 9.3.5. V. Főtér/Főutca akcióterület ......................................................................13 9.3.6. VI. Darnay pince akcióterület ....................................................................16

1

1


9.3.7. VII. Szabadidő park akcióterület ................................................................17 9.3.8. VIII. Algyenesi lidós kisstrand akcióterület ..................................................19 9.3.9. .IX. Diási rét és strand akcióterület ............................................................21 9.4 A javasolt projektek paramétereinek becslése.....................................................25 9.5 Az akcióterületek beavatkozásainak ütemezése...................................................26 10. A stratégia koherenciája..................................................................................27 10.1 Illeszkedés, összhang a településfejlesztési elképzelésekkel, településrendezési tervvel ...............................................................................................................27 10.1.1. A stratégia illeszkedése Gyenesdiás Környezetvédelmi Programjához ............28 10.1.2. A stratégia illeszkedése Gyenesdiás Klíma stratégiához ...............................32 10.1.3. A stratégia illeszkedése a Gyenesdiás Gazdasági Programjához ....................34 10.2 A celrendszer koherenciaja.............................................................................36 11.Térségi együttműködés erősítése .....................................................................40 10.1.Keszthely ....................................................................................................40 10.2. Hévíz .........................................................................................................42 10.3. Cserszegtomaj ............................................................................................43 10.4. Balatongyörök .............................................................................................44 10.5. Vonyarcvashegy ..........................................................................................44

2

2


1.Bevezetés Jelen tervezési dokumentum egy középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált anyag,

amely

meghatározza

Gyenesdiás

Nagyközség

hosszú

és

középtávú

településfejlesztési gondolkodását. A

dokumentum

célja,

hogy

Gyenesdiás,

mint

nagyközség

rendelkezzen

egy

olyan

dokumentummal, amely bemutatja a település azon gazdasági/pénzügyi és társadalmi körülményeit,

feltételeit

mely

alapja

és

megalapozója

a

jövőbeni

(hosszú

távú)

településfejlesztési döntéseknek, és amely kijelöli a nagyközség beavatkozási, megújítás, fejlesztési területeit. Ötvözi a különböző szakági megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.) a nagyközséget érintő meglévő anyagokat felhasználva, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor,

közszféra

szereplői,

lakosság)

céljait,

elvárásait

az

önkormányzat

településfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Gyenesdiás, mint fejlődő, elegáns nagyközség a mennyiségi és minőségi elmaradásokat pótolva vonzó, élhető, sajt arculattal rendelkező kisvárossá válhat, amennyiben kihasználja a lehetőségeit és tudatos tervezéssel, az organikus településfejlődés pozitívumaira építve, annak tapasztalatait felhasználva, és a célcsoportok igényeit is figyelembe véve valósítja meg fejlesztéséit. Ennek szolgálatába, mindehhez egy integrált és fenntartható stratégia kidolgozását és a nagyközség

területén

koncentrálódó

gazdasági,

környezeti

és

társadalmi

problémák

megoldását jelentő középtávú irányadó terv elkészítését céloztuk meg. A tervezés az alábbi szempontokat figyelembe véve történt: Jelenségek, folyamatok Olyan, nagy részben szociális és társadalmi változások leírása és okok felkutatása, mely a lakosság és a piac elégedettségi szintjének felmérésére szolgálnak. Ugyanígy fontos számba venni a politikai struktúrát, működőképességét és hatékonyságát, viszonyát a lakossággal és a piaci szereplőkkel. A település gazdasági szerkezetének átalakulása és a globális trendek idevonatkozó hatásainak is szintén e kutatás részét kell képeznie.

3

3


Tervek, igények A településfejlesztéssel kapcsolatos összes írott dokumentum összegyűjtése, a hasonlóságok kiszűrése. A tervek és projektek közötti prioritások meghatározásához elengedhetetlen egy belső audit megszervezése: az önkormányzati és a kapcsolódó szervek segítségével szűkíthető a kör, a megvalósulás jövőbeni esélyei, stb. Másodsorban egy külső audit megszervezésével felmérhetők a piaci szereplők igényei, véleményük és igényeik a településfejlesztéssel kapcsolatban. Szakértelmükre támaszkodva Gyenesdiás kihasználatlan potenciáljaira is fény derülhet egy-egy vizsgált területen. Gyenesdiás településfejlesztési stratégiájának kidolgozása során alkalmazott participatív tervezésnek megfelelően megtörtént a külső szereplők bevonása, akik a település életében kiemelkedő szerepet játszanak, és aktívan gondolkodnak annak fejlesztéséről. A

munka során

részben

kommunikációs

fórumok,

részben

kérdőíves megszólítások

segítették a szereplők összefogását és véleményük megismerését. A beérkezett inputok eredményeként a kommunikációba bevont szereplők a következő értékeket és lehetőségeket azonosították.

2.Építőkövek

2.1. A nagyközség értékei, potenciáljai

T – természeti, környezetei értékek, turizmus o

Természeti környezet: Nagymező, Keszthelyi- hegység

o

Földrajzi adottság, elhelyezkedés

o

Épített környezet

o

Balaton partszakasz (kiépített strandokkal, kikötővel) és Pannontáj

o

Kertváros, további szabad és beépíthető területekkel

o

Lakható, élhető település

o

Lovassport és Military pálya

G – gazdasági környezet, gazdasági értékek

4

4

o

Vállalkozói potenciál

o

Turizmus és szabadidő gazdaság

o

Bevásárló központok

o

Kereskedelem, szolgáltató és raktár terület


o

Szabad gazdasági területek

SZ – szellemi potenciál, szellemi értékek o

Lakosság szellemi tőkéje, potenciálja

o

Lokálpatriotizmus és betelepülők

o

kulturális műhelyek a műemléki, és borkultúrára alapozottan

o

Helyi vonzáskörzetű iskola, óvoda, bölcsőde

o

Civil szervezetek

N - Települési adottságok: nagyközség idegenforgalmi potenciál o

Balaton

o

Hegyközségi múlt, bor kultúrája, öröksége, hagyománya

o

Rendezvények, éttermek, vendéglátó ipari egységek

o

Sokszínűség

o

Változatos táj: vízpart és erdő

F – fekvés, hozzáférhetőség, térségi környezet: o

Keszthely közelsége

o

Autópálya, Balatoni út

o

Vasút vonal

R – regionális környezet o

Keszthely-Hévíz közelsége

o

Országos közlekedési csomópont

o

Országos főútvonalak

o

Sármelléki repülőtér

o

Kistérség, településhálózatban betöltött szerep

o

A határok közelsége

2.2. A nagyközség víziója, jövőképe •

•

Partnerségi, koordinációs funkció o

Kistérségi együttműködést koordináló vezető szerepkör

o

Hálózati összefogás motorja a kistelepülések között

o

Egészségturizmus centrummá válás

Gazdasági funkció o

a nyugodt körülmények meglétét nem zavaró kiskereskedelmi és ipari-, illetve szolgáltató tevékenységek létrejötte a lakossági igények kielégítése céljából

o

5

5

helyi kisvállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés (Kata panzió mintájára)


o

kereskedelmi, szolgáltató tevékenység további fejlesztése

o

térségi befektetési projekt-portfólió készítése

o

intenzív

településmarketing

tevékenység

révén

potenciális

szakmai

és

pénzügyi befektetők felkutatása o

gazdasági övezetek koncepciójának elkészítése

o

kereskedelmi-szolgáltatási

tevékenységek

bevonzása,

megteremtése,

ösztönzése o

Azon befektetők kedvezményekkel történő bevonzása, akik részt vesznek az önkormányzat által preferált befektetések megvalósításában

o

helyi munkahelyek számának folyamatos növelése

o

Környezetbarát ipari üzemek betelepítése, amely egyrészt adót/bevételt termel, másrészt munkalehetőséget biztosít

o

Elsősorban a szolgáltatásban érdekelt KKV-k megerősítése

o

A nagy hagyománnyal rendelkező szőlő művelési tevékenység (pl. egy ház egy szőlő program) ösztönzése

•

Turizmus funkció o

Gyenesdiás

turisztikai

potenciáljának

hasznosítása

–

a

pincészet,

a

néphagyományon alapuló kézművesség, a turistautak hasznosítása o

a kulturális, valamint az egészségturizmus, illetve a Balaton part ésszerű hasznosításával a rekreációs tevékenység ötvözhető

o

egészségturisztikai

fejlesztések

(preventív,

megelőző

és

rehabilitációs

szolgáltatásokra alapozottan, szépségipar stb.) o

Balaton-part, mint rekreációs tevékenység

o

A Nagyközséget körülölelő zöldterületek rekreációs célú hasznosítása (lovas bázisok, kirándulóhelyek)

•

Oktatás funkció o

Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (infrastrukturális is), bővítése, felújítása és/vagy korszerűsítése

o •

oktatási-nevelési intézményhálózat minőségének jelentős növekedése

Társadalmi, közösségi funkció o

Tudatos társadalomépítő, helyi közösséget támogató és kistelepülések közti akciók,

amelyek

hosszú

távon

hozhatnak

változást

azáltal,

hogy

tevékenységük a gyenesdiási identitás megszilárdításában döntő szereppel bír o

Image-építés

/

akciótervek,

kialakítása és kommunikálása

6

6

tájékoztató

kampányok,

települési

arculat


o

kulturális, sport és szabadidő tevékenységek minden korosztály számára azzal a céllal, hogy erősödhessen a helyi identitás, és lehetséges legyen a kitörés az Keszthely melletti „agglomerációs” szerepkörből

o

Élhetőbb települési környezet, izgalmas nagyközség, ahol van lehetőség a szabadidő (sport, szabadidő, egészség stb.) hosszú idejű, hasznos és kellemes eltöltésére

o •

Nemzetiségek bekapcsolása az idegenforgalomba

Nagyközségi funkció o

Közösségi terek, alközpontok fejlesztése és parkok kialakítása

o

Egységes utcakép kialakítása

o

a közösség által igénybevett szolgáltatások minőségének javítása

o

Gyenesdiás otthonossá tétele a fizikai és humán infrastruktúrafejlesztések által

o

belső úthálózat átjárhatóságának javítása

o

idegenforgalmi vonzerő növelése az új, minőségi központok kialakítása által

2.3. SWOT analízis ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK Infrastruktúra fejlesztés Lakóterületek meglévő kerékpárút tovább folytatása elegáns hegyközségi arculat, élhető falusias településen belül lét közúti tömegközlekedés javításának Befektetési, fejlesztési lehetőségek befolyásolása (Keszthelyi kapcsolat a fejlesztések során alternatív lehetőségek, kihasználása) kiaknázatlan, flexibilis lehetőségek Biztonságos és jól szervezett közlekedési Természeti értékek feltételek megteremtése; - amire építhetünk: Gyalogos zónák kialakítása, parkok, korzók; Balaton, Balaton felvidéki Nemzeti park; Utca, útszakaszok fejlesztése Nagymező, Szent János forráscsoport, Turisztikafejlesztés, szabadidő barlangok - tiszta levegő, zöldterület, Turizmus fejlesztése célzott marketing; rekreációra alapozható, színvonalas szabadidő-eltöltési lehetőségek Keszthely,Hévíz vonzásában kialakítása, egyedi arculat, imázs kialakítása város közelsége, helyben és a körzetben Települési, szolgáltató funkció fejlesztés elérhető szolgáltatások Tudatos településfejlesztés központok, Vállalkozási kedv és képesség alközpontok fejlesztése; élhető, valóságos kisvállalkozók és vállalkozások fórumként működő közösségi terek kialakítása; kereskedelmi és szolgáltató funkciók kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek Népesség kialakítása sok a fiatal, kedvező a korszerkezet, Partnerségi szerep kedvező népesség összetétel (nagycsaládok, A térségi és regionális kapcsolatok erősítése kisgyermekes dominancia) Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Helyi közösségek Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az Erős civilszervezetek, helyi közösségek azokkal való tudatos gazdálkodás mozgathatóak és megnyerhetőek a (tevékenységek megkezdése előtt tudatos települési ügyeknek – ha érdekelté leltár, hogy mivel gazdálkodhat a település) teszik és bevonják

7

7


A beköltözőket egyre jobban érdekli a település élete, lassan, de határozottan vesznek részt a helyi életben Régi lakosok lokál patriotizmusa Civil szervezetek mozgalmai (Forrásvíz Egyesület, Darnyai Kör), alulról érkező kezdeményezések erősödése

GYENGESÉGEK Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezőtlen közúti közlekedési kapcsolatok Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén – minőségi közmű, és úthálózat Szomszédos településekkel való együttműködés hiánya (belső kerékpárút) Közösségi terek, központok Nincsenek terek, korzók Művelődési központ Lakosság, népesség és lakófunkciók Ingázás negatívumai (idő + pénz) Sok a beköltöző, és sok az üdülőfunkció Nincs különböző arculata, identitása, karaktere a különböző településrészeknek Településvezetés Kevés az apparátus a szakmai ügyek kezelésére Működés orientált szervezeti keret hiánya

8

8

Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegőrző fejlesztések ösztönzése Forrásteremtés EU-s pályázatok kihasználása potenciális, befektetők becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás erősítése; klímabarát településekhez való csatlakozás elősegítése Településmarketing, kommunikációs aspektus Médiában rejlő lehetőségek nagyobb arányú kihasználása a jobb tájékoztatás, a belső kommunikáció javítása érdekében Településmarketing erősítése (bemutatkozó kiadványok, rendezvényeken való erőteljesebb jelenlét) Település identitás meghatározása

VESZÉLYEK Településvezetés Jól strukturált stratégia hiánya, a községi létből való kitörés, alternatívái, forgatókönyvei, metodika hiánya Közműfejlesztések Nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Partnerség építő szerep Nem definiált hálózat építő szerep Közösség Közösségi élet központi helyszínének hiánya, az újonnan betelepülők passzivitása Vendégforgalom Nem kellő mértékben történő kihasználása (nincsen gyógyászaton alapuló, valamint több 4 csillagos szálloda)


3. A stratégiát megalapozó trendek A társadalmi-gazdasági változással egy időben a „vasfüggöny” nem csupán az ország határait oldotta fel, és nem csupán a nemzetközi piaci folyamatokat liberalizálta, hanem a városok, települések határát is feloldotta, a gazdasági folyamatok részévé tette a települések közti zónát is. Azok a változások, amelyek a liberalizáció eredményeként a nyugati országrészt, és annak nagyvárosait,

illetve

kistérsége

lehetőségeit,

a

fejlődési

pályáján

a

kihívásokat

meghatározzák, koncentráltan érintették a Balaton térségét. A településeken az üdülő, és alvóvárosi működésmódból következően a szolgáltatási infrastruktúra alacsony színvonalon fejlődött ki. Keszthely és Hévíz városok közelsége, az összehasonlító vásárlás lehetősége az üzletek nyitva tartása és a munkahelyek fegyelme mind az ellen hatottak, hogy a szolgáltatások helyben fejlődjenek. A közösségi területek iránti igény is - a települések kultúrájának fellazulásával, hagyományok megszűnésével, a hely „misztériumának”, identitásának és szimbolikus jelentésének, a közhöz való tartozás vonzásának

csökkenésével,

azaz

a

társadalomban

zajló

centripetális

(szétziláló)

folyamatokkal - arányosan csökkent. Egyre kevesebb alkalom, egyre kevesebb igény jelentkezett a közösségi terek iránt.

3.1. A keszthelyi agglomeráció urbanizációs folyamatai és hatása Gyenesdiásra

Gyenesdiás története több ponton is összefügg Keszthely városának történelmével, a hegyközségi, szőlészeti kultúra kialakulásától napjaink szuburbanizációs folyamatainak kialakulásáig. A múltban zajlott folyamatok megértéséhez, feldolgozásához a Nagyközség Monográfiáját használtuk fel, jelen fejezetben a rendszerváltást közvetlen megelőző időszaktól a napjainkig tartó periódust dolgoztuk fel. Keszthely és Gyenesdiás térségének napjainkig meghatározó szuburbanizációs folyamatai már az 1980-as években kezdődtek, ekkor történtek az első nagyobb arányú betelepülések a nagyközségbe. A népességnövekedés folyamata ezekben az években általánosan jellemző volt a legtöbb Balaton- parti községre. Ezzel párhuzamosan a városok, közöttük Keszthely, népessége már nem növekedett (a szocialista törekvésekkel ellentétben), és 1990 után e városoknak a folyamatos kivándorlás, elöregedés problémájával kellett szembesülniük. Az 1980-as években a kitelepülés azzal hozható összefüggésbe, hogy a városok nagyarányú lakásépítési beavatkozásai befejeződtek, így ingatlanokat már csak magánerőből, OTP

9

9


kölcsönök

segítségével

tudott

építeni

a

lakosság.

Az

építkezésekhez

Gyenesdiáson

rendelkezésre álltak a megfelelő tartalékterületek és a városi környezettől eltérő, sokszor jobb minőségű környezetet tudott kínálni a település a családok számára, ezért sokan gondolták úgy, hogy megéri vállalni a Gyenesdiás és Keszthely, vagy Hévíz közötti ingázást. A közlekedési igények ekkor még nem csökkenhettek, mert a központi funkciókat, a legfontosabb közszolgáltatási feladatokat csak a város működtethette, a nagyközség az 1980-as évek elején csatlakozott a Keszthely Városi- Járási Szolgáltató Költségvetési Üzemhez. Az 1980-as évek közepén már elindult egy demokratizálódási folyamat, ugyanis a politikai helyzet és a népesedési folyamatok eredményeként ekkora alakult ki Gyenesdiás új helyi elitje, mely haladó gondolkodásmódjának köszönhetően, ami 1990 után meghatározóvá vált, stabil fejlődési pályára állíthatta a települést. A függetlenedés folyamata 1988-ban kezdődött meg a térségben Balatongyörök kiválásával a nagyközségi tanácsból, Gyenesdiás és Vonyarcvashegy pedig az önkormányzatiság kialakulásával váltak újra önálló településekké. Gyenesdiás önállóságának újrateremtése, majd megtartása a rendszerváltás óta kiemelt feladat. Az 1990-es évek óta a település sikeres gazdaságpolitikát folytatott, melyet többek között a helyi adóbevételek növekedése objektíven kifejez, ehhez pedig a helyi vállalkozások munkahely generálása és a helyi társadalom magasabb mobilitási jellemzői is hozzájárultak. Látható tehát, hogy a közigazgatási önállóság megszerzésétől függetlenül a társadalmigazdasági

kapcsolatok,

települési

folyamatok

továbbra

is

kölcsönösen

befolyásolják

Gyenesdiás és Keszthely életét. Az 1980-as években elindult szuburbanizáció folyamata, az 1990-es évekre egyre nagyobb méreteket öltött, mely folyamat napjainkban is tart. A szuburbanizáció folyamatának kezelése mindkét települést kihívások elé állítja. Keszthely számára a csökkenő lakó, állandó népesség jelent problémát és az ebből adódó csökkenő adóbevételek kompenzálása, valamint az agglomeráció közlekedésének szabályozása. Gyenesdiásnak pedig reagálnia kell a lakónépesség növekedésére a megfelelő műszaki, környezetvédelmi és szociális infrastruktúra megteremtésével, bővítésével, valamint a közösségi terek, központ és alközpontok funkcióváltásával, oly módon, hogy a megváltozott társadalmi- gazdasági hatások ne befolyásolják negatív irányba a település nyugodt, esztétikus környezetét. A szuburbanizáció folyamata azonban nem csak attól függ, hogy Gyenesdiás milyen vonzó életlehetőségeket kínál lakói számára, hanem attól is, hogy Keszthely milyen válaszokat ad e

fennálló

kihívásokra.

Gyenesdiásnak

jelenlegi

Amennyiben vonzó,

Keszthely

nyugodt

jól

reagál

nagyközségi

e

kialakult

szerepének

problémákra,

megtartására

kell

törekednie. Ha Keszthelynek továbbra sem sikerül népességmegtartó erején javítani és az

10

10


eddig megvalósult trendek folytatódnak, akkor Gyenesdiáson néhány év múlva felmerülhet a várossá alakulás gondolata. A várossá nyilvánítások hazai gyakorlatában több olyan eset is megtalálható, mely a jövőben igaz lehet Gyenesdiás helyzetére. A várossá nyilvánítások általános feltételei közül a kezdeményező nagyközség fejlettsége és térségi szerepköre, az, ami indokolhatja a városi cím kérvényezését. Az első eset a klasszikus üdülő települések helyzetére vonatkozik, melyek általában nem rendelkeznek széleskörű oktatási, egészségügyi vagy igazgatási vonzáskörzettel, viszont sajátos értékeik miatt olyan egyedi, és sokszor igen kiterjedt, vonzerővel

rendelkeznek,

melyek

országhatárokon

átívelnek,

és

éltetik

a

település

idegenforgalmát, vállalkozásait, kultúráját. Ilyen települések például Zalakaros, Harkány vagy Bük. Léteznek olyan települések is, melyek sajátos „brand”-et, márkanevet alakítottak ki az idők során, valamilyen kiemelt turisztikai, kulturális termék, élmény kapcsán és ezért a társadalom széles köreiben ismertté váltak. Ebbe a kategóriába sorolható Herend, Villány vagy Pannonhalma is. A városi címek kérvényezésében, mennyiségüket tekintve, az utóbbi időben az agglomerációs települések vezetik a rangsort. Ezek a települések általában csekély központi funkciókkal rendelkeznek, azonban népességük és (utólag)

kiépülő

infrastruktúrájuk

gyors

ütemben

fejlődik,

valamint

gazdasági

teljesítőképességük is emelkedik. A várossá nyilvánítás mellett, illetve ellen számos pro és kontra érvet lehet felsorakoztatni. A

következőkben olyan szempontok jelennek meg, melyeket

adott helyzet esetén

mindenképpen érdemes a nagyközség vezetésének mérlegelni, olyan értelemben, hogy az adott állítások milyen mértékben teljesülhetnek az aktuális viszonyok, reálfolyamatok tükrében. A városi cím megszerzésének motivációjaként sokszor elsődlegesen a társadalmi presztízs áll, de közvetetten a gazdaságélénkítő hatás is jelentős. Utóbbi esetében a rangnak beruházás ösztönző hatása is lehet, illetve a pályázati úton megszerezhető cél és címzett támogatások elnyerésének szempontjából is előnyt jelenthet. A tapasztalatok szerint növeli a helyi településfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek aktivitását és összefogásra készteti a település lakosságát, erősítve a helyi lokálpatrióta szellemiséget, identitást. További előnyként fogalmazható meg az a tapasztalat is, hogy a városok általában érdekeiket erősebben tudják képviselni, mint a települési lépcső alacsonyabb fokán álló községek, falvak. Fontos azonban azt is figyelembe venni a jövőben, hogy hasonlóan a jelen helyzethez a községeknek biztosítaniuk kell az alapellátási funkciók működését különböző pénzügyi támogatások révén, melyben már ki alakulhattak e közszolgáltatások működtetésére vonatkozó

jó

gyakorlatok.

