- 1 - Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó. Budapest, REevolutio Kft

-

Készítette:

REevolutio Kft.

Témavezető, projektmenedzser:

Jáki Monika

vezető tanácsadó

Munkatársak:

Fodor Gabriella

senior tanácsadó

Adamik Anna

junior tanácsadó

Farkas Sára

gyakornok

Lektorálta:

Fodor Gabriella

Budapest, 2010.

REevolutio Kft. 1012 Budapest, Logodi u. 54. Tel.:+36 1 361 10 53, Fax: +36 1 209 91 48 www.reevolutio.hu, www.reevolutioconsulting.hu

-

1-

REevolutio Fejlesztési és Befektetési Tanácsadó Kft. 1061 Budapest, Logodi u. 54. Tel: (1) 361-1053, Fax: (1) 209-9148 www.reevolutioconsulting.hu [email protected]

Tartalomjegyzék 1.Bevezetés ................................................................................................. 3 2.Építőkövek ................................................................................................ 4 2.1. A nagyközség értékei, potenciáljai ...................................................................... 4 2.2. A nagyközség víziója, jövőképe .......................................................................... 6 2.3. SWOT analízis .................................................................................................. 8

3. A stratégiát megalapozó trendek ........................................................... 10 3.1. A keszthelyi agglomeráció urbanizációs folyamatai és hatása Gyenesdiásra ............ 10 3.2 A várossá válás biztosította potenciális előnyök és hátrányok ................................ 14 3.3 Gyenesdiás térségi szerepkörének, pozíciójának alakulása a jövőben...................... 18

4. Illeszkedés ............................................................................................ 19 5. Jövőkép változatok és a javasolt jövőkép .............................................. 20 5.1.Jövőkép változatok........................................................................................... 21 5.1.1. A) ’Elegáns, nyugodt Nagyközség’ ............................................................... 21 5.1.2. B.) Dinamikusan fejlődő kisváros ................................................................ 24 5.2.Javasolt jövőkép .............................................................................................. 27 5.2.1. C.) Dinamikusan fejlődő, elegáns Nagyközség .............................................. 27

6. Cél-eszköz rendszer............................................................................... 40 6.1 Célhierarchia rendszer ...................................................................................... 42

7. Jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása.......................................... 43 7.1 15-20 éves célok ............................................................................................. 43 7.2 7-8 éves tematikus célok .................................................................................. 45 7.3 Beavatkozási területek priorizálása..................................................................... 47 7.4 Stratégiai programjavaslatok ............................................................................. 48

2

-2-


1.Bevezetés Jelen tervezési dokumentum egy középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált anyag,

amely

meghatározza

Gyenesdiás

nagyközség

hosszú-

és

középtávú

településfejlesztési gondolkodását. A

munka

célja,

hogy

Gyenesdiás,

mint

nagyközség

rendelkezzen

egy

olyan

dokumentummal, amely bemutatja a település azon gazdasági/pénzügyi és társadalmi körülményeit,

feltételeit

mely

alapja

és

megalapozója

a

jövőbeni

(hosszú

távú)

településfejlesztési döntéseknek, és amely kijelöli a nagyközség beavatkozási, illetve megújításra kijelölt fejlesztési területeit az előzetesen elkészített helyzetelemző munkarész megállapításai alapján.

Ötvözi a különböző szakági megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.) a nagyközséget érintő meglévő anyagokat felhasználva, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor,

közszféra

szereplői,

lakosság)

céljait,

elvárásait

az

önkormányzat

településfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett.

Gyenesdiás, mint fejlődő, „elegáns nagyközség” a mennyiségi és minőségi elmaradásokat pótolva vonzó, élhető, saját arculattal rendelkező kisvárossá válhat, amennyiben kihasználja a lehetőségeit és tudatos tervezéssel, az organikus településfejlődés pozitívumaira építve, annak tapasztalatait felhasználva, és a célcsoportok igényeit is figyelembe véve valósítja meg fejlesztéséit. Ennek szolgálatába, mindehhez egy integrált és fenntartható stratégia kidolgozását és a nagyközség

területén

koncentrálódó

gazdasági,

környezeti

és

társadalmi

problémák

megoldását jelentő középtávú irányadó stratégiai terv elkészítését céloztuk meg.

A tervezés az alábbi szempontokat figyelembe véve történt:

Jelenségek, folyamatok Olyan, nagy részben szociális és társadalmi változások leírása és okok felkutatása, mely a lakosság és a piac elégedettségi szintjének felmérésére szolgálnak. Ugyanígy fontos számba venni a politikai struktúrát, működőképességét és hatékonyságát, viszonyát a lakossággal és a piaci szereplőkkel. A település gazdasági szerkezetének átalakulása és a globális trendek idevonatkozó hatásainak is szintén e kutatás részét kell képeznie.

3

-3-


Tervek, igények A településfejlesztéssel kapcsolatos összes írott dokumentum összegyűjtése, a hasonlóságok kiszűrése. A tervek és projektek közötti prioritások meghatározásához elengedhetetlen egy belső audit megszervezése: az önkormányzati és a kapcsolódó szervek segítségével szűkíthető a kör, a megvalósulás jövőbeni esélyei, stb. Másodsorban egy külső audit megszervezésével felmérhetők a piaci szereplők igényei, véleményük és igényeik a településfejlesztéssel kapcsolatban. Szakértelmükre támaszkodva Gyenesdiás kihasználatlan potenciáljaira is fény derülhet egy-egy vizsgált területen.

Gyenesdiás településfejlesztési stratégiájának kidolgozása során alkalmazott participatív tervezésnek megfelelően megtörtént a külső szereplők bevonása, akik a település életében kiemelkedő szerepet játszanak, és aktívan gondolkodnak annak fejlesztéséről.

A

munka

során

részben

kommunikációs fórumok,

részben

kérdőíves megszólítások

segítették a szereplők összefogását és véleményük megismerését. A beérkezett inputok eredményeként a kommunikációba bevont szereplők a következő értékeket és lehetőségeket azonosították.

2.Építőkövek

2.1. A nagyközség értékei, potenciáljai

T – természeti, környezetei értékek, turizmus

4

o

Természeti környezet: Keszthelyi-hegység, Nagymező

o

Földrajzi adottság, elhelyezkedés

o

Épített környezet

o

Balaton partszakasz (kiépített strandokkal, kikötővel) és a Pannontáj

o

Kertvárosias, további szabad és beépíthető területek

o

Lakható, élhető település

o

Lovassport és fejleszthető Military- és Nemzeti Vágta pálya

-4-


G – gazdasági környezet, gazdasági értékek o

Vállalkozói potenciál

o

Turizmus és szabadidő gazdaság

o

Bevásárló központok

o

Kereskedelem, szolgáltató és raktár terület

o

Szabad gazdasági területek

SZ – szellemi potenciál, szellemi értékek o

Lakosság szellemi tőkéje, potenciálja

o

Lokálpatriotizmus és betelepülők

o

Kulturális műhelyek a műemléki, és borkultúrára alapozottan

o

Helyi vonzáskörzetű iskola, óvoda, bölcsőde

o

Civil szervezetek

N - Települési adottságok: nagyközség idegenforgalmi potenciál o

Balaton

o

Hegyközségi múlt, bor kultúrája, öröksége, hagyománya

o

Rendezvények, éttermek, vendéglátó ipari egységek

o

Sokszínűség

o

Változatos táj: vízpart és erdő

F – fekvés, hozzáférhetőség, térségi környezet: o

Keszthely közelsége

o

Autópálya, Balatoni út

o

Vasút vonal

R – regionális környezet

5

o

Keszthely-Hévíz közelsége

o

Országos közlekedési csomópont

o

Országos főútvonalak

o

Sármelléki repülőtér (Fly Balaton)

o

Kistérség, településhálózatban betöltött szerep

o

A határok közelsége

-5-


2.2. A nagyközség víziója, jövőképe •

•

Partnerségi, koordinációs funkció o

Kistérségi együttműködést koordináló mikro-térségi vezető szerepkör

o

Hálózati összefogás motorja a kistelepülések között

o

Egészségturizmus centrummá válás

Gazdasági funkció o

a nyugodt körülmények meglétét nem zavaró kiskereskedelmi és ipari-, illetve szolgáltató tevékenységek létrejötte a lakossági igények kielégítése céljából

o

helyi kisvállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés (Wellness Hotel Katalin mintájára)

o

kereskedelmi, szolgáltató tevékenység további fejlesztése

o

térségi befektetési projekt-portfólió készítése

o

intenzív

településmarketing

tevékenység

révén

potenciális

szakmai

és

pénzügyi befektetők felkutatása o

gazdasági övezetek koncepciójának elkészítése

o

kereskedelmi-szolgáltatási

tevékenységek

bevonzása,

megteremtése,

ösztönzése o

Azon befektetők kedvezményekkel történő bevonzása, akik részt vesznek az önkormányzat által preferált befektetések megvalósításában

o

helyi munkahelyek számának folyamatos növelése

o

Környezetbarát ipari üzemek betelepítése, amely egyrészt adót/bevételt termel, másrészt munkalehetőséget biztosít

o

Elsősorban a szolgáltatásban érdekelt KKV-k megerősítése

o

A nagy hagyománnyal rendelkező szőlőművelési tevékenység (pl. bornapok, „egy ház egy szőlő program”) ösztönzése

•

Turizmus funkció o

Gyenesdiás

turisztikai

potenciáljának

hasznosítása

–

a

pincészet,

a

néphagyományon alapuló kézművesség, a turistautak hasznosítása o

a kulturális, valamint az egészségturizmus, illetve a Balaton-part ésszerű hasznosításával a rekreációs tevékenység ötvözhető

o

egészségturisztikai

fejlesztések

(preventív,

megelőző

és

rehabilitációs

szolgáltatásokra alapozottan, szépségipar stb.) o

Balaton-part, mint rekreációs tevékenység

o

A nagyközséget körülölelő zöldterületek rekreációs célú hasznosítása (lovas bázisok, kirándulóhelyek, tanösvények, túra útvonalak)

6

-6-


•

Oktatás funkció o

Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (infrastrukturális is), bővítése, felújítása és/vagy korszerűsítése

o •

oktatási-nevelési intézményhálózat minőségének jelentős növekedése

Társadalmi, közösségi funkció o

Tudatos társadalomépítő, helyi közösséget támogató és kistelepülések közti akciók,

amelyek

hosszú

távon

hozhatnak

változást

azáltal,

hogy

tevékenységük a gyenesdiási identitás megszilárdításában döntő szereppel bír o

Image-építés

/

akciótervek,

tájékoztató

kampányok,

települési

arculat

kialakítása és kommunikálása o

kulturális, sport és szabadidő tevékenységek minden korosztály számára azzal a céllal, hogy erősödhessen a helyi identitás, és lehetséges legyen a kitörés az Keszthely melletti „agglomerációs” szerepkörből

o

Élhetőbb települési környezet, izgalmas nagyközség, ahol van lehetőség a szabadidő (sport, szabadidő, egészség stb.) hosszú idejű, hasznos és kellemes eltöltésére

o

Nemzetiségek, külföldi vendégkörök bekapcsolása az idegenforgalomba, rendezvényekbe

•

Nagyközségi funkció o

Közösségi terek, alközpontok fejlesztése és parkok kialakítása

o

Egységes utcakép, reprezentatív fő utca kialakítása

o

a közösség által igénybevett szolgáltatások minőségének javítása

o

Gyenesdiás otthonossá tétele a fizikai és humán infrastruktúrafejlesztések által

7

o

belső úthálózat átjárhatóságának javítása

o

idegenforgalmi vonzerő növelése az új, minőségi központok kialakítása által

-7-


2.3. SWOT analízis ERŐSSÉGEK Lakóterületek § Elegáns hegyközségi arculat, élhető falusias lét Befektetési, fejlesztési lehetőségek § A fejlesztések során alternatív lehetőségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetőségek Természeti értékek Amire építhetünk: § Balaton, Balaton-felvidéki Nemzeti Park; Nagymező, Szent-János forráscsoport, barlangok - tiszta levegő, zöldterület, rekreációra alapozható Keszthely,Hévíz vonzásában § Város közelsége, helyben és a körzetben elérhető szolgáltatások Vállalkozási kedv és képesség § Kisvállalkozók és vállalkozások kereskedelmi és szolgáltató funkciók Népesség § Sok a fiatal, kedvező a korszerkezet, kedvező népesség összetétel (nagycsaládok, kisgyermekes dominancia) Helyi közösségek § Erős civilszervezetek, helyi közösségek mozgathatóak és megnyerhetőek a települési ügyeknek – ha érdekelté teszik és bevonják § A beköltözőket egyre jobban érdekli a település élete, lassan, de határozottan vesznek részt a helyi életben § Régi lakosok lokál patriotizmusa § Civil szervezetek mozgalmai (Forrásvíz Egyesület, Darnay Kör és Alapítvány), alulról érkező kezdeményezések erősödése

