Településszerkezeti terv. 1. Partnerségi egyeztetés Március

Településszerkezeti terv

1. Partnerségi egyeztetés 2013. Március

Törökbálint Város TSZT módosítása

TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS ........................................................................................................................................... 5 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK: SZAKÁGI MŰLEÍRÁSOK ............................................................... 5 1. Előzmények feltárása, előkészítő munkarészek, tervezési szempontok ............................................ 5 2. Térségi összefüggések........................................................................................................................ 8 3. Statisztikai adatok, népességprognózis .............................................................................................. 9 3.1. Főbb települési statisztikai adatok (terület, népesség, lakásállomány) ........................................ 9 3.2. Népességprognózis .................................................................................................................... 20 4. Településrendezés ............................................................................................................................ 21 4.1. Településszerkezet ..................................................................................................................... 22 4.1.1. Adottságok ........................................................................................................................... 22 4.1.2. Terv ...................................................................................................................................... 24 4.2. Terület-felhasználás.................................................................................................................... 27 4.2.1. Lakóterületek, lakásállomány ............................................................................................... 27 4.2.1.1. Adottságok ..................................................................................................................... 27 4.2.1.2. Terv ................................................................................................................................ 28 4.2.2. Településközpont és intézményi vegyes területek (a közintézmény ellátás rendszere) ..... 29 4.2.2.1. Adottságok ..................................................................................................................... 29 4.2.2.2. Terv ................................................................................................................................ 31 4.2.3. Gazdasági területek ............................................................................................................. 32 4.2.3.1. Adottságok ..................................................................................................................... 32 4.2.3.2. Terv ................................................................................................................................ 33 4.2.4. Üdülőterületek ...................................................................................................................... 33 4.2.4.1. Adottságok ..................................................................................................................... 33 4.2.4.2. Terv ................................................................................................................................ 34 4.2.5. Különleges területek ............................................................................................................. 34 4.2.5.1. Adottságok ..................................................................................................................... 34 4.2.5.2. Terv ................................................................................................................................ 34 4.2.6. Közlekedési területek ........................................................................................................... 35 4.2.6.1. Adottságok ..................................................................................................................... 35 4.2.6.2. Terv ................................................................................................................................ 35 4.2.7. Zöldterületek......................................................................................................................... 35 4.2.7.1. Adottságok ..................................................................................................................... 35 4.2.7.2. Terv ................................................................................................................................ 35 4.2.8. Erdőterületek ........................................................................................................................ 35 4.2.8.1. Adottságok ..................................................................................................................... 35 4.2.8.2. Terv ................................................................................................................................ 36 4.2.9. Mezőgazdasági területek ..................................................................................................... 36 4.2.9.1. Adottságok ..................................................................................................................... 36 4.2.9.2. Terv ................................................................................................................................ 36 4.2.10. Vízgazdálkodási területek .................................................................................................. 36 4.2.10.1. Adottságok ................................................................................................................... 36 4.2.10.2. Terv.............................................................................................................................. 36 4.2.11. Természetközeli területek .................................................................................................. 37 4.2.11.1. Adottságok ................................................................................................................... 37 4.2.11.2. Terv.............................................................................................................................. 37 5. A területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangja ................................................. 37 5.1. Adottságok .................................................................................................................................. 37 5.2. Terv és a területrendezési tervi megoldások összhangja........................................................... 44 6. Települési értékvédelem.................................................................................................................... 48 6.1. Művi értékvédelem ...................................................................................................................... 48 6.2. Táji és természeti értékvédelem ................................................................................................. 48 6.2.1. Adottságok ........................................................................................................................... 48 6.2.1. Terv ...................................................................................................................................... 50 7. Tájredezés és környezetalakítás ....................................................................................................... 50 7.1. Adottságok .................................................................................................................................. 50 7.1.1. Éghajlati adottságok ............................................................................................................. 50 7.1.2. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme ........................................................................... 50 7.1.3. A termőföld védelme ............................................................................................................ 51 7.1.4. Élővilág, ökológiailag értékes területek ................................................................................ 52 7.1.5. A települési környezet védelme ........................................................................................... 52 7.2 Terv .............................................................................................................................................. 58 7.3. Biológiai aktivitásérték ................................................................................................................ 58 file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

2


8. Közlekedés ........................................................................................................................................ 59 8.1. Adottságok .................................................................................................................................. 59 8.2. Terv ............................................................................................................................................. 61 9. Közművesítés .................................................................................................................................... 63 9.1. Adottságok .................................................................................................................................. 63 9.1.1. Vízellátás .............................................................................................................................. 64 9.1.2. Szennyvízelvezetés ............................................................................................................. 65 9.1.3. Csapadékvíz elvezetés ........................................................................................................ 65 9.1.4. Energiahálózatok vizsgálata ................................................................................................ 66 9.1.4.1. Villamosenergia ellátás .................................................................................................. 66 9.1.4.2. Földgázellátás ............................................................................................................... 67 9.1.5. Elektronikus hírközlés .......................................................................................................... 67 9.1.5.1. Vezetékes hírközlési létesítmények .............................................................................. 67 9.1.5.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények. ...................................................................... 67 9.2. Terv ............................................................................................................................................. 67 9.2.1. Vízellátás .............................................................................................................................. 69 9.2.2. Szennyvízelvezetés ............................................................................................................. 70 9.2.3. Csapadékvíz-elvezetés ........................................................................................................ 71 9.2.4. Energiaellátás....................................................................................................................... 73 9.2.4.1. Villamosenergia ellátás .................................................................................................. 73 9.2.4.2. Földgázellátás ............................................................................................................... 75 9.2.4.3. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség ........................................................ 76 9.2.5. Elektronikus hírközlés .......................................................................................................... 76 9.2.5.1. Vezetékes hírközlési létesítmények .............................................................................. 76 9.2.5.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ....................................................................... 77 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ ......................................................................................................... 78 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ..................................................................................................... 78 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZATA ................................................ 78 M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ....................................................... 78 1. Településszerkezet, terület-felhasználás....................................................................................... 78 1.1. Településszerkezet és változása ............................................................................................ 78 1.1.1. A meglévő településszerkezet meghatározó elemei: ....................................................... 78 1.1.2. A településszerkezet változásának fő elemei: .................................................................. 79 1.2. Terület-felhasználás és változása ........................................................................................... 79 1.2.1. A településszerkezeti tervben rögzített változások területmérlege: ................................. 79 1.2.2. A tervezett változások részletesen: .................................................................................. 80 1.2.3. Lakóterületek: ................................................................................................................... 81 1.2.4. Vegyes területek: .............................................................................................................. 82 1.2.5. Gazdasági területek: ......................................................................................................... 82 1.2.6. Üdülőterületek:.................................................................................................................. 82 1.2.7. Különleges területek: ........................................................................................................ 82 1.2.8. Közlekedési és közműterületek: ....................................................................................... 82 1.2.9. Zöldterületek: .................................................................................................................... 83 1.2.10. Erdőterületek: ................................................................................................................. 83 1.2.11. Mezőgazdasági területek:............................................................................................... 83 1.2.12. Vízgazdálkodási területek:.............................................................................................. 83 1.2.13.Természetközeli terület ................................................................................................... 84 1.3. Az igazgatási-, bel- és külterületek, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meghatározása, valamint a fejlesztések ütemezése ..................................................................... 84 1.3.1. A település beépítésre szánt területei tervezett állapotban az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: ............................................................................................................. 84 1.3.2. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa: .............. 84 1.3.3. A település beépítésre nem szánt területei az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: ................................................................................................................................. 85 2. Tájrendezés környezetalakítás és környezetvédelem ................................................................... 85 2.1. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme .............................................................................. 85 2.2. A termőföld védelme ............................................................................................................... 86 2.3. Élővilág, ökológiailag értékes területek ................................................................................... 86 2.4. A települési környezet védelme .............................................................................................. 86 2.4.1. Hulladékgazdálkodás ....................................................................................................... 86 2.4.2. A levegő tisztaságának védelme ...................................................................................... 87 2.4.3. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem ............................................................................. 88 3. Közlekedés .................................................................................................................................... 90 file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

3


4. Közművek ...................................................................................................................................... 90 5. Értékvédelem ................................................................................................................................. 91 5.1. Művi értékek ............................................................................................................................ 91 5.1.1. A település védelem alatt álló művi értékei: ..................................................................... 91 5.1.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: .............................................................. 91 5.2. Táji és természeti értékvédelem ............................................................................................. 91 5.2.1. Települési szegélyek rendezése ...................................................................................... 91 5.2.2. Természeti értékek védelme ............................................................................................ 92 6. A terület-felhasználást, beépítést befolyásoló egyéb tényezők ..................................................... 92 7. A terület-felhasználási egységek hasznosításának feltételei, kapcsolódó egyéb rendezési feladatok............................................................................................................................................. 92 8. A terv végrehajtását elősegítő egyéb kapcsolódó rendelkezések ................................................. 93 9. A területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangja ............................................. 94 10. Hatályukat vesztő korábbi határozatok felsorolása ..................................................................... 97 Terviratok ............................................................................................................................................... 98 Tervlapok ............................................................................................................................................. 109

TERVLAP JEGYZÉK: Rajzszám AT TSZV PR RSZTV KÖV KÖT TKV TKT KF E KF-V Rajzszám TSZT

Alátámasztó rajzi munkarészek és megnevezésük Alaptérkép a módosítással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének jelölésével Településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat Problématérkép A korábban jóváhagyott, hatályos részterületi szabályozási tervek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének vizsgálata Közlekedési vizsgálat Közlekedési terv Tájrendezési és környezetalakítási vizsgálat Tájrendezési és környezetalakítási terv Közműfejlesztés: energiaközművek és elektronikus hírközlés Közműfejlesztés: viziközművek

Méretarány

Jóváhagyandó rajzi munkarész megnevezése Településszerkezeti terv

Méretarány m=1:10.000

m=1:10.000 m=1:10.000 m=1:10.000 m=1:30.000 m=1:30.000 m=1:30.000 m=1:30.000 m=1:30.000 m=1:9.000 m=1:9.000

A kicsinyített papíralapú tervdokumentációkban, a tervlapokat A/3, A/4 méretűre kicsinyített változataikban mutatjuk be!

Budapest, 2013. február file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

4


BEVEZETÉS A munka tárgyát képező, Törökbálint Város korszerűsített, módosított településszerkezeti tervét, az önkormányzat megbízásából cégünk a PESTTERV Kft., a 2008. negyedik negyedévében kötött tervezési szerződés alapján és keretei között végzi. A tervezési feladat lényegében a hatályos településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási terv (továbbiakban: SZT) módosításának elkészítése volt. A könnyebb hatósági kezelhetőség biztosítása érdekében a TSZT munkarészeit és a teljes munka alátámasztó munkarészeit együtt ebben a külön kötetben dokumentáltuk. (A HÉSZ és SZT külön kötetben található.) A településtervezési munka 2008-ban az adatbeszerzésekkel, illetve ez alapján a hatályos tervhez korábban elkészült szakági helyszíni vizsgálatok korszerűsítésével indult. A TSZT módosítás elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2001-ben jóváhagyott és több módosítással jelenleg is hatályos TSZT a megváltozott önkormányzati igényeknek és jogszabályoknak megfelelően átfogó korszerűsítésre, a módosított OTÉK jelkulcsnak megfelelően átszerkesztésre kerüljön, továbbá az időközben elkészült SZT-k is beillesztésre kerüljenek, ennek révén pedig létrejöjjön egy új, korszerű egybeszerkesztett egységes tervanyag. E tervmódosítás tehát az előbb ismertetett célokat szolgálja, lényeges új -, a korábbi, hatályos tervi megoldásoktól gyökeresen eltérőtervi megoldásokat jellemzően nem tartalmaz. A most dokumentált TSZT a hatályos tervi megoldás továbbfinomított, korszerűsített változata. Kiindulásként a tervezési szerződésben részletesen rögzítésre kerültek az elvégzendő tervezési feladatok. E feladatok elvégzése során -a településfejlesztési koncepció önkormányzati elfogadása, a tervezési program önkormányzati döntések által meghatározott kiegészülése és módosulása miatt- a szerződésben rögzített feladatokon túlmenően szükségessé vált több egyéb kiegészítő feladat elvégzése is.

A több szakaszból álló teljes tervezési folyamat ú.n. 4. munkaközi egyeztetési dokumentációjaként (TSZT 2/d ütem) készült el ez az ún. társadalmi vitára szánt, munkaközi egyeztetés célját szolgáló anyag. Ennek a dokumentációnak előzetes társadalmi vitája után, ezt követően a társadalmi javaslatok önkormányzati megvitatása, valamint a módosítási javaslatok ismételt tervbeépítésével később készül majd el a terv ú.n. közigazgatási és önkormányzati egyeztetését szolgáló dokumentációja. Annak a dokumentációnak a jogszabályokban rögzített módon lefolytatandó egyeztetését és többszöri korrigálását követően lesz mód majd a későbbiekben a tervmódosítás önkormányzati jóváhagyására.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK: SZAKÁGI MŰLEÍRÁSOK 1. ELŐZMÉNYEK FELTÁRÁSA, ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK, TERVEZÉSI SZEMPONTOK Településfejlesztési koncepció A tervmódosítást az e tervezés első ütemében elkészült, a településrendezési terv elkészítését megalapozó településfejlesztési koncepció önkormányzati jóváhagyása teszi lehetővé. E koncepciót a város önkormányzatának képviselő-testülete a terviratok között csatolt 60/2010. (II. 25.) ÖK. határozattal hagyta jóvá. A tervezés a településfejlesztési koncepcióban meghatározott szempontok szerint folyt. Területrendezési tervelőzmények A területrendezési tervelőzményekkel és azok TSZT összhangjával külön fejezet foglalkozik.

file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

5


Településrendezési tervelőzmények A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: Törökbálint TSZT: 251/2002.(IX.19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 27./2002. (IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); Depo SZT és HÉSZ: 23/2001.(X.31.) Ör. (PESTTERV Kft.); Depo SZT és HÉSZ:módosítás 7/2002. (II. 25.) Ör.; Nemax terület SZT és HÉSZ: 24/2001.(X.31.) Ör. (PESTTERV Kft.), amelyet kiváltott az ún. Napliget SZT; Köles-dűlő TSZT módosítás: 250/2002.(IX 19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 28/2002.(IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); Techno Park TSZT módosítás: 251/2002.(IX.19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 29/2002.(IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); Czégényi tanya SZT és HÉSZ: 9/2003.(IV.30.) Ör. (Korányi és Társai Kft.); Szabadházi hegy TSZT módosítás: 82/2003.(IV.03.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 10/2003.(IV.03.) Ör. (PESTTERV Kft.) .), amelyet kiváltott az ún. 2010-es Szabadházi hegy SZT; Tükörhegy IV. ütem TSZT módosítás: 223/2005.(VIII.25) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 21/2005.(IX.23.) Ör. (PORTATERV Kft.); Nemzetközi Üzleti Park TSZT módosítás: 328/2005.(X20.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 28/2005.(XI.18.) Ör. (PESTTERV Kft.); Raktárvárosi út környezete SZT és HÉSZ: 36/2005.(XII.09.) Ör. (Archi Soft Kft.); Hosszúréti-patak és környéke TSZT módosítás: 8/2006.(II.22.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 8/2006.(III.15.) Ör. (VÁROSFEJLESZTÉS Zrt.); Vízipark területe SZT és HÉSZ: 22/2006.(VII.01.) Ör. (PESTTERV Kft.); Volt lőszerraktár és környéke TSZT módosítás: 297/2006.(VIII.24.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 26/2006.(VIII.28.) Ör. (PESTTERV Kft.); Égett-völgy területe TSZT módosítás: 440/2006.(XI.23.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 29/2006.(IX.29.) Ör. (BFVT Kft.); Településközpont TSZT módosítás: 37/2007.(II.22) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 5/2007.(III.1.) Ör. (VÁROSFEJLESZTÉS Zrt.); Tó-Park területe TSZT módosítás: 382/2006.(IX.28.) Ök.,SZT és HÉSZ: 11/2007.(IV.27.) (PESTTERV Kft.); Tó-Park SZT és HÉSZ módosítás: 15/2007.(V.25.) Ör.; Volt Mechanikai Művek SZT és HÉSZ: 33/2007.(XII.3.) Ör. (Iparterv Zrt.); Nagysebességű vasút TSZT módosítás:485/2008.(XII.11.) Ök. (PESTTERV Kft.); Kinizsi utcai intézményi központ TSZT módosítás: 198/2009.(V.28.) Ök., SZT és HÉSZ: 28/2009. (VI.12.) Ör. (PESTTERV Kft.); Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület TSZT módosítás: 199/2009.(V.28.) Ök., SZT és HÉSZ: 29/2009. (VI.12.) Ör. (PESTTERV Kft.), amelyet kiváltott az ún. 2012-es Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület SZT; Jázmin u. TSZT módosítás: 233/2009.(VI.25.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 32/2009. (VI.29.) Ör. (BFVT Kft.); Anna-hegy TSZT módosítás: 234/2009.(VI.25.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 33/2009. (VI.29.) Ör. (BFVT Kft.); Tükörhegy IV. ütem SZT és HÉSZ: 43/2009. (IX.30.) Ör. (PORTATERV Kft.); Napliget területe TSZT módosítás: 376/2009.(XI.05.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 49/2009. (XI.25.) Ör. (BFVT Kft.); Szabadházi hegy SZT módosítása: 11/2010. (V.5.) Ör. (Város és Ház Bt.); Szabadházi hegy SZT módosítás módosítása: 13/2010. (V.28.) Ör. (Város és Ház Bt.); Anna-hegyi pihenő SZT és HÉSZ: 17/2010. (VI.25.) Ör. (Pro Arch Bt.); Égett-völgy TSZT módosítás: 310/2011. (IX.29.) Ök., illetve SZT és HÉSZ módosítása: 28/2011 (IX.30.) Ör (BFVT Kft.); Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület SZT és HÉSZ módosítása: 24/2012 (V.25.) Ör. (PORTATERV Kft.); Volt Mechanikai Művek SZT és HÉSZ módosítása: 35/2012. (X. 15) Ör. (Z.É. Műhely Kft. Zrt.) Tervezési alaptérkép A tervezési alaptérkép alapját földhivatali eredetű hivatalos alaptérkép (DAT) digitális állománya képezi. Ez a térkép (, amely eredendően az NKP-tól származik) további információként tartalmazza az EOV 10.000 ma-ú térkép (FÖMI) rétegvonalait és a korábbi alaptérképek egyéb kiegészítő adatait (pl. burkolatokat, közműnyomvonalakat) is. Tervezési alaptérképként tehát ez az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. A digitális alaptérkép ún. DAT file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

6


rétegeit az önkormányzattól 2008. decemberében, a kiegészítő rétegekkel összedolgozott teljes változatát pedig 2009. márciusában kaptuk meg. A tervezési alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával készültek, kizárólag településrendezési célra használhatók! Előzetes vélemények A településrendezési tervezési munka megindítása során az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (2) bek. b) pontjával összhangban a tervek véleményezésében érdekelt közigazgatási és egyéb szerveket az önkormányzat megkereste. Az önkormányzathoz visszaérkezett és cégünkhöz eljuttatott válaszlevelekből megismert előzetes véleményekben foglaltak önkormányzati szempontból is hasznosítható elemeit a tervezés során az adottságokhoz igazodó módon lehetőség szerint figyelembe vettük. A visszaérkezett előzetes közigazgatási véleményekből következően betartandó település-specifikus különleges tervezési elvek: A további véleményezési eljárásban Lényegesebb előzetes észrevételek, Közigazgatási szerv neve részt kíván-e venni? különleges megjegyzések: Közép-Magyarországi Regionális A TSZT módosítás és a HÉSZ (SZT) Államigazgatási Hivatal Állami Igen elkülönített dokumentálásra hívja fel a Főépítész figyelmet. Területi mérleget kér. ÁNTSZ Budaörsi Kistérségi Intézete Igen Nincs PM-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igen Nincs Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Az NKH Közép-Mo-i Regionális Hivatal Igen Igazgatóságot kell bevonni a véleményezésbe. Nemzeti Közlekedési Hatóság Nincs Nem Légiközlekedési Igazgatóság Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nincs Igen Közép-Magyarországi Iroda Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Tájékoztatásul közli a település területét érintő természeti értékvédelem alatt álló területeket, amelyeket a településrendezési tervben fel kell tüntetni. Felhívja a figyelmet a magasabb rendű Igen jogszabályok betartására, beleértve a vonatkozó területrendezési terveket is. A környezeti vizsgálat szükségességéről az előzetesen megküldött adatok alapján nem tudnak nyilatkozni. Pest Megyei Földhivatal Igen Nincs Fővárosi és Pest Megyei Nincs Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Igen Erdészeti Igazgatóság Fővárosi és Pest Megyei Nincs Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Igen Földművelésügyi Igazgatóság Fővárosi és Pest Megyei Nincs (Vélhetően téves értelmezés Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Nem miatti hibás választ adott.) Növény és Talajvédelmi Igazgatóság HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály Nem Nincs Budapesti Bányakapitányság Igen Nincs Nemzeti Hirközlési Hatóság Hivatala Igen Nincs Egyéb érdekelt szerv neve Pest Megye Közgyűlésének Elnöke Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat Főépítésze Budaörs Város Főépítésze

A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Igen Igen Igen


Lényeges előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: Nincs Nincs Közös közlekedési problémák megoldása a BTG telephellyel összefüggésben is. A Napliget SZT megoldásinak összehangolását kéri. A 7


Biatorbágy Város Főépítésze Igen

Budaörsi temető bővíthetőségét kéri. Kéri a felszíni vízrendezési problémák megoldásának összehangolását. Kéri a Veréb u-i ingatlanok közművesítési lehetőségét biztosítani. A BATrT előírásai miatt rögzített nagysebességű vasút nyomvonalával továbbra sem ért egyet. Nincs

Budaörsi Rendőrkapitányság Nem Törökbálinti Rendőrörs Közlekedésfejlesztési Koordinációs Jelezte az M0 autópálya bővítését. Igen Központ Magyar Közút Állami Közútkezelő Nincs Fejlesztő Műszaki és Információs Igen Közhasznú Társaság Pest Megyei Igazgatósága Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Igen Nincs Érd és Térsége Víziközmű Kft. Nem Nincs TIGÁZ-DSO Igen Nincs Az egyéb érintett szervezetek véleményei, a munkafázis lezárásáig, azaz 2009. március 19-ig (a megkereséstől számított 15 napon túli időpont után) még nem érkeztek meg az önkormányzathoz. Egyéb munkarészek A munkához elkészült ún. örökségvédelmi hatástanulmány régészeti részét az Archeosztráda Kft., a művi értékvédelmi részét a Parler Bt. készítette el, amelyet tervezési munkánk során felhasználtunk, és önálló kötetben dokumentáljuk. A 2/2005.(I.11.) Korm. Rendeletben meghatározott ún. környezeti vizsgálatot és értékelést munkánk során ugyancsak felhasználtunk, és önálló kötetben dokumentáljuk. E dokumentációk korszerűsített és véglegesített változatai a későbbiekben tervváltozathoz, annak konkrét megoldásaihoz igazodva fognak elkészülni.

a

végleges

Egyéb kapcsolódó előzmények, források A tervezés során a KSH népszámlálási kiadványt (2001) vettük igénybe külső forrásmunkaként.

2. TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK A település Pest megyében található. Törökbálint Város a Budapesti Agglomeráció Ny-i szektorába, a Budaörsi (statisztikai) Kistérséghez tartozó, és Budapesttel közvetlenül határos, és mintegy 13.000 fő lélekszámú város. A település Budapesttől Ny-i irányban, a „0” km-től mintegy 10-15 km távolságra és autóval kedvező esetben 15-30 percnyi utazási időre található a Budai-hegység D-i határán. Törökbálinttal közvetlenül határos Budaörs, Budapest XXII. kerület, Diósd, Érd, Sóskút, Biatorbágy. A településen áthaladó országos közutakon (M0, M1, M7 autópályák, 8102. 8103, 8104. j. ök. utak) Sóskút kivételével mindegyik szomszéd település közvetlenül megközelíthető. A közúti kapcsolatokon kívül vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik Törökbálint. Önálló repülőtere nincs, de a szomszédos Budaörsön, igen közel található repülőtér is. Regionális és kistérségi kapcsolatok A regionális, az agglomerációs (Budapesti) kapcsolatok értékelésénél megállapíthatjuk, hogy mint budapesti agglomerációs településen, Törökbálinton is egyre erősödően érezhetőek az agglomerációs hatások. A település részére Budapest biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is jelentős mértékben a főváros biztosítja (ingázás). Törökbálint a fővárosi népesség egyik kedvelt kitelepülési célterülete. A helyi népességnövekedés fő forrása a budapesti népességkiáramlás, de más országrészekből és országokból is megfigyelhető a népességbeáramlás. A Budapestről kitelepülők egy része azonban megtartja budapesti munkahelyét, így a lakosságnak ez a része csak lakik itt, és esetleg még esetenként az alapfokú közintézményi szolgáltatásokat is Budapesten veszi igénybe. Az életszínvonal várható emelkedésével bizonyosan számítani lehet az "őslakos" népesség Budapest irányába fellépő igényeinek emelkedésével is.


8


Az elsődleges kistérségi kapcsolatok vizsgálatánál kiemelendő, hogy a város korábbi körzetközpontjával Budaörssel való hagyományos igazgatási kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak. A környező nagyobb települések (elsősorban Érd, Budaörs) munkahelyteremtő és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásait távlatilag is igénybe fogja venni a helyi lakosság. A környező településsekkel való napi kapcsolatok és egyéb kistérségi kapcsolatai általában jónak értékelhetők. Néhány területen azonban némi súrlódás is érzékelhető Érddel, Budaörssel. Törökbálint tagja a Budaörsi Többcélú Kistérségi Társulásnak. (Jelenleg a budaörsi kistérséget 10 település alkotja: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki, Törökbálint.) E kapcsolati rendszerek a járás rendszer 2013 évi indulása után részlegesen átalakulhatnak. Igazgatási területen belüli kapcsolatok A település közigazgatási területén belüli kapcsolatokat értékelve az alábbi megállapítások tehetők. A település központi belterülete az alapellátási és egyes középfokú funkciók biztosításával vonzó hatást gyakorol a belterület szélei mentén elhelyezkedő egyéb belterületekre és külterületi beépített (lakott) területekre (pl. Szabadházi hegy, Pistály, Annahegy, Ida-major, tanyák stb.).

3. STATISZTIKAI ADATOK, NÉPESSÉGPROGNÓZIS 3.1. Főbb települési statisztikai adatok (terület, népesség, lakásállomány) A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során a 2001. évi népszámlálási (KSH publikációban szereplő) adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. Ettől függetlenül azonban frissebb kiinduló adatokat is igyekeztünk korábban -a munkaindításkor, 2008. év végén, majd frissítésként 2012. közepén- az önkormányzattól beszerezni és az átadott adatokat alábbi elemzéseinkben felhasználtuk. Az adatok korszerűsége a régebbi adatfelvételi állapot miatt ugyan némi kritikával illethető, de a tendenciák és nagyságrendek jól érzékelhetők. Főbb területi adatok A településre jellemző főbb területi jellegű és azzal összefüggésben lévő népességi adatokat a következő KSH adatokra épülő táblázat tartalmazza. A település alapadatai (KSH 2001. és TAKARNET 2008.) Igazgatási terület (ha) -TAKARNET 2012.2939,8500 Lakónépesség (fő) -KSH 2001.11.278 Átlagos népsűrűség (fő/km2) -KSH 2001.383,6 Belterületek (ha) -TAKARNET 2012.807,8237 Külterület (ha) - TAKARNET 2012.1891,9431 „Zártkert” (ha) - TAKARNET 2012.240,0832 A népességszám eddigi alakulása A település népességszáma a XIX. század végétől napjainkig lényegében folyamatosan növekedett (kivétel a II. világháború időszaka és a ’90-es évtized eleje). A 2011-es utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma 13.555 fő volt. Az 1990-2001 közti időszakra jellemző megyei községi (-4,6 %), és városi (-2,4 %) átlagos népességcsökkenés helyett a településen népességnövekedés volt tapasztalható (19,2 %). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy a korábban jelentős elvándorlás helyett már erős bevándorlás figyelhető meg, ugyanakkor a természetes szaporodás a korábbi pozitív helyett már negatív egyenleget mutatott. A külterületi népességszám nagysága 2001-ben 763 fő volt -, ami a település akkori népességének 6,77 %-a volt. (A 2001-es népszámlálás szerint a települési 11.278 főből 10.515-en a belterületen, 763-an a külterületen laktak.) Jelenlévő népesség (fő)

1870. 1.980

A népesség számának alakulása (KSH adat 2001.) 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 2.917 3.676 3.837 4.607 5.295


1949. 5.007

1960. 6.892

1970. 8.686

9


Jelenlévő népesség

9000 8000 7000 6000 (fő)5000 4000 3000 2000 1000 0

1870.

1900.

1910.

1920.

1930.

1941.

1949.

1960.

1970.

(évszám)

A népesség számának alakulása (KSH adat 2001.) 1970. 1980. 1990. 8.571 10.579 9.459

Lakónépesség (fő)

2001. 11.278

Lakónépesség

3000 2500 2000 (fő)1500 1000 500 0

1970.

1980.

1990.

2001.

(évszám)


10


évszám 2011. 2010. 2009. 2008. 2007. 2006. 2005. 2004. 2003. 2002. 2001. 2000. 1999. 1998. 1997. 1996.

A népesség számának alakulása 1996-tól 2011-ig (helyi adat) állandó lakosság száma (fő) lakónépesség száma (fő) 13.467 13.555 13.431 13.576 13.272 nem ismert 13.047 13.156 12.898 12.926 12.582 12.611 12.478 12.472 12.271 12.223 12.076 12.084 11.780 11.864 11.186 12.236 10.899 11.069 10.279 10.483 10.046 10.235 9.988 10.176 9.832 10.125

Népszaporodás (KSH adat 2001.) Lakónépesség összesen (fő): Élve születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Tényleges szaporulat

1970. 8.571

1980. 10.579 1.922 915 1.007 1.001 2.008

A népesség nemek szerinti megoszlása (KSH adat 2001.) Népesség száma (fő):

1990. 9.459 1.218 1.169 49 -1.169 -1.120

összesen 11278

férfi 5386

2001. 11.278 1.187 1.365 -178 1.997 1.819

nő 5892

1000 férfira jutó nő 1093,9

A népesség korösszetétele A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint öregedő volt 2001-ben, azaz viszonylag kevés a gyermekek, és ezzel párhuzamosan magas az időskorúak aránya a lakónépességen belül. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása sem egyenletes (nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja.


11


A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (KSH adat 2001.) Lakónépesség összesen (fő): 0-tól 4-ig 5-től 9-ig 10-től 14-ig 15-től 19-ig 20-tól 24-ig 25-től 29-ig 30-tól 34-ig 35-től 39-ig 40-től 44-ig 45-től 49-ig 50-től 54-ig 55-től 59-ig 60-tól 64-ig 65-től 69-ig 70-től 74-ig 75-től 79-ig 80-tól 84-ig 85-től


11.278 574 630 637 778 979 862 867 630 696 1.017 849 719 544 480 416 309 155 136

12


A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 2001-ben

85-től 80-tól 84-ig 75-től 79-ig 70-től 74-ig 65-től 69-ig 60-tól 64-ig 55-től 59-ig 50-től 54-ig 45-től 49-ig 40-től 44-ig 35-től 39-ig 30-tól 34-ig 25-től 29-ig 20-tól 24-ig 15-től 19-ig 10-től 14-ig 5-től 9-ig 0-tól 4-ig 0

50

100

150

200

250

(fő)

A népesség iskolázottsága 2001-ben a 7 évesnél idősebb korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya a megyei átlagot (11 %) meghaladta. A településen ez a mutatószám 13,04 % volt. Természetesen a megyei községek átlagnál (8,6 %) is jelentősen jobb ez az érték. A megyei városok átlaga ebben az időszakban 13,6 % volt, amitől kisé elmaradt a település lakosságának ez a képzettségi mutatója.