A

községek

esetéhez

hasonlóan

városokat

is

érinti

a

kötelezettség, hogy a térségben a középfokú ellátás intézményi, közigazgatási

11

11


feltételeinek megfeleljenek. A kötelező feladatok finanszírozási normatívái azonban nem mindig állnak arányban e szolgáltatások valós értékével, mely viszonyok hosszútávon a közszolgáltatások színvonalának csökkenéséhez vezethet. További kockázatot jelent a település számára az is, ha a fent említett pozitív hatások teljesülnek, de a növekedés irányításában, tapasztalatok hiánya miatt, nem tudja a település a megfelelő alkupozícióját elfoglalni,

megkötni

immár

városa

számára

a

legmegfelelőbb

településrendezési

szerződéseket. Ez esetben az a veszély léphet fel, hogy a fejlesztések során a település gazdasága nem a helyi társadalom, hanem betelepülő tőke érdekeit fogja szolgálni. A várossá nyilvánítás motiváló tényezői között fontos helyet foglal el a helyi társadalom identitásának erősítése és a településfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések dinamizálása a lakosság körében. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy Gyenesdiáson a betelepülők nem okoznak problémát az integrálódás szempontjából, és a helyi társadalom irányából világosan látszik az együttműködésre, összetartásra való törekvés, mely, ahogyan a társadalmasító munkarészből kiderült, nem csak a településen belül, hanem a szomszédos települések irányába is kezd kirajzolódni. Ameddig a nagyközség közösségének életében nincsenek ilyen jellegű problémák, ez nem jelenthet motiváló tényezőt a várossá alakulás kérdésében, és természetesen a probléma sok más módszerrel is megoldható. Összességében Keszthely és Gyenesdiás számára is az lenne a legmegfelelőbb, ha a jelenlegi szuburbanizációs tendenciák nem erősödnének, hanem stabilizálódnának, illetve a folyamatok által felmerülő fent említett feladatokra, kihívásokra összehangoltan keresnék a megoldásokat. Javaslatunk szerint, a fentiek figyelembe vétele mellett Gyenesdiásnak a város és környezete között egy szerves kapcsolatrendszer kialakítására kell elsődlegesen törekednie, melynek során olyan újszerű agglomerációs együttműködési rendszer létrehozása a cél, melyben a kölcsönös érdekek érvényre jutása mellett olyan, a térségi potenciálját maximálisan hasznosítani képes fejlesztési keretrendszer és fejlődési tér jön létre, melynek Gyenesdiás társközpontként egy sajátosan értékes szereplője és integráns része.

4. Illeszkedés A településfejlesztési döntést megalapozó stratégiában meghatározott hosszú távú, tematikus és településrészi célok rendszerükben illeszkednek a településszerkezeti tervhez. Természetesen az alapvető illeszkedés nem jelenti azt, hogy némely esetben a konkrét fejlesztési projekt megvalósításához nem lesz szükség a településrendezési terv módosításhoz, ezeket az egyes fejlesztések megvalósításának előkészítése során kell vizsgálni és megtenni.

12

12


Az alábbiakban kifejtett települési Jövőkép és célhierarchia rendszer koherenciája biztosítja, hogy a megfogalmazott és kitűzött célok egy meghatározott és markáns irányra, vezérfonalra épülnek. Gyenesdiás fejlesztésének stratégiai fő iránya a (mikro) térségi kontextusba illesztetten modern, csendes és nyugodt falusias életminőségben, egy térségi szabadidő, sport és egészségturizmusra alapozott központ és partnerségi hálózatot kialakítani képes közvetítő településsé, kisvárossá válás. Ezért a településirányítás az urbánus és kulturális tradícióinak, innovatív szellemi potenciáljainak, tartalékokkal, potenciálokkal rendelkező épített környezetének és egyéb komparatív előnyeinek helyzetbe hozására törekszik, az értékek összetett kihasználására törekvő fejlesztési kínálatot kíván kidolgozni. Mindezt azon értékválasztásra alapozva kívánja megvalósítani, hogy először megteremti a nagyközség versenyképességét a gazdasági környezet helyzetbe hozásával, ezt összekapcsolja a környezet minőségjavításával, illetve ezekre alapozott komplex életminőség javítással. A legfontosabb változásnak, fejlődésnek a Nagyközség központjában, a Polgármesteri Hivatal környezetében, a Balaton part, és az erdőterületek mentén kell bekövetkeznie, mely fejlődés tovább gyűrűzve az egész település komfort növekedéséhez, arculatváltásához és gazdasági erősödéséhez is hozzájárul. A településfejlesztési stratégia készítése és annak megvalósítása során a nagyközség fontosnak tartotta a környezeti és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét és beépítését, hiszen: • kiemelten fontos feladat a települési életminőség megőrzése és növelése • aktív zöldterület fejlesztése és környezeti rehabilitáció (bánya rekultiválás) • az idegenforgalmi termék-skálában is hangsúlyosan szerepel a település és a kistérség, mikro-régió zöldhálózati rendszere (Pannon táj)

5. Jövőkép változatok és a javasolt jövőkép A településstratégia nem más, minthogy egy település megtervezi hosszú távú céljait és az arról kialakítandó imázsát, azaz jövőképet határoz meg, és ehhez kidolgozza azokat a stratégiai fontosságú lépéseket, melyek a cél megvalósulásához vezetnek. A jövőkép tehát egy kulcsfontosságú fogalom, mely, a meglévő adottságok minél hatékonyabb és egymást erősítő kihasználásán alapuló, reálisan megvalósítható célt fogalmaz meg alapos kutatómunka és közös tervezés eredményeképpen. Amennyiben a település lakóinak hosszú távú és fenntartható fejlődését helyesen tudjuk meghatározni, akkor van esély arra, hogy a terv az irányítás eszköze is legyen a megvalósítás során. A településfejlesztési tervek kivitelezésében tehát a legitimációé a kulcsszerep. Kifelé (lakosság, piaci szereplők) éppúgy el kell fogadtatni a terveket, mint

13

13


házon belül (önkormányzat). A gördülékenység múlik egyrészt a hatékonyságon, mely a hivatali struktúrától függ, másrészt óriási szerepe van a kommunikációnak, az érintettek és az érdeklődők, aktívan gondolkodók bevonásának a tervezésbe, a fejlesztési ötletek publikálásának és a visszacsatolások értékelésének – hiszen pozitív légkörben nemcsak a tervek támogatottsága nő meg, de új ötletek, együttműködések is születhetnek. A fejlesztők és befektetők felé a kohézió kommunikálása a legfontosabb: ez vonatkozik az önkormányzati struktúrára és a megjelenési felületekre egyaránt. A meglévő adottságok felhasználásával és azok célirányos fejlesztésével a szektorok közötti leghatékonyabb együttműködések és szinergia kialakításával kialakítható egy stabil gazdasági bázis, amely megfelelő településirányítással javítja az életminőséget.

5.1.Jövőkép változatok Értékválasztás

A) Elegáns, nyugodt Nagyközség

B) Dinamikus, fejlődő Kisváros

5.1.1. A) ’Elegáns, nyugodt Nagyközség’ Gyenesdiás legyen egy saját, kistelepülési arculatot képviselő, nyugodt, kertvárosias nagyközség. Amely, a környező kistelepülések aktoraként képes a vízparti és hegyközségek közti partnerség és együttműködés létrehozására, felvállalva ez által egyfajta kitüntetett térségi szerepet. A település infrastruktúrájában nagy hangsúly kerülne a közterületek, vendéglátó egységek családbarát kialakítására, illetve az aktív pihenés lehetőségeinek további fejlesztésére, melyek a turisták és a helyi lakosok igényeinek egyaránt megfelelnek, ezzel a turisztikai, és időjárástól függetlenebb rekreációs szolgáltatásokra helyezve a hangsúlyt a település gazdaságában.

14

14


Pozitív kezdeményezés továbbá a közterek jelenlegi gyermekbarát kialakításának megőrzése, további fejlesztése. Egy településközpont, főutca, megfelelő központi közösségi tér létrehozásával kiváló pihenő, találkozó helyek fejlődhetnek, melyek a település egyedi arculatának kialakításában is kiemelt szerepet kaphatnak. Az övezet belső területein kisebb kereskedelmi egységek letelepedése tovább növelné a helyiek, és az ideiglenesen ideérkezők komfort érzetét. A területkialakítás szempontjából szükséges a kertvárosias területeken lévő telkek elaprózódásának meggátolása, a lakóterületek minőségének javítása. Építőkövek • Természeti környezet, Balaton • Pannon táj • Erős civil szervezetek, identitástudat • Aktív sportélet • Családbarát környezet • Turizmusban érdekelt vállalkozások összehangolt működése (TDM) • Külföldi (elsősorban német) lakosok, kapcsolatok • 71-es főútvonal • Vasútvonal • Kerékpárút • Turistaútvonalak • Kertvárosias övezetek Eszközök; szükségletek • Tudatos területi tervezés és fejlesztés a lakosság, helyi vállalkozók bevonásán alapulva • Fejlesztésekben érdekelt partnerek együttműködése • Célzott településmarketing • Vállalkozási kedv ösztönzése, helyi vállalkozások támogatása • Infrastruktúra (pl. csapadékvíz elvezetés) fejlesztése • Lakóterületek minőségének emelése Akadályozó tényezők; • Átmenő forgalom lassításának, csillapításának elmaradása • Településközpont területigényének, elhelyezkedésének meghatározásának összetettsége • Belső gyalogos hálózat fejletlensége • Európai Uniós támogatási politika irányváltása, források csökkenése (például a vidékfejlesztésre szánt források csökkentése és helyette a városi környezet fejlesztésének előtérbe kerülése) • A klímaváltozás negatív hatásainak erősödése (pl. szélsőségessé váló időjárási viszonyok) • Magánbefektetők beruházási hajlandóságának csökkenése a makrogazdasági viszonyok miatt • Karakteres arculat erősítésének, kialakításának elmaradása

15

15


•

Tudatos településmarketing folytatásának hiánya

Települési stratégia támogató projektjei Rehabilitált településmag projektek o Településközpont fejlesztés program o Községháza projekt, park, közösségi tér létesítése Meglévő települési alközpontok fejlesztése program (funkció) o Diási egykori központ fejlesztése Darnay (Dornyai) Pince rehabilitálása o Gyenesi központ fejlesztése Szolgáltató település projektek o Turisztikai infrastruktúra bővítése Üdülőterületeken (gyógy) szálloda-és panzióépítés magas színvonalú szolgáltatásokkal Balaton parti fejlesztések: algyenesi lidós- strand bővítés, parti sétány kiépítése, diási öko-strand korszerűsítés Nagymező Natúr Kultúrpark- Látogatóközpont o Helyi, kézműves termékek előállításának támogatása Diási rét, szórakoztató és szabadidő központ, kézműves házak Kovácsműhely, bemutató központ o Fenntartható, hagyományos gazdálkodási módok ösztönzése „Egészségváros” projektek (funkció) o Egészségközpont kialakítása preventív jellegű kezelésekkel o Sportsérülések kezelése, alternatív gyógymódok o Szépségipari kezelések, beavatkozások o Algyenesi rét, sport és rekreációs központ létesítése

5.1.2. B.) Dinamikusan fejlődő kisváros Gyenesdiás legyen egy karakteres arculattal rendelkező kisvárosias település, ahol egyre több szolgáltatás, funkció elérhető és a bejegyzett vállalkozások köre folyamatosan bővülne. A település gazdaságában a turizmuson kívül egyre több vállalkozás születne, melyek egész éven át megfelelő mennyiségű munkalehetőséget biztosítanának a helyiek számára. A vállalkozások profilját, működési mechanizmusát tekintve elsődleges a fenntarthatóság elvének betartása, tevékenységük környezeti terhelésének minimalizálása. A fejlődési lehetőség területi szempontból már biztosított, hiszen a település északnyugati részén már kialakult egy gazdasági övezet, mely a jövőben is várja a vállalkozókat. Pozitívum, hogy a gazdasági övezet a lakóterületekhez nincsen túlságosan közel, így nem okozhat konfliktust a gazdasági szereplők és a lakosság között. A település szerkezetében kedvező változásokhoz vezetne egy egységes településközpont létrehozása, valamint a meglévő két csomópont alközpontként, külön funkciókkal való feltöltése, üzemeltetése. Egy dinamikus fejlődési pályára lépve a településnek az eddiginél nagyobb arányú népességnövekedéssel kell számolnia, mely az oktatási és szociális intézményrendszerben kapacitáshiányokat eredményezhet, azonban a település megnövekedett bevételeiből ezeket

16

16


a feladatokat képes lehet megoldani. A fejlődésnek a település életében, az előző momentumhoz hasonlóan, több olvasata is lehet. A népesség helyzetén kívül, többek között, változik az önkormányzat bevételi és kiadási szerkezete is. A folyamatokat kontrollálva, egy tudatos stratégiával a nagyközség ezeket a változásokat a saját javára fordíthatja, valamint a településhálózatban és a kistérségben betöltött szerepkörét fokozatosan erősítené, így érdekeit egyre több színtéren érvényesítheti a település. Építőkövek • Gyenesdiás turisztikai desztinációs menedzsment • Sármelléki repülőtér relatív közelsége • Külföldi (főleg német) lakosokkal kiépült kapcsolatok (vállalkozói kapcsolatok is) • Függetlenedés az állami támogatásoktól • Viszonylagos polgárosultság, kedvező demográfiai viszonyok • Esztétikus, rendezett természeti és települési környezet • A település észak-nyugati részén található gazdasági övezet, tartalék területek • Modern üzleti szolgáltatások könnyen hozzáférhetővé válása • Szorosabb együttműködés kialakítása a környező településekkel Eszközök, Szükségletek • Tudatos területi tervezéssel megalapozni, irányítani a reálfolyamatok alakulását a településen • Vállalkozó barát környezet létrehozása • Az iparterület fejlesztése • Inkubátor ház létesítése • Üzleti szolgáltatások könnyen hozzáférhetővé válása • Településközpont kialakítása • Alközpontok megerősítése egymást kiegészítő funkciókkal • Kistérségen belüli szerepkörének erősítése • Gyors ügyintézés elősegítése a közintézményekben Akadályozó tényezők • A jelenlegi negatív makrogazdasági helyzet állandósulásának veszélye • A gazdaságpolitika változásainak esetleges negatív hatásai a kis- és középvállalkozásokra • A környező települések alacsony együttműködési hajlandósága • A környező nagyobb települések „elszívó” erejének erősödése • A tervezett fejlesztések összehangolásának elmaradása, települési stratégia ignorálása • Betelepülő családok, vállalkozások integrálásának elmaradása a település életébe Települési stratégia támogató projektjei Rehabilitált településmag projektek o Településközpont fejlesztés program Modern üzleti szolgáltatások meghonosítása

17

17


o o

Községháza projekt Szükség esetén gyorsabb ügyintézési rendszer kialakítása

Meglévő települési alközpontok fejlesztése program (funkció) o Diási alközpont fejlesztése o Parti alközpont fejlesztése Kulturális nagyközség projektek o Családi sport és lovas centrum, falu skanzen és élő tájházak Fenntartható nagyközség projektek o Strandkorszerűsítés során ökostrand kialakítása o Passzív, illetve kedvező energiafelhasználású engedélyezésének kedvezményezése

házak

építésének,

5.2.Javasolt jövőkép

C) Dinamikusan fejlődő,elegáns,nyugodt Nagyközség

5.2.1. C.) Dinamikusan fejlődő, elegáns Nagyközség Gyenesdiás karakteres, kistelepülési arculatot tükröző, dinamikusan fejlődő, ugyanakkor természeti adottságait kíméletesen hasznosító nagyközség. Amely a vízparti és hegyközségi települések motorjaként, vezető térségi pozíciót képes ellátni a partnerség és hálózetépítés terén. Ösztönözve a kistelepüléseket az együttműködésre és munkamegosztásra. A fejlődés alapjaként eddig is fontos volt a helyi lakosok, nonprofit szervezetek és a közszféra, az önkormányzat termékeny együttműködése, mely kapcsolat szorosságának

18

18


megtartása a jövőben is javasolt. A széleskörű partnerségre való törekvést szükséges a környező településekre is kiterjeszteni, a meglévő kapcsolatokat erősíteni. A helyiek településhez való kötődése igen erős, mely szilárd identitás tudatot feltételez. A gyenesdiási identitás kialakulása már gyermekkorban elkezdődik, ezért pozitívum, hogy a helyi hagyományokkal, történetekkel már fiatalon megismerkedhetnek az óvoda és az iskola növendékei. Hasonló a helyzet a környezet tudatosság megfelelő szintű kialakításában is, melyben igen fontos szerepet játszanak a település társadalmi szervezetei is. Mindezen tevékenységek folytatása, erősítése a jövőben is szükséges, hiszen Gyenesdiás fejlődésében fontos szerepet játszik a helyi társadalom által képviselt szellemi potenciál, gondolkodásmód. A külföldi lakosokkal való kapcsolattartásra is nagy szükség van, hiszen a nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok által olyan társadalmi csoportok is megismerkedhetnek a településsel, melyek a klasszikus településmarketing eszközeivel, módszereivel nehezebben elérhetőek. Ehhez azonban, igény esetén, szükség lehet a helyi lakosok idegen nyelv ismeretének bővítésére. Gyenesdiás gazdasága nagymértékben épül a helyi kultúra, természeti, környezeti értékek, erőforrások által képezett turisztikai potenciál hasznosítására. A település adottságai és a helyi vállalkozások szolgáltatásai elsősorban az ökoturizmus, az aktív sportturizmus, valamint a nyugodt családi pihenés szempontjából nyújtanak ideális lehetőséget. A kapacitások minél teljesebb kihasználásához szükséges lehet egy tudatos településmarketing koncepció megfogalmazása és megvalósítása. A munkahelyek növelésének, és a helyi gazdaság szezonalitásából következő ingadozások mérséklésének érdekében szükséges a helyi gazdasági tevékenységek diverzifikálása, oly módon, hogy az ne hasson a turisztikai vonzerők ellenében, vagyis ne vezessen a település arculatának, a helyiek viselkedésének, gondolkodásmódjának változásához. Ez alapján, a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságokat figyelembe véve, kirajzolódik, hogy nagy multinacionális cégek betelepülése, a pénzügyi előnyök ellenére, Gyenesdiás számára nem járható út. A helyi alapanyagokra, termelési módszerekre, specialitásokra vagy megújuló energiaforrásokra alapozott kis és középvállalkozások tevékenységének támogatása, a vállalkozási kedv ösztönzése pozitív változásokat eredményezne a nagyközség gazdasági életében. (A tudásalapú gazdaság meghonosítására is javasolt a jövőben kezdeményezéseket folytatni, melynek első lépcsője lehet a felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel való kapcsolatfelvétel, kutatási, terepbejárási munkákba való bekapcsolódás, helybiztosítás.) A település életében hosszútávon kiemelt szerepe van a családbarát szolgáltatásoknak, a gyermekjóléti intézkedéseknek, ezért fontos, hogy e szellemiség, gondolkodásmód kifejezésre kerüljön a település épített környezetében is. Egy egyedi, családbarát arculat kialakítása a település tudatos marketing tevékenyégével együtt a településhálózaton belül kitüntetett funkciókkal ruházná fel a jövőben a nagyközséget. A tanulmányban már említésre került a gyenesdiási identitás megtartására, erősítésére irányuló intézkedések ösztönzése, melyet az épített környezet szempontjából többek között „városkapuk” létesítésével lehetne megvalósítani. Fontos feladat továbbá a település műemlék jellegű épületeinek karbantartása, rehabilitálása, melyek közül kiemelt lehet a Darnai (Dornyai) Pince felújítása. Az emlékek, látványosságok attraktív bemutatására is nagy szükség van. A Balaton térségében egyre jobban elterjedt a kerékpáros turizmus, a Balatont körülölelő kerékpárút pedig Gyenesdiáson is áthalad. Pozitív kezdeményezés lehetne a településen a

19

19


Balaton utca és a Faludi utca kerékpár útjának folytatása, jó minőségű kialakítása, és a település nevezetességeinek érintésével egy kerékpáros panorámaút kiépítése. A fejlesztések ösztönzésekor azonban fontos figyelembe venni azok várható egymásra hatását (például szinergiák és egymást kioltó hatások feltérképezése), alakulását is és törekedni kell arra, hogy a különböző kezdeményezések környezeti és területi, településszerkezeti szempontból is összhangban legyenek. Pozitívum, hogy a vállalkozási kedv, kisebb csendesebb ipari vagy termelő tevékenységet folytató vállalkozások betelepülésének ösztönzése várhatóan nem fog konfliktust okozni, hiszen a nagyközség gazdasági övezete, a település észak-nyugati részén, a lakóterületektől elkülönülten tud működni. A jövőben nagy figyelmet kell fordítani a kertvárosias területeken a telkek minőségének javítására (például infrastruktúra fejlesztéssel, kereskedelmi egységekkel való ellátottság növelésével, igény esetén kisebb közösségi terek beékelésével), hiszen az ingatlan eladásokból a településen többlet jövedelem keletkezhet. A helyzetelemzés és a kérdőíves felmérés alapján is kirajzolódó probléma, hogy a nagyközségnek ma sincs egyértelműen meghatározott központi közösségi tere, ahol a lakók, turisták kellemesen, akár időjárási viszonyoktól függetlenül tölthetnék idejüket. A jövőben tehát Gyenesdiás egyik kiemelt feladata lehet egy településközpont, főutca program megvalósítása, valamint a két meglévő alközpont valósigényekre reagáló, eltérő funkciókkal való felruházása. Továbbá a kitörését is jelentő egészségmegőrzésen alapuló ipar kiépítése, felvirágoztatása. Építőkövek • Természeti környezet- Balaton, Pannon táj, források, tiszta levegő • Erős civil szervezetek, identitástudat • Széleskörű partnerkapcsolat az önkormányzat és a civilszervezetek között • Környezetvédelmi Együttműködési Modell • Gyenesdiás turisztikai desztinációs menedzsment • Külföldi (főleg német) lakosokkal kiépült kapcsolatok (vállalkozói kapcsolatok is) • Családbarát környezet • Sokrétű megközelítési lehetőség (Vasút, kerékpárút, közúton a 71-es főút. Sármellék relatív közelsége is fontos) • Nyugati határok közelsége (Ausztriához, Szlovéniához és Horvátországhoz egyaránt 100 km-re) • Kertvárosias lakókörnyezet A települési stratégia támogató projektjei Rehabilitált településmag projektek o Településközpont fejlesztés program o Községháza projekt, park, közösségi tér létesítése Meglévő települési alközpontok fejlesztése program (funkció) o Diási alközpont fejlesztése Darnay (Dornyai) Pince rehabilitálása o Gyenesi alközpont fejlesztése Kulturális nagyközség projektek

20

20


o Szolgáltató o o o

Nagymező Natúr Kulturpark –Látogatóközpont nagyközség projektek Turisztikai infrastruktúra bővítése Üzleti szolgáltatások könnyű hozzáférése Észak-nyugati gazdasági övezet korszerűsítése

„Egészségváros” projektek (funkció) o Egészségközpont kialakítása preventív jellegű kezelésekkel o Sportsérülések kezelése, alternatív gyógymódok o Szépségipari kezelések, beavatkozások o Algyenesi rét, sport és rekreációs központ létesítése Fenntartható nagyközség projektek o Strandok korszerűsítése során környezetbarát megoldások, játékos környezeti nevelés jellegű módszerek kialakítása o Passzív vagy kedvező energiafelhasználású házak építésének kedvezményezése o A hulladék keletkezésének megelőzésére vonatkozó intézkedések támogatása, illetve a szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyes használatáról tájékoztató kiadványok o A helyi vállalkozások energia takarékosság, hatékonyság, hulladék minimalizálás témakörében tanácsadás Eszközök; szükségletek • Településfejlesztési stratégia körültekintő kialakítása és megvalósítása • Tudatos településmarketing • A nagyközség központjának kialakítása, a települési (családbarát) karakterének erősítése • „Városkapuk” létrehozása, erősítve a települési identitást • Kis- és középvállalkozások, befektetők betelepülésének ösztönzése • Szolgáltatások színvonalának emelése • Lakóterületek minőségének javítása • Hatékony kommunikáció, együttműködés a kistérség településeivel

arculat

Akadályozó tényezők; • Átmenő forgalom lassításának, csillapításának elmaradása • Településszerkezeti változások, központi akarat hiánya • Karakteres arculat erősítésének, kialakításának elmaradása • Tudatos településmarketing folytatásának hiánya • Európai Uniós támogatási politika irányváltása, források csökkenése • A klímaváltozás negatív hatásainak fokozódása (pl. szélsőségessé váló időjárási viszonyok) • Magánbefektetők beruházási hajlandóságának csökkenése a kedvezőtlen makrogazdasági viszonyok miatt

21

21


• • •

A környező települések közötti kommunikáció, együttműködés elégtelensége A betelepülő családok, vállalkozások integrálódásának hiánya a település életébe Az esetleges gazdaságpolitikai irányváltások következtében a megújuló energiaforrások pénzügyi támogatása visszaeshet

5.2.1.1. Komfortos nagyközség Gyenesdiás arculatában kiemelten fontos az élhető környezet fenntartása, minél teljesebb, a helyi igényeknek megfelelő fejlesztése. A jövőben ezen alapok megtartása, továbbépítése várható. A település közlekedésében az átmenő forgalom lassítására lehet szükség, valamint a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés hálózatának, lehetőségeinek bővítésére. Az intézkedések nem csak a helyi lakosok, hanem az ideiglenesen ideérkezők komfort- és biztonság érzetét is növelik. A nagyközség kertvárosias jellegéből adódóan a lakóterületek minősége elsődleges a település népességmegtartó, növelő erejének szempontjából. A jelenlegi telekméretek kedvezőnek tekinthetőek, ezért a jövőben ezen változtatni nem szükséges, azonban a terület infrastrukturális ellátása még kiegészíthető (például csapadékvíz elvezető rendszerrel). Kedvező adottság, hogy a nagyközségen belül hegyes, dombos és Balaton- parti terepviszonyok egyaránt megtalálhatóak, melyek rendezett állapotának megtartása jelentős ingatlan bevételekkel gyarapíthatja a helyi gazdaságot. Településszerkezetbeli változásokra azonban szüksége lehet a nagyközségnek. A két egykori településrész összeolvadása óta nem alakult ki központi szolgáltató, közösségi tér vagy a jelenlegi gyenesi és az egykori diási központot összekötő karakteres főutca, mely az egész nagyközség arculatának meghatározásában fontos szerepet vállalhatna. Az épített környezeten kívül a helyben kínált szolgáltatások is alapvetően befolyásolják az helyiek és a turistaként ideérkezők komfort érzetét. Az alapszolgáltatásokon túl a település specialitásaként a családbarát környezet, szolgáltató funkció emelendő ki, valamint ezzel összefüggésben a rekreációs lehetőségek széles skálája. Turisztikai infrastruktúrájának és szolgáltató funkcióinak bővítésével (például az egészségmegőrzésen alapulva) a nagyközség erősíthet térségi szerepkörén.

