TÁVMUNKA KUTATÁS AZ FMM-IHM „ESÉLYT A JÖVŐNEK” PROGRAM MONITORING FELDOLGOZÁSA KAPCSÁN Bokor Lászlóné Szőke Éva1 1. Bevezetés A 2003 évben kiírt és elbírált "Esélyt a jövőnek" programja keretében az információs társadalom megvalósításával és a kormány munkahely-teremtési célkitűzéseivel összhangban, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közös pályázatot hirdetett új távmunkahelyek létrehozásának - kísérleti program keretében történő - támogatására. A program javítani kívánta a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét, társadalmi integrációját, foglalkoztatási esélyeit. A kísérleti program célja ezer új távmunkahely létrehozása volt, melynek forrása a két minisztérium részéről 500-500 millió forint. A pályázat külön definiálta azt a távmunka végzést, mely alapján a támogatás odaítélhető. E szerint: „a távmunka a munka szervezésének és működtetésének olyan formája, ahol információs technológiát használnak, a foglalkoztatás munkaszerződés/ munkaviszony keretében valósul meg és a munkavégzés a munkaadó szokásos telephelyétől távol, állandó helyen történik.” A pályázat nyertesei megkezdték munkájukat, részben vagy egészben igénybe vették a munkahelyek megteremtéséhez biztosított pénzügyi eszközöket. A kutatás arra terjed ki, hogy mi valósult meg ténylegesen a pályázat eszközeinek igénybevételével. Hol, mely szervezetek és milyen célra hoztak létre új távmunkahelyeket. Mik a tapasztalataik a távmunka végzésre vonatkozóan, mennyire tudják hatékonyan és gazdaságosan alkalmazni a távmunkásaik munkáját a cégük napi feladatainak megoldásában. Milyen előnyöket és hátrányokat tapasztaltak az atipikus munkavégzésnek ezen a terén. Mennyire voltak megelégedve a pályázat feltételeivel, lebonyolításával, a kiírt és biztosított eszközvásárlási, munkabér támogatási és képzési segítséggel és lehetőséggel. Amennyiben országosan létrejönnek olyan vállalkozások, melyek igénylik, elfogadják az ilyen jellegű munkavégzést, a munkavállalók közül sokan kihasználnák a lehetőséget. Nagy szerepe lehetne ebben a közszférának is, mivel számos olyan munkakör, feladatkör létezik a közigazgatásban, államigazgatásban, melyek így is elláthatóak lennének. Az Uniós csatlakozás változást hozhat ezen a területen, ugyanis végzettsége, szakképesítése, nyelvtudása sok munkavállalót alkalmassá tesz az ilyen jellegű távmunka végzésre. A távmunka pályázati kutatás összehangoltan, de mégis önállóan folyik a Távmunka Programiroda monitoring munkájával, mely a formális felhasználást, a pénzügyi elszámoltatást végzi. Az általam végzett távmunka kutatás inkább a motivációkra, a szemléletváltásra és a távmunka munkaadók oldaláról történő elterjedésre koncentrál 2. Kutatási módszer A kutatás formája, egy beavatkozás mentes önkitöltős kérdőíves feldolgozás, mely egyegy kiemelt térségre vonatkozóan személyes interjúkkal került kiegészítésre melyet Baranya megyében készítettem, a pályázati nyerteseket, a Baranyai Munkaügyi Központ vezetőjét és a távmunka képzés felelősét is megkérdezve. A megyében 20 nyertes pályázóval készült interjú, melyről jegyzőkönyv dokumentál. A kérdőívben megkérdezettek köre a pályázati nyertesek, valamint a pályázati távmunkahelyeket betöltők voltak. A 328 nyertes cég közül (A pályázati nyertes
1
Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktoriskola PhD hallgató – humán menedzser, telefon: 06-20-3325605, e-mail:
[email protected]
1
távmunkahelyet létesítők számára kiküldött kérdőív a következő főbb kérdéscsoportok köré került felépítésre. 2.1. Kérdőív a távmunkahelyet létesítők részére „A nyertes pályázóra, az Ön cégére vonatkozó kérdések.” Ezen kérdéscsoporton belül főleg a cég nemzetgazdasági ághoz való besorolási kategóriája, a cég/vállalkozás szervezeti formája, telephelye, szervezeti mérete és tulajdonosi jellemzője volt a kérdés. „Az Ön véleménye a pályázattal kapcsolatban” kérdéskörben már egy ötös skálán megjelölendő közvélemény kutatási értékelés került beiktatásra mint, hogyan ítéli meg a pályázat segítségét a cég gazdaságosságában, a munka hatékonyságában, az új munkaerő felvételében, a cégen belüli feladat-menedzselésben. Itt minden kérdésre választ kellett adni egy jellemző-nem jellemző megítéléssel. Második kérdéscsoport ebben a témában, - szintén egy ötös skálán történő értékelés – „Miért alkalmaz távmunkásokat?”