Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................................. 1 KJBTTU011 Regionális politika és területfejlesztés ............................................................................ 5 Regionális politika és területfejlesztés-lexikon .................................................................................... 5 Bevezető ........................................................................................................................................... 16 Témakörök ...................................................................................................................................................................... 17 Követelmények ................................................................................................................................................................ 17
Bevezető ........................................................................................................................................... 17 1. lecke. A regionális politika és az integráció megközelítései .......................................................... 17 1. A területi egyenlőtlenségek kialakulását befolyásoló tényezők ................................................................................... 17 2. A regionalizmus kialakulásának folyamata és jellemzői .............................................................................................. 18 2.1 Kezdetek ............................................................................................................................................................................................................. 18 2.2 Új regionális paradigma ...................................................................................................................................................................................... 19
3. A gazdasági társulások fejlődési szakaszai ................................................................................................................ 19
2. lecke. Az európai regionális politika kialakulásának kezdetei ....................................................... 20 1. A kialakulás társadalmi-gazdasági indokai .................................................................................................................. 20 2. A regionális politikát szolgáló szervezetek létrejötte és jellemzői .............................................................................. 20 2.1 Az Európai Szén- és Acélközösség ..................................................................................................................................................................... 20 2.2 Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) .................................................................................................................. 21 2.3 Európai Szociális Alap ......................................................................................................................................................................................... 22 2.4 Európai Beruházási Bank (EBB) ......................................................................................................................................................................... 22
3. Összegzés ................................................................................................................................................................... 22
3. lecke. A regionális politika 1975-től 1993-ig .................................................................................. 22 1. Főbb események áttekintése ..................................................................................................................................... 22 2. A regionális politika legfontosabb állomásai ............................................................................................................... 22 2.1 A Párizsi csúcstalálkozó és a Thomson-bizottság tevékenysége ....................................................................................................................... 2.2 Európai Regionális Fejlesztési Alap létrejötte ..................................................................................................................................................... 2.3 A regionális politika reformja ............................................................................................................................................................................... 2.4 A strukturális alapok új rendszere .......................................................................................................................................................................
22 22 23 23
4. lecke. A regionális politika 1993-tól 2006-ig .................................................................................. 25 1. Főbb események áttekintése ...................................................................................................................................... 25 2. A regionális politika legfontosabb állomásai ................................................................................................................ 25 2.1 A regionális politika reformja az 1990-es évek első felében ................................................................................................................................ 25 2.2 A regionális politika az 1990-es évek második felében ....................................................................................................................................... 25 2.3 A regionális politika a 2000-2006 közötti periódusban ........................................................................................................................................ 26
3. A támogatási politika irányelvei ................................................................................................................................... 27
5. lecke. A regionális politika 2006. utáni kihívásai ............................................................................ 27 1. A változtatások okai .................................................................................................................................................... 27 2. Fejlesztési prioritások ................................................................................................................................................. 28 2.1 A humán erőforrás kapacitások fejlesztése ......................................................................................................................................................... 2.2 A műszaki infrastruktúra fejlesztése .................................................................................................................................................................... 2.3 Politikai prioritások .............................................................................................................................................................................................. 2.4 A munkaerőhöz kapcsolódó prioritás .................................................................................................................................................................. 2.5 Vidékfejlesztési politika .......................................................................................................................................................................................
28 28 28 28 28
3. Időbeli ütemezés ........................................................................................................................................................ 29 4. Regionális politika 2007-2013. .................................................................................................................................... 29
6. lecke. Az Európai Unió jogrendjének alapjai ................................................................................. 30 1. Az EU jogköre .............................................................................................................................................................. 30 1.1 Az önrendelkezési jog területei ........................................................................................................................................................................... 30 1.2 A tagországok autonómiája ................................................................................................................................................................................. 30
2. Autonóm jogrendszer .................................................................................................................................................. 30 2.1 Jellemzői ............................................................................................................................................................................................................. 30 2.2 A jogforrások hierarchiája .................................................................................................................................................................................... 31
3. A közösségi vívmányok (acquis communautaire) ....................................................................................................... 31
7. lecke. Az Európai Unió területi rendszere és statisztikai beosztása .............................................. 33 1. A kialakítás indokai ...................................................................................................................................................... 33 2. A NUTS rendszer ......................................................................................................................................................... 33 2.1 Területi szintjei ..................................................................................................................................................................................................... 33 2.2 A NUTS-beosztás szabályozása ......................................................................................................................................................................... 34
3. További információk .................................................................................................................................................... 34
8. lecke. Területi különbségek az Európai Unióban ........................................................................... 34 1. Gazdasági és területi egyenlőtlenségek a kilencvenes években .............................................................................. 2. Változások az EU 2004-es bővítése után .................................................................................................................. 3. A regionális egyenlőtlenségeket befolyásoló tényezők .............................................................................................. 4. A kohéziós politika eredményei és a fejlettségi különbségek feltárása ...................................................................... 5. Ajánlott irodalom .........................................................................................................................................................
34 35 35 36 36
Bevezető ........................................................................................................................................... 36 9. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere I. .............................................................................. 37
Kodolányi János Főiskola
1
1. Az Európai Unió intézményei ...................................................................................................................................... 37 2. Az Európai Tanács ....................................................................................................................................................... 37 3. Az Európai Unió Tanácsa ............................................................................................................................................ 38 4. Az Európai Bizottság ................................................................................................................................................... 40
10. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere II. ........................................................................... 40 5. Az Európai Parlament .................................................................................................................................................. 40 6. Az Európai Bíróság ...................................................................................................................................................... 42 7. Európai Számvevőszék ............................................................................................................................................... 42
11. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere III. .......................................................................... 43 8. Európai Beruházási Bank (EBB) ................................................................................................................................. 43 8.1 Az EBB jellemzői ................................................................................................................................................................................................. 43 8.2 Az EBB felépítése ............................................................................................................................................................................................... 43
9. Európai Központi Bank ................................................................................................................................................ 44 10. Gazdasági- és Szociális Bizottság ............................................................................................................................ 44 11. Régiók Bizottsága ...................................................................................................................................................... 45 12. Az Europol ................................................................................................................................................................. 46 13. Az Európai Ombudsman ........................................................................................................................................... 46
Bevezető ........................................................................................................................................... 46 12. lecke. Az Európai Unió kohéziós pénzügyi eszközeinek általános bemutatása .......................... 46 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 49
13. lecke. Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjai ............................................................. 49 1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) .......................................................................................................... 49 Az Európai Szociális Fejlesztési Alap (ESzA) ........................................................................................................................................................... 50 A Kohéziós Alap (KA) ................................................................................................................................................................................................ 51
Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 52
14. lecke. A pénzügyi eszközök felhasználásának folyamata ........................................................... 52 A Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználásánál az alábbi tényezők érvényesülnek: .............................................. 52 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 54
Bevezető ........................................................................................................................................... 55 15. lecke. Közlekedéspolitika ............................................................................................................ 55 1. Közlekedéspolitika ...................................................................................................................................................... 55 1.1 A közös közlekedéspolitika koncepciójának kialakulása ..................................................................................................................................... 55 1.2 A közlekedési kereslet folyamatos növekedésének két kulcsfontosságú tényezője ........................................................................................... 56
2. Javasolt intézkedések ................................................................................................................................................. 57 2.1 A vasúti közlekedés fejlesztése ........................................................................................................................................................................... 57 2.2 A városi közlekedés minőségének javítása ......................................................................................................................................................... 58 2.3 A légi közlekedés fejlesztési céljai ....................................................................................................................................................................... 58 2.4 A vízi közlekedés fejlesztésének céljai ................................................................................................................................................................ 58
16. lecke. Környezetvédelmi politika ................................................................................................. 60 1. Etikai, jóléti és gazdasági érvek ................................................................................................................................. 60 2. Alapelvek ..................................................................................................................................................................... 61 3. Környezeti Jogi szabályozás ....................................................................................................................................... 61 3.1 A vegyi anyagok és technológiák szabályozása .................................................................................................................................................. 61 3.2 Az EU az egyes környezeti elemekre vonatkozó szabályozásai ......................................................................................................................... 61 3.3 Természetvédelem .............................................................................................................................................................................................. 62
4. A KÖRNYEZETI JOG ALKALMAZÁSA A TAGORSZÁGOKBAN ................................................................................ 62
17. lecke. Iparpolitika ........................................................................................................................ 63 1. Történeti áttekintés ..................................................................................................................................................... 63 2. A maastricti szerződés négy átfogó célja: ................................................................................................................... 64 3. A kedvező környezet kialakítása a fehér könyv szerint (négy prioritás mentén képzelhető el): ................................. 64 4. A vállalkozói program célkitűzései ............................................................................................................................... 65
18. lecke. Agrár- és Vidékfejlesztési politika ..................................................................................... 65 1. Történeti áttekintés ...................................................................................................................................................... 2. A közös agrárpolitika céljai .......................................................................................................................................... 3. A reformfolyamat főbb irányelvei ................................................................................................................................. 4. A reform eredményei ................................................................................................................................................... 5. A reformfolyamat folytatása ........................................................................................................................................
65 65 66 67 67
19. lecke. Foglalkoztatás- és szociálpolitika ...................................................................................... 68 1. Történeti áttekintés ...................................................................................................................................................... 68 2. A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának céljai ........................................................................................................... 69 3. A legfontosabb prioritások a tagországok saját foglalkoztatáspolitikájának kialakításakor ........................................ 70
20. lecke. Fogyasztóvédelmi politika ................................................................................................. 70 1. A fogyasztóvédelem céljairól általában ....................................................................................................................... 70 2. A fogyasztóvédelmi szabályozás története ................................................................................................................. 71 3. A legfontosabb irányelvek ........................................................................................................................................... 71
21. lecke. Versenypolitika .................................................................................................................. 72 1. A versenypolitikai szabályozás céljairól általában ....................................................................................................... 72 2. A jogi szabályozás eszközei ........................................................................................................................................ 72
22. lecke. Oktatás- és kultúrpolitika .................................................................................................. 73 Kodolányi János Főiskola
2
1. Az oktatás- és kultúrpolitikáról általában ..................................................................................................................... 2. Az oktatáspolitika elvei és céljai .................................................................................................................................. 3. Mobilitás, a kölcsönös elismerés elve ......................................................................................................................... 4. Lisszaboni Stratégia .................................................................................................................................................... 5. A felsőoktatás szabályozása ....................................................................................................................................... 6. A kultúrpolitika .............................................................................................................................................................
73 73 73 74 74 75
A kultúra speciális területe ........................................................................................................................................................................................ 75 Ajánlott olvasmány: ................................................................................................................................................................................................... 75
23. lecke. Kül- és biztonságpolitika ................................................................................................... 75 1. Általános irányelvek ................................................................................................................................................... 76 2. Történeti áttekintés ..................................................................................................................................................... 76 3. A szabályozás szervezetei ......................................................................................................................................... 77
Bevezető ........................................................................................................................................... 78 24. lecke. A területi tervezés elemzése ............................................................................................. 78 1. A területi fejlődés sajátosságai ................................................................................................................................... 78 2. A tervezés folyamata ................................................................................................................................................... 79 3. Tervdokumentumok ..................................................................................................................................................... 79 3.1 A fejlesztési programok ....................................................................................................................................................................................... 80 3.2 Az Uniós fejlesztési dokumentumok .................................................................................................................................................................... 80
25. lecke. Európai szintű területi stratégiák ....................................................................................... 80 1. Európai Területi Tervezési Dokumentum ..................................................................................................................... 80 2. EUROPA 2000, EUROPA 2000+ ................................................................................................................................. 81 3. Európai Területfejlesztési perspektíva (ESDP) ........................................................................................................... 81 3.1 Az ESDP célja ..................................................................................................................................................................................................... 81 3.2 Az ESDP területfejlesztési céljai ......................................................................................................................................................................... 82 3.3 Javaslatok ........................................................................................................................................................................................................... 82
4. AGENDA 2000 ............................................................................................................................................................. 82 4.1 A dokumentum legfontosabb témái ..................................................................................................................................................................... 82 4.2 Módosítások a regionális politikában .................................................................................................................................................................. 83
26. lecke. A 2007-2013 közötti programozási időszak programszintű keretei I. ................................ 83 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 85
27. lecke. A 2007-2013 közötti programozási időszak programszintű keretei II. ............................... 86 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 88
28. lecke. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ................................................................................ 88 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 91
29. lecke. A területfejlesztés monitoringja ......................................................................................... 91 1. Monitoring .................................................................................................................................................................... 91 2. A monitoring rendszer ................................................................................................................................................. 92 3. A monitoring rendszer kiépítése .................................................................................................................................. 92 4. A tagállamok monitoring tevékenysége ....................................................................................................................... 92 5. A rendszer értékelése .................................................................................................................................................. 93
Kötelező- és ajánlott irodalom ........................................................................................................... 93 Kötelező irodalom ............................................................................................................................................................ 93 Ajánlott irodalom .............................................................................................................................................................. 93
1. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 94 2. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 95 3. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 96 4. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 98 5. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 100 6. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 101 7. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 103 8. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 105 9. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 106 10. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 109 11. lecke. Önellenőrző feladatok ...................................................................................................... 111 12. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 113 13. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 115 14. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 116 15. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 118 16. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 119 17. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 119 18. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 120 19. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 122 20. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 123 21. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 124 Kodolányi János Főiskola
3
22. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 23. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 24. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 25. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 26. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 27. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 28. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 29. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... Kurzuszáró feladatsor .....................................................................................................................
125 127 128 129 130 132 134 135 136
Ábrajegyzék ................................................................................................................................................................... 144
Letölthető dokumentumok jegyzéke ................................................................................................ 146
Kodolányi János Főiskola
4
KJBTTU011 Regionális politika és területfejlesztés Regionális politika és területfejlesztés-lexikon acquis communautaire Az Alapszerződések, valamint az EU által kiadott rendeletek, határozatok és irányelvek összessége. Tágabb értelemben részét képezi az EU egész eljárási rendje. Az új belépőknek vállalniuk kell, hogy - hosszabb-rövidebb átmeneti idő után - átveszik és alkalmazzák ezeket. addicionalitás elve Az EU regionális politikájának egyik alapelve, amely szerint a közösségi támogatások nem a nemzeti szerepvállalás helyettesítésére, hanem annak kiegészítésére szolgálnak. Agenda 2000 Az Európai tanács felkérésére az Európai Bizottság 1997. július 16-án adta ki az Agenda 2000 néven meghirdetett programcsomagot. Az "Egy erősebb és szélesebb Unióért" alcímet viselő törzsdokumentumot tartalmazó Agenda 2000 elsődleges jelentősége, hogy az EU reformja, jövőstratégiája, és a bővítés kérdései együtt kerültek megtárgyalásra. Az Agenda 2000 alapján fogadta el az Európai Tanács 1999. március 25-én Berlinben a 2000-2006-os költségvetési periódus keretszámait, az egyes politikák reformját, átalakítását, valamint a bővítés költségeit. Állandó Képviselők Bizottsága Az Európai Unió Tanácsának üléseit előkészítő, tagállamok álláspontját egyeztető testület. Amszterdami Szerződés A Római és a Maastrichti Szerződéseket módosító Amszterdami Szerződést 1997 októberében írták alá az állam- és kormányfők. A szerződés 1999. május 1-jén lépett hatályba. Bár az Amszterdami Szerződés számos területen elmélyíti az Unió közös politikáját, kiterjeszti az Európai Parlament döntési jogait, a legjelentősebb módosításai a bel- és igazságügyi együttműködés területét érintik. Bolognai Charta A tagállamok által 1999-ben elfogadott dokumentum, amely tartalmazza a felsőoktatási intézmények függetlenségét, és kiemeli az európai felsőoktatási rendszer szerepét a kontinens nemzetközi versenyképességének növelésében. A megfogalmazott elképzelések tartalmazzák, hogy 2010-ig megvalósul a felsőoktatási politika egységes koordinálása is. decentralizáció A központi és a helyi területi szervek közötti hatalom- és munkamegosztás, amely a helyi szinten nagyobb önállóságot eredményez, és nem hoz létre szervezeti alá- fölérendeltséget a központi irányítással. Előnyei, hogy helyben több információ áll rendelkezésre, illetve a döntéshozatal könnyebben alkalmazkodik a helyi igényekhez. egységes piac Az egységes piac olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a Kodolányi János Főiskola
5
személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A közös piacnál magasabb integrációs fokot jelöl, amikor a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetésén túl az egyéb, nem vámjellegű korlátokat is felszámolják. Egységes Programozási Dokumentum (Single Programming Document, SPD) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a különböző célterületek szerint elkészített fejlesztési stratégiájukat és programjaikat egyetlen programban terjesszék elő, ez az SPD. elővigyázatosság elve A környezetvédelemmel kapcsolatos kutatások sok esetben még nem tudták teljes mértékben feltárni a káros folyamatokat. Ezért a társadalomnak a káros a folyamatok kedvezőtlen alakulására kell felkészülnie azért, hogy az esetleges káros hatásokat kivédje. EQUAL A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a munkaerőpiacon létező mindennemű hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség leküzdésére irányuló nemzetek közötti együttműködés alapja. Európai Beruházási Alap 1994-ben létrehozott szervezet, amelynek fő feladata a transz-európai közlekedési hálózat fejlesztését és a kisvállalkozások bővülését segítő befektetések támogatása. Európai Beruházási Bank (European Investment Bank) A Római Szerződés által létrehozott luxemburgi székhelyű bank. Elsődleges célja, hogy tőkeberuházások finanszírozásával elősegítse a Közösségek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését. A tagállamok által összeadott alaptőkével rendelkező EIB kölcsönöket nyújt az Unió gazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozására a Közösségen belül és kívül egyaránt. Európai Bíróság A Montánunió Bíróságaként alakult meg 1952. december 10-én, majd a Római Szerződés aláírása után 1957. április 17-én az Európai Gazdasági Közösség (EGK) Bírósága lett. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Közösségek legfőbb bírói fóruma, amely független testületként biztosítja a közösségi jog egységes alkalmazását. Feladata a közösségi intézkedések és szervek, valamint a közösségi jog betartásának törvényességi felügyelete, továbbá a közösségi jog értelmezése. Európai Bizottság Az Európai Unió kormányszerűen működő döntéselőkészítő, javaslattevő, ellenőrző képviseleti és bizonyos kivételes esetekben döntéshozó végrehajtó feladatokkal is felruházott szerve. Az Európai Unióban egyedül a Bizottságnak van joga törvénytervezetek előterjesztéséhez. (A javaslatok elfogadása azonban az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlament dolga.) A Bizottság egyszerre jelenti az EU vezető politikai testületét, a jelenleg 20 ún. biztos (Commissionner) által alkotott, kormányokhoz hasonlóan működő grémiumot, az ún. biztosok kollégiumát, illetve az alattuk működő mintegy 20 000 fős hivatalnoki apparátust. Európai Egységokmány (Single European Act - SEA) Kodolányi János Főiskola
6
Az EK alapító szerződéseinek egyik módosító szerződése, amelyet az Európai Közösségek tagországai 1986. február 18-án írták alá, majd 1987. január 1-jén lépett életbe. Legfontosabb rendelkezése az egységes piac 1992 december 31-i határideig történő bevezetéséről hozott döntés volt, amely intenzív jogalkotási és jogharmonizációs programot indított el a Közösségen belül. Emellett számos kérdésben módisítva a Római Szerződést komoly intézményi változtatásokat hozott. Európai Központi Bank European Central Bank - a gazdasági és pénzügyi unió központi bankja. 1994. január 1 - 1998. június 30-ig működött "előfutára", a frankfurti székhelyű Európai Monetáris Intézet. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap A közös agrárpolitika finanszírozására szolgáló pénzügyi alap, amelyet 1962-ben hoztak létre. Két részből áll. Az alap Garancia Szekciója a közös mezőgazdasági politika intervenciós politikájának, Orientációs Szekciója pedig az ágazati struktúrapolitika, szerkezetátalakítás anyagi hátterének biztosítását szolgálja. Az Orientációs Szekció egyben az EU négy strukturális alapjának egyike. európai ombudsman Az Európai Parlament által választott ombudsmanhoz az uniós állampolgárok, társadalmi szervezetek és vállalatok fordulnak a közösségi intézmények eljárásaiban tapasztalt adminisztratív hiányosságokkal, hibákkal kapcsolatos panaszaikkal. Az ombudsman feladata, hogy kivizsgálja ezeket a panaszokat, és amennyiben jogosnak találja a sérelmet, továbbítsa jelentését a Parlamentbe és az érintett intézménybe. Európai Parlament Az EU demokratikus legitimációját biztosító szerve. Fő feladata az Unió polgárai érdekeinek képviselete. Közvetlenül az állampolgárok által - általános választójog alapján - 5 évente választott képviselőtestület, amelynek jelenleg 626 tagja van, akik nemzetközi pártfrakciókba csoportosulva látják el munkájukat. Plenáris üléseinek székhelye Strasbourg, de rendszeresen ülésezik Brüsszelben is. Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC) A Közösségen belül 1970-ben megalakult első kül- és biztonságpolitikai együttműködés. Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund - ERDF) Az EU strukturális alapjainak egyike, amelyet 1975-ben hoztak létre a Közösségen belüli regionális jellegű gazdasági és szociális különbségek mérséklésére. Európai Számvevőszék 1977-ben alakult, a létrehozásáról intézkedő, az 1975. július 22-én aláírt brüsszeli szerződés alapján. Az 1992-es Maastrichti Szerződés az EU legfontosabb szerveinek szintjére emelte. A 15 tagú független testület fő feladata az európai közösségi pénzügyek revíziója. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK, Montánunió) Az Európai Közösségeket alkotó három integrációs szervezet közül elsőként felállított Montánuniót a Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország Kodolányi János Főiskola
7
részvételével 1951. április 18-án aláírt Párizsi Szerződés hozta létre. Az 50 évre szóló Szerződés 1952. július 23-án lépett életbe, s ennek megfelelően 2002. július 23-án hatályát vesztette. Az ESZAK rendelkezéseinek többsége az EK keretein belül tovább él, a pénzügyi következményeit pedig egy, a Nizzai Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv rendezi. Az ESZAK létrehozásának ötlete Robert Schuman, francia külügyminiszter nevéhez kötődik. Európai Szociális Alap Az EU strukturális alapjainak egyike, amelyet 1958-ban szociális feladatot ellátó közösségi alapként hoztak létre. Európai Tanács Székhelye Brüsszel, ez a szervezet az Európai Unió állam- és kormányfőinek testülete, amelyet az EU csúcsszervének is neveznek. Bár az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg az Európai Közösségek alapító szerződéseiben, az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után rendszeressé váltak. A Maastrichti Szerződés hivatalosan is intézményesítette az Európai Tanácsot és előírta, hogy évente legalább kétszer össze kell ülnie. Európai Területfejlesztési Perspektíva (European Spatial Development Perspective, ESDP) 1999-ben, Potsdamban elfogadott közösségi szintű területfejlesztési dokumentum, amelynek célja hogy áttekintse az EU-ban tapasztalható olyan súlyos gazdasági egyenlőtlenségek jellegzetességeit, melyek a regionálisan kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés megvalósulását gátolják. Emellett a dokumentum foglalkozik a regionális politika lehetséges fejlődési irányaival és a csatlakozás várható hatásaival is. Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió fő döntéshozó szerve, a jogalkotás elsődleges, de nem kizárólagos felelőse, mivel számos kérdésben az Európai Parlamenttel közösen dönt. Kormányközi alapon működő testület, ülésein a tagállamok kormányainak képviselői - általában miniszterei - vesznek részt. EUROPOL (Európai Rendőrségi Hivatal) Az 1999-ben létrehozott szervezet célja az európai rendőrségi együttműködés elősegítése a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. A hágai központú hivatal elsősorban információ- és tapasztalatcsere útján valósítja meg feladatait. ex-ante (előzetes) értékelés A Tanács 1260/1999. EK rendelete speciális, a tervek, a segítségnyújtási konstrukciók és a Programkiegészítő Dokumentumok elkészítésében illetékes hatóság által elvégzendő ex-ante értékelést ír elő. Az ex-ante értékelés célja, hogy megfelelő alapot teremtsen a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok előkészítéséhez és értékeléséhez. ex-post (utólagos) értékelés Az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, a Tagállammal és az Irányító Hatósággal való együttműködés keretében. Az értékelés kitér a segítségnyújtásra, és független értékelők végzik. Az értékelést a programozási időszak végét követő három éven belül kell elvégezni. Fehér könyv Kodolányi János Főiskola
8
Az angol törvény-előkészítési gyakorlatból átvett sajátos műfaj: valamely nagy horderejű kérdés tervezett kezelési módjáról készült átfogó elemzés, amely iránymutatásul szolgál a későbbi jogszabályalkotás számára. fiskális és szociális harmonizáció A pénzügyi rendszer és a társadalmi folyamatok szabályozásának összehangolása. Főigazgatóság (Directorate General, DG) Az EU bizottság főigazgatóságokra oszlik, amelyeket biztosi felelősséggel felruházott főigazgató irányít. A DG-ket korábban számokkal jelölték. Az EU bizottság elnöke a rendszert úgy változtatta meg, hogy azokat most különböző nevekkel jelölik. A DG3 például a DG-ipar, míg a DG11 a DGkörnyezet nevet kapta. forgatókönyv A tervdokumentumok egyik típusa, a valószínűségi alapon bekövetkező jövőkép felvázolása, amely korlátozott számú bizonytalansági tényezőt is kezel. Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió (Economic and Monetary Union - EMU) A gazdasági integráció harmadik és egyben legmagasabb fokozata. Azt a szintet jelöli, amelyen nemcsak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, hanem az érintett országokban azonos a monetáris politika, és törekednek a költségvetési politika harmonizációjára is. A Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió legfejlettebb szintjén megszűnnek a nemzeti pénznemek, és a tagországok közös valutát használnak. Gazdasági és Szociális Bizottság Economic and Social Committee, ESC - a munkavállalók és a munkaadók képviseleti szerveinek tanácskozó fóruma az EU-ban. Tagjait a Tanács négyéves időszakra nevezi ki. Fő feladata a gazdasági és társadalmi intézményes érdekképviselet. Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz Az EU strukturális alapjainak egyike, amelyet 1993-ban hoztak létre a halászati struktúrák fejlesztése, alkalmazkodása céljából. interoperabilitás A különböző rendszerek (országok, régiók) képessége a szolgáltatások közös, azonos szempontokon alapuló használatára az eredményes együttműködés érdekében. INTERREG A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a határokon átnyúló, nemzetek és regiók közöttí együttműködést támogatja. Az INTERREG legújabb fázisa a 2000-2006 közötti időszakra vonatkozik, amelynek irányelveit 2000 áprilisában hagyta jóvá az Európai Bizottság. A kezdeményezés olyan transz-európai együttműködéseket támogat, melyek biztosítják az Unió teljes területén a harmonikus és kiegyenlített fejlődést. A megfogalmazott célok megvalósítását az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) támogatják 4,875 milliárd euróval, melyet az A, B és C elemek között 67%, 27% és 6% arányban osztanak el. Ezek a célok a Közösségen belüli gazdasági és társadalmi kapcsolatok elmélyítésével és a régiók ill. nemzetek közötti, valamint a határok menti együttműködés serkentésével az Unió egészének kiegyensúlyozott és fenntartható Kodolányi János Főiskola
9
gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosítását szolgálják. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a periférikus területekkel és a 2004-től új taggá váló szomszédos államokkal való szorosabb együttműködésre. intervenciós ár Több mezőgazdasági termény esetében a termelői árak nem eshetnek egy meghatározott szint alá. Ez az intervenciós ár. A tagállamok hatóságainak a közös agrárpolitika keretében az intervenciós áron minden fölkínált mennyiséget meg kell vásárolniuk. Ily módon az intervenciós ár egyfajta árgaranciát jelent a termelők számára. jövőkép A tervdokumentumok egyik típusa, olyan hosszú távra szóló állapotleírás, amely elsősorban célrendszer megfogalmazásában lehet hasznos. K+F Kutatási és Fejlesztési Központok Kohéziós Alap A Maastrichti Szerződés állította fel 1993-ban a strukturális alapoktól függetlenül. Az EU azon kevébé fejlett országait támogatja, amelyek vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90-át. A Kohéziós Alap elsősorban környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásokhoz nyújt tekintélyes támogatást. Kohéziós Jelentés Az Európai Bizottság a kohéziós politika eredményeinek értékelésére és a fejlettségi különbségek feltárására háromévente elkészített dokumentuma (1996: 1. Kohéziós jelentés; 2001: 2. Kohéziós jelentés; 2004: 3. Kohéziós jelentés). kohéziós problémák A közösségen belüli gazdasági és társadalmi fejlettségi különbségek, amelyek feloldása a kohéziós politika célja. koncentráció elve Az EU regionális politikájának egyik alapelve, amely szerint a rendelkezésre álló forrásokat minden esetben a legrászorultabb térségeknek kell juttatni. Ennek követelménye, hogy megfelelő méretű, hasonló adottságú és hasonló problémákkal rendelkező területeket határoljanak le. koncepció A fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amely érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat tölt be. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. Az elfogadásával a döntéshozó deklarálja a szereplők többségének a véleményazonosságát az elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzel meghatározza a stratégiaépítés fő kereteit is. Konvent A létrehozását szentesítő, 2001. decemberi laekeni nyilatkozatot követően a "tanácskozó Kodolányi János Főiskola
10
gyűlés" 2002. február 28-án alakult meg azzal a céllal, hogy választ találjon az unió politikai és intézményes jövőjével kapcsolatos kérdésekre, és előkészítse a következő Kormányközi Konferenciát. A testület létrehozását egyrészt a közelgő bővítés indokolta, másrészt az uniós intézmények működésével szemben tanúsított növekvő elégedetlenség. A Konventben a 15 tagország és a tíz tagjelölt 105 képviselője vesz részt, élén egy 12 tagú elnökséggel, melynek vezetője Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfő, a két alelnök pedig Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök. A tervek szerint a testület munkájának eredménye egy közös európai alkotmány megszületése lesz. (2004. májusi adatok) konvergencia kritériumok A közös pénz övezetéhez való csatlakozás feltételei, amelyeket a Maastrichti Szerződés határozott meg. Eszerint a közös pénzt csak azok a tagállamok vezethetik be, amelyek gazdasága teljesít egyes, a gazdaság stabilitását, valutaunióra való érettséget bizonyító, a legjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez konvergáló, a pénzügyi unió szempontjából kiemelkedően fontos feltételeket, amelyek a következők: Árstabilitás: A fogyasztó árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben 1,5%-nál jobban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. Árfolyam stabilitás: Az EMS árfolyam-mechanizmusán belül a nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelik le. Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: A vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3%-át, az államadóság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg. Kormányzótanács (Board of Governors) A Beruházási Bank legfelső szerve, amely a tagállamok pénzügyminisztereiből áll. Kialakítja a hitelpolitika általános irányelveit, megtárgyalja és elbírálja az EIB éves jelentéseit, dönt a tőkeemelésről, kinevezi az igazgatókat, az igazgatóság tagjait és a felügyelőbizottságot. kötelező kiadások A kötelező kiadások olyan költségek, amelyek közvetlenül az Európai Szerződésekből vagy azok alapján elfogadott más okmányokból erednek. Közös agrárpolitika (Common Agricultural Policy - CAP) Az 1962-ben létrehozott közös politika jelentősége abban áll, hogy a mezőgazdaság teljes kérdéskörét kivonták a tagállamok saját hatásköréből, és azt közösségi szintre emelték. A Közös Agrárpolitika elsődleges céljai a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdaságból élők életszínvonalának emelése, az agrárpiacok stabilitása, a mezőgazdasági ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és árszínvonalú biztosítása, valamint a vidék fejlesztése. Bár létrehozása óta már számos változtatáson ment keresztül, régóta napirenden van a Közös Agrárpolitika átfogó reformja. Közös Kül- és Biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy - CFSP) A közös kül- és biztonságpolitika az Európai Unió második, kormányközi jelleggel működő pillérét jelenti, melynek legfontosabb célja az EU függetlenségének, alapvető érdekeinek és közös értékeinek védelme. Jelenleg érvényes döntéshozatali rendjét és eszközrendszerét az 1993 novemberében életbe lépett Maastrichti Szerződés V. fejezete szabályozza. Az Amszterdami Szerződés életbelépését követően kibővült a CFSP eszköz- és intézményrendszere: sor került a közös kül- és biztonságpolitika fő képviselőjének (Mr. CFSP) aki Kodolányi János Főiskola
11
intézményrendszere: sor került a közös kül- és biztonságpolitika fő képviselőjének (Mr. CFSP) aki egyben a Tanács Főtitkára megválasztására és egy tervező-elemző egység felállítására. közös piac A vámunió olyan változata, ahol az áruk mellett már a tőke és a munkaerő szabad áramlása is biztosított. közösségi kezdeményezések A strukturális politika által megfogalmazott átfogó célkitűzések által le nem fedett területek finanszírozására irányulnak. Ez alapján kerül elosztásra a strukturális kiadások kisebb hányada (korábban 9-10%-a, 2000-től 5%-a). 2000-től a korábbi 13 közösségi kezdeményezés helyett csak 4 működik tovább (INTERREG, EQUAL, LEADER, URBAN). Közösségi programok Az Európai Unió közös politikáinak megvalósítását célzó, általában négy-hat évre létrehozott programok. Közösségi programok nagyon sok területen működnek: léteznek ifjúsági, egészségügyi és szociális, kulturális, energia-, környezetvédelmi, kutatásfejlesztési, adózási, belső piaci integrációs stb. programok. A közösségi programokban, megfelelő pénzügyi hozzájárulás mellett, Magyarország is részt vehet. Ennek megfelelően 1997. szeptember 1. óta folyamatosan kapcsolódtunk be az egyes programokba. Közösségi támogatási keret (Community Support Framework) A tagállamok által benyújtott fejlesztési terv alapján a szükséges módosítási javaslatokat is figyelembe véve a Bizottság határozza meg az érintett tagállammal egyetértésben. A strukturális beavatkozások keretéül szolgál. Valamennyi Közösségi Támogatási Keret tartalmazza a közösség és az érintett tagállam közös akciójának súlypontjait, a támogatási formák leírását, a megvalósítás pénzügyi tervét és a monitoring, valamint az értékelés részleteit. LEADER-program A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a vidékfejlesztést szolgálja. Lisszaboni Stratégia 2000-ben elfogadott, hosszú távú gazdasági stratégia, amelynek célja, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává váljon. A stratégia fontos pillérét képezik a foglalkoztatás- és szociálpolitikai célok. A Lisszaboni célkitűzésekkel összhangban, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának három átfogó és egymással szorosan összefüggő célra kell irányulnia: teljes foglalkoztatás, minőségi és produktív munka és társadalmi kohézió és befogadás. A célok elérését kiegyensúlyozottan kell megvalósítani, figyelembe véve, hogy azok az Unió törekvései szempontjából egyenlő fontosságúak. A stratégia megvalósítása során biztosítani kell minden érintett bevonását. Teljes mértékben ki kell használni a célok szinergikus, egymást kölcsönösen megerősítő hatását. Maastrichti Szerződés Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés - amelyet 1992. február 7-én írtak alá, és november 1-én lépett életbe - fontos mérföldkő volt az európai integráció szorosabbra fűzésének folyamatában, a gazdasági Unió, valamint a politikai unió megteremtése irányában. A Szerződés a hárompilléres szerkezet felállításával megalkotta az Európai Uniót. Lefektette a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) - s benne a közös valuta - tervét, bevezette az uniós állampolgárságot, elindított néhány közösségi politikát, valamint beiktatta a szubszidiaritás alapelvét a közösségi Kodolányi János Főiskola
12
döntéshozatalba. megelőzés elve A környezetvédelem egyik legfontosabb alapelve. Eszerint a termelést és a fogyasztást úgy kell megszervezni, hogy az környezetkímélő legyen, a károk megelőzését kényszerítő eszközökkel is segíteni kell. monitoring Egy adott tárgy ill. az azt meghatározó jellemzők időbeni állapotváltozásainak nyomon követése. A monitoring folyamatának gyakorlati megvalósításához ki kell alakítani a monitoring rendszert, ami meghatározott célra tervezett és működtetett rendszer, s ami kiválóan alkalmas a különböző tárgyak, folyamatok változásainak megfigyelésére, speciális szempontok szerinti értékelésére és lehetőséget biztosít azok alakulásának befolyásolására is. negatív jogalkotás Ennek keretében az egyes tagállamok hatályon kívülre helyezni kényszerülnek azon nemzeti jogszabályaikat, amelyek ütköznek a közösségi joggal. Ez a deregulációs folyamat volt az előzménye annak, hogy az egyes szabadságjogok korlátozások nélkül érvényesülhessenek. Nemzeti Fejlesztési terv Az Unió a közösségi támogatások elosztásának két formáját alkalmazza. Az egyik az intézményes támogatások rendszere, amelynek alapja a hétéves periódusokra elkészített, a Bizottság által elfogadott nemzeti fejlesztési terv. A nemzeti fejlesztési tervek egyik típusa a Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework), amely részprogramokból áll, a másik pedig az egységes programozási dokumentum (Single Programing Document), amely együtt tartalmazza a prioritásokat, az azokhoz rendelt programokat és a finanszírozási kereteket is. NUTS rendszer (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - területnagyság szerinti statisztikai nómenklatúra) Az Európai Unió központi statisztikai szervezete, az EUROSTAT által 1988-ban kidolgozott területi statisztikai egységrendszer, amelynek célja, hogy az eltérő fejlettségű területeket egységekbe lehessen sorolni, egységes szempontok alapján elemezni. A rendszer öt területi szintet különböztet meg: NUTS I: területe átlagosan 68 000 km2, népessége átlagosan 4,2 millió fő; NUTS II: a Strukturális Alapok programozásának alapszintje, területe átlagosan 23 000 km2, népessége átlagosan: 1,8 millió fő; NUTS III: területe átlagosan 5400 km2, népessége átlagosan 410 ezer fő; NUTS IV: kistérségek, NUTS V: települések. partnerség elve A közösségi regionális politika egyik alapelve, amely szerint a különböző ágazati, tulajdonosi és eltérő tevékenységű szervezetek és intézmények területi fejlődésre gyakorolt hatásainak intézményes koordinálása. Politikai unió Az integráció legmagasabb foka, amely a gazdasági unió mellett például kül- és biztonságpolitikai Kodolányi János Főiskola
13
integrációt is jelent. potyautazás Ez nem egy szakmai fogalom, hanem azt jelöli, hogy a szabályozás hiányosságai miatt egyes szervezeteknek lehetősége van a jogszabályok kikerülésére. Preferenciális vámövezet A gazdasági integráció első fejlődési szakasza, amelyben a tagok egymásnak kölcsönösen kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak (pl: alacsonyabb vám, vámmentes árucsere). Ez a laza együttműködési forma még nem igazi integráció, de annak alapja lehet. Prognózis A tervdokumentumok egyik típusa, amely a fejlődési törvényszerűségek előre vetítését és a főbb trendek meghatározását tartalmazza. Programozás elve Az EU regionális politikájának egyik alapelve, az alulról építkező stratégiai és operatív tervezés, a legitimált stratégiákkal összefüggő prioritások, programok és támogatások rendszere. Protekcionizmus Elsősorban az áruk és szolgáltatások nemzetközi áramlását fékező, a hazai ipart különféle eszközökkel (vámokkal, korlátozásokkal, szigorú egészségügyi stb. előírásokkal) védő gazdaságpolitikai irányzat. (Ellentéte a liberalizmus.) Redisztributív Újraelosztáson alapuló gazdaságpolitika, amely történelmileg mindig arra szolgált, hogy a megtermelt többlettermékből elvont, újra elosztott eszközökkel finanszírozza a közcélokat. Régiók Bizottsága Az EU két tanácsadó bizottságának egyike. A konzultatív szervként működő Régiók Bizottságát a Maastrichti Szerződés hozta létre abból a célból, hogy a helyi és regionális szervek közvetlen beleszólást kapjanak a Közösségek munkájába. Regionális politika Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika eszközei a Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap és a Közösségi kezdeményezések. Regionalizmus Egyes föderalisták a Régiók Európájáról beszélnek. Eszerint a szövetségi Európai Unióban az illetékes politikai és közigazgatási egységek a nemzetállamok helyett régiónként szerveződnének. Ez a felvetés részben a föderalisták ama vágyát tükrözi, hogy szeretnék a nemzetállamok hatalmát és funkcióját mindinkább megszüntetni azáltal, hogy a kormányok illetékességi területét egyrészt felfelé, a nemzetek feletti európai uniós szintre, másrészt viszont lefelé, a nemzetek területén található, sőt több nemzetállam határán keresztül nyúló földrajzi vagy történelmi régiók Kodolányi János Főiskola
14
irányába szeretnék eltolni. Egy ilyen szerveződés sok hasonló vonást mutatna az Európában a középkorban létező számos politikai egységgel. Az Európai Unióban már most is van régiók bizottsága, bár ez egyelőre csak konzultatív testület. Az Európai Unió regionális politikáját egy külön főigazgatóság irányítja, amelyet a régiók főigazgatóságának neveznek, és a vonatkozó kérdésekben intézkedik. A nemzetállamokban működő néhány regionalista pártnak képviselete van az Európai Parlamentben is, és saját nemzetek feletti pártjukhoz, az Európai Szabad Szövetséghez (European Free Alliance, EFA) tartoznak. Az Európai Parlamentben a Zöldekkel egy frakcióban ülnek. Római Szerződés Az EGK és az Euratom létrehozásáról 1957. március 25-én Rómában aláírt alapító szerződések, amelyek 1958. január 1-én léptek hatályba. rugalmassági klauzula Ha az Alkotmányban foglalt célkitűzések valamelyikének megvalósításához az Unió fellépése bizonyul szükségesnek és az Alkotmány nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Miniszterek Tanácsa a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket. Szabadkereskedelmi övezet Az egymás közötti vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetését jelenti, amihez nem társul közös, harmadik országok felé bevezetett kereskedelempolitika. Ez a forma legtöbbször nem terjed ki a mezőgazdasági termékek kereskedelmére, csak az iparcikkekre. Szinergia Különböző folyamatok, tevékenységek egymást erősítő hatása. Szubszidiaritás A szubszidiáris elve eredetileg egy katolikus valláselv, amely azt mondja ki, hogy a társadalom nem avatkozhat bele a családok életébe olyan területeken, ahol azok saját maguk is dönthetnek. A regionális politikában szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Eszerint a Közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján. Szubvenció Az EU mezőgazdasági támogatási politikájának egyik alapja, amely a magas termelői ár és az alacsony világpiaci ár közötti különbözet közösségi kifizetését jelenti. Szupranacionális Nemzetek felett álló / nemzetek feletti. Szupremácia A közösségi jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben még akkor is, ha a kettő ütközne. Thomson-bizottság Kodolányi János Főiskola
15
Az 1972-es Párizsi csúcstalálkozó után létrejött szakértői bizottság, amelynek feladata egyrészt a legproblematikusabb régiók kijelölése, másrészt a pénzügyi támogatási rendszer alapjainak megteremtése volt. A Thomson-bizottság 1973-ban tette közzé jelentését, amelyben azok a régiók kerültek a támogatandók közé, amelyekben az egy főre jutó GDP a közösségi átlag alatt van, illetve a következő feltételek valamelyike teljesül: mezőgazdaságban dolgozók aránya magasabb a közösségi átlagnál, foglalkoztatottak minimum 20%-a a bányászatban vagy a textiliparban dolgozik, tartósan magas a munkanélküliség és az elvándorlás. Transz-európai hálózatok (TEN) A közlekedés, a távközlés és az energia hálózatának széles körű, határokon átnyúló fejlesztését szolgáló programot a Maastrichti Szerződés hozta létre. Elsődleges cél a már működő nemzeti hálózatok összekapcsolása, nagyobb hálózatba szervezése, a hiányzó szakaszok pótlása, a periférián található régiók bevonása, ezzel a szolgáltatások olcsóbbá és biztonságosabbá tétele. Fontos a közösségi hálózatok további kiterjesztése Közép- és Kelet-Európa, valamint a mediterrán térség felé. Trojka Az Amszterdami Szerződést megelőzően Trojka alatt a Tanács előző, aktuális és következő soros elnökét értettük. Jelenleg az aktuális soros elnök mellett a Trojka tagja a Tanács főtitkára (Mr. CFSP) és a Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja. A triumvirátus elsősorban a külkapcsolatokban képviseli az EU-tagállamokat. URBAN A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a válsággal küzdő városok gazdasági és társadalmi regenerálását célozza meg. Vámunió A szabadkereskedelmi övezet továbbfejlődése, amelyben a tagok már harmadik országgal szemben is egységesen lépnek fel. Ez a társulási forma már kiterjed a mezőgazdasági termékekre is. Vásárlóerő paritás A vásárlóerő-paritás azt az árfolyamot határozza meg, amely mellett ugyanannak a terméknek az ára minden országban ugyanakkora. Versenyjog A Közösségi a versenypolitika legfontosabb eszköze, amely szabályozza a tisztességtelen piaci magatartást, a versenyt korlátozó megállapodásokat és folyamatosan ellenőrzi a vállalati fúziókat. A közösségi versenyjog a nemzetállamok versenyjogánál bővebb hatályú, mivel nem csak a vállalatokra, hanem a tagállamokra is kiterjed. A közösségi versenyjog elsődleges és másodlagos jogforrásai közvetlen hatályúak és kötelező érvényűek, ami azt is jelenti, hogy a közösségi jog közvetlenül (tagállamok szintjén) kikényszeríthető.