22

22


5.2.1.2.Erős gazdasági bázis A település gazdasága nagymértékben a természeti, környezeti értékek bemutatására, kíméletes felhasználására épül. A jövőben a turisztikai, egészségmegőrzésre alapuló, valamint a rekreációs szolgáltatások bővítésére lesz szükség, illetve a stabilabb gazdasági környezet megteremtéséhez a tevékenységek diverzifikálása is javasolt. A nagyközség településpolitikájának tükrében a kis- és középvállalkozások betelepülésének ösztönzése valós cél lehet a helyi gazdaságfejlesztésben. Tartalék területek, a lakóterületektől távolabb, már rendelkezésre állnak a település észak- nyugati részén, mely a szabályozási tervben is megjelenő, gazdasági, szolgáltató, kereskedelmi övezet. A betelepülő vállalkozások szempontjából fontos, hogy tevékenységük környezeti terhelése minimális legyen, ne legyen összeférhetetlen a település eddig kialakított arculatával. Ezek alapján prioritást élveznek a helyi alapanyagokat, megújuló energiaforrásokat, hagyományos gazdálkodási módszereket alkalmazó vállalkozások, illetve a magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó tevékenységek, termékek. A gazdasági környezet fejlődésének eléréséhez szükséges egy vállalkozó barát környezet kialakítása, megfelelő üzleti, pénzügyi szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel. A vállalkozási hajlandóság növekedésének következtében kialakult új vállalkozói réteggel folyamatos kommunikációt, jó kapcsolatot szükséges kialakítani és fenntartani, hogy a település szerves részeként működhessenek és lehetőség szerint a gazdasági társaságok egymás szinergiáinak kihasználásával, együttműködve egy prosperáló gazdasági környezetet hozhassanak létre.

5.2.1.3.Karakteres Nagyközség Napjainkban a globalizáció, az uniformizálódás folyamatainak előrehaladtával, például fogyasztási szokások vagy városi terek látványának tekintetében, a települések versenyében egyre nagyobb értékkel bír az egyedi arculat, az erős identitás, az ápolt hagyományok jelenléte, melyek vonzó életformát kínálnak az itt élők, ide érkezők számára és melyek a hely szellemének fontos alapelemei. Gyenesdiás egyedisége a település természeti környezetében és társadalmi tőkéjében rejlik. A helyzetelemző munkarészben is kifejtésre került a civil élet aktivitása és sokszínűsége, valamint kiemelendő a nonprofit szervezetek magas szintű együttműködési képessége a közszférával, mely nagymértékben hozzájárul a fejlesztések hatékonyságának növeléséhez. Mindez az itt élők erős identitás tudatára, felelősség érzetére vezethető vissza a település ügyeit illetően. A helyi közösség számos rendezvényt szervez a település és az ideérkező turisták számára, ahol szívesen mutatják be hagyományaikat, helyi termékeiket. Mivel a település egyik legfontosabb értéke a természeti környezet, ezért annak megóvására is nagy hangsúly helyez a helyi társadalom. A környezeti nevelést már gyermekkorban kiemelten fontosnak ítélik, kialakítva a fiatalokban egy szilárd értékrendet, melynek része a természeti környezet tisztelete, megóvása és az ésszerű fogyasztási szokások kialakítása, hiszen a település arculata, kultúrája a jövőben csak így maradhat fenn. Az épített környezet jellege is ezt a gondolkodásmódot tükrözi. A településen nagy szerepe van a Balatonra épülő strandturizmusnak és az aktív kikapcsolódásnak egyaránt,

23

23


melynek arculatában a családbarát jelleg dominál. A jövőben, az eddigi folyamatoknak megfelelően, törekedni kell a védett építészeti értékek minél teljesebb megőrzésére, rehabilitálására, valamint rendezvényekkel, élettel való megtöltésére, hogy hozzáférhetővé és szerethetővé váljanak az emberek számára. A településszerkezet szempontjából, az előzőekben említett, változásokra lehet szükség. Egy új településközpont, főutca kialakítása, a jelenlegi két alközpont funkciójának bővítésével, átalakításával jelentősen erősíthetné a település egyedi arculatát, karakterét, mellyel a település megállító funkcióinak skálája is bővülhetne.

5.2.1.4.Térségi egészség központ A településnek a mentális és a fizikai kikapcsolódás szempontjából is kiváló adottságai vannak, ezért a jövőben e helyi adottságokra építve, fontos szerepet kaphat a településen az egészség- és szépségmegőrzésen alapuló szolgáltatások meghonosítása. Az egészségközpont kialakítása Gyenesdiás térségi pozíciójának erősítését is eredményezi. Az egészség megőrzésen, szépségipari kezeléseken alapuló szolgáltatások kialakítása a település számára nagyobb vonzerőt eredményezne, a mellett, hogy a helyben található rekreációval kapcsolatos szolgáltatásokat jól kiegészíthetné. Az újonnan meghonosított tevékenységek lehetőség szerint helyi, természetes alapanyagokat használnak fel, magas szellemi hozzáadott értékkel, így a fejlesztésből adódó előnyökkel nem jár együtt a környezet állapotának romlása, növelve ezzel a vállalkozás környezeti fenntarthatóságának fokát. Ezen előnyök kommunikálása a potenciális vendégek felé is szükséges, hiszen a fogyasztói csoportok között, főleg a nyugati határterületekhez közeledve, egyre inkább erősödő, valós szükséglet fogalmazódik meg az igénybevett szolgáltatások negatív környezeti hatásainak minimalizálása iránt.

5.2.1.5. A kistérség kistelepüléseinek fejlesztéseit koordináló központ A rendszerváltás után, az önkormányzatiság kialakulásával egyidős általános probléma a települések egymás felé való elszigetelődésének fokozódása. Ennek oldódása, a szocialista időszak esetleges negatív tapasztalatai miatt, lassú folyamatnak ígérkezik, annak ellenére, hogy a megfelelő partnerségi viszonyok hiányában a települések fejlesztései gyakran egymást kioltják, és valós együttműködés helyett versengésbe kezdenek. A kistelepülések esetében pedig, a fejlesztésekhez szükséges források megszerzésének nehézségeit ismerve, kiemelten fontos a beruházások sikerességének, hatékonyságának alakulása. A Balaton part településhálózatának fontos jellemzője a kistelepülések sűrű jelenléte. Sikerességük érdekében ezért kiemelten fontos lehet a part menti és a partoktól távolabb található települések intézkedéseinek, fejlesztéseinek egymással való összehangolása, funkcióik kiegészítése, esetleges tematikus utak kialakítása egymás között. Gyenesdiás, településüzemeltetési gyakorlatából kiindulva, ha a nagyközség így határoz, alkalmas lehet a környező kistelepülések közötti koordinációs feladatok ellátására, hiszen saját nagyközségén belül is maximálisan képes megvalósítani a partnerség elvét. Fontos hangsúlyozni, hogy a környező hegyközségbeli települések összefonódott működésére a történelmi múltban már volt kialakult gyakorlat, jóllehet a települések

24

24


működése akkor még sokkal kevesebb összetevőből állt. Mivel e települések életében fontos szerepet kap a hagyományőrzés, az együttműködés újjáélesztése várhatóan könnyebben és kevesebb akadályba ütközően fog megvalósulni. Az együttműködés célja, hogy a kistelepülések, hálózatszerű működésével egymás tevékenységeit, szolgáltatásait hatékonyan kiegészítve, egymás szinergiáit kihasználva és a Helyi vidékfejlesztési stratégia irányvonalait figyelembe véve generáljanak fejlődést a kistérségben. Pozitív hozadéka továbbá az együttműködésnek, hogy egy közös gondolkodás, valamint új kommunikációs módszerek, stratégiák alakulnak ki a térségben és egymással kapcsolatban. Az új készségeket a települések más helyzetekben is kamatoztatni tudják, akár ellensúlyozva ezzel a település kis méretéből adódó esetleges hátrányokat (például pénzügyi- vagy humánerőforrás hiány), illetve érdekeiknek összehangolásával, tisztázásával hatékonyan léphetnek fel a nagyobb települések érdekei mellett, szükség esetén pedig ellensúlyozva azt, ebből következően a kistérségen belül érdekérvényesítő képességük is növekedhetne ez által. A környező településekkel való széleskörű partneri kapcsolat kialakítása tehát egyértelműen szükséges, hiszen számos előnnyel jár, azonban létrehozása kezdetben sok erőforrást és időt igényel, azonban Gyenesdiás fejlődése, fejlesztéseik lebonyolításának gyakorlata mindenképpen abba az irányba mutatnak, hogy a nagyközség fejlődésének következő lépcsőjeként a település partneri hálózatának kiterjeszt.

5.3. Beavatkozási pontok, javaslatok Adottság, hiányosság Kertvárosias lakókörnyezet

Gyalogos- és a kerékpáros közlekedés hálózatának fejletlensége a településen belül Családbarát környezet

25

25

Javaslatok Komfortos nagyközség Telkek, lakókörnyezet minőségének javítása

Kerékpárral érkező turisták helyben tartásának fokozása E családbarát jelleg erősítése a település profiljában, melyet külső környezete felé is kommunikál

Intézkedések • Infrastruktúra fejlesztés: csapadékvíz elvezető hálózat kialakítása • Közbiztonság növelése, az ingatlanok, lakók biztonságának alapszintű felügyelete • Szükség esetén a lakóövezet területére helyi igényeket kiszolgáló kisebb kereskedelmi egységek, közösségi terek beékelése • Kerékpárút körbevezetése a településen • A településen tervezett, fejlesztések során mindig legyen szempont a gyermekek tér és eszközhasználatának megfelelő infrastruktúra kialakítása


A település gazdasága nagymértékben a természeti, környezeti, kulturális értékeinek bemutatására, erőforrásainak kíméletes felhasználására épül

Törekvés az egészségmegőrzésre alapuló ipar kialakítására

Gazdasági övezet a település észak nyugati részén

Pannon táj

Erős civil szervezetek, identitás tudat

26

26

Erős gazdasági bázis Ökoturizmus feltételeinek javítása

• • • •

Környezeti neveléssel, a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését (felnőttek számára is) szolgáló módszerek alkalmazása a település különböző helyszínein A vendéglátó egységek szolgáltatásainak kiegészítése egészségmegőrző, alternatív gyógymódokat felhasználó minőségi szolgáltatásokkal

Vállalkozási kedv ösztönzése, a terület megfelelő kihasználtságának, valamint a település gazdaságának diverzifikálása érdekében

• • •

Nagymező Natúr Kulturpark – Látogatóközpont Kovácsműhely létrehozása Darnay (Dornyai) Pince rehabilitációja Madármegfigyelő helyszínek létrehozása a parti nádasok környékén Diási öko-strand Diási rét, népmesterségeket bemutató kézműves házak létrehozása Biopiac kialakítása

• Létesítendő szállodák, panziók szolgáltatásainak skáláján megjelenő magas minőségű szolgáltatások meghonosítása egészségmegőrzés, megelőzés témában • Helyi gyógynövények, forrásvizek gyógyító, betegség megelőző hatásának felmérése • Jó minőségű út az iparterülethez • Üzleti szolgáltatások könnyű hozzáférésének biztosítása • Lehetőség, igény szerint mini inkubátorház kialakítása

Karakteres Nagyközség Megóvásának érdekében • Környezeti nevelés jelenlegi a környezeti nevelésre módszereinek fenntartása, irányuló intézkedések a jövőben a Nagymezőn fenntartása, fejlesztése felépülő látogató központ, erdei iskola rendszeres használata • Az adottságok, turisztikai potenciálok teljesebb kihasználásának érdekében tudatos településmarketing tevékenység Az erős identitás tudat • Városkapuk kialakítása megtartása, a település értékeinek kommunikálása külső környezete felé


Egyedi, kisugárzott arculat hiánya

Vendégváró megteremtésének szükségessége Településközpont, hiánya

arculat főutca

A településnek a mentális és a fizikai kikapcsolódás szempontjából is kiválóadottságai vannak

A turizmus iparban tevékenykedő összefogása szükséges

A tájarculat formálása fontos tényezők a jelleg tudatos megőrzésében és alakításában, melyhez a polgárok tudatának, genius loci érzékének fejlesztésével, azonosság és környezettudatának megteremtésével Minőségi turistabarát környezet kialakítása

• kommunikáció

Központi közösségi létrehozása

• Közösségi terek, ahol színvonalas piaci-és közszolgáltatások válnak elérhetővé egyedi, a helyi jellegzetességeket megjelenítő, építészeti környezetben

tér

• településközpont központ megújítása

és

Térségi egészség központ A helyi adottságokra • Vállalkozó barát környezet építve, kiemelt helyet kialakítása e témában kapjon a településen az • A jelenlegi vendéglátó egészségés egységek vezetőivel való szépségmegőrzésen együttműködések alapuló szolgáltatások kialakítása meghonosítása • Viselkedési és működési kódex kidolgozása: egy A szolgáltatások egyesület, mint céh sztenderdjének, ellenőriz és felügyeli a nagyközségre jellemző tagjai általi szolgáltatásokat szolgáltatási színvonal kialakítása A település vállalkozói ismerjék fel e lehetőséget

Fokozatosan erősödő, valós szükséglet fogalmazódik meg az igénybevett szolgáltatások negatív környezeti hatásainak minimalizálása iránt A kistérség kistelepüléseinek fejlesztéseit koordináló központ Balaton parti jellegzetes Együttműködés • Kapcsolat felvétel a kistelepülésekből álló sűrű kialakítása a környező környező kistelepülések településhálózat kistelepülésekkel, vezetőségével fejlesztéseik • A Balaton parti és a hatékonyságának partoktól távolabbi növelése és érdekeik települések érdekeinek összehangolásának egyeztetése végett elérése érdekében folyamatos kapcsolattartás Gyenesdiás Gyenesdiás vállalja fel e • Jól működő, gyors településüzemeltetésének kistelepülések közti kommunikációs rendszer, eddigi gyakorlataa érdekegyeztetés, módszer kiépítése a partnerség elvének együttműködés kistelepülések között, hogy gyakorlatban való kezdeményezését, hiszen a fellépő változásokra megvalósítása a település ugyanezen közösen, rugalmasan

27

27


elvek szerint működik, a koordináló szerepkör kialakításával pedig tovább növekedne a bizalom a település felé, mely gazdasági hatásokat is eredményez

reagálhassanak

6. Cél-eszköz rendszer I.

Összetett

hegyközségi

és

Balaton

parti-pólusok,

lokális

koordinálási

és

szolgáltatási központja A település társadalmi átalakulásával összhangban meg kellene teremteni a nagyközség települési központjának és alközpontjainak szimbolikáját. Egy vitális, élettel teli települési színtér kialakítása érdekében a nagyközségközpont funkcióváltását kell menedzselni. Animálni kell a fejlődés során újraformálódó közterületeket, eseményekkel és rendezvényekkel vonzóvá, akció-dússá kell tenni a település erre alkalmassá tehető részeit. Meg kell teremteni a település szimbolikáját, el kell érni, hogy a településhasználók és a látogatók a mentális, gondolati térképeiken el tudják helyezni „helyre tudják tenni” Gyenesdiás Nagyközséget. A sikeres fejlesztések lebonyolításához hosszútávon fontos lehet a szomszédos kistelepülések, érdekeinek, fejlesztéseinek összehangolása, melynek koordinációjában Gyenesdiás kiemelt szerepet kaphatna, ezzel is erősítve térségi szerepkörét. A megújulást a látogatók tudomására kell hozni, a hozzáférést és megismerést információs rendszerekkel is könnyíteni kell. II. Mikro-térségi egészségközponttá válás Gyenesdiás a vele szomszédos településekkel egy „mini kisvárosállammá”, mikro-regionális alközponttá kell hogy fejlődjön, és ki kell törjön alvóvárosi mivoltából, meglévő potenciáljainak (elhelyezkedése, innovációs adottságai stb.) helyzetbe hozásával. Építeni szükséges azoknak a funkcióknak a megtelepítésére, amelyek meghatározzák a település működtetését, az „erőcentrummá” válás lehetőségét (azoknak a központképző funkcióknak készít elő helyszínkínálatot, potenciális „telephelyet”, amelyekre a kereslet igényei felkelthetőek, amelyekre a ma már meglévő kereslet reagálhat). Gyenesdiáson az új életminőség elvárások szerinti új igények kielégítésre biztosítható fejlesztési terület, mely által megteremthető egy modern település kifejlődésének lehetősége. Az ebben a „zónában” kiajánlható funkciók és helyszínek megteremtik egy vitális és innovatív üzleti és egészség megőrzési központ, egy kulturális értékeket felmutató szimbolikus, huszonegyedik századi centrum sokoldalú kibontakoztatásnak lehetőségét. Az itt megvalósítható vegyes területhasználattal egy olyan innovatív miliő és élettér jön létre, amely egyidejűleg dinamizálja a település belső magját és az azt körülvevő településrészeket, illetve a rekreációs zónákat.

28

28


29

29

6.1 Célhierarchia rendszer 15-20 év

Legyen Gyenesdiás karakteres, kistelepülési arculatot tükröző, dinamikusan fejlődő, ugyanakkor természeti adottságait fenntartható módon kihasználni képes nagyközség, amely a vízparti és hegyközségi települések motorjaként, vezető térségi pozíciót képes ellátni a partnerség és hálózatépítés terén. Hegyközségi és Balaton parti pólus, kiemelt kistelepülési koordinációs és szolgáltatási központ A település külső környezetében a környező kistelepülések fejlesztéseinek, érdekeinek feltárása, egyeztetése, a potenciális szinergikus hatások felkutatása, a településen belül a központ és alközpontok, funkciók karakterének meghatározása. •

•

A településhasználók és a látogatók a mentális, gondolati térképeiken el tudják helyezni a nagyközséget. Együttműködés kialakítása a környező kistelepülésekkel, fejlesztéseik hatékonyságának növelése, érdekeik összehangolása, ennek érdekében jól működő, gyors kommunikációs rendszer kiépítése. A; E;F;

A; Gyenesdiás erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a szolgáltatások, kereskedelem, és vendéglátással kapcsolatos ipar és a környezettudatosság erősítésére törekszik.

•

• •

B; Gyenesdiás egy harmonikus termelési és fogyasztási jellemzőkkel rendelkező fenntartható, emberi léptékű kertvárosias település.

Megteremteni a település központjának és alközpontjainak szimbolikáját, szolgáltatások, funkciók komplementer jellegének kialakítása a fenntarthatóság elvének tükrében. Családbarát jelleg fenntartása, erősítése. Ökoturizmus feltételeinek javítása. B;

C; Gyenesdiás a térség egészségturisztikai bázisa, ahol a szépségipari és preventív jellegű kezelések, szolgáltatások dominálnak.

A településrész fejlődését szolgáló, identitását építő célok előtérbe állításával: A; D; A; B; A; D; E; A; B; C; E; F; 1. Északnyugati Településrészi cél: Gazdaságivállalkozási központ

2. Hegyközségi Településrészi cél: Jó minőségű lakóterületek

3. Keleti Településrészi cél: Zöldterületek ökoturisztikai irányultságú fejlesztése

Mikro-térségi egészségközponttá válás • A helyi adottságokra építve, kiemelt helyet kapjon a településen az egészség- és szépségmegőrzésen alapuló szolgáltatások meghonosítása.

4. Központi Településrészi cél: Komfortos közösségi terek, színvonalas szolgáltatások

•

•

Egy vitális és innovatív üzleti és egészség megőrzési központ megteremtése, melyhez egy megfelelő vállalkozóbarát környezet kialakítása szükséges. E szolgáltatások során természetes helyi alapanyagokat és adottságokat használnak fel, magas szellemi hozzáadott értékkel. C; D; E;

D; Gyenesdiás a térség egészség megőrzési és sport rehabilitációs központja.

E; Gyenesdiás a térség (öko) turisztikai – és sportközpontja.

7-8 éves tematikus célok

F; Gyenesdiás a környező kistelepülések érdekeit összehangoló, koordinációs szerepet betöltő nagyközség.

A; B;

A; E;

A; C; D; E;

5. Kertvárosias Településrészi cél: Lakóterületek, telkek minőségének megtartása

6. Dél- nyugati Településrészi cél: Kereskedelmi és rekreációs szolgáltatások színvonalának növelése

7. Balaton- parti Településrészi cél: Turisztikai infrastruktúra elemeinek bővítése és a szolgáltatások színvonalának emelése

7. Jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 7.1 15-20 éves célok Gyenesdiás hosszú távú céljának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg: a Nagyközségi pólus (hegyközségi és Balaton parti-pólusok, lokális szolgáltatási központja), illetve a Mikro-térségi egészség-megőrzési központi szerep, melyek részben átfedik egymást. A hosszú távú cél meghatározás szempontjából fontos áttekinteni és megismerni az ágazati stratégiákat Gyenesdiás Nagyközség egészét érintően. Az ágazati és funkcionális stratégia vonatkozásában az alábbiakat érdemes kiemelni: Lakáshelyzet, lakókörnyezet: • jó minőségű lakások számának növelése • lakóterületi presztízs javítása • közműellátottság növelése (csatorna, út, járda)” Intézmény, településközpont, alközpont: • alközpontok kialakítása, fejlesztése • térrendszerek, központhoz kapcsolódó közterek integrálása • az intézményfejlesztések az imázs javítást szolgálják és a helyi lakosság kötődését • idegenforgalmi vonzerő növelése Közlekedés: • a munkahelyi fejlesztésre szánt területek feltárása • közcélú közlekedés fejlesztése • megfelelő gyalogos kapcsolatok kialakítása • Kerékpár út Oktatás: • infrastruktúra, szociális és közmű minőségi szolgáltatások • közösségi élet, kultúra, identitáserősítés Kereskedelem, szolgáltatás: • Minőségi szolgáltatások, és az egészségmegőrzés szolgáltatási palettájának megteremtése, bővítése Gazdaság: • inkubátorház fejlesztés A korábbi alvóváros megújításához tőkebevonásra, tőkeakkumulációra lenne szükség, amihez meg kell teremteni a település eltartó képességét. Erre Gyenesdiásnak megfelelő adottságai vannak, amelyek a lakosság igényeivel, a település fejlődésének jövőképével is összhangba hozhatók, illetve megfelelően pozícionált fejlesztésekkel a vágyott Jövőkép megvalósulása előmozdítható. Ehhez a település gazdasági önállóságát, saját, forrásteremtő képességének egyben a szolgáltatás foglalkoztatás bázisát kell megteremteni.


