Internetes kiadvány – www.ksh.hu © Központi Statisztikai Hivatal
2010. szeptember
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2009 Tartalom Összefoglalás ............................................................................... 2 Telefonszolgáltatás ....................................................................... 3 Vezetékestelefon-szolgáltatás.......................................... 3 Mobiltelefon-szolgáltatás .................................................. 5 A vezetékes- és a mobiltelefon-forgalom adatainak összehasonlítása.............................................................. 6 Internetszolgáltatás ....................................................................... 8 Kábeltelevízió-szolgáltatás.......................................................... 12
stADAT/Összefoglaló táblák/ stADAT/Területi táblák/ Módszertan
Jelmagyarázat Elérhetőségek
www.ksh.hu
Összefoglalás A vezetékestelefon-szolgáltatásokat jellemző mutatók csökkenése tovább folytatódott. Bár a szolgáltatás bevezetése óta most először a mobiltelefon-előfizetések száma is visszaesett, azok növekvő használata továbbra is folyamatosan visszaszorítja a vezetékes vonalak szerepét. Utóbbiak köre, a VoIP-hangcsatornák1 miatt, kisebb mértékben mérséklődött. A mobilszolgáltatások piacán továbbra is nagy verseny van, ugyanakkor nem rendeződtek át lényegesen az erőviszonyok. Mindhárom szolgáltatónak célja a mobilinternet terjesztése mind földrajzi értelemben, mind ügyfélszám tekintetében. Az xDSL internet-előfizetések száma először csökkent a technológia megjelenése óta, ezzel szemben a kábeltévéseké tovább bővült. A vezeték nélküli kategórián belül a mobilinternetesek (pl. GPRS, EDGE, 3G/HSDPA alapú internetszolgáltatás) csoportja egy év alatt 63%-kal gyarapodott, immáron ez a legnépszerűbb típus. Továbbá egyre inkább számolni kell a majdnem kétszeresére bővülő, az egyéb kategóriában számon tartott LAN- vagy optikai internettel is. A televízióműsor-terjesztés piacán a fizetős műholdas termékek előretörése jelentősen növelte a versenyt. A vezetékes előfizetések csoportjának nagysága csak az IPTV-s kategóriával együtt számítva maradt az egy évvel korábbi szinten. Földi digitális műsorszórású adások és nagyfelbontású tévéműsorok (HD) egyaránt elérhetővé váltak. Számos kábelszolgáltató árul már nagy népszerűséggel digitális csomagokat, amelyekkel több műsort, jobb képminőséggel, kiegészítő funkciókkal, és drágábban tudnak értékesíteni. Az internet jövőjét továbbra is az határozhatja meg, hogy a mobilinternet terjedésének a majdnem 12 millió darab mobil-előfizetés jóval nagyobb potenciális ügyfélkört jelent, mint a 2,2 millió kábeltévés,2 vagy a 3,1 millió telefonvonalhoz tartozó előfizető. Ugyanakkor a kábeltévés hálózaton keresztül nagyobb sávszélességet3 lehet kínálni, és kombinált csomagban telefon-, illetve tévészolgáltatás is nyújtható (tripleplay). A vezetékes cégek pedig igyekeznek még mobiltermékeket is kínálni (telefont vagy internetet, quadruple play), akár partnerszolgáltatók segítségével. Előzetes adatok szerint 2009-ben a távközlési ágazatban (TEÁOR’08 szerint) a – legalább 5 főt foglalkoztató – vállalkozások nettó árbevétele 1106 milliárd forint volt, folyó áron 3%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A beruházások értéke 128 milliárd forint, folyó áron 11%-kal csökkent 2008-hoz képest. A távközlési ágazatba sorolt szervezeteknél 2009-ben 16,2 ezer főt, az előző évinél 1%-kal többet alkalmaztak teljes munkaidőben. A havi bruttó átlagkereset 454 ezer forint volt, 1%-kal több, mint 2008-ban, illetve jóval magasabb a 200 ezer forintos nemzetgazdasági átlagnál. A távközlési tevékenységből származó nettó árbevétel (967 milliárd forint) folyó áron 7%-os esésében számos tényező játszik közre: csökken a vezetékes vonalak száma és a hívások összesített időtartama, kevesebb lett a mobil-előfizetések száma. Bár növekszik az internet- és a kábeltévé-szolgáltatás több volumenadata is, ez sem tudja ellensúlyozni a negatív folyamatokat (céges és háztartási költések visz1
2009-ben bővült a megfigyelt kábeltelefont szolgáltató cégek köre, illetve a szélessávon (DSL-en vagy optikán) keresztül megvalósuló helyhez kötött VoIP-hangcsatornák is részei a statisztikának. 2 Ideértve az IPTV-előfizetéseket is. 3 Az EuroDOCSIS 3.0 szabvány bevezetésével már 30, 60, sőt 140 Mbit-es maximális letöltési sebességet kínáló csomag is hozzáférhető.
