TÉKA TÉMA. TÁMOP projektnyitó a József Attila Megyei Könyvtárban. A vállalások között szerepel továbbá a tatabányai

TÉKA

TÉMA

TÁMOP projektnyitó a József Attila Megyei Könyvtárban 2010. október 4-én, a 39. Komárom-Esztergom megyei könyvtári hét programjait megelőzően került sor a József Attila Megyei Könyvtár TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0014 „TudásdepóExpressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében című pályázatának projektmegnyitójára. A „KomáromEsztergom megye meghatározó gyűjteményű könyvtárainak összefogása szolgáltatásaik fejlesztésére, az olvasás népszerűsítésére, az ismeretek terjesztésére az élethosszig tartó tanulás jegyében, képzett könyvtári szakemberek közreműködésével” címet viselő projekt konzorciumi tagjai az Esztergomi Hittudományi Főiskola, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága. Dr. Voit Pál, a megyei könyvtár igazgatójának köszöntője után Török Ádám, a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat intézményi főosztályvezetője elmondta, hogy a pályázat céljai és az abban megfogalmazott, vállalt feladatok messzemenően élvezik a megyei önkormányzat támogatottságát. Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása és az olvasás megszerettetése mindenkinek érdeke. Előbbit a megyei könyvtár haladó internet tanfolyamai, utóbbit a babakönyvprogram segíti megvalósulni a számtalan egyéb gyermekprogram és táboroztatás mellett. Az 58 millió forintos uniós támogatásból webfejlesztésekre is sor kerül: megújul a megyei könyvtár honlapja, a gyermekkönyvtár speciális, (két) korosztályra szabott felülettel kívánja a gyermekek figyelmét magára felhívni. A konzorciumi tagok az elkövetkező tizennyolc hónap alatt közös katalógust hoznak majd létre.

A vállalások között szerepel továbbá a tatabányai kistérség községi könyvtárainak állomány-feldolgozása, valamint a könyvtárosok kezdő és haladó angol nyelvtanfolyama. Sörény Edina, a NEFMI vezető tanácsosa a 21. századi korszerű tudástárak megvalósításának felelősségéről, lehetőségeiről és a várható hatásokról beszélt. A jövő könyvtárhasználói számára meg kell teremteni az esélyegyenlőséget, a helyszín- és időkorlátoktól független szolgáltatások, valamint a naprakész információk elérését. A megváltozott felhasználói igényekhez alkalmazkodni a könyvtárak számára kihívást jelent, versenyképességüket kell szem előtt tartani. A hazai és uniós forrású fejlesztésekkel már felmutathatók eredmények (pl. ODR, KSZR, „Portál Program”). A TIOP 1.2.3. pályázaton nyolcvanhét, míg a TÁMOP 3.2.4. 2008/2009. során százhét könyvtár fejlesztései valósulhatnak meg, miközben egyéb uniós forrású pályázatok is megjelentek. Közös cél az elégedett olvasó. A projektnyitó konferencia kínált alkalmat a József Attila Megyei Könyvtárban újonnan kialakított „ökosarok” megnyitására és bemutatására. Míg a konzorciumi tagok és a pályázatíró cég képviselője szűkebb körben egyeztettek, addig a széles nyilvánosság a könyvtár küllemében is hangulatos részlegével ismerkedett. A napjainkra központi és létkérdéssé vált, a fenntarthatósággal összefüggő kérdésekre szeretné a könyvtár felhívni a figyelmet minél szélesebb körben. A szemlélet mellett magát elkötelező intézmény jellegénél és látogatottságánál fogva maximálisan be tudja tölteni a közvetítő szerepét. Az ökogyűjtemény természetes anyagokból készült, kényelmes bútorok között böngészhető, lapozgatható. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)

-2-

A Lábatlani Kistérségi Helytörténeti Kerekasztal 35. vándorgyűlése 2010. augusztus 13-án a kerekasztal tagjai és a pártoló tagok a 35. alkalommal szervezett vándorgyűlés alkalmából Tardos községbe látogattak. A templom előtti téren Motil László és Antal Regina helytörténészek, valamint dr. Horváth Géza, a József Attila Megyei Könyvtár munkatársa a község történetével és nevezetességeivel ismertették meg a kutatókat. A falu határában a XII. századtól mind a mai napig bányásszák az országosan ismert vörös mészkövet. Innen szállították a kőanyagot többek között Beatrix királyné budai és visegrádi építkezéseihez. Az 1775ben felszentelt barokk stílusú Szent Mária Magdolna-templom bejáratánál, az évszámmal jelzett vörös mészkőkeret fölött Mária Terézia címere, a jobb és bal oldali fülkékben Szent Borbála, a bányászok, valamint Szent Vendel, a pásztorok védőszentjének szobra látható. A gazdagon berendezett templomnak négy mellékoltára van, főoltárát vörös márványból 1953-ban Juhász Sándor kőfaragó készítette. Az egyhajós templom helyi védelem alatt áll. Előtte a téren egy süttői mészkőből faragott katonaszobor látható. Az 1991-ben állított II. világháborús emlékmű, amely az első volt a megyében, Vörös Gábor és Géber János alkotása. A tardosi születésű Fekete Lajos (1891–1969) Kossuth-díjas történész, turkológus, nyelvész és akadémikus emlékére berendezett emlékház és múzeum technikai okok miatt sajnos nem volt látogatható. Emléktáblája előtt dr. Horváth Géza idézte fel a helytörténet számára is kiváló kézikönyveket írt jeles tudós munkásságát, emberi vonásait, tardosi kötődéseit. Itt 1994 óta iskola is őrzi a nevét. A professzor a török paleográfia és diplomatika nemzetközi szaktekintélyének számít. Máig ható forrásmunkája Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása (1943), amely a környék helytörténészei által ma is gyakran forgatott, a megyei könyvtár elektronikus könyvtárában olvasható (http:// www.jamk.hu/ek/public /09012702/esztergomi_szandzsak.pdf). A délután méltó befejezéseként a festői fekvésű Malom-völgyben a kutatókat foglalkoztató témák megbeszélése előtt megemlékeztünk a nemrég elhunyt helytörténész kollégáról, Wagenhoffer Vilmos barátunkról. Nádasiné Balatoni Anna, nyugdíjas könyvtáros (Lábatlan) Dr. Horváth Géza, JAMK (Tatabánya)

A Lábatlani Helytörténeti Kör 36. találkozója Dorogon 2010. szeptember 10-én, Dorogon Kovács Lajos (1949–) szerkesztő, tanár értő kalauzolásával ismerkedtünk a város helytörténeti érdekességeivel, értékeivel. A kolónián tett látogatás a Bányász emlékházban vette kezdetét. Itt a bányatelep (később Schmidt Sándor-lakótelep) múltja és jelene tárult elénk. Az 1983-ban nyílt múzeum relikviái között járva egy mára csaknem kihalt szakma történetébe, valamint a nagy elődök munkássága nyomán kibontakozott településfejlődés folyamatába nyertünk bepillantást. Utunk második állomása a Gáthy Zoltán (1894–1972) tervei alapján 1923–29 között épült Munkásotthonban folytatódott. A kulturális központ 1945 után vette fel József Attila nevét. A monumentális épület teljes felújítása 2007-ben fejeződött be. Képzőművészeti alkotásai között megcsodáltuk a Haranghy Jenő (1894–1951) és Furlán Ferenc (1935–1998) alkotta üvegmozaik ablakot. Megtekintettük az ugyancsak Gáthy tervei szerint készült és 1931-ben felszentelt bányatemplomot. Oltárképét és külső szobrait Mátrai Lajos (1875–1965) szobrász, éremművész alkotta. Ugyancsak ő készítette 1938-ban a templom közelében állt szénoltárt. Az eredeti a II. világháborúban megrongálódott, mi csak a helyén álló „jubileumi” Bányászemlékművet, Árvai Ferenc (1935-2004) szobrász, festőművész alkotását tekinthettük meg. Látogatásunkat a Német Nemzetiségi Emlékházban fejeztük be. A több mint százéves volt helyi sváb porta felújításával 2001-ben készültek el. A két utcára nyíló épületben és udvarán a helyi németség közel háromszáz éves történetét a rendszerezett tárgyak és egyéb dokumentumok szimbolizálják. Bár az időjárás „nem fogadott kegyeibe”, színvonalas programon gazdagíthattuk ismereteinket. Dr. Horváth Géza, JAMK (Tatabánya)

-3-

A XXXIX. könyvtári hét Komárom-Esztergom megyében: családoknak az olvasásért A 39. Komárom-Esztergom megyei könyvtári hét rendezvényei az „országos családi könyvtári napok” keretében 2010. október 4‒10. között szerveződtek. „A kultúra és az olvasás szerepe a mentális egészség megőrzésében” címmel rangos szakmai előadások hangzottak el. Dr. Voit Pál megnyitójában kiemelte, hogy ebbe minden beletartozik, ami az életminőséget javítja: szociális funkció, ökoszemlélet, fenntarthatóság, a településeken az e-közigazgatás megvalósítása, a testi, lelki, szellemi fejlődés. Ezt segítik az olvasmány- és katarzisélmények. Dr. Kovács Csilla, a Pest Megyei Könyvtár osztályvezetője Babitstól kölcsönözte előadása címét: „Szók zsonganak, a dolgokat eltakarják”. Az olvasatlanság jelenségéről beszélt: hogyan lehet a lelki munkakerülést, a hárítást, a felszínességet kezelni. Nem elég írni, olvasni tudni, elsajátítása fáradtságos, szubjektív, hogy kit mi motivál benne. A helyes olvasás, értelmezés létkérdés. Minden jelentést hordoz, felszólít a megértésre és beépül belső világunkba. Annak demonstrálására, hogy ebben a folyamatban milyen módon segíthetnek a művészetek, játékra hívott az előadó. Egy rövid időre felvillantott festménynyel összefüggő kérdésekre kellett felelni emlékképeink alapján. Dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója „Olvasással a mentális egészség megőrzéséért” címmel azt a kérdést tette fel, miért kell kampány az olvasásnak? A PISA-vizsgálatok eredményei a minőségi és a mennyiségi mutatók romlását mutatják. A család, mint motiváló közeg és a szülői felelősség tudatosítására kell alapozni. Bár a könyvtári hét kiemelten foglalkozik az olvasás szerepével, a „családi olvasás éve” 2011 márciusáig tart. Az olvasási kompetencia megszereztetéséről nem lehet lemondani, a könyvtáraknak racionális érv- és eszközrendszert kell kidolgoznia, hogy az olvasást, mint rekreációs tevékenységet méltó és vonzó alternatívaként közvetítse. Az új olvasási szokásokat el kell fogadni és ötvözni a hagyományosokkal. Fedezzük fel újra a biblioterápiát! A kampány után ki kell dolgozni az eszközrendszert, bővíteni kell a formákat. Sóron Ildikó biblioterapeuta, az OIK osztályvezetője személyes tapasztalatairól, élményeiről számolt be. Tisztázta a bilioterápia fogalmát, megkülönböztetve a fejlesztő és a klinikai válfaját. A könyvtári gyakorlatban – és az OIK „műkincsvadászatai” során – egy-egy művel, annak

motívumaival ismerkednek. A legnagyobb nehézség, hogy a jelenlévők különböző korúak, eltér iskolázottsági szintjük, a felkészülés során csak a „kezdet” biztos. Az élményszintű feldolgozás és a befogadás pillanata meghatározó. De lehetőség van konkrét korosztálynak vagy célzott művekkel csoportfoglalkozásokat tartani. Nem könnyű feladat: a vezetési stílus, a felkészülésre szánt idő, a művek kiválasztása, a célok és irányok meghatározása fontos tényezők. Az előadás végén azt tesztelte, melyikünkben milyen érzéseket vált ki egy-egy mű címének említése, milyen élményeket segítene feldolgozni. Korencsi Krisztina, a Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanáraként saját projektjét mutatta be, amellyel sikerült a tanulók érdeklődést felkelteni az olvasás iránt. A fejlesztésközpontú oktatás egyéni differenciálást, alternatív pedagógiai módszerek alkalmazását teszi lehetővé. Programjának alapötletét az adta, hogy a tananyaggal szemben pl. a televízióban közvetített „Mónika show”-t mindenki ismerte. A parodizálás a kritikus gondolkodás adott szintje. A tanárnő erre alapozott. A tévéműsor alapján a diákok karaktereket formáltak, párbeszédeket írtak, közben fejlődött kritikai érzékük, kommunikációs, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük, kreativitásuk, felfedezték a művészi alkotás örömét. Feladat mindenkinek jutott: szereplő, rendező, fotós, hangosító, kamerás. A módszer remekül alkalmazható a kötelező és ajánlott olvasmányok feldolgozására is, hiszen a közvetített érzelmek (szerelem, féltékenység, düh, harag), emberi kapcsolatok (testvéri, baráti, párkapcsolatok) a jelenben is megélhetők. Délután a József Attila Megyei Könyvtár új évkönyvének bemutatójára került sor. A Takács Anna és dr. Horváth Géza, a megyei könyvtár munkatársai által szerkesztett kötet szerzői közül néhányan személyesen hívták fel a figyelmet tanulmányaik legfontosabb megállapításaira. Gerő Gyula Magyar könyvtártörténeti kronológia 996‒2007 című könyvét mutatta be a jelenlévőknek. A szerzővel dr. Horváth Géza, a József Attila Megyei Könyvtár helytörténeti könyvtárosa beszélgetett. A szakma számára ma nem létezik ettől jelentősebb összefoglaló. A Gerő Gyulával való találkozó szűkebb körű szakmai beszélgetésre, az emlékek felidézésre is alkalmat adott. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)

-4Október 5-étől a megye több könyvtára csatlakozott saját rendezvénnyel a könyvtári héthez. Dorog: Az Arany János Városi Könyvtár a könyvtári hét alatt kiállítást rendezett "Életszakaszok" címmel, Czibuláné Csicsmann Erzsébet gyönyörű porcelánbabáinak sikerességét a látogatók száma mutatja (997 fő). Október 5-én Keresztes Nagy Árpád mesemondó kápráztatta el a kicsiket és nagyokat interaktív meséjével, valamint népi hangszereinek bemutatójával, míg 7-én dr. Bagdy Emőke pszichológus a „Családi életciklusok, fejlődési szakaszok” címmel tartott előadást. Október 10-én első alkalommal szervezett a könyvtár „könyves vasárnapot”. Ezen a napon került sor a „családi rajzverseny” eredményhirdetésére a gyermekkönyvtárban. A több mint húsz pályamű Benedek Elek egy meséjéhez közösen készített meseillusztráció volt. A kiállításmegnyitó és a díjak átvétele után az észak-komáromi Ölveczky házaspár táncháza aratott nagy sikert – sajnos csak − a gyerekek körében. A rendezvénysorozat záró programjaként dr. Czeizel Endre orvos genetikus volt a vendég. „Gyermekáldás, gyermekvállalás” című előadásával lenyűgözte az érdeklődőket (53 fő). (Mucha Ildikó, Gurinné Pintér Gabriella)