A kiépítésre kerülő közterületek helyet adnak a közösségi életnek, a település pólusain kialakításra kerülnek azok a találkozási, gyülekezési terek, ahol a polgári lét a társadalom a közösség formálódhat. Ezzel megőrződik, illetve továbbfejlődik a vidékies miliő, a családias környezet és szociális tér. A településrészekben megjelenő akcióterületekkel, a település sokrétűvé tételével egy olyan kevert funkciójú körzetet lehet kifejleszteni, amelyben mindazon új élettechnológiák helyet kaphatnak, amelyek a nagyközség új célját, szerepvállalását támogatják, megvalósulását előmozdítják. Az eddigi keresletorientált, reagáló településfejlesztéssel szemben az ebben a térben kialakított dinamikus kínálatával a település fejlesztése proaktívvá válik, a kívánatos funkciók egy előre elhatározott „zónában”, helyen, akcióterületen valósulnak meg. Itt elhelyezve dinamizálják, élővé teszik ezen helyeket, olyan kritikus tömeget hozva létre ezen helyek környeztében, amelyik immár eltartani képes a települést. Fontos, hogy megfogalmazzuk az egyes községrészek imázsát, azaz ne egy homogén térként formáljuk meg a települést. Mind a területrészletek belső képességei, mind a környező, csatlakozó területek felhasználhatóak ahhoz, hogy a nagyközség egyes részei (Balatonpart, Felvidéki erdő, Intézményi központ stb.) más és más karakterrel, funkcióval, identitással legyenek jellemezhetőek. Így az egyes térrészek karakterét is meghatározhatjuk, hogy könnyen azonosíthatóvá válhassanak a körzetek (nem csak az ott lakók számára is), áttekinthetővé ezzel szerethetővé, egyszerűen kezelhetővé válik a tér.

7.2 7-8 éves tematikus célok A.) Gyenesdiás legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a szolgáltatások, kereskedelem, vendéglátás, egészség megőrzéssel kapcsolatos ipar és a környezettudatosság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja helyi adottságait es a térségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglevő és fejlesztendő területi es infrastruktúra adottságokat. A térséggel együttműködő olyan – elsődlegesen – a helyi (az egészségturizmuson alapuló) gazdaságra van szükség, amelynek különböző méretű egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági, valamint környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok o a nagyközség es térségi fejlesztési területek es projektek összehangolása, rendszerezése o és kiajánlási eszközeinek meghatározása, a kiajánlás koordinálása, menedzselése o új kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági alközponti területek kijelölése es o infrastrukturális előkészítése o a meglevő es fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása B.) Gyenesdiás legyen gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékű kertvárosias település; megfelelő életminőséget biztosító, lakható település

32

32


E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok o a településrészek karakterének definiálása, a nagyközség központjának megújítása, új központ jellegű funkcióinak erősítése o Közterek megújítása, a települési es településrészi „centrumok”, hangsúlyos közösségi o Terek beazonosítása, főutca és köztér-megújítási program o környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása o úthálózat minőségének javítása élettechnológiák funkcionális megújítása o oktatási-nevelési intézmények infrastruktúra korszerűsítése, kapacitás bővítése C.) Gyenesdiás legyen a mikro-térség egészségturisztikai bázisa, alapozva a vízparti es természeti környezet adottságaira, kihasználva az ezzel létrehozható Balaton-parti térségi vonzerőt E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok o tudatos a vízre alapozott szabadidő fejlesztés o A lakosság igény növekedésével, az egészséges életmód utáni törekvéssel összhangban szükséges a hozzáférhető szabadterületek fejlesztése o a vízpart es a véderdő, valamint a zöldfelületek hasznosítása, kialakítása, azaz a természeti környezet fejlesztése kiemelt jelentőseggel kell bírjon o vízpartra alapozott szabadidő eltöltés lehetőségének kialakítása, fejlesztése D.) Gyenesdiás legyen a kistérség, térrész egészségmegörzési (vendéglátás, szolgáltatás) es sportközpontja E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok o Az aktív es versenysport, valamint a szabadidős-sporttevékenységek helyszínének kijelölése, es fejlesztése o sportlétesítmény(ek) korszerűsítése o rekreációs területek kijelölése o zöldterületeken szabadtéri sportpályák kialakítása o rekreációs célú sportlétesítmények építése E.) Gyenesdiás legyen a kistérség, térrész, turisztikai, es sport-, központja, a térség mikro térségi központja E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok o A térségi munkamegosztás alapján kijelölt funkcionális központtá válás o Mikro-térségi hálózat kiépítésének motorja o intenzív turizmusfejlesztés, vízparti fejlesztés (Balaton-part), termek- es helyszín o marketing F.) Gyenesdiás legyen a környező kistelepülések érdekeit összehangoló, koordinációs szerepet betöltő nagyközség, mely szerep felvállalása elősegíti e települések

33

33


szorosabb együttműködését, érdekeik egyeztetésével nagyobb súlyt képviselve a kistérségben és a régióban, továbbá intézkedéseik, terveik összehangolásával fejlesztéseik hatékonysága, eredményessége növekedjen. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok o Kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás a környező kistelepülésekkel o A kapcsolattartás egy gyors, gördülékeny kommunikációs rendszer kialakításával válik lehetővé, mellyel a piaci szférához hasonlóan innovatívan és közösen reagálhatnak a fellépő kihívásokra, változásokra rövid időn belül.

7.3 Beavatkozási területek priorizálása Prioritás

I;

II; III; IV; V;

Program- projekt A település központ/ főutca kialakítása, közösségi terek, településrészek egyedi jellegének, épített környezeti sajátosságainak kiemelése

Beavatkozási tématerület Karakteres Nagyközség

Vállalkozás barát környezet létrehozásaegészségmegőrzésen, megelőzésen alapuló szolgáltatások kialakításának ösztönzése Ökoturizmus feltételeinek, infrastruktúrájának kialakítása

Erős gazdasági bázis Térségi egészségközpont

Érdekegyeztető mechanizmus kialakításának kezdeményezése a mikro- térség kistelepülései között Minőségi lakókörnyezet megtartása, kialakítása

A kistérség kistelepüléseinek fejlesztéseit koordináló központ Komfortos nagyközség

Erős gazdasági bázis

7.4 Stratégiai programjavaslatok Témacsoport- javasolt intézkedés Vállalkozási kedv dinamizálása

Ökoturizmus feltételeinek javítása

• Látogatóközpont kialakítása a Nagymezőn • Tájház, kézműves házak létrehozása a központi településrészen • Strandok ökominősítésének megszerzése

Egészségmegőrzésen, megelőzésen alapuló ipar, szolgáltatások kialakításának ösztönzése

• Helyi természeti erőforrások gyógyászati felhasználásának kutatása- kapcsolatfelvétel felsőoktatási intézményekkel • Egészségügyi inkubátorház, csoportpraxis létrehozása • A jelenleg működő ilyen profillal rendelkező vállalkozások összefogásának támogatása

Lakó környezet minőségének megőrzése, javítása

• Csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása, bővítése • Közutak minőségének javítása • Gyalogos, kerékpáros kapcsolatok megszervezése a településen belül • Tudatos településmarketing folytatása • Településközpont kialakítása • A településrészek, közösségi terek egyedi jellegének, épített környezeti sajátosságainak kiemelése • Műemlékek védelme, fenntartása

Nagyközségi karakter erősítése

34

34

Tartalom- programelemek • Mini inkubátorház létesítése • Üzleti szolgáltatások könnyű hozzáférésének biztosítása • Gyors önkormányzati ügyintézés biztosítása

REevolutio Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Logodi u. 54. Tel: (1) 361-1053, Fax: (1) 209-9148 www.reevolutioconsulting.hu [email protected] Térségi együttműködés élénkítése

35

35

• Szomszédos települések érdekegyeztetése • A térségben egy jól működő kommunikációs rendszer létrehozása • A közös fejlesztési elgondolások esetén tematikus együttműködések ösztönzése • Igény esetén az azonos ágazatokban működő vállalkozások klaszterré szerveződésének támogatása például egészségklaszter kialakítása a térségben


8. Településrészi célok

36

36


8.3.1. Észak- nyugati településrész: Vállalkozási övezet, rekreációs (sport) funkcióval Jövőkép: A terület déli részén található sport funkció tovább fejlesztése javasolt, ahol családi sport

és

lovas

centrum

létesítését

irányozza

elő

a

település

projektportfóliója.

A

településrész északi részén található gazdasági, szolgáltató, kereskedelmi övezetben vállalkozásbarát környezet létrehozása javasolt, ahová olyan új vállalkozások betelepülését várja a település, melyek tevékenységi köre a település arculatával összeegyeztethető, környezeti terhelésük minimális. A terület jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások (főként biomassza) kiaknázásához is, melyet érdemes a potenciális vállalkozók figyelmébe ajánlani, hiszen ha nem is fő profiljuk az energiatermelés, megfelelő zöldtechnológiák alkalmazásával saját energiaigényüknek tetemes részét fedezhetnék ilyen módon, mely hosszú távú költségeik csökkenését

és

gazdasági

társaságuk

kedvező

társadalmi

megítélést

eredményezi,

mindamellett, hogy munkakörnyezetük kellemes légköre fenntartható marad. A jövőképben foglaltak megvalósításához a következő intézkedések járulnak hozzá: •

Infrastruktúra fejlesztés o

Jó minőségű út a vállalkozási övezet, valamint a Sport és lovas centrum telephelyeihez

o •

Szélessávú internet hozzáférés biztosítása a vállalkozási övezet területén

A betelepülő vállalkozások növekvő száma, ha indokolttá teszi, a közszférával kapcsolatos ügyintézési rendszer gyorsítását, átalakítását szükségeltetheti, melyre fel kell készülni.

•

A

vállalkozási

kedv

ösztönzésére

irányuló

intézkedések

megfogalmazásakor

elsődlegesnek kell lennie, hogy a gazdasági tevékenységek diverzifikálását szeretné elérni a település, tehát ebben az esetben a turisztikai profillal rendelkező gazdasági társaságok priorizálása nem indokolt. •

A vállalkozási övezetben, lehetőség szerint, mini inkubátorház kialakítása is kedvező intézkedés lehet a vállalkozási hajlandóság növelésének céljából, ahol kisebb irodák, közös helységben fénymásolási, szkennelési vagy faxolási lehetőség állna a vállalkozások rendelkezésére.

Tervezett fejlesztések a település projektportfóliója alapján • Családi sport és lovas centrum, falu skanzen és élő tájházak o

A

fejlesztés

ismertetése:

Turisztikai

vonzerő

szélesítésével,

a

helyi

adottságokat kihasználva egy lovas sportokat kedvelő réteg megnyerését

37

37


célozza a projekt létrehozása. A 80-100 férőhelyes panzió, ökoturisztikai centrumhoz alkalmas épületek, amelyek egy része apartman ház, lótartáshoz alkalmas épületek (istállók) és fedeles lovarda tartozik. Helyet kaphatna a területen egy emlékparkban elhelyezett falu skanzen is, élő tájházzal (ökológiai tájhasználat). A tervezett család, sport és lovas centrumban egészségmegőrző

programokat

megvalósítására

kiváló

lehetőség

nyílna.

Ennek megfelelően az épületben orvosi rendelő, szépségszalon, fitnesz állhatna rendelkezésre. A Faludi-sík egyes területein jelenleg is military pálya található. Ez a terület egész évben alkalmas ilyen profil (sportlovaglás, lovaspóló) megjelenítésére. • Gazdasági övezet, Iparterületek fejlesztése

o A fejlesztés ismertetése: A főúthoz közel, jól megközelíthető (Faludi út vége) helyen találhatók. A területrészben közművesített, ill. jelenleg folyik a közművesítés. Alkalmas raktárépületek, ipari tevékenységek folytatására, amelyek lakóövezetben nem működtethetők és melyek tevékenysége a település

arculatával,

szellemiségével

összhangban

vannak.

A

területnagyságok igény szerint változtathatók. Önkormányzati tulajdon. 8.3.2. Hegyközségi településrész: Jó minőségű lakóterületek biztosítása Jövőkép: A településrészen nem történt akcióterület kijelölés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy kisebb fejlesztések lebonyolításán kívül a terület állapotmegőrzése a cél, továbbá a műemlék jellegű épületek helyrehozatala, illetve jó állapotuknak megőrzése. A jövőkép eléréséhez a következő intézkedések szükségesek: •

Infrastrukturális fejlesztések o

Csapadékvíz elvezető hálózat bővítése

o

Megfelelő útminőség biztosítása

•

Telekméretek tovább osztásának korlátozása

•

Igény esetén kisebb kereskedelmi egységek, közösségi terek beékelése szükséges lehet a kertvárosias lakóövezetbe

•

A településrészen kedvező intézkedés lenne a Faludi utca kerékpár útjának tovább vezetése a Lőtéri utcán, mely az észak-keleti zöldterületek felé vezetné a kerékpáros forgalmat.

8.3.3. Keleti településrész: Térségi turisztikai látogatóközpont

38

38


Jövőkép: A településrész északi részén a zöldterületek, nemzeti park területeinek (a megfelelő

szabályok

figyelembevételével)

turisztikai

irányultságú

fejlesztése

várható

(további tanösvények nyitása, erdei múzeum kialakítása), ahol elsősorban a bakancsos turisták, gyermekek igényeit kiszolgáló létesítmények telepítése tervezett. A településrészen a Nagymező alatti területeken található esztétikus, nyugodt környezet jó lehetőségeket teremt a megelőző és egészségmegőrzésen alapuló tevékenységek meghonosításához. A településrész

legdélebben

fekvő

szegmensében

a

főúton

városkapu

létrehozásával

erősítendő a nagyközség karaktere. A jövőkép eléréséhez a következő intézkedések szükségesek: •

A zöldterületek, kilátók, tanösvények területén, ahol még szükséges, idegen nyelvű ismertetők kihelyezése.

•

A Faludi utcán és a Lőtéri utcán tovább vezetett kerékpárút tovább vezetése a Nagymező irányába.

•

Felhagyott bányaterületekhez vezető úton, és a kilátók, turista útvonalak központi területén kiránduló központ létesítése.

•

A terület további beépítésének korlátozása.

•

Az egészségmegőrzésre irányuló tevékenységek ösztönzése a vállalkozások körében

•

Zöldterületek állapotának megőrzése, ismertető táblák karbantartása.

•

Városkapu létrehozása o

A

településrészhez

tartozóan

Vonyarcvashegy

felől

állandó

városkapu

kialakításával lehetne a település egyediségét erősíteni Tervezett fejlesztések a település projektportfóliója alapján: •

Nagymező Natúr Kulturpark –Látogatóközpont o

A

fejlesztés

ismertetése:

a

beavatkozás

az

ökoturizmus

feltételeinek

javításához járul hozzá a nagyközségen, melynek része egy nagyobb, a bakancsos

turisták

igényeinek

megfelelő

épület

kialakítása,

melyben

megtalálhatóak különböző foglalkozások, bemutatók megtartására is alkalmas termek. •

A felhagyott bányaterület rekultivációja – Operaszikla o A fejlesztés ismertetése: A település egyik kiemelt célja a felhagyott bányaterületek

rekultivációja

és

utóhasznosítása.

Az

utóhasznosítási

elképzelések megalapozásaként fontos, hogy az idetelepített funkció a kialakult terepviszonyokhoz alkalmazkodjon, így a keleti bányaudvarban szabadtéri színpad, a nyugatiban pedig egy gyógyszálló kialakítására nyílnak jó lehetőségek.

39

39


8.3.4. Központi településrész: Intézményi és szolgáltatási központ Jövőkép: Olyan település központ, főutca létrehozása a cél a település szívéhez közel, ahol komfortos közösségi terek, színvonalas piaci-és közszolgáltatások válnak elérhetővé az itt élők és az ideiglenesen ideérkezők számára. A jövőben a településrész egyik legfontosabb feladata a Kossuth Lajos utca (71-es főút) környezetének esztétikus kialakítása, szabályozása, mely elengedhetetlen a település főterének, főutcájának létrehozásához. A települést ketté szelő főút nagymértékben befolyásolja a nagyközség működését, hiszen egyértelműen

elkülöníti

a

Balaton

parti és

a

hegyközségi

területeket.

Az

átmenő

forgalommal való együttélés számos kihívás elé állítja a nagyközséget. A főúttól északra és délre fekvő településrészek egységét, gyors elérését oly módon kell megteremteni, hogy mindeközben a főút áthaladó forgalma zavartalanul és biztonságosan tudjon átkelni a nagyközségen. További kihívást jelent, hogy az átmenő forgalom által az utazóközönség figyelmét a település jól használja fel és az átutazók számára is egy esztétikus és vonzó nagyközség képét sugározhassa Gyenesdiás. A jövőkép eléréséhez a következő intézkedések szükségesek: • A fejlesztés oly módon valósuljon meg, hogy a megújult arculat látványát, hangulatát

közvetetten

az

áthaladók

is

érzékelhessék,

hiszen

ez

pozitív

benyomást, véleményt eredményezhet a településről. • Kiemelt feladat a közlekedés biztonsági feltételeinek, szabályainak következetes betartatása és betartatása. o

A bejövő forgalom lassítására számos intézkedés irányulhat, például szigetek beépítése az aszfaltfelületre, mely kanyarodásra és egyúttal sebességük csökkentésére készteti a járművezetőket, azonban fontos tudni, hogy a legtöbb ilyen típusú beavatkozást (pl.: lámpával ellátott gyalogátkelő helyek) hosszas engedélyeztetési eljárás előz meg. Vannak azonban olyan módszerek is, melyek engedélyezési eljárás nélkül használhatók hasonló célokra,

például

a

szokásos

50

km/h

helyett

40

km/h-ra

való

sebességkorlátozás, illetve olyan tereptárgyak kihelyezése az utak mentén, melyek szintén lassításra ösztönözhetik a vezetőket, például reprezentatív rendőrfigurák kiállítása. • A központi rész funkciókkal való feltöltése kiemelt feladat, melyeket a diási és bizonyos funkciók esetében a Balaton parti alközpontok egészíthetnek ki. A szolgáltatások szempontjából kisebb vendéglátó egységek, kulturált szórakozóhelyek

40

40


meghonosítása

javasolt,

ahol

a

vendégek

időjárási

viszonyoktól

függetlenül

is

kellemesen tölthetnék idejüket. o

A különböző kulturális és vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásokon kívül hagyományőrző, népi mesterségeket, tevékenységeket bemutató műhelyek, látogató házak is helyet kaphatnának e területen.

• A különböző kulturális szolgáltatások skálájának, színvonalának növelésekor figyelembe kell venni a különböző korosztályok igényeit. A szórakozási lehetőségek bővítése hozzájárulhat a fiatal népesség helyben tartásához, valamint a közösségi élet, összefogás erősödéséhez is. • A továbbiakban az alközponti funkciókat a kiskereskedelem, és közösségi elemek mixeként javasolt létrehozni. Tervezett fejlesztések a részben a település projektportfóliója alapján: •

Darnay (Dornyai) pince rehabilitációja o

A fejlesztés ismertetése: A beavatkozás célja, az újra önkormányzati tulajdonban

lévő

épület

tájjellegű

karakterének

visszaállítása,

és

a

nagyközség, illetve a Balaton felvidék szőlő- és borkultúrájának attraktív bemutatása, hosszabb távon pedig a térség borútjainak egyik állomásaként jelenhetne meg e létesítmény. •

Kovácsműhely létrehozása o

A fejlesztés ismertetése: A Kossuth Lajos utcán már kijelölt ingatlanon, jól megközelíthető helyen alakítandó ki, a kerámia házhoz hasonlóan, ahol lehetőség van a meglévő épületben a kovácsmesterség bemutatására, a hagyományőrzés felélesztésére. Az épület hátsó részei lakásként, üzletként használhatók.

A

nagy

telken

pavilonok

elhelyezésével

kézműves

mesterségeket lehet bemutatni, kiállítani és árulni. • Településközpont, főutca kialakítása o

A fejlesztés ismertetése: A főutca program terve már a terület PHARE térségi fejlesztési koncepciójában (Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás 1999)

is

megjelent

(Balatongyörök,

a

71-es

Gyenesdiás,

főút

mentén

Vonyarcvashegy)

fekvő

parti

települések

főutcájának

kialakítása

kapcsán. Gyenesdiáson a Kossuth Lajos utca revitalizálása során a közterek megújítására, humanizálására és rendszerbe szervezésére, illetve a környezet rendezésére kell, hogy sor kerüljön. A központi területet, és az itt található szolgáltatásokat pedig egy parti alközpont fogja kiegészíteni.

41

41


8.3.5. Kertvárosias településrész: Minőségi lakóterület Jövőkép: A településrészen a lakóterületek, telkek minőségének megtartása, emelése, valamint az itt található műemlékek helyrehozatala, megfelelő állapotának biztosítása elsődleges célt képez. További célkitűzés, hogy az utak állapotának karbantartásával a központ és a Balaton part könnyű hozzáférése biztosított legyen, illetve a tervezett fejlesztések a lakosság véleményével, igényeivel összhangban valósuljanak meg. Tervezett fejlesztések, intézkedések a településrészen, a felmerülő igényektől függően: •

Infrastruktúrafejlesztés

(például

csapadékvíz

elvezető

hálózat

kialakítása),

rendszeres karban tartás •

Közbiztonság növelése, az ingatlanok, lakók biztonságának alapszintű felügyelete

•

Szükség

esetén

a

lakóövezet

területére

helyi

igényeket

kiszolgáló

Szabadidő

Ipar,

kisebb

kereskedelmi egységek, közösségi terek beékelése. 8.3.6.

Dél-

nyugati

településrész:

Gazdasági

és

sport-

és

szabadidőközpont Jövőkép:

A

közeli

kertvárosias

beépítésű

településrész

nagy

szabad

zöldfelülettel

rendelkezik, mely következtében fejlesztési céljai között szerepel az aktív sport és szabadidő, valamint az egészségmegóvást, egészségmegőrzést célzó intézményi funkció elhelyezése, mely a település komplex szolgáltatási palettájára figyelemmel a mikro térség és a nagyközség egészének rekreációs igényeinek kielégítésére alkalmas. A településrészen két fő funkció dominál, északi részén a kereskedelem, déli részén pedig a sport, rekreációs funkciók. A jövőben e szolgáltatások színvonalának emelése javasolt, a településrészen akcióterület (V. Dél-nyugati akció terület) is lehatárolásra került. A területen elsősorban az aktív pihenést, sportolást szolgáló fejlesztési tevékenységek élveznek prioritást. A kereskedelmi övezet további bővítéséhez a település részen belül kevés a tartalék terület, mivel a sport funkció rovására nem javasolt új területeket itt beépíteni, ezért szükség esetén, a már beépített részek minél hatékonyabb felhasználása, illetve a településrészen található felépített pláza épületének intenzívebb hasznosítása javasolt. Az idegenforgalmi szezon meghosszabbításának érdekében új vonzástényező létrehozása javasolt: fedett zenepavilon, sétányok, sportpályák, vidámpark. A jövőkép eléréséhez a következő intézkedések szükségesek: • A

településrész

aktív

sportra

alkalmas

„zöldfelülete”

váljon

a

nagyközség

közhasználatú részévé és szolgálja a települési környezet magas minőségének

42

42


kialakítását,

valamint

az

egészség

megőrzésre

irányuló

tevékenységek

népszerűsítését. • A tervezett sport es szabadidő centrum kialakítása mikro-térségi vonzerővel bír, melyek hozzá segítik a települést az idegenforgalmi bevételek növeléséhez is. • A közlekedéshálózat fejlesztésében a terület megközelíthetősége és az esetleges parkolók környezetbe illeszkedő kialakítása, valamint a településen belüli kerékpárúthálózatának fejlesztése során figyelemmel kell lenni a területrész elérhetőségére. • A kereskedelem, szolgáltatás, valamint egészségközponti funkció a településen lakók szükségleteinek feleljenek meg, e gazdasági társaságok törekedjenek a helyiek és az ideérkezők igényeinek feltárására. Tervezett fejlesztések a település projektportfóliója alapján: •

Algyenesi rét, sport és rekreációs központ o

Fejlesztés

ismertetése:

turizmusfejlesztést

Térségi

szolgáló,

szintű

sport,

vendéglátó,

oktatási, szálláshely,

kulturális

és

szolgáltató,

egészségügyi, kereskedelmi célú létesítmény kialakítása a cél. A vízpart, strand, horgásztanya közelében található, gépkocsival, kerékpárral, vasútról könnyen megközelíthető. •

Gyenesdiás Plaza intenzívebb hasznosításának ösztönzése o

Fejlesztés ismertetése: Az ingatlanon felépített kereskedelmi épületben üzlethelyiségek kiadók, eladók. Az épület szerkezete megengedi több helyiség egybenyitását, átalakítását. A parkolás biztosított. Rendkívül kedvező helyen található.

