Tél NAGYKÖRŰ. Tartalom Január. ÁRA: 220 Ft A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA. Iskolai és óvodai hírek Ki mit tud Állatvédelem A szegény ember tehene

NAGYKÖRŰ

ÁRA: 220 Ft

A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

2009. Január

Tél Fotó: Tóta G.

500 millió jó célokra Új év, új árak Fénylánc Jeles napok

Tartalom

Iskolai és óvodai hírek Ki mit tud Állatvédelem A szegény ember tehene

Múltunkból Látnivalók Mese Főzzünk együtt

NAGYKÖRŰ 2009. JANUÁR

A szerkesztõ jegyzete

2009

A kis önkormányzatok állami támogatása folyamatosan csökken, ezért fejlesztésekben nem nagyon gondolkodhatnak. Saját forrás nem nagyon van, még a működéshez is szűkösek a keretek, vagyis forráshiányosak, nincs elég pénz az iskola, óvoda, művelődési ház, egyszóval az intézmények fenntartására és akkor még a munkahelyekről, azok megtartásáról esetleg újak létesítéséről nem is szóltam. A kitörési pont: a pályázat. Sokan elégedetlenek az önkormányzat tevékenységével, sokszor hallani negatív megjegyzéseket munkájukra, pedig a testület, a polgármester, a jegyző és az apparátus azért dolgozik, hogy működőképes legyen a falu, kilábaljunk ebből a nehéz helyzetből. Persze nem könnyű és a kudarcok elvehetnék a kedvüket a további munkától, de ez nem így van. Rengeteg energiát fordítanak arra, hogy minél több és jobb pályázatot nyújtsanak be, s ebből minél több nyerjen is. A teljesség igénye nélkül néhányat megemlítek, amelyek által szebb és reméljük jobb lesz az itt élők élete. Az idén elkezdődik a Petrovay iskola és tornaterem, a Cseresznyevirág óvoda felújítása. Az iskolában új digitális táblák és számítógépek jelennek meg. Az új utcabútorok – 60 virágláda, 70 díszes kültéri pad, 60 rózsafuttató állvány és ugyancsak 60 db szeméttároló kerül kihelyezésre annak érdekében, hogy növeljék a falu lakosságának és az idelátogató turisták komfortérzetét, a község rendezettségének, színességének kiemelését, hangsúlyozását.

A Nepomuki Szent János szobor restaurálása befejezés előtt áll, hiszen már csak a műemlék – az eredetivel megegyező - színezése és környékének rendezése van hátra. A meglévő közkifolyókat dísz-kutakká alakítják és a környezetüket is díszburkolattal látják majd el. A nagykörűi kishajó-kikötő és turistalátogató központ építése is megindulhat aminek igen nagy jelentőse lehet a turizmus szempontjából, hiszen a közelben nincs ilyen jó Tiszai strand amihez kapcsolódhat a kikötő. A közösségi kisbusz is szolgálatba állhat majd és a helyi termékek népszerűsítésére is jobbak a lesznek a lehetőségek. A Nagykörűért Alapítvány nyertes pályázatának célja, hogy lehetővé tegye a szakmával nem rendelkező, vagy elavult szakképzettségű munka nélkül lévő lakosok számára – 35 fő – államilag elismert , OKJ szakmák (fatermék-gyártó, tetőfedő, burkoló, cserépkályha- és kandallóépítő, gyékény,- szalma,- csuhétárgy-készítő, gyümölcstermesztő, mezőgazdasági gépkezelő, bionövény-termesztő, méhész és halász) megszerzését. Ezek a tények és ha jól számoltam akkor a fent említett pályázatok értéke eléri a félmilliárd forintot, ami ugye nem lenne, ha nem pályázott volna az önkormányzat. Ezekre a beruházásokra nem jutott volna a falu költségvetéséből, de így a mostani gazdasági helyzetben ez nagyon nagy dolognak számít, hogy mégis van miből felújítani, fejleszteni, szépíteni Nagykörűt. a szerk.

Ti s z t e l t O l va s ó , E l õ f i z e t õ ! Újságunkra előfizethet, 3 – 6 – 12 hónapra. Az előfizetés díja: negyedévre: 600.- Ft, fél évre: 1.100.- Ft, egy évre: 2.100.- Ft. A lap előfizethető az Önkormányzat pénztárában, csekken, a Művelődési Házban és a kézbesítőnél is. Így nem kell sehová sem mennie, hiszen házhoz visszük Önnek a helyi témákkal foglalkozó újságot.

Nekünk az Olvasó a legfontosabb! Számítunk Önre!


Az Önkormányzat hírei A Községi Önkormányzat december 16-i ülésén dr. Veres Nándor polgármester beszámolt a két testületi ülés között történt eseményekről. Elmondta, hogy a szociális földprogramra benyújtott pályázat támogatást nyert. 1.5 millió forint áll rendelkezésre, hogy új cseresznyés parcellákat telepítsenek és a rászoruló családoknak azt odaadják művelésre.

A képviselők meghallgatták és elfogadták az Ügyrendi, a Szociális és a Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottság 2008. évi munkájáról szóló beszámolót, valamint dr. Reisz Viktor háziorvos értékelését a település egészségügyi helyzetéről. Megtárgyalták és elfogadták a 2009-es munkatervet és a teljesítménykövetelmény alapját képező célok kitűzését is.

A „Norvég” pályázatot forráshiányra hivatkozva elutasították, annak ellenére, hogy a pályázat szakmai értékelése nagyon jó volt. A mikrotérségben lévő önkormányzatok 2009 év elején nyújthatnak be pályázatot vízminőség-javító program végrehajtására.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz Falumegújítás jogcímre a játszótér felújítására, új játszótér kialakítására és a főtér megújítására, valamint a Vidéki Örökség jogcímre az ökotúra és információs táblák megközelítését segítő akácfaburkolat kialakítására pályázatot nyújt be az önkormányzat. A kőtelki közös ügyekben nem történt előrelépés, ezért jogi útra terelik a dolgot.

A képviselő-testület döntött arról, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérét emeli, ennek mértéke 10%.

A polgárőrség tevékenysége a minimálisra csökkent, új vezetésre és eszközökre van szükség a település biztonsága érdekében, ezért részt vesznek a HM inkurrens anyagainak és eszközeinek ingyenes átruházására irányuló pályázatán.

Módosították az állatok tartásáról és állati hullák ártalmatlanná tételéről szóló rendeletet, felülvizsgálták az adó-, ár- és díjrendeleteket is. E szerint az építményadó 10%-kal nő, az ivóvíz díja 440.- forintra emelkedik köbméterenként, az alapdíj havonta 480 Ft lesz, a csatornadíj mértéke 216.- Ft köbméterenként. Így egy köbméter víz a csatornadíjjal együtt: 656.-Ft-ba kerül. A szemetes-zsákok ára is változik: a 70 literes hulladékgyűjtő műanyagzsák ezentúl 360.-, míg a 110 l-es 590.- Ft-ba kerül.

Új idegenforgalmi referense van Nagykörűnek – Baksai Katinka személyében - mivel dr. Nánai Zoltánné /Zita/ a múlt év végén közös megegyezéssel távozott. A Tourinform iroda az önkormányzat épületének földszintjén található – úgy mint eddig – telefonszáma: 06/30-864-24-36. Baksaí Katinka minden érdeklődőt, ötletet, javaslatot tisztelettel vár.


VISSZATEKINT Õ A 2008-as év több szempontból is

a nagykörűi meggyet. Ez a piac azóta kibő-

rafutó az október 21-i csarodai környezetvé-

jelentőségteljes volt a Szövetség az Élő

vült még 2 helyszínnel és a gyümölcs mel-

delmi fórumon személyesen tájékoztatta Só-

Tiszáért Egyesület számára. Egy oldal-

lett már zöldséget is lehet vásárolni minden

lyom László, köztársasági elnök urat a tiszai

ban egy év munkáját szinte lehetetlen

szombaton.

összefogás eredményéről és átadta a Szö-

összefoglalni,

azért

nagyvonalakban

próbálkozunk meg vele.

vetség az Élő Tiszáért Egyesülettel közösen 2008. augusztusába elkezdtük a gyűjtés

megfogalmazott, több mint 100 polgármes-

a kárpátaljai árvízkárosultak számára. (Ezú-

ter és számos civil szervezet, intézmény ál-

2008. februárjában a Környezetvédelmi

ton szeretnék köszönetet mondani Juhász

tal aláírt közös nyilatkozatot.

és Vízügyi Minisztérium megbízásából a

Évának segítőkész munkájáért a szervezés-

Magyar Természetvédők Szövetsége több

ben és mindazoknak, akik adományaikkal

2008. novembere a „média hónapja”

vidéki szervezettel együttműködve gazdafó-

támogatták ezt a nemes ügyet). Az Ökotárs

volt. Hó elején az Ablak című műsorban a

rumokat szervezett a génmódosításról.

alapítvány meghívására részt vettünk Ka-

SZÖVET piacépítő tevékenységéről és az

polcson, a Művészetek Völgyében, ahol az

Élő Tisza védjegyről esett szó. Az ECHO TV

egyesület munkáját népszerűsítettük.

vendége Kajner Péter volt. Téma: a magyar

2008. márciusában Szili Katalin fogadta a TÁJ-KÉP (Tisza Jövőkép Építés) program

2008. szeptemberében az un. „Lefolyó-

vidék válsága és a kievezető utak. Lehet-

társelnök akadémikusait és megkezdődtek a

kampány” borzolta a kedélyeket. A felhá-

séges-e egységes szemléletű vidékpolitika,

szakértői vitanapok, többek között a Parla-

borodást az az óriásplakát váltotta ki, mely

mely a környezeti, megélhetési és társadal-

mentben is.

ellepte az országot – „ Lesz hol levezetni ”.

mi problémákra is választ talál? Továbbá

Szeptember 17-én TÁJ-KÉP Parlamenti Ifjú-

„tudósítást” adtunk egy lehetséges turisztikai

2008. májusában elkezdődött Hidvégi

sági Napot tartottunk Jövő-Kép – Jövő nem-

vonzerő főpróbájáról, ez volt az un. Nagy Be-

–Üstös Pál extrémsportoló „Tisza futása”.

zedék címmel. Szeptember 27-én az ECHO

főzés, melynek a Tájház biztosított helyszínt.

Hidvégi Úr a Fekete Tisza forrástól Titelig tel-

TV vendége volt Dr. Veres Nándor. A téma a

Mindeközben beindult a 100%-os meggy, ill.

jesítette a távot (1003,6 km) 22 nap alatt. Így

Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT)

almalé terjesztése a piacokon. (Almalevet a

kívánta felhívni a az emberek figyelmét arra,

sorsa és a SZÖVET programjai voltak.

SZÖVET irodában lehet vásárolni 1300 Ft/

hogy a Tisza „újra” élő folyó. Május 30-án ért Nagykörűben, ahol meleg fogadtatás várta a Nagy Bogrács vendéglőben.

db áron. Az almalé 5 literes vitaboxos doboz2008. októberében megnyílt a Magyarok

ban kapható).

