Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK

Kocs Község rendezési tervének módosítása – 2011. december 21. AKCIÓTERV Kft – TSZ.: 001/2010

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK 1.1.

Tervi előzmények:

2010-ben kezdődött el Kocs község településrendezési tervének módosítása. A módosítás célja új területfelhasználások kijelölése, a beépítésre szánt területek bővítése, új lakóterületi és gazdaság fejlesztési perspektíva lefektetése volt. A felülvizsgálat során településszerkezeti változtatásra csak a módosítással érintett területek esetében vált szükségessé. Kocs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2002-ben fogadta el a településrendezési terveit, amelyet 2008-ban a szélerőmű park létesítése kapcsán módosítottak. Jelen rendezési terv módosítását a 83/2010. (XI.24.).számú képviselő-testületi határozata alapján megfogalmazott településfejlesztési döntés tette megalapozottá. A módosítás során az Országos Területrendezési Terv (OTrT) előírásait és a Komárom-Esztergom megyei területrendezési terv előírásaival való megfelelést is vizsgálni kellett. A feladatot nehezítette, hogy az OTrT jelentősen megváltozott, míg a megyei területrendezési terv módosítására még várni kell 2011. január 3-án kezdődött és 2011 évvégére készülhet el. Az országos és megyei terv közötti övezeti eltérés jelentős, eltérő fogalmak használatával, hiányzó megyei övezeti pontosítással.

1.2. Hatályos rendezési tervek: A településszerkezeti tervben, az országos követelményeknek és a helyi sajátosságoknak együttes figyelembevételével kell a szabályozási előírásokat kiegészíteni. Kocs elkészült és ma is érvényben lévő rendezési tervei:

Kocs Község Önkormányzata 22/1999. sz. számú Képviselő-testületi határozattal fogadta el a Településfejlesztési Koncepciót. A településfejlesztési koncepció kiegészítést, változtatást nem igényelt.

Kocs Község Önkormányzata a településrendezési terv módosításának megkezdése előtt a 83/2010. /XI.24./ számú képviselőtestületi határozat számmal fogadta el a településfejlesztési döntést, ezzel megalapozva jelen módosítást.

Módosítani kell településrendezési eszköz:

Településszerkezeti tervet, amelyet a 8/2002.(III.1.) sz. határozat fogadták el és az 56/2008. (VII.30.) számú határozattal módosítottak a szélerőmű park vonatkozásában.

Módosítani kell a Szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot:

Szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot a 3/2002.(III.4.) számú helyi rendelettel hagyták jóvá. Módosítása 2008-ban történt a 11/2008.(VII.30.) számú rendelettel, amelynek célja a szélerőmű park területére vonatkozó építési szabályzat megalkotása volt.

Kocs község Önkormányzati Képviselő-testülete településfejlesztési döntést hozott a hatályban lévő szabályozási terv módosításának tekintetében: 83/2010. (XI.24.). számú határozattal elfogadva.

11


A kiegészítést követően - a hatályos Étv. alapján - a módosítást az alaprendelet módosításának kell tekinteni. A település nem tartotta szükségesnek a szélerőmű park fejlesztéséhez a 2/2005.(I.11.) Korm. rendeletben rögzített hatástanulmány elkészítését.

1.3.

Területrendezési tervek településrészt érintő elemei

A rendezési terv módosítása során figyelembe vettük az Országos Területrendezési terv övezeti rendszerét, tettük ezt úgy, hogy a Komárom-Esztergom megyei Területrendezési Terv módosítása folyamatban van, és az országos övezetek megyei szintű pontosítása még várat magára. A rendezési terv módosítás országos vagy megyei területrendezési tervekben meghatározott övezeteket nem érint. A hatályos és legutoljára 2008-ban módosított rendezési tervek feldolgozták a szélerőmű park területét, azonban az igazgatási terület többi részére nem terjedt ki. Az OTrT 2008-as változása több korábban Kocsot érintő változást is hozott, így változott például a Bécs-Budapest gyorsvasút települést érintő nyomvonala, növekedett az ökológiai hálózat övezetének területe. Kocs községet igazgatási területét érintő országos és térségi fejlesztési elképzelések, övezetek, elképzelések: Az Országos Területrendezési Terv (2003. XXVI. Tv.) tartalmaz a község környezetére vonatkozó övezeti rendszereket és infrastrukturális rendszerek: a. Az Ország Szerkezeti Terve

Országos Területrendezési Terv- Az Ország Szerkezeti terve

12


A térségi szerkezeti terv alapján a község a mezőgazdasági térségbe tartozik. A falu északi határában halad el az M1 autópálya. A községet a Bécs-Budapest gyorsvasút nyomvonala már nem érinti. Kocs község területét érintő, a térségi szerkezeti tervlapról leolvasható területfelhasználások rendszere:

Mezőgazdasági térség

Települési térség

Közúthálózat

Vasúti fővonal.

OTrT 1/1. számú melléklet: 1b. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak:

Budaörs (M0) – Győr – Hegyeshalom – (Ausztria) (a TEN-T hálózat része)

OTrT 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén – a városi ranggal rendelkező települések kivételével – városias települési térség nem jelölhető ki; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén – a városi ranggal rendelkező települések kivételével – városias települési térség nem jelölhető ki; A település mezőgazdasági, erdőterületei, vízparti sávjai az ökológiai hálózat övezetének területéhez tartoznak. A rendezési terv módosítására az övezet által nem érintett területen kerülne sor.

Országos Területrendezési Terv- Ökológiai hálózat övezet

13


Az országos ökológiai hálózat övezete a belterülettől nyugatra – a közigazgatási határ szegélyén, északra és keletre elhelyezkedő természetközeli állapotú szántó, rét, legelő, nádas művelési ágba, kisebb részben erdőként művelt területeket öleli fel. A belterületet a Kocs-Mocsai vízfolyás mentén éri el É-i irányban. A rendezési terv módosításakor a területeket 100 %-ban megegyezően lehatároltuk. A területeken belül a jelenlegi területfelhaszálás megőrzésére törekedtünk. OTrT „13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. c. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Az övezet területe a külterület nyugati és sávszerűen a keleti részét lefedi. A területen belül egyéb lehetőség hiányában és területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki beépítésre szánt terület.

Országos Területrendezési Terv - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület A település egész nyugati oldala a belterületig, illetve a belterülettől keletre az Urasági tag dülőn É-D-i irányban az övezet része. Az övezet területét 100 %-ban az OTrT-ben meghatározott övezeti határ mentén jelöltük ki. Gazdasági terület kijelölésénél az övezet területén beépítésre szánt területe céljára nem vettünk igénybe területeket. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület OTrT 13/A. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

14


d. Kiváló termelőhelyi adottságú erdőterület övezete A település területén belül egy kicsiny folt azonosítható be a belterülettől délre, a Halom és Hosszúvíz dülőben. A területet 100 %-ban lehatároltuk.

Kiváló termelőhelyi adottságú erdőterület övezete 3/3. sz. melléklete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT „13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.” e. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezet A település igazgatási területe az övezet része. A megyei tervben alövezetbe kell sorolni, illetve a község rendezési tervében a térség tényleges kiterjedését meg kell határozni. A lehatárolás a történelmi szerkezetét őrző struktúrával ellátott faluközpont területét érinti. A védelem áll a települési struktúra, az utcaszerkezet, a beépítési mód és jelleg, a kialakult telekszerkezet védelméből, illetve az építészeti értékek egyedi országos és helyi védeleméből, ezek szabályozási tervbe való átültetéséből, amelyeket a már hatályos HÉSz is tartalmaz.

15


Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezet 3/6. sz. melléklete Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezet OTrT „14/B. § A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökség- várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni.”

A) Területrendezési tervlap Komárom-Esztergom megye területrendezési terve (KEM TrT) elkészült (Város-Teampannon Kft). A település igazgatási területét az alábbi övezetek és korlátozások érintik:

KEM megye TRT 1. sz. tervlap – Térségi Szerkezeti terv A település igazgatási területének nyugati oldala belterjes mezőgazdasági térség övezetbe, míg a keleti oldala külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségbe tartozik. A közigazgatási terület déli szegélyén a Bécs-Budapest tervezett nagysebességű vasút „B” alternatív változata érinti. Ez a változat nem szerepel a 2008-ban elfogadott OTrT-ben. Belterjes és külterjes mezőgazdasági térség előírásai „5.§ /2/ Belterjes és külterjes mezőgazdasági térség területén belül a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatban meg kell különböztetni azokat a mezőgazdasági területeket, ahol a mezőgazdasági használatot és a beépítés lehetőségét magasabb szintű jogszabályok és a jogszabályokkal összhangban levő ágazati érdekek érvényre juttatása (pl. természetvédelem,

16


tájképvédelem, vízvédelem), továbbá a megyei területrendezési szabályzat övezeti előírásai miatt korlátozni kell (továbbiakban korlátozott használatú mezőgazdasági terület). /3/ A /2/ bekezdés szerinti korlátozott használatú mezőgazdasági területeken épület legfeljebb akkor létesíthető, ha a korlátozás indokaként meghatározott célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. /4/ Belterjes és külterjes mezőgazdasági térség árutermelésre alkalmas mezőgazdasági területén a településrendezés eszközeivel – általános mezőgazdasági területként – biztosítani kell a termőföldek védelmét. A települések helyi építési szabályzatában a telekalakítás és az építmény elhelyezés szabályozásával is biztosítani kell az árutermelésre alkalmas földbirtokok megőrzését, a legalább egy családot eltartani képes földbirtokok kialakulását. /5/ Belterjes és külterjes mezőgazdasági térség településrendezési terv által mezőgazdasági területként szabályozott területén, a volt zártkertek területe – kertes mezőgazdasági terület –, az ezen rendelet hatályba lépését megelőzően a hatályos településrendezési tervekben szabályozott területhez képest, vagy rendezési terv hiányában, a földhivatali nyilvántartás szerinti zártkertekhez képest nem növelhető.”

Hagyományos vidéki települési térség Erdőgazdasági térség Belterjes Mezőgazdasági térség*

KomáromEsztergom megyei Területrendezési Terv (ha)

Kocs hatályos rendezési terve (ha)

Kocs módosított rendezési terve (ha)

Megyei térségi övezetek aránya Kocs rendezési tervében (%)

255 ha

254,9 ha

276,29 ha

0 ha

106 ha

106 ha

- ha

-0,75 ha csökkenés

108,3 % (8,3 %) 100 % (+100%) 99,98 %

3250,8 ha

(Mezőgazdasági terület 5184,15 ha)

Külterjes Mezőgazdasági térség*

2086 ha

Vízgazdálkodási térség

19 ha

- ha


-20,54 ha csökkenés



19 ha

19 ha

99,58 %

100 %

5826,1 ha 5826,1 ha 5826,1 ha *OTrT módosítása által törölt és egységes mezőgazdálkodási térségként megnevezett övezet Mindezek alapján megállapítható, hogy a község térségi területfelhasználási övezeteknek a 2003. évi XXVI. Tv. 6.§(2) alapján megfelel. A beépítésre igénybe vehető területek nagysága jelentősen meghaladja a jelenlegi igényeket. Megyei övezetek a) Országos ökológiai hálózat övezete

17


Ökológiai hálózat övezete A településrendezési terv a KEM megyei TrT alapján lehatárolta a védett természeti terület és természeti terület övezetét. A község rendezési terve ezeket a területeket eltérés nélkül, 100 %-ban megegyezően lehatárolta. A fejlesztésre kijelölt területek nem érintik a védett és védelemre tervezett természeti területek övezetét. Az övezet déli területén találjuk a Natura 2000-s területet, míg az északi oldalon a természetközeli rétek kísérik a patak medrét. KEMTrT 6.§ /1/ Védett természeti terület övezete: a/ a természet védelméért felelős miniszter által miniszteri rendelettel védetté nyilvánított természeti területek; b/ a tervezett országos jelentőségű védett természeti területek; c/ a térségi jelentőségű (legalább 10 ha területű) települési önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított természeti területek; d/ a természet védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó ex lege védett természeti területek; e/ az európai közösségi jelentőségű különleges természet-megőrzési területek (Natura 2000 területek) /2/ Az övezet határát településrendezési tervekben a/ az 1. bekezdés a/ és e/ pontja szerinti védett természeti területek esetén a kijelölő miniszteri rendelet; b/ az 1. bekezdés b/ pontja szerinti védett természeti területeket a kijelölő miniszteri rendelet, vagy annak hiányában az illetékes nemzeti park igazgatóság által meghatározott terület; c/ az 1. bekezdés c/ pontja szerinti védett természeti területek esetén a kijelölő települési önkormányzati rendelet; d/ az 1. bekezdés d/ pontja szerinti védett természeti területeket a természet védelméért felelős miniszter közleményében meghatározott terület szerint pontosítani kell. /3/ Védett természeti területeken alkalmazni kell a természetvédelmi kezelési tervben megállapított szabályokat is. /4/ Az övezet területén

