TATABÁNYAI SZC KULTSÁR ISTVÁN SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TATABÁNYAI SZC KULTSÁR ISTVÁN SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Hatályos: 2016. szeptember 1-jétől

Tatabányai SZC Kultsár István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program - 2016

Tartalom 1.

PREAMBULUM

6

2. AZ ISKOLA ARCULATA

8

2.1. Az intézmény bemutatása

8

2.2. Képzési rendszerünk

8

2.3. Szakgimnáziumunk főbb célkitűzései

9

3. A TATABÁNYAI SZC KULTSÁR ISTVÁN SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 10 IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA

10

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 11 4.1. Pedagógiai alapelvek

11

4.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai

12

4.3. Szakgimnáziumunk nevelő-oktató feladata

14

4.4. Eljárások, eszközök

15

5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 5.1. A fejlesztés kiemelt területei

17 17

6. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ

FELADATOK

6.1. Testi és lelki egészség

18 18

6.2. Komárom város óvodáiban, általános és középiskoláiban megvalósuló komplex egészségfejlesztési program alapján készült helyi egészségfejlesztési program 19 6.3. Témakijelölések évfolyamokra

20

7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

22

7.1. A közösségfejlesztés

22

7.2. Az iskola hagyományrendszere

24

8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA 29 8.1. A pedagógusok feladatai

29

8.2. Az osztályfőnökök feladatai

29

8.3. Az osztályfőnöki munka tartalma

29

9. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 9.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 3

31 31



9.2. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók képességének kibontakozását segítő tevékenységek

33

9.3. A sajátos nevelési igényű tanulókkal és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 34 9.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 34

10. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 36 11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 37 12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK

39

13. A FELVÉTEL, AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI

40

13.1. Intézménybe lépés az iskola kilencedik évfolyamába

40

13.2. Intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain

40

13.3. Intézménybe lépés az iskola 13. évfolyamába

41

13.3. Az előzetes tanulmányok beszámítása

41

13.4. Különös feltételek

42

14. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 14.1. Továbbhaladás az iskola felsőbb évfolyamaira

43 43

15. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

44

16. AZ ISKOLÁBAN HASZNÁLT TANTERVEK

44

17. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGALALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI

45

17.1. Érettségi vizsgára felkészítő szakasz 9-12. évfolyam

45

17.2. Szakmai ágazati oktatás a 9-12. évfolyamon - kifutó

46

17.3. Szakmai vizsgára felkészítő szakasz 13-14. évfolyam - kifutó

54

17.4. A SZAKGIMNÁZIUM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI

56

18. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK VÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

66

19. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

67

20. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 68 21. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 4

69



22. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, TOVÁBBÁ – JOGSZABÁLY KERETEI KÖZÖTT - A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁJA

70

22.1. Az irásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya 70 22.2. A szóbeli beszámoltatás rendje és korlátai

72

22.3. A tanulók teljesítményének ellenőrzése, mérése

72

22.4. A szorgalom- és magatartásjegyek elbírálásának szempontjai

74

23. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

78

24. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA

79

24.1. Helyzetelemzés

79

24.2. Erőforrások

80

24.3. Célmegfogalmazás

83

24.4. Az egészségnevelés területei

85

25. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

88

26. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

89

FELADATOK

27. FELNŐTTOKTATÁS

90

27.1. A felnőttoktatás fogalma

90

27.2. A részvétel feltétele

90

27.3. A képzésszervezés szabályai

91

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

100

MELLÉKLETEK

101

5



1. PREAMBULUM A fenntartói és társadalmi igényeknek való megfelelés érdekében, a Magyarországon kialakult szakképzési struktúrának megfelelően, a Tatabányai SZC Kultsár István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 5 évfolyammal működő intézmény. Középiskolánk 9-12. évfolyama a középfokú iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó és a szakmai ágazati érettségire felkészítő, a 13-14. évfolyama szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk az idegen nyelvek, és a szakmai ágazati tantárgyak oktatásának és a mindennapi testnevelésnek. A személyi és tárgyi feltételek magas színvonala elősegíti a tanulók széles körű ismeretszerzését és a mindennapos testnevelést. A szakmai ágazati érettségi vizsga tanulóinknak elősegíti a munka világába való belépést. Intézményünk ECDL vizsgaközpontként is működik. Az érettségi és szakmai vizsgák megszerzése mellett célunk az, hogy az iskolánkból távozó tanulók nagy százalékban rendelkezzenek ezzel a bizonyítvánnyal is. Az intézmény dolgozói elkötelezettek a minőségi munkavégzés iránt. Munkájuk mind magasabb színvonalú elvégzése érdekében rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken, tanfolyamokon. A tanítás során változatos oktatási módszereket alkalmaznak, melynek során folyamatosan használják a meglévő oktatástechnikai eszközöket. Közvetlen partneri viszonyt valósítunk meg a szülőkkel, annak érdekében, hogy oktatási-nevelési céljaink összhangban legyenek a diákok és szülők iskolánkkal szemben támasztott elvárásaikkal. Arra törekszünk, hogy iskolánkból olyan sokoldalúan képzett személyiséggel rendelkező tanulók kerüljenek ki, akik: 

kialakult magatartási, erkölcsi értékekkel rendelkeznek,



képesek az iskolánkban elsajátítottak gyakorlati alkalmazására,



olyan belső attitűddel rendelkeznek, hogy igényük van a későbbi önálló ismeretszerzésre,



megfelelnek a munkaerőpiac igényeinek, 6





igényét érzik valamilyen rendszeres testmozgásnak és értéknek tartják egészségük

megőrzését, 

őrzik magyar identitástudatukat, és magukénak vallják a közös európai értékeket.

Az iskola lehető legjobb tudása szerint megfelel a fenntartó, intézményünkkel szemben támasztott elvárásainak. Munkánkat olyan esztétikus, rendezett, tiszta környezetben kívánjuk végezni, mely tanulóinkban kialakítja önmagukban is ez irányú igényüket.

7



2. AZ ISKOLA ARCULATA 2.1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Középirányító szerv neve: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Fenntartó szerv neve: Nemzetgazdasági Minisztérium Az iskola székhelye: 2900 Komárom, Klapka György út 56. 1952-ben alapították. Először egy éves, később két éves szakiskolaként működött. 1990-től 1997-ig a szakiskola mellett már szakközépiskolai oktatás is folyt. Az 1997/98-as tanévtől kezdődően intézményünkben csak szakközépiskolai osztályok vannak. 2003-tól ECDL, 2006-tól EBCL vizsgaközpontként is működik iskolánk. Tanulóink zöme Komárom, Tata, Tatabánya és vonzáskörzetéből kerül ki. Az iskola vidékről is jól megközelíthető, a város főútvonalán elhelyezkedő épület. Az autóbusz pályaudvar és a vasútállomás néhány perces sétára van. Az iskolaépület három szervesen egybekapcsolódó épületrészből - tornaterem,” A” szárny, “B” szárny – áll.

2.2. KÉPZÉSI RENDSZERÜNK: A 9. évfolyam – szakgimnáziumi képzés folyik (felmenő rendszerben). 10-12. évfolyamon közismereti tárgyak oktatása mellett szakmai ismereteket szereznek a tanulók, majd 12. évfolyam végén szakmai ágazati vizsgát tesznek (kifutó). A 13. és a 14. évfolyamon szakmai képzés folyik, mely OKJ-s szakmai vizsgával zárul. Megszerezhető szakképesítés megnevezése és OKJ száma: /kifutó szakképesítések/ Kifutó (2013. szeptember 1-jétől) OKJ-s képzési jegyzék alapján a szakképesítések megnevezése és OKJ száma Ügyviteli titkár

5434602

Iroda asszisztens

5434601

Logisztikai ügyintéző

5434501

Pedagógiai és családsegítő munkatárs

5414002 8



Fitness-wellness instruktor

5481301

Sportedző (a sportág megjelölésével)

5481302

CAD-CAM informatikus

5448101

Informatikai rendszergazda

5448104

Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető

5448103

Új 2016-tól induló OKJ-s képzések megnevezése és száma: Irodai titkár

54 346 03

Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző

54 841 11

Pedagógiai és családsegítő munkatárs

54 410 02

Sportedző (a sportág megjelölésével)

54 813 02

Informatikai rendszerüzemeltető

54 481 06

2.3. SZAKGIMNÁZIUMUNK FŐBB CÉLKITŰZÉSEI: -

a tanulók képesek legyenek az érettségi, majd a szakmai vizsga követelményeinek megfelelni, olyan korszerű, a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai tudással rendelkezzenek, amely birtokában megállják a helyüket a munkaerőpiacon,

-

a tanulók az elsajátított idegen nyelv és informatika tudásukkal képesek legyenek helytállni a gyakorlati életben,

-

a nálunk végzett tanulók lehető legnagyobb része szerezze meg az ECDL vizsgabizonyítványt,

-

a konkrét tárgyi tudás elsajátítása mellett olyan sokoldalúan képzett, szilárd erkölcsi alapokon álló, pozitív személyiségjegyekkel rendelkező emberekké váljanak, akik képesek a folyamatosan változó világban eligazodni és képesek életük megfelelő irányítására,

-

alakuljon ki nemzeti és európai identitástudatuk, erkölcsi felelősségük tudatában váljanak alkalmassá az állampolgári szerepre és a demokratikus életformára,

-

az iskolánkban szerzett tudás birtokában jó eséllyel felvételizzenek felsőoktatási intézménybe.

9

3. A TATABÁNYAI SZC KULTSÁR ISTVÁN SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA

Törzskar: igazgató igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető munkaközösség vezetők

1. sz. vezető: igazgató

2. sz. vezetők: igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető

3. sz. vezetők munkaközösség-vezetők Szakmai munkaközösség

Humán és idegen nyelvi munkaközösség

Reál- és természettudományi munkaközösség



4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 4.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK: Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: egyrészt a demokrácia értékrendjére építve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak, másrészt mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: -

az egyén és az állam felelősségét,

-

a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az

egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében, -

a környezetvédelem fontosságát a jövő nemzedékek érdekében.

Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Központi helyet foglal el az egészséges életmódra nevelés (külön fejezetben részletesen): -

egészséges táplálkozás,

-

rendszeres testedzés,

-

káros szenvedélyek kerülése,

-

a testi-lelki egészség. 11



Fontos része programunknak az etikus emberi magatartásra nevelés, melynek során foglalkozunk: -

alapvető erkölcsi értékekkel,

-

toleranciával,

-

a másság elfogadásával,

-

humánus emberi magatartással,

-

a más emberekkel való kapcsolat írott és íratlan szabályainak betartásával.

Tevékenységünket áthatja a megfelelő munkamorál megalapozása, melyre vonatkozóan hangsúlyozzuk a: -

munkához való megfelelő hozzáállást,

-

képességeknek megfelelő teljesítést,

-

felelősségérzet, kötelességtudat kialakítását.

Világnézeti semlegesség: Az iskola vallási és világnézeti szempontból semleges. A történelmileg kialakult főbb vallásokat és kialakult világnézeti felfogásokat részrehajlás és bármerre orientálás nélkül objektíven ismerjük tanulóinkat. Nem támasztunk követelményeket a jelentkező tanulók elé vallási, világnézeti, nemzetiségi, etnikai tekintetben. Bármilyen vallású vagy világnézetű tanulónak viszont el kell fogadnia (és magára nézve kötelező érvényűnek kell tekintenie) beiratkozásával az iskola házirendjében és jelen pedagógiai programjában foglaltakat. 4.2. AZ ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLJAI: -

olyan felnőtteket neveljen tanítványaiból, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek

alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz, -

felkészítse diákjait arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a

globalizálódó világban, -

segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré válhatnak,

-

érvényesítse a humánus értékeket,

-

közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit,

-

testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen,

-

a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági,

technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre,

12


-


nevelési-oktatási rendszerének követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettsé-

géhez, biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetőségét, -

csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését,

-

tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket követő magatartás-

mintákat, -

váljanak nyitottá a diákok a különböző kultúrák iránt,

-

váljanak alkalmassá a tanulók:

-

az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan fejlődő,

megújuló alkotómunkára, -

a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására,

-

a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére,

-

a felsőfokú tanulmányok megkezdésére,

-

alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok

összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Céljaink megvalósulása érdekében a sikeresség kritériumai a következők: Az intézmény egészére: következetes tanári munka, igényes tanulás, vonzó, elérhető célok, nagyobb tanulói önállóság, kreativitás, a tárgyi-személyi feltételek biztosítása, a könyvtár fejlesztése, tehetséggondozás, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. Iskolánkban a következő tanulócsoportok számára rendelünk speciális célokat: -

kilencedik évfolyam: “beszoktatás”, jelentkezés a választható tantárgyakra,

-

tízedik évfolyam: jelentkezés az iskola által felkínált választható és az emelt szinten oktatott

tantárgyakra, „kis érettségi”, -

tizenegyedik évfolyam: a kétszintű érettségire és az ágazati érettségire való felkészülés,