Piaca Budapesten. A kezdeményezés független a SZÖVET-től, de örömmel adtunk és

2008. decemberében izgalmas kezde-

2008. júniusában megtartották a II. Or-

adunk hírt róla. Július óta szerveztük, hogy

ményezést indítottunk útjára. Megnyílt Bu-

szágos „Bio-napot” Gödöllőn, a Szent István

a magyar gazdák tisztességes áron értéke-

dapesten a Követség az Élő Tiszáért, mely

Egyetemen. Az érdeklődők többek között is-

síthessék áruikat. Legújabb kezdeményezés

a tiszai táj termékeit, az ott élők üzeneteit

meretterjesztő előadásokat, kertbemutatókat

az Élő Tisza Terméke védjegy volt, amelyet

közvetíti az érdeklődők számára, valamint

halhattak, láthattak. Közben megkezdődtek

a jó minőségű, Tisza vízgyűjtőterületéről

kiadtunk egy karácsonyi katalógust (ezt az

a sajtótájékoztatók, hiszen Hidvégi-Üstös

származó termékek és szolgáltatások hasz-

interneten is közzétettük), melynek célja az

Pál befejezte a Tisza futását. Ennek záró

nálhatnak majd.

volt, hogy karácsonyra Tisza menti termelők

konferenciáját Tokajban tartotta a SZÖVET.

Szintén októberben Sólyom László a

áruit, termékeit ajándékozzuk szeretteink-

Itt szó esett még az UNDP-GEF és a KvVM

Hortobágyi Nemzeti Parkban tett látoga-

nek, segítve ezzel a helyi gazdaság erősö-

támogatásával programokról, valamint a

tást, lévén, hogy elakadt a Vásárhelyi Terv

dését.

SZÖVET működéséről és terveiről.

megvalósítása. 2004-ig úgy látszott, hogy a Vásárhelyi-terv végre olyan komplex terv

Az év folyamán több sikeres pályázatot

Július jelentőségteljes kezdeményezése

lesz, amely egyesíti a vízgazdálkodást, a táj-

tudhatunk magunkénak, melyekből munka-

a meggymentő akciónk volt. A termelőktől

gazdálkodást és a környezetvédelmet. Ezzel

társaink, irodánkat és környezeti nevelési

arcpirítóan alacsony áron akarták átvenni a

kapcsolatban több helyszínen tartottak fóru-

programunk költségeit finanszírozzuk.

meggyet, így Budapesten a Komjádi uszo-

mot.

da előtti piacon 170 Ft/kg áron árulhattunk

Hidvégi-Üstös Pál extrém sportoló és ult-

Matúz Krisztina és Rimóczi Árpád


Fénylánc Magyarországért

A téli napforduló évszázadokon keresztül az egyik legfontosabb eseménye volt a mindenkori magyar embereknek. December 21-én a leghosszabb az éjszaka és legkevesebb a fény. Ebben az időben a lenyugvó nap felé sólymokat röptettek, majd a sólyom földre szállta után tüzeket gyújtottak. A tüzeket közösen gondozták. A lenyugvó nap tüzét mentették át a felkelő nap erejébe. A nép, amely a sólymot útjára engedte, önnön feladatát erősítette meg. A sólyom, a teremtő erő és a teremtett világ közötti közvetítő. Nem a leghatalmasabb, nem a legerősebb, hanem a szárnyaláshoz leginkább értő. Önmaga közegében a legjobban működő. A sólyom valójában mi vagyunk, a nép, amelyik érti a világot, érti a Teremtést, és ha kell, magyarázza annak minden értékét.

több száz helyszínén csatlakoztak, sőt tengeren túl is gyújtottak tüzeket (pl. Kanadában). Nagykörűben közel negyvenen gyűltünk össze a posta melletti füves téren, ahol 18 órakor volt a rituális tűzgyújtás, a máglyát körbeállva elénekeltük a himnuszt, ezután jó kedélyű beszélgetéssel, nótázással, szalonnázással töltöttük az ünnepet. A hideg idő ellenére közel 3 órán keresztül tápláltuk, őriztük a tüzet

A Fénylánc Magyarországért Ünnep a Magyarság összefogását szimbolizálja. A közös célokra, gondolkodásmódra, a hagyomány és kultúra ápolására irányul.

Reményeink szerint a 2009-es év magyar ember összefogásának éve lesz. Találkozni fogunk ez év augusztusának elején a magyar pusztában, a magyar nemzetben gondolkodó társainkkal. Be kell látnunk, hogy nem őriznünk és ápolnunk kell ezt a tüzet, hanem mi magunk vagyunk a következő köteg rőzse, a következő öl fa, amit a Teremtő azért küldött a földre, hogy táplálja és éltesse ezt a tüzet. Most rajtunk a sor, hogy pótoljuk a hiányt, és nem hagyhatjuk a következő nemzedékre, amit nekünk kell elvégeznünk.

Az első máglyát a Börzsönyben, a Szent Mihály-hegy csúcsán gyújtották 17 órakor, amelyhez a Kárpát-medence

Este, ha kigyulladnak a csillagok az égen, gondolj arra: Nem vagy egyedül!


A Petrovay Iskola hírei eseménynaptár December 5.

Télapó délután

December 13. December 15.

Foci kupa Körzeti bajnokság 1-2. osztályos korosztály részvételével

December 17.

Történelem verseny Damjanich János és kora címmel

December 18.

Karácsonyi játszóház

December 19.

Iskolai karácsonyi ünnepély

Népi hangszer bemutató és táncház

ahol dél-alföldi ugróst, lassú és friss csárdást táncoltunk. Az előadáson fényképeket készítettünk, amelyek alapján a művészeti iskolásaink lerajzolják majd ezeket a népi hangszereket és az alkotásokat a félévi vizsgájukon, egy kiállítás keretében mutatják be. N.B.Á.

N.B.Á.

népi hangszerek bemutatója

történelem verseny

2008. december 15-ére vendégművészeket hívtunk az iskolába Tóth-Pál Zoltánt és Sóki Ferencet, akik számtalan népi hangszert mutattak be és szólaltattak meg. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték a bemutatót, amely során nemcsak a megszólaltatás technikájáról, a hangszer kialakulásáról hallottak, hanem a tájegységről is, amelyen jellegzetesen használják. Élőben hallhattunk és láthattunk: kétféle citerát, tárogatót, tamburint, dorombot, furulyát, körtemuzsikát, okarínát, klarinétot, tekerőlantot, kobzát, köcsög dudát stb. A délután csúcspontja volt, amikor a zenéhez autentikus táncot mutatott be iskolánk két tánctanára : Árvai Zsigmond és Kecskés Gergő. A karácsonyi hangulatot azzal teremtették meg a zenészek, hogy megtanítottak nekünk egy betlehemes játékhoz kapcsolódó népdalt. A hangszerbemutatót követően táncház következett,

Iskolánkban 2008. december 17-én, szerda délután került megrendezésre a történelem verseny, melynek címe: Damjanich János és kora volt. Ági tanár néni azért választotta ezt a témát, mert az idén emlékezünk a szabadságharc 160. és Damjanich János halálának 205. évfordulójára. A vetélkedőn


Néhány vers Damjanichról, amelyek a történelemversenyen születtek

Damjanich János Damjanich János Egy aranyos pofa Atléta termetű Van neki bajusza. Nem veti meg A jó ételt S a mulatozást sem Szereti a jó szalonnát, finom pálinkát Haragszik arra, ki mond ostobát. Tévhittel ellentétben Nem egy mogorva pasi Kedvenc zászlóalja is van neki 3-as és a 9-es az ő zászlóalja Szereti őket, bántani sem hagyja!!

nagykörűi és kőtelki diákok vettek részt. Összesen tíz csapat volt jelen. A verseny fél háromkor vette kezdetét. Előtte minden csapat beadta az előzetes feladatként elkészített tablóját, amelyen bemutattuk Damjanich János életútját. A verseny első feladata volt, hogy minden csapat húzott egy kártyát, amin nevek szerepeltek. Például: Bem József, Damjanich János és Táncsics Mihály. Ezekről a személyekről el kellett mondanunk, hogy kik voltak, csak akkor kaptunk pontokat és megkaptuk csapatnévnek őket. A verseny villámkérdésekkel folytatódott. A kérdések egy előzetesen elolvasott leíráshoz kapcsolódtak: Zalár József történelmi jegyző emlékezése a szolnoki csatáról. Aztán sorban jöttek a feladatok: totó, szöveg-kiegészítés, képfelismerés pl. tábornokokat, az aradi szabadságszobrot, festményeket kellet felismerni. Volt még térkép ismeret, fontos évszámok megnevezése és az Aradi 13-ak felismerése. Miközben kiszaladt minden csapatból 1-1 tag az udvarra, hogy az elrejtett borítékokat megkeressék, a többiek pedig a szabadságharcos zászlót színezték. A verses feladat nagyon tetszett nekünk. Verset kellett írni Damjanich Jánosról. A verseny azzal záródott, hogy kihirdették az eredményt. Nagyon jól éreztük magunkat ezen a délutánon. Különösen azért, mert a 2. helyezést értük el. A versenyzésért jutalmakat is kaptunk: tantárgyi ötös, a helyezettek tantárgyi dicséretet, könyvjutalmat és minden csapat kapott 1-1 pizza-utalványt, amit a Marsi pizzéria ajánlott föl. Köszönjük! Bozóki Boglárka, 5.o.

Damjanich János csapat-8.o. lányok

A dicső Damjanich János Damjanich erős, bátor Cibakháza mellett van egy tábor. Szolnoki hadjáratot vezette Dicsőséggel levezette. Temesvár a döntő csata Az oroszok nem mentek haza A magyarok letették a fegyvert Világoson S kivégezték őket Aradon. Batthyány Lajos csapat – 6. osztály

Damjanich János

A verseny végeredménye:

Nem vagyok én író családból való, Nem kell nékem selyem paplan, takaró, Kiterítem a subámat a szögre Ott szalonnázok a fűbe.

I. Damjanich János csapat – 8. osztály lányok II. Bem József csapat – 5. osztály III. Táncsics Mihály csapat – 8. osztály IV. Petőfi Sándor csapat – 6. osztály lányok V. Gr. Batthyány Lajos csapat – 6. osztály fiúk V. Kossuth Lajos csapat – Kőtelek VI. Gábor Áron csapat – 6. osztály fiúk VII. Deák Ferenc csapat – 7. osztály lányok VIII. Görgey Artúr csapat – Kőtelek IX. Móga János csapat – Kőtelek

Fáj a hát az osztráknak, Mert a huszár megverte, Szedte is a lábát, hopp a nyeregbe, mert rájött, hogy Damjanich ellen semmi esélye. Táncsics Mihály csapat-8.o. fiúk


„Kell a gyermeknek a korlát!”

karácsonyi játszóház

Kedves Szülők, Nagyszülők, Leendő Anyukák, Apukák!

Decemberben az iskolánkban játszóház szokott lenni, ami az év legnagyobb ünnepéhez, a karácsonyhoz fűződik. Az idei rendezvény a tornateremben talált helyet, A gyerekek négy asztalnál próbálhatták ki kézügyességüket. Minden helyen más-más feladatok várták őket. Volt só-gyurmázás, gipszfigurák festése, papírállatkák hajtogatása, karácsonyi üdvözlőlapok készítése. Akadtak olyan gyerekek is, akik itt készítették el családtagjaik karácsonyi ajándékát. Ez az esemény az ünnepet még hangulatosabbá tette. Remélem máskor is lesz részem ilyen élményben.

