ÖTÖDIK FEJEZET Nem csak a szemnek és a kéznek Felföldi Zita and Holler Judit Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest 5.1. Bevezetés A Magyar Természettudományi Múzeum közgyűjtemény. Kétszáz éves fennállása óta hármas feladatot teljesít. Gyűjti, őrzi, ápolja és védi a természet értékeit; tudományosan feldolgozza, kutatja a természet jelenségeit, objektumait; bemutatja gyűjteményi kincsei egy részét és természettudományos ismereteket ad át. Hagyományosan az ásványtan, az őslénytan, a növénytan, az állattan és az embertan tudományának tárgyai állnak érdeklõdése középpontjában. Természetrajzi kiállításaival 1811 óta áll a nagyközönség rendelkezésére.
5.2. A Magyar Természettudományi Múzeum új szemléletű kiállításai A kiállítások mint a múzeum elsődleges kommunikációs eszközei. 1996-ban a múzeum új kiállítási épületének megnyitásával kiállításaink történetében új fejezet kezdődött el. Szakítva a hagyományos tárgycentrikus kiállításrendezési gyakorlattal, a bemutatni kívánt folyamatokat, törvényszerűségeket kevesebb eredeti tárggyal, viszont annál több, a megértést segítő interaktív elemmel, az átélést megkönnyítő installációval, hang, fény és színhatással jelenítjük meg. Legfőbb kiállításrendezési alapelveink: interaktivitás, játékosság és rendszerszemlélet. A természettudományos megközelítés mellett, a jelenségek történelmi, irodalmi, néprajzi interpretációjának is helyet adunk. Legjobb példa erre a 2000-ben nyitott kiállításunk, ahol a mondák, mesék lényeivel találkozik a látogató. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy kiállításainkat a gyerekek is értsék és otthonosan érezzék magukat bennük. Az interaktív egységeket természetesen ők veszik először birtokukba, az itt-ott felbukkanó mesebeli lények, pl. bányamanó a kincsesbányában, is a fiatalabb korosztálynak és persze a mindannyiunkban ott rejtőző gyermeknek szólnak. Az idén nyílt múzeumtörténeti kiállításban a felnőtteknek szóló részekkel párhuzamosan egy gyerekeknek szóló vonulatot is kialakítottunk. Itt nem a felnőtt fejezet gyerekek számára érthető, esetleg egyszerűsített magyarázatát készítettük el, hanem minden egységben megkerestük azt a néhány gondolatot, amit a kisebbeknek érdemes elmagyarázni, ahhoz hogy közelebb kerüljenek a tudományos gyűjteményekben folyó munka megértéséhez. Például a gyűjtemények összetételét és számarányait bemutató résznél áll egy szekrényke „Te is készíthetsz így gyűjteményt” felirattal, ami a gyűjteményi tárgyak alapvető rendszerezési gyakorlatát ismerteti játékos formában.
5.3. Állandó kiállítások 5.3.1. Ember és természet Magyarországon: történeti-ökológiai kiállítás A több tudományterület eredményeit ötvöző bemutató a Kárpát-medence mint ökológiai egység természettörténetén keresztül kíséri végig azt az utat, amelyet a természetben megjelenő ember a civilizált társadalmakig és napjainkig megtett. Mintegy 800 m2-en látható, miként használta fel a természeti erőforrásokat, miközben átalakította, és esetenként súlyosan károsította természeti környezetét. A tények, folyamatok és következmények bemutatása mellett a megoldáshoz vezető utakat is feltárja a kiállítás. A történeti-ökológiai fonalra felfűzött mondanivalót látványos, egyedi tárgyakkal, életképekkel, eredeti fotókkal szemlélteti és interaktív egységekkel teszi érthetővé a bemutató.
5.3.2. Nem hervadó virágoskert A kiállítócsarnok galériáját tartó oszlopokban kialakított tárlók anyaga a Kárpát-övezet gazdag és látványos ásványkincséből, ahogy Magyarországon nevezik, bányavirágaiból ad ízelítőt.
5.3.3. Aki a világot szereti: a Kárpát-medence természeti kincsei A millennium évében nyílt látványos bemutatóval a legendák, mesék világát elevenítjük fel. Kincsesbányán, sárkánybarlangon, meseerdőn, Árpád-kori (XII. századi) falun vezetjük végig látogatóinkat. A magyar mondákból, mesékből, népdalokból ismert természeti kincsekről, – füvekről, fákról, csodálatos állatokról, sárkánycsontokról,
bányavirágokról – a kultúrtörténeti bemutatáson kívül a ma érvényes természettudományos magyarázatot is megadjuk. A kiállítás ötvözi a természettudományt a művészettel és a mítosszal.
