Könyvtárhasználói felmérés a József Attila Megyei Könyvtárban Könyvtárunk szolgáltatásainak b vítése és min ségének javítása érdekében 2009 júniusában, elektronikus levélben megkérdeztük az érvényes tagsággal rendelkez , fels fokú tanulmányokat folytató olvasóinkat, hogy miben és hogyan segíti ket könyvtárunk, mely szolgáltatásainkat tartják a legfontosabbnak. Azért választottuk ki ezt a réteget, mert aktív résztvev i az oktatásnak és a könyvtár legszélesebb kör felhasználói. Olvasóink nagy örömmel vették a kezdeményezést, véleményeik mellett javaslatokat is tettek szolgáltatásaink körének b vítésére. Mivel fels fokú hallgatókat kérdeztünk meg, egyértelm volt, hogy könyvtárunk szakirodalmi állományára érkezik a legtöbb vélemény. A válaszolók által kiemelt szakterületek: történelem, pedagógia, közgazdaságtan, irodalomtudomány, néprajz, levéltár. Az állományra vonatkozó vélemények: „Könyvtárukról csak elismer en tudok nyilatkozni. Történelem szakon tanulok, és kijelenthetem, hogy eddigi tanulmányaim során (végz s vagyok) nem volt olyan könyv, ami feltétlenül szükséges volt egy vizsgára vagy kutatáshoz, és nem találtam meg a tatabányai könyvtárban. Történelmi és segédtudományi könyvekkel olyan jól felszerelt és ellátott, hogy mindenképpen elismerésre méltó. Én ezt a szolgáltatást emelném ki. Gy jteményükért köszönettel tartozom, sokban segítette tanulmányaimat…” „Mint esztétika–filozófia szakos hallgató igen sokféle könyvet kell olvasnom, épp ezért állíthatom, hogy a saját területemet illet en (országos szinten!) kimagasló gy jteménnyel rendelkeznek. Ami esetleg mégiscsak hiányzik, olvasói kérésre hamar beszerzik, s err l értesítik is az illet t… A fontosabb könyvekb l több
példány található az állományukban, az újdonságok hamar a polcokra kerülnek.” A helyismereti gy jteményre és folyóirattárra is érkeztek pozitív vélemények több szakdolgozatot író olvasónktól: „Az érdekl dést örömmel fogadtam. A könyvtár szolgáltatásaival maximálisan elégedett vagyok. Történelem–levéltár szakos hallgatóként a »könyvtárazás« nagyon fontos számomra… szinte az összes, vizsgákra vagy szemináriumra feladott szakirodalmat megtaláltam. Szintén örültem annak, hogy a könyvtár állományában több történelmi szakfolyóirat található (pl. »Századok«, »Világtörténelem«). A helytörténeti gy jteményt az elkövetkezend id kben fogom igénybe venni, mert szakdolgozatomat a MÁK Rt. tatabányai tevékenységér l szeretném írni. Könyvtáros kollégák már jelezték, hogy err l is van anyaguk. Összességében a könyvtár jelent s segítséget nyújt… tanulmányaimhoz.” „Igen gazdag folyóirat-gy jteménnyel bírnak, s a régebbi számok is gondosan összeválogatva hozzáférhet ek a raktárban. (Emlékszem olyan esetre, amikor az egyik szemináriumon egyedül nekem volt példányom az »Existentia« folyóirat egyik számából, s a többiek is rólam fénymásolták a szöveget.)” A könyvtári gyakorlatból tudjuk, hogy az olvasók szeretik a számítógépes katalógust és a segítségével jól m köd el jegyzési lehet séget. Ezt a visszaérkezett válaszok is igazolták: „Nekem, mint történelem szakos hallgatónak az a legfontosabb és leghasznosabb, ha az általam keresett könyvek megtalálhatóak a könyvtár állományában, és adott esetben (amennyiben a keresett könyv éppen kölcsönzés alatt áll) el jegyeztethetem azt. Kutatáso-
-2mat megkönnyíti a számítógépes katalógus, és hogy ügyeim nagy részét elektronikus úton tudom intézni.” „A könyvtár szolgáltatásaival… elégedett vagyok, f leg a könyvek áttekinthet ségét, a logikus, könnyen kiismerhet rendszert szeretem. A számítógépes keres rendszerük, a TextLib-katalógus is eredményes szokott lenni.” A szakirodalmi állomány mellett a szépirodalmi dokumentumokra is érkezett elismer visszajelzés: „A könyvtárat én jellemz en könyvek kölcsönzésére használom, és az állománnyal meg vagyok elégedve. Sok f városi könyvtárból nehezebb beszerezni olyan köteteket, amelyek Tatabányán rendelkezésre állnak… a szolgáltatásaikkal meg vagyok elégedve, és remélem, a jöv ben is találkozhatok… a legfrissebb kortárs szépirodalom javával.” Az Országos Dokumentumellátó Rendszerben nagyon jól m ködik a könyvtárközi kölcsönzés. Ennek példája a következ idézet: „Nagy szükség volt számomra ebben a tanévben a könyvtárközi kölcsönzésre, mert közigazgatást tanulok az egyetemen. Természetesen minden könyv nem lehet meg Tatabányán, de nagyon pozitív tapasztalatom van a könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatban. Volt rá példa, hogy két nap múlva már a kezemben volt az igényelt könyv.” Új kezdeményezéseinkre is érkezett néhány vélemény: „Jómagam a m vel désen és kikapcsolódáson túl jóval több id t töltök tanulással, kutatással, írással a »JAMK«-ban, mint más egyetemisták vagy f iskolások… örömmel vettem az olyan olvasóbarát kezdeményezéseket, mint az ingyenesen hozzáférhet vezeték nélküli internet (Wi-Fi), a friss ivóvíz vagy a fénymásolási lehet ség.” „A legfontosabb, általam is használt szolgáltatások: video- és DVD-kölcsönzés, könyvkölcsönzés, NAVA-pont használata. Mindhárom nagy segítség.” Nagy örömünkre szolgált, hogy több dicséretet kapott a könyvtár személyzete is:
„Engedje meg, hogy ezúton is hálámat fejezzem ki, …nehezebben sikerült volna teljesítenem a vizsgáimat az önök segít készsége és rugalmassága nélkül. Valamennyi kollégája kiválóan végzi a munkáját, így amellett hogy hasznos, még kellemes is önökhöz látogatni.” „…ez úton is szeretném megköszönni önnek és a »JAMK« minden munkatársának az áldozatos munkát, segítséget és az olyan figyelmességeket (mint például a jelen felkérés), amivel nagymértékben hozzájárulnak az eredményes tanulmányokhoz és kutatásokhoz. Remélem, segíthettem néhány praktikus tanáccsal, netán egy-két szolgáltatásb vülést is láthatok majd az általam javasoltak közül.” A számítógépes rendszerünket, illetve szolgáltatásainkat évek óta b vítjük. Próbálunk eleget tenni az igényeknek, mégis adódnak hiányosságok. Ezekre utalnak az alábbi válaszok: „…rendkívül nagy hiányosságnak tartom, hogy az olvasóasztalok közül csupán az egyiknél hozzáférhet az elektromos hálózat, amire a hordozható számítógépek több órás használata esetén igencsak nagy szükség lenne. (Pláne, ha valakinek olyan laptopja van, mint nekem, aminek 20 perc után hálózati töltésre kell átállnia.) Igencsak hasznos volna egy, a dokumentumok nyomtatására vagy szkennelésre alkalmas terminál létrehozása, mert akadt már jó pár szituáció, amikor nagy hasznát vettem volna…” „Ha tehetek javaslatot, meg kellene próbálni egy olyan rendszert bevezetni, mely a kölcsönzési határid lejárta el tt néhány nappal elektronikus úton küld az olvasónak egy üzenetet kötelességei észben tartásához. (Ez a rendszer sikeresen m ködik abban a fels oktatási intézményben is, ahol én tanulok.)” Olvasóink örömmel vették a megkeresést, mi pedig köszönettel fogadtuk javaslataikat. Lehet ségeinkhez képest teljesíteni fogjuk ket, hogy továbbra is szívesen használják könyvtárunkat, és a színvonal emelésével növeljük elégedett látogatóink számát. A felmérést hasznosnak találtuk, és a kés bbiekben szeretnénk olvasóinkat megkérdezni más témában is. Kis Noémi és Pap Zsuzsanna, JAMK (Tatabánya)
-3-
Honismereti kiadványszerkeszt k 13. konferenciája A Honismereti Szövetség Országos és Komárom-Esztergom Megyei Szervezete a Szent Adalbert Konferencia-központban (Esztergom) 2009. november 13–15. között a hagyomány rzés sajátos, helyi és megyei módszereinek, eredményeinek bemutatása, a hagyományok továbbéltetése, a tapasztalatok megvitatása jegyében változatos el adásokkal várta a hazai és a határon túli kollégákat. Csorba Csaba alelnök áttekint összefoglalása után neves honismereti helytörténeti munka iránt elkötelezett kutatók, szerkeszt k, alapítványi munkatársak és közgy jteményi szakemberek szóltak a Komárom-Esztergom megyei eredményekr l. A gazdag programból csak utalásszer en emelném ki dr. Bárdos István, a Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány munkájáról, Virág Jen , a Limes cím tudományos szemlér l, Kovács Lajos, az Új Forrás honismereti rovatáról szóló el adását. Dankó József a dorogi általános iskolások által írt helytörténeti füzeteket mutatta be. A második nap dr. Horváth Géza, a megyei könyvtár munkatársa a kutatókat, érdekl d ket segít honismereti munkásságával, az intézmény elektronikus könyvtárával ismertette meg a résztvev ket. A lokalitás és globalitás összefüggéseiben szólt az elektronikus katalógusról, digitalizálási tervekr l, a könyvtár helyismereti külön gy jteményében rejl értékes m vek közkinccsé tételét – és a felhasználókat – szolgáló m helymunka eredményeir l. Az el adást számítógépes prezentáció segítségével sikerült konkrét példákkal is szemléletessé tenni. Az intézmény és a szövetség között megyei szint együttm ködés további eredményeir l folyamatosan beszámolunk majd. A tudatos helytörténeti gy jt , feldolgozó munka számos helyi vonatkozása került még szóba. Forróné Virág Zsuzsa és Kovács Lajos, a megyei honismereti szervezet titkára és elnöke az országos elnökségt l munkásságukért elismer oklevélben részesültek. Dr. Horváth Géza, JAMK (Tatabánya)
Kalandozás és kiállítás: kísérletek a Jókai- és helyismereti gy jtemény széles kör megismertetésére A helyismereti munka minden könyvtárban szinte azonos módszer szerint történik: gy jtjük, feldolgozzuk, szolgáltatjuk a helyismereti dokumentumokat, információkat, és tanácsadóként közrem ködünk kutatók, pályázat- és szakdolgozatírók, családfakutatók és helytörténészek kutatómunkájában. Mindig foglalkoztatott, hogyan mutassam be az újdonságokat és a „kincseinket” azoknak, akikhez a szokásos csatornákon nem jut el az információ? Milyen módszerekkel neveljünk helytörténész utánpótlást? Hogyan kedveltessük és ismertessük meg a gyerekekkel a helytörténetet, szül földjük, lakóhelyük nevezetességeit? 2008-ban a „reneszánsz év” kapcsán nemcsak a könyvekben, hanem a helyszíneken kalandozva kerestük meg Mátyás király komáromi, tatai tartózkodásának emlékeit. Foglakoztunk m vel déstörténettel, megismerkedtünk a reneszánsz tánc és lakoma örömeivel, kipróbáltuk a bet írást náddal, lúdtollal, megnéztük az OSZK
kódexkiállítását, és megcsodáltuk a visegrádi Királyi Palotát. A sikeren felbuzdulva 2009-ben a szabadságharc 160. évfordulója kínálkozott hasonló lehet ségnek. A projekt a „…mert a haza kívánja…” címet kapta Klapka György 1849. október 3-ai utolsó komáromi napiparancsából. Márciusban a kokárda történetével és készítésével, áprilisban az egyenruhákkal foglalkoztunk Ölveczky Gábor grafikusm vész, szakért segítségével. A gyermekkönyvtárban kiállítottuk a helyismereti gy jtemény 1849-es komáromi dokumentumait, júniusban izgalmas csatatértúrán (a ’49-es komáromi csaták helyszínein) vettünk részt dr. Csikány Tamás alezredes, hadtörténész vezetésével. Nyárra egyéni és csoportos pályázatot hirdettünk: nyomtatott vagy digitális fotóalbumban kellett bemutatni Komárom 1848–49-es m emlékeit, emlékm veit. A záró programot 2009. október 1-jén tartottuk az észak-komáromi Szinnyei József Könyvtárral közösen. (Ld.: Téka Téma, 2009/5. sz., 11. l. – a szerk.) Itt értékeltük a helyismereti pályázatot, a résztvev gyerekek a dél-komáromi önkormányzat támogatásával értékes könyvjutalomban részesültek. (Ld.: www.jmvk.hu „…mert a haza kívánja…”.)