Mai modern társadalmunkban sokan érezzük azt, hogy egyre nehezebb érzelmileg egészséges gyermekeket nevelni. Kétségtelen, hogy a szülő formálja, befolyásolja gyermekét, és minden édesanya és édesapa azt szeretné, ha gyermeke kiegyensúlyozott, boldog, „normális” felnőtté válna. Mit jelent az, hogy normális? Hogyan neveljük gyermekeinket, mit engedjünk, mit ne engedjünk, hogyan óvjuk meg őket a rájuk váró nehézségektől, egyáltalán meg kell-e védenünk őket, vagy inkább azt valljuk: hadd tanulja meg az a gyerek a saját kárán?! Számtalan ismerőstől, baráttól, nagyszülőtől kapunk jobbnál jobb tanácsot, ki hogyan csinálná a helyünkben, ismerős szónoklatok sokaságát halljuk: „bezzeg a mi időnkben”, „egy jó időben kapott pofon mindent megold” stb. Valóban ezek a jó megoldások? Sokan nevelési tanácsokat keresnek szakkönyvekben, mások azt vallják, hogy könyvből nem lehet gyermeket nevelni. Kinek van hát igaza? Nehéz kérdés. A nevelésben minden a szülő-gyermek szeretetkapcsolatán múlik! Akkor lesz képes kihozni önmagából a legtöbbet, ha érzi, hogy szeretjük és mellette állunk és törődünk vele. És itt visszautalnék a címben megfogalmazott mondatra. Az, hogy szeretjük a gyermekeinket, nem azt jelenti, hogy mindent megengedünk, mindent megadunk neki, hiszen kell a gyermeknek a korlát, kellenek a jól kialakított szabályok. Ha a gyermek szeretetben, ám következetes nevelési keretek között nő fel, sikeresebben tudja saját életet felépíteni és irányítani is. Senki sem lehet tökéletes szülő, csak törekedhetünk rá, hogy elég jó szülők legyünk! Ebben a témában szervezünk egy beszélgetést, ahol gyermekeinkkel kapcsolatos kérdéseinkről, problémáinkról beszélgethetünk. Hiszen szemünk fénye a gyermek!

Dobó Dalma, 6. osztály

BE T L E H E M E S M Û S OR Decemberben mozgalmas hónap elé nézett az osztályunk. A próbák egymást követték: készültünk a Mikulás napi ünnepségre és az iskolai karácsonyi Betlehemi műsorra. A készülődésben nagy meglepetés ért minket, meghívták az osztályunkat az Idősek Otthonába, ahol műsort adtunk elő. Nagy örömmel és megtiszteltetésként fogadtuk a felkérést. Izgatottan készülődtünk a nagy napra, ami csütörtökön jött el. Mikor odaértünk az idősek már nagy izgalommal és szeretettel vártak minket. A műsorunk nagyon tetszett nekik, sokan meghatódtak és jó volt látni, hogy mi is tudtunk nekik adni az ünnepen. Hálásan köszönték meg és süteménnyel, üdítővel kínáltak. Innen az iskolába siettünk vissza, ahol azonnal a Betlehemi műsorunkat próbáltuk. Másnap eljött a hét fénypontja, noha nem csak azért, mert a szünet előtt ez volt az utolsó nap, amit az iskolában töltöttünk, hanem mert mi adtuk a Betlehemi műsort, ezzel egy hónap munkája érett be. Elérkezett 11 óra, amikor megtelt a tornaterem és mindenki arra várt, hogy az 5. osztály elkezdje Jézus születésének történetét. Mindenkit érdekelt, még a kicsiket is le tudtuk kötni és a műsor alatt nagyon figyeltek. Miután a előadás véget ért, az énekkar vezetésével karácsonyi dalokat énekeltünk közösen, majd az iskolások megkapták a karácsonyi ajándékokat, és minden osztály összegyűlt a termében, hogy kiosszák azokat és elbúcsúzzanak a téli szünet erejéig. Az ajándékokat a Nagykörűi Gazdák Szervezetétől kapta minden gyermek, amit nagyon köszönünk. Koncsik Marcell, 5.o.

A rendezvény időpontja és helyszíne: 2009. február 16. hétfő 16 óra - Általános Iskola A beszélgetést vezeti: Palotai Judit, a Humán Szolgáltató Központ munkatársa

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!


A Cseresznyevirág óvoda hírei

„Január az első hónap, hideg van és rövid a nap”- szól a kis mondóka és valóban így kezdődött a 2009-es nevelési év. Vízkeresztkor lebontottuk a karácsonyfát és elkezdődött a munka, ami a farsangi időszak jegyében zajlik. „Az új esztendőbe Bújj a kemencébe Szedd ki a szilvát Ropogtasd a magját!”

Kiskarácsony, nagykarácsony… Az adventi ünnepkör már november végén elkezdődött az első gyertyagyújtással. A december hónap a szeretet, a meghitt, békés ünnep előkészületeivel

ra legérdekesebb játékot, szívet melengető érzés volt a boldogan játszó gyerekek látványa. Óvodánk tisztelettel megköszöni, az Önök által nyújtott adományokat, mellyel a december 12-én megtartott teadélutánunkat támogatták! A befolyt összegből bővítettük játékkészleteinket, a fejlesztőszoba eszköztárát, majd tavasszal az udvari felszerelésünket, - támogatóink nélkül ezek nem valósulhattak volna meg. Ennek fényében a jövő évben is próbáljuk megrendezni a már hagyománnyá vált Teaházunkat.

30 éves az óvoda Az óvoda jótékonysági teadélutánján az idén az óvoda épület birtokbavételének 30. jubileumi évét ünnepeltük. 2008.12.12-én hosszas előkészületek után került sor a rendezvény lebonyolítására. Nagy örömünkre most is összefogott a település, hogy a gyerekeknek minél több pénzt tudjunk gyűjteni. Molnár Viola Hajnalka irányításával

telt. Miután elbúcsúztunk a Mikulástól, már készültünk is a karácsonyra. Feldíszítettük a termeket, udvart, majd a csoportszobában közösen a kis fenyőfákat. A karácsonyfák alá sok-sok játék került, amit a teadélután bevételéből vásároltunk. Minden gyerek megtalálta a számá-

a szülők feldíszítették a művelődési házat, illetve a szendvicsek elkészítésével segítették a sikeres szervezést. A 15 órakor kezdődő ünnepséget G.Nagyné Récsányi Zsuzsa nyitotta meg, majd Tóta Tiborné, Gizike néni megindító megemlékezése követte. A megemlékezést természetesen nem maradhatott el a szülinapi torta sem, melyért köszönetet mondunk Németh Józsefnének. A nagycsoportosok karácsonyi műsora után Zsipp-Zsupp együttes szórakoztatta a kicsiket és nagyokat. A délután folyamán a megjelentek pogácsát, kalácsot és szendvicset fogyaszthattak a Halász Vendéglő jóvoltából. A büfében vásárolt italok árának egy részével a tulajdonos Fenyő Attila szintén bennünket támogatott. Kiss Lajosné, Éva fajáték bemutatót szervezett a gyerekek és felnőttek örömére. A sok programmal gyorsan eltelt az idő, a rendezvény zárásaként mindenki izgalommal várta a tombolahúzást. Bízunk abban, hogy mindenki jól érezte magát és a következő jótékonysági rendezvényünkön is találkozunk!


A T e a d é l u tá n Tá m o g at ó i Kónya Sándor Kónya és Társa Bozóki László Bozóki család Bozókiné Molnár Etelka Ifj. Bozóki László Id. Bozóki László Bozóki Erzsébet Dr. Veres Nándor Pócsai József Túri család Veres Zsolt Anonim Sági István Ruházati bolt Nagy Anna Sára 701-es Coop ABC Gregor János és családja Peinhardt család Kõteleki óvoda dolgozói Tóth József G. Nagyné Récsányi Zsuzsa Molnár Viola Hajnalka Nagyné Baráth Ágnes Csataszögi Önkormányzat

Bódi Lászlóné Lázár Gellértné Balogh Péter Mihály János Barát József Jerkovics Miklós Madarász István és családja Madarász Katalin Balázs József Feketéné Nádas Etelka Galsi Józsefné Gregor Balázs Juhász Laura Juhász Krisztián Kertész Jánosné Molnár Ferencné Pongrácz Miklós Ifj. Szecskó Gáborné Tóta Andrásné Tóth Anikó Tóth Józsefné Tóth József Túró Noémi Csibra János Fekete Imre

Kónya Judit Majzik Attila Majzik Sándorné Molnár Sándorné Nagy Rita Tihanyi Béláné Tóth-Kiss Károlyné Fenyves Attila Luzsi József Kovács Károly Antal Mariann Simon József Földes József Molnár Krisztiánné Csillik József Tóth Julianna Nagy Kitty Kovács Edit Szabóné Romhány Szilvia Szabó Imre Tóta Gábor Gregor Józsefné Matúz Krisztina Tóth Zoltánné Tóth Annamária

Nagy Edit Mozsár Erika Burai Zsolt Szecskó Gáborné Szabó Istvánné Petrezselyemné Bulyáki Mónika Róna Imre Skultéti Róbert Túró Lászlóné Kiss Lajosné Lovászné Veres Katalin Id. Faragó Istvánné Sipos Istvánné Rácz Tibor Vincze René Kiss Istvánné Majer Rozália Miheller Balázs Kiss Veronika Dobó Szilárd SZÖVET Makk Anna

Köszönjük!

KI MIT TUD – roma gyermekeknek A nagykörűi Cigány Kisebbségi Önkormányzat a Művelődési Házban rendezte meg hagyományos vetélkedőjét december 20-án. Négy kategóriában álltak pódiumra a versenyzők. Ének – Zene – Tánc és Vers. Összesen húszan mutatták meg, hogy mit tudnak. Sajnos a beszéddel, a helyes kiejtéssel, a hangok formálásával volt a legtöbb gond, de ennek ellenére jól éreztük magunkat a vetélkedőn, ahol ugyan voltak helyezettek – az Ének kategóriát Rácz Erzsébet nyerte, a Zenét a Lukács Tamás-Nagy Roland kettős, legjobban egy négyes csoport táncolt, míg a versmondást Nagy Rita nyerte, de mindenki kapott díjat, könyv formájában. A vetélkedőt discó követte, ahol mindenki kedvére szórakozhatott. Képriportunk, amelyet Tóta Gábor készített, ott készült.

10


A nyugdíjas klub hírei A múlt évnek is vége, elfogytak a napok, s hogy volt-e értelme a sok összejövetelnek? Igen volt! Már eleve, hogy sok órát együtt töltöttünk, hogy megtiszteltük egymást jelenlétünkkel. Jelenleg a klubnak 74 tagja van s ennyi embernek próbáltunk sok szép napot szerezni, s ez mindenkinek az érdeme, mert ha segíteni tudott azért, ha el tudott jönni azért is köszönet jár. Nem mindegy, hogy hogyan telnek nyugdíjas napjaink. Igaz ott van a család ők az elsők, de egy közösséghez tartozni, találkozni emberség.

