13. évfolyam Molnár Judit Zita

12. Egy kisáruház részére számlázó programot kell kifejleszteni. Feladata, hogy elkészítse a szoftverfejlesztésre vonatkozó árajánlatot és vállalkozói szerződést. Határozza meg a költségkalkuláció elemeit! Ismertesse egy szoftverfejlesztési árajánlat tartalmi és formai elemeire vonatkozó legfontosabb jellemzőket! Mutassa be egy vállalkozói szerződés tartalmi és formai elemeire vonatkozó legfontosabb jellemzőket! Ismertesse egy szoftverfejlesztésre vonatkozó vállalkozói szerződés speciális tartalmi elemeit! A tételhez segédeszköz nem használható. Kulcsszavak, fogalmak: A. Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése. B. A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja. C. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása. D. Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek. E. A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek. Egyedi szoftverek tervezése esetén a megrendelő kívánságait próbáljuk a lehető legteljesebb mértékben kielégíteni. Ennek érdekében az első feladat, hogy a lehető legpontosabban feltárjuk a megrendelő igényeit a programmal kapcsolatban, majd ennek alapján tegyünk egy rendszerjavaslatot és árajánlatot, ami alapján a szerződést meg tudjuk kötni. Az elkészítendő dokumentumok tehát a követelmény dokumentum (vagy követelményspecifikáció), rendszerjavaslat, mely tartalmazza a funkcionális specifikációt és ennek alapján ütemterv és árajánlat, majd maga a szerződés. Ha megegyeztünk a program funkcióiban, akkor elkészítjük az ütemtervet és az árajánlatot, ami majd a szerződés részét képezi. Az ütemterv tartalmazza, hogy mely funkciókat kell megvalósítani és mennyi idő kell a rendszer kifejlesztéséhez. Ennek elkészítéséhez az egyes feladatokat kisebb részfeladatokra osztjuk, melyek elkészítése maximum 8 óra. A tervezésnél vegyük figyelembe, hogy minél kisebb egy feladat, annál pontosabban tudjuk megbecsülni a megvalósításhoz szükséges időt. Az egyes részfeladatokhoz prioritást is rendelünk, ami azt fejezi ki, hogy milyen fontos az adott funkció a rendszer működése szempontjából. Egy lehetséges osztályozás: elengedhetetlen, nagyon hasznos, kényelmi funkció. A végső idő becslésénél vegyük figyelembe, hogy tapasztalatok szerint minden szoftver projekt csúszik, ezért hagyjunk tartalék időt az ütemtervben. Az árajánlat kialakításához megnézzük, hogy hány ember, hány napig fog dolgozni a projekten, majd megszorozzuk a napidíjakkal – ez lesz a fejlesztők munkabére. Az árajánlat kialakításánál érdemes egy minimál, egy optimál és egy maximál csomagra árajánlatot tenni. Az egyes csomagokba a prioritások alapján soroljuk be a funkciókat. Például a minimál csomagba csak az elengedhetetlen funkciók, az optimál csomagba ezen kívül néhány nagyon hasznos funkció is kerüljön bele, a maximál pedig tartalmazza az összes funkciót. Az árajánlat elkészítéséhez költségkalkulációt kell végezni, amelynek során a vállalkozásnál felmerülő összes költséget figyelembe kell venni. Az árképzést ugyanakkor befolyásolhatja a vevők összetétele, a versenytársak árai is. A költségkalkuláció elemei közvetlen költségek: az előállított termék létrehozása érdekében felmerülő költségek  anyagköltségek  munkabér

közvett költségek: a vállalkozás működéséhez szükséges költségek  épület költségei  számítógépek karbantartása, amortizáció  energiaköltségek  irodai költségek  marketing költségek  egyéb munkatársak költségei

Készült: Budapesti Műszaki SzC Verebély László Szoftverfejlesztő 5/13. évfolyam – Molnár Judit Zita

Szakközépiskolája

és

Szakiskolája.