5.3.4. Túl az Óperencián: A Magyar Természettudományi Múzeum kalandjai az elmúlt 200 esztendőben A kiállítás a múzeum alapításának 200 éves évfordulója alkalmából készült. Bemutatja a Magyar Természettudományi Múzeum történetének lényeges állomásait, gyűjtőútjait, expedícióit. Bepillantást enged a kulisszák mögé, a gyűjteményekben folyó tudományos munka folyamatába. Bemutatja hogyan dolgozza fel, rendszerezi, elemzi a gyűjteményi tárgyakat a kutató muzeológus. A kiállításnak két vonulata van: az egyik felnőttekhez, a másik a gyermekhez szól. Ugyanakkor mindkét szint interaktív és játékos. A kiállítást így a kisgyermekek és szüleik egyaránt élvezhetik. 5.3.5. Természetbúvár-terem: Érintésnyi természet Az 1992 óta működő Természetbúvár-teremben más törvények uralkodnak, mint általában egy múzeumban. Itt minden kézbe vehető, alaposan megfigyelhető. A bálna állkapcsát, az elefánt koponyáját, a kitömött barna medvét csak több mázsás súlya miatt nem emelgeti senki, de a Hamupipőke tál magvait a legkisebbek is lelkesen válogatják. Talán leggyakrabban a korai denevért rejtő doboz kerül le a polcról. A sünit szúrós természete ellenére mindenki megsimogatja. A liofilizált (fagyasztva szárított) gombák szinte ínycsiklandóak. A felfüggesztett madarak mintha csak megpihentek volna a szelek szárnyán, de bármelyik pillanatban újra meglengethetnék szárnyukat. A kőzetek az elmúlt évmilliókról regélnek, olyan élőlényeket is bemutatva, amelyeknek ma már híre-hamva sincs. A polcokon csillogó ásványok vonják magukra a figyelmet. Ezen a pár négyzetméteren az élettelen és élő természetnek csak egy kis morzsája látható, ám a nagypapáktól az unokákig mindenki talál valami érdekeset. Az egzotikus látnivalók és mindennapjaink soha jól meg nem nézett tárgyai egymást egészítik ki. A teremben az ízlelés kivételével minden érzékszerv kap feladatot. Magnóról folyamatosan állatok csivitelnek, brekegnek, zümmögnek, ciripelnek, énekelnek, huhognak, bömbölnek és ki győzné felsorolni hányféle hanggal adják tudtára a világnak, hogy ok is léteznek. A Szimatszonda fioláiba rejtett illatok felismerése gyakran még a jó orrúaknak is fejtörést okoz. A Titkos szekrény segítségével pedig mindenki kipróbálhatja, hogy milyen ügyesen „lát a kezével”. A Természetbúvár-terem óvodástól a gimnazistáig, minden korosztály számára kínál foglalkozásokat. - Az óvodások az állatpreparátumok megfigyelése révén felfedezhetik a különböző állatok életmódja és külső tulajdonságai közti összefüggéseket. Esetleg speciális, a teremben található állatokkal kapcsolatos játékok segítségével juthatnak értékes ismeretekhez. - A kisiskolások (6-10 éves korosztály) már maguk is eligazodhatnak a teremben, ugyanis minden tárgyhoz rövid ismertető szöveg kapcsolódik, sőt az egyre bővülő kiskönyvtárban további önálló kutatásra is lehetőség nyílik. Különböző nehézségi fokozatú feladatlapok is ösztönzik a célirányos „búvárkodást”. - A felsősök és a gimnazisták (11-18 éves korosztály) szakképzett vezető irányításával mélyíthetik el már meglévő ismereteiket vagy szerezhetnek újabbakat a természettudományok speciális területein.
5.4. A kiállítások önálló feldolgozását segítő, tanárok és gyermekek számára összeállított kiadványok Kiállításaink nagy része az önálló felfedezésre épít, ezzel összhangban a csoportokat vezető tanárokat is az egyéni feldolgozásra bíztatjuk. Annál is inkább, mert a hozzánk érkező nagy számú gyerekcsoporttal (évente közel 60 000 gyerek látogat el hozzánk) a Közművelődési és Kiállításrendezési Főosztály csekély létszámú közművelői gárdája nem tud személyesen, egyénileg foglalkozni. Ennek ellensúlyozására, a lehető legtöbb segítséget igyekszünk megadni a pedagógusoknak a kiállítások önálló feldolgozásához.