S ha visszatekintünk az elmúlt évre, tartalmas volt. Részt vettünk a himnuszmondó versenyen egy színdarabbal. Nem hagytuk ki a farsangi rendezvényt sem, ahol sokan öltöttek jelmezt és jó zenére roptuk a táncot. Megtiszteltetés volt számunkra a március 15-i ünnepség, melyen nagyon színvonalasan helyt álltunk. Az ünnepség megtekintése után egy kiskörei nyugdíjas tanárnő így szólt: „1948-ban a fiatalok álltak a forradalom élén, ma 2008-ban Ti nyugdíjasok bizonyítottatok, példát adtatok lelkesedésből, hazaszeretetből, az irodalom, a versek és dalok tiszteletéről”. Megemlékeztünk a költészet napjáról, a reneszánsz évről. Összejöttünk egyik legszebb ünnepünkre, anyák napjára, ahol Szirákiné Marika mondott ünnepi köszöntőt, elhangoztak szép versek, dalok. Nagy rendezvényünk volt a nyár folyamán a színjátszó találkozó, ahol meghívott vendégként üdvözöltük a szajoli, tószegi és szolnoki nyugdíjasokat. Ellátogattunk Dánszentmiklósra, velük már évek óta fennáll a jó kapcsolatunk.

Segítettünk az Idősek Világnapjának szervezésében, lebonyolításában. Színjátszóink ott voltak az Egerben megrendezett Országos színjátszó találkozón, mely egyben egy szép kirándulást is jelentett 41 társunknak. Hangulatos, zenés rendezvények voltak a közös névnapozások. Részt vettünk Szász József és Tóth Rozália festőművészek kiállításának megnyitóján. December 15-én Zsíros Simon Mária költő és előadóművész volt a vendégünk. Gyönyörködhettünk szebbnél szebb verseiben, öröm volt hallgatni előadását. Az év utolsó és egyben legbensőségesebb ünnepünk a Karácsony, mely az ajándékozás napja. Minden nyugdíjas egy finom ebédre volt hivatalos és együtt töltöttünk egy kellemes délutánt. Nem maradt el a szokásos Betlehemes játék sem, mely emelte a rendezvény színvonalát. Elhangoztak karácsonyi versek, énekek. S hogy ilyen tartalmas volt ez az év köszönhető a segítő kezeknek, a jó összefogásnak. Meg kell említeni támogatónkat, Kónya és Tsa BT, Pékség, Nagy Gábor és Soós Erika, Bujáki szeszfőzde, Halász vendéglő, Takarékszövetkezet, Kultúr Café, Községi Önkormányzat. Hálás köszönet segítőkészségükért. Így könnyebb volt feladatainkat megoldani. Most egy kis szabadság a klubban, február 16-án találkozunk majd.

Mindenkinek áldott, Békés Boldog Új Évet kívánok!

11

Nádas Emilné Klubvezető


Tájházi programok Még múlt év novemberében Táncházat tartottak, ahol a Szeres együttes két tagja húzta a talpalávalót, a tánctanár

reneszánsz fogalmának megújító szellemiségére építve, a vidéki örökség értékeinek megújítására: „A házi szaloncukor és kézi édesség készítése, formázása” címmel tartottak nagy sikerű estébe nyúló programot december 20-án. Kertai Zoltán és Szabó P. Tamás a Szegedi TudományA maják a Mexikó és Guatemala között húzódó Yucatán-félszigeten éltek, ők voltak az első igazi kakaótermelők. A kakaónövény termése, a kakaó hüvely magokat és kakaóbabot tartalmaz, ebből készítették a kakaóbab összezúzásával, majd felfőzték borssal és chiliporral keserű italukat a „xocolatl”-t, ami egyáltalán nem hasonlított a csokoládéra. A keveréket ezután felverték és habosan fogyasztották. Később a toltékok gondoskodtak arról, hogy a kakaónövény-termesztés folytatódjon. A csokoládé történetének második fejezete évszázadokkal később

pedig Récsányi Zsuzsa volt. Ez egy igazán jó hangulatú forralt-boros este volt. December 13-án elkezdték a készülődést a karácsonyra. Kézműves foglalkozásokon vehettek részt az érdeklődők. Készült itt Adventi koszorú és mézeskalács is. A gyerekek mellett a felnőttek is bekapcsolódtak a munkába és a kész „műveket” mindenki haza is vihette. December 20-án kézműves vásárnak adtak otthont a hét helyi kézműves igényes munkáit lehetett itt megvásárolni, délután pedig az Ő munkáikból nyílt egy kiállítás. Volt itt virágkötészet, csuhé, nemez, kerámia, kerámia díszek a fenyőfára, szaruból készült fűszertartók, csipkével díszített szütyők és a méz is képviseltette magát. Jövőre több naposra tervezik a kézművesek kiállítását és vásárát.

kezdődött, amikor Kolombusz Kristóf felfedezte Amerikát. Ő kóstolta

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium „Tájházak a közösségért – Hosszú téli esték” című pályázatának keretében, a

ekkor kezdődhet a szüret, majd a hüvelyeket hosszában kettévágják, a

meg először a kakaóból készült italt. A spanyol Hernando Cortez meghódította az Azték Birodalmat. A gyarmatosítók az italhoz cukrot, vaníliát és tejszínt is adtak, így kedvenc italuk lett. Ezután kezdték a nagy becsben tartott kakaóbabot hazaszállítani Spanyolországba, ahol az udvar kedvenc itala lett a csokoládé. Ezután elterjedt egész Európában, Londonban nyíltak az első csokoládé házak. A XIX. Században sorra alapították a csokoládégyárakat, az elsők Belgiumban kezdték meg működésüket. A kakaónövény természetes módon nő a folyók partján, árnyékos helyen. A kifejlett kakaófa magassága eléri a 13-15 métert, az ültetvényeken visszametszik 8 méteresre. Egyszerre található rajta: levél, virág és termés is, gyakorlatilag folyamatosan virágzik, de átlagosan 20-30 hüvely fejlődik ki. A termés a virág beporzása után négy-kilenc hónap múlva érik be, magokat és a puha gyümölcshúst kiszedik. A kakaóbabot dobozokba rakják, befedik banánlevelekkel és nagyjából egy hétig hagyják fermentálódni. A magokat ezután napon megszárítják, válogatják, pörkölik. A kakaóbabot megfelelő ideig – akár 4 napig is – keverik a többi alkotórésszel, többek között tiszta kakaóvajjal hogy kialakuljon a csokoládé aromája, íze és állaga. A keveréket temperálják, ennek során alakul át a csokoládékeverék folyékonyból szilárddá. Ez adja meg a csokoládénak azt a bizonyos fontos „roppanást”. A kakaóban található fő alkaloida: a Teobromin. Szerkezetileg hasonlít a koffeinhez, ahhoz hasonlóan egyfajta éberséget, „készenléti állapotot” eredményez. Míg a koffein hirtelen és viszonylag rövid hatást fejt ki, a teobromin lassan emeli a figyelem szintjét és a hatása is tovább tart. A csokoládéban található boldogság hormon is – endorfin - ami miatt sokan szeretik ezt a terméket.

12


egyetem Mérnöki Karának munkatársai beszéltek a csokoládé és a szaloncukor készítéséről, de nem csak beszéltek, hanem csinálták is. Az elkészült ét- és tejcsokoládét valamint a szaloncukrot meg is kóstolhatták az érdeklődők.

Jellegzetes karácsonyi csemege a szaloncukor, amelyből ma nagyon sok félét vásárolhatunk. A szaloncukor híres mestercukrászok műhelyeiben született a XIX. században és csak nálunk maradt hagyományos ünnepi édesség. Ez a finomság otthon is elkészíthető. A reformkorban – francia minta nyomán – jött divatba a

polgári lakásokban a fogadószoba, azaz a szalon, ahol karácsonyfát állítottak és így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered. 1891-ben jelent meg Hegyesi József magyar-franczia szakács és vállalkozó: A legújabb házi czukrászat című kézikönyve, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le, így pl.: szalon-ananász czukorkák, szaloncréme-bonbonok, szalon-marasquin-czukorkák, szalon-pisztáczia-czukorkák. A Tájházban kétféle szaloncukrot készítettek: a hideg csokoládét felmelegítették, formába öntötték, hagyták kihűlni a, megtöltötték, majd a talprészt és a hüvelyt összeillesztették, majd hűtőbe rakták és végül csomagolták. Igazán szórakoztató és édes este volt. Január második felében – 24-én szombaton este hattól - a „Sajt készítése elméletben és gyakorlatban” c. program várható, természetesen kóstolóval egybekötve. „Falusi disznóvágás és füstölés tudománya” címmel tartanak február 7-én – szombaton - délután négy órától érdekesnek ígérkező előadást és kóstolót a Szegedi Tudományegyetem munkatársai. A disznóvágás délelőtt 9 órakor kezdődik. Minden érdeklődőt vár a Tájházban Szász Judit és Varga György. a szerk.

Á l lat védelem? Felháborodással szemléljük, hogy a XXI. században milyen sok lelketlen ember él. Mi állatvédők, sokat küszködünk az állatok jobb ellátása érdekében. Az emberek nagy többségével meg lehet értetni, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása mindenki erkölcsi kötelessége, de sajnos vannak olyanok is akik az állatvédelemről szóló felhívások lepattannak, olyan mint a „falra hányt borsó”. Ott vannak a vashordókhoz 1-2 m-es láncra kötött, csontig lesoványodott kutyák, a kiéheztetett lovak, tehenek, kecskék, birkák és sorolhatnám tovább. Az állatvédelmi törvény – 1998. évi XXVIII. Törvény AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KÍMÉLETÉRŐL - szigorú, de nem eléggé, vagy az alkalmazásával van baj?

Nincs foganatja, vagy legalábbis nem sok. A jegyzőknek, a bíróságoknak sokkal jobban kellene alkalmazni ezt a jogszabályt és nem a könnyebb utat kellene választani. Pici pénzbüntetések, nagy ritkán kiszabott egy-két évre felfüggesztett szabadságvesztések. Ez a gyakorlat ma. Kérdem én, ha jó a jogszabály, akkor miért nem élünk vele, miért nincsenek olyan büntetések aminek visszatartó hatása lenne, vagy a törvény nem elég szigorú? Kérjük Önöket, segítsenek, ha olyat látnak, tapasztalnak ami szándékos állatkínzásnak minősül, ne hallgassák el! Csillagszem Állatvédő Alapítvány Guth Sándorné

13


„ A szegény ember tehene a kecske, de a királyok tejét adja!” Az ókori görögök szent állatnak tartották mivel tőle „tanulták el” a szőlő metszését. Magyarországon a szegényebb néprétegek tartották, ezért a kis ember tehene néven is illetik – mondja Varga György. Mária Terézia idején nagyon sok kecskét tartottak a módosabbak, hiszen volt legelő, takarmány, de a kecske igen nagy károkat okozott a „lábas-erdőben”. Megtiltották a nagybani tenyésztést, ekkor tértek át a tehénre, így a kecske maradt a szegényebbekre. Ők csak két-három kecskét tartottak, a napi tejszükségletet megadták a kecskék.

- „…a királyok tejét adja.”

nagy a mozgásigénye. A kecske a hazánkban található 576 fajta növényből 499 félét eszik meg. Nagyon szereti a faleveleket ezért, ha nem vigyázunk rá jelentékeny károkat tehet az erdőben.