18


a/ hulladéklerakó- és kezelőtelep; b/ szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíziszap tároló; c/ hígtrágya tároló; d/ veszélyes hulladék lerakó; e/ dögkút, dögtér, dögtemető, dögkonténer; f/ önálló reklámtábla, reklámépítmény; g/ szélerőmű park, szélerőmű torony, szélkerék h/ ipari létesítmény nem létesíthető. /5/ Az övezeten belül a fokozottan védett természeti területeken, a bioszféra rezervátum magterületén, erdőrezervátum területén, a nemzeti park természeti övezetében, továbbá a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe bejegyzett (Ramsari) területeken (a továbbiakban együtt fokozottan sérülékeny védett természeti területek) a 4. bekezdés építményei, továbbá: a/ épület; b/ közút; c/ nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló vezetékek kivételével; d/ légvezeték; e/ hírközlési, távközlési magasépítmény, adótorony nem létesíthető. /6/ Fokozottan sérülékeny védett természeti területeket a településrendezési tervekben fel kell tüntetni. /7/ Fokozottan sérülékeny védett természeti területen településrendezési terv csak erdőterület, korlátozott használatú mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységeket jelölhet ki. /8/ Fokozottan sérülékeny védett természeti területen a/ a meglévő épületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően tájba illő módon felújíthatók; b/ az épületek funkcióváltozása csak oktatási, kutatási, bemutatási-ismeretterjesztési, ökoturisztikai, továbbá természetvédelmi fenntartási céllal történhet; c/ turisztikai célú létesítmények (pihenőhely, turistaút, stb.) csak a természetvédelmi kezelési tervvel összhangban létesíthetők; d/ a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló vezetékek csak a felszín alatt vezethetők. /9/ Az övezet fokozottan sérülékeny védett természeti területén kívüli részén b/ település bővítése csak a település hagyományos szerkezetéhez kapcsolódóan, azzal szerves egységben történhet, de új ipari-gazdasági terület nem jelölhető ki; b/ a településtől különálló beépítésre szánt terület csak a természeti területek fenntartása, bemutatása céljából, a turisták kulturált fogadása céljából, sportolási célból, erdő- és vadgazdálkodási célból, továbbá honvédelmi érdekből jelölhető ki; c/ kirándulóközpont, fogadóközpont, tájgazdálkodási központ csak ott létesíthető, ahol arra a természetvédelmi kezelési terv lehetőséget ad; d/ az erdőterületek elsődlegesen védelmi rendeltetésűek, de a kirándulóhelyek, kirándulóközpontok környezetében biztosítani kell az egészségügyi, szociális, turisztikai másodlagos rendeltetés érvényre juttatását is. b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete

19


Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete A Komárom-Esztergom megyei Területrendezési Terv korábban készült, mind az OTrT legutolsó módosítása. Mivel az OTrT nagyobb területet határolt le, mint a megyei terv, a kettő pedig átfedésben van egymással, így az OTrT-t vettük figyelembe. Az övezet területét érintő szélerőmű park kialakítása során - a termőfölddel való takarékos gazdálkodás érdekében - a lehető legrövidebb megközelítését biztosító utakat kellett kialakítani. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete (SZT-2) KEMTrT 9. § /1/ A településrendezési tervekben a kiváló termőhelyi adottságú földterületeken beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha a beépítésre szánt terület a/ mezőgazdasági birtokközpont fejlesztését, vagy kialakítását, b/ helyi vagy térségi mezőgazdasági termékek feldolgozását szolgálja, továbbá c/ a mezőgazdasági termeléssel összefüggő turisztikai fejlesztés érdekében elengedhetetlenül szükséges, valamint, ha d/ a település fejlesztése csak a kiváló termőhelyi adottságú termőföldek igénybe vételével valósítható meg. /2/ Kiváló termőhelyi adottságú földterületeken településrendezési terv tervezett erdőterületet csak akkor jelölhet ki, ha az erdősítés a/ a környezeti károk enyhítését, a környezet szennyezés elhárítását; b/ a termőföldek védelmét; c/ az országos és térségi ökológiai hálózat folytonosságának kialakítását szolgálja. c) Kiemelten érzékeny felszín alatt vízminőség-védelmi övezet területe

20


Kiemelten érzékeny felszín alatt vízminőség-védelmi övezet területe Kiemelten érzékeny felszín alatt vízminőség-védelmi övezet területe az üzemelő vízműkút területét öleli fel. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete (SZT-4)

OTrT 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. KEM TrT11.§ /1/ A településrendezési tervekben az övezet területén tevékenységet folytatni, és építményeket elhelyezni a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával lehet. /2/ Az övezettel érintett települések a településrendezési terveikben az övezet határait a természeti körülmények tényleges ismerete alapján az illetékes vízügyi hatósággal egyetértésben pontosíthatják. d) Csúszásveszélyes területek által érintett közigazgatási területek A település 2002-ben elfogadott rendezési terve már tartalmazta azoknak a területeknek a lehatárolását, amelyek érintettek. Ezek a külterületen helyezkednek el, lehatárolásuk 100 %-ban megfelel a megyei tervben jelölt övezettel.

21


Csúszásveszélyes területek által érintett közigazgatási területek

OTrT fogalma: Földtani veszélyforrás területének övezete OTrT 25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. Csúszásveszélyes területek övezetével érintett települések közigazgatási területe (SZT-8) KEM TrT 16.§ /1/ A csúszásveszélyes területtel érintett, a mellékletben felsorolt települések településrendezési terveiben az érdekelt államigazgatási szerv állásfoglalása alapján a csúszásveszélyes területeket ki kell kijelölni, és a területre vonatkozó építési korlátozásokat és feltételeket meg kell határozni. A hatályos helyi építési szabályzat 15.§ (1)-(8) bekezdése részletes szabályozást tartalmaz a vízrendezés és annak szabályozása tárgyában, a csúszás veszély elkerülése érdekében. Új beépítésre szánt terület, illetve a földtani problémák előidézését jelentő területhasználat változás nem került előirányzásra. e) Széleróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe A megyei területrendezési terv által alkalmazott övezetek egyike. A község rendezési terve lehatárolta a széleróziónak kitett terület övezetét. Az övezetek területe döntően mezőgazdasági művelésben van, azon belül is jellemzőbb a gyep, rét, legelő művelési ágak. Ennek megőrzéséről a rendezési terv gondoskodik.

Széleróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe

22


Széleróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe (SZT-10) KEMTrT 27. § (1) A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani. /1/ A széleróziónak kitett területtel érintett, a mellékletben felsorolt települések településrendezési terveiben az érdekelt államigazgatási szerv állásfoglalása alapján a széleróziónak kitett területeket ki kell kijelölni, és a területre vonatkozó építési korlátozásokat és feltételeket meg kell határozni.

23


II. Településfejlesztés

2.

Lakóterületek fejlesztése

Az elmúlt időszak értékelésként el kell mondani, hogy a korábbi fejlesztési célok alapján a település fejlődése egyenletesen zajlott a meghatározott célok mai is reálisnak mondhatóak. A kiegészítés célja, hogy az igényeket kiszolgálandó területtel bővüljenek a település lakóterületei. A fejlesztés célja, hogy feltárja azokat a potenciális területeket, amelyek a meglévő út és közműhálózat jobb, gazdaságosabb kihasználása mellett tudják biztosítani a jövőbeni lakásépítést. A lakóterületek céljára azután jelöltünk ki új igénybevételre tervezett földrészleteket, hogy számba vettük a település építési területeit. Meg kellett állapítani, hogy a község nem rendelkezik olyan fejlesztési területtel, amely mindenki számára elérhető, az önkormányzattal partnerségben megvalósítható új lakóterületi kínálatot jelenthetett volna. Ez azért is fontos, mert számos ingatlan hiába áll belterületi

státuszban,

rendelkezik

minden

kedvező

paraméterrel

a

fejlesztések

vonatkozásában, ha a rendezetlen tulajdonviszonyok, a községitől eltérő tulajdonosi szándék, vagy a különféle kötelezettségekkel terhelt ingatlan nem mozdítható, nem állítható semmilyen módon a fejlesztés szolgálatába. A 2002. óta hatályos településrendezési terv szolid fejlesztést határozott meg, így jelen módosítás nem újabb és újabb igények kielégítésére, hanem két évtizedes belső tartalékokra épülő fejlődés kimerüléséből adódó igények kielégítésére irányul. A község eddig is mértéktartása mellett határozta meg a település fejlődését. A tervezett módosításban az egyoldalasan beépített Damjanich utca északi oldalán jelöltünk ki új falusias lakóterületet, illetve a József Attila utcát déli irányba tervezzük kiterjeszteni. A lakások és népesség számának alakulása 2001-től napjainkig: Év

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Népesség

2689

2683

2718

2716

2706

2698

2672

2633

2636

2632

Lakás

948

946

950

953

952

953

954

956

960

966

Forrás: KSH.hu

24


A statisztikai adatokból látható, hogy a település népessége kismértékben csökkent, ugyanakkor a lakások száma pedig emelkedett. Az egy lakásra jutó lakosok aránya: 2,72 (2010-ben). A lakásépítés 2010-re abba stádiumba jutott, hogy jelentősebb igényt már nem tud kielégíteni. A lakossági jelzések alapján új területet kellett keresni annak érdekében, hogy a településen lakóterületek fejlesztése történhessen. Az önkormányzattal felmérve a lehetőségeket és költségeket arra a két területre esett a választás, ahol a meglévő közmű és útkapcsolatok alapján ütemezetten, az igényekhez igazodva lehet a fejlesztést elindítani. Damjanich utcai új falusias lakóterület: Kocs belterületének északi részén kerülne az új lakóterület kialakításra a 0270/1-4 hrsz ingatlanokon a Táncsics és Jókai utcák között. Ez a lakóterület a már kiépült és közművel minden

tekintetben

ellátott

területnek

számít,

mivel

a

Damjanich

utcában

az

infrastruktúra rendelkezésre áll. A déli oldal egyoldalas utcaként beépült. A lakóterület fejlesztésekor arra is tekintettel voltunk, hogy a meglévő utcahálózat folytatható legyen a későbbi időszakokra. Ennek megfelelően a Jókai, Táncsics utcák északi irányba kiegészíthetők lesznek. A lakóterület fejlesztés 45 db lakótelek kialakítását tartalmazza. Az utcák által kisebb egységekké tagolt terület ütemezett, igényekhez igazodó belterületbe vonásra tervezett. Ennek megfelelően az egy tömbben kialakítást nyerő lakótelkek: 2 db + 13 db egységet jelentenek. József Attila utcai kiegészítés: A délkeleti belterületi határ mentén helyezkedik el a 032/3 hrsz ingatlanból kialakítást nyerő új falusias lakóterület. A 10 db új építésű telket magába foglaló terület belterület kiegészítésnek tekintendő, mivel a József Attila utca keleti oldalának azt a részét öleli fel amely,

mit

egy

foghíj

eddig

még

beépítésre

nem

került,

azonban

az

út

és

közműkapcsolatok megvalósításra kerültek, kiszolgálva a meglévő lakásokat. Összegezve: A tervezett 25 db lakótelek a meglévő 966 db lakás mellett új építési lehetőséget teremtenek. A fejlesztési terület mindegyikének beépítésével a lakások száma 2,5 %-al 966-ról 991 db-ra nőhetnek. Ennek időpontja figyelemmel az eddig építési trendre 10 éves távlatban valósítható meg. A tömbök úgy kerültek kialakításra, hogy az igényeknek megfelelő méretű fejlesztés terület kerül a jelenlegi mezőgazdasági területből igénybevételre.

25


A meglévő lakóterületek vonatkozásában változást a településszerkezeti terv nem tartalmaz.

3. Gazdasági területek Kocs község gazdaságának alapja a kedvező földrajzi fekvésből ered, a jó mezőgazdasági adottságokra építkezik és a település vonzáskörzetének előnyein nyugszik. A

településen

hagyományosan

erős

az

agrárágazat,

mindemellett

egyre

inkább

jellemezőbb a szolgáltatások fejlődése. A gazdasági területek fejlesztésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe. A település igazgatási területén halad el az M1-es autópálya, hazánk legforgalmasabb gyorsforgalmi útja. A község Tata várossal határos, ugyanakkor élvezi a megyeszékhely előnyeit is. A település 2008-ban jelentős lépést tett a megújuló energiaforrások hasznosítása felé, amikor a szélerőmű park létesítésével a zöldenergia hasznosítása felé nyitott. Zöldtelepülés, hiszen a településen a megtermelt energia eléri a felhasználásra került energia mennyiségét. A település kezdeményező magatartással és kínálati területek biztosításával további vállalkozók megtelepedését kívánja segíteni. A vállalkozások területén helyet kínálnak az ipari jellegű (de nem jelentős zavaró hatású) és a kereskedelmi – szolgáltató jellegű tevékenységeknek. Természetesen az egyes funkciók a környezetre gyakorolt hatásuk alapján helyezhetőek el az egyes övezetekben. A gazdasági területek közül a kereskedelmi, szolgáltató területek a lakóterületek közelében, míg az ipari jellegű területek zavaró hatás nélkül a főutak mellett nyernek elhelyezést. A településen 2010-ben nyilvántartott vállalkozások Vállalkozás típusa Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Összesen:

Száma 177 73 250 Forrás: Kocs Önkormányzat nyilvántartása

Új egyéb ipari gazdasági terület – Tatai út A Tatai út délkeleti oldalán a 04/1-3 hrsz területből kerül kialakításra az új vállalkozói terület. A fejlesztés célja, hogy Tata város és az M1-es autópálya közelségére építve biztosítson lehetőséget jellemzően termelőegységek elhelyezésére. A gazdasági terület kialakításánál preferáltuk a lakóterületektől való elválasztást legalább 15 m szélességben telepítendő ültetési sávval, illetve akár előkertben parkolást biztosító minimum 15 m

26


széles építési hely kijelölésével. A terület várható gépjármű forgalma a csendesebb lakóterületeket nem zavarva biztosítható a meglévő közút forgalmával egyetemben. Új egyéb ipari gazdasági terület – Nagyigmándi út A 0253/18 hrsz területen jelenleg is gépjárműjavító csarnok található. A belterület határa mellett, de külterületen felépült gazdasági épület telkét a jövőben rendezni lehet és belterületbe lehet vonni. Ezáltal a belterület egységes, egymáshoz kapcsolódó területei belterületként jelenhetnek meg, nem kell azt szántó ás kivett udvar, épület jelöléssel illetni. A valós használatnak is ez felel meg.