2
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2009
szafogása). 2009-ben átlagosan 1,5%-ot emelkedtek a távbeszélő szolgáltatások fogyasztói árai a 4,2%-os átlagos fogyasztóiár-növekedés mellett. Eközben a távközlés kibocsátási árindexe majdnem 10%-os éves csökkenést mutatott, ami részben azt jelzi, hogy az üzleti szolgáltatások terén jóval nagyobb árverseny van, mint a lakossági területen. A távközlési szolgáltatások terén bekövetkezett 2009-es nagy átalakulásokban a gazdasági visszaesés hatása is érzékelhető. 1. ábra Átlagos hívásidőtartam és a fogyasztói árak Árindex
Átlagos hív ásidő (perc) 3,5
(előző év =100%) 112
3,0
108 104
2,5
100 2,0
96
1,5
92
1,0
88 2004
2005
2006
2007
2008
2009
Vezetékes hálózatból kiinduló hív ások átlagos ideje (perc) Mobilhálózatból kiinduló hív ások átlagos ideje (perc) Táv beszélő szolgáltatás fogy asztóiár-index e (előző év = 100%) Fogy asztóiár-index (minden termékre és szolgáltatásra, előző év = 100%)
Telefonszolgáltatás Vezetékestelefon-szolgáltatás A távközlésen belül a telefonszolgáltatások területét 2009-ben – hasonlóan a korábbi évekhez – a mobilhasználat térnyerése határozta meg a vezetékes készülékekkel szemben. A vezetékes vonalak száma alig csökkent, köszönhetően a fokozatosan terjedő kábeltévé-hálózaton, illetve a szélessávon (DSL-vonalon vagy optikán) keresztül történő telefonálásnak4 is (a vonalak közel 18%-án). 2009 végén az országban 3 millió 110 ezer vezetékes telefonvonal működött, ez 2004-ben még 459 ezerrel több volt. Az összes vezetékes hangcsatorna 84%-a (2 millió 607 ezer) volt „hagyományos”, 16%-a (504 ezer) ISDN – előbbiek száma 51 ezerrel nőtt, utóbbiaké 55 ezerrel csökkent egy év alatt. 2009-ben 100 lakosra 31,1 vezetékes fővonal 4
Részben vagy teljesen VoIP, 2009-től idetartozik a helyhez kötött szélessávon nyújtott VoIP- hangcsatorna is.
3
www.ksh.hu
jutott. Az elterjedtségi mutató nemzetközi összehasonlításban5 meglehetősen alacsony, nem éri el az uniós átlagot (45), ugyanakkor – Szlovéniát és Észtországot leszámítva – magasabb, mint a kelet- és a közép-európai országokban (Szlovákiában 19, Csehországban 20). Az unióban a legmagasabb értéket Málta mellett Németország képviseli, ott 62, illetve 59 vonal jutott 100 lakosra. Az európai országok zömére elmondható, hogy a vezetékes telefonálás elterjedtségi mutatói folyamatosan csökkennek az utóbbi években. A legtöbb vezetékes vonal száz lakosra Budapesten jut (50), a legkevesebb Észak- és Dél-Alföld megyéiben (a régiós átlagjaik megegyeznek: 24). Ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés adata volt a legalacsonyabb (21, illetve 22), ami nagymértékben korlátozza ott az xDSL-internet terjedését is. 1. térkép Száz lakosra jutó vezetékes telefonvonalak száma, 2009 (db)
35,8–49,8 31,7–35,7 27,6–31,6 24,2–27,5 21,0–24,1
A vezetékes telefonokról kezdeményezett beszélgetések száma – internethívások nélkül – egy év alatt jóval nagyobb ütemben csökkent, mint a fővonalak állománya. A 10%-os mérséklődés (2008-ban 9%) következményeként 2009-ben 1,8 milliárdnál valamivel kevesebb volt a kezdeményezett beszélgetések száma. A kedvezményes telefontarifáknak, a gyakran ingyenes idősávot és díjmentes hálózaton belüli forgalmat is tartalmazó csomagoknak is köszönhetően a beszélgetések (internethívások nélküli) átlagos ideje viszont 2008-hoz viszonyítva 3%-kal bővült.
5
Nemzetközi Távközlési Unió (ITU), http://www.itu.int, 2010. július 15.