8

LEHETŐSÉGEK Infrastruktúra fejlesztés § Meglévő kerékpárút tovább folytatása településen belül § Közúti tömegközlekedés javításának befolyásolása (Keszthelyi kapcsolat kihasználása) § Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; § Gyalogos zónák kialakítása, parkok, korzók; § Utca, útszakaszok fejlesztése Turisztikafejlesztés, szabadidő § Turizmus fejlesztése célzott marketing; színvonalas szabadidő-eltöltési lehetőségek kialakítása, egyedi arculat, imázs kialakítása Települési, szolgáltató funkció fejlesztés § Tudatos településfejlesztés központok, alközpontok fejlesztése; élhető, valóságos fórumként működő közösségi terek kialakítása; kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek kialakítása Partnerségi szerep § A térségi és regionális kapcsolatok erősítése Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés § Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az azokkal való tudatos gazdálkodás (tevékenységek megkezdése előtt tudatos leltár, hogy mivel gazdálkodhat a település) § Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegőrző fejlesztések ösztönzése Forrásteremtés § EU-s pályázatok kihasználása § potenciális, befektetők becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus § Környezettudatos gondolkodás erősítése; klímabarát településekhez való csatlakozás elősegítése Településmarketing, kommunikációs aspektus § Médiában rejlő lehetőségek nagyobb arányú kihasználása a jobb tájékoztatás, a belső kommunikáció javítása érdekében § Településmarketing erősítése (bemutatkozó kiadványok, rendezvényeken való erőteljesebb jelenlét) § Település identitás meghatározása

-8-


GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK

Infrastruktúra, intézményi háttér § Kedvezőtlen, a települést átszelő fő út miatt, közúti közlekedési viszonyok § Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén – minőségi közmű, és úthálózat § Szomszédos településekkel való együttműködés hiánya (belső kerékpárút) Közösségi terek, központok § Nincsenek terek, korzók § Művelődési, kulturális centrum nincs az alközpontban Lakosság, népesség és lakófunkciók § Ingázás negatívumai (idő + pénz) § Sok a beköltöző, és sok az üdülőfunkció § Nincs különböző arculata, identitása, karaktere a különböző településrészeknek (nincs települési kapuzat) Településvezetés § Kevés az apparátus a szakmai ügyek kezelésére § Működés orientált szervezeti keret hiánya

Településvezetés § Jól strukturált stratégia hiánya, a községi létből való kitörés alternatívái, forgatókönyvei, metodika hiánya Közműfejlesztések § Nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Partnerség építő szerep § Nem definiált hálózat építő szerep Közösség § Közösségi élet központi helyszínének hiánya, az újonnan betelepülők passzivitása Vendégforgalom § Nem kellő mértékben történő kihasználása (nincsen gyógyászaton alapuló, valamint több 4 csillagos szálloda)

9

-9-


3. A stratégiát megalapozó trendek A társadalmi-gazdasági változással egy időben a „vasfüggöny” nem csupán az ország határait oldotta fel, és nem csupán a nemzetközi piaci folyamatokat liberalizálta, hanem a városok, települések határát is feloldotta, a gazdasági folyamatok részévé tette a települések közti zónát is. Azok a változások, amelyek a liberalizáció eredményeként a nyugati országrészt, és annak nagyvárosait,

illetve

kistérsége

lehetőségeit,

a

fejlődési

pályáján

a

kihívásokat

meghatározzák, koncentráltan érintették a Balaton térségét. A településeken az üdülő, és alvóvárosi működésmódból következően a szolgáltatási infrastruktúra alacsony színvonalon fejlődött ki. Keszthely és Hévíz városok közelsége, az összehasonlító vásárlás lehetősége az üzletek nyitva tartása és a munkahelyek fegyelme mind az ellen hatottak, hogy a szolgáltatások helyben fejlődjenek (kivéve ez alól a turizmussal, vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásokat). A közösségi területek iránti igény is - a települések kultúrájának fellazulásával, hagyományok megszűnésével, a hely „misztériumának”, identitásának és szimbolikus jelentésének, a közhöz való tartozás vonzásának

csökkenésével,

azaz

a

társadalomban

zajló

centripetális

(szétziláló)

folyamatokkal - arányosan csökkent. Egyre kevesebb alkalom, egyre kevesebb igény jelentkezett a közösségi terek iránt. Szerencsére az általános trendeknek megfelelő kedvezőtlen társadalmi folyamatok Gyenesdiás esetében nem jellemzőek, a település lakóinak, identitása, közösséghez való tartozása napainkban is erős, így a jövőben javasolt egy központi közösségi kialakítása.

3.1. A keszthelyi agglomeráció urbanizációs folyamatai és hatása Gyenesdiásra

Gyenesdiás története több ponton is összefügg Keszthely városának történelmével, a hegyközségi, szőlészeti kultúra kialakulásától napjaink szuburbanizációs folyamatainak kialakulásáig. A múltban zajlott folyamatok megértéséhez, feldolgozásához a Nagyközség Monográfiáját használtuk fel, jelen fejezetben a rendszerváltást közvetlen megelőző időszaktól a napjainkig tartó periódust dolgoztuk fel. Keszthely és Gyenesdiás térségének napjainkig meghatározó szuburbanizációs folyamatai már az 1980-as években kezdődtek, ekkor történtek az első nagyobb arányú betelepülések a nagyközségbe. A népességnövekedés folyamata ezekben az években általánosan jellemző volt a legtöbb Balaton- parti községre.

10

- 10 -


Ezzel párhuzamosan a városok, közöttük Keszthely, népessége már nem növekedett (a szocialista törekvésekkel ellentétben), és 1990 után e városoknak a folyamatos kivándorlás, elöregedés problémájával kellett szembesülniük. Az 1980-as években a kitelepülés azzal hozható

összefüggésbe,

hogy

a

városok

nagyarányú

lakásépítési

beavatkozásai

befejeződtek, így ingatlanokat már csak magánerőből, OTP kölcsönök segítségével tudott építeni a lakosság. Az építkezésekhez Gyenesdiáson rendelkezésre álltak a megfelelő tartalékterületek és a városi környezettől eltérő, sokszor jobb minőségű környezetet tudott kínálni a település a családok számára, ezért sokan gondolták úgy, hogy megéri vállalni a Gyenesdiás és Keszthely, vagy Hévíz közötti ingázást. (A közlekedési igények ekkor még nem csökkenhettek, mert a központi funkciókat, a legfontosabb közszolgáltatási feladatokat csak a város működtethette, a nagyközség az 1980-as évek elején csatlakozott a Keszthely Városi- Járási Szolgáltató Költségvetési Üzemhez. ) Az 1980-as évek közepén már elindult egy demokratizálódási folyamat, ugyanis a politikai helyzet és a népesedési folyamatok eredményeként ekkora alakult ki Gyenesdiás új helyi elitje, mely haladó gondolkodásmódjának köszönhetően, ami 1990 után meghatározóvá vált, stabil fejlődési pályára állíthatta a települést. A függetlenedés folyamata 1988-ban kezdődött meg a térségben Balatongyörök kiválásával a nagyközségi tanácsból, Gyenesdiás és Vonyarcvashegy pedig az önkormányzatiság kialakulásával váltak újra önálló településekké. Gyenesdiás önállóságának újrateremtése, majd megtartása a rendszerváltás óta kiemelt feladat. Az 1990-es évek óta a település sikeres gazdaságpolitikát folytatott, melyet többek között a helyi adóbevételek növekedése objektíven kifejez, ehhez pedig a helyi vállalkozások munkahely generálása és a helyi társadalom magasabb mobilitási jellemzői is hozzájárultak. Látható tehát, hogy a közigazgatási önállóság megszerzésétől függetlenül a társadalmigazdasági

kapcsolatok,

települési

folyamatok

továbbra

is

kölcsönösen

befolyásolják

Gyenesdiás és Keszthely életét. Az 1980-as években elindult szuburbanizáció folyamata, az 1990-es évekre egyre nagyobb méreteket öltött, mely folyamat napjainkban is tart. A szuburbanizáció folyamatának kezelése mindkét települést kihívások elé állítja. Keszthely számára a csökkenő lakó, állandó népesség jelent problémát és az ebből adódó csökkenő adóbevételek

kompenzálása,

valamint

az

agglomeráció

közlekedésének

bonyolítása.

Gyenesdiásnak pedig reagálnia kell a lakónépesség növekedésére a megfelelő műszaki, környezetvédelmi és szociális infrastruktúra megteremtésével, bővítésével, valamint a közösségi terek, központ és alközpontok funkcióváltásával, oly módon, hogy a megváltozott társadalmi- gazdasági hatások ne befolyásolják negatív irányba a település nyugodt, esztétikus környezetét.

11

- 11 -


A szuburbanizáció folyamata azonban nem csak attól függ, hogy Gyenesdiás milyen vonzó életlehetőségeket kínál lakói számára, hanem attól is, hogy Keszthely milyen válaszokat ad e

fennálló

kihívásokra.

Gyenesdiásnak

jelenlegi

Amennyiben vonzó,

Keszthely

nyugodt

jól

reagál

nagyközségi

e

kialakult

szerepének

problémákra,

megtartására

kell

törekednie. Ha Keszthelynek továbbra sem sikerül népességmegtartó erején javítani és az eddig megvalósult trendek folytatódnak, akkor Gyenesdiáson néhány év múlva felmerülhet a várossá alakulás gondolata. A várossá nyilvánítások hazai gyakorlatában több olyan eset is megtalálható, mely a jövőben igaz lehet Gyenesdiás helyzetére. A várossá nyilvánítások általános feltételei közül a kezdeményező nagyközség fejlettsége és térségi szerepköre, az, ami indokolhatja a városi cím kérvényezését. Az első eset a klasszikus üdülő települések helyzetére vonatkozik, melyek általában nem rendelkeznek széleskörű oktatási, egészségügyi vagy igazgatási vonzáskörzettel, viszont sajátos értékeik miatt olyan egyedi, és sokszor igen kiterjedt, vonzerővel

rendelkeznek,

melyek

országhatárokon

átívelnek,

és

éltetik

a

település

idegenforgalmát, vállalkozásait, kultúráját. Ilyen települések például Zalakaros, Harkány vagy Bük. Léteznek olyan települések is, melyek sajátos „brand”-et, márkanevet alakítottak ki az idők során, valamilyen kiemelt turisztikai, kulturális termék, élmény kapcsán és ezért a társadalom széles köreiben ismertté váltak. Ebbe a kategóriába sorolható Herend, Villány vagy Pannonhalma is. A városi címek kérvényezésében, mennyiségüket tekintve, az utóbbi időben az agglomerációs települések vezetik a rangsort. Ezek a települések általában csekély központi funkciókkal rendelkeznek, azonban népességük és (utólag)

kiépülő

infrastruktúrájuk

gyors

ütemben

fejlődik,

valamint

gazdasági

teljesítőképességük is emelkedik. A várossá nyilvánítás mellett, illetve ellen számos pro és kontra érvet lehet felsorakoztatni. A

következőkben

olyan

szempontok

jelennek

meg,

melyeket

adott

helyzet

esetén

mindenképpen érdemes a nagyközség vezetésének mérlegelni, olyan értelemben, hogy az adott állítások milyen mértékben teljesülhetnek az aktuális viszonyok, reálfolyamatok tükrében. A városi cím megszerzésének motivációjaként sokszor elsődlegesen a társadalmi presztízs áll, de közvetetten a gazdaságélénkítő hatás is jelentős. Utóbbi esetében a rangnak beruházás ösztönző hatása is lehet, illetve a pályázati úton megszerezhető cél és címzett támogatások elnyerésének szempontjából is előnyt jelenthet. A tapasztalatok szerint növeli a helyi településfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek aktivitását és összefogásra készteti a település lakosságát, erősítve a helyi lokálpatrióta szellemiséget, identitást.