-

tizenkettedik évfolyam: a kétszintű érettségire, felmenő rendszerben ágazati szakmai érettségire

és a továbbtanulásra való felkészülés, -

tizenharmadik (vagy tizennegyedik) évfolyam: felkészülés a szakmai vizsgára, felvételire vagy

munkavállalásra

13



Az egyes csoportokhoz rendelt sikerkritériumok:

-

A kilencedik osztályosok fogadása rendkívül fontos (új közösség, új tanárok, új követelmények,

új szokások). Fontos, hogy megismerjék az iskola hagyományait - fokozatosan bevonva őket az iskola életébe. -

A tízedik osztályosok választhatnak az iskola által felkínált emelt szinten tanulni kívánt

tantárgyak közül. A tízedik osztályosok nemzeti ünnepeken és karácsonykor megemlékező műsort rendeznek az iskola tanulói számára. -

A 11-12. évfolyam a kétszintű érettségire való felkészülés, a választott tantárgyak a szakmai

tantárgyak és az emelt szinten oktatott tantárgy tanulásának az időszaka. -

A tizenkettedik évfolyam számára kiemelt feladat a kétszintű érettségire, a szakmai ágazati

érettségire és a továbbtanulásra való felkészülés. Ennek érdekében fontos a rendszerező tanulás, az egyre nagyobb fokú önállóság, az értelmi képességeiknek megfelelő teljesítmény, illetve a továbbtanulni szándékozók reális önértékelésének kialakulása. -

A tizenharmadik évfolyamon kiemelt feladat a konkrét (a munkavállaláshoz szükséges) szakmai

tárgyak következetes tanulása, a precíz munka iránti igény kialakulása, a szakmai vizsgára való felkészülés, az elhelyezkedési lehetőségek felmérése. 4.3. SZAKGIMNÁZIUMUNK NEVELŐ-OKTATÓ FELADATA KÜLÖNÖSEN, HOGY: -

építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket,

-

a nevelés, a képességek fejlesztése, az oktatás szerves egységet alkosson,

-

a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és

képzési tartalmak, amelyek: -

a magyar társadalom demokratikus létformájából,

-

Magyarország európai közösségi szerepében

-

a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből,

-

az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak,

-

alakuljon ki a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására

irányuló felelősségérzet, -

közösségünkben fejlődjék a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony,

-

teremtsük meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyát,

-

sajátítsák el a tanulók a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő

magatartásmintákat,

14


-


fejlődjék fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi

kommunikációs tudásuk, informatikai tudásuk, -

neveljük a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra,

-

tegyük képessé a tanulókat a különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben

felmerülő kérdésekre való válaszadásra, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására a különböző élethelyzetekben, a felelős döntésekre, -

a személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és

vállalkozó készségek kialakítása, a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés. 4.4. ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK: -

Az oktatás valamennyi módszere:

-

a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:

-

meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés,

felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló. A tevékenység megszervezésének módszerei: -

kérés, követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás.

A magatartásra ható ösztönző módszerek: -

ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret.

Iskolánkban a dicséret használatos módjai pl.: -

szóbeli dicséret nyilvános formái: -

osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély,

ballagás...) Kultsár-napi díjazás, -

írásbeli dicséret formái: -

osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), igazgatói dicséret (ellenőrzőbe,

osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések, osztályozás, jutalmazás. Jutalmazzuk a hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (városi, megyei, területi, országos helyezések). 15



A jutalmazás formái: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök – kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj). Iskolánkban alkalmazott büntetési eljárások: -

szóbeli

figyelmeztetés

(észrevétel,

egyszerű

kioktatás,

rendreutasítás, tiltakozás, fenyegetés...), -

osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás,

-

igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás,

-

nevelőtestület elé idézés,

-

fegyelmi eljárás (annak büntető fokozatai),

-

megrovás,

-

szigorú megrovás,

-

párhuzamos osztályba való áthelyezés,

-

meghatározott kedvezményektől való eltiltás,

-

áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!),

-

tanuló kizárása az iskolából.

A negatív viselkedés kialakulását megakadályozó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás.

16

dorgálás,

feddés,

határozott



5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. A pedagógusok munkája ezen a területen komplexen kiterjed minden tanórára és tanórán kívüli foglalkozásra.

5.1. A FEJLESZTÉS KIEMELT TERÜLETEI: 5.1.1. A test és a lélek harmonikus fejlesztése: - a mindennapos testneveléssel, -

a mozgáskultúra kielégítésével,

-

az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével,

-

az ezt elősegítő szokások alakításával,

-

az érzelmi élet gazdagításával,

-

az önismeret fejlesztésével,

-

a társas kapcsolatok igényének erősítésével.

5.1.2. Szocializáció folyamatainak elősegítése: -

a személyiség erkölcsi arculatának érzelmi és értelmi alapozásával,

-

helyes magatartásformák megismertetésével és gyakorlásával,

-

a kortárs kapcsolatok megerősítésével,

-

a közösségi szolgálatban való részvétellel,

-

elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.

5.1.3. A szociális képességek fejlesztése: -

kapcsolatteremtés,

kommunikáció,

empátia,

tolerancia,

kooperáció,

demokratikus vitaképesség stb. 5.1.4. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: -

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat elsajátításával,

-

az önálló tanulás és az önművelés kialakításával,

-

az új ismeretek begyakoroltatásával és készségszintre emelésével,

-

a mentális képességek célirányos fejlesztésével. 17

konfliktuskezelés,



6. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 6.1. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG: -

Az osztályfőnöki órákon, az évente megrendezésre kerülő Egészségnapon, valamint a Komárom

Város Egészségügyi Prevenciós Programjának keretében szakemberek tartanak előadást az alábbi területeket érintve:

-

-

káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol)

-

egészséges táplálkozás

-

sport, mozgás fontossága

-

környezetvédelem

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók tevékeny részvételével

alakíthatók ki. -

Az iskolai környezet, mint élettér megfelelően, biztosítja az egészséges testi, lelki és szociális

fejlődést. A pedagógusok feladata, hogy készítsék fel az ifjakat a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti befogadó és segítőkész magatartásra. -

Iskolapszichológusi hálózat működik. A pszichológus kéthetente iskolánkban fogadja az arra

rászoruló diákokat.

18



6.2. KOMÁROM VÁROS ÓVODÁIBAN, ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁIBAN MEGVALÓSULÓ KOMPLEX EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ALAPJÁN KÉSZÜLT HELYI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Az egészségvédő iskola olyan gondoskodó közösség, amely biztosítani kívánja mind a tanulók mind az iskola alkalmazottai számára a testi-lelki jólétet. Egészségünket minden eddiginél jobban befolyásolja az a tény, hogy az ember természeti, társadalmi, személyes, érzelmi, szellemi környezetét az utóbbi évtizedben fokozódó gyorsasággal változtatta meg. Nem kétséges, hogy sokkal jobban fel kell készítenünk gyermekeinket arra, hogy milyen módon kell okosan élniük! Az egészség alatt: a test, a lélek, az értelem, a társadalmi környezet és a szellem egészségét értjük komplex megközelítéssel. "Az egészséget az ember teremti meg és éli mindennapi életének körülményei között ott, ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret." (Ottawai Charta) Az iskola a család mellett az egészségfejlesztés alapvető színtere. Akkor jó, ha egészséges munkahelyként működik. Fontos, hogy csak úgy lehet hiteles, ha az itt dolgozó felnőttek is nagy figyelmet fordítanak egészségükre, példát mutatnak iskolai közösségüknek. Mai társadalmunkban tehát az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata többrétegűvé

vált.

Az

oktató-nevelő

munkán

kívül

más

óvó-védő,

értékközvetítő,

személyiségformáló, szociális munkát kell felvállalnia. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet csak egyetlen területre korlátozni a tevékenységet, ahogy az egészségnevelés sem csak a tanórákon, hanem más szakértő, segítő szervezetekkel közösen bonyolított programok formájában valósulhat meg. A program során a tanuló nem passzív befogadó, hanem saját, meglévő képességeit, kompetenciáit felülvizsgálni képes, és az új, helyes viselkedésformák kialakítására alkalmassá válik. 19



A hatékonyabb, többoldalú ismeretszerzés érdekében évfolyamonként 1 témakörre fókuszálva, azt több oldalról körbejárva, többféle megközelítésben, több csatornán keresztül juttatunk ismereteket a gyerekeknek, ezáltal biztosítva a komplex ismeretszerzést, a szellemi, érzelmi hatást. Az ebben a formában megvalósuló egészségnevelés olyan gondolkodási folyamat lehet, melynek során a gyerekek gyakorlati tevékenységük során, tapasztalatok értékelése révén hatékony egészségtudatos magatartás kialakítása válik lehetségessé. A tanulók az alábbi témakörökben minden tanévben 4 előadáson, interaktív órán, gyakorlati vagy egyéb rendhagyó foglalkozáson vesznek részt.

6.3. TÉMAKIJELÖLÉSEK ÉVFOLYAMOKRA 9. évfolyam (14-15 évesek) FOGAMZÁSGÁTLÁS, SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS, NEMI BETEGSÉGEK Serdülőkor -

Testi-lelki váltoások

-

Nemi szervek működése

-

Menstruációs higiéne

-

Barátság-szerelem-párkapcsolat

-

Felelős párválasztás

-

Nemi élet

-

Felelős szexualitás-fogamzásgátlás

-

Nemi úton terjedő betegségek

10. évfolyam (15-16 évesek) DROG, ALKOHOL, DOHÁNYZÁS Szenvedélyek, addikciók Pillanatnyi öröm-hosszútávú függőhelyzet Egészségkárosító hatásai-krónikus betegségek, rák Drog, alkohol - tinédzserkori balesetek okozói - diszkóbalesetek” 11. évfolyam (16-17 évesek) RÁKSZŰRÉS, BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE Testünk megfigyelése 20



Figyelmeztető jelek Önvizsgálat fontossága (mell, here) Szűrővizsgálatok- mikor még nincs tünet - életet menthet! Nemi úton terjedő betegségek, megelőzésük, tünetei 12. évfolyam (17-18 évesek) CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS, ÖNISMERET, KÖZÖSSÉGI MUNKA Felnőtté válás folyamata - fokozatos felelősségvállalás Felelős párválasztás - családalapítás Családi élet - élet a családban Család szerep - szerepek a családban Konfliktusok a családban - konfliktuskezelés, „megküzdési stratégiák” Önismeret - énkép kialakulása Közösségi szolgálat Segítő társadalmi szervezetek bemutatása Családvédelmi Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Magyar Vöröskereszt

21



7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 7.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A közösség az azonos célok és eszmék által egyesített emberek csoportja, az érzelem, a gondolkodás hagyományos elkötelezettség viszonylag tartós összjátéka, amelyben összekovácsolódnak, szoros egységbe forrnak a közösség tagjai. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A XX. század húszas éveiben kezdett kibontakozni az a nyugat-európai pedagógiai tendencia, mely előtérbe helyezte a közösségi iskolakoncepciót az addigi pedagógiai gyakorlattal szemben. Ugyanez a nézet ismét a felszínre tör jelenkorunk pedagógiájában is, hiszen az iskolát olyan tervszerűen felépített nevelő közösséggé kell alakítani, amely szoros kapcsolatban áll az élettel, a termelés világával, a gyermek természeti és társadalmi környezetével. Az iskola pedagógiai programjában elsősorban az osztályhoz, iskolához, környezethez és nemzethez való tartozást helyezzük előtérbe. 7.1.1. Hon- és népismeret -

Havonta faliújságon emlékezünk meg az adott hónap híres szülöttjeiről, de az ismert külföldi hírességekről is.

-

Osztálykirándulások alkalmával a diákok hazánk történelmi és természeti nevezetességeit látogatják meg.

-

Különféle tantárgyakat is fel kell használni – pl. irodalom, történelem, földrajz, biológia.

-

Szűkebb környezetünk megismerése.

-

Állami és más ünnepeinkről mindig műsoros ünnepségeken emlékezünk meg, amely a nemzet iránti kiváló közösségfejlesztő hatással van a diákokra.

7.1.2. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: -

Tanulóink érdeklődését felkeltjük az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt.