-4A kerek évfordulók lehet séget adnak, hogy a megemlékezésekhez a helyismereti gy jteményb l válogatott anyagot akár kiállítás formájában tegyük közzé. Komáromban legutóbb 2006-ban az 1956-os forradalom 50. évfordulója, valamint 2007-ben a Jézus Szíve Templom felszentelésének 70. évfordulója volt ez az alkalom. A korábbi kiállításokhoz képest a könyvek, képek, folyóiratok között a digitális dokumentumok is megjelentek. A megnyitón bemutatott prezentációt, filmhíradókat és hanganyagokat a kiállítás id tartama alatt és után a helyismereti gy jteményben elérhet vé tettük. Gyakorlatunk szerint az anyag felkerült a könyvtár honlapjára, hogy a hozzáférést még szélesebbé tegyük. (Ld.: www.jmvk.hu „Elektronikus könyvtár”.) Az idei könyvtári héten nyílt Ki gépen száll fölébe,… Komárom és a környez ipartelepek bombázása 1944–1945-ben cím kiállításunk (ld. Téka Téma, 2009/5. sz., 3. l. – a szerk.) anyaggy jtése során levéltárakban, múzeumokban, könyvtárakban kutattam, olvastam a régi és új szakirodalmat. Az amerikai és brit adatok forrása többnyire az internet, a filmhíradóké a NAVA, ill. a MNFA volt. Sokat segítettek a szemtanúk szóbeli és írásos visszaemlékezései. A nyilvánosság fontosságát bizonyítja, hogy közszerepléseim után több visszajelzést, dokumentumot és tárgyat kaptam a hallgatóktól, tv-néz kt l.
Egyéves kutatómunkám eredményeként a korábbi tanulmányokban és feldolgozásokban (Érsek J., dr. Papp J.) található információkat túlhaladó anyag egyúttal a helyismereti gy jteményünket is új információkkal és dokumentumokkal egészíti ki. Munkám alatt végig biztatott és tanácsadóm volt ifj. Sarkady Sándor egyetemi könyvtári f igazgató. A kiállított képek, térképek, légi felvételek, helyi újságok, az 1944-es híradófilmek és a háborús propagandaplakátok hiteles és hatásos szemléje után a haditechnika iránt érdekl d k a Bolyai Makett Klub Egyesület (Budapest) és Burai László (Komárom) makettjeit: Komárom és környékének légterében bevetett bombázóés vadászgép típusokat csodálhattak meg. (Képek: www.jmvk.hu „Komárom bombázása”; megnyitó: „Életképek, rendezvények”.) A kiállításhoz készített katalógusomban a legfontosabb adatok, képek, újságcikkek településenként összesített táblázatban találhatók. A gy jtés nem fejez dött be. S t, a nyilvánosság újabb lendületet adott. Tapasztalatom szerint a gy jteményünk széleskör népszer sítésére tett kísérleteink – a helytörténeti kalandozás, a kiállítás, a honlapon megjelentetés – eredményes módszerek. Természetesen ez is átalakul, fejl dik. Hogy 2010-ben „kalandozunk” vagy kiállítunk? Még nem tudom, de biztosan kitalálunk valamit! György Károlyné Rabi Lenke, Jókai Mór Városi Könyvtár (Komárom)
Kazinczy és Tata A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár december 2-án Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójáról emlékezett meg. A Cseke-tó partján, az ún. Kazinczy-padnál gy ltünk össze, amit a híres költ és nyelvújító tatai tartózkodásának emlékére helyeztek itt el. A padot jelöl tábla a nyáron elt nt, Michl József polgármester ezt az alkalmat ragadta meg, hogy helyette koszorúzással egybekötve emlékkövet avasson. Beszédében emlékezett Kazinczy itt tartózkodására, valamint nyelvünk tisztaságának meg rzését kérte. A konferenciát Márkusné Sinkó Ildikó, a könyvtár igazgatón je nyitotta meg a Hotel Kristály éttermében. Bevezetésében arra hívta fel a figyelmet, hogy nekünk, könyvtárosoknak, mennyire fontos az ilyen emlékek ápolása a nagy évfordulókon túl is. Dr. Fülöp Éva Mária, a megyei Kuny Domokos Múzeum igazgatója Szarka – Eszterházy – Kristály: a tóvárosi fogadó címmel tartott el adást. Fehér Csaba osztályvezet (uo.) Kazinczy kiterjedt levelezéseib l egy pozsonyi olvasókanonokkal folytatott kapcsolatáról szólt. Nyiri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának munkatársa, irodalomtörténész Emlékhely és múzeum címmel mutatta be a széphalmi kegyhelyet és a közelmúltban elkészült múzeumot, amely a magyar nyelvnek szeretne otthona lenni. Befejezésül e sorok szerz je láttatta a korabeli várost Kazinczy szemével. Képek híján néhány 19. századi képeslap segítségével sikerült a kor hangulatát feleleveníteni. ifj. Gyüszi László, MZSVK (Tata)
-5-
Hanyas vagy? ’49-es? Akkor mi már fél szavakból is megértjük egymást... Egy ember életében is sok id 60 év, hát még egy könyvtár életében! Mint egy él szervezetnek, ugyanazok az útjai, mint az él embernek. Születés… nem könny helyzetben születtünk (1949), de legalább nem volt már háború! Mint mindenki, vártuk az els „szerelmet”, a nagykorúságot, átestünk költözködéseken (éppen 40 éve lakunk az „új” helyünkön, rá is nyomta az id a bélyegét). Itt az ideje továbblépni? Kérdés, merre lépjünk: felújítsuk vagy újabbra cseréljük? Egy ember életében nagyon fontosak a gyerekek, várjuk a születésüket, nevelgetjük, terelgetjük, aztán szárnyra bocsátjuk ket. Nekünk is vannak „gyerekeink”, a kiadványaink (ld. kép). Mi magunk is változunk, bölcsebbek lettünk, többet tudunk. S t, néhány dolgot másképp tartunk fontosnak, mint fiatalon. Érdekesen látszik ez a könyvtáron: változott a gy jt körünk, változtak az olvasói szokások, megváltozott a berendezés, és néha, mintha más magyar nyelvet beszélnénk, mint egykor: fájl, szkennelés, adatbázis… 60 év! Sok új embert ismertünk meg, és búcsút vettünk azoktól, akik fontosak voltak számunkra: kikt l végleg, másoktól csak a mindennapi találkozás szintjén. A teljesség igénye nélkül: Kocsisné Marika, Szeidl Rezs né, Babi, Keresztesiné Anikó, Zantleitnerné Franciska, Schenkné Erika, Fülesiné Marika… 2009. november 18-án azért jöttünk össze, hogy emlékezzünk és örüljünk egymásnak. A 60 éves Móricz Zsigmond Városi Könyvtár köszöntötte a 60 és a 80 éves olvasóit. Márkusné Sinkó Ildikó, MZSVK (Tata)