. Itt olyan kérdéseket kellett ’nem jellemző’ – ’jellemző’ megjelöléssel minősíteni, hogy mik a távmunkások alkalmazásának motivációi, az alkalmazás előnyei és hátrányai, amelyek a vállalkozás, cég munkájában leginkább jelen vannak. A témához tartozó harmadik kérdéscsoport, hogy melyik támogatási formát pályázta meg a megkérdezett és a pályázaton melyiken lett nyertes. Ennek a kérdéskörnek a lényege, hogy kapcsolódási pontot találjak a Távmunka Programiroda adatbázisával valamint a személyes interjúk készítésekor külön megkérdezésre került, vajon miért nem adott be pályázatot arra a területre melyre lehetett volna pályázni. Mik voltak az okai, hogy a pályázatnak ezt a részét nem vette igénybe. A következő nagy témakör a távmunkahelyekre vonatkozó kérdéscsoportot foglalta magában. Itt olyan válaszokat vártam, mely a távmunkások jelenléte a vállalkozásban a pályázati távmunkahelyek létesítése előtt, milyen munkakörökben alkalmazza a távmunkásait, a munkakör így számítógéphez vagy irodai tevékenységhez kötött-e, egy-egy munkakört hány távmunkás tölt be és a munkakörhöz milyen bruttó bért rendeltek hozzá. A következő részkérdés a távmunka helyet betöltők tényleges munkavégzési helyére vonatkozott. Itt olyan alternatív válaszok lehettek, hogy a távmunkás a lakásán, teleházban, távmunka-centerben, mobil-munkaként, határon átnyúló munkakánt a cég kirendeltségén, a cég központjában vagy egyéb helyen végzi a napi munkáját. Fontosnak tartottam még megkérdezni, hogy milyen módon történik a távmunkások egymás közötti kapcsolattartása, ez hogyan valósul meg, s hogy ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges technikai eszközöket. A pályázatra vonatkozó kérdéskör következő részében a távmunka képzéssel kapcsolatban kellett választ adni. Miután a távmunkának előnyei és hátrányai is vannak, itt került sor a lehetséges még kezelhető hátrányok, kockázatokra vonatkozó kérdések feltevése is. A távmunkahelyet betöltő személyre vonatkozó fő kérdéscsoportban a távmunkások kiválasztási módszerére, folyamatára, merítési körére vonatkozó kérdések kerültek megfogalmazásra. Fontosnak tartottam, hogy a távmunka-adók fogalmazzák meg azokat a főbb szempontjaikat, melyek alapján a távmunkásai kiválasztásra kerültek. Ezek közül az életkor, nem, etnikai hovatartozás, iskolai végzettség, szakmai hozzáértés, korábbi távmunkás tapasztalat és személyes tulajdonságok szerepeltek. Az alkalmazott távmunkásokra vonatkozóan szintén statisztikai adatokat kérdeztem meg, mely elsősorban az életkorra, iskolai végzettségre és az alkalmazást megelőző munkaerőpiaci helyzetére vonatkoztak. Érdekesnek találtam még, hogy képet kapjak arról, hogy mely helységekben laknak a távmunkások, mert ezen adatok egybevetése a munkaadók telephelyével, olyan fontos információt hordoz, hogy tényleg távmunkás-e a távmunkás, legalábbis ami a térbeliséget illeti.
2
Az utolsó – a kérdőíven szereplő – nagy témakör, a tapasztalatokra, eredményességre, kitartásra vonatkozott, melyben elsősorban a pályázatban részt vevő távmunka adók véleményére voltam kíváncsi. 2.2. Kérdőív a távmunkások részére A távmunkásoknak kiküldött kérdőív a nemre, családi állapotra, gyermekekre, iskolai végzettségre, számítógépes ismeretre vonatkozó kérdéssor után a korábbi munkaerőpiaci helyzetére tért ki. Itt szerettem volna megtudni, hogy a távmunkás munkaviszonyát megelőzően melyik munkaerőpiaci réteghez tartozott, vagyis állásban volt-e, inaktívként vagy munkanélküliként lépett-e be jelenlegi távmunkaadójához. Felmerült a kérdés, hogy tisztában van-e egyáltalán a távmunkás magával a távmunka fogalmával, ezért feltettem a kérdést, hogy definiálja a távmunka fogalmát, hány napot van távol a munkaadó telephelyétől, s hogy egyáltalán mióta dolgozik távmunkásként. A munkavégzés során kinek a kommunikációs eszközével dolgozik. Fontosnak tartottam megkérdezni, hogy miért választotta távmunkát, s hogy mik a tapasztalatai ezzel a munkavégzéssel kapcsolatosan. Jelentett-e számára életkörülményeiben pozitív illetve negatív változást a tény, hogy távmunkásként dolgozik. Utolsó kérdésként az került megfogalmazásra, hogy mit csinálna másképpen a távmunkát végző a távmunkaadója helyében, milyen javaslatai vannak a munkavégzés minőségének javítása érdekében. 3. Hipotézis A kutatás célja, hogy segíti-e és ha igen milyen mértékben, kiket és milyen földrajzi szegmensben a távmunka pályázat a távmunka hazai elterjesztésében. Milyen pozitív és negatív tapasztalatai vannak a pályázati nyertesek és a pályázat során alkalmazott távmunkások körében ennek a munkavégzésnek és milyen új ötletek, problémák merültek fel a megvalósítás során. 3.1. Távmunka előzményei Számos tanulmány, elemzés készült már a távmunkával kapcsolatosan, természetesen először a nemzetközi irodalomban találhatunk erre vonatkozó elemzéseket. Az első távmunka-projektek az USA-ban jelentek meg. Az ITAC (International Telework Association and Council) Amerika első számú távmunka-szervezeteként alakult. Jack Nilles személyét feltétlenül ki kell emelni, hiszen ő a távmunka szakterületének nemzetközileg elismert tekintélye, aki 1973-ban megalkotta és definiálta a „telework”2 és „telecommuting”3 fogalmát és 1980 óta irányítja az általa alapított JALA-t. Az Európai Unió a 90-es években tudatosan elkötelezte magát az információs társadalom fejlesztése mellett. A Fehér Könyv alapján az európai állam- és kormányfők felkérték korunk egy csoportját, hogy konkrét intézkedéseket dolgozzanak ki az információs társadalom kiépítésére. A „Bangemann-jelentés”4 mérföldkőnek tekinthető az európai távmunka történetében. (Dr. Martin Bangemannt azóta is az európai távmunka támogatásának kulcsfontosságú személyiségeként tartják számon.)