-

A téli sítáborok kiváló alkalmat nyújtanak a testedzés mellett arra, hogy a diákok találkozzanak

más népek kultúrájával. -

Évente a karácsonyt megelőző időszakban, tanulóink egy csoportja hagyományosan látogatást

tesz Bécsbe. 22


-


Részt veszünk külföldi iskolai együttműködési projektekben és folyamatosan keressük a

külföldi iskolákkal való kapcsolattartás lehetőségét (COMENIUS). -

1989-ben alakult a Rákóczi Szövetség, melynek célja a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú

támogatása kulturális és oktatási területen, valamint a Kárpát-medencei magyarság összetartozástudatának erősítése. Ebbe a programba kapcsolódott be iskolánk is 2007 decemberében. A megalakult helyi diáktagozat tagsága változó, mert minden évben mennek el tőlünk tagok, akik aztán más tagszervezeteknél folytatják tevékenységüket. Több programba bekapcsolódtunk és a központi továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk. 7.1.3. Kommunikációs kultúra: -

A téma középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás- és kifejezés, a

vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Diákjaink ennek érdekében szinte korlátlanul használhatják gyarapodó iskolai könyvtárunkat, informatikai órákon az Internetről is szerezhetnek információkat. -

Szóbeli feleletek során a tanulók folyamatosan fejleszthetik kifejezőkészségüket.

-

Véleménynyilvánításra mód adódik a rendszeresen megjelenő diákújságban, az iskolarádióban

és a diákönkormányzat keretei között. 7.1.4. Tanulás: -

Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség

fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata, csakúgy, mint valamennyi pedagógusé. 7.1.5. Egyéb közösségfejlesztő rendezvények, megmozdulások: -

Közös élményszerzés a színház és mozielőadások látogatásával.

-

Az iskolai év kezdetén megszervezésre kerülő gólyatábor kiváló közösségformáló, alakító

szereppel bír, csakúgy, mint a nagy hagyományokkal rendelkező gólyabál. -

A szalagavatói ünnepélyre nemcsak a végzősök, hanem más évfolyamok tanulói is készülnek. A

műsorkészítés, próbák a lehető legjobban összekovácsolják az egyes csoportokat. -

A diáknap mutatja meg igazán, mennyire önállóak, ötletesek, találékonyak és igazi közösségi

emberek diákjaink. -

A hetente ülésező diákönkormányzati képviselők is rendszeresen tolmácsolják a tanulók

megoldásra váró gondjait, bajait, ami a lehetőségek függvényében orvoslásra is kerül.

23



7.2. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE: -

tanévnyitó és tanévzáró ünnepség

-

megemlékezések: február 25. – a kommunizmus áldozatainak emléknapja, március 15., április

16. – a holokauszt áldozatainak emléknapja, június 4. – a Nemzeti Összetartozás Napja, október 6. – az aradi vértanúk emléknapja és október 23. -

részvétel a városi rendezvényeken

-

hagyományos rendezvényeink az év elején meghatározott terv szerint:

-

gólyabál

-

megyei pályaválasztási kiállítás

-

karácsonyi műsor

-

szalagavató ünnepély (szülői támogatásból)

-

diáknap

-

családi sportnap

-

egészségnap

-

környezetvédelmi nap

-

ballagás

-

Komárom Városa Idősek Otthona és Otthonháza lakóinak az Idősek Világnapja (október 1.),

karácsonykor, Anyák Napja alkalmából idősek köszöntése, műsor adása -

Szakmák Éjszakája

-

Teremdíszítési versenyek (általános, karácsonyi, őszi-tavaszi)

-

Komáromi Napok rendezvénysorozaton való részvétel

-

osztálykirándulások (önköltséges, 9. osztály - Parlament megtekintése, Kultsár István sírjának

megkoszorúzása) -

diákújság szerkesztése esetenként

-

minden tanévben megteremtjük annak lehetőségét, hogy tanulóink csoportosan, szervezett

formában színházi előadásokat tekinthessenek meg -

Kultsár Napok rendezése 2 évente (páratlan években)

-

sítábor, nyári tábor, gólyatábor (önköltséges)

24



7.3. MEGHIRDETETT KITÜNTETŐ CÍMEK: -

- “Kultsár osztály”

-

- “ Jó tanuló, jó sportoló” (a nevelőtestület tesz javaslatot és dönt)

-

“Az iskola kiváló tanulója” (a nevelőtestület tesz javaslatot és dönt)

-

„Az iskola kiváló sportolója” (a nevelőtestület szavazással dönt)

“Kultsár osztály” címet az az osztály nyerheti el, amely megfelel a következő minimum kritériumoknak: -

az osztály tanulmányi átlaga 3,0 fölött van,

-

65 óra/fő alatt van a hiányzások száma (huzamosan 3 hétnél többet hiányzó tanuló és a tartós

betegek hiányzásai nem számítanak bele), -

igazolatlan órák átlaga nem több 1,5 óra/főnél.

A minimum kritériumoknak megfelelt osztályokat az alábbi pontrendszer alapján állítjuk rangsorba A legtöbb pontot szerzett osztály kapja a kitüntető címet.

25



Kultsár-osztály pontszámítás Kizáró okok:

1. 3-mas alatti tanulmányi (bukással számított) átlag 2. 65 óra/fő és afölötti hiányzás (a 3 hétig huzamosan hiányzók tartós betegek – nem számítanak az átlagba) 3. 1,5 óra/fő feletti igazolatlan hiányzás Növelő tételek 1. Tantárgyi átlag maximuma pont 4,0 fölött 3,9 fölött 3,8 fölött 3,7 fölött 3,6 fölött 3,5 fölött 3,4 fölött 3,3 fölött 3,2 fölött 3,1 fölött 3,0 és afölött 2. Összes hiányzás maximuma 40 óra alatt 50 óra alatt 55 óra alatt 60 óra alatt 65 óra alatt

Csökkentő tételek 1. Bukás

100

Bukási % pontban kifejezve (5-től kerekítve)

100 pont 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50

2. 1 főre jutó igazolatlan óra 0,5 óra/fő alatt 0,7 óra/fő alatt 0,9 óra/fő alatt 1,1 óra/fő alatt 1,3 óra/fő alatt 1,5 óra/fő és alatta

3 pont 6 pont 9 pont 12 pont 15 pont max. 20 pont

3. Magatartási átlag 3,91-4,0 3,81-3,9 3,71-3,8 3,61-3,7 3,51-3,6 3,5 és alatta

2 pont 4 pont 6 pont 8 pont 10 pont max. 15 pont

3

4. Szorgalom átlaga 2,91-3,0 2,81-2,9

2 pont 4 pont

5

2,71-2,8

6 pont

3

2,61-2,7 2,51-2,6 2,5 és alatta

70 pont 70 65 60 55 50

3. Van kitűnő az osztályban 3 fő-ig pont 3 fő felett pont 4. Van középfokú nyelvvizsga 3 fő-ig pont 3 fő felett pont 5. Van igazgatói dicséret 3 fő-ig pont 3 fő felett pont 6. Az osztályban nincs igazgatói figyelmeztetés pont 7. Az osztályban nincs osztályfőnöki figyelmeztetés pont 8. Az osztályban nincs igazolatlan késés pont 9. Az osztályban nincs dohányzás miatti figyelm. pont 10. Mindkét szülői ért-en min. 50%-os a részvétel pont

max. 50 pont

5

3 5

3 3 3 3 3

26

8 pont 10 pont max. 15 pont

Tatabányai SZC Kultsár István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 11. Tanulmányi, sport- és egyéb versenyek Orsz. tan. verseny, diákolimpia 5pont/fő max. pont Területi versenyek 4 pont/fő max. pont Megyei versenyek 3 pont/fő max. pont Egyéb: városi és háziversenyek, kupaversenyek pl. Kultsár-hét, Jókai-napok, katasztrófavédelmi, képzőművészeti verseny ( 2-2 pont ) max. pont 12. Közösségi munka a. Diákkirály osztály pont b. Családi sportnap (összlétszám, 3.2.1. hely.) max. pont c. 24 órás sportnap (létsz. alapj. 3.2.1. hely.) max. pont d. Környezetvédelmi nap győztes oszt. (3.2.1.) max. pont Lehetséges maximális pontszám:


20 16 12

15

3 3 3 3 Levonható pontok maximuma:

275 pont

(Minimálisan szerezhető: 100 pont)

27

100 pont



7.4. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Iskolánk kiemelt kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: -

A város és környéke közép- és általános iskolái

-

Városi Sportcsarnok. A végzős tanulók szalagavató ünnepségének színhelye

-

Városi Uszoda

-

Városi Középfokú Kollégium

-

Komárom Körzeti Diáksport Bizottság

-

Jókai Mór Filmszínház (Komárom)

-

Jókai Mór Városi Könyvtár (Komárom)

-

Családsegítő Szolgálat (Komárom)

-

Városi és Megyei Munkaügyi Központ

-

Pedagógiai Oktatási Központok

-

Oktatási Hivatal

-

NMH, NGM, KEMKIK

-

Neumann János Számítógéptudományi Társaság – ECDL Iroda

-

EBCL Központ

-

Csokonai Művelődési Központ

-

Klapka György Múzeum

-

Komárom Városa Idősek Otthona és Otthonháza

28



8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA 8.1. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI -

tanítványaiknak legjobb tudása szerinti oktatása, nevelése

-

a rábízott tanulók testi, szellemi épségének felügyelete

-

a tanórák pontos kezdése, befejezése

-

a tanítási óra rendjének betartása, betartatása

-

a pontos adminisztráció

-

az éves tanmenet elkészítése

-

az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

-

az iskolai körlevelek, tájékoztatások aláírása

-

az ügyelet és a helyettesítés pontos ellátása

-

a személyi adataiban történő változás bejelentése

-

felelősségvállalás azon szaktantermek rendjéért, épségéért, melyekben a tanóráit tartja, valamint

felelősségvállalás az átvett tárgyi és szemléltető eszközökért -

és a munkaköri leírásában foglalt egyéb feladatok

-

a pedagógus etikai kódex betartása

8.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI -

az osztály, mint közösség fejlesztése, a közösségben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása,

az osztályba tartozó gyerekek testi, lelki, értelmi fejlődésének előmozdítása érdekében; -

a pedagógus feladatain túl az osztálya által elvállalt vagy az osztályára bízott feladatok

koordinálása, ellenőrzése. 8.3. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA -

az osztályfőnöki tanmenetben foglaltak megvalósítása

-

a tanulók személyiségének formálása

-

kapcsolattartás a szülőkkel

-

az aktuális feladatok elvégzése

-

az osztályt és az egyes tanulókat érintő adminisztratív jellegű feladatok pontos, precíz elvégzése 29



(törzslap, osztálynapló vezetése, statisztikák készítése, a hiányzásokkal kapcsolatos értesítési, jelentési feladatok végzése, osztálykirándulás szervezésének koordinálása stb.)

30



9. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 9.1. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK A tanulás nem más, mint ismeretek szerzése és azok ismétlése, gyakorlása, alkalmazása. Középiskolába lépve új tantárgyi szerkezettel szembesül egy tanuló. Diákjaink nagy része nem tudja, hogyan lehetne tanulni az újabb tárgyakat, sőt már általános iskolából is sokan frusztráltan jönnek emiatt. Így aztán sokukat kudarcok érik, elveszítik önbizalmukat. Ahhoz, hogy a kudarc minél kisebb legyen, fel kell tárnunk az adott tárgyak tanulási technikáit, s az egyes tanuló személyiségéhez illeszkedő javaslatokat, modelleket kell adni. Mivel az osztályban tanító tanárok általában csak a saját szakterületüket érintő problémákat térképezik fel, ezért az osztályfőnöknek ebben óriási szerepe van. A tanítás-tanulás folyamatában a főszereplő maga a tanuló. Célunk a megismerés mellett egy újfajta gondolkodásmód kialakítása: -

távlatos látásmód,

-

jövőbeni gondolkodás, céltudatosság,

-

motiváció, hatni tudás (a tudás hatalom, a hatalom hatni tudást, tekintélyt jelent),

-

együttműködési képesség kialakítása tanulóinkban,

-

a tanár részéről cél a valóság bemutatása oly módon, hogy közben a diákok gondolkodjanak,

munkálkodjanak, cselekedtetve tapasztalatokhoz jussanak, emlékezetüket folyamatosan igénybe véve sokat beszéljenek, ezáltal biztosított legyen részvételük a kommunikációs folyamatban. A lemaradó tanulók felzárkóztatása: Tanévkezdéskor és a folyamatos továbbhaladás miatt lényeges feladat a tanulók egy szintre hozása, a felkészültségbeli hiányok pótlása. Ennek során fontos feladatunk: 9.1.1. Neveltségi indulási hátrányok felismerése mérőlapok segítségével: -

beilleszkedési gondok, 31



-

vidékről jött tanulók véleményei, esetleg ebből adódó gátlásaik,

-

tanulási módszerek, tanulási formák elsajátításának hiánya,

-

a lehetőségek hiánya miatt kialakult hátrányok, pl. családi körülmények miatt,

-

kifejezőképesség, szókincs nagysága,

-

beszédkészség, nyelv helyes használata,

-

kommunikációs és kapcsolatteremtési készség hiánya,

-

az értékek szerepe a tanuló életében, gondolkodásában, megnyilatkozásaiban,

-

a tanuló iskolai célja, életcélja, törekvései,

-

magatartási, viselkedési szokásai, társaihoz, szüleihez, tanáraihoz való viszonya,

-

közösségi attitűdje, demokratikus gondolkodása,

-

munkafegyelme, tanulási attitűdje, tevékenységrendszere.

