TÖBBKÖTETES KÖNYV
91
TÖBBKÖTETES KÖNYV BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSA ÉS TÉTELSZERKESZTÉSE TÖBBKÖTETES KÖNYVEK LEÍRÁSÁNAK MENETE
JEGYZETEK
Előzetesen döntenie kell arról, hogy a leírásnak ⇒ milyen legyen a feltárás bibliográfiai szintje (monografikus vagy összefoglaló), ⇒ a kötetek egyidőben jelentek-e meg; ha nem, melyik kötet jelent meg elsőként, mert ez befolyásolja további döntését, hogy a leírás ⇒ nyitott legyen-e vagy zárt, ⇒ milyen legyen a szerkezete (egy- vagy többlépcsős). Az alábbi variációk lehetnek: a)
Egylépcsős monografikus szintű leírás (többnyire bibliográfiaszerkesztéskor alkalmazzák, ha a többkötetes könyvből valamilyen oknál fogva csak egyetlen kötetet akarnak leírni.) b) Egylépcsôs összefoglaló szintű leírás (többnyire bibliográfiaszerkesztéskor alkalmazzák, ha a többkötetes könyvből több kötetet akarnak leírni egy leírás keretében.) c) Többlépcsős monografikus szintű leírás. Bibliográfia és katalógus számára készült tételen egyaránt alkalmazzák, ha egy leírás keretében csak egyetlen kötetet akarnak leírni. d) Többlépcsős összefoglaló szintű leírás. Bibliográfia és katalógus számára készült tételen egyaránt alkalmazzák, ha egy leírás keretében több kötetet akarnak leírni. Nyitott a leírás, ha a leírás pillanatában még nem jelent meg minden kötet (vagy nem hozzáférhető), ezért nyitva marad a Megjelenés adatcsoport és a közös terjedelmi adatok sem közölhetők, hiszen nem tudhatjuk, hogy hány darabból fog állni a könyv az utolsó kötet megjelenésekor.
93
TÖBBKÖTETES KÖNYV BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSA ÉS TÉTELSZERKESZTÉSE
TÖBBLÉPCSŐS, ÖSSZEFOGLALÓ SZINTŰ LEÍRÁSSAL KÉSZÜLT
ből a teljes adatsorból csak a fenti alapelvnek megfelelő válogatással lehet adatelemeket leírni.
ALAPTÉTEL SÉMÁJA
A kötetek nem egyidőben jelentek meg (zárt leírás, mert már valamennyi kötet megjelent, ezért a megjelenési adatokat le lehet zárni). A könyv sorozatban jelent meg, minden kötet azonos sorozati számot kapott. Az 1. lépcső adatai között csak azokat az adatokat szabad leírni, amelyek minden kötetre jellemzőek ( közös adatok)
A 2-3. lépcső adatai (csak azokat az adatokat szabad leírni, amelyek a közös adatok között nem szerepeltek, de a kötetre jellemzőek.) Például az első lépcsőben nem lehet oldalszámot, csak a kötetek darabszámát leírni, a 2, 3. és a többi lépcsőben, a kötetadatok között viszont le kell írni a kötet saját oldalszámát. Ügyeljen az alapelv szem előtt tartására: a bibliográfiai leírás teljes adatsorából az összefoglaló szintű leírás első lépcsőjében csak a vala-mennyi kötetre egyaránt jellemző közös adatokat írhatja le, míg az egyes kötetek saját adatait külön-külön lépcsőkbe kell csoportosítania. A kötetadatok között már nem ismételheti meg azt az adatelemet, amelyet az első lépcsőben leírt! A könyvekről készült többlépcsős leírás tehát annyiszor hét adatcsoportból áll, ahány lépcső egy leíráshoz tartozik. A valóságban azonban eb-
94
Raktári jelzet A főtétel első besorolási adata A kötetek közös főcíme / közös szerzőségi adatok. – Kiadás. Megjelenés helye : Kiadó neve, elsőként megjelent kötet megjelenési éve–utolsóként megjelent kötet megjelenési éve. – Kötetek darabszáma ; méret. – (Sorozat, ISSN ; sorozati szám) Megjegyzés a könyv adatainak egészére
Közös ISBN kötés Mt.: Az 1. lépcső besorolási adatai 1. kötetjelzés, Kötetcím / az első kötet saját szerzőségi adata. – Az 1. kötet megjelenési éve. – Az 1. kötet oldalszáma és egyéb jellemző terjedelmi adatai Megjegyzés
Az 1. kötet ISBN-je : Az 1. kötet ára Mt.: A 2. lépcső besorolási adatai 2. kötetjelzés, Kötetcím / a 2. kötet saját szerzőségi adata. – A 2. kötet megjelenési éve. – A 2. kötet oldalszáma és egyéb jellemző terjedelmi adatai Megjegyzés
A 2. kötet ISBN-je : a 2. kötet ára Mt.: A 3. lépcső besorolási adatai
TÖBBKÖTETES KÖNYV BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSA ÉS TÉTELSZERKESZTÉSE TÖBBLÉPCSŐS, ÖSSZEFOGLALÓ SZINTŰ LEZÁRT LEÍRÁSSAL KÉSZÜLT
TÖBBLÉPCSŐS, MONOGRAFIKUS SZINTŰ LEÍRÁSSAL KÉSZÜLT
ALAPTÉTEL SÉMÁJA A KÖTETEK ELTÉRŐ SOROZATI SZÁMA ESETÉN
ALAPTÉTEL SÉMÁJA
A leírás szempontjából közömbös, hogy a kötetek egyidőben jelentek-e meg vagy sem, mert az első lépcsőben nem lehet sem megjelenési évet, sem darab- és oldalszámot leírni.