Bevezető Kodolányi János Főiskola
16
Az Európai Unió regionális politikája modul célja, hogy a hallgatók megismerjék az EU regionális politikájának történetét, eszköz- és intézményrendszerét, betekintést kapjanak az egyes ágazati politikákba, valamint megismerjék az ezeket meghatározó jogszabályi hátteret.
Témakörök Az európai regionális politikai kialakulása és fejlődése Az EU jogrendjének alapjai Az EU területi rendszere Az EU intézményrendszere Támogatási politika Ágazati és funkcionális politikák Területfejlesztési stratégiák
Követelmények A hallgatónak a modul eredményes elsajátítása után készség szintjén kell használnia a regionális politika szakkifejezéseit, fogalomrendszerét. Ismernie kell a regionális politika és területfejlesztés jogszabályi hátterét, eszköz- és intézményrendszerét, jártasnak kell lennie a támogatási politika eszközeiben, valamint az egyes ágazati politikákban. A téma megköveteli a folyamatos tájékozottságot, naprakészséget és aktualizálást. Az Európai Unió regionális politikája modul tanulásának befejeztével annak anyagából a hallgatóknak vizsgát kell tenniük.
Bevezető A fejezet célja az európai regionális politika fejlődésének áttekintése a II. világháborútól napjainkig. A fejezet végighalad a regionális politika történetén, fejlődésén, meghatározó irányzatain, összefoglalva azokat az elméleti ismereteket, amelyek az európai regionális politika főbb összefüggések megértéséhez elengedhetetlenek.
1. lecke. A regionális politika és az integráció megközelítései 1. A területi egyenlőtlenségek kialakulását befolyásoló tényezők A területi egyenlőtlenségek kialakulásának alapja az egyes területi egységek jelentősen eltérő fejlettsége, versenyképessége. Az egyenlőtlenséget kialakító tényezők változása folyamatos, de lassú folyamat, emiatt a területi társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek is lassan változnak. Kodolányi János Főiskola
17
Enyedi György szerint a különbségeket három fő tényező alakítja, ezek: a természeti erőforrások, a földrajzi fekvés, humán erőforrás. A három tényező közül az első kettő igen lassan változik, bár a természeti erőforrások fontosságának megítélése az utóbbi időben jelentősen módosult, és a földrajzi fekvés szerepe is többször átértékelődött. Ez az oka annak, hogy a területi fejlettségi különbségek elsősorban a humán erőforrás adottságok térbeli eltéréseire vezethetők vissza. A fentiek alapján megállapítható az is, hogy mely területi egység válhat sikeressé: A sikeresség alapja az iskolázott, alkalmazkodásra képes társadalom, valamint a vonzó természeti és épített környezet.
2. A regionalizmus kialakulásának folyamata és jellemzői a termelési tényezők mozgását dinamizáló tőkejuttatások, a fejlődés szinte kizárólag a centrumterületeket érintette, vagyis a centrumok és perifériák közötti fejlettségi különbségek igen jelentősek voltak, a fejlesztendő térségek saját erőforrásait a központilag irányított fejlesztési politika nem vette figyelembe, illetve nem érvényesültek a belső elképzelések, szükségletek sem.
2.1 Kezdetek E tényezők tekintetében az európai térben igen jelentős eltérések tapasztalhatók, amelyek területi fejlettségi különbségekhez vezetnek. A területi fejlettségi különbségek csökkentésének gondolata Európában már a II. világháború után felvetette az országok közötti integráció, illetve a regionalizmus kibontakoztatásának igényét. Ezek a törekvések először Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban jelentek meg. Ennek oka, hogy a fenti államok mindegyikében sajátosan fejlődő, igen nagy fejlettségi különbségeket mutató területi szerkezet jött létre. A regionális politika ebben az időszakban még nem jelent meg önállóan, hanem a gazdaságpolitika részét képezte. Fő célja a mennyiségi növekedés volt. Kodolányi János Főiskola
18
További jellemzői:
2.2 Új regionális paradigma A regionális politika fentiek szerinti irányultsága az 1970-es évek első felében változott meg jelentősen. Ez nem csak a regionális politika átalakulását eredményezte, hanem az Európán belüli gazdasági centrumok átalakulásához is vezetett. Horváth Gyula megfogalmazásában ekkortól beszélhetünk az új regionális politikai paradigma térhódításáról. Ennek fő jellemzője, hogy a tercier és kvaterner szektorok jelentőségének növekedése miatt a korábbi szakaszban jellemző megoldások háttérbe szorultak, és a szerkezetátalakítás szempontjai kerültek előtérbe. Célja a területi fejlettségi különbségek hatékony mérséklése volt. Az ismertetett folyamatok eredménye, hogy a regionalizmus, a regionális politika az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető dinamizáló elemévé vált. Ennek egyik fő oka, hogy az állam részben saját feladatainak csökkentése, részben az ágazati fejlesztési célok elérése érdekében regionális szervezeteket hozott létre. Egyéb jelentős okai: a regionális kulturális és gazdasági igények megjelenése, amely egyedi, regionális szintű fejlesztési elképzelések kidolgozásához vezetett; a regionális önrendelkezési mozgalmak előretörése, amelynek következtében - különösen az 1980-as évektől kezdődően - decentralizálttá vált a gazdasági és politikai irányítás.
3. A gazdasági társulások fejlődési szakaszai Az európai regionális politika szempontjait, legfontosabb elemeit nem csak az eltérő fejlettségű régiók változó igényei formálták, hanem a regionális gazdasági társulások egyre differenciáltabb formái is. Az Európai Közösség fejlődése során a regionális gazdasági társulások fejlődési szakaszai is formálták a regionális politikai szükségleteket, ezért ezek megismerése is lényeges a regionális politikai folyamatok megértéséhez. 1. Az első fejlődési szakasz a preferenciális vámövezet, amelyben a tagok egymásnak kölcsönösen kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak (pl: alacsonyabb vám, vámmentes árucsere). Ez a laza együttműködési forma még nem igazi integráció, de annak alapja lehet. 2. A szabadkereskedelmi övezet az egymás közötti vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetését jelenti, amihez nem társul közös, harmadik országok felé bevezetett kereskedelempolitika. Ez a forma legtöbbször nem terjed ki a mezőgazdasági termékek kereskedelmére, csak az iparcikkekre. 3. Ennek a továbbfejlődése a vámunió, amelyben a tagok harmadik országgal szemben is egységesen lépnek fel. Ez a társulási forma már kiterjed a mezőgazdasági termékekre is. Kodolányi János Főiskola
19
4. A következő fejlődési szakasz a közös piac, amely a vámuniónak olyan változata, ahol az áruk mellett már a tőke és a munkaerő szabad áramlása is biztosított. 5. Ezen is túlmutat az egységes piac,amely teljes piaci liberalizációt jelent. Vagyis kiterjed olyan közvetett akadályok lebontására is, mint a határellenőrzés. Fontos lépés a műszaki szabványok vagy az adórendszer harmonizációja is. 6. A kereskedelempolitika teljes liberalizációja mellett a gazdaságpolitika harmonizációját is tartalmazza a gazdasági unió. Ennek része a monetáris unió, amely legtöbbször közös valuta bevezetésével is jár. 7. Az integráció legmagasabb foka a politikai unió, amely a gazdasági unió mellett például kül- és biztonságpolitikai integrációt is jelent. Az integráció kiteljesedése a tagállamok közötti függőség erősödésével is jár. Ez a tagállamok számára csak akkor elfogadható, ha minden résztvevő számára előnyöket jelent. Ez az előny az Európai Unió esetében éppen a regionális különbségek csökkenése, a kevésbé fejlett térségek felzárkózása lehet, amely a regionális politika cél- és eszközrendszerén keresztül valósulhat meg.
2. lecke. Az európai regionális politika kialakulásának kezdetei 1. A kialakulás társadalmi-gazdasági indokai A II. világháború befejezése után az újjáépítési időszakot követően a jelentős gazdasági fellendülés Európa különböző adottságú területein egymástól eltérő folyamatokat indított el. Ennek részeként a tradicionális ipari központok modernizálódtak, viszont a hátrányos helyzetű térségek lemaradása tovább növekedett, ami a lakosság gyors városba áramlásához vezetett. Ez a sajátos fejlődési pálya azt eredményezte, hogy a regionális politika szerepét már az Európai Gazdasági Közösség alapító tagjai is kiemelten kezelték. A Közösséget létrehozó Római Szerződés is tartalmazza ennek szükségességét: "... az aláíró nemzetek kifejezték törekvésüket, hogy megerősítik gazdaságaik egységét, és biztosítják azok harmonikus fejlődését a különböző régiók között fennálló különbségek csökkentése és a kevésbé kedvező helyzetűek elmaradottságának mérséklése révén..."
2. A regionális politikát szolgáló szervezetek létrejötte és jellemzői 2.1 Az Európai Szén- és Acélközösség Kodolányi János Főiskola
20
A rurális térségek fejlesztése már a Közösség létrejöttének első szakaszában is kiemelt szerepet kapott. Eredeti célja a tagországok bányászatának, valamint vas- és acélkohászatának koordinációja volt, de az 1960-as évektől feladatai között egyre hangsúlyosabban szerepeltek a következők: - a termelés korszerűsítése és ésszerűsítése, - a munkanélkülivé vált dolgozók átképzése, - a munkaerő területi mobilitásának támogatása, valamint - az új, modern iparágak előretörésének támogatása.
2.2 Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) A vidéki térségek fejlesztése már a Közösség létrejöttének első szakaszában is kiemelt szerepet kapott. Ezt az 1960-as évek elején létrehozott közös agrárpolitika (Common Agricultural Policy) volt hivatott kezelni, amelynek legfontosabb eszköze a ma is működő Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) volt. A közös vidékfejlesztési politika kialakítását indokolta, hogy az elmaradott, kisüzemi dominanciájú mezőgazdaság termelési költségei lényegesen meghaladták az extenzív nagyüzemi mezőgazdasági termelést folytató tengerentúli országokétól. A Közösség országainak versenyképességét tovább rontotta, hogy az interkontinentális szállítási lehetőségek bővülése miatt a piaci verseny is éleződött. A mezőgazdaság versenyképességének közösségi fenntartását több tényező indokolta: 1. Az önellátás stratégiai szemponttá vált. 2. Politikai célok Az 1960-as évek első felében ez az ágazat foglalkoztatta a választók 20-25%-át, érdekeiket figyelembe kellett venni. 3. Az agrárium válsága további kedvezőtlen következményekkel járhatott volna, vagyis az esetleges válság miatti urbanizációs hullám költségei lényegesen nagyobbak lehettek volna, mint a mezőgazdaság fenntartásához szükséges támogatások. A közös agrárpolitika keretében a Közösség több támogatási módszert dolgozott ki: A belkereskedelemben a magas piaci árak fenntartását állami beavatkozással biztosították, ennek keretében az állam csökkenő piaci árak esetén felvásárolta a felesleget, ezzel a termelők elérhették a kívánt profitot. A nemzetközi kereskedelemben a szubvencionálást helyezték előtérbe, vagyis a termelők megkapták a magas termelői ár és az alacsony világpiaci ár közötti különbözetet. A Közösség beavatkozott a mezőgazdasági importba is, mégpedig importilleték bevezetésével. Ez azt jelentette, hogy a magasabb termelői és alacsonyabb világpiaci ár közötti különbséget az importőrnek be kellett fizetnie a közösség kasszájába. A mezőgazdaság támogatását szolgáló EAGGF két részből áll: 1. A Garancia Alap feladata az ártámogatás;
Kodolányi János Főiskola
21
2. az Orientációs Alapé az öntözés-fejlesztés, a farm-modernizáció, az átképzés és az árvízvédelem támogatása.
2.3 Európai Szociális Alap A római szerződés létrehozta az Európai Szociális Alapot (ESF) is. Ez az eszköz a foglalkoztatási átrétegződés támogatása mellett az 1970-es évektől kiemelt figyelmet fordított a fiatalok munkához jutásának támogatására.
2.4 Európai Beruházási Bank (EBB) A regionális politika kialakításának időszakában fontos szerepet kapott az 1958-ban létrehozott Európai Beruházási Bank (EBB). A szervezet fő feladata egyrészt, hogy kölcsönökkel segítse a közösség fejletlenebb országainak felzárkózását, másrészt, hogy támogassa az országok közötti kapcsolatokat javító infrastrukturális fejlesztéseket.
3. Összegzés Annak ellenére, hogy a leckében tárgyalt, 1975-ig terjedő időszakban a közösség a tagállamok kohéziója érdekében jelentős lépéseket tett, nem működtetett olyan intézményt, amelynek kizárólagos feladata a regionális politika koordinációja lett volna. Emiatt a közösség az ismertetett intézményeken keresztül próbálta regionális politikai törekvéseit érvényesíteni. (1. táblázat: Az Európai Közösség fejlődésének legfontosabb állomásai 1946-1975 között)
3. lecke. A regionális politika 1975-től 1993-ig 1. Főbb események áttekintése Kérjük, tanulmányozza át az összefoglaló táblázatot!
2. A regionális politika legfontosabb állomásai 2.1 A Párizsi csúcstalálkozó és a Thomson-bizottság tevékenysége A Közösség fejlődésében a 70-es évek közepére olyan változások következtek be, amelyek a regionális politika továbbfejlesztését indokolták. Ezek közül a legfontosabb: a közösség kilenctagúra bővült (Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakozásával), a régi és az új tagok ipari válságterületei és válságba került bányavidékei sürgették a közös fellépést, illetve jelentősen növekedtek a regionális fejlettségi különbségek. Erre válaszolva 1972-ben a Párizsi csúcstalálkozó résztvevői deklarálták szándékukat a korábbinál hatékonyabb regionális politika folytatására. Ezzel párhuzamosan létrejött a Thomsonbizottság, amelynek feladata egyrészt a legproblematikusabb régiók kijelölése, másrészt a pénzügyi támogatási rendszer alapjainak megteremtése volt. A Thomson-bizottság 1973-ban tette közzé jelentését, amelyben azok a régiók kerültek a támogatandók közé, amelyekben az egy főre jutó GDP a közösségi átlag alatt van, illetve a következő feltételek valamelyike teljesül: mezőgazdaságban dolgozók aránya magasabb a közösségi átlagnál, foglalkoztatottak minimum 20%-a a bányászatban vagy a textiliparban dolgozik, tartósan magas a munkanélküliség és az elvándorlás. Kodolányi János Főiskola
22
2.2 Európai Regionális Fejlesztési Alap létrejötte Az eredmények alapján 1974-ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF) és döntöttek arról is, hogy 1975-78 között 540 millió font támogatást osztanak szét. 1975-től kezdve az ERDF pénzeszközeit több szempont szerint osztották szét. Az 1975-78 közötti időszakban a tagállamok előre meghatározott arányok szerint részesülhettek a támogatási forrásokból. A támogatásnak két formája volt, az egyik az alacsony kamatozású hitel, a másik pedig a fejlesztések költségeinek maximum 20%-át fedező vissza nem térítendő támogatás. 1979-től a források 5%-a átkerült nem-kvóta rendszerbe, amelyről már nem a nemzetállamok, hanem a közösség rendelkezett. Az ERDF támogatási rendszerének első jelentős változtatása 1985. januártól lépett életbe. Ettől kezdve a szigorú nemzetállami kvótákról rugalmas megosztásra álltak át, illetve a kvótákon felüli részt közösségi programok támogatására fordították. Ezek esetében a támogatási intenzitás elérhette a 70%-ot. Emellett a közösség elindította egyedi fejlesztési programjait, amelyek közül a legismertebb a déli tagállamokat támogató Mediterrán Program. Jelentős változás volt, hogy a korábbi, nagyobb léptékű infrastruktúra-fejlesztési programok helyett olyan területek támogatása került előtérbe, mint a kis- és középvállalkozások, a turizmus vagy a szolgáltatások. 1975-1988 között összesen 24,4 milliárd ECU-t fordítottak a regionális politikai célok finanszírozására, a legtöbb forrás Olaszországba és Nagy-Britanniába, majd csatlakozásuk után Görögországba és Spanyolországba áramlott.
2.3 A regionális politika reformja A 80-as évek közepétől az újabb csatlakozó országok miatt a regionális politika reformja szükségessé vált. Ennek egyik indoka az volt, hogy az 1986-ban csatlakozott Spanyolország és Portugália több régiójának fejlettsége jelentősen alulmúlta a közösségi átlagot. Másik, hogy az 1987-ben ratifikált Európai Egységokmány számos területi vonatkozással bírt. Fő célja a négy alapvető szabadság megteremtése volt (1993-ig): az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának feltételeit. Kodolányi János Főiskola
23
2.4 A strukturális alapok új rendszere Ebből kiindulva 1989. január elsejével életbelépett a Strukturális Alapok új rendszere. A változtatások közül a legfontosabbak a következők voltak: megkétszerezték a Strukturális Alapok keretében kiosztható támogatásokat, a regionális politikába integrálták az EUROSTAT által korábban kidolgozott területi statisztikai osztályozási ún. NUTS rendszert. A rendszer a területi egységeket 5 szinten tagolja (ország, régió, megye, kistérség, település). Meghatároztak öt alapelvet, amelyeket kiemelten vesznek figyelembe a támogatások odaítélésénél (koncentráció, programközpontúság, partnerség, addicionalitás, szubszidiaritás). 1989-93 közötti időszakra öt célkitűzést határoztak meg és ezekhez rendelték a különböző Alapokat. A célkitűzések 1. Az első célkitűzés feladata azoknak a fejletlen NUTS II. szintű régióknak a támogatása volt, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke alacsonyabb, mint a közösségi átlag 75%-a. 2. A második célkitűzés a hagyományos iparágak válsága miatt hanyatló régiók szerkezetátalakítását támogatta. Azok a régiók részesülhettek ebből a támogatásból, amelyekben: - a munkanélküliség a megelőző három évben magasabb volt, mint a közösségi átlag; - az iparban foglalkoztatottak aránya a megelőző tizenöt év bármelyikében magasabb, mint a közösségi átlag, illetve - az ipari foglalkoztatás jelentősen csökken. 3. A harmadik célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése volt. 4. A negyedik célkitűzés feladata a 25 év alatti fiatalok munkához jutásának elősegítése volt. 5. Az ötödik célkitűzés egyik része (5a) a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését, másik része (5b) a vidéki térségek fejlesztését célozta. 1. táblázat. A célkitűzések megvalósulását támogató Alapok 1989-93 között 1. 2. 3. 4. 5a. 5b. ERDF X X X ESF X X X X X EAGGF X X X A közösség nem csak a célkitűzések feladatait határozta meg, hanem az egyes alapokból nyújtott minimális és maximális támogatás értékét is. (1. célkitűzés: 50-75%; 2. és 5b: 25-50%). Ebben a rendszerben a Közösség 1989-93 között összesen 63 milliárd ECU-t fordított a regionális politika finanszírozására.
Kodolányi János Főiskola
24
További információk: Az EUROSTAT honlapja
4. lecke. A regionális politika 1993-tól 2006-ig 1. Főbb események áttekintése Kérjük, tanulmányozza át az összefoglaló táblázatot!
2. A regionális politika legfontosabb állomásai 2.1 A regionális politika reformja az 1990-es évek első felében 2.1.1 A változások okai Az 1990-es évek első felében újra felmerült a regionális politika változtatásának szükségessége. Ennek két fő oka volt: Az 1993-ig tartó költségvetési periódus lejárt. Az Európai Közösség tagállamai 1991-ben aláírták a Maastrichti Szerződést, amely 1993-ban lépett hatályba. Ennek fő célkitűzései közé tartozott a gazdasági és pénzügyi unió megteremtése, amelynek eléréséhez megfogalmazták a kialakításhoz szükséges konvergencia kritériumokat. Várható volt, hogy ezeket a feltételeket a kevésbé fejlett országok csak akkor tudják teljesíteni, ha regionális kiadásaikat csökkentik. Az is hozzájárult a változásokhoz, hogy 1995-ben három új tag (Ausztria, Finnország, Svédország) csatlakozott az Unióhoz. 2.1.2 Az alapelvek változásai A regionális politika reformja nem érintette a támogatási alapelveket, továbbra is a korábban kidolgozott öt alapelv jelentette a támogatások odaítélésének alapját. A célkitűzéseket viszont módosították. Az első és második célkitűzés esetében kisebb változtatás történt, megmaradtak a finanszírozást biztosító Strukturális Alapok, de több, korábban nem támogatott régió is bekerült a támogatott körbe (pl: olyan városi térségek, ahol a munkanélküliség meghaladja az EU átlag 150%-át). A harmadik és negyedik célkitűzést összevonták (ez lett a harmadik célkitűzés), valamint kialakítottak egy új negyediket, amelynek célja, hogy elősegítse a munkaerő alkalmazkodását az új termelési eljárásokhoz. Az 5a célkitűzés esetében bővült a finanszírozó alapok köre, mivel létrehozták a Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz (FIFG) alapot. Ennek feladata lett a halászat támogatása. További változás, hogy az új tagok miatt létrehozták a 6. célkitűzést, amelynek feladata, hogy az alacsony népsűrűségű (kisebb mint 8 fő/km2) északi területek fejlődését elősegítse.
2.2 A regionális politika az 1990-es évek második felében 2.2.1 A költségvetés jellemzői Az 1994-1999 közötti költségvetési periódusban a Közösség közel 145 milliárd ECU-t fordított a Kodolányi János Főiskola
25
regionális politika céljaira. Ennek következtében a Strukturális Alapok részesedése a közös költségvetésből 1999-re elérte a 32%-ot. A fenti támogatási összegből finanszírozott régiókban az Unió lakosságának 46,9%-a élt. Az egyes célkitűzésekhez rendelt pénzeszközöket a tagállamok előterjesztése alapján osztották szét. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett a közösségi kezdeményezések finanszírozása, amelyek segítségével az Unió néhány kiemelten fontos probléma megoldását próbálta elérni (pl: INTERREG - határmenti együttműködések támogatása). A Maastrichti Szerződés nem csak a Strukturális Alapok rendszerében hajtott végre változtatásokat, hanem 1993. decemberi hatállyal létrehozta a Kohéziós Alapot is. Ebből azok a tagállamok részesülhettek, amelyekben az egy főre jutó GNP kisebb, mint az Uniós átlag 90%-a. Ez négy országot érintett: Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország. A Kohéziós Alap két fő terület fejlesztését támogatja, az egyik a környezetvédelmi beruházások megvalósítása, a másik pedig a transz-európai közlekedési és kommunikációs hálózat fejlesztése. 2.2.2 A regionalitást segítő egyéb intézmények Az 1993-99 közötti időszakban néhány további intézmény is fontos szerepet játszott a regionális politika megvalósításában. Az egyik az Európai Beruházási Bank, amelyet a Maastrichti Szerződés a korábban említettek mellett további feladatokkal ruházott fel, többek között feladata lett a kevésbé fejlett országok projektjeinek kölcsönökkel történő finanszírozása. 1994-ben létrejött egy új szervezet is, az Európai Beruházási Alap. Ennek fő feladata a transz-európai közlekedési hálózat fejlesztését és a kisvállalkozások bővülését segítő befektetések támogatása. Végül a Maastrichti Szerződés hozta létre a Régiók Bizottságát, amely véleménynyilvánítási joggal bír ez egészségügy, a kultúra, az oktatás, a transz-európai infrastruktúra és a társadalmigazdasági kohézió kérdéseiben.
2.3 A regionális politika a 2000-2006 közötti periódusban
A 2000-2006-ig terjedő programozási periódus alapelveit az 1997-ben elkészített Agenda 2000 elnevezésű dokumentum tartalmazza. Ennek keretében a hatékonyság növelése érdekében az Unió a célkitűzések számát háromra csökkentette: 1. Az első célkitűzésben nem történt változás, vagyis továbbra is azon NUTS 2 régiók támogathatóak, amelyeknél az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van. 2. Az új második célkitűzés feladata a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás által érintett régiók támogatása, amely négy fő területet érint: - Az első a gazdasági válságterületek, - a második a hanyatló mezőgazdasági térségek, Kodolányi János Főiskola
26
- a harmadik a halászattól függő és válsággal sújtott térségek, - a negyedik pedig a városi válságterületek. 3. A harmadik célkitűzés 2000-től a munkaerőpiac modernizálására koncentrál, kiemelten kezelve - a gazdasági és társadalmi változások nyomon követését, - a társadalmi kirekesztés mérséklését, - az aktív munkaerőpiaci politikát, illetve - az élethosszig tartó tanulást. A 2000-2006 közötti időszakban nem csak a Strukturális Alapok célkitűzései csökkennek, hanem a Közösségi Kezdeményezések száma is. Ebben az időszakban csak négy kiemelt program finanszírozása biztosított, ezek a határon átnyúló együttműködést támogató INTERREG, a munkaerőpiacra jutást támogató EQUAL, a városi válságterületeket támogató URBAN és a vidékfejlesztést célzó LEADER-program.