Szolgálati

lakások,

irodák

a

tetőtérben

használhatók.

Magántulajdon, ezért a tulajdonossal való együttműködés kezdeményezése kedvező irányba fordíthatja az épület kihasználtságának alakulását. 8.3.7. Balaton- parti településrész: Balaton parti rekreációs központ, Balaton Park Jövőkép: A településrész a nagyközség életének, gazdaságának egyik legfontosabb színtere, ezért fejlesztése folyamatos megújulása stratégiai fontosságú, így a településrészen két akcióterület is lehatárolásra került, a jelenlegi folyamatok, térhasználatok jellege alapján. A kijelölt településrészen a turisztikai infrastruktúra elemeinek bővítése és a szolgáltatások színvonalának emelése élvez prioritást, mellyel a településrészen a nagyközség alközpontja is kifejlődik, erősödik. A parti fejlesztések a mai kor igényeihez igazodva, környezettudatos, értékálló és előremutató beruházásokat jelentenek.

43

43


A jövőkép eléréséhez a következő intézkedések szükségesek: •

A stratégia magas színvonalú szolgáltatásokat kínáló szálloda, wellness panzió építésének lehetőségét is kiajánlhatja az önkormányzat a magánszféra számára, a nagystrandtól kissé északra fekvő területekre, hiszen a fejlesztésekhez szükséges tartalék területek rendelkezésre állnak.

•

A fürdőlét karakterének újraformálása

•

Belső sétányok, minőség és jelleg megteremtése, amely arculati és karakteralakítási szempontból elsősorban tájépítészeti feladat

•

Diási rét, szórakoztató és szabadidő központ, kézműves házak o

A zöldterületen a nagyközség vezetése biopiac létesítését tervezi. A területet rendezését, a zöld területek esztétikus kialakítását néhány évvel ezelőtt pályázati pénzből valósították meg.

o

A területen egy népi mesterségek bemutatására szolgáló kézműves központ is épülhet.

• Az állandó és ideiglenes lakók aktív szórakozásának feltételeinek javítása, a fiatalok kulturált szórakozásának biztosítása o

Olyan létesítmény kialakítása (akár szezonális jelleggel), mely rosszidő esetén is aktív programokat biztosít, például fedett kert mozi létrehozása, játszóház, vagy koncertek lebonyolítására is alkalmas térrész.

o

Kulturált szórakozóhelyek kialakításának ösztönzése

Tervezett fejlesztések a település projektportfóliója alapján •

Algyenesi lidós-strand bővítés, parti sétány kiépítése o

Fejlesztés ismertetése: Algyenes-i lidós partszakaszú strand bővítésének során jelenlegi hangulatát megőrizve, a mai kornak és előírásoknak megfelelő épületek (kereskedelmi, vendéglátó egységek) kerülnének felépítésre. Sekély vizes jellege miatt kiváló fürdőzési lehetőséget kínál a kisgyermekes családok számára, így erre az adottságra építve a strand profilja, infrastruktúrája ennek megfelelően épülne ki.

•

Diási öko-strand korszerűsítés, parti sétány kiépítés o

Fejlesztés ismertetése: Környezetvédelem és a környezettudatos életmód szellemében kiemelt feladat a diási strandon a megújuló energiaforrások felhasználása a strand üzemeltetésében, illetve a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése.

44

44


•

Madármegfigyelő központ kialakítása, melyhez a kisstrand partjához közeli nádasok kiváló környezetet biztosítanak

45

45

•

Kisebb kapacitású szálloda, panzióépítés a kisstrand területének közelében

•

A strandok közötti területen rendezett zöldterület, sétaút kialakítás és fejlesztés a cél

Telepü lésrész Kitűzö tt célok

Akció terület

1.) Északnyugati

2.)Hegyközsé gi

3.) Keleti

4.) Központi

5.) Kertvárosias

6.) Dél- nyugati

7.)Balaton- parti

• Vállalkozási övezet fejlesztése, kihasználtságán ak növelése • Vállalkozóbarát környezet létrehozása • E terület infrastruktúráján ak bővítése • Az övezet könnyű hozzáférhetőség ének biztosítása • A nagyközség gazdasági tevékenységéne k diverzifikálása a természeti környezet fenntarthatóság ának tükrében • Rekreációs funkció erősítése, elsősorban a lovas sportok, hagyományok szempontjából

• Magas minőségű lakóterületek biztosítása • A jelenlévő infrastruktúra elemeinek megfelelő karbantartása • Lehetőség esetén csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése • A jövőben a kedvező energiafelhas ználású házak építésének ösztönzése

• A rendelkezésre álló zöldterületek (bakancsos) turisztikai infrastruktúrájá nak fejlesztése • A település természeti értékeit feltáró kerékpáros panoráma út egyik fő állomása • A felhagyott bányaterületek rekultivációja, utóhasznosítása , kulturális funkcióval való megtöltése

• Központi közösségi tér létrehozása • Magas színvonalú és kis területigényű kulturális és kereskedelmi funkciók meghonosítás a • Üzleti szolgáltatások biztosítása • Darnay pince rekonstrukciój a, attraktív bemutatása • Alközpontok (gyenesi és diási) kiegészítő funkcióinak megteremtés e

• Jó minőségű lakóterületek biztosítása • A Balaton part és közösségi terek könnyű elérhetőségének megtartása • Közbiztonság növelése, a szezonálisan használt ingatlanok biztonságának alapszintű felügyelete • Új épületek esetén a kedvező energiafelhasználást biztosító módszerek népszerűsítése

• A településrész váljon a nagyközség közhasználatú részévé •A

• A turisztikai infrastruktúra elemeinek bővítése, a mentális és fizikai kikapcsolódás lehetőségeinek, sokszínűségének kialakítása • Törekvés az egészségmegőrzésre, szépségipari kezelések, szolgáltatások meghonosítására • Magas színvonalú szállodák szolgáltatásaiban jelen vannak a helyi, térségi alapanyagokra épülő termékek, hagyományos gyógymódok, gyógykészítmények • A környezeti nevelésre, valamint a fenntartható fogyasztási szokások hatékony megismerésére vonatkozó módszerek alkalmazása • A strand üzemeltetési gyakorlata is a fenti elvek szerint működjön- Diási ökostrand kialakítása • Diási réten népmesterségeket bemutató kézműves házak létrehozása • Biopiac kialakítása • A kulturált szórakozás feltételeinek javítása a parti területek térségében

I. Északi Rekreációs II. Gazdasá gfejlesztési

•Városkapu

kialakítása (nyugat felől)

•Déli-keleti

területek városkapujának kialakítása

III. Nagyme ző és térsége IV. Egészsé g centrum

•Az identitást

hordozó elemek (pl. építészeti jellegzetesség ek stb.) fejlesztése

V. Főtér/Főutca VI. Darnai pince

•Igény esetén a

meglévő épületállomány energetikai korszerűsítésére szervezett tanácsadás

közlekedéshálózat fejlesztésében kiemelt cél a terület gyors megközelíthetőség e és az esetleges parkolok környezetbe illeszkedő kialakítása

• A településrész északi területén lévő kereskedelmi övezet terjeszkedésének kontrollálása, jelenlegi területének intenzívebb hasznosítása

kialakítása a társadalmi szervezetek által

VII. Szabadidő park

VIII. Algyenesi lidós kisstrand IX. Diási rét és strand

8.4. A településrészi megvalósulásához

célok 1. Északnyugati

A; Gyenesdiás erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a szolgáltatások, kereskedelem, és vendéglátással kapcsolatos ipar és a környezettudatosság erősítésére törekszik.

hozzájárulása 2. Hegyközségi

++

B; Gyenesdiás egy harmonikus termelési és fogyasztási jellemzőkkel rendelkező fenntartható, emberi léptékű kertvárosias település.

++

C; Gyenesdiás a térség egészségturisztikai bázisa, ahol a szépségipari és preventív jellegű kezelések, szolgáltatások dominálnak.

a

középtávú

tematikus

3. Keleti

4. Központi

+

++

+

+

++

+

+

++

6. Délnyugati

++

+

+

++

++

E; Gyenesdiás a térség (öko) turisztikai – és sportközpontja F; Gyenesdiás a környező kistelepülések érdekeit összehangoló, koordinációs szerepet betöltő nagyközség.

++

++

+

7. Balatonparti

+

++

D; Gyenesdiás a térség egészség megőrzési és sport rehabilitációs központja.

+

5. Kertvárosias

célok

++

++

+

+ +

(++ erős szinergia, + gyenge szinergia)

9. Akcióterületek kijelölése, jellemzése

GYENESDIÁS- FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 9.1. GYENESDIÁS STRATÉGIAI CÉLJAI ES AZ ÉRINTETT TELEPÜLÉSRÉSZEK VISZONYA 9.2. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 9.3. AKCIÓTERÜLETEK BEMUTATÁSA I. Északi- rekreációs akcióterület Akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei


II. Gazdaságfejlesztési akcióterület Akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei

III. Nagymező és térsége akcióterület Akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei

IV. Egészség centrum akcióterület Akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei

V. Főtér/Főutca akcióterület Akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei

VI. Darnay pince akcióterület Akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei

1

1


VII. Szabadidő park akcióterület Akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei

VIII.

Algyenesi lidós kisstrand akcióterület Akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei

IX. Diási rét és strand akcióterület Akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei

9.4. AKCIÓTERÜLETEK ES AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK PRIORITÁSA 9.5. TOVÁBBI, HOSSZÚTÁVON FEJLESZTENDŐ AKCIÓTERÜLETEK

2

2


9.1. Gyenesdiás stratégiai céljai es az érintett településrészek viszonya

1. GYENESDIÁS STRATÉGIAI CÉLJAI ES AZ ÉRINTETT TELEPÜLÉSRÉSZEK VISZONY

Településrész 1. Észak- nyugati településrész 2. Hegyközségi településrész

Gazdasági, vállalkozói központ Lovasturizmus térségi központja

Akcióterületi beavatkozás I. Északi- rekreációs AT Gazdaságfejlesztési AT

3. Keleti településrész 4. Központi településrész

Közösségi tér V. Főtér/főutca AT Darnay pince AT Szolgáltató, kulturális központ

5. Kertvárosias településrész

Minőségi lakókörnyezet Egyedi közösségi terek

6. Dél- nyugati településrész

Gazdasági, kereskedelmi központ Színvonalas rekreációs (sport) szolgáltatások

3

II.

Minőségi lakókörnyezet Ökoturisztikai potenciálok kiaknázása Egészségmegőrzési és rekreációs központ

7. Balaton- parti településrész

3

Településrész stratégiai fejlesztési céljai

III. Nagymező és térsége AT IV. Egészségcentrum AT VI.

VII.Szabadidő park AT

Infrastruktura fejlesztés a fenntartható fogyasztási szokások, VIII. Algyenesi lidós kisstrand AT egészséges életmód elősegítése IX. Diási rét és strand AT érdekében


9.2. Akcióterületek kijelölése 2. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE

4

4


Az akcióterületek kapcsolódása a TSZT terület felhasználási területekhez

Akcióterület

Városrész

(1.) Ész ak- nyugati I.

Északi- rekreációs akcióterület

Kapcsolódás a TSZT területfelhasználási területekhez Beépítésre szánt területek: K-sp, lovas- kü lönleges sportterületek, Elsősorban lovas s porttal kapc solat os létes ítmények, il letve azok kiszol gál ására létes ítendő építmények elhelyezésére szolgáló terület

(2.) Hegyközs égi II.

III.

Gazdaságfejlesztési akcióterület

Nagymező és térsége (3.) Kel eti

IV.

Egészség centrum akcióterület

V.

F őtér/ Főutca (4.) Központi, kertvárosias

VI.

VII.

VIII.

Darnai pince

Szabadidő park

(6.) Dél-nyugati

A lgyenesi lidós kisstrand (7.) Bal aton-parti

IX.

5

5

Diási rét és strand

Beépítésre szánt területek: K-oktoktatási, kulturál is célú területek; Beépítésre nem szánt területek: E-v védelmi erdő Beépítésre szánt területek: Lke-1/Lke-2 -Kertvárosias lakóterületek Vt-1 Tel epülésközponti vegyes terület; Beépítésre nem szánt területek: Z- Zöldterület, közpark Beépítésre szánt területek: Vt-1települ és központi vegyes terül et ek

Beépítésre szánt területek: 1 kertváros ias lakóterül et

Lke-

Beépítésre szánt területek: sp, különl eges sportt erületek, okt, oktatási és kulturális célú területek

KK-

Beépítésre szánt területek: Üdü lőház as üdül őt erület, Hét végiházas üdülőterül et; Beépítésre nem szánt területek: Kikötőterületek Beépítésre szánt terület települ és központi vegyes terül et , K-sp kü lönleges sportterületek, üdülőházas üdülőterület; Beépítésre nem szánt területek:

ÜüÜhK-kiVt-2 Üü


9.3. Akcióterületek bemutatása 3. AKCIÓTERÜLETEK BEMUTATÁSA Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek a nagyközség által fejlesztésre kijelölt akcióterületek.

Az

elemzések,

a

könnyebb

beazonosíthatóság

kedvéért,

az

É-D-i

elhelyezkedés alapján történik, térképi sorszámozás megjelölésével.

9.3.1 I. Északi- rekreációs akcióterület Akcióterület lehatárolása (É-K-D-Ny): Faludi köz- Faludi utca- Gyenesdiás nyugati településhatára (Military pálya nyugati részeKikere tóka nyugati része)

Az akcióterület fejlesztési céljai A terület a térségben egyedülálló környezeti, természeti adottságokkal rendelkezik, melyek kiváló lehetőséget nyújtanak a lovassportok számára. Az akcióterületen jelenleg is működnek lovardák, valamint a Military pályát is hasznosítják a motoros sportokat kedvelők. Az adottságok kihasználása azonban még nem teljes körű, ezért a jövőben megvalósítandó legfontosabb cél, hogy a szolgáltatások jellegében, a nagyközség profiljához illeszkedően, a családbarát karakter jelenjen meg és egy egységes családi sport és lovas centrum alakuljon ki.

A

fejlesztések

megvalósításához

fontos

a

magánszféra

kiajánlásokhoz a település projektportfóliója nyújt segítséget.

6

6

bevonása,

a

fejlesztés


A tervezett fejlesztések várható hatásai A beavatkozás hozzájárul a fennálló kapacitások és adottságok hatékonyabb kihasználáshoz, valamint az itt működő szolgáltatások színvonalának emeléséhez. A centrum helyet ad a lovas sportokkal, életmóddal kapcsolatos ismeretek interaktív bemutatásához. Gazdasági

szempontból

az

akcióterület,

településrész

gazdasági

teljesítményének

növekedése várható. Társadalmi hatásokat tekintve a megújulás után a helyiek is többször látogatnának a területre, bevonva ezzel a településrészt a lakosok aktív térhasználatába. Pozitívum, hogy az akcióterület közvetlen közelében nincs lakóterület, így a zaj és a megnövekedett forgalom nem fog zavarást jelenteni a lakók számára. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei • Családi sport és lovas centrum

o Projekt leírása: A projekt már a település projektportfóliójában és a gazdasági programjában is megjelenik, melynek alapján a projekt a turisztikai vonzerő szélesítésével, a helyi adottságokat kihasználva egy lovas sportokat kedvelő réteg

megnyerését

célozza.

A

kiajánlott

80-100

férőhelyes

panzió,

ökoturisztikai centrumhoz alkalmas épületek, amelyek egy része apartman ház, lótartáshoz alkalmas épületek (istállók) és fedett lovarda tartozik. A tervezett család, sport és lovas centrumban egészségmegőrző programok megvalósítására is kiváló lehetőségek nyílnának. Ennek megfelelően az épületben orvosi rendelő, szépségszalon, fitnesz állhatna rendelkezésre. A Faludi-sík egyes területein jelenleg is military pálya található. Ez a terület egész évben alkalmas ilyen profil (sportlovaglás, lovaspóló) megjelenítésére. Projekt területe: Infrastruktúra:

1889/1 hrsz; 11 ha terület, amely kiegészül legelőterülettel Nincs közmű. Közműfejlesztés szükséges.

Tulajdonviszony:

Önkormányzati tulajdon

Tervezett létesítmények:

Fedett lovarda, lovas akadálypálya, fintnesscentrum, panzió.

Megközelíthetőség:

A terület közvetlenül kapcsolódik a Balaton fővárosához, és 6 km-re található Hévíztől. Faludi utcáról gépkocsival és gyalogosan; vasúton (alsógyenesi megálló) Az erdő közelében csodálatos természeti közegben található, közel Keszthelyhez, Hévízhez, és a keszthelyi hegység fontosabb turisztikai látnivalóihoz.

Frekventáltság:

kb

35

ha

külterületi

réttel,

(Gyenesdiás VFPP, 2007)

7

7


o

Projekt megvalósulásának költsége (ezer Ft-ban)

Saját forrás Hitel Egyéb állami támogatás Vállalkozói önerő Igényelt támogatás A projekt teljes költségvetése

Beruházási projektelem 0 0 0 9.000 51.000 60.000

Nem beruházási Összesen projektelem 0 0 0 0 0 0 0 9.000 0 51.000 0 60.000 (Gyenesdiás Gazdaságfejlesztési Program, 2007)

9.3.2. II. Gazdaságfejlesztési akcióterület

Akcióterület lehatárolása (É-K-D-Ny): Gyenesdiás északnyugati határa (Motocross pálya nyugati határa)- Pilikáni utca- Faludi utca

Az akcióterület fejlesztési céljai A nagyközség középtávú céljai között szerepel a helyi gazdaság erősítése, stabilitásának növelése, mely a gazdasági tevékenységek diverzifikálásával érhető el. A fejlesztések során elsődleges szempont, hogy olyan vállalkozások települjenek a területre, melyek környezeti terhelése minimális, kedvező tevékenységi forma ebből a szempontból, a megújuló energiaforrások felhasználása, illetve a minimális anyagigényű, magas szellemi hozzáadott értéket igénylő tevékenységek. A terület a főúthoz közel, jól megközelíthető helyen találhatók (Faludi út vége). A területrészben közművesített, ill. jelenleg folyik a közművesítése. Alkalmas raktárépületek,

8

8


ipari

tevékenységek

folytatására,

amelyek

lakóövezetben

nem

működtethetők.

A

területnagyságok igény szerint változtathatók. Önkormányzati tulajdon. A tervezett fejlesztések várható hatásai Az intézkedés a település gazdasági életére fog legnagyobb hatást gyakorolni. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a terület Keszthelyhez nagyon közel fekszik és a keszthelyi területeken a város integrált városfejlesztési stratégiája alapján gazdasági, kereskedelmi, ipari

tevékenységek

meghonosítását

tervezi,

ezért

elképzelhető,

hogy

a

hasonló

tevékenységi körrel rendelkező vállalkozók, befektetők Gyenesdiás területeit, erőforrásait is igénybe vennék. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei • Mini inkubátorház (közös eszközök, és igénybe vehető szolgáltatások) o

Projekt leírása: A területen olyan létesítmény kialakítása javasolt, ahol a betelepülő vállalkozók gyorsan és költséghatékonyan tudják üzleti ügyeiket, gazdasági tevékenységüket bonyolítani. Fontos, hogy az épület tervezésekor, építésekor szempont legyen energiafelhasználásának, fenntartási költségeinek minimalizálása. A vállalkozások integrálása a település társadalmi, gazdasági életébe, illetve a gazdasági szereplőkkel való folyamatos kommunikáció a nagyközség vezetésének egyik fontos feladata.

Projekt területe: Infrastruktúra:

A terület részben közművesített, ill. jelenleg folyik a közművesítés

Tulajdonviszony:



Mini irodaház, raktárépületek. A terület beépíthetőség, 6,5 m építménymagasság.