A közvetett költségeket 1 évre számoljuk ki, és ezt leosztjuk az éves munkaórák számával, így kapjuk meg az ún. rezsióradíjat. (Az éves munkaórák számánál alkalmazottanként adjuk össze az éves munkaórákat.) Összes költség= közvetlen anyagköltség + a fejlesztők munkabére + az adott munka időszükséglete*rezsióradíj Az árképzés: összes költség + haszon = ár Az árajánlat részei:       

a megrendelt szolgáltatás, termék megnevezése funkcionális specifikáció ütemtervek csomagok árral és átadási határidővel fizetési mód és határidő megtérülés, gazdasági előnyök árajánlat érvényessége, szerződési feltételek

Az árajánlat minden esetben kötelezi az árajánlatot adót az abban foglaltak betartására. Az árajánlatot a vevő kéri, de ez a vevőre nem ró kötelezettségeket. Jogában áll elfogadni vagy nem elfogadni. A vállalkozói szerződés alanyai (résztvevői) a megrendelő és a kivitelező. A vállalkozó az adott dolog átalakítására, tervezésére, elkészítésére, üzembehelyezésére, megjavítására szerződés szerinti teljesítésére, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvétele után a díj kifizetésére köteles. A vállalkozó csak a képesítések és engedélyek megléte alapján végezhet munkát. A szerződés írásba foglalása kisebb összegű, illetve nagyobb összegű munkák esetén egyaránt szükséges. Ennek hiányában a minőségi, műszaki, illetve teljesítési követelményei nem, vagy nem megfelelően ellenőrizhetők. Minimális tartalmi elemek: (1) (2) (3) (4)

felek meghatározása a szolgáltatás tárgya mennyiség és minőség szerint a vállalkozási díj összegének rögzítése teljesítési határidő

A vállalkozó mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a megrendelt mű rendeltetésszerű használatához szükségesek. A vállalkozó a munkát saját költségen végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, az utasítás azonban nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti terhesebbé a teljesítést. Ha a megrendelő célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad: a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni, a figyelmezetés elmulasztásából eredő károkért a vállalkozó felelős; ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére is fenntartja az utasítását, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne (utasítás kötelező megtagadása). A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja, az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. Mivel szoftver vásárlása esetén a vásárló nem szerez tulajdonjogot, hanem csak korlátozott jogokat a szoftver felhasználására – ezeket tartalmazza a végfelhasználói licencszerződés – általában ez is a vállalkozói szerződéshez tartozik, annak melléklete. Ebben pontosan szabályozzák a felhasználás módját, körülményeit, a felhasználót megillető jogokat, illetve a rá vonatkozó megkötéseket a szoftverrel kapcsolatban:   

hány példányban használható, telepíthető biztonsági másolat készítése milyen karbantartást és támogatást biztosít a cég: segítségnyújtás és/vagy hibaelhárítás és ennek részletei



és

Szakiskolája.

Pénzügyi adminisztráció Az ellenőrizhetőség alapvető feltétele, és egyben az adózó érdeke is, hogy a jövedelmeivel kapcsolatos adatokat és elszámolásokat kezelhető rendben, megfelelően rögzítse, nyilvántartsa. A pontosan, naprakészen vezetett nyilvántartás a vállalkozónak is segítség, hogy átlássa, hogyan áll a vállalkozása pénzügyileg. A nyilvántartásoknak két csoportja van: Alapnyilvántartások: pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, bevételi nyilvántartás; Részletező nyilvántartások: tárgyi eszköznyilvántartás, útnyilvántartás stb. A nyilvántartásokat a vállalkozónak a bizonylatokkal együtt az elévülési idő végéig meg kell őriznie (általában öt évig). A pénztárkönyv (naplófőkönyv) tartalmi követelményei:     

a kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, az általános forgalmi adókulcsok szerinti részletezésben, sorszámmal és dátummal együtt kell bejegyezni, kizárólag okmányok alapján (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) készülhet.

A pénztárkönyvnek tartalmaznia kell:  

a bevételeket: az adó alapjába beszámító bevételeket, az adó alapjába be nem számító bevételeket, és a visszaigényelhető általános forgalmi adót, a kiadásokat: a költségnek minősülő kiadásokat (alkalmazottak bére, anyag, áru, közterhek, vállalkozói kivét, egyéb kiadások), az általános forgalmi adót (a számlákban előzetesen felszámítottat) és a költségnek nem minősülő egyéb kiadásokat.

