1
SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Klapka György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája OM Azonosító: 203056 H-5100 Jászberény, Hatvani út 2. Tel.: igazgatóság: 06-20/394-9349, gazdasági iroda: 06-20//393-8112 e-mail cím:
[email protected] Bankszámlaszám: 10045002-00335553-00000000 Adószám: 15832180-2-16 www.szolmusz.hu Engedélyszám: E-001300/2015
A SZOLNOKI MŰSZAKI SZC A KLAPKA GYÖRGY SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Jászberény 2016.
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETŐ
9.oldal
1.1 Jellemző adatok
9.oldal
1.2 Az iskola rövid története
10.oldal
1.3 Az iskola életének, jellemzőinek bemutatása
11.oldal
2. HELYZETELEMZÉS
12.oldal
2.1 Helyzetkép
12.oldal
2.2 Az iskola társadalmi környezetének, az iskolával szemben támasztott követelményei, elvárásai (fenntartó, intézményi tanács, szülők, tanulók, iskolák, gazdálkodó szervezetek, intézmények, szervezetek) 13.oldal 2.2.1 A fenntartó oktatáspolitikai elgondolásaik, elvárásai
13.oldal
2.2.2 Az intézményi tanács elvárásai
14.oldal
2.2.3 A szülők elvárásai
14.oldal
2.2.4 A tanulók iskolaválasztásának indokai, elvárásai, észrevételei 15.oldal 2.2.5 Az iskolánkban tanuló tanulók továbbtanulási lehetőségei, a felsőoktatási intézmények elvárásai 16.oldal 2.2.6 Gazdálkodó szervezetek, intézmények elvárásai
16.oldal
2.2.6.1 Gazdálkodó szervezetek
16.oldal
2.2.6.2 Általános iskolák
17.oldal
2.2.6.3 Közművelődési intézmények
17.oldal
2.2.6.4 Egészségügyi, szociális intézmények
17.oldal
3
2.2.6.5 Sportegyesületek
18.oldal
2.2.6.6 Egyházak
18.oldal
2.2.6.7 Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium 18.oldal 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
18. oldal
3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 18. oldal 3.1.1 Az iskola pedagógiai hitvallása (elvárások, valamint a nevelőtestület által fontosnak tartott értékek a pedagógusok véleményeinek figyelembevételével) 19. oldal 3.1.2 Az iskolai nevelő-oktató munka alapvető céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 19. oldal 3.1.2.1 Iskolánk többcélú tagintézmény
19.oldal
3.1.2.2 Az egyes iskolatípusok funcióit a Nkt tartalmazza
19.oldal
3.1.2.3 Közvetítendő értékek
19.oldal
3.1.2.4 Az iskolában folyó nevelés- és oktatás konkrét céljai és feladatai
20.oldal
3.1.2.4.1 Általános célok
20.oldal
3.1.2.4.2 Pedagógiai tevékenység
20.oldal
3.1.2.4.3 Szakképzési célok
21.oldal
3.1.2.4.4 Személyi és tárgyi feltételek
22.oldal
3.1.2.4.5 Oktatómunka
22.oldal
3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
22. oldal
3.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
23. oldal
4
3.3.1 Bevezetés
23.oldal
3.3.2 Egészségnevelési elveink
23.oldal
3.3.3 Egészségnevelési célok, feladatok
24.oldal
3.3.4 Egészségnevelés fő témakörei a 9-14.évfolyam tanulói részére 24.oldal 3.3.5 Egészségnevelés legfontosabb színtere az iskola 3.3.6 Egészségnevelés személyi és tárgyi feltételei
25.oldal 25.oldal
3.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 26.oldal 3.5 A pedagógusok helyi iskolai feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatai 27.oldal 3.5.1 Szaktanárok feladatai
27.oldal
3.5.2 Gyógypedagógusok feladatai
28.oldal
3.5.3 Szakoktatók feladatai
29.oldal
3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 30.oldal 3.6.1 Az iskola feladatai a tehetséggondozásban, a kibontakoztatásában, a tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek meghatározása
képességek szabadidős 30.oldal
3.6.2 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek, felzárkóztatás 32.oldal 3.6.3 Az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése 35.oldal 3.6.3.1 A sajátos nevelési igény értelmezése. A habilitáció, rehabilitáció közös céljai, feladatai Az iskolánk által felvállalt sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői és fejlesztésük elvei 35.oldal
5
3.6.3.2 A beszédfogyatékos tanulók jellemzése 3.6.3.3 Részképességzavaros, tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók jellemzői
36.oldal és
magatartási 39.oldal
3.6.3.4 A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált oktatásának-, nevelésének személyi és tárgyi feltételei, tanulásszervezési módszerei iskolánkban 43.oldal 3.6.3.5 A sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményének értékelése, a pozitív diszkrimináció lehetőségeinek érvényesítése, alkalmazása iskolánkban 46.oldal 3.7 A tanulóknak az iskolai döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 48.oldal 3.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái
49.oldal
3.8.1 Iskolán belüli kapcsolatok
49.oldal
3.8.2 Iskolán kívüli kapcsolatok
50.oldal
3.8.3 Külföldi kapcsolatok
50.oldal
3.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei 50.oldal 3.9.1 Tanulmányok alatti vizsgák – más szóval belső vizsgák – szervezése
50.oldal
3.9.2 Szintvizsga
50.oldal
3.10 A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 51.oldal 3.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 52.oldal 4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE
52.oldal
6
4.1 A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését 52.oldal 4.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 54.oldal 4.3 A oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 54.oldal 4.4 A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 55.oldal 4.5 A mindennapos testnevelést, testmozgást iskolánkban a Nkt. 27. §(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg 56.oldal 4.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 56.oldal 4.7 Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát 57.oldal 4.8 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei 58.oldal 4.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 65.oldal 4.9.1 Az értékelés célja tekintve lehet 4.9.2 A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése 4.9.3 A gyakorlati munka értékelése
66.oldal 66.oldal 67.oldal
7
4.9.5 A tanuló magatartása, szorgalma értékelése és minősítése
67.oldal
4.9.6 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátai 70.oldal 4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 71.oldal 4.11 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 72.oldal 4.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 72.oldal 4.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
73.oldal
4.13.1 Egészségnevelési elvek
73.oldal
4.13.2 Környezeti nevelési elvek
74.oldal
4.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
75.oldal
4.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 75.oldal 4.15.1 A jutalmazás elvei
75.oldal
4.15.2 A tanuló magatartás a és szorgalma minősítésének elveit
76.oldal
4.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
76.oldal
5. SZAKMAI PROGRAM
76.oldal
6. AZ ISKOLA KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
76.oldal
8
BEVEZETŐ A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vettük: - a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját, - a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban Nkt), az azt módosító 2012. évi CXXIV. törvényt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt (a továbbiakban Szkt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet (a továbbiakban EMMI rendelet), valamint ezek módosításait az érvényben lévő közoktatással, szakképzéssel kapcsolatos egyéb jogszabályokat, előírásokat, a NAT-ot, és a kerettantervet, az OKJ-t, a központi szakmai programokat és a szakmai vizsga követelményeit, az érettségi vizsga vizsgatárgyait és vizsgakövetelményeit, az iskola alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, az iskola házirendjét, a pedagógiai program készítésével kapcsolatos szakirodalmat és kiadványokat, a fenntartó és a társadalmi környezet elvárásait, az iskola jelenlegi feltételrendszerét és jövőbeni elképzeléseit, a nevelőtestület, az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményét. A pedagógiai program az iskolavezetés által összeállított, a nevelőtestülettel egyeztetett és elfogadott feladatterv alapján készült. Az iskolára jellemző adatok, bemutatkozás (az iskola bemutatása) 1.1 Jellemző adatok Az iskola hivatalos elnevezése: Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szakközépiskolája és Szakiskolája Az iskola címe, telefonszáma: 5100. Jászberény, Hatvani u. 2. Telefon/Fax: 57/502-750; 502-760 E-mail:
[email protected] Honlap: http://klapkagy.sulinet.hu OM azonosító: 203056 Az iskola fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium Az iskola típusa: szakközépiskola és szakiskola Az iskola alaptevékenysége: az alapító okiratban meghatározottak szerint. Az iskola telephelye: Kossuth úti telephely
Klapka
György
9
Jászberény, Kossuth L. út 59. Az iskola beiskolázási körzete: a Jászság és környező települései 1.2 Az iskola rövid története Jászberényben a szakképzés önálló iskolában történő iskolarendszerű oktatásban 1886-ban kezdődött a jelenlegi öreg épületben (tanonciskola). Igazgató és a tanárok óraadók voltak. 1948-ban az iskolák államosításával a tanonciskolából ipari tanuló iskola lett, főhivatású igazgató, tanárok és óraadók közreműködésével. A nagyüzemi tanulók képzése 1951-ben kezdődött a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár felépülésével. 1952-től az iskola elnevezése 606. számú Ipari tanulóiskola lett. 1967/68.tanévben már 857 fő tanulója volt az iskolának, (ekkor került átadásra az új iskolaépület, melynek révén az oktatás tárgyi feltételei jelentős mértékben javultak). 1967-től az iskola elnevezése 606. számú „Klapka György” Szakmunkásképző Intézet lett. 1973-tól 1990-ig a Jászapáti iskola intézetünkhöz lett csatolva. Az iskola új szárnyának az átadására 1982-ben került sor. A bővítés már lehetővé tette a kétműszakos tanítás döntő többségű megszüntetését, szakmai szaktantermek, mérőtermek, könyvtár, majd a későbbiekben számítástechnikai szaktantermek, nyelvi labor kialakítását. Az elmúlt 10 évben bekövetkezett iskolarendszerünk, szerkezetének átalakulása következményeként újból „kinőttük” az iskolát és súlyos helyhiánnyal küszködtünk. 2005-ben Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése értelmében iskolánkhoz csatolták a Kossuth út 59. szám alatti iskolaépületet, ahol létrehoztuk a megye legkorszerűbb és legjobban felszerelt tankonyháját és tanéttermét, illetve kialakítottunk további tantermeket. 1951-től napjainkig több mint 13 ezer fiatal szerzett iskolánkban szakmunkás bizonyítványt s alkotta a Jászság ipari munkaerejének döntő többségét. Sokan kerültek különböző felsőfokú képzettséget szerezve iskolákban tanári és szakoktatói munkakörbe, gazdálkodó szervezetek vezető funkcióiba. A szakmunkásképzés mellett iskolánkban 1992-ben indult be a szakközépiskolai és a mezőgazdasági képzés. Ettől kezdve az iskola hivatalos elnevezése „Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, majd 2003-tól „Klapka György” Szakközép- és Szakiskola lett. 2009. szeptember 1-től az iskolához csatolták a Belvárosi Általános Iskola Eltérő Tantervű Tagozatát is, így a képzési profil kibővült, általános iskolai és speciális szakiskolai osztályokkal. Ettől kezdve az iskola neve is megváltozott: felvette a Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola elnevezést. 2015. július 1-től iskolánk a Szolnoki Műszaki
10
Szakképzési Centrum egyik tagintézménye lett, így a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába került át. Az esti illetve a levelező képzés néhány év megszakítással 1973-tól folyik iskolánkban. A kereskedelmi és vendéglátó képzés bevezetésére az 1997/98-as tanévtől került sor. Jelenleg a szakképzésben 15-20 szakmában folyik az oktatás. 1.3 Az iskola életének, jellemzőinek bemutatása Az iskola alapvető feladata és törekvése a jászberényi és a jászsági gazdálkodó szervezetek munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, a lehető legjobb felkészültségű szakemberek kibocsátásával, illetve a lehetőségek függvényeként a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Folyamatosan törekszünk mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatás feltételrendszerének javítására és ezek forrásainak biztosítására (önkormányzat – iskolai költségvetés, pályázatok, fejlesztési támogatás, vállalati támogatás, alapítvány, saját erő, az iskola bevételei) révén. Az oktatás délelőtti és délutáni munkarendszerben történik. A nevelő-oktató munkában kiemelt fontosságot tulajdonítunk a pozitív személyiségjegyek kialakításának, a szakma szeretetére, megbecsülésére való nevelésnek, a szakmák presztizsének visszaállítása, az elméleti és a gyakorlati oktatás szoros kapcsolatának, összhangjának megteremtésére. Az elméleti oktatás az iskolában folyik, a gyakorlati oktatással „A” és „B” hetes ciklusban történő váltással. Rendelkezünk számítástechnikai szaktantermekkel, szakmai szaktantermekkel, mérőtermekkel, könyvtárral, internettel, audivizuális, szemléltető, bemutató, kísérleti eszközökkel. A nyelvoktatás segítése a kölcsönös szakmai programok kialakítása, a más népek kultúrájának, szokásainak megismerése érdekében 1994-től testvériskolai kapcsolatot alakítottunk ki a németországi Vechta-i közigazgatású Lohne helyiségbeli Adolf Kolping, valamint 1999-től a Vechtai Justus von Liebig iskolával, melyek hasonló jellegű szakképzési intézmények. A felzárkóztatás, tehetséggondozás, a szabadidő szervezett eltöltése érdekében korrepetálásokat, szakköröket, iskolai-sportköri szakosztályokat szervezünk és működtetünk. Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre utalt tanulók testnevelési foglalkozásait gyógytestnevelés szakképzettséggel rendelkező tanárral tudjuk biztosítani.