Mindezek felmérése elsősorban az osztályfőnök feladata, hogy megtervezhesse felzárkóztató tevékenységét. 9.1.2. Tanulmányi hátrányok, felzárkóztató stratégiák Tantestületünk fontos feladata a lemorzsolódás csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése: -

menet közbeni szintfelmérés, értékelés, rendszeres házi feladat és annak ellenőrzése,

-

frekventált tantárgyak csoportbontásban való tanítása pl. informatika, idegen nyelv, egyes

szakmai tárgyak (egyénre szabott tanulói foglalkozás lehetősége), -

korrepetálások lehetősége, szükség esetén tanulókat kötelezni a korrepetálásokon való

részvételre, illetve a korrepetálás szükségességének beláttatása, -

lehető legtöbb ismétlés, gyakorlás,

-

anyagi lehetőségek függvényében szeretnénk, ha megvalósulna a matematika csoportbontásban

történő tanítása. Fontos az alábbi területek fejlesztése: -

lényeglátás, értő olvasás fejlesztése, íráskészség javítása,

-

emlékezet erősítése,

-

megfigyelés-centrikus gondolkodásmód,

-

következtetés képességének kialakítása,

-

figyelem ébren tartása, fejlesztése (speciális feladatlapokkal),

-

egyénre szabott feladatokkal sikerélményhez juttatni a tanulót,

-

egyéni segítség, állandó megerősítés, 32


-


nem utolsósorban: felkelteni az érdeklődést a tantárgy iránt, ráirányítani a figyelmet gyakorlati

hasznára. 9.2. A KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEKEK, TANULÓK KÉPESSÉGÉNEK KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

A tehetséggondozással, képességek kibontakozásával összefüggő programok, szolgáltatások körébe tartozik a versenyekre való felkészítés humán és szakmai tárgyakból egyaránt. Az iskolában működő szakkörök lehetővé teszik az érdeklődő tanulók számára a mélyebb, szélesebb körű ismeretek elsajátítását. A tanév elején induló szakkörök változhatnak az érdeklődés és a lehetőségek függvényében. A tanulók számára felkínált szakköri és sportköri lehetőségek: rádiózás, újságírás, helytörténeti, vöröskereszt, angol, német, tájfutás, kézilabda, torna, kosárlabda, floorball, röplabda, színjátszó és kézműves. A szakkörök és sportkörök a tanulói érdeklődés függvényében indulnak. Igény esetén az iskola megszervezi az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést. Az iskola segíti a tehetséges tanulók felkészítését közismereti, szakmai és sportversenyekre. Csoportbontásban történik a szakmai gyakorlati tantárgyak, az informatika és az idegen nyelvek oktatása. A kötelező tanulási időn túl az iskola az alábbi lehetőségeket kínálja: - konzultáció tanulási problémákról, - felkészítés középiskolai és szakmai tanulmányi versenyekre, - felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre, - szakkörök, önképzőkör, diákkör, - felzárkóztatás, - folyamatos együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal - egyéni, öntevékeny számítógép-használat (tanári felügyelettel), - ECDL, EBCL bizonyítvány megszerzéséhez konzultációs órák szervezése, vizsgáztatás, - tornaterem- és sportpályahasználat tanári felügyelettel, - speciális tanfolyamok (igény szerint) - könyvtárhasználat, 33



- heti 1 alkalommal iskolaorvos (védőnő) A fenti szolgáltatások közül a speciális tanfolyamok és az ECDL és az EBCL konzultáció és vizsga térítési díjhoz kötött, szülői (tanulói) befizetéssel, a többi fenntartói hozzájárulásból működik. A tanulók alanyi jogon vehetik igénybe a fenti szolgáltatásokat. A tanévben a rendszeres program szerint haladó szolgáltatásokra szeptember 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezés önkéntes. A tanulók egész éves részvételre kötelezik el magukat jelentkezésükkel. Az erről való távolmaradásnál a kötelező tanórai órák esetében a szokásos igazolási rend szerint kell eljárni, az igazolt vagy igazolatlan hiányzás beleszámít a tanuló félévi vagy év végi hiányzásába. A szakkörök igénybevétele tanulási feltételekhez, a tornaterem és a sportpálya használata pedig magatartási feltételekhez kötött. A feltételek meglétét a szolgáltatásért felelős szakember hivatott ellenőrizni. Nagy számban vannak tanulási nehézségekkel küzdő, tanulási kudarcnak kitett gyermekek is. A pedagógusok feladata a hátrányok okainak felderítése és a tanuló felzárkóztatása. Ez a munka részben a tanulási időben, részben a kötelező tanulási időn túl folyik. 9.3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKKAL ÉS A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

A sajátos nevelési igényre utaló jelek esetén a szülő kérésére vagy az iskola javaslatára a tanulót a szakértő bizottság megvizsgálja. A szakértői bizottság véleménye alapján a tanulók fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. 9.4. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő programok: -

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára korrepetálási lehetőséget biztosítunk,

kiemelten a hozzánk érkező és a végzős tanulóink számára. -

A könnyített és gyógytornára utalt tanulók számára gyógytestnevelés foglalkozások vannak,

melyeket a Pedagógiai Szakszolgálat szervez. 34


-


A szociális problémákkal küzdő tanulóknak segítséget nyújtunk (egyéni beszélgetések a

tanulókkal és szülőkkel, szociális központokhoz való irányítás). -

A beilleszkedési és viselkedési zavarokkal küzdő, problémás tanulókkal rendszeres beszélgetés,

szülőkkel való kapcsolattartás, a tanuló iskolalátogatásának és tanulmányi eredményének rendszeres ellenőrzése. -

Minden évben egy-két alkalommal meghívott vendégek tartanak előadást az egészséges

életmódról, a szexualitásról, stb. -

Bűnmegelőzési tanácsadó előadásai.

-

Iskolaorvosi rendelés hetente 1 alkalommal.

-

A védőnő folyamatosan kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, tanulókkal.

-

Kötelező egészségügyi szűrővizsgálat minden tanuló számára.

-

A törvény által előírt tankönyvtámogatás.

35



10. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulók a törvényben előírt jogaikat gyakorolhatják. A tanulók véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ és Házirend és a Pedagógiai Program elfogadása előtt. A tanítás nélküli munkanapokból egy napról a DÖK dönt.

36



11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Rendkívül fontos, hogy az iskolai pedagógusok munkájának támogatói, segítői legyenek a kollégiumi nevelők, illetve a szülők. A gyermek fejlődésének érdekében összehangolt munkára van szükség. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. A nevelési programnak ennek megfelelően elsősorban azokat a kérdéseket kell rendeznie, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetőleg az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. A tanulók tanulmányi előmeneteléről és haladási üteméről az iskolai pedagógusokkal való rendszeres évközi megbeszéléseken, valamint bármikor szorgalmi időben értesülhetnek a kollégiumi nevelők. Az adott tanuló teljesítményével és tanulási módszereivel kapcsolatban felmerülő problémák megvitatására is itt nyílik lehetőség. Kollégista tanuló késése, hiányzása esetén a kollégiumtól tájékoztatást kérhet az iskola. A szülőknek a szülői értekezletek és fogadóórák látogatásán túl a kollégiumi konzultációkon való részvétel is lehetőséget biztosít arra, hogy gyermekük magaviseletéről, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről tájékozódjanak és a felmerülő problémákat megbeszéljék a pedagógusokkal. Természetesen a szülők érdeklődését bármikor szívesen fogadják az iskolai és a kollégiumi tanárok is. A szaktanárok heti állandó fogadóórát tartanak az iskolában. Intézményünk különösen nagy hangsúlyt helyez a tanulókkal, szülőkkel való kapcsolattartásra. Mindezt tettük és tesszük a tanulók személyiségének fejlődése, a tanulmányi előmenetelük és a pedagógusok oktató-nevelő munkájának segítése érdekében. Elsődleges célunk a bukási százalék csökkentése. Ennek érdekében, többek között párbeszédet folytatunk: pedagógus-pedagógus, pedagógus-tanuló-szülő, pedagógus-nevelőtanár. Természetesen folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük a tanulók munkáját, s a felmerülő problémákat igyekszünk menet közben megbeszélni. 37



Azok az osztályfőnökök, akiknek az osztályában kollégista tanuló van, alkalmanként látogatást tesznek a kollégiumban, részt vehetnek a kollégium programjain. Az iskolában szülői munkaközösség működik. Osztályfőnökök szülőknek hátránykompenzációs céllal felkínálhatják a kollégiumot (szociális háttér nem megfelelő, fárasztó vagy körülményes a bejárás az iskolába, tanulásban segítségre szorul a tanuló stb.)

38



12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK 1. A „kis érettségi” a 10. évfolyamosok tudását méri fel a 9-10. évfolyam érettségi tantárgyainak ismeretéből. A vizsga a tanév rendjében meghatározott időpontokban a tanév vége előtti 2 hétben zajlik. A szóbeli témaköreit a szaktanárok a 10. évfolyam félévéig a tanulókkal ismertetik. A szóbeli vizsga vizsgabizottság előtt történik. A kis érettségi érdemjegye háromszoros szorzóval kerül a naplóba. 2. A sport ágazatba kerülés feltétele az egészségügyi és az alkalmassági vizsgákon való megfelelés. Az alkalmassági vizsga tartalmáról a felvételi tájékoztatókban és felvételi tájékoztatókon informáljuk az érdeklődőket. A jelentkezőket március elején értesítjük az alkalmassági vizsga időpontjáról. Az alkalmassági vizsgán elért eredmények a felvételi pontszámításnál plusz pontként jelennek meg. A pedagógiai ágazatba kerülés feltétele pályaalkalmassági, míg az ügyvitel ágazatba kerülés feltétele az egészségügyi- és pályaalkalmassági vizsgán való megfelelés.

39



13. A FELVÉTEL, AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI 13.1. INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA KILENCEDIK ÉVFOLYAMÁBA: Adminisztratív formai feltételek: -

Bizonyítvány - befejezett általános iskolai 8. évfolyamos végzettség.

-

Szülői nyilatkozatok - jelentkezési lapon.

-

Születési anyakönyvi kivonat.

-

Kötelezettségvállalások - anyagi, erkölcsi, az iskola házirendjének betartása.

-

Európai Unió állampolgárainak esetében a KNT-ben szabályozottak alapján járunk el.

Teljesítmény-képességfeltételek: -

Kívánatosnak tartjuk: legalább közepes átlag magyar nyelv és irodalom, történelem,

matematika, idegen nyelv tantárgyakból. A 9. évfolyamba történő belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülő eljárások: -

Összeadjuk az ötödik, hatodik, hetedik év végi és nyolcadik félévi osztályzatokat magyar nyelv

és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyakból (100 pont). -

A tanulók osztályba, illetve csoportba történő beosztásáról a leendő osztályfőnökök, a szakmai

munkaközösségek, munkaközösség vezetők véleménye alapján az igazgató dönt. -

A sport orientációjú osztályba kerüléshez eredményes alkalmassági felvételi vizsgát kell tenni.

-

A felvételi vizsga anyagát a testnevelés munkaközösség állítja össze.

Fellebbezési lehetőségek, eljárások: -

A felvétel elutasításáról az államigazgatási eljárás szabályai szerint határozatot kell hozni.

-

Fellebbezési lehetőség a jogszabályban előírtaknak megfelelően.

13.2. -

INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA FELSŐBB ÉVFOLYAMAIN:

Ha más intézményből érkeznek a tanulók, születési anyakönyvi kivonat, középiskolai

bizonyítvány, szülői nyilatkozat és a szülő (gondviselő) anyagi, erkölcsi kötelezettségvállalása kell.

40


-


Azonos szakirányú intézményből különbözeti vizsga nélkül (érvényes bizonyítvánnyal)

bármikor átvehető a tanuló.

-

Vitás esetekre a KNT előírásai érvényesek.

-

Az átvételről az igazgató dönt. (Elutasítása esetén a fellebbezés módja a fellebbezési

lehetőségek c. pontban meghatározott.) A tanév közbeni átjárásnak külön szabályai nincsenek. -

Az átvételkor az előző iskolában szerzett osztályzatokat az iskolatitkár a naplóba bevezeti.

Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése a Köznevelési Törvény előírásai szerint. 13.3. INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA 13. ÉVFOLYAMÁBA: A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a jogszabályi előírásnak megfelelően az érettségi végzettséget nem szerzi meg. 13.3. AZ ELŐZETES TANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium szakmai programjában meghatározottak szerint a tanulmányokba

beszámítható,

amelynek

mértékéről

és

tartalmáról

a

kerettantervben

meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz. A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet

41



fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján – beszámítható.

