V Á R O S O K K Ö R Ü L K IA LA K U LT T E L E P Ü L É S E G Y Ü T T E SEК M A G Y A R O R S Z Á G O N DR. F Ó R I Z S M A R G IT A városi népesség szám án ak világszerte la p a sz ta lt g y arap o d ása az ér deklődés előterébe állítja a városok v o n zásterületéhez ta rto zó települések k ap cso latain ak v izsg álatát, a v árosi te rü le te k növekedésének elem zését is. A vonzásközpontok (centrum települések) fejlődésük során a szom szédos tele püléseket g y ak ran m agukba o lvasztják, igazgatási h a tá ra ik kiterjesztése te rü leti n ö v ek ed ésü k et v o n ja m aga u tán . A váro so k fejlődése te h á t egyrészt a környező településeknek a város igazgatási terü letév el való egyesítéséhez, m ásrészt — am ennyiben a k ite rje dés az ésszerű igazgatási te rü le te t tú lh a la d ja — városi körzetek (agglom erá ciók) kialak ításáh o z vezet. A m egnö v ek ed ett v árosi te rü le tek többféle szem pontból b írá lh a tó k el és így többféleképpen is cso p o rtosíthatók. M aga a városi agglom eráció elnevezés is a gazdasági ad o ttság o k tó l, a telep üléshálózat fej lettségétő l függően k o ro n k é n t v álto zv a különböző színvonalú városi miliők megjelölésére szolgálhat. Szűkebb értelem ben agglom eráción á lta lá b a n az egyetlen városi pólus körül k ia la k u lt telep ü léstö m ö rü lést értik. A gglom erációnak te k in tik azonban igen g y ak ran az un. ko n u rb áció k at, az olyan telepü léstö m ö rü lések et, am elyek egy m e g h atáro zo tt v áro siasodott térségben tö b b egym áshoz közelfekvő városi pólust ölelnek fel. A település háló zat ilyen form ája á lta lá b a n a sű rű n lakot t, fejlett ipari vidékek jellem zője. Egyes rh u n k ák em lítést tesznek ún. v ároshalm azokról főleg nagyobb b á nyavidékek telep ü lésh áló zatáv al k ap cso latb an , ahol a b á n y á sz a t egyéb ip ar ágak fejlődését is elősegítette és ennek n yom án falvak, m ezővárosok, kisvá rosok a la k u lta k á t jelentős v agy nagy várossá, am elyek azonban szervesen r.em kapcsolódnak m ás városi pólushoz. A m ag y ar v áro sh áló zat tö rté n e ti k ialak u lása folyam án a gazdasági a d o tt ságok m ia tt n álunk konurb áció k v ag y v ároshalm azok eddig nem jö tte k létre. Az országnak az u tó b b i évtizedekben b ek ö v e tk e z ett iparosodása nyom án egyes terü letek en , pl. K om árom megye északi te rü le té n és ehhez kapcsolódva P est m egye északi részein azonban a k o n u rb ációk k ia lak u lásán ak kezdeti jelenségeivel ta lá lk o z h a tu n k . E b b en a térségben az erősebben ip aro so d o tt vagy egyéb centru m telep ü lések (Dorog, E sztergom , T ata , T a ta b á n y a , Szent-
56
DB. F Ó R I Z S M A R G I T
endre, Vác stb .) so rá t ta lá lju k , m elyek köré rendeződnek a te rü le t községei nem egy esetben ú gy (Tokod, L á b a tla n ), hogy m aguk is m u n k a h e ly c en tru m ok, u g y an ak k o r eg yébirányú ellátás szem pontjából a fejlette b b városi vo n zásközpontokhoz kapcsolódnak. T elepüléseink agglom erálódásának jeleit — a sajáto s ad o ttság o k m ia tt — elsősorban a városi vagy városias települések k ö rü l k ia la k u lt telep ü léseg y ü ttesek b en kell keresnünk. A TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK
ISMÉRVEI
M agyarország telep ü lésh áló zatáb an a v árosok és m in teg y 154 városias község1 kisebb-nagyobb körn y ék ellátója, szervezője. A községek közül az em líte tte k a z é rt em elkedtek a vonzásk ö zp o n t települések sorába, m e rt fejletteb b intézm én y h áló zatu k o n , gazdasági a d o ttság aik o n keresztül h a tá ra ik o n tú l nyúló funkcionális szerep k ö rt képesek ellátni. A v o n zásközpont körzetébe ta rto z ó településeknek a k ö z p o n tta l való kap cso latai azonban nem egyenlő erősségűek. A k ö zpontok befolyása, szervező ereje a közvetlen szomszédos telep ü lések től táv o lo d v a á lta lá b a n csökken, a táv o la b b i településekben a cen tru m n ak kevesebb szám ú funkciója érvényesül. Az ország telep ü lésh áló zatáb an a vonzásközpontok és a v o n zásterüle tü k ö n levő települések m a m ég lazább k apcsolatai ellenére is m egm utatkozik olyan településegyüttesek (v áro siaso d o tt terü letek ) kialak u lása, am elyek fej lesztésénél különösen indokolt lehet a vonzásközpont és a k ö rü lö tte elhelyez kedő v o n z o tt települések eg y ü ttes fejlesztésére vonatkozó lehetőségek, elgon dolások m egvizsgálása. T elepüléshálózaton belül a telep ü lésegyüttesek m egh atáro zásán ál m in d en ek elő tt a z t kell eldön ten ü n k , hogy m ilyen ism érvek a la p já n célszerű a te lep ülésegyüttesek h a tá ra in a k m egvonása azért, hogy k im u ta th a tó legyen a városi m iliőben, a városok v agy városias települések közvetlen befolyása a la tt élő népesség szám a, illetve e népesség életkörülm ényei, ellátásu k színvonala. Az egyes v o n zásközpontok v o n zásterü letén levő községeket, m in t em lí te ttü k , nem egyenlő szám ú k ap cso lat fűzi a központi településhez. A városia so d o tt te rü le te k k ia la k u lá sá n a k a la p já t azonban m inden körülm ények k ö z ö tt csak tö b b irá n y ú eg y m ásrau taltság képezheti. A város és k ö rnyéke települései k ö z ö tt sta tisz tik a ila g kifejezhető és v izsgálható k ap cso lato t tere m te n ek a köz p o n ti település egészségügyi (pl. kórházi, rendelőintézeti), k u ltu rá lis (pl. kö zépiskolai) intézm ényei, kiskereskedelm i e llá tá st n y ú jtó létesítm ényei és nem utolsósorban m unkahelyei. E kapcso lato k közül a településegyüttesek k iala k u lásáb an döntő jelentőségűnek a lakó- és m unkahely-községeknek a vonzás k ö z p o n tta l való k a p c so la tá t te k in tjü k . A zoknak a községeknek a lakosai, ak ik szám ára egy város v ag y városias község nagyobb a rá n y b a n m un k aleh ető séget b izto sít — n éh án y k iv ételtő l eltek in tv e — egyéb e llá tá su k a t is ugyan a ttó l a v áro stó l m in t k ö zp o n ttó l k a p já k . E gy-egy v áro s v agy városias község v onzáskörzetében te h á t azok a köz ségek kapcsolódnak legerősebben a centrum hoz, am elyek a fe n t e m líte tt négy ism érv együttese ala p já n ta rto z n a k a k ö zp o n t vonzáskörzetébe. V izsgálatunk tá r g y á t ezért a m á r e m líte tt közp o n ti fu n k ció k at ellátó városok, v ala m in t 154 városias község és a h ozzájuk csatlakozó vonzáskörzetek közül csak azok 1 „K özségeink főbb adatai 1960— 1964” Statisztikai Időszaki K özlem ények. 80. köt. K öz ponti Statisztikai H ivatal. Budapest. 1966. 350 p.
