Tanulmányok
Tartozás átvállalás
mint
nováció „Ha az engedményezést egy futballpasszhoz hasonlíthatjuk, akkor a tartozásátvállalás sokkal inkább egy fülbemászó dallam vagy egy fertőző betegség terjedéséhez hasonlít: 1 átadni és megszabadulni tőle nem ugyanaz."
BEVEZETÉS A tartozásátvállalás j e l e n t ő s karriert futott be t ö r t é n e t e során. N o h a a j o g g y a k o r l a t egészen a X I X . századig akadályokat fekte tett az i n t é z m é n y elterjedésének útjába, az adósnak az az igénye, h o g y a kötelem adósi p o z í c i ó j á b ó l szabadulhasson, változatlanul fennmaradt. A m o d e r n hitelélet s z á m o s o l y a n helyzetet prezentált, amely nek m e g o l d á s á h o z elkerülhetetlenné vált a tartozás „átruházása". Tipikus példa erre a hitelátruházás, a m e l y n e k során a hitelt nyúj tó bank át kívánja ruházni a hitelfelvevőnek nyújtott hitelét (az a b b ó l fakadó követeléseit és az a n n a k alapján őt terhelő kötele zettségeket egyaránt) egy m á s i k banknak. Az ügyletet rendsze rint b o n y o l u l t a b b á teszi, h o g y a b a n k egyszerre n e m egy hitelét, h a n e m teljes hitelállományát vagy a n n a k egy részét kívánja átru házni. Ilyen esetekben a klasszikus m e g o l d á s o k (értesítés, hozzá járulás stb.) j e l e n t ő s e n m e g n e h e z í t e n é k , a d o t t esetben akár m e g is hiúsítanák az ügyletet. A bírói gyakorlat a z o n b a n tipikusan n e m a hitelátruházással kapcsolatban felmerült p r o b l é m á k a t vizsgálja, mivel ezek túlnyo mó t ö b b s é g b e n n e m kerülnek b í r ó s á g elé. A hazai esetjog alap ján a tartozásátvállalás a h é t k ö z n a p i tranzakciókban is gyakran előfordul. 1 9 7 7 ó t a közel 7 0 publikált d ö n t é s született, amely közvetve vagy közvetlenül a tartozásátvállalással foglalkozott. E z e k az esetek közvetve vagy közvetlenül a tartozásátvállalás dogmatikai kérdésit - így e l s ő s o r b a n a h á r o m fél szerepét és a tartozásátvállalás j o g h a t á s a i t - vizsgálták.
Tartozásátvállalás (Scbuldübernahme) alatt olyan jogügylete ket értünk, a m e l y n e k e r e d m é n y e k é p p a k ö t e l e m adósi pozíciójá ban alanyváltozás következik be: a régi adós szabadul a kötelem b ő l , és helyette az új adóstól, az átvállalótól követelheti a hitele ző a tartozás teljesítését. Tartozáselvállalás (kumulative Schuldübernahme, Scbuldbeitritt) esetén a régi adós szabadulása nélkül, a régi adós mellé egy új adós lép a k ö t e l e m b e ; a hitelező a tartozás esedékességekor m i n d a ré gi, mind az új adóstól követelheti a tartozás teljesítését. Teljesítésátvállalás (interne Scbüldübernabme, Erfüllungsübernabnie, Beifreiungsversprechen) a régi és az új adós megállapodá sa, a m e l y b e n az átvállaló arra vállal kötelezettséget, h o g y esedé kességkor az adósnak a hitelezővel s z e m b e n fennálló tartozását teljesíteni fogja. A teljesítésátvállaláshoz nincs szükség a hitelező hozzájárulására: az kizárólag a régi és az új adós k ö z ö t t hatályos, a hitelező és az új adós k ö z ö t t n e m h o z létre jogviszonyt. Az át vállaló szerződésszegése esetén a régi adós köteles lesz teljesíteni a hitelező követelését, és szerződésszegés c í m é n fordulhat az át vállalóval s z e m b e . Nováció esetén az eredeti k ö t e l e m m e g s z ű n i k , és annak he lyén, a k o r á b b i megszűnésével egyidejűleg új k ö t e l e m j ö n létre. „ N o v a t i o alatt értjük egy fennálló k ö t e l e m n e k megszüntetését azáltal, h o g y annak tartalmát a felek új k ö t e l e m tárgyává teszik azzal a szándékkal, h o g y a régit felváltsa." 2
TÖRTÉNETI HÁTTÉR
3
Álláspontunk szerint 1. hibás az engedményezés és a tartozásátvállalás analóg kelezése, mivel e n g e d m é n y e z é s esetén - a v a g y o n aktívumai lévén érintettek - a dologátruházás a n a l ó g i a k é n t alkalmazható, m í g tartozásátvállalás esetén - mivel passzívum cserél „gazdát" az átruházás fogalmilag kizárt; 2. a tartozásátvállalás n e m valósulhat m e g kétoldalú szerződés sel, mivel a j o g ü g y l e t h e z a tartozásátvállalás m i n d h á r o m sze replője szükséges; 3. a tartozásátvállaláshoz n e m elégséges a hitelező hozzájárulása, mivel a felek célja - a régi a d ó s n a k a k ö t e l e m b ő l való szaba dulása és az új adós s z e m é l y é b e n a k ö t e l e m folytatása - n e m valósítható m e g h á r o m o l d a l ú szerződés nélkül; és 4. a tartozásátvállalás kizárólag h á r o m o l d a l ú szerződésként konstruálható m e g ; az a h á r o m o l d a l ú szerződés, amellyel a felek úgy m ó d o s í t j á k a szerződést, h o g y a tartozás alanya megváltozik, a m a g y a r j o g t ö r t é n e t i előzményekkel összhang ban novációnak minősül.
A r ó m a i j o g kezdetben rendkívül bizalmatlan volt a felek azon igényével szemben, h o g y a j o g v i s z o n y o k b a n megváltozzanak a felek. „A k ö t e l m e k m ó d o s u l á s a ( . . . ) fogalmi-rendszertani érte l e m b e n s e m a r ó m a i j o g forrásaiban, s e m a továbbélés folyamán, de m é g a m o d e r n tankönyvekben s e m kristályosodott ki. ( . . . ) A római j o g b a n a k ö t e l m e k e t j o g ü g y l e t e k révén sokáig egyáltalán n e m lehetett m ó d o s í t a n i , h a n e m csak létrehozni vagy megszün tetni. ( . . . ) Csak a klasszikus korban alakult ki bizonyos kerülő utakon a k ö t e l e m hitelezői oldalon való átruházásának lehetősége (cessio) és talán csak a iustinianusi korban ismerték el annak le hetőségét, h o g y a k ö t e l e m alanyai u t ó l a g o s megállapodásukkal a k ö t e l m e t ne csak megszüntessék, h a n e m az fenntartva módosít hassák i s . " 4 A k ö t e l m e k m ó d o s í t á s á n a k eszköze a nováció volt.
FOGALOM-MEGHATÁROZÁS
„A r ó m a i j o g b a n a hitelező a régi adóst kibocsáthatta a köte l e m b ő i s u g y a n a k k o r az új adós ugyanarra a szolgáltatásra köte lezhette m a g á t . Ez az újítás egyik esete volt ( k é s ő b b i elnevezés sel: n o v a t i o és e x p r o m i s s i o ) . E z á l t a l a régi tartozás m e g s z ű n t s új tartozás keletkezett új j o g a l a p o n . ( . . . ) A tartozásban való utódlás szerződés alapján a r ó m a i j o g szerint k é s ő b b s e m volt le hetséges. A r ó m a i j o g n a k ezt az álláspontját a pandektajogi tu d o m á n y akként formulázta, h o g y az adós személye a k ö t e l e m n e k lényeges e l e m e , s így e n n e k az e l e m n e k a megváltozása szükség képen a k ö t e l e m m e g s z ű n é s é t j e l e n t i . " 5
A tartozásátvállalás k ö r é b e n s z á m o s olyan kérdést tárgyal a j o g i r o d a l o m , amelyekre a h á b o r ú e l ő t t i m a g y a r j o g b a n külön termi nus t e c h n i c u s o k léteztek. Az alábbiakban a konzekvens szóhasz nálatot elősegítve ezek definícióját adjuk m e g .
M í g a X I X . századra a z e n g e d m é n y e z é s t t ú l n y o m ó többség b e n elismerték a n e m z e t i j o g o k , a tartozásátvállalásnál ez az át törés n e m következett be, a tartozás átvállalása kizárólag n o v á c i ó útján valósulhatott m e g . A n o v á c i ó a z o n b a n n e m vezet a tarto zásátvállalással a z o n o s e r e d m é n y r e : az az eredeti tartozás meg-
5. hibás a tartozásátvállalást a d ó s c s e r e k é n t szabályozni, mivel a tartozásátvállalás egyes t a r t o z á s o k és n e m a teljes adósi pozí ció átruházását szolgálja.
szüntetését és így az új a d ó s n a k az eredeti kifogásoktól való el
TELJESÍTÉSÁTVÁLLALÁS
esését v o n t a m a g a után. DELBRÜCK m u n k á s s á g a volt az, amely az engedményezés m i n t á j á r a - u t a t t ö r t a tartozásátvállalásnak.
A teljesítésátvállalás n é m e t jogterületen használatos elnevezései
N o h a DELBRÜCK szerepe v a l ó b a n k i e m e l e n d ő , szükséges megje
(Befreiungsvesprecben,
gyezni, h o g y ő a tartozásátvállalást az e n g e d m é n y e z é s analógiá
me) p o n t o s a n kifejezik a j o g i n t é z m é n y lényegét: az ugyanis n e m
j á r a kívánta m e g k o n s t r u á l n i , a m i t ö b b e k k ö z ö t t azt j e l e n t e t t e
valódi
Erftüllungsübernahme,
tartozásátvállalás,
Scbuldübernah-
h a n e m a régi és az új adós szerződése,
volna, h o g y a tartozás a h i t e l e z ő beleszólása nélkül átruházható.
amelyben az új adós
E z t a n e g a t í v u m o t k o r r i g á l a n d ó a tartozásátvállalás valójában
gi adós tartozását teljesíteni fogja.
arra
interne
vállal kötelezettséget, hogy esedékességkor a ré A feleknek ez a megállapodása ki
e g y t o v á b b i adós m e g j e l e n é s é t j e l e n t e t t e D E L B R Ü C K - n é l , az ere
zárólag a felek k ö z ö t t hatályos; az a hitelező és az új adós k ö z ö t t
deti adós k ö t e l e m b e n tartása m e l l e t t .
n e m t e r e m t jogviszonyt, n e m érinti a régi adósnak a hitelezővel
DELBRÜCK elméletét m ó d o s í t o t t a WINDSCHEID azáltal, h o g y a tartozásátvállaláshoz, a m e l y nála is a régi és az új adós megál
szembeni kötelezettségét, és semmilyen tekintetben n e m csorbítja a hitelező j o g a i t (azt n e m is érinti). Az átvállaló szerződésszegése
lapodása, a hitelező hozzájárulása s z ü k s é g e s . WINDSCHEID ké
esetén a régi adós köteles lesz teljesíteni a hitelező követelését, hi
s ő b b arra is r á m u t a t o t t , h o g y a tartozás az új adós és a hitelező
szen a hitelező és az átvállaló k ö z ö t t n e m j ö n létre kötelem, ezért
k ö z ö t t i szerződésben is átvállalható. A X I X . század közepére
a hitelező n e m követelhet az átvállalótól. A régi adós kizárólag
m e g j e l e n t a n é m e t j o g i r o d a l o m b a n az a nézet, h o g y „az adós és
szerződésszegés c í m é n fordulhat az átvállalóval szembe.
6
az átvállaló k ö z t i szerződés az átvállalót csak az adósnak k ö t i le, nem a hitelezőnek", (Zahlungs-
minősül
7
az t e h á t csupán pactum de succedendo-nak
vagy E r f ü l l u n g s ü b e r n a h m e ) .
8
podás érvényességéhez, sem a n n a k hatályosságához. Nincs szükség
K O B L E R csoportosítása alapján h á r o m kategóriába c s o p o r t o kötött szerződésként
értelmezi
a
kógens szabályokra
a
teljesítésátvállalás
szabályozásában,
a
felek
(azaz a régi és az új a d ó s ) szabadon határozhatják m e g a szerző
síthatók a X I X . század m á s o d i k felének e l m é l e t e i . 9 1. Harmadik javára
A teljesítésátvállalás e j e l l e m z ő i n e k két lényeges következmé nye van. N e m szükséges a hitelező hozzájárulása sem a megálla
tartozásátvál
désük tartalmát (az átvállalás m ó d j á t , mértékét, feltételeit s t b . ) .
lalást t ö b b e k k ö z ö t t WINDSCHEID, B Á H R , UNGER. A k o r ál láspontja szerint a felek s z a b a d o n k ö t h e t n e k harmadik javára szóló szerződést. M i v e l a j o g i n t é z m é n y s e m m i l y e n részletsza
BGB
bályt n e m tartalmazott, a n n a k keretei k ö z é befért az adósnak és az átvállalónak az a m e g á l l a p o d á s a , amely a hitelezőt feljo
A n é m e t j o g ismeri a teljesítésátvállalás i n t é z m é n y é t , amelyet a
gosította, h o g y az átvállalótól is követelhesse a tartozás meg
B G B a tartozásátvállalástól elkülönítve, a 3 2 9 . §-ban, a B G B má
térítését. H a r m a d i k javára k ö t ö t t szerződésként értelmezi a
sodik könyv ( K ö t e l m i j o g ) m á s o d i k fejezetének ( S z e r z ő d é s b ő l
tartozásátvállalást ALMÁSI i s . 1 0
származó k ö t e l m e k ) h a r m a d i k c í m é b e n , a h a r m a d i k személyek
2. „A n é m e t i r o d a l o m b a n u r a l k o d ó n é z e t a tartozásátvállalást
javára szóló szerződések k ö z ö t t szabályoz. A szabályozás hátte
ú g y fogja fel, h o g y azáltal a régi és az új adós (vagy csak ez az
re, h o g y a n é m e t j o g a teljesítésátvállalást quasi harmadik sze
u t ó b b i ) a hitelező j o g a felől rendelkeznek; s m i n t h o g y ezt
m é l y javára szóló szerződésnek
rendelkező hatalmasság nélkül teszik, a szerződéshez a hitele
ter) tekinti. A 3 2 9 . § m e g d ö n t h e t ő vélelmet állít fel, amely sze
(unechte
Vertrag
zugunsten
Drít-
ző jóváhagyása szükséges. Ez a felfogás a n é m e t polgári tör
rint teljesítésátvállalás esetén a hitelező n e m szerez j o g o t arra,
vénykönyv szabályozásának is az a l a p j a . " 1 1 A rendelkezési el
h o g y az átvállalótól követelje a teljesítést. A teljesítésátvállalás
mélet
akadálya
alakszerűtlen szerződés. Ez alól az ajándékozás ( 5 1 8 . §) és az
nincs annak, h o g y az adós m e g á l l a p o d j o n e g y harmadik sze
absztrakt tartozáselismerés ( 7 8 0 - 7 8 1 . § ) j e l e n t kivételt. A z adós
méllyel, h o g y ő teljesítse az a d ó s n a k a hitelezővel s z e m b e n
nak az átvállalóval s z e m b e n i követelése n e m e n g e d m é n y e z h e t ő
fennálló tartozását. E n n e k a m e g á l l a p o d á s n a k az érvényessé
( 3 9 9 - 4 0 0 . §).
(Verfügungstheorie)
a z o n alapul,
hogy semmi
géhez, mivel a felek a h i t e l e z ő j o g á r ó l rendelkeznek (Verfiigwig),
a hitelező hozzájárulása szükséges.
O R
3. K ö z ö s ajánlatnak minősíti a tartozásátvállalást a harmadik el mélet. E n n e k értelmében a tartozásátvállalás n e m más, m i n t az
A svájci kötelmi törvény 1 7 5 . §-a szabályozza a teljesítésátvállalást.
adós és az átvállaló által a hitelező irányában tett ajánlat, amely
A 1 7 5 . § a tartozásátvállalás c í m első rendelkezése, amely a kötel
nek elfogadása esetén az adós helyére az átvállaló lép. „A ren
mi j o g általános részét tartalmazó első rész V. fejezetébe ( K ö v e t e
delkezési elméletekkel s z e m b e n az ajánlati elméletek szerint a
lések engedményezése és tartozásátvállalás) tartozik. A szabályo
tartozásátvállalás m i n d e n esetben a hitelező és az új adós k ö z ö t t
zás m e g e g y e z i k a B G B megoldásával, mivel a szabályok a B G B
k ö t ö t t szerződés; az a d ó s o k egymás k ö z ö t t i megállapodásának
szabályainak a hatására kerültek az 1 9 1 1 - e s revízió alkalmával az
a hitelezővel közlése csak ajánlatot j e l e n t az új adós részéről a
O R - b e . A j o g i r o d a l o m álláspontja szerint a teljesítésátvállalás
tartozásátvállalási szerződés m e g k ö t é s é r e . Az ajánlati elméletet
m i n d visszterhes j o g ü g y l e t k é n t , m i n d ajándékozásként megvaló
fogadta el a svájci k ö t e l m i j o g i törvény, ezt követi a magyar
sulhat. E l ő b b i e s e t b e n a 1 7 5 . § ( 2 ) bekezdése, amely kimondja,
Mtj."12
h o g y az eredeti adós kizárólag a k k o r követelheti az átvállalótól a teljesítést, ha ő m á r a saját k ö t e l e z e t t s é g é t teljesítette, „ n e m TELJESÍTÉSÁTVÁLLALÁS
t ö b b , m i n t az általános s z a b á l y 1 3 felesleges és pontatlan megis
ÉS TARTOZÁSELVÁLLALÁS
m é t l é s e . " 1 4 Ajándékozás esetén - a z O R 2 4 3 . § ( 1 ) bekezdése
M i n t az a k o r á b b i fejezetekből l á t h a t ó , a tartozásátvállalás tágan
h e t ő v é teszi a h i t e l e z ő követelési j o g á n a k m e g t e r e m t é s é t harma
vett fogalmába t ö b b , e g y m á s t ó l s z á m o s t e k i n t e t b e n jelentősen eltérő j o g i n t é z m é n y tartozik. A j o g i n t é z m é n y e k k ö z ö s jellemző j e , h o g y egy harmadik, a h i t e l e z ő és az adós k ö z ö t t i szerződés
é r t e l m é b e n - az írásbeli alak érvényességi feltétel. Az OR is le dik személyek javára s z ó l ó szerződésként [ O R 1 1 2 . § ( 2 ) bekez d é s ] . N é h á n y esetben a t ö r v é n y h o z z a létre a hitelező követelési jogát.15
ben n e m résztvevő személy vállal k ö t e l e z e t t s é g e t a tartozás telje sítéséért. E kötelezettségvállalás tartalma a z o n b a n eltérő annak
ABGB
megfelelően, h o g y a h a r m a d i k személy a hitelezővel vagy az adóssal s z e m b e n vállal kötelezettséget, valamint h o g y a megálla
Az A B G B 1 4 0 4 . §-a szabályozza a teljesítésátvállalás j o g i n t é z m é
podás eredményeképp a régi adós szabadul-e a k ö t e l e m b ő l . I t t
nyét, amely é r d e m b e n n e m tér el a fent vázolt m e g o l d á s o k t ó l .
szükséges vizsgálni a tartozáselvállalást és a teljesítésátvállalást,
Az A B G B a svájci m e g o l d á s t követi, és a teljesítésátvállalást a tar
valamint a szűk é r t e l e m b e n v e t t tartozásátvállalást.
tozásátvállalás szabályai k ö z ö t t helyezi el. A tartozásátvállalás
szabályai az A B G B d o l o g i j o g o t szabályozó I I . részének a sze mélyi és a d o l o g i j o g k ö z ö s szabályait tartalmazó I I I . c í m é n e k a j o g o k és kötelezettségek változásáról s z ó l ó 2. fejezetében találha tóak. E b b e n a fejezetben találhatóak t o v á b b á a novációra, az egyezségre, az e n g e d m é n y e z é s r e és az utalványra v o n a t k o z ó sza bályok is. M a g y a r tervezetek A magyar polgári törvénykönyv tervezete* és a magánjogi törvény javaslat—amint az az alábbiakban részletesen kifejtésre kerül - két féleképp kiválttá szabályozni a tartozásátvállalást. Egyrészt harma dik személy megállapodhat a hitelezővel az adós tartozásának átvál lalásáról, másrészt azonban a javaslatok lehetővé teszik, hogy az adós és az átvállaló kössön szerződést a tartozásátvállalásról. E z e n szerződéshez szükség van a hitelező hozzájárulására is. „A hitelezőt az átvállalást ajánlat el n e m fogadása esetében a harmadik ellen ke reset n e m illeti, hacsak az 1 0 2 7 . , 1 0 2 8 . §§ előfeltételei n e m forog nak fen [ s i c ! ] . " KOBLER a m o n d a t első feléről kifejti, hogy az „tan könyvbe való kijelentés, oktatás, h o g y az a bizonyos n é m e t joggya korlat nálunk n e m érvényes, h o g y adós és harmadik ügylete m é g n e m létesít tartozásátvállalást és a hitelezőnek cumulativ j o g o t , ke 16 resetet a harmadik ellen n e m a d . " A z 1 0 2 7 - 1 0 2 8 . § a harmadik személy javára k ö t ö t t szerződést szabályozza. Kereseti j o g h o z j u t tehát a hitelező, ha a régi és az új adós ügylete harmadik javára kö t ö t t szerződés. K O B L E R kritikája szerint „[e]zen rendelkezés concessio azon elméletnek, a m e l y a tartozásátvállalást m i n t harmadik javára kötött szerződést konstruálta. ( . . . ) Az életben azonban soha sem fordul elő, hogy az adós és a vele szerződő fél m á r ezen ügy letük által végleges tartozásátvállalást létesíteni akarnának, m e r t ( . . . ) egyeden eset nincs a gyűjteményekben, melyben a felek szán déka gyanánt megállapítható lenne, h o g y a hitelező közveden kere seti j o g o t nyerjen. Szóval nincs eset rá, hogy harmadik javára való szerződést akarnának. ( . . . ) A tervezet ezzel a n é m e t irodalom és törvény nagy hibáját: az adós és harmadik ügylete által azonnal v é g b e m e n ő úgynevezett »dologi« tartozásátvállalást, melyet az 1 2 5 8 . §-al kiűzött [ s i c ! ] , ennek a bekezdésnek hátsó ajtaján ismét bebocsátja."17
telezővel k ö t ö t t szerződés esetén p r o b l é m á t o k o z a gyakorlatban a tartozáselvállalásnak a kezességtől való m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e . A régi megközelítés az átvállaló gazdasági érdekét vizsgálta. E szerint, ha az átvállalónak a szolgáltatás teljesítéséhez önálló ér 22 deke fűződött, azt a bíróság tartozásátvállalásnak m i n ő s í t e t t e . A ma u r a l k o d ó álláspont a z o n b a n ú g y tartja, h o g y a gazdasági érdek pusztán egy, de n e m az egyetlen jele a tartozáselvál 23 l a l á s n a k . Az önálló gazdasági érdek mellett szükséges továbbá vizsgálni, h o g y az átvállaló nyilatkozata ö n á l l ó tartozás létreho zására irányult, vagy az csupán az eredeti adós tartozásának biz tosítására szolgál. A B G B formai k ö v e t e l m é n y e k e t támaszt a ke zesség érvényessegéhez: a szerződésnek írásban kell létrejönni, a jogszabály az elektronikus f o r m a alkalmazásának a lehetőségét is kizárja. M i v e l a tartozáselvállalás érvényességéhez a B G B n e m fűz alaki feltételeket, kérdésként m e r ü l fel, h o g y a formai köve t e l m é n y e k e t sértő kezesség é r t e l m e z h e t ő - e tartozáselvállalásként. A B G B 1 4 0 . §-a k i m o n d j a , h o g y h a e g y s e m m i s j o g ü g y l e t meg felel egy más szerződés érvényességi kellékeinek, főszabályként ez u t ó b b i érvényes. A bírói gyakorlat szerint azonban a B G B n e k a kezesség alaki kellékeit szabályozó 7 6 6 . §-a kizárja az átmi nősítés lehetőségét, az eltérő értelmezés ugyanis értelmetlenné 24 tenné a kezesség alaki szabályainak k ó g e n s e l ő í r á s á t . Az adós és az átvállaló k ö z ö t t i tartozáselvállalási szerződés a hitelező m i n t harmadik s z e m é l y javára szóló szerződés ( B G B 3 2 8 . §). E h h e z a m e g á l l a p o d á s h o z n e m szükséges a hitelező hozzájárulása, mivel azáltal egyrészt a hitelező kizárólag kedve z ő b b helyzetbe kerülhet: újabb adós megjelenésével a tartozás teljesítésének biztosítékául szolgáló v a g y o n t ö m e g csak növeked het, másrészt a B G B 3 2 8 . §-a a h a r m a d i k személyek javára szó ló szerződések esetén n e m teszi s e m érvényességi, s e m hatályos sági feltétellé a h a r m a d i k személy nyilatkozatát. A tartozáselvállalás e r e d m é n y k é p p a régi és az új adós egye temlegesen felelnek a tartozás teljesítéséért a B G B 4 2 1 . §-ával összhangban (Gesamtschuldner).25 A n é m e t b í r ó i gyakorlat sze rint a z elvállaló - a B G B 4 1 7 . § ( 1 ) bekezdésének analóg alkal mazásával - j o g o s u l t az eredeti a d ó s t m e g i l l e t ő kifogásokat fel hozni.26 OR
TARTOZÁSELVÁLLALÁS Az intercessio cumulativa (kumulative Scbuldübernahme vagy más néven Sculdbeitritt) eredményeképp új adós jelenik m e g a köte lemben. A tartozáselvállalás r o k o n a teljesítésátvállalással a tekintet ben, hogy nem következik be alany csere a kötelemben: a régi adós n e m szabadul a kötelezettsége alól. A két intézmény között a legfőbb különbség az, hogy tartozáselvállalás esetén az átvállaló és a hitele ző közveden jogviszonyba kerülnek egymással, a hitelező az átvál lalótól jogosult követelni a tartozás teljesítését. Az egyes nemzeti j o g o k eltérően szabályozzák, h o g y a hitelező milyen esetekben fordulhat az átvállalóval szembe. BGB A B G B a tartozásátvállalás k ö r é b e n n e m szabályozza a tartozáselvállalást, a felek azonban j o g o s u l t a k szerződéssel adósi egyetemle gességet ( 4 2 1 . § ) l é t r e h o z n i . 1 8 K ü l ö n b ö z ő törvények i s tartalmaz nak adósi egyetemlegességet létrehozó rendelkezést. 1 9 A bírói gyakorlat elismeri j ö v ő b e l i tartozások elvállalását i s . 2 0 A kezesség hez hasonlóan a családtagok hitelfelvételéhez nyújtott tartozásel vállalások esetén a bírói gyakorlat tendenciaszerűen megállapítja a jóerkölcsbe ütközés miatti érvénytelenséget, ha a tartozáselvállaló oldalán n e m merült fel önálló gazdasági é r d e k . 2 1 Tartozáselvállalás kétféleképp j ö h e t létre: az elvállaló és a hi telező vagy az elvállaló és az adós k ö z ö t t i szerződésként. A hi-
* Az Első Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezete (1913).
A z O R s e m szabályozza a tartozáselvállalást, a j o g i r o d a l o m azon ban egységes a tekintetben, h o g y a szerződési szabadság alapján lehetőség van azt szerződéssel megvalósítani. Tartozáselvállalás kétféleképp h o z h a t ó létre. Az átvállaló megállapodhat a hitelező vel, amelyben kötelezettséget vállal az adós tartozásának teljesíté sére. Az átvállaló a z o n b a n az adóssal is megállapodhat a hitelező javára szóló szerződésben a tartozáselvállalásról. A tartozáselvál lalás főszabályként egyetemleges felelősséget hoz l é t r e . 2 7 A j o g i r o d a l o m élesen m e g k ü l ö n b ö z t e t i formai oldalról a tar tozásclvállalást és a kezességet. A tartozáselvállalási szerződés alakszerűségektől m e n t e s e n m e g k ö t h e t ő , kezesség a z o n b a n kizá rólag csak a z O R 4 9 3 . §-ában foglalt formai k r i t é r i u m o k (írás beli alak, kezesség felső l i m i t é n e k m e g h a t á r o z á s a ) betartásával. A j o g i r o d a l o m álláspontja szerint az alakszerűségek be n e m tar tásával m e g k ö t ö t t kezesség n e m t e k i n t h e t ő tartozáselvállalásnak, mivel egy ilyen interpretáció ellentétes lenne a formai követel m é n y e k m e g h a t á r o z á s á n a k c é l j á v a l . 2 8 A n n a k eldöntésénél, h o g y a felek milyen szerződést k ö t ö t t e k , a j o g ü g y l e t célját kell meg vizsgálni. Ha a szerződés arra irányult, h o g y az adós tartozásá h o z b i z t o s í t é k o t nyújtson, kezességről van szó. Tartozáselválla lásra utal ellenben, ha a hangsúly m a g á n a k a szolgáltatásnak a teljesítésén v a n . 2 9 ABGB A szerződési szabadság elvére hivatkozva az A B G B n e m tartal m a z kifejezett szabályt a tartozáselvállalásra. Azt, a j o g i r o d a l o m egységes álláspontja szerint, az elvállaló létrehozhatja az adóssal
•
k ö t ö t t szerződéssel vagy a h i t e l e z ő felé tett jognyilatkozattal. Az A B G B egy aspektusát szabályozza a kérdésnek: az 1 4 0 6 . § értel m é b e n , ha a felek kifejezetten m á s k é p p n e m rendelkeznek, a ré gi és az új adós k ö z ö t t k ö t ö t t szerződés esetén a régi adós s e m szabadul a k ö t e l e m b ő l .