2
5.4.1. Eseménynaptár Rendszeresen, évente kétszer értesítjük az iskolákat aktuális kiállításainkról, programjainkról, új kiadványainkról. Az ország valamennyi általános iskolájába eljuttatjuk információs anyagunkat. Arra bíztatjuk a tanárokat, hogy a múzeumi óra előtt keressenek fel minket. Így sor kerülhet az igények és lehetőségek tisztázására. Nyugodt körülmények között bemutathatjuk nekik kiállításainkat, és a kiállítási témák feldolgozását könnyítő segédanyagainkat. 5.4.2. A Lacertina-füzetek és egyéb pedagógiai kiadványok A Közművelődési Főosztály szerkesztésében állandó kiállításainkhoz háttér-információkat és módszertani ötleteket is nyújtó kiadványokat jelentetünk meg. A Lacertina-füzetek sorozat kötetei zömmel az 1996-ban megnyílt „Ember és természet Magyarországon” című történeti-ökológiai kiállítás témáihoz kapcsolódnak. A füzetek egy része olyan háttér-információkat tartalmaz, amelyek tartalmi vagy formai korlátok miatt már nem fértek el kiállításainkba, de fontosnak ítéltük közreadásukat. A kötetek önmagukban is érdekes olvasmányt jelentenek a természetrajz, a természettudományok iránt érdeklődőknek. A tanulni vágyók pedig a füzetek végén feladatokat is találnak. Az 1. és 6. kötet tematikailag összefügg: a legújabb flóra- és vegetációtörténeti valamint faunatörténeti kutatási eredményekre támaszkodva mutatja be, hogy a Kárpát-medence növény- és állatvilágában milyen változások zajlottak az utolsó 2,5 millió év alatt. Két füzet az ember környezetátalakító tevékenységével foglalkozik. A 3. kötet kakukktojásként szerepel a sorozatban, a szabadtéri állandó kiállításunkat mutatja be – a múzeum előtt álló kőparkot. A különböző föltörténeti korokból származó hatalmas kőzettömbök keletkezésük sorrendjében követik egymást. A rajtuk található táblából, illetve e kötetből részletesen megismerhetjük őket. A füzetek másik része kifejezetten pedagógusok vagy diákok számára készült. Két kötet módszertani útmutatónkat főiskolai oktatók és gyakorló pedagógusok írtak. A 4. kötet módszertani ötleteket ad ahhoz, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumban eltöltött idő kellemes emlék maradjon az óvodásoknak. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának megvalósításához segítséget nyújthat egy-egy múzeumlátogatás. A kipróbált játékok, tevékenységek, beszélgetés témák mellett a pedagógus önképzését segítő rövid elméletet is tartalmaz. Az 5. kötet a Nemzeti Alaptanterv az Ember és társadalom, az Ember és természet valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területek tananyagának a kiállítás egyes témáihoz való kapcsolódását tárja fel. Ötleteket ad a múzeumi lehetőségek minél szélesebb körű felismeréséhez és a kisiskolások nevelésében-oktatásában való felhasználásához. Ebbe a csoportba sorolható még egy munkáltató füzet a 11–18 éves korosztály számára, Miről mesélnek a csontok? címmel. A füzet a kiállítás anyagára építve, a történeti embertan tudományterületére kalauzolja az érdeklődőket. Segítségével bepillanthatnak a kiállítás színfalai mögé, ahol megismerkedhetnek az antropológusok munkájával, és sok érdekességet megtudhatnak a múlt embereiről.
Szintén az állandó kiállítás feldolgozásában nyújt segítséget a Biodi Versitas professzor az új múzeumban című füzetünk. Benne egy kedves tudós Biodi Versitas professzor kalauzolja a gyerekeket a kiállításban. Játékos feladatokat, rejtvényeket, feladványokat ad, melyek csak a kiállításban sétálva és ott alaposan körülnézve oldhatók meg. Maga a füzet, vagy a belőle tetszés szerint összeállított feladatsor segítségével a kiállításban töltött óra a gyerekek számára még színesebb, még alaposabb ismereteket nyújt. Az Aki a világot szereti kiállításunkhoz egy ismeretterjesztő és foglalkoztató füzetet írtunk, Sárkányok, óriások és más rejtélyes lények, valamint a bíbictojás címmel. Ez a füzet tartalmazza a kiállítás főszövegeit, a kiállításban megjelenő legendákat. Ilyen módon alkalmas a látogatás előkészítésére, vagy később a látogatás után az otthoni elmélyülésre, a látottak felidézésére. De önmagában, olvasmányként is számot tarthat az olvasó érdeklődésére. A kiadvány második részében a pedagógusok munkáját, a kiállítás
3