Raktári jelzet A főtétel első besorolási adata A könyv főcíme / szerzőségi közlés. – Kiadás. – Megjelenés helye : Kiadó neve, elsőként megjelent kötet megjelenési éve– utolsóként megjelent kötet megjelenési éve. – Kötetek darabszáma ; méret. Megjegyzés a könyv adatainak egészére
Közös ISBN kötés Mt.: Az 1. lépcső besorolási adatai 1. kötetjelzés, Kötetcím / az első kötet saját szerzőségi adata. – Az 1. kötet megjelenési éve. – Az 1. kötet oldalszáma és egyéb jellemző terjedelmi adatai. – (A sorozat főcíme, ISSN ; a kötet sorozati száma) Megjegyzés
Az 1. kötet ISBN-je : Az 1. kötet ára Mt.: A 2. lépcső besorolási adatai)
Raktári jelzet A főtétel első besorolási adata A könyv főcíme / szerzőségi közlés. – Kiadás. – Megjelenés helye : Kiadó neve. – Méret. – (Sorozati adatok) Megjegyzés a könyv adatainak egészére
Közös ISBN kötés Mt.: Az 1. lépcső besorolási adatai Kötetjelzés, Kötetcím / a leírandó kötet saját szerzőségi adata. – A kötet megjelenési éve. – A kötet oldalszáma és egyéb jellemző terjedelmi adatai Megjegyzés
A kötet ISBN-je : A kötet ára Mt.: A 2. lépcső besorolási adatai
2. kötetjelzés, Kötetcím / a 2. kötet saját szerzőségi adata. – A 2. kötet megjelenési éve. – A 2. kötet oldalszáma és egyéb jellemző terjedelmi adatai. – (A sorozat főcíme, ISSN ; a kötet sorozati száma) Megjegyzés
A 2. kötet ISBN-je : A 2. kötet ára Mt.: A 3. lépcső besorolási adatai
Az azonos sorozati címhez tartozó eltérő sorozati szám az egész sorozati adatcsoportot eltérő, azaz kötetadattá teszi. Nyitott leírás esetén a megjelenés adatcsoport szerkezete: . – Budapest : Magvető, 1990-
.– 95
TÖBBKÖTETES KÖNYV BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSA ÉS TÉTELSZERKESZTÉSE EGYLÉPCSŐS, ÖSSZEFOGLALÓ SZINTŰ LEZÁRT LEÍRÁSSAL KÉSZÜLT TÉTEL BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS RÉSZÉNEK A SÉMÁJA
A) A köteteknek csak közös főcímük van, kötetcímük nincs és a kötetek nem egyidőben jelentek meg
B) A köteteknek van saját kötetcímük és a kötetek egyidőben jelentek meg.
Főcím : alcím / közös szerzőségi adat. 1. kötetjelzés, Kötetcím. 2. Közös főcím : alcím / közös szerzőségi adat. 1. kötetjelzés-5. kötetjelzés. – Kiadásjelzés. – A megjelenés helye : A kiadó neve, megjelenés éve-megjelenés éve. – A kötetek száma : illusztráció ; méret + melléklet. – (Sorozati adatok) Megjegyzés
Közös ISBN kötés Az 1. kötet ISBN -je : az 1. kötet ára A 2. kötet ISBN-je : a 2.kötet ára
kötetjelzés, Kötetcím. – A megjelenés helye : A kiadó neve, a megjelenés éve. – A kötetek száma ; méret + melléklet. – (Sorozati adatok) A könyv ISBN-je
kötés : a könyv ára
⇒ Van-e lehetőség arra, hogy a fenti séma szerint kifejezze az egyes kötetek eltérő szerzőségi adatait?...................................................... ♦ Válaszoljon a kérdésekre: ⇒ A fenti séma szerint ki lehet-e fejezni az egyes kötetek eltérő szerzőségi adatait?...................................................................................................... ⇒ A fenti séma szerint ki lehet-e fejezni az egyes kötetek megjelenési évét? .................................................................................................................. ⇒ A fenti séma szerint ki lehet-e fejezni az egyes kötetek sajátos terjedelmi adatait?.......................................................................................... ⇒ Amennyiben a fenti kérdésekre nemleges a válasz, milyen megoldást
választ a dokumentum leírására? Az adatelemek megnevezésével írja a keretbe a sémát
96
⇒ Van-e lehetőség arra, hogy a fenti séma szerint kifejezze az egyes kötetek eltérő terjedelmi adatait?....................................................... ⇒ Van-e lehetőség arra, hogy a fenti séma szerint kifejezze az egyes kötetek eltérő ISBN-adatait?............................................................. ⇒ Van-e lehetőség arra, hogy a fenti séma szerint kifejezze az egyes kötetek eltérő sorozati számát?......................................................