A Vértes Autócentrum Kft telephelye Új egyéb ipari gazdasági terület – Nagyigmándi út Hasonló helyzetben van a 0268/1 hrsz terület is. A telephely a belterület határa mellett van, művelésből kivett terület. Most lehetőséget teremtünk arra, hogy ez is a belterülethez csatlakozzon. A jelenlegi tevékenység alapján javasoltuk a gazdasági terület besorolást.

Új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Új kereskedelmi, szolgáltató területet jelöltünk ki a 0270/5; 0270/7-14 hrsz ingatlanokon 0293 hrsz útról feltárva. A területen csak nem zavaró hatású, jellemzően tercier szektorhoz kapcsolódó vállalkozások, telephelyek megjelenésére számítunk. A tervezett lakóterületeket elválasztandó 15 m széles ültetési kötelezettségű védősávot jelöltünk ki a gazdasági területen belül.

27


4. Különleges mezőgazdasági üzemi területek A külterület északi és nyugati oldalán található volt major telepek területén, ahol mai is sokféle, ipari, mezőgazdasági állattartó és feldolgozó tevékenységet folytatnak a jövőben is major jellegű üzemi mezőgazdasági területbe kerülnek besorolásra. A tevékenység végzésének korlátozása nem volt cél, annak fenntartását biztosítjuk. A speciális építménymagasságot igénylő silók, tornyok, tárolók, szárítók kialakíthatósága végett a területük 10 %-án lehetőség van legfeljebb 25 m építménymagasságú építmények elhelyezésére.

5.

Közműellátás

5.1. Villamos energia ellátás, elektronikus hírközlés Szélerőmű park A CALLIS Rt. projekttársaságai a Kocs – Nagyigmánd térségében lévő területen szélerőmű parkok telepítését tervezték 2008-ban. A szélerőművek építése folyamatosan zajlik az M1-es autópályától kiindulóan. Az adatszolgáltatás alapján a településen maximum 54 MW névleges összteljesítménnyel telepítenek szélerőművet. Az egyes széltornyok teljesítményét 20 kV-os kábeles gyűjtőhálózat szállítja a szélerőmű parki 120/20 kV-os állomásába. Fejlesztési területek ellátása Kocs község 0,4 kV-os hálózata 3 db oszloptranszformátor állomásra épül. A

20

kV-os

ellátását

a

település

északi

és

nyugati

részén

húzódó

Tata-Kocs

középfeszültségű vonal biztosítja. A transzformátorok az alábbiak szerint biztosítják az ellátást: A fogyasztókat a közcélú transzformátor állomásoktól indított vasbeton oszlopos, kisfeszültségű, szabadvezetékes hálózat látja el villamos energiával. A gerincvezetékek 4x95 mm² keresztmetszetűek. A leágazó vezetékek 4x50 mm² és 4x25mm² keresztmetszetűek. Az oszlopokon közvilágítás üzemel, központi vezérléssel. Tervezett állapot A fejlesztési terület villamos energia ellátása

28


A fejlesztési terv alapján a község északkeleti részén új lakóterületek és gazdasági terület került kijelölésre. A lakóterület kiszolgálására, a szolgáltatás biztonságának fenntartására, illetve a gazdasági terület ellátására új transzformátor telepítését irányoztuk elő. A

Damjanich

utca

északkeleti

szakasza

ellátott

kisfeszültségű

hálózattal,

amely

délnyugati irányba a Kocs-Mocsai vízfolyásig bővítendő. A gazdasági terület ellátására új hálózat építendő ki A fejlesztés utáni tervezett állapot: Új körzet

Típus

Teljesítmény 160 kVA

Fogyasztók száma 30

Tervezett energiaigény 198 kW

Damjanich utca nyugati végén TR Északkeleti gazdasági terület szélen

OTR20/160 OTR20/250

Tulajdonos Eon-ÉDÁSZ Rt

250 kVA

12

240 kW

Eon-ÉDÁSZ Rt

Forrás: EON-ÉDÁSZ Rt. A lakóingatlanokon a vonatkozó rendelet szerint a hálózatra vetítve és 10 éves távlatra vizsgálva háztartási, esti csúcsban 1940W/családi ház teljesítményt vettünk figyelembe, gázenergiával való fűtés, főzés esetén.

Kisfeszültségű energia ellátás Az új ingatlanok villamos energia igényét figyelembe véve a TR állomástól agy 4x95 mm²-es légkábelt kell kiépíteni. Erre az újonnan épített légkábelre kell az új lakossági és gazdasági területet kiszolgáló hálózatot rácsatlakoztatni. Közvilágítás A kiépítendő új utcák közvilágítását kábelezés esetén közvilágítási oszlopokkal kell megoldani. A meglévő hálózat rekonstrukciója esetén a légkábeles hálózat és az azokat tartó oszlopsor bontása, új földkábeles hálózat telepítése szükséges. A tartóoszlopokon energiatakarékos lámpatesteket kell elhelyezni. Elektronikus hírközlés Fejlesztési területek A tervezési terület ellátását a villamos energia ellátását biztosító oszlopsorra szerelt vagy földkábelben kiépített hírközlési kábelek beépítésével kell biztosítani. A földkábeles kialakítás során javasolt a járda területét/sávját igénybe venni. Szélerőmű park

29


A szélerőmű park egyes gépei várhatóan telekommunikációs kapcsolatban lesznek a 120/20 kV-os villamos alállomással. A kapcsolat révén követhetőek az egyes erőmű egységek műszaki jellemzői. A villamos vezetéket elsősorban földkábellel és ingatlanhatárokhoz, vagy meglévő és tervezett vonalas létesítményekhez igazodóan kell kialakítani.

5.2. Gázellátás Meglévő állapot ismertetése: Gázelosztó vezeték: Kocs község vezetékes gázellátása kiépült. A belterületi, középnyomású gázelosztó hálózat a település DNy-i részén elhelyezkedő nyomásszabályozóhoz

csatlakozik.

A

települést

ellátó

középnyomású

csővezeték

egységesen a nyomásfokozatnak megfelelő PE műanyagcsőből készült. A középnyomású gázvezeték védőövezete 4-4 m. A biztonsági övezeten belül az MSZ 7048/1-3 és az MSZ 7487/2 számú szabványokban előírt tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni. A szolgáltatást az ÉGÁZ-Dégáz, a szállítást a GDF Suez Energia Magyarország Zrt, 7601 Szeged, Pf.125 végzi. A település jóváhagyott rendezési tervvel rendelkezik, jelen tervezés csak a 2011 évi módosítással foglalkozik. Fejlesztési javaslat: A település rendezési tervének módosítása az alábbiakat irányozza elő: Fejlesztés jellege: Lakóterület: 1. Falusias lakóterület kialakítása a Damjanich utca É-i oldalán, belterületbe vonással. 2. Falusias lakóterület kialakítás a József Attila utca DK-i oldalán, belterületbe vonással. Gazdasági terület: 3. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, belterületbe vonással, a település É-i részén. 4. Ipari gazdasági terület, belterületbe vonással, a település ÉK-i részén 5. Ipari gazdasági terület a település ÉNy-i részén

Fogyasztási egység: lakóház; ha

Fajlagos fogyasztás: [m3/h], [m3/h, ha]

Gázigény: [m3/h]

25 lakóház

2

50

10 lakóház

2

20

8 [ha]

10

67

9,2 [ha]

10

92

0,25 [ha]

20

5

30


(hrsz:0268/1) 6. Ipari gazdasági terület a 2,4 [ha] település ÉNy-i részén (hrsz:0263/1) Gázigény várható növekedése összesen:

10

24 258 Forrás: Saját szerkesztés

A gazdasági területek gázfogyasztását csak irányértékként szabad kezelni, azt minden esetben a tényleges gazdasági, szolgáltatási, ipari tevékenység jellegének megfelelő adatok birtokában felül kell vizsgálni. A fejlesztések megvalósulása esetén a gázfogyasztás emelkedésével kell számolni, amely a község ellátását biztosító nyomásszabályozó kapacitását és a vezetékek hidraulikai viszonyait befolyásolhatja. Az új vezeték létesítésekor a hatályos jogszabályok és szabványok (jelenleg az MSZ 7908/2, és az MSZ 7048) elhelyezésre és védőövezetre vonatkozó előírásait be kell tartani. Kocs község fejlesztési területeinek energiaigényét - a rendezési terv megvalósulásának folyamatában - a gázszolgáltató felé írásban be kell nyújtani, melynek alapján a meghatározzák a szükséges műszaki és pénzügyi feltételeket. A vezeték létesítése előtt a szolgáltató a szükséges hidraulikai vizsgálatot elvégzi, a szükséges vezeték méretet meghatározza. A jóváhagyott rendezési terv szerint tervezett közművezetékeket a módosított terv készítésénél meglévőként kezeljük. A területfejlesztési tervnek megfelelően a gázelosztó hálózat továbbépítése szükséges az alábbiak szerint: 1. Falusias lakóterület a Damjanich utca É-i oldalán: Az utca közepéig a gázvezeték kiépült. A terület gázellátására a vezetéket, a meglévővel azonos anyagú, és méretű csővezetékkel, tovább kell építeni Ny-i irányban egészen a beépítési terület határáig. 2. Falusias lakóterület a József Attila utca DK-i oldalán: Új vezeték építése nem merül fel. A terület mentén húzódó középnyomású vezetékről új bekötésekkel az ingatlanok gázellátása megoldható. 3. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a település É-i részén: A terület gázellátására a K-i oldalon már egy rövid szakasz megépült. Ennek végpontjához csatlakozva a feltáró utak alatt új vezetéképítéssel a terület ellátható. Nagyobb gázigény esetén az Ady Endre utcai szakaszon nagyobb átmérőjű (D 110-es), csővezeték építése valószínűsíthető. 4. Ipari gazdasági terület a település ÉK-i részén: A terület gázellátását a meglévő D 63-as hálózathoz csatlakozva, nagy valószínűséggel, nem lehet biztosítani, ezért a Kölcsey Ferenc utcai D 110-es vezetéktől kiindulva az 1047 hrsz-ú út –Tatai utca alatt új vezeték építése szükséges.

31


5- 6. Ipari gazdasági területek (meglévő területek besorolása): A területek mentén meglévő középnyomású hálózat húzódik.

5.3. Vízellátás Meglévő állapot ismertetése: Kocs község vízellátása kiépült. A település vízbázisa nem sérülékeny kategóriába tartozik. A rendszert 3 db, Kocs község belterületén található mélyfúrású kút, 1 db 100 m3-es víztorony (túlfolyószínt: 197,5 mBf) alkotja. A vízvezeték kiépítettsége a község egészét lefedi. A település vízellátását biztosító kutak minősége nem tesz eleget a 98/83/Ek irányelvben megfogalmazott határértékeknek, ezért a kutak jelenleg ideiglenese hatósági engedéllyel üzemelnek. A vízbázisok kiváltását biztosító Tatabánya-Oroszlány Regionális Vízmű rendszerre való csatlakozással történne. Kömlőd Kocs vízellátó távvezeték egy része állami beruházás keretében elkészült. A további szakaszra Kocs Község Önkormányzatának KEOP pályázat keretében kell pályáznia. Üzemeltető az Észak-dunántúli Vízmű Zrt (2081 Tatabánya, Pf.197.). A

település

jóváhagyott

rendezési

tervvel

rendelkezik,

jelen

tervezés

csak

a

településszerkezeti módosítással foglalkozik. Oltóvíz biztosítás: A meglévő hálózatra telepített tűzcsapokról az oltóvízellátás megoldott. Fejlesztési javaslat: A SZT a település fejlesztési koncepciója az alapján a vízigények növekedésének várható értékei: Fejlesztés jellege:

Fogyasztási egység: [lakóház/fő]; [ha/fő]

Lakóterület: 1. Falusias lakóterület 25 lakóház / 88 fő kialakítása a Damjanich utca É-i oldalán, belterületbe vonással.