Faludi utcáról és a Szoroshadi utcáról gépkocsival

Frekventáltság:

A terület közel fekszik Keszthelyhez, a főút rövid időn belül elérhető, valamint a megújításra javasolt központ, az önkormányzat épülete is közel fekszik.

beépítettségi

paraméterei

(Gyenesdiás Gazdaságfejlesztési Program alapján, 2007)

9

9

50%


9.3.3. III. Nagymező és térsége akcióterület Akcióterület lehatárolása (É-K-D-Ny): Nagymező északi része- tervezett operaszínház- régi bányaterületek- Víztározók keleti határa

Az akcióterület fejlesztési céljai Gyenesdiás nagyközség település szintű célkitűzései között szerepel az ökoturizmus feltételeinek javítása. Az akcióterület fejlesztései elsődlegesen ezt a célt szolgálják, hiszen kiváló környezeti adottságokkal rendelkezik és a terület fekvése, helyzeti energiái is lehetővé teszik egy olyan ökoturisztikai központ létrehozását, melynek kihasználtsága, látogatottsága jó eséllyel biztosítaná a fenntartás és a további fejlesztések költségét. A területen több túra útvonal, sétaút fut össze, valamint tanösvény és a felhagyott bányaterület is található itt, mely potenciálok kreatív hasznosítása olyan lehetőségeket nyújt a nagyközségnek, melyekre mindenképpen érdemes építenie. Fontos figyelembe venni, hogy a fejlesztéseknek ne csak a végső célja, hanem a megvalósítás módja is a környezetbarát megoldások alkalmazását támassza alá. Ennek tükrében javasolható, hogy a létesítendő központ épülete kedvező energiafelhasználású legyen. További fontos horizontális cél, hogy a terület környezetének használata ne csak a turisták, hanem a helyi lakosok számára is vonzó lehetőségeket, rendezvényeket kínáljon. Pozitív kezdeményezés lehet, hogy önkéntes módon a terület környezetének rendben tartására időszakosan, az eddigiekhez hasonlóan akciók irányuljanak. Összességében a fejlesztés turisztikai vonzerejének bővítése révén hozzájárul a település térségi szerepkörének erősödéséhez, valamint a szervezendő

10

10


rendezvények hozzájárulnak a helyi lakosok életminőségének, ismeretkörük növekedéséhez is. A tervezett fejlesztések várható hatásai A fejlesztés megvalósítása pozitívan hat a település mikro térségi szerepkörének erősítésére, illetve hozzájárul a környezeti nevelés helyi módszereinek, eszköztárának bővítéséhez, ahol a diákok és igény esetén a felnőttek is ismereteket szerezhetnek a fenntartható életvezetési, háztartási-, fogyasztási szokások gyakorlati megvalósulásáról. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei • Nagymező Natúr Kulturpark –Látogatóközpont

o Projekt leírása: A projekt már a település projektportfóliójában és gazdasági programjában is megjelenik. A központ létesítésének célja a településen élők és vendégek részére egy monitoringház, iroda és szálláshely kialakítása, valamint egy ökoétterem létesítése. Ez úton lehetőség nyílna arra, hogy megoldódjon a mező szociális helyiségekkel történő ellátása is (színpad és vizesblokk), természethez

a

területen a

állandó

legközelebb

felügyelő

eső

helyen

telephelyének kutatási

kialakítása,

a

(természetvédelem,

erdészettörténet) lehetőségének biztosítása. További cél a környezettudatos életmód, szemlélet meghonosítása, valamint a természetvédelem erősítése által régiós szintű rendezvények, foglakozások szervezése válik elérhetővé. A nyári

programokkal,

testvértelepülésekkel,

iskolai ill.

egyéb

oktatással,

csereüdültetéssel

településekkel

erősíthetők

a az

együttműködések, amelynek gazdasági hatása is van. Igény esetén a jövőben több tanösvény kialakítására is sor kerülhet. Célcsoport:

Vendéglátásban, gyermek és közösségi programok szervezésében lebonyolításában jártas befektetői csoportok, civil társadalmi csoportok

Infrastruktúra:

Részleges közművek, fejlesztés szükséges

Tulajdonviszony:

Bakonyerdő Zrt. Kezelésében levő állami tulajdon


Látógatóközpont: szálláshely és kiegészítő funkciók: étterem, tantermek, irodák, szabadtéri színpad


Lőtéri utcáról gépkocsival és gyalogosan; kerékpárral

Elkészült dokumentumok:

Érvényes engedélyezési terv (kistérségi jóváhagyással) (Gyenesdiás Gazdaságfejlesztési Program alapján, 2007)

•

A felhagyott bányaterület rekultivációja – Operaszikla o

Projekt leírása: A projekt már a település projektportfóliójában is szerepel. A felhagyott bányaudvarok utóhasznosításához egy rekultiváción túlmenően

11

11

és


olyan

utóhasznosítási

elképzelés,

amely

kihasználja

a

kialakult

terepviszonyokat. E szerint a nagyobbik, keleti bányaudvarban szabadtéri színpad, míg a nyugati bányaudvarban gyógyszálló létesülhet, amely alkalmas egyrészt a zenei rendezvények megszervezése, másrészt gyógyszálló jelleggel működő szállodalétesítésre. Célcsoport:

4-5 csillagos szálloda és wellness és szabadidős létesítmények építésére társult befektetői körök

Projekt területe:

2030/2 hrsz; 3,5 ha, igen jó fekvésű látképi és akusztikájú terület. A Balaton-felvidék egyik legkedvezőbb adottságú területe, több megyét érintő vonzerővel, a Nemzeti Park határai mentén

Infrastruktúra: Tulajdonviszony: Tervezett létesítmények: Megközelíthetőség:

Nincs közmű. Közműfejlesztés szükséges. Nemesi Erdőbirtokossági Társulás tulajdona Operaszínpad és gyógyszálló, kiépített parkolóval A terület közvetlenül kapcsolódik a Balaton fővárosához, és 6 km-re található Hévíztől. Faludi utcáról gépkocsival és gyalogosan; vasúton (alsógyenesi megálló)


Tanulmánytervvel rendelkezünk (Gyenesdiás Gazdaságfejlesztési Program alapján, 2007)

o Projekt megvalósulásának költsége (ezer Ft-ban) Saját forrás Hitel Egyéb állami támogatás Egyéb forrás Igényelt támogatás A projekt teljes költségvetése

Beruházási Nem beruházási Összesen projektelem projektelem 0 0 0 0 0 0 0 0 0 300.000 0 300.000 1.700.000 0 1.700.000 2.000.000 0 2.000.000 (Gyenesdiás Gazdaságfejlesztési Program alapján, 2007)

9.3.4. IV. Egészség centrum akcióterület

Akcióterület lehatárolása (É-K-D-Ny): Gyenesdiás lakott terület északi és keleti határa- Pacsirta utca- Tücsökdomb utcaGalagonya utca- Hunyadi köz

12

12


Az akcióterület fejlesztési céljai A település a jövőben szolgáltatásainak bővítését tervezi, elsősorban egészségmegőrzés és sport rehabilitáció tevékenységkörében. A helyzetelemzés vizsgálatai és a helyi elképzelések szerint is e kialakítandó szolgáltatások legmegfelelőbb elhelyezkedése, telephelyei jelen akcióterület körvonalaival írható körbe. Természetesen e szolgáltatások meghonosítása nem kizárólagosan ezen a területen lehetséges, de a funkció központi intézményeinek, létesítményeinek elhelyezésére itt találhatók a legkedvezőbb feltételek. A tervezett fejlesztések várható hatásai A fejlesztés várhatóan szélesíti a turisztikai idény nyári periódusát, illetve a hozzájárul a település természeti erőforrásainak, sport és rekreációs lehetőségeinek minél teljesebb, ugyanakkor fenntartható hasznosításához. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei • A fejlesztések során elsődleges a rendezési tervek módosítása a felhasználás szerint. • A kiajánlható lehetőségek kidolgozása a magánszféra számára. • Egészségügyi inkubátorház kialakítása • Az egészségmegőrzésre, sport rehabilitációra irányuló szolgáltatások kialakításakor a lehetséges szakmai partnerek felkutatása (például felsőoktatási intézmények; külföldi, hasonló profillal rendelkező településekkel kooperáció kialakítása a jó gyakorlatok elsajátításának érdekében) • Egészségklaszter kialakításának kezdeményezése a nyugat- balatoni térségben egy előzetes igényfelmérést követően 9.3.5. V. Főtér/Főutca akcióterület

Akcióterület lehatárolása (É-K-D-Ny): Arany János utca- Kossuth Lajos utca- Kossuth Lajos utca- Csokonai köz

13

13


Az akcióterület fejlesztési céljai A település régóta tervezi központjának karakteres kialakítását, mellyel olyan közösségi teret kínálhat a helyiek és az idelátogatók számára, ahol minőségi szolgáltatásokat nyújtó vendéglátóegységek, kulturális attrakciók, és közszolgáltatások válnak elérhetővé. A fejlesztések hozzájárulnak a nagyközség karakterének erősítéséhez, megteremti a település központi funkcióinak könnyű elérhetőségét és elősegíti a Balaton parti és a hegyközségi településrészek összefonódását. A tervezett fejlesztések várható hatásai A fejlesztések során megújul a település központi (gyenesi) tere/ főutcája, mely változások pozitív irányba befolyásolják mind a településen lakók, mind pedig az ideiglenes ideérkezők, illetve áthaladók benyomásait a nagyközséggel kapcsolatban, továbbá olyan kulturális funkciók kialakításának és könnyű elérésének nyújt lehetőséget, melyek tovább bővíthetik a nagyközség turisztikai infrastruktúráját. A beavatkozás eredményeként a terület időjárástól független programokat kínál majd az érdeklődők számára. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei • Kiemelt feladat a 71-es főút közlekedésbiztonsági szabályainak betartása és betartatása • Időjárástól független kulturális programok, időtöltési lehetőségek megteremtése a nagyközség profiljának megfelelve o

Kovácsműhely létrehozása

A projekt már a település projektportfóliójában is megjelent. Olyan jól megközelíthető létesítmény kialakítására van szükség, ahol lehetőség van a meglévő épületben a kovácsmesterség bemutatására, a hagyományőrzés felélesztésére. A település központjától nem messze található egy megfelelő ingatlan (Kossuth L. utca 70.), mely jelenleg magántulajdonban van.

o

Tájház

berendezése,

népi

mesterségek

bemutatása

kézműves

foglalkozásokkal. • Gyenesi központi főutca, közösségi tér hangulatos kialakítása, helyet adva különböző rendezvények lebonyolítására o

Annak érdekében, hogy a nagyközség a település működésének szerves részeként tudja beékelni központi közösségi terét, a megfelelő kialakításhoz szükséges egy Főutca Revitalizáció Stratégiai Program. A Fő utca

14

14


Revitalizációs

Programban a következő elemek vizsgálata javasolt,

melyek részben már jelen településfejlesztési stratégiában is megjelennek:

Utcakép és közterek formálása 1) Vízparti

területek

hasznosítása

és

szerves,

funkcionális

kapcsolata a központtal 2) Idegenforgalmi attrakció kialakítása a településközpontban: e vizsgálati elem részben már e településfejlesztési stratégiában is megjelenik, a vizsgálati elem kapcsán az idevonatkozó akcióterületi

terv

részletes

kibontása

és

a

kapcsolódó

projektelemek beazonosítása javasolt. 3) A fő utca karakterképének javítását célzó elemek: reprezentatív sétáló, pihenő részek ésszerű tervezése és megvalósítása, a településhasználók mentális térképének figyelembevételével; dekoratív és jól használható utcabútorok rendezett elhelyezése; közvilágítás praktikus, energia hatékony kialakítása. 4) Az utca zavaró foghíjait érintő beépítések ösztönzése. 5) Gyalogos összeköttetések kialakítása, javítása a központ és a többi településrész, különösen a parti területek, parti sétány között. 6) A beérkező és átmenő forgalom fogadásának és kilépésének helyeit érintő fejlesztések 7) Parkolás:

Megfelelő

amennyiben

szükséges,

parkolási a

lehetőségek

parkolók

biztosítása,

elhelyezkedéséről

az

ideiglenesen ideérkezők tájékoztatása. 8) Tájékozódás,

tájékoztatás:

póluspontjainak,

turisztikai

A

település

attrakcióinak

alközpontjának, és

az

időszakos

rendezvények kitáblázásának javítása, a tájékozódók logikus irányításának rendszerbe szervezése.

Marketing programozás 1) Tiszta

és

rendezett

megjelenés

(utcakép,

vízpart,

magánterületek) 2) Marketing: Lehetőség szerint a főutcán található

üzletek,

vendéglátó egységek kooperativitásának javítása például a nyitvatartási idők, szezonális vásárok összehangolásával.

15

15


3) Események, időszakos lehetőségeket

programok:

A

kulturális,

szórakozási

is

kínáljon

az

terület itt

állandó

élők

és

és

megújuló,

kikapcsolódási

és

az

ideiglenesen

ideérkezők számára, hogy a területhasználóknak az új, megélt térrel

kapcsolatban

pozitív

értékítéletei,

élményei

születhessenek, és ez által visszatérő használói legyenek e megújított településrésznek. 4) Üzleti

toborzás:

Olyan

valósigényekre

épülő

termékek,

szolgáltatások kínálatát bővítő vállalkozások letelepítésének ösztönzése a területen, melynek kapcsán a településhasználók komfortérzete növekszik, mobilitási, közlekedési szükségletei pedig csökkennek.

Épülethomlokzatok: Az épített környezet helyi sajátosságainak megfelelő karakter erősítése és az épített örökségek megőrzésének érdekében is fontos folytatni az épülethomlokzatok felújítását, mely elem megvalósítása kiemelten a főutca szempontjából.

9.3.6. VI. Darnay pince akcióterület

Akcióterület lehatárolása (É-K-D-Ny): Darnai utca- Nyírfa utca

Az akcióterület fejlesztési céljai A nagyközség kultúrájában fontos szerepe van a szőlészeti, borászati tevékenységnek, mely hagyományok megőrzésében és újjáélesztésében nagy szerepet játszik a Darnai pince

16

16


rehabilitációja. A fejlesztés célja, hogy attraktív módon mutassa be az elmúlt idők gazdálkodási, szőlőművelési, borkészítési kultúráját, valamint hogy a fiatalabb generációk is megismerkedhessenek a magyar borkultúrával. A tervezett fejlesztések várható hatásai A rehabilitáció segítségével megőrizhető a nagyközség mezőgazdasági kultúrájának egy meghatározó eleme oly módon, hogy a fiatalabb generációk testközelből, játékos módon követhetik nyomon a borkészítésének folyamatait, lehetőségeit. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei

o Projekt leírása: A felújítás már a település projektportfóliójában is kiajánlásra került és a nagyközség gazdasági programjában is megjelent. A pince a Balaton-felvidék, de talán a Kárpát-medence legöregebb boronapincéje, ezért rehabilitációja a település fejlesztései között prioritást élvez. A pince eddig magántulajdonban volt (német), de sikerült elcserélni, így ma már az önkormányzat

birtokolja.

A

pince

jól

használható

bemutató

térnek,

bormúzeumnak (tervek már 1936-ból is!), a terület pedig alkalmas egy kisebb skanzen (skanzen udvar) kialakítására újabb tájjellegű épületek beépítésével, kiállításával. A terület jól megközelíthető, fejleszthető. Célcsoport:

Népi hagyományok megőrzésére létrejött szervezetek, civil szerveződések

Projekt területe:

Gyenesdiás, Darnay u 10. 1669 m2

Infrastruktúra:

Teljes közmű

Tulajdonviszony:

Magántulajdon


Bormúzeum, skanzenudvar (térségi szőlészeti és borászati bemutató hely!)


Darnay utcáról gépkocsival és gyalogosan

Frekventáltság

A 71-es főút közelében, de ugyanakkor csendes helyen lévő panorámás inatlan. (Gyenesdiás Gazdaságfejlesztési Program alapján, 2007)

9.3.7. VII. Szabadidő park akcióterület

Akcióterület lehatárolása (É-K-D-Ny): Kereskedők utca és az alatta elhelyezkedő sportpályák déli része- Balaton utca- vasútGyenesdiás település nyugati határa

17

17


Az akcióterület fejlesztési céljai A Balaton-part közelében, könnyen megközelíthető helyen egy komplex, térségi szintű létesítmény létrehozása: sport, oktatási, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi és turisztikai szolgáltatások kiépítése, vendéglátó- és szálláshelyek létesítése. A fejlesztés célja, hogy egy megfelelő minőségű és felszereltségű sport- és szabadidős központ jöhessen létre Gyenesdiáson. A tervezett fejlesztések várható hatásai A beavatkozás hatására a nagyközségen egy olyan sport és szabadidőközpont központ alakul ki, az ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokkal együtt, mely nem csak a helyi, hanem

a

kistérségi

igényeknek

is

megfelel.

Ez

által

kiaknázható

Gyenesdiás

szabadterületiből fakadó helyzeti előnye, hiszen a környező települések szabad, sportolási célra alkalmas területei korlátosak. A fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy az emberek szabadidejüket aktívan tudják eltölteni, egy olyan rendezett és esztétikus környezetben ahol számos más szolgáltatást is igénybe vehető, pl. kereskedelem, vendéglátás stb. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei •

18

18

Algyenesi rét, sport és rekreációs központ


o

Projekt leírása: Térségi szintű sport, oktatási, kulturális és turizmusfejlesztést szolgáló, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató, egészségügyi célú létesítmény kialakítása a cél. A vízpart, strand, horgásztanya közelében található, gépkocsival, kerékpárral, vasútról könnyen megközelíthető.

Célcsoport:

Kereskedelmi, sport és szórakoztató létesítmények, szállodák üzemeltetésében jártas befektetői körök.

Projekt területe:

1880/16 hrsz; 1880/18hrsz; összesen 18 ha terület.

Infrastruktúra:

Közművek az ingatlan előtt.

Tulajdonviszony:



Konferenciaközpont, szálloda, sport, szórakoztató és vendéglátó egységek.


A terület a Balaton kulturális fővárosa, Keszthely szomszédságában, a Balaton utca végén, közel a körforgalomhoz található. A Keszthely-Zámor térségéből gépkocsival és gyalogosan; kerékpárúton, vasúton (algyenesi megálló) is könnyen megközelíthető.

Frekventáltság

A település nyugati határán, a Balaton-parttól kb. 300 m-re, egyaránt közel a strandhoz, a csónakkikötőhöz, és a kerékpárúthoz. (Gyenesdiás Gazdaságfejlesztési Program alapján, 2007)

•

Gyenesdiás Plaza intenzívebb hasznosításának ösztönzése o

Projekt

leírása:

Az

ingatlanon

felépített

kereskedelmi

épületben

üzlethelyiségek kiadók, eladók. Az épület szerkezete megengedi több helyiség egybenyitását, átalakítását. A parkolás biztosított. Rendkívül kedvező helyen található.

Szolgálati

lakások,

irodák

a

tetőtérben

használhatók.

Magántulajdon, ezért a tulajdonossal való együttműködés kezdeményezése kedvező irányba fordíthatja az épület kihasználtságának alakulását. 9.3.8. VIII. Algyenesi lidós kisstrand akcióterület

Akcióterület lehatárolása (É-K-D-Ny): Vasút- Iszapkazetta északi része- Lidós kisstrand északi része- madármegfigyelő

19

19


Az akcióterület fejlesztési céljai A Gyenesi kisstrand területe kiváló adottságokkal rendelkezik a kisgyermekes családok igényeinek szempontjából, ezért a jövőben a fejlesztések során érdemes kiemelt figyelmet fordítani e célcsoport igényeinek, szükségleteinek megismerésére. További fontos cél erősíteni a kapcsolatot az északról szomszédos VII., domináns sport funkcióval rendelkező, akcióterülettel, télen, a biztonságos feltételek kialakulása esetén, korcsolyázási lehetőséggel kiegészítve a helyben művelhető sportágak sorát. A terület, gyönyörű vízparti képe és tiszta környezete

végett,

kiválóan

alkalmas

kisebb

szálloda,

vendéglátás,

egészségügyi

szolgáltatás és/vagy kulturális funkciók kialakítására, illetve bővítésére. A fejlesztések során elsődleges szempont a balatoni vízpart rehabilitációs tervnek való megfelelés. A tervezett fejlesztések várható hatásai A fent említett funkciók meghonosítása, és a közeli sport központ létesítése a vízpart jelen szakaszán is magasabb szintre emelhetné Gyenesdiás turisztikai vonzerejét a Balaton parti települések között. A kisstrand jól tükrözi a nagyközség családbarát karakterét. A tervezett beavatkozások, az új létesítmények hozzájárulnak ahhoz, hogy, több turista látogasson el a településre, és ez által várhatóan, az itt eltöltött idő alatt nem csak a Balaton adta szolgáltatásokat vennék igénybe az ideérkezők Gyenesdiáson. A fejlesztések során fontos figyelembe venni, hogy jelen akcióterület esetében nem a forgalom jelentős növelése a cél, (hiszen a kisstrand nyugodt, családias atmoszférájának megtartása a legfontosabb) hanem a környezet fenntartható használatának, és az itt található, illetve

a jövőben ide települő

szolgáltatások magas színvonalának biztosítása. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei •

Algyenesi Lidós Strand bővítés, parti sétány kiépítése o

Projekt leírása: Algyenesi lidós partszakaszú strand bővítésének során, jelenlegi hangulatát megőrizve, a strandnapozó területének bővítésével, a meglévő rossz állapotú, elavult épületek helyett új, a mai kornak és előírásoknak

megfelelő

épületek

(kereskedelmi

egységek)

kerülnének

felépítésre. Sekély vizes jellege miatt kiváló fürdőzési lehetőséget kínál a kisgyermekes családok számára, így erre az adottságra építve a strand profilja, infrastruktúrája ennek megfelelően épülne ki.

20

Célcsoport:

Vállalkozók, akik a strandi, ill. parti szolgáltatások megszervezésében, lebonyolításában kívánnak részt venni, az új strandnál vállalkozásokat beindítani.

Projekt területe:

Algyensi strand - diási strand közötti területek: 18 ha terület

20


Infrastruktúra:

Közművek az ingatlan előtt, de egyes részeken közműfejlesztés szükséges.

Tulajdonviszony: Tervezett létesítmények:

Önkormányzati tulajdon, ill. magántulajdonok Kereskedelem, vendéglátó, strandi egységek, kertépítészeti elemek


Balaton utcáról gépkocsival és gyalogosan; vasúton (algyenesi megálló) ill. Madách utcáról gépkocsival és gyalogosan; vasúton (diási megálló)


Beépítési tanulmány, engedélyterv (Gyenesdiás Gazdaságfejlesztési Program alapján, 2007)

o Projekt megvalósulásának költsége (ezer Ft-ban) Beruházási projektelem Saját forrás Hitel Egyéb állami támogatás Egyéb forrás Igényelt támogatás A projekt teljes költségvetése

Nem beruházási projektelem

Összesen

27.000 0 27.000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 153.000 0 153.000 200.000 0 200.000 (Gyenesdiás Gazdaságfejlesztési Program alapján, 2007)

9.3.9. .IX. Diási rét és strand akcióterület

Akcióterület lehatárolása (É-K-D-Ny): Vasút (Szent István utca)- Gyenesi vasútállomás- Diási nagystrand- Iszapkazetta

Az akcióterület fejlesztési céljai Az akcióterület a település életének egyik legmeghatározóbb része. A terület fejlesztési céljai sokszínűek,

törekedve

a

minél

komplexebb

hasznosítás

és

hasznosíthatóság

megteremtésére, hiszen a terület a nagyközség alközpontjaként is funkcionál. A fejlesztések során fontos prioritás a Diási strand korszerűsítése, a strandok közötti sétány kiépítése, akár

21

21


a keszthelyi Libás strandot is integrálva a beavatkozásba, továbbá a területen található szolgáltatások

skálájának

és

színvonalának

növelése,

kiemelt

figyelmet

fordítva

az

egészségügyi szolgáltatások meghonosításának ösztönzésére.

A tervezett fejlesztések várható hatásai Az intézkedések hozzájárulnak az akcióterület adottságaiban rejlő lehetőségek hatékonyabb felhasználásához, hiszen a beavatkozások következtében lehetőség nyílik a strand egyedi karakterének kialakítására, valamint a az egészségügyi szolgáltatások meghonosításával lehetőség

nyílik

a

parti

területek

szezonális

igénybevételének

lazítására,

időben

kiegyenlítettebb hasznosítására. Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei •

Diási öko-strand korszerűsítés, parti sétány kiépítése o

Projekt leírása: Környezetvédelem és a környezettudatos életmód szellemében kiemelt feladat a diási strandon a megújuló energiaforrások felhasználása, illetve a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. A projekt eredményeképpen az energia és hulladékgazdálkodás terén a költségracionalizálás mintaértékűvé válhatna. További cél, hogy a sétány világítását, illetve a zuhanyzókban felhasználandó meleg víz előállítását, napkollektoros rendszerben lehessen megoldani. Ezeken kívül játszótérbővítés (Sakktér), természetes partszakasz (gyerekeknek pancsoló) kialakítása, valamint, Vizi színpad, sétautak és egy multifunkcionális móló kialakítása is középtávú feladat.

•

Üdülőterületeken Szállodaépítés ösztönzése o

A

helyszín

rendkívül

környezetben

található:

frekventált

helyen,

vízparti

panoráma,

gyönyörű strandok,

arborétumszerű horgásztanya,

vitorláskikötő közelében. A területek fontosabb beépítettségi paraméterei: 15% beépíthetőség, 7,5 m építménymagasság.(Üü-3 építési övezet) Kiemelt helyszín lehet a Malom-árok kifolyási szakasza, ahol liváló lehetőség nyílik exkluzív szálloda kialakítására természetes anyagokkal és speciális vendégkör megteremtésével. Célcsoport: Projekt területe:

Infrastruktúra:

22

22

4-5 csillagos szálloda és wellness létesítmények építésére társult befektetői körök. III.728+1835 hrsz; vitorláskikötő és strandszomszédos terület (önkormányzati és állami érintettség): 3,5 ha területegységgel, 100–120 szobás szálloda építése, welness szolgáltatásokkal, közvetlen strandkapcsolattal. A közművek az ingatlan közelében és határain találhatók, de közműfejlesztés szükséges.


Tulajdonviszony:

Rendezett, a Helyi Építési Szabályzattal összhangban történt egyeztetések után.


Szálloda és wellness, az azt kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó, pihenést és üdülést szolgáló egységek. Gyenesdiás főutcáján a Madách utcáról gépkocsival és gyalogosan; vasúton (Gyenesdiás megálló). (Gyenesdiás Településfejlesztési Projektportfóliója alapján, 2007)


•

Panzióépítés ösztönzése o Ez a terület az előzőhöz hasonlóan szintén nagyon jó elhelyezkedésű, a Balaton part közelsége nagyon előnyös feltételekkel szolgál egy ilyen típusú beruházáshoz. o

4 panzió építésére is alkalmas (min. 25 szoba, 50 férőhely/panziónként)

o

Kereskedelem,

vendéglátás,

egészségügyi

szolgáltatás

funkciók

meghonosítása o

A terület fontosabb beépítettségi paraméterei:40% beépíthetőség, 6,5 m építménymagasság. (Vt-2vprt építési övezet)

Célcsoport:

4-5 csillagos wellness panziók építésére társult befektetői körök.