4
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2009
2. ábra Vezetékes hívások időtartamának megoszlása % 100 80 60 40 20 0 2004
2005 Hely i
2006
2007
Belföldi
Nemzetközi
2008
2009
Internet
Mobiltelefon-szolgáltatás A mobil-előfizetések száma – a kereslet gazdasági visszaesésből fakadó zsugorodása miatt – csökkent: 2009 végén az előfizetések mennyisége majdnem elérte a 11,8 milliót, ami ugyan közel négyszerese volt a vezetékes vonalakénak, viszont 4%-kal, 432 ezerrel kevesebb, mint egy évvel előtte. A lakosságszámot meghaladó előfizetés-szám azért fordul elő, mert sokan párhuzamosan rendelkeznek magán- és céges előfizetéssel, vagy éppen a készülékcseréik miatt több telefonszámmal. Utóbbiak között pedig sok az „alvó” feltöltőkártyás előfizetés is, mely hívható, aktív SIMkártyához tartozik, de forgalmat alig bonyolítanak rajta. Az állományon belül tovább bővült a havidíjas csoport, de ez sem tudta ellensúlyozni az előfizetések 57%-át adó feltöltő kártyások (pre-paid) számának 11%-os mérséklődését. Utóbbiak részaránya évről évre csökken: 2004 végén az összes előfizetésen belül ez még 73% volt. A változás magyarázata, hogy a szolgáltatók a reklámkampányokon keresztül az ügyfeleket egyre inkább arra ösztönzik, havidíjas előfizetésre váltsanak. Az így nyerhető előnyök között említhető a nagyobb készülékválaszték (például a kényelmesebb internetezésre is alkalmas okostelefonok), a kiegészítő szolgáltatások és a kedvezőbb tarifarendszer. A hűségnyilatkozattal rendelkezők ráadásul nehezebben is mondhatják le a szolgáltatást. A 2009-es negatív folyamatok mögött az is áll, hogy a telefonkészülékek lecserélése időben későbbre tolódott, illetve sok előfizetést lemondtak mind az egyéni, mind az üzleti ügyfelek közül. A mobiltelefonok elterjedtsége nagynak mondható: 100 lakosra 118 előfizetés jutott, ugyanakkor nem érte el az uniós átlagot (125). 2009-ben a mobiltelefonszolgáltatásból eredő nettó árbevétel (446 milliárd Ft) folyó áron 5%-kal volt kevesebb, mint 2008-ban. A mobilhálózatokból kezdeményezett hívások száma közel 7,8 milliárd volt 2009-ben, alig több, mint 2008-ban. A mobilhívások időtartama megközelítette a 16,7 milliárd percet, ami az egy évvel korábbinál 6%-kal több. Utóbbi növekedési ütem alig haladja meg a 2008-as adat harmadát. Továbbra is meghatározó a saját
5
www.ksh.hu
hálózaton belüli hívásforgalom, ennek aránya évek óta növekszik, a beszélgetések időtartamának több mint 65%-a már ott zajlik. A vezetékes- és a mobiltelefon-forgalom adatainak összehasonlítása A háztartások IKT-eszközzel való ellátottsági adataiból is kitűnik, hogy évek óta folyamatosan, lakosságarányosan emelkedik a mobiltelefonok száma, a vezetékeseké pedig csökken. A lakosság 91%-a mobilhasználó, ugyanakkor korcsoportosan vizsgálva a használati arány – a várakozásnak megfelelően – a fiatalabb korosztályok esetében az országos adat felett van, miközben a mobiltelefont használó idős korúak (65–74 évesek) aránya mindössze 64%. A mobilhálózatokban kezdeményezett hívások száma már négyszer annyi, mint a vezetékes hálózatokban kezdeményezetteké, összes idejét tekintve pedig annak háromszorosa. Bár a telefonos beszélgetések számának 81%-a mobilhívás, a beszélgetések időtartamát tekintve viszont csak 75%-os ez az arány, így a vezetékes hálózatban kezdeményezett hívások átlagos ideje továbbra is jelentősen hosszabb: 2009-ben 3,1 perc volt (internethívások nélkül), szemben a mobilhálózat 2,1 perces átlagos idejével. 3. ábra Vezetékes vonalak és mobil-előfizetések száma, hívások időtartama Milliárd perc 20
Millió db 18 13
15
8
10
3
5
-2
2004
2005
2006
2007
2008
2009
0
Táv beszélő főv onalak száma (millió darab) Mobiltelefon-előfizetések száma (millió darab) Vezetékes hálózatban kezdemény ezett hív ások időtartama (milliárd perc) Mobilhálózatból kezdemény ezett hív ások időtartama (milliárd perc)
A mobiltelefondíjak mérséklődését mutatja, hogy a küldött SMS-ek – amelyek az olcsóságuk miatt helyettesítői lehetnek a beszélgetésnek – számának 1%-os növekedése jóval alatta marad a híváspercek bővülésének, a GPRS-adatforgalom pedig egy év alatt több mint a kétszeresére nőtt. Eközben az ügyfelek 20,8 millió képes üzenetet (MMS) küldtek egymásnak. 2009-ben 1413 percnyi beszélgetés jutott egy mobil-előfizetésre, ez jelentős növekedés a korábbi időszakokhoz képest, viszont jóval kisebb, mint a vezetékes telefonon történt beszélgetések 1820 (internethívások nélkül 1793) perce. Ugyanakkor míg 2004-ben a vezetékes vonalak és a mobil-előfizetések számának összesített értékében 71%-kal voltak jelen a mobilkészülékek, addig 2009 végén ez az arány már 79%. A hívások darabszámát, illetve időtartamát tekintve 5 év alatt 1,3-, illetve
6
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2009
1,8-szeresére nőtt a mobilbeszélgetések aránya (internethívások nélkül 1,3-, illetve 1,5-szeres a változás). 4. ábra Vezetékes és mobilbeszélgetések időtartama és megoszlása %
Milliárd perc 18
100
15
90 80
12
70
9
60
6
50
3
40
0
30 2004
2005
2006
2007
2008
2009
Vezetékes hálózatból indított beszélgetések percideje (internetcélú hív ások nélkül) Mobilbeszélgetések percideje Mobilbeszélgetések percidejének arány a az összes beszélgetésen belül (%)
A kimenő nemzetközi beszélgetések percidejének 91%-a irányult Európába. A legnépszerűbb célországok Németország, Románia, Ausztria, az Egyesült Királyság, Olaszország és Szlovákia. A nemzetközi bejövő hívások idejének 84%-a származott 2008-ban6 Európából, a teljes mennyiség majdnem harmada Németországból, tizede pedig az Egyesült Királyságból. 1. tábla Vezetékes és mobilhálózatból indított (kimenő) nemzetközi hívások időtartamának megoszlása, 2009 Ország
Hívások időtartama, millió perc
Európa Ebből: EU-27* Németország Románia Ausztria Egyesült Királyság Olaszország Szlovákia Egyesült Államok Egyéb Összesen
Ebből: mobilhálózatból indított hívás, millió perc
427
310
73
91
382 90 61 54 29 26 24 16 28 471
278 57 48 42 18 21 20 7 16 333
73 63 79 77 62 81 81 46 56 71
81 19 13 12 6 6 5 3 6 100
* Magyarország nélkül
6
Mobilhálózatból indított Hívások időtartamának hívások időtartamának megoszlása, % aránya, %
2008-as a legfrissebb adat.
7
www.ksh.hu
Internetszolgáltatás A gazdaság és a társadalom informatizálódásának (az információs társadalom kialakulásának) egyik fokmérője a hálózatok és az internet elterjedése. Magyarországon az 1990-es évek elején jelent meg az internet. A 16–74 év közötti magyar lakosság 59%-a használta az internetet 2009-ben. A tevékenységek ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) önálló internetszolgáltatói szakágazat nem található, 2009-ben a szolgáltatók nagy része (62%-a) a távközlési szakágazatban fejtette ki tevékenységét; a 16 nagyméretű7 internetszolgáltató közül az összes itt működik. A távközlési szakágazatba tartozó vállalkozásokhoz tartozik az előfizetések 97%-a, illetve az internetszolgáltatásból származó árbevétel 99%-a. Az adatszolgáltatók 12%-a számítástechnikai, 26%-a egyéb szakágazatban tevékenykedik. A számítástechnikai szakágazathoz tartozó vállalkozások rendelkeznek az előfizetések 0,7%-ával, valamint az internetszolgáltatásból származó árbevétel 0,5%-ával. 2009-ben 46-tal, összesen 357-re csökkent az internetszolgáltatást nyújtó vállalkozások száma. Erős koncentrációra utal, hogy a 16 legnagyobb előfizetőszámmal rendelkező vállalkozás a közel 2 millió 804 ezer előfizető 90,4%-át tudhatta magáénak, a középméretű vállalkozásokhoz az előfizetések 6,6%-a, a kisméretű vállalkozásokhoz az előfizetések mindössze 3%-a tartozott. 2. tábla Internetszolgáltatók 2009. végi adatai Szolgáltatók száma (darab)
Előfizetések száma (darab)
Internetes előfizetésekből származó nettó árbevétel (millió forint)
Kisméretű szolgáltató (1000 előfizetőnél kevesebb)
266
84 106
122 281,7
Középméretű szolgáltató (1000–10 000 közötti előfizető)
75
185 034
1 656,5
Méretkategória
Nagyméretű szolgáltató (10 000 előfizető felett)
16
2 534 403
17 927,8
Összesen:
357
2 803 543
141 866,0
Az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 2008-ról 2009re 63 millió forinttal, közel 141,9 milliárd forintra bővült. Az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 10,7%-kal (6,9 milliárd forinttal) mintegy 57,6 milliárd forintra csökkent a 2008. évihez képest. A kábeltévés internet-előfizetésekből származó árbevétel 1,7%-kal bővült egy év alatt, a vezeték nélküli szegmensben 33,3%-os növekedés, az egyéb kategóriában 12%-os csökkenés volt tapasztalható.
7
Szolgáltatóméret: 10 000 internet-előfizető felett nagyméretű, 1000–10 000 közötti internet-előfizető esetén középméretű, 1000 internet-előfizető alatt kisméretű.