13


A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH adat 2001.) Összesen (fő): 10.466 0 152 Általános iskola (osztály) 1-7 1.440 8 2.615 Középiskola érettségi nélkül 2.064 Középiskola érettségivel 2.511 Egyetem, felsőfokú iskola oklevél nélkül 319 Egyetem, felsőfokú iskola oklevéllel 1.365 A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 10,4 %-a egyházhoz, felekezethez nem tartozónak minősítette magát. A többség római katolikus (53,9 %), de jelentős a református (16,1%) vallásúak települési arányszáma is. Vallás és felekezet szerinti megoszlás (KSH adat 2001.) római katolikus görög katolikus ortodox református evangélikus baptista többi protestáns többi keresztény izraelita más istenhiten alapuló az örök világtörvényt hirdető vallás egyházhoz, felekezethez nem tartozó nem válaszolt ismeretlen, nincs válasz Összesen (fő):

6.075 190 16 1.821 154 19 39 33 16 3 21 1.173 1.525 190 11.278

A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása Az alábbi táblázat szerint a 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 97,7 %-a tartja magát magyarnak. A kisebbségek közül a legnagyobb a német nemzetiség aránya (1,8 %). Nemzetiségi hovatartozás (KSH adat 2001.) Összesen (fő): magyar kisebbséghez tartozó összesen cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák

11.278 11.013 265 22 2 4 6 204 2 16 2 2 5

Foglalkoztatottság Az utóbbi évtizedekben a foglalkoztatottak száma előbb csökkent, majd enyhén emelkedett, az inaktív keresők (nyugdíjasok, járadékosok) számaránya jelentősen megnőtt. Az utóbbi évtizedekben előbb a munkanélküliség megjelent, majd a munkanélküliek száma is megemelkedett. A népesség foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlása, összetétele a megyei átlagnál kedvezőbb, amennyiben a tercier szektor részaránya nagyobb a megyei átlagnál. Az ingázók aránya a településen 34,9 %. Az file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

14


összes ingázó aránya a megyei községek átlagában 31 %, míg a megyei összes település átlagában 28 %, a megyei városok átlagában pedig 24,5 %. Látható e számokból, hogy a település munkavállalóinak tekintélyes része ingázni kényszerül, így Törökbálint agglomerációs település. Az ingázási adatokból látható, hogy 2001-ben a naponta ingázó dolgozó, az összes helyben lakó aktív kereső 83,2 %-át teszi ki. (A település aktív keresőinek száma a helyi munkahelyek számához képest jóval magasabb volt.) A 2001-es statisztikai adatokat megfigyelve megállapítható továbbá, hogy a bejáró dolgozók jóval többen (122,9 %) vannak a naponta elingázókhoz képest. Az ingázás a tanulók körében is megfigyelhető markáns jelenség (53,2 %). A népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH adat 2001.) Összesen (fő): Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott

1980. 10.579 5.215 1.917 3.447

A helyben foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerinti megoszlása (KSH adat 2001.) Összesen (fő): 5.389 Vezető értelmiségi 1.191 Egyéb szellemi 1.430 Szolgáltatási 1.013 Mezőgazdasági 62 Ipari, építőipari 1.327 Egyéb 366

1990. 9.459 4.339 109 2.301 2.710

2001. 11.278 4.737 277 3.088 3.176

Megyei átlag % 100 19 21 16,8 2 32,3 8,9

A helyben foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerinti megoszlása Egyéb szellemi 26%

Vezető értelmiségi 22%

Egyéb 7% Szolgáltatási 19% Ipari, építőipari 25%

Lakó (éjszakai népesség)

Mezőgazdasági 1%

A lakó és a nappali népesség jellemzői (KSH adat 2001.) Összesen (fő): nem dolgozik, tanul helyben dolgozik más településen dolgozik, tanul (eljáró)

Más településről jár be dolgozni Nappali népesség összesen Helyben lakó foglalkoztatott

együtt helyben dolgozik más településen dolgozik (eljáró)

Más településről jár be dolgozni Helyben foglalkoztatott együtt Helyben lakó tanuló


együtt helyben tanul más településen tanul

11.278 4.484 2.854 3.940 3.653 10.991 4.737 1.891 2.846 3.498 5.389 2.057 963 1.094 15


Más településről jár be tanulni Helyben tanuló együtt

2000. 12. hó 2001. 12. hó 2002. 12. hó 2003. 12. hó 2004. 06. hó 2005. 06. hó 2006. 06. hó 2007. 06. hó 2008. 06. hó 2009. 06. hó 2010. 06. hó 2011. 06. hó 2012. 06. hó

155 118

Az aktív korú, nem foglalkoztatottak száma 2000-től 2012-ig (helyi adat) Szociális segélyben részesülők Időpont Regisztrált álláskeresők száma (fő) -RÁT/BPJ/FHT- száma (fő) 118 21 84 11 81 0 77 0 91 10 123 23 139 17 149 15 154 16 253 14 361 28 317 6 320 26

Családok Az alábbi táblázatok alapján a településen is megfigyelhető jelenség az egy családból álló háztartások számának dominanciája (72,5 %), és a nem családháztartások igen magas aránya (23 %). Az 1980-ra csökkenő családnagysági érték (, azaz a családtagok száma, illetve a családonkénti gyermekszám) csökkentek, majd nőttek az utolsó húsz évben. Háztartások és családok főbb adatai (KSH adat 2001.) Háztartások száma személy 100 háztartásra jutó foglalkoztatott Családok száma családtag 100 családra jutó összes gyermek Háztartások, háztartás-összetétel szerint (KSH adat 2001.) Összesen Család háztartás Egy családból álló háztartás Két és több családból álló háztartás Nem családháztartás összesen

1970. 2.790 304 167 2.471 304 114 3.917 3.016 2.841 175 901

1980. 3.453 291 148 2.878 297 110

1990. 3.468 267 124 2.613 292 113

2001. 3.917 282 121 3.198 298 115

Megoszlási arány % 100 77 72,5 4,5 23

A családok családösszetétel szerint (KSH adat 2001.) Összes család száma Házaspár összesen Házaspár+0 gyerek Házaspár+1 gyerek Házaspár+2 gyerek Házaspár+3 gyerek Házaspár +4 (vagy több) gyerek Élettárs összesen Élettárs+0gyerek Élettárs+1gyerek Élettárs+2gyerek Élettárs+3gyerek Élettárs+4 (vagy több) gyerek Egy szülő összesen Egy szülő+1 gyerek Egy szülő+2 gyerek Egy szülő+3 (vagy több) gyerek


3.198 2.358 831 658 677 153 39 301 132 96 55 15 3 539 359 145 35

16


A lakásállomány statisztikai adatai és értékelése Törökbálint lakásszáma 2001-ben a KSH szerint 3.908 db volt. A lakásállomány döntő része (97,6 %a) volt természetes személyek tulajdona, és mindössze 2,4 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A lakások és a népesség száma nő. A nem lakott lakások aránya magas, 5,1 %. A lakásvagyon mindössze 22 %-a épült 1944 előtt, míg az 1970 óta épült lakások aránya 58 %. A lakásállomány korösszetétele tehát a statisztika szerint a megyei települési átlagánál kedvezőbb. A lakásállomány 2 61,6 %-a három és több szobás. A lakásállomány 58,1 %-a alapterületre 80 m -nél nagyobb. A lakóházak 91,5 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 68,8 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2001-ben 3908 db, a háztartások száma 3917 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az ellátottság). A lakások és lakott üdülők tulajdoni jellege és használati jogcíme szerinti megoszlása (KSH adat 2001.) Összesen (db): 3.908 természetes személyek tulajdona 3.815 Tulajdonjelleg önkormányzati tulajdon 67 egyéb tulajdon 26 tulajdonosi 3.541 Lakott lakások használati jogcíme bérleti, szolgálati 122 egyéb 21 Lakások rendeltetése (KSH adat 2001.) Lakóegység összesen (db): együtt lakott Lakás nem lakott üdülésre használt más célra együtt lakott Üdülő üdülésre használt más célra Lakás és lakott üdülő együtt Lakott egyéb lakóegység Intézeti háztartási lakóegység lakásban üdülőben Lakók egyéb lakóegységben intézeti háztartási lakóegységben 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó A lakások és lakott üdülők építési év szerint (KSH adat 2001.) Összesen 1919 előtti 1920-1944 közötti 1945-1959 közötti 1960-1969 közötti 1970-1979 közötti 1980-1989 közötti 1990-2001 közötti


(db) 3.908 520 363 266 505 923 631 700

5.338 3.867 3.643 199 13 12 216 13 203 0 3.908 8 5 10.960 78 13 227 300 Megyei települési átlag (%) 100 10 10,4 10,4 14,4 22,4 19,2 13,2

17


A lakások és a lakott üdülők építési év szerinti összetétele

1980-1989 közötti 36%

1990-2001 közötti 8%

1919 előtti 1% 1970-1979 közötti 18%

1960-1969 közötti 25%

1920-1944 közötti 4%

1945-1959 közötti 8%

Lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása (KSH adat 2001.) Szobaszám Összesen 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 és több szobás

(db) 3.908 412 1.089 1.171 1.236

A lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása

3 szobás 40%

4 és több szobás 22%

1 szobás 4% 2 szobás 34%

Összesen (db) 3908

29 alatt 102

Lakások és lakott üdülők alapterülete (KSH adat 2001.) A lakás alapterülete (m2) Egy lakásra jutó alapterület (m2) 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 felett 212 246 367 710 837 1434 93


18


A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága (KSH adat 2001.) Összesen (db): Lakóház Üdülőház Földszintes: Emeletes:

4.727 3.280 1.447 4.543 184 4.326 361 38 2

1 2-3 4-10 11-től

Lakóépületenkénti lakásszám:

Lakások és lakott üdülők felszereltség és fűtés szerint (KSH adat 2001.) Összesen (db):

3.908 3.638 85 3.642 3.583 3.008 726 3.157 636 3.003

Hálózati Házi

Vízzel Meleg folyóvízzel Vízöblítéses WC-vel A lakások ellátása

Köz Házi Hálózati Palack

Csatornával Gázzal Központos fűtéssel Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (KSH adat 2001.)

Összesen (db): Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás

3908 2689 509 179 216 315

A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerint Szükség és egyéb lakás 8%

Összkomfortos 69%

Komfort nélküli 5% Félkomfortos 5%

2001. 171 2001. 3661

Komfortos 13%

Új, használatbavételi engedéllyel rendelkező lakások száma 2001-től 2011-ig (helyi adat) 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 112 79 84 56 58 29 61 56 36

2011. 28

Összes lakásszám 2001-től 2012-ig (helyi adat) 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 4023 4107 4163 4221 4250 4311

2012. 4431

2002. 3832

2003. 3944


2010. 4367

2011. 4403

19


3.2. Népességprognózis Ebben a részben (a későbbi fejezetekben szereplő településfejlesztési elképzelésekkel összhangban) a települési népesség számának a jövőben várható alakulását prognosztizáltuk. Erre az előrejelzésre azért van szükség, mert ennek révén váltak feltárhatóvá a helyben élő népesség távlati igényei a települési szolgáltatásokkal szemben. A lakossági igényeknek pedig csakis akkor lehet kellően megfelelni, ha meg tudjuk becsülni a lakónépesség távlati alakulását. Ha ismerjük és meg tudjuk becsülni a helyben élő népesség számát a kérdéses időszakokban, akkor a tervezés során a közúthálózatokkal, a közintézmény, valamint közműellátó rendszerekkel szemben felmerülő lakossági igényekre tudjuk méretezni az ellátórendszereket is. A települési népességszám távlati alakulását azonban nyilvánvalóan csak kisebb nagyobb pontatlansággal tudjuk előre jelezni, hiszen a tényleges távlati népességszámot több olyan külső tényező is befolyásolja, amelyet nem láthatunk előre pontosan, illetve amelyre nincsen ráhatásunk (pl. országos népesedési, népességvándorlási vagy az agglomerációs folyamatok). Kiindulópontként azokat a biztosabb tényezőket kell számba vennünk, melyeket nagyobb pontossággal ismerhetünk. A biztos tényezők közül ismerjük a település lakásszámát, valamint a múltbeli és jelenlegi népességszámot. Ismerjük a települési és az országos népesedési folyamatokat, illetve tudjuk azt is, hogy a település képviselőtestülete milyen lakóterület fejlesztéseket (új lakások részére történő új telekalakítási lehetőségeket) irányzott elő. A tényleges távlati valós népességszám várhatóan két szélső érték között alakul majd a településen. Az egyik szélső érték (első becslés) a bekövetkezett települési népességváltozási folyamatokat figyelembevevő, és azt töretlenül továbbfolytató adat lehet. A másik szélső érték pedig (második becslés) a távlatban várhatóan megvalósuló lakóépület állomány nagyságából számított elméleti népességnagyság lehet. Ez utóbbi becslés azt veszi számba, hogy a későbbi állapotban meglévő távlati lakásszámhoz mekkora népességszám tartozhat majd. A távlatban esetleg bekövetkező -, az előző két érték közötti- népességnövekedés mindenképpen hosszabb távú, és fokozatosan megvalósuló folyamat lesz. Ezért az Önkormányzat a népességváltozási folyamatot figyelemmel kísérve elvileg kellő időben, és fokozatos fejlesztésekkel is felkészülhet a közlekedési, a közmű- és a közintézményi infrastruktúra hálózatok fejlesztésére. Előrejelzésünk szerint tehát a települési lakónépesség várhatóan az alábbiak szerint alakul majd: (1) Az első becslésünk szerint a település lakónépessége az elmúlt évtizedek folyamatainak változatlansága esetén 2025-ig várhatóan kb. 18.100 fő lesz. Ennél a becslésnél kiindulásként, az 1990-es kb. 9.500 fő és a 2011-es kb. 13.600 fő népesség számot, illetve az erre az időszakra jellemző átlagban 186 fő/év népességnövekedési folyamatot vettük figyelembe. (2) A második becslés szerint számított elméleti népességnagyság megegyezik a lakóterületek ismertetésénél rögzített lakásszám és lakónépesség számításban szereplő értékekkel. Eszerint 2025 körül a népességszám kb. 16.300 fő lesz. A fentiekkel összhangban a méretezés igényeknél a kellő biztonság érdekében mértékadó értéknek a 2025-ig tartó időszakra az első becslésben szereplő 18.100 főt és (2,8fő/lakás értékkel számolva) 6.464 db lakást, kicsit kerekítve 18.000 főt és 6.500 lakást vettük figyelembe. A 2011-es 13.600 fő népességszámhoz a 2025 után terjedő időszak várható mértékadó népességszámát (18.100 főt) viszonyítva a terv távlatán belül mintegy 33%-os népesség növekedés prognosztizálható a településen. E jelentős népességnövekedés következtében várhatóan mind közmű- mind közintézményi infrastruktúra vonatkozásában a minőségi fejlesztés mellett jelentős mennyiségi kapacitásfejlesztésekre is szükség lenne.


20


A népességszám várható alakulása 20000 18000 16000 14000 12000 (fő) 10000 8000 6000 4000 2000 0 1980.

Tényleges népességszám

Első becslés szerinti növekedési ütem

1990.

2001.

2011.

2025.

Második becslés szerinti növekedési ütem

(évszám)

A népesség számának legfeljebb 20-25.000 főre való növelését már a településfejlesztési koncepció is prioritásként rögzíti. A képviselőtestület már a korábban meghozott egyedi rendeletalkotásain keresztül (SZT-k jóváhagyása) determinálta azokat a lakóterület fejlesztési döntéseit, amelyek a népességszám fenti mértékű emelkedését okozhatják. Ezen e terv keretei között nem tudunk változtatni. Mivel a további számításoknál alkalmazandó mértékadó értéknek jelen esetben a 18.000 fős érték adódott ki, ezért a fejlesztések kordában tartására végső lehetőségéként azt tudjuk javasolni, hogy a további átsorolásokat, az egyes lakóterületek SZT-it - terven rögzített ütemezés hiányában- a mindenkori képviselőtestület csak ütemezve hagyja jóvá. Azaz kísérje figyelemmel a már átsorolt területek beépülését, benépesülését, és csak akkor soroljon át újabb területeket, ha az átsorolás egyéb kapcsolódó feltételei is biztosítottak és a korábbi beruházások is már megvalósultak.

4. TELEPÜLÉSRENDEZÉS A településszerkezet és az egyes terület-felhasználási elemek jellemzőinek leírását, helyszíni vizsgálataink alapján, alfejezetenként dokumentáltuk. Helyszíni vizsgálatainkat 2008. év végén folytattuk le. A településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat eredményét önálló térképen dokumentáltuk. Ezen a térképen az egyes területeket mértékadó jelenlegi használatuknak, illetőleg a hatályos tervekben már rögzített besorolásuknak megfelelően ábrázoltuk (kiinduló jogi állapot). A PR jelű problématérképen több egyéb lényeges tényező megjelenítése mellett értékeltük az egyes területek átsorolásának megvalósulását is. E kartogramon egyebek mellett jelöltük a hatályos tervektől eltérően megvalósult területeket, a csak a szerkezeti tervben átsorolt, de a SZT-kben még át nem sorolt területeket, továbbá a várható tervjóváhagyáshoz képest 7 évnél régebben szabályozott területeket is. Erre azért volt szükség, hogy a tervezés mozgásterét felmérhessük. Azokat a területeket, amelyek megvalósultak, megvalósulás alatt vannak, vagy 7 éven belül készült hatályos SZT-vel rendelkeznek külön nem jelöltük, mert ezeken a területeken más, új elképzelések megvalósítására csak megfelelő kártalanítás esetén kerülhetne sor, ami nem reális alternatíva. A jogszabályban rögzített 7 éves intervallumot az e terv pillanatnyilag feltételezett jóváhagyási időpontjától visszamérve határoztuk meg. A határnap ebben az esetben az új tervek várhatóan 2013. őszi hatálybalépési időpontjához képest -7 év, azaz 2006. őszi volt. A településrendezési szöveges munkarészeket az alábbi alfejezetekben dokumentáltuk. A tervi műleírásokhoz tartozó és a jóváhagyandó rajzi munkarészeket a tartalomjegyzék szerinti témaköri feldolgozással készítettük el. E helyen ismét külön ki kell emelnünk, hogy a tervmódosítással Törökbálintnak csak néhány részterülete érintett, illetve a joghatályos munkarészeknek is csak egyes részeire terjed ki a módosítás. Emiatt e módosítási témakörök lényegét most röviden az alábbiakban ismét összefoglaljuk. A tervmódosítás tehát lényegében csak az alábbi témákra terjed ki: a TSZT, a teljes igazgatási területre elkészült SZT és a HÉSZ általános formai -és a lehetséges mértékű tartalmi- korszerűsítése, az új elképzeléseknek megfelelő részleges módosítása; a hatályos tervlapok módosított OTÉK-nak megfelelő átszerkesztése az új digitális alaptérképre; a korábban elkészült és a hatályos 28 (+3 folyamatban lévő) db részterületre szóló SZT file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

21


-

megoldásainak beillesztése a település egészére szóló SZT-be és HÉSZ-be, a megoldások összedolgozása. az egyedi határozatok alapján már eddig meghozott lokális hatású átsorolási döntések tervbeillesztése (a bevezetésben részletezve); a terület-felhasználásában megváltozott, ill. megváltoztatandó további területek figyelembe vétele (a bevezetésben részletezve); a jogszabályi módosítások miatti további változtatások figyelembe vétele (a bevezetésben részletezve); a település szerkezetét meghatározó közlekedési hálózat felülvizsgálata, módosítása (a bevezetésben részletezve); kisebb egyedi lokális módosítások, pontosítások a kiadódó megoldások függvényében.

A terv fentiekben vázolt módosításokkal nem érintett részei tehát alapvetően megegyeznek a jelenleg joghatályos településrendezési tervek (TSZT, több részterületi SZT) és a HÉSZ jelenleg érvényes megoldásaival!

4.1. Településszerkezet 4.1.1. Adottságok Törökbálint Város történelmi, nőtt település. Az igazgatási területen megvalósult beépítés, a mai településszerkezet jellemzően szerves fejlődési folyamat eredményeképpen alakult ki. Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását itt is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. Törökbálinton, mint dombvidéki településen azonban a természeti korlátozó, alakító tényezők a síkvidéki településsekkel ellentétben sokkal inkább meghatározóak. Az igazgatási terület alakja szabálytalan. Legnagyobb mérete K-Ny-i irányban kb. 9 km, É-D-i 2 irányban pedig kb. 7 km. Az összesen 29 km nagyságú igazgatási területből a TAKARNET szerint ma 2 még kb. 8 km a belterületek nagysága, azaz az igazgatási terület kb. egyharmada. A belterület az igazgatási terület súlypontjától kissé É-ra eltolódva helyezkedik el. A domborzat változatos. A terepet dombok, völgyek, vízfolyások, vízfelületek tagolják. A vízrajzi elemek közül is kiemelkedik a jellemzően ÉNy-DK folyásirányú Hosszúréti-patak (Kő-ér), amely a Dunába ömlik, illetve a Hosszúréti-patak felé lefolyással bíró Törökbálinti-tó. A településszerkezetben és -képben ezeken a táji természeti adottságokon, illetve a művi környezet elemein kívül meghatározó szerepe van még a kisebb-nagyobb összefüggő erdőknek, gyümölcsösöknek is. A település legmagasabb pontja az Anna-hegyen és a Kerek-dombtól D-re az Érdi határ közelében lévő magaslati pontokon található kb. 265-270 mBf magassággal. A város legmélyebb pontja 130 mBf magassággal a Hosszúréti-patak budaörsi határnál lévő kifolyási pontjánál található. Így a legnagyobb szintkülönbség városon belül eléri a 140 m-t is. A város településszerkezetét és -képét a természeti környezet fentebb ismertetett adottságain kívül az épített környezet is lényegileg befolyásolja. Az igazgatási területen áthaladó autópályák és egyéb közutak, illetőleg a vasutak nyomvonalai, valamint a kialakult vegyes funkciójú beépítés is meghatározója a törökbálinti településszerkezetnek, -arculatnak. A más településekhez képest jóval sűrűbb közlekedési kapcsolatrendszer a szokásosnál jobban meghatározza a település életét és egyúttal fejlesztési lehetőségeit is. A közúthálózati elemek közül az M7 autópálya és az M0 autóút a belterületen áthaladva Törökbálint egyes belterületi részeit elválasztja, leszakítja egymástól, az igazgatási területet négy részre osztja. Az M1 autópálya az igazgatási terület É-i határán halad, így szerkezeti értelemben nem osztja tovább a város területeit. Az egyéb alsóbbrendű utak közül a diósdi (8102. j.), az érdi (8103. j.) és a raktárvárosi (8105. j.) utak a belterületen áthaladva tovább tagolják és egyben feltárják a települést. A Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal az É-i településhatár közelében haladva a belterületet megközelíti, tagolja és egyúttal vasúti kapcsolattal látja el a lakóterületeket. Az ehhez a vonalhoz kapcsolódó iparvágány a vasúti ellátást igénylő raktárterületeket (DEPO) szolgálja ki. A település belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek. A lakóterületek alapvetően az alábbi hat fő típusba sorolhatók: file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

22


-

-

-

-

A korábban kialakult hagyományos telekstruktúrán létrejött falusias, fésűs beépítés a település történelmi részén (Ófalu), és amely a településközpontban egyre inkább hézagosan zártsorú, zártsorú (kisvárosias) jelleget ölt. Az Ófaluban apró (mintegy 60 nöl) és óriás (mintegy 600 nöl) területű, valamint némely esetben szabálytalan alakú telkek is megtalálhatók. A nagyobb telkek elvben a hagyományos gazdálkodói céloknak is megfelelnének. A külterületen koncentráltan elsősorban az Ida majorban és a Virág tanyán alakultak ki falusias lakóterületek. Az elmúlt mintegy 50-60 évben kialakult kertvárosias lakóterületek, amelyen oldalhatáron álló esetenként szabadonálló beépítésű családi házas beépítés valósult meg. Ezeken a területeken a szabályosabb alakú telkek, raszteres telektömb hálózat a jellemző. A telekállományról megállapítható, hogy általában mintegy 160 és 290 nöl közötti nagyságú telkekből áll. Ezek a telkek méretükből adódóan lakó és legfeljebb a lakókörnyezetet nem zavaró, alacsony intenzitású kereskedelmi, szolgáltató és kisipari funkciókra lehetnek alkalmasak. Az elmúlt évtizedben kialakult Tükörhegyi új kertvárosias lakóterületre a megvalósult épületek méretéhez képest kis alapterületű (mintegy 250-300 nöl) szabályos alakú telekállomány a jellemző. A telkeken szabadonálló családi házas és csoportos beépítés valamint lényegében a lakó funkció kizárólagossága a jellemző. Kertvárosais lakóterületként a Rudák-telepen (és a fentiekkel összhangban a Tükör-hegyen több területen) egyeditelkes, a Bajcsy Zs. út mentén pedig „úszótelkes” sorházas beépítésű lakóterületek alakultak ki. A téglagyárral szemközti területen és a Széchenyi téren egy-egy kisvárosias, kislakótelepes, csoportos beépítés alakult ki. A téglagyárral szemközti területen egyeditelkes társasházas, a Széchenyi téren „tömbtelkes” társasházas beépítés valósult meg. Mindkét megvalósult beépítési forma idegen testként ékelődik be a családi házas lakóterületek beépítése közé. Megjegyezzük, hogy az Akácos utca mentén lévő családiházas lakóterületeket a nemrég jóváhagyott SZT ugyancsak kisvárosias lakóterületbe sorolta.

A domborzati adottságok függvényében alakult ki a települési lakóutcák hálózata az Ófalu területén. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben kiépült településrészeken alapvetően a terepviszonyokat figyelmen kívül hagyó derékszögű úthálózat a meghatározó, amely helyenként nagy meredekségű lakóutcákat eredményezett. Az utóbbi időszakban keletkezett tervezett lakóterületeknél már jobban figyelembe vették a terepadottságokat az utcák kialakításánál. A település mai belterületén még találhatók beépítetlen foghíj telkek, területek (pl. Tükörhegy IV.), amelyek az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket még ki tudják szolgálni. A nagymélységű telektömbökben pedig tömbfeltárás révén újabb lakótelkek kialakulása is prognosztizálható ismerve a 2 település agglomerációs helyzetét. Az átlagos belterületi laksűrűség (mintegy 384 m /fő) kertvárosiasodó településjelleget mutat. A közintézmények jelenleg főképpen az Ófaluban a köztársaság téri alközpontban és a Szérűskert környezetében koncentrálva találhatók meg, de elszórtan más településrészeken is fellelhetők. A lakosságot ellátó kereskedelmi és szolgáltató egyéb létesítmények több-kevesebb egyenletességgel a lakóterületek egészén belül megtalálhatók. A legjelentősebb ipari termelő tevékenységek a lakóterületek közvetlen környezetében (pl. Schöller, Bio-Filter), vagy azon belül (Téglagyár, OMÜV) működnek valamint a Törökbálint-Budaörs-Budapest hármas határ mentén (Mechanikai Művek) találhatók meg. A lakóterületek közé beékelődő ipartelepek telepítési szerkezete kedvezőtlen adottságként értékelhető, mert a lakóterületeket vélhetően számottevő környezetterhelés éri. A Mechanikai Művekben folytatott robbanóanyag manipuláció a telep tágabb környezetében is potenciális veszélyforrás. Kiemelkedő települési és térségi jelentőséggel bír az M0 melletti nagy kiterjedésű SCB kereskedelmi és egyéb vállalkozási (AUCHAN, ATLANTA CENTER, BRICOSTORE stb.) területei. Az M1 autópálya D-i határa mentén a Tó-Park meglévő kereskedelmi, szolgáltató tevékenysége szintén térségi jelentőségű. Mindkét területről megállapítható, hogy még sok hasznosítatlan tartalék területtel bírnak. Ugyancsak helyi és kistérségi jelentőségű telephely a DEPO, amely jelenleg a budaörsi határ menti logisztikai tevékenységek központi területe. A vállalkozási területek között meg kell említenünk az M0 autópálya kétoldali törökbálinti pihenőhelyét. Ezeken üzemanyagtöltő állomások és a K-i oldalon gyorsétterem is működik. A Tétényi-fennsík szélén nagykiterjedésű, korábban honvédségi hasznosítású objektum található. A korábbi katonai lőszerraktár eredeti funkciója megszűnt. Ezen a területen jelenleg már az új vegyes gazdasági célú területhasználat előkészítése van folyamatban. A Hosszúréti patak völgyében két szennyvíztisztító telep található. A törökbálinti tisztító az igazgatási file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

23


határ É-i részén, a budaörsi pedig a Szabadházi-hegy lábánál alakult ki. Üdülő funkciók befogadására alkalmas területekkel is rendelkezik Törökbálint. Ezek közül az egyik említésre méltó üdülőházas üdülőterület az érdi út mentén elhelyezkedő Fortuna kemping területe, továbbá a vízipark területékez kötődő néhány hektáros bővítési területe. Jelenleg érvényes övezeti besorolása alapján a József-hegy felső része, illetve a Szabadházi-hegy területe és az Anna-hegy területe ma már jogilag is hétvégiházas üdülőterület. E helyen említjük meg az igen jelentős kiterjedésű volt zártkerti területek között -, amelyek jelenlegi tényleges területhasználati funkciói alapján gyakorlatilag már most is hétvégiházas üdülőterületek- a település határa mentén a Pistályon kialakult korábbi kertes mezőgazdasági területeket. Az Érddel határos ún. Felső-völgyi út menti volt zártkerti területek jelenlegi valós területhasználati funkcióik alapján jelenleg már szintén hétvégiházas üdülőterületként működnek. E volt zártkerti területekkel kapcsolatban feltétlenül említést érdemel, hogy az a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik célterülete és hogy a Pistály és a Felső-völgyi út menti területek övezeti besorolása az üdülő funkcióra pillanatnyilag még nem megoldott. E területek -ellentétben jelenlegi valós használati viszonyaikkal- a hatályos településrendezési tervek szerint még mezőgazdasági területek. Kisebb kiterjedésű egyéb -volt zártkerti- kertes mezőgazdasági területek találhatók még a Szavasmezőn a budaörsi határ (Méhecske utca) mentén illetve a Malom-dűlő területén. Ezek a kertes mezőgazdasági területek ugyancsak a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik alternatív célterülete. Törökbálint egyes településrészein elszórtan több, az ún. különleges terület-felhasználási kategóriába sorolandó területhasználat alakult ki. Ilyenek például a tüdőgyógyintézet, a TTC sportpálya, az üzemen kívüli Flóra kemping területe, a temetők területei, a gyepmesteri telep, a tervezett vízipark, a téglagyári alapanyagot biztosító agyagbánya és egyéb meglévő jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek a Dulácska majorban, az Égett-völgyben, a Köles -dűlőn és a volt lőszerraktár területén. Törökbálinton a külterületek klasszikus tanyás beépítésének alapvetően nincsenek hagyományai. Ugyanakkor jelentős nagyságú tanyás jellegű, külterületi beépítések alakultak ki Az M0 autóút vonalától Ny-ra (pl. az érdi út közelében, az Ida-major közelében és az SCB környezetében lakóterületi jelleggel). A korábbi TSZ majorok (Égett-völgy, Ida major, Rác-zug, Dulácska major) funkcionális átalakulása jobbára folyamatban van. Az Anna-hegyi volt zártkertek körbefogják a régi kőbányák területét, ahol mezőgazdasági, élelmiszeripari alapanyag-termelésként jelenleg nagyüzemi gombatermesztés folyik. A település megfelelő színvonalon kiépített és fenntartott közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) gyengén ellátott. A zöldterületi hiányosságokat némiképp enyhíti, hogy a jellemzően kertvárosias családiházas beépítés miatt a rekreációs igények nagyobb része saját telken belül megoldható. A településnek nagy kiterjedésű a beépítetlen külterülete. Ennek jelentős hányada gyümölcsös kisebb részt szántó terület. Az erdőterületek aránya alacsony, ellenben kedvező adottságként értékelhető, hogy a legnagyobb összefüggő erdőterületek a belterülettel közvetlenül határosak. Az erdők egy része parkerdőként is funkcionál. Az elmúlt 10-20 évben történt belterületbe vonásokról összefoglalóan megállapítható, hogy az új hasznosításra tervezett területek csak lassan épültek be. Emiatt jelenleg helyenként még van kisebbnagyobb területi tartalék. 4.1.2. Terv A tervmódosítás során a hatályos TSZT (tervlap és leírás) megváltoztatásra került. E változások a település egészéhez viszonyítva ugyan nem jelentősek, de tartalmilag, formailag és területi értelemben is az érvényes tervek több elemét érintik. A lényegesebb területi típusú rajzi változásokat egy áttekintő térképen (az AT jelű lapon) ábrázoltuk annak érdekében, hogy a hatályos tervekhez képest történő változások jól összevethetők legyenek az előzményi állapottal. A szöveges jóváhagyandó munkarészben a formai és tartalmi változtatások összességében olyan mértékűek (pl. a külső jogi környezet változása miatt), hogy emiatt nincs mód a változtatások pontos összevethetőségére (pl. kiemelés, áthúzás) bemutatására, ezért a régi szövegek egységes hatályon kívül helyezését és az új szövegek hatálybaléptetését alkalmaztuk a „módosítgatások” helyett. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

24


Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT-t érintő önkormányzat által kért módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket. A TSZT RAJZOLATÁN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások: Változási Leírás azonosító Formai egyszerűsítések, korszerűsítések, egyértelműsítések: A teljes korábbi TSZT rajzolatot átszerkesztettük a város teljes területére érvényes legfrissebb alaptérképre, a hatályos korábban módosított OTÉK jelkulcsának megfelelően. A tervlap jelkulcsa, kötelező elemei egyszerűsödtek. Az autópályák 100-100 m-es védőtávolságait -a korábbi tervváltozatoktól eltérően- a belterületi szakaszokon is ábrázoltuk. Az alább részletezett új fejlesztési elképzelésekkel összhangban módosított javaslatot tettünk az új belterületi határokra. A már a korábbi tervekben rögzített, vagy már lezárult tervezéssel megváltoztatott elemek átvezetése: A korábbi TSZT módosításban rögzített tervezett nagysebességű vasútvonal nyomvonalát és ehhez kapcsolódóan a Hegyeshalmi vonalkorrekciót is e tervbe átemeltük. A korábban jóváhagyott 28 (+3 folyamatban lévő) db TSZT módosításban kidolgozott terület-felhasználási és szerkezeti változtatásokat a tervbe értelemszerűen beemeltük. A TSZT leírás szövegét a korábbi hatályos szöveg(ek) tartalma alapján és a rajzi módosításoknak megfelelően kiegészítettük, módosítottuk. Az országos természeti értékvédelem alatt álló területeknél (ökológiai hálózat és Natura 2000 terület) ábrázoltuk a védett területek legutolsó hivatalos lehatárolását. A mostani tervmódosítás során tervezett új közlekedéshálózati elemek: A tervlapon piktogramokkal megjelenítettük az újonnan kialakítandó intermodális központ elhelyezésére IMK számításba vehető helyet a Tó-Park területén. KÖ-1, A 8103 j. ök út Érd közeli szakasza és az M7 autópálya közötti közvetlen kapcsolatot megteremtő új KÖ-2 útszakaszokat a terven jelöltük. Az Égett-völgynél induló tehermentesítő út hiányzó -, a Tükörhegy IV. és a Depo határán haladó- a korábbi KÖ-3 iparvágány területén tervezett szakaszát rögzítettük. KÖ-4 A hatályos változathoz képest módosított nyomvonalat ábrázoltunk a tehermentesítő út É-i szakaszán. Új nyomvonalon ábrázoltuk a Budaörsi határ mentén tervezett tehermentesítő út nyomvonalát, a Méhecske KÖ-5 utca nyomvonalán a budaörsi temetőig meghosszabbítva. KÖ-6 A Raktárvárosi út 2x2 sávosra való bővítését javasoltuk. A terven jelöltük a Tó-Parknál a tervezett belső gyűjtőutak nyomvonalát, valamint a meglévő és tervezett külső KÖ-7 közlekedési kapcsolatokat. Új elemként jelöltük a terven a budaörsi temetőtől a budaörsi szennyvíztisztítóig a Pistály kiszolgáló utcái KÖ-8 forgalmának kivezetésére a Pistályi utcát és a szennyvíztisztítótól délre tervezett utat. KÖ-9 Külön jelöltük a Téglagyárnál tömbáttöréssel tervezett új út nyomvonalát. A terven feltüntettük az új útszakasz létesítésének javaslatát Érd, Iparos utca és az SCB között az Ida-major KÖ-10 környezetében. KÖ-11 A terven jelöltük az elővárosi vasút új nyomvonalát. Új kerékpárút hálózat jelölése az M1 autópálya alatti átvezetéssel a felhagyott vasúti aluljáró (ún. Prékó KÖ-12 aluljáró) és a felhagyott gyalogos aluljáró területén. Területspecifikus változtatások: Változási azonosító

Érintett terület (megjegyzés)

Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő

Tervezett

A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: L-1 A József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterület. 8,7 ha, Üh 8,7 ha, Lke L-2 A Téglagyár utca, Árpád utca, Forrás utca környezete. 3,7 ha, Kb 3,7 ha, Lke L-3 A Walla-kilátó és környezete. 1 ha, Vt 1 ha, Lke file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

25


L-4 L-5 VT-1 VT-4 VT-5 KG-1 KG-2

A Tükörhegy IV. ütem területén A József Attila u. mentén lévő területen. A 1909/4 és a 1477/59 hrsz-ú ingatlanok. A Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlan. A Munkácsy Mihály utca mentén a Szabadság tér környezetében. A budaörsi szennyvíztisztító környezete. A Dulácska-major Damjanich utca, Kinizsi utca és Óvoda utca által határolt területe.

12,0 ha, Vt 0,2 ha, Vt 0,3 ha, Gksz 0,3 ha, Lke 1,7 ha, Lke 1,7 ha, Gip

12,0 ha, Lke 0,2 ha, Lke 0,3 ha, Vt 0,3 ha, Vt 1,7 ha, Vt 1,7 ha, Gksz

6,5 ha, Kjz

6,5 ha, Gksz

0,3 ha, Gksz és Gip 0,3 ha, Üh és/vagy Kjz KÜ-1 A Köles-dűlő korábbi kereskedelmi szolgáltató gazdasági területei. 23,2 ha, Gksz 23,2 ha, Kjz A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: M-1 A különleges gyepmesteri telep területe. 0,3 ha, Kgyt 0,3 ha, M Z-0 A Géza-fejedelem útja melletti terület, a Turul-szobor helye. 0,2 ha, Vt 0,2 ha, Z A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T-1 A Köles-dűlőn lévő temető területe. 7,7 ha, Kt 7,7 ha, Kt T-2 Az ún. budaörsi temető területe. 3,7 ha, Kt 3,7 ha, Kt A mostani tervmódosítás során a már meglévő, a hatályos tervi beépítésre nem szánt célú besorolástól eltérően, ténylegesen beépítésre szánt célra használt területek funkcióelismerő átsorolásai (korábbi kertes mezőgazdasági területeken spontán kialakult hétvégiházas üdülőterületi funkciók): Ü-2 A Felső-völgyi út mentén lévő korábbi kertes mezőgazdasági területek. 3,6 ha, M 3,6 ha, Üh A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: VT-2 A CBA környezete. 0,2 ha, KÖu 0,2 ha, Vt VT-3 Az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területe. 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt KG-3 A budaörsi szennyvíztisztító környezete. 4,1 ha, M 4,1 ha, Gksz A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: E-1 4,8 ha, M 4,8 ha, E A budaörsi szennyvíztisztító környezete. Z-1 1,5 ha, M 1,5 ha, Z Z-2 A Szent István utca és a Dózsa György utca közötti terület. 1,3 ha, E 1,3 ha, Z MÁ-1 A Méhecske utca környezetében lévő kertes mezőgazdasági területek. 3,1 ha, E 3,1 ha, Má E-2 A Levendulás területe. 11,1 ha, M 11,1 ha, E E-3 7,1 ha, M 7,1 ha, E E-4 A Róka-hegy és Kerek-domb környéki területek. 9,5 ha, M 9,5 ha, E E-5 44,3 ha, M 44,3 ha, E E-6 9,7 ha, M 9,7 ha, E A diósdi határ közelében lévő területek. E-7 7,1 ha, M 7,1 ha, E A Tó-Park területén belül, a Törökbálinti-tó É-i és D-i oldalán kialakult E-8 1,9 ha, V 1,9 ha, E erdőterületek. E-9 A Virág-tanya környékén, a szomszédos erdőterületekhez kapcsolódóan. 3,8 ha, M 3,8 ha, E M-2 5,2 ha, E 5,2 ha, M A Szarvas-mező. M-3 26,1 ha, E 26,1 ha, M 0,4 ha, M 0,4 ha, V A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az V-1 ARGON-GEO és a Körkép Kft. tanulmánytervével összhangban). 3,4 ha, E 3,4 ha, V V-2 A Károlyi Mihály utcától D-re tervezett új záportározó jelölése 2,3 ha, E 2,3 ha, V A Budaörsi temető melletti 097/120, 097/121, 097/122 hrsz-ú területek T-3 (A Budaörsi temető melletti területek átminősítését a Képviselő-testület 4,5 ha, Má 4,5 ha, Kt feltételhez, a volt Mechanikai Művek budaörsi területének átadása kötötte!) A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: TK-1 A Tétényi-fennsík 108,9 ha, M 108,9 ha, Tk Ü-1

Volt tisztiházak területén.