Projekt területe:

Madách u. vasút alatti területek, összesen 2 ha területen.

Infrastruktúra:

Közművesített, de fejlesztés szükséges.

Tulajdonviszony:

Rendezett (magán- és tisztán önkormányzati tulajdonú területek).


Panziók, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységek.


Madách utcáról gépkocsival és gyalogosan; vasúton (diási megálló). (Gyenesdiás Településfejlesztési Projektportfóliója alapján, 2007)

• Diási rét- kézművesházak; szórakoztatóközpont o

A projekthelyszín északi oldalán egy népi mesterségek bemutatására szolgáló kézműves központ épülhet. A területek jelenleg beépítetlenek, legfontosabb beépítettségi paraméterei: 15% beépíthetőség, 8,5 m építménymagasság. (Ksp vprt építési övezet) Vt-3 vprt ( 35% H=5,00m)

Célcsoport:

Szórakoztató létesítmények és hagyományőrző üzemeltetésében jártas befektetői körök.

jellegű

kereskedelmi

Projekt területe: Infrastruktúra: Tulajdonviszony: Tervezett létesítmények:

728/30 hrsz; + 751-733 hrsz: 7 ha terület Közművek az ingatlan előtt. Önkormányzati, ill. magántulajdon. Sportlétesítmények: görkorcsolya és jégkorongpálya, fallabda pálya, színpad, üzletek, kávéházak stb. Szabadtéri színpad, Kézműves házak.


Madách utcáról (települési főutca) gépkocsival és gyalogosan; vasúton (diási megálló). (Gyenesdiás Településfejlesztési Projektportfóliója alapján, 2007)

•

23

23

Diási rét- Biopiac kialakítása

és

szabadtéri


o

Az egészséges életmód, a helyi termékek fogyasztásának népszerűsítése végett fontos a település számára egy piac létesítése, ahol természetes, vegyi kezeléstől mentes, helyben termelt, és/vagy helyben feldogozott termékek vásárolhatók. A terület kialakítása előtt érdemes a helyi termelők,

kereskedők

véleményét,

meglátásait

megismerni,

illetve

megfigyelni e szereplők piaci magatartását. A Diási rét déli része megfelelő helyet biztosíthatna e piac területének, mert a főúthoz közel található, gépkocsival, kerékpárral könnyen megközelíthető, és frekventált helyen, a település alközpontjához közel fekszik. A terület beépítettségi paraméterei iskedvezőek: 15% beépíthetőség, 8,5 m építménymagasság. Projekt területe:

728/30 hrsz; + 751-733 hrsz: 7 ha terület

Infrastruktúra:

Közművek az ingatlan előtt.

Tulajdonviszony:

Önkormányzati tulajdona, ill. magántulajdonok


Többfunkciós piac épület, (A terület felett kézműves házak)


Madách utcáról (települési főutca) gépkocsival és gyalogosan; vasúton (diási megálló)


Beépítési tanulmány, megvalósíthatósági tervek (Gyenesdiás Településfejlesztési Projektportfóliója alapján, 2007)

24

24


9.4 A javasolt projektek paramétereinek becslése

Becsült érték Fejlesztési projekt (millió Ft) 500 Északi- rekreációs akcióterület

250-500

Gazdaságfejlesztési akcióterület

Projekt leírása Megvalósító szereplők

Várható funkcionális hatás

Tulajdon

kapacitások és Önkormányzat A jövőben megvalósítandó legfontosabb cél, Fennálló hatékonyabb hogy a nagyközség profiljához illeszkedően, a adottságok családbarát karakter jelenjen meg és egy kihasználása, valamint az itt szolgáltatások egységes családi sport és lovas centrum működő alakuljon ki. színvonalának emelése. Önkormányzat Vállalkozások betelepítése a területre, melyek

Megvalósítás várható ideje 2013-2016

2010-2013

környezeti terhelése minimális, kedvező A település gazdasági életének tevékenységi forma ebből a szempontból, a pozitív irányba való fejlődése, és ipari megújuló energiaforrások felhasználása, illetve kereskedelmi a minimális anyagigényű, magas szellemi tevékenységek meghonosítása. 14200

Nagymező és térsége akcióterület

200-500

Egészség centrumakcióterület

500-1000

Főtér/Főutca akcióterület

hozzáadott értéket igénylő tevékenység Az akcióterület elsődleges fejlesztési célja az A település mikro térségi Önkormányzat ökoturizmus megteremtése,• Nagymező Natúr szerepkörének erősítésére, illetve a környezeti nevelés helyi Kulturpark –Látogatóközpont;• A felhagyott módszereinek, eszköztárának bányaterület rekultivációja – Operaszikla bővítése. A turisztikai idény nyári periódusának szélesítése, illetve a Elsősorban egészségmegőrzés és sport település természeti rehabilitációt szolgáló létesítmények erőforrásainak, sport és Önkormányzat+ magán elhelyezése. rekreációs lehetőségeinek minél teljesebb, ugyanakkor fenntartható hasznosítása. A Főutca fejlesztése, mellyel olyan közösségi Megújul a település központi Önkormányzat teret kínálhat a helyiek és az idelátogatók

2017-2020

2013-2016

2010-2013

(gyenesi) tere/ főutcája,

számára, ahol minőségi szolgáltatásokat nyújtó vendéglátóegységek, kulturális attrakciók, és 50

Darnay pince akcióterület

közszolgáltatások válnak elérhetővé. A fejlesztés célja, a Darnay

nagyközség karakterének erősítése.

pince

Önkormányzat

2010-2013

Önkormányzat

2013-2016

rehabilitációja, hogy attraktív módon mutassa

A nagyközség mezőgazdasági be az elmúlt idők gazdálkodási, szőlőművelési, kultúrájának egy meghatározó borkészítési kultúráját, valamint hogy a eleménem megőrzése fiatalabb generációk is megismerkedhessenek a 50-1000

Szabadidő park akcióterület

magyar borkultúrával. Egy komplex, térségi

szintű létesítmény

létrehozása: sport, oktatási, kulturális, Egy megfelelő minőségű és egészségügyi, kereskedelmi és turisztikai felszereltségű sport és szolgáltatások kiépítése, vendéglátó- és szabadidős központ létesítése. szálláshelyek létesítése. • Algyenesi rét, sport 6000

Algyenesi lidós kisstrand akcióterület

7650

Diási rét és strand akcióterület

és rekreációs központ;• Gyenesdiás Plaza Önkormányzat A területek alkalmasak kisebb szálloda, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, Új létesítményekkel, funkciókkal funkció elhelyezésére. • több turista bevonzása a Algyenesi lidós-strand bővítés, parti sétány településre. kiépítése; • Diási öko-strand korszerűsítés, parti sétány kiépítése A fejlsztés célja nagyon sokrétű, különböző Önkormányzat célterületek fejlesztéséből adódik össze egy olyan komplex fejlesztési javaslattá, melynek célja egy központi terület létrehozása, amely alkalmas lesz különböző rendezvények, programok lebonyolítására, ehhez kap

25

25

2013-2016

2017-2020


9.5 Az akcióterületek beavatkozásainak ütemezése Intézkedések

Gazdaságfejlesztés

Vállalkozási hajlandóság dinamizálás a

Gazdasági tevékenysé gek diverzifikálá sa

• Mini inkubátorház kialakítása

Ütemezési javaslat (X=1 év) X X X

• Gazdasági területek infrastruktúrával való kiszolgálása

X

X

• Gördülékeny önkormányzati ügyintézés

X

X

• Partnerség kialakítása a gazdasági szférával

X

• Rendszeres konzultáció a vállalkozókkal

X

• Üzleti szolgáltatások könnyű, közös hozzáférésének biztosítása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

• Megújuló energiaforrások felhasználása • Magas hozzáadott értekkel rendelkező, alacsony anyagigényű

ágazatok betelepülésének támogatása- kiajánlások tervezése • Egészségmegőrzésen, megelőzésen és sport rehabilitáción

alapuló szolgáltatások megteremtése Idegenforgalom

• Látogatóközpont létesítése a nagymezőn • Kézműves házak létesítése, fenntartható fogyasztási szokások

Ökoturizmu s feltételeinek javítása

Társadalom

Nagyközség i karakter erősítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

• Tudatos településmarketing folytatása

X

X

• Városkapuk kialakítása Keszthely és Vonyarcvashegy irányából

X

X

• Környezetvédelmi együttműködési modell innovatív

X X

népszerűsítése • Kerékpáros panoráma körút irányainak, állomásainak

kitáblázása a településen

működtetése Közösség szervezés

• Beköltözők integrálásának elősegítése • Fiatalok kulturált szórakozási lehetőségeinek megteremtése

• Főtér/főutca létrehozása központi funkciókkal

X

X

Településszerkezet

• Hangulatos, több funkciós közösségi tér kialakítása

Központ megújítása

• Színvonalas szolgáltatásokat kínáló vendéglátó egységek • A 71-es főút közlekedési helyzetének rendezése, a parti és a

26

X

hegyközségi településrészek szorosabb kapcsolatának kialakítása

Minőségi lakóterülete k

• Lakóterületek karakterének meghatározása

X

X

• Szükség esetén egyedi közösségi terek beékelése • Műemlék jellegű épületek felújítása, fenntartása

26

X

X

X

X

X

X

X

X

REevolutio Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Logodi u. 54. Tel: (1) 361-1053, Fax: (1) 209-9148 www.reevolutioconsulting.hu [email protected] • Gyalogos, kerékpáros kapcsolatok kialakítása központi

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

közösségi tér és a part gyors elérésével • Főút gyors, jó minőségű közúti elérhetősége

Gazdasági, szolgáltató területek

X

X

• Megfelelő mennyiségű parkolóhely biztosítása

X

X

X

X

• Esztétikus, kreatív üzleti környezet biztosítása a magas szellemi

Térségi szerepkör

hozzáadott értéket igénylő funkciók, ágazatok számára Partnerségi szerepkör kiterjesztés e a mikro térségben

• Gördülékeny és rendszeres kommunikáció folytatása a szomszédos kistelepülések döntéshozói és szakemberei között

X

X

X

X

10. A stratégia koherenciája 10.1

Illeszkedés,

összhang

a

településfejlesztési

elképzelésekkel,

településrendezési tervvel A döntés előkészítő stratégiakészítési munka figyelemmel volt Gyenesdiás gazdasági programban megfogalmazott népességi folyamatokra es tendenciákra, az intézmény ellátás, funkciók

elhelyezése,

klímastratégia,

és

a

lakókörnyezet

környezetvédelmi

fejlesztési program

javaslatai

környezetet

és

céljai,

érintő

továbbá

a

elhatározásaira,

irányelveire és javaslataira. Jelen dokumentum – a településen hiányzó koncepció és településfejlesztési stratégia pótlását is szolgálóan – egy „integrált településfejlesztési stratégia” típusú összegző anyag elkészítését célozza, amelyben megfogalmazottak egyrészt az önkormányzat 2010-2013 közötti

ciklusprogramjának,

másrészt

a

településvezetés

közép-

és

hosszú

távú

településfejlesztési, tervezési lehetőségének és kiindulási pontjának tekinthető, melyek az önkormányzat működésével kapcsolatos célkitűzéseket és feltételeket is megalapozhatja. A település rendezési tervét az alábbi határozatokkal fogadtak el, mely határozatok tartalmára alapozottan illesztettük a településrészek fejlesztési elgondolásait, céljait. A határozatok a következők: Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - önkormányzati rendeletet alkotott meg.

27

27


Gyenesdiás Nagyközség önkormányzata képviselő-testülete rendeletet alkotott - 7/2007. (IV. 25.) számú - a helyi építési szabályzatról (HÉSZ). A

településvezetés

deklarált

szándéka,

hogy

a

már

elkészült

és

hatályban

levő

településfejlesztési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat. Vagyis nem cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem az, hogy a meglevő elképzelésekre, meglévő anyagokra, feltárt háttér

információkra,

településvezetési

szándékokra,

tervekre,

célkitűzésekre

építve

szakmailag megalapozott, perspektivikus döntést megalapozó fejlesztési stratégia készüljön.

10.1.1. A stratégia illeszkedése Gyenesdiás Környezetvédelmi Programjához

A helyzetelemzés és a társadalmasító események során világosan kirajzolódtak azok a szemléletmódok és a helyi társadalom által képviselt értékek, melyek alapján később, a stratégia jellegadó fejlesztési irányait meghatároztuk. A nagyközség egyik legfontosabb értékeként

a

természeti

környezet

jelent

meg,

így

a

stratégia

minden

tervezett

beavatkozásakor kiemelt szempontként tekintettünk a természeti, épített környezeti értékek védelmére. A stratégia Környezetvédelmi Programmal és Klímastratégiával való összhangja és szoros illeszkedése kulcspontja a település fejlődésének, hiszen a beavatkozások megvalósítása során az intézkedések és hosszútávon maga a település sikeressége is múlhat azon, hogy a megalkotott tervek, stratégiák, fejlődési pályák és operatív tevékenységek mennyire mutatnak egy irányba és hogyan egészítik ki egymást a település jövőképének elérése

érdekében.

A

környezettudatos

szemléletmód

magas

szintje

egyértelműen

megjelenik mind a lakosság, a civil szervezetek, mind a település vezetésének részéről, tehát a témakörben kijelölt intézkedések társadalmi bázisa, háttere nagy részben már biztosított, melyre nagy szükség lesz az intézkedések megvalósulásának ellenőrzése és értékelése során. I. A környezetvédelmi programhoz való illeszkedés 1.

Infrastruktúra A településen élők, dolgozók és a turistaként ideérkezők is közvetlenül érzékelhetik a

nagyközség kiszolgáló létesítményei, objektumai ellátottságának mértékét és minőségét, mely nagymértékben befolyásolja a településhasználók komfortérzetét. A stratégia és a Környezetvédelmi program beavatkozásainak metszetében e szempontból a csapadékvíz

28

28


elvezető rendszer kiépítése, bővítése jelenti az elsődleges prioritást. Lehetőség esetén az összegyűjtött csapadékvíz hasznosításával is érdemes tervezni. A

következő

kapcsolódási

pont

a

közlekedési

infrastruktúra

alakításával

kapcsolatos, mely számos környezetvédelmi cél elérését segíti. A stratégiában ismertetett gyalogos

és

kerékpáros

kapcsolatok

kialakítása

hozzájárul

a

levegőminőségének

növekedéséhez, melyre nagy szükség van, hiszen a szezonális ingadozások miatt a környezeti terhelés is növekszik nyáron. A stratégia megfogalmazza azt, is, hogy e kapcsolatok

kiépüléséről

fontos

minél

szélesebb

körben

tájékoztatást

nyújtani

a

településhasználók számára, hogy az új elemek könnyen és gyorsan épülhessenek a térhasználatba. A település legforgalmasabb tengelye a 71-es főút közlekedési folyosó, mely erősen szétválasztja a parti és a hegyközségi településrészeket. A helyzetelemzés, és a stratégia településrészi céljaira vonatkozó részek tartalmazzák a potenciális megoldási lehetőségeket a forgalmi helyzettel kapcsolatban, azonban környezeti szempontból érdemes mérlegelni, hogy a forgalom lassítása bármilyen eszközzel (közvetetten például több gyalogátkelőhellyel) milyen mértékben szolgálja a biztonságos közlekedés elvét és a gépkocsik

által

a

forgalomban

eltöltött

idő

növekedésével

mennyi

többlet

szennyezőanyag kerül a levegőbe. Pozitívum, hogy a településen 1998 óta komposztálótelep működik, ahol a lakosság elhelyezheti szerves hulladékát, így azok nem kerülnek deponálásra. A komposztálótelepet az Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága felügyeli. Fontos e mellett, hogy a település nagy hangsúlyt fektessen a hulladék keletkezésének megelőzésére, melyben a helyi társadalmi szervezetek által vezetett lakossági szemléletformálásnak van kiemelt szerepe a nagyközségen, illetve vezetőség és a lakosság közötti hatékony kommunikációnak. A

környezeti

terhelés

minimalizálásának

érdekében

érdemes

a

települési

adottságokból fakadó megújuló energia potenciálok (elsősorban biomassza) kihasználása, melynek területi elhelyezkedésére és lehetséges hasznosítására a stratégia tesz javaslatot. Mivel a településen felhasznált energia legnagyobb részét a lakossági fogyasztás teszi ki, érdemes a lakosságot olyan gyakorlati ismeretekkel, módszerekkel felruházni, melyekkel saját környezetük energia felhasználását kontrollálni, illetve csökkenteni tudják. A stratégia javaslatot tesz a kedvező energiafelhasználású házak építésének népszerűsítésére, hogy a jövőben kialakítandó (magán) épületek tervezésekor is szempont legyen a jövőben felhasználandó energia minimalizálása, valamint hogy a megfelelő tájolás érdekében a helyi építési szabályok ne jelentsenek akadályt. Ez esetben is fontos lehet a példamutatás elvének alkalmazása, ezért lehetőség esetén érdemes először a középületek energia felhasználásának racionalizálását és az épületek energiatakarékos üzemeltetését kialakítani.

29

29


A turizmus által generált bevételek a település számára az egyik legfontosabb jövedelmi forrást jelentik, ezért közös érdek, hogy a nyáron megnövekedett népesség, forgalom úgy tudjon a nagyközség életébe beépülni, hogy a környezeti terhelés a lehető legkisebb

mértékű

legyen.

A

stratégia

ezért

kiemelten

foglalkozik

az

ökoturizmus

infrastruktúrájának megteremtésével, bővítésével, melynek része többek között a strandok öko minősítésének megszerzése, és a Nagymezőn egy komplex öko centrum kialakítása. 2. Turisztikai vonzerő erősítése A

turisztikai

vonzerő

erősítése

szintén

megjelenik

mind

a

nagyközség

környezetvédelmi programjában, mind a stratégia fejlesztési prioritásai között, melynek csak egy részét fedi le a fentebb vázolt ökoturisztikai jellegű beruházások mozgósítása. A továbbiakban

is

fontos

törekvés

a

nagyközség

családbarát,

gyermek

centrikus

közegének fejlesztése, valamint a nagyközség önálló karakterének erősítése, melyre a stratégia számos intézkedést javasol. Ilyen például a településkapuk kialakítása, vagy a településrészek különböző karakterének, jellegének fokozatos erősítése, megteremtése. Környezetvédelmi szempontból a település egyik legfontosabb feladata a két felhagyott dolomitbánya tájsebének rehabilitálása, a terület alternatív módon való hasznosítása, melyre már a település projektportfóliójában is találhatók javaslatok. A

település

egészségügyi

kiemelt

stratégiai

szolgáltatások

fejlesztési

szélesebb

iránya

a

skálájának,

sport-,

és

rekreációs-,

gyors

és

elérhetőségének

megteremtése. Ennek része a lovas sportok népszerűsítése, valamint a sport- és egészségmegőrzés

kultúrájának

mélyítése

a

térségben

a

szükséges

infrastrukturális

fejlesztésekkel kiegészítve. További fontos törekvés a népi hagyományok, mesterségek interaktív módon való bemutatása, felélesztése. A intézkedés csoport legfontosabb tervezett projektje a Darnai pince rehabilitációja, ahol a térség szőlő- és borkultúrájának attraktív bemutatása fog történni. 3. Környezeti elemek jó állapotának megtartása A

település

környezeti

állapotának

megőrzése

kulcsfontosságú

a

nagyközség

számára, mind a turizmus, mind pedig a helyiek életminőségének megőrzése, javítása szempontjából. A település gazdasági növekedése és a környezeti terhelés minimalizálása a nagyközségen jól összeegyeztethető, ha a település vezetése határozottan tartja az eddigi fejlődési pályájának megfelelő, piaci szféra felé irányuló magatartását. A stratégia ennek érdekében elsősorban a helyi vállalkozók által működtetett szolgáltatásokat preferálja, illetve azokat a tevékenységeket, melyek konkrét anyagigénye

30

30


alacsony, és magas szellemi hozzáadott értékkel rendelkeznek. A település szerkezetéből adódóan a vállalkozói, gazdaságfejlesztési övezetet a település északnyugati részén lehetett kijelölni, ahol az esetleges megnövekedett forgalom nem jelent zavarást a pihenni vágyó turisták és helyi lakosok számára. A megvalósítandó projektek során fontos figyelembe venni azok környezeti hatását (környezeti hatásvizsgálatok lebonyolítása), és megalkotni a kivitelezés, illetve a működés során fellépő lehetséges kockázatok kezelésének tervét. A környezeti elemek épségének megőrzése érdekében is fontos a stratégiában rögzített gépjárműmentes, biztonságos közlekedési alternatívák ajánlása, mely a fejezet elején is megjelenik, illetve a szolgáltatások körének és a vállalkozói kedv dinamizálása révén, a helyben keletkező munkahelyek következtében a csökkenő utazási szükséglet kialakítása. Közvetetten pedig a lakosság energiafelhasználásának csökkentésére irányuló intézkedések is hozzájárulnak e célokhoz. 4. A civil szervetek szerepe a stratégia megvalósításának környezeti kérdéseiben A stratégia fejlesztési prioritásai között fontos a nagyközség térségi együttműködési kapcsolatainak erősítése, dinamizálása. Ez azonban nem csak a települések vezetőségére vonatkozik,

hanem

együttműködési

pozitív

kezdeményezés

lehetőségeinek

feltárása

lehetne is,

egy

a

civil

közös

szervezetek tudásáramlást

tematikus biztosító

kommunikációs hálózat kialakításával és fenntartásával. Ennek keretében számos olyan pályázaton indulhatna a térség több civil szervezete is, melyek hasonló környezeti, infrastrukturális vagy oktatási feladatokat látnának el. A szorosan értelmezett környezeti kérdésekben a társadalmi szervezetek segítségére a lakossági szemléletformálást érintően van a legnagyobb szükség. Ennek része a fiatalok ismereteinek bővítése e témakörben, mely történhet az oktatási, nevelési intézményeken belül és a szezonálisan megrendezendő különböző programok, közösségi események keretében

is.

A

felnőttek

szemléletformálása,

a

fenntartható

fogyasztási

szokások

kialakításának ösztönzése, kiadványokon vagy rendezvények lebonyolításán keresztül történhet. A környezetvédelmi együttműködési modell létrehozásával a környezetvédelmi intézkedések hatékonysága jelentősen magasabb, ezért fontos, hogy a modell működése a jövőben is zavartalan legyen. Pozitív intézkedés lehet a lakosság energiafelhasználásának csökkentése érdekében, ha egy

társadalmi

szervezet

tanácsadó

funkciókat

tudna

ellátni

például

az

épületek

energiahatékonyságának növelése témakörében, és gyakorlati tudnivalókkal, ismeretekkel segítené a lakosságot.

31

31


Összességében

a

stratégia

által

kijelölt

fejlesztések

összhangban

vannak

a

környezetvédelmi programban foglalt feladatokkal és célkitűzésekkel, hiszen mindkét esetben a megfogalmazott intézkedések a lakosság életminőségének emelkedésesét és a vonzó vidéki életmód megteremtését segítik elő. A fejlődési irányok kialakításakor elsődleges volt a helyi adottságokhoz, hagyományokhoz való illeszkedés, és ezek alapján egy versenyképes, környezetbarát gazdasági környezet létrehozása.

10.1.2. A stratégia illeszkedése Gyenesdiás Klíma stratégiához Alapelveit

tekintve

a

klímastratégia

hasonló

célok,

feladatok

megvalósításán

nyugszik, mint a környezetvédelmi program, azonban fontos, hogy a klímaváltozás hatásaira, kockázataira a nagyközség felkészült legyen és a helyi viszonyoknak megfelelően tervezze a lehetséges kockázatok bekövetkezését, hiszen gazdasága erősen épít természeti, környezeti értékeinek turisztikai hasznosítására. A település fejlesztési stratégiájának szintén reagálnia kell ezekre a kihíváskora, illetve fontos, hogy fejlesztéseivel operatív módon járuljon hozzá a már kialakított kockázatkezelési és megelőzésre vonatkozó tervek megvalósításához. A településfejlesztési stratégia kialakítása során nem csak a szükséges intézkedések környezeti

terhelésének

minimalizálására

törekedtünk,

hanem

javaslatot

tettünk,

lehetőségek szerint, egy fenntartható, környezetbarát településüzemeltetési rendszer kialakítását

elősegítő

keretfeltétel-

és

szabályozási

rendszer

létrehozására

is.