2
Telework-ről beszélünk akkor, ha a munkával kapcsolatos utazásokat az információtechnológia valamely formája (pl. a távközlés ill. a számítógép) helyettesíti. 3 Telecommuting-et értünk az alatt, amikor nem a dolgozó utazgat a munkahely és otthon között, hanem a munkája. A munkavállaló a hét egy vagy több napján munkáját nem a cég telephelyén, hanem saját otthonában vagy egy teleházban végzi. 4 A jelentést a Dr. Martin Bangemann bizottsági tag által elnökölt felső szintű szakértői csoport készítette el az Európai Tanács 1994. június 24-25-én Korfun sorra került ülésére: „Európa és a globális információs társadalom – Ajánlások az Európai Tanácsnak” címmel.
3
A távmunka valóban ígéretes lehetősége az információs társadalom által formálódó új foglalkoztatási rendszernek, mely a fejlettebb munkaerő-piacok és foglalkoztatási rendszerek egyik jellemző munkaszervezési formája. Az informatikai társadalom, az "internetgazdaság" térhódításával világszerte hódít a távmunka is. „A nemzetközi trendek a foglalkoztatási hierarchiában a top-down modell szerint a távmunka esetében a magasabb szintű, kvalifikált és elektronikus környezetben végezhető munka esetében mutatnak jelentősebb és relatíve stabil foglalkoztatásra példákat”. (ECOSTAT 2000) A távmunka jövőjével kapcsolatosan (MSZ 2003) biztonságosabb munkavégzési forma a munkaszerződéssel foglalkoztatott távmunkás helyzete, mint a korábbi illetve jelenleg is meglévő vállalkozóként történő foglalkoztatás. Ugyanis az állandó munkaszerződés révén jogilag védettként tud rugalmas munkát végezni. A távmunka munkajogi problémáinak magyarországi megoldására remélhetőleg segítséget fog nyújtani ezen munkajogviszony Munka Törvénykönyvébe történő beemelése. A távmunka elterjedésének alapjai, hogy az internet az általános figyelem központjába került, ami keresletet teremtett a PC vásárláshoz, az otthoni számítógépes munkahelyek létesítésére. Ezt az eszközellátást kívánta és kívánja elősegíteni több jelenleg is futó program (pld. a pedagógusok, tanulók részére a Sulinet program) és végső soron a távmunkaadók részére kiírt - jelen tanulmány tárgya - „Esélyt a jövőnek” program is. Lehetővé vált a mobil telefonok, notebook PC és még néhány hardware elem hálózatba kötése, mely megteremtette a távmunka iránti kínálatot. (Borbély, Sz. 2000) 4. Feldolgozás A távmunka pályázaton azok a belföldi székhelyű munkaadók vehettek részt, akik új távmunkahelyeket hoztak létre, s vállalták, hogy legalább hat hónap időtartamra foglalkoztatják a távmunkásokat. A pályázók köre jogi személyek (vállalkozások, nonprofit szervezetek, központi és önkormányzati költségvetési intézmények), jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók amennyiben távmunkást kívánnak foglalkoztatni. Amennyiben a felsoroltak közül valamely szervezet távmunkahely létrehozásához infokommunikációs infrastruktúra létrehozására is pályázott és nyert, vállalnia kellett, hogy a távmunkahelyet két éven belül nem szünteti meg. A távmunkahelyeken alkalmazandó munkaerővel kapcsolatosan kedvezményezettnek jelölte meg a kiírás a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, a romák, a 45 éven felüliek, a gyermeküket egyedül nevelők, illetve fogyatékkal élő vagy idős személyt ellátók, és a hátrányos helyzetű térségben élők alkalmazását. Szintén kritériumként jelölte meg a pályázat, hogy a távmunkást csak munkaviszony keretében lehet foglalkoztatni. A képzési támogatásra két szinten lehetett pályázni, alapképzésre és speciális képzésre. A távmunka alapképzés nagyobb része távoktatási formában történt, az internet levelező rendszerében és a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ honlapján lévő „Informatikai ismeretek távmunkásoknak” tananyag használatával. Ennek tartalma kiterjed a bevezetés a távmunkába, PC alapismeretekre, WINDOWS operációs rendszer megismertetésére, a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, az internethasználat és az e-mail levelezés ismereteinek megszerzésére. Gyakorlati lebonyolítása úgy történt, hogy a munkáltató megállapodást kötött a Regionális Képző Központokkal, s minden távmunkahelyet betöltő személy után megkaphatta a képzési támogatást. A képzés 17 napon át tartott, s konzultációval majd felméréssel fejeződött be. A speciális képzés támogatására a nyertes pályázó az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Munkaügyi Központjaival állapodhatott meg, egyidejűleg a munkabér támogatási szerződés megkötésével. A speciális képzést általában a nyertes pályázó végezte vagy végeztette saját távmunkásai részére, ennek költségeire az összeget (30 eFt/fő) a nyertes pályázó a munkaügyi központon keresztül kapta meg.