- Itt a faluban nem sokan foglalkoznak kecskével, pedig a takarmány adott lenne, hiszen egy-két kecskét a kert is képes lenne eltartani és itt a Tisza-gát, ahol nagyon sok és friss zöldtakarmányra tehetünk szert. - Miért adjak ki 200 forintit a boltban vásárolt, ismeretlen eredetű dobozos tejért, ha ennél jobbat is elő tudok állítani, jóval kevesebbért, igaz, a munka több vele, de megéri.

- Nézzük meg ma a boltok polcain az árakat. Egy liter tehéntej 200.- Ft körül van, míg a kecsketej 800.- Ft körül mozog.

- Egyetlen gazdasági állatfaj sem termel olyan sokféle terméket viszonylag kis és szerény befektetéssel, mint a kecske. - Olyan területeket – meredek kopárok, ugarok, beszántás előtti területek – is képes hasznosítani, melyet más haszonállat nem. A kecske a testtömegéhez viszonyított tejtermelésben az élen áll, hiszen nyolc-tízszerese. Húsa megfelel a korszerű konyha követelményeinek, szőre, illetve bőre ipari nyersanyag és a trágyája sem elhanyagolható. A kecskét célszerű legeltetni, így biztosítható a gazdaságos és egészséges tartás. A kecske válogat, az egyféle takarmányt hamar megunja, egy-egy helyen keveset legel, hamar odébbáll,

- Kilenc éve foglalkozol kecskékkel, most mekkora az állomány? - 50 anya van jelenleg, a szaporulat, az ellés február elején várható 100-150 db fejős állományt szeretnék kialakítani. A kecsketej a tehéntejnél enyhén édesebb, tejszínesebb ízű. Olyanok is fogyaszthatják akik allergiásak a tehéntej-cukorra, mivel kevesebb a laktóztartalma. Nem sokkal azután, hogy a kecskét háziasították, a pásztorok már készítették is a sajtot a tejéből. Házilagos, kisüzemi körülmények között a lágy és

14

félkemény sajtok készítésével érdemes foglalkozni. Egy kecske naponta 1.5-2 liter tejet ad az év 280-300 napján. Az a mennyiség, ami nekem van most és lesz, azt itt nem tudom teljes mértékben feldolgozni, így a tej jelentős részét ma is és a jövőben is értékesítem. Az általam készített sajtokat a Tájház pincéjében érlelem, hiszen itt 1415 fok van állandóan és a páratartalom is igen magas, amire a sajtnak szüksége van. A kecske húsa igen ízletes, nem faggyús. Van aki tejes korában kedveli töltve, egyben megsütve, van a ki az érettebb húsú állatot részesíti előnyben. - Január 24-én, szombaton este hattól – A hosszú téli esték sorozatában – kecskesajtot készítetek és a kecskékről, tartásukról beszélsz majd egy előadás keretében. Ennek keretében a jó megfejtők között kisorsolunk majd egy kilós kecskesajtot is, ehhez csak egy helyes választ kell adni a szerkesztőségben, az önkormányzat épületében lévő SZÖVET Iroda titkárságán – névvel, címmel ellátva. Jelige: A KECSKE ÉS A KÁPOSZTA A kérdés így hangzik: Három kecske, három nap alatt, három káposztát eszik meg. Hat kecske, hat nap alatt hány káposztát eszik meg? Akik tehát 23-ig – péntek délig válaszolnak a kérdésre és eljönnek a másnap esti előadásra a Tájházba, azok közül valaki egy sajtot vihet haza. V.K.A.


Jeles napok Január 22. Szent Vince napja Szent Vince hispániai vértanú, Szent Valér püspök diákja. A Római Birodalom Hispániai részén, a keresztényüldözés idején, 340-ben hite miatt megkínozták a zarragozai diakonátust, de a szolga nem tagadta meg hitét, a kínzások következtében meghalt. A halottat kitették a város melletti rétre és a monda szerint az égből leszállt egy madár és a hullát eltakarító vadakat elriasztotta. Ezután zsákba varrták és bedobták a tengerbe, de a hullámok mindig kivettették a partra. A kínzók vezetője miután nem tudott megszabadulni a hullától és érezte, hogy az áldozat milyen állhatatos volt, felkiáltott: Vicentus! Azaz győzedelmes. Nem tudta hitében megváltoztatni, de halála után sem tudott megszabadulni tőle. A keresztényüldözés után Vincét szentté avatták és a halászok, valamint a szőlőtermesztők védőszentje lett. Napja általános terményjósló nap. Az időjárásból a vincellérek, borászok az őszi szőlőtermésre következtettek. Kimentek a szőlőbe, a fagyott szőlőből egy darabot levágtak – ezt nevezzük Vince vesszőnek – hazavitték, vízbe tették és hajtásaiból jósoltak az évi szőlőtermésre. A népi időjóslás alapján: „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”.

Február 2. Gyertyaszentelő boldogasszony A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt, nagy ünnepséget rendeztek, a Lupercaliát. Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésé-

re indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette, a szentelt gyertya pedig egészség-szerencsevarázsló eszközzé vált. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az Isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket.

Közismert hiedelem szerint, ha a medve gyertyaszentelőkor meglátja az árnyékát, elnyúlik a tél, de ha nem, akkor korai tavaszra számíthatunk.

Február 3. Balázs napja Balázs napja az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje. Balázs napkor a templomba vitték a gyermeket – féltek a torokgyíktól – akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a balázsáldás szavait mormol-

15

ta. Ez volt a balázsolás. A legenda halszálkát említ, nem betegséget és ez arra utal, hogy Balázs már a nagyböjt szentje, a hal ugyanis böjti étel. Való igaz, hogy a böjt kezdőnapjának, hamvazószerdának legkorábbi időpontja Balázs napjára következik.

Február 14. Bálint napja A parasztgazdaságokban ekkor indul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a madarak. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt, gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta és azt mondja: „csücsülj be”, akkor még hidegre kell számítani. Szent Valentin emlékére neve napján világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek a szerelmesek napján. Valentin kultusza a II. szászadra vezethető vissza, ekkor élt Valentin. Keresztény hite miatt II. Claudius börtönbe vetette, ahol Ő a börtönőr leányának visszaadta a látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött: „A Te Valentinod.” Így vált ez az üzenet világszerte ismertté. Valentin napot azért tartják, hogy ünnepeljék egy szent emlékét, aki tisztelte a szerelmet és a romantikát.

Múltunkból


Már 16 éve annak, hogy a Nagykörű újság Múltunk rovatában 1992. júniusában megjelent Sári Mihály bácsival való beszélgetésem. Az idős ember az I. világháborús élményeit mondta el, ahol lovas tüzérként szolgált. Megjárta az orosz frontot, a Kárpátok hegymeredélyeit, s megérte az összeomlást, a háború végét. Nem is olyan régen, a sajnos nemrég elhunyt – Kiss Ferenc bácsival beszélgettem, aki a II. világháborúban szolgált, mint gépkocsizó tüzér. Az idős ember megjárta az orosz frontot, a Kárpátok hegymeredélyeit, s megérte a kapitulációt, a háború végét. Az egységével és a vele történt eseményeket le is írta. Késztetést éreztem, hogy az írást rövidített formában az újság olvasói is megismerhessék. Sziráki Sándor Részletek Kiss Ferenc: Megjártam a hadak útját c. írásából.

A

2. rész HÁ BOR Ú

Nyugalmasabb napok következtek. A túloldalról aknavetővel rendszeresen lőttek bennünket. Szerencsére csak vaktában lövöldöztek, mert a sűrű bozótos jó rejtőzködést biztosított számunkra. Nov. 7-én nagy zene-bona hallatszott Záhony felől. Hangszórón szöveget olvastak be, énekeltek, harmonikaszó hallatszott és lövöldöztek. Mi történhet odaát? – kérdezgettük. Kökényessy azt mondta, az oroszoknak ma van a nemzeti ünnepük, azért viselkednek így. Felderítő és vadászgépek gyakran köröztek felettünk, de nekünk nem volt szabad tüzelni, nehogy eláruljuk magunkat. November végén sürgős parancsot kaptunk, azonnal pakoljunk össze, és vonuljunk be Tiszasalamonra. Az oroszok Záhonytól 4 km-re átjöttek a Tiszán. Ahogy a gátról visszanéztünk, már látszott, hogy az orosz gyalogság lassan közeledik csatárláncba fejlődve – felénk. Az úton elromlott a gépkocsim. Az ütegparancsnok rendelkezett. Kassára vittük az elromlott gépkocsimat. Ahogy elhaladtunk a székesegyház előtti téren, két magyar katonát láttunk felakasztva a villanypóznára. A nyakukban nagy kartontábla: Hazaáruló vagyok! A megdöbbenésen, az irtózatos felháborodáson, és a mélységes sajnálaton kívül nem tehettünk semmit. A katonákat őrizték. Két nap múlva tovább. Egy falu határában tüzelőállásban voltunk, amikor magyar gyalogság haladt el mellettünk csatárláncba fejlődve. Az egyikük Bakos Antal nagykörűi ember volt. Nagy Sanyi épp ott állt mellettem. Kérdeztük Bakostól: Hová mentek? Bevetésre – felelte. Hát a puskád hol hagytad?– kérdeztük. Legyintett. Két embernek van egy puskája, a másik a lőszert viszi. Ha az egyik elesik, a másik átveszi a puskát.

Ebben az időben, december elején hatalmas nyomás nehezedett a Kassa környéki frontra. Északról Eperjes felől, keletről pedig Ungvár és Beregszász felől támadtak az oroszok. Visszavonultunk Nagyidára. Az idő hidegre fordult. Tovább Aranyida irányába. Az út mentén tüzelőállást foglaltunk, biztosítanunk kellett a frontról kivont egységek visszavonulását. Berzentén át Rozsnyóra érkeztünk. A város környékén ástuk be magunkat. A város zsúfolt volt. Dec. 20-án Szomolnok, azután vissza Rozsnyó, majd innen Betlérre. Itt beszélték már, hogy a környékbeli hegyekben partizán bandák is tevékenykednek. Őket az elmenekült Benes kormány irányítja Londonból rádión keresztül. Utánpótlást, élelmet, fegyvert, lőszert az oroszok dobnak le nekik ejtőernyőn. Emiatt a hátországban is veszélyes a hegyek között közlekedni. Nagy baj volt, hogy nem volt már kapcsolatunk az otthoniakkal. Nem jutottak el hírek hozzánk, sem mi nem tudtunk hírt adni magunkról. Betlérről Dobsinára kellett mennünk. Azonban olyan nagy volt a zsúfoltság a városban, hogy nem engedtek be oda. Meg kellett állni az úton a város előtt. Ott várakoztunk egész éjszaka. Irtó hideg volt, majd megfagytunk. A gépkocsi motorokat gyakran beindítottuk, be ne fagyjon a hűtővíz. Az emberek fenn a platón egy parányi rajkályhába tüzeltek. Felsőtestük melegedett, de a lábunk irtózatosan fázott. A bakancsomat ha összeütöttem, úgy kopogott mint két fadarab. Meg is fagytak a lábam ujjai. Máig érzem a fagyási hegeket. Amikor másnap beengedtek a városba, már minden szálláshelyet elfoglaltak a németek. Egy üres malomépület jutott szállásul: csupasz falak, beton padló, fűtési lehetőség nem volt. Épp olyan hideg volt mint kinn, mínusz 32 fok, csak a metsző hideg szél nem ért bennünket. Oláhpatak nevű községbe vezényeltek bennünket, a gyalogság segítésére. Nehéztüzérség közelében foglaltunk állást. Erősen támadtak az oroszok, s mi is erős tűz alatt tartottuk őket. Fülsiketítő dörrenések voltak, de nem lehetett