8
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2009
5. ábra Az internethozzáférési szolgáltatások nettó árbevétele Árbev étel (milliárd forint) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2006
2007
2008
Kapcsolt v onal+ISDN
x DSL
Kábel-tv
Vezeték nélküli (mobilinternet nélkül)
Mobilinternet
Egy éb
2009
A piacon rövid idő alatt jelentős átrendeződés zajlott le az előfizetők összetételét illetően. Az időközben korszerűtlenné vált modemes és ISDN-szolgáltatások előfizetői áttértek az xDSL, a kábeles vagy a vezeték nélküli internetre, emellett újabb előfizetőket is tudtak szerezni a szolgáltatók. A vezeték nélküli előfizetéseken belül rendkívül hangsúlyossá vált a mobilinternet. Az internet-előfizetések száma 2004-től 2009-ig közel 29%-os éves átlagos növekedési ütemmel fejlődött. 2008-ról 2009-re mintegy 493 ezer előfizetővel, 2 millió 804 ezerre gyarapodott az előfizetések száma. Hozzáférési szolgáltatások szerint az xDSL-nél 0,8%-os csökkenés, a kábel-tv csoportban 9%-os volt az előfizetőiszám-bővülés az előző évihez képest. A vezeték nélküli internetnél 2008-tól 2009-ig 52,9%-kal nőtt az előfizetések száma. Az utóbbi évek alatt a töredékére visszaeső modemes és ISDN-előfizetések állománya 9,5%-kal mérséklődött 2009-ben. Az egyelőre alacsony részarányt képviselő egyéb kapcsolatokat (például LAN, optikai, bérelt vonal) tartalmazó adat az 1,9-szeresére (162 ezer előfizetésre) nőtt. 2009-ben az 1 millió 37 ezer vezeték nélküli előfizetés közel 90%-át a mobilinternet (pl.: GPRS, EDGE, 3G/HSDPA) alapú szolgáltatás adta, 2008-ban a 678 ezer darab vezeték nélküli internet-előfizetés 84%-át nyújtották mobiltechnológián keresztül. Az előfizetők hozzáférési szolgáltatás szerinti megoszlásában is jelentős változás mutatkozott. A korábbi időszakoknak megfelelően 2008-ról 2009-re tovább csökkent a kapcsolt és ISDN-vonali internetre előfizetők aránya az internet-előfizetéseken belül: 1,1%-ról 0,8%-ra. 2008-hoz képest az xDSL aránya 6,4, a kábeltelevíziós csoport 3,2 százalékponttal mérséklődött, a vezeték nélküli internetet igénybe vevők köre 7,6 százalékponttal bővült.
9
www.ksh.hu
6. ábra Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint Előfizetések száma (ezer darab) 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2006
2007
2008
Kapcsolt v onal+ISDN
x DSL
Kábel-tv
Vezeték nélküli (mobilinternet nélkül)
Mobilinternet
Egy éb
2009
2009-ben az internet-előfizetések régiós megoszlásánál kitűnik, hogy KözépMagyarország rendelkezik az országos xDSL-előfizetések 44%-ával. A régió aránya ugyanakkor a kábeltelevíziós hálózaton elérhető internetnél 37%, a vezeték nélküli hálózaton elérhető internetnél (mobilinternet nélkül)8 pedig csupán 17%. 2008-ban a fenti régió részesedése a kábeltelevízió-hálózaton elérhető internetnél még 38% volt. A tárgyévben a legalacsonyabb arányú (az országos adatnak csupán 7,9%-a) xDslelőfizetéssel rendelkező régió a Dél-Dunántúl. A legkevesebb xDSL-kapcsolat típusú előfizetés Békés megyében volt, a legtöbb Budapesten. A kábeltelevízió-hálózaton keresztüli internetelérhetőség 2009-ben Nógrád megyében volt a legkisebb. Magyarországon 2009 decemberében az 1000 lakosra jutó modemes és ISDNelőfizetések száma 2,2 volt, ugyanez a szám az xDSL-nél 79,9, a kábeltévés előfizetésnél pedig 78,1. A vezeték nélküli internetes előfizetők száma 103,6 volt 1000 lakosra vetítve, ebből a mobilinterneté átlagosan 93,2. Az egyéb (pl. LAN) elérhetőségnél ugyanez a mutató 16,2 volt. 2009 végén 1000 lakosra összesen 280 internetes előfizetés jutott Magyarországon, 50-nel több, mint 2008-ban. Régiós viszonyításban kimagaslik Közép-Magyarország 248 darab 1000 lakosra jutó előfizetéssel, az ország legkevésbé ellátott része pedig Észak-Alföld (145). Az 1000 lakosra jutó internetes előfizetések száma (mobilinternet nélkül) Budapesten volt a legnagyobb (292), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb (124). Az adatok kapcsolattípusonkénti vizsgálata alapján Budapest rendelkezik a legmagasabb arányokkal a modemes és az ISDN-előfizetések (4,2), az xDSL előfizetések (124), valamint a kábeltelevízió-hálózat területén (125). A vezeték nélküli hálózatban Nógrád, az egyéb hálózatban viszont Fejér megye rendelkezik a legnagyobb fajlagos mutatóval. A vezeték nélküli szegmensben Tolna megye az utolsó, Budapest pedig hátulról a harmadik, melynek oka az, hogy itt a legelterjedtebb, a legkiépítettebb a vezetékes (telefon-, kábeltévé- stb.) hálózat. 8
A mobilinternet területi megoszlását a kapcsolati mód jellegéből adódóan nem ismerjük.
10
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2009
2. térkép Ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma, 2009 (db)
250,1–292,1 208,0–250,0 180,1–207,9 152,2–180,0 124,4–152,1
Az OECD-országok összehasonlításánál kiderült, hogy 2009-ben 1000 lakosra vetítve Kanadában, Hollandiában és az Egyesült Államokban fizettek elő a legtöbben kábelkapcsolaton keresztüli internetre, az xDSL-előfizetéseknél pedig három európai ország (Izland, Franciaország és Németország) jeleskedett. A 31 országot felvonultató összesített listán Magyarország a 24. helyet foglalja el a maga 1000 lakosra jutó 158,0 előfizetésszámával, ami az OECD-átlag 76,7%-ának felel meg. Hazánk a legtöbb összesített xDSL- és kábelinternet-előfizetéssel rendelkező Hollandia adatának 43,6%-át érte el, a legkevesebb összesített előfizetéssel rendelkező Szlovákia adatát pedig 91%-kal múlta felül. A fenti táblázat nem tér ki a felsorolt országok vezeték nélküli, optikai és egyéb előfizetési típusokat rendszerező adatára. Az ECTA 2009. szeptember végi adatai9 alapján az EU–27 országaiban 1000 lakosra átlagosan 196 xDSL-előfizetés jutott, míg a kábelinternet esetében ez az érték 37 volt. Az EU öszszesített mutatója (233) magasabb, mint az OECD év végi átlaga (206), ami az európai országok közösségének viszonylag nagyobb fejlettségét jelzi.