A

klímastratégia és a településfejlesztési stratégia célkitűzéseinek összefüggései három témakör szerint csoportosíthatók: 1. A klímaváltozást kiváltó tényezők, hatások megelőzése, csökkentése 2. A

klímaváltozás

következtében

fellépő

negatív

hatások,

kockázatok

kezelése, alkalmazkodás 3. A kihívásokra adott közös válaszok kialakításának elősegítése 1. A

klímaváltozást

kiváltó

tényezők,

hatások

megelőzésére,

csökkentésére

irányuló intézkedések a stratégiában A klímaváltozás szempontjából az egyik legfontosabb intézkedés az üvegház hatású gázok kibocsátásának minimálisra csökkentése, melynek kulcspontja a közlekedés eredetű szennyezőanyagok emissziójának visszafogása. A településfejlesztési stratégia ennek érdekében is javasolja a vállalkozási kedv dinamizálása által bővülő munkahelykínálat növekedését, mely hozzájárulna a közlekedési, ingázási szükséglet csökkenéshez.

32

32


További javaslat a településen belüli gyalogos, kerékpáros közlekedés biztonságos feltételeinek kialakítása és erről a településhasználók tájékoztatása. A szennyezőanyag kibocsátás, a közegészségügyi szempontok alapján fontos, hogy a lakosok tudják és értsék, hogy miért tilos a hulladékok szabad levegőn való elégetése. 2. A klímaváltozás következtében fellépő negatív hatások, kockázatok kezelése a stratégiában A jövőben klímaváltozás hatására a helyi adottságoktól függően olyan folyamatokkal, eseményekkel kell számolnia a településeknek, mint a gyakori és nagy terjedelmű hőmérséklet ingadozások, hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullása, megnövekedhet továbbá a szárazságok, aszályok gyakorisága és hossza, illetve az erdőtüzek kialakulásának kockázata is emelkedhet. A stratégia több olyan javaslatot, kezdeményezést is tartalmaz, mely közvetetten vagy közvetlenül hozzájárul e kockázatok kezeléséhez. Az esetleges hőhullámok közegészségügyi kockázatát csökkenthetik a komfortos, árnyékos közösségi és pihenőhelyek kialakítása, valamint az alternatív épülethűtési technikák bevezetése. A településfejlesztési stratégiának és a környezetvédelmi programnak is egyik fő célja a csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása, melynek szükségességét már a 2010-es év szélsőséges csapadékviszonyai is indokolják. 3. A kihívásokra adott közös válaszok kialakításának elősegítése E környezeti kockázatok és negatív hatások hasonlóan a kiváltó okokhoz, nem kötődnek szorosan a települések közigazgatási határához, ezért minél szélesebb körben sikerül közös álláspontot, cselekvési tervet kialakítani, az intézkedések hatékonysága annál magasabb lesz a térségben. Ez vonatkozik a közszférán és a civil szférán kívül a gazdasági szervezetekre

is,

ezért

fontos

lenne

nem

csak

ez

előzőekben

említett

lakossági

tájékoztatások lebonyolítására, hanem a helyi gazdasági szervezetek számára is a különböző energiafelhasználás

racionalizálási

és

hulladékminimalizáló

módszerek

ismertetése.

A

partnerségi kapcsolatok kiterjesztésének másik iránya a szomszédos települések közötti együttműködési lehetőségek feltérképezése, mely a településfejlesztési stratégia egyik fő prioritása, ezért külön fejezet tárgyalja e témakört. Összességében a Klímastratégia megvalósítása hosszabb időt igényel, azonban a stratégia beavatkozásai, intézkedései hol kövezetten, hol közvetlenül, de projekt szinten és rövidtávon is reagálnak a klímaváltozás által generált kihívásokra.

33

33


10.1.3. A stratégia illeszkedése a Gyenesdiás Gazdasági Programjához Gyenesdiás a 2007-2013-as időszakra gazdasági programmal rendelkezik, melyet szintén figyelembe vettünk a stratégiai irányok kijelölésekor. Az illeszkedési pontok bemutatásában a Gazdasági Program tematikája szerint e fejezetben is először a gazdaságfejlesztési általános célok, elvek összevetése történik, majd a gazdaság fejlesztésére vonatkozó stratégiai célok és konkrét intézkedések összhangjának bemutatására kerül sor. Összességében a Gazdasági Program és a stratégia koherenciája erős, melynek oka a település vezetésének

konstans, szilárd

értékítélete,

továbbá a Gazdasági Program

elkészültének, elfogadásának relatív közelsége (2007). Pozitívum, az előzőekben említett előnyökből következően, hogy, a Környezetvédelmi Program és a Gazdasági Program által kijelölt célok, fejlődési pályák egymással összeegyeztethetőek és egymással koherens célrendszer alkotnak. A stratégia gazdasági jellegű célkitűzéseinek, fejlesztési alapelveinek kijelölésekor szintén elsődleges volt a környezeti szempontok mérlegelése, illetve a különböző projektek, ágazati fejlesztések több szempontból előnyös és átgondolt területi elhelyezése. Az előzőekből kifolyólag

a

Környezetvédelmi

környezetvédelem-

Program

ökoturizmus,

és

a

Gazdasági

infrastruktúra

program

szempontjából

célkitűzései

a

nagymértékben

megegyeznek. A gazdasági versenyképesség szempontjából a vállalkozási környezet javítását elsődleges feladatának érzi a település, hiszen egy vonzó, a vállalkozók igényeinek megfelelő feltételrendszer kialakítása nagymértékben hozzájárul a település gazdasági növekedéséhez a meglévő vállalkozások kapacitásainak magasabb kihasználásával, és/vagy új, egyéb profillal rendelkező vállalkozások megjelenésével, bővítve ez által a nagyközségen található munkalehetőségek skáláját. A településfejlesztési stratégia szintén prioritásként kezelte a helyi vállalkozások dinamizálásának kérdését, ezért akcióterületet és konkrét javaslatokat jelölt

ki

a

nagyközségen

gazgazdasági a

infrastruktúra

gazdasági

fejlesztési

versenyképesség

céljának

növelésének

megvalósításához. másik

két

pillére

A a

turizmusfejlesztés és az oktatási infrastruktúra bővítése. A településfejlesztési stratégia kialakításakor

az

ökoturizmus

feltételeinek

javítása

kiemelt

súllyal

szerepelt,

erre

vonatkozóan a két legnagyobb tervezett intézkedés a strandok öko minősítésének megszerzése, és a Nagymezőn tervezett látogatóközpont megvalósításának elősegítése. Utóbbi beavatkozás szoros kapcsolatban áll a helyi oktatás környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységeivel is. A stratégia szintén fontosnak tartja a helyi és az ideiglenesen ide érkező

érdeklődők

számára

a

fenntartható

fogyasztási

szokásokat

bemutatását,

a

hagyományos mesterségek attraktív bemutatását. Erre irányul többek között a tervezett

34

34


főtér/főutca mentén kialakítandó kézműves házak és a Darnai pince rehabilitációjának terve is. A

részletesen

meghatározott

fejlesztési

célok,

beavatkozások

a

településfejlesztési

stratégiában nagyrészt már a Gazdasági Programban is megjelentek, a stratégia kiegészíti, helyenként pedig pontosítja azokat az akcióterületi fejlesztések kapcsán. Vannak azonban olyan intézkedés csoportok a stratégiában, melyek a Gazdasági Programban nem vagy csak közvetetten jelentek meg. Ilyen a főtér/főutca kialakítása magas minőségű, színvonalú szolgáltatásokkal, a második az egészségmegőrzésen, megelőzésen alapuló szolgáltatások, egészségügyi

szolgáltató

ház

létesítése,

továbbá

vállalkozóbarát

környezet

feltételrendszerének kiépítése és a térségi koordinációs szerepkör betöltése. Utóbbinak rövidtávon természetesen nem elsődleges feladata, hogy gazdasági hasznot hozzon, hanem egy partneri kapcsolat kialakítása, hosszútávon azonban a partnerségi viszonyban érintett települések közös akcióik, fejlesztéseik kapcsán gazdaságilag is növekednek. Végül pedig a fejlesztési beavatkozások során a stratégia kiemeli a monitoring kérdéskörét a projektek kapcsán, mely a gazdasági program zárásában is megjelenik. Ennek során a konkrét intézkedésekhez statisztikai szempontból külön mutatókat kell kijelölni, melyek alapján összehasonlítható a kiindulási és a projekt eredményeként kialakult állapot. Ezen kívül szükséges a beavatkozások felett társadalmi kontrollt is gyakorolni, melyben a helyi lakosok, a civil szervezetek nyújthatnak segítséget. Összességében a Gazdasági program és a stratégia jól illeszkednek egymáshoz, és mivel a Környezetvédelmi program és Klíma stratégia is a település szilárd értékrendjét tükrözi, ezért a települési tervek rendszere koherens, így maximálisan biztosítható, hogy az országos vagy regionális, magasabb területi szinten kialakított irányelvek, mint például a fenntartható fejlődés, partnerség vagy a megelőzés elve, alacsonyabb területi, illetve projekt szinten is megjelenhessenek és megvalósulhasson.

A településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk:

o

A település helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a megalapozó tanulmányok.

o

A településrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült.

o

A szükséges funkcióváltások meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra.

35

35


o

Gyenesdiásnak az érdeke, hogy olyan intézmények, szolgáltatások létesüljenek, amelyek

egyediek,

speciálisak,

és

a

közelebbi-távolabbi

környezetben

nem

találhatok, és amelyek a helyi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötődésük erősítéséhez, az imázs javításához járulnak hozzá, így a településrészi / akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szinten jelentős inputokkal szolgáltak. o

A település jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a település által megfogalmazott célokra építettünk.

A településfejlesztési koncepció az alábbi célok elérésére helyezi a hangsúlyt: o

a gazdaság diverzifikálása

o

térségi központi szerep erősítése

o

mikro-térségi egészségközponti szerepkör,

o

Hegyközség és a Balaton part kihasználása a sport és szabadidő funkciók erősítése

A koncepcióban megfogalmazott stratégia program elérését, 3 tematikus cél teszi lehetővé. A tematikus célok magukban foglalják a településrészekre bontott gazdaságfejlesztési célokat és programokat is. A dokumentumok figyelembe vétele nem jelenti minden esetben azt, hogy konkrét fejlesztési projektek megvalósulásához adott esetben nélkülözhetetlen módosításokat. Az illeszkedés vizsgálatának általános, a célokra vonatkoztatott szintjen túl – az akció területen megvalósítandó projektek átvizsgálása mellett – megtörtént az egyes településrészi húzó projektek szerkezeti tervhez való illeszthetőségének az elemzése is. 10.2 A célrendszer koherenciája A fent vázolt célrendszer koherenciáját egyértelműen biztosítja, hogy a benne foglalt célok gyakorlatilag egy vezérfonálra épülnek fel. A meghatározott minden tematikus cél megvalósulása Gyenesdiás gazdasági fejlődését szolgálja. A célok elérését szolgáló fejlesztések jellemzően funkcióerősítő fejlesztések lesznek. Település szintű funkcióvesztés nem történik, a középtávú program nem befolyásolja a funkciók kialakult, elfogadott es alapvetően megfelelő rendszerét, az elengedhetetlen gazdasági funkciók kiemelt fejlesztése mellett elsősorban a települési, közösségi funkciók erősítése valósul meg. 2.)

Hegyközségi

településrész

36

36

településrész,

4.)

Központi

településrész,

5.)

Kertvárosias


Ezen településrészek alapfunkciója elsődlegesen a lakófunkció, a tervezett fejlesztések mindegyike funkcióerősítő. Az infrastruktúra kiépítésével lehetséges csak, és valósítható meg a területrészek, településrészeken belül az egyes identifikált alközponti funkció, kereskedelmi, szolgáltató es szabadidős jelleggel. 3.) Keleti településrész A környezet tudatosságra nevelés és a szabadidős, rekreációs tevékenységek eltöltésére ad lehetőséget. 6.) Dél-nyugati településrész Gyenesdiás, ezen településrészei alkalmasak a szabadidő turizmus bázisának kialakítására, az egészségmegőrzés, valamint sport rehabilitációs központ létrehozására. 4.) Központi településrész A településrész adottságai kitűnőek, es erre alapozva nem tekinthető puszta illúziónak a terület intézményi, idegenforgalmi, rekreációs fejlesztése, a településközponti szerep és egyben ezáltal közvetve a mikro-térségi szerep erősítése. A fejlesztés a közösségi, kulturális,

turisztikai,

kereskedelmi

es

vendéglátási

funkcióik

erősödését

fogja

eredményezni. 1.) Észak-nyugati településrész A

gazdaság

fejlesztés

településrészben,

a

egyik

jelenleg

speciális formálódó

célterülete

az

ipari

területen

park

alapvetően a

vegyes

település

funkciójú a

magán

befektetőkkel együtt már rövidtávon gazdasági funkcióerősödést eredményező beavatkozásokat tehet. 7.) Balaton-parti településrész A szezon hosszabbítás egyik legfontosabb húzóága, helyi érték növelő, melyre különböző minőségi szolgáltatások alapozódnak, miközben a szabadidős és rekreációs szolgáltatási paletta is növekedik. A településrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Fel kell tárni azonban a településrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjait is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a település más területén, lehetővé téve a kockázatok megelőzését. A

37

37


lakókörnyezet minőségének és a szolgáltatások színvonalának javítása a településrészek élhetőségéhez járul hozzá. A lakások és intézmények energetikai korszerűsítése, az egész település környezeti állapotát javítja: A turisztikai es rekreációs funkciók településen belüli térbeli megoszlása több, eltérő, változatos karakterrel jellemezhető célterület kialakulását eredményezheti: o

egészségturizmus fejlesztése – egészségügyi inkubátorház

o

Darnyai pince

o

Balaton-part rekreációs tevékenység

o

szabadidő eltöltésére alkalmas területrészek fejlesztése (Nagymező)

o

ipari területrészre, a vállalkozási zónába környezetbarát technológiák beköltöztetése

A fenntartható turizmussal kapcsolatos elvárasoknak elsősorban turisztikai attrakciók és a vízi turizmusra alkalmas Balaton part felelnek meg, így ezeken a területeken az ipari tevékenység nem kívánatos. Összességében a stratégia javasolt beavatkozásait Gyenesdiás településrészein a következő összefoglaló modell jeleníti meg:

38

38


39

39


11.Térségi együttműködés erősítése Gyenesdiás

környezetében

a

települések

közötti

együttműködés

az

elmúlt

időkben

folyamatosan növekvő aktivitást mutat. A nagyközség mikro térsége létrehozta a Zalai Dombhátaktól

a

Vulkánok

Völgyéig

helyi

közösséget

és

kialakította

saját

Helyi

Vidékfejlesztési stratégiáját. 2009-ben Keszthellyel, Balatongyörökkel és Vonyarcvasheggyel kialakított

TDM

rendszer

is

Gyenesdiás

és

a

szomszédos

települések

szorosabb

összefonódását jelentette. A nagyközség stratégiájának kialakítása során már a jövőképben is

egyértelműen

összehangolása,

körvonalazódott az

szándék

együttműködés

a

szomszédos

területeinek

települések

felkutatása,

fejlesztéseinek

szélesítése.

A

közös

fejlesztések, és az összehangolt tervezés és megvalósítás folyamatának lehetőségét azok a stratégiai célok és programok, feladatok adják, melyek több településen hasonlóak, ezért a térségi együttműködés erősítéséhez fontos, hogy ismerjük és megértsük a környező települések fejlesztési elképzeléseit és elérni kívánt jövőképét. Az ehhez szükséges információkat a környező települések fejlesztési dokumentumaiból merítettük, illetve a térségben található kistelepülések (Balatongyörök, Cserszegtomaj, Vonyarcvashegy) számára kiküldött kérdéssorok alapján gyűjtöttük. A potenciális együttműködési területek a szükséges információkat összegezve, értelmezve és a megbeszélések során megfogalmazott problémák, javaslatok alapján rajzolódtak ki. 10.1.Keszthely Keszthely jövőképének alap pontjai (IVS alapján) Keszthely jövőképében fontos szerepe van a város népességmegtartó képességének és turisztikai vonzerejének növelése, illetve egyetemi, történelmi kisváros jellegének erősítése. A város gazdaságfejlesztésének szempontjából a befektetési és vállalkozási kedvet ösztönző tevékenységek élveznek prioritást, valamint a hagyományokra épített agrárium kialakítása. A település turisztikai jellegű fejlesztései között hangsúlyos a Balaton parti tengely kiépítése, valamint a wellness turizmus kiépítésének szándéka. Keszthely Integrált Városfejlesztési Stratégiájában két olyan akcióterület került kijelölésre, amely Gyenesdiás közvetlen közelében helyezkedik el (1. ábra). Az egyik Keszthely keleti részén található (A9) közelítőleg 27 hektáros terület a Tapolcai út mentén, ahol gazdasági- kereskedelmi funkciójú társaságok letelepedését várja a város, így a területre vonatkozó szabályozási tervet is ennek megfelelően módosítja a település. A

40

40


jövőben a terület gazdasági teljesítményének növekedésével lehet számolni, hiszen a stratégia alapján ez a település gazdaságilag legvonzóbb negyede. Jelenleg az építőipari és kereskedelmi társaságok túlsúlya a jellemző. A másik akcióterület ( A/3) a Balaton partján található ( Libás Strand), ahol többek között, olyan projekteket tervez a város vezetése, mint

egy

Balaton

parti

fesztiválközpont

létesítése

(viziszínpad),

élményfürdő

és

szállodafejlesztés beruházás, Skate-park és korcsolyapálya kialakítás illetve a parti sétányok összeköttetésének megteremtése, mely Gyenesdiás tekintetében is kiemelt feladat. 1. ábra Az akcióterületek térképi megjelenítése (Forrás: Keszthely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007- 2015)

Az együttműködés potenciális tématerületei: • Parti sétány közös kialakítása

41

41


• Az egymáshoz közeli iparterületek működésének, ágazati összetételének harmonizálása • Sportolási

lehetőségek

és

sportlétesítmények

összehangolt

használata

és

közös

működtetése (pl. a Gyenesdiáson található szabadtéri sportpályák és Keszthely fedett sportlétesítményeinek használatának összehangolása akár utánpótlás nevelés vagy közös rendezvények szervezése esetén)

10.2. Hévíz Hévíz jövőképének alap pontjai (IVS alapján) Hévíz jövőjét továbbra is Európa legnagyobb, kuriózum termál-gyógytava, és az arra épülő gyógy- és wellness turizmus határozza meg, amit konferencia turizmus, valamint a sport rekreációs turizmus és az egyre erősödő családi turizmusra alapozva egészít ki a település. A településen élők komfortfokozat növelésének érdekében a város, stratégiája alapján, a jövőben sportlehetőségek bővítését, valamint közösségi terek, találkozópontok és programhelyszín kialakítását tervezi. Pozitívum, hogy Hévíz figyelembe veszi agglomerációs településeinek érdekeit, működését és közös turisztikai desztinációs menedzsment rendszerén kívül, ahol a közös turisztikai termékfejlesztésre kerül a hangsúly, figyelmet fordít a marketing tevékenységben való együttműködésre is, melyhez egy turisztikai marketing információs rendszer (TMIR) kiépítését tervezi a város. A TMIR együttműködés a szereplők folyamatos kapcsolattartására alapoz, a tevékenységeket átgondolt és folyamatos marketing tevékenység egészíti ki. Az agglomeráción kívül, (még) tágabban értelmezett környezetét is figyelembe veszi a település vezetése és stratégiájában külön fejezetet rendelt a települések közötti koordináció mechanizmusainak témájához, ahol főként Keszthely és Hévíz fejlesztési elképzeléseiknek összehangolását ösztönzi a terv. Gyenesdiás számára, együttműködési területet jelenthet a sport funkciók kialakításában való közreműködés, illetve a gyógy turizmus kiegészítő funkciójaként a preventív jellegű kezelések kialakítása a nagyközségben. Az együttműködés potenciális tématerületei: • Sportlehetőségek bővítésében Keszthely és Gyenesdiás sportfunkcióival összhangban, e települések szolgáltatásait kihasználni, illetve a hiányzó specifikus szolgáltatásokkal kiegészíteni • Lehetőségek esetén közös turisztikai marketing információs rendszer kialakítása

42

42


10.3. Cserszegtomaj A település térségi kapcsolatokról alkotott képe A térségbeli településekkel hivatalos kapcsolat alig-alig van, viszont akikkel rendszeresen érintkeznek, ott kifejezetten jónak minősített a kapcsolat jellege, ami pozitívnak tekinthető, hiszen nem derült fény olyan negatív tapasztalatra, mely hátráltatná az együttműködések kialakítását. Cserszegtomaj határozottan nyitott a közös fejlesztések mentén való együttműködések létrehozásában, a kérdésekre adott válaszok alapján jelenleg is létezik a településén olyan előkészítés alatt álló projekt, melyben segítséget jelentene egy szomszédos településsel való összefogás. Jövőképének alappontjai Cserszegtomaj jövőbeli fejlesztési tervei között prioritásként szerepel a szomszédos településekkel való közlekedési kapcsolatok javítása, kerékpárutak építése. A helyi gazdaságfejlesztés vállalkozások

szempontjából

kiemelten

munkaellátottságának

fontos

javítása.

irányvonal Ennek

a

már

érdekében

meglévő

szükséges

a

települések között kicserélni a Keszthelyi és Hévízi kistérség vállalkozásainak jegyzékét, hogy induló beruházás esetén ezeknek a vállalkozásoknak a kapacitásait használják ki. Az agglomerációs hatások miatt további fontos feladata a településnek a közegészségügyi ellátás javítása-gyermek és fogászati szakrendelés kialakítása, valamint a népesség növekedése miatt egy új közösségi tér kialakítására is szükség van. Az együttműködés potenciális tématerületei • Közbiztonság javítása, szükség esetén térfigyelő kamera rendszer kiépítése • Községi gyógyszertár üzemeltetés (Cserszegtomajon jelenleg az üzemeltetés feladata nem megoldott) • Ötletként merült fel, a népi kultúra ápolásának témakörében, egy több településre kiterjedő közös rendezvénynaptár kialakítása, melyhez Cserszegtomaj, az 1200 főt befogadni képes, fedett szabadtéri színpadával járulhatna hozzá. • Vidékfejlesztési feladatok, források lehívásának kapcsán továbbra is fontos a LEADERben kialakult együttműködések erősítése

43

43


10.4. Balatongyörök A település térségi kapcsolatokról alkotott képe Balatongyörök kifejezetten jónak látja a szomszédos településekkel való kapcsolatát, főként turizmus

és

környezetvédelem

témakörében,

de

további

lehetőségeket

is

lát

az

együttműködés területeinek kiterjesztésére. A szomszédos, térségbeli településekkel való együttműködésre már több projekt, illetve feladat ellátás kapcsán is sor került, az összefogások elsősorban Vonyarcvashegy, Vállus, Balatonederics, Gyenesdiás és Keszthelyt érintően jöttek létre. Civil szervezetek tekintetében is kialakultak településen átnyúló kapcsolatok, elsősorban Vonyarcvashegy, Vállus és Gyenesdiás esetében. Jövőképének alappontjai Balatongyörök

kiemelt

feladatának

tartja

a turisztikai szolgáltatások

színvonalának

emelését, a strandjának fejlesztését, valamint a közlekedési infrastruktúra (körforgalom, járda) elemeinek bővítését. Az együttműködés potenciális tématerületei • Civilszervezetek hálózatos együttműködésének ösztönzése • Közös pályázás • Közös TDM működtetése • Vidékfejlesztési kérdésekben továbbra is fontos a LEADER keretei között kialakult együttműködések fenntartása, működtetése • Közlekedés korszerűsítése- úthálózat felújítása • A 71-es főút helyzetének rendezése

10.5. Vonyarcvashegy

44

44


45

45

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó

Recommend Documents