Fajlagos fogyasztás: [l/d; fő]

Vízigény: [m3/d]

150

13,2

32


2. Falusias lakóterület kialakítás a József Attila utca DK-i oldalán, belterületbe vonással. Gazdasági terület: 3. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, belterületbe vonással , a település É-i részén. 4. Ipari gazdasági terület, belterületbe vonással, a település ÉK-i részén 5. Ipari gazdasági terület a település ÉNy-i részén (hrsz:0268/1) 6. Ipari gazdasági terület a település ÉNy-i részén (hrsz: 0263/1) Vízigény várható növekedése

10 lakóház / 35 fő

150

5,25

6,7 [ha] / 67 fő

100

6,7

9,2 [ha] / 97 fő

100

9,7

0,25 [ha] / 3 fő

100

0,3

2,4 [ha] / 24 fő

100

2,4

összesen:

37,55 Forrás: Saját szerkesztés

A gazdasági és ipari területek vízfogyasztását csak irányértékként szabad kezelni, azt minden esetben a tényleges ipari vagy szolgáltatási tevékenység jellegének megfelelő adatok birtokában felül kell vizsgálni. A szabályozási tervben foglaltak megvalósulása esetén a vízigények emelkedésével lehet számolni. A jóváhagyott rendezési terv szerint tervezett közművezetékeket a módosított terv készítésénél meglévőként kezeljük. A területfejlesztési tervnek megfelelően a vízelosztó hálózat továbbépítése szükséges az alábbiak szerint: 1. Falusias lakóterület a Damjanich utca É-i oldalán: Az utca közepéig a vízvezeték kiépült. A terület vízellátására a vezetéket, a meglévővel azonos anyagú és méretű csővezetékkel, tovább kell építeni Ny-i irányban egészen a beépítési terület határáig. 2. Falusias lakóterület a József Attila utca DK-i oldalán: Új vezeték építése nem merül fel. A terület mentén húzódó vezetékről új bekötésekkel az ingatlanok vízellátása megoldható. 3. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a település É-i részén: A terület vízellátása a Damjanich utcai hálózathoz csatlakozva, a feltáró utak alatt új vezetéképítéssel biztosítható. 4. Ipari gazdasági terület a település ÉK-i részén: A terület vízellátását a meglévő Tatai utcai vízvezeték K-i végpontjához csatlakozva, és az utca ÉK-i végén a Damjanich utcai vezetékre visszakötve, új vezeték építésével megoldható. 5- 6. Ipari gazdasági területek (meglévő területek besorolása): A területek mentén meglévő vízvezeték húzódik, melyekről új bekötésekkel az ingatlanok vízellátása megoldható.

33


Oltóvíz biztosítás: A hálózat fejlesztéseknél 200 méterenként föld feletti tűzcsapokat kell beépíteni. A fejlesztésre kijelölt területeken 150 m2 mértékadó tűszakaszig a hálózaton a 600 l/min oltóvíz mindenütt biztosítható. A további fejlesztések esetén a 9/2008. (ll. 22.) ÖTM

rendelettel

hatályba

léptetett

OTSZ

5.„A

tűzoltáshoz

szükséges

oltóanyag

biztosítása” című fejezet előírásai az irányadók.

5.4. Szennyvízelvezetés Meglévő állapot ismertetése: A község kiépített szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezik. A

szennyvízcsatorna

hálózat

gravitációs

rendszerrel

készült,

a

mélypontokon

szennyvízátemelők kerültek beépítésre. A szennyvíztisztító telep a község É-i részén, közvetlenül a Kocsi-Mocsai vízfolyás bal partja mentén épült A tisztított szennyvíz befogadója a Kocsi-Mocsai vízfolyáson és az Által-éren keresztül a Duna -folyó. A szennyvízcsatorna kiépítettsége a község egészét lefedi. Üzemeltető az Észak-dunántúli Vízmű Zrt (2081 Tatabánya, Pf.197.). A

település

jóváhagyott

rendezési

tervvel

rendelkezik,

jelen

tervezés

csak

a

településszerkezeti módosítással foglalkozik. Fejlesztési javaslat: A

SZT

a

település

fejlesztési

koncepciója

az

alapján

a

szennyvízkibocsátás

növekedésének várható értékei: Fejlesztés jellege:

Fogyasztási egység: [ha/fő]

Lakóterület: 1. Falusias lakóterület 25 lakóház / 88 fő kialakítása a Damjanich utca Éi oldalán, belterületbe vonással. 2. Falusias lakóterület 10 lakóház / 35 fő kialakítás a József Attila utca DK-i oldalán, belterületbe vonással. Gazdasági terület: 3. Kereskedelmi szolgáltató 6,7 [ha] / 67 fő gazdasági terület, belterületbe vonással , a település É-i

Fajlagos kibocsátás: [l/d;fő]

Szennyvíz: [l/s]

135

0,33

135

0,1325

90

0,1675

34


részén. 4. Ipari gazdasági terület, belterületbe vonással, a település ÉK-i részén 5. Ipari gazdasági terület a település ÉNy-i részén (hrsz:0268/1) 6. Ipari gazdasági terület a település ÉNy-i részén (hrsz:0263/1) Szennyvízkibocsátás várható

A

szabályozási

tervben

9,2 [ha] / 97 fő

90

0,2425

0,25 [ha] / 3 fő

90

0,0075

2,4 [ha] / 24 fő

90

0,0600

növekedése összesen:

foglaltak

megvalósulása

0,94 Forrás: Saját szerkesztés

esetén

a

szennyvízkibocsátás

emelkedésével lehet számolni. A jóváhagyott rendezési terv szerint tervezett közművezetékeket a módosított terv készítésénél meglévőként kezeljük. A

területfejlesztési

terv

módosításának

megfelelően

a

szennyvízcsatorna

hálózat

továbbépítése szükséges az alábbiak szerint: - 1. Falusias lakóterület a Damjanich utca É-i oldalán: Az utcában a szennyvíz csatorna teljes hosszában kiépült, melyre az egyes ingatlanok ráköthetők. - 2. Falusias lakóterület a József Attila utca DK-i oldalán: Az utcában a szennyvíz csatorna teljes hosszában kiépült, melyre az egyes ingatlanok ráköthetők. - 3. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a település É-i részén: A területet K-i oldalának szennyvíz elvezetése a Ny-K-i irányú feltáró út, K-en az É-D irányú feltáró út alatt új, gravitációs, csatornaépítéssel megvalósítható. Az új csatornát a Damjanich utca K-i végén lévő átemelőre kell kötni. A terület Ny-i oldalán, az É-D irányú feltáró út mentén részben nyomott rendszerű (házi beemelőkkel), részben gravitációs csatornával az Ady Endre utcai végaknára csatlakozva a szennyvízelvezetés megvalósítható. - 4. Ipari gazdasági terület a település ÉK-i részén: A terület szennyvízelvezésére a Tatai utca alatt új csatorna építése szükséges, amely a Tatai utca és a 1047 hrsz-ú út sarkánál csatlakozhat a meglévő gravitációs rendszerre. - 5- 6. Ipari gazdasági területek (meglévő területek besorolása): A területek mentén meglévő szennyvízcsatorna húzódik, mely a terület szennyvízelvezetését biztosítani tudja.

5.5 Csapadékvíz-elvezetés Meglévő állapot ismertetése:

35


A

község

Komárom-Esztergom

megyében,

a

Tatai

kistérségben,

a

Bársonyosi

dombvidéken helyezkedik el. A település földrajzilag Kisalföld tájegységbe sorolható. A községet D-i irányból É felé elnyúló dombok veszik körül. A község átlagos szintje 112158 mBf, legmagasabb pontja (Haraszt) 222,00 mBf. A belterületi csapadékvizek elvezetésére nyílt árkok szolgálnak. A csapadékvizek befogadója a község belterületét K-ről megkerülő Kocsi Főárok a Paradicsomi-l. és Paradicsomi ll. árok oldalági csatlakozásával, a települést kettészelő Kocsi-Mocsai vízfolyás, keleten a Libárdi-ér és a Kocsi-Kisigmándi-ér. A vízfolyások kezelője a Komáromi Vizitársulat (Komárom, Zrínyi Miklós utca 45.). A hatósági jogkört az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út 28-32u.2.) gyakorolja. A

település

jóváhagyott

rendezési

tervvel

rendelkezik,

jelen

tervezés

csak

a

településszerkezeti módosítással foglalkozik. Fejlesztési javaslat: A jóváhagyott rendezési terv szerint tervezett közművezetékeket a módosított terv készítésénél meglévőként kezeljük. 1. Falusias lakóterület a Damjanich utca É-i oldalán: Az utca csapadékvíz elvezetésére a meglévő útárok szolgál, amely az utca Ny-i végén a Kocsi-Mocsai vízfolyásba, mint befogadóba torkollik. 2. Falusias lakóterület a József Attila utca DK-i oldalán: Az utca csapadékvíz elvezetésére a meglévő útárok szolgál. 3. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a település É-i részén: A terület csapadékvíz elvezetésére a feltáró utak mentén új útárok építése szükséges. Az árkok K-i ágát a 1063hrsz-ú út útárkához kell csatlakoztatni, mely a 8136.j. ök. út útárkán keresztül a Kocsi Főárokba vezeti le a keletkező csapadékot. A terület Ny-i részének útárka a Damjanich utcai árokba csatlakozik. 4. Ipari gazdasági terület a település ÉK-i részén: A terület csapadékvíz elvezetése a Tatai utca útárkán keresztül biztosított. 5- 6. Ipari gazdasági területek (meglévő területek besorolása): A területek csapadékvíz elvezetésére a meglévő útárkok szolgálnak.

Az 1995. évi LVll. Törvény 4.§ (1) e) pontjában meghatározott önkormányzati feladat érvényesüléséhez a község vízrendezésére, részletes geodéziai felmérés alapján, a rendezési terv területfejlesztését is figyelembe véve megvalósíthatósági tanulmánytervet kell készíttetni, melyben fontossági sorrendben, meg kell határozni vízelvezetéssel

36


kapcsolatos teendőket, azok várható pénzügyi kihatásait, a munkálatok ütemezését. Építés

csak

jóváhagyott

vízjogi

létesítési

engedéllyel

rendelkező

kiviteli

alapján

végezhető! Ezek elkészültéig is folyamatos feladat az árkok karbantartása, az útárkok és átereszek tisztítása, a lefolyó csapadékvíz által okozott kimosódások, feliszapolódások megszüntetése.

6. Közlekedés 6.1 Közlekedési vizsgálat A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények” megnevezésű, ÚT 2-1.218:2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2008 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal. A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata Kocs község területét több országos közút is érinti: az M1-es autópálya, valamint a 8127 és 8136 jelű összekötő utak. Az M1-es autópálya hazánk és Dél-Európa egyik legfontosabb EU-n belüli tranzit útja nyugat felé, az E60; E75 jelű nemzetközi úthálózat része. Az autópályához kacsolódóan sem csomópont, sem üzemi egység, pihenőhely nem található a község igazgatási területén. Az autópályát általános mezőgazdasági terület övezi fejlesztési területek a közelében nem találhatóak. Az M1-es autópálya forgalmi jellege alapján „c”, átlagos forgalmú utak közé tartozik. A M1-es autópálya szakaszosan tervezett 2x3 sávos kiépítése Tata térségéig a rendezési tervben a meglévő terület szabályozottsága miatt beavatkozást nem igényel. A 8127 j. összekötő út Mór – Kocs összekötő út alacsony forgalmi lefolyású út, amelynek forgalmi nagysága Mór város területén a legnagyobb és Kocs irányába egyenletes csökkenést mutat. A hálózati szerepe Fejér megye északi szegletének és KomáromEsztergom

megye

délnyugati

részének

összekapcsolása,

a

Tata-Mór

kapcsolat

biztosítása. A 8136 jelű Tata-Győr összekötő út az M1-es autópályával szinte párhuzamosan halad, az egykori Buda-Bécs országút részét képezi. Ma is fontos szerepet lát el az autópályával párhuzamos kistérségek közötti forgalomban, és havaria útja az M1-es autópályának. A forgalom nagyságához illeszkedik a kiépítettsége, települési átkelési szakasza.