4
A nyertes pályázaton országosan 1372 távmunkahely létesítését vállalták a pályázók. Ebből 623 fővárosi távmunkahely létesítését és 749 munkahely távmunkásokkal történő létrehozását a megyékben. A fővárosi nagy szám abból adódik, hogy nagyon sok pályázónak budapesti bejelentett székhelye van, de kirendeltségei az ország több pontján működnek, s a távmunkásokat is jobbára a kirendeltségeken foglalkoztatják. A másik ok, hogy a budapesti telephelyű cégek több információval rendelkeztek a távmunkára vonatkozóan, s a pályázat alapján nagyobb volt az innovációs szándékuk. A rendelkezésre álló felhasználási adatok 2003. december 31-i állapotot tükrözik (1 a, b, c táblázatok és 1-2 számú diagram). A pályázati nyertesek közül távmunkahelyenként eddig az időpontig csak 81,38 százalékra vonatkozóan készült el a határozat, míg 925 távmunkahely (75,88 %) után született meg a megállapodás. 1.táblázat IHM-FMMM pályázat nyertesei megyénként a, PÁLYÁZAT FŐ SZÁMAI Kedvezményezett kör megnevezése MEGYE F Főváros összesen: 34 Baranya összesen: 0 Bács-Kiskun 0 összesen: Békés összesen: 1 B-A-Z összesen: 3 Csongrád összesen: 1 Fejér összesen: 4 Győr-Moson1 Sopron összesen: Hajdú-Bihar 0 összesen: Heves összesen: 2 KomáromEsztergom összesen: 0 Nógrád összesen: 0 Pest összesen: 0 Somogy összesen: 0 Szabolcs-Szatmár31 Bereg összesen: Jász-Nagykun41 Szolnok összesen: 0 Tolna összesen: 1 Vas összesen: Veszprém összesen: 3 0 Zala összesen: 122
R 45 GY HT
Kért bértámogatási idő (hó) terv
tény
Munkahelyek száma: (db.)
Eszköztámoga-tás összege: (eFt.)
meg- befoga- elfogadott elfogadott valósídott tény tott (keret) (szla) 629 0 302327 0 53 0 24345 0
16 28 15 0 0 0
12 0
0 0
0 0
1 1 1 0 0
2 1 0 4 2
1 0 0 0 1
1 12 4 1 1
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
15 66 29 41 16
0 0 0 0 0
7310 32884,1 14228,2 20000 8000
0 0 0 0 0
0
2
0
0
0
0
9
0
4020
0
0 0
0 0
0 2
3 3
0 0
0 0
108 66
0 0
53970,9 31113,6
0 0
0 0 0 0 0 12 0 0
0 0 1 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
9 6 65 33
0 0 0 0
3500 3000 29117,2 15939,1
0 0 0 0
0
4
1
2
0
0
64
0
31238,4
0
1 0 0 0 0 20
8 0 1 0 0 102 0 0 0 0 0 1 7 0 5 0 0 24 9 0 3 0 0 29 1 6 0 0 0 13 80 27 48 0 0 1378 Forrás: Távmunka Programiroda
0 0 0 0 0 0
50827,5 500 11840 13213,7 5030,5 662405
0 0 0 0 0 0
A bértámogatás 1219 fő után lett tervezve, de csak 925 főre vonatkozóan történt meg a bértámogatási megállapodás. Várhatóan 2004 évben még további megállapodás is fog születni. A monitoring felmérés 2004 májusi szakaszában azonban már látható, hogy több távmunkahely bértámogatási igénye nem fog megjelenni azok közül, akik ezt a lehetőséget 5
megnyerték. Itt is több okot említhetünk a terv- és tényszámok negatív eltérésére vonatkozóan. Az egyik ok, hogy nagyon sok távmunkahelyet betöltő távmunkást nem teljes, hanem csak részmunkaidőben foglalkoztatnak (2-4 órában naponta, de van olyan is aki heti egy alkalommal), s így nem érte meg a pályázónak a támogatás tényleges igénybevétele. Ugyanis több lett volna az adminisztráció, mint a tényleges haszon. A másik ok, hogy a pályázati nyertes nagyon nehezen – volt olyan hely, hogy csak 8-9 hónap múlva – jutott csak hozzá a pályázati forráshoz. Ez sajnos sok pályázó kedvét elvette, ugyanis ezek nagy része kis létszámú vállalkozás volt, melynek mobil tőkéje roppant csekély. S miután önfinanszírozó volt a pályázati kiírás, saját tőkéjüket, készpénzüket kellett előzetesen befektetni mind az informatikai eszközvásárlásba, mind a munkabér- és járulékainak megfinanszírozásába. 1.táblázat IHM-FMMM pályázat nyertesei megyénként b, BÉRTÁMOGATÁS Bértámogatás igény
MEGYE
Főváros összesen: Baranya összesen: Bács-Kiskun összesen: Békés összesen: B-A-Z összesen: Csongrád összesen: Fejér összesen: Győr-MosonSopron összesen: Hajdú-Bihar összesen: Heves összesen: KomáromEsztergom összesen: Nógrád összesen: Pest összesen: Somogy összesen: Szabolcs-SzatmárBereg összesen: Jász-NagykunSzolnok összesen: Tolna összesen: Vas összesen: Veszprém összesen: Zala összesen:
ALAPKÉPZÉS Alap képzés Alap képzés (eFt.) (létszám Fő)
Fő terv
Fő tény
terv (eFt)
tény (eFt)
terv
tény
terv
tény
536 34
4 31
214165,97 13263
132666 10848
311 21
66 19
9330 630
1980 570
15 66 29 41 14
15 58 20 27 14
6205 26873 11492 16108,2 5806,2
5813 20976 7133 10519,1 5708,2
1 27 8 13 6
0 8 5 3 0
30 810 240 390 180
0 240 150 90 0
9
9
3551,4
3028,57
5
4
150
120
78 64
57 27
33421 19016,1
9980 7706,9
48 35
15 7
1440 1020
450 210
9 6 65 30
2 6 55 28
3736,2 2370 27175,56 12184,5
815,4 1999 15424,5 7638,3
5 1 25 24
0 0 2 15
150 30 750 720
0 0 60 450
64
64
28151,7
17717,3
44
11
1320
330
100 1 24 21 13 1219
67 1 13 19 13 530
40542 21268 37 360 406,4 0 9704 5108 0 7949 6908 17 5352,3 4998,82 2 487426,97 296662 630 Forrás: Távmunka Programiroda
0 0 0 0 1 156
1150 0 0 510 60 18910
0 0 0 0 30 4680
A speciális képzésre – pályázat szerint - 768 fő után tartottak igényt támogatásra a nyertesek, de csak 201 fő esetében került sor képzési támogatás kötésére. Itt még nagyobb az eltérés a nyertes pályázati támogatás és a ténylegesen igénybe vett támogatás között. Csaknem harmad az a létszám, mely után igénybe vették a speciális képzési támogatás fejenkénti 30 ezer forintot összegét. Az ok itt is hasonló, az utánajárás, az ügyintézés elhúzódása elvette a kedvüket a nyertes pályázóknak attól, hogy speciális támogatást igénybe vegyék. Inkább
6
megszervezték a képzést saját embereikkel, saját telephelyükön, s nem bonyolították tovább a különféle utánajárással az életüket. Az utazási támogatásra még kevesebben, országosan mindössze csak 35 fő esetén kértek hozzájárulást. 1.táblázat IHM-FMMM pályázat nyertesei megyénként c,
MEGYE
SPECIÁLIS KÉPZÉS Speciális Speciális képzés (eFt.) képzés (létszám) terv
tény
terv
tény
Főváros összesen: 426 0 14482,42 0 Baranya összesen: 21 17 720 510 Bács-Kiskun 1 0 30 0 összesen: Békés összesen: 44 29 1360 855 B-A-Z összesen: 9 7 270 210 Csongrád összesen: 24 3 720 90 Fejér összesen: 6 6 180 180 Győr-Moson7 3 210 90 Sopron összesen: Hajdú-Bihar 58 33 1740 540 összesen: Heves összesen: 26 20 774 403 Komárom0 150 0 Esztergom összesen: 5 Nógrád összesen: 1 0 30 0 Pest összesen: 32 14 990 420 Somogy összesen: 23 10 690 300 Szabolcs-Szatmár53 36 1590 1020 Bereg összesen: Jász-Nagykun9 5 390 120 Szolnok összesen: 0 0 0 0 Tolna összesen: 1 1 60 30 Vas összesen: 14 600 419 Veszprém összesen: 19 3 3 88,8 88,8 Zala összesen: 768 201 25075,22 5276,13 Forrás: Távmunka Programiroda
UTAZÁS Utazási klts. (eFt.) terv
tény
3685 210
5 0
10 355 85 185 60
0 0 15 0 15
60
0
530 305
0 0
50 10 285 235
0 0 0 0
485
0
230 0 5 180 25 6990
0 0 0 0 0 35
Ha számszerűsítjük ezeket az adatokat, akkor országosan informatikai eszközvásárlásra 662.405 ezer forint került a pályázati nyertesek részére megállapításra, a bértámogatási igény terv szerinti összege 487.427 ezer forint. 2003 végéig a ténylegesen igénybe vett összeg ennek csak 60 százaléka körüli vagyis 296.662 ezer forintot jelentett. 2004 évben még várhatóan 190765 ezer forint bértámogatást lehet kifizetni a pályázati alapból. Ez az összeg azonban nem fog teljes egészében kifutni. Az okok megegyeznek a munka kialakításkor említettel. Az alapképzésre igényelt támogatási összeg 630 fő után 18910 ezer forint, míg a ténylegesen megkötött megállapodások szerint 156 fő vett részt az alapképzésen akik után 4680 ezer forint került kifizetésre. Itt még nagyobb az eltérés mint a speciális képzés esetében. Bár még 2004 éven várhatóan 4 millió forint képzési támogatási kiadással számolhatunk, mégsem fog elfogyni a teljes összeg. Ennek okaként említhetjük, hogy a nyertes pályázók olyan távmunkásokat alkalmaztak, akik már valamilyen szinten rendelkeztek
7
a számítógép ismeretekkel, s nem lett szükség a – sokszor biztonsági okból – megpályázott alapképzési támogatásra. l. számú diagram Megítélt, és 2003. 12. 31-ig bértámogatással megvalósított távmunkahelyek száma megyei bontásban Me gye
Bértámogatással megvalósított távmunkahelyek
Veszprém összesen:
Megítélt távmunkahelyek