16


félrehúzódni. Berekedt a fülem, sokáig rosszul hallottam, máig is érzem a hatását. A frontot nem lehetett tartani. Elhagytuk Dobsinát, Breznóbányán álltunk meg. Már csak mínusz 20-25 C° hideg volt. Kis pihenő után Nemecka, Besztercebánya, Zólyom, Rózsahegy. 1945. február 8-án fenn a Magas Tátrában. Itt hosszabb időt töltöttünk, téglagyár területén szállásoltak el bennünket. A szálláshely jó volt, csak a fűtés nem volt megoldva. A lakosság itt elég barátságos volt a magyar katonák iránt. Március 8-án a Liptószentmiklósi vonalba vittek bennünket, ahol a németek már nehezen tudták tartani a frontot. Három löveggel voltunk az első vonalban, mert egy lövegünk túlhasználat miatt elromlott. A mi lövegünket egy úton a leánygimnáziumtól 350 m-nyi távolságra állítottuk fel. Az oroszok erősen támadtak, mert a németektől vissza akarták foglalni Liptószentmiklóst. Az éjjel egyszer már elfoglalták, de hajnalra a németek visszaszorították őket. Jelenleg a gimnázium épületéért folyt a harc. A németek a földszintet már elfoglalták, de az emeleten még ott vannak az oroszok. A németek nem tudtak feljebb hatolni. Már nagyok a veszteségeik. Kérték, vegyük tűz alá az emeletet. Lelovics szakaszparancsnok vezényelt: Cél a második emeleti ablaksor. Tűz! Kiállt az útra, és onnan figyelte a becsapódást. Célpont áthelyezést kért, és újra vezényelt: Tűz! Valaki észrevette, hogy tőlünk balra a lejtőn orosz gyalogság ereszkedik lefelé. Szóltak a parancsnoknak, hogy mi történik. Az megfordult, látta a közeledő gyalogságot, s vezényelt: Cél a közeledő ellenséges gyalogság! Irányzék 300 m. Sorozat, tűz! Ekkor a gimnázium ablakaiból golyószóró tüzet zúdítottak ránk az oroszok. Mint a jégeső, úgy kopogtak a gépkocsi oldalán a lövedékek. Árokba lapultunk. A löveg irányába nézve láttam, hogy Lelovics zászlós meginog, és mint egy zsák krumpli eldől, arcra esik. Fejlövést kapott. Csend lett. A három lövegből kettőt visszavontak, a vonalban maradt egy löveg később megsemmisült. Visszavonultunk a körletünkbe. Március 28-án a 2. és a 4. szakaszt kivitték az első vonalba. Az oroszok nagy erővel támadtak, s 31-én áttörték a frontot. Sztálin-orgona tüzet zúdítottak ránk. Három emberünk megsebesült. Egy bajtársunk pedig teljes idegösszeroppanást kapott a pergőtűzben. Ha közelünkben becsapódott egy akna, vagy gránát azonnal fedezékbe rohant és sírógörcsöt kapott. Április 1-én egy kis faluban szállásoltunk és partizántámadást kaptunk. Visszavertük. Ápr. 2-án – Húsvét hétfőn – tovább egy másik kis faluba, ápr. 3-án még tovább a bekerítés veszélye miatt. Nehezen haladtunk, mert az oroszok állandó tűz alatt tartották a visszavonulási útvonalunkat. Április felét a hegyek között töltöttük, szállás nélkül; állandóan hideg szél fújt, és hideg eső esett. Szállás hiányában a kocsin aludtunk. Úgy tudjuk, Magyarország

területét teljesen elfoglalták az oroszok, sőt már Bécset is. Már Németország területén járnak. Meddig hátrálunk még? Elíetéljük Horthy Miklóst, utáljuk Szállasit, nagyon elegünk van már az egészből! Persze csak egymás között morgolódunk, de abban reménykedünk, hogy nem tarthat már soká ez a háború. Ápr. 17-én éjjel kirendeltek bennünket a németek az orosz előretörés feltartóztatására. A németek által meghatározott célpontot kellett tűz alatt tartani. Ápr. 18-án Ruttka, 20-án Trencsény, 21-én Puhó. Itt a németek visszavonulását biztosítottuk. Ápr. 22-én hatalmas tüzérségi tüzet zúdítottak ránk az oroszok. Tovább, távolabb a pokoltól. 27-én Vágbeszterce. Itt elterjedt a híre, hogy az oroszok körülzárták Berlint. Hitler bekerült a patkányfogóba, nem segít rajta sem a csodafegyver. A legyőzhetetlen német hadsereg megvédi-e a fővárosát? Ápr. 28-a Velki Bitka, 29-én Makova. Az oroszok már csaknem körülzártak bennünket. Május 1-én délután indultunk Kárpáttetőre. Meredek szerpentinen vitt az út felfelé. A fenyvesben német katonát láttunk felakasztva, nyakában táblával, de nem tudtuk elolvasni. Felértünk az ezeréves határra, azután ereszkedés le a völgybe. Hor Behovára érkeztünk. Itt már tavaszodott, a fák rügyeztek, virágoztak. Volt energiaszolgáltatás, rádiót szereztünk, híreket hallgattunk: Elfogták Horthy Miklós volt kormányzót; Hitler meghalt, Dönitz tengernagy átvette a hatalmat, bejelentette a háború folytatását; Sztálin a Máj. 1-i ünnepségen győzelemről beszélt a népnek. De velünk mi lesz? Hor Behova után Roznov Redhostem cseh városban álltunk meg. A rádióból tudtuk meg, hogy az orosz csapatok elfoglalták Berlint. Május 3-án egész nap esett az eső. Nagy változások az ütegben. Két tehergépkocsit átadtak a törzsnek, az én kocsim megmaradt. A törzs mellett foglaltunk állást. Reggel váratlanul sorozatvető támadást kaptunk. Jóformán mindenünk felrobbant, leégett a tűzben. Vastag, sűrű, áthatolhatatlan füsttenger borította a területet. Kiégett, elszenesedett gépkocsik, halottak, sebesültek. Sajnos egy nagykörűi bajtársunk, K. Tóth Feri is a halottak között volt. A halottakat tisztességgel eltemettük, és számba vettük a megmaradt eszközeinket. Újra menet, de az útvonalat erősen támadták az oroszok. Tájékoztattak bennünket, hogy a németek az angolszászok ellen beszüntették a harcot, de az oroszokkal szemben folytatják az ellenállást. Olmóc közelében óriási harcok folytak. Az egész város lángokban állt. A visszavonulókra repülők támadtak, géppuskáztak, bombáztak. Két emberünket megölt a bombaszilánk. Az oroszok el akarták vágni a nyugatra jutás útját. A németek rengeteg felszerelést szétszórtak az úton, hogy könnyebb legyen az előrejutás, és ezt tettük mi is. Én nem vettem részt ebben a barbár

17


pusztításban, mivel ezzel mélyen nem értettem egyet. Az én kocsimat is a szakadékba lökték. Lassan kiért a menetoszlop az erdős területről, nagyobb sebességre kapcsolhattunk. Észrevettük, hogy katonai személygépkocsik előznek meg bennünket. Felismertük őket, orosz katonák ültek benne. Nem álltak meg, nem törődtek velünk. Mi is folytattuk az utunkat nyugat felé. Egy kisvárosba a csehországi Cserkavecbe érkeztünk. Itt partizánok állítottak meg bennünket. Ebédelés után a partizán parancsnok együttműködésre kérte fel az osztályparancsnokunkat a rend fenntartására. Ez a parancsnok még azt is megígérte, hogy az együttműködés ellenében elintézi az orosz parancsnokságnál, hogy a fegyverek leadása után szabadon hazamehetünk. A parancsnokunk beleegyezett. Másnap a partizán parancsnok fegyveres szakaszt kért a település keleti bejáratához, a visszaözönlő német alakulatok lefegyverzésére. Kimentünk. Itt már orosz kapitány irányította a műveletet, nekünk nem sok dolgunk volt. Volt olyan német egység, amelyik nem állt meg, hanem amikor meglátták a parlamentert vissza-

fordultak, és kerülő úton próbáltak szerencsét. Naplementkor visszavonulhattunk a körletünkbe. Máj. 11-én már nem kellett kimennünk, megérkeztek az orosz csapatok. Délelőtt tábori misén vettünk részt. Délután román csapatok is ide érkeztek, nagy volt az önbizalmuk, úgy viselkedtek, mint egy győztes hadsereg. A parancsnokuk követelte, rakjuk le előttük a fegyvert. Erre nem voltunk hajlandók, s felsorakoztunk a várható ellenállásra. Erre mégsem került sor, mert a románok láthatólag visszarettentek az összetűzéstől; ehelyett inkább elmentek az orosz parancsnoksághoz panaszkodni ellenünk. A kora délutáni órákban megtudtuk, hogy mégis le kell tenni a fegyvert az oroszok előtt, és nekünk is be kell vonulni a fogolytáborba. Ezt már biztosra lehet venni, ezért a parancsnokság elrendelte, hogy az élelmiszer- készletünket szét kell osztani a lakosság között. Este 8 órakor menetkészültséget rendeltek el, és a három megmaradt gépkocsinkkal elindultunk a fogolytábor felé. Folytatjuk…

JUHÁSZ BERTALAN VISSZAEMLÉKEZÉSEI 8. RÉSZ LÓ, BIRKA, SERTÉS, BAROMFI LÓTARTÁS A szűzgulyát meg a ménest lesni, az volt egy magyar gyereknek az igazi látványosság. Nagyon szerettem hallgatni az embereket, mikor a ménesről beszélgettek. A ló kedvesebb állat volt a háznál, mint a leghűségesebb kutya. A körei parasztnak a ló szinte mindene volt. A csikó volt a haszonállata. A szép kancacsikónak több látogatója volt, mint egy szép kis újszülöttnek, így mondták az öregek. Körül-belől a családok hatvan százalékánál tartottak lovat. Csataszöggel, a Bereggel együtt a községnek 360 lova volt. A csikótartás nem adott különösebb jövedelmet, de az volt a legkedvesebb

állat, szívesebben bántak vele, mint a szarvasmarhával. Az igazi jó gazda rendesen ellátta a többi jószágát is, de jobban szerették a lovat, jobban odaadták neki az utolsó szem abrakot. Február, március, április, májusban, három hónapig voltak itt a csődörösök. Körűnek mindig volt olyan bírája, aki tél végén maga elment Jászberénybe az Állami Méntelepre. A ló-telep vezetőjével megegyeztek, és jó fedező méneket kapott a falu, a csődörösök a három legszebb lovat hozták Nagykörűbe. Itt tenyészállatnak alkalmas mén nem volt, mert kivágásra került mindegyik. A méntelep emberei szabályos katonai ruhában voltak. Egy parasztkocsi