Beszámoló a Vértessz l si Községi Könyvtár elmúlt egy évér l Vértessz l s Tata és Tatabánya között, a Gerecse lábánál mintegy 3000 lakost számláló község. 1965ben, a határában el került el ember-maradványok (Samu), bronz és római kori leletek miatt vált ismertebbé. A községi könyvtár 56 m2-en kölcsönz és olvasótermi résszel áll a látogatók rendelkezésére. Állománya 2008-ban 8222 db dokumentum volt, és nemzetiségi (szlovák) ellátást is nyújt. 2008. szeptember 16-án több hónapos kényszerszünet után vettem át a könyvtár vezetését. A beiratkozottak száma 2005-t l folyamatosan csökkent (az általános és középiskolás korosztályt vizsgálva ötödére-hatodára esett vissza), 2008-ra már csak 75 olvasója maradt a könyvtárnak. El döm (az iskola pedagógusa) személyéhez, és nem a könyvtár intézményéhez való köt dés, illetve a középiskolások „elvándorlása” a községb l nem könnyítette meg az újra szolgáltató intézmény iránti érdekl dés felkeltését. A korábbi gyakorlathoz képest teljesen új alapokra kellett helyeznem a látogatottság emelését. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektettem a könyvtár népszer sítésére: 2008. október – 2009. augusztus között nyolc könyvtárral kapcsolatos cikket jelentettem meg a Vértessz l si Hírmondóban. A község honlapján (www.vertesszolos.hu) két alkalommal tettem közzé könyvtári híreket. A hagyományos szolgáltatások (kölcsönzés, helyben használat) mellett 2008 októberét l bevezettem a könyvtárközi, novembert l pedig a DVD-kölcsönzést. Id szaki kiadványokra is el fizettünk. 2009 januárjában dr. Nagy Sándor polgármester úr és Mórocz Tamás helyi lakos egy-egy komplett PC-vel, dr. Kaizer László háziorvos egy monitorral járult hozzá, hogy számítógép- és internet-használattal b vüljön a könyvtár kínálata. A szolgáltatás ingyenes. Idén augusztus 31-ig 76-an éltek a lehet séggel. F ként a gyerekek leveleznek, csevegnek a neten, de volt rá példa, hogy iskolai versenyfeladat és házi
-6feladat megoldásához kértek segítséget. Az id sebb korosztály álláskeresésre, levelezésre, más könyvtárak katalógusainak böngészésére használja az internetet. 2009 februárjától a könyvtári normáknak megfelel en növeltem a nyitva tartás idejét (heti négy alkalom 12 órában). Rendezvényeket, programokat szerveztem: könyvtárhasználati foglalkozásra hívtam a Samufalvi Óvoda és Bölcs de óvodásait. Bevezettem a baba-olvasójegyet, amellyel k is egyenrangú tagjai lehetnek a könyvtárnak. 2009. március 27-én a nyugdíjasok meghívásával csatlakoztam az internet fiesta programjaihoz. (Ld. Téka Téma, 2009/2., 2. l.) A tavasszal meghirdetett „irodalombarátok köre” a könyvtári héten alakult meg. Egy éve még nem volt érdekl dés a leselejtezett folyóiratok és dokumentumok vásárlására: szszel, több sikerrel próbálkoztam. Programokat szerveztem a könyvtári hétre, ez egyúttal jó alkalom volt az iskolával aktívabb kapcsolat kiépítésére. Október 19–30. között került Vértessz l sre az „5lett” európai uniós vándorkiállítás. Az év végi eseményekr l pedig még nem is tudok beszámolni. 2008 szén a községi könyvtár a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás mozgókönyvtáraként már a József Attila Megyei Könyvtár közrem ködésével (a helyi olvasói és támogatói igények figyelembe vételével) gyarapította az állományt. Az együttm ködésnek köszönhet a DVD-kölcsönzés is. Az állami normatíva mellett a Pátria Faluközösségi Egyesület felajánlásainak köszönhet en is lehet ségünk van dokumentum-beszerzésre. A tavalyi állami támogatásból mintegy 80 000 Ft-ot fordított a könyvtár új bútorok beszerzésére (két számítógépasztal, egy íróasztal az olvasószolgálathoz, egy asztal az olvasóknak, székek) a kulturált könyvtárhasználat biztosítására. 2009 decemberében pedig újabb számítógéppel, asztallal és a DVD-állomány biztonságos tárolására alkalmas, zárható szekrénnyel b vült a könyvtár berendezése. Összefoglalva: a látogatottság folyamatosan emelkedik, a beiratkozottak száma 2009 decemberében már meghaladta a tavalyit, ezzel összefüggésben a kölcsönzött dokumentumok száma is n tt. A babaolvasójegy révén a legfiatalabb korosztály is gyakori vendége a könyvtárnak. Folyamatos és egyre növekv igény mutatkozik a könyvtárközi kölcsönzés, a számítógép- és internet-használat iránt. Az id sek napközi otthona is rendszeres felolvasó találkozókat szeretne. A könyvtári élet tehát ismét kezd fellendülni. Feketsné Kisvarga Anita, Községi Könyvtár (Vértessz l s)
Olvasóközpontú olvasásfejlesztés, avagy… …Praktikák, ötletek, fortélyok az intenzívebb könyvtárhasználatért címmel tartott el adást november 16-án a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban Péterfi Rita olvasáskutató. A rendezvény a városi és a kistérségi könyvtárosokon kívül az iskolai könyvtárosokat és a komáromi kollégákat is vonzotta. Egy „jó” dokumentumokkal ellátott könyvtárban „csak” az a – nem lebecsülend – feladat, hogy e dokumentumokat „összehozza” az olvasókkal. Az olvasóközpontú olvasásfejlesztés során éppen az olvasás örömének felfedezésében, az adott olvasónak leginkább megfelel könyv kiválasztásában kell segíteni, és abban, hogy az olvasó mással is megoszthassa élményeit. Egy Nagy-Britanniában évek óta m köd projekt különböz ötletekkel és módszerekkel törekszik a fenti célok elérésére. Az el adás els felében a nyugat-európai ötletekr l, jól bevált módszerekr l esett szó, majd hazai példák következtek b ségesen illusztrálva a könyvtárosok kreativitását bizonyító képekkel. Magyarországon a ceglédi és a gödöll i könyvtár honosította els ként a brit kezdeményezést. Néha rendkívül egyszer „trükkök” kelthetik fel az emberek érdekl dését: rendhagyó plakátok, a visszahozott könyvek szétválasztása aszerint, hogy „olvasóink ajánlják” és „nem ajánlják”, a „nap könyve” vagy „kedvenc versem” akciók. A könyváruházak fortélyaiból is átvehetünk néhányat. Mindez jórészt ötletességen, nem az anyagi forrásokon múlik. Az olvasás öröme nem csupán egy sz k elitréteg számára elérhet . Az el adás után élénk beszélgetés indult meg a bemutatott praktikák alkalmazásának helyi lehet ségeir l, a könyvtárosok kicserélték tapasztalataikat, megfigyeléseiket az olvasási szokásokról, több új ötlet is született. Péterfi Rita búcsúzóul arra biztatott, ha az ötletek beválnak, tudassák vele is, hogy közkincsé válhassanak! Bognár Tímea, MZSVK (Tata)
-7-