feldolgozását segítendő feladatokat írtunk le kicsik (6–11 évesek) és nagyok (12–16 évesek) számára a bemutató egyes jól körülhatárolható egységeiről. A kiállítási épület mellett található az Orczy-kert. A XIX. század elején ez volt a főváros legnagyobb és legszebb angolkertje. Abban az időben divatos kirándulóhelynek számított. Mára területe a felére csökkent, de a kerületben élők körében megőrizte rekreációs szerepét. A kertben szakembereink botanikai, zoológiai sétákat vezetnek. Egy füzetbe le is írtuk a kertről összegyűlt ismereteinket. A füzetecske segítségével az érdeklődő egy rendhagyó sétát tehet ebben a történelmi kertben. Megismerheti a kert kultúrtörténeti érdekességeit, valamint a jelenleg ott élő növény- és állatvilág képviselőit. A kiadványok a múzeum boltjában vásárolhatók meg, feladatlapjainkhoz viszont minden pedagógus ingyen hozzájuthat. Ember és természet Magyarországon című állandó kiállításunk egy folyamatot mutat be. Több megközelítésből készítettünk hozzá feladatlapokat. Lehetőség nyílik arra, hogy a kiállítás egészét, a Kárpát-medence természettörténetét ismertessük meg a gyerekekkel, egy vagy több múzeumi óra keretében. Ehhez a Biodi Versitas professzor az új múzeumban című füzet nyújt a legtöbb segítséget. Ha a kiállításnak csak egyes fejezeteit akarjuk az órán feldolgozni, a feladatlapok közül választhatunk. Léteznek feladatlapok, melyek a múzeum tudományterületei szempontjából dolgozzák fel a tárlat egyes fejezeteit. Ezek az embertan, az őslénytan, az ásványtan témaköréhez tartozó kiállításrészekhez készültek el az alsó (6–10 évesek) és a felső (10–14 évesek) tagozatos korosztály számára. Az általános iskolás tananyagba közvetlenül illeszkedő feladatlapokkal és foglalkozástervekkel is rendelkezünk. Az erdők és a vizek, vízpartok élővilága került ilyen módon feldolgozásra. Három korcsoport számára készítettünk foglalkozásterveket: kicsiknek (az 5–9 éveseknek, mert az ovisok nem, az alsósok pedig még nehézkesen írnak-olvasnak, viszont bármilyen játékban boldogan részt vesznek), kisiskolásoknak (a 10–12 éves korosztálynak), és nagyoknak (a 13 évesnél idősebb diákoknak).
5.5. A Közművelődési Főosztály által tervezett és vezetett programok 5.5.1. Sárkányok, óriások és más rejtélyes lények – kalandtúra az Aki a világot szereti c. kiállításban A magyar mondákat, legendás, mesebeli lényeket felvonultató kiállítás elkészültekor magától értetődően kínálkozott az ötlet, miszerint egy kalandtúra keretében mutassuk be a gyerekeknek ezt a tárlatot. Induláskor, mint a vándorútra induló mesehősök, minden résztvevő egy szerencsehozó talizmánt kap. Ez a talizmán megvédi viselőjét a rá leselkedő veszélyektől, és segíti a feladványok megoldásában. A feladatokat egy középkori tekercset idéző papírlapon nyújtjuk át. A kalandtúrára vállalkozók egy XVIII. századi személyleírás alapján keresik a bányamanót, kakukktojást keresnek a drágakövek között, ismerniük kell a XII. – XIII. században fogyasztott ételeket, a mocsárban a lápi ember után kutatnak és végül ügyességi feladatokban is kipróbálják képességeiket. A tóból halakat horgásznak, és mivel egy felfedező úton a tájékozódásban a szemünk mellett az orrunk is szerepet kap, a szimatszonda üvegcséibe rejtett növényeket illatuk alapján kell felismerniük. Aki a felfedező út valamennyi próbatételének megfelel, természetesen jutalomban részesül. A sárkányok kincséből, a féldrágakövek közül választhat egy darabot. A feladatokat, ill. az útvonalat úgy állítottuk össze, hogy egy osztállyal vagy akár több száz részvevővel is lejátszható legyen a foglalkozás. A feladványok helyszínét feltűnő számok jelölték, a következő állomás megtalálásához is adtunk minden esetben segítséget. A túra végigvezeti résztvevőit az egész kiállításon, sőt az utolsó feladatok teljesítéséhez a galériáról, tehát felülről is át kell tekinteniük a Mesék kertjét. Minden fejezethez átlag két kérdést írtunk, így a gyerekek körülbelül azonos időt töltenek az egyes kiállítási egységekben, és átfogó képet kapnak a kiállítás egészéről.
4
A feladatsor megoldása körülbelül fél órát vesz igénybe. Tapasztalataink szerint a hozzánk érkezők átlag két órát szánnak a látogatásra, és a gyerekek és szüleik is szeretnek két kezükkel alkotni, létrehozni valamit. Ezért a mozgalmasabb kalandtúra végeztével, egy csendesebb kézműves foglalkozást is terveztünk. Szabadon választható tevékenységként, nem a kalandtúrához kötve, de még a kiállításhoz kapcsolódva, ajánljuk fel a foglalkozást vendégeinknek. Egy XII.–XIII. századi veremház makettjét készíthetik el papírból, sőt be is népesíthetik egy korabeli családdal. Az emberek papírból kivágható öltöztető figurák, ünnepi és mindennapokra használt viselettel.