A TSZT leírás szövege a korábbi hatályos szöveg(ek) tartalma alapján, de a fenti rajzi módosításoknak megfelelő szöveges kiegészítéssel és jelentősebb szakági-, szakmai korszerűsítésekkel teljes átszerkesztésre került! Ezen túlmenően a tervlapon történőt változásokon kívül a következő lényegesebb szöveges változtatásra került sor. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

26


A TSZT LEÍRÁSÁBAN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások: Változási Leírás azonosító A szöveg struktúrája némileg megváltozott és a leírások tartalmi mélysége, részletezettsége megnőtt. A leírás kiegészült a területi mérlegadatokkal és az OTrT-vel, BATrT-vel való összhangra vonatkozó elemekkel. A további tervkészítési kötelezettségre utalást, előzetes paramétertáblákat töröltük a korábbi hatályos szövegből. A szöveg az önkormányzat által igényelt fentebb részletezett módosítások tervi szövegbe való beépítését és a korábbi szövegrészek tartalmi aktualizálását is tartalmazza. Területspecifikus változtatások: Változási Leírás azonosító A településközpont területekre vonatkozóan a lakásszám növekedés HÉSZ előírásain keresztült történő visszaszorítása érdekében egyedi előírást készítettünk. A Dulácska-major Damjanich utca, Kinizsi utca és Óvoda utca által határolt területén a továbbtervezés kereteit ismertető tervezési elveket rögzítettünk. A Tó Park, a Techno Park területén és a Régi vasút sor mentén lévő kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek övezeti szabályainak kidolgozása során a HÉSZ-ben olyan előírásokat kell alkalmazni, mely szerint e területeken lakás ne legyen létesíthető. A budaörsi szennyvíztisztító területére a tisztítási tevékenység megszűntetését igénylő szándékot rögzítettünk. Jelenleg még tárgyalás és egyeztetés alatt álló területek Leírás Tó-Park: még nem született döntés a különleges intézményi terület alklamazásának lehetőséséről (csak majd a később készülő tanulmányterv után) Tükörhegy IV.: A Képviselő-testület már döntött, de a tulajdonossal még nem zárult le véglegesen az egyeztetés. Budaörsi szennyvíztisztító melletti terület: a tervezés Képviselő-testületi döntés alapján folyik, egyeztetések lényegileg lezajlottak, de a végső jóváhagyási előkészítése még folyamatban van. Budaörsi temető bővítése: Budaörssel egyeztetés alatt van, hogy a Képviselő-testület a döntésért cserébe a volt Mechanikai Művek budaörsi területét kéri!

4.2. Terület-felhasználás Az alább alfejezetekben az OTÉK-nak megfelelő terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával ismertetjük Törökbálint igazgatási területének tényleges mai terület-felhasználását, és a tervezett állapotot is. A város (OTÉK megfogalmazás szerint) beépített, illetőleg beépítésre szánt területe lényegileg megegyezik a mai belterülettel, míg a beépítésre nem szánt területe pedig nagyjából a mai külterülettel. (A beépített és beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek.) 4.2.1. Lakóterületek, lakásállomány 4.2.1.1. Adottságok A jelenlegi belterület meghatározó részét a lakóterületek alkotják. A lakóterületeket a beépítési jellegzetességük és telekállomány adottsága alapján az OTÉK szerinti kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületi kategóriába soroltuk vizsgálatainknál. A jelenlegi lakóterületek a településszerkezeti ismertetéssel paralel módon az alábbi típusokba oszthatók, amely típusok a már ismertetett telekstruktúrán kívül beépítésükben is különböznek. Az Ófaluban létrejött eredetileg falusias kialakulású, fésűs beépítés amely a településközpontban egyre inkább hézagosan zártsorú, zártsorú kisvárosiasiasodó jelleget ölt, szintszámát tekintve alapvetően földszintes, az utóbbi időben egyre inkább tetőtérbeépítéses is. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

27


-

A külterületeken koncentráltan kialakult falusias lakóterületek (tanyasűrűsödési helyek) jellemzően szabadonálló és oldalhatáron álló, földszintes beépítéssel jöttek létre. A területhasználati funkcióik némely esetben a valós mezőgazdálkodói funkciókoz igazodnak. Az elmúlt mintegy 50-60 évben kialakult nagykiterjedésű kertvárosias lakóterületeken létrejött oldalhatáron álló esetenként szabadonálló (néhol ikres) beépítésű családi házas beépítés szintén jellemzően földszintes, legfeljebb tetőtérbeépítéses. A Tükörhegyi kertvárosias területeken ugyancsak jellemzően földszintes, az előző típusnál talán ritkábban tetőtérbeépítéses is. Ezeken a területeken szembetűnő jelenség a telekmérethez képest igen nagy épület alapterület („lepényházak”), a túlépültség és a „melléképületek” hiánya. A kialakult kisvárosias beépítéseknél kuriózumként F+2 szintszámmal és lapostetős beépítéssel is találkozhatunk. Jóllehet az F és F+1 szintszám (tetőtérbeépítéssel) a jellemzőbb. A magastetős beépítési változatok talán jobban integrálódtak a településképbe, mint a lapostetősök.

Megállapítható, hogy település szerte rendszertelenül előfordulnak lapostetős megoldással készült családiházak, illetve F+1 szintszámú családiházas beépítés is. Ez nyilván az építéshatósági munka korábbi hiányosságaira utal. Ki kell emelni, hogy az Ófalu egyes részein még fellelhető sajátos „Svábházas” beépítésen kívül a lakóterületeken mára már túlsúlyban vannak a tájidegen, uniformizált, karakterszegény épületek. Tükörhegyi új beépítésről megállapítható, hogy ugyan a településen a legdrágább lakóépületeket jellemzően itt találhatjuk, de összességében városképileg mégis kedvezőtlen eredmény jött létre. Törökbálint kedvező elhelyezkedésének és a kiemelkedő közműellátottságnak köszönhetően az épületállomány zömmel jó és megfelelő állagú, és kellően komfortos, de a negatív szélsőségre is akad példa (pl. az ófalu egyes részei, vagy a Jázmin u. és környéke). Az utóbbi néhány évtizedben épült épületek szerkezetüket tekintve is korszerűek. A meglévő lakóépület állomány mennyiségi, és minőségi jellemzésénél a KSH által publikált 2001-es népszámláláskor felvett adatokat tekintettük mérvadónak. A lakásállomány mennyiségi és minőségi elemzését a főbb települési statisztikai adatokat értékelő előző fejezetben végeztük el. 4.2.1.2. Terv A lakáslétesítési igényeknek lényegében a telkes, családiházas beépítési forma felel meg a településen, bár Törökbálinton létezik soklakásos társasházas beépítési forma (kisvárosias beépítésű telepek) is. Tervünkben a telkes, családiházas lakáslétesítési formát javasoltuk alkalmazni a településen. A település jelenlegi belterületein lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de azért például a nemrég felosztott ún. Tükörhegy IV. ütem, a József-hegy, vagy akár az Annahegy különféle terület-felhasználási besorolású területein még mindig sok telek vár beépítésre. Korábbi önkormányzati igényeknek megfelelően azonban újabb jelentős nagyságú lakóterületek kijelöléséről nem kellett gondoskodnunk. A Téglagyár menti lakóterületek határkorrekciójából lényeges változás nem következik be. A távlatban várható lakásszám, becslésünk szerint a terv távlatán belül (kb. 2025-ig) az alábbiaknak megfelelően alakul. A teljes számítási rész szövegfrissítése a HÉSZ későbbi változatú szabályai alapján a későbbiekben történik! A terv távlatán belül (kb. 2025-ig) a tervmódosítás alapján mindösszesen 1.386 db új lakás létesülhet majd. Ez az érték a 2001-ben már meglévő 3.908 db lakáshoz képest 2025-ig 35 %-os, a 2012-ben meglévő 4.431 db lakáshoz képest pedig 31 %-os lakásszám növekedést jelent. Ezért javasoljuk, hogy a település egy prioritási sorrend meghatározásával mindenképpen ütemezze a lehetséges fejlesztéseket. (Az ütemezést azért is javasoljuk, mert a fenti lakásszám összesítési táblázatban nem is annyira a tervezett új lakásszám értéke a jelentős, hanem a meglévő beépített és beépítésre kijelölt területek potenciális lakásszám tartaléka. Ez a tartalék a 2012-es 4.431 db lakás helyett kedvezőtlen esetben elvben további kb. háromszoros, összességében akár 16.000 lakás kialakítását is lehetővé tenné jelenleg átsorolt területeken.)


28


A lakásszám várható változása

6000 5000 4000 3000

3908

5817

2000 1000 0

2001-ben meglévő

A lakásszám és a lakóterületek lakónépesség alakulása Egy lakásra jutó lakó Lakásszám összesen (db) Lakónépesség (fő)

2025-ig tervezett

2001-ben meglévő 2,89 3.908 11.278

2025-ig tervezett 2,8 5.817 16.287

A fentiek szerint becsült lakásszám változásból származó népességnövekedésből adódó közmű- és közintézményi infrastruktúrával szembeni elvárások megnőnek. Ezért ezt a becsült lakónépesség növekedést a népesség távlati alakulásának számításánál (, illetve a közintézményi és közmű infrastruktúra hálózatok méretezésénél is) figyelembe vettük. A terv szerint a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődnek tovább (fokozatos szerves urbanizáció révén) kisvárosias, kertvárosias és falusias beépítésű lakóterületekként. Ennek érdekében a meglévő lakóterületeket eltérő adottságaiknak megfelelően eltérő lakó területfelhasználási kategóriákba soroltuk. 4.2.2. Településközpont és intézményi vegyes területek (a közintézmény ellátás rendszere) 4.2.2.1. Adottságok A település távlati fejlődése, fejleszthetősége érdekében szükséges, hogy külön is megvizsgáljuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét. A vizsgálat célja a település területén lévő közintézmények kapacitásának, jövőbeni használhatóságának megállapítása és értékelése. Az alábbi vizsgálatok szolgáltatják majd a tervi munkarészek elkészítéséhez a kiinduló adatokat. A közintézmények a település belterületén belül, de annak különböző részein, a lakóterületek közé ékelődve, elszórtan helyezkednek el. Jelentősebb közintézmény sűrűsödés az Ófalu területén tapasztalható. A településszéli területek intézményi ellátottsága emiatt értelemszerűen gyengébb. A települési közintézmények épületállományáról megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire megfelelőnek mondhatók. Kialakításuk alapvetően a befogadott funkcióhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve nem nevezhetők egyedi értékkel bírónak. A közintézmények elhelyezésére szolgáló építési telkeket az eltérő alapfunkció hangsúlyozására az intézményi terület-felhasználási kategóriába soroltuk. A településközpont vegyes kategóriába soroltuk azokat az építési telkeket is, amelyeken alapvetően nem lakó célokra létesített „főépületként” kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak Azokat az elsősorban kereskedelmi, szolgáltató intézményeket, amelyek lakótelkeken, lakóépületekben valósítottak meg lakóterületi területfelhasználási kategóriába soroltuk. A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a 2011. év végén meglévő mintegy 13.600 fő feltételezett lakos számot, illetve a nagyságrendileg mintegy 4.400 meglévő lakást vettük figyelembe. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

29


Törökbálint közintézményeinek felsorolása és a településrendezési tervezésnél alkalmazott normatív értékelése a következő: Alapfokú intézmények: Igazgatási intézmény: A Polgármesteri Hivatal elhelyezkedése megfelelő, de kialakítása a település jelentőségétől messze elmarad. A hivatal az épületállomány adottságai (pl. széttagoltság, zsúfoltság, avultság) miatt, nehézségek árán alkalmas a jelentkező igények kielégítésére. Egészségügyi és szociális intézmények: Bölcsőde 80 férőhellyel rendelkezik. Az intézmény elhelyezkedése megfelelő. A szolgáltatás a szükséges mintegy 150-180 férőhely kb. felét biztosító kapacitásokkal rendelkezik. Házi orvosi rendelő összes kapacitása 7 fő körzeti orvosi munkahely. Az intézmények elhelyezkedése megfelelő. A szolgáltatás a kalkulált 6-7 munkahellyel közel megegyező kapacitással rendelkezik. Fogorvosi rendelők összesen 3 fő orvosi munkahellyel. Az intézmények elhelyezkedése megfelelő, a szolgáltatás a 4-5 munkahelynyi szükségeshez képest, 1-2 munkahellyel kevesebb kapacitásokkal rendelkezik. Gyermek szakorvosi rendelő 3 fő orvosi (6fő védőnői) munkahellyel működik. A szolgáltatás így a kb. 3 fő orvosi munkahelyszükségletnek megfelel. Idősek otthona 150 férőhelyes. Jelenleg mintegy 80 fős igénnyel számolhatunk erre a szolgáltatásra a településen, ezért ez az érték a megfelelőnél jobbnak minősíthető. Oktatási és művelődési intézmények: A 4 db óvoda összes kapacitását tekintve 562 (maximum 668) férőhelyes. A pillanatnyilag szükséges összes kapacitásszám mintegy 530-620 férőhely lenne. Az intézmények összes kapacitása tehát a szükségesnek lényegében megfelel. Az óvodák elhelyezkedése alapvetően megfelelő. A két általános iskola összes kapacitása (a középiskolás és a vegyes használatú tantermekkel együtt) 47+50=97 tanterem. Az átlagos korösszetételű népesség esetén számított szükséges kapacitásszám jelenleg mintegy 44-53 tanterem. Emiatt az intézmények szolgáltatási összes kapacitása megfelelő. Az iskolák elhelyezkedése megfelelő, de a településszerkezeti adottságok miatt a meglévő iskolák megközelíthetősége nem problémamentes. A Munkácsy Mihály Művelődési Ház összes férőhelyszáma jelenleg 980 fő (, ami a polgármesteri hivatal átadását követően várhatóan kb. 1020 főre emelkedik). A művelődési ház kialakítása és minősége lényegében megfelelő. A könyvtár összesen (32.838+576+952=) 34.506 kötetes. A szükséges mennyiség 40.800 kötet lenne. Így a meglévő érték a szükségesnél kisebb szolgáltatási kapacitásadat. A könyvtár elhelyezkedése megfelelő. Zöldterületi jellegű intézmények: 2

A jelenleg a központi belterületen működő törökbálinti temető területnagysága 29.511 m , a 2 kertészet területével együtt mérve pedig 36.173 m . A jelenleg szükséges összes területnagyság 2 hagyományos, koporsós temetkezés esetén mintegy 54.500 m lenne. A meglévő kapacitás adat tehát nem elégséges, emiatt a temető bővítése mindenképpen megoldandó feladat. Az ún budaörsi temető területe jelenleg 39.428. Ennek területét a normatívák szempontjából nem a törökbálinti, hanem a budaörsi igényeknél kell figyelembe venni. Törökbálint legjelentősebb sportpályája, a TTC sportpályája a belterület szélén, magasabban fekvő dombos területen található. Megközelíthetősége nehézkes, a parkolás csúcsidőben nehezen oldható meg. A hegyalja út mentén lévő sportpálya kisebb jelentőségű, de a települési ellátottságot javítja. Ellátási és szolgáltatási intézmények: A települési alapfokú kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási intézmények a piacgazdasági viszonyok között értelemszerűen igyekeznek minden helyi (és térségi) fizetőképes keresetet kielégíteni, így a település is nagyságrendjéhez képest jól ellátottnak tekinthető. A település alapfokú ellátása tehát a jelenlegi népességi viszonyok mellett, kisebb-nagyobb kompromisszumokkal gyakorlatilag biztosítottnak tekinthető, de bizonyos (köz)intézmények esetében a hiányok növekednek, a feszültségek egyre erősödnek. Az önkormányzati (és várhatóan részben később állami) fenntartású alapfokú közintézmények minőségi kialakításának javítása illetve a szolgáltatási kapacitások további bővítése nyilvánvalóan anyagi kérdés, amelynek megválaszolása file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

30


elsősorban a települési önkormányzat feladata. Ezért az egyes intézmények értékelésénél csak a legfőbb adatok értékelésére vállalkoztunk. Törökbálint intézményeit tekintve önálló (települési önkormányzati fenntartású) közép illetve felsőfokú ellátással -, kivéve a középiskolát- nem rendelkezik, egyéb települések látják el ezeket a szolgáltatási feladatokat. A városban működik a tüdőgyógyintézet, amely más településekre is nyújt szolgáltatást, illetve a helybeli szakorvosi betegellátásban komoly kisegítő szerepet tölt be. A szakorvosi és kórházi betegellátás tekintetében elsősorban a budapesti kórházak nyújtanak szolgáltatást a település lakosságának. Az egyéb oktatási, kulturális intézmények tekintetében pedig Budaörs, és a fővárosi intézmények nyújtanak ellátást a településre. 4.2.2.2. Terv A település közintézmény hálózatának meglévő és tervezett elemei terv szerint, az egyes településrészek adottságainak megfelelő differenciáltsággal kidolgozott különféle intézményi építési övezetekben vannak, illetve lehet kialakítani őket. Az intézményellátás meglévő rendszeréről megállapítottuk, hogy a közintézmények lényegében el tudták látni a népesség igényeit, bár az ellátási feszültségek bizonyára fokozódnak. A gondot a lakóterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan megjelenő népességnövekedésből fakadóan az igények mennyiségi és minőségi változása jelenti. A közintézmények telepítéséhez szükséges tényleges építési telek (és funkció) kijelöléséről a tervben közvetlenül nem tudtunk gondoskodni, de a területhasználat és az övezeti rendszer kialakításával indirekt módon mégiscsak biztosítani tudtuk az új közintézmények létesítésének (bővítésének) elvi lehetőségét. A kialakított területhasználati és építési övezeti besorolások iránymutatóak kellenek, hogy legyenek az Önkormányzat részére. A települési cél az, hogy az ezekben az építési övezetekben szerezze, vagy tartsa majd meg az Önkormányzat a közintézmények bővítéshez, illetve újak létesítéshez szükséges telkeket. Ezen túlmenően, tervünkben annak a lehetőségét is biztosítottuk, hogy a tervezett lakóterület-fejlesztéseken belül -a szolgáltatási és intézményi ellátás biztosítása érdekében- helyenként településközpont területek kialakítására nyílhasson mód. A közintézmények méretezésénél a népesség távlati alakulását elemző fejezetben kiadódó mértékadó népességszámra végeztük el a számításokat. A távlati mértékadó népességszám függvényében tehát a következő irányadó közintézményi kapacitásszükségletekkel számoltunk tervünkben: Az önkormányzati ellátási kötelezettség miatt méretezendő közintézmények Legnagyobb 2011-ben 2025. körül szükséges megközelítési meglévő Irányadó bővítési többlet Megnevezés (18.000 fő és 6.500 távolság (13.600 fő és telek terület igény (m2) lakás esetén) (m) 4.400 lakás) Egészségügyi és szociális intézmények: Orvosi rendelő 1.200-1.500 7 munkahely 9 munkahely ~1x1.000 Gyermek szakorvosi 1.500 3 munkahely 4 munkahely ~1x1.000 rendelő Fogorvosi rendelő 3 munkahely 6 munkahely ~1x1.000 Bölcsőde 500-800 80 férőhely 250-300 férőhely ~3x4.000 Időskorúak napközi otthona 800-1000 150 férőhely 108 férőhely 0 Oktatási és művelődési intézmények: Óvoda 500-800 562 férőhely 780-910 férőhely ~2x6.000 Általános iskola 800 97 tanterem 65-78 tanterem 0 Művelődési ház 1.200-1.400 1.020 férőhely ~1.500 férőhely egyedi program alapján Könyvtár 34.506 kötet 54.000 kötet más intézményeken belül Zöldterületi jellegű intézmény (a különleges területeknél ismertetve): Temető 3.000 29.511 m2 36.000-72.000 m2 ~25.000 m2 A fenti adatokat a várható igények nagyságrendi meghatározása és a település vezetésének általános tájékoztatása céljából rögzítettük. Az igények kielégítésére több konkrét megoldás kínálkozik. A táblázatban szereplő közintézmények közül néhány egymást kiegészítő intézmény együtt is telepíthető, ezáltal valamelyest csökkenthető az új létesítmények tényleges telekterület igénye (pl. egészségügyi intézmények, vagy a művelődési, oktatási intézmények) és így beruházási költsége is. A fenti intézmények közül néhány közintézmény (pl. magán óvoda, orvosi rendelő) elvileg piaci úton is megvalósulhat, azonban az önkormányzatot ettől függetlenül is mindenképpen közvetlenül (, vagy közvetve) terheli a települési alapintézmények fenntartási és létesítési kötelezettsége és költsége is. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

31


Ugyan nem méreteztük, de a mai polgármesteri hivatal is bővítésre, korszerűsítésre (esetleg áthelyezésre) szorulhat majd, hiszen a távlatban a növekvő népesség igényeihez, a városi ranghoz mérten kell a hivatalt is ki(át)alakítani. A település saját üzemeltetésű közép- és felsőfokú intézménnyel (középiskola, egészségügyi központ) -, kivéve a gimnáziumot és szakiskolát- nem rendelkezik. A középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések (Budapest, Budaörs) nyújtják Törökbálintnak. A település közép- és felsőfokú intézményi ellátottsága tehát jellemzően más települések közintézményeinek igénybevételével jelenleg teljes körűen megoldódik. Az elmúlt időszakban bekövetkezett településfejlődés és népességnövekedés folytatódása esetén azonban előbb-utóbb felvetődhet a települési középfokú ellátás egy-egy újabb szegmensének biztosítási igénye amellett, hogy természetesen a környékbeli más intézmények jelenleg nyújtott szolgáltatása is fennmarad. A település meglévő közintézményei a belterületeken jelentkező ellátási igényeket már ma sem tudják mindenhol a nagyjából optimális megközelítési távolságokon belül kielégíteni, bizonyos szolgáltatásokban szolgáltatási külpontosság figyelhető meg. A település új lakóterületeinek kialakulásával az igények növekedése és változása tovább feszíti a meglévő közintézményi kereteket. Az intézményi és egyes különleges területek kijelölésének célja a közintézményi ellátottsági színvonal fenntartása, lehetőség szerinti további javítása. Ha a tervezett közintézmények ezeken a már rendelkezésre álló, de még be nem épült területeken épülnének meg, akkor a belterületek vonatkozásában a későbbiekben javulhatnak az egyes közintézmények elérhetőségét biztosító megközelítési távolságok. (A közintézmény hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is kellőképpen és időben kellő ütemezéssel fel tud majd készülni a kihívásokra. Arra azonban már most fel kell hívni a figyelmet, hogy az intézményhálózat esetleges bővítése a későbbiekben egyre komolyabb önkormányzati forrásokat is igényelhet majd. Vonatkozik ez például az új létesítmények kialakításához szükséges területek felvásárlására, de esetleg a meglévő intézmények bővítéséhez szükséges további területek megszerzésére is.) A település településközpont terület-felhasználásba sorolt kereskedelmi és szolgáltató (vállalkozási, profit orientált) intézményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a piacgazdaság folyamatai fogják kielégíteni a jelentkező lakossági igényeket, ezért méretezésük nem indokolt és nem lehetséges. A beépítésre szánt területek építési övezetei közül több építési övezetben is adott a lehetőség a lakosság ellátását felvállaló kereskedelmi és szolgáltató célú vállalkozások létesítésére. 4.2.3. Gazdasági területek 4.2.3.1. Adottságok Törökbálint aktív keresőinek jó része a 2001-es népszámlálás szerint a különféle ipari és kereskedelmi-szolgáltató ágazatokban dolgozik (dolgozott), illetve kiemelkedő a vezető értelmiségiek és az egyéb szellemi munkát végzők aránya is. A munkavállalók többsége ingázik (ingázott) más településeken lévő munkahelyeire. Ugyanakkor jelentős a más településekről bejáró dolgozók száma is. A munkanélküliség megjelenésével nőtt azoknak a száma is, akik a munkanélküli státuszt nem vállalva esetleg a mezőgazdaságból kívántak volna megélni, de egyre nő azok száma is, akik újabb helyi munkahelyektől várják megélhetésük biztosítását. A korábbi rendszer helyi munkahelyeket biztosító „vállalkozásai” a rendszerváltás következtében többnyire vagy megszűntek, vagy átalakultak. Az ipari és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára kisebb részben a lakótelkeken, részben a korábbi majorokban továbbá az egyéb régi, és jelentős számban az újonnan létesült telephelyeken találhatóak. A régebbi gazdasági célú vállalkozások korábbi telephelyei és épületállománya mára részben használaton kívül kerültek, részben átalakulva új vagy megújult tevékenységeknek adnak otthont. Ma már a régi de már nem működő telephelyeknek a funkcióval megtöltésén keresztül a helyi munkahelyteremtés fokozása, a korábban igénybevett területek rehabilitációja is cél lehet. Az egyéni kezdeményezés, az egyéni vállalkozások előtérbe kerülésével természetesen Törökbálint teljes belterületén is megfigyelhető jelenség a korábbi évtizedekben megszokott mértéket meghaladó lakóterületi iparűzés. Ez pedig a kellő szabályozás hiányában könnyen szomszédsági környezeti konfliktusok forrása lehet. Kiemelkedő fontosságú az a tény, hogy a helyi munkahely ellátottság az utóbbi évtizedekben megvalósult nagy volumenű új térségi jelentőségű kereskedelmi, szolgáltató létesítmények file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

32


megvalósulásának (pl. Auchan, Briccostore, Max-City stb.) köszönhetően még tovább javulhatott. A meglévő gazdasági célú létesítmények vonatkozásában megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire jónak, vagy legalább megfelelőnek mondhatók (bár bizonyos esetekben a karbantartatlanság jeleivel is találkozhatunk), kialakításuk (megjelenésük, kubatúrájuk) a befogadott funkciókhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve többnyire nem bírnak egyedi értékkel. Az M0 menti kereskedelmi és vállalkozási területek, a TÓ PARK, a DEPO és a Mechanikai Művek, a volt lőszerraktár térsége is a befogadott funkciók, a területhasználat intenzitása és a kialakult beépítettség miatt is egyedi problémamegoldást igényelnek. A téglagyár és az OMÜV a lakóterületek közé ékeltsége miatt, illetve a megjelenő funkcióváltási elképzelések miatt ugyancsak sajátos helyzetű területek. Ebben a fejezetben kell megemlíteni a két települési szennyvíztisztító telepet, amelyek területfelhasználás szempontjából speciális gazdasági (településgazdálkodási) területként kezelendők. A Budaörssel közös tisztító telep távlati sorsa kérdéses az erőteljesen amortizálódottsága, technológiai elégtelensége és a távlati szennyvízelvezetési megoldási lehetőségek miatt. A Malom-dűlőben épült új telep az előzőnél jóval korszerűbb, élettartama is hosszabb lehet. A gazdasági területek közé tartoznak külterületen a mezőgazdasági majorok, mint például: az Idamajor, a volt Törökbálinti ÁG. majorja, a volt Sasad TSZ telephelye (elbontás előtti állapotban), Rác-zugban lévő majorterületek, valamint a Kőbányák területe (mint gombatermesztő telep). E telephelyeken belül vegyes tevékenységi körök alakultak ki, melyek között megtalálható az állattartás, növénytermesztés, az ipari, raktározási, valamint a lakó funkció is. A telephelyek közül a téglagyárnak volt a legnagyobb a terhelése környezetére. Ez a kedvezőtlen helyzet a téglagyári termelés megszüntetésével jelentősen javul. 4.2.3.2. Terv A tervezési feladat részben a meglévő gazdasági területek megfelelő -, szükség esetén pontosítottszabályozása, részben pedig az új gazdasági területek kijelölése illetve az igényeknek és adottságoknak megfelelő terület-előkészítése, esetenként pedig szabályozási, övezeti besorolásának megoldása volt. Az új gazdasági területek kijelölésénél a terület adottságait és az önkormányzati fejlesztési elképzeléseket egyaránt figyelembe vettük. Az új gazdasági terület kijelölések mögött elsősorban a több helyi munkahely létesítésének (befektetők, foglalkoztatók idevonzása) és a helyi adóbevételek növelésének szándéka húzódott meg. Másrészt azonban az is, hogy a belterületeken lakóterületek között működő zavaró ipari tevékenységek kitelepüléséhez biztosítani lehessen a területi lehetőséget. A település meglévő és tervezett gazdasági területeinek vonatkozásában olyan feltételrendszert alakítottunk ki, amelyben megelőzhetők a szomszédos területegységeken a már meglévő és az újonnan tervezett funkciók egymás melletti létéből fakadó későbbi konfliktushelyzetek. 4.2.4. Üdülőterületek 4.2.4.1. Adottságok Az OTÉK-nak megfelelő Üü jelű üdülőházas üdülőterületi terület-felhasználásba tartozik az Érdi út mentén lévő Fortuna Camping területe. Ez rendezett, gondozott, élő vállalkozás, amely némi bővítési területtel is rendelkezik. A József-hegy lakótelkeinek belterületi határ menti részéhez kapcsolódva, a korábbi hosszú telkek telekvégeinek leválasztásával, rossz közúti megközelítési viszonyokkal bíró üdülőterület alakult ki. Ez a kialakult hétvégiházas üdülőterület (OTÉK jelölés szerint Üh) nem tömbösödött, hanem mozaikosan ékelődik a szomszédos lakóterületek közé. A telkeken kialakult épületállomány „fejletlensége”, üdülő jellege jelenleg pusztán a telkek igen rossz megközelíthetőségének és az érvényes övezeti besorolásával biztosított alacsony beépíthetőségnek köszönhető. A Szabadházi-hegy -, amely korábban zártkerti terület volt- szabályozás alá került. Ennek köszönhetően a terület már Üh jelű hétvégiházas üdülőterületnek minősül. A terület üdülőterületi átalakulása már megindult, folyamatban van. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

33


A hétvégiházas üdülőterületek között feltétlenül szót érdemel a Pistályon, illetőleg az Érddel határos ún. Felső-völgyi út menti kialakult korábbi kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek). Ezeket a területeket a jelenlegi építésjogi állapottól eltérően tulajdonosaik döntő részben már hétvégiházas üdülőterületként (esetenként lakóterületként) használják. Ezt az állapotot a heterogén beépítés és a részleges közművesítettség ellenére tűrt állapotként az önkormányzat tudomásul veszi. Ezek a területek a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik alternatív célterületei közé tartoznak. 4.2.4.2. Terv A tervben újonnan tervezett üdülőterületek kialakítására lényegében nem tettünk javaslatot. A már a hatályos tervben is rögzített hétvégiházas, valamit üdülőházas üdülőterületeken túlmenően kizárólag a Felső-völgyi út menti korábbi kertes mezőgazdasági területeken spontán kialakult üdülőterületek terület-felhasználását rögzítettük (jele Üh) kvázi tervezett elemként. 4.2.5. Különleges területek 4.2.5.1. Adottságok Az alábbi felosztásnak megfelelően a különleges területek közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket és területüket: Egészségügyi (Keü) terület: Az Ófalu közepén található a tüdőgyógyintézet, amely a térségi szerep betöltésén túl a településre is nyújt szolgáltatásokat. A nagykiterjedésű intézmény a sajátos funkción kívül egyedi beépítettséggel is bír. Sportpálya (Ksp): A városi (TTC) sportpálya a belterület DK-i szélén, magasabban fekvő dombos területen található. Közvetlen megközelíthetősége erősen korlátozott. Sport rekreációs terület (Ksr): A Kazinczy utca mentén lévő Flóra Camping már régóta nem üzemel. A használat és a karbantartás hiánya miatt az épületállomány jelentős mértékben amortizálódott. Temetők (Kt) területei: A településen két temető található. A törökbálintiak által használt temető a belterület szélén fekszik, míg a budaörsi temető a közigazgatási határnál, a Raktárvárosi út mentén található. A temetők bővítése megoldható, amelyre a kapacitásszámítás alapján szükség is lesz. A Raktárvárosi út mentén lévő temető bővítése nagytávon a körbeépítési lehetőségek miatt erősen korlátozott lesz. Gyepmesteri telep (Kgyt): a Szarvas-mező középső részén -külterületen- helyezkedik el. Ez az intézmény budaörsi tulajdonban van. A tervezett vízipark (Kvp) területe: az Érdi út és az M0 találkozásánál helyezkedik el. Jelenleg még nincs beépítve. Bányaterület (Kb): a téglagyár területéhez kapcsolódóan a központi belterületen belül helyezkedik el. E bánya területe a jogérvényes bányatelek lehatárolásához igazodva került ábrázolásra. Meglévő jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek (Kjz): a Ny-i településrészen a Dulácska-major területén tervezett városi intézményi központ területe, valamint a DK-i településrészen a Köles-dűlő és az Égett-völgy területén lévő fejlesztési területek tartoznak e terület-felhasználási kategóriába. Különleges oktatási terület (Kok): A korábbi lőszerraktár területén az elkészült SZT által kijelölt oktatási célú terület tartozik ide. A vendéglátás és borkereskedelmi célú pincék és présházak elhelyezésére szolgáló területek (Kpp): A Jázmin utca környezetében kialakult, illetve tervezett területeket az elkészült SZT sorolta be ebbe a terület-felhasználásba. 4.2.5.2. Terv Törökbálinton elszórtan több, az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolandó területhasználat alakult ki. Tervünkben pedig újabb tervezett különleges területhasználatot is jelöltünk. Tervezett elemként a Köles-dűlőn a korábbi gazdasági terület helyén jelöltünk ki egy új területet. Jelezzük azonban, hogy települési igényre a korábbi elemek közül a gyepmesteri telep megszüntetése kerül. A temetők területét az OTÉK terület-felhasználási rendszerének kibővítését követően a beépítésre nem szánt különleges területi kategóriába soroltuk át. A budaörsi temető bővítési területét a terven új elemként feltüntettük. A különleges területek közös lényeges jellemzője, hogy a rajtuk elhelyezkedő (vagy tervezett) építmények különlegessége miatt más övezetbe nem file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