12

- 12 -


További előnyként fogalmazható meg az a tapasztalat is, hogy a városok általában érdekeiket erősebben tudják képviselni, mint a települési lépcső alacsonyabb fokán álló községek, falvak. Fontos azonban azt is figyelembe venni a jövőben, hogy hasonlóan a jelen helyzethez a községeknek biztosítaniuk kell az alapellátási funkciók működését különböző pénzügyi

támogatások

révén,

melyben

már

ki

alakulhattak

e

közszolgáltatások

működtetésére vonatkozó jó gyakorlatok. A községek esetéhez hasonlóan városokat is érinti a kötelezettség, hogy a térségben a középfokú ellátás intézményi, közigazgatási feltételeinek megfeleljenek. A kötelező feladatok finanszírozási normatívái azonban nem mindig állnak arányban e szolgáltatások valós értékével, mely viszonyok hosszútávon a közszolgáltatások színvonalának csökkenéséhez vezethet. További kockázatot jelent a település számára az is, ha a fent említett pozitív hatások teljesülnek, de a növekedés irányításában, tapasztalatok hiánya miatt, nem tudja a település a megfelelő alkupozícióját elfoglalni,

megkötni

immár

városa

számára

a

legmegfelelőbb

településrendezési

szerződéseket. Ez esetben az a veszély léphet fel, hogy a fejlesztések során a település gazdasága nem a helyi társadalom, hanem betelepülő tőke érdekeit fogja szolgálni. A várossá nyilvánítás motiváló tényezői között fontos helyet foglal el a helyi társadalom identitásának erősítése és a településfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések dinamizálása a lakosság körében. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy Gyenesdiáson a betelepülők nem okoznak problémát az integrálódás szempontjából, és a helyi társadalom irányából világosan látszik az együttműködésre, összetartásra való törekvés, mely, ahogyan a társadalmasító munkarészből kiderült, nem csak a településen belül, hanem a szomszédos települések irányába is kezd kirajzolódni. Ameddig a nagyközség közösségének életében nincsenek ilyen jellegű problémák, ez nem jelenthet motiváló tényezőt a várossá alakulás kérdésében, és természetesen a probléma sok más módszerrel is megoldható. Összességében Keszthely és Gyenesdiás számára is az lenne a legmegfelelőbb, ha a jelenlegi szuburbanizációs tendenciák nem erősödnének, hanem stabilizálódnának, illetve a folyamatok által felmerülő fent említett feladatokra, kihívásokra összehangoltan keresnék a megoldásokat. Javaslatunk szerint, a fentiek figyelembe vétele mellett Gyenesdiásnak a város és környezete között egy szerves kapcsolatrendszer kialakítására kell elsődlegesen törekednie, melynek során olyan újszerű agglomerációs együttműködési rendszer létrehozása a cél, melyben a kölcsönös érdekek érvényre jutása mellett olyan, a térségi potenciálját maximálisan hasznosítani képes fejlesztési keretrendszer és fejlődési tér jön létre, melynek Gyenesdiás társközpontként egy sajátosan értékes szereplője és integráns része.

13

- 13 -


3.2 A várossá válás biztosította potenciális előnyök és hátrányok Az Önkormányzati Törvény (ÖTV) a várossá alakulással kapcsolatban egyértelműen fogalmaz a szempontból, hogy csak nagyközségekből lehet város, azonban a törvény nem állít kritériumot a nagyközségek várossá válásához, nem köti konkrét lélekszám korláthoz vagy

bármely

számszerűsített

infrastrukturális

mutatóhoz,

e

küszöb

értékek

tehát

viszonylagosak, folyamatosan változnak. A kérvényező településen elsősorban

olyan

tényezők alakulását vizsgálják meg, melyek alapján megállapítható, hogy az adott település működése, fejlődése valóban a városokra jellemző elvárható ismérvekkel rendelkezik-e. A következőkben e jellegzetes városi ismérvekből kerülne néhány bemutatásra. 1) A

lakosság

döntő

többsége

nem

mezőgazdasági

foglalkozású,

hanem

ipari,

kereskedelmi és szellemi munkából él. 2) Az elmúlt évtizedekben változtak a település beépítési típusai, településszerkezete. 3) A nagyközség népességének száma és a társadalmi szerkezete mennyire követi a városias jellegzetességeket. 4) A

település

gazdasági

fejlettsége

folyamatosan

javul,

jelentősebb

gazdasági

társaságok, kereskedelmi- és szolgáltató cégek telepedtek ide. 5) A településen a munkanélküliség aránya alacsony, a foglalkoztatottság jó. 6) Településünkön az infrastrukturális fejlettség, közművekkel való ellátottság (az ivóvíz-ellátottság, a

csatornázottság, -

a

szennyvíz

tisztítása, elhelyezése, a

rendszeres hulladékgyűjtés és elhelyezése, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége) jó. A

helyzetelemző

munkarész

alapján

e legfontosabb

kritériumok

alakulását

nyomon

követhetjük az elmúlt évekre vonatkozóan. Gyenesdiás

a

foglalkoztatottság

szektoriális

megoszlásának

szempontjából

a

városi

jellemzőkkel igen nagy hasonlóságot mutat, hiszen a helyzetelemző munkarész alapján megállapítható, hogy a helyi vállalkozások nagy része elsősorban a kereskedelem, a javítási szolgáltatások, ingatlanügyek, valamint gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedik. Társadalmának

demográfiai

jellemzői

ugyancsak

megfelelnek

(az

elvárandó)

városi

normáknak, hiszen növekvő népessége és fiatalos korszerkezete biztosítja a település népességének demográfiai utánpótlását.

14

- 14 -


A munkanélküliségi ráta a Nyugat- Dunántúli régió településeinek rangsorában is kedvező képet mutat a nagyközségen (2008-ban 4%), az infrastruktúra kiépítettsége pedig a fentebb felsoroltak szerint megfelelő, továbbá az infrastruktúra elemeinek fejlesztésére (csapadékvíz elvezető hálózat, kábel televízió) a település jelenleg is jelentős összeget áldoz. A legfontosabb tényezők rövid áttekintése után felmerülhet a kérdés, hogy a nagyközség a jövőben a szükséges kritériumoknak megfelelve a várossá alakulás kérdésében milyen előnyökkel és hátrányokkal számolhat.

A nagyközség szempontjából a legfontosabb előnyöket a következő pontok foglalják össze:

•

Több pályázati forrás, lehetőség kihasználása- nő a nagyközség mozgástere, érdekérvényesítő képessége.

•

Magasabb szintű intézményellátottság, például okmányiroda működtetése.

•

A személyi jövedelemadó nagyobb része maradhat az önkormányzatnál, mint eddig.

Az

önkormányzatok

költségvetési

támogatások-

költségvetési csoportjába

bevételeinektartozó

a

SZJA

központi kiegészítés

településkategóriánként differenciáltan kerül elosztásra. Az SZJA kiegészítés mértékét az APEH adatai alapján adóerő- képességgel számolták ki és határozták

meg

az

állami

költségvetésben.

Az

SZJA-

kiegészítési

mechanizmusban a települési önkormányzatok kilenctizede érintett. A helyi önkormányzatokat összesen a személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelynél az e szerinti SZJA bevétel és

az

adott

költségvetési

évben

a

települési

önkormányzat

iparűzési

adóelőlegét meghatározó alap 1,4 %-a együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a településkategóriára jutó összeget, a bevétel e szintig kiegészül. E településkategóriákat mutatja a következő táblázat. (Rácz Szilárd, 2008, Comitatus XVIII/5. 171. sz.)

15

- 15 -


A jövedelemkülönbségek mérséklésének településnagyság szerint figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár 2008-ban (Ft)

Forrás: Rácz Szilárd, 2008

•

A magas színvonalon teljesítő vállalkozások és szolgáltatások a városi jogállású településeket jobban keresik

•

A városi rang erős késztetés arra, hogy a helyi szolgáltatások színvonala is városi szintre emelkedjék.

•

Gyakran az ingatlanok ára is felértékelődik a településen.

A várossá válás lehetséges hátrányainak, veszélyeinek összefoglalása: •

A kedvezőbb forráshoz jutási lehetőségek mellett az ellátandó feladatok sora is bővül, mely többlet erőforrást igényel.

•

Veszélyt jelenthet a nagyarányú további betelepülés. Az alacsony színvonalú lakásépítések eltérő életmódú és társadalmi helyzetű népességet vonzhatnak a településre, melynek megakadályozása fontos feladat.

•

Spekulációs célú fejlesztések, megjelenése is okozhat gondot

•

A település zöldterületeinek, értékes szabadfelületeinek megőrzése minden eddiginél nagyobb figyelmet kíván

•

Gyakran túlzott elvárások is megfogalmazódhatnak: a várossá válást követően a lakosság szinte azonnali eredményeket sürget

•

Gyenesdiás szempontjából hátrányként jelenhet meg a stabil nagyközségi státusz elveszítésével, a kistelepülési imázs, a családi miliő képének megváltozása a település megítélésélését illetően.

16

- 16 -


•

Hosszútávon a városok által ellátandó (delegált) feladatok, intézkedések és az ehhez biztosított állami normák egyensúlyának felbomlása komoly veszélyként hathat a települési önkormányzat költségvetésének alakulására.

•

A környező nagyvárosok közti ellátási és pozíció verseny egyre kiélezettebbé válik, mely verseny felvételére Gyenesdiás még nem kész, hiszen felmerülhet a veszély, hogy az eddigi előnyeit szépen kihasználó és értékeire építő település fejlesztési hangsúlyai elveszhetnek a kötelező jogi normáknak és elvárásoknak való megfelelés által, a település pedig egy lefelé ívelő spirál pályán mozogva, vesztes helyzetet teremthet magának, ami természetesen nem lehet cél.

A potenciális veszélyek, problémák rövid felsorolása után fontos megemlíteni azt is, hogy e veszélyek

megfelelő

előkészítéssel,

és

a

várossá

válás

folyamatának

hatékony

kommunikációjával elkerülhetők. Ez által a várossá válás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a települési környezet is városivá válik, hiszen nem mindenhol van szükség többszintes épületekre, homogén, soklakásos területekre. Az eddigiekhez hasonlóan továbbra is elsődleges cél maradhat a jogállásváltozást követően is, a környezet minőségi fejlesztése, a védett és értékes építészeti elemeket hordozó területek megőrzése, és a település középső részén az átmenő forgalom kérdéskörének hosszú távú megoldása. A külső környezet szempontjából azonban fontos figyelembe venni azt is, hogy a városi jogállás

hosszú

távon

milyen

ellátandó

feladatokat

fog

a

település

irányítására,

üzemeltetésére róni, valamint a térségbeli városok versenyében Gyenesdiás hogyan tud érvényesülni,

illetve

érdemes-e

a

közeli

Keszthely

és

Hévíz

mellett

közigazgatási

szempontból egy további központot képezni. Amennyiben a várossá válás ismérvei és a helyzetértékelő munkarész alapján alkotjuk meg a középtávú jövőképet, a nagyközség várossá válása tekintetében, figyelemmel a mutatókra és

a

jelen

adottságokra,

valamint

a

stratégiában

meghatározott

célok

elérésére

megállapítható, hogy számos negatívumot hordozhat a várossá alakulás döntésének meghozatala. Összességében az előnyök és hátrányok számbavételét időről időre el kell végezni, hiszen számos (külső és belső) tényező befolyásolja a nagyközség valós gazdasági, társadalmi helyzetét, a külső jogi tényezők, közigazgatást érintő átalakulások is nagymértékben befolyásolják és folyamatosan változtatják a nagyközség várossá válásának esélyeit, előnyeit és az ezért vállalt áldozatok mértékét.

17

- 17 -


3.3 Gyenesdiás térségi szerepkörének, pozíciójának alakulása a jövőben

A stratégia jövőképének, Gyenesdiás fejlődésének szempontjából fontos kérdés, hogy a település

e

stratégia

által,

a

nagyközség

tudatos

fejlődésének,

fejlesztésének

az

érintettekkel közösen kiválasztott útja mentén a jövőben belső, tisztán helyi szintű, települési fejlesztésein kívül milyen térségi szerepkörökben, térségi feladatok, ügyek ellátásában válik majd kompetenssé. Fontos továbbá megvizsgálni azt is, hogy ezek a „jogosítványok” egy lehetséges (régóta húzódó) közigazgatási reform hatására hogyan érintik a település pozíciójának alakulását a térségben. A helyzetelmés vizsgálatai során egyértelműen kirajzolódtak azok a lehetőségek, fejlesztési potenciálok, melyekre a településnek mindenképpen érdemes építeni, és amely fejlesztések, lehetőségek

kiaknázása

révén

a

térségi

munkamegosztásban

nagyobb

súllyal,

diverzifikáltabb szolgáltatásokkal vehet részt. A stratégia a helyzetelemzés megállapításai alapján

két

szerepkört

jelölt

meg

melyek

újdonságként

jelenthetnek

meg

a

településműködésében, és ezzel együtt a térség munkamegosztásában. Az egyik fontos célkitűzés, hogy a helyi adottságokra alapozva kiemelt helyet kapjon a településen az egészség- és szépségmegőrzésen alapuló szolgáltatások meghonosítása, így Hévíz szolgáltatásait, profilját kiegészítve mikro térségi egészségközponttá válhasson. A másik stratégiai szempontból kiemelt cél Gyenesdiás település üzemeltetésének eddigi gyakorlatán alapulva- a partnerség elvének gyakorlatban való megvalósítása, és ezen elvek alapján

a

kistelepülések

közti

érdekegyeztetés,

együttműködés

kezdeményezésének

felvállalása, hiszen a település jelenleg is ugyanezen elvek szerint működik. A koordináló szerepkör kialakításával Gyenesdiás nagymértékben hozzájárulna fejlesztések

összehangolásához,

hatékonyságának

növeléséhez,

a térségben zajló továbbá

érdekeik

és

fejlesztéseik összehangolásának következtében tovább növekedne a bizalom e települések felé, mely gazdasági hatásokat is eredményez. Megállapítható tehát, hogy a nagyközség térségi szerepkörének erősödése, csak úgy érhető el, hogy a fent vázolt partnerség elve szerint, fejlesztéseit megfelelően menedzselve olyan szervezeti és befektetői környezetet teremt, mellyel nem csak saját települése, hanem a környezetének fejlődését is dinamizálni tudná. Gyenesdiás térségi pozíciójának erősödését leginkább gazdasági fejlődésének révén, a stabil értékek mentén irányított, megbízható és kiszámítható fejlesztési környezet generálásával érheti el. Ebben az esetben az állami szférától függetlenül, önállóan és értékeivel bölcsen gazdálkodva biztosíthatja településén és mikro

térségében

a

társadalmi,

gazdasági

és

környezeti

szempontoknak

megfelelő

harmonikus fejlődést.