37


A 8142 jelű összekötő út feladata Kocs és Komárom közötti útkapcsolat biztosítása a 13. számú másodrendű főút felé való eljutás biztosítása. A 13-as főút Komárom és Kisbér között biztosít kapcsolatot, észak felé pedig Szlovákia, Nyitra felé lehet eljutni. A nemzetközi és nagytérségi úthálózat elemei Kocs környezetében: A M1-es autópálya az E60 és E75 nemzetközi út, Közép- és Dél-Európa egyik legfontosabb kapcsolata Nyugat-Európa felé, fontos tranzitfolyosó. Kocstól nyugatra 13 sz. főút Szlovákia Nyitra járása felé ad eljutást, míg Magyarországon a 81-es főút felé a Közép-Magyarországi régió felé ad kapcsolatot. Kocs térségi útkapcsolati jónak mondhatók, minden irányban megfelelő a kapcsolata, az M1-es autópálya a település igazgatási határát érinti. Vasútvonal nem található a község területén. A Bécs-Budapest tervezett gyorsvasút nyomvonalát az OTrT 2008-as módosítása délebbre helyezte, így érintetlenül hagyta a település területét. Várhatón a Komárom-Esztergom megyei TrT módosítás is javítja ezt a nyomvonalat. A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek változása A község lakóutcái kiépültek, az utcakép falusias, helyenként városias képet mutat. A nagyközség belterületi úthálózata a történelmi beépítés nyomait hordozza magán, a régi úthálózatra épülve az azóta történt fejlesztésekkel érte el az úthálózat a mai formáját. A kialakult úthálózat a hierarchiát tekintve úgy változik, hogy az Árpád utca B.VI.d. kiszolgáló útból B.V.c hierarchia osztályba tartozó gyűjtőúttá kerül átminősítésre. A gyűjtőút kijelölését az teszi szükségessé, hogy az Árpád utca biztosítja a 8127 jelű összekötő út és a Nagyigmánd felé menő 8136 jelű összekötő út közötti rövid átkötést, ennek megfelelően szükséges az útburkolat és útpálya kiépítésének programozása is. A Szabadság utca és Táncsics M. utca esetében a gyűjtőút kijelölése a településközpont megközelítését és a községen belüli átlós irányú forgalom teszi szükségessé. A község úthálózata egyszerű, csak az állami kezelésben lévő Dadi - Kis utca - Kossuth utca - Komáromi utcák találkozásánál sűrűsödnek be az utak. A község többi kiszolgáló lakóútja kettős arculatot mutat. A történelmi utcák: Árpád, Kis, Temető, Petőfi, de még a Komáromi utca vonalvezetése a település történelmi adottságai, az úthálózat a kívánt követelményeknek megfelel. A tervezett nyomvonalú, újabb beépítésű utcák szabályos rendben követik egymást, mint a Dózsa, Kölcsey, Jókai, Táncsics, Kodály, Vörösmarty. Az úthálózat gerincét az országos úthálózat útjai jelentik. Országos mellékút a 8136 j. út (Kossuth, Arany utca), 8127 j. út (Dadi utca), 8142 j. út (Komáromi utca).

38


Gyűjtőutak: Országos mellékutak településen belüli szakaszai: -

8127.j. ök. út: Dadi utca,

-

8136.j. ök. út: Kossuth Lajos utca, Arany János utca

-

8142. j. ök. út: Komáromi utca

-

Árpád utca

-

Szabadság utca

-

Táncsics utca a Komáromi út és Kocs-Mocsai vízfolyás között.

Csomópontok kialakítása A község összes csomópontja szintbeni kiépítésű, a főirány felé elsőbbségadással. A település legfontosabb csomópontja a Dadi utca – Kossuth, illetve a Kis utca – Komáromi utak eltolt keresztezése. A csomóponti kialakítások a forgalom nagyságának megfelelőek. A gyűjtő utak és országos mellékutak csomópontjai az állami kezelésben lévő utak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtő utak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtő utak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. A község útjainak forgalma az alatt az érték alatt van, ami a csomópontok kapacitása miatt beavatkozás igényelne. A településen hiányoznak a lakott területek határában elhelyezendő un. településkapuk, vagy forgalomcsillapító szigetek kiépítése. Ez elsősorban a Tatai úton lenne szükséges a tervezett lakó és gazdasági területek fejlesztésével egyetemben. De ugyanúgy a Mocsa felől, illetve Mór felől a településre beérkező utak esetében is javasoljuk ezek kialakítását. Utak állapota A burkolat állapota jó, néhol előfordulnak kisebb úthibák, öregebb pályaszerkezetek, azonban a belterület forgalmát mindenhol megfelelően szolgálják. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét. Az önkormányzati kezelésben lévő Kis utca északi szakasza városias kialakításra történt közelmúltbeli átépítése mutatja a közterületek arculatában milyen jelentős szerepet tölt be a rendezett vízelvezetés és zöldfelület létesítése.

39


Közösségi közlekedés A települést vasútvonal nem érinti, megközelítése csak közúton lehetséges. A községben rendszeres autóbuszjárat működik, a Komáromi utcában, a Kossuth Lajos utcában kialakított megállókat érintve. A viszonylatok: Bana, Bőny, Bük-fürdő, Győr, Komárom, Melkovicspuszta, Mocsa, Nagyigmánd, Répcelak, Szákszend, Tata, Tatabánya, Csorna. A buszmegállók a közelmúltban felújításra kerültek, esőbeállóval ellátottak. Az autóbuszöblök mellett térköves magasított szegéllyel ellátott járda létesült tetszetős formában. A

Komárom-Esztergom

megyei

területrendezési

tervben

szereplő

Bécs-Budapest

gyorsvasút B nyomvonala az Országos területrendezési terv 2008-as változtatásakor délebbre került, így ennek a nyomvonalát tájékoztató jelleggel kell figyelembe venni. A készülő megyei terv felülvizsgálata során ezen nyomvonal alternatíva törlésre kerülhet, nem érintve többet a község igazgatási határát. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A településtől északkeletre, Tata várost érintően halad el az Országos Területrendezési terv 1/6 számú mellékletében szereplő 71. Vértesi kerékpárút: - Székesfehérvár - Gánt - Várgesztes - Vértessomló - Környe - Tata – Komárom útvonalon. A település igazgatási területét országos kerékpárút hálózat nem érinti, azonban javasolt Tata felé a kerékpáros kapcsolat kialakítása, a Kossuth utca mellett A község lakóutcái kiépültek, a járda legtöbb helyen megépült. A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút, a kerékpár forgalom a közutakon bonyolódik. Az idegenforgalomhoz kapcsolódóan javasoljuk észak déli irányban Komárom és szőlőhegy bekapcsolásával Mór felé egy kerékpáros útvonal kialakítását. Parkolás A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. Az intézmények, nagyobb forgalmú létesítmények előtt szórt burkolatú, egyszerű közterületi parkolók működnek. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges.

Helyi közlekedési fejlesztések A meglevő burkolat állapotának javításával, szélesítésével a közlekedés szolgáltatási szintje javítható. Egyes helyeken a meglevő burkolat javításával jelentős javulás érhető

40


el, máshol komolyabb beavatkozás, burkolat és padkaszélesítés, helyszínrajzi és magassági korrekció szükséges. A közutak illetve a meglévő és tervezett gyűjtőút szakaszok szabályozási szélességén belül

közforgalmú

parkolók

elhelyezhetők,

az

OTÉK

telken

belüli

parkoló

igény

biztosítására vonatkozó előírások az új fejlesztéseknél a helyi parkolási rendelet megalkotásáig maradéktalanul betartandók. A településszerkezeti terven jelölt meglévő jelentős közhasználatú parkolóhelyeket fenn kell tartani, illetve ki kell alakítani. A

település

szabályozási

közigazgatási szélességei

területén

a

megtartandók.

meglévő,

beállt

Az

keresztmetszeti

utak

környezetű

közterületek

kialakítása

az

úthierarchia szerint számításba vehető forgalmi igények alapján történhet. A Damjanich utcától északra eső területen az új lakóterületekhez kapcsolódóan a meglévő 8 m széles közút 12 m szabályozási szélességre kerülne kiszabályozásra. A lakóterület későbbi bővítésének feltárására északi irányba – a Jókai, Táncsics, Ady utcák folytatásaként - indított kiszolgáló lakóutak 12 m szélességgel tervezettek. A József Attila utca délkeleti oldalán, a 032/3 hrsz telekből kialakítandó lakóterület esetén a meglévő 9-11 m széles József Attila utca az új beépítésekkel érintkező szakaszán 12 m szabályozási szélességet kap.

A Tatai úttól északra tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet az 1063 és 0293 hrsz mezőgazdasági kiszolgáló útból kiszabályozott belterületi 16 m széles kiszolgáló út fogja feltárni. Ezen gazdasági terület nyugati oldalát záró kiszolgáló út 12 m szélességgel tervezett. Forgalomszervezési szempontból ezt az utat úgy kell szervezni, hogy a teherforgalom a lakóterületet felé tiltásra kerüljön, és a 0293 – 1063 hrsz útvonalat használja. A Tatai út déli oldalán tervezett ipari jellegű gazdasági terület kiszolgálására a 8136 jelű összekötő út szolgál. Ennek feltételeként a lakott területi jelleg kialakítását javasoljuk közvilágítás és egyoldali járda létesítésével. A település bejáratánál ún. településkapu elhelyezését szorgalmazzuk a forgalom sebességének csillapítása érdekében. A gazdasági területek esetében az egyes ingatlanbejáratokat a közutas előírások alapján kell elhelyezni, ezekhez engedélyezési tervet kell benyújtani. Az ingatlancsatlakozásokat úgy kell kialakítani, hogy a közútra sárfelhordás ne történjen. A tervezett beépítés lehetőséget kínál arra, hogy a saját telken belüli parkolást a minimum 15 m széles, de még növelhető előkertben valósítsák meg az OTÉK előírásai alapján.

A 8142 jelű összekötő út mellett a belterület északi határa mentén jelenleg is telephelyként működő létesítmények belterületbe vonása tervezett. A gazdasági területek

41


környezetében a belterület határának kitolása mellett javasoljuk a településkapuk elhelyezését, forgalomcsillapító sziget beépítését. A telephelyek bejárata kialakult. A közút 18 m-es szabályozási szélességének növelése nem indokolt.

út megnevezés

Építési terület /szab. szélesség/ M1 gyorsforgalmi út Budaörs (M0) – Gyõr – Hegyeshalom – (Ausztria) (a TEN-T hálózat része)

M1 autópálya, E60, E75

útkategóri Forgalmi a sáv

Védőtávolság

K.I.

2x2

100-100 m

60 m

K.V.A.

2x1

50-50 m

B.IV.c.

2x1

-

Kialakult 14-22 m Kialakult 9-16 m

K.V.A.

2x1

50-50 m

B.V.c.

2x1

-

K.V.A.

2x1

50-50 m

B.V.c.

2x1

-

B.V.c.

2x1

Árpád utca

B.V.c.

2x1

A kialakult szabályozási szélességű lakóutcái megtartandók. A tervezett lakóutcák szabályozási szélessége általában 1216 m, de a Malomút a Malomköz és Komáromi út között minimálisa 7 m.

B.VI.d.

2x1

-

7-16 m

Vegyes forgalmú út, lakó-pihenő övezetként kialakítva Egyéb utak gyalogút Mezőgazdasági út

B.VI.d.

2x1

-

5-9 m

B.X.. K.VIII.C.

-

-

3m Min 7,0m

8127.j. Mór-Kocs összekötő út 8127 jelű országos mellékút 8127 jelű országos mellékút (Dadi utca) 8136.j. Tata-Győr összekötő út 8136 jelű országos mellékút 8136 jelű országos mellékút (Kossuth utca; Arany János utca) 8142.j. Komárom-Kocs összekötő út 8142 jelű országos mellékút 8142 jelű országos mellékút (Komáromi utca) Gyűjtő út Szabadság utca, Táncsics M. utca

Kialakult 16-22 m Kialakult 14-22 m Kialakult 16-22 m Kialakult 16 m Kialakult 12-16 m Kialakult 12-16 m

Lakóutcák

A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 7,0 méter legyen.

42


43


A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 menként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható. A

település

szabályozási

közigazgatási szélességei

területén

a

megtartandók.

meglévő,

beállt

Az

keresztmetszeti

utak

környezetű

közterületek

kialakítása

az

úthierarchia szerint számításba vehető forgalmi igények alapján történhet. A közutak illetve a meglévő és tervezett gyűjtőút szakaszok szabályozási szélességén belül – külön igény esetén - közforgalmú parkolók elhelyezhetők, azonban az OTÉK és a parkolási rendelet előírásai maradéktalanul betartandók. A település külterületi úthálózatának állapota jelentősen javulhat, ha a szélerőmű park létesítésével a mezőgazdasági kiszolgáló utak jelentős felújítása, megerősítése, zúzalékos burkolat kialakítása megtörténik, amely egyszerre szolgálja a szélerőmű beruházás kiszolgálását és a mezőgazdasági területek feltárását. Az egyes tornyokhoz vezető kiszolgáló (mezőgazdasági) út kialakítását a tornyok felállításához és helyhez szállításához szükséges műszaki paraméterek határozzák meg. Ez

a

meglévő

mezőgazdasági

kiszolgáló

úthálózat

fejlesztést

követően

való

44


igénybevételét jelenti. A rendezési terv és a terepadottságok figyelembevételével történik ezen igénybevétele, megerősítése, vízrendezésének felújítása.

Parkolás Az OTÉK 4. sz. mellékletében meghatározott a gépjármű elhelyezési kötelezettséget saját telken belül kell biztosítani. Az OTÉK 7. sz. melléklete tartalmazza a kerékpártárolók kialakításának kötelezettségét.

7. Tűzvédelem A

Komárom-Esztergom

megyei

területrendezési

terve

alapján

a

települést

katasztrófavédelmi besorolása IV. Tűzivíz ellátás Az oltóvíz biztosítását a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet 5. rész I/5 fejezet 5. szakaszában leírtakra megfelelően kell biztosítani. Tűztávolság Tűzvédelmi szempontból az építmények közötti legkisebb távolságot legalább az OTÉK 36.§-ba foglaltak szerint kell megtartani. Telek határvonalán a nyílások kialakításának szabályait az OTÉK 36-37.§ leírtak szerint kell alkalmazni. A HÉSz a kialakult állapot figyelembevételével biztosítja az egyes utcaszakaszok sajátos építési szabályain keresztül a tűzvédelem és tűzbiztonság megtartását. Környezetbiztonság Kocs községben a jellemzően nagyobb környezeti kockázatú ipari létesítmények (vegyipar,

nehézipar,

fémipar,

energiaipar)

nincsenek.

Nagyobbrészt

a

térségre

manapság a bérmunkára épülő termelő egységek, mezőgazdaság vállalkozások és különböző kisebb szolgáltató és kereskedelmi létesítmények jellemzőek. Külön kockázatot jelenthetnek a nemzetközi forgalomban – M1 autópálya - szállított veszélyes

anyagok

és

veszélyes

csomópontok.

Ezek

mennyiségéről

nem

állnak

rendelkezésre információk. Potenciális vészhelyzetek lehetőségét hordozza magában, hogy nincs érdemi információ a közúton tranzitált veszélyes anyagszállítmányokról. A közúti veszélyeztetettséget az M1-es autópálya és kisebb részben az alsóbbrendű utak forgalma jelenti.

45


Tűz kár elhárítás A településen 1886. óta létezik önkéntes tűzoltó egyesület, szerveződés a Komáromi út 5. alatt bejegyezve. A településre elsőként vonuló szervezet a Tatabányai Megyei Jogú Város Önkormányzati Tűzoltósága; vonulási távolsága 20 km, vonulási ideje 23 perc.

Riasztás A község belterülete elektronikus hírközlés eszközeivel lefedett. A vezetékes és mobil szolgáltatókkal a riasztás biztosított. A község 2 pontján ezen kívül a nyilvános állomások is rendelkezésre állnak a riasztáshoz: Kossuth utca 5. és Dadi út 25. szám előtt. A nyilvános állomások a nagyközség beépített területét a beépítettség mértékével arányosan lefedik.

46


III. TÁJHASZNÁLAT, TÁJRENDEZÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM TERMÉSZETVÉDELEM Előzmények Kocs község érvényes településrendezési tervvel rendelkezik, amelyet 2002-ben fogadtak el. Az eltelt 9 év alatt a térségben, régióban több olyan fejlesztés – pl. szélerőmű parkok telepítése - is elindult, valamint rendeletek változtak, új törvények, rendeletek léptek életbe, új területfelhasználási igények jelentkeztek, amelyek szükségessé teszik a rendezési terv aktualizálását, módosítását. Megbízásunk alapján a tájrendezési és környezetalakítási szakági munkarész kiegészítése a hatályos rendezési tervnek, ennek megfelelően csak a tervezett módosítások tükrében foglalkozik a változások táji, zöldfelületi, környezeti hatásaival, és adja meg a célokat, javaslatokat.

8. Tájrendezés, tervezett módosítások, tájértékelés Külterületet érintő Beépítésre szánt területek A település részéről igény jelentkezik új lakóterületek kialakítására valamint a gazdasági területek bővítésére. Mivel Kocs belterületén e célokra jelentős területek nem állnak rendelkezésre, a község kénytelen tovább terjeszkedni, így belterületi határán, több helyen újabb területek belterületbe vonására kerül sor összesen 22,7 ha nagyságban. Lakóterületek A falu északi részén, a Damjanich utca északi oldalán, a 0270/1-4 hrsz-ú, jelenleg általános mezőgazdasági terület besorolású, jó minőségű szántó (3 min. oszt.) falusias lakóterület övezeti besorolást kap. Az érintett terület 5,6 ha. A község keleti határán, a József Attila utca keleti oldala déli irányban tovább bővül, ami azt jelenti, hogy a 032/3 hrsz-ú általános mezőgazdasági besorolású, kiváló minőségű szántóból (1 min. oszt.) 1,5 ha (10 lakótelek) falusias lakóterületbe kerül át. Gazdasági területek Kocs északkeleti határán, az Aranykocsi Zrt. állattartó-telepéhez vezető mezőgazdasági út nyugati oldalán, a 0270/5, 7-14 hrsz-ú, általános mezőgazdasági besorolású, jó

47


minőségű (3 min. oszt.) szántókból összesen 6,4 ha nagyságú terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület besorolást kap. Egyéb ipari gazdasági terület kijelölésére került sor a falu keleti végén, a Tatai utca délkeleti oldalán 9 ha-on, amely jelenleg általános mezőgazdasági besorolású, jó minőségű szántóföld (3 min. oszt.). Két külterületi telephely – a 0253/18 és a 0268/1 hrsz-ú területen lévő - egyéb ipari gazdasági besorolását megtartva belterületbe kerül. Beépítésre nem szánt területek A község igazgatási területén a mocsár művelési ágú területek, amelyek jelenleg mezőgazdasági területek – rét, legelő –, természetközeli terület övezeti besorolásba kerülnek át.

Belterületet érintő Beépítésre nem szánt terület Zöldterület Kocs középső északi részén, a Kocs-Mocsai vízfolyás völgyében egymáshoz közel két vízfelületből álló tórendszer található, amelyet horgászásra használnak. A terület egésze (4,1 ha) jelenleg vízgazdálkodási terület besorolás alatt áll. A módosítás során a zöldfelületek (2,1 ha) leválasztásra kerülnek, és zöldterület besorolást kapnak. A vízfelületek (2 ha) maradnak vízgazdálkodási övezetben.

1. fotó: Északi tó

2. fotó: Déli tó

A két tavat a Kölcsey Ferenc utca útja választja ketté. A vízpartokon kevés fásszárú növényzet található, a völgy két oldalán fekvő lakótelkek kertjeitől a vízfelületeket gyepes sáv határolja el.

A délebbi tó déli végén, a vízpart közelében vízműkút (III.

számú kút) építménye helyezkedik el, amely jelenlegi formájában, látványában zavaró.

48


3. fotó: Vízműkút a tó felöl

4. fotó: Vízműkút és bejárata

Tájértékelés Az európai integráció, a fenntartható fejlődés eszméje a vidéki élet felértékelődését hozza a motorizáció és a technikai eszköztár folyamatos fejlődésével. Kocs országos jelentőségű természeti értékekkel nem rendelkezik. A településen tervezett és a környezetében már felépült szélerőmű park alkalmas a megújuló erőforrások felhasználásának bemutatására és az öko-turizmus fejlesztése ad lehetőséget. Kocs külterületén, a település közvetlen környezetében a táj vonzerejét a patakvölgyek, a spontán erdősülések, a Szőlőhegy jelenti. A faluban lévő központi elhelyezkedésű zöldterület és horgásztó jó kiindulópontja lehet akár a Szőlőhegy, akár a környék változatos felszínű tájának gyalogos és kerékpáros felfedezéséhez. Ugyanakkor saját turisztikai attrakcióval nem rendelkezik (a műemlékeket és helyileg védendő tájértékeket leszámítva), függvényében

így

potenciális

lehetséges.

A

idegenforgalmi település

fellendülése

turisztikai

kitörési

a

fent

ismertetettek

lehetőségét

vizsgálva

megállapíthatjuk, hogy idegenforgalmi adottságai kedvezőek, különösen a vízi, kiránduló és

a

falusi

turizmus

tekintetében,

ezek

azonban

nem

párosulnak

megfelelő

fogadóképességgel sem a férőhelyek, sem a kereskedelem, sem a marketing, sem az egyéb tárgyi és személyi vonatkozásban. Az idegenforgalmi vonzerők palettája széles, de mindezek ellenére a turisták száma ma még viszonylag alacsony. Összefoglaló áttekintés, SWOT analízis: Erősségek: - A nagyobb városok (Tata, Komárom, Tatabánya) és az országhatár közelsége - Szép táji környezet, potenciális turizmusfejlesztés - Natura 2000 területek - Nincs ipari környezetkárosítás, nincsenek tájsebek, nincs légszennyezés

49


- Csendes környék, kitűnő, egészséges klíma Gyengeségek: - Nem kielégítő közlekedési lehetőségek (kerékpárút hiánya) - A terület turisztikai értékei ismeretlenek a nagyközönség előtt, nincsenek értékesíthető állapotban - A turisztikai kínálatot megteremtő marketing tevékenység hiányzik - egykori dülő utak a közigazgatási határt sem érik el - Közterületek állapota, fasorok hiánya Lehetőségek: - A falusias lakóterületek karakterének megőrzése, a természet közeli táji értékek megtartása és kiegészítése, valamint ehhez kapcsolódó turisztikai útvonalak kialakítása - A zöldfelületi rendszer tudatos fejlesztésével rendezett településkép alakítható ki - A kerékpár és lovas útvonalakkal összekapcsolható lenne a község a térség nagyobb turisztikai központjaival (pl. Komárom, Tata, Mór) Veszélyek: - Az új vállalkozások gazdasági krízishelyzetben elhagyják a települést, maguk mögött hagyva a környezetvédelmi és tájesztétikai rekultiváció problémáit - Ha a lakosság megélhetési nehézségekkel küzd, érdektelenné válik a táj- és környezetvédelem problémáival szemben.

9. Táj- és természetvédelem Ezen a téren elsősorban az OTRT, a megyei rendezési terv, a Natura 2000 területekre vonatkozó rendeletek (stb.) megjelenése, hatálybalépése hozott változást. Natura 2000 területek Kocs igazgatási területén két nagyobb Natura 2000 terület található. Kocs igazgatási területének keleti részén a Tatai öregtó különleges madárvédelmi területe (HUDI10006) a Halom és hosszú völgy dűlőben Kocsi gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe (HUDI20029). Országos, megyei szintű övezeti besorolások A táj- és természetvédelem körébe tartozó övezetek közül a következők találhatók az igazgatási területen az OTrT alapján: országos ökológiai hálózat övezete, amelybe a Kocs-Kisigmándi értől délnyugatra lévő, igazgatási határig terjedő terület, a Nagyigmándi út északi oldalán a Liba ér és Sóstói

50


árok mentén lévő területek, a Natura 2000 területek valamint a Haraszt dűlő gyep, mocsár, erdő területei tartoznak. A KEM TrT alapján pedig a következők: védett természeti terület övezete, amelybe a Kocsi gyepek elnevezésű Natura 2000 területek, természeti terület övezete, amely az igazgatási határ déli részén a Lencsehegy és Haraszt dűlők gyepes, mocsaras, beerdősülő területeit foglalja magába, vízeróziónak kitett terület övezete, amelybe több kisebb, foltszerű terület tartozik: Libárdi ér, Pardicsom, Középúti, Bírósági, Sapka berek, Urasági tag dűlőkben, széleróziónak kitett terület övezete, amely a haraszt dűlő legdélebbi nyúlványát foglalja magába. Országos jelentőségű védett természeti terület nincs Kocs igazgatási területén. A módosításra kerülő területek az előzőekben szereplő övezeteket valamint országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet nem érintenek. Értékelés Az új beépítésre szánt területek az adottságokat, lehetőségeket figyelembe véve, törekedve a gazdaságosságra és ésszerűségre kerültek megadásra. A módosítások következtében kisebb léptékű területhasználati változtatások adódnak, amelyek a táj szerkezetében, a tájképben jelentős mértékű módosulást várhatóan nem hoznak. Tájszerkezeti szempontból kedvező, hogy a tervezett gazdasági fejlesztések a község peremrészein történnek, a lakóterületi bővítések pedig meglévő lakóterületekhez kapcsolódnak. Kedvező, hogy sokhelyütt a meglévő alapinfrastuktúra adott, amely gazdaságosabbá teheti a beruházásokat. A

termőterületek,

termőföldek

védelme

szempontjából

a

tervezett

módosítások

kedvezőtlenek, hiszen nagyrészt mezőgazdasági területeket – jó minőségű szántókat érintenek. A település körül gyenge termőképességű terület nem található, így a tervezett fejlesztések számára kedvezőtlenebb minőségű földek sem adottak. Kocs belterületén

pedig

a

beruházásokhoz

szükséges

tartalékterületek

nem

állnak

rendelkezésre. A módosítások az OTrT alapján megadott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét nem érintik. Táj- és természetvédelmi szempontból kedvező, hogy a tervezett módosítások országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, Natura 2000 területet,

51


országos ökológiai hálózat övezetét illetve egyéb táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területet nem érintenek. A

település

zöldfelületi

rendszerét

tekintve

a

tervezett

zöldterületfejlesztés

mindenképpen kedvező, hiszen ezzel jelentősen nő a közcélokra szánt zöldfelületek nagysága.