13.4. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK: Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

42



14. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 14.1. TOVÁBBHALADÁS AZ ISKOLA FELSŐBB ÉVFOLYAMAIRA: -

Az iskolára jellemző, továbblépés szempontjából releváns periódus valamennyi tárgyban a

tanév. -

Magasabb évfolyamba léphet a tanuló, ha tanév végén az előírt tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette. -

A tanuló javítóvizsgát tehet, ha az elégtelen osztályzatú tantárgyak száma maximum kettő.

Három vagy több tárgy elégtelen osztályzata esetén a tanuló csak évismétléssel folytathatja tanulmányait. -

13. évfolyamon folytathatja tanulmányait a tanuló sikertelen érettségi vizsga esetén is, de

kitétel, hogy az érettségi bizonyítványt meg kell szerezni az 1. félév végéig. -

A továbblépés szempontjából a teljesítmény megállapításának módja a releváns periódus során

szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított érdemjegy. -

A továbbhaladásról a tantestület dönt.

-

A továbbhaladásról szóló döntést a KNT-ben szabályozott elvek alapján hozzuk.

Az osztályozó vizsgák és a javítóvizsgák témakörei mellékelve.

43



15. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása testnevelés óra keretében történik. Az órákat előzetes egyeztetés alapján a Komárom-Esztergom Megyei Mentőszolgálat szakemberei tartják.

16. AZ ISKOLÁBAN HASZNÁLT TANTERVEK Kerettantervek (szakközépiskolai kifutó és szakgimnáziumi 2016. szeptember 1-jétől induló), melyek alapján iskolánkban az nevelő-oktató munka folyik: 1.1. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet érvényes az iskolánk 9-12. évfolyama számára: a 10/A, 10/B, 11/A, 11/B, 12/A osztályokban. 1.2. A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek szerint tanulnak a 2/14. osztályban. 2.1. 9. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez „14. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez és a 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet – a szakgimnáziumban oktatható szakképesítések

szakképzési

kerettantervei

alapján

indult

2016.

szeptember

1-jétől

szakgimnáziumi képzés a 9/A és a 9/B osztályokban felmenő rendszerben és az 1/13. évfolyamon.

Az intézmény helyi tanterve a Pedagógiai program részét képezi (mellékelve).

44

a



17. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGALALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI 17.1. ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKASZ 9-12. ÉVFOLYAM KÖZÉPISKOLÁNK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI kifutó jelleggel

Óratervek a kerettantervekhez - szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Komárom

Szakmai tárgyak Művészetek Informatika Gépírás Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret Emelt szintű érettségi felkészítés Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Szabadon választható tantárgyak II. idegen nyelv Kémia Földrajz Informatika Gépírás és információkezelés

9.évf. 4 3 3

10. évf. 4 3+1 3+1

2+1

2+1

2 2

2 1 2 1

2 6 1+1 +2 5 1 4 35 9. évf. 2 2 2 2

45

7

11. évf. 4 3+1 3+1 1 3

12. évf. 4 3+1 3+1 3

1 2

1

+1 8

11

1 +1

+1

5 1 4 36 10. évf. 2 2 2

5 1 5 35 11. évf. 2 2 2

5 1+1 3 35 12. évf. 2 2 2

2 1 1 1 2

2

2

2

2



17.2. SZAKMAI ÁGAZATI OKTATÁS A 9-12. ÉVFOLYAMON - KIFUTÓ SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV XXV. ÜGYVITEL ÁGAZATHOZ (a szakképzési kerettanterv alapján) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

9. heti óraszám e gy


ögy

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

0,5 + 0,5

2

70

2+1

1

46

40

1+1

60

heti óraszám e gy


10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10073-12 Titkári ügyintézés

Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek

Pedagógiai Program - 2016 2

65

2

80

1

3 4

1

1

2

0,5 + 0,5

1

1

Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat

3+1

Ügyviteli ismeretek

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven összes óra összes óra

Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat 3+1

2 5+1

2

70

4+1 6+1

47

105

4

3+1 7+1

140

6+1

4 11



SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV XXVI. KERESKEDELEM ÁGAZATHOZ (a szakképzési kerettanterv alapján) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9. Tantárgyak

heti óraszám e




Foglalkoztatás II.


Foglalkoztatás I.

10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12

10.

gy

ögy

11.

heti óraszám e

gy

ögy

12.

heti óraszám e

gy

e

1

gy

2

Marketing a gyakorlatban

20 1,5+ 0,5

3

3

1 3

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

heti óraszám

0,5+ 0,5

A marketing alapjai

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

ögy

1 2

1+1 2

48

1+1 1

60

1+1 1

Tatabányai SZC Kultsár István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Az áruforgalom lebonyolítása 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás összes óra összes óra


Áruforgalom gyakorlata

70

105

1

60

1

Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás Raktározás gyakorlata 4+1

1

5 70

6

49

1+1 7

5 105

2+1 8

7 140

3+1 11



SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV IV. PEDAGÓGIA ÁGAZATHOZ (a szakképzési kerettanterv alapján) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

11467-12 Oktatási tevékenység

Tantárgyak




ögy

ögy


ögy


0,5+ 0,5

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Pedagógia

1,5+ 0,5

Pedagógia gyakorlat Pszichológia

3 1

70

3 1+1

2

2

Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés 50

105

4 1+1

3

140

3+1 3



A pedagógiai segítés gyakorlata Családtan

11468-12 Kapcsolat a családokkal

Kommunikáció, kapcsolatépítés

Kommunikáció a gyakorlatban

Családpedagógia 11469-12 Családpedagógiai gondozás

összes óra összes óra

Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata 4+1

1 6

5

70

1+1 7

51

105

6

1+1 8

140

7

3+1 11



SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV XXXVII. SPORT ÁGAZATHOZ (a szakképzési kerettanterv alapján) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak


10324-12 Edzéselmélet és


ögy

ögy


ögy


0,5+ 0,5

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. Anatómiai-élettani ismeretek

10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás


2

2

Egészségtan

2

Terhelésélettan

2

Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Edzéselmélet

4 2 0,5+ 0,5

1 52

1

Tatabányai SZC Kultsár István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája gimnasztika

10322-12 Pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs alapok


Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Pedagógiasportpedagógia Pszichológiasportpszichológia

2

2

1

2+1

1

1 1+1

1+1

Kommunikáció Sportmenedzsment

10325-12 Szervezés és vállalkozás alapjai

10326-12 Sportági alapok

10327-12 Sportedzői szakismeretek összes óra összes óra

Vállalkozástan Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek Sportági alapok elmélet Sportági alapok gyakorlat Sportági szakismeretek elmélet Sportági szakismeretek gyakorlat 3+1

2 6

3

70

3+1 7

53

105

5

2+1 8

140

4

6+1 11



17.3. SZAKMAI VIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKASZ 13-14. ÉVFOLYAM - KIFUTÓ 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

1/13.

Tantárgyak




Foglalkoztatás II.


Foglalkoztatás I.

+2

A marketing alapjai

3

10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

5/13 és 2/14.

heti óraszám e

11

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Logisztika

gy

heti óraszám e

gy

0,5+ 0,5

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

Áruforgalom

ögy

0,5+ 0,5

Marketing a gyakorlatban

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

2

1

20

5

80

4

60

2

5,5+ 0,5

Áruforgalom gyakorlata

4

Készletgazdálkodás gyakorlat

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

10036-12

Raktározás

4 5 7 1,5+ 0,5 3

54


Termelési és nagykereskedelmi raktározás


Raktározás gyakorlata

Osztályfőnöki óra

4 +1

összes óra

+1

21+4

összes óra

10 35

55

20 160

15 35



17.4. A SZAKGIMNÁZIUM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI

2016/2017. tanévtől kezdődően SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV A XXV. ÜGYVITEL ágazathoz tartozó 54 346 03 IRODAI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Etika

-

-

-

1

Informatika

2

2

-

-

Művészetek

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Informatika Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

1

1

1

1

3

-

-

-

-

2

2

2

-

-

2

2

-

1

-

-

8

8

7

7

3

4

3

3

5/13.

1/13.

2/14.

4

+3

+2

+1

+1

+1

SZAKMAI TANTÁRGYAK Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Gépírás gyakorlata Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat Ügyfélszolgálati ismeretek

2

1 1

1

1 1 1

Ügyfélszolgálati gyakorlat

1

56

1


Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban Dokumentum- és adatkezelés az ügyfélszolgálatban Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat Gazdasági és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek Gépírás és levelezési gyakorlat


1 1 1 2

1

1

1 2

2

2

Irodai alkalmazások gyakorlata

1

1

Gyorsírás gyakorlata Kommunikáció a titkári munkában Rendezvény- és programszervezés Rendezvény- és programszervezés gyakorlata Titkári ügyintézés

2

2

1

2

2

2 1

1

4

1

1,5

1

1,5

3

7

3

2

2

2

4

6

4+1

2

3

2

1

2 5

1

1

Titkári ügyintézés gyakorlata

1

1

Irodai szakmai idegen nyelv

5

2

2

2

5

2

5

3

2

3

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

36

35

35

36

35

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

36

31

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085

1116

1260

57

35 31 1085



SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV AXL. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS LOGIS ZTIKA ágazathoz tartozó 54 841 11 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


4

4

4

4

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Etika

-

-

-

1

Informatika

2

2

-

-

Művészetek

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Földrajz Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

1

1

1

1

3

-

-

-

-

2

2

2

-

-

2

2

-

1

-

-

8

8

7

7

3

4

3

3

5/13.

1/13.

2/14.

4

+3

+3

+1

+1

+1

SZAKMAI TANTÁRGYAK Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

0,5

0,5 2 1 0,5 0.5

Pénzügyi alapismeretek

1

Adózási alapismeretek

0,5 1

Számviteli alapismeretek Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás

1 1 1

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

1

58

2


Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés

0,5 1

Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat

0,5

Munkaerő-gazdálkodás

1

1

1

Bérszámfejtési gyakorlat Közlekedési alapfogalmak


3

3

Közlekedés technikája

4

4

Közlekedés üzemvitel gyakorlat Általános szállítmányozási ismeretek Ágazati szállítmányozási ismeretek Szállítmányozási ismeretek gyakorlat

2

2 4

4

7

7

5

5

7

7

5,5

5,5

Logisztika Logisztikai tervezés és fejlesztés gyakorlat A raktározási folyamatok

3

3

Speciális áruk raktározása

1

1

2,5

3

Raktározás gyakorlat Raktározás szerepe

1

1

Raktározás működtetése, mutatószámai

1

1

Raktárvezetés gyakorlat

2

2

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat

1

3

3

2

2

Vezetői, jogi, gazdasági és marketing elméleti ismeretek

3

4

Marketing gyakorlat

1

1

Vezetés, szervezés gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma

1

1


35

36

35

35

36

35

35

36

36

36

31

31

36

31

1260

1296

1260

1085

1116

1260

1085

59



SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV A XXXVII. SPORT ágazathoz tartozó 54 813 02 SPORTEDZŐ (A SPORTÁG MEGJELÖLÉSÉVEL) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


4

4

4

4

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem Etika Informatika

2 2

2 2

3 -

3 1 -

Művészetek

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia

1

1

1

1

3

-

-

-

-

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy: Informatika

-

-

2

2

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

1

-

-

8

8

7

7

3

4

3

3

Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés SZAKMAI TANTÁRGYAK Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Anatómiai-élettani ismeretek

4

5/13. évf.

1/13. évf.

2/14. évf.

4

+3

+3

+1

+1

+1

0,5

0,5

2

2 4

Egészségtan

2

2

Terhelésélettan

2

2

Elsősegélynyújtás gyakorlat

3

3

Funkcionális anatómia

2

Klinikumi alapismeretek

2

Edzéselmélet

2

1

Edzésprogramok gyakorlat

2

2

Gimnasztika

1

Gimnasztika gyakorlat

2

1

Fizioterápia

1

1 1

60

+1

2

1

4

1

6

1

2+1 4

+0,5

+0,5


Fiziotrápia I. Masszázs

1

Svédmasszázs gyakorlat

3


2

1

2

2

Pedagógia-sportpedagógia

2

2

Pszichológia-sportpszichológia

2

2

Kommunikáció

1

1

Sportmenedzsment

1,5

1,5

Vállalkozástan

0,5

0,5

1

1

Sportági alapok

0,5

0,5

Sportági alapok gyakorlat

9,5

9,5

Sportági szakismeretek

0,5

0,5

Sportági szakismeretek gyakorlat

10

10

Gazdálkodás-pénzügyi ismeretek

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

36

35

35

36

35

35


36

36

36

31

31

36

31

1260

1296

1260

1085

1116

1260

1085


61



SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV A IV. PEDAGÓGIA ágazathoz tartozó 54 140 02 PEDAGÓGIAI-ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


4

4

4

4

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Etika

-

-

-

1

Informatika

2

2

-

-

Művészetek

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Informatika Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés SZAKMAI TANTÁRGYAK

1

1

1

1

3

-

-

-

-

2

2

2

-

-

2

2

-

1

-

-

8

8

7

7

3

4

3

3

5/13. évf.

1/13. évf.

2/14. évf.