9
European Competitive Telecommuncation Association, ECTA, http://www.ectaportal.com
11
www.ksh.hu
3. tábla 1000 lakosra jutó xDSL- és kábelkapcsolati típusú internet 2009 végén Ország
xDSL
Kábel
Összesen
Hollandia Svájc Dánia Luxemburg Izland Franciaország Németország Kanada Norvégia Egyesült Királyság Belgium Finnország Egyesült Államok Svédország Ausztrália Új-Zéland Ausztria Spanyolország Olaszország Írország Portugália Korea Görögország Magyarország Lengyelország Csehország Japán Chile Törökország Mexikó Szlovákia OECD-átlag
220,6 250,7 224,2 265,0 306,5 286,7 273,6 131,7 209,4 232,6 164,5 222,1 107,2 178,4 190,2 216,6 151,0 170,8 199,2 159,8 104,2 66,1 170,2 79,9 81,3 73,9 79,4 96,3 86,5 68,0 67,9 139,1
142,3 99,6 100,9 52,0 0,0 15,8 28,1 164,3 86,0 62,2 123,4 41,7 141,2 62,0 42,4 14,8 68,1 40,4 0,0 33,8 71,5 105,6 0,0 78,1 39,4 41,9 33,7 0,0 2,0 19,5 14,8 66,9
362,8 350,3 325,1 317,1 306,5 302,6 301,7 295,9 295,3 294,8 287,9 263,8 248,4 240,4 232,6 231,5 219,1 211,2 199,2 193,6 175,7 171,7 170,2 158,0 120,7 115,8 113,1 96,3 88,5 87,5 82,7 206,0
Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd/21/35/39574709.xls
Kábeltelevízió-szolgáltatás Ma már egymilliónál is kevesebb helyen néznek földi sugárzású televízióműsorokat analóg antennák segítségével: a vezetékes televíziózás (ideértve az IPTV-t is), valamint a fizetős, vezeték nélküli vétel (a műholdas és az Antenna Digital szolgáltatás) egyre dominánsabb. Előbbire Magyarországon 2009-ben 2,2 millióan fizettek elő (320 szolgáltatónál), utóbbira 752 ezren (5 cégnél, forrás: NMHH). Egyre többen nézik a földi digitális rendszeren10 (DVB-T) terjesztett ingyenes, illetve előfizetéses műsorokat is, ehhez set-top-boxra vagy a dekódert már tartalmazó tévékészülékre van szükség. 10
Az Antenna Hungária szolgáltatása: http://www.mindigtv.hu/
12
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2009
3. térkép Száz lakosra jutó kábeltévé-előfizetések száma, 2009 (db)
28,7–33,0 24,3–28,6 19,9–24,2 15,5–19,8 11,1–15,4
2009 végén 100 lakosra 22 előfizetés jutott; 100 lakásból 51 volt a vezetékes műsorelosztó hálózatba kapcsolva. Budapesten, Komárom-Esztergom, Győr-MosonSopron, Tolna, Veszprém és Zala megyében voltak a legmagasabbak az elterjedtségi mutatók: a lakosságarányos előfizetések száma 25 és 32 közötti, a hálózatba kapcsolt lakások aránya 59–68%; a legalacsonyabbak pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol az előfizetők aránya 15, illetve 11, a bekapcsolt lakásoké 34, illetve 28%. A hazai előfizetők száma – országos szinten 2004 és 2009 között – átlagosan 2,4%-kal nőtt évente, 2009 végén meghaladta a 2 millió 212 ezret. A kábeltelevíziós hálózatba (ideértve az IPTV-t is) kötött lakások száma 2 millió 218 ezer. Ugyanezen időszakban 8%-os volt a kábeltelevíziós szolgáltatásból eredő nettó árbevétel (2009-ben 91,2 milliárd Ft) éves átlagos növekedési üteme. 7. ábra A kábeltelevíziószolgáltatás (ideértve 2009-től az IPTV-t is) terjedése Ezer darab
% 100
2 200 2 000
90
1 800
80
1 600 70
1 400 1 200
60 2004
2005
2006
2007
2008
Kábeltév é-előfizetések száma (ezer db) Kábeltelev íziózásba bekapcsolt lakások száma (ezer db) Ebből csillagpontos rendszeren keresztül (%)
13
2009
www.ksh.hu
A beruházások nagysága 2009-ben meghaladta a 34,1 milliárd Ft-ot, ami – részben a gazdasági környezet romlása miatt – jóval alacsonyabb összeg, mint 2008-ban (folyó áron 16%-kal). Természetesen ezek a kiadások csak részben célozzák a műsorterjesztés korszerűsítését, hiszen többen kínálnak már egyszerre telefon- és szélessávú internet-szolgáltatást. A szolgáltatók ötöde biztosít digitális csomagokat, avagy esetleg nagy felbontású (HD-) adást is. A széttöredezett piacon nem mindenki engedhet meg magának nagyobb önálló fejlesztéseket, ezért gyakran előfordul, hogy a szolgáltatók együttműködnek egy másik, tapasztaltabb vállalkozással a telefon-, vagy éppen az internet-szolgáltatás terén. 8. ábra A kábeltévé-szolgáltatás (ideértve 2009-től az IPTV-t is) gazdasági mutatói