PIM-BUSZ: utazó kiállítás Tatán és Tatabányán A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár invitálására november 23-án, a tatabányai Városi Könyvtár meghívására 2009. november 24–25. között látogatott el a Pet fi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai busza térségünkbe. 2009 a „magyar nyelv éve” és Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója. A Nyelvet öltünk! játékos címet visel mozgókiállítás a nyelvteremt , nyelvújító generáció törekvéseit ismétli meg azzal, hogy a magyar nyelvközösség aktuális nyelvhasználatára és magára a nyelvre kívánja ráirányítani a figyelmet interaktív játékok segítségével. A busz küls megjelenése ehhez a koncepcióhoz alkalmazkodik Sajdik Ferenc elgondolkodtató, humoros karikatúráival. Tatabányán a két nap alatt több mint 700 látogató fordult meg a „nyelvbusznak” helyet adó Sport Hotel és Étterem parkolójában. Nagyrészt az Óvárosban m köd általános és középiskolai diákcsoportok jöttek el, de Szárról és Bicskér l is voltak látogatók. Kisebb számban, de a nyelvészetet kedvel feln ttek is megtisztelték jelenlétükkel a tárlatot. Tatán is komoly érdekl dés övezte a programot. A tatai általános és középiskolákból 350-en voltak kíváncsiak a kiállításra. Több mint ötvenen töltötték ki a Játék négy keréken és a Szócsavaró elnevezés tesztlapokat, és adtak számot tudásukról. Dományi Zsuzsa, MZSVK (Tata) és Nagy Edit, Városi Könyvtár (Tatabánya)
Takács Mari „lebilincselte” a gyerekeket A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár gyermekkönyvtára a téli gyermekkönyvhét (2009. november 30. – december 4.) alkalmából illusztrátor–olvasó találkozóra hívta a gyermekeket. Takács Mari, a 2008-as év meseillusztrátora rövid bemutatkozást követ en a jelenlév k aktivitását tesztelve, és a kíváncsiságtól vezérelve kérdezgette a gyerk cöket. Kiderült, hogy a kicsik többnyire ceruzával, festékkel vetik papírra gondolataikat, és legszívesebben a családjukat, illetve házi kedvenceiket rajzolják le. Az illusztrátor A brémai muzsikusok cím történetet lerajzolva el is mesélte azt, A három kismalac cím bábjátékot pedig kivetítve tekinthették meg a kicsik. Takács Mari a m sor zárásaként saját rajzaiból készített színez vel kedveskedett a gyerekeknek. Goldschmidt Éva, MZSVK (Tata)
Szavak a könyvr l – Oroszlánkarom Az a mondás járja szakmai körökben, hogyha egyetlen igazi tehetséget sikerül találni egy verseny mez nyében, már megérte megrendezni azt. Ez fokozottan igaz volt a Szavak a könyvr l cím , Tatán november 13-án megrendezett vers- és prózamondó versenyre, melyet a Móricz Zsigmond Könyvtár hirdetett meg és bonyolított le. Az els helyezett Fischl Ágnes ilyen gyöngyszem volt a mez nyben, de a többi szerepl is derekasan helytállt, a zs ri kénytelen volt külön jutalmazást kitalálni. Így az els három helyezetten kívül (a már említett Fischl Ágnes, Andódy Rebeka és Goldschmidt Mária) a decemberi fellépésre három másik tanuló (Andódy Adonika, Márkus Bence és Tóth Réka) is továbbjutott. December 16-án Oroszlánkarom címmel másfél órás est keretében k mutathatták be legkedvesebb verseiket. A fiatal el adók önmagukat múlták felül, maradandó élményt szereztek a hallgatóságnak. A m sort záró három alkotás és az adventet idéz gyertyagyújtás meghitt hangulatot teremtett megidézve a közelg karácsonyt. Pribojszky Mátyásné, MZSVK (Tata)
-8-
Író–olvasó találkozó Dóka Péterrel Novemberben, egy hétf i napon… Dóka Péter író – a dorogi városi könyvtár szervezésének köszönhet en – …nyolcadik osztályos tanulóknak mesélt életér l, munkájáról. Szerencsénk volt, hogy elfogadta a meghívást, hiszen gyerekkora óta retteg a hétf t l, ilyenkor inkább nem is dolgozik… Nemcsak a hétf t l fél, m vei megírását követ en retteg a kudarctól, ezért el sem olvassa azokat. Ez bizony kár! Én olvastam… és nagyon tetszett. Eredeti foglalkozása tanár. Tanított is, de úgy érzi, ez nem neki való… Kifaggattuk, hogy mi miatt ír? Azt mondta, elragadja egy bels kényszer, és olyankor azt érzi, hogy muszáj írnia. Régebben próbálkozott versírással is, de rájött, hogy nem ez az er ssége. Jelenleg szerkeszt … a Móra Kiadónál, legnagyobb sikerének azt tartja, hogy felfedezett egy tehetséges írót, akit ma már barátjának mondhat. Most épp új könyvön dolgozik… megírásában egy kicsit mi is segítettünk: a kérdéseire mindenki érdekes, elgondolkodtató válaszokat adott. …annyit elárult, hogy lesznek benne vámpíros történetek is… Eddigi könyveinek nem tervezi a folytatását. Az ellopott zsiráf kisgyermekeknek, a Hogyan lettem médiasztár? tizenéveseknek szól… Köszönjük a gyermekkönyvtárnak, hogy a mi iskolánkban rendezte meg ezt a találkozót. Reméljük, lesz még részünk ilyen élményben! Kele Bettina, Eötvös József Általános Iskola, 8. a. osztály (Dorog)
Bakonybánk: A Községi Könyvtár 2010. január 1-jét l csatlakozik a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás mozgókönyvtári ellátásához. – Dorog: Az Arany János Városi Könyvtár mozgókönyvtári ellátásához tartozik 2010. január 1-jét l Kesztölc községi könyvtára. – Esztergom: A Helischer József Városi Könyvtár megállapodást köt 2010. január 1-jét l az Esztergomi Többcélú Kistérségi Társulással Bajót, Dömös, Mogyorósbánya és Sütt községek mozgókönyvtári ellátására. – Komárom: A Jókai Mór Városi Könyvtár gyermekkönyvtára a szül k és a gyermekek együttes kérésére 2010-t l szombaton délutánonként is nyitva tart. – Tatabánya, JAMK: 2009. november 24–25. között Tatabányán tartotta szi értekezletét az Informatikai és Könyvtári Szövetség Megyei Könyvtári Tagozata. Rónai Iván tájékoztatott az intézményi költségvetés tervezésében történt változásokról. Kenyéri Katalin a könyvtárügyet érint jogszabályok változásait, Bartos Éva a Könyvtári Intézet újdonságait ismertette. Ramháb Máriától megtudhatták a résztvev k az IKSZ és az NKA legfrissebb híreit, és kölcsönösen tájékoztattuk egymást a nyertes EU-s pályázatokról. Ezen az értekezleten köszöntünk el az év folyamán nyugdíjba ment, lemondott megyei könyvtárigazgatóktól. – Egyéb hírek: A muzeális intézmények ingyenes látogatására 2009-ben kiadott új igazolásokat minden munkahelyen érvényesíteni kell 2010-re ; A TIOP – 1.2.3/09/1 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – Tudásdepó Expressz cím konstrukció nyertes pályázói megyénkben Oroszlány, Komárom, Tata városi könyvtárai, valamint a megyei könyvtár. A NAVA tematikus gy jteményi oldala (http://tematikus.nava.hu): A NAVA televíziós kollekciójából szemezgetett, fontos kulturális és emberi értékeket, illetve aktuális eseményeket közvetít m sorok tematikus gy jteménye értékes tartalmakat kínál könnyen elérhet formában. Összesen 63 órányi anyag és 5183 filmhír található a régi id k „magyar világhíradójából”. A Magyar Nemzeti Filmarchívum 2005-ben az IHM támogatásával digitalizálta gy jteményének egy részét. 