34


sorolhatók illetve jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól igényelnek védelmet. Ezeket a meglévő és az újonnan tervezett különleges területhasználatokat eltérő sajátos beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt eltérő terület-felhasználási kategóriákba soroltuk. 4.2.6. Közlekedési területek 4.2.6.1. Adottságok Ennek a terület-felhasználási kategóriának legmeghatározóbb elemei az M1 és M7 autópályák, az M0 autóút és az egyéb országos és helyi közutak, közterek valamit a vasúti pályatestek által igénybevett területek. Ezeknek a területeknek a rendezettsége arányban áll használtságukkal és tulajdonosuk anyagi lehetőségeivel. Üde színfoltot jelentenek a város településarculatában a belterület burkolt közútjai, a barokk köztéri szobrok, és az újonnan létesített játszóterek. A közterületek rendezettségén azonban még lenne mit javítani (pl. járdák, fasorok, buszvégállomás). 4.2.6.2. Terv A meglévő és tervezett közutak, és vasutak nyomvonalát a TSZT jelű településszerkezeti tervlap tartalmazza. Eszerint az országos mellékút/ települési főút- és az önkormányzati (helyi) gyűjtőúthálózat korrekcióját, valamint új elemek kiépítését javasoltuk több helyen, a településszerkezeti tervi műleírással és a közlekedési műleírással összhangban. Fontosnak tartjuk, hogy az állami és önkormányzati úthálózat minősége, és e közterületek rendezettsége tovább javuljon. Az ehhez szükséges előírásokat a TSZT-ben és a külön dokumentált HÉSZ-ben alkalmazott megoldásoknak megfelelően dolgoztuk ki. A meglévő és tervezett közúti közlekedési területek jele: KÖu, a meglévő és tervezett kötöttpályás közlekedési területek jele: KÖk. 4.2.7. Zöldterületek 4.2.7.1. Adottságok A település zöldterületi szempontból viszonylag gyengén ellátott. A közparkok közé az alábbi területek tartoznak: Köztársaság tér Szérűskert Kegyeleti park Széchenyi tér A zöldterületek közül jelenleg egyik sem tölti be a település súlya és a lakosság létszáma alapján elvárható települési szintű közpark szerepét. 4.2.7.2. Terv A kialakítás alatt lévő, tervezett közparkok közé tartoznak a patakmenti területek, valamint a Városközpont területén és szennyvíztisztító közelében tervezett parkok. A zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. Az új zöldfelületek létesítését és meglévők felújítását kertészeti kiviteli tervek alapján kell végrehajtani. A zöldfelületek növényzettel való megfelelő borítottságát biztosítani kell. A közterületeken az előzőeken túl további zöldfelületi elemekként alakítandók ki az utcafásítások és zöldsávok. 4.2.8. Erdőterületek 4.2.8.1. Adottságok A település kevés erdővel rendelkezik, ellenben ezek a belterületet délről határolva viszonylag összefüggő területet alkotnak a Nagy-erdő, Anna-hegy, Róka-hegy területén. Az erdőterületek jelentős file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

35


része „Törökbálinti erdők” néven helyi jelentőségű természetvédelem alatt áll. 4.2.8.2. Terv A terv több helyen tervezi jelenleg mezőgazdasági művelésű területeken új erdőterületek kijelölését. Ezek között a nagyobb kiterjedésű tervezett erdőterületek a következő településrészeken találhatók: Levendulás területe, Nagy-erdő (és Kerek-domb) területe, Virág tanya és Diósdi határ közelében. A tervezett erdőterületek megvalósulása esetén jelentős mértékben nő a település erdőállománya. 4.2.9. Mezőgazdasági területek 4.2.9.1. Adottságok Szántó területek: A szántó területek többnyire mozaikszerűen a belterülettől ÉNy-i és EK-i irányba fekszenek. Tanyás jellegű beépítések az érdi út közelében és a korábbi CORA kereskedelmi központ ÉNy-i határa közelében alakultak ki. (A térségben nincsenek hagyományai a tanyagazdálkodásnak.) Szőlő-gyümölcsös területek: A terület-felhasználás oldaláról vizsgálva Törökbálinton a mezőgazdasági területek döntő hányadát a gyümölcsös és szőlő művelési ágú területek alkotják. A legnagyobb gyümölcsös területek a belterülettől Ny-ra és D-re fekszenek, többnyire domboldali kitettségű területeken. (A térségben hagyományai vannak a gyümölcstermesztésnek.) „Volt zártkerti területek”: A két legnagyobb volt zártkerti terület az Annahegyen és a Pistályon található. E területek a Felső-völgyi út menti területekkel együtt mára gyakorlatilag üdülőterületként működnek. További kisebb kiterjedésű volt zártkerti területek találhatók még a Szavas-mezőn a budaörsi határ mentén illetve a Malom-dűlő területén. Ezen területekre az intenzív beépítés jellemző, sok helyen megjelenik a lakófunkció. Rét-legelő területek: A településen viszonylag kevés rét-legelő terület található. Ezek közül a legjelentősebb a honvédségi bázis felett, a Tétényi fennsíkon található terület. További kisebb, mozaikszerű területek találhatók még a Hosszúréti patak mentén. 4.2.9.2. Terv A mezőgazdasági területeket érintő tervjavaslatok jellemzően a területek csökkenéséről szónak, mivel az új beépítésre szánt terület kijelölések többnyire mezőgazdasági terület rovására történnek. Tervi szinten egyetlen nagyobb kiterjedésű területrész van, ahol „új” mezőgazdasági terület kerül kijelölésre. Illetve ez sem új kijelölés, mivel a Szarvas-mező területe a meglévő adottságok figyelembe vétele miatt a korábban tervezett erdőterületi besorolásból, a jelenlegi használatnak megfelelően mezőgazdasági területbe kerül visszasorolásra. 4.2.10. Vízgazdálkodási területek 4.2.10.1. Adottságok A település legjelentősebb felszíni vízfolyásai a Hosszúréti patak, illetve ennek mellékága a Budakeszi árok. A belterülettől északra fekszik a Törökbálinti-tó, melyet a víztározó funkció mellett horgászati célokra hasznosítanak. A Vízmű területe az M7-es autópálya mellett található. 4.2.10.2. Terv A terv a vízgazdálkodási területek vonatkozásában már régóta esedékes, jelentős fejlesztéseket jelöl. Mindkét tározó a Hosszúréti patakon került kijelölésre, a nagyobb térfogatú a Törökbálint belterület utáni szakaszon (Pistály alatt), míg a kisebbik az M7 előtti patakmeder mentén (a korábbi Cora áruház területei alatt). Ezen területek már a hatályos tervben is szerepeltek, most csak kisebb területi lehatárolás módosítása történt a Pistály alatti tározónál. Ezen túlmenően a város számára kiemelt fontossággal bír, hogy a Törökbálinti-tó záportározóként való üzemeléséhez szükséges fejlesztések mielőbb megtörténjenek.


36


4.2.11. Természetközeli területek 4.2.11.1. Adottságok Természetközeli területek közé tartoznak a Tétényi-fennsík Törökbálint területére átnyúló részei, melyek a Mechanikai Művektől nyugatra találhatók. A nyílt karszt területek felszíni szennyezésre érzékenyek, sekély termőrétegűek növényzettel gyengén borítottak. Mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok a területek, a kialakult, sérülékeny természeti állapotok megőrzése kiemelt fontosságú feladat. 4.2.11.2. Terv A természetközeli területek új terület-felhasználási kategóriaként kerültek kialakításra, melyet az OTÉK módosítása tett lehetővé és elsősorban az ehhez hasonló területekre kívánja alkalmazni.

5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA 5.1. Adottságok A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: Országos Területrendezési Terv (2003-ban jóváhagyva, előírásai később a BATrT-ben pontosítva, majd a 2008. évi L. törvény szerint módosítva) Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (jóváhagyva) Pest megye Területrendezési Terve (Törökbálint esetében a BATrT megállapításait kell alkalmazni.) Törökbálint hatályos TSZT-je a BATrT elfogadása előtt 2001-ben került jóváhagyásra. A mostani tervezés során a jóváhagyott területrendezési tervekben (OTrT és BATrT) rögzített kötelező elemeket, előírásokat be kell tartani. A magasabb rendű hatályos tervek közül OTrT (2008. évi L. törvény szerinti állapot) kötelező előírásainak lényegesebb és Törökbálint vonatkozásában különleges elemei a következők: A város É-i részén halad át a tervezett (Budapest-Bécs) nagysebességű vasútvonal, illetve a meglévő Budapest-Hegyeshalom vasútvonal. A város területét érintik a meglévő M0, M1 és M7 jelű autópályák. A város területének települési térségen kívüli része a mezőgazdasági térségbe tartozik. A 2008. évi L. tv. (OTrT) szerinti térképi állapot kivonata:

Az OTrT előírásait Törökbálint területén a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény értelmezi, pontosítja tovább. Ezért az OTrT előírásainak való megfelelést a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvénynek való megfelelés biztosítja. Ezen túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülését. Ennek szövege a következő: „7. § (1) Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja.” Ezzel összhangban az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága Törökbálinton 341,38 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 324,311 ha) csak erdőterület file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

37


területfelhasználási egységbe sorolható. A BATrT kötelező előírásainak lényegesebb és Törökbálint vonatkozásában különleges elemei a következők: a) A tervlapok jelölése szerint: A város É-i részén halad át a tervezett (Budapest-Bécs) nagysebességű vasútvonal. Az egyes lehetséges terület-felhasználási elemek lehatárolását is rögzíti a terv (városias települési térség, erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség, vízfolyások), ami a tervezési mozgásteret lényegileg befolyásolja, meghatározza. Az egyéb elemek közül a település területét érintik: az ún. zöldövezeti kategória, az országos és térségi ökológiai hálózatok övezetei, a térségi tájrehabilitációt igénylő területek övezete, a kertgazdasági területek övezete, a tájképvédelmi területek övezete, a vizek védelme érdekében védendő területek övezete illetve a katasztrófavédelmi területek. b) A törvény 5. §-ának szövege szerint: „(1) Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át beépítésre szánt területté, ha a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben a beépítésre szánt, és már jellemzően beépített területeken, vagy a már korábban kijelölt területek hasznosításával az adott terület-felhasználás számára már nincs lehetőség.” „(2) A település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági és üdülőterület akkor vehető igénybe, ha a) a tervezett terület-felhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki (közmű, közúti és tömegközlekedési) infrastruktúra egyidejűleg létrehozható.” „(3) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja.” c) A törvény 6. § (1) bekezdésének szövege szerint: „(1) Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévő védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem csökkenhet.” d) A törvény 7. § szövege szerint: „(1) A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.” „(2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át.” „(3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével.” e) A törvény 8. § (2) bekezdésének szövege szerint: „(2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési terület-felhasználási egység kialakítható.” f) A BATrT tervlapok és a hatályos településrendezési tervek között ellentét van, így a törvény szövegéből a 21. §-t kell alkalmazni, amelynek vonatkozó szövege a következőket tartalmazza: „(3) Amennyiben a településrendezési eszközökben foglalt szabályok ellentétesek az e törvényben foglaltakkal, úgy a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” „(4) Ezen törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépését követő három éven belül összhangba kell hozni e törvénnyel, kivéve, ha az, a törvény hatálybalépése előtt elfogadott érvényes településrendezési terv beépítésre szánt területének, beépítésre nem szánt területté való visszaminősítésével járna.” „(5) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. számú (térképi) mellékletben meghatározott Szerkezeti Terv szerinti műszaki infrastruktúra-hálózatok, vagy egyedi építmények területére esik. Az ilyen beépítésre szánt terület tekintetében - amennyiben nem esik az említett műszaki file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

38


infrastruktúra-hálózatok, illetve egyedi építmények területére - a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni.” A terv készítése során a tervezett terület-felhasználási változások kiterjedésének meghatározásánál vizsgálni kell a tervezett tervmódosítások és a 2005. szeptember 1-től hatályba lépett a 2005. évi LXIV. törvény -a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény- (továbbiakban BATT) előírásai közötti összhangot. E kontroll alapját a BATrT szerint a következő kiindulási érékek jelentik Törökbálint vonatkozásában: Települési térség (városias ill. hagyományosan vidéki) Városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület Magas zöldfelületi arányú települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség Egyéb rendeltetésű terület Összesen Vízfelületek, vízfolyások * Vízfelületek, vízfolyások nélkül

A 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapot (ha)* 1384 0 0 322 5 1185 0 2896 -

A fentieket az alábbiakban ismertetett BATrT tervlapkivonatok támasztják alá. A 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi szerkezeti tervlap kivonat (2.sz melléklet: szerkezeti terv):


39


A 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3/1.sz melléklet: zöldövezet):

A 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3/2.sz melléklet: országos és térségi ökológiai hálózat övezete):


40


A 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3/3.sz melléklet: térségi tájrehabilitációt igénylő területek övezete):

A 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3/4.sz melléklet: kertgazdasági területek övezete):


41


A 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3/5.sz melléklet: tájképvédelmi területek övezete):

A 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3/6.sz melléklet: vizek védelme érdekében védendő területek övezete):


42


A 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3/10.sz melléklet: katasztrófavédelmi területek övezete):

Az alábbi térképen bemutatjuk a BATrT hatálybalépése előtt 2005. szeptember 1. előtt hatályba lépett TRT-k alapján készült lehatárolást, amely az TSZT-ben és SZT-kben beépítésre tervezett területek és övezetek kiterjedését ábrázolja az igazgatási területen belül:


43


Az alábbi térképen bemutatjuk a 2005. szeptember 1. előtt hatályba lépett TRT-k alapján készült lehatárolási rajzolatot a BATrT szerkezeti tervlapjával összevetve (a 21.§ (5) szerinti állapot):

5.2. Terv és a területrendezési tervi megoldások összhangja Az OTrT kötelező előírásainak érvényesülését Törökbálint vonatkozásában elsősorban a BATrT előírásainak való megfeleléssel lehet igazolni Ezen túlmenően előbb a 7§ (1) bekezdésében rögzített egyéb követelmény érvényesülését is vizsgálni kell. Az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülésének igazolása Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága a településen Ebből csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható Ebből más egyéb területfelhasználási egységbe sorolható legfeljebb Az TSZT-ben az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területből a nem erdőterületbe sorolt terület nagysága a településen

(ha) 341,38 324,311 17,069

% 100 95 5

1,68

0,5

A fenti táblázat adatai alapján tehát a tervmódosítás során az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesül! A fenti fejezetekben ismertetett fejlesztési elképzeléseknek és az ún BATrT előírásanak is összhangban kell lenniük egymással. Ennek az összhangnak az érvényesülését az alábbi szövegekkel, számításokkal és térképekkel igazoljuk. A korábbi fejezetekben rögzített megoldások részben igényelték a hatályos TSZT módosítását. Ezeknek a módosulásoknak a BATrT szabályaival összhangban kell lenniük. Ennek igazolására bemutatjuk a vonatkozó értékeket bemutató területmérleget, amelyet csatoltunk a TSZT módosítási dokumentációjának vonatkozó részéhez is:


44


Kiindulási alapadatok Adottságok Közigazgatási terület nagysága (földhivatali adat): 2940 ha A jelenleg hatályos, településrendezési tervek szerinti beépítésre szánt terület nagysága: 1289 ha A BATrT hatálybalépése előtti utolsó hatályos településrendezési tervek szerinti beépítésre szánt terület nagysága: 1289 ha BATrT egyes előírásai és az ez alapján számított adatok 1. Települési térség 5. § (7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki. A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-a = 0 x 0,3 = 0 ha A magas zöldfelületi arányú települési térség legalább 70%-a = 0 x 0,7 = 0 ha 2. Erdőgazdálkodási térség 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévő védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem csökkenhet. Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-a = (322-26,6=) 295,4 x 0,9 = 265,86 ha Az erdőgazdálkodási térség legfeljebb 10%-a = (322-26,6=) 295,4 x 0,1 = 29,54 ha 3. Mezőgazdasági térség 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési terület-felhasználási egység kialakítható. A mezőgazdasági térség legalább 75%-a = 5 x 0,75 = 3,75 ha A mezőgazdasági térség legfeljebb 15%-a = 5 x 0,15 = 0,75 ha A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-a = 5 x 0,1 = 0,5 ha Mezőgazdasági térség 7. § (2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át. Az érvényes településrendezési tervében (TRT) rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-a = 1289 x 0,03 = 38,67 ha Mezőgazdasági térség 7. § (3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. (3/2. sz. melléklet) A település közigazgatási területe 3%-a = 2940 x 0,03 = 88,2 ha 4. Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség 8. § (2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési terület-felhasználási egység kialakítható. A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-a = (1185-111,5=) 1073,5 x 0,95 = 1019,825 ha A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legfeljebb 5%-a = (1185-111,5=) 1073,5 x 0,05 = 53,675 ha A jelenlegi TSZTT módosításban rögzített és a BATrT lehatárolástól eltérő átsorolásra tervezett területek adatai F1 A budaörsi szennyvíztisztító mellett tervezett 3,7 ha-os kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. F2 A budaörsi szennyvíztisztító mellett tervezett 1,5 ha-os zöldterület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. F3 A budaörsi szennyvíztisztító mellett tervezett 4,3 ha-os erdőterület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. F4 A Hosszúréti-patak mentén létesítendő záportározó 3,8 ha-os bővítési területe beépítésre nem szánt vízgazdálkodási terület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. F5 A Szarvas-mezőn és a Méhecske utca mentén tervezett 34,1 ha-os mezőgazdasági területből 2,8 ha a települési térségben, a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben 31,3 ha. F6 A Levendulás területén tervezett 13,1 ha-os erdőterületből 0,3 ha a települési térségben, 10,4 ha a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben és 2,4 ha az erdőgazdálkodási térségben. F7 Az Felső-völgyi út környékén tervezett összesen 16,8 ha-os erdőterületekből 9,5 ha a települési térségben, 3,2 ha a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségből és 4,1 ha az erdőgazdálkodási térségben. F8 A Virág-tanya környékén tervezett összesen 3,8 ha-os erdőterületekből 0,6 ha a települési térségben, 2,6 ha a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben és 0,6 ha az erdőgazdálkodási térségben. F9 A Róka-hegy és Kerek-domb környékén tervezett összesen 60,8 ha-os erdőterületekből 2,0 ha a települési térségben, 50,7 ha a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben és 8,1 ha az erdőgazdálkodási térségben. F10 A Károlyi Mihály utca mentén tervezett záportározó 2,3 ha-os vízgazdálkodási területe a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben


45

Azonosító


0

-

Egyéb rendeltetésű terület

Vízfelület

4.

6.

2896

1185

Zöldövezet részét képező mezőgazdasági

Összesen

5

Mezőgazdasági

3.

322

Erdőgazdálkodási

2.

0

Települési (városias ill. hagyományosan vidéki)

Magas zöldfelületi arányú települési

1384

Térségi területfelhasználási kategóriák

(-26,6) 295,4

-

-

-

53,675

legfeljebb 38,67

-

-

-

1019,825

mezőgazdasági területre 3,75, erdőterületre 0,75

-

-

-

88,2

bármely települési terület-felhasználási egységre 0,5

0

(-111,5) 1073,5

5

-

0

-

-

közlekedési és közműterületre, zöldterületre, erdőterületre, mezőgazdasági és vízgazdálkodási területre 0

Településközponti vegyes, üdülő- és különleges területre 0 29,54

-

-

-

(+138,1) 1522,1

sport célra

-

-

-

3,7

0

-

0

-

0, 0

-

-

-

110,1

0

0

0

-

beép -re nem szánt célra

beép. -re szánt célra

beépítésre szánt célra

beépítésre nem szánt célra

Mostani TSZT módosító javaslat szerinti (ha)

Fejlesztési lehetőség 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti (ha)

Összefoglaló táblázat

-

-

-

0

-

-

-

sport célra

1.

2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapot (ha)

A korábbi jogi állapotból (2005. 09. 01. előtti TRT-kből) fakadó eltérő értékek (ha)

-

-

-

49,975

38,67

-

0

-

beép.re szánt célra

-

-

-

909,725

3,75, 0,75

0,5

29,54

0

-

beép.-re nem szánt célra

-

-

-

88,2

-

-

-

sport célra

További fejlesztési lehetőség (ha)


F11 A Budaörsi temető bővítéseként 4,5 ha-os különleges beépítésre nem szánt temető terület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben (A Budaörsi temető melletti területek átminősítését a Képviselő-testület feltételhez, a volt Mechanikai Művek budaörsi területének átadása kötötte!) A mostani tervmódosítás összesített adatai: Új területkijelölés beépítésre szánt célra a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben összesen: 3,7 ha Új területkijelölés beépítésre nem szánt célra a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben összesen: (1,5+4,3+3,8+31,3+10,4+3,2+2,6+50,7+2,3=) 110,1 ha Új területkijelölés beépítésre nem szánt célra a települési térségben összesen: (2,8+0,3+9,5+0,6+2,0=) 15,2 ha (A BATrT szabályaiban nem korlátozott lehetőség) Új területkijelölés erdőterületi célra az erdőgazdálkodási térségben összesen: (2,4+4,1+8,1=) 14,6 ha (A BATrT szabályaiban nem korlátozott lehetőség)

46


A következő térkép a fenti táblázat adataival összhangban bemutatja a BATrT szerkezeti tervlapján a 2005. szeptember 1. előtt hatályba lépett TRT-k alapján készült lehatárolási rajzolatot és a mostani TSZT módosítás során igénybevett területeket is:

A 2005. évi LXIV törvény 5. § tervezési területet érintő szöveges előírásainak való megfelelés csak az F1 jelű fejlesztés esetén vizsgálandó, a többi fejlesztés ugyanis beépítésre nem szánt területek kijelölését tartalmazza. Az előírásoknak való megfelelés igazolása: Az (1) bekezdésben foglaltak és itt úgy érvényesülnek, hogy a már korábban a város egyéb területein ilyen hasznosítási célra kijelölt hasonló adottságú egyéb területek hasznosításra kerültek. Emiatt a módosítás a jogszabályoknak megfelel. A (2) bekezdésben foglalt követelmények a fejlesztési terület elhelyezkedése, megközelíthetősége, kialakult közművesítettsége miatt érvényesülnek, ugyanis a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket, és a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki (közmű, közúti és tömegközlekedési) infrastruktúra egyidejűleg létrehozható. A (3) bekezdésben foglalt követelmények a 200 m-es átsorolási tilalmi zónán kívüli elhelyezkedéssel érvényesülnek. A BATrT-ben rögzített nagysebességű vasút módosított nyomvonalát már a hatályos TSZT is tartalmazta. A jelenleg hatályos BATrT vonatkozó tervlapjának rajzolata azonban már a módosított nyomvonalat tartalmazza. Az alábbi kivonat ezt hivatott szemléltetni:


47


A hatályos BATrT kivonata tájékoztatásul:

A tervben rögzített megoldások tehát a fentiek szerint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény előírásaival összhangban vannak.

6. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM 6.1. Művi értékvédelem A város művi étékeit a külön kötetekben dokumentált ún. örökségvédelmi hatástanulmány (külön régészeti kötetben és külön művi értékvédelmi kötetben) sorolja fel részletesen, illetve elemzi ezen értékek és a tervi megoldások közötti kapcsolatot, összhangot. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti részét dr. Reményi László régész, az ARCHEOSZTRÁDA Kft. munkatársa készített el. A művi értékvédelmi részt a Parler Bt. munkatársai Lőrincze Zsuzsa vezetésével állították össze. Az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításaiból következik, hogy a város területén több területen régészeti és műemléki, illetőleg helyi védelem alatt álló építészeti értékek is találhatók. A HÉSZ összeállításánál biztosítottuk ezen ismert értékek vonatkozásában a régészeti lelőhelyek megfelelő védelmét, a műemlékek illetve közvetlen műemléki környezetük országos védelmének a helyi szabályzatban történő érvényesítését, továbbá a helyi értékvédelemre érdemes létesítmények védelmét egyaránt. A művi értékek és a településkép helyi védelmét elsősorban az önálló helyi értékvédelmi rendeletben javasoltuk érvényesíteni. A HÉSZ-nek ezzel az önálló rendelettel a szükséges végrehajtási kapcsolatát biztosítottuk.

6.2. Táji és természeti értékvédelem 6.2.1. Adottságok A jelenlegi külterületeket érintő fejlesztési igények az alábbi tájrendezési feladatok megoldását teszik szükségessé. A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontják a telkek mögötti területsávokban előforduló illegális hulladék elhelyezések. A települési szegélyek rendezésének eszközei: Amennyiben beépített területek külső határát földút szegélyezi, a földút mentén célszerű fasort telepíteni és az út menti területeket évente egy-két alkalommal kaszálni. Ha a szegélyen található beépített területek közvetlenül a mezőgazdasági területekbe mennek át, akkor törekedni kell arra, hogy a szegélyt alkotó sávban ne alakuljanak ki parlagterületek, illetve ha file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

48


ezek már kialakultak, akkor a művelésbe kell vonni. Célszerű ezen területeken is mezsgyehatároló faés cserjesávokat telepíteni. A település szegélye mentén fel kell számolni az illegális hulladék elhelyezéseket. Természeti értékek védelme A település területének közel harmada áll természeti értékvédelem alatt, melyek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat területei és a Natura 2000 területek teszik ki. Helyi jelentőségű védett természeti területek: A településnek egy helyi jelentőségű természetvédelmi területe van, amely „Törökbálinti erdők” néven került védetté nyilvánításra. Ez több erdőterületet foglal magába, melyek a Nagy-erdő, Anna-hegy, Róka-hegy területére esnek. Összterületük mintegy 243 hektár. Természeti értékek, nyílt karszt területek: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében földtani természeti értékek, azon belül is nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló területek találhatók a településen. Az érintett nyílt karsztok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről. A nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása tilos. A nyílt karszt területek által érintett földrészletek: 086/1, 086/2, 086/3, 087, 0136, 0138, 0151, 0152/2, 0152/8, 0152/9, 0152/10, 0152/11, 0152/12, 0152/13, 0152/38, 0152/39, 0152/40, 0152/41, 0152/42, 0155/38, 0155/40, 0155/41, 0164, 0165, 0166/2, 0166/4, 0166/6, 0166/7, 0166/9, 0166/10, 0166/11, 0176, 0177/3, 0177/4, 0177/5, 0178, 0179/1, 0179/2, 0190, 0193/7, 0193/8, 0193/39, 0193/40, 0193/41, 0193/42, 0193/43, 0193/44, 0193/45, 0193/46, 0193/47, 0193/48, 0194/3, 0196/2, 0196/3, 0196/4, 0196/5, 0196/6, 0196/7, 0196/19, 0196/23, 0196/24, 0196/25, 0196/27, 0196/28, 0203/2, 0205/7, 0206/2, 0210/2, 0213/1, 0213/3, 0213/9, 0213/10, 0213/11, 0213/12, 0213/13, 0213/14, 0213/15, 0213/16, 0213/17, 0213/18, 0213/19, 0213/20, 0213/21, 0213/22, 0213/23, 0213/24, 0213/25, 0213/26, 0213/27, 0213/28, 0213/29, 0213/30, 0213/31, 0213/32, 0213/33, 0213/34, 0213/35, 0213/36, 0213/37, 0213/38, 0213/39, 0213/40, 0213/41, 0213/42, 0215/3, 0215/21, 0215/22, 0215/23, 0215/24, 0215/25, 0215/26, 0215/27, 0215/28, 0215/29, 0215/30, 0215/31, 0215/32, 0215/33, 0215/34, 0215/35, 0215/36, 0215/37, 0215/38, 0215/39, 0215/40, 0215/41, 0215/42, 0215/43, 0215/44, 0215/45, 0215/46, 0215/47, 0215/48, 0215/49, 0215/50, 0215/51, 0215/52, 0215/53, 0215/54, 0215/55, 0215/56, 0215/57, 0215/58, 0215/59, 0215/60, 0215/61, 0215/62, 0215/63, 0215/64, 0215/65, 0215/66, 0215/67, 0215/68, 0215/69, 0215/70, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0215/74, 0215/75, 0215/76, 0215/77, 0215/78, 0215/79, 0215/80, 0215/81, 0215/82, 0215/83, 0215/84, 0215/85, 0215/86, 0215/87, 0215/88, 0215/89, 0215/90, 0215/91, 0295/4, 0295/7, 0295/8, 0295/9, 0295/10, 0295/28, 0295/29, 0295/30, 0295/31, 0295/32, 0295/33, 0295/85, 0295/86, 0295/87, 0295/88, 0295/89, 0295/90, 0295/91, 0295/92, 0295/93, 0295/94, 0295/95, 0295/96, 0295/97, 0295/98, 0295/99, 0295/100, 0295/101, 0295/102, 0295/103, 0295/104, 0295/105, 0295/106, 0295/107, 0295/108, 0295/109, 0295/110, 0295/111, 0295/112, 0295/113, 0295/114, 0295/115, 0295/116, 0295/117, 0295/118, 0295/119, 0295/120, 0295/121, 0295/122, 0295/123, 0295/124, 0295/125, 0295/126, 0295/127, 0295/128, 0295/129, 0295/130, 0295/132, 0295/133, 0295/135, 0295/136, 0295/141, 0295/159, 0295/160, 0295/161, 0295/162, 0295/167, 0295/168, 0295/169, 0295/170, 0295/175, 0295/176, 0295/177, 0295/178, 7851, 7866, 7884, 7885/2, 7975 Országos ökológiai hálózat területei: Az „országos ökológiai hálózat” területei az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az OTrT országos ökológiai hálózatának lehatárolásai a Budapesti Agglomeráció kiemelt térség Területrendezési Tervében (2005. évi LXIV. törvény) kerültek tovább pontosításra. Megjegyzendő, hogy a Budapesti Agglomeráció kiemelt térség Területrendezési Tervének még nem készült el a felülvizsgálata, ezért abban még a 2003-ban jóváhagyott OTrT alapján kijelölt országos ökológiai hálózat övezetét tovább részletező térségi szintű övezetek szerepelnek. Ellenben 2008-ban megtörtént az OTrT módosítása, amelyben néhány helyen módosult többek között az országos ökológiai hálózat övezetének lehatárolása is. Változott az ezt tovább részletező térségi szintű övezetek felosztása is (magterület övezete, ökológiai folyosó övezete és pufferterület övezete), valamint a rájuk vonatkozó előírások, melyek jellemzően a beépítésre szánt területek kijelölésére, a közművezetékek és járulékos közműépítmények elhelyezésére, a közlekedési infrastruktúra-hálózatok kijelölésére, valamint a bányatelkek létesítésére és bővítésére vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak. Az ökológia hálózat lehatárolása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól kapott adatok alapján, file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

49


már a 2008-ban módosított OTrT alapján történt. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei: A Tétényi fennsík A település Biatorbágy és Érd irányába fekvő mező- és erdőgazdasági területeinek jelentős része Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20017 jelű Érd-Tétényi plató - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 0152/2, 0152/10, 0152/38c, 0152/39, 0152/41, 0152/42, 0155/40a, 0295/140a, 0152/44. 6.2.1. Terv A terv természeti értékvédelmi szempontból új területek kijelölésére vonatkozó fejlesztési javaslatot nem tartalmaz. A tervben ábrázolt lehatárolások a tervkészítés időszakában ismert magasabbrendű jogszabályok adatai és magasabbrendű tervek alapján kerültek lehatárolásra.

7. TÁJREDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS 7.1. Adottságok 7.1.1. Éghajlati adottságok Törökbálint a Tétényi-fennsík földrajzi kistájon helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy o az évi napfénytartam valamelyest meghaladja az 1950 órát, míg az évi középhőmérséklet 10 C, az o o abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34 C és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga -15 C körül van. A csapadék évi összege 550-600mm. Az uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i és az átlagsebessége 3-3,5m/s. 7.1.2. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Törökbálint a „fokozottan érzékeny” területi kategóriába tartozik, valamint ezen belül „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület”. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján, a település nitrátérzékeny területen fekszik. Ezért a területen egyrészt a kormányrendelet 8.§-ában foglalt, a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok betartása kötelező. Másrészt a területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező elemeit tartalmazó, országosan egységes, összehangolt cselekvési program alapján kell eljárniuk (ez még nem készült el.) A Tétényi-fennsíkon a lehulló csapadék nagyrészt beszivárog a felszínen levő mészkőbe egészen a miocén vízzáró agyagrétegig. Mivel a fennsík területén a felszínen vízzáró képződmények nincsenek, a csapadékvíz a különböző eredetű szennyeződéseket is bemossa. Korábban nagy terhelést jelentett a területen a Mechanikai Művek jelentős mennyiségű szennyvizének évtizedekig történő szikkasztása. A település belterületén a csatornahálózat kiépítettsége 100%-osnak tekinthető, míg a rákötöttség jelenleg kb. 70%-os. Külterületen a „volt zártkerti területeken”, melyek jelentős kiterjedésűek és sűrű beépítésűek, a csatornahálózat nincs kiépítve. Törökbálint területén két szennyvíztisztító telep működik. Mindkettő esetében a tisztított szennyvizek file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

50


befogadója a Hosszúréti patak. A régebbi telepen biológiai szennyvíztisztító üzemel, a telep védőtávolsága 500 m. Az új szennyvíztisztító telep a belterülethez viszonylag közel, a vasút és a Hosszúréti patak között található. A telep védőtávolsága 150 m. Mindkét szennyvíztisztító telep esetében megoldatlan a szennyvíziszap elhelyezés. Jelenleg a régebbi teleptől keletre, a Hosszúréti patak völgyében terítik el az iszapot. Vízbeszerzési szempontból a karsztvízkészlet nem vehető igénybe, mivel a vízminőség nem mindenütt megfelelő. A térségben csak a talajvízkészlet és a miocén rétegvíz áll rendelkezés korlátozott mennyiségben. Jelenleg a település ivóvíz ellátása az érdi központú regionális vízműről történik. A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Hosszúréti-patak. A külterület nyugati részén fekvő Hosszú-rétről ered, majd a belterületre érve az Ófalunál a medrét egy szakaszon teljesen befedték, ezután a Tükörhegy előtt a téglagyár irányába fordul vissza. A téglagyár mögötti részen folyik bele a Budakeszi-árok és az új szennyvíztisztító bevezetése. A kiszélesedő völgyben a patak ezután elhalad a DEPO mellett, majd a régi szennyvíztisztító bekötése következik. Budaörs majd Budapest területére átérve folyik bele a Budaörsi-árok. A Hosszúréti patak két ága vezeti el a Budaörsi és Budakeszi medence vizét. A Budakeszi medencét a Budakeszi-árok a Budaörsi medencét pedig a Budaörsi-árok csapolja le. Mindkét medence vízhiányos terület. A Budakeszi-mellékág a Hosszúréti-patak legnagyobb mellékága, a torkolatban nagyobb vízhozamú, mint a főág. A Budakeszi-árok átlagos napi hozamának jelentős hányada nem megfelelően tisztított szennyvíz. A Hosszúréti patak vízgyűjtőjén több olyan település található, amelynek lakosszáma az utóbbi évetizedekben jelentősen megnövekedett. Ezek közé tartozik Törökbálint is. A Hosszúréti-patakba újabban bevezetett, illetve bevezetendő vízmennyiség annyira megnőtt, hogy a számítások a patak alsó (fővárosi) szakaszának szelvényét elégtelennek találják a különböző ágakon leérkező víz fogadására. A helyzeten úgy lehet javítani, ha tározók létesítésével lassítják a lefolyást, ezáltal nagy záporok idején az összegyülekező víz nem jut azonnal a patakba. A patakvölgy korábban beépítetlen területi nem véletlenül maradtak hasznosítatlanul egészen az utolsó időkig, ugyanis ezek többnyire vizenyős területek, s a magas talajvízszint miatt nem volt célszerű a beépítésük. Mivel Törökbálint és Budaörs térségében az autópályák közelsége vonzza a "zöldmezős beruházásokat", mint pl.: a bevásárló központok, logisztikai központok, egyre nehezebb még beépítetlen tározóteret találni. Ezért hatástanulmány készült a Hosszúréti - vízrendszerre, hogy feltárja a szükséges és lehetséges megoldásokat, a víz visszatartására. 7.1.3. A termőföld védelme A település mezőgazdasági területei két, egymástól viszonylag eltérő, nagyobb kiterjedésű eltérő talajminőségű területre oszthatók. Ezek a következők: A belterülettől keletre elterülő, a Budaörs irányba eső területek. A belterülettől nyugatra Biatorbágy irányába eső területek. A talajminőségi vizsgálat elsősorban talajvédelmi szempontok figyelembe vételével készült. A település mezőgazdasági területeiről általánosságban elmondható, hogy igen nagy heterogenitású dombvidéki területek, aminek következtében nagy változatosságot mutatnak a talajok meghatározó tulajdonságai (elsősorban szervesanyag, fizikai féleség, kémhatás vonatkozásában). A keletre eső területekre a gyenge termékenységű, gyenge minőségű talajok a jellemzők. A humuszos réteg vastagsága fél méter körüli, általában 1 % feletti humusztartalommal, a szervesanyagkészlete gyenge, 50 - 100 t/ha. A kémhatás lúgos, már a felszíntől kezdve magas 10 % feletti szénsavas mésztartalommal, a mélyebb rétegekben gyakran mészfelhalmozódási szintekkel. A talaj minőségét rontó folyamatok között legfontosabb az erózió, míg a minőséget rontó talajhibák közt a 25% feletti mészfelhalmozódás, a mészkőpadok, és a tömör kőzet érdemel említést. A nyugatra eső területek minősége változatos, a helyi adottságoktól függően a megfelelő minőségűtől az igen gyenge talajokig terjednek. A főként vályog talajok humuszos réteg vastagsága gyengén közepes, általában 1,5-2% közötti humusztartalommal, a szervesanyagkészlete 100 - 150 t/ha. A talaj file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