Milliárd forint
Előző év =100%
100
130
80 120
60 40
110
20 0
100 2004
2005
2006
2007
2008
2009
Kábeltelevízió-szolgáltatásból származó nettó árbevétel (milliárd Ft) Beruházás (milliárd Ft) Kábeltelevízió-szolgáltatásból származó nettó árbevétel változása (folyó áron, előző év = 100%)
A fejlesztések, illetve az IPTV terjedésének eredménye az is, hogy 2009 végén már a települések 72%-án elérhető volt a vezetékes tévé, a bekötött lakások 93%-a a korszerűbb és sokrétűbb szolgáltatást nyújtó csillagpontos kategóriába esik. Miközben egyelőre 2,2 millió lakásban vették igénybe ezt a szolgáltatást, öt év alatt 2,9-ről 4,4 millióra nőtt a potenciális kapacitás, a hálózatra felfűzhető lakások (homepass) száma. Miután sok lakásban van még vezetékes telefonvonal, ezért valójában az előbbi mutató az IPTV bevezethetősége miatt jóval nagyobb. A műszaki feltételek javulására példa, hogy a műsor- és jeltovábbító rendszerek (KMJR) közel négyötöde csillagpontos, illetve majdnem 60%-a alkalmas kétirányú adatátvitelre, így internetezésre is.
14
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2009
9. ábra A kábeltelevíziós hálózatok technikai fejlődése Ezer darab
%
5 000
100
4 500 4 000
80
3 500 3 000
60
2 500 2 000
40
1 500 20
1 000 2004
2005
2006
2007
2008
2009
Hálózatra felfűzhető lakások (homepass) száma (ezer db) Csillagpontosan bekapcsolt lakások száma (ezer db) Csillagpontos rendszerek arány a (%) Kétirány ú átv itelre (pl.: Internet-szolgáltatásra) kialakított rendszerek arány a (%)
2004–2009 között az egy előfizetőre jutó kábeltévés éves árbevétel 31 ezerről 41 ezer forintra nőtt. Egy programcsomag átlagos díja 3367 forint volt 2009 végén (a legalacsonyabb – nem számítva azt, ahol a szolgáltatás ingyenes – 100, a legmagasabb 10 417 forint), ami majdnem 4%-kal haladta meg 2008 adatát. (2008 végén 2007-hez képest 5%-kal nőtt.) Ez azt mutatja, hogy a bevezetett és több szolgáltatást11 nyújtó digitális csomagok drágábbak ugyan, de egyre népszerűbbek. A háztartási kiadások ugyan szűkültek, azonban a tévénézés még mindig az egyik legolcsóbb szórakozási lehetőség. Az ár- és programcsomag-kínálat nagymértékben átalakult, azért is, hogy a szolgáltatók minél nagyobb eséllyel tudják megtartani ügyfeleiket az esetleg olcsóbb fizetős műholdas szolgáltatások ellenében. A Digi (DigiTV), a Magyar Telekom (T-Sat) és a UPC (UPC Direct) műholdas szolgáltatása ugyanis hatékonyan versenyzik a kábeltévével – nem túl drágán vagy éppen ingyen több tévére is be lehet kötni az adást. Kisebb népszerűségnek örvend, de létezik még az Antenna Digital (kódolt, vezeték nélküli műsorterjesztési megoldás) illetve a Hello HD szolgáltatás is. A vezetékes piac egyébként is rendkívül telített, a nagyobb szolgáltatók sok esetben a másiktól tudnak csak új ügyfeleket szerezni, mégpedig úgy, hogy egymással párhuzamosan hajtanak végre bekábelezéseket, fejlesztéseket a lakásokig, a választás lehetőségét biztosítva ezzel a lakosságnak. A hagyományos telefonvonal számos esetben eleve be van kötve a lakásokba, így esetleg az IPTV-szolgáltatásra is át lehet váltani. A sikeres ügyfélszerzés és -megtartás érdekében továbbá jellemző a telefonnal, illetve az internettel kombinált díjcsomag is, hosszabb-rövidebb ideig tartó akciós árakkal vagy a lakóközösségekre vonatkozó egyedi ajánlatok (pl. társasházi kedvezmény).
11
Például megfelelő eszközzel (merevlemezes set-top-box) rögzíthető vagy visszanézhető a kiválasztott műsor, illetve elektronikus műsorújság (EPG), tematikus műsorcsomagok, filmkölcsönzés, videojátékok stb. is elérhetőek lehetnek.