T E L E P Ü L É S E G Y Ü T T E S E K
MAGYARORSZÁGON
57
képezik, am elyekben a fen ti négy ism érv a la p já n e g y a rá n t ugyanahhoz a centrum h o z vonzódó telep ü lések et ta lá lu n k . A ce n tru m o t és ezeket a községe k e t településegy üttesnek te k in tjü k (lásd az I. á b rá t). A k a rto g ram o n a k ö zp o n ti településhez a négy ism érv együttese alap ján vonzódó községek c so p o rtjá t a sö té te b b fo lt m u ta tja . E zenkívül világosabb szín ábrázolja a z o k a t a településeket, am elyek csak az egészségügyi, kul tu rális, kiskereskedelm i ellátás eg y ü ttese a la p já n ta rto z n a k a vonzásközpont hoz. Term észetesen ta rto z h a tn a k a cen tru m o k vonzáskörzetéhez még olyan községek is, am elyekben a fen tiek közül a c e n tru m n a k csak egy vagy k é t funkcionális szerepköre érvényesül. Л TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK
TERÜLETI
ELH ELY EZK EDÉSE
K özism ert, hogy az ország telep ü lésh áló zatáb an a városok és városias jellegű települések eléggé egyenlőtlenül oszlanak meg. Az Alföld n a g y h a tá rú települései k ö z ö tt szétszórtan, egym ástól n agy táv o lság b an helyezkednek el a sokszor gyengén fejlett, alacsony szinten álló városok. R itk a a v ároshálózat a D u n á n tú l k eleti felében is. V alam ivel fejletteb b v áro sh áló zata v an az északi országrésznek, to v á b b á a D u n á n tú l északi és n y u g ati terü letének.
1. A településegyüttesek területi megoszlása* (1S60) Территориальное распределение ансамблей поселений (1960) Regional distribution of ensembles of settlements (1960)
* Budapest településegyüttese nélkül Горизонтальная графа: (1) Назначение; (2) Всего: (3) В том числе в комитатах; (4) Вен герской Низменности; (5) в Задунайских ; (6) в северных; (7) комитатах. Вертикальная графа: 1. Число ансамблей поселений; 2. и средняя территория в кад. гольдах и км2; 3. средняя численность населения, человек; 4. среднее число сел, относящихся к центру; 5. плотность населения на 1 км2, человек. Heading: (1) Denom ination; (2) total; (3) of which: (4) lowland; (5) Transdanubian; (6) nor thern; (7) counties. Lateral text: 1. number of ensembles of settlem ents; 2. their average size (cad.yoke, scpi. km); 3. their average population size; 4. average number of communes belonging to their centres; 5. tlicir average population density per squ. km.
A vid ék i városok és a v árosias községek által k ia la k íto tt településegyiittesek 2 660 000 fő t kitev ő népessége az ország össznépességének 26,7% -a. A te lepülésegyüttesekben (beleértve B u d a p e st e g y ü tte sé t is) összesen tö b b m int 4 605 000 főnyi népesség (az össznépesség 46,2% -a) él. E bből a bud ap esti eg y ü ttes — a jelen ta n u lm á n y b a n vizsgált ism érvek szerinti — 31 községével
58
D И. K Ö H I Z S M A H G I T
219 071 k á t. hold (1261 k m 2) te rü le té n kereken 1 945 000 főt szám lál (19,6% ), és az 1 k m 2-re ju tó népsűrűsége 1542 fő. (B u d ap e ste t ilyen kiugróan m agas a d a ta i m ia tt a tá b la nem ta rta lm a z za .) A 47 telepü léseg y ü ttes k ö zp o n tja 5 kivétellel (B onyhád, K isvárda, M áté szalka, S árvár, Sümeg) jogilag is város. V árosaink közül 21 — elsősorban alföldi város — a fen t e m líte tt értelem ben nem a la k íto tt ki telep ü lésegyüttest. M egjegyzendő, h a az agglom erálódás fo ly a m a tá t a városok, illetve v áro sias községek igazgatási h a tá rá n belül vizsgáljuk, ak k o r a k ü lte rü leti la k o tt helyek és az anyaközség v agy város szem pontjából az eg yüttesek k ialakulásá n ak jelensége szintén m egfigyelhető és i t t elsősorban az alföldi városok k erü l n ek előtérbe. A kérdés szerteágazó v o lta és a ta n u lm á n y keretei m ia tt vizsgá la tu n k csak az állam igazgatási h a tá ro k által b ez árt községi egységek agglom erálódási jelenségeire v o natkozik. Az északi m egyék ö t településegyüttesében, m elyek Miskolc, Eger, G yöngyös, S alg ó tarján , Ózd k ö rü l a la k u lta k ki, a népesség szám a m indössze 455 000 fő, felét sem éri el az alföldi v agy a d u n á n tú li településegyüttesekben élőkének. E z a kisebb szám ú népesség aránylagosan kb. egyh arm ad akkora terü le te n él, m in t az alföldi v ag y d u n á n tú li együttesek népessége, am i kife jezésre ju t az északi m egyék településegyütteseinek nagyobb népsűrűségében is. A d o m borzati viszonyok k ö v etk eztéb en ezen a vidéken az apró, k ish atá rú falvak z á rta b b rendszerben rendeződnek a centrum ok köré. A d u n á n tú li telep ü léseg y ü ttesek b en élők szám a alig tö b b m in t 68 000 fővel h alad ja m eg az alföldi egy ü ttesek b en élők szám át. A településegyüttesek azonban jelen ték en y en kisebb átlagos népességszám úak a sű rűbb város- és városias községhálózat m ia tt, m in t az Alföldön. A d u n á n tú li eg yüttesek nép sűrűsége — a települési v iszonyoknak megfelelően — valam ivel m agasabb, m in t az Alföldön. Л T E L E P Ü L Й S E G Y Ü T T E S E K N A G Y S Á Г. A A KÖ ZSÉG EK SZÁMA S Z E R IN T