M a g y a r tervezetek és hatályos szabályozás B á r a tervezetekben n e m j e l e n t m e g , a régi magyar m a g á n j o g is ismerte a tartozáselvállalás i n t é z m é n y é t . ALMÁSI szerint a „tulaj donképi vagy szoros é r t e l e m b e n vett adósságátvállalástól m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k azokat a szerződéseket, amelyekben az ere deti adós valamely h a r m a d i k személlyel állapodik m e g abban, h o g y az általa t a r t o z o t t szolgáltatást helyette vagy mellette ez tel jesítse (tágabb é r t e l e m b e n vett a d ó s s á g á t v á l l a l á s ) . " 3 0 K é t indoka lehet egy ilyen megállapodásnak. „Ilyen szerződés lehet az igazi adósságvállalás előzménye ( . . . ) . L e h e t a z o n b a n a két adós egye temleges, vagy együttes teljesítésben való megállapodása is, ame lyet a hitelező hozzájárulása vagy t u d o m á s a s e m m i n ő s í t szoros értelemben vett adósságátvállalássá. ( . . . ) I l y e n k o r a hitelező m i n t harmadik személy javára ez ú t o n az ő beleegyezése előtt is keletkezhetnek közvetlen szerződési j o g o k i s . " 3 1 N o h a a Ptk. a tartozásátvállalás k ö r é b e n n e m szabályozza a tartozáselvállalás szabályait, azt a bírói gyakorlat ismeri. „ H a a megállapodást n e m a kötelezettel, h a n e m a jogosulttal kötötték, és abban nincs szó arról, h o g y a kötelezett a tartozásátvállalással szabadul a kötelezettségétől, n e m tartozásátvállalásról van szó, h a n e m új kötelezettnek a k ö t e l e m b e való b e l é p é s é r ő l . " 3 2 A Ptk. ismeri azonban az egyetemleges adósi pozíciót. A Ptk. 3 3 7 . § ( 1 ) bekezdése értelmében egyetemleges kötelezettség esetében min den kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít vagy a kötelezettséget beszámítással meg szünteti, a jogosulttal s z e m b e n a t ö b b i e k kötelezettsége is meg szűnik. M i n t a tartozásátvállalás k ö r é b e n az alábbiakban bemu tatásra kerül, a hazai esetjogban is felmerült a kezesség és a tarto zásátvállalás kapcsolata. K ö z z é t e t t döntés n e m vizsgálta azonban a készfizető kezesség és az adósi egyetemlegesség viszonyát. A készfizető kezesség esetén a kezes arra vállal kötelezettséget, h o g y a kötelezett mulasztása estén m a g a fog teljesíteni anélkül, h o g y a j o g o s u l t köteles l e n n e a követelésnek a kötelezettől való behajtását m e g p r ó b á l n i . 3 3 A d ó s i egyetemlegesség esetén az adó s o k kötelezettségvállalása ö n á l l ó , azaz az elvállaló adós kötele zettségének beállta n e m az eredeti adós nemteljesítésétől függ. Ha harmadik személy a hitelezővel állapodik m e g az adós tarto zásának elvállalásáról, azzal a kezességgel m e g e g y e z ő helyzet j ö n létre. Mivel a kezesség érvényességéhez a Ptk. alaki feltételeket k ö t , szükséges a hitelező és az átvállaló tartozáselvállaló szerző dését és a készfizető kezességet összehangolni. Ha a z o n b a n har m a d i k személy az adóssal k ö t tartozáselvállaló szerződést, o t t megfelelő elhatároló ismérv az, h o g y a kezesség a kezes és a hi telező, m í g a tartozáselvállalás az adós és az átvállaló közötti szerződés. A kezesség ezért a hitelezővel s z e m b e n i , m í g a tarto záselvállalás az adós és az átvállaló közti j o g ü g y l e t . 3 4
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS JOGTÖRTÉNETI ÉS KOMPARATÍV VIZSGÁLATA BGB A B G B a tartozásátvállalás szabályait ( 4 1 4 - 4 1 9 . §) a kötelmi j o g általános részi szabályait tartalmazó 2. könyv 6. fejezetében helyezte el. A szabályok elhelyezése azért is hasonlatos a Ptk. m e g o l d á s á h o z , mivel az 5. fejezet a „ K ö v e t e l é s átruházása", m í g a 7. fejezet a „ T ö b b j o g o s u l t és k ö t e l e z e t t " c í m e t viseli. Tartozásátvállalás a német jogban hétféleképp konstruálható. A 4 1 4 . § é r t e l m é b e n h a r m a d i k személy a hitelezővel k ö t ö t t szer ződéssel átvállalhatja az adós tartozását o l y m ó d o n , h o g y annak helyébe lép. A m e g á l l a p o d á s h o z n e m szükséges a régi adós hoz zájárulása, a tartozás átvállalás az adós tiltakozása esetén is létre j ö n . A 4 1 5 . § é r t e l m é b e n a z o n b a n az átvállaló az adóssal is meg kötheti a tartozásátvállalási szerződést. M i v e l azonban ezáltal a felek a hitelező j o g á r ó l rendelkeznek, a tartozásátvállalás érvé nyessége a hitelező hozzájárulásától függ. A hozzájáruláshoz a hitelező értesítése szükséges, amelyet m i n d az adós, m i n d az át vállaló m e g t e h e t . A tartozásátvállalási szerződés m e g k ö t é s e és az értesítés közötti i d ő b e n az átvállalási szerződés szabadon m ó d o sítható. A tartozásátvállalás m e g n e m t ö r t é n t n e k minősül, ha a hi telező a h h o z n e m járul hozzá vagy ha a hozzájáruló nyilatkozat megtételére m e g s z a b o t t határidőn belül n e m nyilatkozik. Ilyen esetekben (valamint a hozzájárulás megadását m e g e l ő z ő e n ) két ség esetén az átvállaló köteles az adóst olyan helyzetbe hozni, h o g y a hitelezőnek lejáratkor teljesíteni tudjon. A 4 1 4 . és 4 1 5 . § ban szabályozott két szerződés különbségét plasztikusan ábrázol ja Kobler, aki szerint a B G B „ [ n ] e m puszta kötelezést majdani tartozásátvállalásra lát [az adós és harmadik közti megállapodás b a n ] , h a n e m m a g á t a tartozásátvállalást. A n é m e t törvénykönyv 4 1 5 . §-a szerint, mihelyt adós és harmadik megegyeztek, megvan a tartozásátvállalás. M e g v a n , bár egyenlőre n e m hatályos alakban; hatályossá lesz a hitelező jóváhagyásával." 3 5 A j o g i r o d a l o m t ö b b s é g i álláspontja szerint a rendelkezési elmé let (Verfügungstheorie) értelmében az adós és az átvállaló megálla podásával létrejön a tartozásátvállalás. E n n e k keretében azonban a felek n e m j o g o s u l t k é n t rendelkeznek a hitelező követeléséről, ez a z o n b a n egyidejűleg létrehozza az átvállalónak az eredeti adóssal azonos kötelezettségvállalását. 3 6 A B G B 1 8 5 . §-a értelmében ugyanis, n o h a főszabályként a j o g o s u l t beleegyezése nélkül a harmadik személyek n e m j o g o s u l t a k a j o g o s u l t jogával rendel kezni, a j o g o s u l t utólagos elfogadásával vagy beleegyezésével az ügylet érvényes lehet. Az ajánlati elmélet (Angebotstheorie) értel mében a tartozásátvállalás egy háromoldalú szerződés az adós, az át vállaló és a hitelező között. A hitelezőnek az adós és az átvállaló kö zötti megállapodásról t ö r t é n ő értesítése ezzel összhangban kizá rólag ajánlatnak m i n ő s ü l , amelyet a hitelező j o g o s u l t elfogadni (és ezáltal a tartozásátvállalást az elfogadás időpontjával létre h o z n i ) vagy elutasítani (és ezáltal teljesítésátvállalássá „degradál n i " az adós és az átvállaló m e g á l l a p o d á s á t ) .
OR TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS A tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás eseteivel ellenkezően tartozásátvállalás (Schuldübernahme) esetén az eredeti adós szaba dul a kötelemből és helyére új adósként az átvállaló lép. Az alábbiak b a n komparatív m e g k ö z e l í t é s b e n vizsgálja a t a n u l m á n y a szoros é r t e l e m b e n vett tartozásátvállalás d o g m a t i k a i p r o b l é m á i t , vala m i n t áttekinti a szabályozandó kérdéseket, így az átszálló kifogá sokat, az átvállalás érvénytelenségének j o g k ö v e t k e z m é n y e i t , a tartozásátvállalási szerződés f o r m a i követelményeit.
V a l ó d i tartozásátvállalásról a z O R 1 7 6 . §-a é r t e l m é b e n kizárólag akkor beszélhetünk, ha a hitelező a teljesítést kizárólag az új adóstól követelheti, mivel a tartozásátvállalás fogalmi eleme, h o g y az új adós a korábbi helyébe lép, ezáltal a régi adós szaba dul a k ö t e l e m b ő l . A tartozásátvállalás az OR szerint az átvállaló és a hitelező megállapodásával jön létre. A megállapodás főszabály ként nincs írásbeli alakhoz k ö t v e , 3 7 a m e l y jelentős eltérés j e l e n t a z engedményezés szabályaihoz képest, mivel a z O R 1 6 5 . §-a ér t e l m é b e n az e n g e d m é n y e z é s i szerződés kizárólag írásban k ö t h e tő m e g . A formaszabadságot erősíti t o v á b b á , h o g y a hitelező el-
fogadó nyilatkozata n e m csak kifejezett (írásbeli illetve szóbeli) lehet, h a n e m az hallgatólagosan is m e g a d h a t ó . A hitelező a 1 7 5 . cikk alapján tartozásátvállaláshoz b á r m i k o r hozzájárulhat, az át vállaló azonban h a t á r i d ő t is s z a b h a t az elfogadó nyilatkozat megtételére. Ha a hitelező n e m járul hozzá a tartozásátvállalás h o z , a 1 7 5 . cikk rendelkezéseit rendeli a z O R alkalmazni, azaz a z átvállaló n e m szabadul, az adóssal s z e m b e n t o v á b b r a is kötelez ve marad. A tartozásátvállalás szabályai szakítottak azzal a X I X . századi svájci magánjogban elterjedt felfogással, amely szerint a tartozását vállalás a régi adós és az átvállaló megállapodása, amelyhez - mi vel az a hitelezői j o g o k r ó l rendelkezik (Verfügung über Glaubigerrecbte) - a hitelező hozzájárulása szükséges. Az OR által tükrözött szemlélet szerint a tartozásátvállaláshoz „a régi adós közreműkö dése n e m szükséges: a tartozásátvállalás akár az adós akarata elle 38 nére is m e g t ö r t é n i k . " ABGB A valódi tartozásátvállalás m o d e l l j é t az A B G B 1 4 0 5 . §-a tartal mazza. E szerint a tartozásátvállalás a régi és az új adós megálla podása, amelynek érvényességéhez a hitelező hozzájárulása szükséges. A hitelező a hozzájárulását m i n d a régi, m i n d az új adós irányá b a n joghatályosan m e g t e h e t i . A m e n n y i b e n azonban a hitelező n e m járul hozzá a tartozásátvállaláshoz, arra az 1 4 0 4 . § szabályai lesznek irányadóak, azaz az átvállaló n e m szabadul azon kötele zettsége alól, h o g y lejáratkor az eredeti adós helyett teljesítsen. Az 1 4 0 6 . § é r t e l m é b e n a z o n b a n a tartozásátvállalás megvalósít h a t ó a régi adós k ö z r e m ű k ö d é s e nélkül is, a hitelező és az átvál laló szerződése által. NBW Az új holland P t k . (NBW) a k ö t e l m i j o g általános részét szabá l y o z ó 6. könyvben szabályozza a tartozásátvállalást. A szabályok a 2. c í m alatt találhatóak ( „ K ö v e t e l é s e k és tartozások átszállása és lemondás a k ö v e t e l é s e k r ő l " ) . A c í m tartalmazza a követelésátru házás ( 1 . fejezet), a törvényi e n g e d m é n y ( 2 . fejezet) és a tarto zásátvállalás és szerződésátruházás ( 3 . fejezet, 1 5 6 - 1 5 9 . §) sza bályait. A szabályozás a tartozásátvállalást a régi adós és az átvállaló ügy letének tekinti, amelynek kizárólag a hitelezővel szembeni hatá lyosulásához szükséges a hitelező - értesítést követő - beleegyező nyilat kozata ( N B W 6 : 1 5 5 . § ) . A hitelező a beleegyezését a 6 : 1 5 6 . § é r t e l m é b e n előzetesen is megadhatja. Ilyen esetekben a tartozás átvállalás hatályosulásához kizárólag a hitelező írásbeli értesítése szükséges. L e h e t ő s é g van arra is, h o g y a hitelező a beleegyezését feltételesen adja m e g , azaz az értesítést k ö v e t ő e n tiltakozhat a tartozásátvállalás ellen. F ő s z a b á l y k é n t a z o n b a n a hitelezői hozzá járulás visszavonhatatlan ( 6 : 1 5 6 . § ) .
MAGYAR TERVEZETEK A m a g y a r polgári törvénykönyv tervezetének 1 2 6 7 - 1 2 7 4 . szaka szai és az M t j . 1 2 3 4 - 1 2 4 0 . szakaszai a tartozások átvállalása cím s z ó alatt szabályozták a h i t e l e z ő és az átvállaló tartozásátvállalási szerződését, az adós és az átvállaló megállapodását, valamint a vagyonátruházást. Az 1 2 6 7 . § é r t e l m é b e n „Harmadik személy a hitelezővel kötött szerződés által átvállalhatja az adós tartozását úgy, hogy adósként a helyébe lép." A n é m e t j o g hatását n e m csak a szabály szelleme, de annak szövegezése is tükrözi: a rendelkezés a B G B 4 1 4 . §-ának fordítása. Stiláris m ó d o s í t á s o k k a l e z t a m e g o l d á s t tartotta m e g a z M t j . 1 2 3 4 . §-a i s . 3 9 Az 1 2 6 8 . § ( 1 ) bekezdése (és az M t j . - n e k az ezt átvevő 1 2 3 8 . §-a) az adós és az átvállaló j o g v i s z o n y á t szabályozza. E z e n rendelkezés k i m o n d j a , h o g y az átvállaló az adóssal törté
nő megállapodással kötelezettséget vállal az 1 2 6 7 . § szerinti tar tozásátvállalási szerződés m e g k ö t é s é r e v o n a t k o z ó ajánlat megté telére. Ha a hitelező az ajánlatot n e m fogadja cl, az átvállaló to vábbra is kötelezve m a r a d az adós irányába a hitelező lejáratkori kielégítésére. V i t a alakult ki a j o g i r o d a l o m b a n Schivarz Gusztáv 40 és Kobler Ferenc k ö z ö t t e rendelkezés h e l y e s s é g é r ő l . Schwarz szerint felesleges az átvállaló kötelezettségévé tenni az ajánlattételt, mivel a felek szándékának megfelel, ha a jogsza bály biztosítja, h o g y a hitelező elutasítása esetén az átvállaló kö teles lesz az adóst tartozása alól m e n t e s í t e n i . K O B L E R szerint a rendelkezés kulcsfontosságú, mivel m i n d e n más m e g o l d á s egyol dalúan az adóst vagy az átvállalót részesítené kedvezőbb elbírá lásban. „ H a ú g y m o n d j u k ki, a h o g y dr. Schwarz Gusztáv akarja, h o g y ti. az átvállaló az adóst m e n t e s í t e n i köteles, akkor az átvál laló, m i u t á n o m n i s o b l i g a t i o presens est, azonnal köteles a hite lezőt kielégíteni akkor is, a m i k o r a tartozás csak hosszu idő múlva j á r le. ( . . . ) A m e g f o r d í t o t t irányban h i b á z n ó k el a dolgot, ha csupán annyit m o n d a n á n k ki, h o g y az átvállaló köteles a hi telezőt a lejáratkor kielégíteni. E z z e l eleget t e n n é n k , sőt kedvez n é n k az átvállalónak, a ki a lejáratig a h i t e l e z ő n e k n e m lenne adósa, de v é t e n é n k az adós ellen, a ki m i n d a d d i g m e g m a r a d n a adósnak. Mind a két fél é r d e k é n e k eleget t e n n i csak egy m ó d van: a tartozásátvállalás megkísérlése. Ha ez sikerül, akkor az adós is azonnal szabadul, az átvállalónak s e m kell mindjárt fizetnie, ha 41 - m i n t rendszerint - ezentúl lejárandó tartozásról van s z ó . " Schwarz ezzel kapcsolatban kifejti, h o g y diszpozitív szabályok k ö r é b e n túl m e r e v lenne egy ilyen rendelkezés felvétele, mivel „az ajánlatnak n e m kell éppen, h o g y tőle induljon ki, lehet, h o g y a hitelező neki teszi az ajánlatot, ő pedig az elfogadó szerepébe jut. De vajjon kell-e csakugyan m i n d i g ily successionális szerző dés? T e s z e m az átvállaló e l m e g y a h i t e l e z ő h ö z és r ö g t ö n kész p é n z b e n fizeti ki az adósságot, vagy lealkud belőle, vagy a hite lező neki talán ajándékképen el is engedi, ő ezzel a tervezet be tűje szerint n e m tett eleget kötelezettségének, m e r t a tervezet szerint ő köteles a hitelezővel successionális szerződést kötni, ezt ő pedig ily e s e t b e n m e g n e m t e t t e . Ez nyilvánvalóan igazságta lan. M e r t mi kifogása l e h e t az eredi a d ó s n a k az ellen, ha az átve vő n e m k ö t successionális szerződést a hitelezővel, de más m ó don szabadítja ki az o b i i g ó b ó l ? H i s z e n m i t akart itt voltaképen az átadó az átvevővel s z e m b e n ? Nyilván azt akarta, h o g y az át vevő őt exnexuálja. H o g y m i k é p teszi ezt, a h h o z az átadónak nincs k ö z e . " 4 2 A z 1 2 6 8 . § ( 2 ) bekezdése k i m o n d j a , h o g y ajánlatnak m i n ő s ü l az adós és az átvállaló szerződésének közlése a hitelezővel. A ( 3 ) bekezdés azt szabályozza, h o g y az ajánlatot m i n d az átvállaló, m i n d az adós m e g t e h e t i . E z e n p o n t n a k elhibázottságában egyet ért Schwarz és Kobler. V é l e m é n y ü k szerint „az adós ezen j o g a ve szélyes az átvállalóra, kit az adós fix viszonyba h o z h a t a hitelező vel, a nélkül, h o g y az átvállaló a hitelező ellen védekezhetik, ha k é s ő b b rájön, h o g y az alapügylet alapján árcsökkenési, visszalé pési vagy más kifogása volna. M á s r é s z t a rendelkezés n e m éri el czélját: e l ő m o z d í t a n i az adós érdekében a tartozásátvállalási szer ződés m e g k ö t é s é t . M e r t a hitelező s o h a s e m lesz hajlandó az adós egyoldalú értesítésére őt a tartozásból kiengedni. Ugyanis, ha ezt t e n n é , az átvevő k é s ő b b azzal h o z a k o d h a t i k elő, h o g y az adósnak n e m volt j o g a helyette ajánlatot tenni, m e r t a tervezet ben megállapított ( 1 2 6 8 . § I I I . é s 1 2 7 1 . § I I I . ) előfeltételek n e m f o r o g n a k fenn. S ő t az átvállaló az alapügylet semmiségével vagy megtámadhatóságával i s védekezhetik ( 1 2 7 1 . § I V . ) . " 4 3
HATÁLYOS MAGYAR SZABÁLYOK A tartozásátvállalás hatályos szabályait a P t k . 3 3 2 - 3 3 3 . §-ai szabályozzák. S z e m b e n a T e r v e z e t nyolc, illetve az M t j . hét sza kaszával, a P t k . kizárólag két §-ban szabályozza a tartozásátvál lalást. A 3 3 2 . § ( 1 ) bekezdése m e g h a t á r o z z a , h o g y a tartozását vállalás a régi adós és az átvállaló szerződése, amelyhez a hitelező hoz-
zájárulása szükséges. A hitelező hozzájárulásának hiányában az adós és az átvállaló szerződése tartozáselvállalásnak minősül, azaz az átvállaló n e m lesz a hitelező adósa, de a régi adóssal s z e m b e n kö telezve marad. A j o g i r o d a l o m és a bírói gyakorlat egységes a tekintetben, h o g y a hozzájáruló nyilatkozat n e m kényszeríthető ki, ezért - m i n t azt a Legfelsőbb B í r ó s á g k i m o n d t a - „a tartozásátvállaláshoz való hozzájárulás megtagadása n e m jogellenes magatartás, ezért [a hozzájárulást m e g t a g a d ó ] kártérítési felelősségét n e m alapozza 44 m e g . " A z ítélet indokolása r á m u t a t o t t , h o g y „[a] hitelezőnek ( . . . ) n e m k ö z ö m b ö s , h o g y a k ö t e l e z e t t milyen bonitással és mi lyen fizetési hajlandósággal rendelkezik, az adós személyét te kintve milyen m é r t é k b e n b i z t o s í t o t t a k ö l c s ö n megtérülése. M a ga döntheti el, h o g y milyen feltételek m e l l e t t látja biztosítva a követelése megtérülését, h o g y kivel szándékozik hosszú távú szerződéses kapcsolatban állni, ezért n e m jogellenes, ha a tarto zásátvállaláshoz n e m járul hozzá. A hozzájárulás megtagadása jogellenes magatartás h i á n y á b a n a felperes kártérítési felelősségét 45 n e m alapozza m e g . " A hozzájáruló nyilatkozat bármilyen for m á b a n m e g t e h e t ő : „ [ a ] törvény a régi és az új kötelezett tarto zásának átvállalására n e m ír e l ő írásbeli alakot, arra s z ó b a n vagy 46 ráutaló magatartással is s o r k e r ü l h e t . " „A j o g o s u l t hozzájáru lását akár ráutaló magatartással is kifejezésre juttathatja, az alak szerűséghez nincsen kötve. B á r m e l y f o r m á b a n is nyilvánítja ki a z o n b a n a j o g o s u l t hozzájárulást, a n n a k egyértelműnek, kifeje 47 zettnek, félreérthetetlennek kell l e n n i e . " A bírói gyakorlat a t e k i n t e t b e n is egységes, h o g y jogosult hozzájárulása nem a szerződés létrejöttéhez vagy érvényességéhez, ha nem a jogügylet vele szembeni hatályosulásához szükséges."48 Más k é n t megfogalmazva: „ [ a ] tartozásátvállalás a j o g o s u l t r a csak ak k o r hat ki, ha a h h o z a j o g o s u l t h o z z á j á r u l t . " 4 9 A hazai esetjogban is felmerült a tartozásátvállalás és a kezes ség elhatárolása. A L e g f e l s ő b b B í r ó s á g a z o n b a n n e m alakított ki a n é m e t gyakorlatban b e m u t a t o t t elveket. A L e g f e l s ő b b B í r ó s á g „A kezesség és a tartozásátvállalás elhatárolásánál irányadó szem p o n t o k " c í m e t viselő eseti d ö n t é s é n e k 5 0 alapját képező esetben az I. rendű alperes és a felperes k ö z ö t t i áruszállítási szerződéshez a I I . rendű alperes n y ú j t o t t kezességet. Az alperesek nemteljesítésc m i a t t a felperes az alperesek marasztalását kérte a b í r ó ságtól. Az I. rendű alperes a k é r e l e m n e k a vele s z e m b e n i elutasí tását kérte. E l ő a d t a , h o g y tartozása n e m áll fenn, mivel a I I . ren dű alperessel k ö t ö t t kezességi szerződéssel a tartozása átszállt a kezesre. A L e g f e l s ő b b B í r ó s á g k i m o n d t a , h o g y „[a] I I . r. alperes csak kezességvállaló n y i l a t k o z a t o t tett, de az I. r. alperes m i n t kötelezett tartozását n e m vállalta á t ( P t k . 3 3 2 . § ) . Tartozásátvál lalás hiányában az I. r. alperes m i n t eredeti kötelezett n e m hivat k o z h a t arra, h o g y tartozása n e m áll fenn, m e r t az csak a kezest terheli." Alaposabb i n d o k o l á s t a d o t t a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g egy másik döntésében, amely a j ö v ő r e nézve iránymutatással is szol g á l h a t . 5 1 A tényállás szerint az I. és a I I . r e n d ű alperes k ö z ö t t ér tékesítési szerződés j ö t t létre. A m e g l e p ő szerződéses konstruk c i ó b a n az eladó azt vállalta, h o g y „a vételár kiegyenlítése céljából a felperes útján hitelfelvételi l e h e t ő s é g e t biztosít. K ö t e l e z t e m a gát arra, h o g y mellékkötelezettségként készfizető kezességet vál lal a bankkal szemben, és a I I . r. alperes helyett és nevében a köl c s ö n t és kamatait a hitelszerződésben előírt határidőre visszafize t i . " A L e g f e l s ő b b B í r ó s á g felülvizsgálati ítéletében k i m o n d t a , h o g y „a felperes a k ö l c s ö n folyósításának feltételéül szabta az I. r. alperes készfizető kezességét e személyi biztosíték kikötésé re a tartozásátvállaláshoz való hozzájárulása esetén pedig érte lemszerűen n e m kerülhetett volna s o r . " A Ptk. kommentárja részben eltérő megközelítésből vizsgálta ezt a kérdést. E szerint „ [ a ] kezességre irányuló megállapodás a ke zes és a j o g o s u l t k ö z ö t t j ö n létre, ezért, ha a kötelezett állapodik m e g valakivel arra nézve, h o g y az kezességet vállal a tartozásáért, ezzel m é g kezesség n e m j ö n létre [ P . törv. I V . 2 1 2 6 2 / 1 9 6 4 . ] . A követelés kötelezettje is k ö t h e t ugyan mással szerződést arra vonadeozóan, h o g y ez u t ó b b i „kezességet" vállal a tartozásáért, ez
azonban valójában n e m kezesség, ilyenkor nincs jogviszony a j o gosult és a teljesítést vállaló személy között. Ha az ilyen megálla podás n e m is kezesség, mégis származhat belőle kötelezettség: vagy az, h o g y a teljesítést vállaló személy a jogosulttal k ö t e n d ő szerződésben vállaljon szabályszem kezességet, vagy pedig az, h o g y a kötelezett helyett teljesítsen, a m i k o r e n n e k a kötelezettsége esedékessé válik. Az eset körülményeinek és a megállapodás való ságos tartalmának g o n d o s vizsgálatával d ö n t h e t ő csak el, h o g y mi lyen igény érvényesíthető a szerződés alapján a teljesítést vállaló 52 személlyel s z e m b e n . " TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS NEMZETKÖZI