15
www.ksh.hu
10. ábra Kábeltelevíziós (ideértve 2009-től az IPTV-t is) árbevétel alakulása előfizetőarányosan Ezer forint 45
Ezer darab 2 250 2 200 2 150 2 100 2 050 2 000 1 950 1 900 1 850 1 800
40 35 30 25 20 2004
2005
2006
2007
2008
2009
Kábeltév é-előfizetések száma (ezer db) Kábeltelev íziózásba bekapcsolt lakások száma (ezer db) 1 előfizetésre jutó év es nettó kábeltév és árbev étel (ezer Ft)
A 320 szolgáltató túlnyomó részének (60%-ának) legfeljebb 1000 előfizetője van, és csak alig 14-nek van 10 ezernél több. A koncentrációt jelzi, hogy az 5 legnagyobb szolgáltatóé (Digi, Fibernet, Magyar Telekom, UPC, Tarr) az ügyfelek 65%-a, hozzájuk tartozik az összes kábeltévés díjbevétel 71, a beruházások 68%-a. Bár a kábeles műsorterjesztők piacán több területen is összpontosulás figyelhető meg (pl. csökken az ezzel foglalkozó szervezetek száma, a nagyobbak megveszik a kisebb hálózatokat), a koncentrációs mutatók alapján a változás még nem nagy horderejű. 2009 végén a szolgáltatók 59%-a kínált a televízió mellett internetet, több mint a negyede telefont és internetet is, ötödénél is több pedig digitálisan nézhető adást. Az összes cég 14%-a mindhárom plusz szolgáltatást elérhetővé tette a hálózatán, akár úgy, hogy maga nyújtja, akár más cégnek átengedve. Mindegyik előbb említett részarány jelentősen nőtt 2008-hoz képest, ami azt jelzi, hogy a digitális tévézés, a kábeles telefonálás és a minél nagyobb sávszélességet biztosító internet további terjedésével egyre nagyobb piaci nyomás lesz azokon a cégeken, amelyek ezt még nem nyújtják előfizetőiknek. A beruházási kényszer, a fizetős műholdas televízió és a mobilinternet okozta kiélezett verseny előbb-utóbb nagyobb változásokat idézhet elő, amely cégek nem tudnak lépést tartani, nem nyitottak az együttműködésekre (például esetleg a mobilinternet vagy -telefon kínálása kapcsán), azokat a tőkeerősebbek vásárolhatják fel.12
12
2009-ben és 2010 első félévében több nagyobb szolgáltató vett meg jelentősebb ügyfélkörrel rendelkező cégektől hálózatokat, előfizetőket. Nem kizárólag kisebbeket érint immár ez a piaci átrendeződési folyamat. 4 szolgáltatás (vezetékes telefon, internet, tévé, mobiltelefon) is rendelhető már egy csomagban (quadruple play).
16
Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2009
4. tábla Kábeltévés cégek által kínált* szolgáltatások, 2007–2009 Ebből ennyi szolgáltatóra jellemző: Év
Kábeltévészolgáltatók száma
2007
353
csak analóg kábeltelevíziót kínál
kábeltévé + internet is elérhető
kábeltévé + internet + telefon is elérhető
digitális kábeltévé szolgáltatás is elérhető
kábeltévé + internet + telefon + digitális szolgáltatás is elérhető
207
136
28
46
13
2008
351
174
166
55
56
33
2009**
320
123
189
82
71
46
* Akár saját maguk biztosítják, akár más szolgáltatónak átengedve a hálózatot kínálják. ** Ideértve az IPTV-t is mint vezetékes műsorterjesztést.
A 2008-as13 adatok alapján az EU 27 országából 9-ben 50% vagy afeletti a vezetékes műsorelosztásba bekötött lakások aránya (idetartozik Magyarország is); 75% feletti ezek közül Belgiumban, Hollandiában és Máltán. Ugyanakkor 25% alatt van többek között az EU 5 legnépesebb államából az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, valamint Spanyolország adata. Németországé meghaladja az 50%-ot. A szolgáltatók számában nagy különbségek vannak, az ügyfél-koncentráció néhol egészen nagy: van, ahol egy szolgáltatóhoz tartozik az előfizetők 70%-a, vagy annál is több (pl.: Svédország, Egyesült Királyság). A nagyobb kábeles elterjedtséggel rendelkező országok közül Németországban vagy Dániában egy-egy szolgáltatóé az ügyfelek 40–70%-a. Magyarország 2009. évi mutatója alacsonyabb, de így is az 5 legnagyobbhoz tartozik a kábeltévés előfizetők 65%-a.
13
Cable Europe, 2008. végi adatok, http://www.cableeurope.eu/index.php?page=facts-figures-ye2008 Ez a legfrissebb hozzáférhető nemzetközi adat.
17
www.ksh.hu
Jelmagyarázat: + = előzetes adat. – = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.
Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Dr. Probáld Ákos főosztályvezető További információ: Tarnai Balázs Telefon: (+36-1) 345-6592,
[email protected] Tóth Dezső Telefon: (+36-1) 345-6466,
[email protected] Információszolgálat, telefon: (+36-1) 345-6789, fax: (+36-1) 345-6788
18