4

+3

+3

+1

+1

+1

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Pedagógia

8,5

7

8,5

11,5

11,5

11,5

Bevezetés a pszichológiába

2

3

2

Pedagógiai szociológia

2

4

2

Mentálhigiéniai alapismeretek

1

2

1

Szabadidő szervezés Kommunikáció és viselkedéskultúra Gondozási és egészségnevelési alapismeretek A nevelés elméleti alapjai

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

Pedagógiai gyakorlat

1

1

1

1

1

1

2

2

Nevelési gyakorlat

3

4

2

4

Konyhai és udvari feladatok

1

1

Takarítási ismeretek

1

1 62


Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai egészségtan gyakorlat Gyógypedagógiai alapismeretek

1

1

2

1

1

2

2

2


2

Sérülés-specifikus kommunikáció Munkahelyi egészség és biztonság Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

36

35

35

36

35

35


36

36

36

31

31

36

31

1260

1296

1260

1085

1116

1260

1085


2

1 0,5

63

0,5



SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV A XIII. INFORMATIKA ágazathoz tartozó 54 481 06 INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


4

4

4

4

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Etika

-

-

-

1

Informatika

2

2

-

-

Művészetek

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy

1

1

1

1

3

-

-

-

-

2

2

2

-

-

2

2

-

1

-

-

8

8

7

7

3

4

3

3

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Földrajz Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

5/13.

1/13..

2/14.

4

+3

+3

+1

+1

+1

SZAKMAI TANTÁRGYAK Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

IT alapok

1

1

2

IT alapok gyakorlat

2

1

3

Hálózatok I.

1

1

1

3

Hálózatok I. gyakorlat

2

3

2

7

Programozás

1

1

1

1

4

Programozás gyakorlat

2

2

2

2

8

IT szakmai angol nyelv

2

2

4

Linux alapok

1

Linux alapok gyakorlat

2

Irodai szoftverek

1

Irodai szoftverek gyakorlat

3

64


IT szakorientáció

1

1

IT szakorientáció gyakorlat

2

1


Hálózatok II.

3

3

Hálózatok II. gyakorlat

9

9

1,5

1,5

3

3

3

3

9

9

IT hálózatbiztonság IT hálózatbiztonság gyakorlat Szerverek és felhőszolgáltatások Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám

35

36

35

35

36

35

35

36

36

36

31

31

36

31

1260

1296

1260

1085

1116

1260

1085

65



18. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK VÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően tájékoztatja a tanulókat azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, valamint tájékoztatást ad az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-ig választhat a kínált tantárgyak közül, ezzel egy időben megválasztja a tantárgy felkészülési szintjét is. A választásával kapcsolatos döntését ő is és szülője is aláír. Ezen a választáson az utolsó tanítási napig módosíthat – szeptember elsejétől már nem iratkozhat ki, szintet sem változtathat, azaz az általa választott tanórákra (tantárgy, szint) kötelező járnia az utolsó tanítási napig. Ha a iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a iskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal.

66



19. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. A csoportbontásoknál legfőbb szempont a maximális megengedett létszám betartása szakmai gyakorlati tantárgyak esetén, az idegen nyelv szerinti bontás, valamint a számítógéptermi órák esetében a terem befogadó képessége határozza meghatározó. 3. A mindennapos testnevelés során szabadon választható 2 óra sportfoglalkozás az iskola által kínált sportágakból.

67



20. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásánál a munkaközösségek tagjai a törvényi előírásoknak megfelelően választják ki a kínálatból az iskolánkban használt tankönyveket. Tantárgyanként egységes tankönyveket használunk. A választásnál figyelembe veszik: - a tankönyvek tananyagtartalmát - használhatóságát - az iskolatípusunknak való megfelelést Kívánalom, hogy a tankönyvek legyenek: - jól használhatók - könnyen kezelhetők - szemléletesek - megfelelő segédanyagokkal ellátottak A tankönyvválasztás szempontjánál figyelembe vesszük a tankönyvek árát és tartósságát is. Felmenő rendszerben fontosnak tartjuk azt, hogy egy adott tankönyvcsaládhoz tartozó tankönyveket használjunk.

68



21. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról és az érettségi követelményeket tartalmazó 40/2002. (V. 24.) OM rendelet által meghatározottak alapján állítják össze az érettségi tantárgyakat tanító tanárok.

69



22. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, TOVÁBBÁ – JOGSZABÁLY KERETEI KÖZÖTT - A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁJA 22.1. AZ IRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE ÉS SÚLYA

22.1.1. Az írásbeli beszámoltatás formái: -

házi dolgozat

-

egy-egy tanóra tananyagának számonkérése (röpdolgozat)

-

néhány tanóra (kisebb téma) számonkérése (dolgozat)

-

témazáró nagydolgozat

-

10. évfolyamon „kis érettségi” csak érettségi tantárgyakból

-

próba érettségi

-

szakmai próbavizsga

22.1.2. Az írásbeli beszámoltatás rendje: -

Egy-egy tanóra tananyagáról bármikor, bejelentés nélkül beszámoltatható a tanuló.

-

Néhány tanóra (kisebb téma) számonkérése előre bejelentett időpontban történhet.

-

A témazáró nagydolgozat időpontját legalább egy héttel az íratása előtt be kell

jelenteni. -

Az ún. „kis érettség” időpontját és a témaköröket legkésőbb az adott tanév december

végéig ismertetni kell a tanulókkal. 22.1.3. Az írásbeli beszámoltatás szerepe a tanulók értékelésében: -

Röpdolgozat íratása tanulók rendszeres felkészültségének mérését, értékelését

szolgálja. -

Néhány óra tananyagának számonkérése a tananyagok közötti összefüggések mérését,

érté 70



kelést teszi lehetővé. -

A témazáró nagydolgozat átfogó képet ad a tanuló tudásáról egy témakör

befejezésekor. -

A „kis érettségi” - mind a tananyag mennyiségét, mind a vizsgahelyzet átélését

tekintve – az érettségire való felkészítést, a vizsgahelyzet átélését szolgálja. 22.1.4. Az írásbeli beszámoltatás súlya a tanulók értékelésében: Egységes követelményrendszer: Dolgozat esetén:

50 %-tól

elégséges

60 %-tól

közepes

75 %-tól

jó

90 %-tól

jeles

Nagydolgozat, osztályozó vizsga és javító vizsga esetén: 40 %-tól

elégséges

55 %-tól

közepes

70 %-tól

jó

85 %-tól

jeles

A próba érettségi és a szakmai próbavizsga a vizsgakövetelményekben meghatározott értékelés alapján történik. Az érdemjegyek súlyozása: -

A röpdolgozat, dolgozat egyszeres érdemjegyként szerepel.

-

A témazáró nagydolgozat, próba érettségi kétszeres szorzóval szerepel – a félévi, év

végi osztályzatnál fontos szerepe lehet abban az esetben, ha „kétesre” áll a tanuló. -

A „kis érettségi” háromszoros szorzóval szereplő érdemjegy – év végén fontos szerepe

van az év végi osztályzatnál. -

Szakmai próbavizsga háromszoros érdemjegy.

-

Az elektronikus naplóban a súlyozás beállítása a fentiekben meghatározottaknak

megfelelően történik. 22.1.5. Az írásbeli beszámoltatás korlátai:

71


-


Nem kérhető számon a tanuló a hiányzást követő első tanítási napon, ha

egybefüggően 5 vagy annál több napot indokoltan hiányzott -

Egy tanítási napon max. 2 nagydolgozat íratható, de emellett a többi órán is számon

kérhető a tanuló röpdolgozat és szóbeli felelet formájában. 22.1.6. A hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra írásbeli és szóbeli házi feladat is adható. 22.1.7. Szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári): -

nyári szünet kivételével írásbeli és szóbeli házi feladat is adható .

22.2. A SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS RENDJE ÉS KORLÁTAI -

A szóbeli beszámoltatás a folyamatos ellenőrzést teszi lehetővé, az alább említett

kivételtől eltekintve szóban bármikor számon kérhető a tanuló. -

Nem kérhető számon a tanuló a hiányzást követő első tanítási napon, ha

egybefüggően 5 vagy annál több napot indokoltan hiányzott 22.3. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE 22.3.1. Az ellenőrzés funkciója: A tanulókról, személyiségük fejlődéséről információk szerzése, mert csak ezeknek a fejlődési adatoknak és teljesítményeknek az ismeretében valósítható meg a pedagógiai folyamat soron következő szakaszának megalapozott, tartalmilag és módszereiben egyaránt célravezető irányítása. Arra törekszünk, hogy a tanulók felkészültségét folyamatosan és rendszeresen ellenőrizzük. Az ellenőrzés és számonkérés szóban, írásban vagy gyakorlati feladatmegoldás során történik. 22.3.2. Az értékelés meghatározása: A tanuló megnyilvánulásainak viszonyítása az elérendő, a pedagógiai tervekben rögzített célokhoz, követelményekhez. 22.3.3.Az értékelést a Köznevelési Törvény 54. §-ában foglaltak szerint végezzük. Ennek megfelelően az ötfokozatú számszerű értékelést követjük a tanulmányi munka, a szorgalom és a tanulmányi előmenetel vonatkozásában. Ez alól kivételt képeznek a választható tantárgyak:

72



testnevelés és sportjátékok, valamint a tanulás tanítása. Ezeket a tárgyakat a következők szerint értékeljük: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Félévenként minimum három érdemjeggyel (ajánlott havi egy érdemjegy) értékeljük a tanulók munkáját, melyet a tanár a naplóba, a tanuló pedig az ellenőrzőjébe bejegyez. Az értékelések évközi regisztrálására és közlésére a naplót, az ellenőrzőt, félévkor az ellenőrzőt, év végén a bizonyítványt használjuk. 22.3.4. Az értékelések iskolai szintű fórumai (tanulmányi munka, magatartás, szorgalom). A tanulmányi munka értékelésénél érvényesül a tanári önállóság, felelősség, amely abban nyilvánul meg, hogy a tanulók évközi érdemjegyei alapján a félévi, az év végi osztályzatot a szaktanár határozza meg. Kivételt jelenthet az-az eset, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen (kettő vagy több jeggyel) eltér az év közben adott jegyek átlagától. Ebben az esetben a nevelőtestület kéri az osztályzat indoklását, s ha azzal nem ért egyet, a tanuló javára dönt. Az év végi jegy megállapításánál a tanuló egész éves teljesítményét értékeljük. 22.3.5. Az értékelés funkciói: -

a folyamatos munka rendszeres visszajelzésének,

-

a követelmények mértékkontrolljának,

-

az előrehaladás mérésének,

-

a tanulótársakhoz való viszonyításnak,

-

valamint a tanulásra való érdekeltség és a motiváció egyik eszköze,

-

sikert, kudarcot jelez,

-

az önértékelés kontrollja,

-

tájékoztatja a szülőket és a felsőbb iskolát, munkahelyet.

22.3.6. A tanulók tudásának értékelése: Az értékelés minden formájának visszajelző és nem minősítő funkcióját kell kiemelni. Törekednünk kell arra, hogy az osztályozás negatív kísérő jelenségeit, a stresszt okozó, megszégyenítő, büntető, negatív emóciókat keltő hatást kiküszöböljük. Az emberi körülményeket nem az osztályozáskor, hanem a tanulásban nyújtott segítésben kell figyelembe venni. A teljesítmény, a magatartás pozitív és negatív vonatkozásaira igyekszünk úgy rámutatni, hogy a továbbhaladás, a javítás útját is megjelöljük. 73



Fontosnak tartjuk a számszerű értékelés mellett a szöveges értékelést is, mely történhet szóban vagy írásban. Megtartjuk az ötfokozatú osztályzást, de törekednünk kell arra, hogy kiküszöböljük gyengeségeit, amely az objektivitást, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság hiányát, a “jegyfétis” kialakulását és kizárólagos értékelő szerepét jelenti. Az értékelési rend kialakítása során az alábbi követelményeket határoztuk meg: -

legyen egységes, egyszerű, áttekinthető,

-

legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő,

-

preferálja a szorgalmat és a tehetséget,

-

jelezze a tanuló, szülei, környezete számára helyzetét,

22.3.7. Egyéb értékelési szempontjaink: A kiemelkedő képességű tanulók és sportolók rendszeres értékelésére, jutalmazására ösztönző pályázatokat indítunk. Minden évben meghirdetjük a “Jó tanuló - jó sportoló”, “Az iskola kiváló tanulója” és az „Az iskola kiváló sportolója” címet, melyet a Kultsár nap keretében vagy a tanévzárón adunk át. Az intézmény által létrehozott “Kultsár Alapítvány”-ból támogatjuk a kiemelkedő képességű és szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat. 22.4. A SZORGALOM- ÉS MAGATARTÁSJEGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI: Biztosítjuk, hogy a tanuló megtudja, hogyan vélekednek róla azok, akikkel együtt dolgozik, ezért a magatartás és a szorgalmi jegy kialakításába bevonjuk az osztályközösséget is. 22.4.1. A magatartást minősítő osztályzatok szempontjai: PÉLDÁS

érdemjegyet kap az a tanuló, aki:

-

véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti:

-

a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel segíti, és társait is

erre ösztönzi, -

szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,

-

a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,

-

fegyelmi büntetése és igazolatlan órája nincs,

-

egyetlen tantárgyból sem bukott meg

74



-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

-

nincs igazolatlan órája,

-

fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

JÓ érdemjegyet

-

kap az a tanuló, aki:

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli

viselkedése ellen általában nincs kifogás, -

a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja,

-

az elmúlt tanulmányi időszakban legfeljebb figyelmeztetésben részesült,

-

legfeljebb 1-2 igazolatlan órája van,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

-

fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.