11
A gyakorlati oktatás több mint 100 gyakorlati helyen folyik (jól felszerelt tanműhelyekben, illetve egyedi munkahelyeken). Az oktató-nevelő munka színvonalát tükrözik az elmúlt években a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyek döntőiben, a különböző kulturális, anyanyelvi és sport versenyeken elért dobogós helyezések. A tanévenkénti beiskolázás szakmai összetétele az alapító okiratban meghatározottak szerint, a felhasználók igényeinek megfelelően történik. 2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Helyzetkép Az iskola és környezete Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye második legnagyobb városa, a Jászság központja. Iskolánk tanulóinak több mint a fele bejáró, többségük a környező jász településeken él, így iskolánk regionális feladatokat lát el. Kistérségünk lélekszáma – az országos tendenciának megfelelően – enyhe csökkenést mutat. Az iskolaszerkezet átalakulása eredményeként tanulólétszámunk évek óta stabil. A külső környezet egyik legfontosabb eleme a gazdasági szféra, mert a képzésnek egyrészt az itteni igényeket kell kielégíteni, másrészt a tanulóink gyakorlati szakmacsoportos alapozó és szakmai előkészítő képzése ezekben a gazdasági egységekben folyik. Ezért a gazdasági életben végbemenő minden változás közvetlenül befolyásolja az iskola munkáját. A város gazdasági életét több nagy cég (Electrolux Lehel Kft., a Fortaco Zrt., Jász-Plasztik Kft., Szatmári Kft. stb.) határozza meg. A LEHEL 1991-ben került privatizálásra, az új tulajdonos elvégezte a gyár termékszerkezetének és szervezetének átalakítását, amely többek között jelentős létszámleépítéssel is járt. Azóta komoly mértékű fejlesztések történtek, így emelkedő létszámmal üzemel. Az Aprítógépgyár is privatizációra került, azonban ott nem járt ez jelentős leépítéssel. Mindkét nagyüzem fontos számunkra, mert tanulóink egy részének az itteni tanműhelyekben folyik a gyakorlati oktatása, illetve a végzettek részben itt helyezkedhetnek el. Továbbra is jelentős tanulólétszám gyakorlati munkahelyét biztosítják a kis- és középvállalkozások. Néhány szakmában mezőgazdasági szövetkezetek is biztosítanak gyakorlati munkahelyet tanulóink számára. A fentieken kívül a kereskedelmi és vendéglátó képzés gyakorlati munkahelyei biztosítása tekintetében fontos szerepet játszanak a CO-OP STAR ZRt és a vállalkozók.
12
Jászberény infrastruktúrája az elmúlt években jelentősen fejlődött, a gáz, szennyvíz, valamint a telefonhálózat szinte az egész városra kiterjedt, de ugyanez elmondható a kábel tv-ről is. Emellett sok utca kapott szilárd burkolatot. Bizonyos szempontból idesorolható, hogy a helyi tájékoztatásnak is kiépült a maga „infrastruktúrája”, van helyi újság, rendszeres rádió és tv adás. Az oktatás szerkezete a város méreteihez képest fejlett, közel ezer óvodai hellyel rendelkezik, jelenleg négy általános iskolája van. A középfokú képzés négy különböző irányultságú középiskolában folyik (gimnázium, gimnázium és szakközépiskola, szakközép- és szakiskola), és van a városnak felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara. Jászberényben hagyományosan intenzív kulturális élet folyik, melynek szinterei a város művelődési és kulturális intézményei és természetesen az iskolák is. 2.2 Az iskola társadalmi környezetének az iskolával szemben támasztott követelményei, elvárásai (fenntartó, intézményi tanács, szülők, tanulók, iskolák, gazdálkodó szervezetek, intézmények, szervezetek) 2.2.1 A helyi önkormányzat oktatáspolitikai elgondolásai, elvárásai A szakképzés profiljának, szakmaszerkezetének, a változó munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a szülők, tanulók igényeinek figyelembevételével. Az érettségit adó szakközépiskolai képzés és a középiskolát végzettek szakmai képzési arányának növelése. A szakemberképzés minőségének javítása. Nagyobb szerepvállalás a munkanélküli fiatalok átképzésében, továbbképzésében, a felnőttek képzésében. Hatékonyabb pályaválasztási tájékoztatórendszer kifejlesztése. Az alapvető kommunikációs, gondolkodási, olvasási, szövegmegértési, helyesírási, elemi matematikai képességek, készségek továbbfejlesztése. Kiemelt feladat az idegen nyelvi, számítástechnikai oktatás, a testkultúra, az egészséges életmódra nevelés fejlesztése. Fontos szerepet kell tulajdonítani a tehetséggondozásnak, a hátrányok kiegyenlítésének, a lemaradók, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának, a cigányszármazású tanulók támogatásának, a fentiekkel összefüggésben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység fejlesztésének, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésének. Az iskola külső kapcsolatrendszerének fejlesztése (fenntartó, a polgármesteri hivatal szakemberei, gazdálkodó szervezetek,
13
közművelődési intézmények, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények, sport intézmények, szervezetek, munkaügyi központ, nevelési és pályaválasztási tanácsadó). A lelkiismereti és világnézeti szabadság biztosítása. Jászberény és a Jászság történetének, természeti és társadalmi viszonyainak, gazdasági és kulturális életének a helyi tantervekben való szerepeltetése. Gazdálkodási szemléletváltás, a takarékos, hatékony gazdálkodás, célszerű munkaerő-gazdálkodás, az iskola saját bevételeinek növelése, pályázatok és más lehetőségek kihasználása (fejlesztési támogatás, vállalati támogatások, alapítvány, saját erő). 2.2.2 Az inzézményi tanács elvárásai A minőségi szakemberképzés, az iskolahasználók és a gazdálkodó szervezetek, munkaerő-piaci igények kielégítése. Az iskolai szakmaszerkezet gazdálkodó szervezeti igényekkel való összhangja. A pályaválasztási tevékenység hatékonyságának növelése. Alapvető készségek, képességek kifejlesztése, továbbfejlesztése. A tehetséggondozás, a lemaradók, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. Az idegen nyelvű és a számítástechnikai oktatás kiterjesztése, fejlesztése. Korszerű technikák és technológiák oktatása mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásban. A szülőkre, családokra eső költségek lehetőség szerinti csökkentése. 2.2.3 A szülők elvárásai A többség azt várja el, hogy az iskola legfontosabb feladatának a választott szakmára, továbbtanulásra való felkészítést, a személyiség és képesség fejlesztést, a kapcsolatteremtési (kommunikációs) képesség kifejlesztését tekintse, melynek révén elősegíti a társadalmi hátrányok leküzdését, a társadalomba való beilleszkedést, az elhelyezkedést. Egyaránt fontosnak tartják az általánosan művelő, a szakmai tantárgyakat és a gyakorlati oktatást, kiemelten az idegen nyelvű és számítástechnikai oktatást. Jó lenne a felzárkóztatás és a tehetséggondozás mind tanórai, mind tanórán kívüli tevékenységek körében való fejlesztése, kiemelten szerepeltetik a tanórán kívüli tevékenységek körében is a számítástechnikai, ill. idegen nyelvoktatást.
14
Az iskolai ellenőrzés, értékelés terén több szóbeli feletetést várnának el, mint írásbelit. Nagyobb gondot fordítsanak, illetve több időt szánjanak a pedagógusok a tanulók egyéni problémáinak megoldására, az egyes osztályközösségek kialakítására, a tanár-diák kapcsolat elmélyítésére. Fontos feladatnak tekintik az iskolai fegyelem megőrzését, további szigorítását. Szeretnék, ha az iskolába való bekerülést magasabb felvételi követelményekhez kötnék. 2.2.4 A tanulók iskolaválasztásának indokai, elvárásai, észrevételei A szakközépiskolai tanulók azzal indokolják ennek az iskolatípusnak a választását, mert lehetőséget biztosít felsőfokú továbbtanulásra, illetve érettségi után szakma tanulására is van lehetőség az iskolában. A szakiskolát végzettek középiskolája nappali és levelező tagozat tanulóinak az érettségi megszerzése, a továbbtanulási és az elhelyezkedési lehetőség esélyének növelése a cél. A szakiskolai tanulók egyöntetűen azért tanulnak, hogy szakmájuk legyen és remélhetően biztos munkahelyük. A tanulók többsége szeret iskolába járni, de a tanuláshoz való viszonyuk a bejárás, más otthoni tevékenység miatt szerintük sem kielégítő. Összességében jónak tartják tanáraikat és szakoktatóikat, a tanár-diák viszonyt, a tanórákat és a tankönyveket. Legtöbben a szakmai tantárgyakat kedvelik, de sokan szeretik a matematikát, a történelmet, a magyart. A tananyag tekintetében több technikai, technológiai újdonság oktatását várják. A tanórán kívüli tevékenységek körében felvételi előkészítő, számítástechnikai, idegen nyelvi foglalkozások növelése az igényük. Igényként merül fel a kulturális és sportélet jobb megszervezése, több lehetőség biztosítása. Igényük lenne a felvételi követelmények emelésére, a rend és a fegyelem további szigorítására. Szeretnének nagyobb tantermeket, a meglévők felújítását, a felszerelésük korszerűsítését.
15
2.2.5 Az iskolánkban tanuló tanulók továbbtanulási lehetőségei, a felsőoktatási intézmények elvárásai: Szakközépiskolai képzés (nappali) Szakiskolát végzettek középiskolája (nappali és levelező) Szakiskolai képzésben másodszakma megszerzése (felnőttoktatás) Felnőttképzés (különböző tanfolyamok, átképzések) Felsőfokú intézmények Iskolánk minden továbbtanulási lehetőséget támogat, főleg ha az növeli az elhelyezkedési lehetőséget, illetve ha munkaerő-piaci, gazdálkodó szervezeti igényeket elégít ki. A felsőfokú intézményekben való továbbtanulás esetén az elvárásokat a felvételi tájékoztatókból, a különböző felsőfokú intézmények kiadványaiból, a ma már a felsőfokú intézményekben is elterjedt nyílt napok alapján lehet megismerni, illetve a tanulókkal megismertetni s ennek megfelelően lehet a továbbtanulásra előkészíteni, felkészíteni őket. 2.2.6 Gazdálkodó szervezetek, intézmények elvárásai 2.2.6.1 Gazdálkodó szervezetek A közeli években is hasonló létszámú a tanulóigényük, szakmai igényük. Fontos kívánalmuk, hogy az eddigieknél jobb minőségű szakemberek kerüljenek ki az iskolából, főleg a neveltségi szint és a szakmai előképzettség tekintetében. A pályaválasztási tevékenység javítása, eredményesebbé tétele. Kapjanak tájékoztatást a végzett tanulók létszámáról, szakmai megoszlásáról. Szakmai bemutatók tartása, a szakmák népszerűsítése. Pályaválasztási filmek készítése, bemutatása. A beiskolázásnál szükségesnek tartják a gyakorlati készségek vizsgálatát. Gyengébb képességű tanulók képességeiknek megfelelő szakmákra való irányítása. Szükségesnek tartják a szakoktatók átképzését, továbbképzését. A gazdálkodó szervezetek többsége fontosnak tartja az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatát. Célszerűnek tartják a korszerűsítést.
16
- Elavult technikák és technológiák helyett az újak oktatása. - Korszerű gyakorlatot követő ismeretek tanítása. - Napjaink üzemeiben alkalmazott gyártási módszerek megismerése, megismertetése és alkalmazása a tanműhelyi gyakorlati képzésben. 2.2.6.2 Általános iskolák A szakképzés – szakiskolai és szakközépiskolai képzés – követelményeinek (szakmai és vizsga) megismerése, megismertetése. A pályaválasztási tevékenység összehangolása, pályaválasztási film illetve az iskola és a gyakorlati munkahelyek bemutatása. Visszajelzések az iskolánkba került tanulók előmeneteléről. 2.2.6.3 Közművelődési intézmények A tanulók tartós közösségben való részvételének segítése, a szervezett programok, kiállítások propagálása, megtekintése, igény szerint a szabadtéri színpad felújításában, táborok tavaszi rendbetételében való közreműködés – cserébe helyiségek biztosítása ünnepségek, hangverseny, kiállítás. Szervezett beiratkozás lehetősége, könyvtár bemutatása, közös rendezvények – író-olvasó találkozó, nyelvészeti más tudományos előadások szervezése, versenyekre való felkészítés, bibliográfia összeállítása, könyvtár kihasználása a tanításban, tanulásban, iskolai könyvtár segítése. A múzeum adta lehetőségek kihasználása az oktatásban.
2.2.6.4 Egészségügyi, szociális intézmények Az iskolaorvosi szolgálattal való együttműködés az iskola egészségügyi munkaterve alapján. A szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása érdekében folyamatos kapcsolattartás a Jászsági Családsegítő – Gyermekjóléti Szolgálattal.
17
A hátrányos helyzetű, lelki sérült tanulók esetén pályaválasztási problémák megoldásában folyamatos kapcsolattartás a Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal – egyéni és csoportos foglalkozások szervezése. Beiskolázás, pályaválasztás, átképzések, tanfolyamok szervezése, elhelyezkedési lehetőségek a Munkaügyi Központtal együttműködve. 2.2.6.5 Sportegyesületek Valamennyi sportegyesület az egyes sportágak, a minőségi sport támogatását, népszerűsítését kéri, melyhez szakmai segítséget is kínál. Közös versenyek rendezése, lebonyolítása – díjakkal, szponzorálással is segítik a versenyeket. A tehetséges fiatalok irányítása az egyesületbe. 2.2.6.6 Egyházak Iskolánk a jövőben is tegye lehetővé a különböző egyházi felekezetek számára a hitoktatás megszervezését, melyet igény szerint lehetővé is tesz és tantermet is biztosít. Szorosabb együttműködés kialakítása, melynek az iskola részéről nincs akadálya. A magyar irodalomban szereplő bibliai ismeretek oktatását egyházi képviselők szívesen vállalnák. 2.2.6.7 Jászberényi Katolikus Általános Iskola és Középiskola, Liska József Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Tagintézménye Folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a kollégiumi elhelyezést nyert tanulóink figyelemmel kísérése, az együttműködés érdekében. 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
18
3.1.1 Az iskola pedagógiai hitvallása (elvárások, valamint a nevelőtestület által fontosnak tartott értékek a pedagógusok véleményeinek figyelembevételével) A munka és a tanulás megszerettetésével olyan általános műveltséggel és korszerű szakmai ismeretekkel – a NAT-ra és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek, az érettségi vizsga, valamint a különböző képzési formák és szakmák szakmai programjai követelményrendszerének megfelelő tudással rendelkező embereket szeretnénk képezni (kibocsátani), akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség – és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, képesek bekapcsolódni a közéletbe s társadalmunk és szűkebb környezetünk hasznos polgáraivá válnak. A fentiekben megfogalmazott legalapvetőbb célokat a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum, a gazdálkodó szervezetek, a szülők és tanulók, intézményi tanács, diákönkormányzat elvárásai, igényei, véleménynyilvánítása, javaslatai és szoros együttműködése révén kívánjuk megvalósítani. 3.1.2 Az iskolai nevelő-oktató munka alapvető céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.2.1 Iskolánk többcélú tagintézmény: Az iskola alaptevékenységét a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum alapító okirata tartalmazza, mely szerint tagintézményünk döntő mértékben iskolarendszerű képzést, részben iskolarendszeren kívüli tanfolyami át- és továbbképzést folytat és kíván folytatni a jövőben is. Emellett iskolánk fogadja az általános iskolát végzett sajátos nevelési igényű és tanulásban akadályozott gyermekeket. Az iskola képzési rendszerét ennek megfelelően alakítottuk ki.