18

- 18 -


Fontos kiemelni, hogy amennyiben a térség települései felkészülnek az átalakulásokra akár nyerhetnek is a reform révén, azáltal, hogy olyan feladatokról és fenntartási, ellátási körökről kell lemondania, amelyek biztosítása jelen helyzetben sem komfortos számára, melyhez az állami normatívák már nem nyújtanak kellő fedezetet. Jelenleg tehát a legjelentősebb

feladat

kialakítani,

felépíteni

a

térségi

együttműködéseket

és

helyi

kompetenciákat azon területeken, melyek a helyi fejlesztéseket, valamint magát a stratégiai megvalósítását érintik. Térségi szerepkörének, és a környező települések együttműködésének és összefogásának erősödésével, nagy valószínűséggel a mikro térség egy lehetséges közigazgatási reform bevezetését követően (mely várhatóan a települési jogköröket, kompetenciákat csökkenti) sem rendülne meg, hiszen a fejlesztésért felelős menedzsment szervezet térségi szinten tovább koordinálhatja a nagyobb projektek megvalósítását, így több szempont szerint is érdemes

tehát

a

legfontosabb

egyeztetési

mechanizmusokat,

koordináló

szerepeket

kialakítani ezen a szinten.

4. Illeszkedés A

településfejlesztési

döntést

megalapozó

stratégiában

meghatározott

hosszú

távú,

tematikus és településrészi célok rendszerükben illeszkednek a településszerkezeti tervhez. Természetesen az alapvető illeszkedés nem jelenti azt, hogy némely esetben a konkrét fejlesztési

projekt

megvalósításához

nem

lesz

szükség

a

településrendezési

terv

módosításhoz, ezeket az egyes fejlesztések megvalósításának előkészítése során kell vizsgálni és megtenni. Az alábbiakban kifejtett települési Jövőkép és célhierarchia rendszer koherenciája biztosítja, hogy a megfogalmazott és kitűzött célok egy meghatározott és markáns irányra, vezérfonalra épülnek. Gyenesdiás fejlesztésének stratégiai fő iránya a (mikro) térségi kontextusba illesztetten modern, csendes és nyugodt falusias életminőségben, egy térségi szabadidő, sport és egészségturizmusra alapozott központ és partnerségi hálózatot kialakítani képes közvetítő településsé, kisvárossá válás. Ezért a településirányítás az urbánus és kulturális tradícióinak, innovatív szellemi potenciáljainak, tartalékokkal, potenciálokkal rendelkező épített környezetének és egyéb komparatív előnyeinek helyzetbe hozására törekszik, az értékek összetett kihasználására törekvő fejlesztési kínálatot kíván kidolgozni.

19

- 19 -


Mindezt azon értékválasztásra alapozva kívánja megvalósítani, hogy először megteremti a nagyközség

versenyképességét

összekapcsolja

a

környezet

a

gazdasági

környezet

minőségjavításával,

illetve

helyzetbe ezekre

hozásával,

alapozott

ezt

komplex

életminőség javítással.

A legfontosabb változásnak, fejlődésnek a nagyközség központjában, a Polgármesteri Hivatal környezetében, a Balaton-part, és az erdőterületek mentén kell bekövetkeznie, mely fejlődés tovább gyűrűzve az egész település komfort növekedéséhez, arculatváltásához és gazdasági erősödéséhez is hozzájárul.

A településfejlesztési stratégia készítése és annak megvalósítása során a nagyközség fontosnak tartotta a környezeti és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét és beépítését, hiszen: •

Kiemelten fontos feladat a települési életminőség megőrzése és növelése

•

Aktív zöldterület fejlesztése és környezeti rehabilitáció (bánya rekultiválás)

•

Az idegenforgalmi termék-skálában is hangsúlyosan szerepel a település és a kistérség, mikro-régió zöldhálózati rendszere (Pannon táj)

5. Jövőkép változatok és a javasolt jövőkép A településstratégia nem más, minthogy egy település megtervezi hosszú távú céljait és az arról kialakítandó imázsát, azaz jövőképet határoz meg, és ehhez kidolgozza azokat a stratégiai fontosságú lépéseket, melyek a cél megvalósulásához vezetnek. A jövőkép,

tehát

egy

kulcsfontosságú

fogalom,

mely,

a

meglévő

adottságok

minél

hatékonyabb és egymást erősítő kihasználásán alapuló, reálisan megvalósítható célt fogalmaz meg alapos kutatómunka és közös tervezés eredményeképpen.

Amennyiben a település lakóinak hosszú távú és fenntartható fejlődését helyesen tudjuk meghatározni, akkor van esély arra, hogy a terv az irányítás eszköze is legyen a megvalósítás során. A településfejlesztési tervek kivitelezésében, tehát a legitimációé a kulcsszerep. Kifelé (lakosság, piaci szereplők) éppúgy el kell fogadtatni a terveket, mint házon belül (önkormányzat).

20

- 20 -


A gördülékenység múlik egyrészt a hatékonyságon, mely a hivatali struktúrától függ, másrészt óriási szerepe van a kommunikációnak, az érintettek és az érdeklődők, aktívan gondolkodók

bevonásának

a

tervezésbe,

a

fejlesztési

ötletek

publikálásának

és

a

visszacsatolások értékelésének – hiszen pozitív légkörben nemcsak a tervek támogatottsága nő meg, de új ötletek, együttműködések is születhetnek. A fejlesztők és befektetők felé a kohézió kommunikálása a legfontosabb: ez vonatkozik az önkormányzati struktúrára és a megjelenési felületekre egyaránt.

A meglévő adottságok felhasználásával és azok célirányos fejlesztésével a szektorok közötti leghatékonyabb

együttműködések

és

szinergia

kialakításával

kialakítható

egy

stabil

gazdasági bázis, amely megfelelő településirányítással javítja az életminőséget.

5.1.Jövőkép változatok Értékválasztás

A) Elegáns, nyugodt Nagyközség

B) Dinamikus, fejlődő Kisváros

5.1.1. A) ’Elegáns, nyugodt Nagyközség’ Gyenesdiás legyen egy saját, kistelepülési arculatot képviselő, nyugodt, kertvárosias nagyközség. Amely, a környező kistelepülések aktoraként képes a vízparti és hegyközségek közti partnerség és együttműködés létrehozására, felvállalva ezáltal egyfajta kitüntetett mikro-térségi szerepkört.

21

- 21 -


A település infrastruktúrájában nagy hangsúly kerülne a közterületek, vendéglátó egységek családbarát kialakítására, illetve az aktív pihenés lehetőségeinek további fejlesztésére, melyek a turisták és a helyi lakosok igényeinek egyaránt megfelelnek, ezzel a turisztikai, és időjárástól függetlenebb rekreációs szolgáltatásokra helyezve a hangsúlyt a település gazdaságában. Pozitív

kezdeményezés

továbbá

a

közterek

jelenlegi

gyermekbarát

kialakításának

megőrzése, további fejlesztése (játszóterek). Egy településközpont, főutca, megfelelő központi közösségi tér létrehozásával kiváló pihenő, találkozó helyek fejlődhetnek, melyek a település egyedi arculatának kialakításában is kiemelt szerepet kaphatnak. Az övezet belső területein kisebb kereskedelmi egységek letelepedése tovább növelné a helyiek, és az ideiglenesen ideérkezők komfort érzetét. A területkialakítás szempontjából szükséges a kertvárosias

területeken

lévő

telkek

elaprózódásának

meggátolása,

a

lakóterületek

minőségének javítása.

Építőkövek •

Természeti környezet, Balaton

•

Pannon táj

•

Erős civil szervezetek, identitástudat

•

Aktív sportélet

•

Családbarát környezet

•

Turizmusban érdekelt vállalkozások összehangolt működése (TDM)

•

Külföldi (elsősorban német) lakosok, kapcsolatok

•

71-es főútvonal

•

Vasútvonal

•

Kerékpárút

•

Turistaútvonalak

•

Kertvárosias övezetek

Eszközök; szükségletek •

Tudatos területi tervezés és fejlesztés a lakosság, helyi vállalkozók bevonásán alapulva

22

•

Fejlesztésekben érdekelt partnerek együttműködése

•

Célzott településmarketing

•

Vállalkozási kedv ösztönzése, helyi vállalkozások támogatása

•

Infrastruktúra (pl. csapadékvíz elvezetés) fejlesztése

•

Lakóterületek minőségének emelése

- 22 -


Akadályozó tényezők •

Átmenő forgalom lassításának, csillapításának elmaradása

•

Településközpont

területigényének,

elhelyezkedésének

meghatározásának

összetettsége •

Belső gyalogos hálózat fejletlensége

•

Európai Uniós támogatási politika irányváltása, források csökkenése (például a vidékfejlesztésre szánt források csökkentése és helyette a városi környezet fejlesztésének előtérbe kerülése)

•

A klímaváltozás negatív hatásainak erősödése (pl. szélsőségessé váló időjárási viszonyok)

•

Magánbefektetők

beruházási

hajlandóságának

csökkenése

a

makrogazdasági

viszonyok miatt •

Karakteres arculat erősítésének, kialakításának elmaradása

•

Tudatos településmarketing folytatásának hiánya

Települési stratégia támogató projektjei

Rehabilitált településmag projektek o

Településközpont fejlesztés program, járda építések

o

Községháza projekt, dísztér, közösségi tér létesítése

Meglévő települési alközpontok fejlesztése program (funkció) o

Diási egykori központ fejlesztése § Darnay (Dornyai) Pince és Présház rehabilitálása § Diási templom, történelmi emlékpark funkcióbővítése

o

Gyenesi központ fejlesztése § Sportcsarnok megépítése § Új orvosi praxis létrehozatala § Pénzintézet, posta központba hozatala

o

A Balaton-parti központi tér fejlesztés (Kárpáti-korzó)

Szolgáltató település projektek o

Turisztikai infrastruktúra bővítése §

Üdülő

övezetekben

(gyógy)

szálloda-és

panzióépítés

magas

színvonalú szolgáltatásokkal (Üü-3, Vt-4, K övezetek) §

Balaton-parti fejlesztések: Gyenesi Lidóstrand bővítés, egységes parti sétány kiépítése, Diási Játékstrand korszerűsítés

23

- 23 -


§ o

Nagymező Natúr Kultúrpark- Látogatóközpont, erdei iskola

Helyi, kézműves termékek előállításának támogatása §

Kárpáti-korzó,

szórakoztató

és

szabadidő

központ,

bio-és

látványpiac

o

§

Kovácsműhely- bemutató központ, kézműves házak

§

Diási vízimalom és Forrás tanösvény környezetfejlesztése

Fenntartható, hagyományos gazdálkodási módok ösztönzése

Egészségturisztikai projektek (funkció) o

Egészségközpontok (HRSZ 316/2, 64/4-11, 1404, 1701, 1696) kialakítása

o

Sportsérülések kezelése, alternatív gyógymódok

o

Szépségipari kezelések, beavatkozások

o

Algyenesi rét, sport és rekreációs központ létesítése (öltöző, műfüves pályák)

5.1.2. B.) Dinamikusan fejlődő kisváros Gyenesdiás legyen egy karakteres arculattal rendelkező kisvárosias település, ahol egyre több szolgáltatás, funkció elérhető és a bejegyzett vállalkozások köre folyamatosan bővülne. A település gazdaságában a turizmuson kívül egyre több vállalkozás születne, melyek egész éven át megfelelő mennyiségű munkalehetőséget biztosítanának a helyiek számára.

A

vállalkozások

profilját,

működési

mechanizmusát

tekintve

elsődleges

a

fenntarthatóság elvének betartása, tevékenységük környezeti terhelésének minimalizálása. A fejlődési lehetőség területi szempontból már biztosított, hiszen a település északnyugati részén már kialakult egy gazdasági övezet (Iparosok útja), mely a jövőben is várja a vállalkozókat. Pozitívum, hogy a gazdasági övezet a lakóterületekhez nincsen túlságosan közel, így nem okozhat konfliktust a gazdasági szereplők és a lakosság között. A település szerkezetében kedvező változásokhoz vezetne egy egységes településközpont létrehozása, valamint a meglévő két csomópont alközpontként, külön funkciókkal való feltöltése, üzemeltetése. Egy dinamikus fejlődési pályára lépve a településnek az eddiginél nagyobb arányú népességnövekedéssel kell számolnia, mely az oktatási és szociális intézményrendszerben kapacitáshiányokat eredményezhet, azonban a település megnövekedett bevételeiből ezeket a feladatokat képes lehet megoldani. A fejlődésnek a település életében, az előző momentumhoz hasonlóan, több olvasata is lehet. A népesség helyzetén kívül, többek között, változik az önkormányzat bevételi és kiadási szerkezete is. A folyamatokat kontrollálva, egy tudatos stratégiával a nagyközség ezeket a változásokat a saját javára fordíthatja, valamint a településhálózatban és a kistérségben betöltött szerepkörét fokozatosan

24

- 24 -


erősítené, így érdekeit egyre több színtéren érvényesítheti.