115 játékfilmet, 597 db filmhíradót (1931-es els hangos filmhíradótól 1943-ig) digitalizáltak a szakemberek. A digitális kópiák ezután a NAVA külön gy jteményébe kerültek. Ez az els alkalom, hogy egy korszak filmhíradói szakért i válogatás nélkül, eredeti formában, vágatlanul az érdekl d k elé kerülnek. Az archívum különlegessége, hogy a közönség kommentálhatja, kulcsszavazhatja, rendezheti és felhasználhatja saját blogjához vagy iskolai prezentációjához a felújított anyagot. Az oldal készít i ezzel egyben lehet séget biztosítanak az utódoknak arra, hogy értékeljék mindazt, amit mondani akartak magukról az el dök. Elérhet a http://filmhiradok.nava.hu/ címen. Összeáll. Sutáné Csulik Andrea, JAMK (Tatabánya)
-9-
Kávéházi beszélgetések Érsekújváron A Nyitra Megyei Önkormányzat és az Anton Bernolák Könyvtár Az irodalom karnyújtásnyira cím rendezvénysorozatán november 25-én Bárczi Zsófiával, Madách-díjas írón vel H. Nagy Péter irodalomtörténész, kritikus–szerkeszt , egyetemi oktató beszélgetett. Az est háziasszonya Kecskés Ildikó volt. Az Aqua Café kellemes kávéházi légkörében élményekr l, tapasztalatokról, oktatásról, véleményr l, ösztönzésr l volt szó. Bemutatták a szerz Mennynek és Földnek cím tanulmány- és esszégy jteményét, valamint a Szellemidézés – Mécs László tanulmányok címmel megjelent könyvét. Ez utóbbiban az írón elfogulatlanul kísérli meg M.L. irodalomtörténeti helyének kijelölését az életm eddig ismeretlen fejezeteinek körültekint feldolgozásával, értékelésével. December 7-én a Vasárnap cím folyóirat f szerkeszt je Cs. Liszka Györgyi, Szamaránszky Edit lapmenedzser és Csiba Annabella szerkeszt vendégeskedtek a találkozón. A szlovákiai magyarok lapja a családnak, a családhoz szól, gazdag, színes múlttal rendelkezik. Mi a titka? Mi biztosítja a lap széles kör olvasottságát és magas példányszámú eladottságát? A H. Nagy Péter vezette beszélgetést Kecskés Ildikó egészítette ki annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeivel, amelyet az est el készítéseként végeztek. Befejezésként Ko kovi Péter versmondó, a helyi tévé szerkeszt je a rendezvénysorozat 5. évfordulója okán az elmúlt évek történéseir l összeállított rövidfilmjét vetítették le. A kávéházi estékkel párhuzamosan a „Kicsi, kisebb, legkisebb” klub Hamar Márta vezetésével november 25-én Ha Katalinkor kopog..., december 7-én pedig a Szeretet ünnepén címmel várta játékos foglalkozásra a gyerekeket. Az advent id szakát idézték mesével, verssel, énekkel. Švec Mónika és B. Mánya Ágnes (résztvev k), Érsekújvár
Ajkamról versem szól… Az Anton Bertolák Könyvtár „családi” könyvtárrészlegének helyettes vezet je, Hamar Márta könyvtáros–pedagógus, november végén újra megszervezte a fiatal versmondók találkozóját. Célja az olvasásra nevelés, a vers szeretetének elfogadtatása, a versmondás által átélhet élmény együttes megosztására való képesség fejlesztése volt. A találkozón a város nyolc (két magyar nyelv ) óvodájából összesen harmincegy gyermek vett részt. Óvón ik évr l évre nagy odafigyeléssel, szelíd megközelítéssel készítik fel ket. Márti néni Juliska és Jancsi bábfiguráival szólította a paraván elé a kicsiket, akik – hogy egymás anyanyelvével is ismerkedhessenek – magyar és szlovák nyelven adták el a költészet gyöngyszemeit. A zs ri szerepe a gyermekek bátorítása, a dicséretek megfogalmazása, a személyre szóló emléklapok és az óvodák számára készített könyvcsomagok átadása volt, ám mindenki gy ztesként távozott. Örömmel keveredett a büszkeség: igen, értük, velük továbbra is érdemes dolgozni. Kecskés Ildikó, Anton Bertolák Könyvtár (Érsekújvár)
Bakonyszombathely múltja és jelene (2008) Manapság a falutörténet-írás reneszánszát éljük. A rendszerváltás után több Komárom-Esztergom megyei község jelentette meg településtörténeti kiadványát. Az újabb és jobb összefoglalások közül való e kötet is. Bakonyszombathely 1500 f s kistelepülés a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. Elnevezése a szombatonként tartott heti vásárokra utal. A szombatot jelképez Szaturnusz és a 18. századi német betelepítésekre utaló különleges fa harang-
tornya látható a község címerében. Ez közösség szervez er t hordoz. A „falu könyve” (történet és a mai helyzet összefoglalása) els okleveles említésének 650. évfordulója (1358) tiszteletére íródott. A szellemi értékeit rizni és er síteni tudó közösség összefogása (láthatóan nagy energiaráfordítással) a helyi identitástudat fontosságáról árulkodik. Célja a mai ismeretek szerint múlt és jelen összefüggésében összefoglalni a közösségi értékrend tör-
- 10 téneti változásait, szintetizálni a korábbi kutatások eredményeit és dokumentálni a jelenkort. A több helyi szerz alkotta kollektív munka sokirányú forrás feltárását és feldolgozását tartalmazza. Dönt en korábbi szakdolgozatokra – köztük az egyik szerkeszt 2003-ban készült településtörténeti összefoglalójára – támaszkodott. Sajnos a korlátozott hozzáférés miatt nehéz megállapítani, hogy az 1959 2003 között keletkezett írásokhoz, értékelhet el zményekhez képest mennyi a tartalmilag friss információ. Ugyanakkor az itt felsorolt munkák a bakonyszombathelyi kutatások historiográfiájának legrövidebb tényszer összefoglalását jelentik. A középkori és újkori fejezet a kelleténél rövidebbnek t nik. Vélhet en hasznos lett volna küls szakért bevonása. (Módszertani tapasztalat szerint a helyi értelmiség és küls szakért (k), történészek, közgy jteményi munkatársak együtt munkálkodása vezethet a legszínvonalasabb történeti összefoglalásokhoz. Lásd pl. a Szomorról készült m értékelését. In: Téka Téma, 2008/6., 5 6. l.) A településtörténeti kézikönyv nem tudományos m , olvasmányos, jól tagolt, pontosságra és teljességre törekv kiadvány. Er sen a jelenkori viszonyok (félmúlt) sokoldalú bemutatására orientált. A legtöbb szerkeszt i leleményt e szerkezeti egységek tartalmazzák. A település története 1945-ig a teljes kiadványnak kb. csak a 20 %-a. A fejezetekb l gazdag kulturális hagyománnyal és azok ápolásával, m vel déstörténeti értékekkel, helyi civil szervezetekkel bíró, élni akaró és fejl dni tudó település képe bontakozik ki: tévéstábok nemzeti rockoperát forgat-