3.1.2.2 Az egyes iskolatípusok funkcióit a Nkt tartalmazza 3.1.2.3 Közvetítendő értékek Általános emberi és európai (keresztény) értékek: szeretet, megértés, tolerancia. Önállóság, önfejlesztés, önnevelés, felelősség önmagukért és másokért, fegyelmezettség, munkafegyelem.
19
A természet és környezet szeretete, védelme beleértve saját életünket is. Közösségorientált, segítő, karitatív magatartás, a közösség szellemi és kulturális és természeti értékeink védelme, hazaszeretet. Az egészséges életmód iránti igény, az egészséges életvitel szükséglete. 3.1.2.4 Az iskolában folyó nevelés- és oktatás konkrét céjai és feladatai A cél és feladatrendszert alapvetően a NAT-ra és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek, az érettségi vizsga követelmények, valamint a központi szakmai programok határozzák meg. 3.1.2.4.1 Általános célok A pályaválasztási tevékenység hatékonyságának növelése. A tanulók számára versenyképes tudás biztosítása. Minden képzési formában a lemorzsolódás csökkentése, lehetővé téve, hogy valamennyi tanuló megszerezhesse azt a tudást és azokat a készségeket, amelyre egyénileg képes. A középiskolai tanulmányok befejezése utáni szakmai tanulás szervezése a nemcsak középiskolai végzettséget igénylő szakmák esetén is. Lehetőség biztosítása másodszakma, szakközépiskolai és technikusi képzettség megszerzésére. Át- és továbbképző tanfolyamok szervezése (a fentiek a szülők, tanulók, munkaerőpiaci, gazdálkodó szervezeti igények figyelembevételével a Munkaügyi Központtal együttműködve.) 3.1.2.4.2 Pedagógiai tevékenység Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll, melynek megvalósítása során a legfontosabb feladat a személyiség sokoldalú fejlesztése, melynek fontos összetevői az alapvető készségek, képességek továbbfejlesztése, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítése, mely elősegíti az eredményesség növelését, segítve a társadalmi beilleszkedést, elhelyezkedést.
20
Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az iskolán belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A tagintézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása. A munka és a tanulás megszerettetésében kiinduló elem legyen a sokoldalú motiváció, a felfedezés öröme a sikerélmény, az eredményesség szükséglete, tanári szabadság biztosítása az oktatás módszereiben, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tanuló aktív részvételét biztosító módszer a leghatékonyabb. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik, ezért az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, videó) által megszerezhető tudásnak, művelődési ház, múzeum, színház stb., s a környezet ismeretközlő hatásainak. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, ellenőrzés, osztályozás legyen rendszeres és folyamatos. Az iskolai oktató munka szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát: a kötelező tanórai, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják. 3.1.2.4.3 Szakképzési célok Az első szakmához való jutás lehetőségének biztosítása. A munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához előírt szakképzettség megszereztetése. A szakképzés minőségének javításához szükséges pályaválasztási, szakmai orientációs rendszer kialakítása. Választott szakmára történő felkészítés (elmélet és gyakorlat) a gazdálkodó szervezetekkel együttműködve, általános és speciális szaktudás nyújtása a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. A gazdasági szerkezetváltást elősegítő munkaerő átcsoportosításhoz új szakmai ismeretek megszereztetése (átképzés).
21
A munka színvonalának emeléséhez, az új technika és technológia bevezetéséhez szükséges szakmai ismeretek felújítása, bővítése (továbbképzés). A személyiségfejlesztés, az elhelyezkedés, a vállalkozóvá válás segítése. 3.1.2.4.4 Személyi és tárgyi feltételek Személyi és tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése. Anyagi lehetőségek függvényeként a pedagógusok át- és továbbképzésének biztosítása. Minden lehetőség megragadása az anyagi erőforrások biztosítására (gazdálkodási tevékenység javítása, saját erőforrások jobb kihasználása, pályázatok, vállalati támogatások, fejlesztési támogatás, alapítvány). 3.1.2.4.5 Oktatómunka A fentiekkel összhangban az oktatás színvonalának növelése, a minőség javítása (korszerű ismeretanyag oktatása, korszerű eszközrendszer alkalmazása, kiemelten az anyanyelvi, a szakmai elméleti és gyakorlati, az idegen nyelvi, számítástechnikai oktatást, a vállalkozási ismeretek oktatását és fejlesztését). 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll, melynek megvalósítása során a legfontosabb feladat a személyiség sokoldalú fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos konkrét feladatok. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
22
Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény fejlesztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének fejlesztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény erősítése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 3.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.3.1 Egészségnevelési elveink Az egészségnevelés az iskolánkban különösen sokrétű, összetett feladat elé állítja az iskola minden dolgozóját. A hagyományos egészségnevelési szemléletet gyökeresen meg kell változtatni, szakítani kell az egyes programok betegségközpontú megközelítésével, valamint az orvosi ellátásra való túlzott koncentrálással. Új eszközök bevonásával, modern szemlélet kialakításával és terjesztésével, megelőzéssel válhat valóban hatékonnyá az egészségvédelmi munkának. 3.3.2 Egészségnevelési célok, feladatok A lakosság illetve tanulóink egészségi állapotában változást csak akkor érhetünk el, ha az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzősen segítséget tudunk nyújtani, megismertetjük a rizikó mentesebb életformák előnyeit,
23
az iskolai környezet támogatását elnyerjük, megismertetni a tanulókkal az egészség jelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon, képessé tenni a tanulókat a saját egészségük feletti kontrolra, életmódbeli alternatívákat kínálni, amelyekkel a tanulóknak lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására, a korszerű ismeretek átadása, egészségük megőrzése és védelme érdekében készségek és jártasságok kialakítása, a tanulókkal megismertetjük és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat és az egészségbarát viselkedésformákat, a tanulók az egészségügyi szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak, harmonikus személyiség kialakítása, aki felelősséget érez a saját sorsának alakításáért, a „pótszereket”, „pótcselekvéseket” visszautasítja, és a prevenciót helyezi előtérbe. 3.3.3 Egészségnevelés fő témakörei a 9-14.évfolyam tanulói részére A tanulók életkorának megfelelő szinten tanórán és tanórán kívül foglalkozni kell az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a személyes higiéniával, az egészséges, korszerű táplálkozással, az életmód és a mozgás fontosságával, a megváltozott környezeti hatásokkal (kapcsolódva a környezeti nevelési programhoz), a szenvedélybetegségek: alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros következményeivel és hatásaival, a családi és kortárskapcsolatokkal, betegségek megelőzésével (AIDS, Hepatitis –B, TBC, nemi úton terjedő betegségek stb.) a szexuális kultúrával, a nem kívánt terhességek elkerülésével, családtervezéssel. 3.3.4 Egészségnevelés legfontosabb színtere az iskola Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola. Az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Érdemi hatást lehet elérni életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola hatása komplex, megfogalmazott tananyag. Az iskola társadalmi intézményekkel és szervekkel kölcsönhatásban
24
egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozással hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Az egészségnevelés fontos színtere iskolánkban a testnevelés és gyógytestnevelés órákon belül az úszásoktatás és a gyógyúszás biztosítása tanulóink számára. A testmozgás ezen formája fontos színtere a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődésének. 3.3.5. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, túrák, túra minden félévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környéken, minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő, diáknap – előtérben a mozgás, az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos és védőnő) segítségének igénybevétele: félévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartása, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése, egyéni személyes problémák megbeszélésének folyamatos biztosítása, Klubdélutánokon a helyes táplálkozásra vonatkozó ismereteiket gyakorlatban is alkalmazhatják. A játékos vetélkedőkkel napi mozgásukat bővíthetjük. Esztétikus, tiszta környezet iránti igény kialakítása és fejlesztése az egész iskolai tartózkodás idejére vonatkozóan. Iskolán kívüli, városi programokban való részvétel előadásokon vetélkedőkön túrákon való részvétel. 3.3.6 Egészségnevelés személyi és tárgyi feltételei Az egészségnevelés minden pedagógusnak és az iskola miden dolgozójának feladta. A cél elérésének érdekében szoros együttműködés szükséges a tanulókkal, iskolaorvossal, védőnővel, szülőkkel, gyakorlatvezetőkkel, városi intézményekkel.
25
Az iskolai mellékhelyiségek megfelelő higiéniai felszerelése, a hulladék megfelelő kezelése, a büfé kínálata az egészséges táplálkozást erősítse, az esztétikus környezet tárgyi feltételeinek biztosítása. 3.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Pedagógiai munkánk során a közösségfejlesztést kiemelt feladatnak tekintjük, melynek keretében az egyén és társadalom közötti harmonikus kapcsolatot kívánjuk erősíteni. Ennek érdekében teendőink: Tanulóink legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Iskolánk, tanulóink törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlenül környezetünk értékeinek megőrzésében, gyarapításában. Iskolánk az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljen. Pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: személyiségének lassú átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
26
A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 3.5 A pedagógusok helyi iskolai feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatai 3.5.1 Szaktanárok feladatai Az egyes tanévi tantárgyi és órafelosztás szerinti tantárgyak oktatása. A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként egész tanévre. A tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, korrepetálás, verseny előkészítés stb.) megtervezése foglalkozásonként egész tanévre. Felkészülés a tanítási órákra. Gondoskodás a tanításhoz felhasználásra kerülő AV eszközökről, médiákról, kísérletező illetve mérőeszközökről. Gondoskodás a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről. Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése. A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása. (A tanulók írásbeli munkáit lehetőség szerint a soron következő tanítási órára, de legkésőbb 2 héten belül ki kell javítania. Lehetővé kell tenni, hogy tanítványaink tudásukról szóbeli felelet formájában is számot adhassanak. Ügyelet ellátása tanítási időkereten belül, a beosztásnak megfelelően. Szükségszerinti helyettesítés jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében, beosztásnak megfelelően. Közreműködés az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken. Közreműködés a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. Haladási és osztályozó napló (e-napló) vezetése. Szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről (ellenőrző könyv, fogadóóra, szülőértekezlet). Részvétel a nevelőtestületi értekezleten, egyéb az oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen. Szükség esetén közreműködés a tanulói fegyelmi eljárásban. Követi a szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladását, fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz továbbképzési, felkészítő, szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon.
27
Gondoskodik a rábízott tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről; az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat: elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolatos ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeleteinek ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az iskolai dokumentumok készítésében. Az iskolai munkával összefüggő egyéb feladatok ellátása. 3.5.2 Szakoktatók feladatai Az egyes pontokban meghatározottakon túli speciális feladatok: Az oktatási tevékenység tantervei követelmények szerinti megtervezése (önálló, a szakmai munkaközösségekkel egyeztetett koncepció szerint, a gyakorlati oktatás vezető útmutatása figyelembevételével). A kiegészítő képzés illetve egyéb tanórán kívüli gyakorlati oktatási formák (felkészítő tanulmányi versenyekre, szakkör) tematikájának meghatározása, a tevékenység megtervezése (önálló, a szakmai munkaközösségekkel egyeztetett koncepció szerint, a gyakorlati oktatás vezető útmutatása figyelembevételével). Bevezető foglalkozások felkészült, előkészített megtartása. Az oktató kabinet rendezett, használatra alkalmas, esztétikus állapotban való tartása. Munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset megelőzési teendők folyamatos ellátása. Közreműködés a tanműhelyi, tankonyhai és tanéttermi feladatok műszaki előkészítő munkálataiban. Közreműködés a tanműhely, tankonyha és tanétterem gazdaságos működésének a hatáskörébe tartozó feladataiban, az ésszerű anyag, szerszám, mérőeszköz, energia felhasználást eredményező oktatási tevékenységek és módszerek kimunkálásával. Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai – módszertani továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon.
28
3.5.3 Külső óraadók feladatai Azoknak az elméleti tantárgyaknak, szakmai gyakorlatnak az oktatására, amelyek speciális szakmai ismereteket igényelnek és az iskolában e tantárgyak oktatásához szükséges képesítéssel rendelkező tanárok vagy szakoktatók nincsenek, illetve a jogszabályban meghatározott túlórán felüli óraellátás biztosítására, más munkáltatóknál főállásban lévő – lehetőleg felsőfokú végzettségű – szakemberek alkalmazhatók óraadói minőségben. Az iskola tanévenkénti tantárgy és órafelosztásában számára meghatározott tantárgyakban és óraszámban a nevelő-oktató munkavégzése. Nevelő-oktató munkája során a közoktatási törvényben a közoktatásra vonatkozó egyéb jogszabályokban az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint jár el. Tantárgyait az érvényes tantervek, a tantárgy tanításához rendszeresített (használható) tankönyvek, jegyzetek, módszertani és egyéb segédletek felhasználásával oktatja. Nevelő-oktató munkája hatékonyságának és eredményességének érdekében törekszik a nevelés és oktatás korszerű módszereinek, eszközeinek alkalmazására. A tanulókkal és a szülőkkel való kapcsolatában érvényesüljenek a kultúrált érintkezés szabályai. Ellátja a munkakörével kapcsolatos adminisztrációs munkát. 3.5.4 Az osztályfőnök feladatai Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére. Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály választott tisztségviselőivel és a diákönkormányzattal, segíti munkájukat. Koordinálja és segíti az osztályában tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját, megbeszéli velük tapasztalataikat, egyezteti az osztályközösség és az egyes tanulók nevelésének időszerű feladatait, alkalmazandó módszereit. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét. Határozottan és következetesen törekszik a mulasztások és a késések megelőzésére, csökkentésére. A hiányzásokat figyelembe véve megteszi a jogszabályban előírt intézkedéseket.