3. A támogatási politika irányelvei A fenti változtatások mellett 1998-tól jelentősen módosultak a támogatási politika szabályai is. Ennek legfontosabb elemeit az 1998-ban közzétett nemzeti regionális támogatásokról szóló irányelvek tartalmazzák. A támogatandó térségek lehatárolására vonatkozóan az irányelvek új elemei, hogy a Bizottság tagállamonként meghatározta a támogatandó térségekben élő népesség maximumát, illetve a tagállamok számára ajánlásokat fogalmazott meg a támogatandó térségek lehatárolására. A támogatható térségek népességszáma tekintetében abból indultak ki, hogy az ne haladja meg az Unió lakosságának 50%-át. A támogatható népesség arányában a különböző fejlettségű tagállamok között jelentős eltérés van, 2000-2006 között a népesség 100%-a támogatható Görögországban, Írországban és Portugáliában, míg Dániában ez az arány 17,1%, Svédországban pedig 15,9%. Az irányelvek a támogatások célját is pontosan meghatározták, vagyis támogatási célként a termelő beruházásokat és a munkahelyteremtő beruházásokat határozták meg. Ezek esetében a beruházónak minimum 25%-os saját résszel kell rendelkeznie. A támogatási formák lehatárolásában a következő formákat helyezték előtérbe: segély, alacsony kamatozású kölcsön vagy kamattámogatás, kormánygarancia, kedvezményes állami részvényvásárlás, adókedvezmény és mérsékelt árú beszerzés. A támogatások mértékét is meghatározták, amelyet a beruházási érték alapján kell kiszámolni, föld, építmény és berendezés szerinti bontásban. A támogatást bruttó formában, adózás előtti értéken kell számolni, de a támogatások összevethetősége érdekében a Bizottság bevezette a nettó támogatási egyenértéket is. A fenti feltételek mellett a 2000-2006 közötti időszakban az Unió költségvetésének 34,1%-át fordítja strukturális műveletek finanszírozására.
5. lecke. A regionális politika 2006. utáni kihívásai Kodolányi János Főiskola
27
1. A változtatások okai Az Európai Unió 2004-es bővítése miatt várhatóan növekvő gazdasági és társadalmi fejlettségi különbségek, az európai gazdaság új fejlődési pályára történő állítása, és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében a 2006-ot követő időszak regionális politikája várhatóan el fog térni a jelenlegitől.
2. Fejlesztési prioritások A 2001. évi második kohéziós jelentés alapján legfontosabb változás várhatóan az lesz, hogy az új regionális politika nem a támogatási forrásokból fog kiindulni, hanem a fejlesztési prioritásokból, amelyekhez utólag rendelnek majd hozzá pénzügyi keretet. Már most látható, hogy mik lesznek azok a legfontosabb területek, amelyek támogatására a Közösség kiemelt figyelmet fog szentelni.
2.1 A humán erőforrás kapacitások fejlesztése Az egyik legfontosabb terület a humán erőforrás kapacitások fejlesztése, amely tartalmazza az iskolarendszerű- és a továbbképzés elemeit, valamint a fiatal munkaerő arányának növelését.
2.2 A műszaki infrastruktúra fejlesztése Kiemelt terület a műszaki infrastruktúra fejlesztése is, amelybe beletartozik a távközlés, a közúti és vasúti közlekedés éppúgy, mint a K+F központok fejlesztése. A jelenleginél nagyobb figyelmet fog kapni az információs- és tudás-alapú társadalom kialakítása éppúgy, mint a természeti erőforrások fenntartható felhasználása (ivóvízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés).
2.3 Politikai prioritások Az említett kohéziós jelentés tartalmazza azt is, hogy 2006-ot követően a kohéziós politikai prioritások miként alakulnak. A legfontosabb prioritás továbbra is a legfejletlenebb régiók támogatása marad, ami a tíz csatlakozó ország számára az infrastrukturális fejlesztések további meghatározó szerepét jelenti (ellentétben a korábbi tagországok esetében legjellemzőbb versenyképességgel).
2.4 A munkaerőhöz kapcsolódó prioritás A 2004 előtt és a 2004-ben csatlakozott tagállamok esetében munkaerőhöz kapcsolódó prioritás is eltérő. A 15 tagállam esetében megmarad a képzetlen felnőtt munkaerő továbbképzése, mint fő cél, a 2004-ben csatlakozott 10 országnál viszont a munkaerő gyors alkalmazkodásának elősegítése lehet a legfontosabb feladat.
2.5 Vidékfejlesztési politika Kodolányi János Főiskola
28
A vidékfejlesztési politikában is változások várhatók, előtérbe kerül a tájvédelem, a környezetminőség biztosítása, emellett pedig a rurális gazdaság diverzifikálása. Végül fontos szempont marad a határmenti, határon átnyúló fejlesztési kezdeményezések támogatása.
3. Időbeli ütemezés Az Agenda 2000 által bevezetett, a kohéziós politika végrehajtására vonatkozó elemek is a 2007-ben kezdődő új költségvetési periódusban lépnek életbe. Eszerint a programozás két szakaszban történhet, az elsőben elkészülnének a tagállami szintű és a közösségi stratégiák, majd a másodikban ezt decentralizálnák a kívánt területi szintekre. Emellett a partnerség kiteljesedhet, erősödhet a regionális és helyi hatóságok szerepe.
4. Regionális politika 2007-2013. A 2007-2013. közötti programozási időszak célkitűzései „számban” ugyan nem változtak (továbbra is három) az előző programozási időszakhoz képest, tartalmilag azonban jelentős hangsúlyeltolódás figyelhető meg. Ezek a változások a következőképpen foglalhatóak össze: 1. prioritás: konvergencia 17 tagállam 84 régióját (154 millió lakos – az összlakosság 35%) érinti Továbbra is a legelmaradottabb régiók támogatása a cél, ahol az egy főre jutó GDP - az elmúlt három év adatait figyelembe véve- nem éri el a közösségi átlag 75%-át A rendelkezésre álló források közel 82%-át fordítják erre A legfontosabb prioritás a munkahely-teremtés 2. prioritás: regionális versenyképesség és foglalkoztatás 19 tagállam 168 régióját (314 millió lakos) érinti Konvergencia célkitűzés kedvezményezett régióin kívüli területeket támogat A legfontosabb prioritás a gazdasági átalakulás gyorsítása, a foglalkoztatás és versenyképesség javítása A teljes összeg közel 16%-át fordítják erre 3. prioritás: európai területi együttműködés határokon átnyúló és transznacionális együttműködések támogatása a fő cél 182 millió főt érint ez közvetve vagy közvetlenül (az EU lakosainak 37,5%-a határ mentén él) Két új támogatási forma is kialakult: „Phasing out” támogatás: Ennek keretében a „régi” (2004 előtti) tagállamok olyan régiói támogathatóak, amelyek GDP/fő alapján mért fejlettsége ma eléri a kibővített Európai Unió átlagfejlettségének 75 százalékát, de ha csak a régi EU tagállamok (EU-15) fejlettségét nézzük, abban az esetben a 75 százaléka alatt lennének. (Ún, „statisztikai hatás”.) A Kodolányi János Főiskola
29
„phasing out” támogatást hivatalosan a konvergencia-célkitűzésre szánt keretből finanszírozzák. „Phasing in” támogatás: Ennek keretében azok a régiók támogathatóak, amelyek GDP/fő alapján mért fejlettsége a fent bemutatott „statisztikai hatástól” függetlenül elérte az Európai Unió átlagfejlettségének 75 százalékát. Ezek támogatottsága nem szűnik meg rögtön, hanem az évek során egyre csökkenő támogatási keret áll a rendelkezésükre. A célkitűzéseket finanszírozó pénzügyi eszközökről bővebben a 12. leckében olvashat.
6. lecke. Az Európai Unió jogrendjének alapjai 1. Az EU jogköre Az Európai Unió a tagországok által ráruházott jogkörének megfelelően jár el. Az 1999. május 1-én hatályban lévő Amszterdami Szerződés nagyon pontosan leírja ezt a jogkört.
Amszterdami Szerződés
1.1 Az önrendelkezési jog területei Az Európai Uniónak önrendelkezési joga van a mezőgazdaság, kereskedelem és a szállítás területén. Ezen a három területen a közösségi intézmények hozzák a közös, európai szintű döntést, melyben a tagországok képviselőik szavazatával vesznek részt.
1.2 A tagországok autonómiája Az oktatás, a szakképzés, az egészségügy, a kutatás, a kultúra, a társadalombiztosítás és a vidékfejlesztés terén ezzel szemben minden tagország megőrzi teljes autonómiáját és nemzeti jellegét. Az Európai Unió ezeken a területeken csak akkor avatkozik be, amikor a közös fellépés vitathatatlanul hatékonyabb, mint egy-két ország elszigetelt akciója. Ilyen lehet, hogy szociális téren az Unió minimális garanciákat követel a nyugdíjak összegére, a szülési szabadságra és a munkahely biztonságára vonatkozóan, vagy a kutatás terén a tagországok új termékek kifejlesztését célzó laboratóriumi programjait finanszírozza, vagy az oktatás terén arra biztatja a 15 tagország iskoláit és az egyetemeit, hogy olyan oktatási programot dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok tanulmányaik egy részét egy másik európai országban végezzék. Szintén elképzelhető beavatkozás kulturális területen, ha a Közösség történelmi jelentőségű műemlékek helyreállítását finanszírozza. A fentiek mellett a külpolitika, védelmi politika és belpolitika terén az unió jogköre szűkebb. Ezeken a területeken a tagországok megőrizték teljes szuverenitásukat. Az együttműködés kormányközi keretek között zajlik.
2. Autonóm jogrendszer 2.1 Jellemzői Kodolányi János Főiskola
30
Az Európai Közösség célkitűzéseinek megvalósítását autonóm jogrendszer szolgálja, amelynek sajátos jogalkotási folyamata, jogforrásai és hierarchiája van. A jogalkotási folyamatban az egyes kérdésekben döntéshozatalra jogosult intézményeket a Szerződések külön rögzítik. A Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament jogosítványai eltérőek: A Bizottság nem jogalkotó, felelőssége a jogszabályok kezdeményezése és azok végrehajtása. A tulajdonképpeni jogalkotó a Tanács, amely a Bizottság javaslatait elfogadja vagy elutasítja. A Parlament szerepe korábban a szerződés által előírt esetekben a konzultáció volt, az Egységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés életbelépését követően jogosítványai azonban kibővültek: hozzájárul és együtt dönt mindazokban az esetekben, amikor vétójoga van. Ily módon a nemzeti érdekek fóruma (a Tanács) mellett szerepet kapnak a döntéshozatali folyamatban a közösségi (a nemzetek feletti) érdekek megjelenítői (a Bizottság és az Európai Parlament).
2.2 A jogforrások hierarchiája 2.2.1 Elsődleges joganyagok A jogforrások hierarchiájában a legmeghatározóbbak (ezek alkotják az úgynevezett elsődleges joganyagot).: az alapító szerződések, az egyes csatlakozási jegyzőkönyvek, valamint a tagállamok közötti nemzetközi egyezmények. 2.2.2 Másodlagos joganyagok A másodlagos joganyagot a Közösség alkotta szabályok képezik: a rendeletek (a legfontosabbak, mert:) elfogadásuk után kötelező erejűvé válnak valamennyi tagországban anélkül, hogy azokat az egyes tagországoknak külön át kellene ültetniük a nemzeti jogrendbe. Életbeléptetésükhöz az egyes tagállamok belső jogi aktusa nem szükséges, közvetlenül alkalmazandó jogszabályok. az irányelvek, a határozatok, mellettük az ajánlások és a vélemények. 2.2.3 Irányelvek, határozatok A következő jogforrási szinthez tartoznak az irányelvek. Ezek azokat a közös célkitűzéseket rögzítik általános jelleggel, amelyeket az egyes tagországoknak külön át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe. Életbeléptetésükhöz nemzeti jogi aktusok szükségesek. Az irányelvek a jogharmonizáció legfontosabb eszközei. A határozatok államigazgatás jellegű intézkedések, nem általános hatályúak, csak meghatározott címzettekhez szólnak, s csak azokra nézve bírnak kötelező erővel.
3. A közösségi vívmányok (acquis communautaire) A közösségi vívmányok (acquis communautaire) a vázolt közösségi jogforrásoknál szélesebb Kodolányi János Főiskola
31
körben ölelik fel a Közösség által kibocsátott rengeteg szabályzatot és intézkedést. A kötelező erejű jogforrások mellett részét képezik a különféle vélemények, ajánlások és célkitűzések, amelyek kötelező erővel nem rendelkeznek ugyan, de figyelembevételük ajánlatos. Az egyes jogforrások alkalmazásánál kialakultak azok a szabályok, amelyek az egységes piac működésének törvényszerűségeit alapvetően meghatározzák. Ezek közül első helyen említendő a közösségi jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben még akkor is, ha a kettő ütközne. Erre vonatkozóan ugyan az elsődleges joganyag kifejezetten nem rendelkezik, de az Európai Bíróság - az említett három mellett a negyedik legfontosabb intézmény - gyakorlata e vonatkozásban meghatározó jelentőségű. A szupremácia elve visszamenőleg is érvényesül, a közösségi jog mind a korábbi, mind a később keletkezett nemzeti jogszabállyal szemben elsődlegesen alkalmazandó. A szupremácia elve nemcsak a tagállamok belső jogával szemben, hanem a tagállamok közötti nemzetközi szerződésekkel szemben is érvényesül. A közösségi jog természetéből fakad annak közvetlen hatálya is. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti bíróságok előtt is közvetlenül hivatkozni lehet a közösségi jogra, s nem hozható olyan nemzeti átültető jogi intézkedés, amely a közösségi szabályozást korlátozná. A közvetlen hatályú jogforrásokat azok egyértelműsége és precizitása miatt a nemzeti bíróságok közvetlenül is alkalmazni tudják minden olyan ügyben, amikor egy természetes vagy jogi személyiségű vállalkozás ezeken alapuló jogosultságát kívánja érvényesíteni. Meg kell említeni az úgynevezett negatív jogalkotást is, amelynek keretében az egyes tagállamok hatályon kívülre helyezni kényszerülnek azon nemzeti jogszabályaikat, amelyek ütköznek a közösségi joggal. Ez a deregulációs folyamat volt az előzménye annak, hogy az egyes szabadságjogok korlátozások nélkül érvényesülhessenek. A dereguláció mellett természetesen a pozitív szabályoknak, az egységes szabályoknak a megalkotása hasonlóan nagy jelentőségű. A re-reguláció, a jogharmonizáció az Egységes Európai Okmány eredményeként gyorsult fel: Az okmány melléklete mintegy háromszáz irányelv - többségi szavazással megvalósuló elfogadását írta elő 1992-es határidővel. Az uniformizáló jellegű, részletes szabályozás helyett megelégedett a minimum harmonizációval, az általános elvek rögzítésével, a minimálisan szükséges egységes szabályozással, s a részletek kimunkálását a tagállamokra bízta.
Egységes Európai Okmány A közösségi jog szükség esetén segíti a jogot alkalmazó bíróságot, és a jogvédelmet is biztosítja a jogot alkalmazó bírósággal szemben. Kodolányi János Főiskola
32
A joganyag elsődleges alkalmazói az egyes nemzeti bíróságok, így fennállhat a veszélye annak, hogy azok eltérő jogalkalmazási gyakorlatot valósítanak meg. Ennek elkerülése érdekében a jogalkalmazó nemzeti bíróságok előzetes határozat keretében kérhetik az Európai Bíróság értelmező állásfoglalását. Ez egyúttal iránymutató a nemzeti bíróságok részére a közösségi jogértelmezést illetően. Az előzetes határozathozatali eljárások igen gyakoriak, az Európai Bíróság döntéseinek mintegy felét ilyen előzetes határozatok alkotják. Értelmező állásfoglalást valamennyi tagállam valamennyi bírósága kérhet. Ilyen eljárás indítására kötelezett minden olyan bíróság, amely egy konkrét kérdésben a nemzeti jog alapján nem tud állást foglalni. Az értelmező állásfoglalás kötelező és visszamenőleges hatályú. Végül a közösségi jog lehetőséget nyújt semmisségi eljárás megindítására minden érintett számára. Ezzel egy sérelmesnek ítélt közösségi döntés jogszerűségét lehet felülbíráltatni annak nyilvánosságra hozatalától számítva két hónapon belül.
7. lecke. Az Európai Unió területi rendszere és statisztikai beosztása 1. A kialakítás indokai Az Európai Unióban a támogatások alapegysége főszabályként nem a nemzeti szint (a központi kormányzat), hanem a régió. Ezért volt szükséges a régiók meghatározásának egységesítése, s az úgynevezett NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistique - Statisztikai Területi Egységek Nomenklatúrája) rendszer bevezetése, amely alapját képezi az általános európai statisztikai-tervezési régiók rendszerének. Az Európai Unió központi statisztikai szervezete, az EUROSTAT által 1988-ban kidolgozott területi statisztikai egységrendszer arra szolgál, hogy az eltérő fejlettségű területeket egységekbe lehessen sorolni, egységes szempontok alapján elemezni.
2. A NUTS rendszer 2.1 Területi szintjei A NUTS rendszer szerint öt egységesen elfogadott területi szintet különböztethetünk meg (annak ellenére, hogy a tagállamok erősen eltérő népsűrűsége miatt a rendszer egyáltalán nem mondható egységesnek): 1. NUTS I: Területe átlagosan 68 000 km2, népessége átlagosan 4,2 millió. 78 nagyrégiót határoztak meg ezen a szinten, ide tartoznak a volt keletnémet tartományok, a belga, dán, svéd, ír régiók, Wales, illetve Skócia. 2. NUTS II: a Strukturális Alapok programozásának alapszintje, a Közösség ezt tekinti igazi regionális szintnek. Területe átlagosan 23 000 km2, népessége átlagosan: 1,8 millió. Ez a területi szint 210 régiót takar, köztük vannak a spanyol, francia autonóm régiók és területek, vagy pl. a belga területi egységek, az osztrák tartományok, vagy a hét magyarországi régió 3. NUTS III: Területe átlagosan 5400 km2, népessége átlagosan 410 ezer fő. Magyarországon ennek a területi szintnek a megyék felelnek meg. 4. NUTS IV: Kistérségek, amelyek a II-es szint mellett a területfejlesztés fő célterületei. Kodolányi János Főiskola
33
5. NUTS V: Települések.
2.2 A NUTS-beosztás szabályozása Az Unió hosszú időn át viszonylag nagy szabadságot adott tagállamainak a területbeosztási rendszer (a NUTS-rendszer) kialakításában, és alapkövetelményként csak a stabilitáshoz és az egymásra épüléshez ragaszkodott. A NUTS-beosztás változtatásai azonban sok feszültséget okoztak a Bizottság és az érdekelt nemzeti statisztikai hivatalok között, ezért a 46/2001/EK rendeletben meghatározták a NUTS I - NUTS III szintek kívánatos népességnagyságát, ami az első szint esetében 3 millió - 7 millió fő, a második szint esetében 800 ezer -3 millió fő, illetve a harmadik szint esetében 150 ezer - 800 ezer fő.
Régiók Magyarországon: 1. Közép-Magyarország 2. Észak-Magyarország 3. Észak-Alföld 4. Dél-Alföld 5. Dél-Dunántúl 6. Nyugat-Magyarország 7. Közép-Dunántúl Rögzítették azt is, hogy a Bizottság háromévenként módosíthatja a beosztást, ám a nem közigazgatási egységek esetében csak akkor, ha ez csökkenti az előírt nagyságrendtől való eltérés mértékét. Lényeges, hogy a módosítások csak az elfogadásukat követő két évvel később lépnek hatályba, és ez alatt az idő alatt az érintett országnak öt évre visszamenőleg produkálnia kell az átdolgozott regionális statisztikai idősorokat. A rendszer egységesítési törekvései ellenére a különböző területi szinteket nem minden tagországban alakították ki. Erre példa, hogy Írországban nem jelöltek ki NUTS I szintű területi egységet. Lényeges továbbá, hogy a NUTS II szintű régiók sem egységesek, egyes tagállamokban tervezési és statisztikai funkciójuk van, míg máshol fejlesztési szerepkörűek. A NUTS III szint az Unió legtöbb tagállamában közigazgatási egységet takar, míg a NUTS IV, vagyis a kistérségi szint a jelenlegi tizenöt tagállam közül csak Görögországban, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában és Portugáliában létezik.
3. További információk Ajánlott link: Magyarországi régiók oldala
8. lecke. Területi különbségek az Európai Unióban 1. Gazdasági és területi egyenlőtlenségek a kilencvenes években A 3,2 millió négyzetkilométeres területű és több mint 370 milliós népességű Európai Unió a világ Kodolányi János Főiskola
34
egyik legnagyobb és gazdaságilag legerősebb régiója. Ennek ellenére már az Európai Területfejlesztési Perspektíva (1998) is megfogalmazta, hogy az EU-ban súlyos gazdasági egyenlőtlenségek tapasztalhatók, melyek a regionálisan kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés megvalósulását gátolják. Az EU központjában lévő területen (az EU "mag-területe") - beleértve London, Párizs, Milánó, München és Hamburg metropoliszát - él az európai lakosság több mint 40%-a, itt keletkezik az EU GDP-jének 50%-a, és lefedi az EU területének 20%-át. Az EU déli határrészén azonban - Portugáliától Dél-Spanyolországig, Dél-Olaszországig és Görögországig - továbbá Németország új szövetségi tartományaiban (volt Német Demokratikus Köztársaság) az egy főre jutó GDP értéke az EU-átlag mindössze 50-65%-át éri el. Az EU területének északi peremén - pl. Észak-Finnország és az Egyesült Királyság északi része - sem sokkal jobb a gazdasági helyzet; a tengerentúli megyék egy főre jutó GDP-je a legtöbb esetben az EU-átlag 50%-át sem teszi ki. Itt kell kiemelnünk, hogy a 2004-ben csatlakozott tíz ország esetében ezek az értékek hasonlóan alacsonyak, egyik ország esetében sem haladják meg a közösségi átlag 50%-át. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az EU 25 régiója, amely a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkezik, csak részben tudta csökkenteni viszonylagos elmaradottságát. Az egy főre eső GDP, amely 1986-ban az EU-átlag 52%-ának felelt meg, 1996-ban 59%-os szintre emelkedett és 2000re sem sikerült ezt az értéket 62% fölé emelni.
2. Változások az EU 2004-es bővítése után Ebben is jelentős változás következett be a 2004-es csatlakozással, hiszen a legfejletlenebb 25 régió többsége ezekben az országokban van (és GDP-je jóval elmarad az EU-átlag 50%-tól), vagyis az 1986-tól nyomon követhető folyamatos emelkedési tendencia megfordult. A 25 leggazdagabb régió - köztük is kiemelten a kisebb városrégiók, mint Brüsszel, Hamburg, Ile de France, amelyek GDP-je meghaladja a közösségi átlag 150%-át - egy főre jutó GDP-je 2000-ben 2,1-szer volt magasabb a 25 legszegényebb régióénál.
3. A regionális egyenlőtlenségeket befolyásoló tényezők A regionális egyenlőtlenségeket jelzi az is, hogy a munkanélküliek aránya Spanyolországban, Írországban és Dél-Olaszországban meghaladja a 12%-ot, illetve a Skót-felföld, Nagy-London, Észak-Franciaország munkanélküliségi értékei is 10-12%-osak. Ezzel szemben Dél-Németország és Luxemburg esetében ez az érték 5% alatt van. Tehát a lassú felzárkózás ellenére továbbra is jelentősek az Unión belüli különbségek. Az Európai Bizottság számításai szerint az USA államai között fele akkora eltérések vannak, mint az EU hasonló regionális egységei között. Ezeket a különbségeket számtalan - versenyképességet meghatározó - tényező befolyásolhatja. Az unió három legkevésbé fejlett tagországának hátránya a versenyképesség szempontjából minden területen jelentős. Leginkább a fizikai és a humán infrastruktúra területén kell az elmaradottságot leküzdeniük. Ezt jól mutatja az a tény, hogy a közlekedési infrastruktúra kiépítettségében az autóutak esetében a görög és a spanyol ellátottsági szint az EU-ra jellemző ellátottság felén, a portugál szint a kétharmadán áll. A humán infrastruktúra terén is jelentős az elmaradás a fejlett EU tagországok szintjéhez képest: a felnőtt lakosság nagy része még középfokú végzettséggel sem rendelkezik. A felzárkózás szempontjából meghatározó kutatási és fejlesztési tevékenység területén is Kodolányi János Főiskola
35
nagy a szegényebb tagországok elmaradása, hiszen a K+F és az innováció számára legfontosabb körülmények az EU központi régióiban jellemzőek.
4. A kohéziós politika eredményei és a fejlettségi különbségek feltárása Az Európai Bizottság a kohéziós politika eredményeinek értékelésére és a fejlettségi különbségek feltárására háromévente elkészíti Kohéziós jelentését (1996: 1. Kohéziós jelentés; 2001: 2. Kohéziós jelentés). A 2004-ben közzétett 3. Kohéziós jelentés is rámutatott arra, hogy a regionális különbségek továbbra is jelentősek, sőt a tíz új tagország csatlakozásával várhatóan tovább növekednek. A Jelentés szerint a mintegy 70 millió lakossal bővülő Közösség GDP-je (2. ábra) várhatóan 12,5%-al csökken, vagyis további átlag alatti fejlettségű régiók csatlakoznak (a csatlakozó országok átlagos GDP-je a Közösségi átlag 46%-a).
A Közösség GDP-je Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 1. ábra) Tovább növeli a regionális különbségeket, hogy a jelenlegi tagországokban a foglalkoztatási arány (3. ábra) 64%, míg a csatlakozó országokban mindössze 56%. A két, fejlettséget jelző adat alapján megállapítható, hogy az új tagországok teljes területén - 11 régió kivételével - a GDP értékek nem fogják elérni a Közösségi átlag 50%-át.
Foglalkoztatási arány az EU tagországaiban Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 2. ábra)
5. Ajánlott irodalom EURÓPAI TERÜLETFEJLESZTÉSI PERSPEKTÍVA (ETP) (EUROPEAN SPATIAL DEVELOPMENT PERSPECTIVE - ESDP)
Bevezető Kodolányi János Főiskola
36
A fejezet célja az Európai Unió legfontosabb intézményeinek bemutatása. Ennek keretében sor kerül az egyes intézmények szerepének, feladatainak és működési jellemzőinek bemutatására azzal a céllal, hogy a hallgatók számára világosan elkülöníthetőek legyenek az egyes szervezetek szerepkörei, feladatai.
9. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere I. 1. Az Európai Unió intézményei Az Európai Unió mai intézményrendszerét a Maastrichti Szerződés 1993. november 1-jén történt hatályba lépése óta a következő főbb szervek alkotják: 1. Európai Tanács (European Council) 2. Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) 3. Európai Bizottság (European Commission) 4. Európai Parlament (European Parliament) 5. Európai Bíróság (Court of Justice of the European Communities) 6. Európai Számvevőszék (European Court of Auditors) 7. Európai Beruházási Bank (European Investment Bank) 8. Európai Központi Bank (European Central Bank) 9. Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee) 10. Régiók Bizottsága (Committee of the Regions of the Europeran Union) 11. Europol 12. Európai Ombudsman (European Ombudsman) 13. Konvent (Convention)
2. Az Európai Tanács Az Európai Tanács székhelye Brüsszel, ez a szervezet az Európai Unió állam- és kormányfőinek testülete, amelyet az EU csúcsszervének is neveznek. Bár az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg az Európai Közösségek alapító szerződéseiben, az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után rendszeressé váltak.
Kodolányi János Főiskola
37
A Maastrichti Szerződés hivatalosan is intézményesítette az Európai Tanácsot és előírta, hogy évente legalább kétszer össze kell ülnie. A Tanács rendszerint júniusban és decemberben ülésezik, amikor a soros elnökséget betöltő állam megbízatása véget ér. Ezen kívül évente egy-két alkalommal időközi csúcstalálkozókat is tartanak. 2003-ig a soros elnök volt a vendéglátó állam, de 2004-től az ET mindig Brüsszelben ül össze. Ülésein az Európai Bizottság elnöke is részt vesz, munkáját a tagállamok külügyminiszterei és egy bizottsági tag is segítik. Az Európai Tanács lényegében az Unió legfelső döntéshozó testületének tekinthető, ennek megfelelően kizárólag nagy horderejű, többnyire stratégiai kérdésekben dönt, például az EU bővítéséről. (A konkrét jogalkotást az Európai Unió Tanácsa, azaz Miniszteri Tanács hatáskörében hagyja.) Meghatározza az EU számára az általános politikai irányelveket, az alapvető reformokat is. Összetételéből fakadóan a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere, ezért konszenzussal dönt. A soros elnökséget, amely az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa üléseinek szervezési feladatait látja el, a tagállamok félévente cserélik egymás között. Ez a rendszer 2006 végéig marad, az újat 2005-ben kell elfogadni.
3. Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió Tanácsa, amelynek székhelye szintén Brüsszelben van, az Európai Unió fő döntéshozó szerve, a jogalkotás elsődleges, de nem kizárólagos felelőse, mivel számos kérdésben az Európai Parlamenttel közösen dönt.
Az Európai Unió Tanácsának épülete Kormányközi alapon működő testület, ülésein a tagállamok kormányainak képviselői - általában miniszterei - vesznek részt. A Tanácsot ezért Miniszterek Tanácsának (Council of Ministers) is nevezik. Mivel összetétele a napirend és a megoldandó problémák szerint alakul, a Tanácsot meg szokták különböztetni aszerint, hogy mely miniszterek találkozójáról van szó. Az ún. szektorális Tanácsok, a különböző szakminiszterek testületei foglalkoznak a különféle szakkérdésekkel (pl. mezőgazdaság, gazdasági és pénzügyek, környezetvédelem stb.). Kiemelt szerepet tölt be a Külügyminiszterek Tanácsa, az ún. Általános Ügyek Tanácsa (General Affairs Council), amely a politikailag érzékenyebb, illetve átfogóbb kérdésekkel foglalkozik, és sokszor a szektorális Tanácsok fellebbviteli fórumaként működik. Kodolányi János Főiskola
38
A Tanácsban a tagországok rotációs alapon fél évig elnökölnek. A határozatokat minősített többséggel hozzák meg, kivéve, ha az adott ügyben teljes egyhangúság vagy egyszerű többség van előírva. A szavazati súlyok eloszlása az adott állam lakosságának számával függ össze. A 2004 előtt csatlakozott tagállamok közül Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország - 10, Spanyolország - 8, Belgium, Görögország, Hollandia és Portugália - 5, Ausztria és Svédország - 4, Dánia, Finnország és Írország - 3, Luxemburg pedig 2 szavazattal vett részt a döntésben. A 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés hatályba lépése után, 2005. január 1-től, illetve a 2004. évi bővítés után a szavazatok eloszlása még inkább a lakosságszámhoz fog igazodni. A tervek szerint Luxemburg - 4 szavazatot kap. A 10 új tagállam 2004. május 1-jei csatlakozása után a szavazatok száma átmenetileg a következőképpen alakul: a régiek szavazatainak száma megmarad, Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia - 29 Spanyolország - 27 Hollandia - 13 Görögország, Belgium, Portugália - 12 Svédország, Ausztria - 10 Dánia, Finnország, Írország - 7 Lengyelország - 8 Csehország, Magyarország - 5 Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia - 3 Ciprus, Málta - 2 szavazatot kap, és a jogszabályokat 124-ből minimum 88 szavazattal fogadják el. A Tanács munkáját több intézmény segíti, ezek közül a legfontosabbak: Állandó Képviselők Bizottsága, amely a Tanács üléseit előkészítő, tagállamok álláspontját egyeztető testület, Tanácsi munkacsoportok, melyek szerepe a döntés előkészítése a Politikai Bizottság, amely önálló döntéseket is hozó egyeztető szervezet. A Tanács munkáját segítő további szervezetek: Koordináló Bizottság, mely a szakértői egyeztetési fórumot biztosítja, Főtitkárság, mely mintegy 2500 fős apparátussal rendelkezik, adminisztratív feladatokat lát el, Kodolányi János Főiskola
39
Trojka, ami elsősorban az Európai Unió külkapcsolataiban játszik szerepet.
4. Az Európai Bizottság A szintén Brüsszelben székelő Európai Bizottság az Európai Unió kormányszerűen működő döntés-előkészítő, javaslattevő, ellenőrző képviseleti és bizonyos kivételes esetekben döntéshozó végrehajtó feladatokkal is felruházott szerve. Az Európai Unióban egyedül a Bizottságnak van joga törvénytervezetek előterjesztéséhez. (A javaslatok elfogadása azonban az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek a dolga.) A Bizottság egyszerre jelenti az EU vezető politikai testületét, a jelenleg 20 ún. biztos (Commissionner) által alkotott, kormányokhoz hasonlóan működő grémiumot, az ún. biztosok kollégiumát, illetve az alattuk működő mintegy húszezer fős hivatalnoki apparátust. A Bizottság szupranacionális szervként határozható meg, mivel nem közvetlenül a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja, a közösségi érdekeket igyekszik figyelembe venni és képviselni. Határozatokat csak tagjainak többségi szavazatával hozhat. A bizottsági tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy feladataik teljesítése során a nemzeti kormányoktól és a Tanácstól egyaránt függetlenül tevékenykednek. A bizottsági tagok a miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkeznek. A bizottság elnökét és tagjait a tagállamok kormányainak közös megállapodásával, az Európai Parlament hozzájárulásával jelölik ki. Megbízásuk megújítható újabb 5 éves hivatali időszakra. Elnökének személye meghatározó a testület egész tevékenységére, a testület politikai irányítójaként ő jelöli ki a Bizottság munkájának fő irányvonalait, befolyásolja munkastílusát, valamint viszonyát a többi szervhez. A Bizottság elnöke egyben az Európai Tanács tagja is. A Bizottság hivatali struktúrája a biztosok alá tartozó 36 szervezeti egységbe rendeződik. Ezek az ún. Főigazgatóságok (Directorate General - DG), illetve az azokhoz hasonló szolgálatok, hivatalok. A Bizottság székhelye Brüsszel, de jelentős számú hivatalnok dolgozik Luxemburgban és számos más, Unión belüli és kívüli helyszínen is. A Bizottság felel az Unió külkapcsolataiért is, így a világ 130 országában működik delegációja. További információk: Az Európai Bizottság Regionális politikával foglalkozó főigazgatósága Az Európai Unió működésének összefoglaló ábráját megtekintheti a linkre kattintáskor.
10. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere II. 5. Az Európai Parlament Az Európai Unió szervezeti rendszerében fontos helyet foglal el az Európai Parlament, amely az EU demokratikus legitimációját biztosító szerve. Fő feladata az Unió polgárai érdekeinek képviselete. Kodolányi János Főiskola
40
Közvetlenül az állampolgárok által - általános választójog alapján - 5 évente választott képviselőtestület, amelynek jelenleg 626 tagja van, akik nemzetközi pártfrakciókba csoportosulva látják el munkájukat.
