Tartós festés tippek Mikor az ember nekiáll festeni, arra gondol, hogy pár óra, és az egésznek vége. Hogy aztán hosszú évekig nem kell újra ecsetet venni a kezébe. Nem kell a bútorokat gondosan letakarni. Azonban pár hét múlva szembe jön velünk a szörnyű valóság: a festék lepattogzik, a színárnyalat mégsem pont olyan, mint amit kinéztünk magunknak, ráadásul a festék is többe került, mint azt korábban számoltuk. Hogy ilyen veled ne fordulhasson elő, nem árt, ha tudunk egy-két igazán ügyes festési trükköt.
ELSŐ TIPP PERGŐ RÉSZEKRE, ROZSDÁRA, „FUTÓHOMOKRA” NEM FESTÜNK Festés előtt mindig gondosan készítsd elő a felületet! A felület előkészítése általában a legmunkaigényesebb része a festésnek. Ne hagyd el, mivel a rosszul előkészített felület a festés után kezdi elláttatni magát, ront a teljes felület esztétikai hatásán. Festés előtt a felület előkészítésekor általában a következőket kell elvégezni: -
pergő részek eltávolítása glettelés csiszolás mechanikus rozsdátlanítás régi festékek eltávolítása fafelület simára csiszolása
MÁSODIK TIPP MINDIG ALAPOZZ! Az alapozó véd és impregnál, fontos funkciója van! Az alapozó (általános) a legkönnyebben elhagyható, így sokak számára az egyik „költség- és munkamegtakarító réteg”. A festés befejezésekor nem mutat esztétikai-, felület-elváltozási hiányosságokat. A hatását azonban a későbbiekben komolyabban megérezzük! Az alapozás nélkül festett felület könnyebben átrozsdásodik, a festék gyorsabban lepereg, ráadásul a gombásodás veszélye is nagyobb. Nem beszélve arról, hogy a sérült felület kijavítása mindig többe kerül, mint amennyit esetleg megspórolunk az alapozón. Na de milyen is a jó alapozás? Az attól is függ, hogy mit szeretnénk lefesteni…
HARMADIK TIPP ALAPOZÁS BETON FESTÉSE ELŐTT Előkészítés: A felületről a laza pergő részeket távolítsuk el, ezt megtehetjük drótkefével, spaklival, a lényeg, hogy jöjjön fel aminek fel kell jönnie. Az aljzat legkisebb tapadási szakítószilárdsági értéke > 1,5 N/mm2 legyen. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a betont már csak vésővel és kalapáccsal tudom szétszedni. Az olajos, zsíros szennyeződéseket tisztítsuk le a beton felületéről. Az olajt oldó szerekkel takarítsuk fel, itassuk át a felületet, figyelve arra, hogy az anyag, amit használunk, ne képezzen filmréteget és megmaradjon a beton nedvszívó képessége. Az esetleges hibákat nagyszilárdságú járófelület javító anyaggal szüntessük meg. A terhelés mértékétől és javítandó felület mélységétől függ, hogy milyen anyaggal javítjuk ki a felületet. Például egy gyalogos járdát, aminek a felületét szeretnénk simává tenni, mélyalapozó használata után, azonban festés előtt, egy flexibilis csemperagasztóval gletteljük át. Személygépkocsis terhelés esetén a mélyebb kitöréseket speciális betonjavító habarcsokkal kezelhetjük. Festéket csak megfelelő vízszigeteléssel ellátott és legfeljebb 10%os nedvességtartalmú aljzatokra hordjunk fel. Amikor házat építünk, a falazat és az aljzatbeton alá vízszigetelő rétegként bitumenes nehézlemezt teszünk, hogy a talajban lévő nedvesség ne tudjon felszivárogni az épületbe. A beton olyan, mint a szivacs, felszívja a talajnedvességet. Ez azonban két okból is problémát jelenthet: 1. A betonban lévő víz télen megfagyhat, és a jég olvadása után egy összetört járdát kapunk. 2. Festék réteggel ellátott beton járdáknál tavasszal jelentkező probléma, hogy feljön a festék. Téli bőséges csapadék következtében a talajban és a járdánkban is megnő a víz
mennyisége, így mikor a napnak már van ereje, felmelegíti a járdát és a benne lévő vizet. Ez pedig pára formájában térfogat-növekedést is jelent, így a beton a vízzáró betonfesték rétegnek fog nekifeszülni, a gyengébb enged alapon hamar feljöhet a festék. Hacsak a gőz nem talál magának könnyebb utat a távozásra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha a járdánk alól elhagytuk a vízszigetelést akkor az fel fog fagyni, de ezzel a festék és a járda élettartama is rövidebb lehet. Miután a felületet előkészítettük festésre, utolsó lépésként még ajánlatos felporszívózni, hogy a felső pórusokból is minden por eltávozzon. Ezután jöhet az alapozás. Általában itt fogy el az emberek türelme, hiszen mindenki festeni akar, hogy túl legyen ezen az egész procedúrán. A többség fel is viszi jó vastagon a festéket a falra, csakhogy ilyenkor azt a beton tetejére hordják fel, és vagy megtapad ott rendesen vagy nem. Így a leghatékonyabb, legtartósabb festésért, először hígítsuk fel a festéket annyira, hogy víz sűrűségű legyen: 1:1 arányban. Ecsettel alaposan dolgozzuk be a felületbe, azért javasoljuk az ecsetelést, mert alaposabb munkát lehet vele végezni, mint hengerrel. Az alapozással a beton felső pórusaiba is bekerül, beívódik a kötőanyag, így az első réteg festék már önmagához és a betonhoz is tökéletesen hozzáköt. Ez a biztos és tartós megoldás!
NEGYEDIK TIPP FA LAZÚROZÁSA VASTAGLAZÚRRAL Előkészítés: A festendő felületről távolítsuk el maradéktalanul a szennyeződéseket, régi bevonatokat, majd dörzspapírral csiszoljuk át és portalanítsuk le! Az esetleges gyantakiválásokat nitro hígítóval távolítsuk el! A lemosott részeken a hígító teljes száradása után szabad csak festeni. A vastaglazúr felvitele előtt mindenképp használjunk kombinált hatású terméket, ami alapozó és lazúr egyben. Egy híg sűrűségű termék a fa élettartalmát növeli, a lazúr rész a vastaglazúr tapadását és a lazúr élettartamát növeli. „Na de miért vegyek meg még egy fajta lazúrt a vastaglazúrom alá?” A válasz nagyon egyszerű. Puhafa esetén (pl. a legolcsóbb lucfenyő) egy nyitott pórusú, ezért viszonylag jó nedvszívó képességgel rendelkező felületünk lesz, ami puha, és a legnagyobb mértékben változtatja méretét. Így amikor csak vastaglazúrt használunk, viszonylag jól megtapad rajta a felület pórusossága folytán, de a fa – méretváltoztatásai során – „elrúgja” magáról a vastaglazúrt. A kombinált hatású alapozónak három előnye van:
1. Az egyik, hogy a puhafa mélyebb pórusaiba is bekerül a lazúr kötőanyaga a gyanta, így a vastaglazúr önmagához jobban hozzáköt és így kapaszkodik a fában a lazúr. 2. A Második előny, hogy fakonzerváló anyagokat is bejuttatunk a fába, ami késlelteti a fa természetes korhadását, gomba és kékpenész megtelepedését. 3. A harmadik előny pedig, hogy UV álló pigmentek is kerülnek a fa pórusaiba, ami növeli a lazúrozásunk élettartalmát. Keményfa fajták esetén a pórusok zártak alacsonyabb nedvszívó képességük, magasabb a természetes gyantatartalmuk, hosszabb az élettartamuk, azonban drágábbak is, mint a puhafa fajták. Itt a kombinált hatású alapozót azért érdemes használni, mert a vastaglazúr sűrű anyag így a keményfa pórusaiba szinte egyáltalán nem tud behatolni. Tehát a tapadást segíti, a korhadást pedig késlelteti, miközben a vastaglazúr élettartamát növeli.
ÖTÖDIK TIPP ACÉL SZERKEZETEK VÉDELME KORRÓZIÓGÁTLÓ ALAPOZÓVAL Korróziónak elsősorban azokat a kémiai reakciókat nevezzük, amelyek során a fémek felületéről kiinduló, és a fémek belseje felé haladó kémiai vagy elektrokémiai változások során az adott fémfelület roncsolódik. A korrózió tehát egy folyamat, amit leginkább környezetünkben az acél szerkezeteken figyelhetünk meg. Megszüntetni nem lehet, késleltetni viszont igen. Egy kezeletlen acél felületen egy-két hét elteltével jelentkeznek az első rozsdafoltok. Egy jó minőségű korróziógátló alapozó használata, és megfelelő kivitelezés és rétegvastagság esetén, a bevonat élettartama (fedőfestés nélkül) azonban meghaladhatja a fél évet. Ez azt jelenti, hogy fedőfesték felhordásával a korróziógátlónk hatása akár 3-5 évvel is kitolhatja a végső bevonat élettartalmát. Az alapozás előtt itt is elengedhetetlen a felület megfelelő előkészítése. A festendő felületről maradéktalanul távolítsuk el a szennyeződéseket vagy a régi bevonatokat! Ezután oxidmentesítsük a fémfelületet dörzspapírral, drótkefével vagy gépi megmunkálással, majd a már émtiszta felületet nitro hígítóval mossuk le!