51


minőségét rontó folyamatok között a dombvidéki jellegből fakadóan itt is az erózió legfontosabb, míg a minőséget rontó talajhibák közt a mészfelhalmozódás érdemel említést. A település mezőgazdasági területeiről összességében megállapítható, hogy környezetvédelmi és talajvédelmi szempontból helyenként megfelelő, de többnyire gyenge termékenységűek, a dombvidéki jellegből adódóan nagymértékű az erózió és a heterogenitás. A kedvezőtlen folyamatok tovább fokozódhatnak a helytelen talajhasznosítás következtében, ezért a talajvédelemre fokozott gondot kell fordítani. 7.1.4. Élővilág, ökológiailag értékes területek Az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) a település területének mintegy ötödét teszik ki. Az erdőterületek aránya (11%), ami elmarad az országos (19%) és a megyei (23%) átlagtól. Az erdők alig 1,5%-a természetszerű erdő. (A természetszerű erdők zömmel őshonos fafajokból álló erdők, melyek környezetvédelmi szempontból értékesebbek, védőhatásuk nagyobb, mint a kultúrerdőké.) A település erdői nem alkotnak összefüggő területeket, többnyire kisebb erdőfoltokban helyezkednek el. A potenciális erdőtársulások ebben a térségben a karsztbokorerdők, tatárjuharos tölgyesek, valamint a nyílt társulások közül a sziklagyepek és a pusztafüves lejtős sztyepprétek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt beépített területek, valamint intenzív mezőgazdasági és erdőgazdasági területek találhatók. 7.1.5. A települési környezet védelme A települési környezetállapot, azon belül is elsősorban a huzamosabb emberi tartózkodás céljára szolgáló beépítésre szánt területek környezetminőség javításának legfontosabb feladatai közé tartozik, a folyékony és szilárd hulladékok elszállításának, elhelyezésének és kezelésének megnyugtató rendezése, a levegő tisztaságának védelme, a zaj- és rezgésártalmak elleni védelem, valamint a zöldterületek fejlesztése. Az önkormányzat számára készített általános helyzetfeltáró tervlapokon (településszerkezeti terv tájrendezési és környezetalakítási vizsgálaton és terven) csak a településszerkezet, valamint az építésszabályozási övezeti rendszer kialakítását befolyásoló, állandósult, vagy rendszeres időközönként előforduló környezeti problémák, konfliktusok kerültek tájékoztató jellegű ábrázolásra. Mivel nem állnak rendelkezésre hiteles mért környezetterhelési adatok, ezért ezek hiányában több tényező esetén csak a folyamat jellemző irányai, vagy jellemző terhelési területei ábrázolhatók. A folyamatok ilyetén bemutatása a településszerkezeti és övezeti rendszer kialakításához elegendő szakági hátteret biztosít. Amennyiben az Önkormányzat részletesebb környezetterhelési adatokra, az építésszabályozás lehetőségein és keretein túlmutató aktív, vagy passzív terheléscsökkentő megoldások, illetve környezetvédelmi feladatok bemutatására és kidolgozására törekszik, azt a települési környezetvédelmi program készítése és elfogadása során tudja megtenni. Hulladékgazdálkodás A település belterületén a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A zártkerti területeken konténeres hulladékszállítás folyik. A hulladékot a Tatabányai regionális lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott. A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó termelési veszélyes hulladék mennyisége Pest megyei viszonylatban elég jelentős. A levegő tisztaságának védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. sz. melléklete alapján, a település a „Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba” került besorolásra, s ennek megfelelően az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

52


szennyezőanyag Kén- dioxid Nitrogén- dioxid Szén- monoxid /PM10/ szilárd Benzol Talaj-közeli ózon

zónacsoport E B D B E O-I

szennyezőanyag /PM10/ Arzén (As) /PM10/ Kadmium (Cd) /PM10/ Nikkel (Ni) /PM10/ Ólom (Pb) /PM10/ benz(a)-pirén (BaP)

zónacsoport F F F F B

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai következők: A csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a 250 000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250 000 lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km. További előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását ----- a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. Törökbálinton a légszennyező anyag kibocsátásának túlnyomó részét a telephelyek hőenergia ellátásából, tüzelésből eredő légszennyezők adják. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. A Törökbálinttól kb. 15-16 km-re fekvő százhalombattai MOL Rt Dunai Finomító és a Dunamenti Erőmű légszennyezés kibocsátásai déli szél esetén érzékelhető térségi hattérszennyezést okoznak a településen. A település légszennyezéséhez hozzáadódik az M7 és M0 nagyforgalmú utak járműforgalmából adódó emisszió. A levegő minőség alakulásában a település sajátos helyzetéből adódóan, az M1-M7 és az M0 autópályák átvezetése miatt, a közlekedési eredetű levegőszennyezés a legmeghatározóbb. Az autópályák nyomvonalai és a beépített területeket között többnyire nincs meg a szükséges védőtávolság, ezért a gépjármű forgalom okozta légszennyezés terhelés – különösen az autópályákkal szomszédos területeken - komoly problémát jelent. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

53


következők: - üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelés, - építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, - közlekedéstől származó zajterhelés.

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) Sorszám

Zajtól védendő terület

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2. melléklete) Sorszám Zajtól védendő terület

1. 2.

3. 4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület


Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre* (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06–22 22–06 06–22 22–06 06–22 22–06 óra óra óra óra óra óra 60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

54


A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3. melléklete)

kiszolgáló úttól, lakóúttól Sorszám

1.

2.

3.

4.



származó zajra éjjel nappal 22– 06–22 06 óra óra

Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* (dB) az országos közúthálózat-ba tartozó mellékutaktól, az országos közúthálózat-ba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő-utaktól és a települési önkormányzat tulajdonában lévő külterületi közutaktól, belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóa repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** helytől*** származó zajra

származó zajra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

A településen jelentős a zajterhelés, melynek okozója alapvetően a közlekedés, azon belül is a vasúti forgalom. Törökbálint határában válik ketté az M1 és M7 autópálya, majd ezután az M7-es autópálya kettészeli a belterületet. Az M7-es autópálya lakóterületet átszelő szakaszán a zajterhelés csökkentése érdekében zajgátló védőfalat építettek. Az M0 autópálya nyomvonala elkerüli ugyan a törökbálinti lakóterületeket, ellenben elhalad az Annahegyi zártkerti területek mellett, majd az M7-es csomópontja után kettészeli a belterületi, részben beépített kereskedelmi és intézményfejlesztési területeket. A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal által okozott zajterhelés szélesebb területsávot érint, mint az autópályák menti. „Budapest és vonzáskörzete zajtérképe” 2007-ben készült el, amely Budapest mellett tovább 21 agglomerációs településre, többek között Törökbálint területére terjed ki. Ennek adatai alapján a település zajhelyzetében a közúti közlekedés által okozott zajterhelés a meghatározó.


55


Közúti zajterhelés nappal

Közúti zajterhelés éjjel


56


Vasúti zajterhelés nappal

Vasúti zajterhelés éjjel


57


7.2 Terv A terv környezetvédelmi szempontból új védelmi területek kijelölésére vonatkozó fejlesztési javaslatot nem tartalmaz. A tervre vonatkozó előírások alapvetően a magasabbrendű jogszabályok adatai és magasabbrendű tervek alapján kerültek megfogalmazásra. A terv egy esetben tesz javaslatot környezetvédelmi fejlesztésre, miszerint az M7 ás az M0 autópálya azon szakaszai mentén, ahol ezt a még meglévő zajterhelések indokolttá teszik, további passzív védelmi intézkedések kialakítását, pl. zajvédőfal építését javasolja.

7.3. Biológiai aktivitásérték A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. A tervezési területre van érvényben lévő, hatályos településrendezési eszköz, Törökbálint Város Településszerkezeti Terve.

Terület-felhasználási kategória Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont terület Intézményi terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Üdülőházas üdülőterület Hétvégiházas üdülőterület Különleges, oktatási terület Különleges, egészségügyi terület Különleges, sport- rekreációs terület Különleges, sportpálya terület Különleges, vízipark terület Különleges, jelentős zöldfelületet igénylő intézményi terület Különleges, gyepmesteri telep Különleges, bánya terület Különleges, pince présház terület Közúti közlekedési terület Kötöttpályás közlekedési terület Zöldterület, közpark Védelmi erdőterület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület


Biológiai Biológiai Meglévő Tervezett Terület aktivitás aktivitás állapot állapot változás érték érték (ha) (ha) (ha) szorzó változás 1,2 2,20 2,92 0,72 0,86 3 362,24 384,23 21,98 65,94 2,4 13,08 13,01 -0,07 -0,17 0,5 75,83 63,47 -12,36 -6,18 0,5 4,0 4,0 0 0,00 0,4 405,71 381,17 -24,54 -9,81 0,4 80,42 78,69 -1,72 -0,69 2,7 6,33 6,34 0,01 0,02 3 123,46 122,72 -0,74 -2,21 3 6,37 6,37 0,00 0,00 3 11,09 11,09 0,00 0,00 3 8,79 8,79 0,00 0,00 3 7,11 6,97 -0,13 -0,40 3 5,42 5,42 -0,01 -0,02 3 58,14 74,87 16,74 50,21 3 0,22 0,00 -0,22 -0,65 0,1 21,02 16,85 -4,18 -0,42 1,5 0,28 0,28 0,00 0,00 0,5 211,26 250,21 38,95 19,48 0,6 26,80 26,01 -0,79 -0,47 6 8,31 11,11 2,80 16,77 9 387,35 441,69 54,33 489,01 3,7 801,76 718,67 -83,09 -307,45 5 103,93 95,17 -8,76 -43,81 6 81,87 84,54 2,67 16,03 58


Természetközeli terület 9 114,83 108,93 -5,89 -53,03 Beépítésre nem szánt különleges, temető terület* 6 11,67 15,97 4,30 25,83 Összesen: 2939,49 2939,49 0,00 258,83 * Az ún. budaörsi temető bővítése még nem véglegesített elem! A Budaörsi temető melletti területek átminősítését a Képviselő-testület feltételhez, a volt Mechanikai Művek budaörsi területének átadása kötötte! A tervezett területfelhasználások megvalósulása esetén - a biológiai aktivitásértékek változás számításának összesítése után - települési szinten biológiai aktivitásérték növekmény jelentkezik, így biológiai aktivitásérték kompenzációjára szolgáló területkijelölés a település területén nem szükséges.

8. KÖZLEKEDÉS 8.1. Adottságok Közúti közlekedés Az országos gyorsforgalmi hálózat három eleme halad át a városon. Az M1 autópálya az igazgatási terület északi határával párhuzamosan halad Győr-Hegyeshalom felé. Mivel az autópályának a törökbálinti szakaszon csomópontja van, az autópálya és a város között intenzív a kapcsolat. Ez mindenképpen javítja a település közlekedési elérhetőségét, tehát területfelhasználási elemeinek felértékelődését. Az M7 autópálya a település belterületén is áthalad. Az igazgatási területen belül két csomópontja is van, amelyek közül egy fél-csomópont szolgálja közvetlenül a várost a Bajcsy Zs. utca keresztezésénél (itt a Balaton felé haladó irányba lehet felhajtani az autópályára, illetve ellenirányaként lehet lehajtani a városba). Az M7 autópálya másik csomópontja az M0 gyorsforgalmi útnál van, amely csomópont közvetve szolgálja a várost az M0 üzletközponti csomópontján keresztül. Az M0 autóút az igazgatási terület nyugati és déli részén halad át. Törökbálint területén két teljes értékű csomópont került kiépítésre. Az M7 autópályával a forgalmi áramlatok igényeinek megfelelően kialakított ágakkal jött létre a csomópont (három indirekt és egy kiemelt féldirekt ág a Balaton felé balra forduló járművek számára). Az SCB bevásárlóközpont közvetlen kiszolgálása érdekében a Hegyeshalmi vasútvonal déli oldalán épült egy fél-lóhere csomópont. Ez a csomópont természetesen javítja a város lakóterületeinek a kapcsolatait is. Az M0 autóúton található egy pihenőhely-pár az Annahegynél. A pihenőhelynek nincs kapcsolata a környező területekkel, úthálózattal. A település belső forgalmi hálózatának gerincét az országos úthálózat adja. A 8102. j. NagytétényTörökbálint- Budakeszi összekötő út a Diósdi út, Pannon út, Raktárvárosi út, Kápolna u., Bartók Béla u., Bajcsy Zsilinszky utca útvonalon halad át a településen. A 8103. j. Törökbálint, Érd összekötő út elsősorban a két település egymás közötti forgalmát vezeti le. Az M7 autópálya érdi csomópontjának túlterhelődése miatt azonban az utóbbi időben a csúcsidőben „menekülő” útként használják a fővárosi irányt használó érdiek, ezáltal átmenő forgalommal terhelve a törökbálinti lakóterületeket. A 8105 jelű út az M1-M7 bevezető szakaszán épült csomóponthoz vezető út, egyben a Budaörs felé irányuló forgalmat is lebonyolítja. A 81.101. jelű Budaörs-Törökbálint bekötőút az M1-M7 bevezető szakaszától délre levő raktárterületek megközelítését biztosítja. Az előbbiekben leírt forgalmi hálózatot, amely az országos úthálózat része, kiegészítik a települési gyűjtőutak. Ezek közül a legjelentősebbek a SCB környezetében lévők, amelyek a legnagyobb forgalmat bonyolítják le. Az M0 autóút csomópontjánál épült ki a Régi vasút sor új szakasza, ez vezet a bevásárlóközponthoz. Munkácsy Mihály utca a városközpont kiszolgáló útja. A Szent István utca és a Bartók utca közötti szakasza egyirányú a Kápolna utca felé, itt található a város autóbuszvégállomása. A település egyéb belső gyűjtőútjai az alábbiak: Szent István utca - Munkácsy Mihály utca Kazinczy Ferenc utca, Katona József utca, file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

59


-

Bajor Gizi utca-Blaha Lujza utca, Kinizsi Pál utca és új szakasza a Régi vasút sorig, Régivasútsor utca - Barackos köz - Dulácska utca - Hosszúrét utca - Süssen utca, Park utca, Kastély utca -Kőer utca – Világos utca, Balassi Bálint utca – Nádasdy Tamás utca, Diósdi út (Kápolna u. és Pannon út közötti szakasza), Hegyalja utca,

Ezek a gyűjtőutak megfelelően feltárják a települést, belterületét úgy a közúti forgalom, mint a tömegközlekedési ellátás szempontjából kielégítő hálózati sűrűséget adnak. A város kiszolgáló utcahálózata a lakóterületeken szilárd burkolattal ki van építve. A lakóutcák jelentős része keskeny szabályozási szélességű, így az útburkolat sem széles, de azért általában alkalmas a kétirányú forgalomra. A zártkerti területek utcái többnyire nem burkoltak, az itt lakók (mert ezeken a területeken is jelentős számú állandó népesség él) igen rossz útviszonyok mellett közlekednek. Annahegy utcáinak szabályozási szélessége többnyire alkalmas a kétirányú forgalomra, Pistályi területén viszont esetenként 3-4 m szabályozási szélességek között meredek és rossz állapotú utak találhatók. A közúti közlekedés fontos részét képezi a parkolás megoldása, melynek esetleges megoldatlansága a forgalom lebonyolódását is akadályozhatja. Ebből a szempontból az SCB területe a legjobban ellátott, az itt jelentkező nagy bevásárló-forgalom számára elegendő parkolóterület áll rendelkezésre. A parkolók a kereskedelmi egységekkel párhuzamosan fokozatosan épültek, megfelelően el tudják látni a jelentkező igényeket. Az alkalmazott egyirányúsítás és megfelelő sávbővítés zavartalan forgalomlebonyolódást tesz lehetővé. A városon belül koncentráltabb parkolóigény csak az intézményközpontok közelében jelentkezik. A legjelentősebb a városközpont igénye (Munkácsy Mihály utca), ahol az útpályához kapcsolódó merőleges parkolók már nem mindig tudják kielégíteni a parkolási igényt. A Baross Gábor utca menti alközpontban csak egy kisméretű parkoló található, a járművek a padkán várakozva gyakran nehezítik a forgalom zavartalan lebonyolódását. Közösségi közlekedés A város tömegközlekedési ellátásában legjelentősebb az autóbuszközlekedés, amelyet a BKV és alvállalkozói illetve a VOLÁNBUSZ együttesen lát el. -

88 járat: Kamaraerdő – Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 140 járat: Budaörsi lakótelep - Törökbálint, Bevásárlóközpont 172E járat: Kosztolányi Dezső tér - Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 272 járat: Kosztolányi Dezső tér - Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 972 járat: Móricz Zsigmond körtér - Törökbálint, Munkácsy Mihály utca (éjszakai járat) Érd aut áll – Törökbálint, Újligeti lakótelep Budapest – Törökbálint – Érd – Százhalombatta 758 Budapest (Budatétény) – Diósd – Törökbálint - Budakeszi

Helyi járatként üzemel az un. Bálintbusz, amely a város több pontját feltárja, amelyeket a BKV és a VOLÁNBUSZ nem. A Munkácsi Mihály utcában levő autóbusz végállomás az egyirányúsítás következtében forgalomtechnikailag tiszta rendszerben üzemel, a megfelelő számú induló és tároló állás kiépítésre került. A Munkácsy Mihály utca szabályozási szélessége ezen a szakaszon nagyobb, mint a városközpont délebbi részein, így az autóbusz-végállomás nem jelent különösebb zavarást a környezetében. A végállomás ezen a helyen azért szerencsés a város tömegközlekedési ellátása vonatkozásában, mert egyrészt könnyen elérhető a városközpont, másrészt a járatok végighaladva a városon a lakóterületeket is megfelelően kiszolgálják. Vasúti közlekedés A vasúti közlekedés szerepe jelenleg még kisebb jelentőségű a város életében, mint az autóbusz közlekedés, de az utóbbi években némi növekedés tapasztalható. Ehhez hozzájárult a vasúti megálló file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

60


peronjainak jobb megközelítése (a peronok átépítése oly módon, hogy azok közvetlenül elérhetők a Bajcsy Zsilinszky utcáról), valamint az utóbbi időkben alkalmazott ütemes menetrend. A város területén két iparvágány található. Jelenleg csak a DEPO-hoz vezető iparvágány üzemel, itt átlagosan napi 1-3 menetben szolgálják ki a raktárvárost. Ennek az iparvágánynak a meghosszabbítása a lőszerraktárig megszüntetésre került, egy jelentős hosszban út épült a területén. A másik iparvágány, amely Budakeszi felé vezető út mellett elhelyezkedő telephelyeken vezetett, használaton kívül van. Kerékpáros közlekedés A városban az infrastruktúra és a közúti forgalmi helyzet nem teszi lehetővé a jelentősebb arányú kerékpáros közlekedés kialakulását, így önálló kerékpárút eddig nem is épült a településben. A Magyar Kerékpárosklub tanulmánya szerint a kerékpáros közlekedés jelentősebb méretű elterjedésének akadálya: a kerékpáros infrastruktúra (tárolók és biztonságos útvonalak) hiánya lakott területen belül és azon kívül, a településen meglévő jelentős gépjárműforgalom. Jelenleg Törökbálinton kijelölt kerékpáros közlekedésre szolgáló infrastruktúra nem található. Térségi kerékpáros kapcsolatokat tekintve Törökbálint elmaradott. Ez nemcsak a közlekedési célú kerékpárhasználatban hátrány, hanem a turizmus szempontjából is. Budaörsöt kerékpárút köti össze Budapesttel, így az ahhoz való kapcsolódás részben megoldaná a kerékpáros kapcsolatot Törökbálint és Budapest között. Érdre, Biatorbágyra és Diósdra a szilárd burkolatú utakon kívül burkolatlan, gépjárműforgalomtól elzárt erdei utak vezetnek.

8.2. Terv Közúti közlekedés Gyorsforgalmi utak -

Az M1 autópálya 2x3 sávra történő fejlesztésének előkészítése folyamatban van A 2x2 sávos M0 autóút, 2x3 sávos autópályává fejlesztése az M7 és M6 autópálya között elkészült, az M7 és M1 autópálya közötti szakasz építése 2014-ig várható.

Országos közutak A város egyik legjelentősebb közlekedési problémája, hogy a településen kívülről érkező, az országos úthálózatnak is részét képező útvonalak a városközpont közvetlen környezetében vezetnek (Hosszúréti patak mente, Bajcsy-Zsilinszky utca, Baross Gábor utca, Szent István utca). Ennek a helyzetnek a feloldására került kialakításra már a jelenleg érvényben levő tervben is egy helyi főút a hegyeshalmi vasútvonal déli oldalán a 8105 j. összekötő úttól (ennek M1-M7 csomópontja közelében indulóan) a Bajcsy-Zsilinszky utca – Őrház utca csomópontjáig. Ezt kiegészíti egy útvonal, amely a Köles dűlő keleti oldalán már megépült útszakasz meghosszabbításaként (a felhagyott lőszerraktári vasútvonal helyén) halad az előbbiekben leírt északi tehermentesítő útig. E két útvonal együttesen tehermentesíti a Budapest, Diósd és Budakeszi felől érkező forgalmaktól a városközponti területeket. Az előbbieken túl még a 8103 j. érdi összekötő út forgalma terheli Törökbálint belső területeit. A két település közötti forgalom nagyságrendje nem lenne akkora, amely jelentősebb zavarást okozna a városok ezen út mellett levő lakóterületein. De az M7 autópálya érdi csomópontjának túlterhelődése miatt az Érdről a Fővárosba tartó forgalom keresi a menekülési útvonalaként használja a 8103 j. összekötő utat. A várost zavaró ezen forgalmi áramlat kiküszöbölésére szerepel a szerkezeti terven egy javaslat, amely a 8103 j. összekötő utat két egyirányú összekötő ággal közvetlenül összeköti az M0-M7 autópálya csomópontjával. Az előirányzott kapcsolatok nem zavarják a csomópont jelenlegi működését, mert az összekötő ágak a kollektor-pályákon keresztül létesítenek kapcsolatot a főpályával. Települési utak A szerkezeti terv tartalmaz egy új kapcsolatot Érd (Iparos utca) és az SCB bevásárló központ között file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

61


az Ida major érintésével. Ez az új útvonal egyrészt tehermentesíti a két település egyéb - helyenként már jelentősebben terhelt - útszakaszait, másrészt kapcsolatot biztosít a Tópark intermodális csomópont felé. Közösségi közlekedés A városszerkezetet befolyásoló új elem a nagysebességű vasútvonal nyomvonala, amely a város területén döntően a hegyeshalmi vonal mellett halad, majd a nyugati bevásárló területtől (SCB) északra nyugati irányba fordul. A nyomvonal felülvizsgálatára tanulmányterv készült, amely szerint a hegyeshalmi irány Budapest, bevezetése a fehérvári vasútvonal mentén lenne kialakítható (VÁTI). A törökbálinti vasútállomás az utóbbi években ugyan a gyalogos közlekedési kapcsolatok tekintetében megújult, közvetlen kapcsolat létesült a Bajcsy Zsilinszky utcával, de mindezek ellenére felmerült a megálló áthelyezése a vasútvonal Tó-Park közeli szakaszára. Az áthelyezést indokolja a Tó-Park területének várható intenzív beépítésének következtében előálló súlypont eltolódás. A vasúti megálló áthelyezését indokolja, hogy itt intermodális csomópont kialakítására van lehetőség. Az 1. sz. vasútvonalon létrehozandó intermodális rendszer jelenleg készülő (Közlekedés Kft. – Pro Urbe Kft. – Terra Kft. konzorcium) megvalósíthatósági tanulmánya P+R, B+R parkoló kialakítását tartalmazza a vasútvonal mindkét oldalán. Az intermodális csomópont a budapesti agglomeráció elővárosi rendszerének része. Az elővárosi rendszer keretében a hegyeshalmi MÁV vonalon 15 perces követést biztosító, ütemes menetrendi közlekedést vezetnek be. Az intermodális csomóponthoz kapcsolódóan biztosítani kell az autóbusz-hálózati kapcsolatokat mind a Tó-park belső „shuttle-bus” járatával, mind a város felőli járatokkal. Kerékpáros közlekedés A település térségi kerékpáros kapcsolatait a következő irányokban javasolja a Magyar Kerékpáros Klub tanulmánya: Budaörs felé = a Hosszúréti patak déli oldalán = észak felé a Prékő iparvágánya helyén Biatorbágy felé a hegyeshalmi vasútvonal mentén (Torbágy u.) Érd felé = Ida majoron keresztül = az M7 autópálya mentén földúton Diósd felé = a Munkácsy M. utca déli meghosszabbításában, az M0 alatt átvezető földúton = Annahegyen átvezetve A belterületi kerékpáros-hálózat fejlesztése A legtöbb forgalomvonzó létesítmény a József Attila utcában, illetve a Munkácsy Mihály út Dózsa György utca és Bartók Béla utca közötti szakaszán található. Ennek megfelelően kerékpáros főhálózati elemnek javasoljuk a József Attila utca – Széles utca tengelyt, illetve a Munkácsy Mihály utcát. A település északnyugat-délkelet irányú tengelyeként további főhálózati elemként javasoljuk Árpád utcát, illetve a Dózsa György utca – Kinizsi utca tengelyt. -

-

Kisfaludy utca – Óvoda utca: Az utca forgalmi viszonyai a környező utcáknál kedvezőbbek, valamint megfelelő elérhetőséget biztosít több forgalomvonzó létesítményhez. A Kisfaludy utca Bajcsy-Zsilinszky utcai végénél a csomópont felülvizsgálat szükséges, illetve a tengely egyirányú szakaszait meg kell nyitni a kétirányú kerékpáros forgalom számára. Ady Endre utca – Deák Ferenc utca: Ez a tengely megfelelő elérhetőséget biztosít a főhálózati elemként javasolt Árpád utca és Dózsa György utca között. A két utca kertvárosias jellegéből kifolyólag komolyabb beavatkozást nem igényel.


62


Az utak tervezési osztályba sorolása M1 M7 M0 8102 j. út 8103 j. út 8105 j. út 81101 j. út Települési gyűjtő utak: Szent István utca - Munkácsy Mihály utca Kazinczy Ferenc utca, Katona József utca, Bajor Gizi utca-Blaha Lujza utca, Kinizsi Pál utca és új szakasza a Régi vasút sorig, Régivasútsor utca Barackos köz - Dulácska utca - Hosszúrét utca Süssen utca Park utca, Kastély utca - Kőer utca - Világos utca Balassi Bálint utca – Nádasdy Tamás utca Diósdi út (Kápolna u. és Pannon út közötti szakasza) Hegyalja utca, Érd – SCB összekötő út Tópark gyűjtőútjai volt Téglagyáron átvezetett út Nemzetőr utca – Deák F. u. A törökbálinti szennyvíztisztítótól a budaörsi közigazgatási határon a Méhecske utcáig vezető út Pistályi út - Csobánc utca - budaörsi szennyvíztisztító melletti új út Mechanikai Művek déli oldalán vezetett út (Nyárfasor u.) Kiszolgáló utak:

külterületi szakasz K.I.A. K.I.A. K.I.B. K.V.B. K.V.B. K.V.A. K.V.B.

belterületi szakasz

K.VI.B.

B.V.c.B.

K.VI.

B.VI.d.

B.IV.b.C. B.IV.b.C.

9. KÖZMŰVESÍTÉS 9.1. Adottságok Törökbálint, Budapest agglomerációjának egyik nagyon intenzíven fejlődő települése, Budapest nyugati kapujában. A település népességszáma a történelme során fokozatosan emelkedett egész 1980-ig. 1980-90 között a lakónépessége ugyan csökkent, de 90 óta -az ország össznépességének csökkenése ellenére- növekedett. A Törökbálintra települt vállalkozások, a kereskedelmi-szolgáltatási létesítmények nyújtotta munkalehetőségek jelentős vonzerőt jelentenek a településnek. Ennek hatására ma is jelentős a bevándorlók száma. A munkahelyek, a lakás- és üdülőállomány növekedése mellett, a település közműellátása is folyamatosan fejlődött. A közművek fejlődése a 90-es években felgyorsult. A villamosenergia ellátás, a vízellátás korábban, a gázellátás, a szennyvízcsatornázás és a távközlés akkor kezdett településszintűvé válni. Ezzel a település jelentős hányadán lehetővé vált a teljes közműellátás biztosítása. A település közművizsgálata a korábbi tervek felhasználásával, a közműszolgáltatók által rendelkezésre bocsátott adatok figyelembe vételével és a helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatokkal kiegészítve készült. Közműellátottság Törökbálint közműellátottságának vizsgálatára pontos számszerű adatok a statisztikai évkönyvekben állnak rendelkezésre. A legutoljára megjelent évkönyv a 2010-es, amely a 2011. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település ellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy azóta az ellátottság mértéke valamelyest növekedett. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

63


A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a rendelkezik villamosenergia ellátással. A statisztika 7135 háztartási fogyasztót tart nyílván, ez az elhelyezett villanyórák száma, (lakó és üdülőterületen összesen) egyben jelzi, hogy több a két, ill. azt meghaladó villanyórás lakások száma. A településen a háztartások számára szolgáltatott összes villamosenergia 2010-ben 64757 MWh/év volt, ez alapján az egy háztartás átlagos havi fogyasztása meghaladja a 1179 kWh/hó mértékét, amely tekintettel a jelentős hányadú üdülőfogyasztóra is, a lakásállomány korszerűbb felszereltségét tükrözi. A településen az egészséges vezetékes ivóvíz ellátottság 100 %, amely jelzi, hogy a vezetékes vízellátás a településen minden utcában (89,2 km hosszban) kiépítésre került és minden ingatlan 3 kapcsolódik rá. A lakosságnak szolgáltatott víz 2010-ben 532 ezer m volt, amely egy lakosra jutó 108 l/fő, napi, ez az érték átlagos magyarországi életkörülményeket jellemző érték. A 100 %-os vezetékes vízellátottsága ellenére a település lakásállományának csak 68,66 % -a csatlakozott 2011 január 1.-én közcsatorna hálózatra, amely az összegyűjtött szennyvizeket a tisztítótelepre szállítja. A vezetékes ivóvíz ellátottság és a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötöttség közötti különbség 31,4 %, amely a közműolló nyitottságát mutatja. A közcsatorna hálózattal össze nem gyűjtött szennyvizek döntő hányadát a talajba szikkasztják jelentősen szennyezve a talajt és a talajvizet. A vezetékes gázellátás kiépítésének település szintűségét jelzi a 4081 nyilvántartott háztartási fogyasztó. A lakásállomány majdnem 89,2 %-a rendelkezett gázellátással már 2011 január 1.-én. A 3 háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége 2010-ben 7521 ezer m volt, amely egy háztartás 3 számára átlagosan 136 m /hó fogyasztást jelent. Ez a szám azt jelzi, hogy a legtöbb háztartás földgázt használja a fűtési célú energiaellátásra és csak kevesen őrizték meg a hagyományos, nem vezetékes energiahordozójú tüzelést. Az ellátottság vizsgálata fontos iránymutató a fejlesztési feladatok meghatározásában. 9.1.1. Vízellátás Törökbálint vízellátását Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) szolgáltatja. A Vízmű az ellátási körzetben Érd, Diósd, Tárnok, Törökbálint szinte már összeépült területeit, valamint Budaörs egy részét, valamint újabban Biatorbágyot látja el ivóvízzel a saját, ill. a Fővárosi Vízművek vízbázisairól. Saját vízbázisai a Sasvárosi, rétegvízre telepített 7 db kúttal rendelkező telep és a Duna vízkincsére telepített Dunaparti Vízműtelep, ahol 11 db partiszűrésű csőkút és egy csáposkút üzemel. Ezen felül a 3 vízigények kielégítésére az ÉTV a Fővárosi Vízművektől átvesz napi 12.000 m ivóvízmennyiséget, erre a mennyiségre a Vízmű és a Főváros között kontingens-szerződés van érvényben. A Fővárosi Vízművek a vizet a Csepel-szigeti, szigetcsépi telepéről szolgáltatja, a szigetről NÁ 600-as meder alatti átvezetéssel kerül át az ivóvíz a budai oldalra. 3

3

A Törökbálinti hálózati rendszer az Érdi Vízműtelep felől az Érd, Mecsek utcai 2x1000 m + 3000 m es tározók felől nyomásfokozón keresztül kapja. A tározótól egy NÁ 300-as méretű vezetéken 3 keresztül töltik az un. Virágtanyai 2x1000 m -es tározókat (t.f.sz.: 236,56 mBf.). A települést ellátó hálózatban a víznyomást ennek a tározónak a vízszintje határozza meg. A település alapbázis felőli betáplálásánál ez az NÁ 300-as vezeték tekinthető a szűk keresztmetszetnek, ennek vízszállító kapacitása nem elegendő a fejlesztések vízigényeinek kielégítésére. A Törökbálinti hálózati rendszer más oldal felőli betáplálására több változó terv készült már, várhatóan a közeljövőben a probléma megoldásra kerül. A Rókahegyen egy Vízmű övezetbe sorolt telek van, amelyen egy üzemen kívüli víztározó medence található. A víztározó medence nem a vízellátást szolgáltató ÉTV Kft. tulajdona, a település vízellátásában semmilyen szerepet nem vállal. A Virágtanyai tározóktól a település régi beépítésű lakóterületei felé az M7-es autópályával párhuzamosan épített NÁ 300-as méretű azbesztcement vezeték szállítja a vizet. Ez a vezeték a Kazinczy Ferenc utcáig épült meg NÁ 300-as átmérővel, onnan elágazva egy NÁ 200-as vezeték épült meg a DEPÓ-ig, illetve egy másik ág NÁ 150-es mérettel a település nyugati belterületi részei ellátására. Ez a két nagyobb átmérőjű vezeték volt a település ellátó hálózatának gerince, amelyekkel a kisebb ellátó vezetékeket táplálták be. A régebbi építésű ellátó vezetékek mérete zömmel NÁ 80-as, anyaguk azbesztcement. A nyugati ipari területek ellátására a Virágtanyai tározótól kiépült egy másik file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