Építőkövek •

Gyenesdiás turisztikai desztinációs menedzsment

•

Sármelléki repülőtér relatív közelsége

•

Külföldi (főleg német) lakosokkal kiépült kapcsolatok (vállalkozói kapcsolatok is)

•

Függetlenedés

az

állami

támogatásoktól-

elsősorban

a

befektető

ösztönzésre

koncentrál •

Viszonylagos polgárosultság, kedvező demográfiai viszonyok

•

Esztétikus, rendezett természeti és települési környezet

•

A település észak-nyugati részén található gazdasági övezet, tartalék területek

•

Modern üzleti szolgáltatások könnyen hozzáférhetővé válása

•

Szorosabb együttműködés kialakítása a környező településekkel

Eszközök, szükségletek •

Tudatos területi tervezéssel megalapozni, irányítani a reálfolyamatok alakulását a településen

•

Vállalkozóbarát környezet létrehozása •

Az iparterületi övezet fejlesztése

•

Inkubátor ház létesítése a Liget Plázában

•

Üzleti szolgáltatások könnyen hozzáférhetővé válása ( Vt-1, Vt-1* övezet a 71-es út mentén)

•

Karakteres településközpont kialakítása

•

Alközpontok megerősítése egymást kiegészítő funkciókkal

•

Kistérségen belüli szerepkör erősítése

•

Gyors ügyintézés elősegítése a közintézményekben


A jelenlegi negatív makrogazdasági helyzet állandósulásának veszélye

•

A gazdaságpolitika változásainak esetleges negatív hatásai a kis- és középvállalkozásokra

•

A környező települések alacsony együttműködési hajlandósága

•

A környező nagyobb települések „elszívó” erejének erősödése

•

A tervezett fejlesztések összehangolásának elmaradása, települési stratégia ignorálása

•

25

Betelepülő családok, vállalkozások integrálásának elmaradása a település életébe

- 25 -


Települési stratégia támogató projektjei


Településközpont fejlesztés program §

Modern

üzleti-

és

turisztikai

szolgáltatások

meghonosítása o

Községháza projekt - közösségi funkció erősítése, időszakos vásárok és térrendezés, a turisztikai iroda új helyszínen történő megjelenésével

o

Szükség esetén gyorsabb ügyintézési rendszer kialakítása (egykapus rendszer, elektronikus ügyintézés, Wifi lefedett intézmények és terek)


Diási alközpont fejlesztése

o

Balaton-parti alközpont fejlesztése (Kárpáti- korzó)

Kulturális nagyközség projektek o Családi sport és lovas centrum és élő tájházak o Fás ligetes legelőterületek kialakítása, rehabilitációja (honos állatok, állat tartás bemutathatóságával)

Fenntartható nagyközség projektek o Strandkorszerűsítés során „ökostrand” kialakítása o Passzív,

illetve

kedvező

energiafelhasználású

házak

építésének,

engedélyezésének kedvezményezése

26

- 26 -


5.2.Javasolt jövőkép

C) Dinamikusan fejlődő,elegáns,nyugodt Nagyközség

5.2.1. C.) Dinamikusan fejlődő, elegáns Nagyközség Gyenesdiás karakteres, kistelepülési arculatot tükröző, dinamikusan fejlődő, ugyanakkor természeti adottságait kíméletesen hasznosító nagyközség. Amely a vízparti és hegyközségi települések motorjaként, vezető térségi pozíciót képes ellátni a partnerség és hálózatépítés terén. Ösztönözve a kistelepüléseket az együttműködésre és munkamegosztásra. A fejlődés alapjaként eddig is fontos volt a helyi lakosok, nonprofit szervezetek és a közszféra, az önkormányzat termékeny együttműködése, mely kapcsolat szorosságának megtartása a jövőben is javasolt. A széleskörű partnerségre való törekvést szükséges a környező településekre is kiterjeszteni, a meglévő kapcsolatokat erősíteni. A helyiek településhez való kötődése igen erős, mely szilárd identitás tudatot feltételez. A gyenesdiási identitás kialakulása már gyermekkorban elkezdődik, ezért pozitívum, hogy a helyi hagyományokkal, történetekkel már fiatalon megismerkedhetnek az óvoda és az iskola növendékei. Hasonló a helyzet a környezet tudatosság megfelelő szintű kialakításában is, melyben igen fontos szerepet játszanak a település társadalmi szervezetei is. Mindezen tevékenységek folytatása, erősítése a jövőben is szükséges, hiszen Gyenesdiás fejlődésében fontos

szerepet

játszik

a

helyi

társadalom

által

képviselt

szellemi

potenciál,

gondolkodásmód.

27

- 27 -


A külföldi lakosokkal való kapcsolattartásra is nagy szükség van, hiszen a nemzetközi, testvér települési (Gaal, Csíkszenttamás) kapcsolatok által olyan társadalmi csoportok is megismerkedhetnek a településsel, melyek a klasszikus településmarketing eszközeivel, módszereivel nehezebben elérhetőek. Ehhez azonban, igény esetén, szükség lehet a helyi lakosok idegen nyelv (német) ismeretének bővítésére. Gyenesdiás gazdasága nagymértékben épül a helyi kultúra, természeti, környezeti értékek, erőforrások által képezett turisztikai potenciál hasznosítására. A település adottságai és a helyi vállalkozások szolgáltatásai elsősorban az ökoturizmus, az aktív sportturizmus, valamint a nyugodt családi pihenés szempontjából nyújtanak ideális lehetőséget. A kapacitások minél teljesebb kihasználásához szükséges lehet egy tudatos településmarketing koncepció megfogalmazására és megvalósítására. A munkahelyek növelésének, és a helyi gazdaság szezonalitásából következő ingadozások mérséklésének érdekében szükséges a helyi gazdasági tevékenységek diverzifikálása, oly módon, hogy az ne hasson a turisztikai vonzerők ellenében, vagyis ne vezessen a település arculatának, a helyiek viselkedésének, gondolkodásmódjának változásához. Ez alapján, a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságokat figyelembe véve, kirajzolódik, hogy nagy multinacionális cégek betelepülése, a pénzügyi előnyök ellenére, Gyenesdiás számára nem járható út. A helyi alapanyagokra, termelési módszerekre, specialitásokra vagy megújuló energiaforrásokra alapozott kis és középvállalkozások tevékenységének támogatása, a vállalkozási kedv ösztönzése pozitív változásokat eredményezne a nagyközség gazdasági életében. (A tudásalapú gazdaság meghonosítására is javasolt a jövőben kezdeményezéseket folytatni, melynek első lépcsője lehet a felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel való kapcsolatfelvétel, kutatási, terepbejárási munkákba való bekapcsolódás, helybiztosítás.) A település életében hosszútávon kiemelt szerepe van a családbarát szolgáltatásoknak, a gyermekjóléti

intézkedéseknek,

ezért

fontos,

hogy

e

szellemiség,

gondolkodásmód

kifejezésre kerüljön a település épített környezetében is. Egy egyedi, családbarát arculat kialakítása a település tudatos marketing tevékenyégével együtt a településhálózaton belül kitüntetett funkciókkal ruházná fel a jövőben a nagyközséget. A tanulmányban már említésre került a gyenesdiási identitás megtartására, erősítésére irányuló intézkedések ösztönzése, melyet az épített környezet szempontjából többek között „városkapuk” létesítésével lehetne megvalósítani. Fontos feladat továbbá a településen a műemlék jellegű és helyi védettséget élvező épületeinek karbantartása, rehabilitálása, melyek közül kiemelt lehet a Darnay (Dornyai) pince és présház felújítása. Az emlékek, látványosságok attraktív bemutatására is nagy szükség van. A Balaton térségében egyre jobban elterjedt a kerékpáros turizmus, a Balatont körülölelő kerékpárút (Bringakörút), pedig Gyenesdiáson is áthalad.

28

- 28 -


Pozitív kezdeményezés lehetne a településen a Balaton utca és a Faludi utca kerékpár útjának folytatása, jó minőségű kialakítása, és a település nevezetességeinek érintésével egy kerékpáros panorámaút létrehozása. Nagymezőt Keszthellyel összekötő kerékpárút kiépítésének megvalósítása. A fejlesztések ösztönzésekor, azonban fontos figyelembe venni azok várható egymásra hatását (például szinergiák és egymást kioltó hatások feltérképezése), alakulását is és törekedni

kell

arra,

hogy

a

különböző

kezdeményezések

környezeti

és

területi,

településszerkezeti szempontból is összhangban legyenek. Pozitívum, hogy a vállalkozási kedv,

kisebb

csendesebb

ipari

vagy

termelő

tevékenységet

folytató

vállalkozások

betelepülésének ösztönzése várhatóan nem fog konfliktust okozni, hiszen a nagyközség gazdasági övezete, a település észak-nyugati részén, a lakóterületektől elkülönülten tud működni. A jövőben nagy figyelmet kell fordítani a kertvárosias területeken a telkek minőségének javítására (például infrastruktúra fejlesztéssel, kereskedelmi egységekkel való ellátottság növelésével, igény esetén kisebb közösségi terek beékelésével), hiszen az ingatlan eladásokból a településen többlet jövedelem keletkezhet. A helyzetelemzés és a kérdőíves felmérés alapján is kirajzolódó probléma, hogy a nagyközségnek ma sincs egyértelműen meghatározott központi közösségi tere, ahol a lakók, turisták kellemesen, akár időjárási viszonyoktól függetlenül tölthetnék idejüket. A jövőben, tehát Gyenesdiás egyik kiemelt feladata lehet egy településközpont, főutca program megvalósítása, valamint a két meglévő alközpont valósigényekre reagáló, eltérő funkciókkal való felruházása. Továbbá a kitörését is jelentő egészségmegőrzésen alapuló ipar kiépítése, felvirágoztatása.

Építőkövek •

Természeti környezet- Balaton, Pannon táj, források, tiszta levegő

•

Erős civil szervezetek, identitástudat

•

Széleskörű partnerkapcsolat az önkormányzat és a civil szervezetek között

•

Környezetvédelmi Együttműködési Modell

•

Gyenesdiás turisztikai desztinációs menedzsment

•

Külföldi (főleg német) lakosokkal kiépült kapcsolatok (vállalkozói kapcsolatok is)

•

Családbarát környezet

•

Sokrétű

megközelítési

lehetőség

(Vasút, kerékpárút, közúton

a

71-es főút.

Sármellék relatív közelsége is fontos) •

Nyugati határok közelsége (Ausztriához, Szlovéniához és Horvátországhoz egyaránt 100 km-re)

•

29

Kertvárosias lakókörnyezet

- 29 -


A települési stratégia támogató projektjei


Településközpont fejlesztés program Modern üzleti- és turisztikai szolgáltatások meghonosítása

§ o

Községháza projekt - közösségi funkció erősítése, időszakos vásárok és térrendezés, a turisztikai iroda új helyszínen történő megjelenésével

o

Szükség esetén gyorsabb ügyintézési rendszer kialakítása (egykapus rendszer, elektronikus ügyintézés, Wifi lefedett intézmények és terek)


Diási egykori központ fejlesztése § Darnay (Dornyai) Pince és Présház rehabilitálása § Diási templom, történelmi emlékpark funkcióbővítése

o

Gyenesi központ fejlesztése § Sportcsarnok megépítése § Új orvosi praxis létrehozatala § Pénzintézet, posta központba hozatala

o

A Balaton-parti központi tér fejlesztés (Kárpáti-korzó)

Kulturális nagyközség projektek o

Nagymező Natúr Kulturpark –Látogatóközpont, Túraútvonalak

Szolgáltató település projektek o

Turisztikai infrastruktúra bővítése §

Üdülő

övezetekben

(gyógy)

szálloda-és

panzióépítés

magas

színvonalú szolgáltatásokkal (Üü-3, Vt-4, K övezetek) §

Balaton-parti fejlesztések: Gyenesi Lidóstrand bővítés, egységes parti sétány kiépítése, Diási Játékstrand korszerűsítés