tak és mutattak itt be; magán m vészetoktatási intézményük, dalkörük van; amat r népm vészeti fesztiválokat rendeznek; pezseg a sportélet. A kötetnek követésre méltó értékei szép számmal akadnak. Interjúkat is tartalmaz helyi és elszármazott személyiségekkel (a II. világháború helyi eseményeir l vagy az 1956-ban kitelepültekkel). Az emberi sorsok, az emberközeli történelem bemutatása kis települések esetében fontosabb, mint a városoknál. A visszaemlékezések némi szépítést, szubjektivizmust mutatnak, de nem torzítanak! Az élményanyag ért kezelése és bemutatása által fontos események, összefüggések maradtak fenn a helyi históriában. További értéket képviselnek sajnos hivatkozások nélkül a helyükön lév idézetek. Szintén forráshiány mellett, de pozitívum a tsz és az állami gazdaság múltját feldolgozó, értékel sok megjegyzés (17. és 18. fejezet), melyek a viszonylag nagy terjedelem ellenére az érdemi mondanivaló megértését segítik. A kronológiai tárgyalásmód tematikus fejezetekkel ötvöz dik. Külön kronológia a legfontosabb helyi eseményekr l tényszer en a végére is elkelt volna. A helyi sajtóanyag részletesebb hivatkozása, esetleg függelékben történ közlése, szintén hasznos kiegészítés lehetett volna. A képanyag jó aláírásokkal, nevekkel hasznos és értékes része a kiadványnak. A honfoglalás 1100. évfordulója és az államalapítás millenniuma megünneplését külön (illusztrált) fejezetek mutatják be. Az ezt kiegészít , máshova nem sorolható fotók és illusztrációk csak emelik a kiadvány értékét. Dr. Horváth Géza, JAMK (Tatabánya)
Esztergom – A Helischer József Városi Könyvtár „könyvtári beszélgetések” rendezvénysorozatának vendége november 16-án Kukorelly Endre író, költ volt. Héreg – November 25-én az Iskolai és Községi Könyvtár Nógrádi Gáborral és Nógrádi Gergellyel szervezett találkozót. Az írók a gyerekeknek és a feln tteknek mutatták be m veiket, elmesélték, hogy hogyan születnek regényeik, valamint a gyerekek közrem ködésével egy történetet írtak a helyszínen. – Könyvcsere akcióval a tarjáni gyermekotthon lakóinak sikerült könyveket gy jteni. (Véghné Szalai Katalin) Lábatlan – 2009. december 17-én a Batyu Színház látogatott el a Vitéz Sághy Antal Városi Könyvtárba (ld. kép). A titokzatos hóember cím verses, dalos el adáson a gyerekek is szerepelhettek. (Betákné Lampérth Gabriella) Mocsa – A községi könyvtár – a Mocsáért Egyesület székhelye – hetekig a hagyományosan megrendezend „falukarácsony” el készítését l volt hangos. Az itt készült plakátok, szórólapok december 20-ára, „aranyvasárnapra” hirdették a programot. A falu f terén kedves m sor, forralt bor, tea, valamint házi sütemény várta a község lakóit. Idén az egyesület felkérésére készíttetett fa betlehemest helyeztek el a római katolikus templom bejáratánál. (Nagy Julianna)
- 11 Sárisáp – 2009. december 16-án a Bányász M vel dési Ház könyvtára az adventi készül dés keretében mesedélutánt rendezett. A karácsonyi ünnepkörhöz tartozó fabulákkal, vidám téli zenével szórakoztatták a gyerekeket és szüleiket. A hangulathoz egy kis fahéjas tea, szaloncukor és mézeskalács járult hozzá. (Katona Gabriella) Tata – A Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban november 26-án Figyelnek-e ránk a csillagok címmel el adást tartott Zombori Ottó országos hír csillagász, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója. A „nemzetközi csillagászat éve” (Galilei 1609-ben el ször alkalmazta a távcsövet csillagászati megfigyelésekre) alkalmából szervezett programra id s és fiatal egyaránt ellátogatott. A sok humorral f szerezett el adáson a régi és a modern csillagászat elméleteir l, kísérleteir l, tudósairól hallhattak, amit egy színes képekb l álló sorozat követett. Az el adást egy planetárium-szimulátorprogram ismertetésével zárták. (Dollmayer Bea) 2009. utolsó „könyves szerdájára” december 10-én került sor a tatai városi könyvtárban. Maczkó Mária és Szabó András estjének címe Szép magyar ádvent volt. A több mint egyórás m sor során Szabó András irodalomtörténész, el adóm vész a 17. századi magyar irodalomtól napjainkig vezetett végig, miközben zsoltárok, egyházi énekek és vallási tárgyú népdalok csendültek fel Maczkó Mária ihletett el adásában, felkészítve a szépszámú hallgatóságot a közelg ünnepre. (Pribojszky Mátyásné) Tatabánya A József Attila Megyei Könyvtár december 7-én Sz ts Miklós és Vojnich Erzsébet képeit állította ki a Félfal-galériában. A m vészházaspár, a szoros baráti szálak miatt, aktív résztvev je maradt a kiállításmegnyitást követ beszélgetésnek Darvasi Lászlóval. A 2009-ben Rotary-díjjal kitüntetett költ t, írót, újságírót, szerkeszt t Jász Attila, az Új Forrás f szerkeszt -helyettese faggatta pályájáról, az alkotás folyamatáról, m veir l, saját akarattal bíró szerepl ir l. Ily módon els sorban a Virágzabálók cím nagyregénye került bemutatásra. (Kissné Anda Klára)
60 éves a tatai városi könyvtár: beszélgetés ifj. Gyüszi László helytörténész könyvtárossal Nehéz tömören összefoglalni több mint fél évszázadot, ám az évforduló jó alkalmat kínál megemlékezni a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár történetének jelent s momentumairól. Mit mesélnek a források Tata könyvtárairól? Valószín leg az els említésre méltó (az 1743-ban Tóvároson letelepedett kapucinusok) könyvtára Balogh Ferenc, Esterházy teljhatalmú kormányzója nevéhez f z dik. Még ma is „Balogh-könyvtárnak” nevezik. A piarista gimnázium könyvtárát 1765-ben Tapolcsányi Gergely rendf nök szervezte meg. Kés bb több könyvtár is volt a városban, de az Esterházycsalád könyvtára volt a legjelent sebb. Hogyan vészelték át a háborús éveket? 1945 márciusára a várban lév Esterházykönyvtár és -levéltár anyaga (ahogy a gimnáziumé, csak kisebb mértékben) szétszóródott. Az iskolák iratanyagának megmentése érdekében az újságok felhívást tettek közzé. A különböz egyleti anyagok szinte nyom nélkül t ntek el.
1949-ben megindult a hálózati rendszer kialakítása, a körzeti könyvtárak létrehozása Veszprémmel az élen. Tata mikor került sorra? Még abban az évben az els tíz könyvtár között. Székhelye a Kossuth tér 17. szám alatt volt egy korábban romos, de központi fekvés épületben 3000 kötettel. Az el készületek Vörös Dezs nevéhez f z dnek. Mikor kezdte meg m ködését? A Tatai Körzeti Könyvtár a helyreállított épületben 1949. szeptember 18-án nyílt meg Horváth Géza vezetésével, aki kés bb hosszú évtizedekig a megyei könyvtárat igazgatta. Hogyan függ össze a körzeti könyvtár és a hajdani megyei könyvtár története? A könyvtárügy fejlesztésér l hozott 2042/ 13/1952. sz. MT határozatban megfogalmazott szervezeti, anyagi és személyi feltételek, valamint az ország új közigazgatási rendszere alapján létrejöttek a megyei, járási és városi könyvtárak, illetve a könyvtári hálózatok. A megyei könyvtár Tatabányán 1952. augusztus 17-én a
- 12 Tatai Körzeti Könyvtár és a Tatabányai Városi Könyvtár egyesítéséb l jött létre. A tatai könyvtár tehát járási rangot kapott? Nem azonnal. A tatai járásban ezt a funkciót 1958-ig maga a megyei könyvtár töltötte be. Csak amikor megyeszékhely lévén a járási teend ket már nem tudta jól ellátni, és minden járási tanácsnak rendelkeznie kellett megfelel könyvtári irányító szervvel, vezetett 1959. január 1jét l a tatai könyvtár járási rangjához. Mikor költözött a jelenlegi épületbe? 1969. április 4-én nyílt meg az ünnepélyes keretek közt átadott Komárom Megyei M vel dési Központ épületében. A gyarapodó könyvállomány és a helyben olvasási igény már a ’60-as években sürgette a b vítést. Itt közel 440 m2 alapterületen egy korszer en felszerelt feln tt könyvtár és egy 90 m2-es, 11 000 kötetes gyermekrészleg várta az olvasókat. Milyen volt az együttm ködés a „társbérletben”? A m vel dési központ és a könyvtár az olvasási kultúra fejlesztése, a könyv és irodalompropaganda minden vonatkozásában megtalálta a közös hangot. 1974. december 31-én megsz nt a tatai járás. Ez hogyan hatott a könyvtárra? A járás korábbi 22 települését ún. városkörnyéki községekké szervezték át. A korábbi városi és járási könyvtár „szimpla” városi könyvtár lett. A tanácsok önállósodásával a m ködési feltételek javultak. A m vel dési otthoni hálózat a város egyes pontjain létesült klubkönyvtárakkal egységessé vált: a Berta-malomban a Feny téri Klubkönyvtár Tata kertvárosi részén, és még számos helyen jöttek létre ilyenek. Hogyan hatottak a társadalmi és egyéb változások az állományra és a szolgáltatásokra? Tata id közben jelent s iskolavárossá fejl dött. A városi könyvtár igyekezett az önképzés,
a szakmai tájékozódás, a kutatás színhelyévé, nagyválasztékú kölcsönz hellyé és egyre inkább információs központtá válni. Növekedett a könyvtárközi kérések száma. Hogyan b vült a gy jt kör? A könyvtárügy ajánlásainak megfelel en hanglemezekkel, AV-dokumentumokkal, mikrofilmrészleggel és az ezekre épül új szolgáltatásokkal. Az 1970-es évek elején – Pastinszky Miklós nevével szoros összefüggésben – kezd dött a helyismereti gy jtemény kialakítása. A ’80-as években a városkörnyéki könyvtárakat közös ellátórendszerbe szervezték. Mit jelentett ez Tata számára? A ’70-es években a város és a városkörnyék már kiépített könyvtárhálózattal rendelkezett 17 tanácsi könyvtárral, amelyeket kiegészítettek az iskolai és szakszervezeti könyvtárak. 1982-t l a tatai könyvtár a városi és az iskolai könyvtárak szakmai gondozója lett. Maga a modell ma is életképes. A Tatai Többcélú Kistérségi Társulásban a könyvtár (az agostyáni fiókja mellett) nyolc községi könyvtár ellátó központja. Mikor vették fel Móricz Zsigmond nevét? 1961 decemberében. Mit rejthet még a jöv ? Az információs központtá válás igénye (az állomány számítógépes feldolgozása, az internet lehet ségével kiszélesedett szolgáltatások) meghatározzák a könyvtárak szerepét. Van, aki olvasnivalót és van, aki a legfrissebb információt keresi. A legszélesebb olvasóközönség fordul itt meg. Nem mondhatunk le a közép- és fels oktatásban részt vev hallgatókról sem. Rendezvényeink, el adásaink számát, jellegét már maga a Téka Téma is reprezentálja. Az olvasók igényeit igyekszünk a jöv ben is kielégíteni. Garancia erre a könyvtárosok szakértelme. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)
Komárom A Jókai Mór Városi Könyvtár új, informatikus munkatársa 2009 decemberét l Monostori Mihály. Tatabánya, JAMK Kelecsényi Péterné, a megyei könyvtár csoportvezet je, felmondási idejét letöltve 2010. január 31-ét l nyugdíjba vonult. Felel s szerkeszt Kissné Anda Klára Rovatvezet k: dr. Horváth Géza, Kissné Anda Klára, Lehrreichné Dürg Brigitta, Sutáné Csulik Andrea Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, F tér 2. Felel s kiadó dr. Monostori Imre igazgató ISSN 1218 9278 A nyomtatásért felel a Vértes Copy Plusz Kft.