T olna összesen: Szabolcs-Szatmár-Bereg összesen: Pest összesen: Komárom-Esztergom összesen: Hajdú-Bihar összesen: Fejér összesen: B-A-Z összesen: Bács-Kiskun összesen: Főváros összesen: 0
100
200
300
400
500
600
700
T ávmunkahelyek száma Forrás: T ávmunka Programiroda
2. számú diagram Távmunka pályázat nyertesei által igényelt bértámogatás megyénként – Főváros nélküli adatok Megye
Zala összesen:
Megvalósított ( bértámogatással) Megítélt
Vas összesen: Jász-Nagykun-Szolnok összesen: Somogy összesen: Nógrád összesen: Heves összesen: Győr-Moson-Sopron összesen: Csongrád összesen: Békés összesen: Baranya összesen: 0
20
40
60
80
100
120
Távm unkahelyek szám a Forrás: Távmunka Programiroda
8
4.1. Hol létesült a legtöbb távmunkahely? Ha a területi igényeket és felhasználást elemezzük, akkor Budapest (536 távmunkahely) után a legmagasabb távmunkahely létesítési számot Hajdú-Bihar megyében (108 távmunkahely), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (102 távmunkahely) és majdnem azonos számban Békés megyében ( 66 db) Heves megyében (66 db), Pest megyében (65 db) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (64 db) kívántak létrehozni. 4.2. Budapesten 106 nyertes pályázó 536 távmunkahely létesítéséhez 302327 ezer forint eszköztámogatást, 536 távmunkahely után 214166 ezer forint bértámogatást és 311 fő után 9330 ezer forint alapképzési támogatást míg 421 fő speciális képzéséhez 14482 ezer forintot igényelt a pályázat alapján. A nyertes pályázók közül azonban már az első körben 5 pályázó bejelentette, hogy visszalép, s nem kíván egyáltalán élni a pályázatban elnyert lehetőséggel. Ennek olyan okai vannak, hogy a cég jogutód nélkül megszűnt, vagy olyan gazdasági helyzetbe került, ami nem tette számára aktuálissá az új munkahely létesítését. 4.3. Hajdú-Bihar megyében 542 ezer fő a lakosság száma, melyből 207 ezren Debrecenben élnek. A települések nagyobbak (nagyközség) és egymástól viszonylag nagyobb távolságra helyezkednek el. A táj hagyományos mezőgazdasági vidék. 2002 évben a foglalkoztatottak száma 196,4 ezer fő volt, melyből 215,0 ezer fő gazdaságilag aktív5 volt. A megyében a legtöbb távmunkahely létrehozására az Euro-Provident Kft vállalkozott, összesen 45 főt kívánt távmunkásként alkalmazni. Az eszköztámogatást mind a 45 munkahely után megpályázta és megnyerte, de bértámogatásként csak 17 fő után igényelt 6993 ezer forintot. Ugyancsak 17 fő után kívánta igénybe venni a képzési támogatást is. 4.4. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az Alföld közepén 7 megyével határosan helyezkedik el, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók mellett. Területe 5. 582 km2, az ország területének 6%-a. A megye népessége 418. 600 fő. A megye gazdasági szerkezete ipari-agrár jellegű. A 141.200 foglalkoztatott 39,9%-a az iparban és az építőiparban, 8,1%-a a mezőgazdaságban, 52%-a a tercier ágazatokban dolgozik. A munkanélküliségi ráta 2003 évben 9,6%. Gazdasági fejlettség szempontjából a megyét két nagy részre tagolhatjuk: a Tiszától nyugatra fekvő dinamikusan fejlődő jászsági és szolnoki területre, valamint a Tiszától keletre fekvő nagykunsági és tiszazugi elmaradottabb térségekre. Ebben a gazdasági-földrajzi környezetben szintén jelentősnek lehet minősíteni azt a 104 távmunkahelyet mely úttörő jelleggel létesült a megyei cégek körében. A 18 nyertes pályázó közül 16-nál alacsony volt a távmunka helyek létrehozása (1-2 fő részére) de két cég kiemelkedően sok távmunkahely létesítését vállalta. A Zunifer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 50 távmunkahelyet, a Tiszaszentimrei Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztató Kht. pedig 30 távmunkahelyet kívánt a pályázat igénybevételével létesíteni. 4.5. Békés megyében a 392.000 összlakosság több mint 60%-a városokban él. A városlakók több mint fele, a 150 ezer lakos Békéscsaba, Békés és Gyula vonzáskörzetében jelentős centrumot alkot az ország délkeleti régiójában. A megyére igen jellemző a nagyobb lélekszámú falvak, un. nagyközségek (3-5 ezer fő) hálózata. A munkanélküliség összetételét vizsgálva iskolai végzettség szerint a munkanélküliek között legnagyobb arányban a szakmunkásképző iskolát 5
Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek összessége
9
végzetteket találunk, azonban magas ( 33 % ) a mindösszesen 8 általános iskolával rendelkezők aránya is. E két kategóriából tevődik össze a munkanélküliek 75 %-a. A diplomával rendelkezők aránya 2 %. Nemek szerint a regisztrált munkanélküliek között a férfiak aránya a magasabb: 54,5 %, korcsoportok szerint a 20 és 30 év közötti korcsoportban a regisztrált munkanélküliek 12-16 %-a található. A munkanélküliségi ráta Békéscsabán, Gyulán, Szarvason és Orosházán 7-11 % között mozog. Ebben a foglalkoztatási környezetben igen dícséretes a pályázó munkáltatóktól, hogy ilyen magas számban – természetesen a többiekhez képest magas csak ez a szám – pályáztak és nyertek távmunkahely létesítésére lehetőséget. Itt inkább a pályázó munkaadók száma volt magas (31 cég) és a létesítendő munkahelyek száma átlagosan 1-2 fő. Még a legtöbb távmunkahely létesítését vállaló Dél-Békési Önkormányzatok Területfejlesztési Közhasznú Egyesülete is csak 10 távmunkahely létrehozására pályázott. Ebben a megyében a pályázó cégek létszáma is az 1-5 fő közötti létszámba tartozik, s a távmunkahely létesítésének kísérlete mellett nagy szerepet játszott a számítástechnikai eszközök megvásárlásának lehetősége. 4.6. Pest megyében fontos szerepet tölt be az ország gazdaságában. Földrajzi helyzetéből adódóan gazdasága és kulturális élete is szorosan összekapcsolódik a főváros életével, az ország agrár és ipari termelésének jelentős része itt realizálódik. A megye lakosságának nagy hányada a fővárosban vállal munkát, de Pest megye folyamatosan bővülő vállalkozási infrastruktúrája egyre szélesebb körben biztosít lehetőséget a megyében történő elhelyezkedésre. Jelenleg a gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de mára a kereskedelem, a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások szerepe is meghatározó lett. Az évek óta megfigyelhető struktúraváltást - a mezőgazdaságról a hangsúly az ipari és szolgáltatási szektorra tolódik - a beruházások is tükrözik, melyek legnagyobb mértékben a kereskedelem területén nőttek. Pest megyében 22 nyertes pályázó 65 távmunkahely létrehozására vállalkozott. Az általános távmunkahely létesítés 1-3 fő/nyertes cég közötti volt a megyében. A szentendrei telephelyű Sabedu Kft. kívánta a legmagasabb számban (10 fő) foglalkoztatni a távmunkásokat. Eszközvásárlásra 4844,27 ezer forintot nyert, bértámogatásra mind a 10 alkalmazandó távmunkása után 4077 ezer forintot igényelt, de csak 2038,5 ezer forintot használt fel a jelen tanulmány készítésének időpontjáig. Itt is az ok, hogy nem minden távmunkását foglalkoztatja teljes munkaidőben. Alapképzést nem igényelt, viszont a speciális képzésre mind a 10 távmunkására vonatkozóan pályázott. 4.7. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ország hatodik legnagyobb kiterjedésű megyéje, területe 5937 m2, az Észak-Alföld Régióhoz tartozik. A KSH 2001 évi népszámlálási adatai alapján lakosainak száma 588 ezer fő, ez az ország lakosainak 5,8 százaléka. A megye területén 229 település található, de a lakosok 47 százaléka a megye 20 városában él. A megyében a munkanélküliség aránya az országos átlag csaknem kétszerese. 2004. áprilisában 38114 fő volt a regisztrált munkanélküliek száma, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya 24,7 százalék volt (az országos átlag 23,3 százalék). A távmunka pályázaton 13 nyertes pályázó vállalta a 64 távmunkahely létesítését. Kiemelkedően magas ezen belül a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei távmunkahely létesítési szándéka (30 fő), ezt követte a Túristvándi Község Önkormányzata, mely 10 fő számára kívánt távmunkahelyet létesíteni. Eszközvásárlásra 15 illetve 5 millió forintot kaptak, bértámogatásra 12420 ezer és 4137 ezer forintot. Mindkét nyertes megpályázta az alap- és speciális képzést is.