§ o

Nagymező Natúr Kultúrpark- Látogatóközpont, erdei iskola

Helyi, kézműves termékek előállításának támogatása §

Kárpáti-korzó,

szórakoztató

és

szabadidő

központ,

bio-és

látványpiac

o

30

§

Kovácsműhely- bemutató központ, kézműves házak

§

Diási vízimalom és Forrás tanösvény környezetfejlesztése

Fenntartható, hagyományos gazdálkodási módok ösztönzése

- 30 -


Egészségturisztikai projektek (funkció) o

Egészségközpontok kialakítása(HRSZ 316/2, 64/4-11, 1404, 1701, 1696) preventív jellegű kezelésekkel

o

Sportsérülések kezelése, alternatív gyógymódok

o

Szépségipari kezelések, beavatkozások

o

Algyenesi rét, sport és rekreációs központ létesítése (öltöző, műfüves pályák)

Fenntartható nagyközség projektek o

Strandok korszerűsítése során környezetbarát megoldások, játékos környezeti nevelés jellegű módszerek kialakítása

o

Passzív

vagy

kedvező

energiafelhasználású

házak

építésének

kedvezményezése o

A hulladék keletkezésének megelőzésére vonatkozó intézkedések támogatása, illetve a szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyes használatáról tájékoztató kiadványok (Háztól történő szelektív hulladék szállítás bevezetése)

o

A helyi vállalkozások energia takarékosság, hatékonyság, hulladék minimalizálás témakörében tanácsadás (például humuszkészítés, pelletező technológiák népszerűsítése)

Eszközök; szükségletek •

Településfejlesztési stratégia körültekintő kialakítása és megvalósítása

•

Tudatos településmarketing

•

A

nagyközség

központjának

kialakítása,

a

települési

(családbarát)

arculat

karakterének erősítése •

„Városkapuk”

létrehozása,

erősítve

a

települési

identitást

(Körfogalomnál

térplasztikákkal, Vonyarcvashegy felől útsziget kialakításával) •

Kis- és középvállalkozások, befektetők betelepülésének ösztönzése

•

Szolgáltatások színvonalának emelése

•

Lakóterületek minőségének javítása

•

Hatékony kommunikáció, együttműködés a kistérségek településeivel (Keszthely, Hévíz)


Átmenő

forgalom

lassításának,

csillapításának

elmaradása

(M77,

kapuzatok,

központi térfigyelő kamerarendszer kiépítése)

31

- 31 -


•

Településszerkezeti változások, központi akarat hiánya

•

Karakteres arculat erősítésének, kialakításának elmaradása

•

Tudatos településmarketing folytatásának hiánya

•

Európai Uniós támogatási politika irányváltása, források csökkenése

•

A klímaváltozás negatív hatásainak fokozódása (pl. szélsőségessé váló időjárási viszonyok- belvizes strandok, pusztuló gyümölcsösök és erdő)

•

Magánbefektetők

beruházási

hajlandóságának

csökkenése

a

kedvezőtlen

makrogazdasági viszonyok miatt (állami tulajdonú területek tisztázatlansága a tulajdon és a kezelés terén) •

A környező települések közötti kommunikáció, együttműködés elégtelensége

•

A betelepülő családok, vállalkozások integrálódásának hiánya a település életébe

•

Az

esetleges

gazdaságpolitikai

irányváltások

következtében

a

megújuló

energiaforrások pénzügyi támogatása visszaeshet

5.2.1.1. Komfortos nagyközség Gyenesdiás arculatában kiemelten fontos az élhető környezet fenntartása, minél teljesebb, a helyi igényeknek megfelelő fejlesztése. A jövőben ezen alapok megtartása, továbbépítése várható. A település közlekedésében az átmenő forgalom hosszútávon történő kiiktatására, rövidtávon lassítására van szükség, valamint a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés hálózatának, lehetőségeinek bővítésére. Az intézkedések nem csak a helyi lakosok, hanem az ideiglenesen ideérkezők komfort- és biztonságérzetét is növelik. A nagyközség kertvárosias jellegéből

adódóan

a lakóterületek

minősége elsődleges a

település

népességmegtartó, növelő erejének szempontjából.

32

- 32 -


A jelenlegi telekméretek kedvezőnek tekinthetőek (800-1200 nézetméter), ezért a jövőben ezen

változtatni

nem

célszerű,

azonban

a

terület

infrastrukturális

ellátása

még

kiegészíthető (például csapadékvíz- elvezető rendszerrel). Kedvező adottság, hogy a nagyközségen

belül

hegyes,

dombos

és

Balaton-parti

terepviszonyok

egyaránt

megtalálhatóak, melyek rendezett állapotának megtartása jelentős ingatlan bevételekkel gyarapíthatja a helyi gazdaságot. Településszerkezetbeli változásokra azonban szüksége lehet a nagyközségnek. A két egykori településrész összeolvadása óta (1840) nem alakult ki központi szolgáltató, közösségi tér vagy a jelenlegi gyenesi és az egykori diási központot összekötő karakteres főutca, mely az egész nagyközség arculatának meghatározásában fontos szerepet vállalhatna. Az épített környezeten kívül a helyben kínált szolgáltatások is alapvetően befolyásolják a helyiek és a turistaként ideérkezők komfortérzetét. Az alapszolgáltatásokon túl a település specialitásaként a családbarát környezet, szolgáltató funkció emelendő ki, valamint ezzel összefüggésben a rekreációs lehetőségek széles skálája. Turisztikai infrastruktúrájának és szolgáltató funkcióinak bővítésével (például az egészségmegőrzésen alapulva) a nagyközség erősíthet térségi szerepkörén.

5.2.1.2.Erős gazdasági bázis A település gazdasága nagymértékben a természeti, környezeti értékek bemutatására, kíméletes felhasználására épül. A jövőben a turisztikai, egészségmegőrzésre alapuló, valamint a rekreációs szolgáltatások bővítésére lesz szükség, illetve a stabilabb gazdasági környezet megteremtéséhez a tevékenységek diverzifikálása is javasolt. A nagyközség településpolitikájának tükrében a kis- és középvállalkozások betelepülésének ösztönzése

valós

cél

lehet

a

helyi

gazdaságfejlesztésben.

Tartalék

területek,

a

lakóterületektől távolabb, már rendelkezésre állnak a település észak- nyugati részén, mely a szabályozási tervben is megjelenő, gazdasági, szolgáltató, kereskedelmi övezet (ipari park). A betelepülő vállalkozások szempontjából fontos, hogy tevékenységük környezeti terhelése minimális legyen, ne legyen összeférhetetlen a település eddig kialakított arculatával.

Ezek

alapján

prioritást

élveznek

a

helyi

alapanyagokat,

megújuló

energiaforrásokat, hagyományos gazdálkodási módszereket alkalmazó vállalkozások, illetve a

magas

szellemi

hozzáadott

értéket

tartalmazó

tevékenységek,

termékek

(élelmiszerlogisztikai, biomassza feldolgozó telepek). A gazdasági környezet fejlődésének eléréséhez szükséges egy vállalkozóbarát környezet kialakítása, megfelelő üzleti, pénzügyi szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel.

33

- 33 -


A vállalkozási hajlandóság növekedésének következtében kialakult új vállalkozói réteggel folyamatos kommunikációt, jó kapcsolatot szükséges kialakítani és fenntartani, hogy a település szerves részeként működhessenek és lehetőség szerint a gazdasági társaságok egymás

szinergiáinak

kihasználásával,

együttműködve

egy

prosperáló

gazdasági

környezetet hozhassanak létre.

5.2.1.3.Karakteres Nagyközség Napjainkban a globalizáció, az uniformizálódás folyamatainak előrehaladtával, például fogyasztási

szokások

vagy

városi

terek

látványának

tekintetében,

a

települések

versenyében egyre nagyobb értékkel bír az egyedi arculat, az erős identitás, az ápolt hagyományok jelenléte, melyek vonzó életformát kínálnak az itt élők, ide érkezők számára és melyek a hely szellemének fontos alapelemei. Gyenesdiás egyedisége a település természeti környezetében és társadalmi tőkéjében rejlik. A helyzetelemző munkarészben is kifejtésre került a civil élet aktivitása és sokszínűsége (29 civil szervezet), valamint kiemelendő a nonprofit szervezetek magas szintű együttműködési képessége a közszférával, mely nagymértékben hozzájárul a fejlesztések hatékonyságának növeléséhez. Mindez az itt élők erős identitás tudatára, felelősség érzetére vezethető vissza a település ügyeit illetően. A helyi közösség számos rendezvényt szervez a település és az ideérkező turisták számára, ahol szívesen mutatják be hagyományaikat, helyi termékeiket. Mivel a település egyik legfontosabb értéke a természeti környezet, ezért annak megóvására is nagy hangsúly helyez a helyi társadalom. A környezeti nevelést már gyermekkorban kiemelten fontosnak ítélik, kialakítva a fiatalokban egy szilárd értékrendet, melynek része a természeti környezet tisztelete, megóvása és az ésszerű fogyasztási szokások kialakítása, hiszen a település arculata, kultúrája a jövőben csak így maradhat fenn. Az épített környezet jellege is ezt a gondolkodásmódot tükrözi. A településen nagy szerepe van a Balatonra épülő strandturizmusnak és az aktív kikapcsolódásnak egyaránt, melynek arculatában a családbarát jelleg dominál. A jövőben, az eddigi folyamatoknak megfelelően, törekedni kell a védett építészeti értékek minél teljesebb megőrzésére, rehabilitálására, valamint rendezvényekkel, élettel való megtöltésére, hogy hozzáférhetővé és szerethetővé váljanak az emberek számára. A településszerkezet szempontjából, az előzőekben említett, változásokra lehet szükség. Egy új településközpont, főutca kialakítása, a jelenlegi két alközpont funkciójának bővítésével, átalakításával jelentősen erősíthetné a település egyedi arculatát, karakterét, mellyel a település megállító funkcióinak skálája is bővülhetne.

34

- 34 -


5.2.1.4.Térségi egészség központ A településnek a mentális és a fizikai kikapcsolódás szempontjából is kiváló adottságai vannak, ezért a jövőben e helyi adottságokra építve, fontos szerepet kaphat a településen az

egészség-

és

szépségmegőrzésen

alapuló

szolgáltatások

meghonosítása.

Az

egészségközpont kialakítása Gyenesdiás térségi pozíciójának erősítését is eredményezi. Az egészség megőrzésen, szépségipari kezeléseken alapuló szolgáltatások kialakítása a település számára nagyobb vonzerőt eredményezne, a mellett, hogy a helyben található rekreációval kapcsolatos szolgáltatásokat jól kiegészíthetné. Az újonnan meghonosított tevékenységek lehetőség szerint helyi, természetes alapanyagokat használnak fel, magas szellemi hozzáadott értékkel, így a fejlesztésből adódó előnyökkel nem jár együtt a környezet állapotának romlása, növelve ezzel a vállalkozás környezeti fenntarthatóságának fokát. Ezen előnyök kommunikálása a potenciális vendégek felé is szükséges, hiszen a fogyasztói csoportok között, főleg a nyugati határterületekhez közeledve, egyre inkább erősödő, valós szükséglet fogalmazódik meg az igénybevett szolgáltatások negatív környezeti hatásainak minimalizálása iránt.

5.2.1.5. A mikro térség kistelepüléseinek fejlesztéseit koordináló központ A rendszerváltás után, az önkormányzatiság kialakulásával egyidős általános probléma a települések egymás felé való elszigetelődésének fokozódása. Ennek oldódása, a szocialista időszak esetleges negatív tapasztalatai miatt, lassú folyamatnak ígérkezik, annak ellenére, hogy a megfelelő partnerségi viszonyok hiányában a települések fejlesztései gyakran egymást kioltják, és valós együttműködés helyett versengésbe kezdenek. A kistelepülések esetében

pedig, a

fejlesztésekhez

szükséges források megszerzésének nehézségeit

ismerve, kiemelten fontos a beruházások sikerességének, hatékonyságának alakulása. A Balaton-part településhálózatának fontos jellemzője a kistelepülések sűrű jelenléte. Sikerességük érdekében ezért kiemelten fontos lehet a part menti és a partoktól távolabb

található

települések

intézkedéseinek,

fejlesztéseinek

egymással

való

összehangolása, funkcióik kiegészítése, esetleges tematikus utak kialakítása egymás között. (Például Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Cserszegtomaj, Várvölgy, Vállus, Rezi) Gyenesdiás, településüzemeltetési gyakorlatából kiindulva, ha a nagyközség így határoz, alkalmas lehet a környező kistelepülések közötti koordinációs feladatok ellátására, hiszen saját nagyközségén belül is maximálisan képes megvalósítani a partnerség elvét (Kistérségi együttműködési koncepciók- közoktatás, közfoglalkoztatás).

35

- 35 -


Fontos hangsúlyozni, hogy a környező hegyközségbeli települések összefonódott működésére a történelmi múltban már volt kialakult gyakorlat, jóllehet a települések működése akkor még sokkal kevesebb összetevőből állt. Mivel e települések életében fontos szerepet kap a hagyományőrzés, az együttműködés újjáélesztése várhatóan könnyebben és kevesebb akadályba ütközően fog megvalósulni. Az együttműködés célja, hogy a kistelepülések, hálózatszerű működésével egymás tevékenységeit, szolgáltatásait hatékonyan kiegészítve, egymás szinergiáit kihasználva és a Helyi vidékfejlesztési stratégia irányvonalait figyelembe véve generáljanak fejlődést a kistérségben.