INSTRUMENTUMOKBAN
A z E u r ó p a i Szerződési J o g Alapelvei 2 0 0 2 tavaszán közzétett h a r m a d i k részének 1 2 . fejezete „Az adós helyettesítése és a szer ződés átruházása" c í m e t viseli. A tartozásátvállalásra v o n a t k o z ó szabályokat a 1 2 : 1 0 1 és a 1 2 : 1 0 2 . cikkek tartalmazzák összesen hat bekezdésben. A 1 2 : 1 0 1 ( 1 ) tartalmazza a tartozásátvállalás definícióját, az a z o n b a n n e m e g y é r t e l m ű és így félreértésekre ad o k o t . A bekezdés ú g y rendelkezik, h o g y „ H a r m a d i k személy az adós és a hitelező megállapodásával az adós helyére léphet, ezál 53 tal az eredeti adós s z a b a d u l . " N e m e g y é r t e l m ű a definíció alap ján, h o g y a tartozásátvállalás két- vagy h á r o m o l d a l ú szerződés-e, és h o g y ha kétoldalú, akkor azt a régi és az új adós köti a hitele ző hozzájárulásával, vagy az új adós és a hitelező. A N e m z e t k ö z i K e r e s k e d e l m i Szerződések Alapelveinek a 2 0 0 4 - b e n elfogadott bővített változatának 9. fejezete tartalmazza az engedményezésre, a tartozásátvállalásra és a szerződésengedmé nyezésre v o n a t k o z ó szabályokat. A 9 . 2 . 1 . cikk értelmében a tarto zásátvállalási szerződés m e g k ö t h e t ő akár az átvállaló és a hitelező, akár pedig az átvállaló és a régi adós között. Ez u t ó b b i esetben a megállapodáshoz a 9 . 2 . 3 . cikk alapján a hitelező hozzájárulása szükséges. A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS DOGMATIKAI VIZSGÁLATA A vagyon passzívumai: a tartozások Az e n g e d m é n y e z é s és a tartozásátvállalás a m a g y a r j o g b a n - n o ha ezt a j o g i r o d a l o m n e m emeli ki - egy alapvető kérdésben gyö keresen k ü l ö n b ö z i k e g y m á s t ó l . E n g e d m é n y e z é s esetén - m i n t arra Eörsi r á m u t a t - a követelésátruházás szabályai m e g k o n s t r u álhatóak a tulaj donátruházás klasszikus szabályainak analógiájá r a . 5 4 E z alapján vizsgálhatjuk, h o g y a z egyes j o g o k a z engedmé nyezést a konszenzuális vagy a tradíciós rendszerben helyezik-e cl. Az analógia alkalmazását az teszi lehetővé, h o g y az engedmé nyezés tárgya, a követelés, az engedményező vagyonának aktívuma, azaz afölött az engedményezőt rendelkezési jog illeti vagy illetheti meg. A követeléseken fennálló rendelkezési j o g Larenz is szerint hasonlatos a d o l g o k o n fennálló t u l a j d o n j o g h o z . 5 5 A korai n é m e t j o g i r o d a l o m b a n - t ö b b e k k ö z ö t t Delbrück-nél és Gierké-nél - felmerült olyan álláspont, amely szerint a tartozás átvállalás az adósnak a tartozásairól m i n t passzív vagyontárgyáról való rendelkezés. Az u r a l k o d ó álláspont szerint a tartozásátválla lás kettős jellegű i n t é z m é n y : egyszerre kötelező és rendelkező ügylet. „ [ A tartozásátvállalás szerződés] a hitelező rendelkezése a követeléséről, elválaszthatatlan egységben az elkötelező ügylet t e l . " 5 6 A követelésről t ö r t é n ő rendelkezés abban nyilvánul m e g , h o g y a hitelező hozzájárul a h h o z , h o g y megváltozzon a szerző dés „iránya": az eredeti a d ó s t ugyanis elengedi a kötelemből. Az új adós a z o n b a n ezzel egyidejűleg kötelezettséget vállal a régi adós tartozásának átvállalására. K é r d é s , h o g y ez a konstrukció m e n n y i b e n alkalmazható, ha a szerződés n e m a hitelező és az át vállaló, h a n e m a régi és az új adós k ö z ö t t j ö n létre. A korai el m é l e t e k e b b e n a k o n s t r u k c i ó b a n is a hitelező és az átvállaló szer ződését látták. Heck szerint ugyanis a hitelező értesítése szerző-
dési ajánlatnak t e k i n t e n d ő , a m e l y e t a hitelező a hozzájárulás 57 megadásával fogad e l . Larenz szerint a z o n b a n ez, a megoldás amellett, h o g y mesterkélt, e l l e n t m o n d a B G B szóhasználatának is. Szerinte ilyen e s e t e k b e n is a régi és az új adós k ö z ö t t i ügylet ről van szó, azzal a k ü l ö n b s é g g e l , h o g y ilyenkor a régi adós a hi telező rendelkezési j o g á t gyakorolja, ezért a szerződéshez a hite 58 lező hozzájárulása s z ü k s é g e s . Tartozásátvállalás esetén azonban tulajdon átruházásról illetve ren delkezési jogról - bármilyen tág értelemben fogjuk is azt fel - nem beszélhetünk. A rendelkezési j o g , a tulajdonjog részjogosítványa ként, a dologi j o g o k k ö r é b e tartozik, így közvetett tárgya csak olyan „ d o l o g " lehet, amely d o l o g i j o g tárgya. M i n d a tulaj donátruházás klasszikus tárgyai: a dolgok, m i n d pedig követelések esetén a jogosult vagyonának olyan elemeiről van szó, amely felett az átruházó fél (az eladó illetve az e n g e d m é n y e z ő ) rendelkezési joggal bír. Az az állítás, h o g y a tartozások is az adós vagyonába tartoznak, hiszen az adós vagyona az aktívumok és passzívumok egyenlege, csak közgazdasági-matematikai értelemben helytálló, azonban jogi, különösen d o l o g i j o g i s z e m p o n t b ó l értelmezhetet len. A vagyon feletti rendelkezés kizárólag a vagyon aktív elemei felett értelmezhető: d o l g o k és követelések adhatók el és terhelhetők m e g . A vagyon passzívumai esetén m i n d e z kizárt: a h o g y az eladó n e m 59 ruházhatja át harmadik személy t u l a j d o n á t , ugyanúgy egy tarto zás kötelezettje sem rendelkezhet arról, h o g y a tartozást mostan tól más személy fogja teljesíteni. Passzív vagyon dologi jog tárgya nem tud lenni, azon rendelkezési jog nem állhat fenn. N e m is csak arról van szó, h o g y az adósnak nincs rendelkezé si jogosultsága az adóssága felett, h a n e m m é g a hitelező rendel kezési j o g a s e m foglalja m a g á b a n azt a j o g o t , h o g y az adósságot a régi adóstól „átruházza" az új adósra. A hitelező a követelést át ruházhatja ( m a g a helyébe új hitelezőt állíthat) vagy m e g is sem misítheti (az adós tartozását e l e n g e d h e t i ) . Ha a z o n b a n a tartozást arra tekintettel engedte el, h o g y azt valaki más elvállalta, j o g i ér telemben ez s e m a tartozás átruházása, h a n e m a régi tartozás megszüntetése és új tartozás létrehozása. A követelésnek ugyanis lényeges tartalmi eleme az, h o g y kivel s z e m b e n áll f e n n . 6 0 Ez tel jesen világos, ha a hitelező k o c k á z a t fogalmára g o n d o l u n k amelynek l e g f o n t o s a b b e l e m e é p p e n az adós személye. Az új adóssal s z e m b e n i követelés ezért - m é g a szerződéses feltételek változatlansága esetén is - n e m ugyanaz a követelés. A követelés feletti rendelkezési j o g t e h á t m é g m i n d i g e g y a d o t t adóssal szem beni rendelkezési j o g o t j e l e n t , n e m pedig a z adós személyének megváltoztatására v o n a t k o z ó j o g o t . Ö s s z h a n g b a n van ezzel a g o n d o l a t m e n e t t e l a z N B W radikáli san új d o l o g f o g a l m a is. „ V a g y o n n a k (goedern) m i n ő s ü l m i n d e n d o l o g (zaken) és m i n d e n v a g y o n i j o g (vermogensrechten) ."61 A d o l g o k olyan testi tárgyak, amelyek e m b e r i h a t a l o m alatt áll nak (susceptible of human control).62 V a g y o n i j o g n a k az m i n ő s ü l , amely ö n m a g á b a n vagy m á s j o g g a l együtt átruházható, a j o g o sult számára anyagi h a s z n o t biztosít, létező vagy r e m é l t vagyoni előny ellenében került a j o g o s u l t v a g y o n á b a . 6 3 A vagyoni j o g ka tegóriája ú g y foglalható össze, h o g y a vagyoni j o g o t az átruház hatóság, az anyagi h a s z o n és az ellenérték j e l l e m z i . 6 4
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI A k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i példák j ó l tükrözik, h o g y a szabályozás so rán az egyik l e g v i t a t o t t a b b az a kérdés, h o g y a tartozásátvállalást a régi adós és az átvállaló vagy az átvállaló és a hitelező j o g ü g y leteként konstruálják-e m e g a kódexek. M i n d k é t megoldás p r o b lémákat vet fel. A h i t e l e z ő és az á t v á l l a l ó m e g á l l a p o d á s a E l s ő látásra kielégítőnek látszik a tartozásátvállalásnak a hitelező és az átvállaló j o g v i s z o n y a k é n t t ö r t é n ő szabályozása. M e g g y ő z ő n e k tűnik ezért Kobler érvelése, aki szerint ,,[a]z adósnak nincs
érdekében a tartozásátvállalási ügylet l é t r e j ö t t é t megakadályozni, ezért az ügylet l é t r e j ö h e t az ő k ö z r e m ű k ö d é s e nélkül, sőt akara 65 ta ellenére i s . " Villányi írja ezzel kapcsolatban, h o g y „[a] régi adós hozzájárulása a tartozásátvállaláshoz n e m is szükséges: az átvállalási szerződést a hitelező az átvállalóval az adós közremű ködése nélkül is m e g k ö t h e t i . Az ilyen szerződés az adós m i n t h a r m a d i k személy javára k ö t ö t t szerződés, amelyre az adós köz 66 vetlenül a hitelezővel s z e m b e n h i v a t k o z h a t i k . " Almási is úgy gondolja, h o g y „az adósságátvállaláshoz az eredeti adós bele 67 egyezése, s ő t a n n a k t u d o m á s a s e m s z ü k s é g e s . " E l l e n t m o n d a fenti érveknek, h o g y m á r a századfordulón is született olyan d ö n t é s , a m e l y k i m o n d t a , h o g y „[k]ivételesen az adós személyiségi érdeke szólhat az átvállalás ellen; ezért az adós til 68 takozása ellenére kötött átvállalási szerződés hatálytalan." A gaz dasági életben az adós számára kulcsfontosságú, h o g y m e g g y ő z ze a potenciális h i t e l e z ő k e t saját hitelképességéről. E z t m e g n e h e z í t e n é , h a tartozását m á s s z e m é l y teljesítené helyette. A z U n i d r o i t Principles 9 . 2 . 5 p o n t j á h o z fűzött k o m m e n t á r felhívja a figyelmet arra, h o g y „ [ h ] a a tartozásátvállalásra az átvállaló és a hitelező k ö z ö t t kerül s o r a 9 . 2 . 1 ( b ) c i k k n e k megfelelően, a m e g állapodás h a r m a d i k személy javára s z ó l ó szerződésnek m i n ő s ü l , ha a szerződés arra irányul, h o g y az eredeti adós szabaduljon a k ö t e l e m b ő l . A h a r m a d i k személyek j o g a i r ó l szóló 6. fejezet értel m é b e n ilyen megállapodás n e m kényszeríthető a j o g o s u l t r a [az az az eredeti adósra - G. P . ] , akinek érdekében állhat az előnyt n e m elfogadni. Az eredeti adós ezért jogosult elutasítani, hogy a hi telező és az átvállaló között kötött szerződés eredményeképp szabadul jon." I l y e n esetekben a 9 . 2 . 5 ( 3 ) cikk é r t e l m é b e n az átvállaló az eredeti adóssal e g y e t e m l e g e s e n felel a kötelezettség teljesítéséért. N o h a a z U n i d r o i t Principles m e g o l d á s a a z adósi egyetemleges ség t e k i n t e t é b e n v i t a t h a t ó , az általa kifejezésre j u t t a t o t t elv alap vető fontosságú: a régi adós nélkül sem valósítható meg a tartozás átvállalás, mivel az a régi adós jogait is érintheti. Almási is arra az álláspontra helyezkedik, h o g y „az arra érdek kel n e m b í r ó h a r m a d i k személyeket a k ö t e l e m b e való illetéktelen beavatkozástól m á r az adós személyiségi j o g á n a k kellő érvénye sülése s z e m p o n t j á b ó l is távol kell tartanunk, bírói döntések hiá nyában is ragaszkodnunk kell a h h o z , h o g y ennek tiltakozása elle nére a hitelező nincsen jogosítva az adós feje fölött az ő javára adós ságátvállaló szerződés megkötésére sem."69 A d o g m a t i k a i s z e m p o n t o k m e l l e t t szükséges felhívni a figyel m e t a gazdasági racionalitásra is. Tartozásátvállalás esetén ugyanis az t e k i n t h e t ő tipikusnak, h o g y az új adós a követelést a régi adóssal való kapcsolatára tekintettel, gyakran egy vele szem beni tartozás m i a t t vállalja át.
K i t e k i n t é s : H a r m a d i k által felajánlott teljesítés A kérdést általánosítva így tehetjük fel: teljesítheti-e a kötelezett tartozását harmadik személy a kötelezett hozzájárulása nélkül (vagy akár a kötelezett kifejezett tiltakozása ellenére is) ? E kérdés kapcsán szükséges kitérni a h a r m a d i k személy által felajánlott teljesítés problémájára. A Ptk. 286. § (1) bekezdése k i m o n d j a , h o g y a j o g o sult a h a r m a d i k személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha e h h e z a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg n e m igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a h a r m a d i k személy n e m rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása n e m szükséges, ha a harmadik sze m é l y n e k törvényes érdeke fűződik a h h o z , h o g y a teljesítés m e g történjék. N e m e g y é r t e l m ű a z o n b a n a n o r m a s z ö v e g b ő l , h o g y el fogadhatja-e a j o g o s u l t a h a r m a d i k személy által felajánlott telje sítést a b b a n az esetben, ha a k ö t e l e z e t t a h h o z n e m járult hozzá. A P t k . k o m m e n t á r j a - a P t k . miniszteri indokolását felhívva rendkívül fontos s z e m p o n t r a világít rá, a m i k o r kimondja, h o g y a harmadik személy részéről történő teljesítés „a kötelezett érdekeit is veszélyeztetheti. A h a r m a d i k s z e m é l y a teljesítést többnyire azért ajánlja fel a j o g o s u l t n a k , m e r t valamilyen terve van a kötelezettel
szemben. ( . . . ) A tv a z o n b a n védi a k ö t e l e z e t t érdekeit, figyelem be véve azt, h o g y m é g az ajándék s e m m i n d i g előnyös a kötele zettnek (lekötelezettséget, erkölcsi hátrányt e r e d m é n y e z h e t ) . M i n d e r r e tekintettel a tv feltételként szabja m e g a kötelezett hoz zájárulását is. Ez e g y é b k é n t ö s s z h a n g b a n áll azzal, h o g y az aján dékozás s e m egyoldalú ügylet, szükség van a megajándékozni kí vánt személy elfogadó nyilatkozatára is. A kötelezett hozzájáru lása nélkül a harmadik s z e m é l y tehát a szerződéses kötelezettsé g e t n e m teljesítheti. Ha a felajánlott szolgáltatást a jogosult mégis 70 elfogadja, ehhez nem fűződnek a teljesítés jogkövetkezményei." F o n t o s lenne, h o g y az új P t k . tegye egyértelművé a szabályo zást e tekintetben, és m o n d j a ki, h o g y a h a r m a d i k személy által felajánlott teljesítést a j o g o s u l t j o g h a t á l y o s a n csak akkor fogad hatja cl, ha a h h o z a k ö t e l e z e t t hozzájárult. Szükséges fenntartani a P t k . jelenleg is érvényesülő szabályát, a m e l y szerint nincs szük ség a kötelezett hozzájárulására, ha a h a r m a d i k személynek törvényes érdeke fűződik a h h o z , h o g y a teljesítés megtörténjék. A miniszteri indokolás a z o n b a n ezen rendelkezés kapcsán meg jegyzi, h o g y „a feltételül m e g k í v á n t törvényes érdeket szorosan kell értelmezni, m e r t ellenkező e s e t b e n a 2 8 6 . § ( 1 ) bekezdésé 71 b e n foglalt szabály értéke n a g y m é r t é k b e n c s ö k k e n n e . " Mivel a Ptk. 286. § (1) bekezdése nem teszi lehetővé, hogy a szolgáltatást a kötelezett hozzájárulása nélkül harmadik személy teljesítse, a tarto zásátvállalás sem valósítható meg harmadik személy (az átvállaló) és a hitelező megállapodásával.
1. Az átvállaló fogalmilag nem zárható ki az ügyletből: a hitelező és az adós n e m állapodhatnak m e g abban, h o g y az adós tartozá sát egy h a r m a d i k félre „ruházza át", m e r t kettejük szerződése harmadik személy számára n e m t e r e m t h e t kötelezettséget. 2. N e m szükséges hosszan b i z o n y g a t n i , h o g y a tartozásátvállalás során megkerülhetetlen a hitelező szerepe is: az átvállaló vagy ve le k ö t i m e g a tartozásátvállalási szerződés, vagy az ő hozzájá rulása szükséges a h h o z . 3. Az eredeti adósnak k o m o l y gazdasági érdekei fűződhetnek a h h o z , h o g y a szerződést ő m a g a teljesítse. Nem lehet ezért a tartozásátvállalási szerződést az eredeti adós kikerülésével megköt ni. E z t támasztja alá t o v á b b á a Ptk.-nak a h a r m a d i k részéről felajánlott teljesítésre v o n a t k o z ó szabálya is. Ö s s z e s s é g é b e n arra a következtetésre j u t h a t u n k , h o g y a tarto zásátvállalás során az ügylet mindhárom szereplője kulcsfontosságú: az átvállaló kötelezettséget vállal magára, a hitelező az új adóssal kedvezőtlenebb p o z í c i ó b a kerülhet, az adós elveszítheti a hitele zővel fennálló hosszú távú j o g v i s z o n y b ó l származó előnyeit. M i vel - m i n t láttuk - egyik fél s e m m e l l ő z h e t ő a tartozás átvállalá sa során, a tartozásátvállalás n e m k o n s t r u á l h a t ó m e g helyesen kétoldalú j o g ü g y l e t k é n t . A z o n b a n m i e l ő t t e n n e k közelebbi vizs gálatába kezdenénk, szükséges m é g egy k i t é r ő t tenni.
HOZZÁJÁRULÁS
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁSHOZ
A fentiek alapján az alábbi következtetésekre j u t u n k : 1. a tartozásátvállaláshoz szükséges mivel az számára nem csupán
az eredeti adós előnyökkel jár;
hozzájárulása,
2. a Ptk. 286. § (1) bekezdése alapján a kötelezett hozzájárulása szük séges ahhoz, hogy harmadik személy a kötelezett tartozását joghatá lyosan teljesíthesse. Az adós és az átvállaló megállapodása A hitelező és az átvállaló szerződése mellett a fent ismertetett sza bályozási példákban ismert a tartozásátvállalásnak a régi adós és az átvállaló közötti szerződésként t ö r t é n ő megkonstruálása. A B G B és a holland Ptk. valamint a hatályos m a g y a r P t k . fent ismertetett megoldása szerint az adós és az átvállaló megállapodása önmagá ban érvényes tartozásátvállalás, amelynek a hitelezővel szembeni hatályosságához annak hozzájárulása szükséges. Álláspontunk sze rint azonban ez a konstrukció s e m ad dogmatikailag kielégítő vá laszt a tartozásátvállalás problémáira a következő o k o k miatt. Az előzőekben kifejtettük, hogy a kötelem log analógiájaként, azzal kapcsolatban nem dologi jogokról, így rendelkezési jogról sem.
nem értelmezhető a do beszélhetünk értelmesen
Ha elismernénk, h o g y a régi és az új adós a hitelező hozzájá rulásával m e g k ö t h e t i k a tartozásátvállalási szerződést, azzal elfo gadnánk, h o g y a régi és az új adós kétoldalú szerződéssel meg változtathatnak m á s , n e m k ö z ö t t ü k fennálló k ö t e l m e k e t . A tar tozásátvállalási szerződés j o g k ö v e t k e z m é n y e ugyanis az, h o g y a régi adós szabadul a hitelezővel s z e m b e n fennálló k ö t e l m é b ő l és a tartozás az átvállaló s z e m é l y é b e n j ö n újra létre, azaz a régi adós és a hitelező k ö z ö t t m e g s z ű n i k , m í g az átvállaló és a hitelező kö z ö t t létrejön kötelem. E z a z o n b a n a k ö t e l m i j o g relativitásának, személyhez k ö t ő d é s é n e k elvét sértené. M i n d e z e k alapján arra a következtetésre j u t h a t u n k , h o g y dog matikailag hibás a tartozásátvállalást az adós és az átvállaló kétol dalú szerződéseként megkonstruálni.
Tartozásátvállalás m i n t h á r o m o l d a l ú szerződés K é r d é s k é n t m e r ü l fel, h o g y a fent b e m u t a t o t t m e g o l d á s o k eseté b e n valóban két külön k o n s t r u k c i ó r ó l van szó, vagy ugyanazon ügylet eltérő szemléletéről. Ha a j o g v i s z o n y b a n résztvevő feleket vizsgáljuk, a következő következtetésre j u t u n k .
F e l v e t h e t ő , h o g y a fenti elemzés n e m m á s , m i n t egy j o g t ö r t é n e ti-jogösszehasonlító tanulmány. Ki v o n n á ugyanis kétségbe azt a tankönyvi tételt, h o g y a tartozásátvállaláshoz a m a g y a r j o g b a n szükség van a hitelező hozzájárulására. A klasszikus megközelí tés szerint ugyanis a tartozásátvállalás két l é p c s ő b e n valósul m e g : a régi és az új adós megállapodását követi a hitelező nyilatkoza ta, amely m e g h a t á r o z z a , h o g y a felek teljesítésátvállalása átala kul-e tartozásátvállalássá. E z t a m e g k ö z e l í t é s t látszik alátámasz tani a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g is e g y eseti d ö n t é s é b e n . A L e g f e l s ő b b B í r ó s á g k i m o n d t a , h o g y „ [ a ] k ö t e l e z e t t s z e m é l y é b e n való válto zást szabályozó fenti rendelkezés hatályosulásához valójában két megállapodás létrejötte szükséges. Az egyik az eredeti kötelezett nek e g y h a r m a d i k személlyel (átvállalóval) való megállapodása, amely arra v o n a t k o z i k , h o g y az átvállaló a kötelezett tartozását m a g á r a vállalja. Ez az eredeti és az új kötelezett egymás közötti megállapodása, amelyhez v a l ó b a n n e m szükséges a j o g o s u l t hoz zájárulása, és ez a megállapodás az e l ő b b hivatkozott jogszabály második fordulata szerint akkor is köti az átvállalót, ha az eredeti kötelezett és a j o g o s u l t k ö z ö t t - a j o g o s u l t hozzájárulása hiányá ban - n e m j ö t t létre megállapodás a tartozásátvállalás kérdé sében. Az u t ó b b i kérdésben, t e h á t h o g y a j o g o s u l t az eredeti kötelezett helyett elfogadja-e az új kötelezettet (átvállalót), az eredeti kötelezettnek ki kell kérnie a j o g o s u l t hozzájárulását, hi szen a j o g o s u l t n a k n e m k ö z ö m b ö s k ö r ü l m é n y , h o g y az adósa egy jó b o n i t á s ú cég, vagy esetleg egy fizetési kötelezettségeit n e m teljesítő g a z d á l k o d ó szervezet. A m e n n y i b e n tehát a j o g o s u l t hozzájárul a h h o z , h o g y az eredeti kötelezett helyébe az átvállaló lépjen, a tartozásátvállalás az ő irányában is érvényes, egyébként a z o n b a n n e m . " 7 2 N o h a a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g helyesen m u t a t o t t rá a hitelező hozzájárulásának j e l e n t ő s é g é r e , álláspontunk szerint a hitelező szerepe a tartozásátvállalásban t ö b b , a hitelező n e m csupán hozzájárul vagy m e g t a g a d j a a hozzájárulást, a hitelező szükségképpen aktív s z e r z ő d ő fél kell, h o g y legyen a tartozását vállalásban. A tartozásátvállalás kizárólag h á r o m o l d a l ú szerződéssel való sulhat meg, tehát az ügylet mindhárom alanya jogviszonyba kell, hogy kerüljön egymással. A P t k . jelenlegi szabályaiból az követ kezik, h o g y a tartozásátvállalási szerződést a régi és az új adós köti egymással - a hitelező hozzájárulásával. A régi és az új adós között a z o n b a n - m i n t azt fent b e m u t a t t u k - n e m j ö h e t létre tar tozásátvállalási szerződés, mivel a szerződés tárgya passzívum, azzal rendelkezni n e m lehet. A hitelező hozzájárulása a tartozás
átvállaláshoz n e m elégséges, m e r t ezáltal a hitelező n e m válik szer 73 ződő féllé, amely pedig elengedhetetlen az ügylet létrejöttéhez. A fenti kiegészítés u t á n vizsgálhatjuk azt, h o g y mi a tartalma és j o g i minősítése a n n a k a h á r o m o l d a l ú szerződésnek, amely ar ra irányul, h o g y a régi adós és a hitelező k ö z ö t t fennálló szerző désből származó k ö t e l m e k e g y h a r m a d i k személyt kötelezzenek.
SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS VAGY NOVÁCIÓ? Szerződésmódosítás A P t k . 2 4 0 . § ( 1 ) bekezdése é r t e l m é b e n jogszabály eltérő rendel kezésének hiányában a felek k ö z ö s megegyezéssel m ó d o s í t h a t j á k a szerződés tartalmát vagy m e g v á l t o z t a t h a t j á k a kötelezettségvál lalás j o g c í m é t . „ M ó d o s í t ó (átváltoztató, kiegészítő) szerződés a felek olyan megállapodása, a m e l y az eredeti j o g v i s z o n y azonos ságának fenntartása m e l l e t t a k ö t e l e m t a r t a l m á n változást 74 l é t e s í t . " A hazai j o g i r o d a l o m álláspontja szerint „ [ a ] szerződés módosulása a szerződés bármely elemének megváltozását jelenthe 75 ti": megváltozhat a szerződés alanya ( e n g e d m é n y e z é s és tarto zásátvállalás), a szerződés tartalma és a kötelezettségvállalás j o g 7 6 címe (Ptk. 2 4 0 . § ) . A fentiek felvetik azt a kérdést, h o g y m e d d i g m ó d o s í t h a t ó egy jogviszony, és h o n n a n t ó l beszélünk a régi j o g v i s z o n y m e g szűnése mellett e g y új j o g v i s z o n y létrejöttéről. E l g o n d o l k o d t a t ó , h o g y ugyanazon j o g v i s z o n y r ó l beszélünk-e akkor, ha az eredeti szerződés egy h á z építéséről szólt, m í g a „ m ó d o s í t o t t " szerződés m á r egy gépkocsi lízingeléséről, a m e l y m ó d o s í t á s során akár a fe lek is megváltozhattak. A módosítás álláspontunk szerint fogalmi lag feltételezi, hogy nem valami gyökeresen másról, hanem az eredeti részbeni megváltoztatásáról van szó. A változtatás s o k m i n d e n r e ki terjedhet, valaminek a z o n b a n stabilnak kell maradnia, h o g y vál tozásról és ne újról beszéljünk. E z e n a p o n t o n is megfontolásra érdemes a régi m a g y a r m a g á n j o g . Görög c kérdés kapcsán kifej ti, h o g y „ n e m egyszerű m ó d o s í t á s a a k o r á b b i j o g v i s z o n y n a k ( . . . ) , ha a jogalap azonossága m e l l e t t a szolgáltatás tárgya kicse rélődik. Például a u t ó vásárlása helyett - esetleg a z o n o s vételár mellett - mezőgazdasági g é p vásárlása. A felek ilyen megállapo dása n e m a k o r á b b i k ö t e l e m m ó d o s í t á s a , h a n e m az e l ő b b i jogvi szony megszüntetésének és az új j o g v i s z o n y alapításának együt tes aktusa. ( . . . ) Ú j s z e r ű ugyanis az a rendelkezés, amely a j o g cím megváltoztatásához u g y a n a z t a j o g k ö v e t k e z m é n y t fűzi, m i n t a tartalom megváltoztatásához; ezzel elismeri a j o g c í m megvál toztatása ellenére a szerződés f o l y t o n o s s á g á t . " 7 7
M i v e l a z o n b a n a r ó m a i j o g továbbélése során m i n d a követe lések, m i n d a tartozások átruházása k ö r é b e n kialakultak olyan megoldások, amelyek lehetővé tették a szerződés megszűnése nél kül a követelésengedményezést és a tartozásátvállalást, valamint mivel a szerződésmódosítás széles k ö r b e n elismertté vált, a nová ció háttérbe szorult. A n é m e t j o g kapcsán jegyzi m e g Larenz, h o g y „[a] n o v á c i ó jelentős szerepet j á t s z o t t a r ó m a i j o g b a n , mi vel az annak idején másképp n e m megvalósítható k ö t e l e m m ó d o sítás, követelésengedményezés és tartozásátvállalás gazdasági cél 80 j á t szolgálta. J e l e n t ő s é g e a m a i j o g é l e t b e n n e m n a g y . " A n é m e t j o g b a n jelzett változás a m a g y a r j o g b a n is n y o m o n k ö v e t h e t ő . A P t k . elfogadása e l ő t t a n o v á c i ó és a szerződés m ó d o s í t á s egymás mellett a l k a l m a z o t t j o g i n t é z m é n y e k voltak. A m ó d o s í t á s k o n t r a n o v á c i ó k é r d é s é b e n jegyzi m e g Görög, h o g y „[á]ltalánosságban az a kérdés, vajjon a felek k é s ő b b i megállapo dása útján valamely j o g v i s z o n y csupán módosult-e, vagy pedig a korábbi j o g v i s z o n y m e g s z ű n é s e kapcsán a felek k ö z ö t t új jogvi szony keletkezett-e, egyrészt a felek szándéka, másrészt a változ tatás gazdasági j e l e n t ő s é g e alapján d ö n t e n d ő cl. A felek szándé ka s z e m p o n t j á b ó l kétség esetén a régi j o g v i s z o n y m ó d o s í t o t t fenntartása vélelmezendő. Gazdasági s z e m p o n t b ó l a jogviszony azonosságának kérdésében az eset k o n k r é t körülményei lesznek 81 irányadók." „A polgári törvénykönyv hatálybalépését m e g e l ő z ő e n a szer ződés j o g c í m é n e k megváltoztatása - vagyis a szerződés megújí tása ( n o v á c i ó j a ) - n e m a szerződés módosításának, h a n e m a szerződés m e g s z ü n t e t é s é n e k egyik i g e n ritkán előforduló esete volt. A j o g c í m megváltozása ugyanis a k o r á b b a n fennállott szerződést elvileg megszünteti, és új szerződést h o z létre, tehát a régi szerződésnek új szerződéssel való felváltását jelenti. ( . . . ) A Polgári T ö r v é n y k ö n y v ( . . . ) a j o g c í m é b e n m e g v á l t o z t a t o t t szerződést m ó d o s í t o t t szerződésnek ismeri e l . " 8 2 Harmathy a z o n b a n felhívja a figyelmet arra, h o g y „ [ a ] n n a k ellenére, h o g y a tv. általában n e m fogadja el a n o v a t i ó t , a felek megállapodásuk ban k i m o n d h a t j á k a k o r á b b i szerződés m e g s z ü n t e t é s é t és kap csolatuk új alapra h e l y e z é s é t . " 8 3 A P t k . alapján ezért csak a felek kifejezett rendelkezése esetén tekinthetjük n o v á c i ó n a k a szerző désmódosítást. A P t k . miniszteri indokolása k i m o n d j a , h o g y „ [ a ] szerződés megújítása úgy, a h o g y azt a bírói g y a k o r l a t u n k kialakította, vol taképpen n e m a t a r t a l o m m ó d o s í t á s á n a k , h a n e m a kötelem meg szűnésének és új k ö t e l e m m e l való felváltásának volt az eszköze; m i n t h o g y a z o n b a n a lényege a b b a n áll, h o g y a felek a követelés jogalapját változtatják m e g , ezzel voltaképpen a szerződés m ó dosul. A javaslat n e m is tekinti ezt a szerződés m e g s z ü n t e t é s é n e k é s megújításának, h a n e m csupán j o g c í m e m e g v á l t o z á s á n a k . " 8 4
A szerződésmódosítás j o g i n t é z m é n y é n e k kialakulása Kitekintés: a tartozásátvállalás m i n t nováció Angliában A r ó m a i j o g kezdetben rendkívül bizalmatlan volt a felek azon igényével szemben, h o g y a szerződés fenntartása mellett a jogvi szonyban változások k ö v e t k e z z e n e k be a felek akaratából. N e m m e g l e p ő talán, h o g y ez a bizalmatlanság kiterjedt a j o g v i s z o n y alanyainak megváltozására is. Ez a bizalmatlanság h o z t a létre a n o v á c i ó t . 7 8 „ A n o v a t i ó n á l ( . . . ) valami ú j (aliquid n o v i ) felvéte lével, beiktatásával a m e g s z ű n t régi k ö t e l e m helyén egy másik, újabb kötelem j ö n létre. Ez a n o v u m megvalósulhat azáltal, h o g y a kötelem személyei változnak m e g , vagy h o g y a k ö t e l e m bizto sítására zálogot adnak, esetleg azzal, h o g y a követelés összegét változtatják meg, de azzal is, h o g y feltételt, időhatározást visznek a kötelembe vagy hagynak el stb. ( . . . ) C s a k a kötelem tárgya kell, h o g y azonos maradjon, m i n d e n e g y é b m e g v á l t o z h a t . " 7 9 H a te hát a szerződés házépítésre szólt, a felek - az újító szándék (anim u s novandi) m e g l é t e esetén - n o v á c i ó útján m ó d o s í t h a t t á k az építési díjat, új biztosítékokkal bástyázhatták k ö r ü l a teljesítést, bizonyos feltételek esetén e n g e d m é n y e z h e t t é k a szerződésből fa kadó követelést stb., de a k ö t e l e m tárgyát n e m változtathatták m e g : a házépítés helyére n e m kerülhetett m á s kötelezettség.
A common law nem ismeri a tartozásátvállalás j o g i n t é z m é n y é t . 8 5 Az a n g o l j o g is ismeri a z o n b a n a n o v á c i ó t , ezáltal lehetővé válik a szerződéses kötelezettségek átruházása i s . 8 6 „ N e m kétséges, h o g y a s z e r z ő d ő felek konszenzusa esetén bármilyen szerződés átruházható, a r ó m a i j o g b ó l származó n o v á c i ó j o g i n t é z m é n y e által. N o v á c i ó r ó l akkor beszélhetünk, ha a szerződő felek meg állapodnak egy, a j o g ü g y l e t h e z szintén hozzájáruló h a r m a d i k személlyel, h o g y a h a r m a d i k személy az eredeti szerződés vala melyik alanyának a helyébe lép. A n o v á c i ó és az engedményezés közötti l e g j e l e n t ő s e b b különbség, h o g y a n o v á c i ó által új szerző dés j ö n létre, a m i h e z az összes résztvevő hozzájárulása szükséges. ( . . . ) M e g kell a z o n b a n jegyezni, h o g y a n o v á c i ó n e m követelé sek és tartozások átruházására szolgál, h a n e m az eredeti szer ződés m e g s z ü n t e t é s e m e l l e t t egy új l é t r e h o z á s á r a . " 8 7 E lényegi k ü l ö n b s é g b ő l fakad, h o g y a n o v á c i ó h o z a h á r o m fél közötti kon szenzus m e l l e t t consideration nyújtására is szükség van. Ha A tar tozik B-nek, de a felek m e g á l l a p o d n a k , h o g y A tartozását C fog ja teljesíteni, B consideration-t nyújt C-nek azáltal, h o g y elengedi
a k ö t e l e m b ő l A - t , m í g A consideration-t nyújt B-nek azáltal, h o g y 88 az elbocsátásért cserébe új a d ó s t s z o l g á l t a t . A hitelügyletek k ö r é b e n is a n o v á c i ó terjedt el. A hitelintéze tek ezen tranzakciókban a követeléseik mellett gyakran a tartozá saikat, kötelezettségeiket is át kívánják ruházni. M i v e l azonban az engedményezés kizárólag követelések átruházására alkalmas, a n o v á c i ó tűnik az egyetlen m e g o l d á s n a k . A hozzájárulások m i a t t túl lassúnak t ű n ő k o n s t r u k c i ó m e g g y o r s í t á s á h o z vezetett, h o g y a hitelviszonyokban elismerték a n o v á c i ó h o z t ö r t é n ő előzetes hoz zájárulást is, így m e g h a t á r o z o t t e s e m é n y bekövetkeztekor a 89 n o v á c i ó automatikusan b e k ö v e t k e z h e t . Az angol m e g o l d á s t ó l r é s z b e n e l t é r ő álláspontot foglal cl az 90 amerikai j o g . E szerint a j o g o k a t e n g e d m é n y e z n i (assign), m í g a kötelezettségeket átvállalni (delegate) lehet. Azt a z o n b a n az amerikai szerzők is elismerik, h o g y a szóhasználat n e m egységes, mivel „az engedményezés szót, a m e l y valójában kizárólag j o g o k átruházására vonatkozik, gyakran kötelezettségek esetében is al kalmazzák. A m i k o r a felek a „szerződés e n g e d m é n y e z é s e " kifeje zést használják, azon valójában a j o g o k e n g e d m é n y e z é s é t és a 91 kötelezettségek átvállalását é r t i k . " É r d e k e s m ó d o n a z enged ményezés szó többféle jelentéstartalmára tekintettel maga a R e s t a t e m e n t ( S e c o n d ) o f C o n t r a c t s ( 1 9 8 1 ) i s tartalmaz szabályt az engedményezés értelmezésére. A 3 2 8 . § szerint ha a szerződés szóhasználatából más n e m következik, a „szerződés" vagy „a szerződésből fakadó m i n d e n j o g o m " e n g e d m é n y e z é s e és más ha s o n l ó kifejezések esetén a t a r t o z á s o k átvállalását és a j o g o k en gedményezését irányozzák e l ő a f e l e k . 9 2 A U C C § 2 : 2 1 0 a szer ződés engedményezését kizáró kikötések értelmezésének köré b e n úgy rendelkezik, h o g y ha a s z e r z ő d é s b ő l más n e m követke zik, akkor a kikötés kizárólag a tartozásátvállalást zárja ki.
számos további k ö t e l e m kapcsolja a hitelezőhöz. Tartozásátválla lás esetén az adóst és a hitelezőt s o k apró szálként összekötő köte l e m h á l ó b ó l kizárólag a szerződésben m e g h a t á r o z o t t kötelem száll át az átvállalóra. Ilyen esetekben klasszikus értelemben vett teljes novációról n e m , kizárólag részleges novációról beszélhetünk.
RÉSZÖSSZEGZÉS Az e l ő z ő két fejezetben foglaltak alapján a k ö v e t k e z ő konklúziót vonhatjuk le. A tartozásátvállalás nem kezelhető az engedményezés párjaként, annak szabályozása n e m valósulhat m e g az e n g e d m é nyezés analógiájára, mivel az e n g e d m é n y e z é s követelések átruhá zására szolgál, tartozások „átruházását" a z o n b a n a j o g n e m isme ri el átruházó ügyletként. A kötelezettség n e m választható el a kötelezett személyétől: m í g engedményezés esetén a j o g o s u l t sze mélye változik, addig tartozásátvállalás esetén a kötelezett szemé lyek kell, h o g y változzon. Ez n e m t ö r t é n h e t másképp, m i n t a ré gi adósság megszüntetésével és új létrehozásával. M i v e l a tarto zásátvállalás átruházó ügyletként való megkonstruálása kizárt, a jogfejlődés során létrejött ö n á l l ó ügylettípus a tartozásátvállalás. E n n e k lényege, h o g y a régi adós, az átvállaló és a hitelező m e g állapodásával a régi adós szabadul egy m e g h a t á r o z o t t kötelezett ség alól, és egy új kötelezettség j ö n létre, ahol az adós az átválla ló lesz. Az átvállaló n e m a régi adósság kötelezettje lesz, h a n e m az ügylet e r e d m é n y e k é n t új kötelezettség keletkezik, m é g ha an nak tartalma egyezik is a korábbiéval. A j o g ü g y l e t s e m kizárólag az régi és az új adós, s e m az új adós és a hitelező megállapodá sával n e m valósítható m e g . Az a szerződés, amelyben egy szerződés alanyai, valamint egy harmadik személy megállapodnak, hogy a szer ződés egyik alanya helyett e harmadik személy fog teljesítem, nem át ruházás és nem is szerződésmódosítás, hanem nováció.
A tartozásátvállalás m i n t részleges nováció A nováció és a szerződésmódosítás kérdését a P t k . kodifikációja során - a tartozásátvállalás szabályozásától függetlenül is - szük séges újragondolni. M i n d e z a z o n b a n n e m befolyásolja azt, h o g y levonjuk a fenti g o n d o l a t m e n e t b ő l a tartozásátvállalásra vonat k o z ó következtetéseket. A tartozásátvállalással hatunk:
kapcsolatban
1. a tartozásátvállalás nem mivel a jogügylethez a szükséges;
az
valósulhat meg tartozásátvállalás
alábbi
következtetésre jut
kétoldalú szerződéssel, mindhárom szereplője
2. a tartozásátvállaláshoz nem elégséges a hitelező hozzájárulása, mivel a felek célja - a régi adósnak a kötelemből való szabadulása és az új adós személyében a kötelem folytatása - nem valósítható meg háromoldalú szerződés nélkül; 3. a tartozásátvállalás kizárólag háromoldalú szerződésként konstru álható meg. Az a háromoldalú szerződés, amellyel a felek úgy mó dosítják a szerződést, hogy a tartozás alanya megváltozik, a ma gyar jogtörténeti előzményekkel összhangban novációnak minősül. A felek ugyanis nem a szerződés tartalmát kívánják módosítani, hanem az eredeti kötelem megszüntetésével azzal azonos tartalmú új kötelmet kívánnak létrehozni. A tartozásátvállalás alapos vizsgálata során a z o n b a n arra a kö vetkeztetésre j u t h a t u n k , h o g y a tartozásátvállalás általában nem jelenti a régi adós teljes szabadulását, nem eredményez teljes adóscse rét a kötelemben. A szerződés m i n t kötelemfakasztó tényállás ál talában n e m egyetlen, h a n e m s o k k ö t e l m e t h o z létre. A z adóst gyakran t ö b b f ő k ö t e l e m terheli, illetve a f ő k ö t e l e m mellett szin te kivétel nélkül terhelik mellékkötelezettségek (pl. tájékoztatási kötelezettség, szavatosság s t b . ) is. G y a k r a n a főkötelezettségek közül kizárólag n é h á n y képezi a tartozásátvállalási szerződés tár gyát, és a mellékkötelezettségek a főkötelezettség átszállásával n e m szállnak át. H i b a lenne ezért azt m o n d a n i , h o g y a tartozásátvállalás a szer ződés alanyának s z e m é l y é b e n j e l e n t változást, hiszen az adóst
SZABÁLYOZANDÓ
KÉRDÉSEK
B á r a tartozásátvállalás d o g m a t i k a i m e g í t é l é s é b e n jelentős eltérés van az egyes o r s z á g o k k ö z ö t t , a „ v é g e r e d m é n y " az egyes szabá lyok szintjén közel a z o n o s . A szabályozandó kérdésekre - így a tartozásátvállalás j o g k ö v e t k e z m é n y é r e , a felhozható kifogásokra, a b i z t o s í t é k o k átszállására - n e m is a d h a t ó j e l e n t ő s e n eltérő vá lasz. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket és az azokra adott kül földi válaszokat tekintjük át. KIFOGÁSOK Az átszálló j o g o k a t h a s o n l ó a n szabályozzák a külföldi kódexek. E n n e k oka, h o g y a szabályozás m ö g ö t t i i n d o k o k azonosak: m i vel az átvállaló az adós helyébe lép, megilletik m i n d a z o k a kifo gások, amelyek a régi adóst m e g i l l e t t é k . A tartozásátvállaláshoz k a p c s o l ó d ó kifogások négy esetkör b e n m e r ü l h e t n e k fél: 1. m a g á b ó l a j o g v i s z o n y b ó l e r e d ő kifogások; 2. a régi adós személyes kifogásai; 3. az átvállaló személyes kifogásai; és 4. a régi és az új adós k ö z ö t t i j o g v i s z o n y b ó l e r e d ő kifogások. Az átvállaló a j o g v i s z o n y b ó l és a hitelezővel szembeni kapcso latából származó kifogásokat hozhatja fel a hitelezővel szemben. N e m h o z h a t ó k fel a régi adósnak a hitelezővel s z e m b e n i kifogá sai, valamint a régi és az új adós k ö z ö t t i j o g v i s z o n y b ó l eredő ki fogások. A B G B alapján az átvállaló m i n d e n kifogást felhozhat, amely a kötelezett és a hitelező j o g v i s z o n y á b ó l származik. N e m hozha t ó k fel a régi adósnak a hitelezővel s z e m b e n fennálló követelései. A hitelezővel s z e m b e n n e m h o z h a t ó k fel t o v á b b á a régi és az új adós k ö z ö t t i j o g v i s z o n y b ó l e r e d ő kifogások sem. A z átszálló j o g o k a t a z O R 1 7 8 . cikke szabályozza. Főszabály k é n t m i n d e n j o g átszáll az átvállalóra, amely a k o r á b b i adóst a
hitelezővel szemben megillette. A rendelkezés indoka, h o g y „ami az átvállaló kötelezettségeit érinti, tartozásátvállalás esetén (a novációval ellentétben) a k o r á b b i j o g v i s z o n y lehetőség szerint 9 3 változatlanul folytatódik (fortdauern) , " N e m terjed k i a z o n b a n a rendelkezés a k o r á b b i adós s z e m é l y é h e z fűződő (höchstpersön lich) jogokra. A k o r á b b a n ismertetett o r s z á g o k n á l részletesebben szabályoz z a a z N B W 1 5 7 . cikke a tartozással átszálló j o g o k a t . Főszabály k é n t az adósi p o z í c i ó h o z k a p c s o l ó d ó j o g o k átszállnak. R e n d e l k e zik továbbá a törvény a k a m a t és a k ö t b é r átszállásáról is [ 6 : 1 5 7 . cikk ( 4 ) bekezdés]. A Tervezet 1 2 7 1 . §-a a k i f o g á s o k kérdését rendezte. E szerint „ [ a ] z átvállaló ( . . . ) a h i t e l e z ő n e k ellenvetheti azokat a kifogáso kat, a melyek az e l ő b b i a d ó s n a k a h i t e l e z ő h ö z való jogviszonyá b ó l erednek, hacsak az átvállalási szerződésben azokról le n e m m o n d o t t . " A kifogások szabályozása ö s s z h a n g b a n van a koráb b a n ismertetett külföldi k ó d e x e k megoldásával. O l y a n megoldás, amely a kifogások k ö r é t szélesebben vagy szűkebben húzná m e g , dogmatikailag hibásnak t ű n n e . E g y e t kell a z o n b a n értenünk Kobler kritikájával, amellyel a rendelkezés u t o l s ó m o n d a t r é s z é t („hacsak az átvállalási szerződésben a z o k r ó l le n e m m o n d o t t " ) 94 i l l e t i . A rendelkezés két o k b ó l is p r o b l é m á s . Egyrészt az átvál laló b á r m i k o r j o g o s u l t az őt m e g i l l e t ő kifogásokról l e m o n d a n i , ezért ö n m a g á b a n feleslegesnek t ű n i k ez a rendelkezés. M á s r é s z t a rendelkezés d o g m a t i k a i l a g is p r o b l é m á s . Az átvállaló jogle m o n d ó nyilatkozata valójában h a r m a d i k személy javára k ö t ö t t szerződésnek m i n ő s ü l , a m e l y a törvényjavaslat szerint kizárólag akkor jogosítja közvetlenül a h a r m a d i k személyt, ha a felek ezt kifejezetten kikötik. K é r d é s a z o n b a n , h o g y tartozásátvállalás ese tén a feleknek valóban ez-e a szándékuk. Kobler megjegyzi továb bá az 1 2 7 1 . § kapcsán, h o g y „ [ a ] tervezet e z e n a p o n t o n n e m tartotta szükségesnek, ú g y m i n t a n é m e t törvény, külön k i m o n dani, h o g y az átvállaló n e m számíthatja be a h i t e l e z ő n e k az oly követelést, mely az e l ő b b i a d ó s t a h i t e l e z ő ellen illeti. E n n e k kü l ö n kimondása felesleges is, m e r t implicite b e n n e van a §. szövegében."95 A Ptk. hatályos 3 3 2 . § ( 2 ) bekezdése szerint az átvállalót meg illetik mindazok a j o g o k , amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a k o r á b b i kötelezettnek a jogosulttal szem b e n fennálló követelését a z o n b a n n e m számíthatja be. A M a g y a r Kereskedelmi és I p a r k a m a r a mellett szervezett Választottbíróság egy közzétett d ö n t é s é b e n k i m o n d t a , h o g y az átvállaló „a hitelező vel szemben m i n d a z o k a t a kifogásokat felhozhatja, amelyekre az eredeti adós hivatkozhatott v o l n a a j o g o s u l t t a l szemben. U g y a n akkor n e m hivatkozhat a tartozásátvállaló alperes azokra a kifogá sokra, amelyek a tartozásátvállalásra v o n a t k o z ó szerződés alapján őt az eredeti kötelezettel s z e m b e n illetik m e g , így arra sem, h o g y az eredeti kötelezett a tartozás átvállalójával s z e m b e n vállalt szer ződéses kötelezettségét - kintlévőségei alperesre t ö r t é n ő átruhá zását - n e m t e l j e s í t e t t e . " 9 6 KEZESSÉG ÉS
ZÁLOGJOG
térő a z o n b a n a szabályozás a zálogjog t e k i n t e t é b e n . A p r o b l é m a a b b ó l származik, h o g y az eredeti z á l o g j o g megszűnésével a zá l o g j o g ranghelye m e g s z ű n i k , ezért az átvállalással a hitelező helyzete rosszabbá válhat, m e r t az ú j o n n a n létrejövő zálogjog i m m á r k é s ő b b i ranghelyen fogja biztosítani a követelés kielégíté sét. A t ö b b s é g i svájci j o g i r o d a l m i v é l e m é n y szerint tartozásátvál lalás e s e t é b e n lehetőség van az eredetivel a z o n o s ranghelyen lét 97 98 rehozni a z á l o g j o g o t , m í g a B G B n e m teszi ezt l e h e t ő v é . A z N B W a k o r á b b i példáknál differencializáltabban szabá lyozza a z á l o g j o g kérdését. Átszáll ugyanis a felek egyikének va gyontárgyán fennálló z á l o g j o g is. N e m száll át a tartozásátválla lással a h a r m a d i k személyek vagyontárgyán fennálló zálogjog. M e g s z ű n i k t o v á b b á a kezesség is, hacsak a kezes a tartozás átvál laláshoz hozzá n e m járul. A P t k . 3 3 2 . § ( 3 ) bekezdése a fent b e m u t a t o t t megoldások kal ö s s z h a n g b a n k i m o n d j a , h o g y a tartozásátvállalással a követe lést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában m e g s z ű n i k . Szükséges a Ptk. kodifdiációjával egyidejűleg] 1. lehetővé tenni, hogy esetén a zálogjog az jön létre újra);
nováció esetén a eredeti ranghelyen
zálogjogosult hozzájárulása maradjon fenn (azaz jöj
2. a csődjogi szabályokat módosítani oly módon, hogy azokban az ese tekben, ahol a kötelem keletkezése időpontjának jelentősége van, nováció esetén az eredeti kötelem létrejöttének időpontja legyen a meghatározó. A zálogjog eredeti ranghelyen való fennmaradása n e m lenne idegen a m a g y a r m a g á n j o g i h a g y o m á n y o k t ó l . A Ptk. előtti gya korlat szerint a folyószámla-egyenleg esetén is az eredeti ranghe lyen m a r a d fenn a zálogjog. „A f. sz. [folyószámla - G. P . ] elis m e r é s e a számlában szereplő egyes követelések tekintetében újí tást ( n o v á c i ó t ) jelent. A szaldó a „ n o v u m n o m e n " (az új követe l é s ) , a m e l y a m e g s z ű n t követelések helyébe lép. E z t az új köve telést teljesen ö n á l l ó a n l e h e t érvényesíteni. (A lezárt és elismert számlában szereplő régi követelésekre visszamenni n e m szüksé ges, de n e m is lehetséges. A régi követelések a velük kapcsolatos valamennyi joghatással együtt m e g s z ű n n e k ; ezekből a szaldóra s e m m i s e m m e g y át. A szaldónak külön elévülése, k ü l ö n bírói il letékessége stb. lesz. Az, h o g y a biztosítékok (zálog, kezesség) bi zonyos esetekben á t m e n n e k a szaldóra és a szaldót garantáló biz tosíték bizonyos m é r t é k b e n a m e g s z ű n t , b i z t o s í t o t t követelés ha tása alatt áll (tehát, h o g y a biztosíték a szaldót csak a megszűnt követelés összege erejéig garantálja), n e m azt jelenti, h o g y a biz t o s í t o t t követelés az elismerés dacára t o v á b b r a is fennáll, h a n e m h o g y a b i z t o s í t o t t követeléstől különvált biztosítékoknak tartal m á t c m e g s z ű n t követelés szabja m e g . S o k a n a biztosíték átszál lásában a n o v á c i ó kizárását l á t j á k ) . " 9 9
AZ ÁTVÁLLALÓ Ü G Y L E T ÉRVÉNYTELENSÉGE Az átvállaló ügylet érvénytelenségének j o g k ö v e t k e z m é n y e vitat hatatlan: az eredeti adós köteles a tartozást teljesíteni. Az érvény telenség j o g k ö v e t k e z m é n y e i t egyes j o g r e n d s z e r e k szabályozzák, a j e l l e m z ő a z o n b a n , h o g y arra a törvénykönyvek - m i n t például a P t k . - n e m tartalmaznak külön rendelkezést.
A kezesség és a harmadik személy által a d o t t zálogjog olyan biz tosíték, amelyet az eredeti adós személyére tekintettel adtak. Ha az adós személye megváltozik, lehetőséget kell teremteni a zálog kötelezett és a kezes számára a biztosíték megszüntetésére. A kó dexek által követett m e g o l d á s o k általában főszabálynak azt tekin tik, h o g y tartozásátvállalás esetén a követelést biztosító kezesség és zálogjog megszűnik. N e m szűnik m e g a biztosíték, ha a kezes vagy a zálogkötelezett a tartozásátvállaláshoz hozzájárul. Kezes ség esetén ez a szabályozás megfelelő, zálogjogi rangsorral kap csolatban azonban p r o b l é m á k m e r ü l n e k fel, amelyet a k ü l ö n b ö z ő kódexek eltérően szabályoznak.
A z O R 1 8 0 . cikke vonja l e a z átvállalás érvénytelenségének jog következményeit. Mivel az átvállalási ügylet hibája esetén a köte lezettség n e m száll át, az eredeti adós továbbra is felel. Az átválla lás érvénytelensége n e m érinti a j ó h i s z e m ű harmadik személyek jogait. A hitelező követelheti az átvállalótól a korábban megszer zett biztosítékok elvesztéséből származó kárának megtérítését. M e n t e s ü l ez alól az átvállaló, ha bizonyítja, h o g y a tartozásátválla lás és a hitelező megkárosítása n e m az ő hibájából származik.
A n é m e t és a svájci j o g a z o n o s m ó d o n szabályozza a kezessé get. Mivel a kezességet a kezes az adós teljesítőképességének is m e r e t é b e n vállalja, ezért az adós s z e m é l y é n e k megváltozásával a kezes megvizsgálhatja, h o g y kíván-e az átvállaló kezese lenni. E l
A holland N B W szabályozása szerint ( 6 : 1 5 8 . cikk) a tartozás átvállalás „ h i b á j a " esetén az eredeti adós felel a tartozásért. I l y e n esetekben a z o n b a n a h i t e l e z ő n e k nyilatkoznia kell. A nyilatkozat ra a felek h a t á r i d ő t tűzhetnek.
SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ K É R D É S E K A külföldi j o g r e n d s z e r e k és a hazai j o g t ö r t é n e t i e l ő z m é n y e k ta nulmányozása során h á r o m olyan t á r g y k ö r határozható m e g , amelyek a P t k . tartozásátvállalási szabályaiban n e m kerülnek sza bályozásra. E z e k : a vagyonátruházás, az ingatlan jelzálog átruhá zása és az ö r ö k s é g átruházása.