29
Aktív kapcsolatot épít ki és tart fenn a szülőkkel, folyamatosan tájékoztatja őket és igyekszik bevonni az iskola életébe. Különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók segítésére. Szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát. Ellenőrzi a kötelező orvosi vizsgálatokon való megjelenésüket, intézkedik az elmaradott vizsgálatok pótlásáról. A tanulói igényeknek megfelelően osztálykirándulásokat, tanulmányi kirándulásokat szervez és vezet. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását vagy munkavállalását. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Családlátogatásokon megismeri a tanulók családi környezetét. Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. - haladási, osztályozási naplók vezetése, - bizonyítványok, törzslapok vezetése, - késések és mulasztások igazolásával kapcsolatos adminisztráció, törvényben előírt értesítési kötelezettségek, - dicséretek, fegyelmező intézkedések - térítési és tandíjfizetéssel kapcsolatos feladatok, - osztályára vonatkozó adatközlő információs kötelezettség teljesítése 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 3.6.1 Az iskola feladatai a tehetséggondozásban, a kibontakoztatásában, a tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek meghatározása
képességek szabadidős
Az iskolai oktató-nevelő munka (a kötelező, illetve szabadon választott), tanórákon és tanórákon kívüli tevékenységek alkalmával folyik. A tanítási óra az oktatás alapsejtje, egyetlen tanítási óra nem múlhat el a tanulók eredményes motiválása nélkül. A nevelő órai munkája legyen átgondolt, osztályra, csoportra szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas ellenőrzését, fordítsunk több gondot a tanítási órák egészségügyi követelményeire. A tehetséggondozás vonatkozásában az első, döntő momentum, hogy a pedagógusok minél hamarabb felismerjék a tehetségeket. Ehhez segítséget nyújthat:
30
a tanuló előző eredményeinek rövid ismerete, a tanéveleji felmérések eredménye, egyéni elbeszélgetések, az órai munkában nyújtott teljesítmény stb. A felismerést követően biztosítani kell a tehetséges tanulók képességeinek minél teljesebb kibontakozását. Ennek színtere lehet: a tanítási óra: csoportbontás, differenciálás, többletfeladatok adása, azok megbeszélése, felkérés kiselőadások tartására stb. a tanórán kívüli tevékenységek (az oktatáshoz kapcsolódóan): tanulószobai foglalkozás (9-10.évfolyam a szülő igénye alapján (1 csoport ciklus/20 óra szakköri foglalkozások informatikai szakkör sportköri foglalkozások a tanulók megfelelő szakirodalommal való ellátása, önálló kutatómunkával való megbízás. Nagyon fontos a különböző szintű versenyeken való részvétel biztosítása, megfelelő segítség nyújtása a felkészítésben, az elért eredmények elismerése: tanulmányi előmenetelbe való beszámítás, különböző szintű dicséretek adása, tárgy- illetve pénzjutalomban való részesítés. (Az eddigiekhez hasonlóan lehetőség van az utóbbiakat a „Klapka” alapítványból fedezni.) Az iskolai élethez (munkához) elengedhetetlenül hozzátartoznak a különböző tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, hiszen ezek elősegítik: a tanulók jobb, sokoldalú megismerését, az iskolához való kötődés erősödését, a közösségi élet más területeinek megismerését, a sport és kultúra eseményeiknek közvetlen figyelemmel követését, bennük való aktív részvételt, környezetünk megismerését, értékeinek megőrzését stb. Fontosnak tartjuk, ezért kiemelt célunk, hogy a tanórán kívüli tevékenységek szervezésébe és a programokon való részvételbe mind nagyobb arányban
31
kapcsolódjanak be a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is, hiszen ezek a tevékenységek jól segítik beilleszkedésüket, felzárkózásukat és a szociokulturális hátrányok leküzdését. A fentieket is figyelembe véve a következő tanórán kívüli tevékenységek megszervezését célszerű biztosítani (szabadidős tevékenységként). A tanulók és a tanárok más foglalkozásokat is szervezhetnek a diákok érdeklődését és igényeit figyelembe véve. hagyományőrző tevékenységek (megemlékezések, ünnepségek, különböző formái), diáknap, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, speciális tanfolyamok, iskolai sportkör, szakkörök, diákkörök, versenyek, vetélkedők (különböző témákban) túrák, kirándulások, színházlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, az iskola helyiségeinek, eszközeinek tanulói használatának biztosítása. 3.6.2 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magtartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek, felzárkóztatás A hátrányos, halmozottan hátrányos és a sajátos nevelési igényű tanulók aránya iskolánkban közel 20 %, ezért fokozott hangsúlyt kap az iskola „esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelési sikeressége érdekében”. A hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása - az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - az iskola minden tevékenysége során kiemelt feladat. Városunk oktatáspolitikájában is fontos elv a különbözőség kezelése. Ez egyrészt a tehetséggondozás kiemeltebb támogatását kell, hogy jelentse, másrészt a hátrányok kiegyenlítését a lassabban haladók, illetve fogyatékosok és enyhén fogyatékosok esetében. Jelenti továbbá, hogy az etnikai kisebbséghez tartozók iskoláztatására – az érintettek megfelelő hozzáállásával, s a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményező együttműködésével együtt – több figyelmet kell fordítanunk.
32
A beiratkozásnál, illetve az első osztályfőnöki és tanítási órákon felmérjük a HH, HHH és SNI tanulókat. Nyomon követjük tanulási teljesítményüket, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételüket, majd a továbbtanulásukat. Próbálunk folyamatos kapcsolatot tartani szüleikkel, segítőikkel és az ifjúságvédelmi szervezetekkel. A HH és HHH tanulók osztályonkénti megoszlása általában nem egyenletes, minden évben kimutatható bizonyos fokú koncentráció, melynek legfőbb oka az iskola képzési rendszere, mely az oktatásszervezés sajátosságai miatt nem kerülhető ki (a különböző osztályok más-más szakmacsoportot tanulnak). A hozzánk érkező tanulók számára a 9. évfolyamon diagnosztikai mérést végzünk, melynek eredményeként a pedagógusaink egyéni és csoportos fejlesztéseket szerveznek. A fejlesztések elsődleges célja a szövegértési, számolási–logikai képességek fejlesztése, tanulás módszertani segítség nyújtása és a többi kulcskompetencia fejlesztése. A tanulók továbbtanulásának segítése érdekében iskolánk bekapcsolódott az Útravaló Ösztöndíj Programba, ahol a résztvevő diákok körét évrőlévre bővítjük és szorgalmazzuk, hogy minél több hátrányos helyzetű tanuló vegyen részt benne. A HH, HHH és SNI tanulóink zöme rendkívül hiányos előképzettséggel kerül hozzánk. Ennek oka sokféle lehet. (ingerszegény környezet, megfelelő képességek hiánya, szorgalom hiánya, deviáns magatartás, az előző iskola nem elegendő odafigyelése stb.). Ezeket az okokat kiderítve lehet a felzárkóztatás lehetőségeit, módjait meghatározni. Erre nagy szükség van, mert tapasztalataink szerint a magukra hagyott tanulók többsége képtelen megbirkózni a feladatokkal, megbukik, kimarad. Körükben sokkal nagyobb a hiányzások aránya is, sőt az is előfordul, hogy a tanuló nem a képességei, csak a túlzott hiányzása miatt kényszerül évismétlésre. A nagyarányú lemorzsolódás pedig más területeken szaporítja a problémákat. A felzárkóztatás érdekében: a kritikus tantárgyak esetén csoportbontást kell alkalmazni (az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve), a tanórákon differenciáltan kell foglalkozni a rászorulókkal, biztosítani kell az egyénre szabott számonkérést, felzárkóztató órákat kell szervezni, alkalmi vagy rendszeres korrepetálást kell tartani
33
hiányzásokat folyamatosan nyomon kell követni és a szülőkkel szorosabb kapcsolatot kell tartani. A hátrányos helyzetű tanulók egyik csoportját alkotják (csoportokon belül természetesen átfedések is lehetnek) a szociálisan hátrányos helyzetűek. (csonka családban élők, olyanok akik valamelyik szülője, esetleg mindkettő munkanélküli vagy valamilyen más ok miatt létminimum alatt élők). Az ő esetükben is fontos minél hamarabb felismerni ezeket a problémákat és a lehetséges eszközökkel segíteni, hogy tanulmányaikat be tudják fejezni. Biztosítani kell számukra: a tankönyvtámogatást, az alapítványból erre a célra elkülönített összegből való juttatást. A probléma felismerése és kezelése elsősorban az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős feladata. A hátrányos helyzetűek sajátos csoportját képezik a bűnöző életmódot folytató, vagy ennek lehetőségét magában hordozó környezetből hozzánk kerülő tanulók, állami gondozottak, roma származású, illetve nevelési nehézségeket okozó deviáns magatartású tanulók. Fontos feladat ezen tanulók mielőbbi kiszűrése, és a velük való megfelelő bánásmód alkalmazása, messzemenően figyelembe véve az egyenlő bánásmód követelményét és titoktartásról szóló rendelkezéseket. Ennek érdekében célszerű: információt kérni az előző iskolától, családlátogatást végezni, jól szerkesztett kérdőívekkel év eleji „bemutatkozó” fogalmazványt készíttetni. Folyamatosan tartani a kapcsolatot: a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a megyei és városi Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadóval, a Megyei Gyermek- és Ijfúságvédelmi Intézettel, a nevelőszülői felügyelettel, a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, hivatásos pártfogókkal. A „feltérképezett” problémák megoldását elősegítő feladatokat az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős koordinálásával határozzuk meg.
34
Kiemelten kell kezelni (társadalmi veszélyessége miatt) az alkohol- és kábítószer-fogyasztással kapcsolatos problémákat. A felmerülő gondok kiküszöbölése, a további hasonló esetek megelőzése érdekében szükség lehet fegyelmi büntetések kiszabására is, amelyeknek a vétségekkel arányban kell állnia és meg kell felelnie a Köznevelési Törvényben meghatározott fokozatoknak. 3.6.3 Az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése 3.6.3.1 A sajátos nevelési igény értelmezése. A habilitáció, rehabilitáció közös céljai, feladatai Az iskolánk által felvállalt sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői és fejlesztésük elvei Iskolánk részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált oktatásában, nevelésében, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek oktatásában, nevelésében is. A sajátos nevelési igényű tanulók számára komoly motivációs bázist jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társaikkal. Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával gazdagodnak. Minél fiatalabban találkozik az egészséges gyermek a mássággal, annál könnyebben alkalmazkodik ezekhez a helyzetekhez. Természetessé válik számára az elfogadás, a tolerancia. - A sajátos nevelési igény kifejezi: a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
35
- A habilitációs, rehabilitációs tevékenység és az integráció közös céljai és feladatai: A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése 3.6.3.2 A beszédfogyatékos tanulók jellemzése Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet, tanulóink körében is megfigyelhető. A részképességzavarok hátterében is gyakran fellelhető a beszédfejlődés minőségi eltérése. Különös figyelmet érdemel serdülőkorban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere.
36
- A halmozottan beszédfogyatékos tanulók A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. - A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók fejlesztése: A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő környezetet. A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatásának, funkcionális összefüggésrendszerének figyelembevételére A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos.
37
A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. - Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. - A NAT alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása a cél. - Kiemelt fejlesztési feladatok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre,
38
azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. 3.6.3.3 Részképességzavaros, tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók jellemzői
és
magatartási
A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll . Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia esetén a percepciós bázis többdimenziós érintettsége az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás,számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek.
39
Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. - A fejlesztés alapelvei A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségével élhet - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. - A fejlesztés kiemelt, részletes céljai, feladatai a különböző kategóriák esetén Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttõl független olvasási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.
40
A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az ebben korban is az, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a téri és idõrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. - Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.
41
A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. - Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar - Hiperkinetikus zavarok Jellemzi a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. - Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.
42
- A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. - Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. - A NAT alkalmazása Ezeknél a tanulóknál is a nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása a cél. - Kiemelt fejlesztési feladatok Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. 3.6.3.4 A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált oktatásának- nevelésének személyi és tárgyi feltételei, tanulásszervezési módszerei iskolánkban - Személyi feltételek: a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógus (SNIa) alkalmazása
43
gyógypedagógus és/vagy fejlesztőpedagógus (SNIb illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők) alkalmazása többségi pedagógusok, mint az integráció elkötelezettjei - A személyekkel szemben támasztott követelmények, elvárások Az SNI-tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI- tanulók csoportjaira jellemző módosulásait szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni fejlődési ütemet biztosít a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az SNI-tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;
44
figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. - Tárgyi feltételek Fejlesztő szoba Fejlesztő kiadványok, tankönyvek, segédletek a gyógypedagógus javaslata alapján - Tanulásszervezési módszerek -integráltan
páros–, csoport- és sok egyéni munka tevékenykedtetés többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal, differenciálás kooperatív tanulás ,esetlegesen segítők közreműködése motiváció szemléltetés ,minél több érzékszervre hatóan többszintű feldolgozás, több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal , differenciálás
-habilitáció, rehabilitáció A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés a sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív, vagy kompenzatív jellegű fejlesztés, amely az integrált tanulók fogyatékosságával összefüggésben funkciókat, képességek fejleszt, sérülésük esetén visszaállításukat célozza. A rehabilitációs tevékenység megkezdése előtt a szakember egyéni fejlesztési tervet készít, a gyermek állapota és a szakértői bizottság útmutatása alapján.