Pozitív

hozadéka

továbbá

az

együttműködésnek,

hogy

egy

közös

gondolkodás, valamint új kommunikációs módszerek, stratégiák alakulnak ki a térségben és egymással kapcsolatban. Az új készségeket a települések más helyzetekben is kamatoztatni tudják, akár ellensúlyozva ezzel a település kis méretéből adódó esetleges hátrányokat

(például

pénzügyi-

vagy

humánerőforrás

hiány),

illetve

érdekeiknek

összehangolásával, tisztázásával hatékonyan léphetnek fel a nagyobb települések érdekei mellett, szükség esetén pedig ellensúlyozva azt, ebből következően a kistérségen belül érdekérvényesítő képességük is növekedhetne ez által. A környező településekkel való széleskörű partneri kapcsolat kialakítása, tehát egyértelműen szükséges, hiszen számos előnnyel jár. Azonban létrehozása kezdetben sok erőforrást és időt igényel Gyenesdiás fejlődése, fejlesztéseik lebonyolításának gyakorlata mindenképpen abba az irányba mutat, hogy a nagyközség fejlődésének következő lépcsőjeként a település partneri hálózatának kiterjesztés a fő cél. A 2010 után következő változások tekintetében, ha a kistérségi központosítás tovább halad ( járások szükségessége),

akkor

kisközponti

szerepe Hévízzel együtt Keszthelyt csak erősítené.

36

- 36 -


5.3. Beavatkozási pontok, javaslatok Adottság, hiányosság Kertvárosias lakókörnyezet

Gyalogos- és a kerékpáros közlekedés hálózatának fejletlensége a településen belül Családbarát környezet

A település gazdasága nagymértékben a természeti, környezeti, kulturális értékeinek bemutatására, erőforrásainak kíméletes felhasználására épül

Javaslatok Komfortos nagyközség Telkek, lakókörnyezet minőségének javítása

Kerékpárral érkező turisták helyben tartásának fokozása E családbarát jelleg erősítése a település profiljában, melyet külső környezete felé is kommunikál

Erős gazdasági bázis Ökoturizmus feltételeinek javítása (Erdőbirtokossági jó kapcsolat erősítése, zagyterek visszaszerzése)

Intézkedések • Infrastruktúra fejlesztés: csapadékvíz elvezető hálózat kialakítása • Közbiztonság növelése, az ingatlanok, lakók biztonságának alapszintű felügyelete • Szükség esetén a lakóövezet területére helyi igényeket kiszolgáló kisebb kereskedelmi egységek, közösségi terek beékelése • Kerékpár- és sétaút körbevezetése a településen • A településen tervezett, fejlesztések során mindig legyen szempont a gyermekek tér és eszközhasználatának megfelelő infrastruktúra kialakítása •

• •

• •

Környezeti neveléssel, a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését (felnőttek számára is) szolgáló módszerek alkalmazása a település különböző helyszínein

37

• •

•

Nagymező Natúr Kulturpark – Látogatóközpont Kovácsműhely – és malom megmentése Szent János forráscsoport melleti régi Malom felújítása, funkcióbővítése Darnay (Dornyai) pince és présház rehabilitációja Madármegfigyelő helyszínek létrehozása a parti nádasok környékén Diási Játékstrand „öko” fejlesztése Kárpáti-korzó szórakoztató és szabadidő és dísztér kiakalítása Bio- és látványpiac megteremtése

- 37 -


Törekvés az egészségmegőrzésre alapuló ipar kialakítására

A vendéglátó egységek szolgáltatásainak kiegészítése egészségmegőrző, alternatív gyógymódokat felhasználó minőségi szolgáltatásokkal

Gazdasági övezet a település észak nyugati részén

Vállalkozási kedv ösztönzése, a terület megfelelő kihasználtságának, valamint a település gazdaságának diverzifikálása érdekében

Pannon táj

Erős civil szervezetek, identitás tudat

Egyedi, kisugárzott arculat hiánya

Vendégváró megteremtésének szükségessége

38

arculat

• Létesítendő szállodák, panziók szolgáltatásainak skáláján megjelenő magas minőségű szolgáltatások meghonosítása egészségmegőrzés (Zöldház Panzió), megelőzés témában • Helyi gyógynövények, forrásvizek gyógyító, betegség megelőző hatásának felmérése • Jó minőségű út az iparterülethez, kijárat a Várvölgyi, később 77-es útra • Üzleti szolgáltatások könnyű hozzáférésének biztosítása • Lehetőség, igény szerint miniinkubátorházak kialakítása

Karakteres Nagyközség Megóvásának érdekében • Környezeti nevelés jelenlegi a környezeti nevelésre módszereinek fenntartása, irányuló intézkedések a jövőben a Nagymezőn fenntartása, fejlesztése felépülő látogató központ, erdei iskola rendszeres használata • Az adottságok, turisztikai potenciálok teljesebb kihasználásának érdekében tudatos településmarketing tevékenység Az erős identitás tudat • Városkapuk (2) kialakítása megtartása, a település • Sikeres térségi értékeinek rendezvények kommunikálása külső (Rügyfakadás, Keszegkörnyezete felé fesztivál, Nemzeti Vágta) A tájarculat formálása • Kommunikáció fontos tényezők a jelleg tudatos megőrzésében és alakításában, melyhez a polgárok tudatának, genius loci érzékének fejlesztésével, azonosság és környezettudatának megteremtésével Minőségi turistabarát • Településközpont és környezet kialakítása központ megújítása

- 38 -


Településközpont, hiánya

főutca

A településnek a mentális és a fizikai kikapcsolódás szempontjából is kiválóadottságai vannak

A turizmus iparban tevékenykedő összefogása szükséges

Központi közösségi létrehozása

tér

• Közösségi terek, ahol színvonalas piaci-és közszolgáltatások válnak elérhetővé egyedi, a helyi jellegzetességeket megjelenítő, építészeti környezetben

Térségi egészség központ A helyi adottságokra • Vállalkozóbarát környezet építve, kiemelt helyet kialakítása e témában kapjon a településen az • A jelenlegi vendéglátó egészségés egységek vezetőivel való szépségmegőrzésen együttműködések alapuló szolgáltatások kialakítása meghonosítása • Viselkedési és működési kódex kidolgozása: egy A szolgáltatások egyesület, mint céh sztenderdjének, a ellenőriz és felügyeli a nagyközségre jellemző tagjai általi szolgáltatásokat szolgáltatási színvonal kialakítása A település vállalkozói ismerjék fel e lehetőséget

Fokozatosan erősödő, valós szükséglet fogalmazódik meg az igénybevett szolgáltatások negatív környezeti hatásainak minimalizálása iránt A kistérség kistelepüléseinek fejlesztéseit koordináló központ Balaton-parti jellegzetes Együttműködés • Kapcsolatok kistelepülésekből álló sűrű kialakítása a környező továbbfejlesztése a településhálózat kistelepülésekkel, környező kistelepülések fejlesztéseik vezetőségével, főként az hatékonyságának északi településekkel, ahol növelése és érdekeik esetenként még gyengébb összehangolásának e településközi kapcsolat elérése érdekében • A Balaton-parti és a partoktól távolabbi települések érdekeinek egyeztetése végett folyamatos kapcsolattartás Gyenesdiás Gyenesdiás vállalja fel e • Jól működő, gyors településüzemeltetésének kistelepülések közti kommunikációs rendszer, eddigi gyakorlataa érdekegyeztetés, módszer kiépítése a partnerség elvének együttműködés kistelepülések között, hogy gyakorlatban való kezdeményezését, hiszen a fellépő változásokra megvalósítása a település ugyanezen közösen, rugalmasan elvek szerint működik, a reagálhassanak koordináló szerepkör kialakításával pedig tovább növekedne a bizalom a település felé, mely gazdasági hatásokat is eredményez

39

- 39 -


6. Cél-eszköz rendszer I.

Összetett

hegyközségi

és

Balaton-parti

pólusok,

lokális

koordinálási

és

szolgáltatási központja A település társadalmi átalakulásával összhangban meg kellene teremteni a nagyközség települési központjának és alközpontjainak szimbolikáját. Egy vitális, élettel teli települési színtér kialakítása érdekében a nagyközségközpont funkcióváltását kell menedzselni. Animálni

kell

a

fejlődés

során

újraformálódó

közterületeket,

eseményekkel

és

rendezvényekkel vonzóvá, akció-dússá kell tenni a település erre alkalmassá tehető részeit. Meg kell teremteni a település szimbolikáját, el kell érni, hogy a településhasználók és a látogatók a mentális, gondolati térképeiken el tudják helyezni „helyre tudják tenni” Gyenesdiás Nagyközséget. A sikeres fejlesztések lebonyolításához hosszútávon fontos lehet a

szomszédos

koordinációjában

kistelepülések, Gyenesdiás

érdekeinek, kiemelt

fejlesztéseinek

szerepet

kaphatna,

összehangolása, ezzel

is

melynek

erősítve

térségi

szerepkörét. A megújulást a látogatók tudomására kell hozni, a hozzáférést és megismerést információs rendszerekkel is könnyíteni kell.

II. Mikro-térségi egészségközponttá válás Gyenesdiás a vele szomszédos településekkel egy „mini kisvárosállammá”, mikro-regionális alközponttá

kell

hogy

fejlődjön,

és

ki

kell

törjön

alvóvárosi

mivoltából,

meglévő

potenciáljainak (elhelyezkedése, innovációs adottságai stb.) helyzetbe hozásával. Építeni szükséges azoknak a funkcióknak a megtelepítésére, amelyek meghatározzák a település működtetését, az „erőcentrummá” válás lehetőségét (azoknak a központképző funkcióknak készítve elő helyszínkínálatot, potenciális „telephelyet”, amelyekre a kereslet igényei felkelthetőek, amelyekre a ma már meglévő kereslet reagálhat). Gyenesdiáson az új életminőség elvárások szerinti új igények kielégítésre biztosítható fejlesztési

terület,

mely

által

megteremthető

egy

modern

település

kifejlődésének

lehetősége. Az ebben a „zónában” kiajánlható funkciók és helyszínek megteremtik egy vitális és innovatív üzleti és egészség megőrzési központ, egy kulturális értékeket felmutató szimbolikus, huszonegyedik századi centrum sokoldalú kibontakoztatásnak lehetőségét. Az itt megvalósítható vegyes területhasználattal egy olyan innovatív miliő és élettér jön létre, amely

egyidejűleg

dinamizálja

a

település

belső

magját

és

az

azt

körülvevő

településrészeket, illetve a rekreációs zónákat.

40

- 40 -


41

- 41 -

Gyenesdiás egy harmonikus termelési és fogyasztási jellemzőkkel rendelkező fenntartható, emberi léptékű kertvárosias település.

• •

•

1. Észak- nyugati Településrészi cél: Gazdaságivállalkozási központ

2. Hegyközségi Településrészi cél: Jó minőségű lakóterületek

3. Keleti Településrészi cél: Zöldterületek ökoturisztikai irányultságú fejlesztése

4. Központi Településrészi cél: Komfortos közösségi terek, színvonalas szolgáltatások

•

•

A; B;

-

6. Dél- nyugati Településrészi cél: Kereskedelmi és rekreációs szolgáltatások színvonalának növelése

A; E;

Gyenesdiás a térség (öko) turisztikai – és sportközpontja.

E;

7-8 éves tematikus célok

42 -

7. Balaton- parti Településrészi cél: Turisztikai infrastruktúra elemeinek bővítése és a szolgáltatások színvonalának emelése

A; C; D; E;

Gyenesdiás a környező kistelepülések érdekeit összehangoló, koordinációs szerepet betöltő nagyközség.

F;

C; D; E;

Egy vitális és innovatív üzleti és egészség megőrzési központ megteremtése, melyhez egy megfelelő vállalkozóbarát környezet kialakítása szükséges. E szolgáltatások során természetes helyi alapanyagokat és adottságokat használnak fel, magas szellemi hozzáadott értékkel.

Gyenesdiás a térség egészség megőrzési és sport rehabilitációs központja.

D;

B;

5. Kertvárosias Településrészi cél: Lakóterületek, telkek minőségének megtartása

Gyenesdiás a térség egészségturisztikai bázisa, ahol a szépségipari és preventív jellegű kezelések, szolgáltatások dominálnak.

C;

év

15-20

Mikro-térségi egészségközponttá válás • A helyi adottságokra építve, kiemelt helyet kapjon a településen az egészségés szépségmegőrzésen alapuló szolgáltatások meghonosítása.

Megteremteni a település központjának és alközpontjainak szimbolikáját, szolgáltatások, funkciók komplementer jellegének kialakítása a fenntarthatóság elvének tükrében. Családbarát jelleg fenntartása, erősítése. Ökoturizmus feltételeinek javítása.