64


NÁ 300-as vezeték is a tározótól északnyugati irányban. Ez a vezeték a település belterületi hálózatával is össze van kötve, így a korábbi, a Virágtanyától csak egyirányból meglévő betáplálásból eredő probléma mára megszűnt. A 2000-es évek elején a Biatorbágyi, 100-as út menti Vendel Park ellátására kiépült az ÉTV ellátó rendszere felőli egy betápláló vezeték, amely a törökbálinti hálózat irányából épült ki a Budapark területén keresztül, majd a 100-as út északi útpadkájában. Azóta ez a vezeték a biatorbágyi hálózati rendszer irányában továbbépült, a vezeték mérete NÁ 300. Ezzel a vezetékkel így össze van kötve a törökbálinti hálózati rendszer a BIRV regionális hálózatával, így az ebből az irányból való ellátás is elméletileg lehetővé vált, ami az ellátás biztonságát növeli. Az ÉTV által ellátott települések hálózati rendszereiben a nyomásviszonyokat a tározók magassági elhelyezkedése határozza meg, a tervezési terület körzetében nyomásproblémák nincsenek. 9.1.2. Szennyvízelvezetés Törökbálinton elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője az ÉTV Kft. A szennyvízcsatorna-hálózat a településen 100%-os szintre kiépült. Korábban a hálózattal összegyűjtött szennyvizeket a Törökbálint-Budaörs közös szennyvíztisztító telepen tisztították meg. A tisztítótelepen két fokozatú - mechanikai és biológiai - tisztítás folyik, valamint a telepen iszaprothasztó berendezés is működik, amelyben termelt biogázzal a telep energiagazdálkodását segítik. A tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti patak. A két település utóbbi évtizedben való gyors fejlődése miatt a telep kapacitása kiterheltté vált, így a telep kapacitásának bővítését határozták el. A kapacitásbővítés, illetve a tisztító hatásfokának 3 intenzifikálása 1994-ben fejeződött be, jelenlegi kapacitása 11.500 m /d. A telep üzemeltetője az ÉTV Kft. A Törökbálinti Önkormányzat önálló tisztító telep létesítését határozta el, amely átadása 1996-ban történt meg. Az új telep a DEPÓ-tól nyugatra, a Hosszúréti patak mentén épült fel, tisztító kapacitása 3 jelenleg 3000 m3/d, melyből jelenleg kb. 1900 m /d mennyiséget használnak ki. A telepen mechanikai, mélylevegőztetétes anaerob anoxikus biológiai tisztító fázisok üzemelnek, a tisztító vonal végén utóülepítés történik. A tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti patak, mely a II/2 befogadói kategóriába van besorolva, így a telepen a tisztítás ennek megfelelően folyik, a tisztító berendezés az előírt paramétereknek megfelelően üzemel. A településen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, amely kiépítettsége teljesnek mondható, minden utcában üzemel szennyvízcsatorna. A hálózat a 90-es évek végén végrehajtott jelentős fejlesztés eredményeképpen érte el a jelenlegi kiépítettségi szintet, amely előtte csak kb. 20 %-os volt. A régi építésű szennyvízcsatornák mérete zömmel DN 300-as, anyaguk nagyobb részben azbesztcement volt, kisebb részben beton. A 90-es években épített csatornák zöme DN 200-as, csak a nagyobb gerinccsatornák mérete DN 300-as. Az új csatornák anyaga kivétel nélkül a korszerűbb KGPVC műanyag. A hálózaton a gravitációs adottságok miatt átemelő berendezések üzemelnek, amelyekből a befogadó gravitációs csatornákba nyomóvezetékeken keresztül juttatják a szennyvizeket. 9.1.3. Csapadékvíz elvezetés Törökbálint a Budai hegység déli szegélyén helyezkedik el, részben a Tétényi fennsíkon, részben pedig az un. Budaörsi medencén. A terület fő vízfolyása a Hosszúréti patak, amely befogadója a térség másik két jelentősebb vízfolyásának, a Törökbálinti pataknak és a Budakeszi ároknak. A Törökbálinti patak a településtől nyugati külterületei felől érkezik a belterületre, amely mélyvonalán, két nagyobb, ellentétes irányú kanyart leírva halad keresztül. A patak a belterület északi részén csatlakozik a befogadó Hosszúréti patakba, amely a belterületet keleti irányban hagyja el és a külterületen halad tovább Budapest irányába. A Hosszúréti patak budapesti szakasza zömmel a XI. és a XXII. kerület határán, a Rózsavölgyben halad, ezen szakaszán a medrének vízszállító kapacitása kiterhelt. A kiterhelt vízszállító kapacitás miatt a patak vízgyűjtő területén az újabb nagyobb méretű burkolt felületek létesítését a Vízügyi Hatóság csak záportározók létesítése mellett engedélyezi. A patak mind külterületi, mind budapesti belterületi mederszakaszaira az utóbbi évtizedekben több terv készült, amelyeknek csak kis hányada valósult meg. A tervek zöme foglalkozik a Hosszúréti patak medrére tervezett nagyobb méretű záportározók létesítésével, de ezekre hatóságilag jóváhagyott engedélyezési tervek még nem készültek. A megvalósítást hátráltathatja, hogy időközben a tervezett file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

65


záportározók telkeit nem rendezték, ott sok helyen feltöltések történtek. A Törökbálinti patak a település legrégebben megépült részein zárt csapadékcsatornában vezetve halad át, majd a Bajcsy Zsilinszki úti szakaszán már ismét nyílt medrű. A zárt szelvényű szakasz nyomvonala a Munkácsy Mihály utca nyomvonalán épült meg, felső szakaszai DN 1650-es méretű ROCLA csatornák, az alsóbb szakaszai régi építésű, különböző szelvényű falazott csatornák. A falazott szakasz egy része az utca déli oldalának néhány telkére benyúlik, valamint a patak a nyílt szelvényből a zárt szelvénybe való váltásának egy falazott szakasza szintén néhány magántelken keresztül épült meg. A patak medre a belterületi részeken zömmel füvesített medrű, csak néhány szakasz burkolt. A település belterületén a csapadékvíz elvezetés a fent említett Törökbálinti patak zárt szelvényén, valamint a Tükör hegy csapadékvíz elvezetését megoldó Árpád utcai DN 500-es méretű, majd kisebb átmérőjű zárt csapadékcsatornákon kívül nyílt árkos rendszerrel történik. A nyílt árkok az utcák mentén zömmel egyoldalon, kisebb mértékben mindkét oldalon épültek ki, de találhatók olyan utcák is, amelyekben egyáltalán nem üzemel csapadékvíz elvezető rendszer. Ezekben az utcákban a burkolt felületekről elfolyó vizek a telkekre befolynak és ott a talajt erodálják. 9.1.4. Energiahálózatok vizsgálata A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata a vezetékes földgázellátás terjedésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, de még mindig jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A földgáz segítségével biztosított ellátás lassan település szintű kiépítettsége meghatározó a település energiaellátásában. A villamosenergia a világítás és technológiai energia igények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. A település épületeinek termikus hőellátása intézményenkénti, épületenkénti, lakásonkénti, vagy lakóhelyiségenkénti ellátási móddal került kivitelezésre. A korábbi ipari üzemek, intézmények önálló saját hőbázist, kazánházat üzemeltettek, jellemzően először széntüzeléssel, majd olajtüzelésre átállva ma már szinte teljes körűen primer energiahordozóként földgázt használnak. 9.1.4.1. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ ZRt-hez tartozó Elmű Hálózati Kft. Az ellátás bázisa korábban kizárólag a Budaörsi 120/20 kV-os alállomás volt, amelyet az utóbbi években a Diósdi 120/20 kV-os alállomás, valamint a Biatorbágyi 120/20kV-os alállomás egészít ki, amelyek betáplálása az országos 120 kV-os hálózatról biztosított. A Budaörsi alállomás és a Biatorbágyi alállomás betáplálása is a Tatabánya Bánhida és Kaszásdülő alállomások között üzemelő, illetve a Diósdi alállomás a Dunamenti Hőerőmű és Albertfalva alállomás között üzemelő kétrendszerű 120 kV-os hálózatról létesített bekötéssel történik. Az alállomásokról induló 20 kV-os szabadvezeték hálózatok biztosítják a térség ellátását. A középfeszültségű hálózatok fűzik fel és táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait, amelyek jellemzően oszlopállomások. A település központjában és az újabban épített iparterületeken, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági, vállalkozási területeken a hálózat már földkábellel kivitelezve épült meg és azokon a területeken jellemzően nagyobb egységteljesítményű épített házas állomások üzemelnek. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű elosztásban az újabb ellátási körzetekben üzemel földkábel. A lazább beépítésű, családiházas övezetben és az üdülőterületeken a kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábelos vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Önálló közvilágítási lámpatest csak a főút mellett, valamint az új gazdaságivállalkozási területeken üzemel. A közvilágítás általánosan a közlekedés biztonságát szolgálja. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

66


9.1.4.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO kft Diósdi Kirendeltsége. A település gázellátásának bázisa a Nagytétényi fennsíkon üzemelő MOL átadó állomás, amelyből egy NÁ 400-as méretű acél, 8 bar-os vezetéken keresztül táplálják be a település gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomásait. A településen a fogyasztók nagyobb hányadának ellátására két-két nyomásszabályozó állomás üzemel, amelyek közül az egyik körzeti, a másik nagyfogyasztói. A két körzeti nyomásszabályozó közül az egyik a Kazinczy utcában, a másik a Bajcsy-Zsilinszky utca mellett üzemel. További nyomásszabályozó állomások üzemelnek, egy a Tó-park mellett, a másik a nyugati vállalkozói terület ellátására. A Bajcsy-Zsilinszky úti fogadó állomástól északi irányba Budaörs és az ISC felé halad tovább a 8 baros vezeték, valamint nyugati irányba az iparterület felé. A települést érintő szakaszát a továbbtervezés során -mint korlátozó tényező- figyelembe kell venni. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki, a kisnyomású gáz előállítása jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A körzeti és a helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. 9.1.5. Elektronikus hírközlés 9.1.5.1. Vezetékes hírközlési létesítmények Törökbálinton, így a tervezési terület vezetékes távközlési ellátását is jelenleg a Magyar Telekom ZRt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 32-es körzetszámú Biatorbágy primer központ a vezetékes távközlési hálózat bázisa. Törökbálint 23-as körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A tervezési terület jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága teljes körűnek tekinthető, azaz valamennyi távközlési igény kielégített. A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A fejlesztések során fellépő vonaligény kielégíthető. A vezetékes távközlési hálózat a településen részben földkábelbe fektetéssel, részben oszlopokra fektetéssel épült. 9.1.5.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények. A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. A településen valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobil, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.

9.2. Terv Törökbálint kedvező földrajzi fekvése, a fővároshoz való közelsége, a közműellátottsága által nyújtott komfortos életkörülmények biztosítási lehetősége is vonzó a letelepedőknek. A statisztikai adatok is jelzik, hogy folyamatosan érkeznek a betelepülni szándékozók. A település Önkormányzata a település fejlődését elősegítve törekszik arra, hogy a településen megfelelő helyet biztosítson a be-, illetve letelepülők számára. Az érkező letelepedni szándékozók számára ezért újabb lakóterületek kijelölése vált szükséges, valamint a helybeni munkalehetőség biztosítására a gazdasági területi kínálat bővítése is célszerű. Ezek biztosítására az Önkormányzat a már beépített területeit is felülvizsgálva, az alulhasznosított területeinek funkcióváltásával, s a beépítésre szánt terület arányának növelésével a település területének hatékonyabb hasznosítását tervezi. A településtervező a település jelenlegi beépített területének intenzívebb hasznosításán, egyes tömbök funkcióváltásán, tömb belső feltárási lehetőségen túl, a még be nem épített területén a terület funkcióváltásával új beépítésre szánt lakóterület, gazdasági terület és különleges célú hasznosításra alkalmas területeket jelölt ki. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

67


Valamennyi beépítésre szánt területre javasolt fejlesztéssel érintett területen a megfelelő élet és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére a teljes közműellátás biztosítása szükséges. A teljes közműellátáshoz az arra vonatkozó előírások alapján a közhálózati vízellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a szennyvizek tisztító telepen történő kezelése, a zavarmentes csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés, a villamosenergia ellátás és a vezetékes energia ellátás, azaz a földgáz ellátás biztosítása szükséges. Meg kell említeni, hogy a megújuló energiahordozók hasznosítása nagyon fontos, azzal a hagyományos energiafelhasználás csökkenthető. Beépítésre nem szánt területre javasolt építési lehetőségekhez a szabályozási előírásokban rögzített közműellátási feltételeket kell teljesíteni. Biztosítani kell a villamosenergia ellátást, az ÁNTSZ által előírt vízellátást, a veszélyeztetés nélküli szenny- és csapadék, valamint felszíni vizek elvezetését. A fejlesztésre javasolt telkek számára a hagyományos közművek ellátása a település kiépített közhálózati rendszereihez történő csatlakozások kiépítésével oldható meg. Meg kell említeni, hogy az egyes fejlesztésre javasolt területek térségében korlátozást okoznak a meglevő közműadottságok, a területen áthaladó vezetékek és azok védőtávolság igénye. Azokat a továbbtervezés során vagy ki kell váltani, vagy a javasolt beépítéssel ki kell kerülni. Elsődleges közműfejlesztési feladat a település meglevő beépített területeinek (lakó-, településközpont, intézményi, gazdasági és egyéb hasznosítású területen egyaránt) a közműellátottság növelése, amely érdekében a közmű ellátottsági hiányokat kell pótolni. A vizsgálatok is megerősítették, hogy a legfőbb közműhiányosság a felszíni vízelvezetés területén tapasztalható. A közműfejlesztési feladatok között a közműhiányok pótlása mellett a területfejlesztési javaslat alapján a funkcióváltásra, új beépítésre, hasznosításra javasolt területek közműellátásának a megoldása szükséges. Az új beépítés, új területhasznosítás lehetőségének, különösen a funkcióváltásra jelölt területeken már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítés, hasznosítás csak a megfelelő, környezetvédelmi követelményeket kielégítő, közműellátás biztosításával valósítható meg. A fejlesztési területek távlati új igénye és a meglévő beépítés várható igénynövekménye összesítve: Területek vízigény csatorna igény vill.e. igény földgáz igény 3 3 3 m /nap m /nap MW Nm /h Új fejlesztési területek 3350 3015 33 8250 Ezek a prognosztizált igények a település távlati prognosztizált fogyasztóinak teljes körű ellátását biztosítaná. A településtervező által javasolt fejlesztések megvalósulása és a már beépített területek igényes kiszolgálása esetén jelentkezne ekkora többlet igény. Ezek a becsült igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat, bázisok fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. Tervezői tapasztalataink szerint figyelembe véve a település eddigi fejlődési trendjét is rövidtávon ezen igényeknek reálisan kb. 5 %-ának a jelentkezése várható, a tervezés távlatában pedig kb. 20 %a. Így a reálisan, a tervezés távlatáig várhatóan kielégítendő igény kerekítve, összesen: 3

Vízigény m /nap: 3 Keletkező szennyvíz m /nap: Villamosenergia ig. MW: 3 Földgázigény Nm /h:

Tervezés távlatában 670 600 6,6 1650

Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatok figyelembe vételével a település jelenlegi belterületén, a foghíjak és a már ellátott területekhez közvetlen kapcsolódó új ingatlanok közműellátását különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról építendő új bekötővezetékekkel, vagy az elosztóhálózatok továbbépítésével és arról létesítendő új bekötővezetékek segítségével. Az új funkcióváltásra javasolt fejlesztési területek jelentősebb közműigényének ellátása már új file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

68


jelentősebb hálózatépítést-fejlesztést igényel. Ezeknek a fejlesztési területek beépítésének előkészítése során kell, a feltárásra szolgáló út, szabályozási szélességén belül a teljes közműellátást kiépíteni. A területgazdálkodás érdekében a közös közműárkos közmű elhelyezési mód alkalmazása javasolható. Ezzel a beruházás költségtakarékosabb és a fasorok telepítési lehetőségével hangulatosabb úthálózat alakítható ki. Új fejlesztésre javasolt területeken a közműhálózatokat (villamosenergia ellátó és vezetékes hírközlési hálózatokat is) kizárólag földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni, hozzájárulva ezzel a takarékosabb területhasznosításhoz és az esztétikusabb arculat kialakításához. Az új beépítés energiaellátására kínálkozik a megújuló energiahordozók hasznosítási lehetősége is. A ma ismert megújuló energiaforrások közül a nap- és a földenergiájának a hasznosítását lehet gazdaságosan figyelembe venni. Ezek hasznosítására telken belül, részben építészeti megoldásokkal, részben az épületgépészet szintjén van lehetőség. A csapadékvíz elvezetés megoldására az egész település számára új hálózati rendszer kiépítésekialakítása szükséges. A közműfejlesztési feladatok között harmadik feladatként kell említeni azokat a fejlesztési feladatokat, amelyek a települést urbánusabbá, élhetőbbé teszik és vonzóképességét növelik. A vonzóképesség növelése az utak és közterületek állapotának, látványának javításával érhető el. Ennek keretébe tartozik a felszíni vízrendezés megoldása. Igényesebb, területtakarékosabb csapadékvíz elvezetési megoldást eredményezne a kiemelt járdaszegély, a kontúros útnyomvonal vezetés, a zárt csapadékvíz csatornahálózat, ennek alkalmazása elsődlegesen az új fejlesztési területeken várható, a már beépített területen azonban jellemzően a vízelvezetés egyelőre nyílt árkos marad, annak legalább a hidraulikai méretezésével a biztonságos vízelvezetés megoldására kell törekedni. A település fejlődéséhez hozzátartozik a település arculatának a fejlődése is, amelyhez hozzá kell járulni a közművek megjelenésének a javításával is. E vonatkozásban különösen az energiaellátás és az elektronikus hírközlés területén jelentkeznek feladatok. Az energiaellátás vonatkozásában az üzembiztosabb szolgáltatási igény mellett ugyanis az esztétikai igények is fokozatosan előtérbe fognak kerülnek. A közműfejlesztések során foglalkozni kell az utcaképet befolyásoló szabadvezetékes, légkábeles villamosenergia ellátó és hírközlési rendszerek látványjavítási igényével is. Azok hálózatainak föld-kábelesítésének mind szélesebb területen történő megvalósítása szükséges. Természetesen a tervezés távlatáig csak a fejlesztési területekre lehet igényesebb szabályozást előírni, de, ha csak távlati célkitűzésként is, de foglalkozni kell a település szintre való megoldásával. 9.2.1. Vízellátás Törökbálint vízellátását Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) szolgáltatja. A Vízmű az ellátási körzetben Érd, Törökbálint, Diósd és Tárnok szinte már összeépült területeit, valamint Budaörs egy részét látja el ivóvízzel a saját, ill. a Fővárosi Vízművek vízbázisairól. Saját vízbázisai a Sasvárosi telep és a Dunaparti Vízműtelep. Ezen felül a vízigények kielégítésére az 3 ÉTV a Fővárosi Vízművektől átvesz napi 12.000 m ivóvízmennyiséget. A Fővárosi Vízművek a vizet a Csepel-szigeti, szigetcsépi telepéről szolgáltatja, a szigetről NÁ 600-as meder alatti átvezetéssel kerül át az ivóvíz a budai oldalra. Az ÉTV által ellátott települések hálózati rendszereiben a nyomásviszonyokat a tározók magassági elhelyezkedése határozza meg, a tervezési terület körzetében nyomásproblémák nincsenek. A városban a településfejlesztési terv által prognosztizált fejlesztések teljes megvalósulása esetén a 3 településen a tervezés távlatáig 3350 m /d többlet vízfogyasztás fog fellépni. Várhatóan azonban 3 ennek a mennyiségnek csak a 20%-a fog a tervezés távlatában megvalósulni, ami csak 670 m /d többlet vízfogyasztás, amelyet az ÉTV a meglévő alapbázisairól, valamint a meglévő regionális rendszeréről várhatóan szolgáltatni tudja. Törökbálint beépített területén üzemelő vízelosztó hálózat zömmel körvezetékes rendszerű, de a külterületek felé kifutó utcáknál vannak rajta ágvezetékek is, amelyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél több ingatlan maradhat vízellátás nélkül. Ezért a meglévő ágvezetékeket javasoljuk körvezetékes rendszerű hálózattá átalakítani, ezzel jobb minőségű és főleg biztonságosabb ivó- és tüzivízellátást lehet szolgáltatni. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

69


Az új fejlesztési területeken a területeket feltáró új utcákban a vízvezetéket úgy kell megépíteni, hogy azzal lehetőleg körvezetékeket lehessen kialakítani. A meglévő hálózat vezetékei általában NÁ 100-as átmérőjűek, csak a regionális vezetékek nagyobb méretűek. Az új utcákban az építendő vezetékeket NÁ 100-as átmérőjű csövekből kell megépíteni, anyaguk a kisebb készletezési igény miatt célszerűen homogén, KMPVC anyagú cső legyen. A vezetékekre a biztonságos tüzivíz ellátás miatt föld feletti tüzivíz csapokat kell felszerelni. Az egyes létesítmények tüzivíz igényét a létesítmény mértékadó tűzszakaszának nagysága határozza meg. Amennyiben a közhálózatról a tüzivíz igény nem elégíthető ki, akkor telken belül kell a szükséges többlet kapacitást nyújtó tüzivíz tároló medence elhelyezését biztosítani. A vízellátás keretében meg kell említeni a házi kutakat, amelyek az első vízadó réteget hasznosítják. Ezeket a talajvíz hasznosítására telepített kutakat elsődlegesen locsolási célra használják. A házi 3 kutak létesítése is engedély köteles. 500 m /év vízkivételig az engedélyt a jegyző adhatja ki, ezt meghaladó vízigény esetén már vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. 9.2.2. Szennyvízelvezetés Törökbálintot a vízbázis védelem érdekében a legveszélyeztetettebb települések közé sorolta az ágazat. (Az ágazati értékelés szerint Törökbálint a I. Sérülékeny környezetű vízbázisok területén fekszik és azon belül is az I/1 Fokozottan érzékeny, üzemelő vízbázis területén fekvő település.) A vízbázisvédelem érdekében a településen fokozottan kell teljesíteni a környezet védelmét szolgáló előírásokat. Meg kell akadályozni a szennyezés talajba jutási lehetőségét, ezért a szennyvízelvezetés közcsatornával történő megoldása kiemelt feladat. Törökbálinton elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője az ÉTV Kft. A szennyvízcsatorna-hálózat a településen szinte 100%-os szintre kiépült. Korábban a hálózattal összegyűjtött szennyvizeket a Törökbálint-Budaörs közös szennyvíztisztító telepen tisztították meg, ahol most már csak Budaörs és a DEPO szennyvizeit tisztítják. A tisztítótelep 3 jelenlegi kapacitása 11.500 m /d. A Budaörsi telep üzemeltetője a TÖRS Kft. A szennyvíztisztító telep megszüntetését tervezik, az ide érkező szennyvizeket a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telepre tervezik szennyvíz átemelő berendezés és nyomóvezeték segítségével eljuttatni. Ezeknek a műszaki létesítményeknek tervei már elkészültek. A műszaki létesítmények megvalósítását 2013 végére tervezik. A '90-es években a Törökbálinti Önkormányzat önálló tisztító telep létesítését határozta el, amely átadása 1996-ban történt meg. Az új telep a DEPÓ-tól nyugatra, a Hosszúréti patak mentén épült fel, 3 tisztító kapacitása jelenleg 3000 m /d, amelyből jelenleg tartalék kapacitással rendelkezik. A telepen mechanikai, mélylevegőztetétes anaerob anoxikus biológiai tisztító fázisok üzemelnek, a tisztító vonal végén utóülepítés történik. A tisztított szennyvizek befogadója szintén a Hosszúréti patak. A telep üzemeltetője az ÉTV Kft. A településen kedvezően kiépített csatornahálózat ellenére a rákötöttség nem teljes mértékű. A közcsatornára nem csatlakozó telkeken keletkező szennyvizeket az ingatlanok telkein zárt szennyvíztárolókban tárolják és onnan szippantó kocsikkal szállítják el. A zárt szennyvíztárolók azonban „nem mindig vízzáróak”, ezért azokból a szennyvíz gyakran elszikkad. A vízbázis védelme ezért szükségessé teszi, hogy a már csatornázott utcákban a még közcsatorna hálózatra rá nem csatlakozó ingatlanokat kötelezzék a rácsatlakozásra. 3

A tervezett fejlesztések 100%-os megvalósulása esetén a településen 3000 m /d többlet szennyvíz fog keletkezni, amely tisztításáról gondoskodni kellene. Várhatóan azonban az összes tervezett 3 fejlesztésnek csak a 20 %-a épül meg a tervezés távlatában, ami csak 600 m /d többlet 3 szennyvízmennyiséget jelent. Ezt a 600 m /d többlet szennyvízmennyiséget a Törökbálinti önálló tisztítótelep fogadni tudja. A fejlesztésre javasolt területekről a tisztítótelepre történő csatlakozás biztosítására a megfelelő szennyvíz elvezető hálózati rendszert ki kell építeni. A település központi belterületén jelenleg 13 db átemelő műtárgy üzemel. Az átemelőnek ugyanúgy van védőtávolsága, mint a szennyvíztisztító telepnek. A nem bűzzáróan, zajvédetten kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye 150 m, a bűzzáróan, zajvédelemmel kivitelezett átemelőé pedig 20 m. A szennyvízátemelő műtárgyak védőtávolságán belüli területhasznosításra ugyanazok a korlátozások file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

70


érvényesek, mint ami a szennyvíztisztító telep védőtávolságán belüli területhasznosításra vonatkozik. A védőtávolságon belül az OTÉK szerint lakó-, vegyes-, gazdasági – (jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területeket nem érinthet, az nem jelölhető ki. A beépítésre nem szánt területre vonatkozóan az OTÉK Függelékében nem szerepel korlátozás, de közegészségügyi szempontból a védőtávolságon belül nem lehet élelmiszer és gyógyszer alapanyagot előállítani, azokat feldolgozni, tárolni, értékesíteni. Szennyvízátemelő műtárgynál kellő védelem kiépítésével védőtávolság igénye 20 m-re csökkenthető. További csökkentése csak komolyabb műszaki beruházással oldható meg és egyedileg, az ÁNTSZszel, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel egyeztetve, határozható meg annak védőtávolság igénye. Jelenlegi üzemelő szennyvízátemelőknél ezért mihamarabb a legalább 20 m-re történő csökkentéshez szükséges fejlesztést meg kell oldani, mivel több helyen érint olyan ingatlant, amelyet az előírások szerint nem érinthetne. A település tervezett új területfejlesztési területein, annak feltáró úthálózatának szabályozási szélességén belül, illetve közterületen meg kell építeni az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatot. A hálózat a meglévő szennyvízcsatorna hálózat hidraulikai vizsgálata alapján, annak figyelembe vételével építendő tovább az új fejlesztési területeken. A csatornák építésére el kell készíttetni a vízjogi létesítési engedélyezési terveket és azokat a hatóságokkal jóvá kell hagyatni. A településen továbbra is a gravitációs szennyvízcsatornák kiépítését javasoljuk, a topográfiai adottságoknak megfelelően, az optimális helyeken átemelő berendezések és szennyvíz nyomóvezetékek létesítése szükséges. A befogadó továbbra is a jelenlegi szennyvíztisztító telep lesz, amelynek amennyiben kiterheltté válik a kapacitása, akkor a bővítését is meg kell oldani. Új fejlesztési területen történő építéseknél már feltételként szabható a közcsatorna hálózat szükséges kiépítésének megoldása is. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén a keletkezett szennyvizeket közcsatornával kell elszállítani, ivóvíz hálózat fejlesztése nem is engedhető meg, csak a szennyvízcsatorna hálózat egyidejű kiépítésével. A külterület beépítésre szánt területén és a kül- és belterület beépítésre nem szánt területein, ha egyéb előírás nem tiltja, pl hidrogeológiai védőidom okozta korlátozás, akkor a közműpótló berendezések alkalmazását el kell fogadni. Közműpótlóként a szennyvizeket szigorúan vízzáró medencékbe kell összegyűjteni és szippantó kocsikkal a kijelölt leürítő helyre szállíttatni. Addig, amíg az érintett ingatlant olyan paraméterű út nem tárja fel, amin a szippantó kocsi kedvezőtlenebb időjárás esetén is meg tudja közelíteni az ingatlant, addig építési engedély nem adható-kapható. Meg kell említeni, hogy a közcsatorna hálózatba csak az előírt szennyezettségű vizek vezethetők, ettől eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül elő kell tisztítani. 9.2.3. Csapadékvíz-elvezetés Törökbálint a Budai hegység déli szegélyén helyezkedik el, részben a Tétényi fennsíkon, részben pedig az un. Budaörsi medencén. A terület fő vízfolyása a Hosszúréti patak, amely befogadója a térség másik két jelentősebb vízfolyásának, a Törökbálinti pataknak és a Budakeszi ároknak. A Törökbálinti patak a településtől nyugati külterületei felől érkezik a belterületre, amely mélyvonalán, két nagyobb, ellentétes irányú kanyart leírva halad keresztül. A patak a belterület északi részén csatlakozik a befogadó Hosszúréti patakba, amely a belterületet keleti irányban hagyja el és a külterületen halad tovább Budapest irányába. A Hosszúréti patak budapesti szakasza zömmel a XI. és a XXII. kerület határán, a Rózsavölgyben halad, ezen szakaszán a medrének vízszállító kapacitása kiterhelt. A kiterhelt vízszállító kapacitás miatt a patak vízgyűjtő területén az újabb nagyobb méretű burkolt felületek létesítését a Vízügyi Hatóság csak záportározók létesítése mellett engedélyezi. A patak mind külterületi, mind budapesti belterületi mederszakaszaira az utóbbi évtizedekben több terv készült, amelyeknek csak kis hányada valósult meg. A tervek zöme foglalkozik a Hosszúréti patak medrére tervezett nagyobb méretű záportározók létesítésével, de ezekre hatóságilag jóváhagyott engedélyezési tervek még nem készültek. A Törökbálinti patak a település legrégebben megépült részein zárt csapadékcsatornában vezetve file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

71


halad át, majd a Bajcsy Zsilinszky úti szakaszán már ismét nyílt medrű. A zárt szelvényű szakasz nyomvonala a Munkácsy Mihály utca nyomvonalán épült meg, felső szakaszai Ø 1650-es méretű ROCLA csatornák, az alsóbb szakaszai régi építésű, különböző szelvényű falazott csatornák. A falazott szakasz egy része az utca déli oldalának néhány telkére benyúlik, valamint a patak a nyílt szelvényből a zárt szelvénybe való váltásának egy falazott szakasza szintén néhány magántelken keresztül épült meg. A zárt csapadékcsatorna felújítására a tervek elkészültek, arra a létesítési engedélyt beszerezték. A megépítése anyagi források meglététől függ. A patak nyílt medre a belterületi részeken zömmel füvesített medrű, csak néhány szakasz burkolt. A település belterületén a csapadékvíz elvezetés a fent említett Törökbálinti patak zárt szelvényén, valamint a Tükör hegy csapadékvíz elvezetését megoldó Árpád utcai Ø 50-es méretű zárt csapadékcsatornán kívül nyílt árkos rendszerrel történik. A nyílt árkok az utcák mentén zömmel egy oldalon, kisebb mértékben mindkét oldalon épültek ki, de találhatók olyan utcák is, amelyekben egyáltalán nem üzemel csapadékvíz elvezető rendszer. Ezekben az utcákban a burkolt felületekről elfolyó vizek a telkekre befolynak és ott a talajt erodálják. A település változatos topográfiai adottságából eredően korábbról több vízgazdálkodási célra lejegyzett földterület található Törökbálinton. A település fejlődése, a megvalósult beépítések több helyen átalakították a vízjárást. Néhány ma is a hivatalos térképen még vízgazdálkodási területként (vízmosás, árok, vízfolyás, stb.) nyilvántartott földterület már a vízelvezetés szempontjából funkciót vesztett. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a földhivatali térképen még vízgazdálkodási területként lejegyzett földterületet -ha már funkciót vesztett is- mindaddig vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, amíg az érintett árok, vízmosás, stb. vízgyűjtőjének a felülvizsgálatára sor nem kerül. A teljes érintett vízgyűjtőre készített vízjogi engedéllyel rendelkező terv alapján kérheti csak az Önkormányzat a földhivatali térképről való törlését. A vízgazdálkodási területen sem közművet, sem utat fektetni nem lehet. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) jelentősen megnő. A burkolt felületekről a ráeső csapadékvíznek majdnem 100%-a folyik le és a lefolyás időtartama jelentősen lecsökken. A településen a csapadékvizek elvezetése sok helyen jelenleg is problematikus, amennyiben a fejlesztések következtében az elvezetendő vizek mennyisége jelentősen megnő, a meglévő elvezetési nehézségek nőnek. Ezért Törökbálint teljes kül- és belterületeire is vonatkozó csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készíttetését javasoljuk. A tanulmánytervben a Hosszúréti patak befogadó képességére célszerű két változatot feltételezni, egyrészt ha reális időn belül megvalósulnak a záportározók, másrészt, ha a záportározók csak később kerülnek megvalósításra. A Törökbálinti patak felső szakaszára már készült egy tanulmányterv, amely a Károlyi Mihály utca társégében egy záportározó létesítését javasolja. A tanulmányterv alapján a záportározó vízjogi létesítési engedélyezési tervének elkészítését és a tározó megvalósítását javasoljuk. A Hosszúréti patakon 1970-ben létesítették a Törökbálinti tavat, akkor komplex hasznosítású víztározóként, amely öntözési, halgazdasági, záportározó és árvízvédelmi funkciókkal bírt. Mára az utóbbi három funkció vált fontossá. A település nagyobb forgalmú utcáin a meglévő nyílt árkos elvezető rendszer zárt csapadékcsatornás rendszerre való átépítését javasoljuk. A zárt csapadékcsatorna helyigénye jóval kisebb a nyílt árokénál, a felszabaduló helyen parkolók létesítése, útszélesítés, utcafásítás javasolható. Az utcafásítás a mikroklíma javításán túl jelentős látványjavítást is eredményez. A zárt csapadékvíz elvezető közcsatornahálózat kisebb karbantartási költséggel stabilabban üzemel. A már beépített területen fokozatosan, mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan kell a felszíni vízrendezés átépítését megoldani. A beépítésre szánt területeken, az új fejlesztések megvalósításával azonban egyidejűleg már zárt csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése célszerű. A zárt csapadékcsatorna hálózattal történő csapadékvíz elvezetés környezetvédelmi előnye, hogy az esetleges szennyeződött csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt mód van a víz tisztítására. Ezért a csapadékvíz csatorna élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárggyal védeni lehet az élővizet. Meg kell említeni, hogy különösen a foghíjként létesítendő beépítésnél, a burkoltsági arány növekedéséből származó növekedő elvezetendő csapadékvíz továbbvezetését egész a file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

72


végbefogadóig történő felülvizsgálattal ellenőrizni kell. A csapadékvizek szénhidrogén szennyezése nagyon környezetszennyező, ezért nagyobb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeken (pl. a 20 gépkocsi befogadásánál nagyobb kapacitású parkoló felületekről, stb.) kiemelt járdaszegéllyel kell biztosítani, hogy a csapadékvíz nehogy a talajba mossa a szennyeződést és a burkolatról összegyűlő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül lehet csapadékvíz csatornába vezetni. 20 gépkocsinál nagyobb befogadó képességű parkolót nem is szabad „zöld” parkolóként létesíteni, vízzáró burkolattal kell az ilyen parkolófelületet burkolni. A szakma sokat foglalkozik a csapadékvizek visszatartásának a lehetőség szerinti megoldásával, részben a csapadékvizek locsolóvízként történő felhasználására, részben a talajba szivárgással a rétegvizek víz- utánpótlásának a biztosítására. Csak a tiszta vízzel szabad locsolni, illetve csak a tiszta vizet szabad engedni a talajba elszivárogni. A burkolt közlekedési felületekről azonban megfelelő tisztaságú víz nem gyűjthető össze, ezért is javasolt ezek közcsatornával történő összegyűjtése és továbbvezetése. Megfelelő tisztaságúnak csak a tetőidomokról összegyűjtött víz tekinthető. Annak felfogásával, locsolóvízként történő hasznosításával ivóvíz fogyasztás megtakarítása érhető el. Az új építésügyi előírások azért is szigorították meg a telkenként kötelező zöldfelületek biztosítási igényét, hogy a korábban előforduló 100 %-osan burkolt telkek ne alakulhassanak ki. A zöldfelületekre lehulló csapadékvíz, illetve locsolóvíz elszikkadhat a talajba. 9.2.4. Energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A földgáz település szintűnek tekinthető kiépítettsége korszerű termikus energiaellátás lehetőségét biztosítja a településen. A villamosenergia a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A vezetékes gázzal el nem látott telkeken a nem-vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jellemző. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A jövőben az energiaellátásban nagyobb szerepet kellene a megújuló energiahordozóknak betölteni. A megújuló energiahordozók közül elsődlegesen a napenergia hasznosításának lehetősége biztosított. Ennek hasznosítása telkenként várható, s hasznosításával az egyes telkek hagyományos energiafelhasználását csökkenti. 9.2.4.1. Villamosenergia ellátás Törökbálint villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ Hálózati Kft. A település villamosenergia ellátásának bázisa a Budaörsi 120/20 kV-os alállomás, továbbá a Biatorbágyi és a Diósdi 120/20 kV-os alállomás, amelyek betáplálása az országos 120 kV-os hálózatról biztosított. A Budaörsi és a Biatorbágyi alállomás betáplálása a Tatabánya Bánhida és Kaszásdülő alállomások között üzemelő, illetve a Diósdi alállomás a Dunamenti Hőerőmű és Albertfalva alállomás között üzemelő kétrendszerű 120 kV-os hálózatról létesített bekötéssel történik. Az alállomásokról induló 20 kV-os szabadvezeték illetve kábelhálózatok biztosítják a térség ellátását. A középfeszültségű hálózatok fűzik fel és táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait, amelyek részben oszlopállomások, a település központjában és az újabban épített iparterületeken, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági, vállalkozási területeken a hálózat már földkábellel kivitelezve épült meg és azokon a területeken jellemzően nagyobb egységteljesítményű épített házas transzformátor állomások üzemelnek. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű elosztásban az újabb ellátási körzetekben üzemel földkábel hálózat, a régebben ellátott térségekben, illetve a lazább beépítésű, családi házas övezetben és az üdülőterületeken a kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábelos vagy szabadvezetékes formában. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

73


A villamosenergia hálózatairól meg kell említeni, hogy a közép- és kisfeszültségű hálózatok különkülön oszlopsoron haladnak, ellehetetlenítve az utcák szabad fásítási lehetőségét. Továbbá a középfeszültségű hálózat nyomvonala nem mindenhol követi a közterületeket, hanem áthalad magántelkek felett. Ennek legalább hosszabb távon történő közterületi kiváltását meg kell oldani. A település rendezési tervében javasolt területfejlesztés teljes megvalósulása esetén, nagyobb távlatban várhatóan a villamosenergia igény növekedése közel 33 MW-ra prognosztizálható transzformátor kapcsokra vetítve. A tervezett fogyasztók egyidejű üzemeltetését figyelembe véve (0,5 egyidejűségi tényezővel számolva) az alállomás egyidejű terhelés növekedése 16,5 MW-ra prognosztizálható. A prognosztizált villamosenergia igény jelentkezése csak nagyobb távlatban várható, ezért az ágazati fejlesztési terv készítésénél egy ütemezett reálisan várható igényfelfutást kell figyelembe venni. Tervezői tapasztalatok szerint a javasolt területfejlesztésnek kb. a 20%-a valósul meg a tervezés időtávlatában, a további igények csak távlaton túl várhatók. Az alállomás szintjén várható többlet villamosenergia igény biztosítására csak az ágazati fejlesztési elképzelések felülvizsgálatát követően nyílik lehetőség. Felül kell vizsgálni, hogy a meglevő alállomásoknál kapacitásnöveléssel, vagy a várható villamosenergia fogyasztás súlypontjában (ez elsődlegesen gazdasági célú hasznosítású területen várható) létesítendő új un. egyszerűsített városi alállomással oldják-e meg az alapbázis fejlesztési igényt. A térségben haladó 120 kV-os hálózat az új létesítendő bázis betáplálására kedvező lehetőséget kínál. A megnövelt kapacitású, vagy az új alállomásról előzetesen tíz új 20 kV-os kábelkör kiépítésére lesz majd szükség a javasolt új fogyasztók kiszolgálására. A tervezés távlatában jelentkező igény kielégítésére legkedvezőbb lehetőséget a Budaörsi 120/20 kV-os alállomás kínálja. Az onnan már üzemelő 20 kV-os kábelnyomvonal mellett, az M1-es utat keresztezve fektethetők le az igényfelfutás szerinti újabb 20 kV-os kábelkörök. Ezek az új kábelkörök fűzik majd fel a fejlesztési területeket ellátó fogyasztói transzformátor állomásokat. A transzformátorokról táplálható kisfeszültségű hálózatok biztosítják majd közvetlen az új fogyasztói igények ellátását. Az új beépítésbe vont területek közvilágításának a kiépítési igényét is figyelembe kell venni. A felesleges állóeszközlekötés elkerülése érdekében, alaphálózatot, gerinc- és elosztóhálózatot, továbbá transzformátor gépet, gépcserét csak a ténylegesen konkrétan jelentkező igények kielégítésére kell megoldani. A meglevő kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, a település egységes hálózati rendszerének megőrzése érdekében az üzemeltető törekszik a szabadvezetékes elosztási rendszer további fenntartására. Meg kell jegyezni, hogy település arculatformálásánál, esztétikai igényeknek megfelelően kedvezőbb lenne a közép- és kisfeszültségű hálózatot földkábelekkel kivitelezni, az oszloptranszformátorok helyett épített állomásokat telepíteni és közvilágítást is -a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt- lámpák helyett önálló közvilágítási lámpatestekkel megoldani. Ezek természetesen többletköltséget jelentenek, de az urbánus megjelenés a település vonzóképességét növeli. Első lépésként az új beépítésű, új villamosenergia ellátási körzetű területeken célszerű a hálózatokat már földkábelekkel kivitelezni és azt követheti a védett területeken, és településtervezési szempontból kiemelendő területeken üzemelő rekonstrukcióra érett szakaszok földkábeles átépítése. Ezzel a település kiemelt területein fokozatos megvalósítással nagytávlatra elérhető lesz, hogy település szinten eltűnhessen a "dróthálózat" és tér nyíljon a kedvezőbb utcafásításra, utcabútorozásra. Meg kell jegyezni, hogy rekonstrukciós területen a közhálózat kábelesítési lehetőségét fékezi az egyes ingatlanok föld feletti csatlakozása, amelyet szintén a közhálózat földalatti átépítésével egyidejűleg át kell építeni. Az egyes ingatlan csatlakozások átépítése sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem terhelhető a szolgáltatóra. Továbbá a közvilágítás biztosítása az önkormányzat feladata, amelyhez a tápcsatlakozást és a föld feletti hálózatú területeken a lámpafejeket tartó oszlopot a szolgáltató biztosítja. A közhálózat föld alá helyezésével a közvilágítási lámpafej tartóoszlop funkciója is elveszik, azt a településnek kell közvilágítási lámpatestekkel kiváltani. E vonatkozásokban is konszenzusra kell a településnek és a szolgáltatónak jutni a közhálózati rekonstrukció megvalósítása érdekében. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Önálló közvilágítási lámpatest csak a főút mellett, valamint az új gazdaságivállalkozási területeken üzemel. A közvilágítás általánosan a közlekedés biztonságát szolgálja.


74


A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak. A fejlesztési területeken a közvilágítást energiatakarékos izzókkal, önálló lámpatestekkel kell megoldani. A lámpatestek energiaellátását közvilágítási földkábellel kell biztosítani. A már beépített területeken a közvilágítás korszerűsítését az utak rekonstrukciójához kapcsolódóan célszerű megvalósítani. 9.2.4.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO kft. Diósdi Kirendeltsége. A település gázellátásának bázisa a Nagytétényi fennsíkon üzemelő MOL átadó állomás, amelyből egy NÁ 400-as méretű acél, 8 bar-os vezetéken keresztül táplálják be a település gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomásait. A településen a fogyasztók nagyobb hányadának ellátására két-két nyomásszabályozó állomás üzemel, amelyek közül az egyik körzeti, a másik nagyfogyasztói. A két körzeti nyomásszabályozó közül az egyik a Kazinczy utcában, a másik a Bajcsy-Zsilinszky utca mellett üzemel. További nyomásszabályozó állomások üzemelnek, egy a Tó-park mellett, a másik a nyugati vállalkozói terület ellátására. A Bajcsy-Zsilinszky úti fogadó állomástól északi irányba Budaörs és az ISC felé halad tovább a 8 baros vezeték, valamint nyugati irányba az iparterület felé. A települést érintő szakaszát a továbbtervezés során -, mint korlátozó tényező- figyelembe kell venni. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki, a kisnyomású gáz előállítása jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A körzeti és a helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település korszerű, környezetbarát termikus energiaellátása biztosítható a komplex földgázellátással. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. 3

A település prognosztizált nagytávlatban várható többlet földgázigénye 8250 Nm /h. Ekkora távlati többlet gázigénnyel a szolgáltató nem számolt, ezért a várható igényt a szolgáltató csak az ágazati fejlesztési koncepciójának a felülvizsgálatát követően tudja biztosítani. Mivel a prognosztizált igények jelentkezése csak nagyobb távlatban várható, célszerű az igények ütemezett jelentkezését figyelembe venni. Törökbálint területét több főközlekedési út (MO, M1, M7, 1-es út), vasútvonal és patak szeli át. A főbb utak, vasút, patak nyomvonalának földgázvezetékkel történő keresztezését komolyabb műszaki megoldással kell kivitelezni, ezért ahol lehetséges, a fejlesztési területet célszerű a legközelebb eső, komolyabb keresztezési igény nélküli hálózatról ellátni. Az egyes új fejlesztési területek kedvezőbben láthatók el Diósd, illetve Érd felöl. Ezeknek a fejlesztési területeknek az ellátása a szomszédos település középnyomású elosztóhálózatának a továbbépítésével oldható meg. Törökbálint jelentősebb fejlesztési területei a településen áthaladó nagy-középnyomású vezetékről építendő leágazással láthatók el. A nagy-középnyomású vezetékről létesített bekötés táplálhat akár helyi, akár körzeti nyomáscsökkentőt. A fejlesztési terület gázellátása akár nagy-közép-, akár középnyomásról történik telkeken belül egyedi nyomásszabályozókat kell telepíteni, amelyről a fogyasztói igények közvetlen kielégíthetőek. Az egyedi nyomásszabályozók elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai igények növekedésére figyelemmel kell lenni. Ezeket lehetőleg növényzettel takartan az előkertekben, vagy az épületek alárendeltebb homokfalára telepítve kell elhelyezni. Törökbálint közigazgatási területén áthalad Százhalombatta-Budaörs PB vezeték. A nyomvonalát és az előírás szerinti védőtávolság igényét biztosítani kell.


75


9.2.4.3. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség Az átfogóbb területrendezési tervek, a természeti adottságok ismerete alapján a megújuló energiahordozók közül a nap-, a szél- és a földenergiának van, illetve lehet jelentősebb szerepe, energiagazdálkodási szempontból. A település természeti adottsága, hogy a napenergiát gazdaságosan tudja hasznosítani. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új, még beépítetlen térségek beépítési tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek a figyelembe vétele. A kedvező fekvésű napos területeken 2000 körüli napsütéses órányi napenergiát lehet hasznosítani. Az aktív napenergia hasznosítására is figyelemmel kell lenni a továbbtervezés során. Az aktív napenergia hasznosítására napkollektorok, fotóelemek telepítése szükséges. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napenergia használata időjárás-függő, ezért a vezetékes energiahordozóval történő ellátást nem helyettesíti, csak az éves vezetékes energiafogyasztást csökkenti, segítve ezzel a fenntartható fejlődést. A szélenergia hasznosítási lehetősége sem zárható ki a település természeti adottsága alapján, de annak gazdaságos hasznosítása további vizsgálatokat igényel. Jelenleg konkrét telepítési igények nem jelentkeztek. Léteznek ma már, az un. háztartási méretű szélenergiát hasznosító kiserőművek, amelyek energetikai engedélyezés nélkül is telepíthetők. Ezek alkalmazása a településmagtól távolabbra eső területeken engedhető meg. A szélenergiát hasznosító kiserőművek magassága a település arculatát nem ronthatják, a szomszédos ingatlanokban félelmet nem kelthetnek (magasságuk az adott ingatlanra előírt építménymagasságot legfeljebb a kémény magasságáig haladhatja meg, a dőlés távolságuknak pedig minden irányban a saját telken belülre kell esnie). Zajterhelést érintően szükséges a környezetre vonatkozó előírások betartása. Meg kell említeni a megújuló energiahordozók között a hőszivattyúval történő föld energia hasznosítását, amelynek igénybevétele nagyon kedvező, mivel jelenléte sokkal kiegyenlítettebb, nincs közvetlen időjárási összefüggése. Alkalmazása egyedi berendezéssel oldható meg, az egyes fejlesztési telkeken, telkeken belül jelenthet kedvező megoldást. Ezek alkalmazási igényéről a továbbtervezés során, az épületgépészet szintjén lehet dönteni, a településrendezési tervet nem befolyásolja. 9.2.5. Elektronikus hírközlés 9.2.5.1. Vezetékes hírközlési létesítmények Törökbálint vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 32-es körzetszámú Biatorbágy primer központ a vezetékes távközlési hálózat bázisa. Törökbálint 23-as körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat részben földalatti, részben oszlopokra szerelten épült. Meg kell jegyezni, hogy a föld feletti távközlési hálózat számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemzően a villamosenergia ellátás miatt két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát meghatározzák, az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A településen a kedvező műsorvételt a kábel TV hálózat segítségével biztosítják, amelynek kiépítése szintén a '90-es évek végén történt. A vezetékes hírközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

76


hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Azt is meg kell jegyezni, hogy a szolgáltatási jogot a piaci verseny szabályai szerint egy-egy területen belül több szolgáltató is kaphat szolgáltatási jogot. A hálózatépítésre vonatkozóan a település arculatának alakítása megkívánja, hogy a hálózatépítés pontosan a várható többszereplős szolgáltatásra szigorúan szabályozott legyen. Ennek érdekében a belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni. Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetéssel épültek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Külterület és belterület beépítésre nem szánt területén új elektronikus hírközlési hálózatokat, területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő helyek kialakítása is. Ezt lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. 9.2.5.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorszóró szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák már elhelyezésre kerültek, jelenleg a település közigazgatási területén több antenna üzemel, melyeket a Telenor Távszolgáltatási Zrt, Vodafone Magyarország Zrt és a T-Mobile üzemeltet. A település hírközlési lefedettsége az igényeknek megfelelően megoldott, de a vételi minőség javítása és a várható további igények kielégítésére még további antennák telepítési igénye is várható.


77


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZATA Törökbálint Város önkormányzatának ……/2013. (………..) határozata a város településszerkezeti tervéről Törökbálint Város önkormányzatának képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény szerint és az 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, a város 60/2010.(II.25.) számú határozattal elfogadott településfejlesztési koncepciójában foglaltakkal összhangban az alábbi döntéseket hozza: (1)

(2) (3)

Törökbálint Város teljes igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a településszerkezeti terv e határozat M-1 jelű szöveges mellékletében rögzített leírását, valamint rajzi mellékletként a TSZT jelű (m=1:10.000 méretarányú) településszerkezeti tervet. Az e határozat M-1 jelű mellékletében rögzített leírást és rajzi mellékletként a TSZT jelű településszerkezeti tervet azok módosításáig együtt kell alkalmazni. Ez a határozat és a hozzátartozó TSZT jelű településszerkezeti tervlap a határozat meghozatalától számított 30. napon lép hatályba. E határozat meghozatalával egyidejűleg a város településszerkezeti tervéről szóló 284/2001.(IX.07.) Ök. határozat, az azt módosító összes határozat és azok mellékletét képező összes tervlap érvényüket vesztik.

Határidő: folyamatosan Felelős: jegyző Törökbálint, 2013. ……………….….

Turai István Polgármester

M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. Településszerkezet, terület-felhasználás 1.1. Településszerkezet és változása 1.1.1. A meglévő településszerkezet meghatározó elemei: -

-

-

Természetföldrajzi elemek: = változatos domborzat; = a Hosszúréti-patak (Kő-ér) és mellékágai, a Törökbálinti-tó; = helyenként összefüggő kisebb-nagyobb kiterjedésű erdőterületek. Közlekedéshálózati elemek: = az M1 és M7 autópálya, az M0 autóút a diósdi (8102. j.), az érdi (8103. j.) és a raktárvárosi (8105. j.) utak, továbbá az egyéb alsóbbrendű közúthálózati gyűjtőúti elemek nyomvonalai; = Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal és iparvágányok. Terület-felhasználási elemek: = a nagy kiterjedésű különféle besorolású lakóterületek; = az intézményi szolgáltatásokat befogadó intézményi területek; = a vegyes hasznosítású településközpont területek; = a nagy kiterjedésű különféle besorolású ipari és kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek; = különféle besorolású nagy kiterjedésű üdülőházas és hétvégiházas üdülőterületek;


78


= =

a sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek (sportpálya, sport- rekreációs terület; jelentős zöldfelületet igénylő intézményi terület, vízipark, temetők, bánya, gyepmesteri telep, oktatási terület, egészségügyi terület); a külterületek meghatározó területhasználatai (mezőgazdasági-, erdő-, és vízgazdálkodási területek).

1.1.2. A településszerkezet változásának fő elemei: -

-

Közlekedéshálózati elemek: = új elővárosi vasút nyomvonala; = új intermodális központ; = új országos mellékúti szakaszok; = új helyi gyűjtőutak; = új kerékpáros útvonali szakaszok. Terület-felhasználási elemek: = kertvárosias lakóterületből településközpont terület; = településközpont területből kertvárosias lakóterület; = településközpont területből zöldterület; = kereskedelmi szolgáltató gazdasági területből településközpont terület; = kereskedelmi szolgáltató gazdasági területből különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek; = kereskedelmi szolgáltató, illetőleg ipari gazdasági és/vagy különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményterület helyett hétvégiházas üdülőterület; = ipari gazdasági területből kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület; = ipari gazdasági területből erdőterület; = üdülőterületből kertvárosias lakóterület; = különleges bányaterületből kertvárosias lakóterület; = különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményi területből kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület; = különleges gyepmesteri telepből mezőgazdasági terület; = közlekedési területből településközpont terület; = mezőgazdasági területből kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület; = mezőgazdasági területből hétvégiházas üdülőterület; = mezőgazdasági területből zöldterület; = mezőgazdasági területből erdőterület; = mezőgazdasági területből vízgazdálkodási terület; = erdőterületből zöldterület; = erdőterületből mezőgazdasági terület; = erdőterületből vízgazdálkodási terület; = vízgazdálkodási területből erdőterület;

1.2. Terület-felhasználás és változása 1.2.1. A településszerkezeti tervben rögzített változások területmérlege: Tervezett állapot Terület-felhasználási kategória Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont terület Intézményi terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Üdülőházas üdülőterület Hétvégiházas üdülőterület Különleges, oktatási terület Különleges, egészségügyi terület Különleges, sport- rekreációs terület file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

Meglévő állapot (ha) 2,20 362,24 13,08 75,83 4,0 405,71 80,42 6,33 123,46 6,37 11,09 8,79

Meglévő, megmaradó (ha) 2,92 358,49 13,01 62,58 4,0 369,55 78,69 6,34 118,38 6,37 11,09 8,79

Tervezett (ha) 0 25,74 0 0,89 0 11,63 0 0 4,34 0 0 0

Összesen (ha) 2,92 384,23 13,01 63,47 4,0 381,17 78,69 6,34 122,72 6,37 11,09 8,79 79


Különleges, sportpálya terület Különleges, vízipark terület Különleges, jelentős zöldfelületet igénylő intézményi terület Különleges, gyepmesteri telep Különleges, bánya terület Különleges, pince présház terület Közúti közlekedési terület Kötöttpályás közlekedési terület Zöldterület, közpark Erdőterület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Beépítésre nem szánt különleges, temető terület* Összesen:

7,11 5,42

6,97 5,42

0 0

6,97 5,42

58,14 0,22 21,02 0,28 211,26 26,80 8,31 387,35 801,76 103,93 81,87 114,83

51,67 0 16,84 0,28 216,37 26,01 8,22 340,33 684,58 95,17 78,51 108,93

23,20 0 0,00 0 33,84 0 2,89 101,36 34,09 0 6,03 0

74,87 0,00 16,85 0,28 250,21 26,01 11,11 441,69 718,67 95,17 84,54 108,93

11,67 2939,49

11,45 2690,96

4,52 248,53

15,97 2939,49

* Az ún. budaörsi temető bővítése még nem véglegesített elem! A Budaörsi temető melletti területek átminősítését a Képviselő-testület feltételhez, a volt Mechanikai Művek budaörsi területének átadása kötötte! 1.2.2. A tervezett változások részletesen: Területspecifikus változtatások: Változási azonosító

Érintett terület (megjegyzés)

Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő

Tervezett

A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: L-1 A József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterület. 8,7 ha, Üh 8,7 ha, Lke L-2 A Téglagyár utca, Árpád utca, Forrás utca környezete. 3,7 ha, Kb 3,7 ha, Lke L-3 A Walla-kilátó és környezete. 1 ha, Vt 1 ha, Lke L-4 A Tükörhegy IV. ütem területén 12,0 ha, Vt 12,0 ha, Lke L-5 A József Attila u. mentén lévő területen. 0,2 ha, Vt 0,2 ha, Lke VT-1 A 1909/4 és a 1477/59 hrsz-ú ingatlanok. 0,3 ha, Gksz 0,3 ha, Vt VT-4 A Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlan. 0,3 ha, Lke 0,3 ha, Vt VT-5 A Munkácsy Mihály utca mentén a Szabadság tér környezetében. 1,7 ha, Lke 1,7 ha, Vt KG-1 A budaörsi szennyvíztisztító környezete. 1,7 ha, Gip 1,7 ha, Gksz A Dulácska-major Damjanich utca, Kinizsi utca és Óvoda utca által határolt KG-2 6,5 ha, Kjz 6,5 ha, Gksz területe. 0,3 ha, Gksz Ü-1 Volt tisztiházak területén. és Gip 0,3 ha, Üh és/vagy Kjz KÜ-1 A Köles-dűlő korábbi kereskedelmi szolgáltató gazdasági területei. 23,2 ha, Gksz 23,2 ha, Kjz A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: M-1 A különleges gyepmesteri telep területe. 0,3 ha, Kgyt 0,3 ha, M Z-0 A Géza-fejedelem útja melletti terület, a Turul-szobor helye. 0,2 ha, Vt 0,2 ha, Z A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T-1 A Köles-dűlőn lévő temető területe. 7,7 ha, Kt 7,7 ha, Kt T-2 Az ún. budaörsi temető területe. 3,7 ha, Kt 3,7 ha, Kt A mostani tervmódosítás során a már meglévő, a hatályos tervi beépítésre nem szánt célú besorolástól eltérően, ténylegesen beépítésre szánt célra használt területek funkcióelismerő átsorolásai (korábbi kertes mezőgazdasági területeken spontán kialakult hétvégiházas üdülőterületi funkciók): Ü-2 A Felső-völgyi út mentén lévő korábbi kertes mezőgazdasági területek. 3,6 ha, M 3,6 ha, Üh file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

80


A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: VT-2 A CBA környezete. 0,2 ha, KÖu 0,2 ha, Vt VT-3 Az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területe. 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt KG-3 A budaörsi szennyvíztisztító környezete. 4,1 ha, M 4,1 ha, Gksz A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: E-1 4,8 ha, M 4,8 ha, E A budaörsi szennyvíztisztító környezete. Z-1 1,5 ha, M 1,5 ha, Z Z-2 A Szent István utca és a Dózsa György utca közötti terület. 1,3 ha, E 1,3 ha, Z MÁ-1 A Méhecske utca környezetében lévő kertes mezőgazdasági területek. 3,1 ha, E 3,1 ha, Má E-2 A Levendulás területe. 11,1 ha, M 11,1 ha, E E-3 7,1 ha, M 7,1 ha, E E-4 A Róka-hegy és Kerek-domb környéki területek. 9,5 ha, M 9,5 ha, E E-5 44,3 ha, M 44,3 ha, E E-6 9,7 ha, M 9,7 ha, E A diósdi határ közelében lévő területek. E-7 7,1 ha, M 7,1 ha, E A Tó-Park területén belül, a Törökbálinti-tó É-i és D-i oldalán kialakult E-8 1,9 ha, V 1,9 ha, E erdőterületek. E-9 A Virág-tanya környékén, a szomszédos erdőterületekhez kapcsolódóan. 3,8 ha, M 3,8 ha, E M-2 5,2 ha, E 5,2 ha, M A Szarvas-mező. M-3 26,1 ha, E 26,1 ha, M 0,4 ha, M 0,4 ha, V A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az V-1 ARGON-GEO és a Körkép Kft. tanulmánytervével összhangban). 3,4 ha, E 3,4 ha, V V-2 A Károlyi Mihály utcától D-re tervezett új záportározó jelölése 2,3 ha, E 2,3 ha, V T-3 A Budaörsi temető melletti 097/120, 097/121, 097/122 hrsz-ú területek 4,5 ha, Má 4,5 ha, Kt A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: TK-1 A Tétényi-fennsík 108,9 ha, M 108,9 ha, Tk A fent felsorolt elképzelések megvalósulásáig az érintett átsorolásra tervezett, új beépítésre szánt területeket változatlanul a jelenlegi művelési águknak megfelelően kell hasznosítani. A tervezett átsorolások egy részérének végrehajtására, az átminősítésre kijelölt területek belterületbe vonására, építési célú igénybevételére, új építési övezeti átsorolására -a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek miatt- csak szabályozási terv elkészítése és jóváhagyása után kerülhet sor. 1.2.3. Lakóterületek: A meglévő lakóterületek telekstruktúra és a beépítés vonatkozásában is különböznek egymástól. A lakóterületek használatuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága alapján kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületi kategóriába tartoznak. A kisvárosias lakóterületek közé az Akácos utca mentén lévő családiházas lakóterületek, a téglagyárral szemközti területen és Széchenyi téren kialakult telepek területe, a falusias lakóterületek közé az Ida majorban és a Virág tanyán kialakult meglévő falusias lakóterületek tartoznak. Az egyéb lakóterületek különböző jellegű (sűrűbben, vagy lazábban beépült) kertvárosias lakóterületek. A lakóterületek tervezett állapotban adottságaiknak megfelelően ugyancsak kisvárosias (Lk), kertvárosias (Lke) és falusias (Lf) lakóterületi kategóriába tartoznak. Az Akácos utca mentén lévő családiházas lakóterületek, a téglagyárral szemközti területen és Széchenyi téren kialakult telepek területe kisvárosias lakóterület. Az Ida majorban és a Virág tanyán kialakult lakóterületek falusias lakóterületek maradnak, az egyéb lakóterületek (egyéb meglévő hagyományos lakóterületek, az új lakóterületek) különféle karakterű kertvárosias lakóterületek lesznek. A tervben kertvárosias lakóterületi kategóriába (Lke) a József-hegyi korábbi üdülők területét, illetve a Téglagyár utcai és az Árpád utca, Forrás utca környezetében meglévő lakóterületek kismértékű bővítésére szolgáló területeket, továbbá a Walla-kilátó és környezetében lévő korábbi településközpont területek egy részét sorolja át a terv. A téglagyár környezetében a későbbiekben további lakóterületi átsorolásra csak a szükséges geodéziai felmérések és talajmechanikai vizsgálatok után, valamint a bánya rekultivációját követően nyílhat mód.


81


1.2.4. Vegyes területek: A településközpont terület-felhasználási kategóriába tartoznak azok az ingatlanok, amelyeken alapvetően nem lakó célokra létesített „főépületként” kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak, és intézményi terület terület-felhasználási kategóriába tartoznak amelyek közintézmények elhelyezésére szolgálnak. Terv szerint azok a nagyobb területek az intézményi terület-felhasználási kategóriába (Vi) tartoznak, amelyek a meglévő, vagy tervezett állapotban a közintézmények elhelyezésére szolgálnak (pl. óvodák, iskolák, művelődési ház, rendelő, polgármesteri hivatal) és nincsenek egyéb területfelhasználásba sorolva. A településközpont terület-felhasználási kategóriába (Vt) tartoznak azok a nagyobb területek, amelyek a meglévő, vagy tervezett állapotban a település egyéb kereskedelmi, szolgáltatási ellátásában játszanak jelentősebb szerepet, központi, alközponti helyzetűek. Ezek a községközponti meglévő, az egyéb meglévő településrészi alközponti területek. E vegyes területek további bővítésére kismértékben a 1909/4 és a 1477/59 hrsz-ú ingatlanokon, a Munkácsy Mihály utca mentén a Szabadság tér környezetében, a CBA környezetében és az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területén kerül sor (Vt). 1.2.5. Gazdasági területek: A település meglévő jelentősebb kereskedelmi-szolgáltató és ipari gazdasági területei elsősorban a belterületek szélein helyezkednek el, de más településrészeken is megtalálhatóak. Ezek közül a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek túlsúlya a meghatározó. Ezek részben a központi belterület K-i határa közelében, nagyobb részben pedig az É-i és ÉNy-i határa mentén jöttek létre. A meghatározó ipari gazdasági (termelő és raktározó tevékenységek) területek a K-i igazgatási határ mentén a volt Mechanikai Művek területén alakultak ki. A tervezett állapotban a meglévőn túlmenően a budaörsi szennyvíztisztító környezetében, továbbá a Dulácska-major -Damjanich utca, Kinizsi utca és Óvoda utca által határolt- területén alakulhatnak ki újabb vállalkozási területek kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) területként. 1.2.6. Üdülőterületek: A település meglévő hétvégiházas üdülőterülete a Fortuna kemping területe. A meglévő (övezetbe sorolt, vagy tényleges használata szerinti) hétvégiházas üdülőterületek a következők: Anna-hegy; Szabadházi-hegy; a Felső-völgyi út menti területek. A terv új üdülőterületek kialakítását nem irányozza elő a Felső-völgyi út menti területek funkcióelismerő átsorolásán túlmenően. 1.2.7. Különleges területek: Jelenleg a különleges területek közül a sportpálya, sport- rekreációs terület; jelentős zöldfelületet igénylő intézményi területek, vízipark, temetők, bánya, gyepmesteri telep, oktatási terület, egészségügyi terület, pince présház a város különböző részein elszórtan találhatók. A terv szerint e meglévő elemek zömének hasznosítása és besorolása nem változik meg. A gyepmesteri telep különleges területhasználata a felszámolás igénye miatt megszűnik. A terv új elemként a Köles dűlő korábbi gazdasági területein különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményterület (Kjz) funkció kialakítását irányozza elő. A temetők meglévő és a budaörsi temető területe beépítésre nem szánt különleges területi besorolást kap. 1.2.8. Közlekedési és közműterületek: A közúti közlekedési terület-felhasználásba tartoznak az M1 és M7 autópálya, az M0 autóút a diósdi (8102. j.), az érdi (8103. j.) és a raktárvárosi (8105. j.) összekötő utak és a 81.101 j. bekötőút, az egyéb meglévő önkormányzati közutak, illetőleg az egyéb gyűjtő utak. A kötöttpályás közlekedési terület-felhasználásba tartoznak a Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal és iparvágányok területei.


82


A meglévő elemek bővítésével tervezett állapotban a közúti közlekedési terület-felhasználások (KÖu) területe megnő. A közlekedésfejlesztési elemek felsorolását és az egyéb közlekedési témakörbe tartozó intézkedéseket a 3. pont ismerteti. 1.2.9. Zöldterületek: A település zöldterületi szempontból közepesen ellátott. A már korábban kialakult közparkok közé az alábbi területek tartoznak: Köztársaság tér, Szérűskert, Kegyeleti park, Széchenyi tér. A zöldterületek közül jelenleg egyik sem tölti be a település súlya és a lakosság létszáma alapján elvárható települési szintű közpark szerepét. A kialakítás alatt lévő, tervezett közparkok közé tartoznak a patakmenti területek, valamint a Városközpont területén és szennyvíztisztító közelében tervezett parkok 1.2.10. Erdőterületek: A település kevés erdővel rendelkezik, ellenben ezek a belterületet délről határolva viszonylag összefüggő területet alkotnak a Nagy-erdő, Anna-hegy, Róka-hegy területén. Az erdőterületek jelentős része „Törökbálinti erdők” néven helyi jelentőségű természetvédelem alatt áll. A terv több helyen tervezi jelenleg mezőgazdasági művelésű területeken új erdőterületek kijelölését. Ezek között a nagyobb kiterjedésű tervezett erdőterületek a következő településrészeken találhatók: Levendulás területe, Nagy-erdő (és Kerek-domb) területe, Virág tanya és Diósdi határ közelében. A tervezett erdőterületek megvalósulása esetén jelentős mértékben nő a település erdőállománya. 1.2.11. Mezőgazdasági területek: Általános mezőgazdasági területek: Az általános mezőgazdasági területek közé, jellemzően a nagyobb kiterjedésű (helyenként nagytáblás művelésű) jellemzően szántó, gyümölcsös és rét-legelő területek tartoznak. Az általános mezőgazdasági területek többnyire a külterület nyugati részén, a Rác-zug és az Ida-major környékén helyezkednek el. Kisebb kiterjedésű mezőgazdasági területek találhatók a Virág-tanya és a Budaörsi határ közelében. Az általános mezőgazdasági területeken cél a legkisebb beépíthető területnagyság megnövelése, valamint ezzel együtt az agrár- és lovasturizmus megtelepedési feltételeinek elősegítése. Az új beépítésre szánt területek kijelölése többnyire mezőgazdasági terület rovására történik. Tervi szinten egyetlen nagyobb kiterjedésű területrész van, ahol „új” mezőgazdasági terület kerül kijelölésre. Illetve ez sem új kijelölés, mivel a Szarvas-mező területe a meglévő adottságok figyelembe vétele miatt a korábban tervezett erdőterületi besorolásból, a jelenlegi használatnak megfelelően mezőgazdasági területbe kerül visszasorolásra. Kertes mezőgazdasági területek: A településen két nagyobb kiterjedésű volt zártkerti terület található. Ezek közül a korábbi kertes mezőgazdasági területek közül Anna-hegy ingatlanjai üdülőterületekbe kerültek átsorolásra. Pistály területe kertes mezőgazdasági terület. További, kisebb kertes mezőgazdasági területek találhatók az M0-M7 találkozásánál, valamint a Tétényi fennsík szélén. 1.2.12. Vízgazdálkodási területek: A település legjelentősebb felszíni vízfolyásai a Hosszúréti patak, illetve ennek mellékága a Budakeszi árok. A belterülettől északra fekszik a Törökbálinti-tó, melyet a víztározó funkció mellett horgászati célokra hasznosítanak. A Törökbálinti-tó elsődlegesen záportározóként való üzemeléséhez további fejlesztések szükségesek. A Vízmű területe az M7-es autópálya mellett található. A terv a vízgazdálkodási területek vonatkozásában jelentős fejlesztéseket is jelöl. Két új tározó a Hosszúréti patakon került kijelölésre, a nagyobb térfogatú a Törökbálint belterület utáni szakaszon (Pistály alatt), míg a kisebbik az M7 előtti patakmeder mentén (a korábbi Cora áruház területei alatt).


83


1.2.13.Természetközeli terület Természetközeli területek közé tartoznak a Tétényi-fennsík Törökbálint területére átnyúló részei, melyek a Mechanikai Művektől nyugatra találhatók. A nyílt karszt területek felszíni szennyezésre érzékenyek, sekély termőrétegűek növényzettel gyengén borítottak. Mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok a területek, a kialakult, sérülékeny természeti állapotok megőrzése kiemelt fontosságú feladat. 1.3. Az igazgatási-, bel- és külterületek, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meghatározása, valamint a fejlesztések ütemezése A település igazgatási területe 2939,85 ha, amelyből a hivatalos nyilvántartás szerint 2012-ben a belterületek 807,82 ha, a külterület pedig 2132,03 ha volt. (A földhivatali alaptérképi rajzi ábrázolás szerint a belterület nagysága 817,99 ha volt.) A település területe jelenleg földhasználati nyilvántartás szempontjából kül- és belterületre, terület-felhasználási szempontból pedig beépített és be nem épített területekre tagolódik. A település igazgatási területe tervezett állapotban nem változik. Tervezett állapotban a településszerkezeti tervlap lehatárolásának megfelelően a belterület (jelenlegi földhivatali térképi rajzolat szerint nagyság 817,99 ha + a jelenlegi tervben megjelenő tervezett belterületek összes nagysága 566,59 ha =) 1.384,58 ha, a külterület pedig 1.555,27 ha lesz. A település területe tervezett állapotban a tervlap jelölésével összhangban földhasználati nyilvántartás szempontjából kül- és belterületre, terület-felhasználási szempontból pedig beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A későbbiekben, elvben felvetődhet az igazgatási határ módosítása annak érdekében, hogy az új közigazgatási határ a kialakult műszaki adottságokhoz jobban igazodjon. Ezek a helyek elsődlegesen a következők: Budapesttel és Budaörssel a volt mechanikai művek területénél; Diósddal az M0 mentén. A fejlesztési területek valós felhasználásnak ütemezését, az egyes később elkészítendő szabályozási tervek fokozatos jóváhagyásával, esetileg kívánja megszabni az önkormányzat. 1.3.1. A település beépítésre szánt területei tervezett állapotban az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: -

lakóterületek (Lk, Lke, Lf); vegyes területek (Vt és Vi); gazdasági területek (Gksz, Gip); üdülőterületek (Üü, Üh); különleges területek (Ksp, Ksr, Kjz, Kvp, Kok, Keü, Kpp, Kb).