10
5. Következtetések A távmunka pályázat eredményeinek feldolgozása ezen tanulmány készítésének időpontjában (2004. május) még folyik, így annak teljes körű és részletes elemzésére nincs még lehetőség. Előzetesen azonban – az elkészített interjúk alapján – megállapítható, hogy a pályázók köre elsősorban a kis, illetve közepes vállalkozások, alapítványok és közhasznú szervezetek köréből került ki. Ami a fő vonzerőt jelentette a pályázatok benyújtásakor a számítástechnikai eszközök vásárlása volt. Ez a kis tőkével rendelkezők esetében tényleges előrelépést jelentett az informatikai eszközön alapuló munkavégzés megteremtésére. A távmunka-pályázat nélkül nem, vagy csak jóval kisebb számban valósulhatott volna meg a távmunkahelyek létrejötte. A megkérdezettek nagyon jónak tartották a kormányzatnak ezt a pályázati kezdeményezését. Úttörőnek és a jövőben is folytathatónak találják a távmunka elterjesztésének ezen módját. Nagy szerepe lehetne a távmunkások alkalmazásában a közszférának is, mivel számos olyan munkakör, feladatkör létezik a közigazgatásban, államigazgatásban, melyek így is elláthatóak lennének. Az Uniós csatlakozás változást hozhat ezen a területen, tekintettel arra, hogy végzettsége, szakképesítése, nyelvtudása sok munkavállalót alkalmassá teszi az ilyen jellegű munkavégzésre. Az interneten történő ügyintézés, (e-kormányzat, e-demokrácia) iránti igény már megvan, s hamarosan felkészülnek erre a feladatra az állami és önkormányzati hivatalok is. A pályázók körében sokan hallottak már korábban is az atipikus munkavégzésnek ezen formájáról, sőt sokan használták is már ezt a munkalehetőséget. Több helyen a vállalkozás fejlesztésének fő eszközét látják a távmunkás alkalmazásában, hiszen olyan feladatokat tudnak ellátni mint a marketing, piackutatás, árkorrekció, koordinálás a cég, az ügyfelek, beszállítók között. Munkáltatói oldalról elsődlegesen a megrendelések hiánya a visszatartó erő. Sok kis cég részmunkaidőben, napi 2-4 órában foglalkoztatja csak távmunkásait. Ezért adódott az a furcsaság, hogy megpályázták és megnyerték ugyan a bértámogatást, de annak csak egy töredékét vették igénybe. Ugyanez vonatkozik a képzési támogatásra is. A képzési támogatás elmaradásának oka, hogy a távmunkahelyeket olyan – általuk már ismert – személlyel töltötték be, aki már rendelkezett informatikai tudással, vagy már korábban is munkakapcsolatban volt az adott céggel és így nem volt szükséges a speciális – munkahely orientált – képzés igénybe vétele sem. A pályázat lebonyolítását a személyesen megkérdezettek általában jónak tartják, de elhangzott több kritikai észrevétel is. Ilyenek, hogy a megpályázott és a nyertes által előfinanszírozott pénzeszközt a kiírt 120 nap helyett 8-9 hónap múlva kapták csak meg. Ez különösen a kis tőkével rendelkező vállalkozások, non-profit szervezetek számára jelentett nagy gondot. Másik problémaként az információ hiányt nevezték meg. Sokan csak az informatikai eszközvásárlásra pályáztak, mert nem tudták, hogy lehetőség van a távmunkahely létesítése kapcsán még bértámogatásra és képzési támogatásra is. A nyertesek viszont itt is a hosszadalmas pénzátutalásra panaszkodtak. Gond volt még a megkérdezettek között, hogy a pótpályázati lehetőségről későn, vagy egyáltalán nem volt információjuk. Ami tanulságot már most levonhatok az interjúk és a rendelkezésre álló válaszok alapján, hogy a távmunka elterjesztésének a kormány által kiírt pályázat egyik megfelelő eszköze lehet. Jelenleg azonban ezen a területen alulinformáltság van, mind a távmunka mibenlétét illetően, mind az alkalmazási területekre vonatkozóan. Több információt, tájékoztatást és személyes képzéseket kellene tartani a távmunkahely létesítésének előnyeiről, természetesen nem elhallgatva annak problémáit sem. A távmunka vállalók részéről sokkal nagyobb az érdeklődés az ilyen jellegű munkavégzésre, mint a munkaadók oldaláról. Ennek okai az informatikai eszközök hiánya, a költségviselés módja, az internet-elérhetőség műszaki problémái. Igaz, hogy a munkaadók költségei csökkennek a távmunkások alkalmazásával, hiszen nem kell irodát vagy egyéb járandóságokat fizetniük, de ugyanakkor ezek a költségek a
11
munkavállaló oldalán megjelennek. Sok esetben elhangzott a javaslat, hogy legyen következő távmunkahely létesítési pályázat, de abban feltétlenül szerepeljen a működési költségekre vonatkozó kiírás is. Általános a megkérdezettek körében, hogy minimálbéren foglalkoztatják távmunkásaikat. Ebből az összegből azonban nem tudják fizetni a telefon- és egyéb internet elérési költségeiket, illetve a munkáltató telephelyére történő alkalmankénti bejárásokat. 6. Összefoglalás A pályázati kiírás küzd ugyan gyermekbetegségekkel, de az első kormányzati kezdeményezés egy nagy célt is megvalósított: felhívta a figyelmet a távmunka végzés gyakorlati lehetőségére, s kedvet csinált - a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt ehhez a specifikus munkavégzéshez. Az is megállapítható, hogy a munkanélküliség megszüntetésének, de még mérséklésének sem lesz egyhamar a forrása ez az atipikus munkavégzési forma, viszont segít az eszköz- és iroda hiányban szenvedő kisvállalkozásoknak, non-profit szervezeteknek, alapítványoknak és önkormányzatoknak, hogy olyan munkavállalókat alkalmazzon, akik önállóan tudnak dolgozni és az élethelyzetük kapcsán ez a legkényelmesebb, vagy esetleg az egyetlen munkavégzési forma számukra. IRODALOM Borbély, M. (2000) Atipikus foglalkoztatás feltételei és hatása a munka világára. MAT által finanszírozott kutatás Budapest, 2000. Szemelvények a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet anyagából - A távmunka jövője – Munkaügyi Szemle 47. évfolyam 2003. 2. szám pp.33-34 Távmunka - az információs társadalom új foglalkoztatási lehetősége – ECOSTAT Időszaki Közlemények 8. kötet – www.ecostat.hu/kiadvanyok/idoszaki kozlemenyek
12