A településrész fejlődését szolgáló, identitását építő célok előtérbe állításával: A; D; A; B; A; D; E; A; B; C; E; F;

B;

Gyenesdiás erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a szolgáltatások, kereskedelem, és vendéglátással kapcsolatos ipar és a környezettudatosság erősítésére törekszik.

A; E;F;

A településhasználók és a látogatók a mentális, gondolati térképeiken el tudják helyezni a nagyközséget. Együttműködés kialakítása a környező kistelepülésekkel, fejlesztéseik hatékonyságának növelése, érdekeik összehangolása, ennek érdekében jól működő, gyors kommunikációs rendszer kiépítése.

A;

•

•

•

Hegyközségi és Balaton parti pólus, kiemelt kistelepülési koordinációs és szolgáltatási központ A település külső környezetében a környező kistelepülések fejlesztéseinek, érdekeinek feltárása, egyeztetése, a potenciális szinergikus hatások felkutatása, a településen belül a központ és alközpontok, funkciók karakterének meghatározása.

terén.

képes nagyközség, amely a vízparti és hegyközségi települések motorjaként, vezető mikro térségi pozíciót képes ellátni a partnerség és hálózatépítés

Legyen Gyenesdiás karakteres, kistelepülési arculatot tükröző, dinamikusan fejlődő, ugyanakkor természeti adottságait fenntartható módon kihasználni

6.1 Célhierarchia rendszer

7. Jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása

7.1 15-20 éves célok Gyenesdiás hosszú távú céljának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg: a Nagyközségi pólus (hegyközségi és Balaton-parti pólusok, lokális szolgáltatási központja), illetve a Mikro-térségi egészség-megőrzési központi szerep, melyek részben átfedik egymást.

A hosszú távú cél meghatározás szempontjából fontos áttekinteni és megismerni az ágazati stratégiákat Gyenesdiás Nagyközség egészét érintően. Az ágazati és funkcionális stratégia vonatkozásában az alábbiakat érdemes kiemelni:

Lakáshelyzet, lakókörnyezet: •

jó minőségű lakások számának növelése

•

lakóterületi presztízs javítása

•

közműellátottság növelése (csatorna, út, járda)”

Intézmény, településközpont, alközpont: •

alközpontok kialakítása, fejlesztése

•

térrendszerek, központhoz kapcsolódó közterek integrálása

•

az intézményfejlesztések az imázs javítást szolgálják és a helyi lakosság kötődését

•

idegenforgalmi vonzerő növelése

Közlekedés: •

a munkahelyi fejlesztésre szánt területek feltárása

•

közcélú közlekedés fejlesztése

•

megfelelő gyalogos kapcsolatok kialakítása

•

Kerékpár út

Oktatás: •

infrastruktúra, szociális és közmű minőségi szolgáltatások

•

közösségi élet, kultúra, identitáserősítés

Kereskedelem, szolgáltatás: •

Minőségi

szolgáltatások,

és

az

egészségmegőrzés

szolgáltatási

palettájának

megteremtése, bővítése Gazdaság: •

inkubátorház fejlesztés

-

43 -


A korábbi alvóváros megújításához tőkebevonásra, tőkeakkumulációra lenne szükség, amihez meg kell teremteni a település eltartó képességét. Erre Gyenesdiásnak megfelelő adottságai vannak, amelyek a lakosság igényeivel, a település fejlődésének jövőképével is összhangba hozhatók, illetve megfelelően pozícionált fejlesztésekkel a vágyott Jövőkép megvalósulása előmozdítható. Ehhez a település gazdasági önállóságát, saját, forrásteremtő képességének egyben a szolgáltatás foglalkoztatás bázisát kell megteremteni.

A kiépítésre kerülő közterületek helyet adnak a közösségi életnek, a település pólusain kialakításra kerülnek azok a találkozási, gyülekezési terek, ahol a polgári lét a társadalom a közösség formálódhat. Ezzel megőrződik, illetve továbbfejlődik a vidékies miliő, a családias környezet és szociális tér. A településrészekben megjelenő akcióterületekkel, a település sokrétűvé tételével egy olyan kevert funkciójú körzetet lehet kifejleszteni, amelyben mindazon új élettechnológiák helyet kaphatnak, amelyek a nagyközség új célját, szerepvállalását támogatják, megvalósulását előmozdítják. Az eddigi keresletorientált, reagáló településfejlesztéssel szemben az ebben a térben kialakított dinamikus kínálatával a település fejlesztése proaktívvá válik, a kívánatos funkciók egy előre elhatározott „zónában”, helyen, akcióterületen valósulnak meg. Itt elhelyezve dinamizálják, élővé teszik ezen helyeket, olyan kritikus tömeget hozva létre ezen helyek környeztében, amelyik immár eltartani képes a települést.

Fontos, hogy megfogalmazzuk az egyes községrészek imázsát, azaz ne egy homogén térként formáljuk meg a települést. Mind a területrészletek belső képességei, mind a környező, csatlakozó területek felhasználhatóak ahhoz, hogy a nagyközség egyes részei (Balaton-part, Felvidéki erdő, Intézményi központ stb.) más és más karakterrel, funkcióval, identitással

legyenek

jellemezhetőek.

Így

az

egyes

térrészek

karakterét

is

meghatározhatjuk, hogy könnyen azonosíthatóvá válhassanak a körzetek (nem csak az ott lakók számára is), áttekinthetővé ezzel szerethetővé, egyszerűen kezelhetővé válik a tér.

44

- 44 -


7.2 7-8 éves tematikus célok A.) Gyenesdiás legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a szolgáltatások, kereskedelem, vendéglátás, egészség megőrzéssel kapcsolatos ipar és a környezettudatosság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja helyi adottságait es a térségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglevő és fejlesztendő területi es infrastruktúra adottságokat. A térséggel együttműködő olyan – elsődlegesen – a helyi (az egészségturizmuson

alapuló)

gazdaságra

van

szükség,

amelynek

különböző

méretű

egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági, valamint környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni.

E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok o

A

nagyközség

és

térségi

fejlesztési

területek

és

projektek

összehangolása,

rendszerezése o

A kiajánlások eszközeinek meghatározása, a kiajánlások koordinálása, menedzselése

o

Új

kereskedelmi,

szolgáltató,

gazdasági

alközponti

területek

kijelölése

és

infrastrukturális előkészítése o

A meglevő es fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása

B.) Gyenesdiás legyen gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékű kertvárosias település; megfelelő életminőséget biztosító, lakható település


A településrészek karakterének definiálása, a nagyközség központjának megújítása, új központ jellegű funkcióinak erősítése

o

Közterek megújítása, a települési es településrészi „centrumok”

o

Hangsúlyos közösségi terek beazonosítása, főutca és köztér-megújítási program, városkapuk kialakítása

o

Környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása

o

Úthálózat minőségének javítása élettechnológiák funkcionális megújítása

o

Oktatási-nevelési intézmények infrastruktúra korszerűsítése, kapacitás bővítése

C.) Gyenesdiás legyen a mikro-térség egészségturisztikai bázisa, alapozva a vízparti es természeti környezet adottságaira, kihasználva az ezzel létrehozható Balaton-parti térségi vonzerőt

45

- 45 -



Tudatos a vízre alapozott szabadidő fejlesztés

o

A

lakosság

igény

növekedésével,

az

egészséges

életmód

utáni

törekvéssel

összhangban szükséges a hozzáférhető szabadterületek fejlesztése o

A vízpart es a véderdő, valamint a zöldfelületek hasznosítása, kialakítása, azaz a természeti környezet fejlesztése kiemelt jelentőseggel kell bírjon

o

Vízpartra alapozott szabadidő eltöltés lehetőségének kialakítása, fejlesztése

D.) Gyenesdiás legyen a kistérség, térrész egészség megőrzési (vendéglátás, szolgáltatás) es sportközpontja


Az aktív és versenysport, valamint a szabadidős-sporttevékenységek helyszínének kijelölése, és fejlesztése

o

Sportlétesítmény (ek) korszerűsítése

o

Rekreációs területek kijelölése

o

Zöldterületeken igény esetén további szabadtéri sportpályák kialakítása

o

Rekreációs célú sportlétesítmények építése

o

Konzultációk folytatása ez ügyben a térség érdekelt településeivel, kiemelten Keszthellyel és Hévízzel

E.) Gyenesdiás legyen a kistérség, térrész, turisztikai, es sport-, központja, a térség mikro térségi központja


A térségi munkamegosztás alapján kijelölt funkcionális központtá válás

o

Mikro-térségi hálózat kiépítésének motorja

o

intenzív turizmusfejlesztés, vízparti fejlesztés (Balaton-part), termék- és helyszín marketing

F.)

Gyenesdiás

legyen

a

környező

kistelepülések

érdekeit

összehangoló,

koordinációs szerepet betöltő nagyközség, mely szerep felvállalása elősegíti e települések szorosabb

együttműködését,

érdekeik

egyeztetésével

nagyobb

súlyt

képviselve

a

kistérségben és a régióban, továbbá intézkedéseik, terveik összehangolásával fejlesztéseik hatékonysága, eredményessége növekedjen.

46

- 46 -


o Itt fontos figyelembe venni, hogy az önkormányzati választások újdonságot hoztak a kistérségi viszonyokat illetően. Új elnökség és új bizottságok alakultak a kistérségben, melyben a területfejlesztési bizottság vezetője Gál Lajos . A jövőben tehát a térség fejlesztéseinek

magasabb

szintű,

hatékonyabb

összehangolása,

rendszerezése

várható. o Az

országgyűlési

választások

kapcsán

a

kistérségek

vonatkozásában

egyéb

változásokra is lehet számítani, hiszen a közigazgatási reform régóta napirenden lévő téma. Az esetleges változásokra felkészülve fontos megérteni és az érintettekben tudatosítani, hogy a közigazgatási rendszer változásával e települési összefogások és érdekérvényesítési csatornák, kapcsolatok a jövőben is maradjanak meg, hiszen a reálfolyamatok, gazdasági folyamatok alapján e települések együttélése, működése nem fog megváltozni.


Kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás a környező kistelepülésekkel

o

A kapcsolattartás egy gyors, gördülékeny kommunikációs rendszer kialakításával válik lehetővé,

mellyel

a

piaci

szférához

hasonlóan

innovatívan

és

közösen

reagálhatnak a fellépő kihívásokra, változásokra rövid időn belül.

7.3 Beavatkozási területek priorizálása Prioritás

I;

Program- projekt A település központ/ főutca kialakítása, közösségi terek, településrészek egyedi jellegének, épített környezeti sajátosságainak kiemelése

Beavatkozási tématerület Karakteres Nagyközség

II;

Vállalkozás barát környezet létrehozása- egészségmegőrzésen, megelőzésen alapuló szolgáltatások kialakításának ösztönzése

Erős gazdasági bázis Térségi egészségközpont

III;

Ökoturizmus feltételeinek, infrastruktúrájának kialakítása

Erős gazdasági bázis

IV;

Érdekegyeztető mechanizmus kialakításának kezdeményezése a mikro- térség kistelepülései között

A kistérség kistelepüléseinek fejlesztéseit koordináló központ

V;

Minőségi lakókörnyezet megtartása, kialakítása

Komfortos nagyközség

47

- 47 -


7.4 Stratégiai programjavaslatok Témacsoport- javasolt intézkedés Vállalkozási kedv dinamizálása

• Mini inkubátorház létesítése • Üzleti szolgáltatások könnyű hozzáférésének biztosítása • Gyors önkormányzati ügyintézés biztosítása

Ökoturizmus feltételeinek javítása

• Látogatóközpont kialakítása a Nagymezőn • Tájház, kézműves házak létrehozása a központi településrészen • Strandok ökominősítésének megszerzése

Egészségmegőrzésen, megelőzésen alapuló ipar, szolgáltatások kialakításának ösztönzése

• Helyi természeti erőforrások gyógyászati felhasználásának kutatása- kapcsolatfelvétel felsőoktatási intézményekkel • Egészségügyi inkubátorház, csoportpraxis létrehozása • A jelenleg működő ilyen profillal rendelkező vállalkozások összefogásának támogatása

Lakó környezet minőségének megőrzése, javítása

• Csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása, bővítése • Közutak minőségének javítása • Gyalogos, kerékpáros kapcsolatok megszervezése a településen belül

Nagyközségi karakter erősítése

• Tudatos településmarketing folytatása • Településközpont kialakítása • A településrészek, közösségi terek egyedi jellegének, épített környezeti sajátosságainak kiemelése • Műemlékek, helyi védettségű épületek védelme, fenntartása • Szomszédos települések érdekegyeztetése • A térségben egy jól működő kommunikációs rendszer létrehozása • A közös fejlesztési elgondolások esetén tematikus együttműködések ösztönzése • Igény esetén az azonos ágazatokban működő vállalkozások klaszterré szerveződésének támogatása például egészségklaszter kialakítása a térségben

Térségi együttműködés élénkítése

48

Tartalom- programelemek

- 48 -

- 1 - Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó. Budapest, REevolutio Kft

Recommend Documents