Településföldrajz 1. Elıadás A településföldrajz tárgya, alapfogalmai
Vázlat • A településföldrajz tárgya, kialakulása, kutatási irányai. • A település fogalma, tulajdonságai, típusai. • A települések fejlıdésének hatótényezıi, – természetföldrajzi és – gazdasági-politikai tényezık.
Irodalom: • Kovács Z. (2002): Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 239 p. • Mendöl T. (1963) Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. 567 p. • Tóth J. (szerk) (1998) Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus, Pécs. 486 p.
1
A településföldrajz tárgya A településföldrajz a társadalomföldrajz egyik ága
• • • •
a települések kialakulásával, belsı felépítésével (morfológiájával), társadalmi és gazdasági jelenségeikkel, a településhálózat térbeli rendjével, a településhierarchiával foglalkozik. • Két nagy ága a faluföldrajz és a városföldrajz.
A település fogalma • A település az emberek által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely • lakó- és gazdasági célú épületekbıl, valamint a • hozzájuk tartozó egyéb építményekbıl (pl. utak, hidak, közterek) áll. • A település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége (Mendöl Tibor).
2
Településhálózat, településhierarchia • •
A településhálózat egy földrajzi egység (ország, régió stb.) településének összefüggı rendszere (településállomány). A településhierarchia a településhálózat elemeinek funkcionális szempontból alá- és fölérendelt viszonya.
• Magyarország: 3145 település • Fıváros (kerületek) • 22 megyei jogú város • 229 város • 2893 falu
Fıváros kerületek Falu Nagyözség Város Megyei jogú város Megyeszékhely
3
A településföldrajz kialakulása •
A modern geográfia kezdetei: – Alexander von Humboldt (1769-1859) – Karl Ritter (1779-1859)
•
Korai elıfutárok: – – – –
Johnn Georg Kohl (1808-1878) Friedrich Ratzel (1844-1904) Alfred Hettner (1859-1941) Ferdinand von Richthofen (1833-1905)
XX. század: a településföldrajz százada • August Meitzen (1822-1910) • Wilhelm Arnolds (1826-1883) • A nagy iskola: Otto Schlüter (1872-1959), Kurt Hassert (1868-1947), Robert Gradmann (1865-1950) és Hugo Hassinger (1877-1952). • Hans Bobek (1903-1990) • Walter Christaller (1893-1969)
A települések csoportosítása •
•
•
A hasznosítás módja szerint: – állandó települések – ideiglenes települések (pl. nomád népek tábora). – Átmenet: állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt szezonális települések (pl. hegyi pásztorszállások, nyaralótelepek). A lakóépületek száma alapján – egy-két épületbıl álló magános vagy un. szórványtelepülések (pl. tanya, farm) és – több házból álló csoportos települések (pl. falu, város). A településhálózatban betöltött szerepkör alapján – központi funkcióval rendelkezı (városok), és – központi funkció nélküli települések (falvak).
• Gazdasági jellegük szerint – mezıgazdasági, – ipari és – szolgáltató funkcióra szakosodott (pl. üdülıhelyek, vasúti csomópontok) – tisztán lakófunkcióra épült alvótelepülések. • Méretük alapján (népességszám szerint) : – Óriásváros: 10 millió felett – világváros: 1-10 millió – regionális központ: 500 ezer – 1 mill. – nagyváros: 100-500 ezer – középváros: 20-100 ezer – kisváros: 10-20 ezer – óriásfalu: 5000-10.000 – nagyfalu: 2000-5000 – kisfalu: 500-2000 – aprófalu: 100-500 – törpefalu: 100 alatt
4
A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSÁRA, FEJLİDÉSÉRE HATÓ TÉNYEZİK
4 különbözı tényezıcsoport: A. TERMÉSZETI TÉNYEZİK B. GAZDASÁGI TÉNYEZİK C. TÁRSADALMI TÉNYEZİK D. POLITIKAI TÉNYEZİK • Szerepük idırıl idıre változott, A fokozatosan halványul, gyengül; B, C, majd D lép be fokozatosan.
A. TERMÉSZETI TÉNYEZİK • HELYI ENERGIÁK : Tér egy adott pontján található elıny (kihasználható adottság), plusz fejlesztı elıny, ha már odatelepült a város • HELYZETI ENERGIÁK: Valamilyen relatív földrajzi helyzetbıl adódó elıny (fekvés). • ( Cholnoky Jenı, Teleki Pál, Fodor Ferenc és Mendöl Tibor )
5
Helyi energiák Klasszikus helyi energiák •
Domborzat –
•
Víz – – – –
•
folyóterasz (árvízmentes térszínt jelent), végmorénasáncok, kárfülkék széltıl védett alsó részei, törmelékkúpok, réteglépcsık lábai kezdetben létszükséglet (I. ivóvíz), ez vezetékek révén csökken, majd (II.) nyersanyag , gazdaságserkentı tényezı, ezután (III.) energia, majd (IV.) termálvíz szerepe miatt jelentıs (pl: Zalakaros, Hévíz, Harkány)
Ásványkincs – – – –
ércek > középkori bányavárosok só > Parajd építıanyagok energia-lelıhelyek (szén, szénhidrogének)
Modern helyi energiák • A táj szépsége –
•
újkelető, idegenforgalommal összeköthetı
Történelmi események –
nagy csaták > idegenforgalom (pl: Mohács,Waterloo, Kápolna)
Helyzeti energiák •
Eltérı jellegő tájak érintkezése – – – – –
•
Homogén tájak központja – – –
•
hegyvidék-alföld között talajtájhatár (eltérı talajok mentén kialakuló határok) pl: Hajdúság (kukorica, búza) – Nyírség (dohány, zöldség, gyümölcs) → csere: Debrecen sivatag peremén (pl. Timbuktu, Kartúm, Jarkend) tengerpartok vásárvonal pl. Alföld - Kisalföld, Felvidék, Erdély, Dunántúl → , jelentıs piacterek; gazdálkodásbeli eltérés → 2 vagy több táj termékeinek cseréje medencék földrajzi középpontja, pl: Kárpát-medence → Budapest; Ile de France → Párizs; Londoni-medence → London; Klagenfurt; Tapolca; Balassagyarmat szárazulat (árvízmentes térszín), pl: kiskunvárosok, Tiszafüred, Kunszentmárton tengeri sziget középpontja, pl: Ciprus, Korfu, Madagaszkár
Kedvezı forgalmi helyzet A földrajzi tér leküzdése a középkortól fontos, de szerepe a hajózás és a vasút megjelenésével erısödött. – folyami átkelıhely > Buda, Pest, Gyır, Szolnok (ezekbıl lesznek késıbb a hídivárosok) – szárazföldi folyótorkolat pl. Lyon, Szeged – tengeri folyótorkolatok (tölcsértorkolat volt elınyösebb, ma már mindegy) pl. Bréma, Hamburg – tengeröböl pl. Rijeka – tengerszoros, pl. Isztambul, Dover, Gibraltár – földszoros, pl. Szuez, Korinthosz – árok, völgyek kijárata pl. Tatai-, Móri-, Pilisvörösvári-árok – vasúti csomópont pl. Szolnok, Nyíregyháza – határátkelı pl. Záhony
6
VÁSÁRVONALAK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN
•
Forrás: Kovács Zoltán: Népesség és településföldrajz
Tengeri folyótorkolat
7
A helyi és helyzeti energia kapcsolata A HELYI ENERGIA ÉS A HELYZETI ENERGIA NEM JELENNEK MEG ILYEN ELKÜLÖNÜLTEN, A TÉRBEN ÖSSZEADÓDNAK, EGYMÁST ERİSÍTIK pl: Buda + Pest számos helyzeti és helyi energiával rendelkezik → vásárváros, folyami átkelıhely, medence középpontja, →folyóterasz, víz megléte (ivóvíz, ipari víz), környezı hegységek építıanyaga, táj szépsége
B. GAZDASÁGI TÉNYEZİK • Az ipari forradalomtól kezdve erısödik meg igazán a szerepe, • eleinte az ásványkincs lelıhelyek (szén, érc) lendületet adnak a városfejlıdésnek → ipari üzemek • közé út-, és vasúthálózat épül → nagyvárosok létrejötte. • 1970-es, 80-as évektıl az ipar szerepe lecsökken, DE(!) nem szőnik meg, • azonban megnı a tercier funkció(k) szerepe
8
C. TÁRSADALMI TÉNYEZİK • Utóbbi néhány évtizedben nıtt meg a szerepe. • Ahol a társadalom összetétele kedvezıbb – pl. fiatalos korszerkezet, – magasabb átlagos iskolai végzettség (→ magas kvalifikációs szint), – kedvezı etnikai összetétel (→ etnikai összecsapástól” mentes környezet) a jellemzı, ott
• a városfejlıdés is dinamikusabb.
D. POLITIKAI TÉNYEZİK • • •
Az abszolutizmusig az uralkodók döntik el a „város-nem város” kérdést. A XX. sz.-ban a politika tudatosan belenyúl a térbe (egyik város fejlıdését támogatja, másikét nem) – pl. szocialista városok létrehozása (pl: Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros=Tiszaújváros), – fejlesztése (pl: Ózd, Tatabánya); – a többi várost nem támogatják (pl: Esztergom, Balassagyarmat).
•
OTK 1971: Magyarország összes települését kategorizálják: – központi funkcióval rendelkezı települések (ezeket hierarchiába sorolják be • 1. felsıfokú kp. • 2. középfokú kp. • 3. alsófokú kp.)
– központi funkcióval nem rendelkezı települések
•
de pl. angliai újvárosok is !
9