Esztergom: A Helischer József Városi Könyvtár a tavalyi sikeren felbuzdulva ismét megrendezte az 50−70 év közötti amatőrök szavalóversenyét „…virág volt a vers…” címmel. A versmondók ezúttal – a könyvtári hét keretében − október 9-én álltak színpadra, bárhonnan jelentkeztek is. A zsűriben Őze Áron színművész, Meggyes Miklósné tanár és Pásztó András tanár foglaltak helyet. Az est háziasszonya Magassy Júlia (ETV) volt. (−kAnda−) Héreg: A Héregi Iskolai és Községi Könyvtár október 16-án Szegvári Ildikó mesedélutánjára várta a gyerekeket és szülőket. A program a József Attila Megyei Könyvtár támogatásával jöhetett létre. (Véghné Szalai Katalin) Komárom: A Jókai Mór Városi Könyvtár október 4−8. között a gyermekkönyvtárban tartott

drámapedagógiai foglalkozásokat „Családom és egyéb állatfajták” címmel kisiskolásoknak. Október 7-én a könyvtár új honlapjának bemutatójára került sor, melyet TÁMOP pályázatuk keretében valósítottak meg. Október 9-én ismét a gyermekkönyvtár adott helyet rendezvénynek. „A királykisasszony családfája” című családi vetélkedő nyerteseit a „könyves vasárnapon” díjazták. A vasárnapi programok között levetítették még „A szeleburdi család” című filmet, valamint „retrokoncertet” adott a Mingyá együttes. A „családi könyvböngészde” mellett a gyerekek családfát készíthettek. (−kAnda−) Oroszlány: A Művelődési Központ és Könyvtár Karinthy Mártonnal a Karinthy családról beszélgetett október 6-án. Másnap szimultán családi sakkversenyre adott lehetőséget László Imrével, a Komárom-Esztergom Megyei Sakkszövetség elnökével. (−kAnda−) Tarján: A Tarjáni ÁMK könyvtára is csatlakozott a könyvtári hét programjaihoz. „A mai nap éppen megfelelő arra…” − lehetett volna mottója a dalszöveg Döbrentey Ildikó író−olvasó találkozójának. Október 5-én gyerekek és felnőttek hallgatták nagy érdeklődéssel Ildikó nénje meséjét a pávakirályról. Azt bizonyítva, hogy a mese mindenben és mindenkiben ott él, közösen új mesét találtak ki a varázskönyvről, az egérről és a falióráról. Ezt követően az írónő felolvasta legújabb legendáját a szép Borókáról és a deli Folyondárról. Befejezésül elmesélte mi volt akkor, „amikor még akkora voltál, hogy még elfértél a tenyeremben”. Október 7-én „kacagó délelőtt” volt Levente Péterrel. A mese a másnapi mesedélutánon szóban és diaképeken mindenkinek, mindenkihez szólt. Gyerekek és felnőttek együtt érezték jól magukat e titokzatos világban. (Bula Imréné) Tata: A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár október 5-én gombfoci-bemutatót és -bajnokságot tartott a Magyar Szektorlabda Szövetség világbajnok válogatott csapatának közreműködésével. Másnap „Ünnepel a Parnasszus” címmel Turczi Istvánt, a folyóirat főszerkesztőjét hívta irodalmi találkozóra, amit Oravecz Péter költő, spanyolgitár művész, Székelyhidi Zsolt író, zeneszerző, valamint Szöllősi Mátyás költő, drámaíró tett színesebbé. A könyvtár a „KvízPart” (online kvízjátékok) weboldalon családi csapatversenyt is hirdetett a praktikus internethasználatra felhívva a figyelmet, míg délután már egy közös mesekönyvet −

-5„Mindenki mesekönyve: Skicc (Elek)” − rajzoltak a családok. Október 9-én Döbrentey Ildikó mesedélutánján varázslat történt a javából, a mesék titkára volt kíváncsi gyermek és szülő egyaránt. Ildikó bízott az aktív közreműködésben. Az „Égből pottyant mesék” című televíziós produkció slágerdalát néhány anyuka lelkesen dúdolta, a kicsik pedig egymást kiegészítve találtak ki történetet az életre kelt szarvasgombáról és a gyilkos galócáról. Márkusné Sinkó Ildikó könyvtárigazgató bábfigurás ceruzával, az írónő egy még egészen friss, a szemlőhegyi barlangról szóló legendamesével jutalmazta őket. A műsor zárásaként elmesélte, mi történt velünk, amikor még akkorák voltunk, hogy elfértünk az édesanyánk, édesapánk tenyerén. (Goldschmidt Éva) Tatabánya, Városi Könyvtár: Október 4-én dr. Bogár István kisállat-specialista, klinikai állat-szakorvos adott tanácsokat a lakásban tartott háziállatok helyes tartásához. Az előadás az eMagyarország Centrummal közös rendezvény volt. Október 7-én Sopotnikné Percze Beáta fejlesztő pedagógus a szabadidő szórakoztató és építő eltöltésére szolgált hasznos tanácsokkal és ötletekkel, 8-án pedig „Könyvekről, könyvekből” címmel Poroszlay Sándor pedagógus, előadóművész könyvajánlójára került sor. A tatabányai könyvtár „könyves szombatot” tartott vasárnap helyett. Programjai az informatikával, az internethasználattal összefüggő hasznos ismereteket kínáltak az érdeklődők számára: a vírusokról és egyéb „kártevőkről” Boldog Ferenc pedagógus, rendszerinformatikus beszélt; „Levéláradat az online levelezésben” címmel Pohner Lászlóné Szlatárovics Mónika informatikus könyvtáros, pedagógus tippeket, ötleteket adott az átlátható és ellenőrzött folyamatok érdekében. A digitális képszerkesztés és fotóeffektusok alkalmazásáról, különleges képek készítéséhez letölthető és online programokról Szurcsik Kata, a budapesti Ezüstnet Egyesület mentora tartott előadást. „Hogyan tanuljunk idegen nyelveket (ingyen) az internet segítségével?” címmel Szilassi Andrea informatikus könyvtáros, pedagógus adott módszertani és technikai tanácsokat, valamint ajánlott weboldalakat. (‒kAnda‒) Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár: A megyei könyvtár a „könyves vasárnapon” az ingyenes számítógép-használattal és a késedelmi díjak elengedésével kedveskedett látogatóinak,

olvasóinak. A családok 13+1 kérdésből álló rejtvény kitöltésével mérhették össze könyvtárhasználati tudásukat. ”Hüvelykujjam almafa…” címmel Tóth Miklósné és Lakatos Teréz bölcsődei szakgondozónők meséltek a legkisebbeknek, majd Szegvári Ildikó és a Csevergő együttes szórakoztatta a gyerekeket játékkal, táncházzal és mesével. A Rumli bábcsoport „A három pillangó” és a „Piroska és a farkas” című meséket adta elő. Erősné Suller Ildikó gyermekkönyvtáros kézműves foglalkozással, Nagyné Boldog Katalin arcfestéssel várta a gyerekeket, Baldahin bohóc pedig kívánság szerint lufit hajtogatott. A kicsik számára a délutánt a Zsebsün zenekar vidám, zenés délutánja zárta, de a felnőttek az „Ökoesték” programsorozat keretében dr. Rákóczi Ferenc gyermek- és homeopata orvossal találkozhattak. (‒kAnda‒) Tatabánya, MÜTF Könyvtára: Ebben az évben első alkalommal csatlakozott a főiskola könyvtára október 10-ei ”Gazdálkodj ökosan” című ingyenesen látogatható rendezvényével a programsorozatokhoz. A vetélkedő során a családok gondolkodtató kvíz kérdéseken és játékos ügyességi feladatokon keresztül ismerkedhettek meg a fenntartható fejlődés kérdéseivel. A helyszínen kialakított olvasósarokban a témába illő könyveket nemcsak a vetélkedő tagjai használhatták fel, hanem bárki, aki jobban el akart mélyedni az ökológiai gazdálkodás, a passzív házak vagy épp a fenntarthatóság kérdéseiben. Azok a családtagok, akik nem vetélkedtek, Nagy Zsuzsa kóstolóval egybekötött előadását hallgathatták az egészséges táplálkozásról. A központi témakör könyveiből volt lehetőség válogatni a Könyvellátó Kft. helyszínen felállított standjánál és bárki dietetikus szakvéleményét kérhette saját egészsége megőrzése érdekében. Végül a Bóbita együttes szórakoztatta és mozgatta meg vidám, állatokról szóló műsorával a közönséget. (Vitéz Éva) A könyvtári hét évről évre több programmal, nagyobb nyilvánossággal, látogatottsággal zajlik. Méltán kínál jó alkalmat arra, hogy felhívjuk a figyelmet könyvtárainkra és szolgáltatásainkra. De ne feledjük, a „családi olvasás éve” még nem ért véget, a kampány folytatódik, nekünk pedig kötelességünk mindent megtenni az olvasás, a könyv megszerettetéséért, a könyvtárak társadalmi szerepének erősítéséért. Összeáll. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)

-6-

„Hol tartunk most?”: 10. Országos ODR konferencia 2010. október 11-én tizedik alkalommal rendezte meg az ODR konferenciát a József Attila Megyei Könyvtár. Idén az infrastruktúrájában is méltó hely, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája adott otthont a rendezvénynek, melyet a megyei könyvtár csíkszeredai vendégei, köztük Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója is megtisztelt. Dr. Voit Pál könyvtárigazgató megnyitója és rövid történeti összefoglalója után Karvajné Deés Szilvia, a főiskola programszervezője és házigazdája ismertette „Tízezer kézfogás a jövőért” címmel indított kampányukat. Célja a fiatalok körében felhívni a figyelmet az ökotudatosságra, a fogyasztás, a sport, az életmód, a sikerorientáltság kérdéseire. Dr. Kenyéri Katalin, a NEFMI vezető főtanácsosa a dokumentum-szolgáltatás rendszerének kialakítására tekintett vissza és számba vette a továbbfejlesztés lehetőségeit. Az 1997. évi könyvtári törvénnyel a könyvtárhasználók középpontba kerültek, a könyvtárhasználat jogán felépült a nyilvános könyvtárak rendszere. Az 59. § jogi alapot teremtett a könyvtárközi dokumentumellátás, a központi lelőhely-nyilvántartás számára. A minisztérium támogatta a dokumentumvásárlást, a postaköltséget, valamint a technikai háttér és a lelőhelynyilvántartás fejlesztését. A rendszer működik, az ODR felület népszerű, a könyvtárosok lelkesek, sikeresek a tatabányai konferenciák. A TIOP-pal az informatikai, technikai fejlesztés, a TÁMOP-pal az adatbázis-fejlesztés (MOKKA és ODR összekapcsolása, ODR szolgáltatási felülete, portálok és honlapok fejlesztése) segíti a további fejlődés megvalósulását. Ennek garanciáját pedig az igények növekedése, a könyvtárak fejlődése, a minisztérium támogatása és a könyvtárosok elhivatottsága jelenti. Dr. Koltay Klára, a DEENK főigazgató-helyettese az ODR szolgáltató felületének fejlesztése kapcsán egy 2009. évi felmérésről beszélt. Azt vizsgálták, hogy az ODR könyvtárak hogyan jellemzik saját szerepüket, hogyan működtetik a könyvtárközi szolgáltatásukat, mik az elvárások. A beérkezett kérdőívek feldolgozása alapján igyekeztek számba venni az igényeket és kialakítani a fejlesztés irányait, majd kidolgozták a tervezett rendszert. Ennek ele-

mei: olvasói felület a személyre szabott szolgáltatásokhoz; „példánytár” a MOKKA-rekordok részletes példány és hozzáférési információival; olvasókat segítő ajánlások és dokumentum-megjelenítés (pl. borítókép, könyvtári és kereskedelmi elérhetőségi adatok, adatletöltés referenciaszoftverekbe stb.); folyóirat- és cikkadatbázisok; komplett adathalmaz a kérésindításhoz; az adatok pontosságára, frissességére utaló információk. Bánkeszi Katalin, az OSZK címzetes igazgatója „Együtt, hatékonyan” címmel az egyesített MOKKA−ODR adatbázis új szolgáltatásrendszeréről tartott előadást. A nemzeti könyvtár TÁMOP vállalásaival három országos feladatrendszernek kíván eleget tenni: 1. MOKKA, ODR egyesítése, közös katalógusfejlesztés; 2. Az OSZK rendszer feltöltése retrospektív adatokkal (már folyik); 3. A Könyvtári Intézet országos oktatási feladatai. Az OSZK−MOKKA fejlesztés az OSZK, a DEENK és a SZTE együttműködésével, valamint a veszprémi „elektronikus dokumentumküldő rendszer” és a miskolci MATARKA‒EPA‒HUMANUS fejlesztéssel és digitális cikkarchívumával öszszehangoltan hatékonyabb és erőteljesebb, esélyegyenlőséget teremtő fejlesztést tesz lehetővé. Kapus Erika, az MTA Könyvtára tájékoztató könyvtárosa „EOD: régi könyvek új köntösben” címmel az MTA EOD szolgáltatását, mint az ODR kiegészítő alternatíváját mutatta be. (Részletes ismertető a szolgáltatásról lásd p. 17−18.) Fátrai Erzsébet, az ODR konferenciák „szülőanyja” arra emlékezett, hogy mi sarkallta tíz évvel ezelőtt, majd 2009-ig évről évre, hogy konferenciát szervezzen az ODR-hez: motiváció, vágy, célorientáltság és hit, hogy érdemes. Célja az együttműködés szándékának erősítése (derűvel, barátságosan együtt dolgozó jó csapat alakuljon ki), a jogszabályok megismerése, az esélyegyenlőség javítása, valamint a fejlesztések és újítások követése (ODR, ARIEL, ODRMOKKA összevonás problémái) volt. A konferenciák mindig jó lehetőséget kínáltak egyegy nagyobb, fontosabb gyűjtőkörű könyvtár bemutatására és fontosak voltak a délutánok, amikor a „könyvtárak” vagy a kollégák egymással beszélhették meg a problémákat. „Ez egy sikertörténet” – zárta gondolatait. Reméljük így érzik és gondolják a résztvevők is! Pap Zsuzsanna, JAMK (Tatabánya)

-7-

A Kuny Domokos Megyei Múzeum Könyvtárának TÁMOP pályázata A Kuny Domokos Megyei Múzeum Könyvtára az EU támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló „Tudásdepó Expressz” című pályázatát négy intézménnyel közösen nyújtotta be. Projektvezető a József Attila Megyei Könyvtár. A múzeum könyvtára mellett konzorciumi tagok az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára. A megyei múzeumigazgatóság pályázatának két megvalósulási helyszíne is van: Tatán a Kuny Domokos Megyei Múzeum – itt Horváthné Ékesi Gabriella könyvtáros a koordinátor − és a komáromi tagintézmény, a Klapka György Múzeum Könyvtára, ahol Számadó Emese, az intézmény igazgatója irányítja a feladatokat. A projekt jóvoltából mindkét könyvtár fel tud zárkózni a mai kor elvárásaihoz. A fejlesztés egyik leglátványosabb eredménye a Kuny Domokos Megyei Múzeum könyvtári honlapja lesz, amellyel a megyei múzeumok között is valószínűleg az országban elsőként büszkélkedhet majd az intézmény. A honlapon fokozatosan elérhetővé válik mindkét könyvtár katalógusa. Az állomány feldolgozásához szükséges alapprogramot a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vállalásával sikerült megvásárolni, a feldolgozáshoz szükséges bővítéseket pedig pályázati forrásból finanszírozták. A feldolgozás munkálatai októberben indultak, jelenleg a program betanulása zajlik. Az így létrehozott online katalógus elsősorban a történelem, a régészet, a művészettörténet és a néprajz iránt érdeklődők, a kutatók és szakdolgozatot írók részére nyújthat hathatós segítséget. A projekt azonban nem csak a szakembereket, hanem a gyermekeket is el kívánja érni. Ehhez mozgalmas múzeumpedagógiai foglalkozásokat szerveznek: a gyerekek megismerkedhetnek az írás kialakulásával, fejlődésével, a papírgyártás és a könyv készítésének történetével, az iniciálé használatával, valamint a nyomtatás történetével is. Célja − az ismeretterjesztésen túl − a könyvek és az olvasás szeretetének kialakítása, az olvasás készséggé válásának segítése, amit leginkább gyermekkorban lehet kialakítani. A kicsikhez népszerű mesék hozzák „testközelbe” az ismeretanyagot, miközben műtárgyakkal és azok történetével is megismerkedhetnek. A felső tagozatosokat már önálló kutatómunkára bíztatják, nekik a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei-nek publikációiban kell majd kutatniuk, főként a Tatához kötődő mesterségek, tárgyi emlékek és eseményekhez kapcsolódóan. A családok számára a tatai várban vasárnapi nyitva tartások alkalmával teszik elérhetővé a foglalkozásokat, így adva meg a lehetőséget, hogy egy mese vagy történet elolvasásával közös könyvélményhez jussanak. Ezek időpontjai a későbbiekben kerülnek meghirdetésre. Horváthné Ékesi Gabriella, Kuny Domokos Megyei Múzeum, Könyvtár (Tata)