18

kocsiderék tele volt azzal a holmival, irományokkal, lószerszámokkal, amit magukkal hoztak. A mostani tűzoltó szertár volt a ménistálló, és mellette volt még egy irodahelyiség. Ott a fedeztetésről könyvelést vezettek. A fedező-csődör nevéről meg kellett tudni mondani a csődörösöknek, hogy a ló hány éves. A csődörösök kosztírozását, a lovak takarmányát a község fizette. Valamelyik kocsmárosné vállalta mindig a személyzet teljes ellátását. A törvénybíró meg az elsőtanácsos a takarmányt öt kilógrammos porciókban mérte ki a lovaknak. A háborús időben az angol vitte el az összes szép magyar mént, a szarvasmarha-, birka- és disznó ka-


nokat. A háború után Körűbe is jöttek a jászberényi csődörösök, a méntelep külföldre elvitt lovainak az ivadékait keresni. Azért maradt annyi szép csikó a környékben, amiből újra talpra állt a méntelep. Így szaporodott Körűben is újra a lóállomány és lassan megint kialakult a lótartás. Később a tsz minden lovat, mezőgazdasági szerszámot megvásárolt. Mindenért részletre fizettek, nem a tökéletes árat, de fizettek. Negyven gyönyörű lova volt a Kossuth Tsz-nek, ahol én is dolgoztam. Januártól-áprilisig ellettek a lovak. Azt mondta egyszer egy gazda, hogy énnekem nem kell a januári csikó, mert mindig lehúzgálja rólam a takarót. Januárban nem sokat mozgott a vemhes ló, azt is járatni kellett. Ahol kisgyerek volt, felültették a hátára és a ló szaladt vele egyet. Nagyon szerettem nagyanyámékhoz menni, az istállóban bámészkodni. Nagy megbecsülésem volt, ha azt mondták, hogy gyere íziket szedni. Keresztapám egy zabos szakajtóval felcsalogatta a csikókat az istállóból, én meg megijesztettem őket, hogy szaladjanak a kert végébe. Az igás állatokat a paraszt már februárban abrakolta, járatta, hogy ne legyen izomláza. Kimentek a Kenderföldre ekefényesítőre, aztán mehetett a ló a fekete földet szántani. Mindennek megvolt a maga ideje és ha erről lecsúszott a gazda, az már baj volt. Azt mondta a paraszt, hogy a szent György nap hetében vetett kukorica a legjobb. A búza vetés idejét szent Mihály előtt és után két héttel tartották számon, a dinnye vetést pedig az év századik napján. Minden a tél kimenetelétől függött. Ha későn megy ki a tél, a föld nem melegszik fel eléggé, hogy vetni lehessen. Az igazi gazdálkodás csak a fekete földön volt, ezekbe a termőföldekbe mindig csak kalászost vetettek. Minden esztendőben tavaszon volt a kötelező

ló-vizit. Be kellett jönni Csataszögről is a lovakkal. Az állatorvos minden lovat megvizsgált takonykór ellen, de nemigen talált ilyen fertőző betegséget. Minden tavaszon jött a lóherülő Peszeki. Kiértesítették a gazdákat és olyan időben végezték a lóherülést, hogy se hideg, se légy ne legyen. A fekete lovakat úgy nevezték, hogy Bogár, Holló, Madár, a herülteket férfi nevekre, a szép csikókat pedig Hajnal, Csillag, Pelyhes nevekre keresztelték. A tehenek általában virágneveket kaptak. A kis bikáknak nem is igen volt nevük, mert nem szerettek hízómarhát nevelni a körei gazdák.

BIRKA, SERTÉS, BAROMFI A faluban birka nem volt. Azt mondta a körei ember meg a bíró, hogy a körei határban birkát csak a szemtelen emberek tartottak, mert csak a másén tudták legeltetni. Marsi Károly bácsinak volt negyven darab birkája meg ötven báránya. A birkát kiadták a besenyszögi pusztára legeltetőre és a legeltetőé volt annak minden haszna. Télen az otthoni takarmányon kitelelt a birka. Örült Károly bácsi, ha eladott két ürübárányt. Azok őszre megnőttek házikoszton, levágták lagzira vagy más alkalomra és a bundájából bekecset csináltak. A rackának nem volt olyan vinyoga bőre, mint a merinónak. Még nyúzni is nehezebb volt. Bundát és bekecset a racka bundájából csináltattak, mert sokkal erősebb volt a bőre. A Karád-parton legelt a konda. Oda hajtotta ki a kanász a süldő disznókat, a herélt ártányokat, a kanokat. Az öreg anyadisznókat, ha kismalaca volt, hazaengedték szoptatni, maguktól tudták az utat hazáig. A kondát gyakran lehajtották a strandi erdőre, a Tiszára fürödni. A Tisza-part el volt szortírozva, ahol az emberek, a lo-

19

vak, tehenek, disznók és a vízi-szárnyasok fürödhettek. Mindig kiforrta maga magát, hogy kanásznak is a legügyesebb, leghozzáértőbb embereket választották. Az öreg kanász, Borhi János vasárnaponként eljárt malacot herülni. Elmentek hozzá a gazdák, szóltak, hogy herülni kellene és ha összejött annyi, rászenteltek egy délutánt és az öreg ment sorba. Ha nem a jószághoz értő ember végezte a herülést, volt rá eset, hogy belepusztult a malac. A család létszámától meg a gazdasszony szorgalmasságától függött, hogy ki mennyi baromfit tartott. Azon igyekezett minden háziasszony, hogy annyi csirkéje legyen, hogy ne kelljen a piacon venni. Aki nem foglalkozott eladással, annak körül-belől húsz tyúkja volt. A jó gazdasszonynak, akár szegény volt, akár tehetős, egy gúnárja és egy tojója mindenkinek volt. Ami ennek a tojásából kikelt, ezek voltak az őszi vágni való libák. Kacsát inkább olyan helyen tartottak, ahol közel volt a víz, gödrök partján vagy a Tisza-parton. Hárman voltunk fiútestvérek és mikor kinőttük a kisdunnát, anyukám vett húsz libát. Mivel mi hentesek voltunk, anyukám nem értett a libához és amit megvett, annak se a húsa, se a tolla nem volt jó. Ezen okulva a következő évben harminc olyan libát vettek, ami nagyon bevált. Amíg vágni való liba nem lett belőlük, kétszer koppasztottunk, amiből meglett a dunnánk. Édesapámék vittek mintát Szolnokra a libamészároshoz. Ott megfelelőnek találták a máját és zsírja is volt szépen. A libamészáros meg is vette mindet. Volt öt-hat asszonya, aki mindig koppasztott, bontott. Egy pár gyöngytyúk minden tizedik, huszadik háznál volt. A tanyasi emberek vagy egy-egy gátőr tartott pulykát, itt a faluban egy-két helyen lehetett látni csak. Sziráki Éva


Fõzzünk együtt címmel újra indul a háztartási rovat. Finom ételek készítését, konyhai mûveleteket, apró de hasznos fogásokat, tanácsokat kínálunk olvasóinknak. Egyben kérjük Önöket, hogy írják meg az általuk ismert különleges, falunkat jellemzõ ételek, italok készítésének módját. Ezeket a recepteket is közzé tesszük, a beküldõk bemutatásával. Várja leveleiket a rovat vezetõje: Gombai Margit. Szeretettel köszöntöm kedves olvasóimat. Jó pár éve már, hogy nem találkoztunk. Az utolsó recept megírása óta nagymama lettem. Két fiú és három leány boldog nagymamája. Itt a farsang ideje. A sok finom sült, főtt, párolt disznóhús és káposzta után ajánlok a téli vasárnapokra kímélőbb ebédet. Remélem mindenki aki csak megkóstolja finomnak fogja találni.

gulyás, csak megmosott feldarabolt csirkéből főzzük.

Az első finomság neve:

Két-három kisebb csirkemell, fél kiló szép cseresznye, három mokkás bögre rizs, egy zacskó csirkesült fűszer, rama margarin.

Körűi cseresznyés palacsinta Hozzávalók: 30 dkg finomliszt, 3 egész tojás, csipet só, 1 evőkanál kristálycukor, annyi kristályvíz, amennyivel sűrű, de kanállal palacsintasütőbe csurgatható tésztát keverhetünk, valamint 1 és fél deci napraforgó étolaj, egy kiló körüli megmosott kimagvalt finom körűi cseresznye, lehet mélyhűtött is valamint két evőkanál kókuszreszelék, a tál kikenéséhez rama,vagy vaj. A felsorolás sorrendjében tálba rakjuk a hozzávalókat, kevés kristályvízzel nokedli sűrűségű tésztát kavarunk, amibe folyamatos keverés mellett az olajat belecsorgatjuk, további kristályvíz hozzáadásával a megfelelő sűrűségűre keverjük. Előre forrósított serpenyőben szép piros palacsintákat sütünk, egymásra rakjuk. A cseresznyét kevés kristálycukorral, a kókusz reszelékkel összeforgatjuk egy tálban és a palacsintákat úgy töltjük, hogy azok háromszögletű zacskóhoz hasonlítsanak. Rama vagy vaj felhasználásával kikenünk egy tűzálló tálat és belefektetjük a palacsintákat, oly módon, hogy a cseresznyés zacskó hegyesebb csücske legyen alul és arra kell fektetni a következőt. Forró sütőben 10 percig sütjük és máris lehet tálalni. Ha marad hűtőben estig eltartható és egy kis tejszínhabbal vagy olvasztott fagylalttal díszítve finom esti csemege lehet. A palacsinta elé főzzünk csirkegulyást. Ezt gyakorlott háziasszonyok már tudják. Úgy készül mint bármely más

Második finomság:

Csirkemell friss cseresznyével, rizs körettel Hozzávalók:

A csirkemellet kicsontozzuk, - a csontokból finom borsó vagy zöldség leves készülhet – két ujjnyi széles csíkokra felszeleteljük, a fűszerkeverékkel jó gazdagon bedörzsöljük. A cseresznyéket kimagvaljuk, lecsöpögtetjük. Egy evőkanálnyi rama margarint felforrósítunk és a csirkeszeleteket benne kisütjük, tálra szedjük. A sült margarinban megforgatjuk a cseresznyéket, pici párolás után tálra halmozzuk és a csirkeszeleteket gusztusosan a tetejére rakjuk. Melegen tartjuk tálalásig vagy tálalás előtt pár percre mikróba tesszük. Sós vízben főtt fehér rizst kínálunk hozzá.