Európai Parlament A 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés előirányozza a Parlament létszámának bővítését és meghatározza a csatlakozó országokra jutó helyek számát is. (A szerződés részlegesen életbe lépett: 2003. február 1-jén, az Európai Bizottságra és az Európai Parlamentre a szavazati súlyokra vonatkozólag várhatóan 2004. november 1-től.) Az eredetileg csak konzultatív funkciókkal létrehozott testület az évek során - az alapító szerződések módosításain keresztül - egyre komolyabb hatásköröket szerzett. Az Egységes Európai Okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), valamint az Amszterdami Szerződés (1997) fokozatosan ruházták fel társjogalkotói feladatokkal az EPt, amely így ma már a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanács mellett egyenrangú és megkerülhetetlen társdöntéshozóként lép fel. Emellett a Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését is. Az EP-nek jóváhagyási joga van a Bizottság elnöke, és egész testülete kinevezését illetően, felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött, kétharmados többséggel bizalmatlanságot is szavazhat a Bizottsággal szemben, ami utóbbi lemondatásával jár, jóváhagyási jogkörrel rendelkezik a Közösségek és külső országok között kötött szerződéseket, így például a csatlakozási szerződéseket illetően is. Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg. Itt tartják a plenáris üléseket (összesen 12 hét egy évben), míg a bizottsági ülésekre Brüsszelben kerül sor. Az intézmény titkárságának hivatalos székhelye Luxembourg, de az apparátus nagy része Brüsszelben látja el feladatait. A Parlament munkáját a képviselők által választott elnökből és 14 alelnökből álló Iroda irányítja, koordinálja. Az EP elnökét többségi szavazással választják két és fél éves időszakra. Az Iroda tanácskozási jogú tagja - ugyancsak a képviselők által választott - 5 quaestor, akik feladata, hogy a parlament tagjait közvetlenül érintő pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkozzanak. A parlamenti munka nagy része jelenleg 17 állandó szakbizottságban folyik. A parlamenti tisztségviselői helyek (pl. bizottsági elnökök, tagok) betöltéséről a politikai frakciók döntenek. A fő politikai vitákat a Parlamenti csoportok (Political Groupings) - és nem a képviselők Kodolányi János Főiskola
41
nemzeti hovatartozása - határozzák meg. Az Európai Parlamentnek jelenleg nyolc politikai csoportja van. A legutóbb megválasztott és 2004. július 21-én megalakult Parlament összetétele a következő: Európai Néppárt (PPE-DE) frakciója 268 fő, Európai Szocialista Párt (PSE) frakciója 198 fő, Európai Liberális és Demokrata Párt (ELDR) frakciója 88 fő, Zöldek (Verts/ALE) frakciója 42 fő, Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal Konföderáció (GUE/NGL) frakciója 41 fő, Függetlenség és Demokrácia Képviselőcsoport (IND/DEM) 37 fő, Unió a Nemzetek Európájáért (UEN) frakciója 27 fő, Függetlenek 29 fő.
6. Az Európai Bíróság Az Európai Bíróság eredetileg a Montánunió Bíróságaként alakult meg 1952. december 10én, majd a Római Szerződés aláírása után 1957. április 17-én az Európai Gazdasági Közösség (EGK) Bírósága lett. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Közösségek legfőbb bírói fóruma, amely független testületként biztosítja a közösségi jog egységes alkalmazását. Feladata a közösségi intézkedések és szervek, valamint a közösségi jog betartásának törvényességi felügyelete, továbbá a közösségi jog értelmezése. A Bíróság 15 bíróból és 8 főügyésznek is hívott jogtanácsosból áll, akiket a tagállamok kormányainak közös beleegyezésével választanak megújítható hatéves időszakra. A gyakorlat az, hogy minden tagállam egy-egy bírót jelöl. A bírók a tagállamoktól, de minden más intézménytől függetlenül folytatják munkájukat, funkciójukból elmozdíthatatlanok. A Bíróság munkájának irányítására a bírák saját maguk közül választanak elnököt hároméves időszakra. 1989-ben az Európai Bíróság tehermentesítése és bizonyos kérdések alacsonyabb szinten való kezelése céljából létrehozták az úgynevezett Elsőfokú Bíróságot (Court of First Instance), amelynek szintén 15 tagja van. Ennek hatáskörébe tartoznak az olyan ügyek, amelyeket egyének vagy szervezetek indítanak bizonyos meghatározott területeken, mint például a versenyjog, a dömpingellenes intézkedések, a szén- és acélügyek, a kártérítési és a közösségi tisztviselők által indított keresetek. Határozatai ellen a hatáskörébe tartozó kérdésekben az Európai Bírósághoz lehet fellebbezni, míg az utóbbi ítéletei megfellebbezhetetlenek.
7. Európai Számvevőszék A luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék 1977-ben alakult a létrehozásáról intézkedő 1975. július 22-én aláírt brüsszeli szerződés alapján. Az 1992-es Maastrichti Szerződés az EU legfontosabb szerveinek szintjére emelte. A 15 tagú független testület fő feladata az európai közösségi pénzügyek revíziója. Ezen intézmény vizsgálja meg a Közösségek, valamint az általuk felállított összes szervezet minden bevételéről és kiadásáról szóló számadásokat. Feladata annak ellenőrzése, hogy az Európai Unió, költségvetési szabályainak és a kitűzött Kodolányi János Főiskola
42
céloknak megfelelően - adófizetőinek érdekében - költi-e el a rábízott pénzt. A Számvevőszék munkájáról, vizsgálatainak eredményeiről éves jelentést készít, amelyet az Európai Parlament is megvitat. A testület emellett saját döntése vagy más intézmény felkérése alapján speciális jelentést is készíthet a költségvetéssel összefüggő bármely kérdésről. A Számvevőszéknek emellett tanácsadó szerepe is van, mivel a közösségi intézmények kikérhetik a testület véleményét a közösségi pénzek kezelését, valamint a pénzügyi és költségvetési vonatkozású jogalkotást illetően, sőt a pénzügyi szabályozásokkal kapcsolatban kötelező is konzultálni a testülettel. A 15 tagú testületbe minden tagállam egy főt delegál. A számvevőket - a Parlamenttel való konzultáció után - az Európai Unió Tanácsa nevezi ki megújítható 6 éves időtartamra. A Számvevőszék tagjai maguk közül választanak elnököt, akinek mandátuma megújítható 3 éves időszakra szól. Az Európai Unió működésének összefoglaló ábráját megtekintheti a linkre kattintáskor.
11. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere III. 8. Európai Beruházási Bank (EBB) 8.1 Az EBB jellemzői Az Európai Unió további fontos intézménye az 1957-es Római Szerződéssel létrehozott Európai Beruházási Bank (EBB). A luxemburgi székhelyű fejlesztési bank elsődleges célja, hogy tőkeberuházások finanszírozásával elősegítse a Közösségek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését. Az EU 15 tagállama által összeadott (100 milliárd eurós) alaptőkével rendelkező EIB évente mintegy 20 milliárd euró nagyságrendben nyújt kölcsönöket az Unió gazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozására a Közösségeken belül és kívül egyaránt. Egyszerre közösségi intézmény és nemzetközi bank.
8.2 Az EBB felépítése A Beruházási Bank legfelső szerve a Kormányzótanács (Board of Governors), amely a tagállamok pénzügyminisztereiből áll. Tevékenysége, hatásköre: kialakítja a hitelpolitika általános irányelveit, megtárgyalja és elbírálja az EIB éves jelentéseit, dönt a tőkeemelésről, kinevezi az igazgatókat, az igazgatóság tagjait és a felügyelőbizottságot. A Kormányzótanács nevezi ki a tagállamok és az Európai Bizottság jelölése alapján ötéves hivatali időszakra a 25 igazgatóból és 13 helyettesből álló Igazgatótanácsot (Board of Directors). Ez a testület biztosítja a bank alapszerződéseknek megfelelő működését és teljes felelősséggel rendelkezik a bankügyletek fölött. A Kormányzótanács jelöli ki megújítható hatéves hivatali időszakra az elnökből és hét alelnökből Kodolányi János Főiskola
43
álló Igazgató Bizottságot (Management Committee) is, mely A napi ügymenet irányításáért felel. Javaslatokat tehet az Igazgatótanácsnak. Felel az Igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért. Az EIB több száz alkalmazottját 7 igazgatóság és egy technikai tanácsadó szolgálat fogja össze.
9. Európai Központi Bank 1998. június 1-én került sor az Európai Központi Bank felállítására az 1994. január 1-jétől 1998. június 1-ig működő Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute - EMI) jogutódjaként az 1992. évi maastrichti szerződés értelmében. Az Európai Központi Bank (ECB) az EU frankfurti székhelyű, a tagállami kormányoktól teljesen független jegybankja, amely a monetáris unió és a közös pénz működtetésének elsődleges felelőse. Az Európai Központi Bank legfőbb feladata az euró menedzselése és stabilitásának megőrzése.
Az Európai Központi Bank épülete Bár a nemzeti központi bankok nem tekinthetők egyértelműen alárendeltjeinek, tevékenységüket iránymutatásai szerint végzik, bankjegyeket kizárólag a Központ Bank engedélyével bocsáthatnak ki. Az ECB irányító helyet foglal el a Központi Bankok Európai Rendszerében (European System of Central Banks - ESCB), amely az EU tagállamainak jegybankjaiból és az Európai Központi Bankból álló, szintén 1998. június 1-jén létrehozott intézmény. Az ESCB elsődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása, amelyre alapozva látja el a következő fő feladatait: a Közösség monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása, a devizaügyletek irányítása, a tagállamok hivatalos devizatartalékainak megőrzése és kezelése, a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása, az uniós közös pénz, az európai közös pénzegységet (ECU) 1999. január 1-jétől felváltó euró árfolyamának meghatározása
10. Gazdasági- és Szociális Bizottság A Gazdasági- és Szociális Bizottságot (ESC) szintén a Római Szerződés hívta életre. Az Kodolányi János Főiskola
44
Európai Unió gazdasági és szociális érdekcsoportjait képviselő testület az EU két tanácsadó bizottságának egyike a Régiók Bizottsága mellett. Működésének célja, hogy az Unió különböző gazdasági és szociális érdekcsoportjainak véleményét az EU döntéshozó szervei megismerjék, illetve döntéseiknél figyelembe vehessék. Konzultatív szervként fejti ki véleményét a Tanács, a Bizottság és a Parlament számára az illetékességébe tartozó kérdésekben. A brüsszeli székhelyű, 222 tagú testület számos gazdasági és szociális terület képviselőiből áll, akik három csoportra oszlanak: 1. munkaadók, 2. munkavállalók és 3. egyéb érdekvédelmi szervezetek (minden olyan érdek, tevékenység reprezentánsai, akik nem illeszthetők be az első két csoportba) képviselői. A tagokat a tagállamok javaslata alapján az Európai Unió Tanácsa nevezi ki négyéves időtartamra. Újra jelölhetők és újra kinevezhetők. Az ESC elnökét és az Irodát a bizottság saját soraiból választja kétéves megbízatással. Az elnök felelős a testület mindennapi működéséért, folyamatos munkájáért, az ő feladata a külső szervekkel való kapcsolattartás is. Az Iroda 30 főből áll, feladata az ESC munkájának megszervezése. Az ESC szekciókban végzi munkáját, hogy képes legyen lefedni valamennyi, a szerződések által kijelölt területet. Jelenleg kilenc szekció működik: gazdasági és pénzügyi; külkapcsolatok; szociális ügyek; környezetvédelmi, közegészségügyi és fogyasztói ügyek; mezőgazdaság; regionális fejlesztés; ipar, kereskedelem; szállítás és kommunikáció; energia- és nukleáris ügyek.
11. Régiók Bizottsága A konzultatív szervként működő Régiók Bizottságát az 1992. évi Maastrichti Szerződés hozta létre. Az Európai Unió két tanácsadó bizottságának egyike, a Gazdasági és Szociális Bizottság mellett. Célja, hogy a helyi és regionális szervek véleményét a rájuk is vonatkozó döntések meghozatala előtt megismerhessék az EU döntéshozó szervei. A brüsszeli székhelyű testületnek 222 tagja van, akik a regionális hatóságokat képviselik, azaz többnyire polgármesterek, önkormányzati, tartományi vezetők, de csak olyanok lehetnek, akiket közvetlenül választottak. Négyéves megbízatásuk van. A Maastrichti Szerződés rendelkezéseinek értelmében kötelező kikérni a testület véleményét az oktatást, kultúrát, közegészségügyet, transzeurópai hálózatokat, gazdasági és szociális kohéziót érintő területeken. Az Amszterdami Szerződés további öt területen tette kötelezővé a Régiók Bizottságával való konzultációt: 1. foglalkoztatás 2. szociálpolitika 3. környezetvédelem 4. szakképzés 5. közlekedés kérdéseiben. A testület emellett saját kezdeményezése alapján is megvizsgálhat egyéb kérdéseket, amelyek Kodolányi János Főiskola
45
érintik a településeket, régiókat. A Régiók Bizottságának véleménye a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz hasonlatos, azaz azt a testület határidőre köteles kiadni, és a Tanácsra, valamint az Európai Bizottságra semmilyen kötelező erővel nem bír.
12. Az Europol A hágai központú, kormányközi alapon működő európai központi bűnügyi rendőrségi szervezet, az Europol megalapításáról az 1992. évi Maastrichti Szerződés döntött. 1994. január 3-án kezdte el működését Europol Kábítószer Részlegként (Europol Drugs Unit - EDU), majd az 1995. július 26-án aláírt Europol Konvenció hatályba lépése, 1998. október 1. után, a mai Europol 1999. július 1-jén kezdte meg teljes körű működését. Fő célja, hogy javítsa a tagállamok illetékes hatóságainak hatékonyabb együttműködését a nemzetközi bűnözés súlyosabb formái ellen. Az Europol a világszervezetként működő Interpollal ellentétben nem rendelkezik önálló nyomozati, bűnüldözési joghatósággal, hanem elsődlegesen együttműködési, információcserét bonyolító hivatalként funkcionál.
13. Az Európai Ombudsman További fontos intézmény az Európai Ombudsman. Az Európai Parlament választja a Parlament mandátumával azonos időszakra, öt évre. Az ombudsman feladata, hogy kivizsgálja a közösségi intézmények tevékenységében megnyilvánuló méltánytalan eljárásokra vonatkozó azon panaszokat, amelyeket az EU állampolgárai, valamint az Unió területén bejelentett irodával rendelkező társadalmi szervezetek és vállalatok vélt sérelmeik esetén jelentenek be. Csak abban az esetben lehet az Ombudsmanhoz fordulni, ha a panasztevő korábban legalább egyszer jelezte problémáját a kifogásolt intézménynél. Az Ombudsman nem járhat el kormányok, helyi és regionális önkormányzatok érdekében, s nem foglalkozik bíróság előtti, illetve jogerős ítélettel lezárt ügyekkel. A következő ábrán összefoglalva szemléltetjük az Európai Unió működését. Ajánlott link: Régiók Bizottsága
Bevezető Kedves Hallgató! Ebben a fejezetben az EU regionális politikájához rendelt pénzügyi eszközökről, azok felhasználásának folyamatáról olvashat. A fejezet áttanulmányozásával Ön: képes lesz értelmezni az unió regionális politikájához rendelt pénzügyi eszközöket, alapvető jellemzőiket, és megismerheti felhasználásuk sajátosságait.
12. lecke. Az Európai Unió kohéziós pénzügyi Kodolányi János Főiskola
46
eszközeinek általános bemutatása Amint azt az 1. fejezetben olvashattuk, 1997-ben, Amszterdamban, a Maastrichti Szerződést felülvizsgáló kormányközi konferencián aláírásra került az ún. Amszterdami Szerződés; 158. Cikkelye így szól: „gazdasági és szociális kohéziójának megerősítése érdekében, a Közösség célul kell, hogy kitűzze az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltéréseknek és leghátrányosabb helyzetű régiók – beleértve a vidéki területeket – elmaradottságának csökkentését” Láthatjuk, hogy a cikkelyben rögzítésre került a kohéziós politika egyik alapvető jellemzője, a cél. A cél elérése érdekében különböző eszközök bevonása, mozgósítása szükséges. A célok elérésének eszközei alapvetően nem mások, mint pénzalapok. E pénzalapok egy-egy uniós tervezési időszak költségvetésében rögzítettek. A pénzügyi eszközök közül tán legismertebbek az ún. Strukturális és Kohéziós Alapok, azonban felsorolás-jelleggel érdemes áttekinteni az EU gazdasági és szociális kohézióra vonatkozó céljaihoz rendelt, kohéziós politikájának fejlődése során kialakított, ma már nem a lista teljességében használatos (!), jellemző forrásait: Strukturális Alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF, European Regional Development Fund) Európai Szociális Alap (ESF, European Social Fund) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció (EAGGF-GS, Europen Agricultural Guidance and Guarantee Fund Guidance Section) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszkö (FIFG, Financial Instrument for Fisheries Guidance) Közösségi kezdeményezések (Community Initiatives) Kohéziós Alap (CF, Cohesion Fund) Európai Beruházási Bank (EIB, European Investment Bank) A Tanács „az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló 1083/2006/Ek Rendelete (2006. július 11.) alapján 2007-2013 közötti tervezési időszakban a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó strukturális és kohéziós eszközök az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a Kohéziós Alapra korlátozódnak. E források közül az ERFA forrásai jellemzően a termelő beruházásokra, az ESzA források az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkoznak. E két forrást összefoglaló néven Strukturális Alapoknak is szokás nevezni. A pénzügyi eszközök harmadik csoportja a Kohéziós Alap, ennek felhasználása a környezet védelmére, fejlesztésére és a közlekedési állapot jobbítására szolgál. A közösségi kohéziós politika hatékonysága érdekében a jelenlegi tervezési időszak (2007-2013) összevontan és egyszerűsítetten kezeli a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap munkáját, közös célként nevesítve a tagállamok és a régiók közelítését („konvergencia”), Kodolányi János Főiskola
47
a regionális versenyképességet és foglalkoztatást, valamint az európai területi együttműködés megvalósítását. Fentiek közül a „konvergencia” célkitűzésre irányuló pénzügyi koncentráció aránya a legnagyobb mivel a kibővített Európai Unióban nagyobbak az egyenlőtlenségek. A „konvergencia” célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosultak azok a NUTS-II. régiók, amelyek 2000–2002 közötti időszakra vonatkozó, a vásárlóerő-paritáson mért, és a közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75%-át. Azok a NUTS 2. szintű régiók, amelyek a „konvergencia” célkitűzés alapján támogatásra jogosultak lettek volna, amennyiben a GDP támogathatósági küszöbértéke az EU-15 átlagának 75%-a maradt volna, ám megszűnt támogathatóságuk, mivel a Rendelet az EU-25 GDP-átlagának 75%-át veszi alapul, ezért átmeneti és egyedi alapon jogosultak a strukturális alapokból a „konvergencia” célkitűzés alapján nyújtott támogatásra. A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján a strukturális alapokból azok a régiók jogosultak támogatásra, amelyek nem tartoznak sem a konvergencia-kritérium, sem az átmeneti finanszírozás kritérium hatálya alá. Azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a 2001–2003 közötti időszakra vonatkozó, vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-25 GNI-átlagának 90%-át, és amelyek rendelkeznek a Szerződés 104. cikkében említett gazdasági konvergencia-feltételek teljesítésére irányuló programmal. A 2007–2013 közötti időszak vonatkozásában az alapokból finanszírozandó kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló források összege 2004-es árakon 308.041.000.000 euro. A célkitűzésenkénti megoszlás tekintetében a „konvergencia” célkitűzés számára biztosított összes forrás a források 81,54%-át teszi ki, összesen 251.163.134.221 eurot, A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára biztosított összes forrás az említett források 15,95%-át teszi ki, összesen 49.127.784.318 eurot, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva. Az „európai területi együttműködés” célkitűzés számára biztosított összes forrás a források 2,52%-át teszi ki - azaz összesen 7.750.081.461 millió eurot -, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet alkalmazva. A programozásnak biztosítania kell az alapok egymás közötti, illetve más meglévő pénzügyi eszközökkel, az EBB-vel és az Európai Befektetési Alappal (EBA) történő összehangolását. Az ilyen összehangolás magában foglalja az összetett pénzügyi rendszerek, valamint a közszféra és a magánszféra közötti együttműködések előkészítését. Konkrét példaként említhető, hogy a Kohéziós Alap és az ERFA által nyújtott támogatást, - kiegészítő jellegük fokozása és végrehajtásuk egyszerűsítése céljából -, a közlekedési és a környezetvédelmi operatív programok esetében közösen kell programozni, és azoknak nemzeti földrajzi hatókörrel kell rendelkezniük. A tagállamok felelősségét jelenti az Alapok felhasználásához kötődő irányítási és ellenőrzési rendszerek kialakítása, a költségek igazolása, a közösségi jogszabályok szabálytalan alkalmazásának vagy megsértésének megelőzése, felderítése és korrekciója. A tagállamok az irányítási és az ellenőrzési rendszer megfelelő működésének biztosításának érdekében elfogadták, hogy egyetlen, jól szabályozott irányító hatóságot kell kijelölni minden egyes operatív program esetében. A szubszidiaritás elvével összhangban, alapvetően nemzeti szabályozást kell kialakítani a projektek támogatható költségeinek elszámolhatósága tekintetében. Kodolányi János Főiskola
48
Az operatív programok kezdetén történő előleg-átutalás biztosítja a folyamatos likviditást, amely segíti a kedvezményezettek számára történő kifizetéseket az operatív program végrehajtása során. Ezért a strukturális alapok esetében rendelkezni kell 5% előleg átutalásáról a 2004. május 1-jét megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében, és 7 % előleg átutalásáról a 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében. A Kohéziós Alap esetében ennek mértéke 7,5% a 2004. május 1-jét megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében, és 10,5% a 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében az operatív programok végrehajtásának felgyorsítása érdekében.
Összefoglaló kérdések 1. Mutassa be röviden unió kohéziós politikájának pénzügyi keret-eszközeit! 2. Mely eszközökből áll az ún. Strukturális Alapok rendszere? 3. Mi a szerepe az előleg nyújtásának, és mutassa be ennek lehetséges mértékét!
13. lecke. Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjai 1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Az Alap felhasználását az Európai Parlament és a Tanács „az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló, 1080/2006/Ek Rendelete (2006. július 5.) szabályozza. A Szerződés 160. cikke és az 1083/2006/EK rendelet szerint az ERFA hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítésére irányuló támogatás finanszírozásához azáltal, hogy a regionális gazdaságok fejlődésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása, többek között a hanyatló ipari területek és a hátrányos helyzetű térségek szerkezetátalakítása révén kiigazítja a főbb regionális egyenlőtlenségeket, valamint támogatja a határokon átnyúló, a transznacionális és az interregionális együttműködést. Az ERFA hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez termelő beruházásokhoz, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, közvetlen befektetési támogatás révén, az infrastruktúrába történő befektetéshez, az endogén potenciál fejlesztéséhez, magába foglalva a vállalkozásoknak, különösen a KKVknak nyújtott támogatást és szolgáltatásokat, finanszírozási eszközök – például kockázati tőke, kölcsön- és garancialapok, helyi fejlesztési alapok, kamattámogatás – létrehozását és fejlesztését, valamint a régiók, városok és az érintett társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szereplők hálózatosodását, együttműködését és tapasztalatcseréjét, az 1083/2006/EK rendelet 45. és 46. cikkében említett technikai támogatáshoz. A „konvergencia” célkitűzés keretében az ERFA a fenntartható integrált regionális és helyi Kodolányi János Főiskola
49
gazdasági fejlődésre és foglalkoztatásra összpontosítja támogatását, az endogén kapacitás mobilizálásával és erősítésével, a következő prioritásokon keresztül: kutatás és technológiafejlesztés (K+TF), innováció és vállalkozói szellem, információs társadalom, helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az 1081/2006/EK rendelet alkalmazási körén kívül esnek, környezetvédelem, idegenforgalom, közlekedési beruházások, energetikai beruházások, oktatási beruházások, beleértve a szakképzés területét is, amelyek hozzájárulnak a vonzerő fokozásához és az életminőség javításához, beruházások az egészségügyi és szociális infrastruktúra területén, amelyek hozzájárulnak a regionális és helyi fejlődéshez, valamint az életminőség növeléséhez. A „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés keretében az ERFA a fenntartható fejlődésre irányuló stratégiák összefüggésében a foglalkoztatottság előmozdítása mellett elsősorban a következő három prioritásra összpontosítja támogatását: innováció és a tudásalapú gazdaság, környezetvédelem és kockázat-megelőzés, hozzáférés az általános gazdasági érdekű közlekedési és távközlési szolgáltatásokhoz. Az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében az ERFA a következő prioritásokra összpontosít: a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése a fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén, a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése, a regionális politika hatékonyságának erősítése.
Az Európai Szociális Fejlesztési Alap (ESzA) Az Alap felhasználását az Európai Parlament és a Tanács „az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló 1081/2006/Ek Rendelete (2006. július 5.) szabályozza. Az ESZA-nak – a Szerződés 146. cikke által az ESZA-ra és a Szerződés 159. cikke által a strukturális alapokra ruházott feladatok keretében, valamint az 1083/2006/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban – erősítenie kell a gazdasági és társadalmi kohéziót a foglalkoztatás és a munkalehetőségek javítása, valamint a magas szintű foglalkoztatás és több és jobb munkahely teremtésének ösztönzése révén. Az ESZA ezt a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásán keresztül valósítja meg, amelyek a teljes foglalkoztatás elérésére, valamint a munka minőségének és a termelékenységnek a javítására, továbbá – többek között a hátrányos helyzetű személyek munkavállalásának javítása révén – a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű Kodolányi János Főiskola
50
egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak. A „konvergencia”, valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések keretében az ESZA a tagállamokban az alábbi prioritások alapján támogat tevékenységeket: a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése a gazdasági változásokra való jobb felkészülés, és azok pozitív kezelésének javítása céljából, különösen az egész életen át tartó tanulás és innovatív és termelékenyebb munkaszervezeti formák előmozdítása révén, az álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának és tartós munkaerő-piaci jelenlétének javítása, a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése a foglalkoztatásban való fenntartható integrációjuk céljából, és a munkaerő-piaci megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, a humántőke fejlesztése, a releváns transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű érdekelt felek – például szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek – hálózatba szerveződésén keresztüli partnerségek, egyezmények és kezdeményezések, a foglalkoztatás és a munkaerő-piaci integráció területére vonatkozó reformokra való ösztönzés előmozdítása érdekében. Az ESzA, kizárólag a „konvergencia” célkitűzés keretében az alábbi prioritások alapján támogat tagállami tevékenységeket: a humántőke-beruházások bővítése és javítása, a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek és közszolgálatok – valamint adott esetben a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek – intézményi kapacitásának és hatékonyságának erősítése a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás érdekében. Az ESZA emellett támogatja a „transznacionális és a régióközi együttműködés” keretében végzett tevékenységeket, különösen az információk, tapasztalatok, eredmények és a bevált gyakorlat megosztásán, továbbá kiegészítő módszerek és összehangolt vagy együttes fellépés kialakításán keresztül.
A Kohéziós Alap (KA) Az Alap felhasználását az Európai Parlament és a Tanács „a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló, 1084/2006/EK Rendelete (2006. július 11.) szabályozza. Az Alap a következő területeken végzett tevékenységekhez nyújt támogatást: transzeurópai közlekedési hálózatok, különösen az 1692/96/EK határozatban meghatározott közös érdekű kiemelt projektek, környezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapján meghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében. Ez utóbbi összefüggésben az Alap beavatkozhat olyan, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területeken is, amelyek egyértelmű környezeti előnyökkel járnak, nevezetesen: az energiahatékonyság és a megújuló energiák, a transzeurópai hálózatokon kívüli közlekedési szektorban a vasúti, folyami és tengeri közlekedés, az intermodális közlekedési rendszerek és kölcsönös átjárhatóságuk, a közúti, tengeri és légi közlekedés irányítása, a tiszta városi közlekedés és a tömegközlekedés. Kodolányi János Főiskola
51
Összefoglaló kérdések 1. Mely jogszabályi háttér szabályozza az ERFA, ESzA és Kohéziós Alapokat? 2. Melyek az ERFA fő beavatkozási területei? 3. Mutassa be a Kohéziós Alap főbb felhasználási területeit!
14. lecke. A pénzügyi eszközök felhasználásának folyamata A Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználásánál az alábbi tényezők érvényesülnek: A fejlesztési programokat mindig a tagállamok megfelelő hatóságai javasolják, melyek egyben képesek és hivatottak azok irányítására is, amint azokat a Bizottság elfogadja. Az egyes programokhoz rendelt költségvetés a helyi szinten megvalósuló beavatkozási területeket finanszírozza, melyeket a tagállamok hatóságai határoznak meg, ebből adódóan a végső kedvezményezetteknek ezen hatósághoz kell pályázataikkal fordulniuk. A programok végrehajtását monitoring bizottságok ellenőrzik, melyek hivatottak a programok irányelveinek módosítására. A partnerség elvének kötelező fenntartása garancia lehet a felelősség effektív megosztására a különböző szintek között. Az Európai Unió tagállamai – amint azt az előző leckékben olvashattuk, megfelelő kritériumok teljesítése esetén – jogosultak a Strukturális és Kohéziós Alapok igénybevételére, melyről az adott programozási, tervezési időhorizont – jelen esetben 2007-2013 – érvényre kerülésekor a tagállamok hivatalos értesítést kapnak. Az értesítést követően – amennyiben a tagállam előre nem készült fel és nincsen „előre gyártott” Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete (Magyarországon ezt a dokumentumot Új Magyarország Fejlesztési Tervnek nevezik és a tantárgy későbbi fejezeteiben részletesen bemutatásra kerül) – megkezdődik a lázas tervezési munka korszaka. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keretek kidolgozásának részfeladatait a következő szakaszok jellemezhetik: A helyzetértékelés elkészítése, amely az ország jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetét, az Európai Unióhoz viszonyított fejlettségét, és a fejlődését meghatározó trendeket mutatja be és elemzi. A helyzetértékelésre épülő stratégia elkészítése, amelynek tartalmaznia kell a célokat és a célok elérésének tervezett módját. A terv szerkezetéhez igazodva az általános és konkrét fejlesztési célokon kívül az operatív programok struktúrájának is meg kell jelennie. Nagyon fontos, hogy a stratégia kidolgozásához szükséges előkészítő anyagok - módszertani útmutató, segédletek, információk – megfelelő időben és minőségben rendelkezésre kell, hogy álljanak! Az operatív programok listájával koherens, kapcsolódó indikatív pénzügyi táblázatokszolgálnak kiindulási alapul a partnerség által meghatározott egyeztetésekhez, amelynek a végén a programok véglegesítésre kerülnek. A következő fázis a végrehajtás tervezett intézményi rendszere leírásának véglegesítése. És végül a programokkal kapcsolatos koherencia- és konzisztencia-vizsgálat, valamint az előzetes- és környezeti szempontú értékelés eredményeként előáll az EU-hoz benyújtandó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret. Kodolányi János Főiskola
52
Miután elkészült, és nemzeti szinten elfogadottá vált a referenciakeret első megközelítésű változata, benyújtásra kerül a Bizottsághoz. Ezt követően, a nemzeti és EU-s fél tárgyalásainak eredményeként – általában többszöri egyeztetés, visszacsatolás során – előáll a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK), a tényleges operatív programok alapja. Az NSRK véglegesítésének folyamata és azok átlagos időtartama az alábbi: A tárgyalási mandátum előkészítése 1. Az NSRK benyújtása 1 hét - A Bizottság érintett osztályának - Az Európa Parlamentnek - Az Európai Beruházási Banknak 2. A terv EU általi áttekintése, megvitatása, pontosító konzultációk, 3 hét előzetes felmérő tanulmányok kezdeményezése 3. Tárgyalási mandátum előkészítése, azaz 4 hét - A vitatott pontok rögzítése - Az NSRK főbb pontjainak körvonalazása – első Tervezet A döntés előkészítése 4. Tárgyalások a Partnerség elvének betartásával 11 hét – a Tárgyalási mandátum alapján 5. Az NSRK első változatának kidolgozása, a szöveg benyújtása más, 2 hét kapcsolódó szervezetekhez 6. A Bizottság elvi döntése 2 hét 7. Az érintettek konzultációja, Bizottsági döntés, mely meghatározza a 3 hét - Segítségnyújtás és - Finanszírozás összegét és a - Finanszírozási Terveket Valószínűsíthető időtartam 26 hét Az NSRK aláírását követően válnak a tényleges operatív programok megvalósíthatóságra javasolhatóvá, ezt követően a tagállam hatóságai kidolgozzák a részletes operatív programokat. A Bizottság – az NSRK elfogadásához hozott – döntését követően a tagállamnak maximum 6 hónap áll rendelkezésére, hogy a Bizottsághoz történő benyújtásra előkészítse az Operatív Programokat. Valamennyi operatív program 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozik. A Bizottság és a tagállam eltérő megállapodásának hiányában az operatív program e fejezet első leckéjében említett három célkitűzés közül kizárólag egyre vonatkozhat. Ezek kidolgozása általában az egyes Operatív Programokért felelős, ún. Irányító Hatóságok feladata, felépítésüket tekintve az NSRK egyes prioritásaihoz illeszkedően részletesebb, de még mindig stratégiai jelleget öltő dokumentumok, melyek készítése az alábbi lépésekből áll: Az Operatív programhoz kapcsolódó helyzetértékelés elkészítése – összhangban az NSRKban lefektetett alapvetésekkel -, amely a kapcsolódó ágazati/regionális gazdasági-társadalmi helyzetet, a meghatározó trendeket mutatja be és elemzi, A helyzetértékelésre épülő stratégia partnerek bevonásával történő elkészítése, A stratégia alapján körvonalazott prioritások véglegesítése, A forrásallokáció meghatározása, a pénzügyi táblázatok kidolgozása, A következő fázis a végrehajtás rendszerének (menedzsment, kommunikáció, értékelés és monitoring) véglegesítése, A programokkal kapcsolatos folyamatos partneriegyeztetés, koherencia- és konzisztenciaKodolányi János Főiskola
53
vizsgálat, valamint az előzetes- és környezeti szempontú értékelés eredményeként előáll az EU-hoz benyújtandó, végleges Operatív program. A Bizottság valamennyi operatív programot a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy hónappal annak a tagállam általi szabályszerű benyújtását – és 2007. január 1-jét – követően elfogad. Valamennyi operatív program számára a tagállam jelöli ki az ún. Irányító Hatóságot, mely a tagállam által az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv lehet. Ugyanaz a hatóság több operatív program számára is kijelölhető, ugyanakkor a tagállam kijelölhet egy vagy több Közreműködő Szervezetet is arra, hogy az irányító hatóság egyes feladatait vagy valamennyi feladatát annak felelősségére elvégezze. Az egyes Akciótervek az azokat befogadó, az unió által legitimnek minősített operatív program prioritásaihoz igazodva értelmezhetők, készítésük – mely szintén az operatív program irányító hatóságának felelőssége -, az alábbi szakaszokra bontható: Prioritás(ok) kidolgozása, A támogatási konstrukciók részleteinek kimunkálása, Indikatív projektlista (kiemelt projektek, nagyprojektek) összeírása. Az Akciótervek elfogadása nemzeti belügy, hazánkban a Magyar Köztársaság Kormánya jogszabályi döntéssel biztosítja a dokumentumok legitimitását. Az Akciótervek elfogadását követően kerül sor a támogatások igénybevételét a támogatási konstrukciók szintjén szabályozó pályázatok rendszerének kidolgozására. Ez a feladat a pályázati menedzsment szervezetet jelentő, ún. Közreműködő Szervezetek hatásköre, mely szervezet az Irányító Hatóság által meghatározott követelményeknek megfelelően éves munkatervet készít, amely tartalmazza az egyes pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, és közreműködik a pályázati kiírások és támogatási szerződések mintáinak elkészítésében az irányító hatóságokkal és a szakminisztériumokkal együttműködésben. A társadalmi és szakmai partnerségben elkészült pályázati felhívásokat, útmutatókat és szabályzatokat szintén nemzeti belügynek tekinti az unió, hazánkban a Magyar Köztársaság Kormánya jogszabályi döntéssel biztosítja e dokumentumok legitimitását. Az elfogadott pályázati dokumentumok ismeretében az egyes pályázati felhívások meghirdetésre kerülnek és indul a pályáztatás folyamata… A fentiekben ismertetett eljárási rend és lépései az alábbi folyamatábra szerint foglalhatók össze:
Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 3. ábra)
Összefoglaló kérdések Kodolányi János Főiskola
54
1. Mutassa be röviden az NSRK-tól az Akciótervekig vezető utat! 2. Mely lépésekből áll az NSRK elkészítése? 3. Mutassa be egy operatív program elkészítésének munkafázisait!