VÁLTOZÓ

-

érdemjegyet kap az a tanuló, aki

a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással,

viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, -

a házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt figyelmeztetéssel tartja be,

-

maximum 4 igazolatlan órája van,

-

az elmúlt tanulmányi időszakban intésben részesült és igazolatlan órái voltak, legfeljebb 8

óra, -

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és tisztelettudó,

-

társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,

-

fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.

ROSSZ érdemjegyet

-

kap az a tanuló, aki

munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz

példát mutat társainak, hibáit nem látja be, -

közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,

-

a házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem,

-

az elmúlt tanulmányi időszakban fegyelmi büntetésben részesült,

-

5 vagy öbb igazolatlan hiányzása van,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,

-

fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik.

22.4.2. A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma: 75



PÉLDÁS

1. Tanulmányi munkában: -

Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit:

-

életkörülmények helyzetét,

-

képességek szintjét.

-

Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját.

-

Munkavégzése pontos, megbízható.

-

Minden tárgyban elvégzi feladatait.

2. Az önállóság szintje: -

önálló a munkában, önellenőrzése rendes.

3. Kötelességtudata: -

magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődik.

4. Érdeklődése:

- az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. JÓ

1. Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. 2. Ösztönző hatások: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania. 3. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. 4. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. VÁLTOZÓ

1. Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. 2. Önállóan csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. 3. Munkája változékony jellegű. 4. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. HANYAG

76



1. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 2. Nem hajlandó munkavégzésre. 3. Nem törődik kötelességeivel. 4. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. 5. Megbukott egy vagy több tantárgyból

77



23. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérését az Oktatási Minisztérium 1999-ben Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez és 2000-ben Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérésé-hez címmel kiadott útmutatásai alapján tervezzük. A méréseket ősszel és tavasszal végezzük, és az említett útmutatókban közzétett értékelő táblázatok alapján értékeljük. Az állapotfelmérést a követ-kező gyakorlatokkal végezzük.

1. Cooper-teszt Az aerob hosszú távú állóképesség mérése. 2. Helyből távolugrás Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. 3. Tömött labdavetés (dobás) két kézzel a fej fölött hátra (3 kg-os tömött labdával) A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése. 4. Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig (db) Maximális időtartam 4 perc. A hasizmok erő- és állóképességének mérése. 5. Függés hajlított karral A kar és a váll izomerő állóképessége.

78



24. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA 24.1. HELYZETELEMZÉS Az iskola helye és épülete: Az iskola vidékről jól megközelíthető, a város főútvonalán elhelyezkedő épület. Az autóbusz pályaudvar és a vasútállomás 10-15 perces sétára van. Az iskolaépület három szervesen egybekapcsolódó épületrészből – tornaterem, „A” szárny, „B” szárny – áll, valamint az udvaron különálló épületben kapott helyet a fitness terem. Az iskola utvara parkosított, igényesen kialakított, mely lehetőséget kínál a tanulóknak a szabad levegőn lévő időtöltésre és/vagy sportolásra, mivel kézilabda, kosárlabda és teniszpálya is az udvar részét képezi. Diákjaink: Iskolánkban 5 évfolyamon 260-300 diák tanul, főként 14-19 éves korig. Tanulóink kb. 65 %-a naponta ingázik. Számos diák él csonka családban, beteg szülőkkel, testvérekkel, súlyos anyagi körülmények között, mely ebben az életkorban, a felnőtté válás útján, amikor önmagukkal is meg kell küzdeniük, még nehezebbé teszi, hogy személyiségük, testük-lelkük egészségesen fejlődjék. A serdülőkor a viharok és a stressz korszaka. A fiatalnak döntenie kell a továbbtanulásról, a szakmaválasztásról és a másik nemmel való kapcsolat kiépítéséről is. Két törekvés kerül konfliktusba egymással: közösséghez akarnak tartozni, de egyéniségek is akarnak maradni. Rendkívül nagy a kortárs-csoport nyomása, mely elvihet a káros szenvedélyek, devianciák irányába, ám elősegítheti egy egészséges személyiség kifejlődését is. Az iskola otthon. A diákok napjaik felét itt töltik, s hogy hogyan töltik, nem jelentéktelen. A pedagógusok és diáktársaik személyiségformáló hatása nagymértékben befolyásolja, milyen emberekké válnak. Ebben kiemelt fontosságú a pedagóus, mint követendő példakép, valamint a tanulók problémái iránt nyitott személyiség. Iskolánkban jelenleg a tantestület kétharmada foglalkozik intenzíven egészségnevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül: az osztályfőnökök (osztályfőnöki órák), testnevelő

79



tanárok, vöröskeresztes tanár, védőnő, iskolaorvos. Természetesen bizonyos szinten minden egyes pedagógus, aki kapcsolatot teremt diákokkal, egyben egészségnevelést is folytat. A diákok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott, oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben, vagy ettől függetlenül ill. ezt erősítő vagy gyengítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. 24.2. ERŐFORRÁSOK „Minden tetted nyomot hagy más emberekben. Ne feledd, hogy emberek vannak körülötted!” /Szuhomlinszkij/ A család, a baráti kör, az iskola – ezek azok a területek, ahol a legtöbb személyiségformáló hatással találkozik egy diák, hiszen itt éli életét. Az iskola egészségnevelő munkájában rendkívül fontos tisztában lenni minden egyes tanuló családi helyzetével, baráti körrel, hogy az esetleges káros hatásokat ellensúlyozni lehessen. Családok jellemzése A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A magyarországi helyzetkép iskolánkra is jellemző: a diákok jelentős része él csonka családban, a szülők több műszakban, több munkahelyen dolgoznak, hogy fenn tudják tartani magukat. A problémák megoldásához szükséges lenne, hogy a szülők és a pedagógusok egy célt képviselve, együttműködve formálják a gyermekek személyiségét, segítsék a társadalom számára hasznos, egészséges felnőtté válásukat. Freud szavaival élve egészséges ember az, aki tud dolgozni és szeretni. Diákok jellemzése

80



Diákjaink többnyire 14-19 éves korukig tanulnak iskolánkban., felvértezve a serdülőkor összes sajátosságával 65 % naponta jár be vidékről, így a délutáni programok számukra a közlekedés nehézségei miatt nehezen elérhetőek. Tanulóink nagyrészt közepes képességűek. Az osztálylétszám 20-35 között mozog. Az alsóbb évfolyamokon magasabb, míg ez a szám a 12. évfolyamra lecsökken.

Az iskola egészségügyi ellátása Iskolánkban hetente egy alkalommal (hétfőn) fordulhatnak a diákok az iskolaorvoshoz, valamint 2 alkalommal (hétfőn és szerdán) a védőnőhöz. A tanulók minden évben rendszeres orvosi vizsgálaton vesznek részt, mely az alábbi területekre terjed ki: - bőrgyógyászat - fogászat - szív-tüdő - mozgásszervi megbetegedések: statikai lábbetegségek, tartási rendellenességek - idegrendszer - látás, hallás, színlátás - vérnyomás - testi fejlődés mérése – elhízás, kóros soványság - golyva szűrése A védőnő a vöröskeresztes tanárral együtt minden évben osztályfőnöki órákon illetve tanórán kívül Komárom Város Egészségügyi Programjának keretén belül különböző témákban előadásokkal, felmérésekkel, azok elemzésével, egészségnap szervezésével segíti az osztályfőnökök feladatát. A Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény iskolai szociális munkása segíti a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkánkat, prevenciós, korrekciós foglalkozásokat tart és részt vesz az iskola életében. A gyermekvédelmi felelős együttműködik az igazgatóval, az osztályfőnökökkel, kapcsolatot tart fenn a külső intézményekkel. A testnevelő tanárok a tanórán kívül sportfoglalkozásokat tartanak, sportversenyekre készítik fel és kísérik el tanulóinkat. 81



Iskolán kívüli segítő kapcsolatok A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tud segítséget nyújtani a A Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény, mely szoros kapcsolatot tart fenn iskolánkkal. A Városi Önkormányzat a Komárom Város Egészségügyi Prevenciós Programjának keretén belül meghirdetett pályázati lehetőséggel nyújt nagy segítséget iskolánknak. Erősségeink: -

Iskolavezetőség – hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára,

hasznosítható kapcsolatrendszer. -

Tanárok – valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata az egészségnevelés.

-

Földrajz, biológia, kémia szakos tanárok – környezeti és környezetvédelmi nevelés

tanórákon, programokon. -

Osztályfőnöki közösség – lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére

osztályközösségi szinten. -

Diákönkormányzatot segítő tanár – napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák

azonnali kezelése. -

Iskolaorvos, védőnő – szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

-

Iskolabüfé

-

Sportolási lehetőség az iskolában

-

Szelektív hulladékgyűjtés

-

Kialakult kapcsolatrendszer más intézetekkel: -

Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény, iskolai szociális munkás

-

Pedagógiai Oktatási Központok

-

Helyi Önkormányzat

Gyengeségeink: -

Rövid órák közti szünetek

-

A tanulók zöme bejárós, ez megnehezíti a tanórákon kívüli foglalkozásokon való

részvételt. -

A tanulók nem megfelelő szociokulturális háttere.

82


-

„Klubszoba” hiánya.

-

Szabadidő-szervező hiánya.

-

Iskolapszichológus hiánya.

-

Magas osztálylétszám (egyes osztályokban)

-

Kevés osztályfőnöki óra.

-

Iskolai menza hiánya.

-

Az iskola főút mentén fekszik, magas zajszennyezés.


24.3. CÉLMEGFOGALMAZÁS Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testilelki-szociális jól-lét állapota. Ez azonban nem passzív állapot, hanem egy folyamat, melyben a

társadalom

egészére

vonatkozóan

rövid

és

hosszú

távon

feladatok

hárulnak

mindannyiunkra. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Hosszú távú célunk, hogy az egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység legyen, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet támogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban, melyek például: -

Konfliktuskezelés és - megoldás

-

Ökológiai szemlélet

83


-

Kreativitás

-

Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia

-

Segítő életmód

-

Kommunikáció

-

Vitakészség

-

Állampolgári részvétel és cselekvés

84




24.4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TERÜLETEI 1. Káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol) – prevenció 2. Egészséges táplálkozás 3. Szexuális felvilágosítás-nevelés, AIDS-prevenció 4. Környezetvédelem 5. Testedzés, mozgás, helyes testtartás 6. Személyiségfejlesztés, konfliktuskezelés 7. Baleset-megelőzés 1. Káros szenvedélyek -

Osztályfőnöki, biológia óra

-

Egészségnap témái között rendszeresen szerepel

-

A témával kapcsolatos pályázatokon a védőnő, ill. vöröskeresztes tanár segítségével

rendszeres részvétel -

Városi Drogmegelőzési vetélkedőn rendszeres részvétel

2. Egészséges táplálkozás -

Osztályfőnöki, biológia, kémia óra

-

Egészségnap

3. Szexuális felvilágosítás-nevelés, AIDS-prevenció -

Osztályfőnöki, biológia óra

-

Egészségnap – előadások

-

Védőnő – előadás osztályfőnöki órákon

4. Környezetvédelem -

Osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika és földrajz óra

-

Környezetvédelmi nap – oktatási projekt, mely a tanulók fizikai, szellemi és kreatív

képességeit fejleszti. -

Tanulmányi kirándulás

5. Testedzés, mozgás, helyes testtartás -

Testnevelés, gyógytestnevelés óra (a Pedagógiai Szakszolgálat szervezésében)

-

Tanórán kívüli sportkörök (kézilabda, torna stb.)

85



-

Egészségnap – sportversenyek

-

Környezetvédelmi nap – játékos sportversenyek, kerékpáros ügyességi verseny

-


-

Sítábor

-

Családi sportnap

6. Személyiségfejlesztés, konfliktuskezelés -

Osztályfőnöki óra – személyiségfejlesztő, konfliktuskezelő játékok

-


-

Kézműves foglalkozás

7. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás -


-

Fizika, kémia óra

-

Elsősegélynyújtó tanfolyam

-

Előadások az éves prevenciós program keretében

8. Személyi higiéné -


-

Biológia óra

-

Minden tanóra és tanári ügyelet szünetekben

9. Bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése -

Kiemelten osztályfőnöki óra

-

Előadások az éves prevenciós program keretében

-

Minden tanóra és tanári ügyelet

Konkrét tevékenységek, napi feladatok -

Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről.