45
3.6.3.5 A sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményének értékelése, a pozitív diszkrimináció lehetőségeinek érvényesítése, alkalmazása - A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének célja és alapelvei: Célunk a gyermek teljesítményének elemzése, javítása, a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése a tanulási folyamat figyelemmel kísérésével, folyamatos visszajelzéssel. Alapelveink: Az értékelés során mindig a tanuló önmagához mért fejlődését tartjuk szem előtt Az értékelés legyen előremutató, tartalmazza az előrelépés lehetőségeit Fejlessze a tanuló reális önértékelését, önismeretét Ösztönözze a gyermeket a magasabb tudásszint elérésére - Értékelés integráltan, a tanítás-tanulási folyamatban: A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésénél kiemelten fontos az egyéni bánásmód. Az értékelés formái és módozatai megegyeznek a többségi tanulók értékelési formáival,” A pozitív diszkrimináció érvényesítésének lehetőségei” pont tartalmazta kivételektől eltekintve. Fontos azonban figyelemmel kísérni a tanuló állapotában bekövetkező változásokat (javulás, vagy romlás) a gyengébben működő, a sajátos nevelési igényt megalapozó képességterületeken is, mivel enélkül nehezített a gyermek felzárkózása társaihoz. Ezért az érintett nevelő, szaktanár a tanév során legalább három alkalommal státust rögzít, és elemzi a tanuló állapotában bekövetkező változást, illetve stagnálást. A státus rögzítéséhez saját döntése alapján külön mérőanyagot használ (ennek elkészítésében kérheti a gyógypedagógus közreműködését) vagy a tanuló egyéb területen, más alkalmakkor készített munkáit elemzi (pl. füzetek, írásos munkák, tanórai feladatmegoldások stb.) Tapasztalatairól szóban vagy írásban tájékoztatja az érintett tanulót, igény szerint a szülőt. A gyermek rehabilitációját végző gyógypedagógussal megvitatja a tapasztaltakat, és konzultál a további tanulási folyamatot érintően. - Értékelés a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások alapján:
46
Ennek elvégzése a gyógypedagógus feladata. A gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus évente két alkalommal- félévkor és év végén-írásban szövegesen értékeli a tanuló munkáját. Az értékelés szempontjai: A tanuló feladattudata munkához való hozzáállása részvétele a rehabilitációs foglalkozásokon a különböző képességterületek (vizuális, akusztikus, verbális, motoros) működése írással, olvasással, szövegértéssel, számolással kapcsolatos képességterületek működése a gyermek személyiségének változásai Az értékelés lehet esszészerű, vagy történhet a gyógypedagógus által összeállított értékelőlappal. Az integráció sikerességét jelzi: ha a gyermek sajátos nevelési igénye nem okoz konfliktust a közösségben; a gyermekközösség elfogadja másságát; a nevelőtestület és az érintett szaktanárok véleménye szerint javul a gyermek teljesítménye, magatartása. - A pozitív diszkrimináció lehetőségeinek érvényesítése, alkalmazása: A tanítás-tanulás folyamatában biztosítjuk (a szakvélemény tanulónként jelöli meg): számonkérésnél, értékelésnél problémájának figyelembe vételét, számonkérésénél szóbeliség előnyben részesítését számonkérésénél írásbeliség előnyben részesítését, írásbeli munkák értékelése és minősítése alóli mentesítését, helyesírás értékelése alóli mentesítését, szövegértés értékelése alóli mentesítését, az idegen nyelvtantárgy, vagy megjelölt részének értékelése és minősítése alóli mentesítését, a tanórák látogatása mellett, számításos feladatok értékelésénél problémája figyelembe vételét, matematikából az értékelés, minősítés alóli mentesítését, tantárgyak matematikai ismereteket igénylő tantárgyrészei alóli mentesítését,
47
segédeszközök használatának biztosítását (számítógép, írógép, helyesírási- értelmező-szinonima szótár, táblázatok, számológép, mechanikus és manipulatív eszközök). a mentesítések a tanulót az érettségi- és szakmunkásvizsgán is megilletik, a pozitív diszkrimináció lehetőségeit a törvényben és a szakértői véleményben foglaltak szerint kell érvényesíteni a tantárgyi, vagy tantárgyrészek alóli mentesítésekkel kapcsolatos határozatokat az igazgató a szakértői bizottság javaslata alapján a tanuló (és szülő) írásbeli kérelmére hozza. a határozat tartalmazza a rehabilitáció óraszámát is a határozat elfogadásáról a tanuló és (szülő) aláírásával nyilatkozik. az érettségi- és szakmunkás vizsgára történő jelentkezéssel egy időben a tanulónak és (szülőnek) írásban kell kérnie a szakértői véleményben és a törvényben foglaltak alapján a tanulót megillető eljárást, mentesítést. ha a gyermek nem kíván élni a pozitív diszkrimináció és a mentesítés lehetőségével, erről szintén írásban nyilatkozik a tanuló (és a szülő) a tanítás-tanulási folyamatban, illetve a vizsgák előtt. 3.7 A tanulóknak az iskolai döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje - Az iskola igazgatója a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és a diákönkormányzat vezetője közreműködésével kikéri a diákönkormányzat írásbeli véleményét: - tagintézményi SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek nevelőtesületi elfogadása, vagy módosítása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend nevelőtestületi elfogadása, vagy módosítása előtt. Továbbá ki kell kérni a diákönkormányzat írásbeli véleményét - a tanulók közösségét érintő döntések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
48
A fenti tervek, dokumentumok tanulmányozásához és mérlegeléséhez, véleményének kialakításához a diákökormányzat részére elegendő időt kell biztosítani. Amennyiben ilyen véleményt a megbeszélt határidőig a diákönkormányzat nem formál meg, akkor azon eset támogató véleményként kezelhető. - A diákönkormányzat -
saját működéséről, az ahhoz biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, annak tanulói vezetője és munkatársai megbízásáról
szóló döntéseihez a nevelőtestület – a diákönkormányzat kérésére - minden esetben, megfelelő időben írásbeli véleményt ad. - A diákönkormányzat fentiektől eltérő tárgyú, az iskola működésével, vagy a tanulókkal kapcsolatos kérdésben benyújtott - szóbeli véleményére, vagy kérdésére az igazgató szóban, - írásbeli véleményére, vagy kérdésére az igazgató, vagy a nevelőtestület megfelelő időben, írásban válaszol.
3.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái 3.8.1 Iskolán belüli kapcsolatok Az iskola közalkalmazotti, nevelőtestülete, különböző közösségei, közalkalmazotti, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletek, személyes beszélgetések. Intézményi tanács – ülések Szülők – szülőértekezletek, fogadóórák, intézményi tanács, személyes beszélgetések, családlátogatás, írásbeli tájékoztatás, nyílt napok, iskolai rendezvények, véleménykérés kérdőív alapján.
49
Tanulók – diákönkormányzat, diáknap, diákközgyűlés, személyes beszélgetések, osztályfőnöki órák, véleménykérés kérdőív alapján. Ezek mellett az igazgató és a diákönkormányzat vezetője közvetlen, élő, az együttműködésre törekvő munkakapcsolatot tartanak egymással. 3.8.2 Iskolán kívüli kapcsolatok - Fenntartó A külső kapcsolatrendszer legfontosabb eleme a fenntartóval való kapcsolat, mely a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrumon keresztül történik. - Gazdálkodó szervezetek, kereskedelmi és vendéglátó egységek, vállalkozók Szakképző iskola lévén hasonlóképp igen fontos kapcsolatrendszer, melyeket a gazdálkodó szervezetekkel, kereskedelmi és vendéglátó egységekkel, vállalkozókkal kötött együttműködési megállapodások tartalmaznak. - Oktatási intézmények Általános iskolák – pályaválasztási tevékenység Középfokú iskolák – feladatok összehangolása Felsőfokú iskolák – továbbtanulás - Közművelődési intézmények A tanulóink iskolán kívüli művelődési, kulturális lehetőségeinek biztosítása. - Egészségügyi, szociális intézmények, szervezetek Iskolaorvosi szolgálat – iskolaorvosi feladatok ellátása Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok – szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatása Pedagógiai Szakszolgálatok – lelkileg sérült, beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók egyéni (csoportos) segítése, foglalkozása - Sportegyesületek – tanulók részvétele - Egyházak – hitoktatás, tanulói igények szerint - Jó a kapcsolat a Jászsági Médiával, mely fontos szerepet játszik az iskola életének, működésének, eredményeinek bemutatásában.
50
- Folyamatos és rendszeres a kapcsolat a Jászberényi Katolikus Általános Iskola és Középiskola, Liska József Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Tagintézményével a kollégiumi elhelyezést igénylő tanulóink számára a – lehetőségek függvényeként – férőhely biztosítása, valamint a kollégiumi elhelyezést nyert tanulók figyelemmel kísérése, az együttműködés érdekében. A kollégiumi elhelyezésre jelentkező és elhelyezést nyert tanulókra a kollégium különböző dokumentumai érvényesek. (Felvételi szabályzat, házirend stb.) 3.8.3 Külföldi kapcsolatok A nyelvoktatás segítése a kölcsönös szakmai programok kialakítása, a más népek kultúrájának, szokásainak megismerése érdekében 1994-től testvériskolai kapcsolatot alakítottunk ki a németországi vechta-i közigazgatású Lohne helyiségbeli Adolf Kolping iskolával, 1999-ben csatlakozott testvériskolának a Vechtai Justus von Liebig Schule középiskola is, melyek hasonló jellegű szakképző intézmények. A kapcsolat jelenleg is fennáll és mindhárom iskola elképzelése szerint a jövőben is folytatódni fog. 3.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei 3.9.1 Tanulmányok alatti vizsgák – más szóval belső vizsgák - szervezése A belső vizsgák egyik célja, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészsége fejlődjön, megtanuljanak „szerepelni” és vizsgarutinra tegyenek szert. Belső vizsga szervezhető a szakközépiskola 11. évfolyamán a kötelező és választott érettségi tantárgyakból. A vizsga írásbeli (informatikából gyakorlati) és szóbeli részből áll. - az írásbeli időtartama 2 (kapcsolt) tanítási óra, azaz 90 perc, melynek eredményét a szóbeli vizsgán kell közölni a tanulóval. A szóbeli vizsgák vizsgabizottság előtt folynak. A belső vizsga érdemjegye két érdemjegynek számít, és a naplóba piros színnel kell beírni. 3.9.2 Szintvizsga: A szakmák kerettantervei és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a gyakorlati szintvizsga időszakát.
51
A szintvizsgát az illetékes kamara szervezésében kell megvalósítani. A szintvizsga vizsgabizottság előtt történik, melynek elnökét a kamara delegálja. A szintvizsgán való részvétel a tanuló számára kötelező.
3.10 A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Az iskolába való felvétel jogszabályi háttere: - Nkt. 50.§ 81)-(4) bekezdése a tanulói jogviszony keletkezéséről, - EMMI rendelet 22.§, 26-27.§, 30-32.§, 37-45.§, - 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről (a továbbiakban Sztv.) 22.§ (1) és (7), 23.§ (1), 24.§ (2)-(5) bekezdés. A tanulók felvételének és átvételének helyi rendje: Középfokú iskolánk szakiskolai és szakközépiskolai tanulmányokra iskoláz be tanulókat. Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A szakiskolai képzésben a 9. évfolyamra történő felvételnél, a felvételre jelentkező tanulók rangsorolása az előző tanulmányi eredményeik alapján történik. A szakképzési évfolyamokra való felvételnél a szakképzési törvényben és az OKJ-ben foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben az adott szakképesítés megszerzéséhez pl.: orvosi alkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a felvétellel kapcsolatos döntéseket csak a megfelelő vizsgálatok után lehet hozni. Ugyancsak (az eddigi hagyományoknak megfelelően) a különböző szakmák indítását a különböző gazdálkodó egységek igényeivel összhangban kell tervezni. Abban az esetben, ha egyes szakmákra a jelentkezők száma magasabb a felvehetők számánál, vagy a gazdálkodó szervezet ezt külön igényli felvételi vizsgát lehet tartani, amelyet az igazgató által megbízott bizottság előtt kell letenni. (A felvételi vizsga anyagát – az előző évfolyamok tantervi anyagával összhangban a bizottság állítja össze). A felvételről – a bizottság ajánlását szem előtt tartva – az igazgató dönt. A szakközépiskolai beiskolázásnál a 9. évfolyamra történő jelentkezés esetén is előírható felvételi vizsga, és ott is el kell végezni a jogszabályban előírt orvosi alkalmassági, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatokat.
52
Amennyiben az iskola a felvételi vizsga eredménye alapján veszi fel a tanulókat, úgy annak tényét a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A 9. évfolyamban az átjárás (bárhonnan érkező tanuló átvétele) biztosított, egyéb esetekben az átvétel feltételeiről (a konkrét eseteket egyedileg vizsgálva) az igazgató dönt. (Pl.: szabadon átléphet, különbözeti vizsgát kell tenni, alsóbb évfolyamba léphet át stb.) A szakiskolát végzettek szakközépiskolájába történő jelentkezés feltétele a szakmai végzettség megléte. Tanulmányi eredményeket nem veszünk figyelembe, a felvétel a jelentkezés sorrendjében történik. - Tanuló átvételénél a jogszabályi háttér, a fenti helyi szabályozás, továbbá mérlegelési lehetőség esetén a jelentkező érdekeinek figyelembe vételével egyedileg dönt az igazgató. - Tanuló átvételét szükség esetén – az általánostól eltérő különös esetekben egyedi elbírálással különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétlés engedélyezésével elő kell segíteni. 3.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv - A címben szereplő ismeretek elméleti és gyakorlati részét legalább tanévente egyszer, egy-egy osztályfőnöki órán kell átadni. Ezt az órát az osztályfőnökök a tanéves nevelési tervükben előre rögzítik. - A tanítandó tananyag összeállításához az iskola-egészségügyi szolgálat segítségét, véleményét meg kell kérni. - Az anyag átadására megfelelően felkészült szakembert kell megbízni, felkérni. Így orvost, ápolónőt, mentőtisztet, mentőápolót, elsősegélynyújtó ismeretekkel igazoltan rendelkező, abból sikeres vizsgát tett pedagógust, szülőt, vagy más személyt. - A tanévenkénti legalább egy tanórányi ilyen jellegű oktatás elvégezhető testnevelés óra keretében, vagy tanórán kívüli egyéb foglalkozáson is.
4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.1 A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését
53
Az iskolánk által választott kerettantervek a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben alkalmazva: szakiskolai osztályokban: 8. melléklet – Kerettanterv a szakiskolák számára Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint szakközépiskolai osztályokban: 6. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára Javítva a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 7. melléklete szerint szakiskolát végzettek szakközépiskolája számára: 13. melléklet – Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára Megjelent a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 11. mellékleteként 2016. szeptember 1-től felmenő rendszerben alkalmazva: szakközépiskolai osztályokban: 8. melléklet – Kerettanterv a szakiskolák számára Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként Módosítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint., továbbá a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 10. mellékletének 15. mellékleteként szakgimnáziumi osztályokban: 6. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára Javítva a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 7. melléklete szerint., továbbá a 22/2016 (VII. 25.) EMMI rendelet 9. mellékletének 14. mellékleteként
54
4.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Az ide vonatkozó információkat a Pedagógiai Program melléklete, a Helyi Tanterv tartalmazza. 4.3 A oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához amelyet tankönyvvé nyilvánítottak, és a tankönyvjegyzékre felkerült. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) A tankönyvek kiválasztásánál feltétlenül szükséges: A tantervek (kerettantervek, helyi tantervek) pontos ismerete. A követelményeknek a tankönyv tartalmával való összevetése. A tankönyv „tanulhatóságának” vizsgálata, jól érthetőség, világos és egyértelmű fogalmazás, az önálló tanulói feldolgozás lehetősége, jó ábra- és táblázatgyűjtemény. A tankönyvi anyag felépítéséhez illeszkedő feladatlapok, feladatgyűjtemények is álljanak rendelkezésre. A kiadvány ára arányban álljon az információs tartalommal. Az azonos minőségű tankönyveknél az olcsóbbat kell választani. Törekedni kell arra, hogy a bevált tankönyvcsaládokat a felmenő évfolyamokon is alkalmazzuk. Annak érdekében, hogy a fentieknek eleget tudjunk tenni: Időben el kell látni a munkaközösségeket, a szaktanárokat az iskolához érkező tankönyvkínálattal (mintapéldányok, CD, internet). Lehetőség szerint a kollégák vegyenek részt tankönyv bemutatókon, illetve megfelelő egyeztetés után lehet tankönyvbemutatót szervezni.
55
Jó alkalmak a más iskolákkal való tapasztalatcserékre a megyei továbbképzési napok, amelyek általában tankönyvbemutatókkal egybekötöttek. Alapvető szakmai követelmény, hogy a tanulók számára csak akkor rendelhető egy tankönyv, munkafüzet stb., ha azt már a pedagógusok megismerték. A tankönyvek ára általában igen magas, különösen néhány szakelméleti könyvé. Az esetek egy részében célszerű az iskolai könyvtár számára tankönyveket vásárolni (kirívóan magas ár esetén, illetve ha az adott könyv kézikönyvként is használható), majd ezek helyben olvasásra, illetve kölcsönzésre felhasználni. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a különböző oktatási segédletek állapotát, a tönkrementeket, elavultakat ki kell selejtezni, pótlásukról, az új eszközbeszerzésről – az anyagi lehetőségek függvényében – rendszeresen gondoskodni kell. Ennek érdekében a különböző területek felelősei: számítástechnikai előadók használói mérőterem használói iskolai tanműhelyekben, tanétteremben és tankonyhán dolgozók iskolai könyvtáros munkaközösség-vezetők. Ezért figyelemmel kell kísérni (kinek-kinek a maga területére vonatkozóan) a különböző tanszerismertetőket, katalógusokat. A kiválasztott (és a tantervi anyaggal összhangban lévő) eszközöket meg kell tekinteni és csak ezután kerülhet sor a megvásárlására. Nagyobb értékű vásárlás esetén célszerű referenciahelyet felkeresni és működés közben megismerni a berendezéseket. Célszerű részt venni taneszköz bemutatókon. Az anyagi eszközök előteremtése egyre nagyobb részt pályázatok útján történik. Ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni a különböző pályázati kiírásokat, és minden indokolt esetben pályázni kell. 4.4 A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nat többek között meghatározza az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait. Az ott meghatározott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi szabályozás következő (alacsonyabb) szintjét jelentő kerettantervek biztosítják.
56
Az ezekben kijelölt szakmai tartalmat kötelezően figyelembe véve készítik el az iskolák a helyi tanterveiket, mint a tartalmi szabályozás következő (ismét alacsonyabb), helyi végrehajtási, gyakorlati megvalósítási szintjét. Ezek tartalmazzák végül a Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályait. 4.5 A mindennapos testnevelést, testmozgást iskolánkban a Nkt. 27. §(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg Mindennapos testedzés lehetőségei, sportkör A mindennapos testedzés lehetőségét naponta legalább 45 percben biztosítjuk. A 2013/2014. tanévtől: Szakközépiskola 9. évfolyamától felmenő rendszerben heti 5 óra órarendi beosztással. Szakiskolai osztályokban heti 3-4 óra, a helyi tantervnek és az órarendnek megfelelően, a szakmai gyakorlati napokon nincs testnevelés óra. Délután ISK sportcsoportok működnek, tanulói igény szerint. Az iskolában működő iskolai sportkör (ISK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornatermet és a kondicionáló termet. Rendszeres edzések szervezésére is sor kerül azokban a sportágakban, amelyekben van rá tanulói igény. 4.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 1.) Lehetőségeink, adottságaink függvényében biztosítjuk tanulóink részére a tantárgy és pedagógus választási jog gyakorlását. Amennyiben eltérő a tanuló, a szülő (gondviselő) és az iskola (pedagógusok) véleménye, abban az esetben a nevelőtestület döntése az érvényes. 2.) Az iskola igazgatója – a pedagógiai program alapján – minden év április 15-ig elkészíti és hirdetmény útján közzéteszi a választható tantárgyakat. Ezzel egy időben jelzi a felkészítés szintjét. A tantárgyak kiválasztásánál az igazgató kikéri az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményét.
57
3.) A tanulók május 20-ig adhatják le a tantárgy és felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntéseit, amelyeket az iskola összesít. 4.) A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) a tantárgyválasztás megváltoztatása iránti kérelmét írásban nyújtja be az igazgatónak, aki a lehetőségeket mérlegelve engedélyezi azt. 5.) A jelentkezés írásban történik minden év május 20-áig, kiskorú tanuló esetében a nyilatkozatot a szülő is aláírja. A jelentkezés módosítására augusztus 25-éig kérelmet lehet írásban beadni. Egyéb foglalkozások (szakkörök, felzárkóztatók, stb.) esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék a tanulmányokat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. 6.) Az iskolai óratervek kötelező és nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat határoznak meg. Iskolánk helyi tanterve úgy lett kialakítva, hogy a helyi tantervben meghatározott tanagyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a választható tanítási órákon való részvétellel biztosítható. Ezért az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A jelentkezett tanulók kötelesek az adott tanév végéig a foglalkozásokon részt venni. A távolmaradást igazolni kell, és ugyanolyan jogkövetkezményt von maga után, mint a kötelező tanórai foglalkozásról történő távolmaradás. 4.7 Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát A Nkt. 6. § (2) bekezdésének e) pontja értelmében 2017. január 1-től a szakgimnáziumokban a tanulók kötelezően választandó vizsgatárgya a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. A 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése értelmében tanulói igény esetén az iskola minden olyan vizsgatárgyból szervez érettségi vizsgát, amely a helyi tantervében szerepel. Ha szakértői vélemény vagy egyéb kérelem alapján a tanuló felmentést kap valamely kötelező érettségi vizsgatárgy alól, és helyette másik érettségi vizsgatárgyat választ, abban az esetben az iskola helyi tanterve biztosítja, hogy a tanuló fel tudjon készülni a középszintű érettségi vizsgára. Az iskola a kötelező óraszám terhére felkészítő órákat nem biztosít.
58
A tanuló abban az esetben jelentkezhet érettségi vizsgára, amennyiben teljesítette az adott tantárgy helyi tantervében meghatározott követelményeket. A 100/1997. (VI.13) Kormány rendelet 4.§ megfelelően iskolánk biztosítja az emelt szintű érettségire való felkészítést: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, ágazatnak megfelelő szakmai tantárgyakból. Az iskola abban az esetben indítja az emelt szintű érettségire felkészítő csoportokat, ha arra megfelelő számú tanuló jelentkezik (minimum 10 fő). A tanuló a tanév során indokolt esetben egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását, amennyiben az a minimális csoportlétszámot nem érinti. Az emeltszintű felkészítőn való részvétel nem kritériuma az érettségi vizsgára való jelentkezésnek, a tantárgyakból az érettségi előkészítőn való részvétel nem kötelezi a tanulót a vizsgára való jelentkezésre. Emelt szintű érettségi előkészítőn való részvétel esetén is jelentkezhet a tanuló középszintű vizsgára. Jelen pedagógiai programban irányelvként határozzuk meg, hogy a tanulók által választott érettségi vizsgatárgy közép vagy emeltszintű felkészítésénél a tantárgyra előírt követelményeket vesszük alapul a helyi tanterv összeállításánál. A felkészítésre jelentkezett tanulók teljesítményeit osztályzattal értékeljük. A felkészítésre jelentkezők részvétele a tanórákon kötelező, értékelés és egyéb tanügyi vonatkozás tekintetében ugyanolyan elbírálást kap, mint bármely más tantárgyi óra. A tantárgyat tanító pedagógus választásánál a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően járunk el, - szakirányú egyetemi végzettség, pedagógiai képesítéssel rendelkező szaktanárok készítik fel a diákokat az érettségi vizsgára. /20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 15§(1)/.
4.8 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Balassi Bálint Zrínyi Miklós Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Katona József Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Petőfi Sándor Arany János
59
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Madách Imre: Az ember tragédiája A XIX. század második felének magyar szépprózája – Jókai Mór – Mikszáth Kálmán Ady Endre Móricz Zsigmond Babits Mihály Kosztolányi Dezső A Nyugat első nemzedékéből – Juhász Gyula – Tóth Árpád József Attila Radnóti Miklós A mai magyar irodalomból Az ókor irodalmából A klasszicizmus és a szentimentalizmus irodalmából A XIX. század világirodalmának szépprózájából Az avantgard irodalomból A XIX. század világirodalmának szépprózájáról
Magyar nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
A közlésfolyamatok funkciói és tényezői A nyelvi jel és jelrendszer A mai magyar nyelvváltozatok Helyesírásunk alapelvei. Az írásjelek A mondat és a szöveg: a mondat beszerkesztése a szövegbe A mondat modalitása, a mondatfajták A mondat szintagmatikus szerkezete Az ige és az igenevek szerepe a mondatban Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben A szóelemek Azonosalakúság, többértelműség és rokonértelműség a nyelvben A hang találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei (a magánhangzótörvény) A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei (a mássalhangzótörvények) A stílus fogalma, a stílus hírértéke A stílusárnyalatok A társalgási stílus A tudományos és a publicisztikai stílus A közéleti stílus írásban és szóban A képszerűség elemei, stíluseszközei A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői
60
22. 23. 24.
A magyar nyelv eredete és rokonsága Szókincsünk bővítésének forrásai A nyelvművelés feladatai Történelem
Az írásbeli vizsga témakörei 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborúról a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód A szóbeli vizsga témakörei 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad (problémaközpontú) témakör
Matematika I. Gondolkodási módszerek 1. Halmazok 2. Logika 3. Kombinatorika 4. Gráfok 5. Módszerek II. Algebra és számelmélet 1. Számok, műveletek 2. Hatvány 3. Gyök
61
4. Logaritmus 5. Számelmélet, oszthatóság 6. Polinomok, algebrai törtek 7. Közepek 8. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek 9. Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek 10. Abszolútértékes egyenletek, egyenlőtlenségek 11. Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek 12. Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek 13. Egyenletrendszer III. Függvények 1. Függvénytípusok 2. Függvénytranszformációk 3. Függvénytulajdonságok, - vizsgálat 4. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása 5. Sorozatok IV. Geometria 1. Elemi síkgeometria 2. Elemi térgeometria 3. Vektorok 4. Trigonometria 5. Koordináta-geometria V. Statisztika, valószínűség: 1. Statisztika 2. Valószínűségszámítás
Fizika I. Mechanika 1. Mozgás: Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás 2. A dinamika alapjai: Mozgásállapot-változás és erő Erőfajták Erők együttes hatása A lendület-megmaradás Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata 3. Munka, energia: A munka értelmezése és kiszámítása
62
Mechanikai energiafajták A teljesítmény és hatásfok 4. Rezgés, hullámok: Rezgések Hullámok A hanghullám tulajdonságai II. Elektromágnesesség: 1. Elektrosztatika: Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér 2. Egyenáramok Az egyenáram Elektromos energia és teljesítmény 3. Elektromágneses indukció: A mágneses tér Lorentz-erő Mozgási indukció Nyugalmi indukció 4. Elektromágneses hullámok: III. Fénytan: Geometriai optika Hullámoptika IV. Termodinamika: Gázok állapotváltozásai A hőtan főtételei Halmazállapot-változások A hőterjedés V. Modern fizika: Az anyag atomos szerkezete A fény kettős természete Az elektronok kettős természete Az atom szerkezete Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Egyetemes tömegvonzás Csillagfejlődés A kozmológia alapjai
63
Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család – a vizsgázó személye, életrajza, családi élet, családi kapcsolatok, személyes tervek 2. Ember és társadalom – baráti kör, ünnepek, vásárlás, szolgáltatások 3. Környezetünk – otthon, lakóhely bemutatása, városi és vidéki élet, időjárás, környezetvédelem. 4. Az iskola – saját iskolánk, tantárgyak, órarend, nyelvtanulás 5. A munka világa – diákmunka, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód – napirend, étkezési szokások, az egészséges életmód, gyakori betegségek 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás – hobbi, színház, mozi stb., sportolás 8. Utazás, turizmus – nyaralás itthon illetve külföldön, utazás megtervezése és megszervezése, közlekedés eszközei, lehetőségei 9. Tudomány és technika – a technikai eszközök szerepe és fontossága a mindennapi életben Földrajz 1.
2.
3.
4. 5. 6.
7.
8. 9. 10.
Térképi ismeretek - Térképi ábrázolás, gyakorlatok - Űrtérképezés Kozmikus környezetünk - Naprendszer kialakulása, felépítése - A Föld és mozgásai Geoszférák földrajza - Kőzetburok - Levegőburok - Vízburok - Talaj Földrajzi övezettség Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi – gazdasági képe - A világgazdaság felépítése, ágazatai - A világgazdaság működése, folyamatai A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok, országcsoportok - A világgazdaság pólusai - A világgazdaság peremterületei Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza
64
11.
Globális világproblémák földrajzi vonatkozásai Biológia
1.1 A biológia tudománya 1.2 Az élet jellemzői 1.3 Fizika, kémia, alapismeretek 2.1 Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2 Az anyagcsere folyamatai 2.3 Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3.1 Nem sejtes rendszerek 3.2 Önálló sejtek 3.3 Többsejtűség 3.4 Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4.1 Homeosztázis 4.2 Kültakaró 4.3 A mozgás 4.4 A táplálkozás 4.5 A légzés 4.6 Az anyagszállítás 4.7 A kiválasztás 4.8 A szabályozás 4.9 Szaporodás és egyedfejlődés 5.1 Populáció 5.2 Életközösségek (élőhelytípusok) 5.3 Bioszféra 5.4 Ökoszisztéma 6.1 Molekuláris genetika 6.2 Mendeli genetika 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4 A bioszféra evolúciója Kémia 1. Az atom alkotórészei. Az atommag összetétele, izotópatomok, az atom tömege. 2. Az atom elektronszerkezete. Az elemek periódusos rendszere. 3. Molekulák képződése atomokból. A molekulaképlet. Másodrendű kötés.
65
4. Az anyag állapota. Anyagi halmazok (gáz-, folyadék és szilárd halmazállapot). 5. Az oldat fogalma, kialakulása, az oldhatóság. 6. A kémiai reakciók általános jellemzése. A kémiai számítások. A kémiai reakciók sebessége. A kémiai reakciók típusai. 7. Sav-bázis reakciók. Savak és bázisok erőssége. A hidrolízis. 8. A redoxireakciók. Elektrokémiai alapjelenségek. 9. Fontosabb kémiai elemek jellemzése. 10. Fontosabb szervetlen hidrogénvegyületek 11. Oxidok, hidroxidok. 12. Az oxosavak és sóik. 13. A telített és telítetlen szénhidrogének. 14. Az oxigéntartalmú szénvegyületek (alkoholok, aldehidek, ketonok). 15. Szénhidrátok. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. Informatika Szóbeli vizsga 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 4. Kommunikáció az Interneten 5. Könyvtárhasználat Gyakorlati vizsga 1. Szövegszerkesztés 2. Táblázatkezelés 3. Adatbázis-kezelés 4. Weblap készítés 5. Prezentáció és grafika 4.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A folyamatos és rendszeres értékelés megkívánja az ellenőrzés rendszerességét is, melynek gyakoriságát a Pedagógiai Program részét képező (helyi) tantervekben kell rögzíteni, megfelelő iránymutatást adva a tartalmi részre vonatkozóan is. Az ellenőrzés során szerezzük a tanuló teljesítményéről azokat az adatokat, melyeket az értékelés során valamihez viszonyítunk. A tanuló tudását viszonyíthatjuk a tantervi követelményekhez, illetve előzetesen megállapított standardhoz.
66
4.9.1 Az értékelés célját tekintve lehet: Diagnosztizáló értékelés (előzetes értékelés), annak célja, hogy egy-egy témakör tanítása előtt meg tudjuk állapítani a tanuló előzetes tudását amire a téma tanítása során építhetünk vagy éppen hiányt kell pótolnunk. Formatív (közbülső) értékelés, amely az oktatási folyamat közben zajlik, hogy a nevelő visszajelzést kapjon a tanulók teljesítményéről, és az alapján tudja tervezni, alakítani tovább munkáját. Szummatív (összegző értékelés), amelyre egy-egy nagyobb tanítási egység, témakör befejezése után kerülhet sor. Az iskolában folyó ellenőrző, értékelő tevékenységet célszerű tantárgyanként megtervezni, hiszen a követelmények is tantárgyanként kerülnek meghatározásra a helyi tantervben. A számonkérés formái lehetnek többek között: szóbeli felelet, teszt, felmérő dolgozat, esszé jellegű dolgozat, témazáró dolgozat, tanórai tevékenység, tanórán kívüli (pl.: otthoni) tevékenység, tanév végi írásbeli, szóbeli felelet, stb. gyakorlati munka értékelése, szintvizsga belső vizsga (A tantárgyak helyi tantervében kell meghatározni a számonkérési formák arányait, figyelembe véve a tantárgy sajátosságait, a tanulók leterheltségét, fogyatékosságait (pl.: dysgraphia, dyslexia). Az értékelésnél el lehet térni a hagyományos osztályozástól, pl.: pontozással, százalékolással, de a félévi, év végi eredmények megállapításának ezt „dekódolni” kell.) A követelménytámasztás egy tantárgyban – lehetőleg legyen minél egységesebb, ennek érdekében, - ha van munkaközösség – közös munkával kell kidolgozni a követelményrendszert. 4.9.2 A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése: A pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatok megállapítására a Kt. 70. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
67
A tantárgyankénti érdemjegyek megállapításánál alapvető követelmény annak megítélése, hogy a tanuló a tantervi követelményeket milyen mértékben sajátította el, hogyan tudja ismereteit a gyakorlatban alkalmazni. Az egyes félévek során arra kell törekedni, hogy a tanulók ismereteinek ellenőrzése változatos módszerekkel történjen: írásban, szóban, a tanórai aktivitás figyelembevételével, rajzi munkák, házi feladatok értékelése útján, a meghatározott időközönként végrehajtott ellenőrző munkák és a tanulók hosszabb időszakban nyújtott teljesítménye alapján. A tantárgyankénti érdemjegyek száma az egyes félévekben függ a tantárgy jellegétől, ciklusonkénti óraszámától. A félévi és a tanév végi osztályzatok biztonságos megállapítása érdekében azonban törekedni kell arra, hogy valamennyi tanulónak havonta legalább egy (félévente minimum 3) érdemjegye legyen. Az osztályfőnök, a szülő és a tanuló folyamatos tájékoztatása érdekében az érdemjegyeket folyamatosan be kell vezetni az osztálynaplóba (szakelméleti csoportnaplóba) és a tanulók ellenőrző könyvébe (tanműhelyi munkanaplóba). A tanuló teljesítményének értékelésénél és minősítésnél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) A szóbeli és írásbeli számonkérések eredményeinek értékelése: Az ellenőrzésnél, értékelésnél célszerű felhasználni a különböző ajánlott (és kipróbált) feladatlapokat, teszteket, ugyanakkor a helyileg készített ilyen jellegű anyagoknak is jelen kell lenniük, mert az mindig szorosabb kapcsolatban van a napi munkával. Az egységes értékelés kialakítása végett érdemes megegyezni a nevelőknek abban is, hogy az egyes feladatlapos dolgozatoknál elért pontszámokat milyen %-os kulcs alapján váltják át osztályzatra. Az írásbeli számonkérés egyik formája lehet a házi feladat, amely lehet kötelező vagy szorgalmi. A kötelező házi feladat értékelése a szaktanár döntése alapján történik, a szorgalmi házi feladatra csak akkor adható érdemjegy, ha az a tanuló várható osztályzatát pozitívan befolyásolja. Az írásbeli feladatokat a szaktanárnak 2 héten belül ki kell javítania. 4.9.3 A gyakorlati munka értékelése: Gyakorlati érdemjegy:
68
A tanműhelyi csoportos képzésben, kabinet foglalkozásokon oktatott tanulókat közvetlenül iskolai állományú pedagógus értékeli. A különböző gazdálkodó szervezeteknél megvalósuló gyakorlati oktatás esetén a tanulónál lévő osztályozólapon történik a gyakorlat értékelése és az osztályfőnökön keresztül kerül az osztályozó napolóba. Mindkét oktatási formában a gyakorlati jegyek megállapítására havonta kerül sor. Ellenőrző munka: Tanműhelyi csoportos képzésben, kabinetfoglalkozáson a különböző szakmacsoportba tartozó tanulóknál az első és a második félév végén történik az értékelés, mérés az ellenőrző munkákon keresztül. Az ellenőrző munkák kiválasztását és értékelési szempontjait a munkaközösségek határozzák meg. Az ellenőrző munkák az azonos szakmacsoportoknál lehetőséget adnak az összehasonlításra és az elemzésre. 4.9.5 A tanuló magatartása, szorgalma értékelése és minősítése A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése esetén a Nkt-ben foglaltak szerint kell eljárni. A magatartás és szorgalom érdemjeggyel történő értékelése havonta történik. A magatartás osztályzatok megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a tanuló a tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon, tanítási órákon kívüli tevékenységek során az iskolában és azon kívül hogyan tartotta be a tanulókra vonatkozó magatartási szabályokat. A magatartás megítélésénél figyelemmel kell lenni a tanuló iskolai, iskolán kívüli közéleti aktivitására, a közösségi munkában való részvételre, a más tanulókra gyakorolt hatására. A magatartás értékelése és minősítése Példás (5) a tanuló magatartása, ha a követelményeknek megfelel, közösségi munkája dicséretes, példamutató. Igazolatlan mulasztása nincs.
69
Jó (4) a tanuló magatartása, ha a követelményeknek általában megfelel, a közösségi munkában részt vesz, legfeljebb figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan mulasztása 1-2 óra. Változó (3) a tanuló magatartása, ha a követelmények teljesítésében ingadozó, a közösségi munkában vonakodva vesz részt, legfeljebb intésben részesült. Igazolatlan mulasztása 3-10 óra. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha a követelmények teljesítésében hanyag, a közösség fejlődését hátráltatja, fegyelmi büntetésben részesült. Igazolatlan mulasztása 10 óra feletti. Bukott tanuló magatartása nem lehet példás (5)! Gondot kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a tanuló magatartása egy korábbi időszakhoz viszonyítva hogyan változott. A szorgalom értékelése, minősítése A szorgalom elbírálásánál az egyéni képességeket, aktivitást, gyakorlati munkát kell figyelembe venni. A szorgalom osztályzata megállapításánál alapvető követelmény annak megítélése, hogy a tanuló képességeihez mérten milyen eredményeket ér el, illetve az eredményeinek javítása érdekében milyen erőfeszítéseket tesz. Az egymást követő félévek során megállapított szorgalom osztályzatok tükrözzék a tanuló tanulmányi munkájának tendenciáit, azok tükrözzék a ténylegesen elért tantárgyi eredményeit is. Példás (5) a tanuló szorgalma, ha kötelessége teljesítése kifogástalan, a tantervi követelményeket példásan, illetve jól teljesíti. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha kötelességeit teljesíti. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha a kötelesség teljesítésében ingadozik, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Legfeljebb egy elégtelen osztályzatot kapott. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha keveset tesz a tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. (Több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot.)
70
4.9.6 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladatok) meghatározásának rendje: Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az otthoni felkészülés szerepe A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása Az összefüggések felismerésének gyakorlása A problémamegoldó készség fejlesztése Felkészülés a tanórai számonkérés különböző formáira Az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása a tanulóknál Az otthoni felkészülés formái Az előző tanórán, vagy tanórákon feldolgozott elméleti anyag megtanulása az óra során elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok megoldása (szorgalmi házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos házi feladat (házi dolgozat). Felkészülés tanórai, önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés témazáró nagy dolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. Az otthoni felkészülés koordinációja A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama az átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne
71
haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor hosszabb határidőt kell adni. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot lehet kiadni, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy kell eljárni hosszabb tanítási szünet esetén is. Az otthoni felkészülés ellenőrzése A számonkérések különböző formáin és értékelésein keresztül. 4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások Közismereti oktatás keretei között informatika és idegen nyelv órákon van csoportbontás. Idegen nyelv: osztályonként két tanulócsoportot hozunk létre - angol – német, előzetes tanulmányok szerint - angol – angol, két csoportra bontva az osztály létszáma informatika: a szaktanterem befogadó képessége szerint (20, illetve 30 fő), kisebb létszámú osztálynál 1 csoport, nagyobb létszámú osztálynál 2 csoport Szakmai gyakorlati oktatás esetén: Nkt. 4. melléklete alapján 6-12 fős csoportokat szervezünk. Szakköri, diákköri foglalkozások A tanulók igényei alapján ezeket a foglalkozásokat a szaktanárok és a munkaközösségek szervezhetik meg. Jelenleg iskolánkban működő szakkörök: - Gasztro klub - informatikai szakkör - énekkar Az iskolánk olyan szakkörök indítását támogatja, amelyek összefüggésbe hozhatók az iskola pedagógiai és szakmai célkitűzéseivel. Elősegítik a tanulók szakmai ismereteinek további bővítését, egy-egy területen speciális többlet ismeretek szerzését, vagy a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásának kiteljesedését. Ugyancsak támogatandóak azok a szakkörök, amelyek a tanulók
72
fizikai, szellemi, kulturális készségeit, képességeit segítenek fejleszteni, hozzájárulnak a személyiség fejlődésükhöz és segítik az egészséges életviteli szokásaik kialakulását. A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők és heti 1-2 órán át tartanak. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. A foglalkozásokra való jelentkezések időpontját, helyét és a jelentkezés módját az osztályfőnökök ismertetik meg a tanulókkal. Iskolai sportkör Az iskolában működő iskolai sportkör (ISK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornatermet és a kondicionáló termet. Rendszeres edzések szervezésére is sor kerül azokban a sportágakban, amelyekben van rá tanulói igény. - iskolai sportköri foglalkozások, edzések: heti 2 óra délutánonként sportcsoportonként - ODK túra: évente 3 alkalommal - Klapka kupa évenkénti szervezése (a jászberényi középiskolák versenye) A jelentkezés időpontját, helyét és módját az osztályfőnökök ismertetik meg a tanulókkal.
4.11 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A cigányság rövid története, kiemelten ennek hazai vonatkozásai (Oláh Anita tollából – Khetanipe Egyesület) 4.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Évente egyszer, január és június között történik a tanulók fizikai állapotának felmérése. Ezt a NETFIT rendszer segítségével végezzük. A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei
73
teszttől függően két, illetve három zónába kerülnek: egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. A NETFIT fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: - testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) - testmagasság mérése - testzsírszázalék mérése – testzsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: - állóképességi ingafutás teszt Vázizomzat fittségi profil: - ütemezett hasizom teszt - törzsemelés teszt - ütemezett fekvőtámasz teszt - kézi szorítóerő mérése - helyből távolugrás teszt Hajlékonysági profil: - hajlékonysági teszt 4.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 4.13.1 Egészségnevelési elvek Egészségnevelésünk fő céljai: A lakosság illetve tanulóink egészségi állapotában változást csak akkor érhetünk el, ha az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzősen segítséget tudunk nyújtani, megismertetjük a rizikó mentesebb életformák előnyeit, az iskolai környezet támogatását elnyerjük, megismertetni a tanulókkal az egészség jelentőségét, hogy mindennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon, képessé tenni a tanulókat a saját egészségük feletti kontrolra, életmódbeli alternatívákat kínálni, amelyekkel a tanulóknak lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására, a korszerű ismeretek átadása, egészségük megőrzése és védelme érdekében készségek és jártasságok kialakítása,
74
a tanulókkal megismertetjük és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat és az egészségbarát viselkedésformákat, a tanulók az egészségügyi szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak, harmonikus személyiség kialakítása, aki felelősséget érez a saját sorsának alakításáért, a „pótszereket”, „pótcselekvéseket” visszautasítja és a prevenciót helyezi előtérbe. 4.13.2 Környezeti nevelési elvek Környezeti nevelésünk fő céljai: Rendszerszemléletre nevelés. Globális összefüggések megértése. Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése. Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása. Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése. Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása. Környezeti- és egészség-tudatosság erősítése az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése. Szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben. Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével. Korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak. A helyi értékek és problémák megismertetése. Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel. Ősi mesterségek megismerése. Hagyományok őrzése.
75
4.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések -
Iskolánk 2007. december 29-én csatlakozással elfogadta a Jász-NagykunSzolnok Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ Társulás Esélyegyenlőségi Tervét. Az abban megfogalmazottak érvényesek iskolánk tanulóira is.
4.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 4.15.1 A jutalmazás elvei: - A tanulóközösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi, vagy gyakorlati munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. A pedagógusnak kötelessége, hogy dicséretével, elismerésével fokozza a tanulók szorgalmát, kezdeményezőkészségét. - A jutalmazás formái: - A kiemelkedő csoportos munkát jutalomkirándulással, színházlátogatással csoportos jutalomban lehet részesíteni. - Az egyéni dicséretek fajtái: a.) osztályfőnök, szaktanári, szakoktatói dicséret, b.) igazgatói dicséret, c.) nevelőtestületi dicséret. A „c-d” pontban adott dicséreteket az igazgató írásban adja át a tanulónak. Az élenjáró, egyéni teljesítmények könyvjutalommal, tárgyjutalommal is elismerhetők. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért utolsó éves tanuló, illetve aki közösségi cselekedetével elismerést szerzett az iskola közösségének miniszteri dicséretre javasolható. A különböző versenyek országos döntőjén kiemelkedő eredményt elért tanulóknak a meghívott szülők és pedagógusok jelenlétében az igazgató adja át az elismeréseket. Az iskolai, megyei, területi versenyek I-III. helyezettjei az osztályközösség, a versenyfelelős tanár jelenlétében az osztályfőnököktől kapják az elismerést. - A szakma legjobbjainak jutalmát a ballagási ünnepségen, tanévzáró, tanévnyitó ünnepély alkalmával a tanulóközösség előtt az igazgató adja át. Az iskola legjobb tanulói, sportolói, a kiemelkedő kulturális munkát végzők elismerésére a tanévzáró, illetve ballagási ünnepségen kerül sor a szülők jelenlétében.
76
A jutalmak átadása az érintett szülők jelenlétében történik a ballagási ünnepségen, illetve a tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyen. - A jutalmazásra javaslatot tehet: a nevelőtestület bármely tagja, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, gazdálkodó szerv vezetője, - Dicséretek, elismerések bejegyzése: az ellenőrző könyvbe: dicséretet, az osztálynaplóba valamennyi elismerést - A jutalmak anyagi fedezetét az iskolai költségvetés és/vagy a „Klapka” Alapítvány” biztosítja. 4.15.2 A tanuló magatartása és szorgalma minősítésének elveit és módját a 4.9.5 fejezetben részleteztük 4.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A nevelőtestület nem fogalmazott meg további elveket.
5. SZAKMAI PROGRAM Az ide vonatkozó információkat a Pedagógiai Program melléklete tartalmazza. 6.AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK Elnevezése:
Szolnoki Műszaki SzC Klapka György Szakgimnázium és Szakközépiskola Könyvtára
Pontos címe:
5100 Jászberény, Hatvani u. 2.
Létesítésének ideje:
1967.
Elhelyezése:
I. emelet
77
Alapterülete: Használói köre:
40 m2 pedagógusok, tanulók, az iskola dolgozói
A könyvtári bélyegző szövege: Az iskolai könyvtár gazdálkodása: az iskolai könyvtár működéséhez szükséges személyi, pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján alakítjuk ki, meghatározzuk meg. Az ellátmány az alábbi célokra fordítható: könyvek és egyéb információhordozók vásárlására, nyomtatványok beszerzésére. Egyéb könyvtári eszközök vásárlása csak az intézmény vezetőjének és gazdasági vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhet.
2. ISKOLAI KÖRNYEZET 2.1 A könyvtári állomány elhelyezése A könyvtár 40m2 alapterületen található az épület első emeletén, közepesen frekventált helyen. A kölcsönző tér 16 fő befogadására és elhelyezésére alkalmas olvasóteremmel rendelkezik. A könyvtáros gépén kívül három számítógép áll az olvasóközönség rendelkezésére. A folyosón lévő beépített szekrényekbe kerültek a ritkábban használt dokumentumok . 2.2 A könyvtári állomány tagolása A könyvtári állomány hét részre tagolódik a használói igényeknek megfelelően: kézikönyvtár, szépirodalom, szakirodalom, kötelező olvasmányok, tankönyvek. Az audiovizuális dokumentumok egy fiókos szekrényben kaptak helyet. 2.3 A könyvtárból kihelyezett letétek Letétbe helyezett könyvek vannak az iskola szertáraiban és a szaktantermekben. A letéti anyagból rendelkezésre állnak példányok a központi állományban is. A kihelyezett letéti állományért a megbízott pedagógus a felelős.
78
2.4 A könyvtár használói köre A könyvtár használói elsősorban az iskola tanulói és dolgozói, valamint a társintézmények tanulói és dolgozói. Igazgatói engedéllyel kutatási céllal érkező külsős olvasók is igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. A könyvtárhasználat módja: egyéni és csoportos helyben használat. 3. GYŰJTEMÉNY, FELDOLGOZOTTSÁG, SZOLGÁLTATÁSOK, KAPCSOLATOK 3.1.Gyűjteményszervezés 3.1.1Gyarapítás A beszerzés forrásai: Vétel: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla vagy szerződés alapján történik a gyarapítás. Megrendeléssel vagy közvetlenül a boltokból. Ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat. Hagyatékból ajándékoznak könyveket a város lakói, volt diákok. Csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kaphat a bibliotéka új dokumentumokat, előzetes megállapodás alapján. A könyvtár állományát pályázatokon nyert összegből, esetleg természetbeni juttattatásként nyert dokumentumokkal is gyarapítjuk. Egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. A számlák nyilvántartása: a beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az intézménygazdasági szakembereinek a feladata. A könyvtáros a leltári számok feltüntetésével záradékolja a számlát. A dokumentumok állományba vétele: a dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. Végleges, egyedi nyilvántartásba vett dokumentumok köre, formái: azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, 8 napon belül végleges, egyedi nyilvántartásba kell venni. Formái: leltárkönyv, számítógépes nyilvántartás (SZIRÉN folyamatban van) Csoportos leltárkönyv vezetése: olyan statisztikai kimutatás, amely alapján bármikor megállapítható és ellenőrizhető az állomány nagysága és értéke. A számítógépes nyilvántartás mellett nem kötelező, ezért a teljes feltártság eléréséig alkalmazzuk majd.
79
3.1.2 Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Tervszerű állományapasztás: a gyűjteményszervezés fontos része, szempontjait a gyűjtőköri szabályzat rögzíti. Az elavult dokumentumok selejtezése: tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot, - ha a benne levő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz vezeti a tanulókat, -ha a gyakorlatban már nem használható, mert a benne szereplő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, -ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti, muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetőek! A fölösleges dokumentumok kivonása: az a dokumentum minősül fölös példánynak, amely iránt a szaktanári-tanulói igény megcsappan, ill. az, amely tartalmilag már nem illeszkedik a könyvtár gyűjtőkörébe. Természetes elhasználódás: azok a dokumentumok, amelyek használat közben megrongálódtak, megcsonkultak, azaz rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Elháríthatatlan esemény: elemi csapás vagy bűncselekmény esetén. Elveszett dokumentumok: az elvesztett dokumentumokat az olvasó beszerzi, kifizeti, vagy másolat formájában pótolja. A könyvtárban ciklusonként többször történik a fent említett okok miatt selejtezés, melyről jegyzék készül, majd kivezetjük az állományból. A selejtezett könyvek vásárán értékesítjük a könyveket, a maradékot pedig elszállíttatjuk. A dokumentumok számítógépes rendszerbe történő rögzítésével párhuzamosan –a kézhezvétel során –több kötetet is selejtezésre ítéltünk. A befolyt összeget állománygyarapításra fordítjuk. 3.2 Az állomány ellenőrzése „Az állomány-ellenőrzést a 3/1975. (VIII. 17) KMPM számú együttes rendelet az ezt kiegészítő együttes irányelv (Művelődési Közlöny 1978/9. száma) és az MSZ 3448-78. számú szabvány alapján kell végrehajtani.” 1 A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítani, egyszemélyes könyvtár esetén a gazdasági vezető köteles állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. A gyűjtemény dokumentumait tételesen össze kell hasonlítani a tételes nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett (brosúra) dokumentumokra ez nem vonatkozik. Előkészítés: leltározási ütemtervet kell készíteni, a nyilvántartásokat felülvizsgálni, a pénzügyi dokumentumokat lezárni, a raktári rendet kialakítani.
80
Jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. Menete: A kölcsönözhető állomány a számítógépes program és a fellelhető, olvasónál lévő és a letéti állományban lévő dokumentumok összehasonlításával háromévente valósul meg. Lezárásának ügymenete: az állományellenőrzés hiányát rögzíteni kell. A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. Csatolni kell a leltározás kezdeményezését, a jóváhagyott leltározási ütemtervet és a hiányzó, ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzékét. A jegyzőkönyvet a könyvtáros tanár írja alá. Az állomány hiányát az iskola igazgatójának engedélye után ki kell vezetni az állomány-nyilvántartásokból. Az állomány hiányának megengedett mértékét (káló) a 3/1975. KM-PM sz. rendelet szabályozza. A törlés folyamata: a kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A kivonás nyilvántartásai: törlési jegyzékek, jegyzőkönyvek. 3.3A könyvtári állomány védelme A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítani kell. 3.3.1Az állomány jogi védelme A könyvtáros jóváhagyása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. A tar-tós megőrzésre szánt dokumentumokat nyolc napon belül nyilvántartásba kell venni. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy technikai eszközök megrongálásával, elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanuló-és munkaviszonyát csak a fennálló könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A szaktanárok és a tanulók részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő tanár a felelős. 3.3.2 Az állomány fizikai védelme A raktárak ideális klímaállapota a 16-18C hőmérséklet és a levegő 50%-os páratartalma. Ajánlott a gyakori szellőztetés, rendszeres takarítás. A fertőzött dokumentumokat el kell különíteni. Külső kártevők ellen szakértők bevonása szükséges. A használatból következő sérüléseket szükségesetén a könyvtáros végzi el.
81
Csak muzeális könyvek köttetése indokolt, egyéb esetben másolattal kell védeni az eredeti példányt. Az állományvédelem érdekében a vonatkozó tűzvédelmi intézkedéseket be kell tartani! 3.4 Kölcsönzési nyilvántartások: Számítógépes kölcsönzés a SZIRÉN IN-TEGRÁLT KÖNYVTÁRI RENDSZER segítségével. (jövő) Füzetes kölcsönzés a tankönyvek, időszaki kiadványok és a letéti állományok részére. 3.5 A könyvtári állomány feltárása A SZIRÉN integrált könyvtári rendszerrel minden könyvtári munkafolyamat gépesítve végezhető a hatályos magyar és nemzetközi szabványokra és jogszabályokra építve. A katalógus és a keresés saját hatáskörben kialakítható, bővíthető. Az adatok honosításához a SZIRÉNZ39.50 keresője által felkínált több száz adatbázist használhatom majd. 3.6 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - Kölcsönzés, - Helyben olvasás, - Tájékoztatás: technikai referens szolgálat, visszakereső tájékoztatás, szétsugárzó tájékoztatás, irodalomajánlás, pedagógiai szakirodalmi és információs szolgáltatás, tájékoztatás a tájékoztatásról, - Audiovizuális dokumentumok használata - Könyvtári és könyvtárhasználati órák: könyvtárbemutató könyvtárismereti óra, könyvtárra épülő szaktárgyi óra, - Internet használat - A tartós tankönyvek kezelése, nyilvántartása, kölcsönzése
óra,
A könyvtár egyéb szolgáltatásai: - Letöltés - Könyvkiállítás (aktualitás, új könyvek, muzeális, iskolatörténeti) - Rendezvények, előadások, megemlékezések szervezése (iskolanap, állami ünnepek, versenyek stb.) - A könyvtári honlap rendszeresen frissülő információ
82
Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot az Intézmény Diákönkormányzata 2016. év október hó 10. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen PP módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. (Német Tiborné) Diákönkormányzat vezetője A Pedagógiai Programot az Intézményi Tanács 2016. év október hó 12. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az Intézményi Tanács véleményezési jogát jelen PP módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
(Garamvölgyi Mihály) Intézményi Tanács vezetője A Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete elfogadta. A PP elfogadását a nevelőtestület képviselője, és a hitelesítők jelen aláírásukkal igazolják. Jászberény, 2016. október 12. (Fodor Sándor) a nevelőtestület képviselője (Borics Béla) tanár, hitelesítő
(Gyenes Attila) tanár, hitelesítő (Hicsó Györg) főigazgató