Bevezető A fejezet célja az Európai Unió legfontosabb ágazati és funkcionális politikáinak bemutatása. A fejezet kiemelten foglalkozik azokkal az ágazati politikákkal, amelyek Magyarország csatlakozása szempontjából különösen fontosak, így áttekinti a közlekedéspolitika, a környezetvédelmi politika, a vidékfejlesztési politika, a szociális- és oktatáspolitika, valamint a kül- és biztonságpolitika legfontosabb jellemzőit és tervezett fejlesztési irányait.
15. lecke. Közlekedéspolitika 1. Közlekedéspolitika 1.1 A közös közlekedéspolitika koncepciójának kialakulása Mivel az Európai Közösség hosszú időn keresztül nem volt képes a Római Szerződés által előirányzott közös közlekedéspolitika alkalmazására, a Tanács 2001-ben közzétette a közlekedéspolitika kérdéseivel foglalkozó Fehér Könyvet (COM 2001/370). Erre annak ellenére szükség volt, hogy a Maastrichti Szerződés megerősítette a közlekedéspolitika politikai, intézményes és költségvetési alapjait. Az egyhangú döntéshozatalt elvileg a minősített többségen alapuló váltotta fel. Ezen túlmenően már a Maastrichti Szerződés tartalmazta a transz-európai hálózat koncepciójá t, amely alapján már neki lehetett látni a közösségi finanszírozás segítségével megvalósítandó európai közlekedési hálózat tervének kidolgozásához. A fentieket megelőzően a közös közlekedéspolitika jövőbeni fejlesztéséről a Bizottság első Fehér Könyve 1992. decemberében jelent meg. Az okmány irányadó alapelve a közlekedési piac megnyitása volt. Az utóbbi mintegy tíz évben ezt a célt - a vasúti ágazat kivételével - általában sikerült is elérni. Az 1992-ben elindult folyamat további eredménye az volt, hogy az interoperabilitás európai keretében a legmodernebb műszaki eljárások kifejlesztésére került sor (pl.: Galileo műholdas navigációs program). Ugyanakkor sajnálatos, hogy a modern műszaki megoldások alkalmazása és az infrastruktúra fejlesztése nem mindig járt együtt a vállalatok, különösen a vasútvállalatok gazdálkodási és irányítási módszereinek korszerűsítésével. A Maastrichti Szerződés tartalmazta a transz-európai közlekedési hálózat (TEN) koncepcióját is, amely alapján megkezdődött a közösségi finanszírozás segítségével megvalósítandó, európai jelentőségű projektek kidolgozása. Érdekesség: Az ENSZ-EGB (Európai Gazdasági Bizottság) égisze alatt először Krétán határozták meg azokat a nagy nemzetközi folyosókat, melyek az EU, valamint a közép- és kelet-európai országok közötti nagy távolságú forgalom lebonyolításánál mérvadóak. Vannak olyan folyosók is, melyek Kelet-Európán belüli nagy távolságú összeköttetéseket biztosítanak. Ezeket a folyosókat 1997 júniusában Helsinkiben újra átgondolták, és néhány helyen módosították, Kodolányi János Főiskola
55
megtoldották (leginkább a közép- és kelet-európai kormányok kérésére). Így alakultak ki a Krétai Folyosókból a Helsinki Folyosók. Ezek közül Magyarországon több is áthalad, nevezetesen a következők: - IV. folyosó: osztrák/szlovák határ - Budapest - román/jugoszláv határ; - V. folyosó: szlovén/horvát határ - Budapest - ukrán határ; - VII. folyosó: a Duna folyama végig az országban; - X a. folyosó: Budapest - horvát határ (Eszék). Ezeknél a folyosóknál nem határozták meg, hogy azokat közútként vagy vasútként kell kiépíteni, és természetszerűleg azt sem, hogy négysávos autópályaként vagy kétsávos útként, illetve egyvágányú, kétvágányú, esetleg villamosított vasútvonalakként. Megint csak az mondható el, hogy az egyes országok, saját közlekedéspolitikájuk prioritásaihoz és anyagi lehetőségeikhez igazodva, maguk értékelik, ill. döntik el, hogy mikor melyik folyosót építik ki.
Páneurópai közlekedési hálózat A 2004-ben csatlakozott országok szempontjából lényeges továbbá a páneurópai közlekedési hálózat (PEN) fejlesztési koncepciója, mivel ez biztosíthatja a kapcsolódást az európai közlekedési hálózathoz. A közlekedési piac elmúlt tíz évben lezajlott sikeres megnyitása ellenére változatlanul tény, hogy a belső piac teljessé tételét megnehezítik a versenynek a fiskális és szociális harmonizáció hiányából eredő torzulásai. A közös közlekedéspolitika összehangolt fejlesztésének elmaradására miatt, az ágazat ma is több problémával küzd. Ezek közül a legjelentősebb az egyes közlekedési módok teljesítményének egyenlőtlen növekedése, a torlódások a fő utakon és vasútvonalakon, a városokban és a repülőterek környékén, valamint a környezetszennyező és egészségkárosító hatások.
1.2 A közlekedési kereslet folyamatos növekedésének két kulcsfontosságú tényezője A személyközlekedést tekintve meghatározó tényező a személygépkocsi-használat látványos növekedése. A személygépkocsik száma évenként 3 millióval növekedve az utóbbi 30 évben megháromszorozódott. Bár az Európai Unió legtöbb országában a személygépkocsitulajdon szintje állandósulni látszik, nem ez a helyzet a csatlakozó országokban, ahol a személygépkocsi tulajdont a szabadság jelképének tekintik. 2010-re a kibővített Unió személygépkocsi állománya lényegesen növekedni fog. A közlekedéspolitika alakulását befolyásolják a bővítéssel együtt járó új követelmények is, vagyis a fenntartható közlekedés kialakításának igénye. Ezt az Amszterdami Szerződésben előirányzott célt a környezetvédelmi megfontolásoknak a közösségi politikába történő beépítésével kell elérni. Ezért az Európai Tanács Göteborg-i határozata az egyes közlekedési Kodolányi János Főiskola
56
beépítésével kell elérni. Ezért az Európai Tanács Göteborg-i határozata az egyes közlekedési módok közötti teljesítmény-arányok megváltoztatását a fenntartható fejlődés stratégiájának központi kérdésévé tette. Ennek az elképzelésnek a megvalósításában van fontos szerepe a 2001-es Fehér Könyvben bemutatott intézkedéseknek, hiszen olyan fenntartható közlekedési rendszer irányába mutatnak, amely ideális körülmények között 30 év alatt kialakítható lesz.
2. Javasolt intézkedések Az ismertetett helyzet miatt lényeges annak áttekintése, hogy a Tanács milyen intézkedéseket javasol a közlekedéspolitikai célok megvalósítása érdekében. A Fehér Könyv mintegy 60 intézkedésre tesz javaslatot, amelyeket a közlekedéspolitika keretében közösségi szinten kell megtenni. Tartalmazza a 2010-ig terjedő cselekvési programot, kijelölve a folyamat eredményességének mérésére alkalmas részcélokat és a végrehajtás figyelemmel kísérésére szolgáló eljárásokat, a tervezési időtávlat közepén, 2005-ben esedékes félidős felülvizsgálattal, annak ellenőrzésére, vajon a konkrét célokat elérték-e, illetve szükség van-e módosításokra.
2.1 A vasúti közlekedés fejlesztése Az egyik kiemelt fejlesztési terület a vasúti közlekedés. A kitűzött cél egyrészt ezen közlekedési mód megbízhatóságának helyreállítása az üzemeltetők szemszögéből, ami a menetrendszerűséget és a pontosságot jelenti, elsősorban az áruszállításban. A másik cél egy kizárólag áruszállításra szolgáló vasútvonalakból álló hálózat kiépítése úgy, hogy a vasúttársaságok kereskedelmi szempontból ugyanakkora fontosságot tulajdonítsanak az áruszállításnak, mint a személyszállításnak.
Érdekesség: Az egyik legalapvetőbb változtatás, amit az EU megkövetel, a szabad pályahasználat a vasúti hálózat egy részén. A tervek szerint a főbb közlekedési útvonalakon (melyek a vasúti hálózat 25%-át teszik ki) vezetik majd be ezt a rendszert, ahol bármilyen vállalkozás közlekedtethet vonatokat. A pálya használatáért helytől, időtől, és még néhány műszaki tényezőtől (tengelynyomás, sebesség stb.) függően ún. pályahasználati díjat kell majd fizetni. A pályahasználati díjak rendszerét már több országban bevezették, de más-más alapokon, különböző rendszereket kialakítva. Várhatóan nem is lesz egységes európai pályahasználati díjrendszer. Tekintve, hogy Magyarország tranzitország, nekünk fokozottan érdekünk a pályák szabad használatát (más kifejezéssel Open Access) a legalaposabban kidolgozni, méghozzá oly módon, hogy a használó a költségek összességét (bele értve az externáliákat is) megfizesse. Itt csak az lehet buktató, hogy a MÁV-nak, illetve idővel az egyéb megalakuló magyar vállalkozásoknak is ugyanazt a díjat kell fizetnie, ami ellehetetlenülésükhöz, a jegyárak nagymértékű emeléséhez vezethet - a távolsági forgalomban. A helyi és regionális közlekedés ugyanis az EU-ban sem tartozik a szabad verseny köreibe, hanem az alapellátásért felelős helyi vagy térségi önkormányzatok megrendelik a szolgáltatásokat (és ki is fizetik azokat), amire a szolgáltatók viszont pályáznak. Értesüléseink szerint azonban a távolsági közlekedésben is vannak kibúvók ez alól a szabályozás alól, ám minden ilyen Kodolányi János Főiskola
57
lépésnél vigyázni kell arra, hogy az intézkedéseket ne lehessen megtámadni a szabadpiaci verseny torzítása vagy mesterséges versenyelőny nyerése miatt. Egyéb fontos szempontokként szerepelhetnek majd a későbbiekben az európai vonatközlekedés-irányító rendszer (ami egyfajta biztosítóberendezés) bevezetése és egyéb műszaki előírások. Fontos környezetvédelmi szempont lesz a zaj- és levegőszennyezési határértékek betartása, melyek különösen a nagy(obb)sebességű, ill. dízelvontatású vonatokat érintik.
2.2 A városi közlekedés minőségének javítása A közúti közlekedés fejlesztési céljai közül ki kell emelni a jó minőségű városi közlekedés feltételeinek megtermetését, a hatékony közlekedési díjszabás-politika kialakítását, a közúti közlekedés biztonságának javítását, illetve a transz-európai közlekedési hálózatok továbbfejlesztését.
2.3 A légi közlekedés fejlesztési céljai A légi közlekedésben a legfontosabb cél a közösségi szintű jogszabályok megalkotása, a repülőterek kapacitásának növelése, illetve a zaj- és légszennyezés csökkentése. E tekintetben Magyarországon a legfontosabb tényező a regionális repülőterek kialakítása és működtetése. Fontosabb repülőterek Magyarországon: Kiemelt nemzetközi: Ferihegy Nemzetközi: Debrecen, Sármellék Regionális: Békéscsaba, Budaörs, Fertőszentmiklós, Győr-Pér, Kaposvár-Kaposújlak, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs-Pogány, Siófok-Kiliti, Szeged
2.4 A vízi közlekedés fejlesztésének céljai Kiemelt célok: a tengerhajózás biztonságának növelése, egyes belvízi hajózási útvonalak bekapcsolása a transz-európai közlekedési hálózatba, az egységes forgalomirányítási rendszer kidolgozása, valamint a raksúly alapú adózási rendszer bevezetése.
Érdekesség: A hajók típusai Kodolányi János Főiskola
58
1. Belvízi áruszállító hajók A folyókon és a csatornákon a nagy tömegű áruszállítást vontatóhajózással, tolóhajózással vagy önjáró áruszállító hajókkal végzik. 2. Egyéb belvízi hajók A belvízi személyszállító hajókat három csoportba sorolhatjuk: üdülőhajó, kirándulóhajó és átkelőhajó. A dunai üdülőhajók általában két-három hetes utakat tesznek meg. Az üdülő utasok számára szálloda-szerű elhelyezést biztosítanak. Olyan menetrend szerint közlekednek, hogy az egyes útszakaszokat éjjel teszi meg a hajó. Igen nagy érdeklődés nyilvánul meg ezen üdülési mód iránt. Az üdülőhajók általában háromszintes hajók, s a felső fedélzeten strandolási lehetőséget is biztosítanak az utasok számára. A kirándulóhajók nagy tömeget rövid távolságra szállítanak, mint például a BudapestVisegrád, vagy a Siófok - Badacsony között közlekedő hajók. Az utasok számára csak közös helyiségek állnak rendelkezésre. Az átkelőhajók biztosítják a személyforgalmat a tavak és a folyók két partja között. Ezek általában kis hajók, az utasok számára csak olyan elhelyezést biztosítanak, mint a vasúti kocsik vagy az autóbuszok. A közúti járműveket folyókon, tavakon kompok szállítják át. 3. Tengeri áruszállító hajók A tengeri áruszállító hajókat sokféle szempont szerint osztályozhatjuk, csoportosíthatjuk. Évszázadok során a fuvaroztatók igényének megfelelően kétféle hajózási mód alakult ki. A szállíttatók egyik csoportja olyan kis mennyiségű rakományokat kíván fuvaroztatni, amelyek nem töltenek meg egy hajót. Általában rendszeresen fuvaroztatnak bizonyos időközökben, bizonyos irányokban. Az ilyen szállíttatók igényeit a vonalhajózás elégíti ki. A vonalhajók meghatározott útvonalon közlekednek, s útközben meghatározott kikötőkben állnak meg ki és berakodás céljából. A kikötői ügynökségek gondoskodnak, arról, hogy egy kikötőben a kirakott áru helyére mást hajózhassanak be. Így általában különböző fajtájú rakományokat szállít a hajó. Ha az egyes útvonalakon sok azonos jellegű áru várható, akkor ennek megfelelően alakítják ki a hajó raktereit, a raktárnyílásokat, rakodó berendezéseket. Általában nagy raktárnyílások, és sok fedélzeti rakodóberendezés jellemzi a vonalhajókat. Sebességük általában nagy, így alakuk karcsú a kedvezőbb ellenállás érdekében. A fuvaroztatók másik csoportja nagy mennyiségű, egynemű rakományokat (pl. szenet, ércet, gabonát, olajat stb.) kíván szállíttatni. Ezekkel általában egy hajót teljesen meg lehet tölteni. A rakomány nem igényel csomagolást, a hajótestben különös gond nélkül helyezhető el, nem szükséges a többféle rakomány miatt elválasztás. Ezeket az igényeket elégíti ki a tramphajózás ("szabad" hajózás). A tramp hajó nem közlekedik menetrend szerint. Egy rakomány kirakása után, ugyanabban a kikötőben, vagy egy közeli másikban, új rakományt keres. 4. Egyéb tengeri hajók: halászhajók A világ tengeri hajóparkjának darabszám szerint 30%-át teszik ki a halászhajók. A Kodolányi János Főiskola
59
halászandó halfajta, a halászat helye (partközelben, nyílt tengeren) és a halászás módszere határozza meg, a halászhajó kialakítását és felszerelését. Így sokféle típus alakult ki. 5. Tengeri személyhajók Bár az óceánokon áthaladó személy-forgalmat csaknem teljesen a repülőgépek látják el, a nagy személyszállító hajók (vonalhajók) darabszáma nem csökkent a régebbi állapotokhoz képest. Ma üdülési célokra építenek nagy kényelmet, szórakozási lehetőségeket biztosító 510 fedélzetű 100-200 m hosszú személyhajókat.
16. lecke. Környezetvédelmi politika Az EU környezetpolitikája a nemzeti politikáktól független sajátságokkal rendelkezik. Az EU nem egy kizárólagos törvényhozói, végrehajtói és pénzügyi hatalommal bíró nemzeti kormány, hanem ezen hatalmi ágakat a tagállamokkal megosztva gyakorolja. Ennek következményeképpen az EU környezetvédelmi politikája az egymás közti folyamatos együttműködésen és konszenzuskeresésen alapszik. Az EU környezetpolitikájának pontos megértéséhez elengedhetetlen e politika elméleti alapjainak és irányelveinek ismerete.
1. Etikai, jóléti és gazdasági érvek Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik. Annak ellenére, hogy az EK Alapszerződésében explicit módon nem szerepelnek, e három szempont irányította és az EU környezetpolitikáját még a környezetről szóló fejezetnek az Egységes Európai Okmányba való 1987-es beiktatása előtt is. A három szempont közül többnyire gazdaságiak uralkodnak, annak ellenére, hogy az etikai és a jóléti érvek legalább olyan fontosak. E három tényező alkotja a fenntartható fejlődés alapját a Riói Környezet és Fejlődés Konferencián megfogalmazott meghatározás szerint. Az etikai érv azon a feltevésen alapul, miszerint a természet a belőle közvetlenül vagy közvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyan védelemre érdemes. A jóléti érv alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés: a rossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul a légzési rendellenességek kialakulásához, a zaj pedig növeli a stresszt. Az Európai Közösség Alapszerződésének 130-ik cikkelye szerint a környezetpolitika szükségességének egyik fő oka az emberi egészség védelme. A jóléti érv továbbá nem korlátozódik a jelenlegi generációra, hanem magában foglalja a jövő generációit is. A jövő generációival szembeni szolidaritás (generációk közti méltányosság) összhangban áll a fenntartható fejlődés célként való meghatározásával. A környezetvédelmet ma a gazdasági érvek uralják. A gazdasági tényezőket a harmonizáció alapjának is tekinthetjük. Az európai egységesítési folyamat alapja, a tagállamok közötti jogharmonizáció mögött is gazdasági megfontolás áll. Először is a közös környezetvédelmi normák a működőképes belső piac előfeltételei. Az összehangolt környezeti szabályozás hiánya azon iparágakra, illetve termelő egységekre Kodolányi János Főiskola
60
terhelne jelentős költségeket, amelyek környezetileg felelős módon működnek, egyúttal lehetővé tenné a "potyautazást". Másodszor, a környezeti problémák hatásos megoldásának hiánya többletköltséggel jár.
2. Alapelvek Az EU környezetpolitikájának alapelveit az Európai Közösség Szerződésének 130 (2) cikkelye sorolja fel. Ezek az alapelvek: 1. a magas szintű védelem elve, 2. az elővigyázatosság elve, 3. a megelőzés elve, 4. a "szennyező fizet"-elv, A közösségi környezetvédelmi rendelkezések célja a magas szintű védelem biztosítása, figyelembe véve a közösség különböző régiói közötti különbségeket. Alapja az elővigyázatosság elve, a megelőzés szükségessége, a szennyezések forrásának megszüntetése és a "szennyező fizet" elv". 5. További az EU és az EK Szerződésekben szereplő elvek a szubszidiaritás elve, valamint 6. a fenntartható fejlődés célként való meghatározása.
3. Környezeti Jogi szabályozás Az Unió tevékenysége a környezeti jog szinte minden területére kiterjed. Az 1992-ben kiadott és azóta is a legátfogóbbnak számító jegyzék, az Európai Közösségek Környezeti Joganyaga (European Community Environmental Legislation) tartalmazza a környezeti tevékenységek legfontosabb szabályozásait. A környezetvédelem átfogó szabályozását jelenti a két legfontosabb horizontális direktíva: a környezeti hatásvizsgálatokról; A környezeti hatásvizsgálatokról szóló direktíva csak projektekre érvényes, szakpolitikára, programokra és tervekre nem. a környezeti információkhoz való hozzáférhetőségről szól.
3.1 A vegyi anyagok és technológiák szabályozása Az EU elképzelése a több ezer használatban lévő kémiai anyag és az ezekkel kapcsolatos ipari technológiák szabályozásáról részleges. Az EU környezeti joganyagának legrégebbi eleme a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló direktíva, melyet 1967. óta többször módosítottak. A direktíva értelmében minden új kémiai anyagnak egy európai szinten egységes bejelentési eljáráson kell átmennie, melyeket ezután különböző kategóriákba sorolják toxikusságuk, kezelésük veszélyessége és gyúlékonyságuk alapján.
3.2 Az EU az egyes környezeti elemekre vonatkozó szabályozásai 3.2.1 Levegőszennyezés A Közösség környezeti jogalkotása hagyományosan a levegőszennyezésre koncentrál. Alapvetően két szabályozási módot alkalmaz, egyrészt a kibocsátott szennyező anyagokra levegőminőségi normákat határoz meg, másrészt a kibocsátható mennyiséget korlátozza. Mindkét Kodolányi János Főiskola
61
szabályozási mód létezik a jelenlegi jogrendben.
3.2.2 A vizek védelme 1973-óta az EU mintegy 30 törvényt adott ki a vizekre vonatkozóan. A legfontosabbak a fürdővízre, a veszélyes anyagok által okozott szennyezésekre, a talajvízre, az ivóvízre, a települési szennyvízre és nitrátos vízre vonatkoznak. Az EU szabályozása sok esetben szigorúbb, mint a tagállamok addig érvényes vonatkozó törvénye, de az alkalmazás, főleg a települési szennyvízkezelésre vonatkozóan meglehetősen költséges a tagállamok számára. 3.2.3 A hulladékkal kapcsolatos szabályozás A hulladékkal kapcsolatos szabályozás az Unióban meglehetősen hiányos. Emellett az EU jogharmonizációja konfliktusokkal terhelt, mivel a hulladékkezelési technológiák általában igen költségesek. A fentiek miatt a Bizottság a 2001-ben új hulladékkezelési stratégiát fogadott el.
3.3 Természetvédelem A környezetvédelmi jogalkotás fontos eleme a természetvédelem. Ebben a témában a három legfontosabb szabályozó eszköz: az úgynevezett Madarakról szóló Direktíva, a jóval átfogóbb Élőhely Direktíva, és a CITES Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény végrehajtását biztosító szabályok.
4. A KÖRNYEZETI JOG ALKALMAZÁSA A TAGORSZÁGOKBAN Mindegyik felsorolt területre igaz, hogy az Uniós törvénykezés jelenlegi uralkodó irányvonala a keretszabályozás, gazdasági eszközök, önkéntes egyezmények használata és a környezetvédelmi megfontolások hatékonyabb integrációja. Az Európai Bizottság a jogalkotás keretében számos olyan keretdirektívát indítványozott (például a vizekre, a levegő minőségére, integrált szennyezés-elhárításra és ellenőrzésre vonatkozóan), amelyek céljuk szerint integrálják és modernizálják a jelenlegi és a jövőbeni szabályozást. Ezt a megközelítést kétféleképpen értelmezik: 1. Egyrészt, mint a környezeti normáknak laza és jogilag nem kötelező direktívákkal való deregulációját, 2. másrészt, mint a korábbi túl bonyolult és megvalósíthatatlan környezeti joganyag újraszabályozását és újbóli bevezetését. Ki kell azonban emelnünk, hogy az európai környezeti jog kellő rugalmasságot biztosít a nemzeti különbségek áthidalására. Sok direktíva eltérő célokat és időbeosztást határoz meg a különböző tagállamok számára: 1. csak minimális harmonizációt ír elő, miközben Kodolányi János Főiskola
62
1. csak minimális harmonizációt ír elő, miközben 2. lehetővé teszi a tagállamok számára szigorúbb normák bevezetését, 3. kivételeket és rugalmas határidőket határoz meg a környezeti határérték eléréséhez. Az Unió környezeti jogában gyakran használatos keretdirektívák is gyakran tartalmaznak rugalmas megfogalmazásokat. Érdekesség: Magyarország természeti környezetének állapota nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható, a többi volt kelet-európai szocialista országéhoz viszonyítva többnyire kedvezőbb. Magyarországon még mindig vannak viszonylag nagy kiterjedésű, jó állapotú erdőségek, az élővilág gazdag, a természetes élőhelyek és társulások száma magas. Mint ismert, a rendszerváltás óta lejátszódott strukturális átalakulás és a személyes fogyasztás mérséklődése, valamint az ország energiafogyasztásának csökkenése kedvezően hatott a környezetre. Különösen a vas- és alumíniumkohászat és a nehézvegyipar leépülése éreztette hatását a levegőminőség javulásában, s könnyítette meg egyes nemzetközi környezetvédelmi egyezmények (elsősorban az első kén-dioxid-egyezmény) teljesítését. A mezőgazdaságban a termelési volumen és a nagyüzemek fizetőképességének csökkenése visszavetette a műtrágya- és növényvédőszer-termelést és -felhasználást; a kedvező környezeti hatást viszont lerontja a kistermelők vegyszerhasználatának ellenőrizetlensége. Magyarországon a legsúlyosabb környezeti problémák: a szennyvízelvezetés és -kezelés megoldatlansága, a hőerőművek és a városi közlekedés okozta légszennyezés és a nem kielégítő hulladék-elhelyezés, illetve -ártalmatlanítás. Ezek a kérdések a kormányzat környezeti politikájának középpontjában állnak.
17. lecke. Iparpolitika 1. Történeti áttekintés Az EU alapszerződés kimondja, hogy az Uniónak feladata az ipar versenyképességének növelése, ennek ellenére az iparpolitika a Római Szerződésben még nem jelent meg önálló közösségi politikaként. Ennek az volt az oka, hogy a szabad verseny és a közös kereskedelempolitika szavatolni látszott az európai ipar versenyképességének növekedését. Ez az oka annak, hogy a Közösség nem vállalt komoly szerepet az iparpolitika alakításában, az a tagállamok kezében maradt. A hatvanas évek végén felmerült a közös politika kialakításának lehetősége, de a tagállamok különböző jellegű iparpolitikája ezt nehezítette. A német, brit és holland gazdaságpolitika az ipar liberalizációját támogatta, ezzel szemben az olasz és a francia kormány az állami beavatkozás növelésének fontosságát hangsúlyozta. A helyzetet tovább nehezítette az 1973-as olajválság, amely miatt a tagállamok tovább erősítették saját iparuk belső támogatását. Ettől függetlenül ebben az időszakban is kialakult bizonyos közösségi iparpolitika, amely a protekcionizmust és a veszteségek finanszírozását helyezte előtérbe. Ez azonban nem volt alkalmas arra, hogy a hagyományos iparágak válságát megoldja. Ennek következménye, hogy a nyolcvanas évek elejére az európai ipar hátrányba került a Kodolányi János Főiskola
63
szerkezetváltást megoldó japán és amerikai iparral szemben, amely elsősorban a csúcstechnológiai ágazatokban volt jelentős.
A kedvezőtlen folyamatok rávilágítottak arra, hogy a fokozódó nemzetközi versenyben a Közösség csak akkor képes helytállni, ha koordináltabb iparpolitikát sikerül kialakítani. Ez a felismerés vezetett az egységes piac programjához, amely azon alapult, hogy a protekcionizmus helyett a piac liberalizációja lehet a fejlődés egyetlen útja. Az iparpolitika a kilencvenes évek elején újult meg, amikor a Maastrichti Szerződés alapján bekerült az EK Szerződésbe (EK Szerződés XVI. cím).
2. A maastricti szerződés négy átfogó célja: az ipari szerkezetátalakítás felgyorsítása, a vállalkozási környezet javítása (elsősorban a kis- és közepes vállalatok számára), a vállalkozások közötti együttműködés segítése, a műszaki és tudományos eredmények lehető leggyorsabb alkalmazása az iparban. Ezzel egyidőben, 1993. decemberben készült el a Bizottság Fehér könyve Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás címmel. A Fehér Könyv is hangsúlyozza, hogy az iparpolitika a kilencvenes évektől már nem értelmezhető önállóan, kizárólag a versenyképesség növelésének politikájaként kezelhető. Ez azt jelenti, hogy az EU nem szűken értelmezett iparfejlesztési feladatokra koncentrált, hanem a kedvező gazdasági környezet kialakítására törekedett.
3. A kedvező környezet kialakítása a fehér könyv szerint (négy prioritás mentén képzelhető el): Az első a "nem megfogható" beruházások támogatása, amely elsősorban a kutatásfejlesztés, oktatás és képzés területén alkalmazott beruházásokra irányult. A második az ipari együttműködés fejlesztése, amely fórumok biztosításán keresztül igyekszik megteremteni a kooperáció feltételeit. A harmadik prioritás a verseny erősítése a különböző szabályozások, szabványok megalkotásával és az engedélyek egységesítésével. A negyedik a közigazgatás modernizációja, a gyorsabb és hatékonyabb jogalkotás és alkalmazás érdekében. Kodolányi János Főiskola
64
A fenti folyamat eredménye, hogy a kilencvenes évek végétől iparpolitika helyett inkább vállalkozási politikáról kell beszélnünk, amit az is indokol, hogy előtérbe került a kis- és középvállalkozások támogatása. Az iparpolitika vállalkozási politikává válását a Tanács 2000/819/EK határozatában erősítette meg, amelyben a 2001-2005 közötti időszakra vonatkozó vállalkozási programot fogadott el.
4. A vállalkozói program célkitűzései az üzleti tevékenység bővítését a vállalkozói kedv fokozását az üzleti szabályozás és adminisztráció egyszerűsítését a kis- és középvállalkozások üzleti környezetének javítását a közösségi támogatási források könnyebb elérhetőségét Ezzel párhuzamosan - a KKV szektor fontosságát jelezve - az Európai Tanács 2000-ben elfogadta a Kis- és Közepes Vállalkozások Európai Chartáját. A Charta aláírásával a tagállamok kinyilvánították szándékukat a vállalkozási szemlélet oktatására és képzésére, az olcsóbb és gyorsabb vállalkozás-indítás feltételeinek biztosítására, a hatékonyabb jogi szabályozás megalkotására. Emellett tervbe vették a hatóságok online elérhetőségének biztosítását, a pénzügyi környezet kedvezőbbé tételét, az elektronikus üzlet fejlesztését, illetve az érdekképviseletek hatékonyságának növelését.
18. lecke. Agrár- és Vidékfejlesztési politika 1. Történeti áttekintés Az Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalakulása óta a mezőgazdasági szektor központi szerepet játszott a Római Szerződésben célként kitűzött integrált gazdasági, pénzügyi és strukturális közösségi politika kialakításában. A Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy - CAP) megfogalmazásának idején Európában a legtöbb élelmiszeripari termékből még hiány mutatkozott. Belső mechanizmusai ezt az állapotot tükrözik ma is. Támogatást élveztek mind a belföldi piaci árak mind a jövedelmek. A támogatást vagy közvetlen állami beavatkozással, vagy importvámok formájában nyújtották. Ahol nem vezettek be vámokat, ott különböző segélyekkel támogatták a termelőket és a Közösség országaiból származó, a világpiacinál magasabb árú mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemeket.
2. A közös agrárpolitika céljai A közös agrárpolitika céljait a Római Szerződés 38-47. cikkelyei tartalmazzák. A 39. cikkely alapján a közös agrárpolitika prioritásai: a mezőgazdasági termelékenység növelése; megfelelő életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságból élő népességnek; a piacok stabilizálása; az élelmiszerellátás biztosítása; Kodolányi János Főiskola
65
az élelmiszeripari termékek fogyasztói árának elfogadhatóan alacsony színvonalon tartása. A CAP egyik alapcélja az európai fogyasztók élelmiszeripari termékekkel való ellátása, amelyet már a 60-as évek végére sikerült elérni. A legtöbb mezőgazdasági termék túlkínálatba kerülésével egyidejűleg azonban - a 70-es évektől - számos hiányosságára derült fény: Az intervenciós- és termeléssegítő támogatások túltermelésre ösztönöztek. Ez a fölöslegek költséges felhalmozásához vezetett, ami - a világpiacinál olcsóbb árakon való eladásukon keresztül - leszorította a világpiaci árakat és megzavarta a fejletlenebb gazdaságok agrárpiacait. Az intenzív gazdálkodás számos környezeti ártalommal jár együtt. A rendszer nem biztosított megfelelő jövedelemszintet a mezőgazdasági kis- és középvállalkozásokban dolgozóknak. A folyamat azt eredményezte, hogy a 80-as évek végére egyetértés alakult ki abban, hogy a Közös Agrárpolitika reformja nem halasztható tovább. A CAP 1992-es reformját az akkori Mezőgazdasági Főbiztos, Ray MacSharry javaslata alapján dolgozták ki. Javaslatának lényege a CAP logikájának átalakítása: a mezőgazdasági jövedelmeknek nem az áron, hanem a termelési folyamatok ellenőrzésén alapuló garantálása, vagyis a jövedelemtámogatás bevezetése az ártámogatás helyett. Ez a reform sem kérdőjelezte meg a CAP alapvető elvét, a termelők támogatásának szükségességét.
3. A reformfolyamat főbb irányelvei A reformfolyamat főbb irányelveit a 12 tagállam 1992. májusában fogadta el: a mezőgazdasági termékek árainak fokozatos közelítése (leszállítása) a világpiaci árakhoz; a termelés visszafogása egyes termelési tényezők korlátozásával (kvóták, 17,5%-os szántóföld termelésből való kivonása); a termelés visszafogásából adódó bevételkiesés kompenzálása; a támogatások folyósításának feltételhez kötése (a kifizetések azonban továbbra is a termelt mennyiségtől függenek, hiszen bizonyos termelési tényezőkhöz - megművelt terület, jószáglétszám - kötöttek); és kiegészítő intézkedések bevezetése: 1. agrárkörnyezet-védelmi program: célja a környezetbarát gazdálkodási technikák elterjesztése (2078/92. sz. rendelet), Kodolányi János Főiskola
66
2. a mezőgazdasági termelők korengedményes nyugdíjazása: a legalább 55 éves gazdák támogatásban részesülnek, ha - felhagyva a gazdálkodással - gazdaságukat olyan termelőnek adják át, aki ezzel növeli saját gazdaságának méretét (2079/92. sz. rendelet), és 3. erdősítési segély: a mezőgazdasági területek erdővé alakításához (2080/92. sz. rendelet). A reform szakított az ártámogatáson alapuló agrárpolitikával (az ártámogatást az intervenciós ár leszállításán keresztül csökkentette) egy olyan általános támogatási politikáért cserébe, amely a jövedelmet támogatja a művelésből kivont területek és az árcsökkenés által érintett egyes növényi és állati eredetű termékek után járó támogatáson keresztül. Ez azt is jelenti, hogy az agrártámogatás terhét ettől kezdve nem annyira a vevő, mint inkább az adófizető állampolgár viseli. Ugyanakkor a termékek többségének vonatkozásában a CAP továbbra is ártámogatást alkalmaz.
4. A reform eredményei A reform eredményei közül kiemelhető, hogy a főbb szektorokban bekövetkezett árcsökkentésnek köszönhetően az európai mezőgazdaság valamelyest növelte versenyképességét a világpiacon, az Európán kívül termelt árukkal szemben. A termelés vonatkozásában fontos eredmény, hogy a területek művelésből való kivonásának jutalmazása a termelés csökkenéséhez vezetett 1992 és 1995 között, hiszen 8%-kal kevesebb területet vetettek be. Ez a trend azonban 1996-ban megszakadt, a gabonatermelés újra 15 %-kal nőtt. A pénzügyi vonatkozású eredmények közül kiemelhető, hogy a felhalmozott többletek csökkenésének és a gabonaárak 1995-től számított emelkedésének köszönhetően stabilizálódott a Garanciaalap (a költségvetésben így csökkent a tárolásra és a visszatérítésre fordított összeg). A társadalmi vonatkozások tekintetében megállapítható, hogy a reform nem állította meg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak területi koncentrációját. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csökkenni kezdett, az Európai Unión belül 1992-ben a lakosság 6,5%-a, 1993-ban azonban már csak 5,7%-a foglalkozott mezőgazdasági termeléssel. Két évvel ezután az (időközben Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal is kibővült) Unió lakosságának már csak 5,3%-át foglalkoztatta a mezőgazdasági szektor.
5. A reformfolyamat folytatása Mivel az 1992-es reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az Agenda 2000-ben javaslat született a reform folyamat folytatására. Továbbra is cél: a világpiaci árakhoz való közelítés, a közvetlen kompenzációs támogatások csökkentése, a környezetvédelmi szempont integrálása és a koherens és integrált vidékfejlesztési politika kidolgozása. A dokumentum leglényegesebb javaslata az intervenciós árak gabonafélék esetén 20%-os, marhahús esetén 30%-os és tejtermékek esetén 15 %-os csökkentése. A gazdálkodók ezért a termelésszabályozásért cserébe újfajta kompenzációs támogatásokat kapnak. E kifizetések egy része abból a keretösszeg származik, amellyel az egyes országok (bizonyos kritériumoknak megfelelően) a saját prioritásaiknak megfelelően önállóan gazdálkodhatnak. A Közös Agrárpolitika legfőbb pénzügyi eszköze az EAGGF (Európai Mezőgazdasági Orientációs Kodolányi János Főiskola
67
és Garancia Alap). Az EAGGF támogatási forrása az Európai Unió teljes költségvetésének mintegy fele. A reformok ellenére azonban CAP a ráfordításokhoz képest elenyésző bevételt eredményez, s ezzel nem tölti be azt a valaha hozzá fűzött reményt, hogy az importadók és az adóvisszatérítések egyensúlyt teremtenek. Ezért szükségszerű, hogy a tagállamok hozzájáruljanak az Európai Unió költségvetéséhez és ezen belül is különösképpen ehhez az alaphoz. A hozzájárulásnak két formája van: egyrészt valamennyi tagállam a központilag beszedett ÁFA 1,4%-át köteles befizetni az EU költségvetésébe, másrészt általános hozzájárulás fizetésére is kötelezett, amelynek mértékét országonként külön, a bruttó hazai termék (GDP) alapján állapítják meg.
19. lecke. Foglalkoztatás- és szociálpolitika 1. Történeti áttekintés A Közösség szociális- és foglalkoztatáspolitikájának kialakítása a Római Szerződés aláírásáig nyúlik vissza, amelyben már szerepeltek kifejezetten szociálpolitikával foglalkozó cikkelyek. Ennek ellenére a hatvanas évek végéig a tagállamok saját hatáskörükben tartották a szociálpolitikához kapcsolódó jogalkotást. Az első közös kezdeményezés az 1974-ben elfogadott első szociális akcióprogram volt, amely többségében csak általános elveket fogalmazott meg, de néhány kérdésben konkrét irányelvek is születtek. Ilyen volt például a tömeges elbocsátások szabályozása. Mivel az Európai Egységokmány a piaci verseny feltételeinek javításával kedvezőtlenül hatott a szociális vívmányokra, 1989-ben a tagállamok (kivéve Egyesült Királyság) elfogadták a Dolgozók Alapvető Jogainak Közösségi Chartáját (Szociális Charta), amely többek között foglalkozik: a munkaerő szabad mozgásával, a bérezéssel, a szociális védelemmel, az egészségvédelemmel és a munkahelyi biztonsággal is. A fejlődési folyamat következő lépése a Maastrichti Szerződés volt, amelyhez Szociális Egyezmény címmel jegyzőkönyvet csatoltak. Ez alapján fogadták el 1994-ban az első, munkástanácsokkal foglalkozó közösségi irányelvet. A közösségi jogalkotás elhúzódása nem jelentette azt, hogy a szociálpolitikai kérdések megoldása eszköz nélküli volt. Ezt mutatja, hogy a Strukturális Alapok közül elsőként, 1958-ban létrehozták az Európai Szociális Alapot. A kilencvenes évek elejére az Európai Unió tagállamaiban a munkanélküliség minden korábbinál magasabb szinten stabilizálódott, meghaladta a 10%-ot. Éppen ezért a szociálpolitikában előtérbe került a foglalkoztatási helyzet javítása, a munkanélküliség csökkentése. A kedvezőtlen tendenciák miatt az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződés kiemelt figyelmet szentelt a foglalkoztatáspolitikai kérdésekre. Ebben a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a foglalkoztatás javítását közös érdekként kezelik. Ez alapján a Tanács minden évben éves foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat fogad el. A leírt fejlődési folyamat eredményei alapján 2000-ben aláírt hosszú távú gazdasági Kodolányi János Főiskola
68
stratégiának, az úgynevezett Lisszaboni Stratégiának fontos pillérét képezik a foglalkoztatás- és szociálpolitikai célok.
2. A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának céljai A lisszaboni célkitűzésekkel összhangban, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának három átfogó és egymással szorosan összefüggő célra kell irányulnia: teljes foglalkoztatás, minőségi és produktív munka és a társadalmi kohézió és befogadás. A célok elérését kiegyensúlyozottan kell megvalósítani, figyelembe véve, hogy azok az Unió törekvései szempontjából egyenlő fontosságúak. A stratégia megvalósítása során biztosítani kell minden érintett bevonását. Teljes mértékben ki kell használni a célok szinergikus, egymást kölcsönösen megerősítő hatását. Ez a megközelítés a munkanélküliség és az inaktivitás csökkentéséhez is hozzájárulhat. A tagállamok célja a teljes foglalkoztatás megvalósítása egy olyan átfogó megközelítésen alapuló foglalkoztatáspolitika végrehajtásával, amely a keresleti és a kínálati oldalt érintő intézkedéseket egyaránt magába foglal, és ezáltal elősegíti a foglalkoztatási ráták emelését a lisszaboni célkitűzéseknek megfelelően. A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az EU átlagosan elérje az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2005-re a 67%-os, 2010-re a 70%-os, a nők esetében 2005-re az 57%-os, 2010-re a 60%-os, az idősebb munkavállalóknál 2010-re az 50%-os foglalkoztatási rátát. A foglalkoztatási ráta emelésével párhuzamosan kitűzött cél a munka minőségének és termelékenységének javítása. Ez magában foglalja: 1. a munka belső minőségét, 2. a képzettséget, 3. az egész életen át tartó tanulást és az előremeneteli lehetőségeket, 4. a nemek közötti egyenlőséget, 5. a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, 6. a rugalmasságot és biztonságot, 7. a munkaerő-piaci befogadást, beilleszkedést, belépési lehetőséget, 8. a munkaszervezet és a munkahelyi élet egyensúlyát, Kodolányi János Főiskola
69
9. a szociális párbeszédet és a munkavállalói részvételt, 10. hátrányos megkülönböztetés elleni fellépést. A harmadik átfogó cél a társadalmi kohézió és befogadás erősítése. A foglalkoztatás a társadalmi beilleszkedés elősegítésének kulcsfontosságú eszköze, amelynek elő kell segítenie a munkaerőpiaci részvételt a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzájutás segítésével valamennyi munkaképes nő és férfi számára, a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni fellépéssel, és a munka világából való kirekesztés megelőzésével. A gazdasági és szociális kohéziót a térségi foglalkoztatási és munkanélküliségi egyenlőtlenségek mérséklésével, az Unió elmaradott övezeteiben élők foglalkoztatási problémáira kínált megoldásokkal, pozitív gazdasági és társadalmi struktúra átalakító lépésekkel is elő kell segíteni. A három átfogó cél elérése érdekében a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájuk alakításakor külön meghatározott prioritásokat kell figyelembe venniük, valamennyi prioritásnál érvényesítve a nők és férfiak esélyegyenlőségének szempontjait.
3. A legfontosabb prioritások a tagországok saját foglalkoztatáspolitikájának kialakításakor az aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára, a munkahelyteremtés és vállalkozás, az alkalmazkodóképesség és munkaerőpiaci mobilitás elősegítése, az élethosszig tartó tanulás támogatása, a munkaerő-kínálat növelése, a nemek közötti egyenlőség, a munakerőpiaci integráció elősegítése, illetve a regionális munkaerőpiaci különbségek mérséklése.
20. lecke. Fogyasztóvédelmi politika 1. A fogyasztóvédelem céljairól általában Az Európai Közösség létrejöttének alapvető célja az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlását biztosító, korlátozó intézkedésektől mentes, egységes belső piac kialakítása. Ezen egységes belső piac megfelelő működésének alapfeltétele a fogyasztók közösségi és tagállami szintű aktív részvételének biztosítása. Az Európai Unió által célul kitűzött magas szintű fogyasztóvédelem csakis a közösségi szinten kialakított fogyasztóvédelmi politikával teremthető meg, ugyanis a tagállamok eltérő szabályozásából adódóan nem érvényesülhetne mindenütt egyforma módon a kívánt szintű fogyasztóvédelem. A fogyasztói jogok érvényesítését az Európai Unió minden egyes tagállamának tehát egységesen Kodolányi János Főiskola
70
kell biztosítania annak érdekében, hogy a fogyasztói érdekek, valamint a gazdaság egyéb résztvevői közötti kölcsönhatás biztosításával létrejöjjön az egységes európai piacba vetett fogyasztói bizalom. A fogyasztóvédelmi politika harmonizációjának létrejöttével az Európai Unió valamennyi fogyasztója egyenlő jogokat élvezhet az Unió belső piacán, valamint egyformán juthat biztonságos árukhoz és szolgáltatásokhoz.
2. A fogyasztóvédelmi szabályozás története A közösségi fogyasztóvédelmi politika az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása kapcsán, annak elősegítéseként alakult ki. A Római Szerződés elfogadását követően azonban egészen 1975-ig nem történt meg a közösségi szintű fogyasztóvédelmi alapjogok elfogadása. A Római Szerződés nem tartalmazott külön fejezetet a fogyasztóvédelemre vonatkozóan, csupán az élelmiszerek fogyasztókhoz ésszerű árakon való eljuttatásáról szólt. Az egységes piac kiteljesítését szolgáló 1985-ben elfogadott Fehér Könyv a termékbiztonságot helyezte előtérbe, mellyel a fogyasztói politika új megközelítésű korszaka kezdődött. Az elsődleges közösségi jog is követte a fokozottabb fogyasztóvédelmi szabályozás iránti igényt, mivel az Egységes Európai Okmánnyal módosított EK Szerződés úgy rendelkezett, hogy az egységes piac kiépítése során az egészségügy, a biztonság, a környezetvédelem területén, valamint a fogyasztóvédelemben a védelem magas szintjét kell elérni. Ez egyben jogi alapot teremtett az ezt kiteljesítő másodlagos közösségi jogszabályok megalkotására. A Maastrichti Szerződés már külön címet szentelt a fogyasztóvédelemnek és rögzítette a minimális harmonizáció elvét, ami azt jelenti, hogy az egyes tagországok a közösségi szabályozásnál szigorúbb szabályokat is bevezethetnek nemzeti szinten fogyasztóik védelme érdekében.
3. A legfontosabb irányelvek A másodlagos közösségi jogban a legfontosabb fogyasztóvédelmi irányelvek a távolban kötött szerződésre, a tisztességtelen szerződési feltételekre, az ingatlanok időben megosztott használati jogára vonatkoznak. Emellett kitérnek a megtévesztő és félrevezető reklámra, a fogyasztói árfeltüntetésre, a fogyasztási hitelre, az utazási csomagra, a termékbiztonságra és a hibás termékek által okozott kárra. A közösségi fogyasztóvédelmi politika jelenlegi - fogyasztóvédelmi programban meghatározott feladata a fentiek mellett az új gazdasági fejlemények okozta új kihívásokra való megfelelő válaszadás. Az új közösségi fogyasztóvédelmi politikának ugyanis figyelembe kell vennie, hogy a piaci és a technológiai fejlődés miatt megnőtt a tömeggyártás keretében előállított fogyasztási cikkek mennyisége, illetve az innováció minden korábbinál bonyolultabb termelési eljárásokat vezetett be, amelyek hosszú távú hatása teljes bizonyossággal még nem látható előre. A jelenlegi közösségi fogyasztóvédelmi program a korábbiaknál erőteljesebben fordul a Kodolányi János Főiskola
71
fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások felé. Ennek oka, hogy a szolgáltatások egészen más problémákat vetnek fel a fogyasztóvédelem terén, mint a termékek, mert a fogyasztók számára nehezebb a helyettesítő szolgáltatások összehasonlítása, és ezért a szolgáltatások terén a verseny hatása kevésbé érvényesül.
21. lecke. Versenypolitika 1. A versenypolitikai szabályozás céljairól általában Az Európai Unió versenypolitikájának célja a piaci és versenyviszonyok szabályozása. Ez a funkcionális politika az Európai Bizottság felügyelete alá tartozik. A versenypolitika legfontosabb eszköze a versenyjog, amelynek feladata a piaci verseny tisztaságának megőrzése a gazdasági szereplők és a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartásával. Az egységes versenypolitika alapja az egységes piac, amely minden tagállam vállalatai számára nyitott. Mivel az egységes piac működését akadályoznák a versenyt korlátozó vállalati együttműködések, szükségessé vált e funkcionális politika kialakítása. A versenypolitika kialakítását már a Római Szerződés tartalmazta, azzal a céllal, hogy a piaci verseny kibontakozását semmi ne akadályozza. Éppen ezért a versenypolitika legfontosabb eszköze, a versenyjog tiltja a tisztességtelen piaci magatartást, a versenyt korlátozó megállapodásokat és folyamatsan ellenőrzi a vállalati fúziókat. A közösségi versenyjog a nemzetállamok versenyjogánál bővebb hatályú, mivel nem csak a vállalatokra, hanem a tagállamokra is kiterjed. A közösségi versenyjog elsődleges és másodlagos jogforrásai közvetlen hatályúak és kötelező érvényűek, ami azt is jelenti, hogy a közösségi jog közvetlenül (tagállamok szintjén) kikényszeríthető.
2. A jogi szabályozás eszközei A legfontosabb versenyjogi előírásokat - mint elsődleges jogforrás - az Amszterdami Szerződés tartalmazza (81. és 82. cikk), amely többek között kitér a piaci versenyt közvetlenül hátráltató vállalati megállapodások tiltására és a tagállamok közötti kereskedelem piaci versennyel ellentétes befolyásolására. A másodlagos jogforrások feladata a versennyel kapcsolatos részletek szabályozása. Ezek szabályozzák többek között az Európai Bizottság által adható egyedi mentességet, vagy az automatikus mentességet, amely nem konkrét esetekben alkalmazott eljárás, hanem általános jellegű feloldás. Ezek mellett a közösségi versenyjognak vannak az Unió határain túlmutató (extraterritoriális) hatásai is. Ez azt jelenti, hogy a versenyjog külső országok vállalataival szemben is alkalmazható, abban az esetben, ha tevékenységük ellentétes az Európai Unió versenypolitikájával. A vállalatokra vonatkozó versenyjogi szabályok mellett a Közösség a tagállamok belső piaci magatartását is szabályozza. Ennek fő oka, hogy az állami forrásokból nyújtott támogatások is torzíthatják a piaci versenyt azzal, hogy a támogatásban részesített vállalkozások számára jogosulatlan piaci előnyöket biztosítanak. Éppen ezért az Amszterdami Szerződés 85. cikke kimondja, hogy bármilyen állami támogatás, amely korlátozza a piaci versenyt, ellentétes a közös piaccal. Ebben az esetben a támogatás formája (kedvezményes kölcsön, kamattámogatás, adókedvezmény, stb.) nem lényeges, csak az lényeges, hogy befolyásolja-e a piaci versenyt. Az állami támogatás tiltása alól vannak kivételes esetek, mint a szociális alapon a fogyasztók számára nyújtott támogatás, az előre nem jelezhető események (pl.: természeti katasztrófák) miatt Kodolányi János Főiskola
72
keletkezett károk helyreállítása, a kulturális örökség megőrzése, vagy a piaci viszonyokat kevésbé befolyásoló gazdasági ágazatok támogatása.
22. lecke. Oktatás- és kultúrpolitika 1. Az oktatás- és kultúrpolitikáról általában Az oktatási, képzési és ifjúsági politika csak a Maastrichti Szerződéssel jelent meg az Európai Unió ágazati politikái között. Az Amszterdami Szerződés még hangsúlyosabbá tette ezen politikák szerepét, a szerződés 149. és 150. cikkei a tagállamok kizárólagos hatáskörébe utalták az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. A módosított EK Szerződés előírja, hogy a "Közösség a tagállamok közötti együttműködés ösztönzése, segítése és szükség szerint kiegészítése" révén járuljon hozzá a magas minőségi szintű oktatás és szakképzés fejlesztéséhez". A Szerződés továbbá hozzáteszi, hogy a tagállamok megőrzik felelősségüket a tananyag összeállítását és az oktatási rendszer működtetését illetően, és a Közösségnek tiszteletben kell tartania a tagállamok kulturális és nyelvi sokszínűségét. Az oktatási politikát tulajdonképpen közösségi programok, kezdeményezések indítására, és a tagállamok együttműködését ösztönző közös célok meghatározására korlátozták.
2. Az oktatáspolitika elvei és céljai Az oktatáspolitika elvei és céljai a következők: az oktatás, szakképzés szerepének növelése a társadalmi kohézió erősítésében, az oktatás európai dimenziójának bevezetése, a munka világa és az oktatás kapcsolatainak az erősítése, a faj- és idegengyűlölet elleni küzdelem, az iskolai erőszak elleni küzdelem, a kábítószerekkel való visszaélés elleni küzdelem, a minőségbiztosítás feltételeinek megteremtése a közoktatásban, az élethosszig tartó tanulás kereteinek kialakítása, valamint az információs és kommunikációs technológiák iskolai elterjesztésének ösztönzése.
3. Mobilitás, a kölcsönös elismerés elve Kiemelt támogatást élvez a más tagállamokban való tanulás, a fiatalok mobilitása, ami erősíti a közösségi összetartozást. A munkaerő szabad mozgásának egyik alapvető feltétele, hogy a tagállamok elismerjék a más tagállamokban megszerezhető diplomákat, bizonyítványokat. A Közösség már a kezdetektől megpróbálta érvényesíteni a kölcsönös elismerés elvét, ami csak 1989-ben sikerült a felsőoktatási diplomák esetében. A keretszabályok szerint - amennyiben nincs jelentős eltérés az oktatás hossza és szakmai tartalma között -, a tagállamok elismerik egymás diplomáit, ha azonban lényeges eltérés van, akkor szakmai gyakorlat vagy kiegészítő képzés elvégzését kérhetik. Kodolányi János Főiskola
73
A Közösség az oktatással, képzéssel és az ifjúsággal kapcsolatban ráruházott feladatokat a korábban részletezett közösségi programok (Socrates, Leonardo da Vinci, Ifjúság) beindítása és megvalósításának koordinálása révén hajtja végre. Az EU illetékes testületei által megfogalmazott és jóváhagyott prioritások mentén e programok ösztönzik a tagállamok közötti intézményközi együttműködést, információcserét, a diák és tanár mobilitást, az európai dimenzió bevezetését az oktatás és a képzés minden szintjén. A közösségi programokban történő részvétel mind jogi, mind politikai értelemben a tagságból fakadó kötelezettség.
4. Lisszaboni Stratégia Az oktatási politika új céljainak kialakításában meghatározó súllyal bírt a 2000. márciusi EUcsúcson lefektetett ún. Lisszaboni Stratégia is, amelynek célja, hogy 2010-ig az EU-t a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tegyék. A legfontosabb célok, amelyeket megfogalmaztak a Lisszaboni Stratégiában: 2010-ig a 18-24 év közötti fiatalok körében felére csökkenteni azok számát, akik a középiskola után nem folytatják tanulmányaikat; az elektronikus tanulást magába foglaló eEurope akcióterv megvalósítása; az élethosszig tartó tanulás ösztönzése; európai bizonyítvány kifejlesztése az információs technológia terén; a diákok, tanárok, oktatók, kutatók mobilitásának ösztönzése; a foglalkoztatási és oktatási piac szinergiájának javítása. A Tanács és a Parlament ezen elvek szellemében fogadta el az oktatási, szakképzési és ifjúsági közösségi programok reformját a 2000-2006-os időszakra vonatkozóan.
5. A felsőoktatás szabályozása Az Európai Unió oktatáspolitikája kiemelt figyelmet szentel a felsőoktatásnak. Ennek részeként az 1998-as Sorbonne Nyilatkozat hangsúlyozta a felsőoktatási intézmények európai kulturális életben betöltött központi szerepét.
Fontos dokumentum a Bolognai Charta, amelyet 1999-ben fogadtak el. A dokumentum tartalmazza a felsőoktatási intézmények függetlenségét és kiemeli az európai felsőoktatási rendszer szerepét a kontinens nemzetközi versenyképességének növelésében. A megfogalmazott elképzelések tartalmazzák, hogy 2010-ig megvalósul a felsőoktatási politika egységes koordinálása is. A további fejlesztések lehetőségeivel foglalkozik a 2001-es Prágai Nyilatkozat is, amely számot ad a bolognai folyamat első eredményeiről, ezen belül is kiemelve az Európai Egyetemi Szövetség és a Hallgatók Nemzetközi Uniójának tevékenységét a célok megvalósulása érdekében. Mindkét dokumentum hangsúlyozza az összehasonlítható diplomákat adó képzési rendszer fontosságát, a kreditrendszer bevezetésének szükségességét, a mobilitás elősegítését és az egységes minőségbiztosítási rendszer kialakításának fontosságát. A felsőoktatás egységes fejlesztésében fontos szerepe volt a 2003-as Berlini találkozónak, ahol további országok csatlakozásával a közös célokat elfogadó nemzetek száma 33-ra emelkedett. Kodolányi János Főiskola
74
6. A kultúrpolitika Az Unió alapító szerződései a kultúra kérdésével kévéssé foglalkoznak. A kulturális terület csupán az 1990-es években, a Maastrichti Szerződéssel jelent meg EU-s ágazatpolitikai szinten. Ennek fő eleme, hogy a Közösségnek hozzá kell járulnia a tagállamok kultúráinak virágzásához. Emellett tiszteletben tartja a nemzeti és regionális különbségeket, és előtérbe helyezi a közös kulturális örökséget. Később e célkitűzésből született meg az EU mottójává is vált "egység a különbözőségben" (Unity in diversity) jelmondat. A Közösségnek bátorítani kell a tagállamok együttműködését, és szükség szerint ki kell egészítenie, támogatnia kell tevékenységüket a következő területeken: az európai kultúra terjesztése és ismertségének javítása, a kulturális örökség védelme, a kulturális csere ösztönzése, a művészeti és irodalmi alkotások támogatása. A kulturális politika is közösségi programok, kezdeményezések indítására korlátozódik. Az EU olyan ösztönző intézkedéseket hoz, amelyek nem érintik a tagállamok jogrendszerének harmonizálását. 2000-től a Tanács és a Parlament közös határozata alapján egyetlen átfogó programban egyesítették a korábbi három kulturális közösségi programot. A Kultúra 2000 (Culture 2000) néven indított program magában foglalja a Kaleidoscope, az Ariane és a Raphael célkitűzéseit is. A kultúra speciális területe A kultúra speciális területe az audiovizuális szektor. A társadalom nagy része számára a szabadidő eltöltésének leggyakoribb formáját, fő szórakozási eszközét, valamint elsődleges információs forrását is jelenti. A Tanács 1989-ben fogadta el az audiovizuális szektort máig meghatározó közösségi keretjogszabályt, az ún. "határok nélküli televíziózásról" szóló irányelvet. Az első jogszabály célja, hogy előidézze az audiovizuális programok szabad áramlását, és hogy egyenlő feltételeket teremtsen a műsorszolgáltatásnak a Közösség országaiban. A második alapelv az európai televíziós programgyártás lényegében protekcionista támogatását tűzi ki. Ezen kívül az irányelvben fontos szerep jut a TV-reklámok Közösségen belüli egységes szabályozásának, valamint a kiskorúak és a társadalom erkölcsi, szellemi és fizikai védelmének. A rendelkezések közül a legfontosabb, hogy engedélyezni kell minden olyan műsornak a sugárzását, ami bármely más tagállamból származik (kölcsönös elismerés elve az audiovizuális politikában). Az 50%-os kvóta értelmében pedig az uniós TV-társaságok kötelesek műsoridejük több, mint felében európai műveket sugározni. Ajánlott olvasmány: A magyar diplomák értéke az Európai Unióban (EU-Füzetek 25.)
Kodolányi János Főiskola
75
23. lecke. Kül- és biztonságpolitika 1. Általános irányelvek Az Európai Unió közös kül-, és biztonságpolitikája a CFSP (Common Foreign and Security Policy) nem tekinthető a hagyományos értelemben vett "közösségi politikának", hiszen mind céljaiban, mind eszközrendszerében és eljárási mechanizmusaiban jelentős mértékben eltér azoktól. A tagállamok itt ragaszkodnak leginkább nemzeti szuverenitásuk fenntartásához, gyakorlatilag mindmáig egyeduralkodó maradt az egyhangú döntéshozatal. Alapvetően kormányközi jellegén érdemben sem az Amszterdami Szerződés, sem a Nizzai Szerződés nem változtatott. Az Európai Unió ezért továbbra sem rendelkezik a nemzetközi politika valamennyi kérdését felölelő, a gyakorlatban hatékonyan működő és egységesen, központilag irányított külpolitikával, melyen minden reménnyel az új alkotmány változtat majd érdemben. Meg kell jegyezni, hogy az EU további fejlődésének igazi sarokköve, hogy a kül- és biztonságpolitika tekintetében sikerül-e teljes konszenzust elérni, hiszen csak ezen keresztül érhető el az integráció legmagasabb foka, a politikai unió.
2. Történeti áttekintés A CFSP a II. világháború után vette kezdetét a NATO megalakulásával (1949). Az első "tisztán" európai előzmény az Európai Politikai Együttműködés, az EPC (Euopean Political Cooperation) volt, 1970-ben. 1986-ban az Európai Egység Okmány keretein belül az EPC konkrét jogalapot kapott, melynek felülvizsgálatára (nagyobbrészt a nemzetközi politikában bekövetkezett események következtében) 1992-ben Maastrichtban került sor. Maastrichtot követően világossá vált, hogy további reformok szükségesek, a hiányosságok közül általában a következőket emelték ki: képtelenség a napi politikai eseményekre való gyors reakciók, a nemzeti érdekeket túllépő irányelvek meghatározásával kapcsolatos nehézségek, a távlati tervezés hiánya, koordinációs problémák.
NATO-csúcstalálkozó A 1997-es Amszterdami Szerződés értelmében a CFSP fő irányát és alapelveit továbbra is az Európai Tanács szabja meg, s ezen a Nizzában született megállapodások sem változtatnak érdemben. Mind Amszterdamban, mind Nizzában több olyan módosítást is elfogadtak azonban, amelyek áttekinthetőbbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá tehetik a második pillér működését. Ezek közül a lényeges újdonságok, a konstruktív tartózkodás intézményének bevezetése, mely lehetővé tette, hogy a közös akciók és közös álláspontok végrehajtására szolgáló lépéseket minősített többséggel meg lehet hozni, ezt azonban bármelyik tagállam fontos nemzeti érdekeire hivatkozva megakadályozhatja. Kiemelhető még a tervező-elemző egység felállítása, mely a tagállamok, a Bizottság, a Főtitkárság és a Nyugat-Európai Unió szakértőiből áll össze, és a Tanács főtitkára alá rendelték. Új funkciót hoztak létre Fő Képviselő (High Representative) elnevezéssel, amelyet a Tanács főtitkára tölt be. A Nizzai Szerződés egyik lényeges újdonsága, hogy meghatározott keretek között a második Kodolányi János Főiskola
76
pillérre is kiterjeszti a megerősített együttműködést, mely azt jelentette, hogy az Európai Uniós Szerződés általános rendelkezési közé új fejezetként ún. "általános rugalmassági klauzulákat" illesztettek. A közös kül- és biztonságpolitika lépcsőzetes struktúrájának fő alkotóelemeit az Európai Tanács és az Általános Ügyek Tanácsa, a különböző kormányközi jellegű bizottságok és munkacsoportok, valamint természetesen maguk a tagállami külügyminisztériumok jelentik.
3. A szabályozás szervezetei Sajátos szerepkörrel rendelkezik a Tanács Főtitkársága, az Európai Bizottság és az Európai Parlament. Az Európai Tanács szerepe kiemelt a kül- és biztonságpolitika alakításában. "Az Európai Tanács meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika, beleértve a védelmi vonatkozású kérdések elveit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat." Az Általános Ügyek Tanácsa az Unió nemzetközi kapcsolatainak, illetve a közös kül- és biztonságpolitikai mechanizmusnak a legfelső szintű, havi rendszerességgel ülésező, döntéshozatali joggal felruházott adminisztratív testülete. Az ÁÜT koordinatív funkciójából következően alapfeladatai közé tartozik a különböző politikák összhangjának biztosítása, a kellő koherencia megteremtése. A harmadik fontos szervezet a Politikai és Biztonsági Bizottság, "A Politikai és Biztonsági Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását a közös kül- és biztonságpolitika alá tartozó területeken, és hozzájárul a politikák meghatározásához azáltal, hogy a Tanács kérelmére vagy saját kezdeményezésére véleményeket terjeszt a Tanács elé." Fontos a CFSP-munkacsoportok szerepe is. Ezek a testületek a tagállamok nemzeti szakértőiből, valamint a Bizottság és a Tanács Főtitkársága képviselőiből állnak, és előre meghatározott témákban, rendszeresen Brüsszelben, a Tanács Főtitkárságának épületében találkoznak. A Tanács Brüsszelben székelő Főtitkárságán belül két adminisztratív egység, valamint maga a Főtitkár foglalkozik a CFSP- ügyekkel. A Főtitkárság elvileg csak adminisztratív funkcióval rendelkezik, vagyis a CFSP keretében sorra kerülő találkozók technikai előkészítéséért és lebonyolításáért felel. Gyakorlatilag azonban az ezen belül önálló alegységként működő CFSP Titkárság, illetve az ebben működő CFSP Egység egyre növekvő mértékben aktívan is részt vállal a külpolitikai döntések meghozatalában. A közös kül- és biztonságpolitika intézményei mellett fontosak a végrehajtás eszközei is. Maga a közös kül- és biztonságpolitikai acquis több különböző jellegű, és jogi erejű elemből tevődik össze. Az uniós kül- és biztonságpolitika elsődleges jogforrását mindenekelőtt a Maastrichti Európai Uniós Szerződés ezzel foglalkozó V. fejezete, illetve vonatkozó deklarációi jelentik. Különleges jogi státussal bírnak az Európai Tanácsok, illetve a Tanács CFSP vonatkozású konklúziói. Másodlagos jogforrásként ide tartoznak továbbá a kül- és biztonságpolitikai eszközök közül a szerződés életbelépése óta elfogadott, kötelező jogi érvénnyel bíró közös akciók és közös álláspontok, valamint értelemszerűen az ezek végrehajtására szolgáló tanácsi és bizottsági jogszabályok. Politikai értelemben a CFSP acquis részét képezik más elemek is, ilyenek: Kodolányi János Főiskola
77
a CFSP keretei között kiadott nyilatkozatok, az Európai Unió és harmadik államok között, valamint a nemzetközi szervezetekben az EU-val folytatott együttműködés különböző formáit szabályozó anyagok, és az úgynevezett politikai dialógusok irányelvei. A fentiek ellenére a közös kül- és biztonságpolitika eszközrendszere erősen korlátozott. A Maastrichti Szerződés mindössze két CFSP eszközt nevesít, a közös akciót és a közös álláspontot. Az Amszterdami Szerződés ezeket egy harmadik eszközzel egészíti ki, a közös stratégiával. Az Európai Uniónak számos egyéb diplomáciai lehetőség is rendelkezésére áll, melyek azonban nem képzik a szigorúan értelmezett CFSP alkotóelemeit. Ezek: 1. különböző szintű hivatalos látogatások szervezése, 2. a diplomáciai elismerés, szankció, tűzszünetek ellenőrzése, 3. békekonferenciák szervezése, 4. különleges megbízottak kiküldése, 5. konfliktusok esetén békejavaslatok kidolgozása, 6. s nem utolsósorban maga az európai uniós tagság ígérete.
Bevezető A fejezet célja az Európai Unió területi tervezési rendszer megismertetése. Ennek keretében a fejezetben a hallgatók egyrészt információkhoz juthatnak a területi tervezés elméleti megközelítéseiről és a tervezési dokumentumok típusairól. Másrészt megismerhetik a legfontosabb Közösségi szintű területfejlesztési stratégiákat, illetve ezek céljait. Végül a fejezet foglalkozik a nemzeti szintű területfejlesztési stratégiák készítésének alapelveivel, illetve a regionális politika megvalósításának monitoringjával.
24. lecke. A területi tervezés elemzése 1. A területi fejlődés sajátosságai A területi fejlődés alapvetően két módon zajlik: 1. Az egyik a spontán fejlődés, amelynek lényege, hogy az adott térség az egyik fejlettségi szintről a következőre magától, külső beavatkozás nélkül jut el. 2. A fejlődés másik módja a tervezett fejlődés, amelynek során a térségfejlesztés előre meghatározott célok alapján megy végbe. Az Európai Unió regionális politikája az utóbbi szerint történik, ezért lényeges a tervezett fejlődés legfontosabb jellemzőinek áttekintése. Faragó László szerint a modern közösségi tervezés olyan emberi tevékenység, amely valamely Kodolányi János Főiskola
78
rendszer irányításának alapja, tehát segíti egy előre megfontolt szándék kialakítását és az annak alapján való cselekvést egyaránt. A tervezést leírhatjuk azzal a műveletsorral, amelyet e tevékenység során elvégzünk.
2. A tervezés folyamata A tervezés olyan folyamat, amely során szakemberek a múlt és a jelen megismerése alapjá n feltárják a főbb tendenciákat, megfogalmazzák a haladás lehetséges irányait, az ezekhez tartozó utakat és elérhető eszközöket, előkészítik az ezekkel kapcsolatos döntéseket, és megfogalmazzák a cselekvési programot. A tervezési folyamat általában öt szakaszból áll, ezek: 1. a vizsgálat, 2. a koncepció alkotás, 3. a cselekvési terv készítése, 4. a megvalósítás és az 5. ellenőrzés. A tervezés kiemelt feladata a konszenzus kialakítása, a tárgyalási- és az alku- folyamatok moderálása. Hatékony teljesítése elképzelhetetlen anélkül, hogy a tervező azonosulna a megbízó alapvető érdekeivel.
3. Tervdokumentumok A tervezési folyamat tervdokumentumokon keresztül történik. Ennek több típusát különböztetjük meg: Az egyik a prognózis, amely a fejlődési törvényszerűségek előre vetítése és a főbb trendek meghatározása. A jövőkép olyan hosszú távra szóló állapotleírás, amely elsősorban célrendszer megfogalmazásában lehet segítségünkre, ezzel szemben. A forgatókönyv a valószínűségi alapon bekövetkező jövőkép, amely korlátozott számú bizonytalansági tényezőt is kezel. A koncepció a fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amely érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat tölt be. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. Az elfogadásával a döntéshozó deklarálja a szereplők többségének a véleményazonosságát az elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzel meghatározza a stratégiaépítés fő kereteit is.
Kodolányi János Főiskola
79
A fejlesztési program a stratégiai és az operatív program együttese.
3.1 A fejlesztési programok 3.1.1 A stratégiai program A stratégiai program a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok elérésére komplex programokat fogalmaz meg. Nem csak az elvégzendő feladatokat tartalmazza, hanem a megvalósításban résztvevő szereplőket, a szükséges finanszírozási kereteket és a várható eredményeket is. 3.1.2 Az operatív program Az operatív program már konkrét feladatokat fogalmaz meg, eszközökkel, felelősökkel és határidőkkel együtt. E mellett javaslatot tesz az eredmények mérésére is. Az operatív program általánosan elfogadott elemei között szerepel az indoklás, a program tartalmának leírása, a megvalósuló fejlesztések területi hatóköre, a várható hatások, a szereplők és határidők meghatározása, a program költségvetése, a pénzügyi kedvezményezettek köre, az értékelés kritériumrendszere, és a megvalósítás ellenőrzése.
3.2 Az Uniós fejlesztési dokumentumok Az Egységes Európai Okmányban foglaltak szerint a közösség célja, hogy csökkentse a különböző régiók közötti különbségeket és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságát. Ennek teljesítése érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei nem készítenek a tagállamok számára kötelező területfejlesztési dokumentumokat. Az egyes tagországok területi politikája és tervezése számára csak ajánlásokat fogalmaznak meg. A fejlesztési terveket az érintett tagállam illetékes szerve dolgozza ki, melyet nemzeti, regionális vagy egyéb szinten ő nevez meg, és terjeszt a Bizottság elé. Ennek ellenére Közösségi szinten is megkülönböztetünk fejlesztési terv típusokat: 1. A regionális fejlesztési terv (regional development plan) A regionális fejlesztési terveket azokra a régiókra lehet készíteni, amelyek az 1. célterülethez sorolhatók. Általában ezek a NUTS II. szint egy régióját jelentik, de a tagállamok egy tervet nyújthatnak be több régiójukra, akár az ország egészére vonatkozóan is. 2. A regionális operatív program Az operatív programok készülhetnek az 1. célterület által érintett NUTS II szint egy régiójára, speciális esetben a NUTS III szint egy régiójára vagy, a NUTS II szint több régiójára együttesen is. A tagállamoknak lehetőségük van arra is, hogy a különböző célterületek szerint elkészített stratégiájukat és programjaikat egyetlen Egységes Programozási Dokumentumban (Single Programming Document) terjesszék elő. A tagállamnak ilyenkor biztosítania kell, hogy a különböző tervek koherensek legyenek. A Bizottság értékeli a terveket, vagyis vizsgálja, hogy azok összhangban állnak-e a formai szabályokkal és az EU politikáival. A benyújtott terv alapján a szükséges módosítási javaslatokat is figyelembe véve a Bizottság határozza meg a közösségi támogatási keretet (Community Support Framework) az érintett tagállammal egyetértésben. Ez szolgál a strukturális beavatkozások keretéül. Valamennyi Közösségi Támogatási Keret tartalmazza a közösség és az érintett tagállam közös akciójának súlypontjait, a támogatási formák leírását, a megvalósítás pénzügyi tervét és a monitoring, valamint az értékelés részleteit.
25. lecke. Európai szintű területi stratégiák Kodolányi János Főiskola
80
1. Európai Területi Tervezési Dokumentum Annak ellenére, hogy a tagállamok maguk fogalmazzák meg területfejlesztési, regionális politikai céljaikat, az Európai Unió már az 1980-as évek eleje óta foglalkozik a közösségi szintű területfejlesztési stratégiák kidolgozásával. Legelőször, 1983-ban a Területfejlesztési Miniszterek Európai Konferenciája volt az, ahol felmerült a regionális folyamatok közösségi szintű végiggondolásának igénye. Itt fogadták el az Európai Területi Tervezési Dokumentumot, amelyben kiemelt szerepet kapott a területi tervezés fontossága és a regionális politika intézmény- és eszközrendszerének összehangolása.
2. EUROPA 2000, EUROPA 2000+ A Közösség a közösségi szintű területi stratégiakészítés részeként 1991-ben fogadta el az EUROPA 2000 című dokumentumot, amelyet 1994-ben annak továbbfejlesztése, az EUROPA 2000+ követett. Utóbbi az 1994-99 közötti tervezési időszak regionális politikájának meghatározására törekedett. A két dokumentum célja, hogy a közösségi szintű, kiegyenlített fejlődés hosszú távon is biztosítottá váljék. Ennek érdekében elemzi a területfejlesztést meghatározó tényezőket, ezek közül is kiemelten: a demográfiai, ipari, város- és vidékfejlődési, közlekedési, telekommunikációs, környezeti, valamint kutatás-fejlesztési trendeket. Az EUROPA 2000+ kitér arra, hogy a kontinens területi szerkezete megváltozott, új centrumterületek és perifériák jöttek létre, amelyek mozaikszerű térszerkezetet eredményeztek. A dokumentum ennek kezelését központi feladatnak tekinti, amelynek elérésére európai szintű, transznacionális, és nem tagországokkal kapcsolatos célokat is megfogalmaz.
3. Európai Területfejlesztési perspektíva (ESDP)
Európai Területfejlesztési perspektíva
3.1 Az ESDP célja Kodolányi János Főiskola
81
A Területtervezésért Felelős Miniszterek Informális Tanácskozásán Potsdamban 1999. májusában fogadták el az Európai Területfejlesztési Perspektíva (European Spatial Development Perspective) - Az Európai Unió területének kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése felé című dokumentum első változatát (a végleges változatot 2000-ben fogadta el a testület). A dokumentum meghatározza az Európai Unió hosszú távú területfejlesztési irányait, melyet döntően három tényező befolyásol, ezek: 1. a tagállamok közötti fokozatos gazdasági integráció és az ahhoz kapcsolódó megnövekedett együttműködés, 2. a helyi és regionális közösségek fokozódó súlya és szerepe a területfejlesztésben, illetve 3. az Unió várható bővítése és szorosabb kapcsolatok kiépítése szomszédaival. Ez a három tényező tükröződik a célkitűzések háromszögében, amely az alábbi három alapvető célt kapcsolja össze: gazdasági és szociális kohézió, a természeti erőforrások és a kulturális örökség megőrzése, illetve az európai terület kiegyensúlyozottabb versenyképessége. A dokumentum a fejlődést befolyásoló tényezők és a fejlesztési célkitűzések figyelembevételével az EU jövőbeli területének jövőképét vázolja fel. Céljaiban és irányvonalaiban általános útmutatást nyújt az intézményi és magán döntéshozók által foganatosított területi kihatású intézkedésekhez. Emellett ösztönzi azon politikai vitákban való szélesebb körű részvételt, amelyek az európai szinten hozott döntésekről és azoknak a városokra és régiókra tett hatásáról szólnak. Lényeges az is, hogy az ESDP-ben foglalt célkitűzéseket országos, regionális és helyi szinten kell végrehajtaniuk az európai intézményeknek, kormányzati és közigazgatási hatóságoknak.
3.2 Az ESDP területfejlesztési céljai Az ESDP az európai területfejlesztési célokat négy nagy csoportba sorolja. Az első a kiegyensúlyozott városhálózat, valamint a város-vidék kapcsolatok javítása, a következő az infrastruktúra és az ismeretek hozzáférhetőségének biztosítása. A harmadik csoport a kulturális és természeti értékek védelme, a negyedik pedig az integrált területfejlesztés megvalósítása.
3.3 Javaslatok Az ESDP a közösségi regionális politika hatékonyabbá tétele mellett javaslatokat tesz arra is, hogy a tagállamok miként alkalmazhatják a dokumentum célkitűzéseit. Az egyik fontos javaslat, hogy a tagállamok - országos területfejlesztési politikáik, terveik és jelentéseik elkészítésekor - a területfejlesztés európai dimenzióit is vegyék figyelembe. Itt fokozottan nyilvánvaló az "állami, regionális és városi tervezés európaivá tételének" követelménye. Ezért a területi szempontból fontos tervezés során a helyi és regionális önkormányzati és az igazgatási szervek kerekedjenek felül azon a szemléleten, hogy különállóan kezeljék területüket, és már a kezdet kezdetén vegyék figyelembe az európai szempontokat és a kölcsönös egymásrautaltságokat. A következő lényeges javaslat, hogy a tagállamok fokozzák a területi hatásvizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalatok cseréjét, és fejlesszék tovább nemzeti előírásaikat és eszközeiket. Végül a dokumentum javasolja azt is, hogy a tagállamok, a regionális és helyi önkormányzatok vegyenek részt a regionális "agenda 21" dokumentumok kidolgozásában és alkalmazásában oly módon, hogy stratégiákat és projekteket készítenek el.
4. AGENDA 2000 4.1 A dokumentum legfontosabb témái A közösségi szintű területfejlesztési stratégiák közül ki kell emelni továbbá az Agenda Kodolányi János Főiskola
82
2000 dokumentumot, amelynek tervezetét a Bizottság 1997-ban fogadta el. Ebben a Bizottság javaslatot tesz a tizenöt tagállamnak az Európai Unió 2000 utáni fejlesztését illetően. A dokumentum legfontosabb témái az EU költségvetése, a Strukturális Alapok és a Közös Agrárpolitika (CAP) reformja, tekintettel az Európai Unióhoz csatlakozó közép- és kelet-európai országokra. Az EU tagországok és az Európai Parlament módosításait figyelembe véve az 1999. március 24-25-i berlini Európai Csúcson az állam- és kormányfők elfogadták az Agenda 2000 iránymutatásait.
4.2 Módosítások a regionális politikában Az Agenda 2000 a regionális politika hatékonyságának növelése érdekében 2000-től tevékenységét konkrétabb célokra összpontosítja. A legfontosabb módosítások között szerepel a célkitűzések csökkentése (2000-től 3 célkitűzés), a közösségi kezdeményezések számának csökkentése, valamint a decentralizáltság növelése a tagállamok nagyobb mozgásterének biztosításával. A Közös Agrárpolitikával kapcsolatban a legfontosabb változások, hogy a mezőgazdasági árak támogatása 2000 és 2006 között fokozatosan csökken, a gazdák közvetlen támogatása viszont nő, emellett külön költségvetést irányoztak elő az élelmiszerek minőségének vizsgálatára és a mezőgazdaság fejlesztésére. A költségvetéshez kapcsolódó változtatások közül kiemelhető, hogy egy ország hozzájárulásának felső határát a GNP 1,27 százalékában állapították meg, illetve bizonyos országoknak - Németország, Hollandia, Ausztria, és Svédország - csökkentették befizetéseit. Végül a csatlakozó országokkal kapcsolatban deklarálták, hogy az előcsatlakozási eszközökről minden közép- és kelet-európai ország esetében külön-külön döntenek, illetve azt hogy a 15 tagországból álló EU kiadásai és az új csatlakozó országok kiadásai között a csatlakozásuk előtt és után a pénzügyi keret ismertetésekor és felhasználásakor világos különbséget kell tenni.
26. lecke. A 2007-2013 közötti programozási időszak programszintű keretei I. A programszintű keretek kiemelkedő feladata az ún. akciótervek elkészítése és értékelése. Az akciótervek részletesebb bemutatására a 9. fejezetben kerül sor, de az alapfogalmak tisztázására részben itt kerítünk sort: Prioritási tengely (priotity axis): A stratégia egy prioritása az operatív programban, mely tartalmazza a végrehajtani kívánt kapcsolódó fejlesztéseket, (eszközöket) és rendelkezik specifikus és mérhető célokkal. Akcióterv: Részletes, legalább 2 éves időtávra készülő programozási dokumentum, mely feladata, hogy az operatív programokban megjelölt céloknak megfelelő ütemezésben és minőségben valósuljanak meg a pályázati kiírások (vagy egyéb állami támogatás-igénylések), és a támogatott projektek. Intézkedés (measure): Az operatív program egy prioritási tengelyén belül végzett beavatkozás, mely egy, a prioritáson belül lehatárolt célcsoportra irányul, egy adott cél megvalósítását egy adott eszköz segítségével támogat. Az intézkedés szint definiálása az akciótervben nem kötelező, a konstrukciókat a prioritás szinthez is lehet kapcsolni. Konstrukció: Egy szűk célcsoportnak egy fajta eszközzel, egy fajta eljárásrend keretében juttatott állami támogatási forma. Támogatási konstrukciónak minősülnek a pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások. Az EU rendelet szerinti „művelet” („operation”) szinttel azonosítható. A 2004-2006 közötti programozási időszakban az operatív programok részletes, a Kodolányi János Főiskola
83
megvalósítás szempontjait is tartalmazó leírását a programkiegészítő dokumentum (PkD) tartalmazta. A PkD-ban szereplő intézkedések, alintézkedések azonban ezt követően még több pályázati kiírásra, központi programra tagozódtak. Nem létezett tehát olyan egységes, koherens dokumentum, amely a ténylegesen megvalósuló programokat átlátható módon tartalmazta volna. A PkD jóváhagyása az Európai Bizottságnak való megküldéshez volt kötve, amely kötelezettség az új rendeletek értelmében a jövőben nem áll fent. Az akcióterv mind a megvalósítás, mind a tervezés részleteit illetően bővebb tartalmú a PkD-nál, fő céljai ezzel a következők: A támogatási konstrukciók teljes és részletes feltételrendszere egy elfogadott dokumentumban szerepeljen, A kiírások, központi programok ne aprózzák fel az OP-t, Az akciótervben szereplő konstrukciók középtávú, legalább 2 évre tervezhető finanszírozási kereteket biztosítsanak, A kiírásokat és ezek feltételrendszerét részletes szakmai indoklás támassza alá, annak érdekében, hogy a megvalósítás részletes feltételei, és a programszintű célok közötti kapcsolat egyértelmű és megalapozott legyen. Az akciótervek elkészítésével kapcsolatos további kiemelt tervezési szempontok: Az akciótervben szereplő konstrukciók elfogadott ágazati stratégiákon való alapulása, A konstrukciók eredményes és hatékony megvalósulása és a szabályozási környezetnek az összehangolása. Az akciótervek elkészítésének szereplői, feladatai és mérföldkövei az alábbi táblázat szerint értelmezhetők. A legitim projekt kiválasztás lehetséges módja (ld. 217/1998. Korm. rendelet 82. § (1)): pályázat útján , a pályázati kiírásban közzétett szempontok alapján, vagy egyedileg, a kormány döntése alapján. Fentiek szellemében, az allokációs döntések meghozatala az alábbi eljárások mentén folyik: Nagyprojekt: A 1083/2006/EK rendelet 39-41. cikkei rendelkezésével összhangban, az ERFA vagy KA által finanszírozott olyan munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló műveletek, amelyek célja valamely pontos gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célkitűzésekkel rendelkezik, és melynek összköltsége meghaladja az 50 millió eurót (környezetvédelem területén a 25 millió eurót). Azon esetekben, ahol nagyprojekt kerül végrehajtásra, a projektek indikatív listáját az operatív program és az akcióterv is tartalmazza, így az társadalmi egyeztetés tárgyát képezi. Kiemelt projekt: részletezését ld. később. Egyfordulós nyílt pályázat: Olyan támogatási konstrukciók esetében alkalmazott eljárás, ahol a pályázók száma, ill. összetétele (pl. magán szervezetek) indokolja a versenyeztetést. Kétfordulós pályázat: Olyan esetekben alkalmazott pályázatos projekt-kiválasztási eljárástípus, ahol a célcsoport és a várható pályázatok száma limitált (tipikusan: közberuházások), és a finanszírozandó projektek összetettebbek. Az eljárás során először előzetes (kevésbé részletes) projekt-javaslatok kerülnek kiválasztásra. Az első körben sikeres projekt-javaslatok a KSz-től segítséget kapnak részletes, támogatható projektté történő kidolgozásukhoz. Közvetett támogatás: Indirekt támogatás: olyan, meghatározott értékhatár alatti pályázatok esetében használt eljárás, amelynek kapcsán a támogatások elosztását, a projektek szabályos és szerződésszerű végrehajtásának felügyeletét – az irányító hatósággal kötött támogatási szerződés alapján – szakmai lebonyolító szervezet – pl. civil szervezet – látja el. Pénzügyi támogatási eszközök: olyan eljárás, amelyben a projektek kiválasztását, Kodolányi János Főiskola
84
megvalósulásának nyomon követését, ellenőrzését, a támogatás kifizetését pénzügyi közvetítők (pl. bankok) végzik. (pl. hitel, tőke, garancia eszközök). Az EU tagállamokban a pályázat útján történő projekt kiválasztásnak van egyértelmű preferenciája. Ennek oka, hogy így biztosítható egyrészt az egyenlő esély a lehetséges projektgazdák részére, másrészt az érdekeltség a projekt megvalósításában a kedvezményezett részéről. Ugyanakkor vannak olyan projektek, amelyeknél a pályáztatás nem hatékony, mert nehezen hasonlíthatók össze különböző projekt javaslatok, vagy azért, mert annyira különbözőek (pl. egy autópálya építése, az állami foglalkoztatási hivatal megerősítése), vagy azért, mert jogszabályi előírás alapján mindet meg kell valósítani (pl. az EU által előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges nagyvárosi szennyvíztisztítók létesítése). A fenti, ún. kiemelt projektek közös jellemzője, hogy a projekt közcélú, a projektgazda a közszféra része (állami, önkormányzati vagy egyházi szervezet, ld. 255/2006. Korm. rendelet 16. § (4) b)). Kivételes esetben a kiemelt projekt gazdája a magánszféra része is lehet (ld. 255/2006. Korm. rendelet 16. § (5)). általában magas összköltségű, de ez alól lehetnek kivételek. Vannak kisebb projektek is, ahol a pályáztatás nem hatékony: pl. egy magas összköltségű és a fenti feltételeknek megfelelő beruházás előkészítése, vagy egy közreműködő szervezet szakmai segítségnyújtás forrásból történő finanszírozása. A kiemelt projektek eljárásrendje az alábbi táblázat szerint értelmezhető. A pályázati kiírás tartalmazza (ld. 16/2006. MeHVM-PM rendelet 4. § (2), 11. § (1)): a támogatási konstrukció rövid bemutatását, az akciótervben foglaltakkal egyezően; a projekt adatlapot; a projekt javaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót; a támogatási szerződés tervezetét. A támogatási konstrukció rövid bemutatása és az útmutató tartalmazza a pályázat-specifikus információkat, ezért ezekért az NFÜ-n belül – a Koordinációs IH által az irányító hatóságok bevonásával kidolgozott struktúra és standard részek megtartásával – az Irányító Hatóság felelős. A projekt adatlap és a támogatási szerződés tervezet nem pályázat-specifikus, ezek összesen kb. 4-5 változatban elkészülő standard dokumentumok, ezért ezekért – az irányító hatóságok bevonásával – a Koordinációs IH felelős. A rendeletek rugalmasan kezelik, az Irányító Hatóságra bízzák, hogy a szövegezést konkrétan ki végzi: az irányító hatóság végezheti maga, megbízhat vele külső szakértőt, a közreműködő szervezetet, vagy a fenti szervezetek képviselőiből álló munkacsoportot. Egyfajta Pályázat Előkészítő Munkacsoport működtetése mindenképpen szükséges a tervezetek véleményezése céljából. Amennyiben a pályázat előkészítésében külső szakértők is részt vesznek (akár konkrét szövegezési, akár véleményezési feladattal), figyelni kell az összeférhetetlenségi szabályok szigorú betartására. A rendeletekben a projekt kiválasztásra megállapított összeférhetetlenségi szabályok analógiájára a pályázat előkészítésében nem vehet részt olyan személy, aki a támogatás lehetséges kedvezményezettje, vagy ilyen szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyen szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Továbbá, aki részt vesz a pályázat előkészítésében, a pályázat meghirdetéséig nem vehet részt ahhoz kapcsolódó projektjavaslatok kidolgozásában. A külső szakértőknek a fentiekről nyilatkozatot kell aláírniuk. Kodolányi János Főiskola
85
Összefoglaló kérdések 1. Melyek egy pályázati kiírás rögzített formai elemei? 2. Mit takar az Akcióterv fogalom? 3. Melyek az ún. kiemelt projektek közös jellemzői?
27. lecke. A 2007-2013 közötti programozási időszak programszintű keretei II. A támogatott projektek megvalósítása során a kedvezményezettek feladata és felelőssége, hogy a támogatásból finanszírozott áruk, szolgáltatások, építési beruházások szállítóit a közbeszerzési törvénnyel (Kbt.) összhangban válassza ki, azaz közbeszerzési eljárást folytasson le. A közbeszerzés fogalmát a Kbt. határozza meg: „E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.” Közbeszerzési eljárást akkor kell tehát lefolytatni, ha a kedvezményezett a törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül (22. §), valamint, ha a beszerzendő tárgy közbeszerzés tárgyának minősül, és annak értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat. Az Európai Bizottságnak a verifikációs ellenőrzésekhez (a 2007-2013 időszakban a 1828/2006/EK rendelet alapján 13. cikk szerinti ellenőrzés) készített útmutatója kiemelten foglalkozik a közbeszerzések ellenőrzésével. Ennek oka, hogy a tagállami tapasztalatok szerint, a legtöbb szabálytalanság és visszafizetés a közbeszerzési szabályok megsértéséhez kapcsolódik. Az útmutató szerint a közbeszerzések ellenőrzésének azt kell szolgálnia, hogy a közbeszerzés megfeleljen mind a hazai, mind a közösségi jogszabályoknak, és az eljárás során maradéktalanul érvényesüljön az egyenlő elbánás, a diszkriminációmentesség, az átláthatóság, és a verseny tisztaságának az elve. A bizottsági útmutató kitér a közbeszerzés tervezésére, a tenderezésre, a kiválasztási eljárásra, és a szerződés végrehajtásának szakaszára. Kodolányi János Főiskola
86
A tervezés során a költségbecslések naprakészségét, realitását kell ellenőrizni, a pót- és többletmunka elkerülése érdekében. A tenderezés kapcsán a műszaki specifikációk pontos definiálására, valamint a műszaki, gazdasági, és pénzügyi alkalmasság meghatározásának megfelelőségére kell helyezni a hangsúlyt, nem pedig formai feltételekre. A kiválasztási eljárás során a bizottsági ellenőrzések az alábbi területeken tapasztalták a legtöbb szabálytalanságot: a bírálati szempontok nincsenek összhangban a Szerződés alapelveivel – vagyis nem elég formálisan, betű szerint teljesíteni a szabályokat, az alkalmassági követelmények és a bírálati szempontok nem válnak el egymástól, az alkalmassági követelményeket bírálati szempontként veszik figyelembe, az alkalmassági követelményeket és bírálati szempontokat nem szerepeltetik az ajánlati felhívásban vagy a műszaki dokumentációban, a ténylegesen alkalmazott alkalmassági követelmények és bírálati szempontok mások, mint ami az ajánlati felhívásban vagy a műszaki dokumentációban megjelent, a bíráló bizottság döntési javaslatának nem megfelelően dokumentáltak, pót- és többletmunkákat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül rendelnek meg. A szerződések végrehajtási szakaszának kapcsán az útmutató jó gyakorlatként javasolja, hogy amennyiben a pót-, illetve többletmunkára van szükség, az erre irányuló új szerződés (vagy szerződésmódosítás) aláírását megelőzően a kedvezményezett a támogató előzetes jóváhagyását kérje. Az operatív programok megvalósításához kapcsolódóan az alábbi program szintű pénzügyi és számviteli feladatok merülnek fel: tervezési feladatok ellátása, kötelezettségvállalás ellenjegyzése a szabad keret terhére, OP-hoz kapcsolódó bankszámlák likviditásának kezelése, forráslehívás ellenőrzése, jóváhagyása, kifizetések lebonyolítása, hitelesítés, feltárt szabálytalanságok pénzügyi vonatkozásainak kezelése, monitoring tevékenység és adatszolgáltatás, céltartalék kezelése, bankszámlák könyvelése. A felsorolt feladatokat az Operatív Program Irányító Hatóságok pénzügyi egységei, egyes feladatok tekintetében az NFÜ Fejezeti Főosztálya, alapvetően az Egységes Monitoring Információs Rendszerre (EMIR) támaszkodva látják el, amelynek egyes moduljai tartalmazzák a projektek pénzügyi adatait, nyomon követik a kifizetési folyamatot, szolgáltatják a kifizetéshez szükséges alapbizonylatokat és biztosítja a számviteli nyilvántartást. Az operatív programok megvalósításához kapcsolódó projekt színtű pénzügyi feladatokat főszabályként a Közreműködő Szervezetek látják el. Ezek: elszámolások, számlák befogadása, elszámolások dokumentum alapú formai és tartalmi ellenőrzése, forráslehívások készítése, kifizetések bonyolítása a kedvezményezett részére, kockázatelemzésen alapuló, mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításának helyszíni ellenőrzése, Kodolányi János Főiskola
87
helyszíni ellenőrzése, eredményszemléletű számviteli nyilvántartás vezetése, követeléskezelés. Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló bankszámlák az alábbiak: Az Igazoló Hatóság bankszámlái: erre a számlára érkeznek az Európai Bizottságtól a strukturális alapok által finanszírozott támogatási összegek előleg átutalás, időközi átutalások és végső átutalás formájában. Előirányzat felhasználási keretszámla (EFK): erre a számlára jóváírásként az OP finanszírozására szolgáló összegek érkeznek, egyrészt a hazai költségvetési előirányzatból lehívott összegek, másrészt a strukturális alapok forint számláiról a Közösségi Hozzájárulás Rendezése során az Igazoló Hatóság által átutalt EU támogatási összegek. Lebonyolítási számlák: a lebonyolítási forint bankszámla használható a kedvezményezett támogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a szállítók részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére, illetve a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére. Kötelezettségvállalás: a támogató szerv nevében, az operatív programok végrehajtása során vállalt fizetési kötelezettség vállalására irányuló írásos intézkedés. A kötelezettségvállalás annak a folyamatnak az eredménye, amikor a támogató szervezet a bíráló bizottság, illetve az értékelők döntési javaslata alapján az adott projektet támogatandónak ítéli és az ehhez szükséges forrás rendelkezésre állását biztosítja. A támogatások folyósítására alkalmazott kifizetések fajtái kétfélék lehetnek: Számla alapú kifizetés: a támogatások folyósítására a kedvezményezett nevére kiállított számlákon vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokon igazolt fizikai teljesítést követően kerül sor, mely az alábbi formákban történhet: kedvezményezett által teljesített kiadások, kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése, közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára, a számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére, a számla támogatáson felüli összeg kifizetésének igazolása mellett, a kifizetett számlák illetve teljesített kiadások támogatási összegének utólagos megtérítése, engedményezési szerződés bemutatása esetén, a támogatást megelőlegező hitelintézet bankszámlájára. előleg kifizetés
Összefoglaló kérdések 1. Mit kell a közbeszerzések ellenőrzésének szolgálnia? 2. Melyek az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló jellemző bankszámlák? 3. A közbeszerzési, kiválasztási eljárás során a bizottsági ellenőrzések mely területeken tapasztalták a legtöbb szabálytalanságot? 4. Melyek a támogatások folyósítására alkalmazott kifizetések fajtái?
28. lecke. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Kodolányi János Főiskola
88
Feladat: Ismételten idézze fel az 24. leckében már látott ábrát! Ha egy szóval kéne fogalmaznia, a fenti ábra alapján mi lenne az a kulcsszó a területfejlesztés hazai keretterveinek rendszerén belül, ami Önben felmerül az Új Magyarország Fejlesztési Terv cím hallatán? Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban ÚMFT) szerepe a 2007 és 2013 közötti tervezési kereteket meghatározó dokumentumrendszerben, a hazai fejlesztési keretek uniós egyeztetési kereteinek koncepcionális mandátumának megadása, az OTK és OFK céljainak érvényre kerülése és az operatív programok megalapozása. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet szokás Nemzeti Stratégiai Referencia Keretként is emlegetni. Ennek indokai, hogy Nemzeti dokumentum, mivel hazánk kohéziós és strukturális kiadásainak céljait tartalmazza, és hazánk hatóságai készítik el. Stratégiai dokumentum, mivel a vonatkozó közösségi és nemzeti stratégiákra alapozott fejlesztési stratégiát fogalmaz meg, és a lisszaboni stratégia és a Strukturális Alapok szabályozásában megtestesülő kohéziós célkitűzések megvalósítását szolgálja. Referencia jellegű dokumentum, mivel az abban megfogalmazott stratégiai célok elérését biztosító beavatkozási területeket és eszközöket meghatározó operatív programok számára jelent hivatkozási alapot. Keretjellegű dokumentum, mivel nem tartalmazza a stratégia megvalósítását biztosító beavatkozások részletes, lépésről-lépésre történő kibontását, valamint a pénzek konkrét felhasználását tartalmazó operatív programokat, csupán azok felsorolását és pénzkereteit. A dokumentum a végrehajtás legfontosabb céljaiként a foglalkoztatás bővítését, és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését tűzte ki. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A dokumentum helyzetértékelésének megállapításai szerint gazdasági növekedésünk szerkezeti kockázatokkal párosul, Magyarországon alacsony az aktivitás és stagnáló a foglalkoztatás, gazdasági szerkezetünkre a dualitás jellemző, közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul, a piacgazdaságra való áttérésünk jelentős társadalmi áldozatokkal járt, jelentős környezeti értékekkel rendelkezünk, de a környezeti kockázatok is nagyok, a területi különbségek növekednek, és az állam szerepe újragondolásra szorul. Az ÚMFT fejlesztési stratégiája a helyzetértékelésben feltárt hiányosságok felszámolásával, és a meglévő adottságok kiaknázásával az ország fejlődését és a nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai: Kodolányi János Főiskola
89
erősítését szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai: a foglalkoztatás bővítése, és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az átfogó célok közül a foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések a versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése; az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése. A horizontális politikák terén, a fejlesztési célok megvalósítása során, kiemelt figyelmet kell fordítani két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia: a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosításának. Az ÚMFT - fenti célok eléréséhez - hat területre összpontosítja a fejlesztési erőfeszítéseket, mely utóbbiakat az Európai Unió jogszabályai beavatkozásoknak neveznek. Ez a hat terület – úgynevezett prioritás - a következő: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform. Magyarország 2007 és 2013 között - az EU kohéziós politikája keretében, az ÚMFT-ben rögzített módon, 2004-es árakon számolva - 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból – vidékfejlesztési célokra, az ún. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül - még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. A források elosztásának tervezésekor a következő főbb szempontok kerültek figyelembe vételre: a Kohéziós Alap és a strukturális alapok felhasználására vonatkozó európai uniós szabályozás, az egyes beavatkozási területek relatív súlya a kitűzött fő célok elérésében, hazánk európai uniós tagságából eredő fejlesztési kötelezettségei a környezetvédelem és a közlekedés területén, az ország egyes régióinak mérete és relatív fejlettsége, az egyes beavatkozási területek valószínűsíthető forrásfelszívó képessége, a Kormányprogramban meghatározott célok. Az egyes prioritások részleteinek a kifejtése ún. operatív programokban történik. Ezen operatív Kodolányi János Főiskola
90
programok részére - 15%-os hazai kormányzati társfinanszírozással együtt -, indikatív jelleggel, a 2004-es árakon számolva (265 Ft/euró) az alábbi források állhatnak rendelkezésre: Operatív program milliárd forint Ágazati Operatív Programok Gazdaságfejlesztés OP 674,03 Közlekedés OP 1721,47 Társadalmi megújulás OP 933,29 Társadalmi infrastruktúra OP 538,95 Környezet és energia OP 1053,56 Államreform OP 40,61 Elektronikus közigazgatás OP 99,49 Végrehajtás OP 94,88 Regionális Operatív Programok Nyugat-dunántúli OP 128,25 Közép-dunántúli OP 140,46 Dél-dunántúli OP 194,99 Dél-alföldi OP 207,05 Észak-alföldi OP 269,64 Észak-magyarországi OP 249,91 Közép-magyarország OP 430,29 Nemzeti Teljesítmény Tartalék 98,38 Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen 6875,27 Feladat: Nézzen utána az interneten, vesse össze az egyes tagállamok hasonló tervdokumentumait hazánk Új Magyarország Fejlesztési Tervével. Használja a honlapot!
Összefoglaló kérdések 1. Helyezze el az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a területfejlesztés hazai keretterveinek rendszerén belül! 2. Magyarország 2007 és 2013 között - az EU kohéziós politikája keretében, az ÚMFT-ben rögzített módon, 2004-es árakon számolva - hány milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult? 3. Sorolja fel az ÚMFT-ben rögzített operatív programokat!
29. lecke. A területfejlesztés monitoringja A Közösségi követelményeknek minden szempontból megfelelő tervezési és megvalósítási folyamaton túl az Európai Unió regionális politikája kiemelt figyelmet szentel a kitűzött célok megvalósulását, a regionális politikai eszközök felhasználását ellenőrző monitoring tevékenységnek. Az EU területfejlesztési monitoring tevékenységének megismeréséhez szükséges néhány alapvető fogalom tisztázása. Kodolányi János Főiskola
91
1. Monitoring Monitoring alatt egy adott tárgy ill. az azt meghatározó jellemzők időbeni állapotváltozásainak nyomon követését értjük. A monitoring folyamatának gyakorlati megvalósításához ki kell alakítani a monitoring rendszert, ami meghatározott célra tervezett és működtetett rendszer, s ami kiválóan alkalmas a különböző tárgyak, folyamatok változásainak megfigyelésére, speciális szempontok szerinti értékelésére és lehetőséget biztosít azok alakulásának befolyásolására is.