A belső megújulás küszöbén: projektnyitó rendezvény Tatán A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár nyertes, 2010. június 1-jétől 2012. február 28-ig tartó TÁMOP pályázata az „Olvasáskultúra és informális képzés fejlesztése – könyvtárak az élethosszig tartó tanulásért Tata és környékén” címet viseli. A térségben lévő oktatási és kulturális intézményekkel karöltve európai uniós és hazai állami támogatással kívánja a pályázatban kitűzött célokat megvalósítani. Ennek jegyében tartotta a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) projektmegnyitóját. A pályázat konzorciumának tagja a tatai könyvtár mellett Nyergesújfalu Község Önkormányzata, Tardos Község Önkormányzata és a lábatlani Vitéz Sághy Antal Könyvtár. Az ünnepélyes megnyitón valamennyi tag képviseltette magát: Szabó Ildikó, a Vitéz Sághy Antal

-8Könyvtár igazgatója, Kákonyi Gellért, a nyergesújfalui Ady Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója, Csabán Béla, Tardos község polgármestere és Márkusné Sinkó Ildikó, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója. Robozné Schönfeld Zsuzsanna, Tata város alpolgármestere köszöntőjében megfogalmazta: a könyvtár a város kulturális életében kiemelkedő fontosságú és bízik abban, hogy a pályázat nyújtotta belső szisztematikus megújulást követően a külső megújulás sem marad el. Márkusné Sinkó Ildikó igazgató a programtevékenységeket és célokat mutatta be. A mintegy huszonhatféle pályázati program között kedvére találhat rendezvényt minden korosztály. Mindegyiknek megvan a felelőse, ki-ki a saját ját vázolta röviden: Dományi Zsuzsától megtudtuk, hogy „A családunk könyvtára” című programsorozat mindennapi életünkhöz nyújthat praktikus segítséget, ötleteket; Mennerné Papp Márta arról „mesélt”, miként válhatunk gyermeki hittel mesélővé a „Mese Egyetem” előadásai által. Apropó! Mese ...! Nem csak szóban, hanem rajzos formában nyújt lehetőséget kicsik és nagyok számára a „Mindenki mesekönyve”, másik nevén a „Skicc(Elek)”. Goldchmidt Éva gyermekkönyvtáros a „családi olvasás éve” jegyében indult programsorozatról elmondta, hogy elsődlegesen a családokat és az ifjúságot célozza meg. Az idősebb korosztályra is gondolva az „50+ NET” című képzés segít abban, hogy mindennapi teendőinket akár otthonról is elintézhessék az internet adta kényelem lehetőségével élve. Mindebben Paulovics Milán könyvtáros útmutatásai vezeti őket, aki a könnyűzene világába is elkalauzolt a „Zengő könyvtár” című program bemutatásával. Petrozsényi Eszter növendékei most az „Oroszlánkarom” című sorozatban mutathatják meg tehetségüket. A tatai diákok a környező településeken − többek között Szomódon, Tardoson vagy Naszályon – lépnek fel különböző rendezvények alkalmával. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság (MZNT) által tartott előadásokhoz csatlakozva szakirodalmi ajánló bibliográfia készítését is vállalta a könyvtár. Dollmayer Bea feldolgozó könyvtáros hangsúlyozta, olyan témákban nyújtanak segédanyagot az előadásokhoz, mint az egészségügy, a vallástörténet vagy a „Magyar várak ‒ magyar tájak” sorozat. A kiemelt programokon túl számos egyéb gyermekeknek, felnőtteknek szóló, olvasást népszerűsítő rendezvényt kínál az intézmény. Valamennyi programról részletes tájékozódást nyújt a www. mzsvktata.hu honlapon, a Tatai Televízióban és egyéb kihelyezett szóróanyagokban. A rendezvény további részében a konzorciumi képviselők közül Szabó Ildikó, a lábatlani könyvtár vezetője a versenyek, az író−olvasó találkozók fontosságára hívta fel a figyelmet. Kákonyi Gellért, a nyergesújfalui művelődési ház vezetője elmondta, hogy már egy ideje működik náluk az idősebbek internethasználói képzése, de most lehetőség adódik ezt klubformában megvalósítani. Tardos község polgármestere, Csabán Béla büszke a falu kulturális tevékenységére, a könyvtár megújulására, főképp arra, hogy a bibliotéka valamennyi kulturális programon képviselteti majd magát. A megnyitó ünnepség állófogadással ért véget, amely lehetőséget adott a kötetlenebb, de főként szakmai témák megvitatására, tanácsok és ötletek megosztására. Az eredményes projektnyitó csak a kezdete a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár előtt álló teendők sorának. A könyvtár vezetése és munkatársai bíznak a hasonlóan lendületes, gyümölcsöző folytatásban. Ez a folytatás azonban együttesen, a város, a városlakók, a könyvtár és a konzorciumi tagok öszszefogásával „érhet be”. Goldschmidt Éva, MZSVK (Tata)

Adománykönyvek A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a könyvtárán keresztül 630 darab könyvet adományozott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak, amelyeket augusztus első hetében juttatott el dr. Voit Pál könyvtárigazgató Székelyföld fővárosába. A könyvek a Selye János Egyetem virtuális kollégiumának átvétele kapcsán kerültek a főiskolára. A tartalmukban szak- és szépirodalmi könyvek mellett új kiadású, kurrens kiadványokra is kiterjedt az ajándékozás. Az adományból a József Attila Megyei Könyvtár közel kétszáz kötettel, a MÜTF Székelyudvarhelyi Képzési Központ könyvtára közel háromszáz könyvvel lett gazdagabb. – kAnda –

-9-

TextLib: tapasztalatok a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2009 őszén újabb lépést tett a korszerű és modern könyvtári szolgáltatások megvalósítása érdekében, amikor rendszerbe állította TextLib-szoftverét és elkezdte az új könyvek számítógépes feldolgozását. 2010 nyarán újabb mérföldkőhöz érkezett az intézmény, mikor egy teljes körű állományellenőrzés után megkezdődött a retrospektív feldolgozás. Ezt elméleti és gyakorlati képzés előzte meg a megyei könyvtár dolgozóinak köszönhetően. − Az „InfoKer” és a megyei könyvtár munkatársai segítségével tanultam meg az újonnan érkező könyvek feldolgozását és állományba vételét. Megismerkedtem a TextLib logikájával és gyors kezelésével – mondta Dollmayer Bea feldolgozó könyvtáros, aki az érintettek közül elsőként használta az új rendszert és benyomásai alapján igyekezett a többieket segíteni. – Sikerült kialakítani egy hatékony munkastílust, ahol mindannyian ügyelünk a tevékenységünk minőségére, valamint segítjük egymást minden téren. Nálunk, és számomra, a TextLib telepítése azért volt fontos, mert növelni tudjuk vele a munka hatékonyságát. Az olvasók sokszor a legfrissebb dokumentumokat keresik, a tájékoztatásban komoly szerepet játszhat a TextLib használata. Tanulmányaik vagy munkájuk során Pribojszky Mátyásné, Dományi Zsuzsa és Goldschmidt Éva is találkozott már ezzel vagy ehhez hasonló könyvtári integrált rendszerrel: – A Lakiteleki Népfőiskolán használtam számítógépes feldolgozó programot. Az lényegesen egyszerűbb volt, de az ottani állomány feldolgozásához elegendőnek bizonyult – mondta Pribojszky Mátyásné. – Első benyomásom az volt, hogy bonyolult a program. Ahogy dolgozni kezdtem vele, rájöttem, egyszerűbb, mint képzeltem. Átlátható, jó keresési lehetőséget biztosít. Nagy segítség már most, hát még a jövőben! A kezdeti nehézségek ellenére Dományi Zsuzsa is bizakodott a sikeres folytatásban: – Minél többet gyakoroltam, annál egyszerűbbnek tűnt a program elsajátítása. A kezdeti öt perc, amit egy könyv feldolgozására fordítottam, mostanra egy, maximum két percre csökkent. Az integrált rendszerrel való munka leegyszerűsíti a könyvtár állományának gyors és hatékony feldolgozását. – Leginkább az érdekelt – tette hozzá Goldschmidt Éva gyermekkönyvtáros –, mennyiben más ez a rendszer a már megismerthez képest. Az új, grafikus felület igen felhasználóbaráttá teszi a mechanizmust. Mára valamennyi könyvtáros kolléga olyannyira elsajátította a rendszer használatát, hogy bátran és fenntartások nélkül végzik a retrospektív feldolgozást. Bizakodóan tekintenek a jövőbe, amikor már nem csak ők tapasztalhatják a TextLib előnyeit, hanem az olvasóik is. Goldschmidt Éva, MZSVK (Tata)

Csapaterősítő tréning Majkon A József Attila Megyei Könyvtár dolgozói 2010. szeptember 6-án a majki műemlékegyüttes területén csapatépítő tréningen vettek részt. A kastély vadásztermében dr. Voit Pál igazgató tekintett vissza az elmúlt pár hónapra: felidézte a gyermekkönyvtár nagyszabású „könyvfaló” és mesevetélkedőjét; a kistérségi továbbképzést; a fűtéskorszerűsítési munkálatokat; rendeztük és áthelyeztük a helyismereti anyagot; a gyermekkönyvtári állománnyal megkezdtük az állományrevíziót; közös erőfeszítéssel próbáltuk rendbe tenni a könyvtár belső és hátsó kertjét. Tikkasztó hőségben és porban a kollégák leselejtezték a Március 15. úti raktárhelyiségben felhalmozódott irattömeget, átválogatták a köteles példányokat és igyekeztek az Új Forrás szerkesztőségének régi-új helyiségét elfogadhatóan kialakítani. „Házon belül” költözött az informatikai csoport, így lesz lehetőség kutatószoba és tanfolyamok tartására alkalmas tér kialakítására. Júliustól beindult a TÁMOP projekt, miközben a megyei könyvtár új honlap-tervein dolgoztak többen. Új logó, új levelezési rendszer készült, bővült ADSL-vonalunk (6 MB/sec) és üzembe helyezték a külső terminált. Beindultak továbbá a felhasználóképzések is. A tatabányai Városi Könyvtár és a Tatabányai Múzeum Könyvtára szervergépének összeállításához, míg a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár állományának retrospektív feldolgozásához nyújtottunk szakmai és informatikai segítséget.

- 10 A tatabányai kistérség könyvtárainak állományát selejtezéssel készítettük elő a honosítási munkák megkezdéséhez, míg a megye területén több könyvtár szakfelügyeleti utóvizsgálatára került sor. Eközben folytak az évkönyv szerkesztési munkálatai, nyomdai előkészítése, de már előttünk állt az „ökosarok” kialakítása az olvasótérben, valamint a Komárom-Esztergom megyei könyvtári hét, a „könyves vasárnap”, a megyei könyvtár TÁMOP projektnyitójának és az ODR konferencia szervezési feladatai. A TÁMOP pályázatban vállalt feladatok, programok, képzések mindenkitől odafigyelést, a határidők betartását, nagyobb felelősséget, kifinomult projektszemléletet követelnek, miközben újabb energiák mozgósítását teszi szükségessé az állományrevízió folytatása. Minden eddigi eredményünk azt igazolja, hogy a közösség össze tud fogni és jó csapatmunkára képes. Éppen ezért nem is csapatépítő, hanem inkább csapaterősítő tréningnek kellene nevezni a majki programot. És hogy miért Majkon került erre sor? A kérdésre több válasz adódott: itt húzódnak hazánkban legsűrűbben a Szent György-vonalak, melyek a Föld mágnesességéből merített energiák összpontosulása miatt testünk és lelkünk feltöltődését, harmonikusabbá válását segítik elő; a „JAMK” betűiből kirakható Majk neve. A délelőtt Kovács Éva, a Tatabányai Múzeum könyvtárosa által vezetett „érték-árveréssel” és Ferpász Boglárka múzeumpedagógus kézműves foglalkozásával, közös tánccal folytatódott. Délután Dibusz Pál tárlatvezető kalauzolt végig a majki kamalduli szerzetesek életének egykori színhelyein és ismertette velünk Majk történetét a kezdetektől napjainkig. Igazi közösségformáló feltöltődés volt ez a nap, megérdemeltük. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)

Ökorészleg a megyei könyvtárban Az ökológia fiatal tudományág. Pár száz éve került előtérbe az ipar, a gazdaság, a technológia és életvitelünk fejlődésének köszönhetően. Az „öko” szakszavunkat hajlamosak vagyunk leegyszerűsíteni a környezetvédelemre, de a fogalom sokkal nagyobb távlatokat ölel át: bolygónk minden életformája kölcsönös összefüggésben, azaz együttélésben van egymással. Mára törékennyé lett ez az egyensúly. Előtérbe kerültek a jövőnkért, a fenntarthatóságért tevő gondolkodók, akik egyre nyomatékosabban adnak hangot az élő egyensúly megőrzésére, hiszen az emberi civilizáció fennmaradásának központi kérdése: meddig terhelhető a Föld? Már nem csak a napi fogyasztásunkhoz veszünk el „belőle”, ésszerűtlen túltermelés és felhalmozás történik. Ebben az évben például augusztus végére elhasználtuk a 2010-re rendelkezésre álló „planetáris életenergia tüzelőt”. Amit ezen túl használunk, azt a jövő rovására tesszük. Földünk – és persze ez által jómagunk – ésszerűtlen kizsákmányolásának viszont következményei vannak. A környezeti egyensúly visszahat az élővilágra, hat az emberiség jólétére, ennek hatására az élet minden területén egyenlőtlenségek, „egész-ségtelenségek”, konfliktusok jöhetnek létre. A tudomány, a gondolkodó és érző ember most megszólal, hiszen mindenki a bolygó ugyanazon a jogon élő állampolgára. Egyre több könyv, tanulmány, folyóirat, kritika, film szólal fel az elveszett harmónia visszaszerzése érdekében. Ennek okán alakítottunk ki a József Attila Megyei Könyvtárban ökorészleget, „öko-olvasóteret”, amely válogatást nyújt az egyes területek képviselőinek véleményeiről, tapasztalatairól, kiút-kereséseiről. Több ezer dokumentumot kínálva a magunk módján azon leszünk, hogy ehhez megfelelő környezetet és hangulatot is biztosítsunk. E mellett a fenntarthatóság kérdéskörének sokrétű szempontjain keresztül ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak meg látogatóink „Ökoesték a könyvtárban” címmel. A 2010. évi őszi–téli rendezvények sorában vendégünk volt Szabó Gyula, az Ökoszolgálat ügyvezetője, dr. Rákóczi Ferenc gyermek- és homeopata orvos, Géczy Gábor egyetemi tanár, fizikus, valamint Bakos Attila filozófus, könyvkiadó. Nász János, JAMK (Tatabánya)

- 11 -

„Londonban, sej …”: tatai könyvtárosok a szigetországban Két munkatársnőmmel abban a szerencsés helyzetbe kerültünk – igaz, csak pár napra –, hogy szétnézhettünk Nagy Britannia fővárosában. Egy volt kolléganőnk, Varga Ágnes (ott dolgozik) hívott meg bennünket egy rövid látogatásra. A sok látni- és néznivaló mellett természetesen nem hagyhattuk ki a könyvtárat sem, ott szerzett benyomásainkat szeretném megosztani, hátha valaki okul belőlük vagy talál számára megvalósítható ötletet. Bár mások a feltételek, az összehasonlítás talán nem árt! A könyvtár London egyik legészakibb kerületében, Enfieldben található. Lakosainak száma háromszázezer: 54% nem fehér brit, a legnagyobb „kisebbség” a ciprusi görögök, 63% keresztény, 9 % muszlim. A közigazgatásban dolgozók 30%-a fekete. A könyvtárakat Londonban a „The London Librairies Consortium” fogja össze, tizenkét kerület százhatvan könyvtára a tagja. Katalógusaikban közvetlenül lehet keresni és bármit előjegyeztetni – egyetlen kattintással. Enfield kerületben tizenhat könyvtár áll a lakosok szolgálatára (nyolc északon, nyolc délen). Mi a legforgalmasabb könyvtárban jártunk, tágas, világos, barátságos terek jellemzik. A központi rész mellett egy különálló helyiségben „internet-kávézót” is működtetnek. Állományában a lakosság összetétele miatt sok az idegen nyelvű könyv, nagy a „fekete irodalom” gyűjtemény; minden nyelvű folyóirat és lap; hangzó anyag, nem hagyományos könyvtári dokumentum – minden megtalálható és folyamatosan frissítik a gyűjteményeket. Gyors a beszerzés, a „nem forgó” állományrész hamar lekerül a polcokról. Néhány további jellemző: harminckétezer látogató havonta („plusz” 3500−4000 fő az „internet-kávézó” forgalma); foglalkoznak házi ellátással és mobilkönyvtár üzemeltetésével is; ötvenkét számítógép áll az olvasók rendelkezésére 95%-os kihasználtsággal. Ingyenes a kölcsönzés, napi egy óra internethasználat. A DVD-, CD-, Playstation-, Xbox-

kölcsönzésért fizetni kell. A hangos könyvek az időseknek ingyenesek, mások minimális díjat fizetnek érte. Külön szolgáltatások a klubok. A „Homework club”-ban napi két és fél órában ketten segítik a gyerekeket házi feladataik elkészítésében. A „Job club” minden nap 9,00−12,00 óráig nyújt a munkanélkülieknek ingyenes internethasználatot és tizenöt oldal nyomtatást. Hetente két alkalommal az önéletrajzok, pályázatok megfogalmazásában, megírásában, a munkakeresésben is segítenek a rászorulóknak. Működik a „24 órás” szolgáltatás: vannak könyvtárak, ahol az olvasók már „önkiszolgáló” terminálokon kölcsönöznek, adják vissza a dokumentumokat; bármikor kérhetnek határidőhosszabbítást (telefonon vagy online). A gyermekrészleg a „szokásos” szolgáltatások mellett rendszeres osztálylátogatásokra, az iskolai szünetben gyakori különfoglalkozásokra ad lehetőséget. Az öt éven aluliaknak heti két alkalommal „Story and Play club” (= „mese- és játékklub”), az egy éven aluliaknak „Baby rhyme time” elnevezésű foglalkozásokat tartanak. Naponta húsz fő dolgozik a könyvtárban, Varga Ági úgymond vezető-helyettesként (itt másként nevezik) végzi sokrétű feladatát. Itt elismerik a szakmai tudást! (Legyünk büszkék képzésünkre!) Munkatársai között van még egy magyar, de török, görög, ír, walesi, indiai származású is. Bár kevés brit emberrel találkoztunk személyesen, a benyomásaink alapján bárhol (pl. metrón, vonaton) előkapják a táskából az (könyvtári!) olvasnivalót, a gyermek kedvenc mesekönyvét, hogy az út alatt olvassanak a gyereknek vagy hasznosan múlassák az utazás hosszú perceit. Kristófné Szabó Szerafina, Községi Könyvtár (Naszály)

- 12 -

Továbbképzés a tatabányai kistérség községi könyvtárosainak 2010. június 28-án a József Attila Megyei Könyvtárban szervezett továbbképzésen a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás községi könyvtárosai vettek részt. A települési könyvtárak hatékonyabb és színvonalasabb szolgáltatásainak, programjainak kialakítását, valamint a megyei könyvtárral szorosabb együttműködést kívánta segíteni az összejövetel minden egyes programpontja. A TextLib integrált könyvtári rendszer kistérségi moduljának menürendszerét − főként az olvasószolgálati felület lehetőségeit − Pappné Németh Erika, az informatikai csoport vezetője ismertette. Téglás György szoftverfejlesztő jelenléte biztosította a rendszer működőképességét és a használat során felmerült programhibák megoldását. A megyei könyvtár TÁMOP pályázatában megfogalmazásra került kistérségi honlap kapcsán Kissné Anda Klára módszertani referens a megyei könyvtárak hálózati feladatellátását bemutató információtartalmakról tartott prezentációval kívánt ötleteket adni és irányt mutatni a saját tartalom átgondolásához. A felület kialakításához, megjelenéséhez Török Csaba informatikus adott támpontokat. Lehrreichné Dürgő Brigitta igazgató helyettessel egyeztetésre kerültek a térségbe kihelyezett programlehetőségek, tekintettel az őszi „Összefogás” és a − szintén TÁMOP pályázatban vállalt − „babaprojekt” eseményeire. A továbbképzések mindig alkalmat kínálnak az aktualitások és a helyi problémák megbeszélésére. Ez alakalommal a községi könyvtárosok átvehették a községi könyvtárak szolgáltatásait népszerűsítő szórólapjaikat, melynek elkészítését a megyei könyvtár sikeres NKA pályázata tette lehetővé. A programot Ekési Katalin kistérségi menedzser is megtisztelte jelenlétével, a községek elöljárói azonban − sajnálatos módon – nem éltek meghívásunkkal. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)

Kulturális Kerekasztal Találkozók a tatabányai kistérségben 2010. szeptember 23-án a Vértesszőlősi Művelődési Házban találkoztak a tatabányai kistérség közművelődési szakemberei, hogy meghatározzák az elkövetkezendő időszak feladatait. Ekési Katalin kistérségi menedzser tájékoztatott a társulás nyertes pályázatairól, amelyek segítségével a kistérségi „közkincs kerekasztal” további működtetésére és egy térségi közös szakmai képzésre adódik lehetőség. A találkozón szóba került a kistérségi közös arculat kialakítása, ez egy többnyelvű kiadvány elkészítésében is formát öltene. Megtekintettük a település nevezetességeit, majd Zoltánfi Zsuzsanna, Vértesszőlős alpolgármestere bemutatta Vértes László Kavicsösvény című könyvét, amely a község önkormányzatának gondozásában LEADER-forrásból került újrakiadásra. A november 27-ei várgesztesi összejövetelen már a tárgyalt szakmai továbbképzés programjának részletes ismertetésére, egyeztetésére került sor. A kistérségi közös arculat kialakításának első lépéseként a kistérségi honlap fejlesztése került terítékre. A megújult webfelület decembertől vált elérhetővé a nagyközönség számára (http://www. tatabanyakisterseg.hu/main/). A honlap folyamatos feltöltés alatt áll, a települések rendezvényeiről, jellegzetességeiről Ekési Katalin várja a beszámolókat, fotókat ([email protected]). Ez alkalommal már körvonalazódott a többnyelvű kistérségi közös kiadvány elkészítésének terve is. A találkozó második felében – mint mindig − nem maradhatott el a József Attila Megyei Könyvtár mozgókönyvtári feladatellátásával kapcsolatos aktualitások, pályázati lehetőségek, programok ismertetése. A részvevők a találkozó végén Geiszt Róbert, a Faluház vezetője és Beck Ferencné, a Várgesztesi Német Kisebbségi Önkormányzat tagjának vezetésével körbejárták az intézményt, megismerkedtek a „házon belül” működő szervezetek munkájával. Lehetőség nyílt ellátogatni a Várgesztesi Villaparkba, ahol a nagyszabású szabadidő-komplexum kínálta lehetőségeket és működését szakszerű vezetés kíséretében mutatták be. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)

- 13 -

„Olvasásra születni”: projektnyitó a megyei könyvtárban A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára „Olvasásra születni” címmel másfél évig tartó programsorozatot indított a legkisebbek olvasóvá nevelése céljából. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) támogatásával megvalósuló projekt részeként minden Tatabányán és kistérségében, 2009. január 1-je után született gyermek „babacsomagot” kap. Terjesztésében a Tatabánya Megyei Jogú Város Egészségügyi és Szociális Alapellátó Szolgálata működik közre, vagyis a védőnők juttatják el azokat (összesen 2500 darabot) a kisgyermekes szülőknek. A projekt megnyitójára 2010. november 29-én került sor. Dr. Kancz Csaba alpolgármester köszöntője után Nagy Attila és Bocsák Veronika olvasáskutatók, valamint Jász Attila költő tartott előadást. Délelőtt Solti Emese és Hodosi Szilvia „»Ringató« – ölbeli játékok tanítása” címmel tartott egy-egy csoportfoglalkozást. A programsorozat 2010-es esztendőben megvalósult további foglalkozásai és előadásai során október 19-én Dorogon dr. Czeizel Endre „Gyermekáldás, gyermekvállalás” című előadása hangzott el, december 2-án a tatabányai Kertvárosi Bányász Művelődési Otthonban és az Euro Fitness Centerben Solti Emese „ringató foglalkozást” tartott, december 13-án pedig a „Gyereksimogató” című gyermekirodalmi sorozat első vendége Tóth Krisztina költő volt. Sámuelné Ábrahám Mónika projektfelelős, JAMK (Tatabánya)

Szösszenetek a kistérségesített TextLib-ben történő feldolgozásról A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás mozgókönyvtári feladatellátásra csatlakozó önkormányzataitól a József Attila Megyei Könyvtár 2009-ben kérte a TextLib-végpontok és vonalkód-leolvasók beszerzését. Hat település – Gyermely, Héreg, Környe, Szomor, Tarján és Várgesztes − szerezte be azokat, valamint vásárolta meg a dokumentum- és olvasói vonalkódokat 2010 tavaszán. Az InfoKer Számítástechnika-alkalmazási Szövetkezettel a nyáron és ősszel történt többszöri egyeztetés segített a szoftver kínálta lehetőségeket és feltételeket saját igényeinkhez igazítani, próbálgatni. Ahogy arról a Téka/Téma 2010. március−áprilisi (2. szám. p. 7. ) számában már hírt adtunk, Héreg könyvtárában megkezdődött a gyűjtemény leválogatása. Augusztus‒szeptemberben elvégeztük a selejtezést a többi szolgáltató helyen is, októbertől pedig a retrospektív feldolgozáshoz megkezdtük az állományok beszállítását. A honosítás folyamata nem terjed ki azokra a dokumentumokra, amelyek az iskolai és községi ellátást is nyújtó könyvtárak esetében tartós tankönyv és pedagógiai segédanyag címén iskolai beszerzésből helyben külön (brosúra-) nyilvántartásban vannak. Mivel a TextLib-modul több egyedi leltárkönyv definiálását teszi lehetővé, a községi könyvtárosoknak – a gépi állományba-vétel megtanítása után – szükség szerint lesz lehetőségük ezeket is saját adatbázisban rögzíteni. 2010 év végéig három község (Gyermely, Héreg, Tarján) állományát honosítottuk (kb. tizenhatezer rekord). A tapasztalatok szerint – a közösség igényeihez mért beszerzések miatt – a dokumentumok kb. 11 %-a igényelt teljes adatbevitelt. A József Attila Megyei Könyvtár kistérségi (kurrens) állománygyarapításának nyilvántartásba vételéhez 2011-től községenként, a társulásra utaló bélyegzőt és a településnevet feltüntető dokumentumvonalkódokat használunk. A leltárszámok az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is tartalmazzák a már megszokott prefixeket (Lk/…, LCD/…, LDVD/… stb.). Minden megkülönböztetés a megyei könyvtár állományától, illetve a községi könyvtárakban a kistérségi normatívából beszerzett dokumentumok egyértelmű megkülönböztetésére szolgál. A könyvtárhasználó szempontjából sem elhanyagolható gyakorlati haszna, hogy több egyidejű könyvtári tagság esetén az olvasó nem „utaztat” feleslegesen más könyvtárba való dokumentumokat. A célunk az, hogy minden községi könyvtáros megtanulja a TextLib használatát. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)

- 14 -

Beszámoló a kisbéri gyermekkönyvtár tevékenységéről Gyorsan fejlődő világunkban, az egész életen át tartó tanulásban a könyvtárak szerepe lehetőséget nyújtani az új ismeretek megszerzésére az állandóan változó világról, környezetünkről, önmagunkról. A gyermekek könyvek iránti érdeklődésének felkeltése megalapozza az irodalomhoz való későbbi viszonyukat. Fontos a megfelelő programok szervezése. Az olvasás megszerettetését, az olvasóvá nevelés fontosságát szem előtt tartva rendszeresen fogadjuk a kisbéri és a hántai óvodák, valamint az általános iskola csoportjait könyvtári órákra és foglalkozásokra. Évek óta folyamatosan működik a „könyvbarát klub”: a könyvtárhasználati ismereteken túl könyvajánló, szólások és közmondások megismerése, alkalmakhoz illő versek keresése, meseolvasás, az olvasottak közös elbábozása, kézműves foglalkozások, játékos feladatok megoldása is része az alkalmaknak. Novemberben rendhagyó irodalomórán vehettek részt a diákok a „Könyvtárak a XXI. században – képzések az élethosszig tartó tanulás érdekében” című projekten belül. Arany János balladáit dolgozták fel Tarics Péter és Jónás Csaba közreműködésével. Az elmúlt évben Benedek Elek születésének 150. évfordulójára emlékezve a mesemondó és meseillusztráló versenyen kívül – hagyományteremtő céllal − maratoni mesefelolvasást hirdettünk óvodásoknak és kisiskolásoknak. Szeptember 30-án, a „magyar mese napján” folytattuk a „mesemaratont”. A „családi olvasás évéhez” kapcsolódva most szülőket, nagyszülőket, testvéreket kérünk fel meseolvasásra. Az évfordulók és ünnepek évente több alkalommal szolgáltatnak témát könyvkiállításhoz: 2010-ben Tatay Sándor, Fekete István és Lengyel Dénes életműve mellett az „ünnepi könyvhét” kínálatát mutattuk be. A gyermeknap alkalmából a könyvtár „medvés” könyveivel, valamint a gyerekek otthonról hozott mackóival teltek meg a tárlók. A kiállítás a „Medvék minden mennyiségben” címet kapta. Az olvasóvá nevelés elősegítése érdekében a szülőkön keresztül a legkisebbeknek indítot-

tunk hiánypótló programokat: „baba-mama klubot” és „családi mesedélutánokat”. Az előbbiben a kicsik a könyvtárral és a könyvekkel ismerkednek, a közösségi életbe próbálnak bekapcsolódni, a szülők számára pedig a sokoldalú tájékozódásra, a problémák közös megbeszélésére nyílik lehetőség. A klub áprilistól kéthetente, a résztvevők igényeinek figyelembe vételével működik. Az öszszejöveteleken jelenleg tizenhét család vesz részt rendszeresen. Előre összeállított program szerint, de egy-egy új javaslattal kiegészítve, a közösség egyetértésével színesítve szervezzük. A gyerekek nagy örömmel fogadták a babaolvasójegyet, hat hónapos kortól két éves korig vesznek részt a foglalkozásokon, de a háromnégyéves testvérek is gyakran jönnek velük. A gyermekkönyvtárban kialakított mesesarokban leporellók, játékok és bábok várják őket. A nagyobbak számára zsírkrétát, színes ceruzát, színezőt és gyurmát biztosítunk a szülőkkel közös tevékenységhez. Meséket, verseket olvasunk és a szülőket bevonva bábozunk. Az anyukák érdeklődésére számot tartó szakirodalomból különgyűjteményt állítottunk öszsze, amit a gyűjtőköri szabályzatban is rögzítettünk. Az irodalomajánláson túl a gyermekneveléssel kapcsolatos előadásokra, beszélgetésekre került sor. Vendégünk volt Feszty Anikó pszichológus a Családsegítő Központból, Cser Krisztina védőnő a Védőnői Szolgálattól, Morvai Attiláné óvónő és Varga Mónika, a „Kézműves kuckó” ezermestere. Továbbra is számítunk a pszichológus, valamint a védőnők részvételére. Szeretnénk gyermekorvost, dietetikust, gyógytornászt, gyógynövény szakértőt és jógaoktatót is meghívni. Szerveztünk gyermekruha- és játékbörzét, tervezünk kézműves foglalkozásokat, közös kirándulást, kiállításokat. A „családi mesedélután” összejöveteleit a Gyöngyszem Óvodával közösen tartjuk. A családi háttérből hozott legkorábbi irodalmi élményeket erősítve szervezzük kéthetente. Az óvónők minden alkalommal bábelőadással készülnek, ami a gyerekek és felnőttek körében egyaránt közkedvelt. Rendszeres meseolvasás, közös bábozás és a szülőkkel közös játék, új játékok bevezetése, a könyvtár könyveinek felhasználásával mondókák tanulása teszi változatossá a programokat. Ide a nagyobb gyerekek is rendszeresen eljönnek.

- 15 Az író−olvasó találkozók, a jól megválasztott előadók szintén nagymértékben járulnak hozzá az olvasás népszerűsítéséhez. Ezért tartottuk fontosnak az erre irányuló pályázatokat: Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társaság örökös elnöke két előadást tartott középiskolásoknak („A jó palócok elemzése”, „Hogyan lesz az emberből zseni?”); Mikolasek Zsófia, a Jókai Mór Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa az általános iskola második osztályosaival többek között könyvmolyt készített, a felső tagozatos csoportnak pedig drámapedagógia órát tartott „Menő-e olvasni?” címmel. Októberben Deákné Bancsó Katalin volt vendégünk. A szülők egy része már tagja volt a könyvtárnak. A klubok indulása óta folyamatosan egyre többen iratkoznak be és válnak kölcsönzőkké. Egyre több az érdeklődő és az új résztvevő. A bővülő létszám jelzi, hogy jó úton járunk abban, hogy természetes közeg legyen a könyv-

tár, ahol később is megtalálják a kérdéseikre a választ, az érdeklődésüknek megfelelő irodalmat, ahol jó lenni, a szabadidőt jól és hasznosan lehet eltölteni. Morvai Józsefné gyermekkönyvtáros, Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár (Kisbér)

Újra nagy könyvfaló A József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára ebben a tanévben is meghirdette a „Nagy könyvfaló” mozgalmát, melynek célja, hogy a gyerekek minél több szépirodalmat olvassanak. A legkisebbeknek a „Mese, mese mátka”, a nagyobbaknak és legnagyobbaknak az ”Olvasd velünk!” olvasópályázat kínál izgalmas és szórakoztató olvasmányokat. Az idén tizenöt regény közül lehet majd válogatni. Versenyezhetnek is egymással, hogy ki olvasott el többet. A könyvekhez készült rövid feladatlapok játékos formában „kérik számon” a regények tartalmát. A tanév végén a legügyesebb „könyvfalók” tárgyjutalomban részesülnek, melyet személyesen ünnepélyes keretek között vehetnek majd át. A pályázat kiírása és a hozzá kapcsolódó feladatlapok októbertől elérhetőek a gyermekkönyvtár honlapján. Szerencsi Edina, JAMK (Tatabánya)

A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának hírei A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár TÁMOP projektjében indult programsorozat azt kívánja megmutatni, milyen praktikus segítséget tud adni a mindennapi élethez a könyvtár, milyen új lehetőségeket kínál a közhasznú információk, a helyismeret, az élethosszig tartó tanulás támogatására. A tatai könyvtár tíz alkalommal (2010. november−2012. február), havi rendszerességgel várja rendhagyó könyvtárhasználati órára az új olvasókat. A rendezvényre ellátogatók a hasznos útmutatás mellett ingyenes beiratkozási lehetőséget és (decembertől „videotagságit“, valamint a tagsággal együtt járó) napi fél óra ingyenes internethasználatot kapnak. November 8-án az olvasók négy témakörben (internet; napilapok, folyóiratok; gyermekkönyvtár) kaptak látványos, gyors bemutatót, azon belül hasznos tippeket: hogyan hozhatnak létre e-mail fiókot, intézhetik elektronikusan ügyeiket vagy kereshetnek a weben állást. Nagy hangsúlyt kapott a könyvtárban található folyóiratok tematikailag bőséges kínálata (140 féle). Az aktualitásokról és friss hírekről hétféle napilap áll rendelkezésre, így a család minden tagja talál magának kedvére valót. A gyerekek huszonkét folyóiratból kölcsönözhetnek. Az ő tagságuk szintén napi fél óra ingyenes internetezési lehetőségre jogosít. Végezetül a „videotagsági“ nyújtotta előnyökről esett szó. Az egy hónapos intervallumra kiváltható tag-

Dományi Zsuzsa: „A családunk könyvtára“

- 16 sági mindössze ötszáz forintba kerül. Cserébe 1600 darab DVD, 4200 darab CD, CD-ROM és hangoskönyv, valamint 1400 darab videokazetta közül lehet kölcsönözni. A programot jó hangulatú, kötetlen beszélgetés követte. A következő alkalomra 2010. december 6-án került sor. Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára emlékeztek a szavalóversenyen. A hazaszeret és a zene témaköréből válogatva az általános iskolák felső tagozatosai és a középiskolások mérettették meg tehetségüket. Az 5−6. osztályos tanulók szorgalmát Nagyné Cifra Hajnalka (Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgató helyettese) zsűrielnök külön dicsérte, bíztatva őket a hasonló versenyekre. A 7−8. osztályosok és a középiskolások teljesítményét (az optimális időkorlát és lebonyolítás miatt) más helyszínen, Bognár Istvánné nyugalmazott magyar szakos tanárnő elnökletével Csézy Anna (Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola) és Gyüszi László (MZSVK) értékelték. Kiemelkedő teljesítményt a komáromi, a tatai, a mocsai, a nagyigmándi és a szomódi általános iskolások, valamint a középiskolások versenyében a tatai Református Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, a Bláthy Ottó Szakközépiskola és az Árpád Gimnázium egy-egy tanulója ért el. Bognár tanárnő értékes gyakorlati tanácsokkal látta el a versenyzőket, hogy segítse a jövőbeni hasonló szereplésüket. Márkusné Sinkó Ildikó, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója a rendező intézmény részéről kívánt sok sikert a további kihívásokhoz.

Petrozsényi Eszter: „Hazám, hazám, te mindenem”

Goldschmidt Éva: „Sakk-matt!” Az Erkel-évforduló és Bláthy Ottó Titusz születésének 150. évfordulója nagyszabású sakkversenyre is alkalmat adott, hiszen Erkel mesteri sakkozó volt, míg Bláthy nevéhez fűződik a világ leghosszabb sakkfeladványa. A tatai könyvtár november 27-én svájci rendszerű versenyt szervezett a Magyary Zoltán Művelődési Központban. A város valamennyi általános iskolája nevezte tanulóit: nyolc korcsoportban, hét fordulóban mérték össze tudásukat. Koroncziné Nagy Mariann könyvtáros ünnepélyes megnyitója után László Imre versenybíró számítógép segítségével párosította a versenyzőket, akiknek kétszer tizenöt perces játékidő állt rendelkezésükre. Nem mindennapi meglepetésként délután Orgován Sándor sakkmester, Molnár Adrienn, a Kőkúti Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója és az iskola legjobbjai közreműködésével mutatták be Erkel Ferenc és Szén József játszmáját. A sakkfigurának öltözött gyerekek lépései illusztrálták a partit. A sakkmester és Adrienn egymásnak tett frappáns megjegyzései és az életnagyságú sakktáblán lépdelő gyerekek kiütései mindenkit derűre fakasztottak. A játszmát Csányi Magdolna pedagógus tanította be. Az „élősakk” után minden korcsoportban külön díjazták a lányok és a fiúk teljesítményét. Az oklevelek mellé tárgyjutalom járt, a többiek emléklapot vehettek át. A legjobb eredményt elért iskola (Vaszary János Általános Iskola, Tata) csapata sakktábla mintázatú tortát kapott. A sportszerű magatartással és kitartással méltó emléket állítottak Erkelnek és Bláthynak. A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár tizenöt előadásból álló sorozata ősszel indult. Október 14-én a művelődési ház „Vízimalom termében” Gombos Péter főiskolai tanár, a Magyar Olvasás Társaság alelnöke előadásában hangzott el az „Interjú a mesével”. Képzeletben egy okmányirodában próbálták kiállítani a „Mese” személyi igazolványát. Ezt követően november 18-án Kovács Mariann tartott előadást a mese szépségéről, majd december 18-án Pápes Éva „A gyógyító mese” című előadásával folytatódott a sorozat.

Mennerné Papp Márta: „Mese Egyetem”

- 17 Bajna: A községi könyvtárnak helyet adó iskolaépület az elmúlt hónapok időjárása következtében több helyütt beázott. A könyvtárhelyiséget felújítják. Bakonysárkány: Az IMS Magyarország Kft. öt komplett, Wi-Fi internetcsatlakozással ellátott számítógépet ajándékozott a községi könyvtárnak. Kisbér: Szeptember 28-án elkészült a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár első önálló weblapja. (http:// kisberikonyvtar.hu/). Mocsa: Elkezdődött a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár leltározással egybekötött retrospektív állomány-feldolgozása a SZIRÉN program segítségével. Piliscsév: A Kálmánfi Béla Művelődési Ház és Könyvtár június−júliusban teljes körű állományellenőrzést végzett. Pilismarót: Szeptember 17-étől a – könyvtáros hiánya miatt február 17-étől szünetelő – Heckenast Gusztáv Községi Könyvtár újra működik. A képviselő testület decemberben döntött arról, hogy 2011ben mozgókönyvtári ellátására szerződést köt a Helischer József Városi Könyvtárral. Tardos: Az óvoda átépítésével IKSZT működik majd a továbbiakban a településen. A Vörösmárvány Művelődési Ház és Könyvtár várhatóan 2011. január 1-jétől költözik be új helyére. Tárkány: A helyi általános iskola felújításával egyidejűleg iskolai könyvtárat is kialakítottak a tetőtérben. A Községi Könyvtár mellett így csaknem hatezer kötet várja a tanulókat. Tatabánya, JAMK: Szeptember 30-án a megbocsájtás napján a megyei könyvtár elengedte olvasóinak a késedelmi díjakat; Szeptember 28-ától a TextLib 0.2-es verziójával és "kistérségesített" adatbázissal működik a könyvtár; Október 15-étől megújult a megyei könyvtár honlapja. Címe a régi: www.jamk.hu; TIOP fejlesztéseknek köszönhetően már működik az „opac”-ban az online előjegyzés és a határidő-hosszabbítás. Az olvasónak be kell jelentkeznie ezek használatához; Az EBSCO adatbázisai már a honlapon („Adatbázisok” címszó alatt) is elérhetők. Ismertető segíti a használatát, az érdeklődők érvényes tagsággal, olvasóazonosítóval léphetnek be (http://search.ebscohost.com/login.aspx?authtype= custuid&custid =ns016946); December 6-án a gyermekkönyvtár vásárt rendezett leselejtezett állományából. A 2010. évi könyvtári felzárkóztató pályázat (módosított) eredményei alapján Ács 93, Esztergom 684, Kömlőd és Mocsa 63−63, Oroszlány pedig 388 ezer forinttámogatást kapott. (Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kultura/eredmenyek /konyvtari-felzarkoztato-palyazat-2010). EOD szolgáltatás: Az „e-books on demand” („e-könyvek megrendelésre”) szolgáltatással − akár az ODR kiegészítésére − olvasói megrendelésre igény szerint digitalizálják a(z akár szépirodalmi) könyveket. A végeredmény olyan PDF-fájl, melynek teljes szövege kereshető, másolható, beszúrható, kinyomtatható és tartalmazza az eredetiben előforduló bejegyzéseket, jelöléseket, széljegyzeteket. EU-kezdeményezésre 12 ország 25 könyvtára szolgáltat ily módon, Magyarországon az MTA és az OSZK kínálja. A „Google Books”-szal szemben előnye, hogy az olvasó személyes tulajdonába kerül a mű, digitalizálása – állapotától függően csak − pár munkanapot vesz igénybe. A művek online lekereshetők az EOD katalógusból. Ki lehet szűrni az eleve megrendelhetőket (nem vonatkozik rájuk a szerzői jog). Kereső kifejezésnek bármi megadható és látható a becsült ára is. Kiválasztható a formátum (letölthető fájl, CD, DVD, nyomtatott reprint, e-könyv) és átvétel módja (postán vagy személyesen). A szolgáltatás regisztrációhoz és a felhasználási feltételek elfogadásához kötött. A rendelés megérkezéséről automata üzenetet, probléma esetén értesítést kap a megrendelő. A felületen a digitalizálás menete, a megrendelés állapota nyomon követhető. Többféle fizetési mód közül lehet választani, fizetés után előzéklapokkal stb. együtt átvehető a mű. A könyvtár a megrendelést az ODM (Order Data Manager) felületen e-mailben kapja meg. Ellenőrzi a megrendelés részleteit, a szerzői jogokat, a dokumentum állapotát. A szkenner kezelője meghatározott minőségi követelmények szerint jár el. Képfájlokat az EOD Központ (Innsbruck) FTP szerverére töltik fel, ott formálják szöveggé, ellátják fedőlapokkal (minden esetben tartalmazza az EOD Központ logóját és rövid tájékoztatót a szolgáltatásról) és PDF-fájlként visszaküldik. Az ODM operátor letölti az e-könyvet az FTP-szerverről, meghatározza a végső árat és tisztázza a megrendelővel a formátum, a fizetés, az átvétel formáját. A könyvtár az elkészült e-könyveket integrálhatja saját elektronikus gyűjteményébe. Az EODise (Integrated Search Engine) egy hozzáférést, keresést segítő EOD keresőmotor. A kereső felületen a nyelv kiválasztása után lekereshető: hány magyar nyelvű dokumentumot vett át eddig az MTAK (236), mi férhető hozzá, de érdekes böngészni kultúrtörténeti szempontból is. Megrendelési folyamat a találatok oldaláról indítható.

- 18 (EOD központi oldal: http://books2ebooks.eu, MTAK EOD információ: http://www.mtak.hu/index. php?name=eod; OSZK EOD oldala: http://www.oszk.hu/eod; Innsbrucki Egyetem, EOD Központ oldala: http://www.uibk.ac.at/ulb/) A tájékoztató és bemutató az ODR konferencián hangzott el. (Összefoglaló tudósítást lásd. p. 6.) Összeáll. Sutáné Csulik Andrea, JAMK (Tatabánya)

Az MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének nyári−őszi programjai Az MKE megyei szervezete eddig bővelkedett az egyesületi programokban: vándorgyűlés, kirándulás, tapasztalatcsere, könyvtárbemutató, kulturális program, továbbképzés egyaránt teret adott a tagok szakmai tevékenységének jobbítására és az egymással való találkozásra. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. vándorgyűlését július 15−17. között „Kultúrák találkozása: könyvtárak és könyvtárosok, a kölcsönös megértés szolgálatában” címmel a soknemzetiségű Baján tartották. Komárom-Esztergom megyéből tizenhárman vettek részt a szakmai és szabadidős programokon. A konferencia a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális jogainak érvényesítéséről, a könyvtárak abban betöltött szerepéről, feladatairól szólt. A kisebbségek számára nem csak kultúrájuk, hanem létük szempontjából is különösen fontos az anyanyelv használata és elengedhetetlen, hogy erre a könyvtárak figyelmet fordítsanak, forrásokat keressenek és szolgáltatásokat nyújtsanak. A lehetőségeket az egyes szekciók és szervezetek a maguk szempontjai alapján igyekeztek megvilágítani. (Az elhangzott előadások, érdekességek és részletek a http://vandor2010.ejf.hu weboldalon megtekinthetők.) Szeptember 20-án Egerbe kirándultunk, ahová elsősorban a Bródy Sándor Megyei Könyvtár országos elismerést kiváltó (2008-ban az „Év Könyvtára”) munkája, szemlélete, projektjei vonzották a szervezőket. A tavalyi két napos tapasztalatcsere-látogatás kellő számú jelentkező miatt maradt el, most azonban mégis kevés volt fele annyi időt szánni erre az útra. Tőzsér Istvánné Géczi Andrea igazgatónő szívélyes fogadtatása után Guszmanné Nagy Ágnes, az MKE Heves Megyei Szervezetének titkára rögtön egy csapatjátékra invitált minket. Négyfős csapatokban – mint hajdanán az akadályversenyeken −, feladatlapokkal és térképpel a kezünkben keresgéltük az egyes részlegeket (helyismereti, zenei, idegen nyelvi, közigazgatási) és osztályokat (feldolgozó, tájékoztató),

hogy megfejtsük Gárdonyi titkosírását, „elactivityzzük” műveinek egyes részleteit, helytörténeti szempontból fontos épületeiről, személyiségeiről hol toto, hol puzzle formában megmérettessük tudásunk. Az épületek bebarangolása és a kollégákkal történt beszélgetések mindanynyiunkban kellemes benyomásokat keltettek. Délután az egri várban és a belváros nevezetességei között sétálva olyan információkkal gazdagodtunk idegenvezetőnktől, amelyet egyetlen útikönyvben sem olvashattunk volna. És persze nem maradhatott el a Szépasszony-völgy meglátogatása sem. Október 25-én Tatán és Agostyánban találkoztunk ismét. Az Ágoston-ligeti (Agostyán) ökofaluban Labanc Györgyi, a Természetes Életmód Alapítvány kuratóriumi elnöke ismertette tevékenységüket, az erdei iskola fejlesztésére megpályázott és megnyert (KEOP) projektjüket, a természetes „életmód-tábor” programjait. Miközben a többhektárnyi területen ballagtunk, bepillantást nyerhettünk az öko-gazdálkodásba, és hogy mivel járhat a megszokott komfort nélküli életforma. Az Eötvös József Gimnázium és Kollégiumban Kövesdi Mónika művészettörténész mutatta meg a régi piarista kápolnát, vezetett végig a gimnázium reprezentatív falai között, majd prezentációval kísért előadásban ismertette az épület és a kápolna történetét. Gyüszi László helytörténész−könyvtáros a piarista rendről, a tatai piaristák történetéről, kiemelkedő személyiségeiről tartott összefoglalója szervesen egészítette ki a már látottakat és hallottakat. Sebi Andrásné, a gimnázium könyvtárának munkatársa működésükről, feladataikról, tevékenységükről beszélt. Gyűjteményük néhány értékes, muzeális ritkaságát is megmutatta. November 8-án a tatabányai Városi Könyvtár indított képzéssorozatot a megyei szervezettel közösen. A „webszerkesztő workshop” célja lehetőséget adni a honlap-szerkesztéssel (akár technikai, akár tartalomszerkesztő szinten) foglalkozó könyvtárosok kölcsönös tapasztalat-

- 19 cseréjére: honlap-építési gyakorlatok, ötletek vagy a szerkesztés során adódó problémák közzétételére, hogy azután a megoldási javaslatokból merítve a saját munka hatékonyabb és egyszerűbb lehessen. Az első műhelymunka alkalmával Szilassi Andrea informatikus könyvtáros, a képzés ötletgazdája és moderátora az MKE megyei szervezete és a tatabányai könyvtár honlapjának bemutatása során az igényes honlap-szerkesztés nélkülözhetetlen webes elemeire hívta fel a figyelmet. Payer Barbara, a Könyvtári Intézet oktatásszervezője, honlap-szerkesztője konkrét példákkal szemléltette a webszerkesztő programok előnyeit, hátrányait, felhasználási lehetőségeit. Török Csaba informatikus a József Attila Megyei Könyvtár megújult honlapját mutatta be, kiemelve a szerkesztés során felmerülő problémákat. A következő „workshop” januárban esedékes. A programhoz folyamatosan csatlakozhatnak az egyesületen kívüli kollégák is (minimális részvételi díjjal). Érdeklődés esetén Szilassi Andrea (e-mail: [email protected], tel.: 34/311-593, 309-743) várja a jelentkezést.

A megyei szervezet ősszel két színházbérletet vásárolt a Jászai Mari Színház bérletes előadásaira. Három alkalommal (szeptember, november és 2011. január) adódott így lehetőség egyéni kulturális igények kielégítésére is. Az egyes darabokra jelentkezők között sorsolással dőlt el, ki kapja a bérletet. Természetesen a folyamatosan fenntartott két-két szólójegy biztosította a hozzátartozók kíséretét. Ugyan nem a tagságnak szólt, de jelzésértékű esemény volt október 16-án a tatabányai „civil napon” való részvétel. Évek óta megszervezi az United Way Alapítvány azzal a céllal, hogy a városban működő helyi vagy megyei civil szervezeteknek bemutatkozási lehetőséget teremtsenek. A lakosság és az érdeklődők számára családi és gyermekprogramot is kínál a rendezvény, miközben az egészségügyi, kulturális, művészeti, valamint karitatív szervezetek és alapítványok standjainál tájékozódhatnak azok tevékenységéről. Mindent összevetve, a májusban választott vezetőség nem lazsált. Hogy mit kínál a jövő év? A tagság már most gondolkodhat a programokon. Kissné Anda Klára titkár, MKE KEMSZ

Nyelvtanfolyam a Goethe Intézet ösztöndíjasaként A Goethe Intézet évente két könyvtárosnak nyújt lehetőséget egy hónapos németországi nyelvtanfolyamra. Az ösztöndíjat elnyerve 2010. november 22-én utaztam Münchenbe, ahol intenzív, s mégis pihentető négy hetet töltöttem. A tanfolyamra a világ minden tájáról (Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Kanada, Amerikai Egyesült Államok, Japán, Egyesült Arab Emirátusok) érkeztek. Volt, aki azért, mert munkája során használja a nyelvet, volt, aki Münchenben szeretne továbbtanulni vagy esetleg ott akar letelepedni. Érkezés után elbeszélgetés, tesztírás és egy rövid fogalmazás alapján dőlt el, hogy a nyelvtudásunk melyik szintnek felel meg. A nyelvórák nem csak a beszédkészség fejlesztésében segítettek, a nyelvtani feladatokat a német irodalmi szemelvények és az országismeret (Németország és szűkebb környezete, Bajorország és München története és szokásai) tették érdekesebbé. A rengeteg házi feladat ellenére, úgy tűnt, mintha egy baráti társaságban beszélgetnénk vagy vitatkoznánk komoly és kevésbé komoly témákról. Számtalan lehetőségünk volt a város és a környék nevezetességeinek megismerésére: városi séta, BMWgyár-, múzeum-, kastély-, könyvtárlátogatások. Hétvégeken szervezett kirándulásokon vettünk részt (Neuschwanstein-i kastély, Nürnberg). Élményekben gazdag időszakot köszönhetek a Goethe Intézetnek, nem csak szakmai‒nyelvi fejlődést, hanem barátságokat és nagyon sok új ismeretet. Minden könyvtáros kolléga számára csak ajánlani tudom ezt a nagyszerű lehetőséget. Muhi Orsolya, JMVK (Komárom)

- 20 -

Szünidei olvasótábor Észak-Komáromban A rév-komáromi Szinnyei József Könyvtár immár másodízben rendezett nyári tábort ifjú olvasói részére 2010 júliusában. A tábor helyszíne a könyvtár Nádor utcai impozáns épülete volt, mely ezekben a napokban gyermekzsivalytól volt hangos. A könyvtárosok lelkes és hozzáértő felkészültségről tettek tanúbizonyságot, hisz egy héten keresztül várták színes, gazdag programokkal az olvasást és a meséket kedvelő táborozókat. Az első nap az ismerkedés jegyében telt. Tréfás játékok, szórakoztató irodalmi feladatok oldották a kezdeti feszültséget. Érdekes volt hallgatni a gyerekek legszebb meseélményeit, beszámolóit kedvenc könyvükről. Ezután a könyvtárosok válogattak legkedvesebb meséikből: a szeretetről szóló történet, „A Duna aranya“ című mese vagy éppen Benedek Elek meséi bűvölték el a hallgatóságot. A hét folyamán ellátogattunk a helyi tűzoltóállomásra, ahol a tűzoltás eszközeivel, a tűzoltók áldozatkész munkájával ismerkedhettek meg a gyerekek. Öröm volt látni a sok érdeklődő, csillogó szempárt. A biztonságos közúti közlekedésről egy rendőrtiszt tartott tanulságos, ám szórakoztató előadást. A Dunamenti Múzeumban megtekintettük az állandó történelmi kiállítást, a Jókai szobát, valamint a dunai hajózás történetét bemutató kiállítást is. A gyermekek nagy lelkesedéssel vettek részt a napi kézművesfoglalkozásokon : batikoltak, gyöngyöt fűztek, üvegre és kőre festettek, bábokat készítettek fakanálból. Kedvenc időtöltésük volt „A brémai muzsikusok“ című bábelőadás begyakorlása, melyet a táborzáró műsorban adtak elő. A szülők nagy megelégedéssel nyugtázhatták, hogy gyermekeik tartalmas és szép hetet töltöttek el a Szinynyei József Könyvtárban. Jenei Gabriella, Szinnyei József Könyvtár (ÉszakKomárom)

„Dunamenti fotográfiai ősz”: Thor Tomi-kiállítás Érsekújváron A „Dunamenti fotográfiai ősz” keretén belül 2010. szeptember 2-án nyílt meg Thor Tomi „Who is Who” elnevezésű fotókiállítása az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban. A könyvtár mellett a Nyitrai Kerületi Önkormányzat, az érsekújvári Avantgárd Alkotó Művészek Egyesülete, valamint a komáromi Helios Fotóklub támogatásával és szervezésében jött létre. Magdaléna Klobučníková, az érsekújvári Művészeti Galéria igazgatónőjének és a kiállítás kurátorának gondolatait Jitka Rožňová írónő, műfordító tolmácsolta. Thor Tomi a korábbi Ki micsoda? és a Mi kicsoda? című gyűjteményekből álló fényképciklusa több mint tízéves alkotómunkájának eredménye. Közös bennük a portré és az alkotás kreatív-stilizációs folyamata. Az előbbi fényképsorozatban a szerző a családtagok és a közeli barátok foglalkozását és kedvteléseit tematizálja. Az egyes fényképeken a stilizáció különféle szintjeit valósítja meg. Mindegyik olvasható, a címzett képes megfejteni őket és történetet alkotni belőlük. A Mi kicsoda? című fényképsorozat a szerzőnek a „jelen” aktuális kérdéseivel szembeni állásfoglalásának gyűjteménye: hogyan vélekedik a globalizáció problémájáról és a globális problémákról, amelyek egyre intenzívebbek és fenyegetést jelentenek környezetünkre, alapvető emberi értékeinkre. A sorozat mementó és lehetőség. A portré az alkotásaiban elveszti domináns szerepét. Thor Tomi portréciklusa szerzői vallomás önmagáról és barátairól, az álláspontok megismeréséről, a fényképészeti média új kifejezési eszközeinek és kifejezési formáinak kereséséről és felfedezéséről. A tárlat anyaga szeptember 30-a után Komáromba vándorolt. A kiállítás képei megtekinthetők a következő oldalon: http://www.abkniznica.sk/index.php?option=com_content&view=article&id=129& event_id=5. Amennyiben másutt is lenne befogadó intézmény, az alkotó szívesen vándoroltatja a tárlat anyagát (elérhetősége: tomasthor@ zoznam.sk, tel.: +421 0903 54 93 74). Magdaléna Klobučníková igazgató, Művészeti Galéria (Érsekújvár)

- 21 -

Találkozásom a Parlamenttel: élménybeszámoló November 30-án a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökeként kaptam meghívást az Országgyűlési Könyvtárba a „Határon túli magyar könyvtárosok parlamenti kerekasztala“ című beszélgetésre. A rendezvényt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakításának 75. évfordulója tiszteletére szervezett konferenciához kapcsolóva szervezték. Az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója, Ambrus János és munkatársai fogadtak. Találkoztunk az erdélyi, kárpátaljai, szlovéniai, vajdasági és horvátországi magyar kollégákkal. A gyönyörűen felújított, rendkívül hangulatos könyvtár megtekintése után következett a parlamenti séta. A kerekasztal-beszélgetésre a könyvtár Deák-termében (a Magyar Parlamenti Gyűjtemény olvasóterme) került sor. Itt csatlakozott hozzánk az Országgyűlés elnöke is, dr. Kövér László. Meggyőzően beszélt szándékáról, mely hatékonyabbá szeretné tenni az együttműködést a határon túli magyar kulturális intézmények, könyvtárak és a Magyar Országgyűlés között. Ambrus János a könyvtárszakmai együttműködés konceptuális kereteit ismertette. Dr. Bartos Éva az intézet vezetőjeként a Könyvtári Intézet és a határon túli magyar könyvtárügy kapcsolatát elemezte. Bakos Klára, az MKE elnöke az együttműködés fontosságáról, a szakmai találkozók hatásáról számolt be. A beszélgetés második részében bemutatkoztak a határon túli magyar digitális adattárak: az Erdélyi Magyar Adatbank, a Vajdasági Digitális Adattár és a Szlovákiai Magyar Adatbank. A mi részünkről ezt Tóth Károly a somorjai Fórum Intézet igazgatója mutatta be. Milány Bajnok Éva elnök, Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Tanulmányi kirándulás Budapestre A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2010. szeptember 20-án tanulmányi kirándulást szervezett, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat tekintettük meg. Budapest központjában, a reformkorban kiépült ún. palotanegyedben található gyönyörű, neobarokk Wenckheim-palota épülete ad otthont a főkönyvtárnak. Fodor Péter főigazgató az előkelő „tükör-teremben“ fogadta küldöttségünket, majd bemutatta Budapest legnagyobb közművelődési, több funkciós, korszerű szolgáltatásokat nyújtó intézményét, melyet 1904-ben alapított névadója. A „könyvtárpalotának” egyben kulturális központi szerepe is van, és ötvenhat tagkönyvtár tartozik igazgatása alá. A többrétű szolgáltatásnyújtás mellett jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője, különféle rendezvények és kiállítások otthona. Belső terei eredeti pompájukban várják a látogatókat. Emeletes, eklektikus tömbjének áttekintése több órát vett igénybe. A szakmai út városnézéssel zárult. Berényi Kornélia, Községi Könyvtár (Szőgyén)

Komárom nyomdászat- és sajtótörténete A József Attila Megyei Könyvtár nyugalmazott helytörténésze, Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva tollából megjelent a Komárom nyomdászat- és sajtótörténete 1705–1849 című munka. A könyv kiadását támogatta a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma. Gondozásában, kivitelezésében a KT Könyv- és Lapkiadó Kft., valamint legújabb kori nyomdaként az (észak-) komáromi Nec Arte Kft. vett részt. A könyveknek is megvan a maguk sorsa. Kolléganőnk ez irányú munkásságának eredménye közel egy évtizedes kutatómunka gyümölcseként bölcsészdoktori disszertáció formájában 1982-ben készült el. Ebben Komárom és Esztergom tizenegy nyomdájának kiadványait, tevékenységét elemzi a jelzett időkörben. A majd három évtized után most megjelent kötet – mely a fenti munka része – Komárom kilenc officinája kiadványainak főbb tartalmi és formai jellemzőit veszi sorra. A források hézagossága

- 22 miatt nem tárgyal gazdaság- és ipartörténeti vonatkozásokat. A művelődés- és könyvtörténeti elemzés, összegzés „önmagában”, szakmai újdonságain túl is kivételes szellemi csemegét jelent a nem csak helytörténeti érdeklődésű olvasók számára. A kötet felvázolja a 18–19. századi nyomdászat fejlődésének tendenciáit, majd az első, Töltési István nyomdájában készült komáromi kalendáriumot és készítőjének tevékenységét mutatja be. Ezt követően sorra veszi a Turótzi Mihály (1721–1737), Schmied Miklós János (1740), továbbá Wéber Simon Péter (1788–1794) üzemében készített, a legjellemzőbb tárgykörök szerint csoportosított, szerteágazó tematikát felvonultató korabeli nyomdatermékeket. Részletesen elemzi a felvilágosodás korának magyar sajtóját, benne az első magyar tudományos ismeretterjesztő folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény (1789–1792) megjelenésének körülményeit, jellegét, munkatársi gárdájának összetételét. Komárom városa a felvilágosodás korában élte fénykorát. A helybeli világlátott, európai látókörű református lelkész, Péczeli József (1750–1792) köré tömörült Komáromi Tudós Társaság küldetésének tekintette a korban divatos népfelvilágosító irodalom művelését, a magyar nyelv és a magyar nemzet sorsának képviseletét, a korabeli olvasóközönség szélesítését. „A Mindenes Gyűjtemény szerkesztőinek és munkatársainak tevékenysége, lelkesedése követendő példaként állhat a ma embere előtt is.” A teljes korszakban további három periodika jelent meg Komáromban: Laura (1824), Komáromi lapok, Komáromi értesítő (1849). A későbbi komáromi nyomdászok ‒ Weinmüller Bálint (1794–1800), majd özvegye és leszármazottainak ‒ kiadói politikája már nem követik az előzőekben érzékeltetett elveket. Ők már a kapitalista magánvállalkozók képviselői, akik a kelendő könyvek kiadását tartják elsődlegesnek. Ezek közül kiemelkedik az 1705. évi hasonló mű hagyományának folytatása. A Komáromi új- és ó kalendáriom (gyakorlatilag az első világháború végéig megmaradt) nagy, olykor százezres példányszáma és eladhatósága miatt biztos anyagi alapot adott a későbbi nyomdászkiadók tevékenységéhez. Tartalmi és formai vonatkozásban e kiadványok már hanyatlást jelentettek, nem jellemzi őket a 18. századi nyomdatermékek míves gondossága, szakértelme. A helyi nyomdászattörténet összefoglalása, rendszerezése, monografikus feldolgozása fontos adalékokkal szolgál Komárom művelődéstörténetéhez. Elemzéseivel, mozaikjaival alátámasztja a szakirodalom megállapítását: „A könyvnyomtatás csak akkor válik egy nemzet közkincsévé, az általános műveltséget terjesztő eszközzé, tömegcikkévé, amikor túlnyomó többségében olyan könyveket termel, amelyeket nyelvünk a társadalom minden tagja számára megközelíthetővé tesz.” Dr. Horváth Géza, JAMK (Tatabánya)

Értékmegőrzés és az értékteremtés új dimenziói: a József Attila megyei Könyvtár 2010es évkönyvében lapozgatva 2010. az információs társadalom és a könyvtárak összehangolódásának sarkalatos éve. Dr. Voit Pál, a megyei könyvtár új igazgatója az évkönyv bevezetőjében hangsúlyozza: a közigazgatástól a tudásalapú gazdaság fejlesztésén keresztül az élethosszig tartó tanulásig teljes nyitottsággal egy olyan regionális tudástárat és könyvtárat kell megteremteni, amely a tágabb és szűkebb környezetünk fizikai és szellemi értékeinek megőrzését és a fenntartható fejlődést szolgálja. Az információs társadalom naprakész, tud magáról és a jelenben él, pillanatok alatt tud válaszolni a kihívásokra és meg tudja oldani

problémáit. Ebben az új paradigmában, a civil társadalom információ-áramlásában az egyik legnagyobb kihívás saját magunk (a könyvtár) szerepének, elhivatottságának megtalálása, annak a nagy űrnek a betöltése, amire szüksége van, és nem tudja más intézmény megoldani. Az évkönyv hagyományos szerkezetének egyik „dossziéja” arra mutat rá, hogy „a könyvtáros könyvtárából, a használó könyvtára legyen” (L. Dürgő Brigitta). Az EU-normatívákhoz való igazodásra kidolgozott „Könyvtári minőségfejlesztés 21” projekt első szakaszát a megyei könyvtár 2009-ben teljesítette: stratégiája kialakításával, a belső és külső kommunikációs hálójának újragondolásával, felépítésével, a tájékoztató szolgálat munkájának értékelésével. Az írás kérdőívei nagyon is használhatók mások elemzései számára. „A Könyvtár nem a Tudás Vára, hanem a Megtudás Háza” ‒ egy korszerű szellemiségű igazga-

- 23 -

tói program mottója. A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár fejlesztési koncepcióját Márkusné Sinkó Ildikó az intézmény jövőképével így vázolja fel, mintegy megerősítve az előtte szólót ugyanabban a felfogásban. A harmadik írás Takács Annától olvasható, aki több éve folyamatosan szerkeszti az évkönyvet. A középiskolai olvasás szokásait „könyvtáros szemmel” veszi nagyító alá. Érdekes összehasonlítás, mi időtálló és mi változó: egy húsz évvel ezelőtti olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálat, majd 2005-ös országos kép, ezt követően a megyei könyvtár 2009-es gyermek-toplistáján keresztül hogyan jutottunk el Petőfitől Brezináig. Korencsi Krisztina „tanító tanárnő” a „régi” olvasmányt diákjaival mai arcra fordítva, dramatizálva teszi megélhető élménnyé, fogyaszthatóvá. Pl. az Antigonét a la Bláthy Ottó Szakközépiskola, avagy a diákot vagy a tantárgyat szolgálom-e? A tanulmány felhívó hangja: az emberiséget szolgálom vagy egy eszményképet. Vagy netán zárjuk be a könyvtárakat? ‒ kérdezi Vitéz Éva (MÜTF). Az USA-ban a könyvtárosi hivatás a harmincadik helyet érte el a toplistán. Ezt szembeállítva a honi véleményalkotással: milyenek is a könyvtárosok? Milyen a róluk alkotott kép? Unalmasak vagyunk? Vagy csak pakoljuk a könyveket és várjuk a sült galambot tátott szájjal egész nap? Mi az, ami látszik a szakmánkból? Tán jobban kellene menedzselni, megmutatni magunkat a közvéleménynek, okosak vagyunk, igaz lassúnak látszunk a berohangáló sürgős segítséget kérőknek. Dehogy zárjuk be!!! Még inkább nyissuk ki őket! „Ábel Brazíliában”: Szilassi Andrea (Városi Könyvtár Tatabánya) egy Sao Paulo-i magyar közösség felfedezéséről, magyarságmegőrző törekvésekről, a brazíliai emigráció közgyűjteményeiről, magyar nyelvű sajtóról, könyvkiadásról és könyvterjesztéséről ad átfogó képet, értékekről, amelyeknek helyük kell legyen az egyetemes magyar kultúrában. Kissné Anda Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezetének történetét dolgozta fel. A szervezet a TIT szakosztályaként 1960-ban alakult meg, önálló korszakába 1965-ben lépett. Célja a szakmai hivatástudat és a társadalmi megbecsülés erősítése. A 70-es

évek a külföldi kapcsolatok és tapasztalatok évei voltak, a 80-as évek közepétől a fellendülés évei a szakmai érdekérvényesítés ideje, az egyesületi élet felvirágzása a 90-es évek tartalma, 2000-től pedig nagyobb hangsúlyt kaptak a „vidéki”, térségi, kistérségi könyvtárak. A második „dosszié” az értékmegőrzőké, a helytörténeti munkáké. Az öt tanulmány levéltárosok, könyvtárosok, tanáremberek tanulmányainak érdeme, akik az adott települések fejlődésének egy-egy részterületét mutatják be. Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva „Tatabánya és lakótelepei 1900−2000” közötti időszakáról ír, arról, hogy a három történelmi településből hogyan jöttek létre a munkásváros szükségletei szerinti városrészek, városközpontok és az azokat övező épületek, a bányászkolóniától a modern lakóparkokig. Dr. Simonik Péter a Mák Rt. tatabányai bányatelepének 1920‒1945 közötti egészségügyi megelőző intézményeiről ír. Az egészségügyi kockázatok csökkentése kiemelt jelentőségű volt már akkor is. Dr. Horváth Géza a héregi református egyházközösség történetét veszi vizsgálódásának középpontjába a kezdetektől a 18. századig. A gyülekezettörténeti kutatások ízelítőt adnak egy település történelmi mindennapjairól ‒ bőséges irodalommal. (Ő egyébként a kötet társszerkesztője is.) Ortutay András, Bottyán János, azaz Vak Botytyán kuruc hadseregtábornok esztergomi éveibe ad betekintést. Gyüszi László történeti dolgozata, „Az úrbéri viszonyok felszámolása Dorogon”, az 1848-at követő jobbágyfelszabadításról szól, amely kihat majd Dorog és a környékén kibontakozó szénbányászatra. Értékmegőrzés és értékteremtés hatják át a megyei könyvtár 2010-es évkönyvét, vagyis egyre több igazodási pontot nyújt: volt honnan indulni, itt vagyunk és van hova fejlődnünk. Az évkönyv befejező részében a hagyományos adattárat találjuk, a megye könyvtáraira vonatkozó újság- és folyóiratcikkek 2008‒2009-es repertóriumát, valamint könyvtárainak, könyvtárosainak név- és címjegyzékét. Nász János, JAMK (Tatabánya)

- 24 Ácsteszér: 2010. november 4-én „A boldogság és te” címmel Zsíros-Simon Mária volt a Községi Könyvtár író−olvasó találkozójának vendége. A Debrecenben született temperamentumos, vidám asszony − bizony nem átlagos – életéről mesélt. Verseit maga tolmácsolta. A legifjabbaknak mesekönyvei (Ludas Matyi visszatér, A Dínó család) keletkezéséről mesélt és idézett azokból egy-egy részletet. Az est végén könyveit dedikálta. November 5-én egy Rejtő-est aratott nagy sikert. Az amatőr színházi előadást Kovácsné Sándor Éva rendezte, bakonyszombathelyi és csatkai amatőr színjátszók adták elő. Ácsteszéren először és a környéken ebben az évben utoljára volt megtekinthető a Békés megegyezés és az Egy átmulatott báli éjszaka. (Véber Gáborné) Almásfüzitő: Dargay Attila rajzfilmrendező, forgatókönyvíró válogatott munkáiból nyílt kiállítás november 5-én az almásfüzitői Petőfi Sándor Kulturális és Szabadidő Központ, Könyvtár galériájában a „Könyvtárak a XXI. században, képzések az élethosszig tartó tanulás érdekében” című pályázat keretében. Bakonybánk: A Községi Közkönyvtár októberben indított „Olvasóka” címmel szakkört alsó tagozatos diákoknak. A foglalkozásokat csütörtökönként Kovács Kálmánné, a rédei általános iskola tanára (könyvtáros) tartja.

Éva magyar örökség díjas előadóművész és Takács Bence. A könyvtár gyűjteményéből bemutatásra kerültek Káldi György bibliafordításának esztergomi kézirattöredékei. A rendezvényt dr. Székely János esztergom−budapesti segédpüspök nyitotta meg. (Szalai Katalin) Esztergom, Helischer József Városi Könyvtár: Szeptember 27-én Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőt, október 25-én „Eligazodás a világban” címmel Spiró György Kossuth-díjas írót, költőt látták vendégül. Beszélgetőpartnerük mindkét találkozón Bánhidy Vajk volt. A rendezvényekre a könyvtár TÁMOP pályázata nyújtott lehetőséget. November 22-én Kovátsné Várady Eszter a digitalizálást érintő kérdésekről szervezett tapasztalatcserét a megyében működő könyvtárak vezetőivel és munkatársaival. Héreg: A Héregi Iskolai és Községi Könyvtár vendége december 9-én Döbrentey Ildikó írónő volt. A karácsonyi ünnepekre megjelent két új könyvét mutatta be és felolvasott az És képzeld, Uram...: a 21. század zsoltárai című imádságos könyvéből. A kötet a községi templomban Héregért elhangzott és a héregi emberekért szóló imádságait adja közre. A gyerekeknek karácsonyi történeteket mesélt és bemutatta A kisded első csodája címmel most megjelentetett mesekönyvét.

Bokod: Decemberben a bokodi iskola kistérségi könyvbarát vetélkedőt szervezett, melyen Dad és Kecskéd általános iskolásai is képviseltették magukat. Eric Knight Lassie hazatér című regénye alapján dr. Sári Andrásné könyvtáros és Hegyes Györgyi magyartanár állította össze az írásbeli és a szóbeli feladatokat. Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár: A „Szakrális művészetek hete” 2010. évi programsorozat keretében szeptember 21-én nyílt kiállítás „Esztergom szakrális emlékei” címmel a könyvtár metszeteiből és fényképeiből. A kiállítás október 1-jéig volt megtekinthető. A rendezvényt az Esztergom−Budapesti Főegyházmegye, Ars Sacra Alapítvány támogatta. A földalatti szakrális emlékek megtekintésére volt lehetőség dr. Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatója által vezetett séta során. Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára: Szeptember 24-én „Testi–lelki kenyerünk” címmel került sor rendezvényre a „Szakrális művészetek hete” programsorozat keretében. A rendezvényen közreműködött Ferencz

December 13-án a József Attila Megyei Könyvtár és a községi könyvtár szervezésében az óvodásokhoz és kisiskolásokhoz Kisteleki Zoltán színész látogatott el. A mesefoglalkozáson a gyerekekkel együtt játszotta el a Gomba és A kis kakas gyémánt fél krajcárja című meséket. Az alkalmi színészeknek nagyon tetszett a közös játék: a mintegy hatvanfőnyi közönség jókat nevetett az előadón, aki a műsor alatt folyamatosan megtréfálta a gyerekeket és az őket kísérő felnőtteket. (Véghné Szalai Katalin)

- 25 Komárom: A Jókai Mór Városi Könyvtár és a Kuny Domokos Megyei Múzeum Könyvtára közös szervezésében Mikolasek Zsófia komáromi gyermekkönyvtáros és a tatai múzeum munkatársai novemberben olvasásnépszerűsítő múzeumpedagógiai foglalkozást tartottak. A komáromi városi könyvtár decemberben sajtótájékoztatót tartott a TÁMOP keretében elnyert pályázatok megvalósulási üteméről. A komáromi önkormányzat Almásfüzitővel, Áccsal, Kisbérrel, Nagyigmánddal és Oroszlánnyal konzorciumban mintegy 41,5 millió forintos európai uniós támogatást nyert el. Lábatlan: A Vitéz Sághy Antal Városi Könyvtár szeptember 9-én tartotta TÁMOP pályázatának projektmegnyitó ünnepségét, melyet Tata és környéke könyvtárfejlesztésére a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár konzorciumi tagjaként nyújtottak be. November 26. és december 20. között tekinthették meg az érdeklődők a „Nagyszüleink tárgyai, lábatlani értékek” című kiállítást, amely a „Befektetés a jövőbe” című program keretében valósult meg. December 8-án Óvári Zsuzsanna mutatta be Marina Fiorato A Botticelli titok című könyvét.

verseket olvastak fel a gyerekek és a szülők, valamint a családról, a szeretetről, a karácsony jelentéséről beszélgettek. A hangulatot gyönyörű zene alapozta meg, és közben elfogyott a mézes keksz, a szaloncukor és a forró citromos tea… (Izsó Sándorné és Katona Gabriella) Tardos: November 15-én a Vörösmárvány Művelődési Ház könyvtárában az Eötvös József Gimnázium tanulói verssel, az általános iskolások pedig muzsikával tették szebbé a hétfő délutánt. A verses összeállítás az „Oroszlánkarom” elnevezésű műsorsorozat első része volt. A felkészülésben Pribojszky Mátyásné, a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár könyvtárosa nyújtott segítséget. A verseket a gimnazisták a haza és hazaszeretet, az édesanya és a szeretet, valamint humoros írások témaköreiből választották. Az egyes blokkok között fuvolajáték, furulyaszó és Arany János „Epilógus”-ának megszólaltatása okozott mindenkinek örömet. (Petrozsényi Eszter) Tata: A Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban az október 13-ai „könyves szerdán” Schäffer Erzsébet mesélt a mindennapok apró, észrevehetetlen rezdüléseiről: a nő szerepéről a családban, összetartó erejének fontosságáról,