Társaságok üzletrészének, vagyonának átruházása Az OR a tartozásátvállalás speciális eseteként kezeli, és ezért a tartozásátvállalás k ö r é b e n szabályozza a gazdasági társaságok va g y o n á n a k vagy üzletrészének átruházását. A hatályos szabályokat tartalmazó 1 8 1 - 1 8 2 . c i k k e k e t a 2 0 0 3 . o k t ó b e r 3-án elfogadott, 100 de csak 2 0 0 4 . július 1-jén hatályba l é p e t t svájci fúzió t ö r v é n y állapította m e g . A z O R főszabályaként, aki vagyon vagy társaság részét vagy egészét a z o k aktívumaival és passzívumaival átvesz (a továbbiakban: v a g y o n á t r u h á z á s ) , a u t o m a t i k u s a n átvállalja az a b b ó l származó tartozásokat is, a m i k o r az átvállalásról az átvál laló a hitelezőt értesítette vagy azt a hivatalos lapban közzé tet te. A k o r á b b i adós a z o n b a n n e m szabadul a tartozás alól. Az adós felelőssége m á r esedékes követelések esetén főszabályként az értesítéstől, k é s ő b b esedékessé váló követelések esetén az ese dékessé válástól s z á m í t o t t t o v á b b i h á r o m év. A korábbi szabályo zás e tekintetben egy p o n t o n tért el a hatályostól: a régi adós fe lelőssége két évig terjedt csak, a m ó d o s í t á s emelte a felelősséget h á r o m évre. A vagyonátruházás m i n d e n más s z e m p o n t b ó l azo n o s elbírálás alá esik a klasszikus tartozásátvállalással, arra a tarto zásátvállalás szabályai ( O R 1 7 5 - 1 8 0 . cikkek) alkalmazandóak. A fúziótörvény hatálya a c é g j e g y z é k b e n nyilvántartott társa ságokra és egyéni vállalkozókra terjed k i . 1 0 1 E z e k a személyek j o gosultak a vagyonukat vagy a n n a k e g y részét az aktívumokkal és a passzívumokkal együtt m á s m a g á n j o g i j o g a l a n y o k r a átruházni. Átruházásról d ö n t é s t kizárólag a társaság l e g f ő b b szerve hozhat. Az átruházási szerződés érvényességi feltétele az írásbeli alak. Teljesen új szabályt tartalmaz a 1 8 1 . cikk ( 4 ) bekezdése. E n n e k é r t e l m é b e n a cégjegyzékben nyilvántartott kereskedelmi tár saságok, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok, egyszemélyes társaságok vagyonának átruházása esetén a 2 0 0 3 - a s fúziótörvény szabályai alkalmazandóak. A z O R 1 8 2 . cikke a k ö l c s ö n ö s vagyonátruházás esetét szabá lyozta. E n n e k értelmében, ha két társaság egymás aktívumait és passzívumait átvállalja, akkor m i n d k é t társaság hitelezőjére a va gyonátruházás 1 8 1 . cikkben lefektetett szabályai alkalmazandóak, a tartozásért pedig az átvállalás által létrejött társaság felel. E z t a szabályt rendeli alkalmazni az OR betéti társaságok (Kollektív- és Kommanditgesellschaft) létrehozására is. A fúziótörvény teljes egé szében hatályon kívül helyezte a 1 8 2 . cikket, mivel ezt a kérdést - a 1 8 1 . cikkel ö s s z h a n g b a n - a fúziótörvény szabályozza. A z A B G B 1 4 0 9 - 1 4 0 9 a . §-a é s a kereskedelmi törvény ( H G B ) 2 5 - 2 8 . §-a szabályozza a vagyon- és társaságátruházást. Az átru házás ilyen esetekben törvényi tartozáselvállalás, azaz a régi adós m e l l é új lép a k ö t e l e m b e . Az átvevő felel, ha a tartozást ismerte vagy azt ismernie kellett volna. A felelősség az átvett vagyonra korlátozódik, azaz pro viribus felelősséget h o z létre az A B G B . M i v e l a szabályozás csak a j o g ü g y l e t i átruházást szabályozza, az n e m vonatkozik végrehajtásra, c s ő d r e stb. Az 1 9 0 8 . évi L V I I I . törvénycikk 1. §-a ú g y rendelkezett, h o g y „ [ a ] k i kereskedelmi üzletet szerződés útján átvesz, felelős az átru házónak az üzletből eredő azokért a kötelezettségéért, amelyeket az átvétel idején ismert, vagy a rendes kereskedő gondosságával m e g t u d h a t o t t . Az átruházó felelőssége érintetlen marad. Ki van véve a csőd folyamán való üzlet eladás e s e t e . " Az üzletátruházás fogalmát a törvénycikk n e m definiálta. A 3. § értelmében, ,,[h]ogy forog-e fenn ( . . . ) üzletátruházás, k ü l ö n ö s e n ha az üzlet hez tartozó vagyon n e m egészben vétetett át, úgyszintén, h o g y forog-e fenn a 2. § ( 2 ) bekezdése esetében tartozásátvállalás, kü
l ö n ö s e n ha az átvevő az ü z l e t b ő l e r e d ő kötelezettségek közül egyes kötelezettségek átvállalását kizárta: az eset összes körülmé nyei szerint kell m e g í t é l n i . " A törvény h a t á l y o n kívül helyezte a 102 Kereskedelmi T ö r v é n y 2 0 . §-át, amely k i m o n d t a , h o g y ,,[h]a kereskedelmi üzlet átruházásánál az átvevő a czég addigi kötele zettségeit m a g á r a vállalja, a h i t e l e z ő k e t ezen kötelezettségek te k i n t e t é b e n úgy az á t a d ó , m i n t az átvevő ellen kereseti j o g illeti." A hatályos m a g y a r szabályozás n e m teszi lehetővé a vagyon átruházást. Az üzleti gyakorlatban kialakult m e g o l d á s o k o n felül az engedményezés és a tartozásátvállalás szabályai j e l e n t h e t n e k m e g o l d á s t b i z o n y o s esetekre. A z o n b a n - m i n t alább látható lesz - az e n g e d m é n y e z é s és a tartozásátvállalás együttes alkalmazása s e m alkalmas m a g á n a k a szerződésnek az átruházására, az kizá rólag követelések átruházásánál és t a r t o z á s o k átvállalásánál alkal mazható. Ingatlan jelzálog Az A B G B - a vagyon- és társaságátruházás m e l l e t t - speciális szabályt tartalmaz a jelzáloggal t e r h e k ingatlan átruházására. Az 1 4 0 8 . § é r t e l m é b e n a jelzáloggal terhelt ingatlan megszerzője fe lel az ingatlannal a j o g o s u l t irányába, mivel az ingatlan átruházá sával a jelzálog is átszáll. A zálogkötelezett nemteljesítése esetén a zálogjogosult végrehajtást vezet az ingatlanra. A B G B 4 1 6 . §-a az ingatlant t e r h e l ő jelzálog kérdését szabá lyozza. Ha az ingatlan megszerzője az eladó olyan tartozását vál lalja át, amelyet az i n g a t l a n o n alapított jelzálog biztosít, a hitele ző csak akkor járulhat hozzá a tartozásátvállaláshoz, ha az eladó őt értesíti. Ha az értesítéstől s z á m í t o t t hat h ó n a p eltelt, a hozzá járulás a hitelező hallgatása esetén m e g a d o t t n a k tekintendő. Ilyen esetekre n e m alkalmazható a 4 1 5 . §-ban megállapított szabály, amely szerint az adós vagy az átvállaló a hitelező számára határ időt szabhat a hozzájárulás megadására. Az eladó a hitelezőt azt követően értesítheti, ha a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba tulaj d o n o s k é n t feltüntették. Az értesítésnek írásban kell m e g t ö r t é n n i és tartalmaznia kell a figyelmeztetést, h o g y a vevő a tartozásban az eladó helyére lép, ha a hitelező ez ellen h a t h ó n a p o n belül n e m tiltakozik. Az eladó a vevő felszólítására köteles hitelezőt a tarto zásátvállalásról értesíteni. A hozzájárulás megadásáról vagy eluta sításáról az eladó késedelem nélkül köteles a vevőt tájékoztatni. A M a g y a r Polgári Törvénykönyv Tervezetének 1 2 6 9 . §-a a jel záloggal terhelt ingatlan adásvételét és a tartozásátvállalás viszonyát r e n d e z i . 1 0 3 Ha az eladó (zálogkötelezett) jelzáloggal terhelt ingat lant ruház át a vevőre, és a vevő a vételár fejében átvállalná a tarto zást, a hitelező (zálogjogosult) j o g o s u l t dönteni, hogy elfogadja-e a vevőt zálogkötelezettként. A hitelező elutasítása esetén az eladó n e m szabadul, m e g m a r a d a jelzálog-kötelezettség személyes adó sának. A Tervezet célja, h o g y elősegítse a dologi és személyes tar tozások egy kézben egyesülését, ezért úgy rendelkezik, hogy ha a hitelező n e m reagál a vevő tartozásátvállalási ajánlatára, a hozzájá rulás megadottnak tekintendő. A B G B indokolása a n é m e t polgári törvénykönyv azonos rendelkezésével kapcsolatban - akkor még el lenezve annak felvételét a jogszabályba - kimondta, h o g y a rendel kezés „számtalan eljáráshoz vezetett, és legalábbis kérdéses, h o g y a gyakorlatban bevált-e és n e m idézett-e elő t ö b b problémát, m i n t amennyit m e g o l d o t t . " 1 0 4 A rendelkezés - talán éppen a n é m e t jog irodalom kritikája m i a t t - n e m került át az Mtj.-be. A hatályos m a g y a r szabályozás s e m tartalmaz hasonló rendel kezést. E n n e k oka, h o g y a kérdés a zálogjogi szabályok k ö r é b e n megfelelően m e g o l d h a t ó . A személyes és a d o l o g i kötelezett elvá lásával 105 megfelelően kezelhetőek a külföldi j o g o k által szabá lyozni kívánt élethelyzetek. Öröklés S z i g o r ú a n nézve öröklés esetén is tartozásátvállalásról beszélünk, hiszen az ö r ö k h a g y ó halálának pillanatában annak tartozásai is átszállnak az ö r ö k ö s ö k r e . A svájci j o g kifejezett rendelkezést is
tartalmaz e kérdés rendezésére. A z O R 1 8 3 . cikke kimondja,
1. Szükséges m e g v á l t o z t a t n i a tartozásátvállalás dogmatikai
h o g y az elzálogosított ingatlan átruházása m e l l e t t az ö r ö k s é g fel
megközelítését. Az M t j . m e g k ö z e l í t é s e a z o n alapult, h o g y a tar
osztására is - n o h a a z o k a tartozásátvállalás f o g a l m á b a v o n h a t ó k
tozásátvállalás a j o g o s u l t és a tartozásátvállaló szerződése, m í g a
lennének - speciális, a Z G B - b e n s z a b á l y o z o t t rendelkezések al
Ptk.-é a z o n , h o g y a k ö t e l e z e t t és a tartozásátvállaló szerződése.
kalmazandóak.
A két megközelítés j ó l tükrözi a tartozásátvállalást körülvevő dog
A P t k . a tartozásátvállalás k ö r é b e n n e m beszél a kérdésről, az
matikai bizonytalanságot. A bizonytalanság a b b ó l ered, h o g y a
öröklési j o g i r é s z 1 0 6 a z o n b a n teljes k ö r ű e n rendezi a felmerülő
jogviszonyban megkerülhetetlen m i n d a j o g o s u l t , m i n d a kötele
problémákat.
zett, m i n d a tartozásátvállaló jelenléte. A tartozásátvállalást ezért az új P t k . n e m kétoldalú, h a n e m h á r o m o l d a l ú szerződésként sza NORMASZÖVEG-JAVASLAT
bályozza. A tartozásátvállalás e b b e n a m e g k ö z e l í t é s b e n részleges n o v á c i ó t jelent. N o v á c i ó t , mivel az adós m e g h a t á r o z o t t kötelme
A jelen tanulmány szerzője a fenti érvek és dogmatikai megfon
iből szabadul, ezen k ö t e l m e k t e k i n t e t é b e n alanyváltozás követke
tolások alapján készítette el a Ptk.-nak a tartozásátvállalásra vo
zik be a jogviszonyban. R é s z l e g e s , mivel n e m a teljes adósi pozí
natkozó normaszöveg-javaslatát és az a h h o z k a p c s o l ó d ó indoko
c i ó kerül átruházásra, h a n e m kizárólag az a b b ó l fakadó egyes kö
lás tervezetét. Az alábbiakban ezt a javaslatot olvashatják. A jelen
telmek.
tanulmány szerzője javaslatot tett arra, h o g y az új P t k . vezesse be a paragrafuscím használatát. Az itt k ö z ö l t javaslat is így készült.
2. A tartozásátvállalás j o g h a t á s a a részleges n o v á c i ó b ó l követ kezően, h o g y az átvállalt k ö t e l m e k m e g s z ű n n e k a j o g o s u l t és a kötelezett k ö z ö t t és a z o n o s t a r t a l o m m a l l é t r e j ö n n e k a megszűnés i d ő p o n t j á b a n a j o g o s u l t és az átvállaló k ö z ö t t .
ÁLTALÁNOS
INDOKOLÁS
3. A tartozásátvállaláshoz k a p c s o l ó d ó kifogások négy esetkör b e n m e r ü l h e t n e k fel: (i) m a g á b ó l a j o g v i s z o n y b ó l eredő kifo
A tartozásátvállalás szabályai - az e n g e d m é n y e z é s szabályaihoz
gások, (ii) a régi adós személyes kifogásai, (iii) az átvállaló ki
hasonlóan - 1 9 5 9 ó t a n e m változtak a Ptk.-ban. Az e n g e d m é
fogásai és (iv) a régi és az új adós személyes kifogásai. Mivel a
nyezéssel ellentétben a z o n b a n a tartozásátvállalás esetén a P t k .
tartozásátvállalás k ö v e t k e z t é b e n az átvállaló az adós helyébe lép,
szakított az M t j . megoldásával. A tartozásátvállalás „ [ k ] o r á b b i
megilletik m i n d a z o k a kifogások, a m e l y e k a régi adóst megillet
j o g u n k b a n a j o g o s u l t és a tartozást átvállaló k ö z ö t t i szerződéssel
ték, az átvállaló t e h á t a régi adós személyéhez k ö t ő d ő kifogások
j ö t t létre. ( . . . ) A P t k . szakít ezzel a m e g o l d á s s a l ; a tartozásátvál
kivételével m i n d e n kifogást f e l h o z h a t a hitelezővel s z e m b e n .
lalást olyan szerződésnek tekinti, a m e l y az eredeti kötelezett és a
4. A kezesség és a z á l o g j o g o l y a n biztosíték, amelyet az ere
tartozás átvállalója k ö z ö t t j ö n l é t r e . " 1 0 7 A P t k . 1 9 5 9 - c s megal
deti kötelezett személyére tekintettel adtak. Ha a kötelezett sze
kotása során a z o n b a n n e m került s o r a tartozásátvállalás d o g m a
mélye megváltozik, l e h e t ő s é g e t kell t e r e m t e n i arra, h o g y a zálog
tikai jellegzetességeinek átvizsgálására. Az új Ptk. kodifikációja
kötelezett és a kezes a b i z t o s í t é k o t m e g s z ü n t e s s e . Az új P t k . eb
lehetőséget t e r e m t a tartozásátvállalás d o g m a t i k a i kérdéseinek
ből a m e g f o n t o l á s b ó l fenn kívánja tartani a P t k , k o r á b b i szabá
tisztázására.
lyait e t e k i n t e t b e n .
A tartozásátvállalás szerepe a gazdasági életben kevésbé jelen tős m i n t a z e n g e d m é n y e z é s é . E z t ö b b e k k ö z ö t t azzal indokolha t ó , h o g y a tartozásátvállalás hitelbiztosítékként kevéssé elterjedt. A bírói gyakorlatból a z o n b a n az olvasható ki, h o g y a tartozását vállalás a h é t k ö z n a p o k során, egyszerű j o g ü g y l e t e k b e n is gyak ran előfordul. A tartozásátvállalás klasszikus formája m e l l e t t szá
2. § [ E l ő z e t e s hozzájárulás] ( 1 ) A jogosult a tartozásátvállaláshoz a
hozzájárulását
előzetesen is m e g a d h a t j a . ( 2 ) E l ő z e t e s hozzájárulás esetében a tartozásátvállalás a j o g o s u l t értesítésével válik hatályossá.
m o s olyan tranzakció alakult ki (pl. hitelátruházás), amelynek
( 3 ) A j o g o s u l t az előzetes hozzájáruló nyilatkozat megté
m e g o l d á s á h o z szükség van a tartozásátvállalásra. A P t k . feladata
t e l e k o r f e n n t a r t h a t j a a j o g o t a hozzájárulás visszavonására.
ezért, h o g y kielégítő választ adjon a felmerülő d o g m a t i k a i prob
E l l e n k e z ő e s e t b e n a h o z z á j á r u l á s n e m v o n h a t ó vissza.
lémákra és a felek érdekeit kiegyenlítve biztosítsa a tartozásátvál lalás alkalmazását a k i s e b b és a n a g y o b b tranzakciók során egy aránt.
1. A k o r á b b i m e g o l d á s o k szerint a tartozásátvállalás t ö b b lép c s ő b ő l álló folyamat, a m e l y b e n általában két kétoldalú megál lapodásra van szükség az ügylet megvalósításához, hiszen az
RÉSZLETES
INDOKOLÁS
átvállaló valamilyen kapcsolatba kerül a kötelezettel, ami a j o g o sulttal s z e m b e n i nyilatkozat alapjául szolgál. Ez a s é m a igaz, füg-
1. § [ T a r t o z á s á t v á l l a l á s ]
g e d e n ü l attól, h o g y a szabályozás a tartozásátvállalást a j o g o s u l t
( 1 ) Ha a kötelezett és a j o g o s u l t megállapodik egy harma
és az átvállaló, a k ö t e l e z e t t és az átvállaló vagy a m i n d h á r o m fél
dik személlyel (átvállaló) a b b a n , h o g y a k ö t e l e z e t t n e k a j o
ügyletének tekinti-e. A h i t e l e z ő előzetes hozzájárulása j e l e n t ő s e n
gosulttal s z e m b e n fennálló t a r t o z á s á t átvállalja (tartozását
meggyorsítja és ezáltal o l c s ó b b á teszi a tartozások átvállalását az
v á l l a l á s ) , a j o g o s u l t a s z o l g á l t a t á s t k i z á r ó l a g az á t v á l l a l ó t ó l
által, h o g y a j o g o s u l t t a l s z e m b e n i m o z z a n a t elmaradhat.
követelheti. ( 2 ) A tartozásátvállalás e r e d m é n y e k é n t a k ö t e l e m meg
2. Ha a j o g o s u l t előzetesen hozzájárulását adja a tartozását vállaláshoz, a k k o r a főszabály - a m e l y szerint a tartozásátvállalás
szűnik. Az új k ö t e l e m a régi k ö t e l e m m e l a z o n o s tartalom
a h á r o m fél megállapodásával hatályossá válik - helyett más
mal, a n n a k m e g s z ű n é s é n e k i d ő p o n t j á b a n az átvállaló szemé
m e g o l d á s r a van szükség. A tartozásátvállalás e b b e n az esetben
lyében j ö n létre.
megvalósul a k ö t e l e z e t t és az átvállaló megállapodásával. A jog
( 3 ) Az átvállalót m i n d a z o n j o g o k megilletik, amelyek a
ügyletnek a j o g o s u l t t a l s z e m b e n i hatályosulásához szükség van a
kötelezettet a j o g o s u l t t a l s z e m b e n a szerződés alapján meg
j o g o s u l t n a k a tartozásátvállalás l é t r e j ö t t é r ő l t ö r t é n ő értesítésére.
illették. Az átvállaló n e m j o g o s u l t b e s z á m í t a n i a kötelezett nek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését.
3. Az előzetes hozzájárulás - a j o g o s u l t és a kötelezett k ö z ö t t i bizalmi kapcsolattól függően - visszavonhatóan és visszavon
( 4 ) A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség
hatatlanul is m e g t e h e t ő . A j o g o s u l t számára jelentős kockázatot
és z á l o g j o g a k e z e s és a z á l o g k ö t e l e z e t t h o z z á j á r u l ó n y i l a t k o
jelent a visszavonhatatlan hozzájárulás, mivel ezáltal elveszti a
z a t a hiányában megszűnik. Hozzájárulás esetén a zálogjog rangsorát n e m érinti a ( 2 ) bekezdés szerinti megszűnés.
kötelezett személye feletti kontrollt, és az eredeti kötelezettnél kevésbé fizetőképes átvállaló tartozásátvállalását sem akadályoz-
hatja m e g . E r r e j e l e n t h e t m e g o l d á s t a visszavonható hozzájárulás.
a l e g f ő b b k ü l ö n b s é g az, h o g y tartozáselvállalás esetén az átválla
A jogviszonyok kiszámíthatósága iránti igény a z o n b a n megkíván
ló és a hitelező közvetlen j o g v i s z o n y b a kerülnek egymással, a hi
j a , h o g y a j o g o s u l t nyilatkozatának m e g t é t e l e k o r tegye egyértel
telező az átvállalótól j o g o s u l t követelni a tartozás teljesítését.
művé, h o g y az visszavonható-e és ha igen, milyen körülmények esetén vagy milyen m ó d o n .
3. A tartozásátvállalással ö s s z h a n g b a n a tartozáselvállaláshoz k a p c s o l ó d ó kifogások is n é g y e s e t k ö r b e n m e r ü l h e t n e k fel: (i) m a g á b ó l a j o g v i s z o n y b ó l e r e d ő kifogások, (ii) a régi adós szemé
3. § [Teljesítésátvállalás és t a r t o z á s e l v á l l a l á s ]
lyes kifogásai, (iii) az átvállaló kifogásai és (iv) a régi és az új
( 1 ) Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról
(teljesítésátvállalás),
adós személyes kifogásai. M i v e l a tartozásátvállalás következté
a
b e n az átvállaló az adós helyébe lép, m e g i l l e t i k m i n d a z o k a kifo
h a r m a d i k s z e m é l y k ö t e l e s lesz a k ö t e l e z e t t t a r t o z á s á t teljesí
gások, a m e l y e k a régi a d ó s t megillették, az átvállaló tehát a régi
t e n i v a g y a k ö t e l e z e t t e t o l y a n h e l y z e t b e h o z n i , h o g y a z lejá
adós személyéhez k ö t ő d ő kifogások kivételével m i n d e n kifogást
r a t k o r teljesíthessen. A j o g o s u l t n e m k ö v e t e l h e t i a t a r t o z á s t
felhozhat a hitelezővel s z e m b e n .
a harmadik személytől.
4. A készfizető kezesség esetén a kezes arra vállal kötelezett
( 2 ) H a a felek a m e g á l l a p o d á s u k r ó l a j o g o s u l t a t é r t e s í t i k (tartozáselvállalás),
adósi egyetemlegesség j ö n létre.
séget, h o g y a k ö t e l e z e t t n e m t e l j e s í t é s e estén m a g a fog teljesíte ni anélkül, h o g y a j o g o s u l t köteles l e n n e a követelésnek a köte
( 3 ) Tartozáselvállalás esetén az egyetemleges adóst mind a z o n j o g o k megilletik, a m e l y e k a k ö t e l e z e t t e t a j o g o s u l t t a l
lezettől való
behajtását m e g p r ó b á l n i .
Adósi
egyetemlegesség
esetén az a d ó s o k kötelezettségvállalása ö n á l l ó , azaz az elvállaló
s z e m b e n a s z e r z ő d é s alapján m e g i l l e t t é k . Az e g y e t e m l e g e s
adós k ö t e l e z e t t s é g é n e k beállta n e m az eredeti adós n e m t e l
adós n e m jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal
j e s í t é s é t ő l függ. Ha h a r m a d i k s z e m é l y a hitelezővel állapodik m e g az adós
s z e m b e n fennálló e g y é b k ö v e t e l é s é t .
tartozásának elvállalásáról,
azzal a kezességgel
( 4 ) Ha h a r m a d i k személy a j o g o s u l t t a l állapodik m e g a
m e g e g y e z ő helyzet j ö n létre. M i v e l a kezesség érvényességéhez
k ö t e l e z e t t t a r t o z á s á n a k elvállalásáról, a m e g á l l a p o d á s r a a ke
a P t k . alaki feltételeket k ö t , szükséges a h i t e l e z ő és az átvállaló
zesség szabályai a l k a l m a z a n d ó a k .
tartozáselvállaló szerződését és a készfizető kezességet össze h a n g o l n i . E z é r t m o n d j a ki azt a P t k . , h o g y az átvállaló és a
1. A teljesítésátvállalás n e m valódi tartozásátvállalás, h a n e m a régi kötelezett és az átvállaló szerződése, a m e l y b e n az átvállaló
j o g o s u l t k ö z ö t t l é t r e j ö v ő j o g v i s z o n y r a a kezesség szabályai al kalmazandók.
arra vállal kötelezettséget, h o g y esedékességkor a k ö t e l e z e t t n e k a jogosulttal s z e m b e n fennálló tartozását az átvállaló fogja teljesí teni. A megállapodás kizárólag a felek k ö z ö t t hatályos, a j o g o s u l t
4 . § [ J o g s z a b á l y o n v a g y h a t ó s á g i rendelkezésen alapuló t a r t o zásátvállalás]
és az átvállaló k ö z ö t t n e m h o z létre jogviszonyt, így a j o g o s u l t
Ha a kötelezettség jogszabály vagy h a t ó s á g rendelkezése
n e m követelheti a tartozás teljesítését az átvállalótól. Az átválla
folytán száll á t m á s r a , e l t é r ő r e n d e l k e z é s h i á n y á b a n a t a r t o
ló nemteljesítése esetén az eredeti k ö t e l e z e t t szerződésszegés cí
zásátvállalás s z a b á l y a i t kell m e g f e l e l ő e n a l k a l m a z n i .
m é n fordulhat az átvállalóval s z e m b e . A felek célja lehet magá nak a teljesítés-átvállalásnak a létrehozása, de a teljesítés-átválla
N e m szükséges m ó d o s í t a n i a P t k . szabályait a törvényi tarto
lás j e l e n t h e t egy k ö z b e n s ő lépést a tartozáselvállalás vagy akár a
zásátvállalás t e k i n t e t é b e n . A hatályos j o g b a n is léteznek olyan
tartozásátvállalás felé is.
jogszabályok,
2. Tartozáselvállalás esetén új adós j e l e n i k m e g a k ö t e l e m b e n .
amelyek
alapján
tartozásátvállalásra
kerül
sor.
I l y e n például a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgál
A tartozáselvállalás r o k o n a teljesítésátvállalással a b b a n a tekin
tatást s e g í t ő k V é d e l m i P r o g r a m j á r ó l s z ó l ó 2 0 0 1 . évi L X X X V .
tetben, h o g y n e m következik be alanycsere a k ö t e l e m b e n : a régi
törvény.
adós n e m szabadul a kötelezettsége alól. A k é t i n t é z m é n y k ö z ö t t
Gárdos
Péter
JEGYZETEK 1 2
3
4 5
6
7 8
C. L. KNAPP - N. M. CRYSTAL: Problems in Contract Law. 2. kiadás. Bos ton, 1987, Little, Brown and Company, 1133. margószám. MARTON GÉZA: A római magánjog elemeinek tankönyve. Institúciók. Ötö dik kiadás. Debrecen, 1943, „Méliusz" Könyvkereskedés, 26. oldal, 607. margószám. A tartozásátvállalás történeti vizsgálatához lásd DELBRÜCK; Die Über nahme fremder Schulden nach gemeinem und preuß Recht. Berlin, 1853, Dümmler. DELBRÜCK munkájának ismertetéséhez és a szerző méltatásá hoz lásd Kobler FERENC: Tartozások átvállalása a magyar polgári törvény könyv tervezetében. Budapest, 1901, Franklin. In Magyar Jogászegyleti Ér tekezések XXI. kötet 9. füzet. KOBLER szerint „Delbrück a tartozásátvál lalási irodalom atyja." Uo. 10. oldal. FÖLDI ANDRÁS - HAMZA GÁBOR: A római jog története és institúciói. Har madik kiadás. Budapest, 1998, Nemzeti Tankönyvkiadó, 4 4 5 - 4 4 6 . oldal. VILLÁNYI LÁSZLÓ: A kötelem alanyai. In Szladits Károly (szerk.): A ma gyar magánjog. Harmadik kötet. Kötelmi jog általános része. Budapest, 1941, Grill Kiadó, 168. oldal. Lásd továbbá VILLÁNYI LÁSZLÓ: Követelé sek megszűnése és elévülése. In Szladits Károly (szerk.): A magyar magán jog. Harmadik kötet. Kötelmi jog általános része. Budapest, 1941, Grill Kiadó, 627. oldal. BERNHARD WINDSCHEID: Singularsuccession. In Kritische Überschau der deutschen Gesetzgebung und Rechtswissenschaft. 1853. I. kötet, 17. oldal. KOBLER: i. m. 17, oldal. Lásd BUSCH: Doctrin und Praxis über die Gültigkeit von Verträgen zu Gun sten Dritter. Heidelberg, 1860, Mohr, 18-24. §; SINTENIS: Das practische gemeine Civilrecht. Leipzig, 1861, Tauchnitz, 132. jegyzet; SALPIUS: Novation und Delegation nach römischen Recht. (Disszertáció) 1864, 80. §. Idézi KOBLER. I. m. 18. oldal.
9 KOBLER: I. m. 19. oldal. 10 „A régi és az új adós egymás közötti viszonyában az adósságátvállalás a régi adós mint harmadik javára szóló szerződés." ALMÁSI ANTAL: Kötelmi jog. I. kötet. 2. kiadás. Budapest, 1929, T É B E , 470. oldal. 11 VILLÁNYI: i. m. 169. oldal. 12 VILLÁNYI: I. m. 169. oldal. 13 Az OK. 82. §-a kimondja, hogy ha a felek kölcsönös szolgáltatással tartoz nak, az egyik fél akkor követelheti a másik fél teljesítését, ha ő teljesített vagy a teljesítését felajánlotta. 14 BUCHER: i. m. 581. oldal. 15 Lásd például OR 259. § (1) bekezdés. 16 KOBLER: i. m. 34. oldal. 17 KOBLER: I. m. 34. oldal. 18 A jogirodalom szerint az adósi egyetemlegesség mind az elvállaló és a hi telező, mind az elvállaló és az eredeti adós megállapodásával létrehozha tó. Hk-BGB/Schulze, § 414-419. Rn 3. 19 Lásd például BGB 556 I I I , 6 0 4 I V , 2383, HGB 130, WG 28. § 20 BGH NJW-RR 93, 308. 21 Lásd például BverfG NJW 94, 38; BGH NJW 96, 514. Lásd ehhez to vábbá MENYHÁRD ATTILA: A jóerkölcsbe ütköző szerződések. Budapest, 2004, Gondolat Kiadó. 22 OLG München M D R 65, 573. 23 BGH NJW 81, 47. 24 BHG LM § 133 Nr. 7. 25 BGHZ 109, 317. 26 B G H Z 58, 254. 27 O R 143. §. 28 BUCHER: I. m. 588. oldal. 29 Lásd például B H E 40 II 4 0 1 .
30 ALMÁSI: A kötelmi jog kézikönyve. Második kiadás, Budapest, 1929, T É B E , 472. oldal, 31 ALMÁSI: i. m. 472. oldal. 32 Főv. B. 46 Pf 22 753. Idézi BENEDEK KÁROLY: AZ engedményezés és a tartozásátvál lalás. In Eörsi Gyula - Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv Magyaráza ta. Második kötet. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1519. oldal. Az idézet úgy folytatódik, hogy az átvállaló „ezzel az eredeti kötelezettel együttes kö telezettséget vállal." Együttesség helyett azonban ebben az esetben egyetem leges kötelezettség jön létre, mivel a jogosult mind az eredeti adóstól, mind az átvállalótól követelheti a teljes átvállalt tartozást. (A jogeset az újabb ki adásokból hiányzik.) 33 Ptk. 272. § (1) bekezdés, Ptk. 274. § (2) bekezdés. 34 Lásd ehhez ULRICH DROBNIK: Present and Future o f Real and Personal Security. Enropean Review of Private Law. Vol. 11 (2003) No. 5. 6 2 3 660. oldal, 633. oldal. 35 KOHLER: i. m. 4. oldal. 36 BGHZ 31, 326. 37 Az OR 243. § (1) bekezdésében az ingyenes jogügyletek tekintetében ki mondott formakényszer a tartozásátvállalás vonatkozásában is érvényesül. 38 BECKER: Kommentar zum Scbweizerischen Zivilgesetzbuch. Obligationenrcclitl. Abteilung. Allgemeine Bestimmungen Art 1-1S3. Bern, 1941, Verlag von Stampfli & Cie., 819. oldal. 39 „Az adós tartozását harmadik személy a hitelezővel kötött szerződéssel át vállalhatja úgy, hogy az eddigi adós felszabadul s helyébe az átvállaló lép." 40 A vita részleteihez lásd SCHWARZ GUSZTÁV: A tartozásátvállalás a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. Jogtudományi Közlöny. 1900/51. 3 6 7 369. oldal, valamint a Magyar Jogászegyleti Értekezések XXI. kötet 9. fü zet. Tartozások átvállalása a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. KOBLER FERENC előadása SCHWARZ GUSZTÁV felszólalásával.
KOHLER: I. m. 31. oldal. KOHLER: I. m. 49. oldal. KOHLER: I. m. 34. oldal. Legf. Bír. Gfv. I. 30.364/1998/7. sz. (BH 1999. 124.). Legf. Bír. Gfv. I. 30.364/1998/7. sz. (BH 1999. 124.). Legf. Bír. Mfv. I. 10.992/2001. sz. (BH 2003. 212). Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf. 40 035/1998/4. Önmagában az a körül mény, hogy a kötelezett helyett egy harmadik jogi személy egyenlíti ki a tar tozás egy részét, és ezt a jogosult elfogadja, a teljes tartozás átvállalására néz ve a jogosult hozzájárulását nem jelenti. „A Ptk. szerint nincs szükség alak szerűségre a jogosult hozzájárulásának érvényességéhez sem. A felperesnek tehát nem kellett írásbeli nyilatkozatot tennie, amelyben kifejezetten hozzá járul a tartozásátvállaláshoz. E hozzájárulás mindenképpen adottnak tekint hető (...) ráutaló magatartással." Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mel lett szervezett Választottbíróság (VB 99086) (BH 2000. évi 6. szám). Lásd továbbá a Legf. Bír. Pf. I. 20. 957/1990. sz. (BH 1992. 24.). 48 Legf. Bír. Pfv. VI. 22. 314/1993. sz. (BH 1996. 32.). „A jogosult (a hite lező) hozzájárulása nem a tartozás átvállalási szerződés létrejöttéhez, hanem ahhoz szükséges, hogy a már megkötött megállapodás a jogosulttal szem ben is hatályos legyen" Legf. Bír. Gf. I. 31.658/2001. sz. (BH 2003. 289.). 49 Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf. 40 035/1998/4. 50 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság G. 40.755/1991. sz., Legf. Bír. Gf. IV. 30.435/1992. sz. (BH 1993. 375.). 51 Legf. Bír. Pfv. VI. 22.314/1993. sz. (BH 1996. 32.). 52 HARMATHY ATTILA: A teljesítés és a beszámítás. Eörsi Gyula - Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Második kötet. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1289-1290. oldal. 53 A third person may undertake with the agreement of the debtor and the creditor to be substituted as debtor, witb tbe effect that the original debtor is discharged. 54 Lásd EÖRSI GYULA: A tulajdonátszállás kérdéséről. Budapest, 1947, Légrádi, 58-63. oldal. 55 KARL LARENZ: Allgemeiner Teil des deutschen Bürgerlichen Rechts. Mün chen, 1987, C.H. Beck, 447. oldal. A tulajdonjoghoz való hasonlóság ve zetett ahhoz a német jogirodalomban a századforduló táján, hogy elter jedt a „követelés tulajdonjoga" kifejezés. Uo. l. lábjegyzet. 56 LARENZ: i. m. 472. oldal. Ezt állítja SCHULZE is: „[A tartozásátvállalási szerződés] egyszerre jelent rendelkezést a követelésről és elkötelezést az átvállaló oldaláról." Hk-BGB/Sculze, § 4 1 4 Rn l. 57 Lásd a szerződési (ajánlati) elméletekről írottakat. 58 LARENZ: i. m. 472. oldal. A LARENZ-féle konstrukció alapját a BGB 185. §-a jelenti, amely kimondja, hogy a jogosult hozzájárulásával a nem jogosult (Nicbtberechtigte) általi rendelkezés is érvényes. 59 Ez a kérdéskör nem azonos azzal, hogy képezheti-e adásvétel tárgyát olyan dolog, amely az adásvétel időpontjában nincs a tulajdonos tulajdo nában. Ezzel kapcsolatban osztjuk KISFALUGI azon álláspontját, mely sze rint ,,[a]z adásvétel tárgya olyan dolog is lehet, ami a szerződéskötéskor még nem létezik. Önmagában ez a körülmény nem teszi érvénytelenné a szerződést lehetetlen szolgáltatás kikötése miatt (...), hiszen az a tény, hogy a szerződéskötéskor nincs olyan dolog, amit a teljesítés idején szol
41 42 43 44 45 46 47
gáltatni kell, nem jelenti azt, hogy a teljesítésig hátralévő időben ez a do log nem jöhet létre." KISFALUDI ANDRÁS: Az adásvételi szerződés. Buda pest, 1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 68. oldal. Ebben az eset ben azonban arról van szó, hogy az eladó az ügylet létrejöttének pillana tában nem tulajdonos, de a későbbiekben sem kíván azzá válni. 60 Az is lényeges, hogy ki a hitelező, de inkább csak technikai szempontból, hogy hová kell fizetni. 61 Art. 3:1. 62 Art. 3:2. 63 Art. 3:6. 6 4 SNIJDERS - RANK-BERENSCHOT: Goederenrecht. 3. kiadás. Hága, 2001, Kluwer, 29. margószám. 65 KOHLER: I. m. 3. oldal. 66 VILLÁNYI LÁSZLÓ: A kötelem alanyai. In Szladits Károly (szerk.): A ma gyar magánjog. Harmadik kötet. Kötelmi jog általános része. Budapest, 1941, Grill Kiadó, 174. oldal. 67 ALMÁSI: i. m. 469. oldal. 68 3522/1909. M. D. IV. 39. (174) Lásd ALMÁSI: i. m. 469. oldal. 69 ALMÁSI: i. m. 469. oldal. (Kiemelés - G. P.) 70 BENEDEK KÁROLY: AZ engedményezés és a tartozásátvállalás. In Eörsi Gyu la - Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Má sodik kötet. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1350. oldal. Lásd továbbá a Ptk. miniszteri indokolásának vonatkozó részét: A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve. Budapest, 1963, Köz gazdasági és Jogi Könyvkiadó, 306. oldal. 71 A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve. Budapest, 1963, Köz gazdasági és Jogi Könyvkiadó, 306. oldal. A Ptk. kommentárja megjegy zi ezzel kapcsolatban, hogy „a kötelezett hozzájárulása nélkül nem teljesít het a harmadik személy, ha érdekeltsége csak annyiban áll fenn, hogy a kötelezettel szemben fennálló tartozásának tesz eleget a jogosult részére történő teljesítéssel". BENEDEK KÁROLY: AZ engedményezés és a tartozását vállalás. In Eörsi Gyula - Gellért György (szerk.): A Polgári Törvény könyv magyarázata. Második kötet. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jo gi Könyvkiadó, 1351. oldal. 72 Legf. Bír. Gfv. X. 31.777/1994. sz. (BH 1995. 720.). 73 A korlátozottan cselekvőképes jognyilatkozatához tett törvényes képvise lői hozzájárulás elengedhetetlen feltétele a szerződés létrejöttének, de nem teszi a szerződést háromoldalúvá. Ptk. 12/A. § (2) bekezdés. 74 GÖRÖG FRIGYES: A kötelem megerősítése, módosítása és megszűnése. In Szla dits Károly (szerk.): A magyar magánjog. Harmadik kötet. Kötelmi jog általános része. Budapest, 1941, Grill Kiadó, 542. oldal. 75 HARMATHY ATTILA: A szerződés módosítása. A tartozáselismerés. In Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv Magyarázata. Negyedik, bőví tett és átdolgozott kiadás. Első kötet. Budapest, 1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 673. oldal. 76 Lásd például EÖRSI: Kötelmi jog általános rész. 121. oldal. 77 GÖRÖG: i. m. 543. oldal. 78 A novációt eltérő értelemben használják a jogirodalomban. SZLADITS sze rint „[a] novatio egyike a legproblematikusabb magánjogi képleteknek, amelynek pontos elhatárolása aligha lehetséges." (SZLADITS: Glossza Grosschmid Béni Fejezetek kötelmi jogunk köréből című művéhez. II. kötet. Buda pest, 1932, Grill Kiadó, 554. oldal.) Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a magyar jogirodalomban két megközelítés terjedt el: a századfor dulót megelőző jogirodalom szerződésújítás értelemben, míg az Mtj. a jogalap-módosítás eszközeként használta (Mtj. 1278. §). Jelen tanulmány a novációt az Mtj.-t megelőző bírói gyakorlatban elterjedt értelemben használja, amely szerint a nováció kulcsa, hogy az eredeti kötelem meg szűnik, és annak helyén, a korábbi megszűnésével egyidejűleg új kötelem jön létre. „Novatio alatt értjük egy fennálló kötelemnek megszüntetését azáltal, hogy annak tartalmát a felek új kötelem tárgyává teszik azzal a szándékkal, hogy a régit felváltsa." (MARTON GÉZA: A római magánjog ele meinek tankönyve. Institúciók. Ötödik kiadás. Debrecen, 1943, „Méliusz" Könyvkereskedés, 268. oldal, 607. margószám. Összhangban áll ezzel Ulpianus meghatározása, amely szerint „Az újítás egy előző kötelemnek egy másik kötelembe való átöntése és átvitele, vagyis amikor egy már meglévő kötelemből úgy létesítenek újat, hogy az addigi [ezáltal] megszű nik." Ulpianus L. l. pr. D de novat, 146, 2.) 79 FÖLDI - HAMZA: I. m. 4 4 6 . oldal.
80 LARENZ: I. m. 82. oldal. 81 GÖRÖG FRIGYES: A kötelem megerősítése, módosítása és megszűnése. In Szla dits Károly (szerk.): A magyar magánjog. Harmadik kötet. Kötelmi jog általános része. Budapest, 1941, Grill Kiadó, 543. oldal. 82 EÖRSI: Kötelmi jog általános rész. 122. oldal. 83 HARMATHY: i. m. 673. oldal. 84 A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve. Budapest, 1963, Köz gazdasági és Jogi Könyvkiadó, 265. oldal. 85 Érdekes, hogy a jogirodalom általában nem is tárgyalja a tartozásátválla lás kérdését. A Chitty on Contracts egyetlen bekezdést szentel a kérdés nek. (A. S. Burrows: Assignment. In H. G. Beale (ed.): Chitty on Con-
tracts. Twenty-eighth edition. Volume I. General Principles. London, 1 9 9 9 , Sweet & Maxwell, 1 0 6 7 . oldal.) Valamivel részletesebb elemzés ta lálható: CHESIRE - FIFOOT - FURMSTON: Law of Contract. Eleventh edi tion. London, 1 9 8 6 , Butterworths, 5 0 9 . oldal. 8 6 Tolhurst v. Associated Portland Cemenr Manufacturers ( 1 9 0 0 ) Ltd [ 1 9 0 2 ] 2 KB 6 6 0 at 6 6 8 . 8 7 1 0 6 7 , 2 0 - 0 8 4 - 2 0 - 0 8 7 . margószám. A. S. BURROWS: Assignment. In H. G.
Beale (ed.): Chitty on Contracts. Twenty-eight edition. Volume I. General Principles. London, 1 9 9 9 , Sweet & Maxwell. A Black's Law definíciója szerint „Novation. Substitution of a new contract, debt, or obligation for an existing one, between the same or different parties. The substitution by mutual agreement of one debtor for another or of one creditor for another, whereby the old debt is extinguished. The requisites of a novation are a previous valid obliga tion, an agreement of all the parties to the new contract, the extinguishment of the old obligation, and the validity of the new one. A novation substitutes a new party and discharges one of the original parties to a contract by agreement of all three parties. A new contract is created with the same terms as the original one but only the parties are changed." Black's Law Dictionary. Abridged fifth edition. St. Paul, Minn., 1 9 8 3 , West Publishing Co. Lásd továbbá: Tatlock v. Harris ( 1 7 8 9 ) 3 Term Rep 1 7 4 at 1 8 0 . és Re United Railways of Hvana and Regla Warehouses Ltd [ 1 9 6 0 ] Ch 5 2 at 8 4 , 8 6 . 88 CHITTY: I. m. uo. 8 9 E. P. ELLINGER - EVA LOMNICKA - RICHARD HOOLEY: Modern Banking
Law. Third edition. Oxford, 2 0 0 2 , Oxford University Press. 6 6 9 . oldal. Restatement (Second) o f Contracts ( 1 9 8 1 ) és Uniform Commercial Code Article 2 . és 9 . [A UCC Art. 2 . ( § 2 - 1 0 2 ) - az Art. 9 rendelkezései vel ellentétben - azon átruházó ügyletekre (transactions in goods) alkalma zandó, amelyek nem kizárólag biztosítéki céllal jöttek létre.] 9 1 DAVID H. VERNON: Contracts: Theory and Practice. 2 . kiadás. New York, 1 9 9 1 , Matthew Bender & Company, 8 2 7 . oldal. 9 2 Hasonló rendelkezést tartalmaz a UCC § 2 : 2 1 0 ( 4 ) is. 90
9 3 BECKER: I. m. 8 2 4 . oldal. 9 4 KOBLER: i. m. 3 8 . oldal. 9 5 KOBLER: i. m. 3 9 . oldal.
96
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbí
9 7 BECKER: i. m. 8 2 5 . oldal.
BGB 4 1 8 . §. 9 9 KUNCZ ÖDÖN: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. Budapest, 1 9 2 8 - 1 9 2 9 , Grill Kiadó, 1 7 3 . oldal. 1 0 0 Bundesgesetz über Fusion, Spaltung, Umwandlung und Vermögensübertragung vom 3 . Oktober 2 0 0 3 . 1 0 1 6 9 . § ( 1 ) bekezdés. 1 0 2 1 8 7 5 . évi XXXVII. törvénycikk. 1 0 3 Aki másnak egész vagyonát vagy vagyona hányadrészét szerződés útján átveszi, az átruházónak a szerződés megkötésekor fennálló tartozásaiért a hitelezők irányában az átruházóval egyetemlegesen felel. A szerződő fe lek ellenkező kikötése hatálytalan. Az átvevő felelőssége az átvett vagyontárgyakra s az átruházó szerződés alapján az átruházó ellen támasztható követelésekre szorítkozik, ha e va gyontárgyakat és követeléseket kimutatja, s a hitelezőknek végrehajtás útján való kielégítésük céljára átengedi. Az átvevő az átvett vagyon kezeléséért megbízott módjára felel a hitele zőknek s költekezéséért ugyanígy illeti őt az átvett vagyonból megtérítés. Amíg felteheti, hogy az átvett vagyon minden tartozást fedez, a hitele zőket az átvett vagyon terhére szabadon kielégítheti. Az átruházó és az átvevő között fennállott azokat a jogokat és kötelezettségeket vagy ter heket, amelyek az átvétellel egy személyben egyesülésük következtében megszűntek, az átvevőnek a hitelezőkhöz való viszonyában meg nem szünteknek kell tekinteni. E szabályok alkalmazását nem zárja ki az, hogy az átruházó egyes va gyontárgyakat magának fenntartott, ha e vagyontárgyak értéke az átru házottakéhoz viszonyítva jelentéktelen. 1 0 4 Motive zum Entwurf eines Bürgerlichen Gesetztbuch. Bd. II., Berlin, 1 8 9 6 , 1 4 9 . oldal. 1 0 5 Ptk. 2 5 9 . §. 1 0 6 Ptk. Ötödik Rész ( 5 9 8 - 6 8 4 . § ) . 1 0 7 BENEDEK KÁROLY: Az engedményezés és a tartozásátvállalás. In. Eörsi Gyula - Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Második kötet. Budapest, 1 9 8 1 , Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1 5 1 8 . oldal. 98
róság VB 9 9 0 8 6 . sz. (BH 2 0 0 0 . évi 6 . szám.)
Vita
Alkotmányos tulaj donvédelem - biztonság a jogállamban és a Ptk. 1 1 8 . § Az új Ptk. szerkesztésének tanulságos és izgalmas munkálatai so rán előbb ö r ö m m e l é r t e m m e g , h o g y a szerkesztőbizottság a másnak o k o z o t t vagyoni kár vonatkozásában e g y h a n g ú egyetér téssel fogadta cl a kárfelelősség alapjaként a jogellenes okozást. M a j d annál csalódottabban v e t t e m tudomásul, h o g y legalábbis egyelőre, azt a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g heves ellenállása folytán még is feladta és továbbra is m e g t a r t o t t a k i m e n t ő o k k é n t a jogellenes o k o z ó részéről, h o g y bizonyíthassa, ú g y j á r t el, a h o g y az adott helyzetben elvárható volt. M i n d e z ideig ugyan egyetlen példát s e m tudtak n e k e m a gyakorlatból m o n d a n i , ahol n e m lenne el várható a j o g k ö v e t ő magatartás; bírói részről azzal is szokták elhárítani a kérdést, h o g y gyakorlatban éppen a jogkövetés vár h a t ó el, tehát a felelősség úgyis objektív. K ö z b e n egyre-másra találkozunk újabb i r o d a l o m b a n , értelmezésben is azzal a felfogás sal, amit a m a g á n j o g b ó l ki akartunk iktatni, h o g y nincs is felelős ség vétkesség nélkül, tehát a kárfelelősség fogalmához tartozik a szubjektív elmarasztalhatóság a z o k o z ó n á l . E z t legvilágosabban és t u d o m á n y o s alapossággal Földi András fejtette ki a másért va ló felelősségről írott monográfiájában, a m i akadémiai doktori ér tekezése is volt. A m i n t Siklósi Iván l e g u t ó b b i ismertetésében a művel kapcsolatban s u m m á z z a ( M a g y a r J o g 2 0 0 4 . 1 0 . 6 2 6 . o . ) „a magyar j o g i nyelvben a felróhatóság de lege lata is szinonim fogalom a vétkességgel." Ha ezt a j o g i r o d a l m i álláspontot össze vetjük a bírói érveléssel, kitűnik, h o g y a felróhatósággal j o g b i zonytalanságot viszünk a törvény m a g á n j o g i kárfelelősségről szó ló fejezetébe, h o l o t t a törvénykönyv egyik célja a j o g b i z t o n s á g . B á r d o s P é t e r n e k a P o l g á r i j o g i kodifikáció 2 0 0 4 . 5 - 6 . számá
ban m e g j e l e n t legújabb elemzése lángra gyújtotta b e n n e m a re m é n y t , h o g y talán m é g nincs m i n d e n elveszve az alkotmányos tulajdonvédelem vonalán. E z é r t szeretném a kérdést ezúttal va lamivel t á g a b b összefüggésben m a g a m is ismét felvetni. H o g y B á r d o s cikkén kívül r ó m a i forráshely i n d í t o t t arra, miszerint itt m é g lehetne újat m o n d a n i , egyelőre csak e m l í t e m , talán érintőleg m é g visszatérek rá. M o s t szándékkal n e m e b b ő l , a gyakorlat e m b e r e számára talán elvontnak t ű n ő érvből indulok ki, h a n e m az alkotmányos tulajdonvédelemből, amivel kapcsolatban ugyancsak a P o l g á r i j o g i kodifikáció 5 - 6 . számában Menyhárd Attila a d o t t érdekes és alapos elemzést. Az Alkotmánybíróság a kárpótlással kapcsolatban h o z o t t ha tározataiban m á r m a g a is hangsúlyozta, h o g y a tulajdon j o g i ka tegória, jogellenes tulajdon n e m létezik, és fogalmilag n e m is lé tezhet, jogellenesen tehát n e m lehet tulajdont szerezni. M e n y hárd Attila is felveti azonban azokat az eseteket, m i k o r társadal mi érdek védelme m i a t t valakinek a tulajdonában lévő d o l g o n más személy törvényben biztosított eredeti tulajdonszerzési jog c í m e n tulajdont szerezhet. A szerzés ugyan sérti az addigi tu lajdonos j o g v é d t e érdekét, tulajdonát, de társadalmi érdekből mégis elfogadják. A r ó m a i j o g ilyen eredeti szerzésmódként a specifikációt és az elbirtoklást ismerte. Ám a r ó m a i j o g b a n speci fikáció esetén a tulajdonát vesztő fél teljes vagyoni kielégítést igé nyelhetett. M á s r é s z t r ó m a i tulajdonostól való szerzés elbirtoklás sal a tulajdonos beleegyezése nélkül n e m j ö h e t e t t létre - kivéve, ha hiba terhelte abban, h o g y a tulajdont valaki j ó h i s z e m ű n ellen érték fejében m e g tudja szerezni. (A tulajdonos birtokközvetítő
detentora vitte f o r g a l o m b a a d o l g o t , vagy elveszett tárgyat vittek jóhiszeműre forgalomba.) E kivételes eseteken túl a tulajdonos nak az ő akarata nélkül f o r g a l o m b a került dolga r ó m a i j o g szerint l o p o t t dolog, res furtiva, azon tulajdon j ó h i s z e m ű elbirtoklással sem volt szerezhető egészen a késő posztklasszikus korszakig. Magyarán, a magánszférában tulajdont képező d o l g o n - egyes ritka kivételeken kívül - a tulajdonos hozzájárulása, traditio-ja hí j á n n e m lehetne más magánszemélynek tulajdont szereznie. H a mégis gyakorlati m e g f o n t o l á s b ó l a törvény ad ilyen kivételes lehe tőséget, és egyúttal n e m g o n d o s k o d i k a tulajdonától ily m ó d o n megfosztott magánszemély kártalanításáról, a megoldás Menyhárd szerint is alkotmányellenes lesz. „Az elidegenítő érdekei e vonadeozásban n e m védendők az eredeti tulajdonossal szemben". M e s s z e m e n ő n egyetértek ezzel a következtetéssel. K é t s é g t e len s z á m o m r a , s t ö r t é n e t i l e g is levezethető, h o g y rossz irányba, a kereskedelmi érdekek túl hangsúlyozása révén elindult fejlődés eredménye az a m a i helyzet, a m e l y a kereskedelmi f o r g a l o m b a n visszterhes szerzőt (és az ingatlan-nyilvántartásban bízó, az ab ban tulajdonosként bejegyzett s z e m é l y t ő l visszterhesen szerzőt) a tulajdonossal s z e m b e n ú g y védi, h o g y részükre eredeti tulaj donszerzés-módot t e r e m t a visszterhes vételben, feloldva ezzel jogszavatossági kötelezettsége alól az eladót. Az eladó így a volt tulajdonos terhére „ingyenes j u t t a t á s b a n " részesül. A törvény fel oldja a m a g á n j o g b a n k ö t e l e z ő g o n d o s s á g alól (ius civile vigilantibus scriptum). C s a k arra az esetre teszi - az állammal s z e m b e n , büntetőjogilag és csak m á s o d l a g o s a n a v o l t tulajdonossal szem ben, magánjogikig - felelőssé, ha b e b i z o n y o s o d i k rosszhiszemű sége, ha orgazda. E n n e k bizonyítására a z o n b a n a volt tulajdo nosnak aligha van esélye. A b ü n t e t ő perben m i n d e n feltétel el lene szól, és a „vádlottat" védi. S m é g ha be is b i z o n y o s o d o t t annak vétkessége, é p p a büntetés révén csak m e s s z e b b kerül a tulajdonától m e g f o s z t o t t a neki j á r ó kártalanítástól: az állami b ü n t e t ő p r e v e n c i ó érdeke előzi a tulajdonvédelem alkotmányos alapjogával kapcsolatos érdeket! Az a l k o t m á n y o s alapjogvéde l e m pedig fordított é r t é k s o r r e n d e t k ö v e t e l n e ! A tulajdonhoz való j o g s z o r o s a n kapcsolódik az e m b e r sze mélyes szabadságához. Az e m b e r i személy o t t h o n á n a k , környe zetének kialakítása, kulturális i g é n y e i n e k kielégítése, anyagi biz tonságának m e g t e r e m t é s e , hivatásának gyakorlása, családjával való együttélésének és ezen élet bensőségességének biztosítása testesül m e g a b b a n a j o g b a n , a m i t a j o g á l l a m o k a tulajdonban biztosítanak. A tulajdon tárgyainak birtoklása, használata, még pedig távlatilag, hosszabb, a z o k t e r m é s z e t é t ő l is, az e m b e r életé től is függő időtartamra, az e m b e r létbiztonságát szolgálja, s az e m b e r erre való igénye a szociális b i z t o n s á g fogalmi k ö r é b e esik, a m i m a g a is alkotmányos alapon b i z t o s í t a n d ó . A tulajdonos szabadságában áll, j o g a k é n t biztosított a tulaj d o n a tárgyaival való rendelkezés l e h e t ő s é g e , a m i m a g á b a n fog lalja azok esetenkénti cseréjét, elidegenítésének lehetőségét. Ez azonban, h a n g s ú l y o z o m , tulajdonosi szabadság, és n e m kénysze ríthető ld. Az egyszer m a g á n t u l a j d o n b a került d o l g o t annak fennállta alatt e tulajdonból erőszakkal, j o g a l a p nélkül egyáltalán n e m , közérdekből csak kivételesen, azonnali és teljes kártalanítás mellett lehet kivonni, kiemelni. Az e m b e r tulajdona a z o n b a n valójában társadalmi célját te kintve n e m egyrétű. A b b a n szerepelnek először is azonnali, egy szeri fogyasztásra szánt javak, (kifli, tej, p a p í r z s e b k e n d ő ) . E z e k vonatkozásában pl. az elbirtoklással szerzés fogalmilag is értel m e t l e n , elég a z o k tulajdonosát a közvetlen erőszakicai vagy alat t o m b a n való elsajátítás ellen rendészeti eszközökkel védeni. Második kategóriába esnek az életvitel előfeltételeit képező vagy körülményeit meghatározó tartós tárgyak, amelyek akár túl is élhe tik tulajdonosukat anélkül, h o g y ezzel a rájuk vonatkozó tulajdon viszony megszakadna: alkotmányosan védett j o g az öröklés is. V é g ü l a n a g y o b b m é r t é k ű árutermelést folytató társadalmak számára a d o t t az ún. tőketulajdon is, az árukészletként megjele n ő , szám, súly, m é r t é k szerint nyilvántartott és forgalomra szánt d o l g o k együttese. N e m a d o l o g j e l l e g é n múlik, h o g y melyik cso
p o r t b a tartozik. A h a r m a d i k c s o p o r t b a n szerepelhetnek jellegük szerint közvetlen felhasználásra szánt, vagy tartós és egyedi hasz nálatra, esetleg thesaurálásra szánt d o l g o k is, amelyek a forga l o m b a n fél is veszik ezen első vagy m á s o d i k csoportbeli helyü ket. A h á r o m c s o p o r t tárgyainak fizikai adottságai j o g i jellegü ket, hovatartozásukat ezért b i z t o n s á g g a l n e m d ö n t i k cl. A piacon t ö r t é n ő f o r g a l o m b a hozatal m i n t termelési, közössé gi értékteremtési forrna létezett és közérdekű volt m á r régebbi k o r o k b a n is. E b b ő l származik a j o g r e n d d e l s z e m b e n az az igény, h o g y teremtse m e g a piaci f o r g a l o m biztonságát. A piac bizton ságából vezették le a k o r a újkorban, h o g y a kereskedelemben visszterhesen szerző tulajdont szerez akkor is, ha az átruházó n e m volt tulajdonos. ( U g y a n e z áll, ugyancsak biztonsági indok alap ján, az ingatlan-nyilvántartásban bízó visszterhes szerzőre.) A k e r e s k e d e l e m b e n szerző fél m e n t e s í t é s e a tulajdonos evikció-igénye alól legegyszerűbben a P t k . 1 1 8 . §-ban m e g t e r e m t e t t eredeti tulajdon-szerzésmóddal v o l t m e g o l d h a t ó . Ami k o r a z o n b a n e rendelkezés, illetve a n n a k megfelelői az európai kereskedelmi, majd m a g á n j o g o k b a n megszülettek, az állam min denhatósága, az egyén j o g a i n a k viszonylagossága, azok ex g r a t i a az államtól e r e d ő volta volt az u r a l k o d ó jogfelfogás. Az e m b e r i j o g o k a t u g y a n az amerikai és a francia polgári forradalom elis m e r t e t t e , azok k ö z ö t t a tulajdonlás szabadsága is szerepelt, de a 1 9 . sz. állameszménye n e m felelt m e g ezen alapjog teljes érvé nyesítésének a piaci érdekekkel s z e m b e n . Ám túl vagyunk az állami érdek m i n ő s é g i felsőbbségén a m a gánszférával s z e m b e n . E l i s m e r j ü k az e m b e r veleszületett j o g a i t , alkotmányosan védjük alapjogait és szabadságait. A tulajdon vo nalán ez azt jelenti, h o g y az egyén bízhat a b b a n : a j o g r e n d biz tosítja számára tulajdona szabad használatát és sértetlenségét másokkal s z e m b e n , t o v á b b á v a g y o n a b i z t o n s á g á t esetleges köz érdekű igénybevétellel s z e m b e n . Ez pedig o l v a s a t o m b a n azt j e l e n t i : aki más tulajdonát ellenér ték fejében átadja, és ezzel a n n a k tulajdonjogát megszünteti a tu lajdonos hozzájárulása nélkül, j o g e l l e n e s e n sérti m e g a tulajdo nos tulajdonát, és e sértésért teljes kártérítéssel tartozik. Annyi gyakorlati esettel találkozunk, a m i k o r a b ü n t e t ő j o g i védelem elégtelenségén elbukik a tulajdonos érdeke, h o g y voltaképp az a csodálatos: a j o g a l k o t ó m é g m i n d i g n e m eszmélt rá arra, h o g y itt mulasztásban van. M e g t e r e m t e t t e a kereskedelem biztonságát a fogyasztó javára, m é g p e d i g nyilvánvalón a kereskedő előnyére is. Ám elmulasztotta m e g a l k o t n i a kereskedő felelősségét azért, h o g y ne h o z z o n f o r g a l o m b a j o g o s u l a t l a n u l árut, tehát olyan dol g o t , a m i n e m az ő tulajdona. Ha pedig ezt mégis megteszi, akár j ó h i s z e m ű e n is, akkor j o g o t sért, s a j o g s é r t é s é r t a j o g s é r t ő m a gánfelek k ö z ö t t tartozik helytállni. Helytállni vétkességétől füg getlenül, hisz a magánfél a másik vétkességét s z á m o n sem kérhe ti: par in parem non h a b e t iurisdictionem. V i s z o n t a tulajdon elvonása m i a t t i igény érvényesítése a m a g á n a u t o n ó m i a k ö r é b e tartozik, azt az állam s e m át n e m veheti, s e m el n e m vonhatja. M á s kérdés, h o g y b i z o n y o s , e k ö r b e eső magatartásokat fog-e bűnüldözés tárgyává tenni közérdekből, s megkíván-e esetleg ezekhez t ö b b l e t e l e m e k e t a jogellenes elvonás mellé, pl. g o n d a t l a n s á g o t , rosszhiszeműséget, netán célzatos üz letszerű eggyüttműködést. U g y a n e z a helyzet voltaképp a tulajdon megkárosítása, m e g rongálása esetén is. A tulajdonos a k ö z h a t a l o m t ó l azt igényelhe ti, viszont azt igényli is, h o g y b i z t o n s á g b a n használhassa tulajdo n á n a k tárgyait. A m í g a használat rendészeti előírásait m e g n e m sérti, tulajdona tárgyainak az ő h a t a l m i k ö r é b e n való bármely megrongálása, megsértése, értékük csökkentése jogellenes külső h a r m a d i k személyek részéről. A jogellenességért a jogellenesen eljáró teljes felelősséggel tartozik. Ha a k ö z érdekét sérti, az ál lam d ö n t i cl, h o g y a n lép fel a jogellenességgel szemben, s k ö t h e ti annak m e g t o r l á s á t t o v á b b i feltételekhez (vétkesség, felróható s á g ) . Ám a m a g á n s z e m é l y a l k o t m á n y o s tulajdonának védelme és a l k o t m á n y o n alapuló biztonságigénye megköveteli, h o g y az ő vagyonában j o g e l l e n e s e n o k o z o t t s é r e l m e t a sértő o k o z ó teljesen
és m i n d e n további m e g s z o r í t ó feltétel nélkül köteles legyen, az ő igénye esetén, neki m e g t é r í t e n i .
E z z e l f o g u n k az a l k o t m á n y o s tulajdonvédelem kötelezettsé g é n e k az új, m a g á n j o g i t ö r v é n y k ö n y v b e n megfelelni.
A piaci tulajdonelvonás esetén nyereség keletkezik és ezért szembeszökő, h o g y a tulajdonos teljes vesztesége mellett ketten j u t n a k - részben j o g a l a p nélkül - h a s z o n h o z , m í g a j o g o s u l t o n a j o g n e m segít. K á r o k o z á s e s e t é n e z azért n e m ilyen nyilvánvaló, m e r t o t t nincs haszon, h a n e m csak az a kérdés, ki viseli a kárt: a jogellenes okozó-e vagy a j o g á t v é d ő károsult. E h h e z képest fel t ű n ő , h o g y a j o g mégis az u t ó b b i esetre t e r e m t e t t m e g o l d á s t a felróható k á r o k o z ó t marasztalva, m i k ö z b e n n y u g o d t a n tűri, h o g y a piac védelme alatt m á s o k értékeivel való rendszeres keres kedelem fejlődik ki, és a t u l a j d o n o s o k a tehetetlen rendőrséget fogcsikorgatva szidják, de n e m kapnak védelmet.
Önáltatás lenne azt g o n d o l n i , h o g y m á s m á r létező jogszabály alapján a v o l t tulajdonos érdeke ugyancsak v é d h e t ő . E l s ő s o r b a n a j o g a l a p nélküli gazdagodásra g o n d o l h a t n á n k . Ám a tulajdo nossal s z e m b e n i jogsértés független a t t ó l , h o g y az ő tulajdoná nak tárgyát kereskedelmi f o r g a l o m b a b o c s á t ó vagy nyilvántartás alaptalan c í m é n eladó gazdagodott-e, esetleg h o g y a t ö b b lánc szem közül éppen a j o g s é r t ő n e m volt-e veszteséges. M á s tulaj d o n á t kereskedelmi f o r g a l o m b a akkor s e m szabad bevinni, ha az ezt m e g v a l ó s í t ó ráfizet vagy s e m m i t s e m nyer a m a g a ez irányú működésén.
R ó m a i j o g r a vezethető ez vissza. O t t ugyanis a tulajdon pia ci eladás esetén s e m került elvonásra. A tulajdonos, ha dolgát másnál megtalálta, evikcióval visszakövetelhette, s a vevő legfel j e b b az eladón kereshette kárát, a tulajdon á t t ö r ő n érvényesült. Így n e m volt szükség k ü l ö n m a g á n d e l i k t u m r a e miatt, csak a hi telezői csalásnál ( m e r t az á t a d o t t p é n z tulajdonba került, akárki adta á t ) . Ezzel s z e m b e n a rongálás m e g t ö r t é n t , így o t t kellett törvény az átterheléshez az o k o z ó r a , é p p jogellenessége okán, s erről a lex Aquilia m a g á n b ü n t e t ő j o g k e r e t é b e n g o n d o s k o d o t t . M i v e l a r ó m a i a k a piaci vétel k e d v e z m é n y é t n e m vezetették be soha, n e m adtak n e k ü n k példát arra, h o g y a n is kell ez esetben a tulajdonost védeni. L e g f ő b b ideje, h o g y az alkotmányos elő írást követve, a m a g á n j o g p ó t o l j a ezt, s a mulasztásban rejlő al kotmányellenességet szüntesse m e g . Iktassuk be a m a g á n j o g i törvénykönyvbe: Aki más tulajdonát n e m t u l a j d o n o s k é n t kereskedelmi forga l o m b a bocsátja, és ezáltal a tulajdon elvesztését jogellenesen okozza, köteles a tulajdon elvesztéséből a d ó d ó teljes kárt a v o l t tulajdonosnak m e g t é r í t e n i . H a a végeladás előtt t ö b b kereskedő kezén m e n t keresztül az áruba b o c s á t o t t d o l o g , a volt tulajdonos káráért egyetemlegesen felelnek. Akit más tulajdonát k é p e z ő ingatlanra ingatlan-tulajdonos k é n t az ingatlan-nyilvántartásba j o g a l a p nélkül bejegyeztek, ha e m i n ő s é g é b e n az ingatlant visszterhesen m á s tulajdonába jogelle nesen átjegyeztetni engedi, a volt nyilvántartáson kívüli tulajdo n o s n a k e b b ő l eredő teljes káráért felelősséggel tartozik.
A kártérítés g o n d o l a t a i n k á b b l e n n e felvethető, a z o n b a n itt n e h é z l e n n e kielemezni, h o g y melyik az a cselekvő aktus (culpa in committendo), amellyel a kárt az eladó o k o z t a . H i s z e n n e m ő v o n t a el a tulajdont, csupán l e h e t ő v é tette, h o g y a kereskedelem b e n szerzés aktusa révén törvényben b i z t o s í t o t t önálló eredeti j o g c í m e n valaki tulajdont szerezzen. L e h e t ő a s o r o z a t b a n akár a sokadik kereskedő is, akinek m á r m ó d j a s e m volt ellenőrizni, h o g y került be az áruvá vált d o l o g , tulajdontárgy a kereskede l e m b e . E s e t l e g ő is, m i n t k e r e s k e d ő t ő l szerző, valójában m á r tu lajdonossá vált, vagy elődjétől akár tulajdont is szerzett, s így m a g a részéről tulajdont is a d o t t a m a g a részére használatra szer ző utolsó helyen álló vevőnek. A r ó m a i j o g b a n , ahol a tulajdon m e g m a r a d t , m a g á h o z a do l o g h o z k a p c s o l ó d ó viszonyuk létesített j o g i k a p c s o l a t o t a birto kos és a tulajdonos k ö z ö t t . A mi j o g u n k b a n , épp a tulajdon új j o g c í m e n létesülése m i a t t , ilyen j o g i kapcsolat n e m létezik. E z é r t ú g y vélem, csak ú g y o l d h a t ó m e g a védelem h a t é k o n y a n és al k o t m á n y o s a n , ha, a m i n t a piac v é d e l m é b e n eredeti tulajdon szerzési j o g c í m e t biztosít a törvény, a tulajdonát elvesztőt is új m a g á n d e l i k t u m létesítésével védi m e g az ő dolgát jogellenesen f o r g a l o m b a juttatóval s z e m b e n . A szabályt a k ö t e l m i j o g „ K ö t e l m e k jogellenes m a g a t a r t á s b ó l " részében i n d o k o l t elhelyezni, a kártérítéstől elkülönülő fejezetben. A n n a k érvényesítésére egyéb ként - ha lesznek - az o b j e k t í v j o g e l l e n e s kárért való felelősség szabályai általában alkalmazhatók.
Zlinszky János
Ingók tulajdonjogának nem tulajdonostól való megszerzése: omnes plus iuris... 1. B e v e z e t é s I n g ó d o l g o k tulajdonjogának n e m tulajdonostól való megszerzé se, illetve m e g n e m szerzése vonatkozásában az új P t k . k o n c e p c i ó n e m tervez változtatásokat a hatályos szabályozás tekintetében. Megítélésem szerint azonban a Ptk. kérdéses szabályai és az azok alapján kialakult joggyakorlat nem felel meg a forgalom és hatékony piaci mechanizmus követelményeinek, közgazdasági értelemben nem hatékonyak, és ezért módosításra szorulnak. A jelen írásban amellett érvelünk, h o g y a jóhiszemű vevő ingók felett akkor is szerezzen tulaj donjogot, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Ha a kérdést közgaz dasági s z e m p o n t b ó l vizsgáljuk, akkor arra jutunk, h o g y társadal mi léptékkel mérve ez a szabályozás vezet a leghatékonyabb meg oldáshoz, m e r t a tulajdonos m i n d i g a legköltséghatékonyabban tudja elkerülni a jelen p r o b l é m a által felvetett kockázatot. N e v e zetesen, h o g y az i n g ó d o l o g b i r t o k á b ó l ok nélkül ne kerüljön ki (lopás, jogtalan eltulajdonítás, érvénytelen szerződéses kötése s t b . ) , vagy, ha kikerült, m i n d e z ú g y történjen, h o g y az elvárható sági m é r c é t teljesítő, bonus et diligens h a r m a d i k személyek számá ra ne keltse azt a látszatot, h o g y a birtokos a d o l o g felett rendel kezési joggal rendelkezik. Ha pedig ezt a látszatot n e m is tudja el
kerülni, olyan személynek adja birtokába, akiben megbízik, aki t ő l biztosítékot kapott, vagy akitől a d o l g o t más o k b ó l vissza tud ja követeim ( m e g b í z o t t , képviselő birtoklása). A n e m tulajdonostól való szerzés t e k i n t e t é b e n három esetkört k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . E z t a c s o p o r t o s í t á s t a fenti tétel indo kolása s o r á n rendezőelvként s z e m e l ő t t tartottuk. Ad 1. A n e m tulajdonos á t r u h á z ó a tulajdonos tudta, illetve akarata ellenére kerül a d o l o g b i r t o k á b a . M i n d e z praktice azt j e lenti, h o g y az eladó lopás vagy m á s b ű n c s e l e k m é n y útján j u t o t t a d o l o g birtokába. Ad 2. A tulajdonostól a d o l o g olyan m ó d o n származik el, h o g y arra a tulajdonos létező és érvényes akaratnyilatkozatot tett, illetve valamely személlyel ilyen szerződést k ö t ö t t . A tulaj donos valaki, m o n d j u k a k é s ő b b i eladó, birtokába adja a dolgot va lamilyen céllal ( m e g b í z á s , kaució, bérlet s t b . ) , de semmiképpen sem jogosítja fel arra, hogy azt elidegenítse. E b b e n az esetben az igazi tulajdonos kiléte rejtőzködik. Ad 3. E l ő f o r d u l h a t , h o g y a tulajdonos ugyan létező akarattal, tulajdon átruházás céljával ruházta át a d o l g o t , de akaratnyilat kozata, illetve az átruházásra irányuló szerződése nem konstituál érvényes jogcímet, m e r t az érvénytelen: s e m m i s vagy m e g t á m a d
ható. Ilyenkor létrejön e g y existens szerződés, amely a z o n b a n ér
eszköze az is, h o g y a kereskedelmi f o r g a l m o n kívüli vétel esetén
vénytelen. A l e g p r o b l é m á s a b b , ha a szerződés csak m e g t á m a d
a j o g k ö v e t k e z m é n y e k a vevőre nézve súlyosabbak. A bűncselek
h a t ó , hiszen ilyenkor a m e g t á m a d á s r a j o g o s u l t diszkrécióján m ú
m é n y útján szerzett d o l o g megvételével j á r ó k o c k á z a t o t tehát a
lik nemcsak a szerződés, h a n e m a t o v á b b i tulajdonátruházások
kereskedelmi f o r g a l m o n kívül a vásárlónak kell viselnie. L e h e t ő
j o g i sorsa is.
sége van viszont arra, h o g y a d o l o g é r t kifizetett vételárat vissza röviden b e m u t a t o m a hatályos magyar j o g
követelje attól, akivel az adásvételi szerződést m e g k ö t ö t t e , vagyis
megoldását, ezt követően a h á b o r ú előtti magyar magánjog állás
aki olyan d o l g o t a d o t t el n e k i , amelyet b ű n c s e l e k m é n y útján
pontját, továbbá néhány f o n t o s a b b külföldi m a g á n j o g koncepció
szerzett m e g , s a m e l y n e k n e m v o l t tulajdonosa.
Az alábbiakban
ját. V é g ü l részletezem az általam a bevezetőben javasolt tételt.
L á t h a t ó , h o g y a kérdés e l d ö n t é s e s z e m p o n t j á b ó l kardinális j e l e n t ő s é g e van annak, h o g y h o g y a n definiáljuk a kereskedelmi f o r g a l o m fogalmát, hiszen m í g az e l ő b b i esetben a polgári j o g a f o r g a l o m b i z t o n s á g a j e g y é b e n védi a bona fidei vevőt, addig ke
2. Hatályos szabályozásunk és annak bírósági gyakorlata
reskedelmi f o r g a l m o n kívül csak szűk k ö r b e n teszi ezt m e g , gya A Ptk. 1 1 7 . § ( 1 ) bekezdésének é r t e l m é b e n átruházással - fősza
korlatilag csak a képviseleti j o g o s u l t s á g túllépése esetén. A kér
bály szerint - csak a d o l o g t u l a j d o n o s á t ó l lehet a tulajdonjogot
déses rendelkezés nyilvánvaló célja, a j ó h i s z e m ű vevő védelme
megszerezni. Ez a rendelkezés követi a nemo plus iuris ad alium
mellett, a forgalom, tehát az áruk rendszeres adásvételének szá
tranferre potest quam ipse haberet elvét. A m a g y a r polgári j o g bá
m í t ó o l a j o z o t t piaci m e c h a n i z m u s védelme. Annak ellenére, hogy
rom kivételt állapít m e g ez alól a szabály alól. A 1 1 8 . § ( 1 ) bekez
a Ptk.
dése értelmében kereskedelmi forgalomban
bírói gyakorlat a
eladott dolgon a jóhi
s z e m ű vevő akkor is t u l a j d o n j o g o t szerez, ha az átruházó n e m
Kérdéses szabálya 118.
§
egyértelmű (1)
jogpolitikai választást jelent,
bekezdését meglepően
a
és túlzottan szűken
értelmezte.
volt tulajdonos. A m á s o d i k kivételt u g y a n e n n e k a paragrafusnak
A bírói gyakorlatból ugyanis az t ű n i k ki, h o g y a n n a k eldön
a ( 2 ) bekezdése tartalmazza, a m e l y n e k é r t e l m é b e n kereskedelmi
tésére, h o g y az ü g y l e t m e g k ö t é s é r e a kereskedelmi f o r g a l o m b a n
forgalmon kívül is t u l a j d o n j o g o t szerez az, aki a d o l g o t jóhisze m ű e n és
ellenszolgáltatás
fejében olyan személytől szerzi meg,
aki
került-e
sor
vagy
az
sem,
eladó személyi minősége
meghatározó.
A m e n n y i b e n az eladó k e r e s k e d ő , a k k o r a szerződést kereskedel
re azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos a z o n b a n a d o l g o t az első
m i f o r g a l o m b a n k ö t ö t t é k , a m e n n y i b e n a z eladó n e m t e k i n t h e t ő
szerzéstől számított egy é v e n belül az ellenszolgáltatás megtérí
kereskedőnek, az ügylet n e m v o n h a t ó a kereskedelmi forgalom
tése fejében visszaválthatja. A felek jogviszonyára e g y é b k é n t a
k ö r é b e . Az ügylet j o g i sorsát, legalábbis e b b ő l a s z e m p o n t b ó l , az
jogalap nélküli j ó h i s z e m ű birtoklás szabályai irányadók. V é g ü l
határozza m e g , h o g y áruk adásvételével rendszeresen foglalkozó
az ügylet tárgyára tekintettel állapít m e g a 1 1 9 . § kivételt a pénz
személytől vásárolnak-e vagy s e m .
és a
bemutatóra
szóló értékpapír
tekintetében.
Irreleváns a szerződéskötés helye, jellege,
A kérdéses szabályt é r t e l m e z ő 2-es számú PK. kiemeli, h o g y a
körülményei,
a
kérdés
el
döntése egyes egyedül az eladó kereskedői minőségétől függ.
P t k . 1 1 8 . §-a a n e m t u l a j d o n o s t ó l való tulajdonszerzést illetően
Nem
különbséget tesz a kereskedelmi f o r g a l o m b a n eladott és a keres
a vevő az
tekinthető a
kereskedelmi forgalomban
kedelmi forgalmon kívül értékesített d o l g o k k ö z ö t t . Az e l ő b b i
méllyel köt adásvételi szerződést,
esetben n a g y o b b teret e n g e d a n e m tulajdonostól való tulajdon
közreműködésével jött létre. A bírósági gyakorlat szerint a Ptk. a n e m
autópiacon
való
tulajdonszerzésnek,
ha
kereskedelmi tevékenységet nem folytató magánsze akkor sem,
ha a szerződés a
kereskedő
szerzésnek, az u t ó b b i e s e t b e n pedig egészen szűk k ö r b e n teszi
tulajdonos kereskedővel vagy a tulajdonos megbízottjával való ügy
ezt lehetővé. A P t k . 1 1 8 . §-ának ( 1 ) bekezdése szerint ugyanis a
letkötéshez fűzi a tulajdonjog megszerzésének jogkövetkezményét.
kereskedelmi f o r g a l o m b a n eladott d o l g o n a j ó h i s z e m ű vevő ak
N e m tulajdonítható a z o n b a n ilyen j o g i hatás önmagában annak,
k o r is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő n e m volt tulajdonos.
h o g y a felek megállapodásukat az autópiacon m i n t szerződéskötés
Ilyen esetben tehát két feltétele van a tulajdonjog megszerzésé
re kijelölt helyen hozták létre. A vizsgált tényállást az sem meríti ki,
nek: a kereskedelmi f o r g a l o m b a n t ö r t é n ő vétel és a vevő jóhisze
ha a vevő kereskedő közvetítésével, de n e m a kereskedővel, hanem
műsége.
magánszeméllyel k ö t adásvételi szerződést. 1 felül követelmény az is,
hogy a vevő a kereskedői minőséggel
Kereskedelmi f o r g a l m o n kívül is t u l a j d o n j o g o t szerez az, aki
Ezen
j ó h i s z e m ű e n és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi
rendelkező
m e g a d o l g o t , akire azt a tulajdonos bízta. A kereskedelmi for
ként fellépő személytől vegye
g a l m o n kívüli tulajdonszerzésnek t e h á t h á r o m együttes feltétele
kereskedő csak
közvetítőként
van: a vevő j ó h i s z e m ű s é g e , a d o l o g é r t ellenszolgáltatás adása és
ként van jelen
a szerződéskötésnél.
a d o l o g n a k olyan személytől megszerzése, akire azt a tulajdonos
is kell fellépnie. A k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m b a n n e m tulajdonostól
eladótól
mint
tulajdonostól meg a vagy
vagy
dolgot.
pontosabban
Nem
megbízottként, A
tulajdonos
elegendő tehát, az
eladó
kereskedőnek
ha
a
képviselője
tulajdonosként
bízta. Az ilyen vásárlásokra a P t k . 1 1 8 . §-ának ( 2 ) bekezdésében
csak akkor lehet t u l a j d o n j o g o t szerezni, ha a szerződést enge
foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. E z e k szerint pedig az is
déllyel b í r ó természetes v a g y j o g i személy köti (eladóként, bi
feltétele a n e m t u l a j d o n o s t ó l való tulajdonszerzésnek, h o g y a ve
z o m á n y o s k é n t , lízingbe a d ó k é n t s t b . ) üzleti körén belül. N e m
vő olyan személytől szerezze m e g a d o l g o t , akire azt a tulajdo
tulajdonos m e g b í z o t t ó l k e r e s k e d e l m i forgalomban n e m lehet tu szerezni. Általában
n o s bízta. M i n t h o g y a b ű n c s e l e k m é n n y e l szerzett d o l o g eladása
lajdonjogot
esetén a vevő n e m ilyen személytől vásárolja a d o l g o t , ezért a tu
kereskedelmi forgalom
körébe,
a
megállapodások sorolhatók engedéllyel
a
természetes
lajdonjogot n e m szerzi m e g . Ez e g y b e n azt is jelenti, h o g y a tu
vagy jogi személy
üzleti
zingbeadóként stb.
a másik féllel,
ga alapján követelheti a d o l o g kiadását.
d o n - t u l a j d o n j o g o t . E b b ő l k ö v e t k e z ő e n n e m lehet kereskedel
szóban
bűncselekményt
levő esetben
valójában
elkövető személytől
arról van
való
vásárlás
szó,
hogy
kockázatát.
ki viselje A
a
Ptk.
1 1 8 . §-ában foglalt - a kereskedelmi f o r g a l o m b a n és a kereske delmi forgalmon kívül t ö r t é n ő vétel k ö z ö t t k ü l ö n b ö z t e t ő - sza bályozás jogpolitikai célja é p p e n az volt, h o g y a kereskedelmi f o r g a l m o n kívül vásárlókat f o k o z o t t körültekintésre, gondosság ra nevelje, s lehetőleg m e g a k a d á l y o z z a a n e m tulajdonostól való vásárlásokat. A hátrányos k ö v e t k e z m é n y e k e t tehát az ilyen szer ződések k ö r é b e n kell megállapítani, m e r t ez az a terület, a h o l a hátrányos j o g k ö v e t k e z m é n y e k megállapításával az állampolgá r o k magatartását megfelelően befolyásolni lehet. E n n e k egyik
belül köt eladóként,
bíró
lajdonos a tulajdonjogát n e m vesztette el, s éppen a tulajdonjo A
körén
azok
amelyeket aki
bizományosként,
így szerez - származékos
lí mó
mi f o r g a l o m b a n t u l a j d o n j o g o t szerezni m e g b í z o t t ó l , m e r t ő a szerződésben csak k é p v i s e l ő k é n t vesz részt, így a vevő stb. a tu lajdonjogát n e m tőle s z á r m a z t a t j a . M é g inkább vonatkozik e z ar ra az esetre, ha az e g y é b k é n t kereskedelmi tevékenységet kifejtő személy csupán k ö z v e t í t ő k é n t vagy ü g y n ö k k é n t jár el, és a szer z ő d ő feleket - közvetítői ( ü g y n ö k i ) díj ellenében - csupán össze h o z z a az ügyletkötésre, a k i k a z u t á n a szerződést a saját nevük ben, önállóan k ö t i k m e g , s e m e l l e t t a közvetítő ( ü g y n ö k ) a saját felelősségét teljes k ö r ű e n ki is zárja. 2 A bírósági gyakorlat s z e r i n t a n e m tulajdonostól szerzés jog politikai indokai a következők.
A vásárlók biztonságát nagymértek
b e n csökkentené, ha n e m l e h e t n é n e k bizonyosak abban, h o g y a kereskedelmi f o r g a l o m b a n vett d o l o g j o g s z e r ű tulajdonosai lesz nek, illetve, ha a j o g arra kényszerítené ő k e t , h o g y m i n d e n eset b e n győződjenek m e g a z eladó tulajdonosi m i n ő s é g é r ő l . H a a z o n b a n a vevő tudja, vagy legalábbis tudnia kell, h o g y a keres kedelmi f o r g a l o m b a n eladó a z e l a d o t t d o l o g n a k n e m tulajdono sa, akkor a védelme n e m i n d o k o l t . E z é r t illeti m e g a P t k . 1 1 8 . §a szerinti kedvezmény csak a j ó h i s z e m ű vevőt. A j ó h i s z e m ű s é g e t n e m érinti, ha a vevő n e m kételkedett az eladó jogosultságában, n e m tett lépéseket a tényleges tulajdonos kikutatására. Ha azon ban az eladás k ö r ü l m é n y e i n e k a v e v ő b e n alapos kétséget kellett kelteniük (például a kereskedelmi eladó feltűnően alacsony árat szabott m e g s t b . ) , a k k o r a vevő j ó h i s z e m ű s é g e m á r n e m állapít 3 ható meg. N e m v o n h a t ó a P t k . 1 1 8 . §-ának ( 1 ) bekezdése alá az az eset, a m i k o r a kereskedelmi tevékenységet kifejtő szervezet vásárol 4 d o l g o t eladás céljára m a g á n s z e m é l y t ő l az üzlete k ö r é b e n . A tulajdonos birtokából bűncselekmény folytán kikerült dolog lajdonjoga kereskedelmi forgalmon kívül további eladások esetén szerezhető meg, m e r t nincs alap a n n a k megállapítására, h o g y lamelyik vevő olyan s z e m é l y t ő l vásárolta m e g a d o l g o t , akire 5 a tulajdonos b í z t a .
tu sem va azt
N e m hagyható figyelmen kívül, h o g y a bírósági gyakorlatban kialakult különbségtétel, nevezetesen, hogy a kereskedő eladóként, tu lajdonosként vagy megbízottként adja-e el az árut, túlzottan is for mális, és ellentétben áll a kérdéses rendelkezés céljával. A 1 1 8 . § ( 1 ) bekezdésének jogpolitikai célja a f o r g a l o m biztonságának védelme, illetve a forgalomba vetett b i z a l o m védelme, és annak előmozdí tása, h o g y a j o g a l a n y o k kereskedelmi f o r g a l o m b a n vásároljanak, és ne viseljék annak a kockázatát, h o g y általuk n e m ismert sze méllyel kötnek szerződést. A piaci működés lényege ugyanis, hogy a gazdasági tranzakciók személytelen ügyletek során történnek, annak gazdasági-piaci determinánsai vannak, és nem a személyes-családi kapcsolatok határozzák meg. Ha a vásárlók bizalmatlanok az el adóval szemben, n e m i s m e r i k ő t személyesen, akkor ú g y értéke lik, h o g y az ügylet m e g k ö t é s é n e k van e g y bizonyos kockázata, amely vonatkozik egyrészt a d o l o g belső tulajdonságaira, más részt annak j o g i helyzetére. Ez a kockázat pedig számos poten ciális vásárolót visszatart a t t ó l , h o g y a szükségletei kielégítéséhez szükséges árukat a p i a c o n m e g v e g y e , illetve, h o g y az árakról va ló tájékozódás után a p i a c o n a l e g j o b b ajánlatot m e g t e v ő eladó t ó l vegye m e g . E h e l y e t t azt preferálja, h o g y egy vele személyes vagy családi kapcsolatban lévő s z e m é l y t ő l vásárolja m e g azt. E n n e k társadalmi é r t e l e m b e n az a hátránya, társadalmi költsége, h o g y a személyes ismertség o k á n kiválasztott eladó n e m biztos, h o g y a l e g h a t é k o n y a b b eladó, aki a l e g k i s e b b költségekkel, a leg alacsonyabb á r o n tud eladni. E z z e l a p i a c o n n e m kizárólag az j e lenti a siker zálogát, h o g y h a valaki k ö l t s é g h a t é k o n y a n termel és alacsonyak az árai. M á r p e d i g ezzel a piaci verseny hatékonysága sérül. Az e m b e r e k n a g y része ugyanis kockázatkerülő, szereti tá vol tartani m a g á t a k o c k á z a t t ó l . M á s r é s z t a k o c k á z a t o t beépíti a saját költségei közé, így a p i a c o n kínált á r a árának j e l e n t ő s e n ala c s o n y a b b n a k kell lennie e g y i s m e r ő s személy által kínált áru árá nál, h o g y a kockázatnak a k ö l t s é g e k k ö z ö t t i beszámítása m e l l e t t is megérje a p i a c o t választani. E z é r t van szükség arra, h o g y a piaci m ű k ö d é s b e vetett bizal m a t a j o g is védje. A fenti bírósági gyakorlat a z o n b a n n e m en n e k a jogpolitikai célnak a j e g y é b e n értelmezte a 1 1 8 . § ( 1 ) be kezdését, hiszen a piaci m ű k ö d é s e n n e k é r t e l m é b e n egy tevé kenységre, egy bizonyos j e l l e m z ő k k e l rendelkező áru-elosztási rendszerre utal, és n e m e g y alanyi s z e m p o n t b ó l m e g h a t á r o z o t t jelenségre, nevezetesen, h o g y csak az kereskedelem, a m i b e n leg alább egy kereskedő van. Az személyek, e l s ő s o r b a n a fogyasztók s z e m p o n t j á b ó l irreleváns, h o g y a számukra a szerződéses ajánlat megtevőjeként, a szerződés letárgyalását és adminisztrálását vég ző személy tulajdonosként, vagy esetleg m e g b í z o t t k é n t értékesíti az a d o t t dolgot. Az ő s z e m ü k b e n m i n d k e t t ő kereskedelmi forga l o m . A kereskedő és a tulajdonos azért d ö n t e n e k a képviselő/
m e g h a t a l m a z o t t k o n s t r u k c i ó mellett, m e r t a kereskedő n e m akarja viselni a n n a k kockázatát, h o g y n e m tudja a d o l g o t értéke síteni. E z a z o k a annak, h o g y n e m megveszi d o l g o t , csak képvi seli a tulajdonost. Ez a z o n b a n m i é r t kellene hatással legyen arra, h o g y tevékenységére a kereskedelmi f o r g a l o m k ö r é n belül vagy azon kívül kerül sor. A jog úgy tesz különbséget két esetkör között tulajdonos viszonteladó és megbízottként eljáró közvetítő hogy azok a jogintézmény célja szempontjából azonos jelentőségűek. Ezzel gya korlatilag növeli azoknak a v e v ő k n e k a kockázatát, és így követ kezésképpen a költségeit, akik m e g b í z o t t ó l vásárolnak, s z e m b e n azokkal, akik viszonteladóktól, illetve kevésbé v o n z ó v á teszi az e l ő b b i e k által árusított árukat az u t ó b b i a k k a l szemben, m á r a m e n n y i b e n a vásárlók racionálisan j á r n a k el. Másrészt ugyancsak kereskedelmi, piaci forgalomként jelenik meg a vevő számára egy bármilyen személytelenedett piac, mint például egy autópiac, attól függetlenül, hogy az azon részt vevők nem kereskedők. E z z e l a j o g a piaci f o r g a l o m b a n részt vevő magánszemélyek és ke reskedők k ö z ö t t tesz értelmetlen különbséget, és j o b b helyzetet t e r e m t azoknak, akik autókereskedőn keresztül vásárolnak, azok kal s z e m b e n akik általuk n e m i s m e r t magánszemélytől. Ezzel m e g i n t csak relatíve o l c s ó b b á teszi a kereskedők által forgalma z o t t árukat a magánszemélyek által, piaci viszonyok k ö z ö t t el adottakkal szemben. 3. A régi magyar m a g á n j o g szabályozása A régi m a g y a r m a g á n j o g is t ö b b helyen áttörte a nemo plus iuris elvét. Az első és l e g f o n t o s a b b kivételt régi kereskedelmi törvé nyünk, az 1875: XXXVII. tc. 299-300. §-a tartalmazta. E n n e k é r t e l m é b e n „ a z o n áruk vagy egyéb ingóságok, melye ket a kereskedő üzleti k ö r é b e n elárusított és átadott, az esetben is a j ó h i s z e m ű vevő tulajdonába m e n n e k át, ha az eladó tulajdo n o s n e m volt. A k o r á b b a n szerzett tulajdon megszűnik; meg szűnik t o v á b b á a k o r á b b a n szerzett zálog- és más dologi j o g is, ha a vevő az elárusítás alkalmával arról tudomással n e m bírt. Ha a kereskedő üzleti k ö r é b e n árukat vagy egyéb ingóságokat elzá l o g o s í t o t t és átadott, e tárgyakra a k o r á b b a n szerzett tulajdon-, zálog-, vagy m á s d o l o g i j o g o t a j ó h i s z e m ű zálogbirtokos vagy e n n e k u t ó d a i hátrányára érvényesíteni n e m l e h e t . " E z e k e t a ren delkezések „a b e m u t a t ó r a s z ó l ó és a f o r g a t h a t ó papíroknál az esetben is alkalmazást nyernek, ha a z o k eladása vagy elzálo gosítása n e m kereskedő részéről t ö r t é n i k . " L á t h a t ó , h o g y a P t k . m a i 1 1 8 . §-ának ( 1 ) bekezdése közeli r o k o n s á g o t m u t a t míves k ó d e x ü n k 2 9 9 . §-ával. B á r a megszöve gezés n e m a z o n o s - t e h á t a régi m a g y a r j o g n e m a kereskedelmi f o r g a l o m kifejezést használja, h a n e m ú g y fogalmaz, h o g y a j ó h i s z e m ű vevő a z o n áruk vagy egyéb i n g ó s á g o k tekintetében szerez tulajdonjogot, m e l y e k e t a kereskedő üzleti k ö r é b e n elárusított és á t a d o t t -, a bírói gyakorlat értelmezése gyakorlatilag azonossá tette a két n o r m a élő tartalmát, hiszen azáltal válik kereskedelmi f o r g a l o m b a n k ö t ö t t é e g y vétel, h o g y egy kereskedő szerepel az eladói oldalon. A kereskedelmi k ó d e x k i m o n d o t t a n úgy rendel kezik, h o g y a j ó h i s z e m ű vevő csak akkor szerez tulajdonjogot, h o g y h a kereskedőtől vásárol. B á r hozzáteszem, h o g y ez is csak a rendelkezés szűk értelmezése, m e r t a törvény n e m írja elő, h o g y a kereskedőnek tulajdonosként és n e m m e g b í z o t t k é n t kell a dol g o t eladnia, e l e g e n d ő , h o g y a kereskedő üzleti k ö r é b e n elárusí t o t t a és átadta az árut. E m e l l e t t kivételt t e t t a régi m a g y a r m a g á n j o g az átverésen vett i n g ó d o l g o k t e k i n t e t é b e n , a m e n n y i b e n a vevő j ó h i s z e m ű volt, t o v á b b á a j ó h i s z e m ű vevő a k k o r is tulajdont szerzett, ha az i n g ó d o l g o t olyan személytől vette, akire azt a tulajdonos bízta.6 V o l t a z o n b a n a régi m a g y a r m a g á n j o g n a k egy olyan szabálya, amelyet a hatályos m a g y a r j o g n e m ismer. U g y a n i s j ó h i s z e m ű szerzés esetén s e m szerzett t u l a j d o n j o g o t a vevő, ha a d o l g o t an nak tulajdonosától erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, vagy be leegyezése nélkül, jogtalanul vonták el7 E z t az elvet követte az M t j . 5 6 5 . §-ának ( 1 ) bekezdése is.
4 . A z egyes f o n t o s a b b k ü l f ö l d i m a g á n j o g o k m e g o l d á s a i
dői minőségben eljáró eladó nos képviselőjeként adja cl a
tulajdonosként vagy dolgot.
a
tényleges
tulajdo
A BGB 929. §-a é r t e l m é b e n i n g ó d o l g o k feletti tulajdonjog át szállásához a d o l o g átadása és a felek arra irányuló konszenzusa szükséges. A m e n n y i b e n a t u l a j d o n j o g o t megszerezni kívánó sze mély m á r a d o l o g b i r t o k á b a n van, akkor csak a feleknek az erre irányuló m e g e g y e z ő akarata szükséges.
Ad 2. Azt sem indokolja semmi, hogy miért alanyi alapon, tehát az eladó személyi minősége alapján kellene eldönteni azt, hogy mi a kereskedelmi forgalom, hiszen a szándékolt jogpolitikai célnak számos más, tömeges és személytelen ügyletek megkötésére alkalmas olyan pi ac megfelel, ahol tranzakciók köttetnek.
Á 9 3 2 . § é r t e l m é b e n a z o n b a n a jóhiszemű vevő akkor is tulaj donjogot szerez, ha az, aki a dolgot átruházta, nem volt tulajdonos. A jóhiszeműségnek a b b a n az i d ő p o n t b a n kell fennállnia, a m i k o r a vevő a d o l o g tulajdonjogát a m ú g y m e g s z e r e z n é . A m e n n y i b e n a tulajdonjogot m e g s z e r e z n i kívánó személy m á r a d o l o g birto kában van, ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha a vevő a do l o g birtokát az á t r u h á z ó t ó l kapta.
Ad 3. Nem indokolt az, hogy a jóhiszemű vevő védelmét a magyar polgári jog a kereskedelmi forgalomban eladott dolgokra korlátozza, tekintet nélkül arra, hogyan definiáljuk a kereskedelmi forgalmat.
A 9 3 5 . § a z o n b a n kizárja a jóhiszemű vevő tulajdonszerzését az elkallódott, elveszett dolgok tekintetében. Így n e m lehet alkalmazni a bona fidei vevőre v o n a t k o z ó szabályokat, a m e n n y i b e n a d o l g o t a tulajdonostól ellopták, azt a tulajdonos elvesztette, vagy egyéb mó don elkallódott tőle ( a b h a n d e n g e k o m m e n w a r ) . Ez a kivétel azon ban n e m vonatkozik A pénzre, a bemutatóra szóló értékpapírokra és a nyilvános árverésen elidegenített dolgokra. A ZGB 7 1 4 . §-a é r t e l m é b e n átruházással t ö r t é n ő tulajdon szerzéshez a d o l o g átadása is szükséges. A jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha az átruházó nem volt jogosult a tulajdonjog átruházására, mihelyt a birtok szabályai szerint birtokvédelmet élvez. A common law-ban főszabály szerint senki sem ruházhat át jobb jogcímet a dologra vonatkozóan, mint amilyennel ő maga rendelke zik. Ez alól vannak kivételek, de a főszabály minden esetben alkal mazásra kerül, ha a dolog eladója vagy valamelyik jogelődje ellopta a dolgot, tehát ha a d o l o g lopás folytán került ki a j o g o s tulajdonos ellenőrzési köréből. A főszabály alól két fontos kivétel van. Az egyik az érvénytele níthető jogcím (voidable t i t l e ) esete. Ez kontinentális j o g i fogal m a i n k szerinti m e g t á m a d h a t ó s á g h o z h a s o n l ó e s e t e t j e l e n t . S z e m b e n a lopással, a m e l y s e m m i s j o g c í m e t eredményez, van n a k esetek, a m i k o r a j o g c í m csak é r v é n y t e l e n í t h e t ő , azaz m e g t á m a d h a t ó . Ha például a vevő megtévesztéssel vagy e g y é b csalárd m ó d o n szerzi m e g a d o l g o t , és e z u t á n a z o n n a l továbbadja azt, az eredeti eladó n e m követelheti vissza azt az u t o l s ó v e v ő t ő l . 8 A második fontos kivétel az estoppel elve. Ha a d o l o g tulajdo nosa explicit vagy implicit magatartásával azt a b e n y o m á s t kel tette harmadik személyekben, h o g y az átruházó a d o l o g tulajdo nosa vagy fel van j o g o s í t v a arra, h o g y a d o l g o t elidegenítse, n e m hivatkozhat a tulajdonjogára a n n a k é r d e k é b e n , h o g y azokat egy j ó h i s z e m ű vevőtől visszakövetelje. 9 E m e l l e t t a UCC § 2-402(2) értelmében, ha valaki felhatalmaz e g y kereskedőt, h o g y értékesít se valamely értéktárgyát, a k k o r a kereskedő korlátlan tulajdonjo g o t fog ruházni a j ó h i s z e m ű vevőre. A BW, a H o l l a n d P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v 3 : 8 6 . §-a értelmé ben a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez az ingó dolog fe lett, ha az azt elidegenítő nem volt tulajdonos. Ha a z o n b a n az ere deti tulajdonostól a d o l g o t ellopták, akkor három évig visszakövetel heti azt, kivéve, ha azt egy fogyasztó vásárolja meg egy kereskedőtől. Ez a kivétel n e m alkalmazható, ha a d o l g o t árverésen vette. Pén zen és bemutatóra szóló értékpapíron t u l a j d o n j o g o t szerez a vevő akkor is, ha az l o p o t t .
5. Az új P t k . koncepciója: de lege ferenda javaslatok Az új Ptk. koncepciója nem kíván változtatni a hatályos megoldáson. M e g í t é l é s e m szerint a z o n b a n n a g y o n sok s z e m p o n t m i a t t érde mes lenne kiterjeszteni a j ó h i s z e m ű j o g v é d e l e m elvét, illetve a j ó hiszemű vevő védelmének elvét. M á s r é s z t a kialakult hibás bírsági gyakorlatot is korrigálnia kellene a j o g a l k o t ó n a k az új k ó d e x elfogadásával. a
Ad 1. Semmi sem indokolja, hogy miért tegyen különbséget a jog kereskedelmi forgalom tekintetében annak alapján, hogy a kereske
A nem-tulajdonostól való vétel k o c k á z a t o t j e l e n t a vevő szá mára, amelynek elkerülésére erőfeszítéseket tehet. N e m szabad a z o n b a n megfeledkezni arról, h o g y a tulajdonos is t e h e t és tesz erőfeszítéseket arra v o n a t k o z ó a n , h o g y elkerülje azokat a helyze teket, ahol a tulajdonába t a r t o z ó d o l o g t e k i n t e t é b e n n e m ő jele nik m e g tulajdonosként. C s a k olyan személynek adja birtokába a dolgot, akitől b i z t o s í t é k o t k a p o t t arra, h o g y ha a d o l g o t n e m kapja vissza, a k k o r más m ó d o n i g é n y é t kielégítheti, vagy olyan személyt e n g e d a d o l o g b i r t o k á b a , a k i b e n m e g b í z i k , illetve aki n e k a birtoklását ellenőrzi. T á j é k o z t a t j a a d o l o g felől érdeklődő ket, h o g y ő a tulajdonos. V é d i a d o l g o t , h o g y el ne lopják vagy jogtalanul el ne tulajdonítsák. Az, h o g y a d o l o g kikerül az ő bir tokából, illetve ismeretlen személy b i r t o k á b a kerül - vagy úgy, h o g y ő ruházza át a b i r t o k o t , vagy úgy, h o g y ellopják tőle a dol g o t - m i n d k o c k á z a t o t j e l e n a tulajdonos számára. A m i a kereskedelmi f o r g a l o m b a n és a z o n kívül k ö t ö t t ügyle t e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g t é t e l t , illetve a v e v ő n e k az egyes esetekben tanúsítandó k ü l ö n b ö z ő m é r t é k ű k ö r ü l t e k i n t é s é t illeti, kétségte len, h o g y a m e n n y i b e n valaki k e r e s k e d ő t ő l , kereskedelmi egy s é g b e n vásárol, n e m v á r h a t ó el tőle, h o g y a d o l o g tulajdonjogi viszonyait vizsgálja. M í g h a u g y a n e z t m a g á n s z e m é l l y e l teszi, o t t f o k o z o t t a b b k ö r ü l t e k i n t é s t kell tanúsítania, ez a z o n b a n a j ó h i s z e m ű s é g f o g a l m á b a tartozik, és a n n a k k o n k r é t esetben való al kalmazására v o n a t k o z i k , és n e m i n d o k o l h a t j a a fenti különbség tételt. Ha a kérdést ex p o s t közelítjük m e g , akkor ú g y fogalmazha tunk, h o g y a j o g n a k választania kell, h o g y két legitim érdek kö zül melyiket részesíti v é d e l e m b e n . Ha a z o n b a n ex ante közelít j ü k m e g a kérdést, és társadalmi perspektívában g o n d o l k o z u n k , azt a kérdést kell feltennünk, melyik szabályozási k o n c e p c i ó a leghatékonyabb. H a a kérdést m i k r o ö k o n ó m i a i s z e m p o n t b ó l vizsgáljuk, akkor arra j u t u n k , h o g y közgazdasági értelemben az a leghatékonyabb, ha arra telepítjük a kárt, illetve annak kockázatát, aki a legkisebb költséggel, tehát a legköltséghatékonyabban el tudja kerülni a kár bekövetkezését. Ez pedig egyértelműen a tulajdonos. O tudja a l e g k ö l t s é g h a t é k o n y a b b a n őrizni a d o l g o t , biztonsági be rendezéssel ellátni, ügyelni arra, h o g y kinek adja birtokába, illet ve kit és m i l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t bíz m e g a d o l o g értékesíté sével, illetve hasznosításával. A személytelen ügyletek alanyaként résztvevő j ó h i s z e m ű vevő aligha tudja kideríteni, h o g y ki a tulaj d o n o s , ha annak személye a naturalis possessor-tól eltér. H a t a l mas, sőt, irreális költségeket kellene viselnie annak érdekében, h o g y kellő bizonyossággal kiderítse a tulajdonos személyét, és el kerülje azt, h o g y n e m tulajdonostól vagy rendelkezési j o g g a l fel n e m ruházott személytől vásároljon. A j o g közgazdasági elemzésének az egyik alapaxiómája, h o g y a kockázatot, m á r m i n t a kár kockázatát annak kell viselnie, aki a l e g k ö l t s é g h a t é k o n y a b b a n , tehát a legkisebb vagyoni és n e m va g y o n i ráfordítással, el tudja azt kerülni. Az így telepített kockázat költségei aztán szétterülnek a társadalomban, hiszen például a jelen esetben a tulajdonos kalkulál ezekkel a költségekkel, a m i k o r megveszi a d o l g o t , tehát azt csak alacsonyabb áron hajlandó m e g v e n n i , m i n t h a n e m rá lenne telepítve ez a kockázat. Az eladó az ilyen m ó d o n keletkezett bevételcsökkenés egy részét áthárítja a beszállítóira vagy a termelési i n p u t o k eladóira stb. Társadalmi léptékben nézve tehát ez nem jár társadalmi költségekkel, de olyan személyre telepít egy kötelezettséget, aki azt a leghatékonyabban tud ja teljesíteni.
Ez a megállapítás m i n d e n k é p p e n érvényes akkor, a m i k o r a tulajdonos rábízta a dolgot valakire, aki aztán értékesíti. E b b e n a kontextusban a tulajdonos a l e g h a t é k o n y a b b a n tudja elkerülni, h o g y egy harmadik személy a b b a n a h i s z e m b e n vásárolja m e g a dolgot, h o g y az, akire azt bízták, tulajdonos. H a s o n l ó a helyzet, a m e n n y i b e n a tulajdonos átruházza a d o l g o t , a z o n b a n az alapul fekvő jogcím érvénytelen, m o n d j u k tévedés vagy megtévesztés mi att. Sajnos ezt az esetkört a Ptk. n e m szabályozza, pedig n a g y o n nagy lenne a gyakorlati j e l e n t ő s é g e , hiszen egy érvénytelen kö telmi ügylet a d o m i n ó e l v m i n t á j á r a boríthatja fel az azt k ö v e t ő átruházások érvényességét. A l e g t ö b b j o g r e n d s z e r külön kezeli azt az esetet, ha a tulajdo nos lopás m i a t t került ki a d o l o g b i r t o k á b ó l és ezt k ö v e t ő e n ru házzák át azt egy j ó h i s z e m ű vevőre. A B G B és a common law sze rint e b b e n az esetben a v e v ő n e m szerez tulajdonjogot, m é g ak k o r sem, ha j ó h i s z e m ű . A BW szerint a fogyasztó, tehát a szak m a i és gazdasági tevékenységi k ö r é n kívül eljáró személy ilyen k o r is tulajdonjogot szerez, ha k e r e s k e d ő t ő l vásárol. K é r d é s e s , h o g y érdemes-e hagyni, h o g y a lopás elleni erkölcsi megfontolá sok befolyásolják e n n e k a szabálynak a kialakítását. E b b e n az esetben is a tulajdonos tudja a l e g k ö l t s é g h a t é k o n y a b b m ó d o n el kerülni a kárt, és n e m v á r h a t ó el a vevőtől, h o g y a j ó h i s z e m ű s é g elvárhatósági m é r c é j é n túl is elővigyázatos legyen. A tulajdonos széfbe, garázsba stb. teheti a d o l g o t , de a v e v ő t ő l n e m várható el, h o g y m a g á n n y o m o z ó v a l figyeltesse potenciális eladóit, illetve annak jogelődjeit, a n n a k é r d e k é b e n , h o g y visszavezesse tulaj
donszerzésüket addig a p o n t i g , a m i k o r biztosan t ö r t é n t érvényes tulajdonátszállás és az azt k ö v e t ő l á n c is megszakítatlan. A l o p o t t dolgokkal kapcsolatos k ü l ö n ö s szabály célja az, h o g y 10 n e h o g y e l ő m o z d í t s a az orgazdaságot, illetve a bűnözést. A lopott dolgokkal kapcsolatos fenntartás az lehet, h o g y mivel csökkenti az ilyen d o l g o k vételével j á r ó k o c k á z a t o t , nevezetesen, h o g y viszszaperlik őket, o l c s ó b b á teszi ő k e t a vásárolók számára. Ezzel nő irántuk a kereslet, a m i m a g a után vonja, h o g y a l o p o t t d o l g o k kí nálata is n ő n i fog, praktice nő a l o p á s o k száma. E z z e l kapcsolat ban érdemes kiemelni, h o g y a v e v ő n e k j ó h i s z e m ű n e k kell lennie, tehát elméletileg ilyen hatás n e m v á r h a t ó . A v e v ő n e k teljesítenie kell az a d o t t helyzetben általában elvárható gondosságot. Ez n e m áll fenn, ha e g y aluljáróban vásárolok e g y értékes ékszert a piaci ár töredékéért. A m e n n y i b e n gyakorlati p r o b l é m á k vannak ezzel az alesettel, azt sokkal e g y s z e r ű b b e n m e g lehet oldani az alábbi eszközökkel. E g y r é s z t m e g l e h e t fordítani a jóhiszeműség bizonyítási terhét, t e h á t ilyen e s e t b e n a vevő csak akkor szerezne tulajdonjogot, ha bizonyítja, h o g y n e m tudta, és az eset körül m é n y e i alapján n e m is kellett tudnia, h o g y a d o l o g lopott. M á s részt lehet limitálni a jóhiszemű vevő tulajdonszerzését abban az ér t e l e m b e n , h o g y a tolvajtól közvetlenül vásároló bona fidei vevő n e m szerez tulajdonjogot, de ha a d o l g o t továbbadja, akkor a m á s o d i k vevő m á r igen. V é g ü l pedig lehet limitálni azt az idő, a m i n belül az eredeti tulajdonos e g y j ó h i s z e m ű vevőtől visszakö vetelheti a dolgot. Nagy
Csongor
István
JEGYZETEK 1 2 3 4 5 6
B H 1996. 418. BH 1997. 119. B H 1996. 419. BH 1980. 239. BH 1978. 197. A magyar magánjog. 5. kötet. Dologi jog. Szerk.: Szladits Károly, Gri Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1942. 247. 7 K. 25. sz. polg. Jogegységi határozata.
8 Black's Law Dictionary (8th ed. 2 0 0 4 ) , Purchaser címszó; Emerson Hills Realty, Inc. v. Mirabella. 633 N.Y.S.2d 196; 9 Porter v. Wertz. 4 1 6 N.Y.S.2d 254; Smith v Clews. 114 N.Y. 190, 194; New York Jurisprudence, (2d ed. 2 0 0 4 ) , Estoppel címszó; Zendman v. Harry Winston, Inc. 305 N.Y. 180; American Jurisprudence, (2d ed. 2 0 0 4 ) , Sales § 463, Reasonableness and conclusiveness of third person's decision. 10 Posner, Richard: Economic Analysis of Law. Aspen Law & Business, New York, 1998. 80-81.