20

Segítség jelenlegi, vagy leendő vállalkozásoknak. Egészségbiztosítás, Adó, Könyvvezetés témákban tudok tanácsot adni. A Művelődési Házban péntek délutánonként várom Önöket, előzetes telefonon történt egyeztetés után. Telefon: 06 70 342 21 05 Email: [email protected] Gombai Margit


Új év, régi problémák Bizonyosan mindenki megtapasztalta már, hogy ha valamilyen terméket vásárol, az nem mindig tökéletes. Sok az akció, a kínálat széles, a minőség azonban változó. Könnyen érhetik a vásárlót meglepetések. Mi is ilyenkor a teendő? Érdemes tudni, hogy a fogyasztókat jótállási és szavatossági szabályok védik. Bizonyos tartós fogyasztási cikkekre jótállási kötelezettség vonatkozik. Ez annyit jelent, hogy a gyártó, forgalmazó garantálja, hogy a terméke legalább 1 évig kifogástalanul fog működni. Az egy év a termék átvételének napjával kezdődik. Jótállás csak bizonyos, jogszabályban meghatározott áru- és szolgáltatási körre vonatkozik. Ide tartozik pl. a háztartási és elektronikus árucikkek nagy része, a személygépkocsi, bútor. Bruttó 10. 000.- forint vételár felett kötelező a jótállás.(Felhívnám a figyelmet a 9989.- forintos akciókra!). A cipők nem számítanak a kötelező jótállással forgalmazott termékek körébe. Jótállási igény kizárólag jótállási jeggyel érvényesíthető. Ezt az eladó kötelessége rendelkezésre bocsátani. Magyar nyelvű, közérthetően megfogalmazott, minden kellő adatot tartalmazó jótállási jegyet kell kitölteni. Meg kell őrizni a vásárláskor kapott fizetési bizonylatot is (ezt általában a jótállási jegyhez tűzik), mert csak ezzel együtt érvényes a jótállási jegy. A vásárló elsősorban a termék javítását vagy cseréjét kérheti. Jótállás esetén a szakszervizzel szemben is benyújthatja igényét. Vigyázat! A jótállás elveszik, ha valaki maga javítja a terméket. Ezért a jótállási jegyen szereplő szervizt kell felkeresni. Ha a vásárlást követő 3 napon belül történik a meghibásodás, akkor a forgalmazó köteles kicserélni a terméket. A gyártó és a forgalmazó akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az, hogy a vásárló nem rendeltetésszerűen használta a terméket. A szavatossággal (nem összetévesztendő a köznyelvben élelmiszerekre használt „szavatossági idő”-vel), az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladáskor hibátlan

terméket ad át. A vevőnek érdemes alaposan megvizsgálni, ellenőrizni a terméket, mert amennyiben a vásárlás időpontjában ismerte a hibát, akkor szavatossági igénnyel nem léphet elő. Egy termék akkor minősül hibásnak, ha a vásárlás időpontjában nem felel meg az előírt tulajdonságoknak, nem rendelkezik a megfelelő minőséggel, esetleg hibás az összeszerelés és arra is, ha a vevő rosszul szereli össze, mert hibás a használati útmutató. Minél hamarabb kell a szavatossági igényt benyújtani, de legfeljebb két hónapon belül. A vásárlástól számított hatodik hónapon belül a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a termék nem rendeltetésszerűen lett használva, hat hónapon túl a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba a rendeltetésszerű használat mellett jelentkezett. Akciós termék vásárlásánál érdemes rákérdezni az akció okára. Gyakori, hogy ilyen termékekre nem vállalnak szavatosságot. Jó tudni, hogy ezt csak akkor tehetik meg, ha a termék hibája miatt van az árleszállítás. Összegezve néhány jó tanács: - Mindig őrizzük meg a vásárlást bizonyító blokkot, számlát. - Mindig kérjük el a jótállási jegyet - Alaposan vizsgáljuk meg a terméket, amit veszünk. - Drágább terméket, tartós fogyasztási cikket, elektromos berendezést lehetőleg ne vásároljunk utcai vagy piaci árustól. Ha mégis, akkor ragaszkodjunk az elérhetőségek megadásához. - Ne vásároljunk olyan terméket, melyen nincs magyar nyelvű felirat, így nem azonosítható a forgalmazó, a gyártó. - Nagyon megnőtt a bóvli termékek kínálata, ezekkel nagyon vigyázzunk, mert komolyan veszélyesek lehetnek. Bízom benne, hogy sikerült nagyvonalakban tájékoztatást adni egy-két fontos nem elhanyagolható problémára.

21

Tóta Ildikó


Látnivalók Nagykörűben I. Világháborús emlékmű Kossuth tér műkő szobor, a talapzat 3,5 m, a szobor 3 m. Alkotója Vitéz Székely Károly. Felavatták 1929. október 20-án. 1936-ban javítani kellett. A II. világháborúban a szobor fejét ellőtték, és az új fejet Wágner Péter vízmester formázta meg. Az emlékművet a nagykörűi ifjúság 1948-ban állíttatta helyre. 1998-ban Nádas László és neje Németh Etelka az emlékművet felújították.

Vitéz Székely Károly, szobrász, éremművész (Marosvásárhely, 1880. január 22. – Budapest. 1941. június 9.) Kisfaludy Strobl Alajos mesteriskolájában, és Brüsszelben tanult. 1907-ben kiállított a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Fontosabb művei: Marosvásárhely: Rákóczi szobor. Számos érmet és plakettet is mintázott. A „Torzó” című szobra a Nemzeti Galériában található. Wágner Péter (1896 – 1969) Német nyelvű elemi iskola után magyar nyelvű polgáriba járt, majd elvégezte a szegedi kereskedelmi iskolát, ahol a francia nyelv mellett ábrázoló geometriát is tanult. Az I. világháborúban harcolt, súlyosan megsebesült, de végig szolgált. Tartalékos hadnagyként szerelt le. Egy évig felsőfokú építőipari iskolában tanult, (műszaki rajz is szerepelt a tananyagban) melyet egy év múlva abba hagyott, de felszabadult kőműves segéd minősítést kapott. Budapesten kőműves volt, majd Mezőberényben lapot alapított (Békés Megyei Kispolgár címmel), amely mintegy három év után tönkrement. Egyéb munkahelyek után a bagdadi vasút építésénél dolgozott két évig. Egyéb rövidebb munkahelyek után Nagykörűben vízmesterként alkalmazták.

22

Ő tervezte az 1940-ben épített Gazdasági Iskolát (amely épület még ma is áll, a helyi Haladás Mg Rt irodája). Az ő tervei alapján valósult meg a Semlék Kossuth úti áthidalása is. Szabad idejében hobbijainak élt. Rajzolt, festett, szobrászkodott (II. Rákóczi Ferencről készített beton mellképe a Művelődési Házban látható), színdarabok rendezésében vett részt. A Levente Ifjúsági Egylet és a Hangya Szövetkezet elnöke volt. (További információk Wágner Péterről: Sziráki Sándor cikke a Nagykörű Magazin 2006. 1. számában) Pravda Julianna

Vízmester: A vízügynél a társulati igazgatót a szakaszmérnökök követték, azután a vízmesterek következtek. Feladatuk volt a folyószakasz és a hozzátartozó belvízgyűjtő-hálózat karbantartása, biztonságos üzemeltetése. El kellett végeztetni a mindenkori gátkarbantartást, meg kellett tervezni a térségben a műtárgyakat, meg kellett szervezni a munkát, az ellenőrzést. Szervezni kellett az árvízvédelmet, az árvíz utáni helyreállítást, eszközök, gépek karbantartását. Karban kellett tartani a hullámteret, a védelmi eszközöket. Biztosítani kellett a vízgyűjtőben a csapadékvíz károsítás nélküli kezelését, főcsatornákba, végül is a folyóba való bevezetését. A nagykörűi vízmester szakasza a szolnoki Tisza-hídtól Tiszasűlyig tartott. Ehhez a szakaszhoz igen kiterjedt belvízgyűjtő tartozott. Egyik fő gyűjtője – a Millér folytán – ide tartoztak még a szolnoki, besenyszögi, jászladányi, jászkiséri, pusztakürti belvízvédelmi csatornaőrök is. A nagykörűi vízmesterhez tartozott: 8 gátőr, 9 csatornaőr, 9 segédőr.


Nádas Rózsi

Béka Breki és a Béka Repi család kalandjai

MESE

Brekiék és a folyó környéke A szép téli tájon nagy csend honolt. Amíg a Breki család békésen aludta téli álmát, az erdő felől a kis madarak hangját lehetett hallani. Rozmaring néni az ablak párkányára már előre kitette a búzaszemeket, mert tudta, hogy ilyenkor az erdőben a madarak alig találnak valami ennivalót. Elsőként a kis cinke jelent meg, majd követte a párja. Kicsit bátortanul csipegették a búzaszemeket. Rozmaring néni a szoba ablakából figyelte őket. Olyan hideg volt, hogy a folyó is befagyott. Megjelent az őzike is. Sehol sem talált vizet, pedig nagyon szomjas volt. A néni tudta, hogy segíteni kell, vizet melegített és kitette a kapun kívülre. Az eget sötét hófelhő takarta. Várható volt, hogy hamarosan esni fog a hó. Éjjel mégis elindult a fácánkakas is, hátha talál valami ennivalót. Egy ideig csak repült-repült, míg egyszer csak neki csapódott a drótkerítésnek. A legnagyobb baj az volt, hogy a szöges drótba beleakadt a nyaka, így nem tudott kiszabadulni, ott vergődött felakadva. Rozmaring néni csak reggel látta meg, hogy ott lóg a kerítésen. Gyorsan odasietett, kiszabadította a fogságból a szép fácánkakast. Bevitte, megitatta, megetette, de a fácán nagyon nehezen tudott talpra állni. A nyakán nagy seb keletkezett, sokáig kellett gyógyítgatni. Rozmaring néninek feltűnt, hogy Árpaföldi bácsit nem lehet látni a háza körül. Úgy gondolta átmegy a túlsó oldalra és meglátogatja. Elővette a kis kosárkáját és tele rakta mindenféle finomsággal. Egyszer csak valaki kopogott az ajtón. A Postás állt a küszöbön. Gyönyörű képeslapot hozott, Mimi a lánya küldte. Hasonló szép lap érkezett Árpaföldi bácsinak is, Lóri fiától. Rozma-

ring néni felajánlotta a Postásnak, hogy átviszi a lapot Árpaföldi bácsinak a túlpartra, mert úgyis oda készült. A kicsi folyó olyan volt mint egy nagy tükör, jó vastagon befagyott, így a jégen könnyen át lehetett menni. Már közeledett a kicsi házhoz amikor észrevette, hogy a küszöbön ül Árpaföldi bácsi kutyája, a fehér Morzsa, mintha vendéget várna. Rozmaring néni bekopogott az ajtón, majd belépett. Aggódva nézett szét, hogy hol lehet a jó szomszédja. Beljebb ment és akkor látta, hogy bent a szobában lázasan fekszik. Kedvesen köszöntötték egymást és Rozmaring néni elővette kosárkájából a finomságokat. Nem volt olyan nagy a baj, mert Árpaföldi bácsi azonnal nekilátott az evésnek. Előkerült a szép képeslap is, amit a fia küldött a Magas Tátrából, hiszen ott síelt. A két kis öreg elérzékenyült, egy-egy kis könnycsepp megcsillant a szemükben. Rozmaring néni megígérte, hogy amíg Árpaföldi bácsi nem gyógyul meg, addig átjár, hogy hozzon amire szükség van. A két magára maradt öreg ember eltűnődött a gyorsan elszállt éveken. -------------------------------------------------------------Az öregkor a boldog örökkévalóság kapujához vezet. Az élet utolsó stádiuma a teljesség megélésének szakasza, a nyugodt bölcsességé, a lelki szabadság boldogságáé. Nádas Rózsi

23


Fotók: Varga Gy. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Kiadja: Községi Önkormányzat, Nagykörű Felelős kiadó: Dr. Veres Nándor polgármester Szerkeszti: A szekesztő bizottság Főszerkesztő: V. Kálmán András szerkesztőség címe: 5065 Nagykörű, Május 1 út 1. Tel.: 06/30/405-9751 e-mail: [email protected]

Csokoládé, cukorka

Tél NAGYKÖRŰ. Tartalom Január. ÁRA: 220 Ft A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA. Iskolai és óvodai hírek Ki mit tud Állatvédelem A szegény ember tehene

Recommend Documents