Az e g y ü ttesek et alkotó községek szám a eléggé széles skálán mozog. Az egy-két városi, illetve községi egységből álló eg y ü ttesek m ellett m egtaláljuk a több tíz egységet m agukba foglaló eg y ü ttesek et is. T erm észetesen a tele p ü lésegyüttesek te rü le té n e k nagysága és a te rü letü k ö n fekvő községek szám a a földrajzi ad o ttság o k h a tá s á ra k ia la k u lt községi te rü le te k m ia tt nem egyenes a rá n y b a n változik. Az északi vidék településegyütteseinek legnagyobb az á t lagos terü lete az á lta lá b a n ap ró b b falvas településhálózat ellenére is, m ert itl a Lelepülésegyüt.tesek k ö z p o n tja it képező városok m in t Miskolc, S algótarján slh . terü le té n e k nagysága szám ottevő. (2. táb la.) A Z 5 É S E N N É L К E V E SE В В K ÖZSÉGEКEГ SZ Á M L Á L Ó EGYÜTTESEK JELL EGZETESSÉGEI
E csoporthoz ta rto z ó eg y ü ttesek b en a községek népessége túlnyom óan a m ezőgazdaságból él. A 25 településegyüttesből csak Veszprém együttesének községeiben em elkedik ki h a tá ro z o tta n az ipari, ép ítőipari és egyéb foglalkozá súak arán y a. A k ö zp o n to k a t figyelm en kívül hagyva 7 eg y ü ttesb en (B onyhád, E sztergom , Gödöllő, K om ló, Sümeg, T a ta b á n y a , V árpalota együtteseiben) .40—40% , 5 eg y ü ttesb en (Cegléd, K eszthely,M ohács, T a ta , T apolca együttesei-
T E L E P Ü L É S К G Y ü T T E S E К ЛТ A G Y A R О R S Z A G О N
59
2. A telep ü léseg yü ttesek m egoszlása a z együttesbe tartozó községek szá m a szerin t (1960) Распределение ансамблей поселений по числу входящих в ансамбль сел (1960) Distribution of ensembles of settlements by the number of communes belonging to them (I960)
Горизонтальная графа: (1) Число сел в ансамблее поселения; (2) Число ансамблей; (3) Население сел, относящихся к ансамбли, человек; (4) В том числе население (5) Сельскохозяй ственное; (6) промышленное и занятое в строительстве; (6) промышленное и занятое в строи тельстве; (7) имеющее прочие занятия. Вертикальная графа: 1. 5 и меньше; 2. 6 —10; 3. больше 10; 4. Ансамбль поселений Б уда пешта. Heading: (I) Number of settlem ents in the ensemble of com munes: (2) number of ensembles; (3) population of com munes belonging to the ensemble; (4) of which; (5) agricultural population; (6) industrial, building industrial population; (7) population engaged in other industries. Lateral text: 1. 5 and less; 2. 6—10; 3. more than 10; 4. ensemble of settlem ents of Budapest.
ben) 4 0 —50% k ö zö tti a m ezőgazdasági népesség a rá n y a. A tö b b i eg y ü ttes ben a h a tá ro z o tt tú lsú ly a m ezőgazdasági népességé, vagyis a m ezőgazda sági népesség a rá n y a erősebben m eghaladja az 50% -ot. Az együttesekbe t a r tozó községek lakosságának ilyen foglalkozási összetétele ad m a g y a rá z ato t arra, hogy a 25 együ ttesb ő l csak h a tb a n (E sztergom , Gödöllő, M ohács, Sü meg, V árp alo ta, V eszprém eg yütteseiben) em e lk e d e tt2 a népesség szám a. K öz ism ert té n y ugyanis, hogy a nagyobb a rá n y ú m ezőgazdasági népességgel ren delkező települések népességszám a az u tó b b i években erősen fogyó te n d e n c iá t m u ta t. A növekedés legerőteljesebb v o lt V eszprém együttesében, ahol m aga V eszprém tö b b m in t 5800 fővel szap o ro d o tt. Az együttesébe ta rto z ó 5 község ben is m eg h alad ja a népességszaporulat összesen az 1200 főt és csupán N em es vám os lakóinak szám a csökkent jelen ték telen m értékben. A többi település eg y ü ttes (pl. E sztergom k é t községével, v ag y Gödöllő V alkó községgel) cent rum uk iparoso d ásán kívül m ás jelentősebb m u n kahely-központok (Dorog, B u dapest) közelségének is köszönhetik a n ép szaporulatot. V árpalota szom szédos k é t községe (Ősi, Tes) népességének növekedésében a v á rp alo ta i és a hozzácsatolt in o tai ip ari üzem eknek v an szerepük. A vonzásközpontok közül igen erős v o lt V árp alo ta (3900 fő), E sztergom és Gödöllő (egyenként több m in t 2500 fő) népességének növekedése, m íg Süm eg lakossága — nyilván alacso nyabb szin tű ip aro so d o ttság a m ia tt — tö b b m in t 100 fővel csökkent. A csökkenő népességű eg y ü ttesek b en jó lleh et több olyan vonzásközpon to t ta lá lu n k , am elyben a népesség növekedése m ind szám szerint, m ind száza lékos a rá n y b a n igen jelentős v o lt (pl. T a ta b á n y á n 9100 fő, 18% ; K ecskem é te n 5900 fő, 9 % ; K om lón 2500 fő, 10% stb.), mégis ezek a hozzájuk tarto z ó 2 A tanulm ányban a népesség szaporodásának vagy csökkenésének m egítélése az 1960. január 1. és 1965. január 1. között bekövetkezett tényleges népességszám-növekedés, illetve fogyás alapján történt. '
60
Ił
n.
FÓRIZS
MARGIT
községek népességszám át nem tu d tá k pozitiven befolyásolni, részben m ert ezekben a k ö zp o n to k b an m ód n y ílo tt a letelepedésre (1961 — 1965. években T a ta b á n y á n 3738, K ecskem éten 2711, K om lón 1230 korszerű új lakásba köl tö zh ettek be, és a lakásépítési m ozgalom ezekben a v árosokban erős v o lt az 1960-as év ek et m egelőzően is), részben pedig m e rt gazdaságilag nem képeznek olyan súlyt, hogy a sa já t népességnövekedésük m ellett körn y ék ü k népességét is növelni tu d n á k . E b b en a csoportban ö t olyan eg y ü ttes is v a n (Cegléd, K is k unfélegyháza, K isv árd a, M akó, Jászb erén y együttese), am elyekben a köz p o n t népessége is fogy. Az 5-nél kevesebb községet szám láló együttesekben — a tö b b i településegyüttes-k ateg ó riáh o z k ép est — elenyésző azoknak a községi lakosoknak a szám a, ak ik a cen tru m o k b an ta lá ln a k m u n k át, részin t ezek ip a rá n a k alacso n y ab b szintje, részin t pedig a k ö zp o n to k m u n k a erő -ta rtalé k a m ia tt. A 25 eg y ü ttesb en a n ap o n ta befelé ingázó ip ari m u nkavállalók szám a m indössze 3772 fő. Az eg y ü ttesek en kívül fekvő településekből csak K om ló, T a ta b á n y a , V árp alo ta ipari m u n k ah ely eit keresi fel n agyszám ú (egyenként 2000 fő körüli) ingavándorló. M ind a községek alacsony szám a, m ind a lakosság foglalkozási m egoszlá sa a z t m u ta tja , hogy az e m líte tt cen tru m o k álta lá b a n funkcióhiányos telepü lések, a m unkalehetőségen kívül ellátási k a p ac itásu k a sa já t lakosság ellátásán k ív ü li igények kielégítésére nem m indig alkalm as. E z é rt nem a la k u lh a to tt m ég ki a nagyobb k ö rnyékkel való tö b b oldalú szorosabb együttm űködésük. A m o n d o tta k a t tü k rö zik az átlagos népsűrűségi értékek is. A 6 — 10 és a 10-nél tö b b községet szám láló eg y ü ttesek k ö zp o n tjain ak átlagos népsűrűségé hez viszo n y ítva ebben a csop o rtb an a legalacsonyabb (284) a vonzásközpontok átlagos népsűrűségi értéke. Az eg y ü ttesek átlagos népsűrűsége — k ö zp o n tju k nélkül (81) — m egegyezik a 6 — 10 községet szám láló eg yüttesek hasonló a d a ta iv a l, és m agasab b m in t a 10 községen felüli eg y ü ttesek (B udapest nélkül) értéke. A k ö zp o n to k és az eg y ü ttesü k b e tartozó községek átlagos népsűrűsége 162. ' Az eg y ü ttesek b e tarto zó kevés szám ú község m ia tt alacso n y ak — 4 —18 km k ö z ö tt v álto zn ak —a cen tru m és az eg y ü ttes községei k ö z ö tti átlagos táv o l ságok. A közlekedési k ap cso lato k ra jellem ző, hogy egyenlő szerep ju t a v o n a t ás az autóbuszközlekedésnek. A 6 — 10 K Ö Z S É G E T S Z Á M L Á L Ó E G Y Ü T T E S E K JELLEGZETESSÉGEI
A népesség foglalkozás szerinti összetétele a rra u tal, hogy tö b b oldalú és szélesebb h a tó su g arú szorosabb k ap cso lat a 6 —10 és a 10-nél több községet szám láló együ ttesek b en , illetve B u d ap est településegyüttesében a la k u lh a to tt ki. A m ezőgazdasági foglalkozásnak a 3. tá b lá b a n felsorolt eg y ü ttesek köz p o n tja ib a n m in d e n ü tt aláren d elt szerepe v an . A központhoz vonzódó falvak együ ttesein ek 50% -áb an azonban a m ezőgazdasági népesség dom inál. A V áchoz ta rto z ó növekvő népességű eg y ü ttes községeiben a m ezőgaz dasági népesség a rá n y a átlagosan 22% . M agának V ácnak a lakossága is első sorban ip ari-ép ítő ip ari, m ásodsorban „ eg y éb ” foglalkozású. Ezek a jellem ző vonások u ta ln a k V ácnak az u tó b b i évtizedben m egnövekedett ipari centrum
T E L E P Ü L É S E G Y Ü T T E S E K
MAGYARORSZÁGON
61
3. A 6 —10 községből álló együttesek főbb adatai Baotcueüiuue данные ансамблей поселений с числом сел 6— 10 (1960) M ain dala of ensembles of settlements consisting of 6— 10 communes
*Az együttesek felsorolása a népességszám fogyó rendje szerint történt. Горизонтальная графа: (1) Ансамбли поселений*; (2) населен *е; (Я) число сел; (4) плот ность населения; (5) ансамбли поселений; (6) В том числе центра тяготения. Вертикальная графа: 1. Ансамбли с возрастающей численностью населения; 2. Ансамбли с сокращающейся численностью населения. Heading: (1) Ensembles of settlem ents; (21 population; (3) number of com munes; (4) popula tion density of the (5) ensemble of settlem ent; of which; (6) of the zone of attraction. Lateral text: 1. ensembles with an increasing population; 2. ensembles with a decreasing popu lation.
szerepére. V ác erőteljes népességnövekedése (tö b b m in t 3500 fő, 14% ) az eg y ü ttesb en nem egyedül álló jelenség, m e rt a hozzá vonzódó községekben is em elked ett a népesség szám a, elsősorban Sződligeten (280 fővel). A népesség tényleges szaporodása a községek együtteséb en 2 % -o t t e t t ki. A M osonm agyaróvárhoz ta rto z ó eg y ü ttes községeiben a m ezőgazdasági népesség a rá n y a átlagosan 55% . M aga M osonm agyaróvár azonban — a la kosság foglalkozási összetételét te k in tv e — 5 5 % -ban ip ari-ép ítő ip ari jellegű. Az együttesébe ta rto z ó községekben csak szerényebb — 100 fő a la tti — né pességgyarapodás ta p a sz ta lh a tó , ez azo nban az eg y ü ttes községeiben globá lisan pozitív irá n y ú népességszám -változást o k o zo tt k é t község (D unakiliti és M áriakálnok) népességének csökkenése ellenére is. A 6 — 10 községből álló telep ü léseg y ü ttesek cso portján belül a fogyó népességű eg y ü ttesek k ö zp o n tjai kiv étel nélkül szaporodó népességűek. Igen nag y m érték ű v o lt a szaporodás D ebrecenben (közel 16 000 fő, 12% ), D u n a ú jv áro sb an (közel 10 700 fő, 35% ), Szolnokon (m ajdnem 9000 fő, 19% ), E gerben (4100 fő, 11% ), nem így a h ozzájuk tartozó községekben, ahol né hány k iv é te ltő l e ltek in tv e m inden község népessége fogyott, jeléül annak, hogy ezek a centrum ok m a m ég á lta lá b a n kevéssé alkalm asak arra, hogy ele gendő m unkahellyel és u g y an ak k o r eg y éb irán y ú ellátással is szolgálják kör ny ék ü k et. C supán Szolnok, D u n aú jv áro s és kism értékben E ger együttesében ta p a sz ta lh a tó 5, illetőleg 3 —3 községben (Szolnok együttesében Szájólban 216, R ákóczifalván 108 fős) szap o ru lat. E gyes központok, m in t pl. D u n a ú j város, D ebrecen, alk alm asak arra, hogy a szám ukra szükséges m u n k a erő t
62
DR.
F ÓR I ZS MARGIT
s a já t h a tá ra ik o n belül telepítsék le. (Pl. D ebrecenben az 1961 — 1965. évek ben 5389 lakás é p ü lt. Ezzel a lakásszám m al D ebrecen a megyei jogú városok k ö z ö tt a 3. helyen áll.) K evesebb lehetőség kínálkozik erre pl. Szolnokon, ahol a szomszédos községek többségének népességszám a ezért erőteljesen növek szik, ennek ellenére az eg y ü ttesb e ta rto z ó tö b b i község népességének erőteljes csökkenése k ö v etk eztéb en Szolnok eg y ü ttese fogyó népességű. V alószínűnek látszik, hogy az agglom erálódás irá n y á b a való to v áb b i fejlődés a szaporodó népességű községeknél v á rh a tó . Jellem ző, hogy Szolnok esetében eg y ü ttesének tö b b m in t 1200 n aponta ingázó ipari m u nkavállalójából 970 az egy ütteshez ta rto z ó szaporodó népes ségű községekből já r be. A fogyó népességű községekből bejárók szám a alig több m in t 200. Az eg y ü ttesen kívüli napi ip ari ingázók szám a 1000 fő körüli. D u n aú jv áro sn ál a szaporodó népességű községekből n a p o n ta bejárók szám a m eghaladja az 500-at, valam ivel tö b b a fogyó népességű községek ingázóinak szám a. A vizsgált településeg y ü ttesen kívül fekvő községekből pedig tö b b m in t 1500 ingázó keresi fel a város üzem eit. Ez a körülm ény a m e llett bizonyít, hogy D u n aú jváro s m unkaerő-vonzása m a m ég jóval m eghaladja m ás funkcio nális k özponti szerepkörét. D ebrecen a hozzája vonzódó és kivétel nélkül csökkenő népességű közsé geiből alig tö b b m in t 500 n a p o n ta bejáró ip ari ingázónak ad m u n k aalk alm at. Az eg y ü ttesén k ív ü li községekből b ejáró k szám a sem éri el a 700-at. A 6 — 10 községből álló telep ü léseg y ü ttesek községeiből a centrum okba n ap o n ta bejáró ip a ri dolgozók összes szám a m eghaladja a 6500-at. A bejárók 4 2 % -a a szaporodó népességű községekből kerül ki. Az együtteseken kívüli községekből 4500 dolgozónak ad n a k m u n k a alk alm a t a központok. Ezeknek 59% -a D u n aú jv áro s és Szolnok üzem eiben talá l m egélhetést. A v onzásközpontok közepes (390) átlagos népsűrűségi értéke a vonzott települések 81-es népsűrűségével (am i m egegyezik a 6 községen aluli csoportok hasonló a d a tá v a l) csak 149-es é rté k e t ad n a k a központ és az á lta lu k v o n zo tt községek együttesére, azaz a teljes településegyüttesre. A cen tru m m al való közlekedési k ap cso lato k b an e csoportnál m ár na gyobb szerepe v an az au tó b u szn ak , m in t a 6 községen aluli csoportokban. I tt ugyanis 30 községben az autóbu szk ö zlek edést részesíti előnyben a lakosság szem ben a 27 községgel, ahol elsősorban a v o n a to t használja. A szaporodó népességű községek cen tru m tó l való átlagos távolsága 5 —16, míg a fogyó né pességű községeké egy kivétellel 12—19 km k ö z ö tt változik. A I 0 - N É I. T Ö B B K Ö Z S É G E T S Z Á M L Á L Ó JELLEGZETESSÉGEI
EGYÜTTESEK
A 10-nél tö b b egységből álló csoportokban az agglom erálódás jegyei m ár erősebben dom borodnak ki. A 10-nél tö b b községet szám láló eg y ü ttesek közül — a központi település a d a ta it figyelm en kív ü l h ag y v a — a m ezőgazdasági népesség ará n y a 6-ban éri el v agy h alad ja m eg n éh án y százalékkal az 50% -ot. K ap o sv ár csoportjában legm agasabb (63% ) a m ezőgazdasági népesség a rán y a . F. településegyüttesek k ö zp o n tjain ak gazdasági szerepköre m eglehetősen ip a ro so d o tt és a városias funkciókkal á lta lá b a n összefüggő ún. „ eg y éb ” foglalkozási összetételű lakos ságot a la k íto tt ki.
T E L E P Ü L É S E G Y Ü T T E S E K
MAGY Л KOKS Z ÁGON
63
4. A 10-nél több községből álló településegyüttesek főbb adatai (1960) Baotcneiiiuiie данные ансамблей, поселений с числом сел свыше 1 0 (1960) M ain data of ensembles of settlements consisting of more than 10 communes (1960)
Горизонтальная графа: (1) Центр ансамбля поселений; (2) население; (3) число сел; (4) центра; (5) Плотность населения центра; (6) Плотность населения аснсамбля поселений; (7) включая центр; (8) без центра. Heading: (1) Centre of the ensemble of settlem ents; (2) population; (3) number of communes; (4) of the centre; (5) population density of the centre; (6) population density of the ensemble of sett lem ents; (7) w ith a centre; (8) without a centre.
A fen t tá rg y a lt k é t k ateg ó riáb a tarto zó telep ü lésegyüttesek és a 10-nél több községet szám láló csoportok k ö z ö tt a szaporodó és a fogyó népességű községek szám ában v an a legszem betűnőbb különbség. Míg az első és m ásodik k ateg ó riáb an csak kevés szám ú szaporodó népességű községet találunk, addig az u tó b b i csoport 6 településeg y ü tteséb en ezek v a n n a k tú lsú ly b an , 5 eg y ü t tesben 2 0% fe le tt és csak k e ttő b e n v a n ez a la tt a szaporodó népességű közsé gek szám a. 6 eg y ü ttesb en a szaporodó népességű községek az eg y ü ttes összes népességének növekedésére is pozitív irá n y b a n h a tn a k . A székesfehérvári eg y ü ttesb en ugyan tö b b a fogyó népességű községek szám a, m in t a növekvő népességűeké, az eg y üttes egyenlege m égis pozitív előjelű a szaporodó közsé gek inten zív en em elkedő és a fogyó népességű községek kevésbé csökkenő né pességszám a m ia tt (lásd az 5. sz. tá b lá n és a II. áb rán is). H a figyelem be vesszük, hogy egyes kevesebb szám ú szaporodó népességű községgel rendelkező vonzásközpontok 1949 — 1965 k ö z ö tt igazgatásilag is bekebeleztek községeket (lak o tth ely ek et), ak k o r a felsorolt egy ü ttesek vonzás k ö z p o n tjá t te k in th e tjü k a m ag y ar v áro sh áló zat leginkább agglom erálódott terü lete i cen tru m ain ak . N em érdek telen b e m u ta tn i a fen tiek közül azo k at a kö zp o n to k at, am e lyeknek igazg atási h a tá ra it az e m líte tt időszakban k ite rje sz te tté k . (6. tá b la .) A településeg y ü ttesek községeinek a cen tru m m al való kohéziós kapcsola ta ira u ta l a v izsgálatunk a la p já t képező funkcionális ism érveken kívül az a körülm ény is, hogy B u d ap est kivételével á lta lá b a n a kisebb táv o lságban fekvő községek közül kerü ln ek ki a népesség szap o ro d ását m u ta tó községek. E köz ségeknek a centru m telep ü léstő l való átlagos táv o lsága 8 — 18, a fogyó népes-
64
DR.
FÓRIZS
MARGIT
S. A 10-nél több községet számláló településegyüttesek növekvő, illetve csökkenő népességszám szerinti megoszlása (1960) Распределение ансамблей поселений с числом сел свыше 10 по возрастающей и сокращающей численности населения (1960) Distribution of ensembles of settlements with more than 10 communes by increasing or decreasing poulation size (1960)
Горизонтальная графа: (1) Ансамбли поселений; (2) Села с возрастающей; (3) с сокраща ющейся; (4) численностью населения; (5) в % % ко всей численности сел; (6) среднее расуьяние от центра, км. Вертикальная графа: 1. Ансамбли с возрастающей численностью населения; 2. Ансамбли с сокращающейся численностью населения. Heading: (1) Ensem bles of settlem ents; com munes; (2) with increasing; (3) with decreasing population size; (4) their number; (5) as percentage of all communes; (6) their average distance from the centre (kms). Lateral text: 1. Ensembles with increasing population size; 2. ensembles with decreasing popu lation size.
6.
194:5— 1960 között a központhoz csatolt községek
Присоединенные к центру села в период меэ/сду 1945— 1960 Communes Annexed to the Centre Between 1945 and 1960
* B ácsától és Győrszentm iklóstól jelentős területű és népességű lakotthelyek. ** Ezenkívül K ozárm islenytől jelentősebb területű és népességű lakotthelyek. Горизонтальная графа: (1) Центры; (2) Число; (3) поселение; (4) сел, присоединенных к центру. H eading: (1) Centres; (2) number; (3) population of (4) communes annexed to the centre.
T E L E P Ü L É S E G Y Ü T T E S E K
MAGYARORSZÁGON
65
ség'ü községek esetében 11—21 km k ö z ö tt változik. F elteh ető en az első cso po rtb a ta rto z ó községek és a város kap cso latai a jövőben is intenzíven fognak to v á b b fejlődni. B u d ap estn él a ren d k ív ü l kedvező közlekedési ad o ttság o k teszik lehetővé, hogy tá v o la b b i községek is alk alm asak B u d ap estn ek m in t m unkahelynek könnyű és a rán y lag rövid idő a la tti m egközelítésére. A növekvő népességű eg y ü ttesek jellem zője a községek és a cen tru m viszonylag fe jle tt autó b u sz összeköttetése. B u d ap est, Sopron és Székesfehérvár együttesének kivételével a v o n a t csak m ásodsorban haszn álato s közlekedési eszköz. A fogyó népességű körzetekben Zalaegerszeg, Szom bathely, K ap o sv ár együttesében a v asúti, Pécs együtteséb en az au tó b u sz közlekedés v a n tú lsú ly b a n . P á p a és Szeged együttesében a k é t közlekedési lehetőséget m egközelítően egyenlő m értékben veszik igénybe. Az eg y ü ttesek községeiből (B u d ap est telepü lésegyüttese kivételével) n a p o n ta csaknem 28 000 ip ari dolgozó áram lik a k özpontokba. A dolgozók 66 ,3 % -a a szaporodó népességű községekből kerül ki. B u d ap estre az eg y ü tte sét alkotó 31 községből valam ivel tö b b m in t 21 500 ipari dolgozó érkezik n aponta. Míg a vidéki cen tru m o k b a a v izsg álatu n k a la p já t képező együttese ken kív ü l fekvő községekből alig tö b b m in t 11 500 ipari dolgozó ingázik n a po n ta a cen tru m o k b a, ad d ig B u d a p e st esetében ez a szám m eghaladja az 50 000-et, jelezve B u d a p e st nagyon erős m u n k ah ely-központi szerepét. Az elm o n d o ttak tö m ö ren ju tn a k kifejezésre a népsűrűségi a d ato k b an . A népszaporodást m u ta tó eg y ü ttesek népsűrűsége — a győri eg y ü ttes kivételé vel - 160 v ag y ennél is m agasabb. K iugró B u d a p e st és Miskolc együttesének népsűrűsége, elsősorban a cen tru m o k m ag as népsűrűsége m ia tt, de az eg y ü t tesbe ta rto z ó községek népsűrűségének értéke is B u dapestnél m eghaladja, M iskolcnál eléri a 100-at. G yőr esetében a cen tru m igen m agas népsűrűsége (866) és az eg y ü ttesb e ta rto z ó községek 82-es népsűrűsége e g y ü tt csak ala csonyabb, 144-es össznépsűrűségi é rté k e t eredm ényez. A fogyó népességű eg y ü ttesek k ö z ö tt Pécs eg y ü ttesének legnagyobb a népsűrűsége (355). E b b en a cso p o rtb an a cen tru m o k népsűrűsége 987 (K apos vár) és 417 (P áp a) k ö z ö tt változik, am i az eg y ü ttesek községeinek alacsony (58—86 fős) értékeivel párosulva a szaporodó népességű eg y üttesek értékeinél á lta lá b a n alacsonyabb össznépsürűséget eredm ényez. Az ism e rte te tt n éh án y a d a t és az azokból m egállap íth ató összefüggések rá m u ta tn a k a rra , hogy város-, illetve telep ü lésh áló zatu n k b an hol és m ilyen m érték b en a la k u lta k ki településeg y ü ttesek , am elyek a teljes agglom erálódás irá n y á b a fejlődnek. E fo ly am atb an B u d ap est m e lle tt a felső szin tet elsősor ban azok a településegyüttesek érték el, am elyek 10-nél tö b b községet szám lálnak. E zeken a terü letek en több m in t félm illiónyi népesség él, m elynek 36 % -a ipari foglalkozású, to v á b b i 2 7 ,8 % -a pedig szintén a városias életform ára u taló egyéb (jelentős m érték b en ún. kiszolgáló) foglalkozásúak sorából kerül ki. Végül m eg kell em líten ü n k a z t, hogy B u d a p est telep ülésegyüttese — m elyet az egyszerűség k ed v éért v e ttü n k a 10-nél tö b b te lep ü lé st szám láló csoportok közé — fejlődésében, jelenlegi a d o ttsá g a iv a l messze kim agaslik a tö bbi csoport közül. B u d ap est, m in t az ország fővárosa és gazdasági életének hosszú ideig szinte egyedüli cen tru m a a z t eredm ényezte, hogy környékének agglom erálódása m á r tö b b évtizede in ten zív fejlődésnek in d u lt. E nnek a fej5 Demográfia
66
D H. F Ó H I Z S M Л И G I Т
lődésnek következm énye, hogy 1950-ben tö b b környékbeli város és egyéb tele pülés B u d ap esth ez csatolásával k ia la k u lt N agy-B udapest, és ezzel a B u dapest k ö rü li agglom eráció jogilag is elism erést n y ert. A fejlődés egy jelentős szaka szát z á rta le az 1950. évi igazgatási rendezés. A városi te rü le t (miliő) to v á b b fejlődése azóta is ta r t. E n n e k legélénkebb bizonyítéka a főváros h a tá rá n ki a la k u lt 30 000 lakosú É rd község, am elynek népessége az 1960. évi népszám lálás óta eltelt 5 év a la tt tö b b m in t 6400 fővel szaporodott, túlnyom óan be v ándorlással. V agy pl. B udakeszi, B udaörs községek, m elyek a tá rg y a lt k a p cso lato k m e lle tt közm ű v esítésü k et, vízvezetéki v íz ellátá su k at is B u d ap est nek köszönhetik. É rth e tő , hogy B u d ap est agglom erációs jelenségeivel m ár k o rá b b a n is tö b b telep ü léstu d o m án y i m u n k a foglalkozott. Elég e helyen h iv atk o zn i B árány L a jo s—P á p a i Béla e tém ak ö rb en k é sz íte tt dolgozatára2, illetve az u tó b b i szerzőnek a Demográfia jelen szám ában a b u d ap esti agglo m erációról közö lt ta n u lm á n y á ra , m ely a b u d ap esti városkörnyék legújabb fejlődési jelenségeit elemzi. A b u d ap esti településegyüttes széles skálájú p ro b lem atik ája a dolgozat terjed elm i k e re te it m eg h alad ta volna, ezért és az am úgyis bővebb irodalm i té n y a n y a g m ia tt e településegyüttes részletes vizs g á la tá tó l e lte k in te ttü n k . Célunk az vo lt, hogy felhívjuk a figyelm et arra, hogy a b u d ap esti agglom eráció m ellett m a m á r az ország m ás városi tele püléseivel k ap cso latb an is kezdenek kirajzolódni azok a terü letek , am elyek a teljes agglom erálódás irá n y á b a fejlődnek.
СЛОЖИВШИЕСЯ ВОКРУГ ГОРОДОВ АНСАМБЛИ ПОСЕЛЕНИИ В ВЕНГРИИ .
Резюме
П ризнаки агломерации сети венгерских городов — в силу своеобраз ных особенностей — следует искать прежде всего в ансамблях поселении, сложивш ихся вокруг городов или поселений городского типа. В венгерской сети поселений города и примерно 154 села городского типа являю тся снабжающими и организующими центрами более или менее обширной окруж ности. У казанны е села относятся к числу поселений цент ров тяготения потому, что они, в силу своей более развитой сети учреж де ний и своих экономических условиях, способны выполнять функциональ ную роль, выходящ ую за пределами своих собственных границ. Учреждения здравоохранения (напр., больницы, поликлиники), к у л ь туры (напр, средние школы), объекты розничной торговли, обеспечиваю щие снабжение населения и места работы центрального поселения образуют функциональную связь между городом и поселениями его окружности, под дающуюся статистическому учету и исследованию. И з этих связей в деле образования ансамблей поселений реш аю щ аяся роль принадлеж ит связи между поселениями места жительства и места работы и центра тяготения. Ж ителям тех сел, которым город (или село городского типа) в более значи тельной мере предоставляет возможности работы — за некоторыми исклю чениями — тот Hie город как центр обеспечивает и остальное обслуживание. Таким образом, в районе тяготения любого города (или села городского типа) те села подключиваются к центру наиболее прочно, которые в силу совместного наличия у казан ны х четырех признаков относятся к району тяготения центра. Поэтому объектом обследования являю тся из числа го родов, выполняю щих указанны е центральные функции, а такж е из 154 сел 2 Bárány hajós— P ápai Bćla: A Budapest környéki ingaforgalom. KözlcLcdértudon'ániji Szemle. 1964. évi 3. sz. 97— 107. p.
T F. L E P Ü L É S E G Y Ű T T F. S F . К M A G Y A R О R S 7. A G O N
67
городского типа и связанны х с ними районов тяготения те, в которых можно найти поселения, тяготеющие на основе вы ш еуказанны х четырех функций одинаково к одному и тому ж е центру. Центр и тяготеющие к ним поселения и считаются ансамблями поселений. Города и поселения городского типа распределяю тся по стране нерав номерно. В Венгерской Низменности часто недоразвитые города располо жены разбросано между поселениями с обширной окружности и они н а ходятся на большие расстояния друг от друга. Неплотной является сеть городов и в восточной части Задунайского К рая. Более развитой является сеть городов в северной части страны, далее в северных и восточных терри ториях Задунайского края. Число сел, составляю щ их ансамбли, весьма разнообразно. Н аряду с ансамблями, состоящимися из 1— 2 городови, соответственно, сел, можно найти и состоящие из 35 единиц ансамбли. Естественно, что размер терри тории отдельных ансамблей поселений и число сел, располож енны х на их территории из-за различий в территориях отдельных сел, возникш их под влиянием географических особенностей, меняются непропорционально. Средняя территория является наиболее высокой у ансамблей поселений северных краев, несмотря на сети поселений, состоящейся как правило из небольших деревень. Причиной этого является то обстоятельство, что здесь площ адь городов (М ишкольц, Ш алготарян и др.), представляю щ их собой центры ансамблей поселений, более значительна. Верхнего предела развитости ансамблей поселений достигли ансамблей с числом сел более 10. Н а этих территориях живет население в более полумиллиона, в том числе промышленные занятия имеют 36% , дальнейш ие 27,8% имеют про чие занятия) в значительной мере т. н. обслуживающие), указываю щ ие так же на городской образ жизни. Ансамбль поселений Будапеш та в области развития далеко выделяется из остальных групп. Агломерация окруж ности Будапеш та стала интенсивно развиваться уж е несколько десятилетий тому назад. Вследствием этого р а з вития являлось образование в 1950 году Болы иого-Будапеш та путем при соединения к Будапеш ту нескольких близких городов и прочих поселений и тем самым агломерация вокруг Будапеш та получила и юридическое при з нание.
E N S E M B L E S OF S E T T L E M E N T S D E V E L O P E D A R O U N D TOWNS IN H U N G A R Y S u m m a ry D ue to th e specific co n d itio n s of th e c o u n try th e signs of ag g lo m eratio n s a n d th e d ev elo p m en t of m e tro p o lita n area s in H u n g a ry can be experienced, firs t of all, in th e e n sem bles of se ttle m e n ts w hich h a v e developed a ro u n d big to w n s or u rb a n se ttle m e n ts. In th e n e tw o rk of se ttle m e n ts of H u n g a ry , th e to w n s a n d a b o u t 154 com m unities of a n u rb a n c h a ra c te r are th e suppliers a n d organizers of a g re a te r or sm aller e n v iro n m en t. T hese se ttle m e n ts belong to a zone of a ttra c tio n because as a re su lt of th e ir m ore develo p e d n e tw o rk of in s titu tio n s a n d econom ic c onditions, th e y can p e rfo rm fu n c tio n s going beyond th e ir a d m in istra tiv e boundaries. T he h e a lth in s titu tio n s (e. g. h o sp itals dispensaries), th e c u ltu ra l in stitu tio n s (for in stan ce, se c o n d ary schools), th e retail tr a d e shops a n d w orking places of a c en tral se ttle m e n t e stab lish a fu n c tio n a l connection betw een to w n s a n d th e se ttle m e n ts of th e ir e n v iro n m e n t w hich can also be e xpressed a n d a n aly se d in te rm s of sta tistic s. F ro m am ong th e m th e c onnection betw een th e cen ters of a ttra c tio n a n d th e resid en tial a n d w orking place com m unes is of a cru cial im p o rta n c e for th e d ev elo p m en t of th e ensem bles of se ttle m e n ts. T he in h a b ita n ts of th o se com m unes for w hom th e to w n s (or u rb a n iz e d com m unes) provide g re a te r possibilities of e m p lo y m en t, receive also th e ir su p p ly from th e sam e to w n as from th e ir centre.
68
D H. F Ó R I Z S M A R G I T
In th e sphere ot a ttra c tio n of a to w n (or u rb a n iz ed com m une) th o se com m unes are c o n n ected w ith th e c en tre to th e g re a te s t e x te n t w hich belong to th e sp h ere of a ttra c tio n of th e c en tre on basis of all th e fo u r c rite ria m en tio n ed . T h u s from am ong th e to w n s p e r form ing th e c e n tra l fu n c tio n s m en tio n ed a n d from am ong th e 154 u rb a n iz e d com m unes a n d th e ir spheres of a ttra c tio n th o se w ere a n aly se d in w hich, on basis of th e above fo u r c rite ria , se ttle m e n ts a ttr a c te d b y th e sam e c en tre could be found. T h e c e n tre a n d th ese com m unes a re considered ensem bles of se ttle m e n ts. Tow ns a n d se ttle m e n ts of an u rb a n c h a ra c te r a re u n ev en ly d istrib u te d over th e area of th e c o u n try . T h e often less developed to w n s of th e G re a t H u n g a ria n P la in are sc a tte re d a t a g re a t d istan c e from each o th er, b etw een se ttle m e n ts of a ru ra l c h a ra c te r w ith large o u tsk irts. T h e n e tw o rk of to w n s is also v e ry m u ch s c a tte re d in E a s te rn -T ra n sd a n u b ia , w hile a so m ew h at m ore c o n c e n tra te d n e tw o rk is being fo u n d in th e N o rth e rn p a r t of th e c o u n try a n d in th e N o rth e rn a n d W este rn p a rts of T ran sd a n u b ia . T h e n u m b er of com m unes form ing ensem bles is h ig h ly different. In a d d itio n to e n sem bles consisting of one or tw o to w n s a n d com m unes resp., th e re are also ensem bles inc lu d in g 35 u n its. Of course, th e size of th e a re a of th e ensem bles of se ttle m e n ts a n d th e n u m b e r of com m unes on th e a re a do n o t change d irec tly p ro p o rtio n a lly since th e a re a of th e com m unes h a s developed u n d e r th e a sp e c t of g eo graphical factors. In sp ite of th e n e t w ork of se ttle m e n ts of sm all villages, th e ensem bles of se ttle m e n ts of th e E a s te rn region reveal th e g re a te s t average a rea as th e a rea of th e to w n s form ing cen tres of th e ensem bles (M iskolc, S a lg ó ta rján stc.) is con sid erab ly g re at th ere . A ccording to th e evidence of th e p o p u la tio n ’s o ccu p a tio n a l s tru c tu re , a m an y sid ed , w ide a n d close c onnection could b u t develop in ensem bles of se ttle m e n ts w ith 6 a n d 10 or m ore com m unes as well as in th e ensem ble of se ttle m e n ts of B u d a p est. T h e h ig h est level of d ev elo p m en t w as achieved b y ensem bles of se ttle m e n ts including m ore th a n 10 com m unes. A p o p u latio n n u m b e r a m o u n tin g to m ore th a n 500 000 is living on th e se areas, 36 p e r c e n t of th e m is engaged in th e in d u stry , an a d d itio n a l 27,8 p e r cen t sim ilarly p u rsu e occu p atio n s of an u rb a n c h a ra c te r (th e y a re engaged m ain ly in services). T h e ensem ble of se ttle m e n ts of B u d a p e s t is b y fa r th e m o st developed am ong all o th e r ensem bles. T h e process of agglom eration of th e su rro u n d in g of B u d a p e s t s ta r te d se v e ra l decades ago. A s a re su lt, w ith th e a n n e x of several to w n s a n d o th e r se ttle m e n ts to B u d a p est, G re a t B u d a p e st w as developed in 1950 a n d th u s th e m etro p o lita n a rea a ro u n d B u d a p e st fo u n d also its legal acknow ledgem ent.