Nyergesújfalu: Az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár gyermekkönyvtára december 17-én rendezett „Várjuk együtt a karácsonyt!” című, filmvetítéssel egybekötött teadélutánt. Oroszlány: Az Oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtárban decemberben került sor a „Tudásdepó-Express” a könyvtári szolgáltatások öszszehangolt infrastruktúra-fejlesztésére irányuló pályázat projektzáró konferenciájára. Az eseményen Bánkeszi Katalin, az OSZK címzetes igazgatója és Takács Károly polgármester is részt vett. A pályázat keretében 4,7 millió forintos számítástechnikai fejlesztéseket (köztük online katalógust) valósított meg a könyvtár. Piliscsév: A Kálmánfi Béla Művelődési Ház és Könyvtár december 10-én „Az UFO kutatás ábécéje” című vetített képes előadásra várta az érdeklődőket. Kalmár János, a Magyar UFO Kutató Szövetség elnöke gazdagon illusztrált, lebilincselő ismeretterjesztő előadása lenyűgözte hallgatóságát, a lankadatlan figyelem miatt a tervezett másfél óra helyett négy órásra sikerült. A találkozó végén dedikálta Az élet fénye című művét. (Bendur Istvánné) Sárisáp: A Bányász Művelődési Ház Könyvtára december 10-én karácsonyi mesedélutánt tartott. Az ünnepkörhöz kapcsolódó meséket,

az őszinte érzelmek megmutatásának nehézségéről és szükségességéről, a gyerekkor felvillanó képei között a megannyi apró kalandról, az édesapa alakjáról. Profi színészhez méltó élénkséggel jelenítette meg a megfigyelt figurákat, helyzeteket. A „könyves szerda” vendége november 10én V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja újságírója volt. A tőle megszokott energikus előadásmódban, magával ragadó stílusban ecsetelte az újságírói pályája során előforduló eseteket a nő és a férfi kapcsolatának sokszínű változatáról. Az előadásban Petrozsényi Eszter gyakorlott előadóként vívta ki a szerző elismerését. A dedikálás során az írónő személyre szóló kedves szavakkal búcsúzott. (Petrozsényi Eszter)

- 26 December 14-én a tatai könyvtár a Menner Bernát Zeneiskolával közösen rendezett hangversenyt Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Az „Erkel-zongoraművek, átiratok” címmel rendezett programsorozat hangversenyén Kassai István zongoraművész lépett fel. December 16-án került sor a tatai könyvtár „Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) „Tudásdepó expressz” − Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése” című konstrukciós pályázatának ünnepélyes zárására. Köszöntőt mondott Michl József, Tata város polgármestere, a projektet ismertette Márkusné Sinkó Ildikó könyvtárigazgató. Tatabánya, Városi Könyvtár: A központi könyvtár július 8-án „Méda újragondolva” valamint Radicsné Csáki Eszter „Bibék és űrlények” címmel nyitott fotókiállítást, melyet Maracskó Sándor légi fotós ajánlott az érdeklődők figyelmébe. A zenét Pápai Péter szolgáltatta. Szeptember 30-án Simon Brigitta és Bidnay Csaba tartott élménybeszámolót spanyolországi zarándoklatukról. A diavetítéssel egybekötött beszámoló után az előadók dedikálták nemrég megjelent könyvüket. Október 21-én dr. Juhász Árpád „A kék bolygó vándora” című előadására került sor a Jászai Mari Színház, Népház kávézójában. A Városi Könyvtár a Tatabányai Polgári Körök Szövetségével közösen szervezett találkozót december 9-én gróf Nádasdy Borbálával. Három önéletrajzi ihletésű könyvét (Zagolni zabad?, Maradni zabad, A szabadság zaga) mutatta be, melyekből részletek voltak hallhatók. December 16-án a Városi Levéltárral közös szervezésben, de helyileg a központi könyvtárban került sor Tapolczainé dr. Sáray Szabó Éva könyvbemutatójára. A Tatabánya lakótelepei és utcanevei címmel megjelent kötetéről a helytörténész−szerző dr. Ravasz Évával, a Városi Levéltár igazgatójával beszélgetett, majd a rendezvény végén dedikálta kötetét.

Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár: Szeptembertől két rendezvénysorozat is indult. „Hétfő esték Jász Attilával a megyei könyvtárban” A sorozat első vendége szeptember 20-án Sipos Mihály, a Muzsikás együttes vezetője és prímása volt. A zenés beszélgetés kellemes hangulatban telt. A Könyv-/Képtár Kurucz István András festményeiből kínált ízelítőt. Október 4-én az ODR konferenciát követően − a MÜTF épületében − került sor az Új Forrás 2010/8. számának nyilvános bemutatójára Jász Attila, Faludy Ádám, Muzsnay Ákos és Kontra Attila közreműködésével. Ezt követően Ölveczky Gábor az indiánság történelméről, hagyományairól, kultúrájáról mesélt. E nép gondolkodásmódja máig más, nem sikerült őket „fehéremberesíteni”. Az időről alkotott fogalmuk szerint a múlt, a jelen és a jövő egyszerre történik. Megmaradtak szimbólumaik, másképp értékelik és élik meg a közösséget. Vallásuk természeti vallás sokféle megnyilvánulási formával. Nyelvük kihaltnak tekinthető, az öregekkel együtt veszik el. Az előadás után a mokaszinok, a békepipa és több használati eszköz került bemutatásra. Október 18-án Janisch Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész volt a vendég filmjeinek (Árnyék a havon, Hosszú alkony, Másnap) DVD-összkiadása kapcsán. A Fábritanítvány filmjeiben a táj, az atmoszféra, a szavak impulzusa a meghatározó. Mágikus közegeket és erdélyi léptékeket imitál, holott minden filmje Magyarországon készült. Beszélt a filmkultúra és a közkínálat, az író és az alkotó rendező viszonyáról. Elmondta, mit tud nyújtani a rendező és a stáb egy tagja közti korrekt viszony, kikkel alakult ki filmjei során meghatározó kapcsolata, miért nehéz új filmjét elkészíteni. A Könyv-/Képtár kiállítás anyaga ezúttal Tolnay Imre festő−grafikus fotóiból válogatott. November 15-én Máté Bence természetfotóssal volt közönségtalálkozó. A fiatalemberre a National Geographic is felfigyelt. Miközben az „év természetfotósa” kitartó munkájáról, kalandjairól, technikájáról, a „lesépítés” rejtelmeiről, a fotózáshoz maga által kifejlesztett eszközeiről, trükkjeiről beszélt, a vásznon kivetített fotók bizonyították: a tehetség nem a kortól függ. Ám ezzel a találkozónak még nem volt vége: Máté Bence bemutatta első könyvét, majd

- 27 a róla készült dokumentumfilmet (Bence+ a többi jómadár) nézhettük meg. Ez alkalommal Sipos Zoltán Tatáról készült fotóiból nyílt kiállítás. December 13-án Bertók László költő 75. születésnapjáról emlékezett meg Jász Attila. A találkozón maga a költő nem tudott részt venni, Lázár Balázs műsora idézte őt meg. Az Amerikai Egyesült Államokban több évig élt színész egyedi előadásmódban, a tér adta lehetőségeket maximálisan kihasználva segített átélni a Bertók-verseket. Hosszú monológja során mindöszsze egy szék és néhány vekker szolgált kellékként, de mimikája, gesztusai, mozdulatai, játéka a hanggal test és lélek közelbe hozták a műveket. Az Új Forrás Bertók-számának bemutatatása után volt lehetőség Szunyogh László szobrászművész grafikáiban gyönyörködni. „Ökoesték a megyei könyvtárban” A „könyvtári héten” indult előadássorozat a fenntarthatóság mellett elkötelezett megyei könyvtár új kezdeményezése, Nász János szervezésében valósul meg. Október 4-én „Ember, aki megmenti a világot!” címmel Szabó Gyula, az Ökoszolgálat ügyvezetőjének előadását dr. Voit Pál könyvtárigazgató nyitotta meg. Felhívta a figyelmet a fenntarthatóság, az ökoszemlélet jelentőségére, és hogy a megyei könyvtár miért tartja fontosnak ezt közvetíteni. Szabó Gyula összefoglalta azokat a jelenségeket, melyek veszélyeztetik környezetünket, befolyásolják egészségünket, magunk és a jövő nemzedékének életét. Ismertette alapítványuk tevékenységét és arra kért, ne csak meghallgassuk, hanem cselekedjünk is. Október 10-én dr. Rákóczi Ferenc gyermekés homeopata orvos volt az „ökoesték” előadója. A homeopátia a test és a szellem egysége. A betegség nem leküzdendő rossz, hanem jelzés, hogy letértünk a helyes útról. A holisztikus szemlélet szerint nem a betegség tüneteit kell kezelni, azok okainak feltárása segíti a gyógyulást. A jelenlévők betekintést kaptak a homeopátia, mint „tudomány” történetébe, kialakulásába, alkalmazott módszereibe, ágaiba. Természetesen számtalan kérdést kapott a közismert orvos, élénk beszélgetés alakult ki a program végére. November 8-án „Szakrális Magyar Földrajz.

Energetikai központok a Kárpát-medencében” címmel Géczy Gábor egyetemi tanár, fizikus tartott előadást.

Ő maga a technikai civilizációtól tudatosan eltávolodott, így hitelesen vázolta az „élet” és az „élők” világa közti különbségeket. Elmondta, hogyan lehet Magfalván egymással és szeretetben élni, ill. mit jelent számunkra a Kárpát-medence. Beszélt a magyar nyelv rendszeréről, keresztény hitről, párkapcsolatokról, a városok lélektelen közösségeiről. Összegzésében arra figyelmeztetett, hogy bár nekünk már nincs esélyünk „normális” életre, de a gyermekeinket juttassuk lehetőséghez. November 29-én „Túlélni vagy megélni a „létezést”?” volt a címe Bakos Attila előadásának. Harminc éve kutatja az indiai filozófiát. A sumér−magyar vonatkozás hangsúlyozásával, a védikus kultúrát megélve keresi a válaszokat az élet kérdéseire. Beavatott az anyagi és az anyatermészet dimenzióiba és beszélt arról, hogy a test börtönében az emberi lényt milyen burkok (kósák) veszik körül a túlélés szintjétől a bölcsességig és boldogságig. Amíg az előző folyamatokon nem jutunk át, addig nem tudjuk, mi az „én”. Magunkon úgy tudunk segíteni, ha figyeljük rezdüléseink. Beszélni és vágyakozni nem elég, változtatni kell, és ha elfogadjuk, hogy még az anyagban is benne van a „magasabb intelligencia”, segítséget fogunk kapni. Szemléletéről számos könyve szól, melyeket megvételre is magával hozott és dedikált. (Kissné Anda Klára)

Vértessomló: A községi könyvtár november 20-án már negyedik alkalommal szervezte meg mesemondó versenyét. Három korcsoportban mérték össze a gyerekek szép beszédét, előadásmódját. A program a mesék világára és az olvasás fontosságára igyekezett felhívni a figyelmet, amelynek segítségével a szókincs, az igazságérzet fejleszthető, és ebben a számítógép

- 28 orientált világban általa válhat gazdagabbá a kicsik élményvilága, fantáziája. Amíg a zsűri „dolgozott”, a gyerekek a mikrofont egymásnak átadva szavaltak, énekeltek tovább. A szervezők találós kérdésekkel és játékkal színesítették az izgatott várakozást, majd mindenki ajándékkönyvvel térhetett haza. (Almásiné Berky Zsuzsanna)

Vértesszőlős: A községi könyvtár az ÁNTSZ tatabányai, tatai, oroszlányi kistérségi intézeteivel közösen egészségvédelmi előadásra, életmód-tanácsadásra várta az érdeklődőket július 7-én. Az „idősek klubjában” megtartott beszélgetésen a cukorbetegség témaköréből merített Barnáné Susa Éva dietetikus és dr. Patkó Enikő orvos. (Feketsné Kisvarga Anita)

Bajna, Községi Könyvtár: Szeptember 1-jétől Móczik Tamásné helyettesíti Gerendás Andreát szülési szabadsága alatt. Gyermely, ÁMK Könyvtára: Rácz Tibor községi könyvtáros szeptembertől megkezdte tanulmányait az OSZK emelt szintű segédkönyvtáros-képzésén. Mogyorósbányai Béke Művelődési Ház Könyvtára: Az Esztergomi Többcélú Kistérségi Társulás alkalmazásában szeptember 30-áig adatrögzítőként Birkés Ferenc látta el a könyvtári feladatokat. Szerződése lejártával Vachaja Ildikó lett a könyvtáros. Pilismarót, Heckenast Gusztáv Községi Könyvtár: Szeptember 1-jétől Szilágyi Éva már nem csak az iskolai, hanem a községi könyvtár könyvtárosa is. Tardos, Vörösmárvány Művelődési Ház és Könyvtár: Nagyné Elekes Réka május 11-én adott életet Júlia Mária nevű kislányának. Szülési szabadsága alatt a Tardosi Vörösmárvány Alapítvány május 15-étől közhasznú foglalkoztatottként Lócki Ferncnét bízta meg a könyvtári feladatok elvégzésével. Tata, MZSVK: A könyvtár TÁMOP pályázatának köszönhetően szeptember 1-jétől egy évig Paulovics Milán (történelem szakos tanár, utolsó éves hallgató könyvtár− informatika szakon) segít a munkavégzésben. Tatabánya, JAMK: Feketsné Kisvarga Anita augusztus 1-jétől a tájékoztató csoport tagja; Október 19-én megszületett Kis Noémi kislánya, Vivien; November 9-én Gerginé Kolok Melinda egészséges kisfiúnak (András) adott életet; December 15-étől két új munkatárs helyettesíti a kismamákat: Fábián Ildikó az informatikai, Márku Mónika a tájékoztató csoportba nyert felvételt; Nyugdíjazása miatt december 1-jétől felmentési idejét tölti Vida Éva; Az OSZK emelt szintű segédkönyvtáros-képzést (könyvtári asszisztens részszakképesítéssel) sikeresen végezte el Budapesten Nagy Éva feldolgozó könyvtáros és Mészáros Lászlóné, a nyilvántartó csoport munkatársa; Gulyás Jánosné adatrögzítő a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban zárta sikeresen a tanfolyamot. MÜTF, Könyvtár: Június 1-jétől új munkatárs Ungi Zsuzsanna. Tatabánya Múzeum, Könyvtár: Kovács Éva, a múzeum könyvtárosa az OSZK-ban sikeresen befejezte az emelt szintű segédkönyvtáros-képzést. Tatabánya, Városi Könyvtár: Tarjánné Tihanyi Tímea szeptembertől megkezdte tanulmányait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba kihelyezett emelt szintű segédkönyvtáros-tanfolyamon. Vértesszőlős: A községi könyvtárban Zsigó Lászlóné július 30-ától látja el a könyvtári feladatokat, miután Feketsné Kisvarga Anita a József Attila Megyei Könyvtárban helyezkedett el.

Felelős szerkesztő Kissné Anda Klára Rovatvezetők: dr. Horváth Géza, Kissné Anda Klára, Erősné Suller Ildikó, Sutáné Csulik Andrea Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2. Felelős kiadó dr. Voit Pál igazgató ISSN 1218 9278 A nyomtatásért felel a Vértes Copy Plusz Kft.