A

tókörnyékben

rejlő

rekreációs

lehetőségeket

kihasználva

változatos

szabadidős tevékenységeknek helyet adó zöldterületi komplexum jöhet létre. Kedvező, hogy két tó is van, amely lehetővé teszi a csendesebb szabadidős tevékenységek elkülönülését a mozgalmasabb és ezzel nagyobb zajjal járó tevékenységektől. Tájrendezési célok, javaslatok Általános tájvédelmi és természetvédelmi szempontból cél a komplex természet-, táj- és tájképvédelem megvalósítása. Az érintett területen így a következőkre kell hangsúlyt fektetni: •

a kedvező tájképi adottságok, a hagyományos tájszerkezet megőrzésére,

•

az országos és megyei szintű övezeti előírások érvényesítésére,

•

az új területhasználatok létesítményeinek tájbaillesztésére, különös hangsúlyt fektetve a Kocsra jellemző tájképhez való illesztésre,

•

a fenntartható területhasználat és az ökologikus szemléletű megoldások előtérbe helyezésére,

•

meglévő természeti értékek, rendszerek, tájértékek megőrzésére,

•

a biotóphálózat (helyi ökológiai hálózat) bővítésére,

•

a biológiai aktivitási érték szintentartására vagy növelésére,

•

a kül- és belterületi zöldfelületek kapcsolatának megtartására,

•

a látvány és egyéb károsító hatások, területhasználatból eredő konfliktusok megszüntetése, mérséklése.

Javaslatok Gazdasági területek A község keleti kapujába, a Tata felől érkező út közelébe elhelyezésre kerülő gazdasági területekről feltáruló kép meghatározza az ideérkezők, a térségen áthaladók első benyomását.

Ezért

a

mai

szokásos

településszéli

kavalkád

helyett

rendezett,

zöldfelületekkel tagolt gazdasági területek létrehozására kell törekedni. A gazdasági tömbön belül összefüggő zöldfelületi rendszert javasolt kialakítani, amelynek főbb elemeit az egyes telkek zöldfelületei, az utakat (feltáró, kiszolgáló) övező fásítások, a helyenként szükséges védőfásítások alkotják.

52


Így

a

tervezett

kereskedelmi,

szolgáltató

terület

déli

oldalán,

amely

tervezett

lakóterülettel határos, valamint a 04/3 hrsz-ra tervezett iparterület délnyugati oldalán, amely meglévő lakóterülettel határos minimum 15 m széles, többszintes (lomkorona-, cserje- és gyepszint) védőfásítás telepítését javasoljuk település- és tájképvédelmi célból. A telkeken belül is törekedni kell a többszintes növényállomány (gyep-, cserje-, lombkoronaszint)

kialakítására,

mivel

a

különböző

növényállomány-típusok

közül

ezeknek van értékelhető településképi, szerkezeti és esztétikai hatása. A tervezett zöldfelületek az adott létesítmény tájbaillesztése mellett ökológiai és környezetvédelmi szempontból is kedvező hatásúak. Növénytelepítéseknél a termőhelynek, a környékre jellemző társulásoknak megfelelő, őshonos

fa-

és

cserjefajok

alkalmazását

kell

előtérbe

helyezni.

A

telepítéseket

növénytelepítési tervek alapján kell elvégezni, amelyek az engedélyezési tervnek részét kell képeznie. A használatbavételi engedély a növénytelepítések elvégését követően legyen megadható. Lakóterületek A tervezett falusias lakóterületek telkein belül a zöldfelület nagysága a telek területének legalább a 40 %-a legyen. Az új utcákban a fásítások számára megfelelő helyet kell biztosítani. A 12 m-nél keskenyebb utcákban egyoldalon, az ennél szélesebbekben mindkét oldalon fásítást kell előirányozni. Telepítésre a község arculatához illő, kistermetű, levelükkel, virágukkal díszítő fafajok kerüljenek. Zöldterületek A Kocs-Mocsai patak mentén létrehozott tavak körül zöldterületek kialakítására nyílik lehetőség. A két tó megléte szerencsés adottság abban a tekintetben, hogy lehetőség adódik a csendet igénylő rekreációs tevékenységek (horgászat, passzív pihenés) elkülönítésére

a

mozgalmasabb,

zajosabb

szabadidős

tevékenységektől

(játszás,

sportolás, csónakázás), amelyek sok esetben konfliktusokat eredményeznek, ha egy vízfelülethez kötődnek. Ezért javasoljuk az északi tó horgásztóként való hasznosításának megtartását. A déli tóhoz kapcsolódjanak az intenzívebb mozgásos funkciók (játszótér, sportpályák, csónakkikötő) térszínei. Mivel a szomszédos 918 hrsz-ú ingatlan is zöldterület besorolású, javasolt a tavak zöldterületeinek tervezésekor erre is figyelemmel lenni, esetleg komplex egészként kezelni a két területet. Annál is inkább, mert ez a

53


terület

alkalmasabb

nagyobb

sportpályák

elhelyezésére,

nagyobb

rendezvények

lebonyolítására (falunapok, cirkusz, koncertek stb.). A

zöldterületeknek

közútról,

köztérről

közvetlenül

megközelíthetőknek

kell

lenni.

Biztosítani kell az akadálymentes megközelítést és használatot, így kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. A tavak környezetrendezésekor biztosítani kell a körbejárhatóságukat sétautakkal, pihenőhelyek kialakításával. Horgászstégek elhelyezését nem javasoljuk. Zöldterületen épületek (vendéglátó és a terület fenntartásához szükségesek) 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. Építmények közül a pihenést és a testedzést szolgálóak (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) alakíthatók ki. A

tavak

környéke

kiegészítő

növénytelepítésekre

szorul.

A

növénytelepítéseket

növénykiültetési tervek alapján kell elvégezni. A vízműkutat javasolt a kertépítészet módszereivel a környezetbe illeszteni (pl. növényekkel takarni). A tervezési területen potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény kialakítása

nem

kialakulásának

engedhető

elkerülésére,

meg. illetve

Fokozott

figyelmet

csökkentésére.

A

kell

fordítani

létesítmények,

a

vízerózió

építmények,

funkciók elhelyezésénél, kialakításánál erre különös figyelemmel kell lenni. A terület rendezése környezetrendezési vagy tájrendezési terv alapján történhet.

54


10. Biológia aktivitási érték számítás Az Étv. 8. § (2) b. szerint „az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének -

külön jogszabály alapján számított – biológiai

aktivitási értéke, az átminősítés előtti aktivitási értékhez képest nem csökkenthet.” Kocs közigazgatási területéről biológiai aktivitásérték térkép nem áll rendelkezésre, amelyet kiindulási alapként a tervezés során figyelembe lehetett volna venni. Így a módosítással érintett területek átminősítés előtti – hatályos településrendezési terv szerint számított - biológiai aktivitási értékének összegét vettük alapul a továbbiakban, mint biztosítandó értéket. A 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet alapján a biológiai aktivitásérték számítását a következő táblázat foglalja össze:

módosítással érintett terület

átminősítés utáni aktivitásérték tervezett értékterület érték területhasználat mutató /ha/

átminősítés előtti aktivitásérték jelenlegi érték- terület érték területhasználat mutató /ha/

Lakóterület 0270/1-4 hrsz.

falusias

2,4

1,8

4,32

1,5

3,6

0,4

8

3,2

0,4

9 0,8 0,3

032/3 hrsz 0270/5, 7-14 hrsz. 0270/1-4 04/1-3 hrsz. 0253/18 hrsz. 0268/1 hrsz.

Gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató ipari

mezőgazdasági szántó

mezőgazdasági szántó

3,6 0,32 0,12 ipari

3,7

1,8

6,66

1,5

5,55

3,7

8

29,6

0,4

9 0,8 0,3

33,3 2,96 0,12

Természetközeli terület 0163; 0140/5; 0140/23; 097/9; 097/14, 097/16; 0140/19-21 hrsz

Természetközeli terület

8

4,54

36,32

mezőgazdasági rét, legelő

3,7

4,54

16,798

15

135

mezőgazdasági rét, legelő, gyep

6

15

90

Erdőterület (kompenzációs) Bírósági dűlőben

védelmi erdő

9

Összesen

A

táblázatból

135 186,48

látható,

hogy

szinten

tudjuk

tartani

90 184,988

a

biológiai

aktivitásértéket,

kompenzációs területekre van szükség. A természetközeli (mocsár) területek számításba való

bevonásával

kedvezőbben

alakult

a

biológiai

aktivitási

érték,

azonban

kompenzálásra szükség volt. Ennek érdekében a Bírósági dűlőben jelenleg korlátozott mezőgazdasági besorolású rét, legelő, gyep területek beerdősült részeit – 038/8-12, 043/10, 11, 107, 115, 071/27, 29, 072/1 hrsz-ok 15 ha-os - erdőterület (védelmi: tájvédelmi) besorolásba javasoljuk átsorolni. Az átsorolást indokolja, hogy Kocs

55


igazgatási területe erdőben szegény, így a spontán kifejlődött erdővel az alacsony erdőborítottsági arány növelhető.

11. Környezetvédelem és környezetalakítás Környezetvédelmi szempontból cél, hogy a megvalósítani kívánt területhasználatok, a hozzákapcsolódó létesítményekkel és azok funkcióival, valamint az infrastruktúra kialakítása révén a környezethasználat úgy legyen szervezhető és végezhető, hogy •

környezetszennyező vagy a környezetet veszélyeztető létesítmény kialakítására ne kerüljön sor,

•

a tervezett fejlesztés a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

A

•

a környezetszennyezés megelőzhető legyen,

•

kizárja a környezetkárosítást.

tervezési

területre

hatályos

rendezési

terv

környezetvédelmi

munkarészében

foglaltakat valamint a hatályos jogszabályokat, előírásokat továbbra is mérvadónak kell tekinteni. Néhány fontosabb előírást kiemeltünk, amelyeknek betartására különös hangsúlyt kell fektetni. Levegőtisztaság-védelem Kocson a levegő minőségével kapcsolatos konkrét mérések nem történtek. A község ugyan nem tartozik a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába, de kisléptékű háttérszennyezettséggel mégis lehet számolni. A módosítással érintett területek külterületi szántók, ahol jelenleg a mezőgazdasági művelésből származhat levegőszennyezés (szálló por, vegyszerek), amelynek mértéke alacsony. A 0270/1-4 hrsz-ú területre tervezett lakóterület egyrésze a tőle északra lévő Aranykocs Zrt. működésében lévő nagylétszámú állattartó- (sertés-) telep 1000 m-es védelmi övezetén belül fekszik. Ezt a védelmi övezetet a hatályos rendezési terv tartalmazza. Értékelés Kocs

levegőtisztasági

szempontból

kedvező

környezeti

állapottal

rendelkezik,

a

szennyezés mértéke csekély. Cél, ennek a kedvező állapotnak hosszútávú fenntartása. A tervezett módosítások következtében, amennyiben betartják a hatályos jogszabályokban előírtakat, jelentős levegőszennyezés nem várható.

56


Javaslatok Új területhasználatok, létesítmények kialakításánál, új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a levegőtisztaság-védelmi követelményeket, előírásokat, határértékeket. A levegő

védelmével

kapcsolatosan

a

306/2010.

(XII.23.)

Korm.

rendelet

és

a

végrehajtására kiadott jogszabályok – a 4/2011. (I.14.), az 5/2011. (I.14.), a 6/2011. (I.14.) VM rendeletek - előírásait kell alkalmazni. Az eltérő területhasználatok szomszédságából adódó esetlegesen fellépő konfliktusok elkerülésére (néha a határértéken belüli levegőszennyezés is problémát okoz) a gazdasági területeket javasolt a szomszédos lakóterületektől védőfásítással, min. 15 m széles, elhatárolni. (Részletes lásd a tájrendezési javaslatok fejezetben.) Az állattartótelep 1000 m-es védelmi övezeten belül a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet alapján nem lehet lakóépületet elhelyezni. Zaj- és rezgésvédelem Ipari üzemtől származó határértéket túllépő terhelésről, lakossági panaszról nincs tudomásunk. A közlekedési forgalomból jelentős terhelés nem várható, mivel a településen alacsony forgalmú közlekedési utak - Tata-Kocs-Nagyigmánd (8136) és a Mócs-Mór (8142) - haladnak csak át. A módosítás során megadott új területhasználatok a település határát érintik, ahol jelenleg szántóföldi művelést folytatnak. Az új gazdasági területek (üzemi területek) számára kijelölt területek lakóterületekkel szomszédosak. Értékelés A

módosítások

következtében,

amennyiben

betartják

a

rendeletekben

előírt

határértékeket, jelentősebb zaj- és rezgésterhelés előreláthatóan nem fog fellépni. Javaslatok A lakóterületek közelsége miatt a gazdasági területeken a környezetüket kevésbé nem zavaró hatású tevékenységek kapjanak helyet. Ezt a helyi építési szabályzat elő is írja. A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell megvalósítani, hogy határértéket meghaladó zajterhelés védendő (védett) környezetben ne alakuljon ki. Az újonnan létesíteni kívánt, zajt kibocsátó létesítményekre a 2008. január 1-től hatályos,

a

környezeti

zaj

és

rezgés

elleni

védelem

egyes

szabályairól

szóló

57


284/2007.(X.29.)

Korm.

rendelet

az

irányadó,

a

kibocsátási

határértékek

megállapításánál a 27/2008. (XII. 3. ) KvVM- EüM rendeletet kell figyelembe venni. Új

tevékenységek

engedélyezése

és

építési

engedélyezési

eljárások

során

a

tervdokumentáció zajvédelmi munkarészt is tartalmazzon. Az eltérő területhasználatok szomszédságából adódó esetlegesen fellépő konfliktusok elkerülésére (néha a határértéken belüli zaj- és rezgés is problémát okoz) a gazdasági területeket javasolt a szomszédos lakóterületektől többszintes védőfásítással, min. 15 m széles, elhatárolni. (Részletes lásd a tájrendezési javaslatok fejezetben.) Talajvédelem A település igazgatási területe nem tartozik a felszíni szennyeződésre erősen érzékeny területek közé. A község szántóin folytatott földművelésből jelentős mennyiségű terhelés éri a talajt, de Kocs nem tartozik a nitrátérzékeny területek közé. A település igazgatási területe a 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet alapján érzékeny kategóriába tartozik. A tervezett fejlesztések nagyrészt mezőgazdasági területekre, ezen belül is szántókra, terjednek ki, amelyek javarészt jó és kiváló minőségűek (3 és 1 min. osztályúak). A módosítások az OTrT alapján megadott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét nem érintik, az OTrT és KEMTrT övezeti lehatárolása alapján vízeróziónak kitett terület övezetébe nem tartoznak bele. Értékelés A

termőterületek,

termőföldek

védelme

szempontjából

a

tervezett

módosítások

kedvezőtlenek, hiszen nagyrészt mezőgazdasági területek – jó minőségű szántók kerülnek ki a művelés alól. A település körül gyenge termőképességű terület nem található, így a tervezett fejlesztések számára kedvezőtlenebb minőségű földek sem adottak. Kocs belterületén pedig a beruházásokhoz szükséges tartalékterületek nem állnak rendelkezésre. Javaslatok A termőföld védelme érdekében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény talajvédelmi fejezetében a beruházással, üzemeltetéssel és egyéb tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek előírásait be kell tartani. Mezőgazdasági művelés alatt álló terület más célú felhasználása csak a szükségleteknek megfelelő mértékben történhet.

58


A termőföld védelme érdekében a mezőgazdasági területeket érintő bővítések ütemezett megvalósítása javasolt, amelynek értelmében a művelés alóli kivonások a beépítés ütemének megfelelően hajthatók végre. Addig is a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos rétegének megőrzéséről, szervesanyag tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyagszolgáltatását és a növény tápanyagigényét figyelembe vevő környezetkímélő tápanyaggazdálkodás folytatásáról, a növénytermesztés érdekeinek érvényesülése mellett a vizek védelméről. Az építkezések során a humuszos réteget külön kell letermelni és megfelelő módon kell deponálni. Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell felhasználni a talaj legfelső rétegeként. A feleslegben maradó humuszos feltalaj felhasználása csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehetséges. Vízvédelem Felszíni és felszín alatti vizek A módosítások közül egyedül a belterületi tavakhoz kapcsolódó újonnan kijelölésre került zöldterület érint felszíni vízfolyást (Kocs-Mocsai patak). A gazdasági területek és lakóterületek fejlesztése felszíni vízfolyásokat nem érintenek. Kocs vízellátása kiépült. A település vízbázisa nem sérülékeny kategóriába tartozik. A rendszert 3 db, Kocs község belterületén található mélyfúrású kút, 1 db alacsony tároló medence, 1 db 100 m3-es víztorony (túlfolyószínt: 197,5 mBf) alkotja. A vízvezeték kiépítettsége a község egészét lefedi. Az ivóvíz minősége ammónium koncentráció vonatkozásban kifogásolható, a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet a Kocsot a 0,5 mg/l koncentrációnál nagyobb ammóniumtartalmú vizű települések közé sorolja. A térségben az intenzív szántóföldi művelés a jellemző, amelynek során alkalmazott vegyszerek

szennyezhetik

a

felszín

alatti

vizeket.

Az

alkalmazott

vegyszerek

használatával kapcsolatosan pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Ívóvíz minőségi követelmények: A 201/2001.(X.25.) Korm rendelet Kocs községet a szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott minőségi kifogással érintett települések listáján a 0,5 mg/l-nél nagyobb ammóniatartalmú, 0,2 mg/l-nél nagyobb vastartalmú és 0,05 mg/l-nél nagyobb mangántartalmú települések közé sorolja. Csapadékvíz-elvezetés

59


A

belterületi

csapadékvizek

elvezetésére

nyílt

árkok

szolgálnak.

A

belterületi

csapadékvizek befogadója a község belterületét keletről megkerülő Kocsi Főárok a Paradicsomi l. és Paradicsomi ll. árok oldalági csatlakozásával, a települést kettészelő Kocsi-Mocsai vízfolyás, K-en a Libárdi-ér és a Kocsi-Kisigmándi-ér. Szennyvízelvezetés A településen kiépített a szennyvízcsatorna-hálózat, amely gravitációs rendszerrel készült, a mélypontokon szennyvízátemelők kerültek beépítésre. A szennyvíztisztító telep a község északi részén, közvetlenül a Kocsi-Mocsai vízfolyás bal partja mentén épült. A tisztított szennyvíz befogadója a Kocsi-Mocsai vízfolyáson és az Által-éren keresztül a Duna -folyó. A szennyvízcsatorna kiépítettsége a község egészét lefedi. Kommunális szilárd hulladék A szilárd kommunális hulladék gyűjtéséről és annak elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. Kocs az AVE Tatabánya Zrt. regionális közszolgáltató rendszeréhez csatlakozott, a keletkezett hulladék ártalmatlanítása, kezelése a tatabányai regionális hulladéklerakón történik. Értékelés A módosítással érintett területek felszíni vízlefolyási viszonyai megváltoznak a beépítések következtében. E területeken a trágyázásokból, mezőgazdasági vegyszerekből származó terhelések csökkennek. A felszín alatti vizekre a településen keletkező és szikkasztásra kerülő szennyvizek valamint a szántóföldi művelés során használt vegyszerek jelentik a legnagyobb veszélyforrást. Javaslatok Cél a felszíni és felszínalatti vizeink megőrzése, mint élettér, mint ivóvízkészlet, mint környezeti erőforrás a jelenlegi és az elkövetkezendő generációk számára. A vízkészletek leghatékonyabb védelmét a fenntartható területhasználat biztosítja. Kiemelt feladat az élővizek

tápanyagterheltségének

mérséklése.

Víztakarékosság,

eső-

és

szürkevíz

hasznosítás megvalósítása. A használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletébe foglaltakat be kell tartani. Új beépítésre szánt területek megvalósításának feltétele a közcsatorna-hálózat kiépítése. Új létesítmények, épületek engedélyezése is abba az esetben javasolt, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztását tiltani kell.

60


A 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet és

a vízszennyező anyagok

kibocsátásaira

vonatkozó határértékekről szóló egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerinti 4. általánosan védett terület vízminőség-védelmi terület kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani. A bevezetés minden esetben vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. Új, egyedi szennyvízgyűjtő kialakítása tilos, a meglévő telkenkénti gyűjtőket és gödröket meg kell szüntetni. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 13.§(1) bekezdése szerint szennyező anyag közvetlen bevezetése földtani közegbe, illetve felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység. Szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen, illetve felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése esetén a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 13.§(5), valamint (6) bekezdése alapján elővizsgálat elvégzése szükséges, melyet a szikkasztás vízjogi létesítési engedély kérelméhez kell csatolni. Elszikkasztásra kerülő csapadékvizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek

a

6/2009.(IV.14.)

KvVM-EÜm-FVM

1-2sz.

mellékletében

megadott

„B”

szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát.

Egyre nagyobb teret kell, hogy kapjon az ivóvízzel (mint természeti kinccsel) való racionálisabb, tudatosabb gazdálkodás A tervezett gazdasági övezetben az engedélyezési stádiumban részletesen vizsgálni kell a tevékenység környezeti hatásait. A hulladékok ideiglenes tárolását, különös tekintettel a veszélyes hulladékokra, kitűnő műszaki megoldással kell megoldani. Az új beépítésre kijelölt területek is kapcsolódjanak be a szervezett hulladékgyűjtésbe. Különösen fontos lenne a szelektív hulladékgyűjtés mind nagyobb elterjedése – a kihelyezett konténer szigetek nagyobb kihasználása -, az esővíz és szürkevizek nagyobb mértékű hasznosítása. A területen tervezett építkezések során keletkező hulladékok kezelését az építési hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM közös rendeletben foglaltak alapján kell végezni.

61


12. Örökségvédelem A település rendelkezik hatályos rendezési tervvel, örökségvédelmi hatástanulmánnyal. A feladat a rendezési terv módosítása, kiegészítése az új területfelhasználásokkal. A község képviselő-testületének akarata alapján a helyi védelem kiegészül az egyes utcaszakaszok karakterének megőrzését biztosító utcaképi védelemmel. Kossuth utca Budai és Kis utca közötti szakasza a 739 – 782 és 551/1-519/1 helyrajzi számok között: A Kossuth utca ezen szakaszának építészeti arculata a jelenlévő - oda nem illő – átalakításoktól eltekintve a település egyik legegységesebb és harmonikus együttese. Karakterét a két világháború közötti, polgárosodottabb építészeti irányzat jellemzi, ahol is a paraszti építészet jellegét megtartva épültek lakóházak. Jellemzőjük az utcai 3 vagy több nyílás, a tornác, az udvar felé gazdasági épületekkel való bővítés. A homlokzat ékét tégla-vakolt felületek váltakozása, az ablakok keretezése adja. Külön meg kell jegyezni a kerítés oszlopok harmóniáját a homlokzattal, a kő és tégla használatát, a kovácsolt vas kapu és kitöltő mezőket. Nem szabad elfeledkezni a falusias udvar zöldfelületének kialakításáról, hiszen az építészeti környezet és korszak védjegye volt. Megtalálható még helyenként a parkosítás, a gyalogos útvonalak kijelölése, a vegyes állandó nyíló virágokat adó (az egynyáriak, a tulipán, a rózsák, mályvák, stb..) gondozott (kapált) előkert, oldalkert.

Kossuth utca 544 hrsz jellegzetes tégla architektúrás beépítés, kőlábazatos kerítés kovácsoltvassal

62


Kossuth utca 24 hsz, 747 hrsz jellegzetes tornácos lakóház még őrzi a homlokzat kialakítását, de a nyílásai összevonásra kerültek

Kossuth utca 31 hsz, 545 hrsz a legjobb állapotban lévő, eredeti kerítéssel bíró lakóház 1928-ból

63


Kossuth utca 35 hsz, 550 hrsz 3 ablakos, beüvegezett tornácú téglaarchitektúrás lakóház Arany János utca a Komáromi utca és 5/3 hrsz temető között, illetve Malom utca becsatlakozásáig: Az utca hangsúlyos eleme a Szent Mihály római katolikus templom, amely egy magaslaton uralja a győri felé irányuló utcaképet. Az északi oldalán helyezkednek el az

átlagosan

Jellegzetességük

70-100 az

éves

önálló

építési

3-as

korú

hagyományos

ablakkiosztás,

attikával

paraszti kiegészített,

porták. rejtett

ereszlefolyás, díszített, utcára merőleges homlokzat. A lakóházak egy részét a ’60-as években ablakcserével korszerűsítették, homlokzatukat leegyszerűsítették.

Arany János utca 7 és 9.hsz. lakóház. A baloldali korszerű 3-as ablakkal, míg a jobboldali eredeti nyílásrenddel

64


Az utcaszakasz meghatározó épülete lehetne a plébánia épülete. A műemlék jelenlegi állapotában a felújítását és helyreállítását várja. Eredeti ablakrendjét elveszítette, azokat összevonták. Megfelelő funkcióval való megtöltése az épületállag további romlását megakadályozhatná.

Arany János utca a plébániával. A műemlék plébánia falkutatása igazolta a maitól eltérő korábbi nyílásrendet, mellette egy felújított tornácos falusias porta, háttérben a Szt. Mihály plébánia templom

Kis utca 184 helyrajzi számú szakasza. A

település

egyik

legszebben

kialakított

közterületi

része.

Jellegzetessége

a

karakteres református templom. Lakóházai vegyes képet mutatnak. Van manzard tetős hagyományos lakóház típus, de az utcában is megjelentek a ’70-es, ’80-as évek típustervei alapján épült egyemeletes épületek, amelyek méretüknél fogva elvonják a figyelmet a templomról is. A Kis utca falazott, boltíves, vakolt téglakorlátos hídjai megőrzésére nagy figyelem irányult, a jövőben ezeket továbbra is meg kell őrizni.

65


Kis utca 184 helyrajzi számú szakasza.

66

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK

Recommend Documents