-

Tájékozódunk a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség

zavarokról. -

Órák közti szüneteket a diákoknak lehetőségük van az iskola udvarán friss levegőn tölteni.

-

A diákok a tanítási idő alatt bármikor felkereshetik problémáikkal a tanárokat.

-

A mellékhelyiségek WC papírral, kézmosóval, kéztörlővel ellátottak. 86


-


A tanulók figyelmének rendszeres felhívása az alapvető higiénés szabályok betartására.

Terveink -

A környezetvédelem, stresszhelyzetek megfelelő kezelése, balesetmegelőzés, nagyobb

mértékű beépítése mind az osztályfőnöki, mind a szakórák anyagába. -

Rendszeres túrák.

-

Nyári tábor szervezése, lebonyolítása.

-

Iskolai szinten vetélkedők szervezése.

87



25. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A házi feladat elsősorban a tanórai foglalkozások keretében elsajátított tananyag elmélyítésére, gyakorlására és ismétlésre szolgál. Annak érdekében, hogy a tanuló tudása biztos, stabil legyen, szükség van az otthoni tanulásra is. A házi feladat - tantárgytól függően lehet szóbeli felkészülés és írásbeli feladat is. A házi feladat egy-egy témára vagy egy témakörre vonatkozhat. Kiselőadásra, beszámolóra és a témazáró dolgozatokra való felkészülésre legalább egy hetet kapnak a tanulók. A házi feladatok ellenőrzése fontos egyrészt amiatt, hogy a tanulók érezzék a munkájuk rendszeres figyelemmel kísérését, másrészt amiatt, hogy a felmerülő nehézségeket megbeszéljék a szaktanárral és a hibáikat azonnal javítsák. Reál tantárgyakból és gyorsírásból az elmélet átgondolását követően, többnyire írásbeli feladatokat kell elvégezni a tanulóknak otthon. Humán tantárgyakból elsősorban a szóbeli házi feladatok jellemzőek, de természetesen írásbeli házi feladatot is kapnak a tanulók, főleg a helyesírás, vázlat- és szövegalkotás gyakorlása céljából. Idegen nyelvből az írásbeli és szóbeli házi feladatoknak egyaránt fontos szerepük van abban, hogy a tanulók az adott nyelvet helyesen, magabiztosan tudják használni. Informatikából, gépírásból kötelező gyakorlati házi feladat nincs, mivel nem rendelkezik minden tanuló számítógéppel. A tanórán elsajátítottak gyakorlására az iskolában van lehetőség. A szakképző évfolyamon a szakmai ismeretek elmélyítése, gyakorlása céljából rendszeresen kapnak otthoni elvégzendő feladatokat a tanulók.

88



26. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A feladatok jellegéből adódik, hogy többnyire párhuzamos vagy egymásra épülő feladatokról van szó, az egyes teendők a gyakorlatban nehezen határolhatók el.

-

Az általános prevenció – a veszélyeztetettség megelőzése talán az egyik legfontosabb

feladat. Tájékoztatni kell a tanulókat, a szülőket és a pedagógus kollégákat a gyermekek jogairól, az érdekükben működő szervezetekről, lehetőségekről. Segítők, szakemberek bevonásával rendszeresen felvilágosító programok szervezésére kerül sor (AIDS, terhesség, drog). -

A veszélyeztetettség felismerésében szerepet kapnak a különféle jelzések, a gyerekek

vagy szülők segítségkérése (az osztályfőnökök a “hivatalosnál” sokkal több információval rendelkeznek a gyermekekkel való napi kapcsolatukban). -

A segítségnyújtásban, a veszélyeztetettség megszüntetésében a pedagógus konzultálhat a

gyermekjóléti szolgálattal (A Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény) A gyermekvédelmi felelős együttműködik az igazgatóval, az osztályfőnökökkel, a nevelőtestületi értekezleteken aktívan részt vesz – információ áramoltatása, szakirodalom ajánlása; kapcsolatot tart fenn a külső intézményekkel.

89



27. FELNŐTTOKTATÁS 27.1. A FELNŐTTOKTATÁS FOGALMA A felnőttoktatás fogalma a jogszabályokban az iskolarendszerű oktatással kapcsolatban jelenik meg. (Az iskolai rendszerű oktatás célja az általános, középfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzése, amelyeket a nemzeti köznevelési törvény és a felsőoktatási törvény szabályoz törvényi szinten.) Ebben az értelemben felnőttoktatás az a képzés, ahol a „tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban”vesz részt.

Az oktatásban résztvevők tanulói

jogviszonyt létesítenek a képző intézménnyel. A felnőttképzés fogalmát az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják, amelyet azok a képzők szervezhetnek, akik arra engedélyt kapnak. Ezeket alapvetően a felnőttképzési törvény szabályozza. A képzés résztvevői nem állnak tanulói jogviszonyban a képző intézménnyel. Intézményünkben felnőttoktatás és felnőttképzés is folyik. A Pedagógiai Program a felnőttképzésre NEM terjed ki. 27.2. A RÉSZVÉTEL FELTÉTELE A tanuló gimnázium és szakképző iskola elvégzése után huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban (esti, levelező, távoktatás) kezdhet. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. 90



A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe. A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt. A korábban megszerzett szakképesítésekről a tanulónak nyilatkoznia kell! 27.3. A KÉPZÉSSZERVEZÉS SZABÁLYAI A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel és még nem töltötte be a 25. életévét (SNI, BTM a 27. életévét). A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munka-rendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelen-léti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az 91



összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait. A felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, február első hetében is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). A tanítási év első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg a tanév rendjét meghatározó rendelettel összhangban.

92



54 841 11 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKGIMNÁZIUM FELNŐTTOKTATÁS – ESTI MUNKAREND A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti/évi óraszáma évfolyamonként

1/13. MODULOK/TANTÁRGYAK

heti óraszám

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

11

6.5

11.5

6

Összesen

80 17,5


Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Közlekedési 2/72 alapfogalmak 10496-16 Közlekedés2/72 Közlekedés technikája szállítási alapok Közlekedés üzemvitel 1,5/54 gyakorlat Általános szállítmányozási ismeretek 10501-16 Szállítmányozási Ágazati ügyintézői feladatok szállítmányozási ismeretek Szállítmányozás gyakorlat 10036-16 Logisztikai Logisztika ügyintézői Logisztikai tervezés feladatokmodul11 gyakorlat A raktározási 2/72 folyamatok 10036-16 A raktáros Speciális áruk feladatai 0,5/18 raktározása 2/72 Raktározás gyakorlat A raktározás szerepe az 0,5/18 11781-16 A raktárvezető ellátási láncban feladatai Raktár működtetése és 0,5/18 mutatószámai

93

17,5 0,5/16

1/32

2/64

4/128 2,5/80 4/128 3,5/112


10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek

Raktárvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Vezetési, jogi, gazdasági, marketing elméleti ismeretek Marketing gyakorlat Vezetés, szervezés gyakorlat


1/36 1,5/54 1/36 2/72 0,5/18 0,5/18

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 50%-a felosztásra került.

94



54 813 02 SPORTEDZŐ (SPORTÁG MEGJELÖLÉSÉVEL) SZAKGIMNÁZIUM FELNŐTTOKTATÁS – ESTI MUNKAREND A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti/évi óraszáma évfolyamonként

1/13. MODULOK/TANTÁRGYAK

heti óraszám

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

8,5

9

7

10,5

Összesen

80 17,5


Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Anatómiai-élettani 2,5/90 ismeretek 1/36 Egészségtan 10323-12 1/36 Terhelésélettan Egészségügy és elsősegély Elsősegélynyújtás 2/72 gyakorlat 1/36 Funkcionális anatómia Masszázs elméleti alapjai I. Klinikumi alapismeretek 2/72 Edzéselmélet 10324-12 Edzésprogramok 5/180 Edzéselmélet és gyakorlat gimnasztika 1/32 Gimnasztika 2/72 Gimnasztika gyakorlat Pedagógiasportpedagógia 10322-12 Pedagógiai, pszichológiai Pszichológiaés kommunikációs alapok sportpszichológia Kommunikáció Sportmenedzsment 10325-12 Vállalkozástan Szervezés és vállalkozás Gazdálkodás-pénzügyi alapjai ismeretek 10326-12 Sportági alapok Sportági alapok Sportági alapok

95

17,5 0,5/16

1/32

0,25/8

0,25/8

0,25/8

1/32 1/32 0,5/16 0,75/24 0,25/8 0,5/16 0,25/8 5/160


10327-12 Sportedzői szakismeretek

gyakorlat Sportági szakismeretek Sportági szakismeretek gyakorlat


0,5/16 5,5/176

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 50%-a felosztásra került.

96



54 346 03 IRODAI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKGIMNÁZIUM FELNŐTTOKTATÁS – ESTI MUNKAREND A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti/évi óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodul

évf.

1/13

5/13 és 2/14.

heti/összes

heti /összes

Tantárgyak

ok

Szakképesí-tésspecifikus utolsó

óraszám e

gy

ögy

óraszám e


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

1

11806-16 Gépírás és számítástechnikai alkalmazások 11807-16 Kommunikáció az ügyfélszolgálatban 11808-16 Ügyfélszolgálat a gyakorlatban

gy

Gépírás gyakorlata Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat Ügyfélszolgálati ismeretek Ügyfélszolgálati gyakorlat Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban

11809-16 Dokumentum- és adatkezelés az Dokumentumkezelés ügyfélszolgálatban az ügyfélszolgálatban

10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok 12082-16 Gépírás és irodai alkalmazások 12083-16 Gyorsírás 12084-16 Üzleti kommunikáció és protokoll

Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat Gazdasági és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek

2/72

1/31

0,5/18

0,5/15,5

Gépírás és levelezési gyakorlat

1/31

Irodai alkalmazások gyakorlata

1/36

1/31

Gyorsírás gyakorlata

4/144

3/93

Kommunikáció a titkári munkában

97

1/36

2/62


10072-16 Rendezvény- és programszervezés 12085-16 Titkári ügyintézési gyakorlat 11554-16 Irodai szakmai idegen nyelv

Rendezvény- és programszervezés


1/36

Rendezvény- és programszervezés gyakorlata Titkári ügyintézés

2,5/77,5 1/36

Titkári ügyintézés gyakorlata Irodai szakmai idegen nyelv

Összesen Összesen

0,5/18 2/72

2,5/77,5

2/72 7,5

2/72 10

7,5 160

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

98

10



35 345 01 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜGYVEZETŐJE I. SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok

Összesen

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

22,5

9

Összesen 11871-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv I. 11870-16 Informatika vállalatvezetőknek I. 11868-16 A vállalkozások működtetése

31,5

Idegen nyelv

19

Informatikai alapismeretek Irodai programcsomag használata Internetes kommunikáció Vezetői ismeretek

1,5 4,5 3 3,5

55 345 01 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜGYVEZETŐJE II. SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok Összesen

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

13

5 18

11873-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv II. 12059-16 Informatika vállalatvezetőknek II. 11872-16 A vállalkozások vezetése

Idegen nyelv

11

Informatikai alapismeretek Irodai programcsomag használata Internetes kommunikáció Vezetői ismeretek

0,5 2 2,5 2

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 50%-a felosztásra.

99



ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Jelen, módosított pedagógiai program 2016. szeptember 1-től érvényes. Érvényességi ideje határozatlan időre terjed ki. A pedagógiai programot kétévente, illetve a jogszabályi változásoknak megfelelően szükség esetén felül kell vizsgálni. A program módosítására a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, a fenntartó tehet javaslatot, ha azt a szülői munkaközösség vagy nevelőtestület egyharmada, ill. a fenntartó kéri. A tervezetet – a munkaközösségi megbeszélések után – a nevelőtestület megvitatta és elfogadta. A Pedagógiai Programot véleményezi: -

diákönkormányzat,

-

szülői munkaközösség.

A Pedagógiai Program teljes szövegének 1-1 példánya a következő helyszíneken kerül elhelyezésre: tanári, igazgatói iroda, iskolai könyvtár és az iskola honlapján is közzétesszük. Jelen Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2016. szeptember 5-i értekezletén elfogadta. Komárom, 2016. szeptember 5.

Sipos Sándorné igazgató

100


MELLÉKLETEK

-

Jegyzőkönyv a diákönkormányzat üléséről

-

Jegyzőkönyv a szülői munkaközösség üléséről

-

Jegyzőkönyv a nevelőtestület értekezletéről

-

Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye

-

Kerettantervek alapján az iskola helyi tanterve

-

A javítóvizsga, osztályozó vizsga követelményei

101


TATABÁNYAI SZC KULTSÁR ISTVÁN SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents