A Kisvárdai SZC Petőfi Sándor Szakközépiskolájának Pedagógiai programja (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ ..................................................................................................................... 6 2. NEVELÉSIPROGRAM .................................................................................................. 9 2.1. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .......................................................................................................... 9
2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................. 17 2.3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ...................................................... 19 2.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................... 21 2.4.1. A TANÓRÁN MEGVALÓSÍTHATÓ FELADATOK ...................................................................................... 22 2.4.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI .............. 23 2.4.3. A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI .......................... 23 2.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI , AZ OSZTÁLYFŐNÖKI TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ................................................................................................................................................... 24
2.5.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI.................................................................................................... 24 2.5.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE .................................................................................. 25 2.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE ......................................................................................................................................................... 26
2.6.1. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................................. 26
2.6.2. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................... 30 2.6.2.1. TANÓRAI KERETEKEN BELÜL ................................................................................................. 30 2.6.2.2. TANÓRAI KERETEKEN KÍVÜL ................................................................................................. 30 2.6.3. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ........................ 32 2.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ......................................................................................................................................................... 33
2.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ... 34 2.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ................................................................................................................................... 37 2.9.1 A HELYI VIZSGÁK .......................................................................................................................... 37 2.9.2. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ ÁLLAMI VIZSGÁK ...................................................................... 39 2.10. A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ......................................................................... 40 2.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .......................................................................................................................................... 40
3. HELYI TANTERV ............................................................................................................................... 41 3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ................................................................... 41 3.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, VALAMINT A KERETTANTERVBEN
2
MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ TANANYAGA, A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA ................................................................................................................ 41 3.2.1. A SZABAD ÓRAKERET FELHASZNÁLÁSA................................................................................ 42 3.2.2. A TANULÓK HETI FINANSZÍROZOTT ÓRAKERETÉNEK A FELHASZNÁLÁSA.................. 42 3.3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................................................................... 43 3.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ................................................................................................... 44 3.4.1. HIT ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁSA .............................................................................................. 44 3.4.2. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS ...................................................................................... 45 3.4.3. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS................................................................................................... 45 3.4.4. MŰVÉSZETI NEVELÉS .................................................................................................................. 46 3.4.5. IDEGENNYELV OKTATÁS ............................................................................................................ 46 3.4.6. DIFFERENCIÁLT TANÍTÁS-TANULÁS ....................................................................................... 47 3.5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ............ 47 3.6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI .............................................................................................. 48 3.7. A VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ..................................................................... 48 3.7.1. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÁRGYAI KIFUTÓ KÉPZÉSÜNKBEN A 2015/16-OS TANÉVIG..... 48 3.7.2. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÁRGYAI A 2013/14-ES TANÉVTŐL BELÉPŐ TANULÓINK SZÁMÁRA .................................................................................................................................................. 49 3.8. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .................................................................. 50 3.9. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI .............................................................. 50 3.9.1. A BESZÁMOLT ATÁS FORMÁI .................................................................................................... 50 3.9.2. A TANULÓI MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI .............................................................................................................. 55 3.10. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI................ 56 3.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK................ 57 3.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEINK ................................................ 58 3.12.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEINK ................................................................................................. 58 3.12.2 KOMPLEX INTÉZMÉNYI MOZGÁSPROGRAM ............................................................................ 58 3.12.3. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ........................................................................... 59 3.12.4. KÖRNYEZETNEVELÉSI FELADATAINK ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................................... 60 3.13. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK .......... 62 3.13.1. A SZOCIOKULTURÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK ..... 62 3.13.2. A CSALÁDI HÁZON KÍVÜLI KÖRNYEZETBŐL ADÓDÓ HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................. 63
3
3.13.3. A TANULÁSI HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK ........................ 63 3.14. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ................................................................................... 63
4. SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................ 65 4.1. A SZAKKÉPZÉS HELYE, SZEREPE ISKOLÁNK KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJÁBAN ................................................ 65 4.1.1. KIFUTÓ RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS A 2013/14-ES TANÉVTŐL A 2015/16-OS TANÉVIG ........................... 66 4.1.1.1.KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORT ..................................................................................................... 66 4.1.1.2.KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT ...................................... 66 4.1.1.3. INFORMATIKA SZAKMACSOPORT ...................................................................................................... 67 4.1.2. ÁGAZATI SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS A 2013/14-ES TANÉVTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN .................. 67 4.1.2.1.KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT ................................................................................................................... 69 4.1.2.2. INFORMATIKA ÁGAZAT .................................................................................................................... 70 4.1.2.3. ÜGYVITEL ÁGAZAT .......................................................................................................................... 72 4.1.2.4. EGÉSZSÉGÜGY ÁGAZAT .................................................................................................................... 73 4.1.3. SZAKMAI ÁGAZATI ÉRETTSÉGI UTÁNI OKJ-S KÉPZÉS A 2017/18-AS TANÉVTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN .............................................................................................................................................. 76
4.1.3.1. PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ OKJ: 54 344 01 / VÁLLALKOZÁSI ÉS BÉRÜGYINTÉZŐ OKJ: 54 344 02 .............................................................................................................................................. 76
4.1.3.2. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ: 54 481 02 ..................................................................................... 77 4.1.3.3. IRODAI ASSZISZTENS OKJ: 54 346 01 / ÜGYVITELI TITKÁR OKJ: 54 346 02 ........................................ 78 4.1.3.4. EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS OKJ: 54 720 01 ...................................................................... 80 4.1.4. A SZAKMACSOPORTOS ÉRETTSÉGI UTÁNI OKJ-S SZAKMAI KÉPZÉSEK OKTATÁSI PROGRAMJA A 2013/14-ES TANÉVTŐL A 2016/17-ES TANÉVIG ...................................................... 81 4.1.4.1. PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ OKJ: 54 344 01......................................................................... 82 4.1.4.2. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ: 54 481 02 ..................................................................................... 82 4.1.4.3. ÜGYVITELI TITKÁR OKJ: 54 346 02/IRODAI ASSZISZTENS OKJ: 54 346 01......................................... 83 4.2. A SZAKKÉPZÉS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI-TECHNIKAI FELTÉTELEI ISKOLÁNKBAN ............ 84 4.2.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK .............................................................................................................. 84 4.2.2. TÁRGYI-TECHNIKAI FELTÉTELEK ............................................................................................ 85 4.3. A SZAKKÉPZÉSHEZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANANYAGOK ................................. 86 4.4. A SZAKKÉPZÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI ........................................................................... 86 4.4.1. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÁGAZATI ÉRETTSÉGI VIZSGA A 2016/17-ES TANÉVTŐL KEZDŐDŐEN FELMENŐ RENDSZERBEN ............................................................................................ 87 4.4.2. AZ ÚJORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉK SZERINTI SZAKMAI VIZSGA ..................................... 87
5. PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI .................. 89 5.1. AZ OKTATÓ - NEVELŐ MUNKÁT SZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK ................................................................. 89 5.2. SZAKMAI, SZEMÉLYI FELTÉTELEK.......................................................................................................... 90
4
6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK............... 92 6.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ..................................................................................... 92 6.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA .................................................................. 93 6.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................. 93 6.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ...................................................................... 93
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ................... 94
5
1. BEVEZETŐ A Kisvárdai SZC Petőfi Sándor Szakközépiskolája a környék első középiskolájaként alakult 1944-ben, hogy Szatmárnémeti elszakadása után Fehérgyarmat és a környező települések ifjúsága számára biztosítsa a középiskolába járás lehetőségét. Gacsó László alapító igazgató érdeme, hogy a szükség teremtette iskola a térség egyik legnagyobb hagyományú középfokú oktatási intézményévé fejlődött.
Profilja szinte a kezdetektől gazdasági jellegű, fennállásától napjainkig középfokú közgazdász szakemberek ezreit bocsátotta útjára biztosítva a terület szakember-utánpótlását, de az itt végzettek megtalálhatók az ország szinte minden táján. A továbbtanulók nemcsak a szakirányú pályán, hanem az élet legkülönbözőbb területein szereztek maguknak nevet, az iskolának hírnevet.
Nagy tanáregyéniségek alakították arculatát, az alapító igazgató mellett Tóth László, magyarnémet-orosz és Rab László magyar-német szakos tanár, a kiváló szervező Pankotai István, a szakmai tárgyakat tanító Szelevényi Milán és Mitrovics Sándor voltak a kezdetek meghatározó egyéniségei. Fontos időszaka volt az intézmény életének Horváth István 13 éves igazgatósága, ezt követően Balogh Márta, dr. Hamar Péter, Végh Jánosné és a fiatalon elhunyt Hudák Erzsébet vezették át az iskolát napjainkba. A mai tantestület legjobb örökségüknek igyekszik megfelelni.
Sok régi diák futott be tiszteletre méltó pályát, köztük Szücs Endre egykori miniszterhelyettes, Hady Antal külkereskedelmi attasé, Gyarmati Béla színházigazgató. De indult innen egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, polgármester, jó néhány tanár, iskolaigazgató, gazdasági vezető, jogász és természetesen sok gazdasági, államigazgatási szakember.
Tanítványaink a diákévek alatt is hozzájárultak iskolánk hírnevének gyarapításához. Szakközépiskola lévén elsősorban az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken elért eredményeink jelentősek. Az iskola történetének egyik legnagyobb szakmai sikereként 2002ben Balogh Zsolt országos első helyezést ért el a pénzügyi-számviteli ügyintézők OKJ-s versenyén. Az iskola fennállásának legnagyobb tanulmányi sikere volt 2006-ban, amikor
6
Horváth Ferenc a szakmai érettségi tantárgyak országos tanulmányi versenyén közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) tantárgyból 1. helyezést ért el. Szinte valamennyi évben voltak döntőseink, s jelentős azon diákjaink száma, akik jegyzett helyezést értek el (könyvvitel 2., 7., 10., 15., 25. statisztika 10., gépírás 7., 10., 13., 20., gyorsírás 10., 13., 15., közgazdaságtan 6. és 10. hely, vállalkozási ismeretek 3. hely). Egykori gyorsíróink világbajnokságokon is helytálltak (arany, ezüst érem), jó helyezéseket értek el bajnoki gép-gyorsíró versenyeken, KSH- pályázaton (3. helyezés). Helyt álltak tanulóink a közismereti versenyeken is: matematikából Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen 14. és 25. helyet szerzett meg tanítványunk, a Matematikai és Fizikai Lapok országos feladatmegoldó versenyén is több ízben eredményesen szerepeltek diákjaink.
Kulturális nevelőmunkánkat jelzik a megyei és területi szavaló versenyeken elért jó helyezéseink, a sportmunkát pedig a súlyemelésből elért országos 3. és diszkoszvetésből országos 6. helyezés, fiú kézilabda csapatunk 2003-ban elért harmadik helyezése a diákolimpia területi döntőjén, valamint a megyei élvonalbeli sporteredményeink (atlétika, kézilabda, asztalitenisz és sakk) dicsérik.
Az intézmény Fehérgyarmat és a környező települések középiskolai ellátásának biztosítására szerveződött, de kezdettől túllépte e terület határait, megyei beiskolázású lett. Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény és környéke is ide küldte középfokú közgazdászképzésben részt venni kívánó fiataljait. A terület, mely beiskolázási körzetünkül szolgál mindig is szegény volt, az ország egyik legelmaradottabb régiója, a hozzánk jelentkező gyerekek hátrányos helyzetből startoltak, az iskola igényessége, jó szellemisége is kellett ahhoz, hogy az itt szerzett tudás, emberi tartás mindenféle megmérettetést kiálljon. Az iskola fenntartója 1999-től a beiskolázási körzetükkel összhangban ismét a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat lett, aztán a Megyei Intézményfenntartó Központ vette át ezt a feladatot, a Köznevelési Törvény előírásainak megfelelően 2013-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át irányításunkat. 2015. július 1-jétől intézményünk a 120/2015. (V. 21.) Korm rendelet alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartásába került és a Kisvárdai Szakképzési Centrum tagintézményeként működik.
7
Az intézmény elsősorban a Szakképzési Centrumhoz tartozó középiskolákkal, valamint a megyei (Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Nyíregyháza, Szent László Katolikus Szakközépiskola Kisvárda) és az észak-kelet magyarországi közgazdasági szakközépiskolákkal tart fenn kölcsönös együttműködésen alapuló jó kapcsolatokat, valamint tagja a Petőfi nevét viselő középiskolák országos közösségének, így perifériális jellege ellenére az ország legkülönbözőbb pontjaival van kapcsolatban, képviselői útján Pápától Mezőberényig, Miskolctól Vácig mindenhová eljut. Az iskola 1948. március 15-én vette föl Petőfi Sándor nevét. A név kötelez, a jövőben is hűek kívánunk maradni a névadó emberi példájához, demokratikus, hazafiúi elkötelezettségéhez, élni akarunk kulturális örökségével. Az intézmény mindenkori szakmai profilját mutatta, mutatja az elnevezése is: Az 1944-es alapításakor Magán Polgári Fiú és Leányiskola néven indult, majd 1947-től Fehérgyarmati Társulati Kereskedelmi Szakiskola, 1950-től Közgazdasági Középiskola, 1952-től Közgazdasági Technikum, 1963-tól Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, 1969. január 01-től, több,mint 44 éven keresztül Közgazdasági Szakközépiskola. Az iskola jelenlegi - a közgazdaságinál tágabb - profilját tükrözendő, valamint az állami fenntartásba vétellel a jogszabályi kötelezettségnek is megfelelő új intézményneve 2013. szeptember 01-től Fehérgyarmati Petőfi Sándor Szakközépiskola. A 2015. évi fenntartóváltást követően az iskola neve: Kisvárdai Szakképzési Centrum Petőfi Sándor Szakközépiskolája. Az iskola homlokzatán a Petőfi-domborműre vésett mottó a hazához való hűség parancsát emeli ki a költő gazdag örökségéből törekvéseink meghatározó jegyeként: „Tied vagyok, tied hazám! E szív, e lélek, Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek?” Ezzel van összhangban az iskolai egyenruha részét képező Bocskai-nyakkendő és az iskolajelvényen szereplő Kossuth-címer.
A hét évtizedes múlt gazdag örökséget, kiforrott értékrendet hagyományozott a ma iskolájára, a közel 450 fős tanulóifjúságára, 36 fős tantestületi közösségére.
8
2. NEVELÉSI PROGRAM
2.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait és feladatait meghatározzák egyrészt a közoktatásra vonatkozó hatályos törvények, rendeletek, másrészt az iskola hagyományai és közgazdasági profilja. A már hét évtizede működő középfokú intézmény végzi a Fehérgyarmatról és tágabb környezetéből származó diákok közismereti és szakirányú továbbtanulásra való felkészítését, és biztosítja a térség és más területek ellátását középfokú közgazdászokkal, informatikusokkal, ügyviteli szakemberekkel.
A munkánkat befolyásoló tényezők: 1. A térség az ország peremvidéke, még mindig egyik legszegényebb része, ahol kevés a munkahely, a munkából származó jövedelmek alacsonyak. Tanulóink több mint fele szociálisan hátrányos helyzetű. 2. Az utóbbi években csökkent az iskola iránti érdeklődés több ok miatt: -
a gyereklétszám csökkenése nem járt együtt a középiskolai kapacitások szűkítésével, az ígért profiltisztítás a szakképzésben nem történt meg, így beiskolázási területünk a város közvetlen környékére szűkült;
-
a közgazdasági jellegű felsőoktatás önköltségessé válása a gazdasági irányban továbbtanulni vágyó, nehezebb anyagi körülmények között élő tanulókat más pálya felé fordította;
-
a térség hátrányos helyzete miatt a szülők a városi és környékbeli iskolákból is inkább a nagyobb városok intézményeibe küldik gyerekeiket.
3. A beiskolázási körzetünk etnikai összetétele az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott, az iskolás korú tanulók között a romák aránya megnőtt. Az intézményben így évről évre nő a más kulturális háttérrel, hagyományokkal, értékrenddel rendelkező cigány tanulók száma, akik szinte teljes mértékbe hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. 4. A hozzánk beiratkozott tanulók általános iskolai eredménye ugyan nem csökkent drasztikusan, de az osztályzatok mögött rejlő tudás egyre alacsonyabb színvonalú. Egyre gyakrabban találkozunk írás- és olvasásproblémákkal küzdő tanulókkal.
9
A fenti tényezők nagy kihívást jelentenek az intézményben dolgozó pedagógusoknak, de alapelveinket, céljainkat ezek ismeretében kell megfogalmaznunk. 1. Pedagógiai munkánk középpontjában a szociális, műveltség- és tudásbeli hátrányok leküzdése kell, hogy álljon. 2. Az intézményben folyó munka nevelési funkcióját erősítenünk kell, hogy a különböző értékrenddel bíró egyénekből az iskola által felállított normákat tudomásul vevő, együttműködni képes közösség legyen. 3. Az intézmény eredményeit, az általunk oktatott szakmák hasznosságát erősítenünk kell a köztudatban, hogy a hozzánk jelentkezők bízzanak az itt szerzett tudás felhasználhatóságában. A fentiek mellett nyitott és gyermekközpontú iskola akarunk lenni, amelyik közösségi és egyéni értékekre fogékony embereket akar nevelni, olyan embert, aki tud másokkal kreatív módon együttműködni, és rendelkezik az ehhez szükséges műveltséggel, tudással és kommunikációs képességgel.
Célunk olyan műveltséggel és tudással felvértezett fiatalok nevelése, akik az iskolából kilépve képesek legyenek jogaiknak és kötelességeiknek tudatában teljes értékű emberi életet élni. Ezeknek eléréséhez cselekedtető, aktivitást feltételező tanítási - tanulási módszerek alkalmazását szeretnénk elérni.
Pedagógiai céljaink megfogalmazásánál figyelembe vesszük a NAT-ban meghatározott fejlesztési célokat.
Erkölcsi nevelés
A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok
következményeiért
viselt
felelősségtudatuk
elmélyítése,
igazságérzetük
kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés,
10
a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes
etikai
alapú
megítélésére
is,
akik
elfogadhatatlan
politikai
és
morális
szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus, így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések
11
felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk
mentén
–
Magyarország
Alaptörvényének,
különösen
a
Nemzeti
Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Stressz- és feszültségoldó módszerek elsajátítása révén képes legyen interperszonális kapcsolatok kezelésére. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretet-kapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki
egészségének
alakításában. A köznevelési
intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a
12
tanulók
élethosszig
tartó,
egészségtudatos,
fizikailag
aktív
életvezetésre
történő
szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ az komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett
elkötelezett
magatartás
váljék
meghatározóvá
a
tanulók
számára.
A
természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a
13
környezeti nevelés terén a jelen kutatásainak aspektusai és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.
Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
A NAT-ban és a kerettantervre épülő helyi tantervben megfogalmazott ismeretanyag számunkra nem öncél, hanem csupán eszköz, olyan eszköz, amelyiknek a segítségével
14
elérhetjük a kívánt emberi és szakmai képességek, készségek kialakítását, fejlesztését, a személyiség sokoldalú kibontakoztatását. Ehhez a célhoz hozzájárul a NAT műveltségi területeinek és a kerettantervben meghatározott tantárgyaknak mindegyike.
A magyar nyelv- és irodalom a maga sokoldalú eszköztárával fejleszti az értelmi, érzelmi, ismeretszerzési
és
kommunikációs
készséget.
Felvértezi
tanulóinkat
az
általános
műveltséggel, a demokratikus értékrend megismerésével. Érzelmi, erkölcsi, esztétikai élmény iránti igényüket fejleszti. Súlyt helyez a nemzeti hagyományok és értékek megismerésére és megbecsülésére.
A történelem és társadalmi ismeretek tantárgyak állampolgári jogaival és kötelességeivel élni tudó, azokat gyakorló fiatalok nevelését szolgálja. Itt alakíthatók ki és fejleszthetők azok a képességek, készségek, társadalmi magatartási normák, amelyek a múlt értékeinek a megbecsülésére nevelnek, segítik a nemzettel és Európával való azonosulás igényének a kialakítását. Olyan hazafiakat akarunk nevelni, akik szűkebb pátriájuk, hazájuk gondjait, eredményeit felvállalva tudnak európai értékrend szerint élni és dolgozni.
Az idegen nyelvek tanítása praktikus célt követ, hiszen a tanulók munkába állását, továbbtanulását alapozza meg. Mivel a gazdasági kapcsolatok nem működhetnek legalább egy világnyelv alapos ismerete nélkül, így ez a tantárgy a tanulók kommunikációs lehetőségeit és szakmai kiteljesülésüket teszi lehetővé. Ugyanakkor közelebb hozza a fiatalokhoz a célnyelv országainak kultúráját, ezzel fejleszti a tanulók világképét, más népek megbecsülésének igényét alakítja ki. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.
A matematikának a gondolkodásfejlesztésben van kiemelkedő szerepe, a logikus gondolkodás a következtető, levezető módszerek, az elvonatkoztatás képessége, a pontos fogalomalkotás képességét és igényét teremti meg. Szerepe van a reális önelemzés, önértékelés kialakulásában, segíti a fegyelmezett és pontos munkára nevelést. Fejleszti a tanulók
15
esztétikai értékét, a térbeli tájékozódás képességét. A matematikai eszköztudás szerepet játszik a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén.
A természettudományokat tanító tantárgyak hozzájárulnak az egészséges és praktikus életmód kialakításához, a környező természet megvédésének és gazdagításának igényét fejlesztik. Célunk környezetkímélő, környezetvédő szemlélet és magatartás kialakítása. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz.
Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. A tanórákon bepillantást nyerhetnek a tanulók a jelen főbb kutatási tevékenységeibe.
A számítástechnika és informatika órákon a számítógéppel, internettel bánni tudó fiatalokat nevelünk, akik képesek a modern kor ezen vívmányát felhasználni a mindennapi és szakmai életben, ugyanakkor fel tudják használni az ismeretszerzés, művelődés területein is. Számunkra nagyon fontos ez a tantárgy, hiszen ismerete nélkül nincs modern általános műveltséggel rendelkező ember, és főleg a jelen és jövő közgazdásza és ügyviteli szakembere nem képzelhető el ezen ismeretek és gyakorlati képességek nélkül.
Az osztályfőnöki órák összefogják, és harmonikus egységbe fonják a különböző részterületek személyiségformáló munkáját. Ugyanakkor a családi életre és a mindennapi viselkedésre neveli a tanulókat.
Az művészetek tantárgy felkészíti a tanulókat a nemzeti és egyetemes kultúra, a művészet termékeinek a befogadására, arra, hogy személyiségük részévé tegyék a művészetek antropomorf világát. Ugyanakkor a tanulók számára világosság kell tennünk, hogy a művészialkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás.
16
Nagy súlyt helyezünk a testnevelésre, mellyel az egészséges, játszani is tudó, helyét közösségben kereső ember nevelése a célunk. Iskolánk közgazdasági jellegéből adódóan feladatunk a közgazdasági szemléletmód kialakítása, olyan ember nevelése, aki alkalmazkodni tud a társadalmi kihívásokhoz, a szakmai követelmények elsajátításával képessé válik a gazdasági, politikai események megértésére, a piacgazdaság működésének elemzésére, a gazdaságpolitikai döntések követésére. Képes szakmai feladatok elvégzésére, saját szakmai tudásának felmérésére, annak továbbfejlesztésére,
önálló
véleményalkotásra.
Képes
a
munkaerőpiachoz
való
alkalmazkodásra, a szükséges pályakorrekciókra. Mindezeken túl fontosnak tartjuk a derűs iskolai légkört, amelyben mint természetes közegben valósulnak meg a fenti célok igényes, mégis szeretetteljes, lelki sérülések nélküli mikrovilágban, hogy lélekben ép, önerejében bízó, mégis toleráns személyiségként hagyják majd el fiataljaink az iskolapadot.
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munkának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széleskörűen fejlessze, képessé tegye őket arra, hogy esélyük legyen beilleszkedni és helyt állni az élet legkülönbözőbb területein.
Az eredményes személyiségfejlesztő oktató-nevelő munka alapja a tanulói személyiség teljes körű megismerése, mely magába foglalja: - a családi háttér megismerését, - a mentális képességek felmérését, - a testi fejlettség feltérképezését, - a tanuló kortárs csoporton belüli szerepének meghatározását, -
viselkedéskultúrájának,
erkölcsi
elveinek,
ízlésvilágának,
érdeklődési
körének
megismerését. A személyiség megismerésében nagy szerep hárul az osztályfőnökökre, akik a szülőkkel történő kapcsolattartáson, valamint az osztályközösség építésében végzett munkán keresztül kapnak információkat a tanulókról.
17
A mentális képességek és a testi fejlettség felmérésében a szaktanárok is fontos szerepet játszanak. Felméréseik alapján kiszűrhetők a tehetségek és a felzárkóztatásra, fejlesztésre szoruló tanulók. A személyiség teljes körű megismerését segítő eszközök: - családlátogatás - szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartás - beszélgetések - tesztek - megfigyelés tanórán, szabadidős programokban, iskolai és osztályrendezvényeken. A személyiség megismerését követheti annak formálása, mely több területre kiterjed: - önismeret fejlesztése - az értékek felismeréses, megbecsülése - mások felé való nyitottság, befogadóképesség kialakítása - szociális kompetenciák kialakítása. Az önismeret fejlesztésével tanulóink reális énképet alakítanak ki magukról, megismerik erősségeiket, korlátaikat. Az intézmény valamennyi pedagógusa segítheti a folyamatot: -
a tanulók teljesítményének, viselkedésének fejlesztő célú értékelésével
-
beszélgetésekkel
-
önismereti tesztek kitöltésével
-
szereplési lehetőségek biztosításával.
Az értékek felismeréséhez, megbecsüléséhez elengedhetetlen a tanulókat érő külső szocializációs hatások, közösségi életminták, tömegkommunikációs eszközök által közvetített tartalmak negatív hatásainak kiszűrése. Ennek elérése érdekében a spontán vagy szervezett beszélgetések mellett az iskolai rendezvényeknek, témanapoknak (pl. drogprevenció), előadásoknak lehet fontos szerepe.
A nyitottság, tolerancia kialakítását, a segítő életmódra nevelést szintén témanapok szervezésével, valamint az iskolai közösségi szolgálat megfelelő szervezésével érhetjük el.
18
2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A tanulók egészséges testi fejlődésének elősegítése - Cél: Balesetvédelem Tevékenységek: -
Az intézmény dolgozói az SZMSZ 14. és 15. pontjában meghatározottak szerint ellátják a balesetek megelőzésében és a balesetek esetén szükséges feladatokat.
-
A Munkavédelmi Szabályzatban leírtaknak megfelelően járunk el, ha valami balesetveszélyessé válik.
- Cél: Egészséges táplálkozási szokások megismertetése, tudatosítása Tevékenységek: -
Ebédszünet beiktatása a tanrendbe, étkezési lehetőség biztosítása a közeli tanintézményben
-
Büfé működtetése az iskolában.
-
Külső
szakemberek
bevonásával
az
egészséges
táplálkozás
összetevőinek
megismertetése, helytelen táplálkozás káros következményeinek a bemutatása. -
Tanórai keretek között (biológia, kémia) a megfelelő háttérismeretek nyújtása mellett az egészséges táplálkozás propagálása.
-
11. évfolyamon az osztályfőnöki órák keretében hangsúlyt kap az egészséges életmódra nevelés.
- Cél: A rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása, a testmozgás élettani hatásainak tudatosítása Tevékenységek: -
Helyi Tantervünkben a kifutó képzésben a délelőtti tanrendbe heti 2 testnevelés óra van beépítve, de a délutáni sportkörök szervezésével biztosítjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét.
-
Komplex intézményi mozgásprogramot dolgozunk ki, melyet minden tanévre aktualizálunk.
19
-
A 2012/13. tanévtől 9. évfolyamon bevezettük a heti 5 testnevelés órát, amit felmenő rendszerben minden évfolyamon bevezetünk úgy, hogy délelőtt heti 3 órát délután pedig kötelezően választható heti 2 sportköri foglalkozást szervezünk.
-
Az iskolai szervezésű házibajnokságok mellett tanulóink részt vesznek a különböző városi, területi, megyei bajnokságokon.
-
A diákönkormányzat által szervezett programok részei a sportvetélkedők.
-
Az iskola aulájában pingpong-asztal áll az asztaliteniszezni szerető tanulók rendelkezésére.
-
Gyógytestnevelés szakon végzett pedagógus vezetésével foglalkozásokat szervezünk azoknak a diákoknak, akiknek mozgásszervi panaszaik vannak.
-
Testnevelés óra keretében tanulóink a május júniusi időszakban helyi strandon úszhatnak.
- Cél: Egészséges, tiszta környezet biztosítása, a környezet rendben tartása iránti igény kialakítása Tevékenységek: -
A tantermek berendezésénél elsődleges szempontnak tartjuk, hogy a tanulók megfelelő kényelemben, megfelelő fényviszonyok között tanulhassanak.
-
Lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk a tantermek és a belső épület rendszeres felújításáról, frissítő festéséről.
-
A takarító személyzet valamennyi helyiség tisztaságáról folyamatosan gondoskodik.
-
Az osztályok az osztályfőnök közreműködésével gondoskodnak saját tantermük otthonossá, esztétikussá tételéről.
-
12. évfolyamon az osztályfőnöki órákon hangsúlyt kap az egészséges környezet szerepe életünkben.
- Cél: A nemdohányzók védelme, a dohányzás visszaszorítása Tevékenységek: -
A
nemdohányzók
védelméről
és
a
dohánytermékek
fogyasztásának
és
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 2011. évi XLI. törvénnyel módosított 1999. évi XLII. tv. szerint az iskola területén a dohányzás tilos. -
Az iskola mosdóiban és az öltözőkben füstjelzők biztosítják a dohányzás mellőzését.
20
-
Tanórákon (biológia, kémia) szó esik a dohányzás egészségre gyakorolt káros hatásairól.
-
A füstmentes világnapon „almanapot” szervezünk.
-
11. évfolyamon osztályfőnöki órán kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés.
2.4. A közösségfejlesztéssel és együttműködéssel kapcsolatos feladatok
A nevelés szempontjából az autonóm egyének szerveződését nevezzük közösségnek. Az igazi közösség fejleszti az egyéniséget, tagjai fejlődésével pedig a közösség is fejlődik.
Iskolánkban a következő közösségek működnek: -
iskolaközösség (tanulók, dolgozók)
-
nevelői közösségek: (tantestület)
- szakmai munkaközösségek -
tanulói közösségek: -
diákönkormányzat
-
évfolyamközösség
-
osztályközösség
-
szakkörök
-
csoportok
Az iskolai közösségeket, ezek kapcsolatait egymással és a vezetéssel az SZMSZ 3. pontja rögzíti. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja.
A folyamat kiindulópontjai: -
a jó iskolai légkör megteremtése, amelyért a fent felsorolt valamennyi közösség felelős;
-
olyan
nevelői
követelményeivel
kollektíva és
kialakítása
nevelési
és
eljárásaival
tevékenységüket koordinálni tudja;
21
megtartása, az
egyes
mely
összehangolt
osztályokat
vezetni,
-
olyan diákönkormányzat megléte, amelyik egy pedagógus irányító segítségével megfelelő szinten önállóan intézi saját ügyeit, gyakorolja az őt megillető jogokat;
-
a törvényi lehetőségeknek megfelelően szabadidő-szervező alkalmazása, a szabadidős programok szervezésére.
A közösségfejlesztés fő területei: -
tanórák (szakmai és osztályfőnöki órák);
-
tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, kirándulások);
-
diákönkormányzati munka;
-
szabadidős tevékenységek.
A közösségfejlesztés alapvető céljai: -
a tanulók szocializációs képességének fejlesztése;
-
a kommunikációs képesség fejlesztése;
-
véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség fejlesztése;
-
a tolerancia érzésének kialakítása.
A közösségfejlesztés az egyes területeken nem egymástól függetlenül, nem differenciáltan zajlik, így az ezzel kapcsolatos feladatokat az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie munkája során, sőt az iskolát segítő szervezetek dolgozóinak is, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként állnak a diákok előtt.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:
2.4.1. A tanórán megvalósítható feladatok
A tananyag elsajátítása: -
segítse a tanulók kezdeményezéseit;
-
járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez;
-
irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, az érvek megvédésnek képessége a kommunikáció alapvető követelménye.
22
Az egyes tárgyak tanításakor közösségfejlesztési célként fogalmazódjon meg -
a hon és népismeret, a harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel;
-
a nyitottság és tolerancia a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások azaz a másság iránt;
-
a környezetvédelem;
-
az új információs technikák megismerése és használata, az eligazodás az információs világban;
-
az elfogadást segítő magatartási formák kialakítása a sérült, beteg emberek iránt;
-
Az osztályközösség tagjai kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel erősítsék a közösséghez való kötődés, az egymástól való kölcsönös függés érzését.
2.4.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai
A szakkörökön, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokon fogalmazódjanak meg ugyanazok a közösségfejlesztési célok, mint a tanórákon.
Ezeken kívül a tanulmányi kirándulásokon -
ismertessék meg a tanulókkal a társas együttélés szabályait;
-
mélyítsék a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzését;
-
járuljanak hozzá nemzeti értékeink megismeréséhez, megbecsüléséhez;
-
ismertessék meg a diákokat a munka világával.
A tanulmányi kirándulásokon való részvétel a gyerekek szüleitől anyagi áldozatot is követel. Ahhoz, hogy a HHH-s diákjaink anyagi okok miatt ne maradjanak ki a közösségfejlesztés ezen területéből sem, az iskola alapítványa pályázat alapján lehetőségéhez mérten anyagilag is támogathatja a pályázó HHH-s tanulók tanulmányi kiránduláson való részvételét.
2.4.3.
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai
A szabadidős programok - erősítsék a csoporton belüli kapcsolatokat; - járuljanak hozzá az önismeret, önfegyelem fejlesztéséhez az együttműködési képesség megalapozása érdekében;
23
- ösztönözzenek tartós aktivitásra, pozitív töltésű életmód kialakítására; -
biztosítsák az együttlét örömének érzését.
2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
2.5.1. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. •
Oktatási-nevelési tevékenységét minden tanévre tudatosan megtervezi. Tanmenetet készít, mely tartalmazza az adott tanévben elsajátítandó tananyagot és a fejlesztendő kompetenciákat.
•
Óráit megtervezi, a tanulócsoport életkori és képességbeli sajátosságainak megfelelő módszereket alkalmaz a tanórán.
•
Rendszeresen, változatos módszerekkel ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, figyelembe véve, hogy az értékelés fejlesztő hatású és motiváló legyen.
•
A tanulók tudásszintjének mérésére saját mérőeszközöket is készít, melyeket az elért eredmények, illetve a tanulócsoport összetétele alapján felülvizsgál, szükség szerint módosít.
•
A kiemelkedő képességű és a lemaradó tanulók haladása érdekében alkalmazza tanóráin a differenciálás és az egyéni segítségnyújtás módszereit.
•
A kiemelkedő képességű tanulók számára tehetséggondozó foglalkozásokat tart, versenyekre készít fel.
•
A lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak felzárkóztató foglalkoztatásokat szervez egyéni vagy kiscsoportos formában.
•
A tanulói munkákat meghatározott időre kijavítja.
•
A nem kötelező tanórai, vagy tanórán kívüli foglalkozásokra éves tervet készít.
•
Tanóráin változatos szemléltetési formákat alkalmaz, használja a tankönyvekhez készült segédanyagokat, IKT-eszközöket.
•
Tanulóit változatos feladatokon keresztül önálló ismeretszerzésre, az IKT eszközök hatékony használatára ösztönzi.
•
A tanórákon nyugodt, a tanulást támogató, elfogadó környezetet alakít ki.
24
•
Tanulóit az iskolai szabályok, a Házirend betartására szoktatja, élve a fegyelmezés elfogadott eszközeivel.
•
Részt vesz a tanulmányi versenyek, vizsgák, mérések lebonyolításában.
•
A
megtartott
tanítási
órákat,
tanórán
kívüli
foglalkozásokat,
helyettesítéseket,
óralátogatásokat pontosan dokumentálja. •
Részt vesz az iskolai- és diákprogramok, ünnepségek, kirándulások szervezésében, lebonyolításában.
•
Óraközi szünetekben ellátja a tanulók felügyeletét.
•
Kapcsolatot tart a szülőkkel szülői értekezleten, fogadóórákon.
•
Együttműködik tanítványai osztályfőnökével, az osztályban tanító tanárokkal.
•
Részt vesz a szakmai munkaközösségek munkájában, kapcsolatot tart iskolán kívüli szakmai közösségekkel.
•
Részt vesz a nevelési értekezleteken, közreműködik az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában.
•
Pedagógiai és szakmai kompetenciáinak fejlesztése érdekében nyomon követi a szaktudományi eredményeket, pedagógiai és szakmai munkát segítő továbbképzéseken vesz részt.
2.5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre •
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
•
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
•
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
•
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
•
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
25
•
Szülői értekezletet tart.
•
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi
és
év
végi
statisztikai
adatok
szolgáltatása,
bizonyítványok
megírása,
továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. •
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
•
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
•
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
•
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
•
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
•
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
•
Tájékoztatja a szülőket a bukásra állásról, valamint igazolatlan hiányzásról és annak következményeiről.
•
A jogszabályi előírásoknak megfelelően tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, illetve a szabálysértési hatóságot a tanuló igazolatlan mulasztása esetén.
•
Hatósági kérésre jellemzést készít az osztályában tanuló diákokról.
•
Osztályával együttműködve esztétikus, egészséges, tanulást segítő környezetet alakít ki az osztályteremben.
2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
2.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
Az iskola mindennapi életében, minden osztályban találunk olyan tanulókat, akiknek a viselkedése megmagyarázhatatlan, zavaró vagy mások ellen irányuló, agresszív. Az ilyen viselkedést hívja a pedagógia beilleszkedési és magatartási problémának.
Szerencsére iskolánkban kisszámú tanulóra jellemző az ilyen magatartási probléma (bár arányuk évről-évre nő), de kezelése így is fokozott figyelmet igényel. Különösen oda kell
26
figyelnünk az olyan diákjainkra, akiknek az esetleges beilleszkedési, magatartási nehézségeik abból származhatnak, hogy családi, szociális helyzetük alapján hátrányos helyzetűnek (a továbbiakban: HH-s tanulók), ill. HHH –s tanulóknak minősülnek. A leggyakoribb ilyen zavarok:
27
Beilleszkedési, magatartási nehézségek megnevezése Hiperaktivitás
Kiváltó oka lehet
-
a családi háttér zavarai idegrendszeri gyengeség fizikális problémák szociális zavarok
Jellemzői
-
Kognitív funkciók zavarai
-
Agresszió
-
idegrendszeri problémák kihatása pszichológiai zavarok családi és szociális háttér problémái a megelőző ismeretek hiányos volta
szociális információk
-
-
-
feltűnően gyorsan vált egyik cselekvésből a másikba nehezen tudja kivárni, míg sorra kerül nem tud tartósan egy problémával foglalkozni a munkáját képtelen megszervezni feladatait befejezetlenül hagyja figyelme könnyen elterelődik, nem tud huzamosan koncentrálni életkorához képest túlzott ellenőrzést igényel a tanuló magatartását nem kíséri motorikus nyugtalanság, de a figyelme nem megfelelő az életkor előrehaladásával javul figyelőképessége és koncentrálása alapvető fogalmak hiánya kommunikációjuk lassú a tanuló legtöbbször
28
Enyhítési módja
-
-
körültekintő, alapos környezettanulmány szoros kapcsolat az osztályfőnök és a tanuló között a magatartási problémák feltárása fejlesztési stratégia kidolgozása osztályonként és tanulónként egyéni képességekhez igazodó képzés felzárkóztató foglalkozások megszervezése
szoros kapcsolat a családdal együttműködés az egészségügyi szolgáltatókkal - a probléma okainak feltárása, és a stratégia kidolgozása - kisebb létszámú osztályok alakítása - egyéni foglalkozások, felzárkóztatások szervezése - családi és szociális háttér
-
-
hiányossága, ezek keze lésének, feldolgozásának zavarossága családi és szociális háttér pszichológiai rendellenességek idegrendszeri gyengeség szegényes érzelmi és kulturális háttér egészséget károsító élvezeti cikkek használata
-
népszerűtlen az osztályban nehezen érti környezetét önigazoló hazugságok állandóan úgy érzi, hogy őt támadják provokálja környezetét
29
-
megismerése szoros kapcsolat a tanulókkal a közösségen keresztül érvényesülő indirekt ráhatás egyéni bánásmód felzárkóztatók
Ezeknek a problémáknak a zöme kezelhető, és pozitív irányba befolyásolható, ezért fontos feladat hárul az egyes pedagógusokra és az egész közösségre annak érdekében, hogy az ilyen problémákkal küszködő tanulókat a társadalom számára értékes emberekké neveljük.
2.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az intézményünkbe beiratkozott tanulók összetétele mind képességek, mind motiváltság terén eléggé heterogén.
Az oktató-nevelő munka megtervezésénél figyelembe kell tehát vennünk a tanulók egyéni fejlettségét, képességeit az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét.
Különös figyelmet kell fordítanunk a tehetségek felismerésére, azok céltudatos fejlesztésére.
2.6.2.1. Tanórai kereteken belül -
A lehetőségeknek megfelelően az egyéni képességekhez mért differenciált oktatás, csoportbontás
-
-
idegen nyelvből,
-
matematikából,
-
informatikából,
-
gépírásból.
A kétszintű érettségi bevezetésével a választható tantárgyak oktatásának biztosítása.
-
Rendhagyó irodalom órák szervezése művészek, irodalmi szakemberek segítségével.
2.6.2.2. Tanórai kereteken kívül
- szakkörök szervezése: - színjátszó kör - internet szakkör - számítástechnika szakkör (felkészítés az ECDL vizsga megszerzésére)
- tehetséggondozó foglalkozások szervezése: - magyar irodalomból - közgazdaságtanból - idegen nyelvből - szakmai tantárgyból
- felvételire, illetve emelt szintű érettségire előkészítő foglalkozások szervezése: - matematikából - történelemből - magyar nyelv- és irodalomból - közgazdaságtanból - informatikából - részvétel tanulmányi és egyéb versenyeken Országos versenyek: - Édes anyanyelvünk verseny - SZÉTV - OKTV: matematika, történelem, angol, német, magyar nyelv- és irodalom, informatika - Kenguru tehetségkutató verseny matematikából - Petőfi nevét viselő iskolák vetélkedője - Implom József helyesírási verseny - Szavalóversenyek - OKJ-s szakképesítések versenyei - Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny - Teörök Aladár gépírás verseny - Országos marketing verseny Megyei, területi versenyek, vetélkedők: - történelem versenyek - szavalóversenyek - idegen nyelvi versenyek - Vöröskereszt elsősegély-nyújtási és csecsemőgondozási versenyei - Ambrózy Géza matematika verseny
31
Házi versenyek: - szavalóverseny - helyesírási verseny - irodalmi - történelmi vetélkedő - közgazdasági verseny - matematika verseny
Sportversenyek: - házi bajnokságok - városi, területi, megyei versenyek - Természetjáró Diákkör - segédmotoros verseny
- kulturális rendezvények szervezése:
- színházi előadások - hangversenyek - mozi látogatások
Az iskola által szervezett valamennyi tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozáson való részvétel minden diákunk számára térítésmentes. Azokon az országos, régiós, vagy megyei szervezésű tehetséggondozó versenyeken, ahol nevezési díjat is kell fizetni, az esélyegyenlőség biztosításához valamennyi résztvevő diákunk nevezési díját az iskola Szakmai Megújulásért Alapítványa fizeti. Ezáltal biztosítjuk azt, hogy a tehetséges és szorgalmas HHH-s diákjaink szüleik esetleges nehéz anyagi helyzete miatt ne maradjanak ki ezekből a megmérettetésekből.
2.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Minden oktatási intézményben van olyan tanuló, aki tanulási kudarcnak van kitéve, valamilyen okból teljesítménye elmarad az elvárható szinttől. Őket mentális, pszichikai, idegrendszeri vagy szociális ok gátolja abban, hogy munkájuk eredményessége a kívánt színvonalat elérje. Iskolánkban növekvő számban találkozunk ilyen tanulóval valamennyi évfolyamon. Ezek a tanulók elsősorban a zavaros családi és hátrányos szociális helyzetű körből származnak, jelentős részük HHH-nak minősülnek. Elsődleges feladatunk ezeknek a tanulóknak az azonosítása, amely nem problémamentes, hiszen a halmozottan hátrányos helyzet megítéléséhez szükség van a szülő által tett 32
önkéntes nyilatkozatra is. A nyilatkozatok beszerzéséhez felvesszük a kapcsolatot az adott települések jegyzőivel. Fontos feladatunk ezen túl a tanulók tanulási kudarcait okozó összetevők meghatározása, valamint a családi háttér megismerése.
Az osztályfőnökök az ifjúságvédelmi felelőssel karöltve ki kell dolgozzák azt a nevelési stratégiát, amellyel ezek a kudarcok mérsékelhetőek. Ugyanakkor minden szaktanárnak feladata a problémasegítő kezelése a tanórákon és a hozzákapcsolódó más foglalkozásokon is.
Támogatni kell a tanulók bekapcsolódását az Útravaló-MACIKA ösztöndíjprogramba, így mentortanárok segíthetik őket a tanulási nehézségek kiküszöbölésében.
A pedagógusok továbbképzési kötelezettségének tervezésekor figyelembe vesszük azokat a képzéseket, amelyek ennek a problémának a kezeléséhez adnak segítő eljárásokat és módszereket.
Minden pedagógusnak alkalmaznia kell a kudarcnak kitett tanulók megsegítésére a differenciált tanári foglalkozás és nevelés adta lehetőségeket, egyéni bánásmóddal kell megközelítsük ezeket a gyerekeket.
Fel kell használnunk a korrepetálás adta lehetőségeket kudarcaik kezelésére. Fontos szerepet kap ebben a munkában a tömegsport, a színjátszó csoport tevékenysége, illetve a különböző szakkörök (fotó, vöröskereszt, reklám stb.) ahol segítő sikerélményben lehet részük tanítványainknak.
2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
Az iskolában az SZMSZ által rögzített céllal és formában működjön diákönkormányzat, amelyen keresztül a tanulók gyakorolhatják az őket megillető jogokat. (Házirend 7-10. oldal)
33
A diákönkormányzat szervezzen
-
olyan rendezvényeket, amelyek erősítik a közösséghez tartozás érzését;
-
olyan programokat, melyek hozzájárulnak a hagyományok ápolásához;
-
olyan tevékenységeket, melyek a diákokat a közösség érdekeit szolgáló cselekvésre késztetik.
A diákönkormányzat az elnök és a diákparlament által választott diákképviselő révén képviseltesse magát az iskola vezetőségében és éljen véleménynyilvánítási és javaslattételi jogával - az ifjúságot érintő pénzügyi források felhasználásával; -
az SZMSZ-szel;
-
a Házirenddel;
-
az igazgatóválasztással;
-
az éves munkatervvel kapcsolatban.
2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái Az iskola, mint oktató - nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, figyelembe veszi a szülői érdekeket, és harmonikusan tud együttműködni az oktatást segítő nevelési intézménnyel, a kollégiummal. A tanulók sokoldalú fejlődésének elengedhetetlen követelménye, feltétele a szülői háznak, az iskola pedagógusainak és a kollégiumi nevelőknek koordinált aktív együttműködése. Ennek az együttműködésnek alapja a gyermek iránt érzett nevelési felelősség és szeretet. Csak akkor valósulhat meg, ha a család és a különböző nevelési intézmények között megszervezett és összhangba hozott pedagógiai tevékenység valósul meg. Ennek az összehangolt tevékenységnek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, valamint a közös cél őszinte szolgálata. Csak így alakulhat ki a kedvezően fejlődő tanulói személyiség.
A közös munka hatékonyságának alapvető feltétele a felek közötti nyílt, őszinte és kölcsönös tájékoztatás.
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója évente legalább egyszer tájékoztatja a diákközgyűlésen, valamint 34
alkalomszerűen a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. A tanulók tájékoztatást kapnak havonta a diákönkormányzat vezetőségének ülésén a diákmozgalmat segítő tanártól is, illetve a faliújságon keresztül szerezhetnek tudomást a mindennapi problémákról. Az osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják a tanulókat az aktuális eseményekről.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről az osztályfőnök és a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az iskola igazgatója legalább félévente egyszer tájékoztatja az iskolai szintű szülői értekezleten, vagy a szülői munkaközösség választmányi ülésén. Az osztályfőnökök a tanulók szüleit a szülői értekezleteken tájékoztatják az iskola és a tanuló problémáiról, bármilyen probléma esetén az osztályfőnök azonnal felveszi a kapcsolatot a tanulók szüleivel azért, hogy a megjelenő problémát gyorsan és hatékonyan meg lehessen oldani. Az osztályfőnököknek kiemelt figyelmet kell fordítani a HHH-s gyerekek szüleivel való rendszeres kapcsolattartásra. A kapcsolatfelvételt, a szülői értekezleteken való rendszeres megjelenést az osztályfőnökök kezdeményezik.
Az együttműködés formái az előbbiekben már vázolt pedagógiai alapelvekre, célokra és feladatokra épülnek. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
a) a szülők részéről: -
aktív részvétel az iskolai rendezvényeken
- ötletnyújtás az előadások, rendezvények témáihoz -
részvétel az alapítványi kuratóriumok vezetésében
-
őszinte véleménynyilvánítás
-
együttműködő magatartás 35
-
a nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldás keresése
-
a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése
-
érdeklődő-segítő hozzáállás
-
szponzori segítségnyújtás
b) az iskola részéről: -
nyílt napok, nyílt órák szervezése
-
rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról
-
a kollégium rendszeres tájékoztatása azokról az iskolai tevékenységekről, amelyek az ottani munkát befolyásolhatják
-
előre tervezett szülői értekezletek
-
probléma esetén rendkívüli szülői értekezletek
-
fogadó órák szervezése
-
előadások szervezése egészségügyi szakemberek meghívásával
-
pályaválasztási tanácsadás
-
családlátogatások
-
közös kirándulások
A kollégium, mint ennek a közös nevelési folyamatnak egyik láncszeme, össze kell hangolja tevékenységét az iskola pedagógiai programjával, valamint a szülői és tanulói elvárásokkal. A kollégium szolgáltatásait igénybe vevő tanulók között egyre nagyobb arányt képviselnek a HHH-s diákok, ezért erre a tényre differenciált foglalkoztatással, egyéni bánásmód alkalmazásával a kollégium nevelőtanárinak fel kell készülniük.
A szülői ház, az iskola és a kollégium nevelési együttműködése, éppen a sikeres közös munka eredményeként mindig újabb közös lehetőségeket teremt. Ezt szolgálják a közös hétvégi túrázások egy-egy tanulói közösség, a pedagógusok és a szülők részvételével. Nagyon nagy nevelési hatása van a szülők, pedagógusok és tanulók együttműködésének a különböző iskolai rendezvényeken.
36
2.9. A tanulmányok alatti vizsgák és a szóbeli felvételi vizsga követelményei 2.9.1. A helyi vizsgák Vizsgaidőszakok: A javítóvizsgák a tanév rendje szerint, augusztus 15-31. közötti időszakban zajlanak. Az intézmény félévi osztályozóvizsgát minden tanév első félévének befejezésekor, év végi osztályozóvizsgát a tanév utolsó tanítási napját megelőző héten, a május-júniusi előrehozott érettségi vizsgára jelentkezett tanulók részére pedig április 20-áig szervez. A különbözeti vizsgák időpontját a szaktanárral és a munkaközösség-vezetővel történő egyeztetés után a tagintézmény vezetője határozza meg. Különbözeti vizsga a tanév folyamán bármikor szervezhető.
A vizsgára való jelentkezés módja: Javító- és osztályozóvizsgára írásbeli jelentkezés nem szükséges, de az érintett tanuló jelezze vizsgaszándékát az osztályfőnöknél. A vizsgák előkészítésének módja A javító-, különbözeti-, és osztályozóvizsgák beosztását (a tanév folyamán, illetve a tanévzáró értekezleten hozott nevelőtestületi határozatok alapján) a tagintézmény-vezető helyettes készíti el. A tagintézmény-vezető helyettes az érintett tanulóknak hivatalos értesítést küld a vizsgák helyéről és időpontjáról. Ezzel egyidőben a vizsgabeosztást a hirdető táblán kifüggeszti.. A szaktanárok a vizsga időpontjára összeállítják a feladatlapokat és a tételsorokat. A vizsgabizottságokat a tagintézmény-vezető jelöli ki.
A vizsgák lebonyolítása A vizsga napján a tagintézmény-vezető helyettes előkészíti a vizsgajegyzőkönyveket. A vizsgabizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek szabályos vezetéséért, és a vizsgák szabályszerű lebonyolításáért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a naplóba, anyakönyvbe és a bizonyítványba a megfelelő záradék alkalmazásával. A záradékot a tagintézmény-vezető írja alá.
37
A vizsgák eredményének bejegyzése után a vizsgajegyzőkönyveket az iskolatitkár irattárba helyezi, és gondoskodik az irattári terv szerinti megőrzéséről. A vizsgák követelményrendszere:
Arra
a
tanulóra,
aki
mulasztása
miatt
tesz
osztályozó
vizsgát,
ugyanaz
a
követelményrendszer vonatkozik, mint aki előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni. A tantárgyanként külön meghatározott követelményrendszert a munkaközösség határozza meg. Osztályozó vizsgát az tehet, akinek a nevelő testület engedélyezte, vagy pedig az előrehozott érettségi vizsga miatt kérelmezte azt. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát, összhangban a helyi tanterv követelményeivel. A vizsgázás módja: A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák minden alkalommal írásbeli, és/vagy szóbeli vagy gyakorlati részből állnak. Az írásbeli vizsga időtartalma maximum 45 perc. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik. A szaktanár minimum 10 tételt készít elő. Póttétel az előkészített tételeken kívül nem húzatható. Az osztályzatok megállapítása: Javító-, osztályozó- és különbözeti vizsgákra az alábbi értékelés érvényes érettségi tárgyak esetében: %-os eredmény
Értékelés
80 – 100
jeles (5)
60 - 79
jó (4)
40 – 59
közepes (3)
25 – 39
elégséges (2)
0 – 24
elégtelen (1)
38
Javító-, osztályozó- és különbözeti vizsgákra az alábbi értékelés érvényes nem érettségi tárgyak esetében: %-os eredmény
Értékelés
80 – 100
jeles (5)
60 - 79
jó (4)
40 – 59
közepes (3)
20 – 39
elégséges (2)
0 – 19
elégtelen (1)
2.9.2. Az intézményben folyó állami vizsgák
Érettségi vizsgák: Az érettségi vizsgák lebonyolításával és ügyintézésével kapcsolatos rendelkezéseket az országos érettségi vizsgakövetelmények, valamint a vizsgaszabályzatok tartalmazzák azzal a kitétellel, hogy:
a) Az érettségi vizsgára történő jelentkezéseket az érettségi szoftverbe a vizsga jegyzője írja be. Az egyéni jelentkezéseket ő véglegesíti, és gondoskodik az egyéni jelentkezési lapok aláíratásáról, összegyűjtéséről.
b) Az érettségi jelentkezéseket tagintézmény-vezető helyettes ellenőrzi és koordinálja. Szakmai vizsgák: A törvényi rendelkezéseknek megfelelően iskolánk az általunk oktatott szakképesítések tekintetében alanyi jogon rendelkezik vizsgáztatási jogosítvánnyal.
Az iskolai rendszerű oktatásnál két vizsgaidőszak van: a májusi-júniusi vizsgákra február 15-éig, míg az októberi vizsgákra szeptember 5-éig jelentkezhetnek tanulóink. A jelentkezési lap tartalmazza: -
a vizsgára jelentkező személyes adatait
39
-
a
szakképzéshez
előírt
iskolai
tanulmányok
elvégzését
igazoló
okmányok
megnevezését, sorszámát (csatolva ezek fénymásolatát) -
a képzésre vonatkozó adatokat
-
egyes vizsgarészek alóli felmentésére irányuló kérelmeket, a megfelelő dokumentumok csatolásával.
Javító vizsga, illetve pótló vizsga esetén a jelentkezési laphoz csatolni kell a törzslapkivonat másolatát.
2.10. A felvétel és átvétel helyi szabályai
a) A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről a tagintézmény-vezető dönt. A felvétel az általános iskolai eredmények alapján történik. A jelentkezők besorolásánál figyelembe vesszük a tanuló magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyakból elért 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményeit. b) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. c) A beiratkozás időpontját a felvételi értesítéssel egy időben levélben megküldjük a felvételt nyert tanulóknak. d) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a tagintézményvezető dönt a szülő és gyermek kérése alapján a helyi lehetőségek figyelembe vételével. A
tanuló átvételéről a tagintézmény-vezető az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. Az átvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, a tanuló és a családja életkörülményeit, életsorsát mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után a tagintézmény-vezető különbözeti vizsgát, vizsgákat írhat elő, melyet az általa megjelölt határidőig vizsgabizottság előtt kell teljesítenie.
2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, amelyet bárki elvégezhet a sürgősségi szakellátás megkezdése
előtt
azért,
hogy
a
balesett
vagy
a
hirtelen
egészségkárosodás
következményeit elhárítsa. Az 1997.évi CLIV. tv. az egészségügyről 5.§. e.) pontja mindenki kötelességének mondja ki a tőle elvárható segítségnyújtást és az illetékes
40
egészségügyi szolgáltatók értesítését, amennyiben sürgős szükség fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez. Magyarországon átlagban 8 percenként következik be valamilyen munkahelyi baleset, az iskolákban is több ilyen eset történik, főleg sporttevékenységek során, a különböző órai tevékenységeken (kémia – és fizika kísérletek) és az iskolai közlekedés közben. Ezért a tanulók elsősegély-nyújtási képzése fontos összetevője munkánknak, és ez a felkészítés beépül az osztályfőnöki órák anyagába, illetve a biológia tantárgy anyagába is. Célja: az elsősegély-nyújtás laikusokra is vonatkozó összetevőinek (felismerés, segélyhívás, segítségnyújtás) elméleti és gyakorlati elsajátítása. Módszer: baleseti-szimulációs gyakorlatok végzése, szakemberek végezte oktató célú előadások, bemutató gyakorlatok szervezése, ilyen témájú versenyekre való felkészülés. Különös tekintettel a: -
sebek, zúzódások, ficamok, törések, vágott és égett sebek ellátására
-
a sérült testének helyes elhelyezésére
-
az egészségügyi szolgáltatók értesítésének módjára
-
a lélegeztetés és újraélesztés gyakorlására.
3. HELYI TANTERV 3.1. A választott kerettanterv megnevezése
Intézményünk a 2013/14-es tanévben a 9. évfolyamon az 51/2012. (XII.21) EMMI rendelet 6. számú melléklete (kerettanterv a szakközépiskolák számára) alapján elkészített helyi tantervet vezeti be, és alkalmazza felmenő rendszerben. A helyi tanterv órakereteit az 4-7. számú melléklet tartalmazza.
A 10-12. évfolyamon kifutó rendszerben alkalmazzuk a 28/2000. (IX.21) számú, a kerettantervek kiadásáról szóló OM rendelet alapján elkészített helyi tantervünket. A helyi tanterv szakmacsoportonkénti órakereteit a 1-3. számú melléklet tartalmazza.
3.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, valamint a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó tananyaga, a szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 41
3.2.1. A szabad órakeret felhasználása
A választott kerettanterv által meghatározott évfolyamonkénti órakeret 10 %-ának (szabad órakeret) felhasználásáról a következő döntést hozta a nevelőtestület: - 9. évfolyamon a szabad órakeret terhére heti1 órával megemeljük a matematika, idegennyelv, informatika és történelem tantárgyak óraszámát. - 10. évfolyamon heti 1 órával megemeljük a matematika, idegennyelv, történelem tantárgyak óraszámát és heti 1 órában továbbra is biztosítjuk az informatika oktatást. - 11. évfolyamon heti 1 órával megemeljük a matematika, idegennyelv, magyar nyelv és irodalom tantárgyak óraszámát és heti egy órában biztosítjuk az informatika oktatását, lehetővé téve az érettségi vizsgára való felkészítést. - 12. évfolyamon heti 1 órával megemeljük a matematika, idegennyelv, magyar nyelv és irodalom valamint a történelem tantárgyak óraszámát.
A tantárgyi órakeretek 10%-át az egyes tematikai egységek között osztjuk el az alkalmazható tudás megszerzése, képességek felhasználása céljából.
Pedagógiai Programunk Függelékeként a részletes helyi tantervünk tartalmazza az iskola szaktanári munkaközösségei által összeállított egyes tantárgyakra vonatkozó tananyagtartalmakat, a hozzájuk kapcsolódó óraszámokat és az elvárt követelményeket. A részletes tantervekbe beépítettük a szabadon felhasználható órakeret és a 10%-os tantárgyi órakeret által biztosított többletóraszámokat és az ehhez kapcsolódó tananyagtartalmakat.
3.2.2. A tanulók heti finanszírozott órakeretének a felhasználása
A Nkt. 6. számú melléklete tartalmazza a tanulók heti finanszírozott foglalkoztatási időkeretét. A Nkt. 27§ (5) bekezdése szerint tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. számú mellékletben meghatározott időkerete felett.
42
Tanulók
heti Osztályok
óraszáma
heti Felhasználható
időkerete
időkeret 27§(5) bek.
9. évfolyam
35
57
59
10. évfolyam
36
57
59
11. évfolyam
35
58
60
12. évfolyam
35
58
60
A rendelkezésre álló időkeretet a tanórai foglalkozásokon kívül -
9-12. évfolyamon csoportbontásra
-
9-10. évfolyamon érettségi tantárgyakból felzárkóztatásra
-
11-12. évfolyamon tehetséggondozásra, illetve közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre használjuk fel.
A nem kötelező tanórai foglalkozások tananyagát a szaktanárok a tanév elején részletesen kidolgozzák és az általános igazgatóhelyettesnek leadják.
3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Az iskola biztosítja a tanulók és pedagógusok számára a választási lehetőséget azon tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök között, amelyek a hivatalos taneszközjegyzékben szerepelnek, és megfelelnek a kerettantervben megfogalmazott tartalmaknak, követelményeknek.
Folyamatosan jelennek meg a kerettantervi követelményeknek megfelelő tankönyvek és tanulmányi segédletek. Ezeket az iskola pedagógusai megismerik, a munkaközösségekben saját szakmai törekvéseik és szakértelmük szerint bírálják el. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásakor az iskola kikéri a szülők véleményét és figyelembe veszi a tanulói igényeket is.
A tankönyvek kiválasztásának legfontosabb alapelvei: - legyen összhangban a kerettantervvel - legyen jól szerkesztett, emelje ki a lényeget 43
- tartalmazzon differenciálásra alkalmas feladatokat - tanulói tevékenységre épülő, önálló használatra alkalmas feladatai legyenek - legyen esztétikus, ízléses - beszerzési áruk feleljen meg a szülők lehetőségeinek - a nyelvkönyvekhez legyen munkafüzet is - legyen hozzá digitális segédanyag A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai:
- legyenek összhangban a kerettantervi követelményekkel - igazodjanak a választott tankönyvekhez - legyenek tartósan használhatóak - legyenek esztétikusak, figyelemfelkeltők - legyen interaktív táblával, ill. kivetítővel használhatók Ezeknek az elveknek a figyelembevételével a munkaközösségek kidolgozzák a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök jegyzékét. A munkaközösségek
által javasolt tankönyvjegyzéket
a szülői
munkaközösség
véleményének előzetes kikérésével az aktuális tanévet megelőző tanév február hónapjában az iskola vezetősége hagyja jóvá. A tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásával figyelembe vesszük azt, hogy az iskolának – minden arra jogosult diák számára – biztosítani kell a tankönyvekhez, taneszközökhöz való jutás ingyenességét. Az ingyenességet a következőképpen biztosítjuk: - a tankönyvek egy részének az iskolai költségvetésből történő megvásárlásával, s a jogosult számára végleges átadással, - a fennmaradó tankönyvek iskolai könyvtárból történő tartós kikölcsönzésével.
3.4
A
Nemzeti
Alaptantervben
meghatározott
pedagógiai
feladatok
helyi
megvalósításának szabályai
3.4.1 Hit és erkölcstan oktatása
Intézményünk a hittan oktatását a tanulói igények szeptemberi felmérése alapján tanórai kereteken kívül szervezi meg. A szervezésekor figyelembe veszi a Nkt. 35§ (2) bekezdését, miszerint a hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni, hogy a tanórai foglalkozások 44
rendjéhez illeszkedjék, illetve a (4) bekezdést, miszerint a hitoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata.
A választott kerettantervnek megfelelően a 2015/16. tanévtől 11. évfolyamon heti egy órában etika tantárgyat oktatunk a kerettantervben meghatározott tartalommal.
3.4.2 Természettudományos nevelés
Kifutó képzési rendszerünkben a természettudományos tantárgyakat 9-10. évfolyamon úgy oktatjuk, hogy összesen a két évfolyamon 111 tanórát biztosítottunk valamennyi tantárgynak. Az új kerettanterv megtartja a korábbi óraszámot a kémia és a földrajz tantárgyaknál, de a fizika és a biológia tantárgyak óraszámát eggyel megemeli. A biológia-egészségtan tantárgyat a 2013/14-es tanévben belépő tanulóink a 10-11. évfolyamon heti kettő, a 12. évfolyamon heti egy órában fogják tanulni. A fizika tantárgyat a 2013/14-es tanévben belépő tanulóink a 9-10. évfolyamon heti kettő, 11. évfolyamon pedig heti egy órában fogják tanulni. A megemelt óraszám lehetőséget biztosít arra, hogy több kísérletezéssel, megfigyeléssel fejlődjön diákjaink természettudományos gondolkodása, ismereteiket alkalmazni tudják a mindennapos problémák megoldásában. Mivel intézményünk természettudományos szaktanteremmel nem rendelkezik, igyekszünk olyan oktatási segédleteket, digitális tananyagokat beszerezni, amelyek egyszerű tantermi keretek között is képesek átélhetővé tenni a fizikai, kémiai kísérleteket.
3.4.3 Mindennapos testnevelés
A Nkt. 27§-a alapján a valamennyi évfolyam számára biztosítjuk a mindennapos testnevelést a tanrendbe beépítve. Amennyiben településünkön is felépül a tanuszoda, a testnevelés órákon biztosítani fogjuk tanulóinknak az úszás-oktatást.
45
3.4.4 Művészeti nevelés
A NAT szerint 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit. Intézményünk mindezt a következő módon teszi: Ágazati szakközépiskolai képzésünkben 10. évfolyamon a kerettanterv választási lehetőségével élve ének-zene tantárgyat fogunk oktatni - magyar irodalom és történelem tantárgyak oktatásakor hangsúlyt fektetünk a tanult korszak képzőművészeti értékeinek megismertetésére, a korstílusok jellemzőinek a megtanítására Tanórai kereteken kívül - iskolai énekkart működtetünk - kiállításokat szervezünk az iskolában - a Városi Galéria kiállításait megtekintjük - tanulmányi kirándulások programjának részét képezik a múzeumlátogatások
3.4.5 Idegennyelv-oktatás
Iskolánkban egy idegennyelv oktatása folyik, a tanulók választása szerint angol vagy német nyelv. Kifutó képzésünkben a tanulók a választott idegennyelvet heti öt órában, csoportbontásban tanulják, és 12. év végén érettségi vizsgát tesznek belőle.
A 2013/14-es tanévben belépő tanulóink heti 4 órában, csoportbontásban tanulják majd azt az idegennyelvet, lehetőleg azt, amit az általános iskolában kezdtek el tanulni. A csoportok közötti átjárhatóságot a tanulók teljesítményének függvényében biztosítjuk. Tehetséges és szorgalmas tanulóink számára biztosítjuk az előrehozott érettségi vizsgára és az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést délutáni kiscsoportos foglalkozás keretein belül. Azok a tanulóink, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, a vizsgát követő tanévtől az idegennyelv órák idején az iskola épületében maradnak, azt csak a szülő kérésére engedéllyel hagyhatják el. Az általános iskolából hiányos tudással érkezők számára szintén kiscsoportos foglalkozás keretében felzárkóztatást szervezünk. 46
3.4.6 Differenciált tanítás-tanulás
Az oktató-nevelő munka megtervezésénél figyelembe kell vennünk a tanulók egyéni fejlettségét, képességeit az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét.
Ennek megfelelően különös figyelmet kell fordítanunk a tehetségek felismerésére, azok céltudatos fejlesztésére és a hátrányokkal érkező tanulók felzárkóztatására. Céljaink megvalósítása érdekében: -
olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését (kiscsoportos foglalkozások, vegyes csoportok stb.)
-
a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe
állítva
tevékenységüket,
problémamegoldásaikat,
alkotóképességüket
önállóságukat, (egyéni
kezdeményezésüket,
feladatok,
kiselőadások,
bemutatók készítése stb.) -
a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben és az értékelésben alkalmazzuk a differenciálást, szem előtt tartva az érettségi követelmények elsajátításának szükségszerűségét.
Az iskola által szervezett valamennyi tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozáson való részvétel minden diákunk számára térítésmentes. Azokon az országos, régiós, vagy megyei szervezésű tehetséggondozó versenyeken, ahol nevezési díjat is kell fizetni, az esélyegyenlőség biztosításához valamennyi résztvevő diákunk nevezési díját az iskola Szakmai Megújulásért Alapítványa fizeti. Ezáltal biztosítjuk azt, hogy a tehetséges és szorgalmas HHH-s diákjaink szüleik esetleges nehéz anyagi helyzete miatt ne maradjanak ki ezekből a megmérettetésekből.
3.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
9-12. évfolyamon minden tanuló számára biztosítjuk a tanrendbe beépítve a mindennapos testnevelést, így tornatermünk csaknem egész nap – legtöbbször két tanulócsoporttal – testnevelés órák helyszíne. Ezáltal a tömegsport foglalkozások megtartásának lehetősége szűkült.
47
A diákok délutáni foglalkozás keretében a következő sporttevékenységek közül választhatnak: -
futball
-
kézilabda
-
röplabda
-
floorball
-
aerobik
-
ping-pong
-
tollaslabda
-
általános erősítés stb.
A szakorvosok által gyógytestnevelésre javasolt tanulóknak gyógytestnevelés foglalkozást szervezünk.
3.6
A
választható
tantárgyak,
foglalkozások,
továbbá
ezek
esetében
a
pedagógusválasztás szabályai
Szabadon választható tantárgyak: -
érettségi-felvételi előkészítő az érettségi tantárgyakból
-
érettségi
vizsgára
történő
felkészítés
informatikából,
biológiából,
fizikából,
testnevelésből A választható tantárgyak oktatásának szervezése a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 15.§ szerint történik.
3.7 Választható érettségi vizsgatárgyak
Diákjaink a 12. évfolyam végén – saját választásuknak megfelelően – közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tesznek.
3.7.1 Az érettségi vizsga tantárgyai kifutó képzésünkben, a 2015/16-os tanévig
1. Magyar nyelv- és irodalom 2. Történelem 3. Matematika 4. Idegen nyelv (angol vagy német) 48
A fenti négy, kötelező tantárgyból mindegyik diákunk érettségi vizsgát tesz. Az 5. kötelezően választható vizsgatárgy a szakmacsoportos alapozó oktatásnak megfelelően: -
a közgazdaság szakmacsoport tanulói számára: - közgazdasági alapismeretek
-
az informatika szakmacsoport tanulói számára: - informatika alapismeretek
-
a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport tanulói számára: - közgazdaság- marketing alapismeretek
Az ötödik szakmacsoportos oktatásnak megfelelő szakmai tárgy helyett, vagy hatodik, szabadon választható érettségi tárgyként ajánljuk az informatikát és a testnevelést.
A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként megtalálhatók az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 14/2003.(V.27.), valamint a 25/2003. (IX:26.) OM. rendeletben (Megjelent a Magyar Közlöny 2003. évi 57. szám II. és a 2003. évi 111. szám II. kötetében.)
3.7.2 Az érettségi vizsga tárgyai a 2013/14-es tanévtől belépő tanulóink számára
1. Magyar nyelv- és irodalom 2. Történelem 3. Matematika 4. Idegen nyelv (angol vagy német) 5. Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy
Hatodik, szabadon választható érettségi tárgyként ajánljuk középszinten az -
informatikát
-
biológiát
-
fizikát
-
testnevelést.
49
A 100/1997. Korm. rendelet módosításának megfelelően a 2014. májusi vizsgaidőszaktól csak informatika és idegennyelv tantárgyakból tehetnek tanulóink előrehozott érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában.
3.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei
Kifutó képzésünkre vonatkozóan a középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként megtalálhatók az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 14/2003.(V.27.), valamint a 25/2003. (IX:26.) OM. rendeletben.
3.9 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési, értékelési módja, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei
Iskolánk a nevelő- és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
Az iskola pedagógusai a tanulók tanulmányi munkájának, előmenetelének értékelését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, és ennek alapján állapítják meg az elégséges szintet. De emellett figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló teljesítménye hogyan változott az előző beszámoltatásokhoz viszonyítva.
3.9.1 A beszámoltatás formái
A beszámoltatás történhet írásban, szóban vagy gyakorlati feladatok megoldásával (a tantárgy jellegének megfelelően). A legtöbb tantárgy esetében (kivételt képeznek a készség-tantárgyak - testnevelés, ének-zene, rajz és vizuális kultúra -, valamint a gyakorlati jellegűek - informatika, számítástechnika, üzleti adminisztráció, üzleti gazdaságtan gyakorlat, marketing gyakorlat -) az ismeretek számonkérése szóban és írásban egyaránt történik. 50
Iskolánkban a tanulók tudásának számonkérésében meghatározó szerepe van az írásbeli beszámoltatásnak. Ennek okai: -
a közép ill. az emelt szintű érettségi vizsga követelményeiben is döntő súllyal szerepel az írásbeli számonkérési forma. Tanulóinkat ennek megfelelően kell felkészítenünk a négy év során.
-
a viszonylag magas osztálylétszámok miatt a szóbeli feleltetés gyakorisága egy tanulóra nézve igen kevés a szükséges jegyek számához képest.
-
a szaktanári értékelés objektivitása is megköveteli, hogy a végső minősítésben minél nagyobb súllyal szerepeljen a minden tanuló számára azonos követelmények teljesítése.
Iskolánkban az írásbeli beszámoltatásnak két elfogadott formája van: a) Minden nagyobb témakör, ill. fejezet befejezése után a tanulók témazáró írásbeli dolgozatot írnak a tantárgy jellegének megfelelő formában (teszt, kifejtős kérdések, esszé, számítási feladatok, rendszerezés stb.) A témazáró írásbeli dolgozatot a szaktanár előre bejelenti (a dolgozat írása előtt legalább 4 nappal) és legkésőbb 30 napon belül kijavítja. Ezek az érdemjegyek piros színnel kerülnek az osztálynaplóba és a tanulók félévi ill. év végi osztályzatának meghatározásánál kétszeres súllyal kerülnek értékelésre. Tanulóink aránytalanul nagy leterheltségének megakadályozása érdekében 1 tanítási napon egy osztályban maximum 2 témazáró írásbeli dolgozat íratható. b) A szaktanár döntése alapján íratható az egész osztályt vagy csak annak egy részét érintő „kisdolgozat”. Ezt előre bejelenteni nem kell, azonban a kérdések, feladatok döntő hányadának (minimum 80 %-a) az előző tanórán tanult ismeretekre kell vonatkoznia. E dolgozatot 2 héten belül a szaktanár kijavítja, az érdemjegy kék színnel kerül az osztálynaplóba, súlya megegyezik a szóbeli feleltetés érdemjegyével.
A szóbeli feleltetést is nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a tudáson kívül így mérhető a tanulók kommunikációs készsége, ezáltal is fejlődik kifejezőkészségük. A szóbeli feleltetésnél számon kérhető ismeret döntően az előző tanítási óra tananyaga. A korábbi tananyagokra vonatkozó ismétlődő kérdések 20 %-os súllyal szerepelnek.
Iskolánk gyakorlata az, hogy minden tantárgyból félévente minimálisan annyi jegye legyen a tanulóknak, ahány óra van hetente az illető tantárgyból plusz egy jegy. 51
Az értékelés módja a következő: Témazáró dolgozatok értékelése 9-12. évfolyam érettségi tárgyak esetében %-os eredmény
Értékelés
85 – 100
jeles (5)
65 - 84
jó (4)
45 – 64
közepes (3)
30 – 44
elégséges (2)
0 – 29
elégtelen (1)
Témazáró dolgozatok értékelése 9-12. évfolyam nem érettségi tárgyak esetében %-os eredmény
Értékelés
80 – 100
jeles (5)
60 - 79
jó (4)
40 – 59
közepes (3)
20 – 39
elégséges (2)
0 – 19
elégtelen (1)
A testnevelés tantárgy gyakorlati anyagának értékelése az alábbiak szerint történik:
Jeles (5): A gyakorlati feladat technikailag pontos, megfelelő dinamikai és esztétikai kivitelezéssel történik. Jó (4): a) A gyakorlati feladat technikailag helyes, de dinamikájában vagy esztétikai kivitelezésében kisebb eltérések figyelhetők meg. b)
A gyakorlati feladat egy kisebb technikai hibával, de megfelelő dinamikával és
esztétikával kivitelezett. Közepes (3): A gyakorlati feladat végrehajtásában több hiba fordul elő, illetve dinamikájában és esztétikájában sem felel meg teljesen az előírásnak. Elégséges (2): A gyakorlati feladat végrehajtása során több súlyos hiba figyelhető meg, a feladat dinamikája alig felismerhető.
52
Elégtelen (1): a) A gyakorlati feladat végrehajtása során a technikai és dinamikai előírások nem valósulnak meg. b) A tanuló meg sem próbálkozik a feladat bemutatásával. A végső osztályzat kialakításában minden esetben figyelembe vesszük a tanulók testi, alkati és képességbeli adottságait. A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor figyelembe vesszük a törvényi szabályozást és az iskola eddigi gyakorlatát. A szaktanár az osztályzatok javaslatakor nem kötelezően a jegyek átlagát veszi, de negatív irányba lényegesen nem térhet el ettől (A "lényegest" az iskola 0,7-ben állapította meg).
A belépő 9. évfolyamosok több tantárgyból írnak szintfelmérést a tanév elején. A felmérés eredményétől függően osztjuk be őket idegennyelvi csoportokba, illetve szervezünk számukra felzárkóztató foglalkozásokat magyarból, matematikából és idegennyelvből. Szakképző évfolyamon a következő értékelési rendszert alkalmazzuk: 1/13. évfolyamon pénzügyi-számviteli ügyintézők vizsgatárgyai esetében az értékelés: %-os eredmény
Értékelés
80 - 100
jeles (5)
70 – 79
jó (4)
55 – 69
közepes (3)
40 – 54
elégséges (2)
0 – 39
elégtelen (1)
1/13. évfolyamon ügyvitel titkár és gazdasági informatikus képzés vizsgatárgyai esetében az értékelés: %-os eredmény
Értékelés
71 - 100
jeles (5)
61 – 70
jó (4)
51 – 60
közepes (3)
41 – 50
elégséges (2)
0 – 40
elégtelen (1)
53
A szakképző évfolyamon nem vizsgatárgyak esetében az értékelés: %-os eredmény
Értékelés
75 - 100
jeles (5)
60 – 74
jó (4)
45 – 59
közepes (3)
30 – 44
elégséges (2)
0 – 29
elégtelen (1)
2/14. évfolyamon pénzügyi-számviteli ügyintézők vizsgatárgyai esetében az értékelés: %-os eredmény
Értékelés
90 - 100
jeles (5)
80 – 89
jó (4)
65 – 79
közepes (3)
50 – 64
elégséges (2)
0 – 49
elégtelen (1)
2/14. évfolyamon ügyvitel titkár és gazdasági informatikus képzés vizsgatárgyai esetében az értékelés: %-os eredmény
Értékelés
81 - 100
jeles (5)
71 – 80
jó (4)
61 – 70
közepes (3)
51 – 60
elégséges (2)
0 – 50
elégtelen (1)
54
3.9.2 A tanulói magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái A tantárgyak függvényében történő ellenőrzés és értékelés első sorban az ismeretanyag elsajátítását tükrözi, de nem mindig képes mérni a személyiségjegyekben bekövetkezett fejlődést (kreativitást, megújuló képességet, kommunikációs képességet, informatikai jártasságot, széles látókört, műveltséget).
Még kevésbé képes értékelési rendszerünk a szocializációhoz közvetlenül kapcsolódó képességek, együttélési sajátosságok mérésére. A tanórai értékelésből nem tűnik ki mindig a jellembeli meghatározók (becsület, felelősségvállalás, megbízhatóság) tanulóra jellemző szintje, pedig ezek hangsúlyos helyen szerepelnek megcélzott értékeink között.
Ezeknek tükrözésében fontos feladat hárul az osztályfőnöki órákon történő értékelésnek, illetve a tanulóval való személyes elbeszélgetésnek.
Mindezekről a tulajdonságokról egy összképet ad a félévi és év végi magatartási és szorgalmi jegynek az alakulása.
A magatartásjegyek megítélésének kritériumai: példás:
példamutató kötelességteljesítésért vagy közösségi munkáért, vagy versenyeredményért, vagy hiányzásmentes évért kapott dicséret, illetve írásbeli intés hiánya
rossz:
a házirend gyakran, illetve súlyosan megsértő tanulói magatartásért, vagy az iskola hírnevét súlyosan sértő magatartásért vagy nevelőtestületi intésért.
jó és változó:
a kettő közötti esetben a megítélés szerint
Nem lehet példás a bukott tanuló magatartása
A szorgalmi jegyek megítélésének kritériumai: példás:
a tanuló képességének megfelelő egyenletes, jó szorgalom. Ettől függetlenül 4,51-et elért eredmény.
55
hanyag: a folyamatosan és jelentősen képességei alatt teljesítésért vagy a két vagy kettőnél több tárgyból való bukásért jó és változó: a két eset között, egyéni mérlegelés alapján
A jelentős (legalább 0,3-as) javítás vagy rontás tükröződjön a szorgalomjegyekben is. Mind a magatartási, mind a szorgalomjegy nevelő szándékú és hatású kell, hogy legyen.
3.10. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Iskolánkban a következő tantárgyakat oktatjuk csoportbontásban: -
idegennyelv (9-12. évfolyam)
-
matematika (11-12. évfolyam)
-
informatika (kifutó képzésünkben 10-12. évfolyam, belépő tanulóinknak 9-11. évfolyam
-
üzleti adminisztráció (kifutó képzésünkben 10. évfolyam)
-
üzleti gazdaságtan gyakorlat (kifutó képzésünkben 11-12. évfolyam)
-
marketing gyakorlat (kifutó képzésünkben 11-12. évfolyam)
-
számítástechnikai ismeretek (kifutó képzésünkben 11-12. évfolyam)
-
számítástechnikai gyakorlat (kifutó képzésünkben 11-12. évfolyam)
-
programozás (kifutó képzésünkben 11-12. évfolyam)
-
egyes ágazati szakmai tantárgyak (belépő tanulóinknak)
A felsorolt tantárgyak közül belépő tanulóink számára az idegennyelvi csoportbontást és a matematika csoportbontást képességek, előzetes tudás alapján tervezzük megszervezni. A többi tantárgyból a tantermi kapacitás figyelembevételével az osztályfőnök és a szaktanár közösen döntenek.
A kiscsoportos felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások szervezésénél arra figyelünk oda, hogy a csoportba tartozók közel azonos képességekkel, tudással rendelkezzenek, így hatékonyabb lehet a felzárkóztatásuk és fejlesztésük.
56
3.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának mérése rendszeresen, évi egy alkalommat a NETFIT rendszerrel történik. A Magyar Közlöny 2014. október 27-én tette közzé a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítását, amely nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. Ennek köszönhetően minden iskolában január első hétfője és május utolsó péntekje közötti időszakban mérik fel a testnevelők a tanulók fittségi állapotát. A NETFIT szoftveres alkalmazása olyan személyre szabott értékelési lehetőséget kínál minden tanuló számára, amely vizuálisan is szemlélteti a fittségi állapotot, valamint konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében. A felmérés során kapott értékeket a testnevelők egy központilag elkészített táblázatba rögzítik és feltöltik a központi rendszerbe további értékelésre. A NETFIT rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. A négy profil egészében jellemzi egy tanuló egészségközpontú fittségi állapotát. Az egyes profilok különböző számú tesztet tartalmaznak. A testösszetétel és tápláltsági profil 3 db mérést, az aerob fittségi (állóképességi) profil 1 db tesztet, a vázizomzat fittségi profil 5 db tesztet, míg a hajlékonysági profil 1 db tesztet tartalmaz, amelyek: -
testtömeg mérése – testtömeg-index
-
testmagasság mérése
-
testzsírszázalék mérése
-
állóképességi ingafutás teszt (20m vagy 15m)
-
ütemezett hasizom teszt
-
törzsemelés teszt
-
ütemezett fekvőtámasz teszt
-
kézi szorítóerő mérése
-
helyből távolugrás teszt
-
hajlékonysági teszt.
Pedagógiai Programunk függelékeként a részletes helyi tantervünk tartalmazza a motorikus próbák leírását, valamint azok értékelését.
57
3.12 Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink 3.12.1 Egészségnevelési elveink
Az egészségfejlesztés és - megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. Ennek érdekében a következő célokat fogalmazzuk meg: -
a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása, melyet a komplex intézményi mozgásprogram kidolgozása segít elő;
-
az egészséghez és az egészséges környezethez való igény kialakítása, annak tudatosítása, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének;
-
saját testkép megismerése, testtudat kialakítása a tanulókban
-
önismeret, önuralom, a társadalmi normák szerinti viselkedés és pozitív gondolkodás kialakítása stressz- és feszültségoldó módszerek elsajátíttatásával.
-
biztonságos életvezetés elsajátítása (egészséges táplálkozás, drogprevenció)
-
közösségépítés az egészséges személyiségfejlődés biztosítása érdekében
3.12.2. Komplex intézményi mozgásprogram
Cél: annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének.
Tevékenységek:
1. Egészséges életmód-tréningek:
-
lehetőség szerint sport- és egészségnap szervezése
-
DÖK által szervezett programok része (pl. diáknap) valamilyen fittségi v. sportprogram
-
részvétel városi vagy térségi szervezésű programokban
-
természetjáró programok – ÖKO-iskola szervezésben
58
2. Tanulmányi kirándulások -
az osztályok által szervezett kirándulások tartalmazzanak olyan programrészt, aminek központi eleme a mozgás, az egészségtudatos életre nevelés
3. Változatos jellegű sportfoglalkozások szervezése -
tömegsport foglalkozások szervezése minden délután
-
házi bajnokságok, sportvetélkedők szervezése osztályok, évfolyamok között
-
meghívásos tornák szervezése különböző sportágakban
-
az évszaknak megfelelő fakultatív sportprogramok szervezése (korcsolyázás, úszás, sielés)
4. Egészséges életmód, mozgásban gazdag életstílus propagálása -
az osztályfőnöki órák keretében kerüljön szóba a testmozgás, hangozzanak el életvezetési tanácsok
5. Sportprogramok szervezése -
uniós és központi költségvetése források segítségével nagyobb volumenű programok szervezése
6. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok alapján a testnevelők által megfogalmazott javaslatok beépülnek az adott évre elkészített intézményi mozgásprogramba.
3.12.3. Az iskola környezeti nevelési elvei
A környezeti nevelés az utóbbi időben világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A természet és az emberiség jövőjének fenntarthatósága érdekében diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. A környezeti nevelés megvalósítása érdekében szükséges a megfelelő ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása, ami integrált tantárgy- és tudományközi megközelítést igényel. A környezeti kérdések összekapcsolják a
59
természettudományos (biológia, kémia, földrajz) és a humán tárgyakat (filozófia, jog, szociológia, történettudományok, művészetek, etika és irodalom).
Fehérgyarmat a Tisza, a Szamos és a Túr által alkotott háromszögben, a Szatmár-beregi Tájvédelmi körzet szomszédságában helyezkedik el. A szatmári, beregi térség (ahonnan diákjaink többsége érkezik) természeti szépségekben rendkívül gazdag. A vidék elsősorban mezőgazdasági jellegű, így az itt élő emberek mindig nagyon szoros kapcsolatban éltek a természettel. Ez a kapcsolat nemcsak megélhetésük biztosítékát, hanem egyben annak veszélyeztetését is jelentette és jelenti ma is. Az itt élő emberek tisztelik a természetet. Az idősebbek körében szinte velük született kötődés azonban a fiatalabb generációkban már nem él olyan erősen. A térség gazdag kulturális értékekkel is rendelkezik. Móricz Zsigmond, Kölcsey Ferenc és Esze Tamás földjét népművészete, gasztronómiai hagyományai és műemlékei is vonzóvá teszik.
Iskolánk 2006-ban elnyerte az ÖKO-iskola címet, 2012-től örökös ÖKO-iskola vagyunk, ami kötelez bennünket a tudatos környezetnevelő munkára.
3.12.3.1. Környezetnevelési feladataink és az ehhez kapcsolódó tevékenységek
Cél: a helyi értékek, hagyományok iránti tisztelet, a természetszeretet érzésének kialakítása, erősítése tanulóinkban. Tevékenységek: -
tanulmányi kirándulásokat, túrákat szervezünk a környéken.
-
irodalom, történelem órákon kiemeljük a térséghez kapcsolható személyeket, műemlékeket, eseményeket.
-
földrajz és biológia órákon megismertetjük a környék természeti értékekeit.
-
kémia órákon a vegyi anyagok emberi szervezetre és környezetre káros hatásait emeljük ki.
-
részt veszünk regionális természetvédelmi programokban, pályázatokban
-
az osztályfőnöki órák anyagába beépítettük az ember és környezet témakört.
60
Cél: a megfelelő iskolai környezet kialakítása.
Tevékenységek: -
Nagy figyelmet fordítunk helyiségeink tisztántartására, állagának megóvására.
-
Szelektíven gyűjtjük a hulladékot
-
Tanulóink felelősek osztálytermük otthonossá tételéért, tisztaságának megőrzéséért
-
Gondozzuk, szépítjük az udvaron kialakított parkunkat
-
Minél több zöld növényt helyezünk el az iskola belső tereiben
-
Taneszközök beszerzésénél figyelmet fordítunk a környezetbarát anyagokra, az energia- takarékos eszközökre.
-
Tisztítószerek
beszerzésénél
fontos
szempont,
hogy
ne
tartalmazzanak
környezetkárosító anyagokat. -
Tudatosítjuk tanulóinkban az épület, a berendezések megóvásának szükségességét.
Cél: Az ÖKO-szemlélet kialakítása az iskola tanárainak és tanulóinak körében, a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.
Tevékenységek: -
Megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról
-
A diáknap keretében tanterem dekorációs verseny szervezése, vagy kiállítás rendezése
-
Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének folyamatos biztosítása
-
Városi programokban való részvétel (pl.Te-szedd akció!)
-
Madáretetők kihelyezése
-
Az aulában Zöld Híradót működtetünk
-
Bekapcsolódás regionális természetvédelmi programokba
-
Túrák szervezése
-
Iskolán kívüli projektnapok szervezése, vagy más szervezet által rendezett projektnapon
való részvétel -
A történelem tanórák keretein belül a környezetvédelem problémáinak megbeszélése,
az Alaptörvény környezetvédelemről szóló cikkelyeinek értelmezése.
61
3.13. A gyermekek tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az iskolánkban tanuló diákok között viszonylag nagy számban vannak olyanok, akik valamilyen okból szociálisan hátrányos helyzetűnek tekinthetők, közülük is kiemelten kell foglalkoznunk a HHH-nak minősülő diákjainkkal. A hátrányok enyhítésére eddig is kiemelt figyelmet fordítottunk, és a továbbiakban is segíteni igyekszünk az érintett tanulók beilleszkedését, felzárkózását, folyamatos fejlődését.
A hátrányos helyzet okai intézményünkben a következők: a.)
szociokulturális okok: -
alacsony egy főre jutó jövedelem a szülők munkanélkülisége, rokkantsága, válása, halála vagy az eltartottak nagy száma miatt
-
a szülők alacsony iskolázottsága, a tanulásra motiválás hiánya, az iskolai munka lebecsülése
-
a családi élet problémái rossz nevelési módszerek, vagy a szülők deviáns életvezetése miatt
b.)
c.)
a családi házon kívüli környezetből adódó okok -
a régió munkaerő-piaci viszonyainak negatív hatásai
-
nagy távolság az iskola és a lakóhely között
-
kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű egyénekkel, csoportokkal
iskolai környezetből adódó okok - tanulási hátrányok az általános iskolai oktatás nem megfelelő hatékonysága miatt
Az osztályfőnökök minden tanév elején számba veszik a hátrányos helyzetű tanulókat, és ennek megfelelően szervezzük meg az esélyegyenlőséget biztosító tevékenységeinket.
3.13.1. A szociokulturális hátrányok enyhítésére irányuló tevékenységeink
- ingyenes tankönyvek biztosítása a vonatkozó rendeleteknek megfelelően - tartós tankönyvek beszerzése, hozzáférhetővé tétele - a tankönyvek kiválasztásánál azok árainak figyelembe vétele - szükség esetén gyűjtési akciók szervezése 62
- szociálisan rászoruló tanulók díjazása („Érted”- díj, Bacskó Júlia- díj) - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről - ösztönzés helyi, regionális vagy országos támogatások megszerzésére - pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon (kiemelten: Út az érettségihez Útravaló Program ) - kulturális, szabadidős- és sportprogramok szervezése - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működése - együttműködés a családsegítő szolgálattal
3.13.2. A családi házon kívüli környezetből adódó hátrányok enyhítésére irányuló tevékenységek - pályaválasztás segítése - szakképző évfolyamunkon szakmaszerzés biztosítása - kollégiumi elhelyezés támogatása - drogmegelőzési programok szervezése
3.13.3. A tanulási hátrányok enyhítésére irányuló tevékenységek
- differenciált tanórai foglalkoztatás vagy csoportbontás - felzárkóztató foglalkozások szervezése - az iskolai könyvtár egyéni használatának biztosítása - tehetséggondozó programok, szakkörök szervezése - a szülőkkel való napi kapcsolattartás az igazolatlan hiányzások minimálisra szorítása érdekében
3.14. A tanulók jutalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját- képességeihez mérten- kiemelten végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve tantárgyi-, kulturális vagy sportversenyeken elért eredményével hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A tanulói dicséretek formáit és kritériumait a Házirend szabályozza.
63
Az egyes tanévek végén, valamint a négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az Iskola legfontosabb kitüntetései: -
Petőfi-emlékérem
-
Gacsó-díj I. fokozata
-
Koszorús iskolajelvény
-
Jövődért díj
Mindhárom kitüntetési forma a legkiválóbb végzős tanulók jutalma, a ballagáson adjuk át. A Jövődért díjat, mely nagyobb összegű egyszeri ösztöndíjat jelent, egy a nevelőtestület által kidolgozott szempontrendszer alapján hátrányos helyzetű, de kimagasló eredményeket elért végzős tanuló kaphatja meg. Az alsó évfolyamok legfontosabb díja a Gacsó-díj II. fokozata, a legjobb tanulmányi eredményt elérő diák kapja az évzáró ünnepségen. A Bacskó-díjat karácsonykor ítéljük oda. Az iskolai Diákönkormányzat által alapított „Érted” –díjat szintén a karácsonyi ünnepségen kapja meg az arra érdemes tanuló.
64
4. SZAKMAI PROGRAM 4.1. A szakképzés helye, szerepe iskolánk képzési struktúrájában
A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (a továbbiakban: Nkt.) és a Szakképzésről szóló
2011.
évi
CLXXXVII.
(a
továbbiakban:
Szt.)
törvények
egyértelműen
meghatározzák a szakközépiskolák szakképzési feladatait. A
fenti
törvények
rendelkezéseinek
megfelelően
2013.
szeptember
01-től
a
szakközépiskolák 9. évfolyamain már az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzéknek (a továbbiakban: új OKJ) megfelelően a 3. sz. Mellékletben felsorolt szakközépiskolai ágazatokban indulhat szakközépiskolai oktatás. Az Szt. 92. par. (1) és (2) bekezdéseiben foglalt átmeneti szabályozások alapján lehetőség van arra, hogy utoljára a 2012/2013-as tanévben indult képzéseket még a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény ( a továbbiakban: régi Szt.) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( a továbbiakban: régi Kt. ) rendelkezései, valamint a 133/2010. (IV. 22..) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék ( a továbbiakban: régi OKJ ) alapján befejezni. A fenti rendelkezéseknek megfelelően 2013. szeptemberétől iskolánkban a 9. évfolyamon az új OKJ szerinti szakközépiskolai ágazatokban folyik szakközépiskolai képzés, míg a 10. évfolyamtól kifutó rendszerben folyhat szakmai orientációs, majd a 11. és a 12. évfolyamtól szakmacsoportos alapozó oktatás. Az átmeneti szabályozások lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a kifutó rendszerben tanuló diákjaink választhatják a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, azonban nevelőtestületünk döntése alapján – annak érdekében, hogy a kifutó rendszerű képzésben lévő diákjaink is az új OKJ szerinti szakmákat szerezhessék meg – már a 2013/2014-es tanévtől a szakmacsoportos érettségivel rendelkező tanulóinknak is az új OKJ szerinti szakképesítésekre történő felkészítést indítjuk a rendeletben szereplő 2 éves szakképző évfolyammal.
65
4.1.1. Kifutó rendszerű szakközépiskolai képzés a 2013/2014-es tanévtől a 2015/2016os tanévig
A hatályos jogszabályoknak megfelelően iskolánkban a 2013/2014-es tanévtől - három tanéven keresztül - a következő szakmacsoportokban folyik szakmai orientációs ill. szakmacsoportos alapozó oktatás:
4.1.1.1. Közgazdaság szakmacsoport
E szakmacsoportban a 2013/2014-es tanévtől a 10. évfolyamos szakmai orientációs oktatás után a 11. és a 12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás 2 éve alatt biztosítjuk diákjaink számára elméleti közgazdaságtanból a középszintű, ill. az emelt szintű érettségi megszerzésének lehetőségét, és ezzel együtt olyan közgazdasági alapösszefüggések, mikro- és makrogazdasági törvényszerűségek megismerését, amely megfelelő alapul szolgálhat a szakképző évfolyam közgazdasági elméleti ismereteinek elsajátításához. Ezen kívül e szakmacsoportban az üzleti gazdaságtan komplex ismeretanyagának megismertetésével készítjük fel diákjainkat a szakképző évfolyam szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyainak sikeres elsajátítására. A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány megszerzése után a szakmacsoportban végzett tanulók - választásuk szerint – bekapcsolódhatnak az iskola által ajánlott érettségi utáni, újOKJ szerinti 2 éves szakképzésbe, vagy sikeres érettségi-felvételi vizsgájuk alapján valamely felsőoktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat.
E szakmacsoport tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 1. sz. Melléklete tartalmazza.
4.1.1.2. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
E szakmacsoportban a 2013/2014-es tanévtől a 10. évfolyamos szakmai orientációs oktatás után a 11. és a 12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás 2 éve alatt biztosítjuk diákjaink számára kereskedelmi és marketing alapismeretekből a középszintű, ill. az emelt szintű érettségi megszerzésének lehetőségét, és ezzel együtt olyan kereskedelmi és marketing alapösszefüggések, törvényszerűségek megismerését, amely megfelelő alapul
66
szolgálhat a szakképző évfolyam szakmai elméleti és szakmai gyakorlati ismereteinek sikeres elsajátítására. A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány megszerzése után a szakmacsoportban végzett tanulók – választásuk szerint – bekapcsolódhatnak az iskola által ajánlott érettségi utáni, újOKJ szerinti 2 éves szakképzésbe, vagy sikeres érettségi-felvételi vizsgájuk alapján valamely felsőoktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat.
E szakmacsoport tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 2. sz. Melléklete tartalmazza.
4.1.1.3. Informatika szakmacsoport
E szakmacsoportban a 2013/2014-es tanévtől a 10. évfolyamos szakmai orientációs oktatás után a 11. és a 12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás 2 éve alatt biztosítjuk diákjaink számára informatikai alapismeretekből a középszintű, ill. az emelt szintű érettségi megszerzésének lehetőségét, és ezzel együtt olyan informatikai hardver- és szoftver ismeretek elsajátítását, amely megfelelő alapul szolgálhat a szakképző évfolyam szakmai elméleti és szakmai gyakorlati ismereteinek sikeres elsajátítására. A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány megszerzése után a szakmacsoportban végzett tanulók – választásuk szerint – bekapcsolódhatnak az iskola által ajánlott érettségi utáni, újOKJ szerinti 2 éves szakképzésbe, vagy sikeres érettségi-felvételi vizsgájuk alapján valamely felsőoktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat.
E szakmacsoport tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 3. sz. Melléklete tartalmazza.
4.1.2. Ágazati szakközépiskolai képzés a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
A Nkt. és az Szt. rendelkezéseinek megfelelően 2013.szeptemberétől a szakközépiskolák 9. évfolyamán már csak az új OKJ 3. sz. Mellékletében felsorolt szakközépiskolai ágazatokban indulhat szakközépiskolai oktatás. Az Szt. értelmében a Kormány hozza meg a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok ( a továbbiakban: MFKB-k) által tett javaslatokon alapuló szakmaszerkezeti döntést az állami támogatással oktatható szakközépiskolai ágazatokra vonatkozóan. 67
Ez azt jelenti, hogy az MFKB-k megyénkénti bontásban minden évben javaslatot tesznek a Kormány számára az adott megyében korlátozás nélkül beiskolázható, korlátozottan beiskolázható és állami támogatásban nem részesíthető szakközépiskolai ágazatokra. Ez a javaslattételi ill. döntési mechanizmus először a 2014/2015-ös tanév beiskolázására vonatkozik. A fentiek alapján iskolánk minden évben a Kormány aktuális évre vonatkozó döntése alapján a korlátozás nélkül beiskolázható ágazatokba a Centrum hozzájárulásával hirdethet meg ágazati szakközépiskolai képzést. Az MFKB-k adott évre vonatkozó javaslatuk alapján állami támogatásban nem részesíthető szakközépiskolai ágazati oktatás iskolánkban – mint, állam által fenntartott intézményben – nem indítható. A Nkt. és az Szt. rendelkezéseinek megfelelően az új szakközépiskolai modell lényeges változást jelent a korábbi években alkalmazott szakmai orientációs és szakmacsoportos alapozó oktatáshoz képest. A legfontosabb tartalmi változás, hogy a szakközépiskolák 9. évfolyamától már gyakorlatilag megjelenik a szakképzés. A nemzetgazdasági miniszter 14/2013. (IV. 05.) NGM rendeletének 3. sz. Mellékletében kiadott szakképzési kerettantervek szakközépiskolai ágazatonként, ill. szakképzésenként biztosítják azt az ismeretanyagot, és az ezek elsajátításához szükséges kötelező óraszámot, amely alapján a 9-12. évfolyamon a közismereti szakközépiskolai oktatás mellett, azzal párhuzamosan az adott szakképesítés követelményeinek jelentős része ( az új OKJ-ban szereplő 2 éves szakképesítések 1 éves szakmai tartalma ) elsajátításra kerüljön. A szakközépiskolai kerettantervek tartalmazzák évfolyamokra lebontva a szakképzésre vonatkozó kötelező óraszámokat. Ezek a következők: -
9. évfolyam: 5 óra/hét + 1 óra/hét szabadsáv;
-
10. évfolyam: 6 óra/hét + 1 óra/hét szabadsáv;
-
11. évfolyam: 7 óra/hét + 1 óra/hét szabadsáv;
-
12. évfolyam: 10 óra/hét + 1 óra/hét szabadsáv;
A fenti órakeretben a szakképzési kerettantervben foglalt szakmai tartalom alapján a tanulók a 9-12. évfolyam alatt elsajátítják az új OKJ-ban szereplő adott szakképesítés két éves szakképzési évfolyamára vonatkozó első év szakmai követelményeit. A korábbi évek szakmai orientációs és szakmacsoportos alapozó oktatásához képest további lényeges változás, hogy az ágazati szakközépiskolai oktatásban tanuló diákoknak a
68
9-12. évfolyamon tanult ágazati szakközépiskolai ismeretekből – ötödik tantárgyként – kötelező érettségi vizsgát kell tenniük. Ez az ágazati szakmai érettségi vizsga az új OKJ 3. sz. Mellékletében foglaltak alapján munkakör betöltésére jogosító végzettséget biztosít, valamint az Szt. 2. par. 40. pontja alapján a Nkt. szerinti magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül. Iskolánkban a 2013/2014-es tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben a következő szakközépiskolai ágazatok oktatását tervezzük:
4.1.2.1. Közgazdaság ágazat
Iskolánk közel 70 éves működése alatt a közgazdasági képzés a kezdetektől alapvető, meghatározó jelentőségű, mindig az adott kor elvárásainak megfelelő szakmai tartalommal megtöltött volt. Sok évtizedes hagyományaink, az eltelt évtizedek alatt elért szakmai sikereink, az intézményben rendelkezésre álló személyi és tárgyi-technikai feltételeink és nem utolsó sorban a munkaerőpiac elvárásai is azt indokolják, hogy a közgazdaság ágazati szakközépiskolai képzés továbbra is az iskola meghatározó profilja maradjon. Az MFKB Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakmaszerkezeti javaslata alapján ezen ágazat szakközépiskolai oktatására, mint korlátozottan beiskolázható ágazatra megyénkben szükség van, s a 2014/2015-től érvényes megyei keretszámok alapján minden reményünk meg van arra,hogy ezt az ágazatot iskolánkban hosszú távon is oktathatjuk. A Közgazdaság ágazathoz készült szakképzési kerettanterv a 9-12. évfolyamra vonatkozóan egységesen tartalmazza a következő szakképesítések első szakképzési évfolyamára érvényes szakmai tartalmát: -
54 345 02 Nonprofit menedzser;
-
54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő ( bank, befektetés, biztosítás );
-
54 344 01 Pénzügy-számviteli ügyintéző;
-
54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző;
-
54 344 03 Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző;
A fenti szakképesítések közül az MFKB megyénkre vonatkozó OKJ-s szakképzési javaslata, keretszáma, valamint a környékünkön lévő vállalkozások munkaerő-piaci igénye alapján a Pénzügyi- számviteli ügyintéző, szakképesítés oktatást tervezzük.
69
A szakképzési kerettanterv előírása alapján a 9-12. évfolyamon az évfolyamonkénti heti 1 óra szabad órakeretet a következő szakmai tartalommal töltjük fel: -
9. évfolyam: 0,5 óra gazdasági és jogi ismeretek, 0,5 óra ügyviteli gyakorlatok;
-
10. évfolyam: 0,5 óra gazdasági és jogi ismeretek, 0,5 óra ügyviteli gyakorlatok;
-
11. évfolyam: 1 óra pénzügyi alapismeretek;
-
12. évfolyam: 1 óra számviteli gyakorlatok;
A Közgazdaság ágazatban tanuló diákjaink a 12. évfolyam végén az egységes középiskolai általános
érettségi
vizsga
részeként
kötelező,
ötödik
vizsgatárgyként
ágazati
szakközépiskolai ismeretekből ( közgazdaság ágazat ) tesznek érettségi vizsgát, amely a Nkt. szerinti magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgának minősül és az új OKJ 3. sz. Melléklete alapján 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor munkakör betöltésére jogosító végzettséget biztosít.
A Közgazdaság ágazat Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmai óratervét és tantárgystruktúráját évfolyamonkénti bontásban Pedagógiai Programunk 8. sz. Melléklete tartalmazza.
A Közgazdaság ágazat Pénzügyi-számviteli ügyintéző Szakképzési Kerettantervét Pedagógiai Programunk Függeléke tartalmazza.
4.1.2.2. Informatika ágazat
Iskolánk közgazdasági specializációjához kapcsolódóan a számítógépes oktatás évtizedek óta jelen volt, jelen van képzési struktúránkban. A szakmai orientációs, szakmacsoportos szakközépiskolai modell 1990-es évek közepétől történő megjelenése után néhány évvel iskolánkban bevezettük az Informatika szakmacsoportos képzést is, melyet azóta rendszeresen indítottunk is. A már több évtizedes hagyományaink, e szakmacsoport oktatásában elért szakmai sikereink, az intézményben rendelkezésre álló személyi és tárgyi- technikai feltételeink, a munkaerőpiac elvárásai is azt indokolják, hogy az informatika ágazati oktatás továbbra is iskolánk képzési kínálatához tartozzon. Az MFKB Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakmaszerkezeti javaslata alapján ezen ágazat szakközépiskolai oktatására, mint korlátozottan beiskolázható ágazatra megyénkben 70
szükség van, s a 2014/2015-től érvényes megyei keretszámok alapján minden reményünk meg van arra, hogy ezt az ágazatot is hosszú távon oktathatjuk. Az Informatika ágazathoz készült szakképzési kerettanterv a 9-12. évfolyamra vonatkozóan egységesen tartalmazza a következő szakképesítések első szakképzési évfolyamára érvényes szakmai tartalmát: -
54 213 05 Szoftverfejlesztő;
-
54 481 01 CAD-CAM informatikus;
-
54 481 02 Gazdasági informatikus;
-
54 481 04 Informatikai rendszergazda;
-
54 481 05 Műszaki informatikus;
-
54 482 01 IT mentor;
A fenti szakképesítések közül az MFKB megyénkre vonatkozó OKJ-s szakképzési javaslata, keretszáma, iskolánk gazdasági specialitása, valamint a környékünkön lévő vállalkozások munkaerő-piaci igénye alapján a Gazdasági informatikus szakképesítés oktatását tervezzük. A szakképzési kerettanterv előírása alapján a 9-12. évfolyamon az évfolyamonkénti heti 1 óra szabad órakeretet a következő szakmai tartalommal töltjük fel: -
9. évfolyam: 1 óra adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlatok;
-
10. évfolyam: 1 óra adatbázis- és szoftverfejlesztés elméletek;
-
11. évfolyam: 1 óra hálózati ismeretek I. elméletek;
-
12. évfolyam: 1 óra adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlatok; Az Informatika ágazatban tanuló diákjaink a 12. évfolyam végén az egységes középiskolai általános érettségi vizsga részeként kötelező, ötödik vizsgatárgyként ágazati szakközépiskolai ismeretekből ( informatika ágazat ) tesznek érettségi vizsgát, amely a Nkt. szerint magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgának minősül
és
az
új
OKJ
3.
sz.
Melléklete
alapján
3142/9
Számítógépes
rendszerkarbantartó munkakör betöltésére jogosító végzettséget biztosít.
Az
Informatika
ágazat
Gazdasági
informatikus
szakmai
óratervét
és
tantárgystruktúráját évfolyamonkénti bontásban Pedagógiai Programunk 9. sz. Melléklete tartalmazza.
Az Informatika ágazat Gazdasági informatikus Szakképzési Kerettantervét Pedagógiai Programunk Függeléke tartalmazza. 71
4.1.2.3. Ügyvitel ágazat
Iskolánk tágabban értelmezett képzési profiljához az 1960-es évek közepétől kezdődően a szakmacsoportos orientációs, ill. alapozó oktatás 1990-es évek végétől történő megjelenéséig minden évben hozzátartozott az ügyviteli ágazati képzés. Az eltelt több, mint 30évbeniskolánkban végzett sok száz gép- és gyorsíró, jegyzőkönyvvezető, igazgatási ügyintéző szakmai pályafutása bizonyítja, hogy szükség volt, s úgy gondoljuk jelenleg, ill. a jövőben is szükség lesz ilyen komplex adminisztrációs ismeretekkel rendelkező munkavállalókra. Az elmúlt évtizedek szakmai képzésében megszerzett tapasztalataink, a jelenleg is rendelkezésre álló képzett szaktanáraink, az oktatáshoz szükséges tárgyi-technikai feltételeink megléte, és a munkaerő-piaci igények is azt indokolják, hogy ezt a képzési profilt - közel másfél évtizedes szünet után - ismét intézményünk képzési kínálatai között szerepeltessük. Az MFKB Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakmaszerkezeti javaslata alapján ezen ágazat szakközépiskolai oktatására, mint korlátozottan beiskolázható ágazatra megyénkben szükség van, s a 2014/2015-től érvényes megyei keretszámok alapján minden reményünk meg van arra, hogy ezt az ágazatot is hosszú távon oktathatjuk. Az Ügyvitel ágazathoz készült szakképzési kerettanterv a 9-12. évfolyamra vonatkozóan egységesen tartalmazza a következő szakképesítések első szakképzési évfolyamára érvényes szakmai tartalmát: -
54 346 01 Irodai asszisztens;
-
54 346 02 Ügyviteli titkár;
A fenti szakképesítések közül az MFKB megyénkre vonatkozó OKJ-s szakképzési javaslata, keretszáma, valamint a környékünkön lévő vállalkozások munkaerő-piaci igénye alapján elsősorban az Ügyviteli titkár, másodsorban az Irodai asszisztens szakképesítések oktatását tervezzük.
A szakképzési kerettanterv előírása alapján a 9-12. évfolyamon az Ügyviteli titkár szakképesítésnél az évfolyamonkénti heti 1 óra szabad órakeretet a következő szakmai tartalommal töltjük fel: -
9. évfolyam: 1 óra gazdasági alapismeretek;
-
10. évfolyam: 1 óra gazdasági alapismeretek; 72
-
11. évfolyam: 1 óra gépírás és iratkezelési gyakorlatok;
-
12. évfolyam: 1 óra vállalkozási ismeretek;
A 9-12. évfolyamon az Irodai asszisztens szakképesítésnél az évfolyamonkénti heti 1 óra szabad órakeretet a következő szakmai tartalommal töltjük fel: -
9. évfolyam: 1 óra gazdasági alapismeretek;
-
10. évfolyam: 1 óra gazdasági alapismeretek;
-
11. évfolyam: 1 óra gépírás és iratkezelési gyakorlatok;
-
12. évfolyam: 1 óra vállalkozási ismeretek;
Az Ügyvitel ágazatban tanuló diákjaink a 12. évfolyam végén az egységes középiskolai általános érettségi vizsga részeként kötelező, ötödik vizsgatárgyként ágazati szakközépiskolai ismeretekből (ügyvitel ágazat ) tesznek érettségi vizsgát, amely a Nkt. szerint magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgának minősül és az új OKJ 3. sz. Melléklete alapján 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző munkakör betöltésére jogosító végzettséget biztosít.
Az Ügyvitel ágazat Ügyviteli titkár szakmai óratervét és tantárgystruktúráját évfolyamonkénti
bontásban
Pedagógiai
Programunk
10.
sz.
Melléklete
tartalmazza. Az Ügyvitel ágazatIrodai asszisztens szakmai óratervét és tantárgystruktúráját évfolyamonkénti
bontásban
Pedagógiai
Programunk
11.
sz.
Melléklete
tartalmazza.
Az Ügyvitel ágazat Ügyviteli titkár Szakképzési Kerettantervét Pedagógiai Programunk Függeléke tartalmazza.
Az Ügyvitel ágazat Irodai asszisztens Szakképzési Kerettantervét Pedagógiai Programunk Függeléke tartalmazza.
4.1.2.4. Egészségügyi ágazat
Iskolánk közel 70 éves működése alatt még egészségügyi jellegű szakképesítés oktatása nem szerepelt a képzési kínálata között. 73
Egy modern szakközépiskolától elvárható, hogy lehetőségeihez, adottságaihoz képest minél szélesebb szakmai profilt tudjon lefedni működése során. Térségünkben meglévő munkaerő-piaci igények alapján, úgy ítéljük meg, hogy hosszú távon
is
szükség
lesz
egészségügyi
ismeretekkel
rendelkező
szakképzett
munkavállalókra. A fentiek alapján úgy döntöttünk, hogy amennyiben a szakképzési kerettantervben valamint az egészségügyi szakképesítések szakmai- és vizsgakövetelményeiben szereplő tárgyi- technikai és személyi feltételeket maradéktalanul biztosítani tudjuk, iskolánk szakképzési profiljának szélesítéseként elindítjuk intézményünkben az Egészségügy ágazati szakközépiskolai képzést is. Tudjuk, hogy az ilyen jellegű szakképesítés folytatásához speciális eszközökre, berendezésekre, felszerelésekre van szükség, ezért döntésünkben meghatározó jelentőségű tényezőként szerepelt az az adottságunk, hogy iskolánktól néhány száz méterre található a fehérgyarmati Szatmár-Beregi Kórház korszerűen felszerelt intézete. A Kórházban meglévő technikai berendezések, felszerelések, az ott dolgozó és oktatási gyakorlattal is rendelkező szakemberek biztosíthatják számunkra azt a szakmai feltételrendszert, amely szükséges az eredményes szakképzéshez. A jól képzett egészségügyi szakemberekre vonatkozó társadalmi igényt mutatja az is, hogy az MFKB Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakmaszerkezeti javaslata alapján erre a szakközépiskolai ágazati oktatásra megyénkben, mint korlátozás nélkül beiskolázható ágazatra szükség van, így az ilyen irányú profilszélesítésű tervünk kifejezett társadalmi igénnyel is rendelkezik. Az Egészségügy ágazathoz készült szakképzési kerettanterv a 9-12. évfolyamra vonatkozóan egységesen tartalmazza a következő szakképesítések első szakképzési évfolyamára érvényes szakmai tartalmát: -
52 723 01 Gyakorló ápoló;
-
52 723 03 Gyakorló mentőápoló;
-
52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló;
-
54 720 01 Egészségügyi asszisztens;
-
54 720 02 Fogászati asszisztens;
-
54 726 01 Gyógy-és sportmasszőr;
-
52 720 03 Gyakorló gyógyszertári asszisztens;
-
52 725 03 Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens; 74
-
52 725 02 Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens
-
52 725 04 Gyakorló szövettani asszisztens
A fenti szakképesítések közül az MFKB megyénkre vonatkozó OKJ-s szakképzési javaslata, keretszáma, valamint a szakképesítés érettségire épülő jellege, az egészségügy minél szélesebb körében történő hasznosíthatósága alapján az Egészségügyi asszisztens szakképesítés oktatását tervezzük. A szakképzési kerettanterv előírása alapján a 9-12. évfolyamon az Egészségügyi asszisztens szakképesítésnél az évfolyamonkénti heti 1 óra szabad órakeretet a következő szakmai tartalommal töltjük fel: -
9. évfolyam: 0,5 óra egészségügyi alapismeretek, 0,5 óra ápolástan-gondozástan;
-
10. évfolyam: 0,5 óra ápolástan-gondozástan, 0,5 óra klinikumi ismeretek;
-
11. évfolyam: 0,5 óra ápolástan-gondozástan, 0,5 óra klinikumi gyakorlatok;
-
12. évfolyam: 0,5 óra ápolástan-gondozástan, 0,5 óra klinikumigyakorlatok;
Az Egészségügy ágazatban tanuló diákjaink a 12. évfolyam végén az egységes középiskolai általános érettségi vizsga részeként kötelező, ötödik vizsgatárgyként ágazati szakközépiskolai ismeretekből (egészségügy ágazat) tesznek érettségi vizsgát, amely a Nkt. szerint magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgának minősül és az új OKJ 3. sz. Melléklete alapján 5522/4 Kisegítő ápoló munkakör betöltésére jogosító végzettséget biztosít.
Az
Egészségügy
ágazat
Egészségügyi
asszisztens
szakmai
óratervét
és
tantárgystruktúráját évfolyamonkénti bontásban Pedagógiai Programunk 12. sz. Melléklete tartalmazza.
Az Egészségügy ágazat Egészségügyi asszisztens Szakképzési Kerettantervét Pedagógiai Programunk Függeléke tartalmazza
75
4.1.3. Szakmai ágazati érettségi utáni OKJ-s képzés a 2017/2018-as tanévtől felmenő rendszerben
A Nkt. és az Szt. előírásainak, a szakképzési kerettantervekben foglaltaknak megfelelően a 2013. szeptember 01-től induló szakközépiskolai oktatásban a szakmai képzés két jól elkülöníthető szakaszra osztható: 1. 9-12. évfolyamon történő szakmai képzés: Ezeken az évfolyamokon az általánosan művelő, érettségi vizsgára felkészítő oktatás mellett, azzal párhuzamosan folyik szakképzés, amely kötelező ágazati szakmai érettségi vizsgával zárul, és az általános érettségivel együtt adott munkakör betöltésére jogosító végzettséget is ad. A
9-12.
évfolyamon
történő
szakképzés
szakmai
tartalmában,
kötelező
óraszámában megegyezik az új OKJ-ban szereplő két évfolyamos szakképzés első évfolyamának szakmai tartalmával, kötelező óraszámával. 2. 5/13évfolyamon történő szakképzés: Ezen a szakképzési évfolyamon a szakmai érettségi vizsgával rendelkező tanulók – saját választásuk szerint, amennyiben felsőoktatási intézményben közvetlenül érettségi után nem tudnak vagy nem akarnak továbbtanulni – folytathatják a megkezdett szakmai ismeretek elsajátítását, és egy szakképesítés specifikus évfolyamon készülhetnek fel az új OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére.
Mivel a 2013. szeptemberében induló 9. évfolyamosaink 2017. május-júniusban fognak érettségizni, iskolánkban először felmenő rendszerben a 2017/2018-as tanévben indul a szakmai érettségi utáni szakképzés az új OKJ szerinti szakképesítésekre a következő szakmákban:
4.1.3.1. Pénzügyi-számviteli ügyintéző( OKJ:54 344 01 )
A Közgazdaság szakközépiskolai ágazatban tanuló diákjaink a 9-12. évfolyamon történő szakmai képzés, ill. az ágazati szakmai érettségi birtokában vehetnek részt az új OKJ-ban
szereplő
emelt
szintű
pénzügyi-
számviteli
ügyintézői
végzettség
megszerzésére irányuló 1 éves képzésben. E szakképesítés az MFKB szakmaszerkezeti javaslata alapján korlátozottan beiskolázható szakképesítések közé tartozik megyénkben, de a javasolt magas keretszámok, valamint iskolánk e szakképesítés oktatásában szerzett szakmai 76
tapasztalatai, sikerei okán minden reményünk meg van arra, hogy e szakmát hosszú távon is taníthassuk. E szakképesítés birtokában a pénzügyi-számviteli ügyintéző: -
alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére;
-
a vállalkozás valamennyi pénzmozgással,
illetve a pénzállomány-változással
összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat; -
a működő gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági eseményeit a helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít.
E szakképesítés tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 13. sz. Melléklete tartalmazza.
4.1.3.2. Gazdasági informatikus ( OKJ: 54 481 02 )
Az Informatika szakközépiskolai ágazatban tanuló diákjaink a 9-12. évfolyamon történő szakmai képzés, ill. az ágazati szakmai érettségi birtokában vehetnek részt az új OKJ-ban szereplő emelt szintű gazdasági informatikus végzettség megszerzésére irányuló 1 éves képzésben. E szakképesítés az MFKB szakmaszerkezeti javaslata alapján korlátozottan beiskolázható szakképesítések közé tartozik megyénkben, de a javasolt viszonylag magas keretszámok, valamint iskolánk e szakképesítés oktatásában szerzett szakmai tapasztalatai, sikerei okán minden reményünk meg van arra, hogy e szakmát is hosszú távon is taníthassuk. E szakképesítés birtokában a gazdasági informatikus: -
e szakképesítéssel rendelkező szakember a gazdasági munkában jelentkező informatikai és gazdasági feladatok szervezésére, megvalósítására alkalmas elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel rendelkezik;
-
általános feladata a gazdasági, statisztikai, tervezési és számviteli információk gyűjtése, a vezetői és a felhasználói igények kielégítésére alkalmas adatbázisban történő tárolása 77
és menedzselése, valamint a gazdasági feladatokat ellátó integrált vállalatirányítási információs rendszerek kezelése; -
feladata továbbá, hogy minden tevékenységéhez használja az informatikai eszközöket, azok közül is a lehető leghatékonyabbat választja ki;
-
felelőssége, hogy figyelemmel kísérje az információ-technológiai újdonságokat, a felhasználói igények és a meglévő gazdasági információs rendszer összhangjának meglétét és szükség szerint tegyen javaslatot a korszerűsítésre, valamint vegyen részt a változást követő fejlesztésekben;
-
kis- és középvállalatoknál elvégzi az általános szoftvertelepítési-, üzemeltetési feladatokat is, illetve közreműködik minden gazdasági feladat megoldásának informatikai eszközökkel történő megszervezésében és megoldásában.
E szakképesítés tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 14. sz. Melléklete tartalmazza.
4.1.3.3 Ügyviteli titkár (OKJ: 54 346 02)/Irodai asszisztens (OKJ: 54 346 01)
Az Ügyvitel szakközépiskolai ágazatban tanuló diákjaink a 9-12. évfolyamon történő szakmai képzés, ill. az ágazati szakmai érettségi birtokában vehetnek részt az új OKJban szereplő emelt szintű ügyviteli titkár/irodai asszisztens megszerzésére irányuló 1 éves képzésben. E szakképesítések az MFKB szakmaszerkezeti javaslata alapján korlátozottan beiskolázható szakképesítések közé tartoznak megyénkben, de a javasolt viszonylag magas keretszámok, valamint iskolánk ilyen jellegű szakképesítések oktatásában az elmúlt évtizedekben szerzett szakmai tapasztalatai, sikerei okán minden reményünk meg van arra, hogy e szakmákat is hosszú távon is taníthassuk. Mivel az Ügyvitel szakközépiskolai ágazati képzésben mind a két szakképesítésnél a 912.
évfolyam
szakmai
követelménye,
tananyagtartalma,
kötelező
óraszáma
megegyezik, így az 5/13. szakképesítés specifikus évfolyamon az egyik évben az Ügyviteli titkár, a másik évben az Irodai asszisztens OKJ- képzést oktathatjuk.
Az Ügyviteli titkár szakképesítés birtokában a szakember képes: -
számítógépes adatbeviteli feladatokat végezni,
78
-
külső és belső kapcsolatteremtő, kapcsolattartást és kapcsolat lezárását szolgáló iratokat, leveleket, egyéb dokumentumokat készíteni, szerkeszteni, sokszorosítani, tárolni,
-
számítógépes ügyviteli programcsomagokat alkalmazni,
-
vezetni
és
kezelni
a
szervezet
munkaerő-gazdálkodásával
kapcsolatos
nyilvántartásokat, iratokat, -
ellátni a feladatkörébe tartozó irodai készletgazdálkodási, reprezentációs feladatokat,
-
ellátni a házipénztár kezeléséhez kapcsolódó feladatokat,
-
ügyviteli munkafolyamatokat szervezni és irányítani,
-
irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközöket, berendezéseket kezelni, használni,
-
feladatkörében önállóan PR tevékenységet végezni,
-
megfelelő
rangsorolással
kapcsolatot
tartani
munkatársakkal,
ügyfelekkel,
partnerekkel, külső szervezetekkel magyar és egy idegen nyelven, -
ügyintézői feladatokat ellátni magyar és egy idegen nyelven,
-
leíró feladatokat végezni magyar és egy idegen nyelven,
-
szervezeten belüli és kívüli rendezvényeket, programokat szervezni magyar és egy idegen nyelven.
E szakképesítés tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 15.sz. Melléklete tartalmazza.
Az Irodai asszisztens szakképesítéssel rendelkező képes: -
adatbeviteli feladatokat végezni,
-
táblázatba, adatbázisba adatokat tölteni fel, frissíteni, korrigálni,
-
kimutatásokat, táblázatokat készíteni táblázatkezelő programmal,
-
adatbázisokból adatokat lekérdezni, egyszerűbb szűréseket végezni,
-
adatokat jeleníteni meg grafikon, diagram segítségével,
-
kapcsolattartást szolgáló írásbeli dokumentumokat készíteni,
-
dokumentumszerkesztési feladatokat végezni,
-
adatokat, információkat kérni, gyűjteni, továbbítani hagyományos és elektronikus úton,
-
közreműködni a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában,
-
iratokat és dokumentumokat kezelni, 79
-
ügyvitel-technikai, irodai kommunikációs eszközöket használni,
-
gyorsírással rögzített üzeneteket átvenni és továbbítani,
-
gyorsírással
rögzített
információkból
feljegyzést,
emlékeztetőt,
kivonatos
jegyzőkönyvet készíteni, -
kapcsolatot tartani a szervezet egységeivel, munkatársakkal, ügyfelekkel, továbbá a szervezet külső partnereivel,
-
gazdálkodási alapfeladatokhoz kapcsolódóan levelezést folytatni,
-
jelentéseket, kimutatásokat, beszámolókat stb. készíteni irányítással,
-
elkészíteni a programok, rendezvények, tanácskozások szervezéséhez szükséges dokumentumokat, háttéranyagokat,
-
ellátni a szervezet irodai-ügyviteli munkaterületén az asszisztensi feladatokat,
-
a szervezet működtetéséhez, gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartásokat vezetni hagyományos és számítógépes ügyviteli programcsomag alkalmazásával.
E szakképesítés tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 16.sz. Melléklete tartalmazza.
4.1.3.4 Egészségügyi asszisztens (OKJ: 54 720 01)
Az Egészségügy szakközépiskolai ágazatban tanuló diákjaink a 9-12. évfolyamon történő szakmai képzés, ill. az ágazati szakmai érettségi birtokában vehetnek részt az új OKJ-ban szereplő emelt szintű egészségügyi asszisztens végzettség megszerzésére irányuló 1 éves képzésben. E szakképesítés az MFKB szakmaszerkezeti javaslata alapján korlátozottan beiskolázható szakképesítések közé tartozik megyénkben, de a javasolt magas keretszámok, valamint az egészségügyi szakképesítések iránti jelentős munkaerő-piaci igény miatt minden reményünk meg van arra, hogy e szakmát is hosszú távon taníthassuk. E szakképesítéssel rendelkező képes: -
szakmai kommunikációt folytatni a beteggel és a hozzátartozójával,
-
tájékoztatni a beteget és a hozzátartozóját a rendelésekkel kapcsolatban,
-
a beteget felkészíteni a vizsgálatokra, segíteni a vizsgálat előtt, alatt és után,
-
közreműködni a beavatkozások, vizsgálatok során,
-
felismerni a beteg állapotváltozására utaló jeleket, 80
-
sürgősségi eseteket felismerni, megkezdeni az ellátást, riasztani, segítséget hívni,
-
részt venni a gondozási és prevenciós folyamatokban,
-
a végzett orvosi/asszisztensi tevékenységet az egészségügyi dokumentációban rögzíteni, archiválni,
-
orvosi elrendelésre gyógyszerelni,
-
az elrendelt diagnosztikai vizsgálatokat dokumentálni, vizsgálatkérő, kezelőlapokat kitölteni,
-
betegelőjegyzést, betegirányítást végezni,
-
a fertőző betegek jelentési dokumentációját kitölteni, megfelelő helyre juttatni,
-
mentőhívást, betegszállítást intézni, a kapcsolatos dokumentációt vezetni,
-
elkészíteni a járó beteg ellátás, gondozás jelentéseit,
-
a szakrendelőben használatos eszközöket, műszereket megfelelő állapotban tartani,
-
az egyszer használatos és fogyóanyag igényt jelezni, pótlásról gondoskodni,
-
a szakrendelőben lévő műszereket, eszközöket tisztán, sterilen tartani, sterilizálásra előkészíteni,
-
veszélyes hulladékot kezelni, elszállításra előkészíteni, dokumentálni,
-
fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek ellátásában, gondozásában részt venni.
E szakképesítés tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 17. sz. Melléklete tartalmazza.
4.1.4. Szakmacsoportos érettségi utáni OKJ-s szakképzés a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017-es tanévig kifutó rendszerben
Iskolánkban a 2013/2014-es tanévtől a 10., a 11., és a 12. évfolyamon kifutó rendszerben folyik szakmai orientációs ill. szakmacsoportos alapozó oktatás közgazdaság, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció valamint informatika szakmacsoportban. A szakmacsoportos érettségivel rendelkező tanulóink számára a 2013/2014-es tanévtől - a diákok választása szerint – a következő az új OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészítést ajánljuk:
81
4.1.4.1 Pénzügyi-számviteli ügyintéző (OKJ: 54 344 01)
A szakképesítés szakmai tartalmát Pedagógiai Programunk 4.1.3.1. pontja tartalmazza. Ebbe a szakmai képzésbe elsősorban iskolánk közgazdaság szakmacsoportjában érettségizett diákjait várjuk, azonban – mivel a képzés az új OKJ szerint indul, ahol a bemeneti
feltétel
az
érettségi
bizonyítvány
–
a
képzésbe
iskolánk
más
szakmacsoportjában végzett tanulók, ill. a maximális létszám erejéig más középiskolában érettségizett diákok is bekapcsolódhatnak. A szakképzés az új OKJ-ban foglaltaknak megfelelően 2 éves. Az 1/13. évfolyamon a tanulók ugyanazt a szakmai tartalmat, ugyanannyi kötelező óraszámban sajátítják el, mint a közgazdaság szakközépiskolai ágazatban tanuló diákjaink a középiskola 9-12. évfolyamain. A 2/14. évfolyamon a diákok egy szakképesítés specifikus évfolyamon készülhetnek fel az új OKJ-ban szereplő emelt szintű szakképesítés megszerzésére. ( Ennek az évfolyamnak a szakmai tartalma és kötelező óraszáma megegyezik a szakmai ágazati érettségi utáni 5/13. évfolyam tartalmával. ) Az iskolánk tantermi és egyéb kapacitásait is figyelembe véve e 2 éves szakképzést kifutó rendszerrel tervezzük oktatni a 2016./2017-es tanév végéig. A 2017/2018-as tanévtől e szakképesítést iskolánk közgazdaság szakközépiskolai ágazatában szakmai érettségit tett tanulóinak oktatjuk az 5/13. szakképző évfolyamon.
E szakképesítés tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 18. sz. Melléklete tartalmazza.
4.1.4.2. Gazdasági informatikus (OKJ: 54 481 02)
A szakképesítés szakmai tartalmát Pedagógiai Programunk 4.1.3.2. pontja tartalmazza. Ebbe a szakmai képzésbe elsősorban iskolánk informatika szakmacsoportjában érettségizett diákjait várjuk, azonban – mivel a képzés az új OKJ szerint indul, ahol a bemeneti
feltétel
az
érettségi
bizonyítvány
–
a
képzésbe
iskolánk
más
szakmacsoportjában végzett tanulók, ill. a maximális létszám erejéig más középiskolában érettségizett diákok is bekapcsolódhatnak. A szakképzés az új OKJ-ban foglaltaknak megfelelően 2 éves.
82
Az 1/13. évfolyamon a tanulók ugyanazt a szakmai tartalmat, ugyanannyi kötelező óraszámban sajátítják el, mint az informatika szakközépiskolai ágazatban tanuló diákjaink a középiskola 9-12. évfolyamain. A 2/14. évfolyamon a diákok egy szakképesítés specifikus évfolyamon készülhetnek fel az új OKJ-ban szereplő emelt szintű szakképesítés megszerzésére. ( Ennek az évfolyamnak a szakmai tartalma és kötelező óraszáma megegyezik a szakmai ágazati érettségi utáni 5/13. évfolyam tartalmával. ) Az iskolánk tantermi és egyéb kapacitásait is figyelembe véve e 2 éves szakképzést kifutó rendszerrel tervezzük oktatni a 2016./2017-es tanév végéig. A 2017/2018-as tanévtől e szakképesítést iskolánk informatika szakközépiskolai ágazatában szakmai érettségit tett tanulóinak oktatjuk az 5/13. szakképző évfolyamon.
E szakképesítés tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 19. sz. Melléklete tartalmazza.