5.5.2. Látom, hallom, érzem – játék az öt érzékszervvel Ezt a foglalkozást eredetileg a múzeumtörténeti kiállításra, és annak is a távoli tájakra vezetett expedíciókat bemutató részére találtuk ki. A kiállításnak ez a része a tárgyak mellett, a területre jellemző színek, illatok, hangok és formák segítségével mutatja be az expedíciók helyszínét: a Balkánt és Közép-Ázsiát, Dél- és Délkelet Ázsiát, Ausztráliát és Új-Zélandot, Észak- és Dél-Amerikát, valamint Afrikát. Az állomások közötti tájékozódásban és a feladatok megoldásában egyaránt szerepet kap a hallás, a szaglás, az ízlelés, a tapintás és a látás. A feladatok nehézségi fokát első sorban az általános iskola alsó tagozatosainak tudás- és készségszintjéhez alakítottuk, de tekintettel arra, hogy ezt a foglalkozást első sorban családi programnak szánjuk, egy-két nehezebb kérdést is beletettünk, számítva a szülők segítségére. A foglalkozás folyamán a gyerekek képzeletbeli utazást tesznek, valamennyi földrészt bejárják, ehhez induláskor mindenki átveheti az útlevelét. Ebbe az útlevélbe később minden földrészen pecsétet kapnak, ha feladatukat teljesítették. Az első állomás mindenki számára Ázsia. Itt, utalva a Közép-Ázsiából előkerült rengeteg dinoszaurusz fosszíliára, kövületvadászat a feladat. Homokba rejtett csontokat, kagyló és csigahéjakat, korallokat áshatnak elő a felfedezők. Az elsőként megtalált tárgy alapján dől el, hogy merre folytatódik tovább az út. Ha például egy koralldarab kerül a játékos kezébe, Ausztráliába utazhat tovább. Itt egy bennszülött növény, az eukaliptusz ízével, illatával ismerkednek először a részvevők. Majd horgászattal folytatják a képzeletbeli gyűjtőutat. A vízből halakat és teknősöket horgásznak ki, melyek hasán egy állat vagy egy növény neve olvasható. A gyerekeknek el kell dönteniük, hogy ausztráliában él-e vagy sem. Az állatok között szerepel az üregi nyúl, amit Európából telepítettek be. A következő állomás tehát Európa, ahol egy igazi lápon kell átkelniük a gyerekeknek. Egy vízzel töltött sekély medencén sétálnak át, ahol süppedős világosabb, és stabilabb sötétebb foltok váltogatják egymást. Aki eddig nem ismerte a lápok ezen tulajdonságát, most megtanulja. Európából Afrikába visz tovább az út. Afrikában bennszülött ill. termesztett, mindenki által ismert növények illatát mutatjuk nekik. A kávét, a kakaót, a teát és a mentát illatáról mindenki felismeri, a beszélgetés során pedig kiderítjük ezek közül melyik származik Afrikából, és hol termesztik belőle a legtöbbet, holott nem azon a földrészen őshonos. Az Afrikából származó kávét Dél- és Közép-Amerikában termesztik nagy tömegben, ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy az út Amerikába vezet tovább... Hasonló módon, logikai úton kapcsoljuk össze a többi földrészt is. Ha az utazó bejárta már Ázsiát, Ausztráliát, Európát, Afrikát, Amerikát, tehát öt pecsét már van az útlevelében, elhajózhat az Antarktiszra, ahol jeges limonádé, és bálnaének várja. Ez utóbbi állomást az idei, 38 oC-os kánikula ihlette.
5.5.3. Múzeum az iskolában – Túllépőláp Számtalanszor érkezik hozzánk olyan kérés, miszerint tartsunk iskolákban kihelyezett „múzeumi” foglalkozást. A múzeum „fő attrakcióját ”, az eredeti tárgyakat természetesen nem lehet ilyen esetekben nagy tömegben a helyszínre szállítani. A Természetbúvár-terem tapogatható preparátumait már több alkalommal használtuk külső helyszínen, ezek önmagukban is alkalmasak akár egy órás kötetlen, mégis tartalmas, ismeretterjesztő beszélgetés kialakítására. Mégis szükségét éreztük annak, hogy ennek a beszélgetésnek/előadásnak a gyerekek számára még vonzóbb miliőt biztosítsunk, és aktívan bevonjuk őket az ismeretszerzésbe és ismeretátadásba. Felkérést kaptunk, tartsunk foglalkozást a vizek, vízpartok élővilága témában, negyedik osztályos gyerekek számára. Az előzetes egyeztetések során kiderült, hogy ezt a tananyagrészt az osztály már feldolgozta, új ismeretek tehát már nem kell átadnunk, inkább egy összefoglaló órát kellene tartanunk, mely során a már meglévő ismereteket eleveníthetjük fel. Végül egy társasjáték készítése mellett döntöttünk. Ezzel csökkenteni próbáltuk az idegen felnőtt keltette sokkhatást, másrészt szerettük volna az egész közösséget bevonni a foglalkozásba. Játéktér egy vizes élőhely, egy láp. A kérdések, feladatok a vízben és a vízparton élő állatokkal, növényekkel, emberekkel és természetesen a vízzel foglalkoztak. A társasjáték tábláját egy óriási szövetre festettük. Kártyákra írtuk a kérdéseket és feladatokat, és vittünk néhány kelléket is, magokat, terméseket, csontokat, valamint papírt, ceruzát, ollót, ragasztót, madzagot.
5
A csapatokat egy érzékszervi játék segítségével alakítottuk ki. Minden gyerek tenyerébe cseppentettünk egy illóolajcseppet. Három- vagy négyféle illatot használtunk. A csapattagok szaglásuk segítségével találtak egymásra. Minden csapat választott magának nevet, és a csapattagok közül egy bábot, aki majd a pályán lépeget. Ezek után kezdődhetett a valódi verseny! A csapatok felváltva húztak a feladatkártyákból, és hogy minden gyerek szerepeljen, mindig más csapattagnak kellett a megoldásban főszerepet vállalnia. Íme néhány feladat ízelítőnek: A kártya alján egy állat nevét találod. Vigyázz, ki ne ejtsd hangosan! Játszd el ezt az állatot hangok nélkül úgy, hogy társaid ki tudják találni, mi az! Segítségül használhatod az asztalon elhelyezett tárgyakat. SZÚNYOG Ha társaid kitalálják az állat nevét 4 mezőt léphetsz előre. Melyik állat neve kapcsolódik ezekhez a szavakhoz? Olvasd el az alábbi szavakat és nevezd meg azt az élőlényt, amelyik mindegyik szóhoz kapcsolható! Segíthetnek a társaid is. ...pénz ...szálka ...kés ...konzerv ...tej ...raj Ha kitaláltad, 2 mezőt léphetsz előre.
Szólánc Alkossatok minél hosszabb kapcsolódó szavakkal.
szóláncot
a
vízhez
Ha legalább 8 szót tudtok mondani, előre léphettek 3 mezőt. Ha megválaszolod a találós kérdést, 2 mezőt léphetsz előre. Harmat vagyok fűszálon, a követ is kivájom, zubogok, ha forr az üst, tündöklök mint az ezüst. A pálya egy lápon vezette keresztül a játékosokat. Így természetesen voltak rajta zsombékok és semlyékek is, mint egy valódi lápon. A játékbáboknak arra is figyelniük kellett, hogy megfelelő foltra lépjenek, ugyanis a zsombékon meg lehet állni, a semlyékre lépve viszont elnyel a láp. Az utóbbi esetben egy körből kimaradt a csapat.
A feladatok összeállításakor figyelembe vettük a gyerekek tudásszintjét és életkori sajátosságait. Igyekeztünk olyan feladatokat is kitalálni, melyek a tanóraitól lényegesen eltérő szituációban kérdeznek rá a tanultakra. A társasjáték végeztével még egy feladat várt volna a csapatokra. Úgy terveztük, minden csapat benevezheti egy tagját a Hany Istók (lápi ember) szépségversenyen. Segítségképpen előkészítettünk egy korabeli
6
leírást a lápi emberről, és néhány segédeszközt a megfelelő hatás eléréséhez. Rendelkezésre állt testfesték, papír, szövetdarabok, madzag és minden, ami még a teremben hozzáférhető volt.
A leírás a lápi emberről: „... a Fertő–tó nevezetességei közé tartozik egy ember, aki a vízben él, egy halember. Egy elzüllött árvagyermek, aki a Hanság mocsárai közé tévedt, vadak között maga is vadállat lett, vízlakó, víz alatt járó, mint a vidra; néma, befogott szájú, emberszót ki nem ejtő vízi vad, ki úsztában fogja el a halat, azzal él; az évtized, mit folyton a vízben lakva töltött, bőrét kéreggé változtatta, sűrű szőrrel benőve, mely őt a tél hidege ellen megvédi...” (Jókai Mór: Névtelen vár) A legtalálóbb jelmezt díjaztuk. Akarom mondani díjaztuk volna, ha a társasjáték nem tölti ki a rendelkezésünkre álló 45 percet, és nem kellett volna visszaadnunk az osztályt a tanítónőnek és a megszokott iskolai tanóráknak. Úgy éreztük célunkat sikerült elérni. A gyerekek nagyon jól érezték magukat, szívesen folytatták volna tovább a játékot. A játék alkalmas volt arra, hogy a gyerekek érdeklődését, lelkesedését végig fenntartsa. A feladatok nehézségi fokát sikerült eltalálnunk, nem volt olyan kérdés amire ne tudtak volna felelni. A nézőközönségnek (zömmel pedagógusoknak) pedig bemutattunk egy olyan lehetőséget, melyet múzeumban és iskolában egyaránt alkalmazhatunk bármely témakör, bármely korosztállyal történő feldolgozására. Első alkalommal a játék időtartamát nem sikerült pontosan meghatározni. Magára a társasjátékra kell egy órát szánni, és a csoport érdeklődésének ill. az időnek függvényében lehet tovább folytatni a játékot. Eddig valahányszor ezt a foglalkozást kipróbáltuk, maximum egy óra állt rendelkezésünkre, így további ötleteinket eredményéről nem tudunk beszámolni.
5.6. A Magyar Nemzeti Alaptanterv és az állandó kiállítás kapcsolódási lehetőségei1 5.6.1. A múzeumok, mint a nevelés–oktatás helyszínei A Nemzeti Alaptanterv (a továbbiakban NAT) műveltségi területeinek tartalma, a tanulók képességeinek, készségeinek fejlesztése korszerű módszerek és eszközök alkalmazását igényli. A nevelő–oktató munka folyamata, a műveltségi területek egyedi és közös követelményeinek — pl. a nemzeti, az egyetemes kultúra, a környezeti nevelés, a kommunikációs kultúra, a testi és lelki egészség — megvalósítása feltételezi az oktatás helyszínének bővítését, az iskolai, tantermi keretekből való kilépést. Ezeknek a helyszínek egy része, mint például a múzeumi kiállítások, a könyvtárak, az épített környezet építészeti, képzőművészeti alkotásai, a tájházak, a parkok amelyek látnivalóik, generációkon átívelő üzeneteik komplexitásából következően színterei és egyben eszközei lehetnek az irodalom, a társadalmi ismeretek, a természetismeret, a vizuális kultúra, a technika stb. óráknak egyaránt.
A múzeumok az utóbbi évtizedben fokozatosan egyre nagyobb szerepet kaptak és vállaltak az ifjúság, így a 6–12 évesek nevelésében, oktatásában. Ez kétirányból jövő felismerés eredménye. A pedagógusok egy része felismerte azt, hogy a különböző típusú múzeumok állandó és időszakos kiállításai egyszerre nyújtanak olyan intellektuális és emocionális élményt a tanulóknak, amelyekhez máshol nem juthatnak. A kiállítási tárgyak semmivel nem pótolható, speciális személtető eszközök is lehetnek. Alapos, részletekbe menő megfigyelést tesznek lehetővé, amely képességfejlesztő hatása mellett megerősíti, mélyíti, bővíti a gyerekek ismereteit, fejleszti képzeletüket. Emellett a tárgyak elhelyezése, megvilágítása, tehát a látvány pedig alakítja esztétikai szemléletüket. A másik irányból a muzeológusok ismerték fel a múzeumok nyitottabbá válásának szükségességét. Megkísérlik olyan helyszínné tenni azokat, amelyek megőrizve hagyományos funkcióikat, szentélyhangulatukat, alkalmasak tanórák, szakköri foglalkozások tartására és jókedvű felszabadult játékra egyaránt. A Magyar Természettudományi Múzeumban minderre adott a lehetőség. Például: az Ember és természet Magyarországon című állandó kiállítás sokféle megközelítésben és 1
Ez a fejezet a Kisiskolásokkal a Magyar Természettudományi Múzeumban, Múzeumlátogatási útmutató pedagógusoknak című kiadvány alapján készült.
7
szemszögből mutatja be az ember és a természet közötti kapcsolat alakulását a Kárpátmedencében illetve a mai Magyarország területén. Témái közvetve vagy közvetlenül lehetőséget adnak többféle műveltségi terület tananyagának érdekes, újszerű feldolgozásához, hozzájárulnak a fejlesztési követelmények megvalósításához. Biztosítják az ismeretszerző módszerek gyakorlását, segítik a műveltségi területek közös követelményei közül a nemzeti, az egyetemes, a kommunikációs kultúra és kiemelten a környezeti nevelés megvalósítását. Az utóbbit azzal, hogy a kiállítás szemléletesen, a kisiskolások számára is érthetően mutatja be az élettelen környezeti tényezők változásainak hatását az élőkre, az élettelen környezeti tényezők és az élőlények kölcsönös kapcsolatát, valamint az emberi tevékenységnek rövid és hosszú távú hatásait a természet egységes rendszerére. Felébreszti a tanulók felelősségérzetét természeti és épített környezetük iránt, bemutatja nekik a természetvédelem számtalan lehetőségét és ösztönzi őket a lehetőségek közül az életkoruknak megfelelők kiválasztására. A kiállítás tehát a gyerekek érzelmeire és értelmére hatva hozzájárul környezettudatos magatartásuk, ökológiai szemléletük alakításához. A következőkben az Ember és társadalom, az Ember és természet valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területek tananyagának és az Ember és természet Magyarországon című állandó kiállítás témáihoz való kapcsolódási pontjait írjuk le, ötleteket adunk a múzeumi lehetőségek minél szélesebb körű felismeréséhez és a kisiskolások nevelésében–oktatásában való felhasználásához. 5.6.1.a. Az Ember és társadalom műveltségi terület tananyagának kapcsolódási lehetőségei A NAT Ember és társadalom műveltségi területe a szaktudományok (történelem, szociológia, néprajz, helytörténet, etika, lélektan stb.) határait átlépve integrálja az emberre mint társadalmi lényre, az emberi kapcsolatokra, azok intézményeire vonatkozó tudnivalókat. Ezt a komplex ismeretanyagot a tantárgyi kereteken átlépve kell átadni a helyi tantervekben meghatározott társadalmi ismeretek, emberismeret, történelem, stb. tantárgyak óráin, illetve az osztályfőnöki órákon és a szabadidős tevékenységekben is. A tananyagot szaktudomány-részekből merítve kell egésszé ötvözni. Tanítása során pedig gyakran egy-egy más logika szerint kialakított egészbe illesztendő részként kell e terület céljait megvalósítani. E nehéz feladat megoldásában segít a Magyar Természettudományi Múzeum kiállítása. A hazánk földtörténeti múltjától a jelenkorig ívelő kiállítási anyag a figyelmet elsősorban az ember és a természet viszonyának változására irányítja. Ennek folyamatai azonban magától értetődően kapcsolódnak össze a társadalmi viszonyokkal. A kiállítás anyaga példázza, hogy a szaktudomány-szaktantárgy tradicionális felosztást meghaladóan hogyan lehet egységesen megjeleníteni a múltat, s miként alapozhatják meg a múzeumi tapasztalatok a jövőért való felelős magatartást. A kiállításon a látogató, a gyerek belehelyezkedhet a megjelenített környezetbe, ismereteit esetenként interaktív eszközökkel gazdagíthatja, így a tárgyak megelevenednek, a múlt átélhetővé válik. Az ötletes Mérd magad a honfoglalókhoz! játék például élményszerűen teremt folytonosságot az elődök világa és a jelen között.
A kiállításban megvalósítható általános fejlesztési követelmények az 1–6. évfolyam számára: − − − −
Az emberismeret és az önismeret képességei Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tájékozódás az időben Tájékozódás a térben
8
5.6.1.b. Az Ember és természet műveltségi terület tananyagának kapcsolódási lehetőségei E műveltségi terület követelményeit az iskolák 1–6. osztályai számára a Természetismeret részműveltségi terület tartalmazza. A Természetismeret célja a természettudományos megismerési módszerek megtanulása, elemi szintű elsajátítása, a természet megismeréséhez szükséges tevékenységek (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, rendezés, mérés, kísérletezés) folyamatos gyakorlásával. A módszerek tanulásával lehet kialakítani és fejleszteni a tanulók azon képességeit, szokásait (megfigyelő-, leíró-, azonosító- és megkülönböztető képesség, a viszonyítás és mérés képessége, mérési és kísérletezési technikák), melyek lehetővé teszik az ismeretek megszerzését, rendezését, egyszerűbb összefüggések felismerését, életkornak megfelelő értelmezését és alkalmazását, a szaktantárgyak eredményes tanulását.
A kiállításban megvalósítható általános fejlesztési követelmények az 1–6. évfolyam számára: − −
− −
Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek Tájékozottság az anyagról. „Ismerje a tanuló a környezetében előforduló legfontosabb — különböző szerveződési szintű — anyagok alapvető tulajdonságait.” Tájékozódás az időben. Az idő és természeti jelenségek. „Legyen a tanulónak áttekintése a Föld és a földi élet változásairól, fejlődéséről; tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak” Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek. „Legyen tájékozott a tanuló az őt körülvevő világban”
5.6.1.c. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület tananyagának kapcsolódási lehetőségei E műveltségi terület kötelező közös követelményeit az iskolák 1-6. osztályai számára a Technika, valamint a Háztartástan részműveltségi terület tartalmazza. A Technika célja a gyerek személyiségének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi arra, hogy környezetével harmóniában éljen, hogy képes legyen technikai környezetének megismerésére, értékelésére, humánus alakítására. A tanulóknak szükséges megismerniük az anyagok tulajdonságait. Az anyagok átalakítását összefüggésbe kell hoznunk a felhasználással, a szükségletek különböző szintjével, a technikai folyamatok káros következményeivel is. A Természettudományi Múzeum kiállításán láthatják a gyerekek azt, hogy elődeink környezetükkel még szerves egységben éltek, az őket körülvevő anyagokból a közösség ismeretei segítségével maguk teremtették meg otthonaikat, készítették használati tárgyaikat, munkaeszközeiket. Végigkövethetik azt a folyamatot, amelynek eredményeként ma súlyos környezeti problémákkal találkozunk. A kiállítás arra is rádöbbenti őket, hogy a gondok megoldásában nekik is részt kell venniük. A kiállításban megvalósítható általános fejlesztési követelmények az 1–6. évfolyam számára: − A technika és a környezet kapcsolatának felfedezése konkrét esetekben − Probléma-felismerési és -elemzési képességek
− Felkészülés az önellátásra, a háztartás feladatainak gyakorlására, a célszerű gazdálkodásra a mindennapi életben Szakirodalom Kanczler Gyuláné (szerk.) 1997: Kisiskolásokkal a Magyar Természettudományi Múzeumban, Múzeumlátogatási útmutató pedagógusoknak, Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum
9
