Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak
1
Vázlat • • • • •
Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık .
2
1
A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE
• • • • •
Történelmi megközelítés Statisztikai megközelítés Funkcionális megközelítés Morfológiai megközelítés Komplex megközelítés
3
Történelmi megközelítés Egyiptomi „város”
Római castrum alaprajz
4
2
A világtörténelem eddigi várostípusai • ANTIK: – uralkodói/vallási székhely, központ, lakosság ide koncentrálódik – Görög polisz
• FEUDÁLIS: – földesurak várai és aprófalvak; – kereskedıvárosok, reneszánsz szimmetria – monarchiák fıvárosai – igazgatási központok, tágas térszerkezet
• MODERN: – Mennyiségi és minıségi növekedés, népességrobbanás, ipari forradalom hatása – Nagyvárosi agglomerációk – Funkcionális város- várostervezés
• POSZT-MODERN (??) 5
Statisztikai megközelítés •
Grönland 200 Svédország 200 Norvégia 200
Egykomponenső városfogalom
Izland 200
1. ahol a népsőrőség min. 400 fı/km2 2. ahol a népsőrőség min. 400 fı/km2 és az aktív keresık min. 75%-a nem mezıgazdasági foglalkoztatott
Ausztrália 1000 Kanada 1.) 1000 Németország 2000 Angola 2000
•
Többkomponenső városfogalom – Magyarországon 175 mutató alapján döntenek – Objektív mutatók (népesség, létesítmények, vonzáskörzet adatai) és – Erısen szubjektív mutatók: • • •
Történelmi hagyományok Ápolt gondozott utcakép Helyi tömegközlekedés megléte
Franciaország 2000 Csehország 3000 India 2.) 5000 Szlovákia 5000 Ausztria 5000 Görögország 10000 Svájc 10000 Portugália 10000 Szíria 20000 Nigéria 20000 Japán 50000
6
3
Romániában 16 mutató • • • • • • • • • • • • • • • •
Népesség: 5000 fı Nem-mezıgazdasági aktív keresık: 75% Vízvezetékkel ellátott lakások: 70% Fürdıszobával és WC-vel rendelkezı lakások: 55% 1000 lakosra jutó kórházi ágy: 7 1000 lakosra jutó orvos: 1,8 Oktatás: líceum vagy egyéb középiskola Kultúra: közkönyvtár, kultúrterem, sporttelep Szállodai férıhely: 50 Modernizált utcák aránya: 50% Vízvezetékkel rendelkezı utcák hossza: 60% Csatornázott utcák hossza: 50% Szennyvíztisztítás: mechanikus lépcsıs víztisztító állomás Kültéri tőzcsappal felszerelt utcák hossza: 60% Zöldterület négyzetméter/fı: 10 Ellenırzött hulladéktároló: igen 7
8
4
Funkcionális megközelítés A központi funkciók megléte és ereje alapján osztályoz • A településhálózat egyes elemei eltérı funkciókat töltenek be a lakosság ellátásában, közöttük funkcionális munkamegosztás jön létre • A falvaknak többnyire csak a helyi népesség ellátását szolgáló ún. alapfunkcióik vannak (pl. iskola, orvos, bolt stb.), • A városok a saját határukon messze túlsugárzó, a környékbeli népesség ellátását is végzı központi funkciókkal (pl. középiskola, kórház, áruház stb.) rendelkeznek • A központi funkciók teszik a várost egy meghatározott terület központjává, befolyásolják vonzáskörzetének kiterjedését • A központi funkciók lehetnek: ipar, kereskedelem, közigazgatás, egészségügy, oktatás és kultúra, szervezés és irányítás. 9
Morfológiai megközelítés A település külsı képe alapján osztályoz • A városok külsı megjelenésére a zárt, emeletes beépítés a jellemzı. • Népsőrőségük 200 fı/km2-nél magasabb. • Nappali népsőrőségük meghaladja az éjszakait. • Modern infrastruktúrával (tömegközlekedés, vízvezeték, csatornahálózat stb.) és színvonalas épületállománnyal rendelkeznek.
10
5
Komplex megközelítés • Társadalmi munkamegosztásban játszott szerepkör; • Központi funkciók megléte; • Népességszám; • Népsőrőség; • Külsı megjelenés; • Infrastruktúra fejlettsége; Komplex városfogalom: A város az urbanizáció térbeli megjelenési formája, olyan nagyobb lélekszámú és népsőrőségő, központi funkciókat ellátó, a környékét szervezı, annak népességét vonzó település, amelynek lakossága túlnyomórészt nem a mezıgazdaságból él, és fejlett infrastruktúrája révén magas szinten elégíti ki a saját és a vonzáskörzetében élı népesség igényeit. 11
A VÁROSOK MÉRET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA 1. relatív, országonként változik (népességszám miatt…) Magyarországon: • • • • • • • • • • • •
Óriásváros (Megaváros): 10 millió fı felett Világváros (Metropolisz): 1 – 10 millió fı Regionális nagyváros: 500 ezer fı – 1 millió fı Nagyváros:100e – 500e fı Középváros: 20e – 100e fı (ált. 50e-nél újabb határ) Kisváros: 10e – 20e fı --------------------------------------------------Óriásfalu: 5.000 – 10.000 fı Nagyfalu: 2.000 – 5.000 fı Kisfalu: 500 – 2000 fı Aprófalu: 200 – 500 fı Törpefalu: 200 fı alatt
Németországban: • • • • • • •
Óriásváros (Megaváros): 10 millió fı felett Világváros (Metropolisz): 1 – 10 millió fı Regionális nagyváros: 500 ezer fı – 1 millió fı Nagyváros:100e – 500e fı Középváros: 20e – 100e fı Kisváros: 5.000 – 20.000 fı Mezıváros (Landstadt): 2.000 – 10.000 fı 12
6
A VÁROSOK MÉRET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA/2 2. relatív, idıben változik A „nagyváros” nemzetközi fogalma 1600: – 15.000 fı 1790: – 20.000 fı 1840: – 40.000 fı 1930: – 100.000 fı A VILÁG 10 LEGNAGYOBB VÁROSA:
13
A világ 30 legnépesebb városa, 1950, 1990, 2015
14
7
MEGA-VÁROSOK • 1950-ben: csak egy város 10 millió fınél népesebb (New York), • 1960-ban 2 (+Tokió), • ma 26 város – – – –
Európa: 0 Ázsia: 17 Amerika: 7 (É-Am: 2, K-Am: 1, D-Am: 4) Afrika: 2
• Négy ilyen város található fejlett államban (Los Angeles, New York, Tokió, Oszaka) • A 26 mega-városban él a Föld városlakóinak10 %-a (≈310 millió fı)
15
10 millió fınél népesebb városok
16
8
PRIMATE CITY HATÁS Általában kisebb országokban (Pl. Magyarország, Görögo., Dánia), vagy a fejlıdı országokban jelentkezik • népesedési primátus • funkcionális primátus (pl. Nigériában Lagos részesedése 5% a népességbıl, 57% a GDP-bıl = „gateway city”) • Budapest részesedése Magyarországon: – – – –
Népesség 18 % GDP 33 % Közvetlen külföldi befektetés 51 % Doktori címmel rendelkezık 75 %
17
A VÁROSOK GAZDASÁGI JELLEGE ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPKÖRE • Gazdasági jelleg: A társadalmi munkamegosztásban játszott szerep • Funkcionális szerepkör: A területi munkamegosztásban játszott szerep – – – – – – – –
Kereskedelmi szerepkör Védelmi szerepkör Igazgatási-kormányzati szerepkör Vallási szerepkör Kulturális szerepkör Ipari szerepkör Közlekedési szerepkör Idegenforgalmi szerepkör 18
9
A VÁROSOK ALAPRAJZI JELLEMZİI • Természetesen nıtt városok • Alapított (tervszerő) városok Természetesen nıtt város: szők, sőrő utcahálózat (Párizs, Cité)
19
Sakktáblás
Derékszögő utcák, városközpont
SAARLOUIS
20
10
Sugaras-győrős (radio-koncentrikus)
21
Tervszerően görbe Canberra, Ausztrália
22
11