4.1.4.3. Ügyviteli titkár (OKJ: 54 346 02)/Irodai asszisztens (OKJ: 54 346 01)
A szakképesítések szakmai tartalmát Pedagógiai Programunk 4.1.3.3. pontja tartalmazza. Ezekbe a szakmai képzésekbe elsősorban iskolánk ügyvitel szakmacsoportjában érettségizett diákjait várjuk, azonban – mivel a képzés az új OKJ szerint indul, ahol a bemeneti feltétel az érettségi bizonyítvány – a képzésekbe iskolánk más szakmacsoportjában végzett tanulók, ill. a maximális létszám erejéig más középiskolában érettségizett diákok is bekapcsolódhatnak. A szakképzések az új OKJ-ban foglaltaknak megfelelően 2 évesek. Az 1/13. évfolyamon a tanulók ugyanazt a szakmai tartalmat, ugyanannyi kötelező óraszámban sajátítják el, mint az ügyvitel szakközépiskolai ágazatban tanuló diákjaink a középiskola 9-12. évfolyamain. A 2/14. évfolyamon a diákok egy szakképesítés specifikus évfolyamon készülhetnek fel az új OKJ-ban szereplő emelt szintű szakképesítés megszerzésére. ( Ennek az évfolyamnak a szakmai tartalma és kötelező óraszáma megegyezik a szakmai ágazati érettségi utáni 5/13. évfolyam tartalmával. ) Az iskolánk tantermi és egyéb kapacitásait is figyelembe véve e 2 éves szakképzést kifutó rendszerrel tervezzük oktatni a 2016./2017-es tanév végéig. 83
A 2017/2018-as tanévtől e szakképesítéseket iskolánk ügyvitel szakközépiskolai ágazatában szakmai érettségit tett tanulóinak oktatjuk az 5/13. szakképző évfolyamon.
Az Ügyviteli titkár szakképesítés tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 20. sz. Melléklete tartalmazza.
Az Irodai asszisztens szakképesítés tantárgyi struktúráját, óratervét Pedagógiai Programunk 21. sz. Melléklete tartalmazza.
4.2. A szakképzés személyi és tárgyi-technikai feltételei iskolánkban
Egy szakképzést folytató intézményben csak abban az esetben lehet sikeres az oktatás, akkor lehet hosszú távon is számolni a képzést „megrendelők” ( szülők, potenciális munkáltatók ) igényeire, ha az intézményben rendelkezésre áll az a feltételrendszer, amely a sikeres oktatás záloga lehet.
4.2.1. Személyi feltételek
A feltételrendszer közül is talán a legfontosabb, hogy milyen szakmai képzettségű, felkészültségű pedagógusok oktatnak az ágazati szakképzésben ill. a szakképző évfolyamokon. Iskolánk közel 70 éves szakképzési múltja „kitermelt” egy olyan szaktanári állományt (például iskolánk jelenlegi közgazdász-tanárainak meghatározó része ebben az iskolában szerezte meg a középfokú szakmai végzettséget is), amely lehetőséget biztosít arra, hogy az egyes szakképesítések oktatását arra a szakmára specializálódott szakemberek végezhessék, biztosítva ezáltal a szakmai- és vizsgakövetelményekben foglaltak maradéktalan betartását. Három tervezett ágazatunk ill. az ezekhez kapcsolódó szakképzések (közgazdaság: pénzügyi- számviteli ügyintéző; informatika: gazdasági informatikus; ügyvitel: ügyintéző titkár/irodai asszisztens) oktatásához szükséges szaktanári állomány a jelenlegi
főállású
pedagógusaink
közül
teljes
mértékben
biztosítható
olyan
szakemberekkel, akik az elmúlt évek, évtizedek alatt ezekben a szakképzésekben oktatási és vizsgáztatási gyakorlatot is szereztek.
84
Az oktatáshoz szükséges teljes feltételrendszer biztosítása esetén negyedik tervezett ágazatunk ill. az ehhez kapcsolódó szakképzés (egészségügy: egészségügyi asszisztens) oktatásához - az első néhány tanévben - megbízási szerződéssel, külső óraadó tanárok munkáját kívánjuk igénybe venni. Ehhez elsősorban a közvetlen környezetünkben működő Szatmár – Beregi Kórház oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkező szakembereire számítunk. A képzés teljes felfutása esetén ezen a szakterületen is lehetőleg főállású szakemberek alkalmazását tervezzük.
4.2.2. Tárgyi-technikai feltételek
A személyi feltételek megléte mellett, azzal együtt a sikeres szakképzés feltétele, hogy a képző intézmény rendelkezzen azokkal a szükséges technikai berendezésekkel, felszerelésekkel, amelyek biztosítása elengedhetetlen a korszerű oktatáshoz. E tárgyi-technikai feltételrendszert az adott szakképesítésekhez tartozó szakmai- és vizsgakövetelmények tételesen tartalmazzák. Ennek megfelelően három tervezett ágazatunk ill. az ezekhez tartozó szakképesítések oktatásához a szükséges technikai felszerelésekkel, berendezésekkel teljes mértékben rendelkezünk (négy, jól felszerelt, korszerű gépekkel ellátott számítógépterem; taniroda). Amennyiben sikerül a feltételeket teljes mértékben megteremteni az egészségügyi ágazati képzésünk, s majd az egészségügyi asszisztens szakképzésünk oktatásához szükséges tárgyi- technikai feltételek biztosításához a Szatmár-Beregi Kórházzal kötött együttműködési megállapodásunk alapján a fizikailag tőlünk párszáz méterre lévő Kórház kiválóan felszerelt infrastruktúráját kívánjuk igénybe venni. E földrajzi közelség biztosíthatja azt, hogy az ágazati szakközépiskolai ill. a szakképzés gyakorlati foglalkozásaira tanulóink az óraközi szünet időtartama alatt a jól felszerelt oktatási helyiségekbe megérkezzenek iskolába visszaérkezzenek.
85
ill. a gyakorlati képzés után az
4.3. A szakképzésben alkalmazott tankönyvek, tananyagok
Az Nkt. és az Szt. alapján a 2013. szeptemberében induló szakközépiskolai oktatásban a szakmai képzés már a 9. osztálytól kezdődően elindul, hiszen a 9-12. évfolyam alatt fogják teljesíteni diákjaink a 2 éves szakképzés első évfolyamának szakmai követelményeit. A fentiek miatt már a 9. évfolyamon, 2013. szeptemberétől az új OKJ-nak megfelelő, a szakképzési kerettantervekben előírt tananyagtartalmakat tartalmazó, az új szakmai- és vizsgázatási
követelményekre
felkészítő
tankönyveket,
tananyagokat
kell
alkalmaznunk. Ezek a tankönyvek azonban a Szakmai Program írásának idején ( 2013. május ) még nem jelentek meg, sőt a szeptemberi megjelenés is még bizonytalan, így arra kell felkészülnünk, hogy a tanévet a szakképzési kerettanterv követelményei alapján, de – remélhetőleg, csak rövid, átmeneti ideig – hivatalos tankönyvek nélkül kell elkezdenünk. Amennyiben elkészülnek a tankönyvek, a tankönyvválasztásnál – a korábbi évekhez hasonlóan – igyekszünk a szakmai tartalmában megfelelő, ugyanakkor a lehető legolcsóbb tankönyveket választani, bár a szakmai könyvek vonatkozásában a kínálat, a választék jóval szűkösebb, mint a közismeretis tankönyvek esetében.
4.4. A szakképzés kimeneti követelményei
A 2013. szeptemberétől induló új típusú szakközépiskolai modellben a szakképzés két jól elkülöníthető részből áll:
1. A 9.-12. évfolyamon a szakképzési kerettanterv alapján már az új OKJ szerinti szakképesítések (melyek a mi esetünkben kizárólag emelt szintű, 2 éves szakképző évfolyamot jelentenek) első szakképzési évfolyamának követelményei szerint folyik a szakképzés. 2. Az érettségi utáni 13. évfolyamon a szakképzés gyakorlatilag folytatódik, hiszen a tanulóink ezen az évfolyamon az OKJ szerinti szakképesítések második szakképző évfolyamának követelményeit sajátíthatják el, s készülhetnek fel a szakképesítő vizsgákra.
86
4.4.1. Szakközépiskolai ágazati érettségi vizsga a 2016/2017-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben
A 2013. szeptemberétől 9. évfolyamot kezdő tanulóink már az Nkt. és az Szt. előírásai alapján tesznek érettségi vizsgát először 2017. májusában. Ezen érettségi vizsgának már kötelező – ötödik – vizsgatárgya lesz az ágazati szakmai érettségi tantárgyból letett érettségi vizsga. Erre a vizsgára tanulóink a szakképzési kerettanterv előírásainak megfelelően már a 9. osztálytól készülnek, az ott meghatározott szakmai tartalom, és követelményrendszer alapján. Ez az ágazati érettségi vizsga a tanulóink számára az érettségi bizonyítvánnyal együtt: -
az új OKJ 3. számú mellékletében az adott szakközépiskolai ágazatnak megfelelő, ott megjelölt munkakör betöltésére jogosító végzettséget biztosít;
-
a 2 éves szakképzési évfolyam első évfolyama követelményének elsajátításával automatikusan belépést biztosít a 13. évfolyamon kezdődő, a megkezdett ágazati szakképzést folytató, az új OKJ szerinti emelt szintű szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésbe;
-
az Szt. előírásai alapján magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül, így a felsőoktatási intézményekben történő továbbtanuláshoz az ezen érettségi vizsgatárgyakat felvételi tantárgyként elfogadó felsőoktatási intézményekben – többletpontok megszerzésének lehetőségét biztosítja.
A szakmai ágazati érettségi vizsga konkrét követelményei még (a Szakmai Program készítésekor) nem ismertek.
4.4.2. Az új országos képzési jegyzék szerinti szakmai vizsga
Az új OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészítésekhez megjelentek az egyes szakképesítésekre vonatkozó szakmai- és vizsgakövetelmények (a továbbiakban: SZVKk). Az általunk folytatott iskolarendszerű szakképzésekben ezen SZVK-k szerint először a 2013. szeptemberében induló 2 éves szakképesítésekben részt vevő tanulóink majd a 2015. májusi-júniusi vizsgaidőszakban fognak szakképesítő vizsgát tenni. Az SZVK-k valamennyi szakképesítésre vonatkozóan egységesen tartalmazzák: 87
-
az adott szakképesítés OKJ-ban szereplő legfontosabb azonosító adatait;
-
a szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkaköröket, foglalkozásokat;
-
a szakképesítések munkaterületének rövid leírását;
-
az adott szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítések felsorolását;
-
az adott szakképesítés szakmai követelménymoduljainak felsorolását;
Az SZVK-k tételesen tartalmazzák az adott szakképesítésre vonatkozó részletes vizsgáztatási követelményeket a következők szerint: -
a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeit;
-
a modulzáró vizsga vizsgatevékenységeit és az eredményesség feltételeit;
-
a komplex szakmai vizsgához tartozó gyakorlati vizsgatevékenységeket és ezek vizsgafeladatait;
-
a komplex szakmai vizsgához tartozó írásbeli vizsgatevékenységeket és ezek vizsgafeladatait;
-
a komplex szakmai vizsgához tartozó szóbeli vizsgatevékenységeket és ezek vizsgafeladatait;
-
a vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat;
-
a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjait;
Az SZVK-k a fentieken kívül szakképesítésenként tartalmazzák a képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket, valamint egyéb, az adott szakképesítéssel kapcsolatos speciális szabályokat, előírásokat, felmentési feltételeket, egyenértékűségeket.
Pedagógiai Programunk Függeléke tartalmazza: -
a 186. sorszámú Pénzügyi-számviteli ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét;
-
a 6. sorszámú Gazdasági informatikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét;
-
a 109. sorszámú Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit;
88
-
a 223. sorszámú Ügyviteli titkár megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit;
-
a 64. sorszámú Egészségügyi asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsga
5. PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 5.1. Az oktató-nevelő munkát szolgáló létesítmények Ingatlan: Fehérgyarmat, Május 14. tér 16. Épület: Fehérgyarmat, Május 14. tér 16. Építmények: Raktárépület, kerítés, kapu, vízvezeték
Tantermek:
- 14 tanterem - 4 számítógépterem - 1 taniroda
Könyvtár: 1 tanóra tartására is alkalmas olvasóteremmel Mellékhelyiségek: - elektromos kapcsolótér - portás fülke - büfé - aula - folyosók - lépcsők - padlás - kukatároló
Vizes blokkok: - 2 fiú WC (emeleten és földszinten) - 2 lány WC (emeleten és földszinten)
Sport és szabadidős létesítmények: - 1 tornaterem (30 x 18 m) - 1 sportszertár - 1 konditerem - 1 szabadtéri bitumenes kézilabda pálya
89
- 1 szabadtéri bitumenes kosárlabda pálya - 1 szabadtéri bitumenes súlylökő hely - 1 távolugrógödör - 2 öltöző mosdókkal, 2-2 db zuhanyzóval, egy-egy WC-vel Irodák: - tanári szoba - igazgatóhelyettesi - ügyviteli - igazgatói - gazdasági - testnevelő tanári - tanári dohányzó
Műhely: - 1 kazánház + műhely - 1 öltöző zuhanyozóval, WC-vel
Raktár: 1 régi, fából 1 új, nagy betonfallal
5.2. Szakmai, személyi feltételek A program színvonalas megvalósításához elengedhetetlenül szükséges személyi feltételek intézményünkben döntően biztosítottak. Jelenleg a fenntartónk által engedélyezett pedagógus álláshelyünk 36,5 fő, amely teljes mértékben fel van töltve 35 főállású pedagógussal és két óraadó tanár alkalmazásával a lefedetlen német nyelv és a közgazdasági órák oktatására. Képzettség tekintetében a tantestület összetétele megfelelő, a minőségileg igényes testület képes megoldani a pedagógiai programban megfogalmazott feladatokat. A jelenlegi 35 fős nevelőtestület végzettség szerinti összetétele a következő: - Becske Izabella:
német
- Beke Zsolt
angol
- Bohács Gergely
informatika
- Diószegi Erzsébet:
közgazdász-tanár
- Falcsikné Gacsályi Judit:
matematika-ének-zene
90
- Fecske Péter
informatika szakos tanár
- Fekete Tibor János:
közgazdász tanár
- Galvács Miklósné:
magyar-gyorsírás-gépírás
- Horváth László
testnevelés szakos tanár
- Kasztovszky László:
magyar-román
- Katona Edit
számítástechnika szakos tanár
- Kotvász András:
testnevelés
- Kövesligeti Artúr:
matematika, fizika
- Kövesligetiné Bíró Zsuzsanna: történelem-orosz-német - Losoncziné Ujfalusi Mária: közgazdász-informatika - Macsi Gyula:
közgazdász-tanár
- Macsiné Bódi Katalin:
magyar-történelem
- Nagy Tibor Zoltánné Harsányi Zsuzsanna:
matematika-kémia-informatika
- Németh Péterné
angol szakos tanár
- Oláh Oszkár:
informatika
- Pálinkás Béláné:
történelem-orosz-angol
- Péter-Tóth Gabriella:
történelem-földrajz
- Póti Tamás:
közgazdász-tanár
- Ráczné Nyilas Csilla
angol szakos tanár
- Dr. Rozsályiné Kosztya Erika:
közgazdász-tanár
- Strempel Antal
informatika tanár, közgazdász tanár
- Szabó Istvánné:
német-orosz
- Szélesné Komáromi Valéria: biológia-testnevelés - Tóth Ervinné:
ügyvitel
- Tóth Erzsébet:
könyvtáros tanár
- Tóth Ildikó:
matematika
- Tóthné Kasztovszky Réka: magyar-történelem - Tóth Péter:
matematika-informatika
- Varga Zoltán:
matematika-fizika
A
számítástechnikai
eszközparkunk
működtetésére,
rendszergazdát (Guti Ákos) alkalmazunk. 91
felügyeletére
egy
főállású
Továbbképzési programunknak megfelelően minden tanévre vonatkozóan elkészítjük beiskolázási tervünket, amely alapján a kollégák folyamatosan kapcsolódnak be a különböző továbbképzési formákba. A nevelőtestület önmagával szembeni elvárásai közül nagy hangsúlyt kap a szakmai, emberi igényesség, a mindig korszerű szaktudás, a humánum, gyerekszeretet, a „követelek mert tisztellek” attitűd, a tanulói kreativitásoknak is teret adó ismeretnyújtó-tudományokba bevezető készség képességfejlesztő, s végső soron személyiségformáló pedagógiai módszerek követelése, az iskolai közösségért végzett felelősségteljes munka. Mindehhez a fiatal, ambiciózus testületben megvannak a szükséges feltételek, de a továbbképzésekbe való bekapcsolódás feltétele a célok megvalósításának.
A gazdasági, adminisztrációs feladatokat mindössze 1 fő iskolatitkár, pénzügyi koordinátor végzi jelenleg kapcsolt munkakörben, amely a megnövekedett feladatok miatt nem elegendő létszám. Az intézményben az adminisztrációs feladatokat, a nyilvántartásokat, az adatszolgáltatásokat pontosan teljesítendő feladatokhoz mindenképpen szükséges 1 fő gazdasági végzettségű alkalmazott foglalkoztatása. 1 fő szakmunkásvizsgával rendelkező karbantartónk, 3 fő takarítónőnk és 1fő portásunk van. A meglévő állományunk szakmailag jól felkészült, sokoldalú, igényes munkára képes, lelkiismeretes csapat, ezen erényeik teszik lehetővé, hogy a kis létszám ellenére is meg tudjuk oldani a feladatainkat (az intézmény biztonságos üzemeltetéséhez, a reggel 6-tól este 10-ig történő nyitvatartáshoz még 1 fő teljes állású portás alkalmazására van szükségünk.) 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
6.1. A pedagógiai program érvényességi ideje a) A tagintézmény 2015. július 01. napjától szervezi meg nevelő- és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. b) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 01. napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. c) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2015. július 01. napjától 2017. augusztus 31. napjáig - szól.
92
6.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata a) A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
b) A 2016/2017-es tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a programot módosítania kell.
6.3. A pedagógiai program módosítása a) A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - a Centrum főigazgatója - a tagintézmény vezetője; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az iskola fenntartója.
b) A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és a tagintézmény-vezető jóváhagyásával, a Centrum főigazgató egyetértésével válik érvényessé.
c) A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 01. napjától kell bevezetni.
6.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető A pedagógiai program 1-1 példánya a következő személyeknél, illetve helyenként található: - Az iskola fenntartójánál; - Az iskola irattárában; - Az iskola könyvtárában; - Az iskola igazgatójánál; - Az iskola nevelői szobájában 93
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
1. A pedagógiai program jogszabályi változásokat követő módosítását a nevelőtestület 2015. év november hó 18.. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Fehérgyarmat, 2015. november 18. ........................................... Kövesligetiné Biró Zsuzsánna tagintézmény-vezető helyettes
2. A Kisvárdai SZC Petőfi Sándor Szakközépiskolája pedagógiai programjának jogszabályi változásokat követő módosítását az tagintézmény-vezetője jóváhagyta. Kelt: Fehérgyarmat, 2015. november hó 18. ....................................................... Macsi Gyula tagintézmény-vezető
3. A pedagógiai programnak a fenntartóra többletkötelezettséget jelentő részeivel a Kisvárdai Szakképzési Centrum főigazgatója egyetértett. Kelt:……………………………… ……………………………………
94
1. sz. melléklet Közgazdaság szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013/2014-es, 2014/2015-ös, 2015/2016-os tanévre kifutó rendszerben Tantárgy Éves (heti) óraszám 10. 11. 12. Magyar irodalom 108 (3) 108 (3) 96 (3) Magyar nyelv 36 (1) 36 (1) 32 (1) Történelem 72 (2) 72 (2) 96 (3) Társadalomismeret és etika 32 (1) Idegen nyelv 108 (3)* 108 (3)* 96 (3)* Matematika 108 (3) 108 (3)* 96 (3)* Ének-zene 36 (1) Rajz- és vizuális kultúra 72 (2) Osztályfőnöki 36 (1) 36 (1) 32 (1) Testnevelés és sport 180 (5) 72 (2) 64 (2) Fizika 72(2) Földünk és környezetünk 36 (1) Biológia 72 (2) Kémia 36 (1) Informatika 72 (2)* 72 (2)* 64 (2)* Szakmai orientáció: Gazdasági környezetünk 72 (2) Üzleti adminisztráció 72 (2)* Szakmacsoportos alapozás: Közgazdaságtan 144 (4) 128 (4) Üzleti gazdaságtan 72 (2) 64 (2) Üzleti gazdaságtan gyakorlat 72 (2)* 64 (2)* Szabadon tervezhető: - Matematika 36 (1)* 32 (1)* - Idegen nyelv 36 (1)* 32 (1)* - Történelem 36 (1) 32 (1) Kötelező óraszám 1116(31) 1080 (30) 960 (30) Nem kötelező órakeret terhére felhasznált: - fizika - biológia - idegen nyelv 72 (2)* 36 (1)* 32 (1)* - matematika 36 (1)* Tanulói tényleges óraszám 1224(34) 1116 (31) 992 (31) Csoportbontás többletóraszáma 10 13 13 Összes délelőtti óraszám 44 44 44 Megjegyzés:
- *: csoportbontásban tanítandó
95
2. sz. melléklet Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013/2014-es, 2014/2015-ös, 2015/2016-os tanévre kifutó rendszerben Tantárgy Éves (heti) óraszám 10. 11. 12. Magyar irodalom 108 (3) 108 (3) 96 (3) Magyar nyelv 36 (1) 36 (1) 32 (1) Történelem 72 (2) 72 (2) 96 (3) Társadalomismeret és etika 32 (1) Idegen nyelv 108 (3)* 108 (3)* 96 (3)* Matematika 108 (3) 108 (3)* 96 (3)* Ének-zene 36 (1) Rajz- és vizuális kultúra 72 (2) Osztályfőnöki 36 (1) 36 (1) 32 (1) Testnevelés és sport 180 (5) 72 (2) 64 (2) Fizika 72(2) Földünk és környezetünk 36 (1) Biológia 72 (2) Kémia 36 (1) Informatika 72 (2)* 72 (2)* 64 (2)* Szakmai orientáció: Gazdasági környezetünk 72 (2) Üzleti adminisztráció 72 (2)* Szakmacsoportos alapozás: Közgazdaságtan 72 (2) 64 (2) Gazdálkodási ismeretek 108 (3) 96 (3) Marketing ismeretek 72 (2) 64 (2) Marketing gyakorlat 36 (1)* 32(1)* Szabadon tervezhető: - Matematika 36 (1)* 32 (1)* - Idegen nyelv 36 (1)* 32 (1)* - Történelem 36 (1) 32 (1) Kötelező óraszám 1116(31) 1080 (30) 960 (30) Nem kötelező órakeret terhére felhasznált: - fizika - biológia - idegen nyelv 72 (2)* 36 (1)* 32 (1)* - matematika 36 (1)* Tanulói tényleges óraszám 1224(34) 1116 (31) 992 (31) Csoportbontás többletóraszáma 10 12 12 Összes délelőtti óraszám 44 43 43 Megjegyzés:
- *: csoportbontásban tanítandó
96
3. sz. melléklet Informatika szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013/2014-es, 2014/2015-ös, 2015/2016-os tanévre kifutó rendszerben Tantárgy Éves (heti) óraszám 10. 11. 12. Magyar irodalom 108 (3) 108 (3) 96 (3) Magyar nyelv 36 (1) 36 (1) 32 (1) Történelem 72 (2) 72 (2) 96 (3) Társadalomismeret és etika 32 (1) Idegen nyelv 108 (3)* 108 (3)* 96 (3)* Matematika 108 (3) 108 (3)* 96 (3)* Ének-zene 36 (1) Rajz- és vizuális kultúra 72 (2) Osztályfőnöki 36 (1) 36 (1) 32 (1) Testnevelés és sport 180 (5) 72 (2) 64 (2) Fizika 72(2) Földünk és környezetünk 36 (1) Biológia 72 (2) Kémia 36 (1) Informatika 72 (2)* 72 (2)* 64 (2)* Szakmai orientáció: Gazdasági környezetünk 72 (2) Üzleti adminisztráció 72 (2)* Szakmacsoportos alapozás: Számítógép-programozás 144 (4)* 128 (4)* Szám.tech. ismeretek 72 (2)* 64 (2)* Szám.tech. gyakorlat 72 (2)* 64 (2)* Szabadon tervezhető: - Matematika 36 (1)* 32 (1)* - Idegen nyelv 36 (1)* 32 (1)* - Történelem 36 (1) 32 (1) Kötelező óraszám 1116(31) 1080 (30) 960 (30) Nem kötelező órakeret terhére felhasznált: - fizika - biológia - idegen nyelv 72 (2)* 36 (1)* 32 (1)* - matematika 33 (1)* Tanulói tényleges óraszám 1224(34) 1116 (31) 992 (31) Csoportbontás többletóraszáma 10 19 19 Összes délelőtti óraszám 44 50 50 Megjegyzés:
- *: csoportbontásban tanítandó
97
4. sz. melléklet A Közgazdaság ágazati szakközépiskolai képzés tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013/2014-es, 2014/2015-ös, 2015/2016-os és 2016/2017-es tanévre.
Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak szakmai elmélet szakmai gyakorlat kötelező nyári gyakorlat Szabadon felhasználható órakeret terhére szakmai elmélet szakmai gyakorlat Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret terhére (4 óra): Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Informatika Tanulói tényleges óraszám Csoportbontás többletóraszáma Összes óraszám Megjegyzés:
Éves (heti) óraszám 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
90 (2,5) 54 (1,5) 108 (3)* 108 (3)
108 (3) 36 (1) 108 (3)* 108 (3)
108 (3) 36 (1) 108 (3)* 108 (3)*
96 (3) 32 (1) 96 (3)* 96 (3)*
72 (2)
72 (2)
108 (3)
96 (3)
72 (2) 72 (2) 72 (2) 36 (1)* 180 (5) 36 (1)
72 (2) 72 (2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 180 (5) 36 (1)
36 (1) 72 (2) 36 (1) 180 (5) 36 (1)
32 (1) 160 (5) 32 (1)
90 (2,5) 90 (2,5)* -
126 (3,5) 90 (2,5)* -
180 (5) 72 (2) -
192 (6) 128 (4) -
18 (0,5) 18 (0,5)* 1116 (31)
18 (0,5) 18 (0,5)* 1152 (32)
36 (1) 1116 (31)
32 (1) 992 (31)
36 (1)* 36 (1) 36 (1) 36 (1)*
36 (1)* 36 (1) 36 (1) 36 (1)*
36 (1) 36 (1)* 36 (1)* 36 (1)*
32 (1) 32 (1)* 32 (1)* 32 (1) -
1260 (35)
1296 (36)
9
8
9
8
44
44
44
43
- *: csoportbontásban tanítandó
98
1260 (35) 1120 (35)
5. sz. melléklet A Informatika ágazati szakközépiskolai képzés tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013/2014-es, 2014/2015-ös, 2015/2016-os és 2016/2017-es tanévre.
Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak szakmai elmélet szakmai gyakorlat kötelező nyári gyakorlat Szabadon felhasználható órakeret terhére szakmai elmélet szakmai gyakorlat Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret terhére (4 óra): Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Informatika Tanulói tényleges óraszám Csoportbontás többletóraszáma Összes óraszám Megjegyzés:
Éves (heti) óraszám 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
90 (2,5) 54 (1,5) 108 (3)* 108 (3)
108 (3) 36 (1) 108 (3)* 108 (3)
108 (3) 36 (1) 108 (3)* 108 (3)*
96 (3) 32 (1) 96 (3)* 96 (3)*
72 (2)
72 (2)
108 (3)
96 (3)
72 (2) 72 (2) 72 (2) 36 (1)* 180 (5) 36 (1)
72 (2) 72 (2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 180 (5) 36 (1)
36 (1) 72 (2) 36 (1) 180 (5) 36 (1)
32 (1) 160 (5) 32 (1)
72 (2) 108 (3)* 70
72 (2) 144 (4)* 105
108 (3) 144 (4)* 140
128 (4) 192 (6)* -
36 (1)* 1116 (31)
36 (1) 1152 (32)
36 (1) 1116 (31)
32 (1)* 992 (31)
36 (1)* 36 (1) 36 (1) 36 (1)*
36 (1)* 36 (1) 36 (1) 36 (1)*
36 (1) 36 (1)* 36 (1)* 36 (1)*
32 (1) 32 (1)* 32 (1)* 32 (1) -
1260 (35)
1296 (36)
10
9
13
15
45
45
48
50
- *: csoportbontásban tanítandó
99
1260 (35) 1120 (35)
6. sz. melléklet A Ügyvitel ágazati szakközépiskolai képzés tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013/2014-es, 2014/2015-ös, 2015/2016-os és 2016/2017-es tanévre.
Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak szakmai elmélet szakmai gyakorlat kötelező nyári gyakorlat Szabadon felhasználható órakeret terhére szakmai elmélet szakmai gyakorlat Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret terhére (4 óra): Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Informatika Tanulói tényleges óraszám Csoportbontás többletóraszáma Összes óraszám Megjegyzés:
Éves (heti) óraszám 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
90 (2,5) 54 (1,5) 108 (3)* 108 (3)
108 (3) 36 (1) 108 (3)* 108 (3)
108 (3) 36 (1) 108 (3)* 108 (3)*
96 (3) 32 (1) 96 (3)* 96 (3)*
72 (2)
72 (2)
108 (3)
96 (3)
72 (2) 72 (2) 72 (2) 36 (1)* 180 (5) 36 (1)
72 (2) 72 (2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 180 (5) 36 (1)
36 (1) 72 (2) 36 (1) 180 (5) 36 (1)
32 (1) 160 (5) 32 (1)
108 (3) 72 (2)* 70
72 (2) 144 (4)* 105
144 (4) 108 (3)* 140
192 (6) 128 (4)* -
36 (1) 1116 (31)
36 (1) 1152 (32)
36 (1)* 1116 (31)
32 (1) 992 (31)
36 (1)* 36 (1) 36 (1) 36 (1)*
36 (1)* 36 (1) 36 (1) 36 (1)*
36 (1) 36 (1)* 36 (1)* 36 (1)*
32 (1) 32 (1)* 32 (1)* 32 (1) -
1260 (35)
1296 (36)
8
9
13
12
43
45
48
47
- *: csoportbontásban tanítandó
100
1260 (35) 1120 (35)
7. sz. melléklet Az Egészségügy ágazati szakközépiskolai képzés tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013/2014-es, 2014/2015-ös, 2015/2016-os és 2016/2017-es tanévre.
Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak szakmai elmélet szakmai gyakorlat kötelező nyári gyakorlat Szabadon felhasználható órakeret terhére szakmai elmélet szakmai gyakorlat Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret terhére (4 óra): Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Informatika Tanulói tényleges óraszám Csoportbontás többletóraszáma Összes óraszám Megjegyzés:
Éves (heti) óraszám 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
90 (2,5) 54 (1,5) 108 (3)* 108 (3)
108 (3) 36 (1) 108 (3)* 108 (3)
108 (3) 36 (1) 108 (3)* 108 (3)*
96 (3) 32 (1) 96 (3)* 96 (3)*
72 (2)
72 (2)
108 (3)
96 (3)
72 (2) 72 (2) 72 (2) 36 (1)* 180 (5) 36 (1)
72 (2) 72 (2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 180 (5) 36 (1)
36 (1) 72 (2) 36 (1) 180 (5) 36 (1)
32 (1) 160 (5) 32 (1)
180 (5) 70
216 (6) 105
126 (3,5) 126 (3,5)* 140
208 (6,5) 112 (3,5)* -
36 (1) 1116 (31)
36 (1) 1152 (32)
18 (0,5) 18 (0,5)* 1116 (31)
16 (0,5) 16 (0,5)* 992 (31)
36 (1)* 36 (1) 36 (1) 36 (1)*
36 (1)* 36 (1) 36 (1) 36 (1)*
36 (1) 36 (1)* 36 (1)* 36 (1)*
32 (1) 32 (1)* 32 (1)* 32 (1) -
1260 (35)
1296 (36)
1260 (35)
1120 (35)
6
5
13
12
41
41
48
47
- *: csoportbontásban tanítandó
101
8. számú melléklet Közgazdaság ágazat Pénzügyi –számviteli ügyintéző szakmai óraterve és tantárgystruktúrája a 2013/2014., 2014/2015., 2015/2016., és 2016/2017. tanévekre Éves (heti) óraszám Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Munkahelyi egészség és 18 (0,5) biztonság Gazdasági és jogi 72 (2) 126 (3,5) alapismeretek +18 (0,5)1 +18 (0,5)1 Ügyviteli gyakorlat* 90 (2,5) 90 (2,5) 36 (1) +18 (0,5)1 +18 (0,5)1 Általános statisztika 36 (1) 32 (1) Statisztikai gyakorlat
36 (1)
Pénzügyi alapismeretek
72 (2) +36 (1)1
32 (1) 64 (2)
Pénzügyi gyakorlat
32 (1)
Adózási alapismeretek
32 (1)
Adózási gyakorlat
32 (1)
Számviteli alapismeretek
72 (2)
64 (2)
Számviteli gyakorlat ÖSSZESEN 108 (3) 108 (3) *Csoportbontásban tanítandó 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
144 (4)
108 (3)
216 (6)
72 (2)
192 (6)
32 (1) +32 (1)1 160 (5)
9. számú melléklet Informatika ágazat Gazdasági informatikus szakmai óraterve és tantárgystruktúrája a 2013/2014., 2014/2015., 2015/2016., és 2016/2017. tanévekre Éves (heti) óraszám Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Munkahelyi egészség és 18 (0,5) biztonság Információtechnológiai 36 (1) alapok Információtechnológiai 72 (2) gyakorlat* Munkaszervezési 32 (1) ismeretek Munkaszervezési 64 (2) gyakorlat* Adatbázis- és 18 (0,5) 36 (1) 72 (2) 32 (1) szoftverfejlesztés +36 (1)1 Adatbázis- és 36 (1) 72 (2) 72 (2) 64 (2) szoftverfejlesztés +36 (1)1 +32 (1)1 gyakorlat* Hálózati ismeretek I. 36 (1) 36 (1) 64 (2) 1 +36 (1) Hálózati ismeretek I. 72 (2) 72 (2) 64 (2) gyakorlat* Összefüggő nyári szakmai 70 105 140 gyakorlat ÖSSZESEN 72(2) 144 (4) 108 (3) 144 (4) 144 (4) 144 (4) 128 (4) 224 (7) *Csoportbontásban tanítandó 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
103
10. számú melléklet Ügyvitel ágazat Ügyviteli titkár szakmai óraterve és tantárgystruktúrája a 2013/2014., 2014/2015., 2015/2016., és 2016/2017. tanévekre Éves (heti) óraszám Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Munkahelyi egészség és 18 (0,5) biztonság Gépírás és iratkezelés 72 (2) 72 (2) 36 (1) gyakorlat* +36 (1)1 Levelezési ismeretek 36 (1) Levelezési gyakorlat*
72 (2)
Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat* Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek
72 (2) 36 (1)
96 (3) 128 (4)
36 (1) +36 (1)1 18 (0,5)
36 (1) +36 (1)1 36 (1)
72 (2) 36 (1)
Vállalkozási ismeretek Összefüggő nyári szakmai 70 gyakorlat ÖSSZESEN 144 (4) 72 (2) *Csoportbontásban tanítandó 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
96 (3) +36 (1)1 105 108 (3)
140 144 (4)
104
144 (4)
144 (4)
224 (7)
128 (4)
11. számú melléklet Ügyvitel ágazat Irodai asszisztens szakmai óraterve és tantárgystruktúrája a 2013/2014., 2014/2015., 2015/2016., és 2016/2017. tanévekre Éves (heti) óraszám Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Munkahelyi egészség és 18 (0,5) biztonság Gépírás és iratkezelés 72 (2) 72 (2) 36 (1) gyakorlat* +36 (1)1 Levelezési ismeretek 36 (1) Levelezési gyakorlat*
72 (2)
Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat* Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek
72 (2) 36 (1)
96 (3) 128 (4)
36 (1) +36 (1)1 18 (0,5)
36 (1) +36 (1)1 36 (1)
72 (2) 36 (1)
Vállalkozási ismeretek Összefüggő nyári szakmai 70 gyakorlat ÖSSZESEN 144 (4) 72 (2) *Csoportbontásban tanítandó 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
96 (3) +32 (1)1 105 108 (3)
140 144 (4)
105
144 (4)
144 (4)
224 (7)
128 (4)
12. számú melléklet
Egészségügy ágazat Egészségügyi asszisztens szakmai óraterve és tantárgystruktúrája a 2013/2014., 2014/2015., 2015/2016., és 2016/2017. tanévekre Éves (heti) óraszám Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Munkahelyi egészség és 18 (0,5) biztonság Egészségügyi 18 (0,5) 36 (1) 36 (1) 48 (1,5) 1 alapismeretek +18 (0,5) Szakmai kommunikáció 54 (1,5) 16 (0,5) Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek
54 (1,5) +18 (0,5)1
90 (2,5) +18 (0,5)1
18 (0,5) +18 (0,5)1
16 (0,5) +16 (0,5)1
36 (1)
90 (2,5) +18 (0,5)1
72 (2)
128 (4)
Klinikumi gyakorlat Összefüggő nyári szakmai 70 gyakorlat ÖSSZESEN 216(6) 0 (0) *Csoportbontásban tanítandó 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
126 (3,5) +18 (0,5)1 140
105 252 (7)
0(0)
106
144 (4)
144 (4)
112 (3,5) +16 (0,5)1 224 (7)
128 (4)
13. számú melléklet
Az 54 344 01 sz. Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ-s képzés a Közgazdasági ágazatban érettségizettek számára a 2017/18. tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodási ismeretek
Éves (heti) óraszám 5/13. évfolyam Elmélet Gyakorlat 16 (0,5) +16 (0,5)1 64 (2) 112 (3,5) +16 (0,5)1
Könyvelés számítógépen
128 (4)
Számvitel
192 (6)
Vállalkozásfinanszírozás
64 (2)
Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Adózás
32 (1) 96 (3) +32 (1)1
Elektronikus adóbevallás Projektfinanszírozás
64 (2) 64 (2)
Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése
64 (2) 64 (2)
Projekttervezés gyakorlata Osztályfőnöki
32 (1) 0 + 32 (1)1
Testnevelés
ÖSSZESEN 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
0 + 32 (1)1 768 (24)
352 (11)
14. számú melléklet
Az 54 481 02 sz. Gazdasági informatikus OKJ-s képzés az Informatika ágazatban érettségizettek számára a 2017/18. tanévtől felmenő rendszerben
Éves (heti) óraszám 5/13. évfolyam Elmélet Gyakorlat 16 (0,5) +16 (0,5)1 64 (2)
Tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdasági ismeretek
192 (6)
Gazdasági ismeretek gyakorlat
160 (5)
Vállalati információs rendszerek
128 (4)
Vállalati információs rendszerek gyakorlat
64 (2)
Projektmenedzsment
64 (2)
Projektmenedzsment gyakorlat
64 (2)
Szakmai idegen nyelv
48 (1,5) + 16 (0,5)1
Informatikai alkalmazási gyakorlat
128 (4)
Számviteli információs rendszerek gyakorlat
64 (2) +32 (1)1
Osztályfőnöki
0 + 32 (1)1
Testnevelés
0 + 32 (1)1
ÖSSZESEN 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
576 (18)
108
544 (17)
15. számú melléklet
Az 54 346 02 sz. Ügyviteli titkár OKJ-s képzés az Ügyvitel ágazatban érettségizettek számára a 2017/18. tanévtől felmenő rendszerben
Éves (heti) óraszám 5/13. évfolyam Elmélet Gyakorlat 16 (0,5) +16 (0,5)1 64 (2)
Tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Üzleti adminisztrációs gyakorlat
192 (6)
Ügyviteli ismeretek
128 (4)
Rendezvény- és programdokumentáció alapjai Rendezvény- és programdokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek
96 (3) 192 (6) + 32 (1)1 80 (2,5) +16 (0,5)1
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
224 (7)
Osztályfőnöki
0 + 32 (1)1
Testnevelés
0 + 32 (1)1
ÖSSZESEN 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
448 (14)
109
672 (21)
16. számú melléklet
Az 54 346 01 sz. Irodai asszisztens OKJ-s képzés az Ügyvitel ágazatban érettségizettek számára a 2017/18. tanévtől felmenő rendszerben
Éves (heti) óraszám 5/13. évfolyam Elmélet Gyakorlat 16 (0,5) +16 (0,5)1 64 (2)
Tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Bizalmas információ kezelés technikája
48 (1,5) +16 (0,5)1
Gyorsírási alapismeretek gyakorlat
224 (7)
Dokumentáció kiépítése a gyakorlatban
224 (7)
Ügyviteli ismeretek
128 (4)
Marketing alapjai
64 (2)
Időgazdálkodás
64 (2)
Nyomtatvány-adatbáziskezelés gyakorlat
160 (5) +32 (1)
Osztályfőnöki
0 + 32 (1)1
Testnevelés
0 + 32 (1)1
ÖSSZESEN 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
448 (14)
110
672 (21)
17. számú melléklet
Az 54 720 01 sz. Egészségügyi asszisztens OKJ-s képzés az Egészségügy ágazatban érettségizettek számára a 2017/18. tanévtől felmenő rendszerben
Éves (heti) óraszám 5/13. évfolyam Elmélet Gyakorlat 16 (0,5) +16 (0,5)1 64 (2)
Tantárgyak Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Egészségügyi asszisztensi ismeretek
320 (10) +16 (0,5)1
Szakmai gyakorlat
592 (18,5) +32(1)
Osztályfőnöki
0 + 32 (1)1
Testnevelés
0 + 32 (1)1
ÖSSZESEN 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
464 (14,5)
111
656 (20,5)
18. számú melléklet Az 54 344 01 sz. Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ-s képzés érettségivel rendelkezők számára a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017. tanévig
Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság
1/13. évfolyam Elmélet Gyakorlat 18 (0,5) +18 (0,5)1
Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek
16 (0,5) +16 (0,5)1 72 (2) 64 (2) 198 (5,5) +18 (0,5)1 216 (6) 72 (2) 72 (2) 144 (4) 36 (1) 54 (1,5) +18 (0,5)1 36 (1) 162 (4,5) +18 (0,5)1
Számviteli gyakorlat Gazdálkodási ismeretek
36 (1) 112 (3,5) +16 (0,5)1
Könyvelés számítógépen Számvitel Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlat Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlat Osztályfőnöki
Éves (heti) óraszám 2/14. évfolyam Elmélet Gyakorlat
128 (4) 192 (6) 64 (2) 32 (1) 96 (3) +32 (1)1 64 (2) 64 (2) 64 (2) 64 (2) 32 (1) 0 +36 (1)1
Testnevelés Összesen 828 (23) 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
112
0 +32 (1)1 0 +36 (1)1 432 (12)
768 (24)
0 +32 (1)1 352 (11)
19. számú melléklet Az 54 481 02 sz. Gazdasági informatikus OKJ-s képzés érettségivel rendelkezők számára a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017. tanévig
Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság
1/13. évfolyam Elmélet Gyakorlat 18 (0,5) +18 (0,5)1
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok
16 (0,5) +16 (0,5)1 64 (2) 54 (1,5) +18 (0,5)1
Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat Osztályfőnöki
Éves (heti) óraszám 2/14. évfolyam Elmélet Gyakorlat
72 (2) +36 (1)1 36 (1) 72 (2) 144 (4) 288 (8) 144 (4) 288 (8) 192 (6) 160 (5) 128 (4) 64 (2) 48 (1,5) +16 (0,5)1 64 (2) 64 (2) 128 (4) 64 (2) +32 (1)1 0 +36 (1)1
Testnevelés Összesen 478 (13) Összefüggő szakmai gyakorlat 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére
113
0 +32 (1)1 0 +36 (1)1 792 (22) 160
576 (18)
0 +32 (1)1 544 (17) -
20. számú melléklet Az 54 346 02 sz. Ügyviteli titkár OKJ-s képzés érettségivel rendelkezők számára a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017. tanévig
Tantárgyak
1/13. évfolyam Elmélet Gyakorlat ÖGY
Éves (heti) óraszám 2/14. évfolyam Elmélet Gyakorlat
*
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépírás és iratkezelési gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztrációs gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény- és programdokumentáció alapjai Rendezvény- és programdokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat Osztályfőnöki
18 (0,5) +18 (0,5)1 16 (0,5) +16 (0,5)1 64 (2) 252 (7)
60
198 (5,5) +18 (0,5)1
85
144 (4)
15
36 (1)
126 (3,5) +18 (0,5)1
144 (4) 90 (2,5) +18 (0,5)1 108 (3) 192 (6) 128 (4) 96 (3)
192 (6) +32 (1)1 80 (2,5) +16 (0,5)1 224 (7) 0 +36 (1)1
0 +32(1)1
Testnevelés Összesen 612 (17) 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére *Összefüggő nyári gyakorlat
0 +36 (1)1 648 (18)
114
160
448 (14)
0 +32 (1)1 672 (21)
21. számú melléklet Az 54 346 01 sz. Irodai asszisztens OKJ-s képzés érettségivel rendelkezők számára a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017. tanévig
Tantárgyak
1/13. évfolyam Elmélet Gyakorlat ÖGY
Éves (heti) óraszám 2/14. évfolyam Elmélet Gyakorlat
*
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépírás és iratkezelési gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információkezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány- és adatbáziskezelés gyakorlat Osztályfőnöki
18 (0,5) +18 (0,5)1 16 (0,5) +16 (0,5)1 64 (2) 252 (7)
60
198 (5,5) +18 (0,5)1
85
144 (4)
15
36 (1)
126 (3,5) +18 (0,5)1
144 (4) 90 (2,5) +18 (0,5)1 108 (3) 48 (1,5) +16 (0,5)1 224 (7) 224 (7) 128 (4) 64 (2) 64 (2) 160 (5) +32 (1)1 0 +36 (1)1
0 +32(1)1
Testnevelés Összesen 612 (17) 1 A szabadon felhasználható órakeret terhére *Összefüggő nyári gyakorlat
0 +36 (1)1 648 (18)
115
160
448 (14)
0 +32 (1)1 672 (21)