1.3.2. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa: Terület-felhasználási egység neve Kisvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület (a Jázmin utca környezetében) Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont terület Intézményi terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület

Térképi jel Lk

Legnagyobb szintterület-sűrűség 1,2

Lk-A

0,8

Lke Lf Vt Vi Gksz

Üdülőházas üdülőterület Hétvégiházas üdülőterület Különleges -beépítésre szánt- terület Különleges -beépítésre szánt- terület (a Jázmin utca környezetében) Különleges -beépítésre szánt- terület (a volt lőszerraktár területén)

Üü Üh Ksp, Ksr; Kjz, Kvp, Keü, Kb

0,4 0,4 1,3 1,3 1,0 0,8 a volt Mechanikai Művek területén 1,5 0,2 0,2 0,6

Kjz és Kpp

1,0

Kok

2,0


Gip

84


1.3.3. A település beépítésre nem szánt területei az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: -

közúti közlekedési terület (KÖu); kötöttpályás közlekedési terület (KÖk); zöldterület (Z); erdőterület (E); mezőgazdasági terület (Má); természetközeli terület (Tk) vízgazdálkodási terület (V). különleges terület beépítésre nem szánt (Kt)

2. Tájrendezés környezetalakítás és környezetvédelem 2.1. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme A Tétényi-fennsíkon a lehulló csapadék nagyrészt beszivárog a felszínen levő mészkőbe egészen a miocén vízzáró agyagrétegig. Mivel a fennsík területén a felszínen vízzáró képződmények nincsenek, a csapadékvíz a különböző eredetű szennyeződéseket is bemossa. Ezért az utóbbi időben a meglévő kutak vizét többnyire csak ipari vízként hasznosítják. Nagy terhelést jelentett a területen Mechanikai Művek jelentős mennyiségű szennyvizének évtizedekig történő szikkasztása. Vízbeszerzési szempontból a karsztvízkészlet jelenleg nem vehető igénybe, mivel a vízminőség nem mindenütt megfelelő. Kisebb jelentőségű vízkivételével kivételt képez ez alól a jégkrém üzem és a DEPO vízellátása, melyet karsztvízből oldanak meg. A térségben csak a talajvízkészlet és a miocén rétegvíz áll rendelkezés korlátozott mennyiségben. Jelenleg a település ivóvíz ellátása az Érdi Regionális Vízműről történik. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Törökbálint a „fokozottan érzékeny” területi kategóriába tartozik, valamint ezen belül „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület”. A településen belterületén a csatornahálózat kiépítettsége viszonylag teljes körű. Törökbálint területén két szennyvíztisztító telep működik. Mindkettő esetében a tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti patak. A régebbi telep kapacitás kihasználásának döntő hányadát a Budaörsről érkező szennyvíz tisztítása teszi ki, a Törökbálintról érkező szennyvíz mennyisége elhanyagolható. A telepen biológiai szennyvíztisztító üzemel, a telep védőtávolsága 500 m. Az újabb építésű szennyvíztisztító telep a belterülethez viszonylag közel, a vasút és a Hosszúréti patak között található. Törökbálintról fogad szennyvizet. Védőtávolsága 150 m. A keletkező szennyvizek kezelésének és elhelyezésének módjával külön szakági munkarész foglalkozik. Az ott megfogalmazott feladatoknak alapvető vízvédelmi vonatkozásai vannak. A területen szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető. A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Hosszúréti-patak. A külterület nyugati részén fekvő Hosszú-rétről ered, majd a belterületre érve az Ófalunál a medrét egy szakaszon teljesen befedték, ezután a Tükörhegy előtt a Téglagyár irányába fordul vissza. A Téglagyár mögötti részen folyik bele a Budakeszi-árok és az új szennyvíztisztító bevezetése. A kiszélesedő völgyben a patak ezután elhalad a DEPO mellett, majd a régi szennyvíztisztító bekötése következik. Budaörs majd Budapest területére átérve folyik bele a Budaörsi-árok. A Hosszúréti patak két ága vezeti el a Budaörsi és Budakeszi medence vizét. A Budakeszi medencét a Budakeszi-árok a Budaörsi medencét pedig a Budaörsi-árok csapolja le. Mindkét medence vízhiányos terület. A Budakeszi-mellékág a Hosszúréti-patak legnagyobb mellékága, a torkolatban nagyobb vízhozamú, mint a főág. A Budakeszi-árok átlagos napi hozamának jelentős hányada nem megfelelően tisztított szennyvíz. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

85


A Hosszúréti patak vízgyűjtőjén több olyan település található, amelynek lakosszáma az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Ezek közé tartozik Törökbálint is. A Hosszúréti-patakba újabban bevezetett, illetve bevezetendő vízmennyiség annyira megnőtt, hogy a számítások a patak alsó (fővárosi) szakaszának szelvényét elégtelennek találják a különböző ágakon leérkező víz fogadására. A helyzeten úgy lehet javítani, ha tározók létesítésével lassítják a lefolyást, ezáltal nagy záporok idején az összegyülekező víz nem jut azonnal a patakba. A patakvölgy korábban beépítetlen területi nem véletlenül maradtak hasznosítatlanul egészen az utolsó időkig, ugyanis ezek többnyire vizenyős területek, s a magas talajvízszint miatt nem volt célszerű a beépítésük. Mivel Törökbálint és Budaörs térségében az autópályák közelsége vonzza a "zöldmezős beruházásokat", mint pl.: a bevásárló központok, logisztikai központok, egyre nehezebb még beépítetlen tározóteret találni. Ezért hatástanulmány készült a Hosszúréti-patak vízrendszerre, hogy feltárja a szükséges és lehetséges megoldásokat, a víz visszatartására. 2.2. A termőföld védelme A külterület alig több mint egynegyede (27%-a) összefüggő erdő, illetve rét-legelő terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a defláció, talajerózió ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. A település külterületének az előbb említett, növényzettel megfelelően borított területegységein kívül eső területei többnyire intenzív mezőgazdasági, főként szántó, kisebb részt gyümölcsös, szőlő művelés alatt állnak. Ezekre a mezőgazdasági területekre összességében elmondható, hogy igen gyenge termékenységű homoktalajok, ahol a termőréteg csökkentő talajhibákon kívül meghatározó a heterogenitás. A helytelen gazdálkodás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. A mezőgazdasági területeken talajvédő agrotechnikát kell alkalmazni, illetve arra fokozatosan át kell térni. A szántó területeken fokozott szerves trágya felhasználásra, a tavaszi szántás mellőzésére, illetve a heterogenitást figyelembe vevő szántóföldi vetésszerkezet kialakítására kell törekedni. A defláció (szélerózió) csökkentése érdekében az uralkodó szélirányra merőlegesen szélvédő erdősávok, fasorok telepítése célszerű. A földrészlet határoló mezsgyéken cserjesávok telepítése indokolt, mely egyrészt csökkenti az eróziót, deflációt, másrészt növeli az élővilág fajgazdagságát, élőhelyet (fészkelő helyet) teremtve a biológiai növényvédelemben fontos szerepet játszó állatoknak. A szőlő- és gyümölcsösökben a sorköz-füvesítéses technológia alkalmazása célszerű. 2.3. Élővilág, ökológiailag értékes területek A településen az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) nagysága mintegy 15%, melyek döntő hányadát az erdőterületek adják ki. Az erdősültség alig több 10%-nál, ami jóval elmarad mind a megye (23%), mind az ország átlagos erdősültségétől (18%). Az alacsony erdősültség ellenére kedvező, hogy az erdők viszonylag összefüggő területeket alkotnak. A törökbálinti erdőterületek fontos elemei az agglomeráció zöldövezeti rendszerének. Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében a művelési ág megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásokat biztosítani kell. Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek kialakulására. 2.4. A települési környezet védelme 2.4.1. Hulladékgazdálkodás A település területén a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A kommunális hulladékot regionális lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott. A kommunális hulladék elhelyezés távlati megoldásai között továbbra is a kistérségi, illetve regionális lerakón történő elhelyezést, (vagy hulladékégetőben történő ártalmatlanítást) kell előnyben részesíteni. A település minden lakott területrészén ki kell alakítani a szervezett szelektív hulladékelszállítást. az új beépítésre szánt területek kialakításával egyidejűleg e területeken is gondoskodni kell a szervezett hulladékgyűjtéséről és elszállításról. A kisebb illegális hulladék file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

86


elhelyezéseket fel kell számolni, majd a területet rekultiválni kell. A települési szilárd hulladékok gyűjtése során, a veszélyes és újrahasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének arányát növelni kell. Ehhez meg kell teremteni a szelektív hulladék gyűjtés infrastrukturális feltételeit, a gyűjtőedényzet beszerzés, az elszállítás és hasznosítás feltételeinek kialakításával. A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó termelési veszélyes hulladék mennyisége számottevő. Az ipari-gazdasági területeken veszélyes hulladék tárolása átmenetileg engedélyezhető. 2.4.2. A levegő tisztaságának védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. sz. melléklete alapján, a település a „Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba” került besorolásra, s ennek megfelelően az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag zónacsoport szennyezőanyag zónacsoport Kén- dioxid E /PM10/ Arzén (As) F Nitrogén- dioxid B /PM10/ Kadmium (Cd) F Szén- monoxid D /PM10/ Nikkel (Ni) F /PM10/ szilárd B /PM10/ Ólom (Pb) F Benzol E /PM10/ benz(a)-pirén (BaP) B Talaj-közeli ózon O-I A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai következők: A csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a 250 000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250 000 lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km. További előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását ----- a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. A különböző területekre vonatkozó levegőtisztaság védelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. A település területén található gazdasági objektumok közül elsősorban a korábbi jelentősebb ipari tevékenységet folytató objektumoknál volt számottevő légszennyezéssel. Ezek felszámolása, illetve tevékenységük átalakulása folyamatban van.


87


A közlekedési eredetű légszennyezésben a település sajátos helyzetéből adódóan, az M1-M7 és az M0 autópályák átvezetése miatt, a közlekedési eredetű levegőszennyezés a legmeghatározóbb. Az autópályák nyomvonalai és a beépített területek között többnyire nincs meg a szükséges védőtávolság, ezért a gépjármű forgalom okozta légszennyezés terhelés – különösen az autópályákkal szomszédos területeken - komoly problémát jelent. A közlekedési eredetű légszennyezés terhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen véderdősávokat kell telepíteni. A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. 2.4.3. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: - üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelés, - építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, - közlekedéstől származó zajterhelés. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) Sorszám


nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2. melléklete) Sorszám Zajtól védendő terület

1.

2.

3. 4.



Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre* (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06–22 óra 22–06 óra 06–22 óra 22–06 óra 06–22 óra 22–06 óra 60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

88


A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3. melléklete) Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* (dB) az országos közúthálózat-ba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, az országos közúthálózat-ba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától,

az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától,

a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől**

a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől***

éjjel 22–06 óra

származó zajra nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra


éjjel 22–06 óra

50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

kiszolgáló úttól, lakóúttól Sorszám

1.

2.

3. 4.



a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól,


A településen jelentős a zajterhelés, melynek okozója alapvetően a közlekedés, azon belül is a közúti forgalom. Törökbálint határában válik ketté az M1 és M7 autópálya, mindkét út mellett határértéket meghaladó a zajterhelés. Az M7-es autópálya lakóterületet átszelő szakaszán a zajterhelés csökkentése érdekében a zajgátló védőfalat építettek ki, mely a korábbihoz képest csökkentette a zajterhelés mértékét. Az M0 autópálya nyomvonala elkerüli ugyan a törökbálinti lakóterületeket, ellenben elhalad az Annahegyi üdülőterületek mellett, majd az M7-es csomópontja után kettészeli a belterületi, részben beépített kereskedelmi és intézményfejlesztési területeket. Ezen szakaszokon a forgalom okozta zajterhelés a szomszédos területeken meghaladja a határértéket. A Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon mentén a forgalom okozta zajterhelés kisebb mértékben lépi túl a határérték. Amennyiben hosszabbtávon megvalósul a nagysebességű vasút, várhatóan tovább növekedik a zajterhelés. Zaj- és légszennyezés szempontjából Törökbálint a Pest megye legterheltebb települései közé tartozik. Ennek ellenére mért adatok nem állnak rendelkezésre. A forgalomszámlálási adatok alapján számított értékek pedig nem tükrözik a tényleges helyzetet. A település speciális forgalmi helyzetére való tekintettel feltétlenül szükség lenne egy a valós helyzetet feltáró méréssorozatra. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. A 2007-ben elkészült „Budapest és vonzáskörzete zajtérképe”, amely Budapest mellett tovább 21 agglomerációs településre, többek között Törökbálint területére terjed ki. Ennek adatai alapján is megállapítható, hogy a település zajhelyzetében a közúti közlekedés által okozott zajterhelés a meghatározó. A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a fejlesztések következtében nem file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

89


várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák.

3. Közlekedés A közlekedési hálózatok fejlesztése során a meglévő úthálózati elemek felhasználásával, a korábban tervezett elemek továbbvitelével és új, vagy módosított nyomvonalak kijelölésével megújuló úthálózat alakul ki. A település egésze szempontjából lényeges közlekedési úthálózat fejlesztési új elemei a TSZT-n ábrázolva: a tervezett nagysebességű vasútvonal; az elővárosi vasút új nyomvonala; új intermodális központ jele; új autópálya csatlakozás az M7 autópálya és a 8103 j. ök út között; az Égett-völgyi körforgalom és a Régi vasút sor közötti hiányzó tehermentesítő útszakasz; új tehermentesítő útvonal a budaörsi határ mentén a budaörsi Méhecske u. nyomvonalán a törökbálinti szennyvíztisztító felé; a Tó Park tervezett belső gyűjtőútjai; a budaörsi temetőtől a budaörsi szennyvíztisztítóig tervezett út; a Téglagyárnál tömbáttöréssel tervezett új út nyomvonala; új útszakasz létesítése Érd, Iparos utca és az SCB között az Ida-major környezetében. a Raktárvárosi út 2x2 sávosra való bővítése; a kerékpárút-hálózat nyomvonalának rögzítése. A településszerkezeti terven rögzített tervezett közlekedéshálózati (vasúti, közúti) elemeket a terv szerint, ütemezetten meg kell valósítani. Az ütemezett megvalósítás érdekében a szükséges műszaki előkészítést (tervezés, forgalmi állapotfelmérés stb.) el kell végezni.

4. Közművek Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A helyi építési szabályzat kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő előírásokat kell alkalmazni. Terület-felhasználási egység neve A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke Kisvárosias lakóterületek Teljes közművesítettség Kertvárosias lakóterületek Teljes közművesítettség Falusias lakóterületek Teljes közművesítettség Településközpont területek Teljes közművesítettség Intézményi területek Teljes közművesítettség Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek Teljes közművesítettség Üdülőházas üdülőterületek Teljes közművesítettség Hétvégiházas üdülőterületek Teljes közművesítettség Különleges területek Teljes közművesítettség A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A vízbázisokra, vízmű kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az előírásoknak megfelelően kell védeni. A település az ivóvízbázis védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvíz bázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területekhez tartozik, ezért Törökbálint települési szintű szennyvízelvezetésének közcsatornával történő teljes körű megoldását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a fejlesztési területeken is meg kell oldani. A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére a távlatban zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre szánt területeken. (a beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.) A nyílt árkos vízelvezetésű utcákban a kocsi behajtók kialakítását file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

90


szigorúan kell szabályozni, hogy azok valóban karbantarthatók legyenek és a nyílt árkos vízelvezetést zavarmentesen biztosítani tudják. Azokon a területi egységeken, ahol a burkolt felületek olyan mértékben nőnek, hogy az azokról lefolyó vizeket a meglévő befogadó vízfolyás már kiöntés nélkül nem tudja levezetni, ott az esővizeket záportározókban kell ideiglenesen tározni, és azokból a vizet a befogadónak megfelelő csökkentett kifolyással lehet csak továbbvezetni. A záportározók létesítésére vízjogi létesítési engedélyezési terveket kell készíteni és az engedélyezett tervek alapján lehet csak építeni. A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy az új (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és vezetékes hírközlési hálózat építése és a meglevő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. (A földfeletti vezetés átmenetileg fennmaradhat a 0,4 kv-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.)

5. Értékvédelem 5.1. Művi értékek 5.1.1. A település védelem alatt álló művi értékei: A régészeti értékek védelméről a helyi építési szabályzatban gondoskodni kell. A település területén, a településszerkezeti terven ábrázolt több ismert régészeti lelőhely található. Ezeket az örökségvédelmi hatástanulmány rögzíti. Az országos védelem alatt álló építmények védelmét települési eszközökkel is segíteni kell. Az országos műemléki védettség alatt álló építményeket az örökségvédelmi hatástanulmány rögzíti. A helyi védettség alatt álló, vagy védendő létesítményeket és területeket az örökségvédelmi hatástanulmány és önálló helyi rendelet rögzíti. Ezeket a helyi védettség alatt álló, vagy védendő létesítményeket és területeket az SZT-n fel kell tüntetni. A fentieken túlmenően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonként számon kell tartani és figyelemmel kell kísérni az Annahegyi pincerendszert is. 5.1.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: A településen külön művi értékvédelmi vizsgálatot kell lefolytatni. Az értékvédelmi vizsgálat eredményétől függően a művi értékek védelme érdekében az értékeket (településszerkezet, telekstruktúra, építmények) külön rendelettel helyi védelem alá kell vonni. A helyi építési szabályzatban az önálló helyi értékvédelmi rendelet elveivel, céljaival összhangban lévő szabályozást kell kidolgozni, illetőleg a két rendelet közötti működési összhangot meg kell teremteni. Ezzel összefüggésben a településesztétikai kérdésekben a helyi építészeti-műszaki tervtanácsnak a szükséges ellenőrző szerepkörét biztosítani kell. A belterületen áthaladó jelentősebb közlekedési nyomvonalak és jelentősebb vízfelületek környezetét, valamint az egyéb fontosabb területeket a rendezettebb településkép kialakítása és fenntartása érdekében fokozott esztétikai kontroll alá kell vonni. 5.2. Táji és természeti értékvédelem 5.2.1. Települési szegélyek rendezése A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés.


91


5.2.2. Természeti értékek védelme A település területének természeti védelem alatt álló területeinek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat, valamint a Natura 2000 területek teszik ki. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületeit főként a Hosszúréti-patak mellékága és Törökbálinti erdők, valamint a Téltényi-fennsík területei alkotják.

6. A terület-felhasználást, beépítést befolyásoló egyéb tényezők A hatósági nyilvántartások alapján a településen árvíz-, erózió- és csúszásveszélyes terület jelenleg nem ismert. Korábbi tervekből azonban ismert, hogy a települést veszélyes lösz partfal, valamint természetes és mesterséges üregek is érintik. E veszélyes területeket a tervlap ábrázolja. Közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek a belterületektől távolabb eső egyéb beépített (gazdasági területek, különleges területek) és beépítetlen területek. Meglévő és tervezett állapotban a következő jelentősebb védőterületek érintik a települést: Közlekedési: = az országos közutak külterületi szakaszainak mentén lévő védősávok; = az országos közforgalmú vasútvonal menti védősávok. Közegészségügyi: szennyvíztisztítók védőterületei. Tervezett állapotban a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek nagysága csökken, minden beépítésre szánt és egyúttal belterületi terület teljesen ellátottá válik. A közművek és közlekedési hálózatoknak a kiépítésével a nyomvonalakhoz igazodóan növekszik a védőterületek nagysága.

7. A terület-felhasználási egységek hasznosításának feltételei, kapcsolódó egyéb rendezési feladatok A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl. továbbterveztetés, előközművesítés, egyéb infrastruktúra fejlesztés) a beruházások megvalósítása előtt, a területtulajdonosok tehervállalásával kell biztosítani. Az előírt közműellátás biztosítása érdekében a területtulajdonosokkal szerződést kell kötni a közművek megvalósítására. Belterületbe vonás csak akkor lehetséges, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a területtulajdonosok az önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közművesítés, közintézmény, bővítés stb. költségei). Az egyes részterületi szabályozási tervek önkormányzati jóváhagyását megelőzően, a részterületi szabályozási tervekhez kötődően az érintett fejlesztésben érdekeltekkel kötött külön (településrendezési) szerződésekben gondoskodni kell a tervezések kapcsán kiadódó védősávok, védőterületek területbiztosításáról, a növénytelepítések, egyéb járulékos létesítmények, műtárgyak megvalósításáról, továbbá e területek és létesítmények későbbi üzemeltetési költségeinek rendezéséről. A településközpont területek övezeti szabályainak kidolgozása során a HÉSZ-ben olyan előírásokat kell majd alkalmazni, mely szerint e területeken lehetőség szerint új nagy mennyiségű lakás ne legyen létesíthető. A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés, funkcióváltás). A telekvásárlásokról lehetőleg a településszerkezeti terven településközpont és intézményi besorolással jelölt területeken és a településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények célszerű és differenciált alkalmazásával kell gondoskodni. A Dulácska-major -Damjanich utca, Kinizsi utca és Óvoda utca által határolt- területén a későbbiekben olyan lazított részterületi szabályozást kell kidolgozni, melynél az övezeti paraméterek meghatározásánál a megengedett legnagyobb beépítettség nem haladja meg a 30-35%-ot, a legkisebb, zöldfelületi arány legalább 40% legyen és a lakóterületek felé korábban rögzített védőzöldsávot meg kell tartani. A Tó Park, a Techno Park területén és a Régi vasút sor mentén lévő kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek övezeti szabályainak kidolgozása során a HÉSZ-ben olyan előírásokat kell file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

92


alkalmazni, mely szerint e területeken lakás csak korlátozott számban létesíthető. A továbbtervezésnél vizsgálandók a Tó Park területének beépüléséből, a beépítés intenzitásának növekedéséből származó várható környezeti hatások, továbbá a területfejlesztő figyelmét fel kell hívni az esetleges átminősítéshez szükséges telepítési tanulmányterv készítésének szükségességére. A város elsődleges érdeke, hogy a budaörsi szennyvíztisztító területén a szennyvíztiszítási tevékenységet mielőbb meg kell szüntetni. Ennek oka, hogy szennyvíztisztító védőtávolsága jelentős fejlesztési korlátozást jelent a környező területeken. A szennyvíztisztító megszüntetése után, amennyiben szennyvízátemelő létesítmény marad a területen, úgy az átemelő kialakításánál olyam megoldást kell alkalmazni, amelynél az átemelő védőtávolsága részben sem érinti a környező beépítésre szánt területeket. Növelni szükséges a település zöldfelületeinek nagyságát, és növényzettel való fedettségét. A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell tartani és ki kell egészíteni a fasorok, védősávok visszaállításával, telepítésével. A más célú hasznosításra kijelölt erdőterületek pótlásáról a településszerkezeti tervvel összhangban -lehetőség szerint- a helyi építési szabályzat készítése során is gondoskodni szükséges. A mezőgazdasági területek egyes részein (az eltérő adottságoknak megfelelően) biztosítani kell a tanyagazdálkodás és az üzemi jellegű állattartás lehetőségét. A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A szükséges változtatásokat a kellő időben, de legfeljebb kétévente át kell vezetni.

8. A terv végrehajtását elősegítő egyéb kapcsolódó rendelkezések A településrendezéssel összefüggő különböző önálló települési önkormányzati rendeletek közötti kellő összhang biztosítása érdekében új rendeletet kell alkotni, illetőleg a meglévő rendeletet módosítani kell a következő témakörökben: állattartás; avar és kerti hulladék égetése; a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények helyi alkalmazása; csendvédelem; építészeti és természeti értékek helyi védelme; fakivágás és pótlás; helyi hulladékgazdálkodás, köztisztaság; ipari tevékenységek telephely engedélyezése; környezet, közterületek, ingatlanok védelme, rendje, település tisztasága; közterületek, zöldfelületek használata, fenntartása és védelme; lakókocsi, üdülősátor ideiglenes elhelyezésének feltételei; helyi építészeti-műszaki tervtanács; parkolás; reklámhordozók létesítése; természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke. A településrendezés elősegítése érdekében a következő tervek elkészíttetéséről kell gondoskodni: helyi építési szabályzat és szabályozási tervek; örökségvédelmi hatástanulmány; környezeti vizsgálat; településfejlesztési programok; rekultivációs terv a volt téglagyári bánya területére; a településszerkezeti terven jelölt közlekedésfejlesztési feladatok tervei; vízügyi szakvélemény alapján vízrendezési tanulmányterv; tanulmány a település épített környezetének helyi értékvédelméről és a védelem módjának meghatározásáról; kezelési és fenntartási útmutató a helyi védettségű természetvédelmi területekre. A rekultivációs terveket a településrendezési tervekben foglaltakkal össze kell vetni és a településrendezési tervekben foglaltak érvényesüléséről gondoskodni kell. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

93


A településrendezési tervek, településfejlesztési programok megvalósításának elősegítése érdekében (az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően) folyamatosan önkormányzati főépítészt kell alkalmazni. A település rendezett arculatának kialakítása és fenntartása érdekében önkormányzati tervtanácsot kell folyamatosan működtetni. A településrendezési tervek érvényesítése érdekében szükséges fejlesztési programok végrehajtására településfejlesztési alapot kell létrehozni. Az alap működtetésére megfelelő szervezetet kell kialakítani, amely jogi, műszaki és pénzügyi téren is képes a szükséges településfejlesztési feladatokat ellátni. A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni.

9. A területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangja A 2008. évi L. törvény, azaz az OTrT kötelező előírásainak érvényesülését Törökbálint vonatkozásában elsősorban a BATrT előírásainak való megfeleléssel lehet igazolni Ezen túlmenően előbb a 7§ (1) bekezdésében rögzített egyéb követelmény érvényesülését is vizsgálni kell. Az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülésének igazolása Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága a településen Ebből csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható Ebből más egyéb területfelhasználási egységbe sorolható legfeljebb Az TSZT-ben az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területből a nem erdőterületbe sorolt terület nagysága a településen

(ha) 341,38 324,311 17,069

% 100 95 5

2,8

0,8

A fenti táblázat adatai alapján tehát a tervmódosítás során az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesül! Törökbálint Város településszerkezeti tervében rögzített megoldások, az igazgatási terület területfelhasználása az 2005. évi LXIV törvénnyel (BATrT) összhangban vannak. A BATrT és a településszerkezeti terv közötti összhang a következő táblázatok adataival igazolt: Kiindulási alapadatok Adottságok Közigazgatási terület nagysága (földhivatali adat): 2940 ha A jelenleg hatályos, településrendezési tervek szerinti beépítésre szánt terület nagysága: 1289 ha A BATrT hatálybalépése előtti utolsó hatályos településrendezési tervek szerinti beépítésre szánt terület nagysága: 1289 ha BATrT egyes előírásai és az ez alapján számított adatok 1. Települési térség 5. § (7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki. A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-a = 0 x 0,3 = 0 ha A magas zöldfelületi arányú települési térség legalább 70%-a = 0 x 0,7 = 0 ha 2. Erdőgazdálkodási térség 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévő védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem csökkenhet. Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-a = (322-26,6=) 295,4 x 0,9 = 265,86 ha Az erdőgazdálkodási térség legfeljebb 10%-a = (322-26,6=) 295,4 x 0,1 = 29,54 ha 3. Mezőgazdasági térség 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési terület-felhasználási egység kialakítható. A mezőgazdasági térség legalább 75%-a = 5 x 0,75 = 3,75 ha A mezőgazdasági térség legfeljebb 15%-a = 5 x 0,15 = 0,75 ha A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-a = 5 x 0,1 = 0,5 ha Mezőgazdasági térség 7. § (2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át. file: Torokbalint_TSZTm_20130226.docx

94


Az érvényes településrendezési tervében (TRT) rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-a = 1289 x 0,03 = 38,67 ha Mezőgazdasági térség 7. § (3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. (3/2. sz. melléklet) A település közigazgatási területe 3%-a = 2940 x 0,03 = 88,2 ha 4. Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség 8. § (2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési terület-felhasználási egység kialakítható. A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-a = (1185-111,5=) 1073,5 x 0,95 = 1019,825 ha A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legfeljebb 5%-a = (1185-111,5=) 1073,5 x 0,05 = 53,675 ha A jelenlegi TSZTT módosításban rögzített és a BATrT lehatárolástól eltérő átsorolásra tervezett területek adatai F1 A budaörsi szennyvíztisztító mellett tervezett 3,7 ha-os kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. F2 A budaörsi szennyvíztisztító mellett tervezett 1,5 ha-os zöldterület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. F3 A budaörsi szennyvíztisztító mellett tervezett 4,3 ha-os erdőterület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. F4 A Hosszúréti-patak mentén létesítendő záportározó 3,8 ha-os bővítési területe beépítésre nem szánt vízgazdálkodási terület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. F5 A Szarvas-mezőn és a Méhecske utca mentén tervezett 34,1 ha-os mezőgazdasági területből 2,8 ha a települési térségben, a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben 31,3 ha. F6 A Levendulás területén tervezett 13,1 ha-os erdőterületből 0,3 ha a települési térségben, 10,4 ha a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben és 2,4 ha az erdőgazdálkodási térségben. F7 Az Felső-völgyi út környékén tervezett összesen 16,8 ha-os erdőterületekből 9,5 ha a települési térségben, 3,2 ha a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségből és 4,1 ha az erdőgazdálkodási térségben. F8 A Virág-tanya környékén tervezett összesen 3,8 ha-os erdőterületekből 0,6 ha a települési térségben, 2,6 ha a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben és 0,6 ha az erdőgazdálkodási térségben. F9 A Róka-hegy és Kerek-domb környékén tervezett összesen 60,8 ha-os erdőterületekből 2,0 ha a települési térségben, 50,7 ha a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben és 8,1 ha az erdőgazdálkodási térségben. F10 A Károlyi Mihály utca mentén tervezett záportározó 2,3 ha-os vízgazdálkodási területe a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben F11 A Budaörsi temető bővítéseként 4,5 ha-os különleges beépítésre nem szánt temető terület a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben (A Budaörsi temető melletti területek átminősítését a Képviselő-testület feltételhez, a volt Mechanikai Művek budaörsi területének átadása kötötte!) A mostani tervmódosítás összesített adatai: Új területkijelölés beépítésre szánt célra a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben összesen: 3,7 ha Új területkijelölés beépítésre nem szánt célra a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben összesen: (1,5+4,3+3,8+31,3+10,4+3,2+2,6+50,7+2,3=) 110,1 ha Új területkijelölés beépítésre nem szánt célra a települési térségben összesen: (2,8+0,3+9,5+0,6+2,0=) 15,2 ha (A BATrT szabályaiban nem korlátozott lehetőség) Új területkijelölés erdőterületi célra az erdőgazdálkodási térségben összesen: (2,4+4,1+8,1=) 14,6 ha (A BATrT szabályaiban nem korlátozott lehetőség)


95

Azonosító


0 -

Egyéb rendeltetésű terület

Vízfelület

4.

6.

2896

1185

Zöldövezet részét képező mezőgazdasági

Összesen

5

Mezőgazdasági

3.

322

Erdőgazdálkodási

2.

0

Települési (városias ill. hagyományosan vidéki)

Magas zöldfelületi arányú települési

1384

Térségi területfelhasználási kategóriák

(-26,6) 295,4

-

-

53,675

legfeljebb 38,67

-

-

-

1019,825

mezőgazdasági területre 3,75, erdőterületre 0,75

-

-

-

88,2

bármely települési terület-felhasználási egységre 0,5

0

(-111,5) 1073,5

5

-

0

-

-

közlekedési és közműterületre, zöldterületre, erdőterületre, mezőgazdasági és vízgazdálkodási területre 0

Településközponti vegyes, üdülő- és különleges területre 0 29,54

-

-

-

(+138,1) 1522,1

sport célra

-

-

-

3,7

0

-

0

-

0, 0

-

-

-

110,1

0

0

0

-

beép -re nem szánt célra

beép. -re szánt célra

beépítésre szánt célra

beépítésre nem szánt célra

Mostani TSZT módosító javaslat szerinti (ha)

Fejlesztési lehetőség 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti (ha)

Összefoglaló táblázat

-

-

-

0

-

-

-

sport célra

1.

2005. évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapot (ha)

A korábbi jogi állapotból (2005. 09. 01. előtti TRT-kből) fakadó eltérő értékek (ha)

-

-

-

49,975

38,67

-

0

-

beép.re szánt célra

-

-

-

909,725

3,75, 0,75

0,5

29,54

0

-

beép.-re nem szánt célra

-

-

-

88,2

-

-

-

sport célra

További fejlesztési lehetőség (ha)


96


A következő térkép a fenti táblázat adataival összhangban bemutatja a BATrT szerkezeti tervlapján a 2005. szeptember 1. előtt hatályba lépett TRT-k alapján készült lehatárolási rajzolatot és a mostani TSZT módosítás során igénybevett területeket is:

10. Hatályukat vesztő korábbi határozatok felsorolása E határozat meghozatalával egyidejűleg hatályukat vesztik a következő határozatok: a 284/2001.(IX.07.) Ök. határozat; a 251/2002.(IX.19.) Ök. határozat; a 250/2002.(IX 19.) Ök. határozat (Köles-dülő); a 251/2002.(IX.19.) Ök. határozat (Techno Park); a 82/2003.(IV.03.) Ök. határozat (Szabadházi hegy); a 223/2005.(VII.25) Ök. határozat (Tükörhegy IV. ütem); a 328/2005.(X20.) Ök. határozat (Nemzetközi Üzleti Park); a 8/2006.(II.22.) Ök. határozat (Hosszúréti-patak és környéke); a 297/2006.(VIII.24.) Ök. határozat (volt lőszerraktár és környéke); a 440/2006.(XI.23.) Ök. határozat (Égett-völgy területe); a 382/2006.(IX.28.) Ök. határozat (Tó-Park területe); a 37/2007.(II.22) Ök. határozat (Településközpont); a 485/2008.(XII.11.) Ök. határozat (Nagysebességű vasút) számú; a 198/2009.(V.28.) Ök. határozat (Kinizsi utca); a 199/2009.(V.28.) Ök. határozat (Hegyalja utca); a 233/2009.(VI.25.) Ök. határozat (Jázmin utca); a 234/2009.(VI.25.) Ök. határozat (Annahegy); a 376/2009.(XI.05.) Ök. határozat (Napliget); a 310/2011. (IX.29.) Ök. határozat (Égett-völgy módosítás);


97


TERVIRATOK - A településfejlesztési koncepciót jóváhagyó 60/2010.(II.25.) Kt. határozat kivonata. - A településszerkezeti terv munkaközi egyeztetési dokumentációjának elfogadásáról szóló 225/2010. (VI.24.) Kt. határozat kivonata. - A településszerkezeti terv 2. munkaközi egyeztetési dokumentációjának elfogadásáról szóló 130/2012. (V.10.) Kt. határozat kivonata. - A településszerkezeti terv 2. munkaközi egyeztetési dokumentációja elfogadásáról szóló döntés egy pontjának megváltoztatásáról szóló 183/2012. (VI.21.) Kt. határozat kivonata. - A településszerkezeti terv 3. és a szabályozási terv 2. munkaközi egyeztetési dokumentációja elfogadásáról szóló 313/2012. (X.25.) Kt. határozat kivonata.


98



99



100



101



102



103



104



105



106



107



108


TERVLAPOK


109

Településszerkezeti terv. 1. Partnerségi egyeztetés Március

Recommend Documents