Kisvállalkozóknak a pénztárkönyvet javasolják, a naplófőkönyv inkább a nagyobb volumenű vállalkozások számára megfelelő. A pénztárkönyv előnye, hogy vezetése jóval egyszerűbb, mint a naplófőkönyvé. Hátránya, hogy csak a végleges pénzbevételek és pénzkiadások elszámolására alkalmas, de a részletező nyilvántartásokat külön kell vezetni. A bevételi és a kiadási tételek azonosító adataiként a sorszámot, a bizonylat keltét (dátumát), a bizonylat számát és szövegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a vállalkozó semmiképpen sem akar adminisztrációs munkákkal foglalkozni, akkor meg kell, hogy bízzon vele egy könyvelőt. Ettől kezdve elegendő, ha csak leadja bizonylatait a szakembernek, és ő elvégzi a szükséges számításokat. Adó- és közterhek Az adó fogalma: kötelező jellegű pénzbeli hozzájárulás az államháztartás költségeihez. Adóztató: aki adót szedni jogosult. Hazánkban csak az állam és az önkormányzatok minősülnek adóztatónak. Az adó alanya (az adózó): az adófizetésre kötelezett természetes személy, gazdasági társaság és minden olyan szervezet, amelyre az adóról szóló törvény adókötelezettséget állapít meg. Adókötelezettség: tartalmazza az adózó valamennyi, jogszabályban előírt feladatát. Így:     

bejelentési kötelezettség, nyilvántartási kötelezettség, bizonylatolási, bizonylatmegőrzési kötelezettség, adóbevallási kötelezettség, adatszolgáltatási kötelezettség

Az adó tárgya: az a dolog (például: épület, telek), vagy az a jövedelemszerző tevékenység (például: vállalkozás nyeresége, az alkalmazottak fizetése), amely után az adót fizetik. Az adóalap: az adó tárgyának pénzben kifejezett mennyisége. Az adó mértéke: azt fejezi ki, hogy az adóalap után mennyi adót kell fizetni.



és

Szakiskolája.

Adófajták, adónemek (1) Általános forgalmi adó (áfa) Az áfa a végső felhasználót, a fogyasztót terheli. Az adó a termék vagy szolgáltatás árában benne van, tehát az eladási árral az áfát is megfizettetik. Az általános forgalmi adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka. Jelenleg 0, 5, 18 vagy 27%. Legáltalánosabb a 27%-os mérték. Ezt kell fizetnünk minden olyan termék és szolgáltatás után, amelynél az áfáról szóló törvény ettől eltérő adókulcs alkalmazását nem teszi lehetővé. (2) Személyi jövedelemadó (szja) A személyi jövedelemadót minden olyan természetes személy (magánszemély) köteles fizetni; aki személyes jövedelmet szerez: A magánszemély, minden jövedelme adóköteles. (3) Társasági adó Az állam az egyes vállalkozási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jövedelmének egy részét elvonja, ebből szerezve költségvetési bevételeket a közfeladatok ellátásához. Társasági adót jellemzően a nagyobb vállalkozások, például a kft.-k, rt.-k fizetnek. A társasági adó jellemzői:  

az adó alapja nem azonos az adózás előtti eredménnyel, jogszabályban rögzített a költségek és ráfordítások elszámolásának módja, A társasági adó mértéke: 500 millió forint alatt 10%, afelett 19%

(4) Osztalékadó Az osztalék fogalma: az rt. nyereségéből a részvényesek számára kifizetett összeg. A kapott osztalék után az osztalékban részesülő 15 százalék adót köteles fizetni. (5) Helyi adók Helyi adóknak nevezzük azokat az adókat, amelyeket a helyi önkormányzat az illetékességi területén szedhet. (6) Járulékok: társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, nyugdíj-,munkavállalói, munkaadói, kulturális járulék; szakképzési, rehabilitációs, útalap hozzájárulás.

Lehetséges adózási formák:     

alanyi adómentes adóalany: ha a vállalkozás éves árbevétele nem éri el a 6 millió forintot ÁFA körbe tartozó adózó EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) KATA (kisadózók tételes adója) KIVA (kisvállalati adót fizető)



és

Szakiskolája.

Források: 1. 2. 3.

http://www.euvonal.hu/vallalkozasi-szerzodes-tartalmi-elemei/ Csonka-Ambrus Ágnes: Útikalauz kezdő és haladó vállalkozóknak Vállalkozási tankönyv. Easy Learning Hungary Kft. 2008.



és

Szakiskolája.

13. évfolyam Molnár Judit Zita

Recommend Documents