2. A monitoring rendszer A monitoring rendszer kialakításához definiálni kell a monitoring célját, tárgyát, konkrét feladatait, a rendszer elemeit, majd fel kell építeni az erre illeszkedő struktúrát, meg kell határozni a rendelkezésre álló eszközöket, kritériumokat kell támasztani a rendszer felépítésével és működésével szemben, majd gondoskodni kell a megvalósítás lépéseinek megtervezéséről. A rendszer általános tulajdonságai között szerepel még a konzisztencia, azaz logikailag összefüggő, egésznek kell lennie, ugyanakkor fontos, hogy megfelelő belső tagoltság jellemezze, a kapcsolódási pontok és a felelősségi viszonyok egyértelműen meg legyenek határozva, hogy a rendszer megvalósítható legyen és illeszkedjen a valós körülményekhez. A területfejlesztési folyamatban a monitoring rendszer révén az egyes programok, beruházások, projektek területi hatékonyságát egyedileg lehet értékelni (Csatári Bálint megfogalmazása).
3. A monitoring rendszer kiépítése A monitoring rendszer kiépítését a fejlesztési tervek, programok rendszerére célszerű alapozni. Meg kell határozni a fő célkategóriákat és erre alapozva kell kialakítani és működtetni a monitoring rendszert. A tervezési és monitoring rendszernek együttesen kell alkalmasnak lenni a térbeli folyamatok elemzésére, a fejlesztési eszközrendszer hatékonyságának mérésére, és az általános szabályozás területi, ágazati hatásainak értékelésére, valamint a szükséges korrekciók jelzésére. A fejlesztés, programmegvalósítás akkor lesz hatékony, ha a tervezett célkategóriákat, mutatókat meghatározott rendszerességgel egybevetik a tényleges helyzet adataival. Az összehasonlító, értékelő elemzés révén feltárhatjuk az eltérések okait, ezzel megteremtjük az esetleges beavatkozások, korrekciós intézkedések alapját.
4. A tagállamok monitoring tevékenysége A nemzeti területfejlesztési politika megvalósításában és fejlesztésében fontos szerepe van a tagállamok monitoring tevékenységének. Ennek közösségi szabályozása kimondja, hogy a KTK Monitoring Bizottságot (KTK MB) a Közösségi Támogatási Keret jóváhagyását követő három hónapon belül kell kijelölni (Az 1260/1999/EC rendelet értelmében a Monitoring Bizottságot a Tagállam állítja fel az Irányító Hatósággal egyetértésben és a partnerekkel folytatott konzultációt követően). A KTK Monitoring Bizottság felelős a segítségnyújtás felügyeletéért, és annak vizsgálatáért, hogy az Operatív Program Irányító Hatóságok (OP IH) miként kezelik a forrásokat. A KTK Monitoring Bizottság (KTK MB) általánosan felel az 1. célkitűzéshez tartozó programok megvalósításáért. A Monitoring Bizottság felügyeli a Közösségi Támogatási Keret hatékony és eredményes megvalósítását. A Strukturális Alapokat megvalósító Operatív Programok mindegyike külön Monitoring Bizottsággal rendelkezik, amelyet specifikus felelősség terhel az adott programmal kapcsolatban. A KTK MB előreláthatóan a Strukturális Alapokkal kapcsolatos műveletek megindítása előtt összeül, hogy megfelelő tapasztalatokra tegyen szert és megismerkedjen a KTK végrehajtásával kapcsolatos munkával. A KTK Monitoring Bizottság szerepe és felelősségi köre kiterjed a regionális politika megvalósítási Kodolányi János Főiskola
92
eredményeinek áttekintésére, valamint a KTK éves és végső jelentések véleményezésére és jóváhagyására. Emellett a szervezet az Európai Bizottság pénzalapokra vonatkozó döntéseivel kapcsolatban tartalmi kiegészítéseket tehet, valamint javaslatot tesz a Közösségi Támogatási Kerettel kapcsolatos nemzeti kommunikációs stratégia tartalmára.
5. A rendszer értékelése A monitoring rendszer működése mellett fontos az is, hogy a hatékonyság javítása érdekében az Európai Közösség strukturális támogatását a speciális strukturális problémákra adott válaszok és a felállított céloknak való megfelelés tekintetében értékelje. Az Alapokkal kapcsolatos műveletek hatékonyságának értékelésénél figyelembe kell venni a Szerződés 158. cikkében foglalt célokra gyakorolt általános hatásokat és a fejlesztési tervekben előirányzott prioritásokat. A Tanács 1260/1999. EK Rendelete speciális, a tervek, a segítségnyújtási konstrukciók és a Programkiegészítő Dokumentumok elkészítésében illetékes hatóság által elvégzendő ex-ante értékelést ír elő. Az ex-ante értékelés célja, hogy megfelelő alapot teremtsen a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok előkészítéséhez és értékeléséhez. Az ex-post értékelés az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, a Tagállammal és az Irányító Hatósággal való együttműködés keretében. Az értékelés kitér a segítségnyújtásra, és független értékelők végzik. Az értékelést a programozási időszak végét követő három éven belül kell elvégezni.
Kötelező- és ajánlott irodalom Kötelező irodalom Horváth Gy. (2001): Európai Regionális Politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Kengyel Á. (1999): Az Európai Unió regionális politikája. Aula Kiadó, Budapest. Losoncz M. (2002). Az Európai Unió Rómától Budapestig. Tri-Mester Kiadó, Tatabánya. Második kiadás.
Ajánlott irodalom Blahó A. (2003): Európai Integrációs Alapismeretek. Aula Kiadó, 2003. Leonard, D. (2002): Európai Unió - történet, szervezet, működés. Geomédia Szakkönyvek, Budapest. Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest. Gazdag F. (2002): Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitkája. Osiris Kiadó, Budapest. Hetényi G. - Stelbacky T., Zalai Cs. (2002): Az Európai Unió támogatási politikája. Press Publica, Budapest. Kodolányi János Főiskola
93
Horváth Gy. (1998): Régiók az Európai Unióban. In: Európai Tükör 4. pp. 4-23. Horváth Gy. (szerk) (2000): A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. Horváth Gy. (2001): Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris Kiadó, Budapest. Horvárh Gy. (szerk.) (2001): Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Politikájának Szabályozása. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (ötödik kiadás) Magyar Országgyűlés 2002 Kende T. (1998): Európai Közjog és Politika. Osiris Kiadó, Budapest. Palánkai T. (1995): Az európai integráció gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest. Puskás J. (szerk) (1998): Agenda 2000, az EU közös agrárpolitikájának tervezett reformja. Földművelésügyi Minisztérium, 1998. Süli-Zakar I. - Kozma G. (1998): A terület- és településfejlesztés alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
1. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Melyik tényező nem tartozik a területi különbségeket alakítók közé? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) természeti erőforrások ( ) földrajzi fekvés ( ) gazdasági szervezetek száma 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A regionális fejlettségi különbségek csökkentésének igénye először Franciaországban, az NSZKban és Olaszországban fogalmazódott meg. (1)................. A II. világháború után a regionális politika a gazdaságpolitika részét képezte. (2)................. 3. feladat - többszörös választás Jelölje az igaz állításokat! A regionális politika a gazdasági-társadalmi fejlődés alapvető dinamizálója a következő okok miatt: Kodolányi János Főiskola
94
Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a regionális kulturális és gazdasági igények megjelenése. [ ] képes a legfejlettebbeket továbbfejleszteni. [ ] az állam saját feladatait csökkenti. [ ] elősegíti a központi pénzelosztást. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: -1 -2 -3 -4 -5 Állítsa sorrendbe a regionális társulások típusait az integráció erőssége szerint: gazdasági unió (1)................. közös piac (2)................. politikai unió (3)................. szabadkereskedelmi övezet (4)................. vámunió (5)................. Megoldókulcs 1. feladat: gazdasági szervezetek száma 2. feladat: (1) - igaz (2) - igaz 3. feladat: az állam saját feladatait csökkenti. a regionális kulturális és gazdasági igények megjelenése. 4. feladat: (1) - 4 (2) - 3 (3) - 5 (4) - 1 (5) - 2
2. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Válassza ki az alábbi állítások közül az igazakat! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Már a 60-as években létrehoztak egy külön regionális politikával foglalkozó szervezetet. [ ] Az Európai Gazdasági Közösség alapító tagjai már felismerték a regionális politika szükségességét. [ ] Az Európai Szén- és Acélközösség feladatai között már szerepelt a munkanélkülivé vált dolgozók átképzése. [ ] A rurális térségek fejlesztése már a Közösség létrejöttének első szakaszában is kiemelt szerepet kapott. [ ] A közös agrárpolitika legfontosabb eszköze a ma is működő EAGGF volt. 2. feladat - többszörös választás Kodolányi János Főiskola
95
Milyen tényezők indokolták a mezőgazdaság versenyképességének közösségi fenntartását? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Fennállt egy urbanizációs hullám veszélye. [ ] Az önellátás stratégiai szemponttá vált. [ ] Alacsony volt az iparban foglalkoztatottak aránya. [ ] Politikai célok. [ ] Az agrárium válságban volt. 3. feladat - többszörös választás Mit jelent az agrárpolitikában az állami beavatkozás? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A mezőgazdasági foglalkoztatottak számának csökkentése. [ ] A termelői és világpiaci ár különbségének kifizetése. [ ] Növényvédőszer-vásárlás támogatása. [ ] A felesleg felvásárlása. Megoldókulcs 1. Az Európai Gazdasági Közösség alapító tagjai már felismerték a regionális politika feladat: szükségességét. Már a 60-as években létrehoztak egy külön regionális politikával foglalkozó szervezetet. Az Európai Szén- és Acélközösség feladatai között már szerepelt a munkanélkülivé vált dolgozók átképzése. A közös agrárpolitika legfontosabb eszköze a ma is működő EAGGF volt. A rurális térségek fejlesztése már a Közösség létrejöttének első szakaszában is kiemelt szerepet kapott. 2. Alacsony volt az iparban foglalkoztatottak aránya. feladat: Az agrárium válságban volt. Fennállt egy urbanizációs hullám veszélye. Az önellátás stratégiai szemponttá vált. Politikai célok. 3. A felesleg felvásárlása. feladat: A termelői és világpiaci ár különbségének kifizetése.
3. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: -1 -2 -3 -4 Állítsa sorrendbe az alábbi országokat csatlakozásuk ideje szerint. Kezdje a legrégebben csatlakozottakkal! Dánia (1)................. Görögország (2)................. Olaszország (3)................. Portugália (4)................. Kodolányi János Főiskola
96
2. feladat - egyszeres választás Melyik a helyes válasz? Az ERDF keretében 1975-78 között szétosztott forrás: Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) 700 millió font ( ) 540 millió font ( ) 350 millió font ( ) 200 millió font 3. feladat - többszörös választás Melyek az 1975-78 között az ERDF támogatásainak formái? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] értékesítési támogatás [ ] visszatérítendő támogatás [ ] vissza nem térítendő támogatás [ ] alacsony kamatú hitel 4. feladat - többszörös választás Az alábbiak közül melyik nem sorolható a regionális támogatások alapelvei közé? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] szubszidiaritás [ ] lakosságarányosság [ ] területarányosság [ ] partnerség [ ] koncentráció 5. feladat - többszörös választás Az alábbi állítások közül jelölje az igazakat! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A 3. célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése. [ ] A 2. célkitűzés a mezőgazdasági szerkezetváltást hivatott támogatni. [ ] A 4. célkitűzés a hagyományos iparágak válsága miatt hanyatló régiók szerkezetátalakítását támogatta. [ ] Az 5. célkitűzés a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését és a vidéki térségek fejlesztését célozta meg. [ ] Az 1. célkitűzés azokat a régiókat támogatja, ahol az egy főre jutó GDP értéke alacsonyabb mint a közösségi átlag 75%-a. 6. feladat - párosítás Milyen események köthetők az alábbi évszámokhoz? Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Létrehozták az ERDF-et. Thomson-jelentés. Életbe lépett a Strukturális Alapok új rendszere. Párizsi-csúcstalálkozó.
1974 1973 1972 1989
Megoldókulcs 1. (1) - 2 feladat: (2) - 3 (3) - 1 Kodolányi János Főiskola
97
(4) - 4 540 millió font
2. feladat: 3. alacsony kamatú hitel feladat: vissza nem térítendő támogatás 4. területarányosság feladat: lakosságarányosság 5. Az 1. célkitűzés azokat a régiókat támogatja, ahol az egy főre jutó GDP értéke feladat: alacsonyabb mint a közösségi átlag 75%-a. A 3. célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése. Az 5. célkitűzés a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését és a vidéki térségek fejlesztését célozta meg. 6. 1989 - Életbe lépett a Strukturális Alapok új rendszere. feladat: 1974 - Létrehozták az ERDF-et. 1972 - Párizsi-csúcstalálkozó. 1973 - Thomson-jelentés.
4. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - szókitöltés Egészítse ki az alábbi állításokat a helyes adatokkal! A Maastrichti Szerződés hatálybalépésének évszáma: (1)................. Ausztria csatalakozása az Unióhoz: (2)................. A Kohéziós Alap létrehozásának ideje: (3)................. Az Agenda 2000 programozási periódusa: (4).................-(5)................. Ritkán lakott északi országok átlagos népsűrűsége (fő/km2): (6)................. 1994-99 között a regionális politikára fordított összeg (ECU): (7).................(8)................. Az Unió költségvetésének 2000-2006 között a strukturális műveletekre fordított aránya: (9).................% A helyes választ a megoldókulcsban találja! 2. feladat - párosítás A strukturális politika mely eszközére igazak az alábbi állítások? Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Halászati Pénzügyi Célja a halászat támogatása. Orientációs Eszköz EQUAL A határon átnyúló együttműködést támogatja. URBAN Környezetvédelmi beruházásokat, közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztését támogatja. Kohéziós Alap A munkareőpiacra jutást, és mindennemű esélyegyenlőséget támogat. INTERREG Városi válságterületeket támogat. 3. feladat - többszörös választás Kodolányi János Főiskola
98
Mely országok jogosultak ebben az időszakban a Kohéziós Alapból támogatásra? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Görögország [ ] Magyarország [ ] Olaszország [ ] Portugália [ ] Franciaország [ ] Írország [ ] Spanyolország 4. feladat - többszörös választás Milyen támogatási formákat helyeztek előtérbe? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] segély [ ] adókedvezmény [ ] kamattámogatás [ ] vissza nem térítendő támogatás 5. feladat - párosítás Mit jelentenek az alábbi rövidítések? Párosítsa össze a megfelelő elemeket: EAGGF Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz ESF Európai Szociális Alap FIFG Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank EBRD Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Megoldókulcs 1. (1) - 1993 feladat: (2) - 1995 (3) - 1993 (4) - 2000 (5) - 2006 (6) - 8 (7) - 145 (8) - milliárd (9) - 34,1 2. A munkareőpiacra jutást, és mindennemű esélyegyenlőséget támogat. - EQUAL feladat: A határon átnyúló együttműködést támogatja. - INTERREG Városi válságterületeket támogat. - URBAN Célja a halászat támogatása. - Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz Környezetvédelmi beruházásokat, közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztését támogatja. - Kohéziós Alap 3. Spanyolország feladat: Írország Görögország Portugália 4. segély feladat: kamattámogatás adókedvezmény vissza nem térítendő támogatás 5. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz - FIFG Kodolányi János Főiskola
99
feladat: Európai Szociális Alap - ESF Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - EBRD Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap - EAGGF
5. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Milyen okok miatt fognak nőni a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségek 2004 után? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] kedvezőtlen demográfiai folyamatok [ ] az európai gazdaság új fejlődési pályára történő állítása [ ] euro leértékelése [ ] belső piac bővülése 2. feladat - többszörös választás Melyek lesznek az új regionális politika legfontosabb elemei? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] természeti erőforrások fenntartható használata [ ] humán erőforrás kapacitásának növelése [ ] K+F központok fejlesztése [ ] a fiatal munkaerő arányának növelése [ ] információs és tudás-alapú társadalom kialakítása [ ] műszaki infrastruktúra fejlesztése [ ] a mezőgazdasági szerkezetváltás segítése [ ] ipari válságterületek rehabilitálása 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - a munkaerő gyors alkalmazkodásának segítése - infrastrukturális fejlesztések - képzetlen felnőtt munkaerő továbbképzése - legfejletlenebb régiók - munkaerőhöz - rurális gazdaság - tájvédelem Értelemszerűen írja be a következő szavakat az alábbi szövegbe! Az említett kohéziós jelentés tartalmazza azt is, hogy 2006-ot követően a kohéziós politikai prioritások miként alakulnak. A legfontosabb prioritás továbbra is a (1)................. támogatása marad, ami a tíz csatlakozó ország számára az (2)................. további meghatározó szerepét jelenti (ellentétben a korábbi tagországok esetében legjellemzőbb versenyképességgel). A 2004 előtt és a 2004-ben csatlakozó tagállamok esetében (3)................. kapcsolódó prioritás is eltérő. A 15 jelenlegi tagállam esetében megmarad a (4)................., mint fő cél, a csatlakozó 10 országnál viszont (5)................. elősegítése lehet a legfontosabb feladat. A vidékfejlesztési politikában is változások várhatók, előtérbe kerül a (6)................., a környezetminőség biztosítása, emellett pedig a (7)................. diverzifikálása. Végül fontos szempont marad a határmenti, határon átnyúló fejlesztési kezdeményezések támogatása. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: -1 -2 -3 Kodolányi János Főiskola
100
Állítsa sorrendbe a 2006 utáni regionális politika programozási elemeit! közösségi, nemzeti stratégiák elkészítése (1)................. programok decentralizálása (2)................. megvalósítás (3)................. Megoldókulcs 1. feladat: kedvezőtlen demográfiai folyamatok az európai gazdaság új fejlődési pályára történő állítása 2. feladat: természeti erőforrások fenntartható használata humán erőforrás kapacitásának növelése a fiatal munkaerő arányának növelése információs és tudás-alapú társadalom kialakítása ipari válságterületek rehabilitálása műszaki infrastruktúra fejlesztése 3. feladat: (1) - legfejletlenebb régiók (2) - infrastrukturális fejlesztések (3) - munkaerőhöz (4) - képzetlen felnőtt munkaerő továbbképzése (5) - a munkaerő gyors alkalmazkodásának segítése (6) - tájvédelem (7) - rurális gazdaság 4. feladat: (1) - 1 (2) - 2 (3) - 3
6. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Milyen területeken van önrendelkezési joga az Európai Uniónak? Jelölje be a helyes válaszokat! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] társadalombiztosítás [ ] oktatás [ ] kultúra [ ] mezőgazdaság [ ] szállítás [ ] kereskedelem 2. feladat - többszörös választás Mely területeken zajlik az együttműködés kormányközi keretek között? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] oktatásügy [ ] védelmi politika [ ] szociálpolitika [ ] mezőgazdaság 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Bizottság Kodolányi János Főiskola
101
- Európai Parlament - Tanács Csoportosítsa az alábbi jogalkotási jogosítványokat intézményenként! felelőssége a jogszabályok kezdeményezése (1)................. a tulajdonképpeni jogalkotó (2)................. feladata a jogszabályok végrahajtása (3)................. konzultációs szereppel bír (4)................. hozzájárul és együtt dönt azokban az esetekben, amikor vétójoga van (5)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - elsődleges joganyag - határozat - irányelv - rendelet Mely jogforrásra igazak az alábbi állítások? Csoportosítsa őket! A jogforrások hierarchiájában a legmeghatározóbbak. (1)................. Nem általános hatályú intézkedések, csak meghatározott címzettekhez szólnak. (2)................. Elfogadásuk után kötelező erejűvé válnak valamennyi tagországban anélkül, hogy az egyes tagországoknak külön át kellene ültetniük a nemzeti jogrendjükbe. (3)................. A közös célkitűzéseket rögzítik általános jelleggel. (4)................. Életbelépésükhöz nemzeti jogi aktusok szükségesek. (5)................. A jogharmonizáció legfontosabb eszközei. (6)................. Közvetlenül alkalmazandó jogszabályok. (7)................. 5. feladat - egyszeres választás Válassza ki a megfelelőt! A negatív jogalkotás azt jelenti, hogy Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) a közösségi szabályozás a tagállamban felülírható. ( ) a tagállamoknak meg kell szüntetni azt a joganyagot, amely a közösségivel ütközik. ( ) a joganyag csak és kizárólag nemzeti jogalkotással vehető át. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Az EK-nek autonóm jogrendszere van. (1)................. Kodolányi János Főiskola
102
A rendeleteket az egyes tagállamoknak nem kell külön ültetniük a nemzeti jogrendszerükbe. (2)................. A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. (3)................. A közösségi jog nem közvetlen hatályú. (4)................. A jogalkalmazó nemzeti bíróságok előzetes határozat keretében kérhetik az Európai Bíróság értelmező állásfoglalását. (5)................. A rendeletek a jogharmonizáció legfontosabb eszközei. (6)................. 7. feladat - többszörös választás Melyek nem elsődleges joganyagok az alábbiak közül? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Nemzetközi egyezmény [ ] Nemzetközi szerződések [ ] Csatlakozási jegyzőkönyvek [ ] Rendeletek [ ] Irányelvek Megoldókulcs 1. feladat: oktatás mezőgazdaság társadalombiztosítás 2. feladat: oktatásügy védelmi politika mezőgazdaság szociálpolitika 3. feladat: (1) - Bizottság (2) - Tanács (3) - Bizottság (4) - Európai Parlament (5) - Európai Parlament 4. feladat: (1) - elsődleges joganyag (2) - határozat (3) - rendelet (4) - irányelv (5) - irányelv (6) - irányelv (7) - rendelet 5. feladat: a tagállamoknak meg kell szüntetni azt a joganyagot, amely a közösségivel ütközik. 6. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - igaz (4) - hamis (5) - igaz (6) - hamis 7. feladat: Rendeletek Irányelvek
Kodolányi János Főiskola
103
7. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - NUTS I. - NUTS II. - NUTS III. - NUTS IV. - NUTS V. Válassza ki a megfelelőt! átlagos területe 68 000 km2 (1)................. 210 db ilyen van (2)................. átlagos népessége 410 000 fő (3)................. magyarországi régiók (4)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Értékelje a válaszok igazságtartalmát! A NUTS rendszert 1995-ben vezették be. (1)................. A NUTS rendszer nem tekinthető egységesnek. (2)................. A NUTS rendszer célja az egységes értékelés. (3)................. 3. feladat - egyszeres választás Melyik állítás igaz a NUTS II. szintre? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) A magyarországi kistérségeknek megfelelő területi egység. ( ) A népességszám 800 000 és 3 000 000 fő között van. ( ) Wales és Skócia is ide tartozik. 4. feladat - szókitöltés Mennyi az egyes NUTS szintek kívánatos népességnagysága? NUTS I (ezer fő) (1).................-(2)................. NUTS II (ezer fő) (3).................-(4)................. NUTS III (ezer fő) (5).................-(6)................. A helyes választ a megoldókulcsban találja! Megoldókulcs 1. feladat: (1) - NUTS I. (2) - NUTS II. (3) - NUTS III. Kodolányi János Főiskola
104
(4) - NUTS II. 2. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz 3. feladat: A népességszám 800 000 és 3 000 000 fő között van. 4. feladat: (1) - 3000 (2) - 7000 (3) - 800 (4) - 3000 (5) - 150 (6) - 800
8. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Válassza ki azokat, amelyek az EU magterületéhez tartoznak! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Azori-szigetek [ ] Burgenland [ ] Észak-Finnország [ ] London [ ] Hamburg 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Értékelje az állításokat igazságtartalmuk szerint! Az EU legfejlettebb 25 régiójának GDP-je 2000-ben meghaladta az EU átlag 60%-át. (1)................. Az átlagos foglalkoztatottsági szint az EU-ban 64%. (2)................. A munkanélküliek aránya Dél-Olaszországban 10% alatt van. (3)................. 3. feladat - többszörös választás Melyek a területi különbségek befolyásoló tényezői az alábbiak közül? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] fizikai infrastruktúra [ ] képzettség [ ] lakosságszám [ ] földrajzi fekvés 4. feladat - szókitöltés Mikor készült? Írja be az évszámot! 1. Kohéziós jelentés (1)................. 2. Kohéziós jelentés (2)................. 3. Kohéziós jelentés (3)................. Kodolányi János Főiskola
105
A helyes választ a megoldókulcsban találja! 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - 10 - 11 - 12,5 - 50 - 46 - 70 Egészítse ki az alábbi értékekkel! A 2004-ben közzétett 3. Kohéziós jelentés is rámutatott arra, hogy a regionális különbségek továbbra is jelentősek, sőt a (1)................. új tagország csatlakozásával várhatóan tovább növekednek. A Jelentés szerint a mintegy (2)................. millió lakossal bővülő Közösség GDP-je várhatóan (3).................kal/kel csökken, vagyis további átlag alatti fejlettségű régiók csatlakoznak. A csatlakozó országok átlagos GDP-je a Közösségi átlag (4).................%-a. Tovább növeli a regionális különbségeket, hogy a jelenlegi tagországokban a foglalkoztatási arány 64%, míg a csatlakozó országokban mindössze 56%. A két, fejlettséget jelző adat alapján megállapítható, hogy az új tagországok teljes területén (5)................. régió kivételével - a GDP értékek nem fogják elérni a Közösségi átlag (6).................%-át. Megoldókulcs 1. feladat: London Hamburg 2. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - hamis 3. feladat: fizikai infrastruktúra képzettség 4. feladat: (1) - 1996 (2) - 2001 (3) - 2004 5. feladat: (1) - 10 (2) - 70 (3) - 12,5 (4) - 46 (5) - 11 (6) - 50
9. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Európai Bizottság - Európai Tanács - Európai Unió Tanácsa Melyik szervezetre igazak a következő állítások? az állam és kormányfők testülete (1)................. fő döntéshozó szerv (2)................. Kodolányi János Főiskola
106
kizárólag nagy horderejű kérdésekben dönt (3)................. döntés-előkészítő szervezet (4)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak az Európai Tanácsra? székhelye Luxemburg (1)................. ülésein részt vesznek a tagállamok külügyminiszterei (2)................. dönt az EU bővítéséről (3)................. jelenlegi összetétele 2013-ig változatlan (4)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak az Európai Unió Tanácsára? székhelye Brüsszel (1)................. összetétele változik (2)................. az elnökséget a tagországok között évente váltják (3)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak a Bizottságra? egyedül jogosult törvénytervezet előterjesztésére (1)................. az EU-n kivűl nincs delegációja (2)................. 20 000 fős a hivatali apparátusa (3)................. döntéshozó szervezet (4)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - 2005. január 1-től - 2005. július 1-től -4 -5 - 10 - 12 Kodolányi János Főiskola
107
- 29 - 88 Egészítse ki! A 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés hatályba lépése után, (1)................., illetve a 2004. évi bővítés után a szavazatok eloszlása még inkább a lakosságszámhoz fog igazodni. A tervek szerint Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia - (2)................., Spanyolország - 27, Hollandia - 13, Görögország, Belgium, Portugália - (3)................., Svédország, Ausztria - 10, Dánia, Finnország, Írország - 7, Luxemburg - (4)................. szavazatot kap. A (5)................. új tagállam 2004. május 1-jei csatlakozása után a szavazatok száma átmenetileg a következőképpen alakul: a régiek szavazatainak száma megmarad, Lengyelország - 8, Csehország, Magyarország - (6)................., Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia - 3, Ciprus, Málta - 2 szavazatot kap, és a jogszabályokat 124-ből minimum (7)................. szavazattal fogadják el. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Bizottság - EU Tanács - Tanács Melyik intézményhez köthetők az alábbi szervezetek? Miniszterek tanácsa (1)................. Általános Ügyek Tanács (2)................. Főigazgatóságok (3)................. Biztosok kollégiuma (4)................. Megoldókulcs 1. feladat: (1) - Európai Tanács (2) - Európai Unió Tanácsa (3) - Európai Tanács (4) - Európai Bizottság 2. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz (4) - hamis 3. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - hamis 4. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - igaz (4) - hamis 5. feladat: (1) - 2005. január 1-től (2) - 29 (3) - 12 (4) - 4 (5) - 10 (6) - 5 (7) - 88 Kodolányi János Főiskola
108
6. feladat: (1) - EU Tanács (2) - EU Tanács (3) - Bizottság (4) - Bizottság
10. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - EP - Európai Bíróság - Európai Számvevőszék Párosítsa össze a szervezet az általuk végzett tevékenységekkel! Fő feladata a polgárok érdekképviselet. (1)................. Fő feladata a számadások vizsgálata. (2)................. A legfőbb bírói fórum. (3)................. Az EU demokratikus legitimációja. (4)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak az EP-re? 626 tagja van (1)................. hatévente választják (2)................. a Tanács mellett társdöntéshozó (3)................. hivatalos székhelye Luxemburg (4)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak az Európai Bíróságra? 15 bíróból és 8 jogtanácsosból áll. (1)................. Az egyének által kezdeményezett ügyekkel foglalkozik. (2)................. 5 évre választják tagjait. (3)................. Legfelsőbb bírói fórum. (4)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz Kodolányi János Főiskola
109
- hamis Mely állítások igazak az Európai Számvevőszékre? Brüsszelben székel. (1)................. 1977-ben alakult. (2)................. Feladata a döntés-előkészítés. (3)................. 15 tagú független testület. (4)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Amszterdami Szerződés - egyharmados többséggel - Egységes Európai Okmány - Maastrichti Szerződés - kétharmados többséggel - költségvetését - Parlament - Tanács Egészítse ki! Az (1)................. (1986), a (2)................. (1992), valamint az (3)................. (1997) fokozatosan ruházták fel társjogalkotói feladatokkal az EP-t, amely így ma már a közösségi döntéshozatal nagy részében (4)................. a mellett egyenrangú és megkerülhetetlen társdöntéshozóként lép fel. Emellett a (5)................. a Tanáccsal közösen fogadja el az EU (6)................. is. Az EP-nek jóváhagyási joga van a Bizottság elnöke, és egész testülete kinevezését illetően, valamint felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött, sőt, (7)................. bizalmatlanságot is szavazhat a Bizottsággal szemben, ami utóbbi lemondatásával jár. 6. feladat - párosítás Hány képviselővel vannak jelen az egyes pártok az Európai Parlamentben (az 1999-es választások alapján)? Párosítsa! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Európai Szocialista Párt 32 Zöldek 232 Függetlenek 175 Európai Néppárt 44 Megoldókulcs 1. feladat: (1) - EP (2) - Európai Számvevőszék (3) - Európai Bíróság (4) - EP 2. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - igaz (4) - hamis 3. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - hamis Kodolányi János Főiskola
110
(4) - igaz 4. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz 5. feladat: (1) - Egységes Európai Okmány (2) - Maastrichti Szerződés (3) - Amszterdami Szerződés (4) - Tanács (5) - Parlament (6) - költségvetését (7) - kétharmados többséggel 6. feladat: 232 - Európai Néppárt 175 - Európai Szocialista Párt 44 - Zöldek 32 - Függetlenek
11. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - párosítás Párosítsa össze a szervezetek az általuk végzett tevékenységekkel! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Kétévente választ elnököt. EBB 1998-tól működik. EKB 20 mrd euró nagyságrendben nyújt kölcsönt. Régiók Bizottsága A Maastrichti Szerződés hívta életre. Gazdasági és Szociális Bizottság 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak az EBB-re? 10 mrd euró alaptőkéje van. (1)................. Legfőbb szerve a Kormányzótanács. (2)................. 7 igazgatósága van. (3)................. Brüsszelben székel. (4)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak az EKB-re? Legfőbb feladata az euró menedzselése. (1)................. Bankjegyek csak az ő engedélyével bocsáthatók ki. (2)................. Kodolányi János Főiskola
111
Az Amszterdami Szerződés hívta életre. (3)................. Berlini székhelyű. (4)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak a Gazdasági- és Szociális Bizottságra? A Római Szerződés hívta életre. (1)................. Döntéshozó szerv. (2)................. Igazgatóságokban végzi munkáját. (3)................. 222 tagú testülete van. (4)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak a Régiók Bizottságára? A tagoknak öt éves megbízatásuk van. (1)................. Maastrichti Szerződés hívta életre. (2)................. Javaslatai kötelező erejűek a tanácsra nézve. (3)................. Véleményét kötelező kikérni az oktatás, kultúra, közegészségügy területén. (4)................. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak az EUROPOL-ra? Székhelye Hága. (1)................. Célja a bűnüldözési kooperáció javítása. (2)................. 1992-ben jött létre. (3)................. Önálló nyomozati joggal rendelkezik. (4)................. 7. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbiak közül melyik nem az ESC szekciója? külkapcsolatok (1)................. Kodolányi János Főiskola
112
kereskedelem (2)................. igazságszolgáltatás (3)................. mezőgazdaság (4)................. Megoldókulcs 1. feladat: Gazdasági és Szociális Bizottság - Kétévente választ elnököt. EBB - 20 mrd euró nagyságrendben nyújt kölcsönt. EKB - 1998-tól működik. Régiók Bizottsága - A Maastrichti Szerződés hívta életre. 2. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz (4) - hamis 3. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - hamis (4) - hamis 4. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - hamis (4) - igaz 5. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz 6. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - hamis (4) - hamis 7. feladat: (1) - hamis (2) - hamis (3) - igaz (4) - hamis
12. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak a következő állítások? Az unió Strukturális Alapjai 2007-től az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciójára és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközre korlátozódnak. (1)................. Az ERFA forrásai jellemzően a termelő beruházásokra, az ESzA források az emberi erőforrások fejlesztésére vonatkoznak. (2)................. Kodolányi János Főiskola
113
A projektek támogatható költségeinek elszámolhatósága tekintetében alapvetően uniós szabályozást kellett kialakítani. (3)................. A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján a strukturális alapokból azok a régiók jogosultak támogatásra, amelyek nem tartoznak sem a konvergencia-kritérium, sem az átmeneti finanszírozás kritérium hatálya alá. (4)................. 2. feladat - párosítás A rendelkezésre álló források nagysága tekintetében rendezze csökkenő sorrendbe az 1083/2006/Ek Rendeletben nevesített kohéziós célkitűzéseket! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: a regionális versenyképesség és foglalkoztatás 2. a tagállamok és a régiók közelítése ("konvergencia") 3. az európai területi együttműködés megvalósítása 1. 3. feladat - párosítás Alkosson párokat az alább felsoroltakból! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Kohéziós Alap emberi erőforrások fejlesztése ESzA termelő beruházások ERFA környezetvédelem, közlekedésfejlesztés 4. feladat - szókitöltés Egészítse ki a következő mondotot! A „konvergencia” célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosultak azok a NUTSII. régiók, amelyek 2000–2002 közötti időszakra vonatkozó, a vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-25 GDP-átlagának (1)................. %-át. A helyes választ a megoldókulcsban találja! 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - nem tartoznak az átmeneti finanszírozás kritérium - nem tartoznak sem a konvergencia-kritérium, sem az átmeneti finanszírozás kritérium - nem tartoznak a konvergencia-kritérium Egészítse ki a következő mondatot! A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján a strukturális alapokból azok a régiók jogosultak támogatásra, amelyek (1)................. hatálya alá. Megoldókulcs 1. (1) - hamis feladat: (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz 2. 1. - a tagállamok és a régiók közelítése ("konvergencia") feladat: 2. - a regionális versenyképesség és foglalkoztatás 3. - az európai területi együttműködés megvalósítása 3. termelő beruházások - ERFA feladat: emberi erőforrások fejlesztése - ESzA Kodolányi János Főiskola
114
4. feladat: 5. feladat:
környezetvédelem, közlekedésfejlesztés - Kohéziós Alap (1) - 75 (1) - nem tartoznak sem a konvergencia-kritérium, sem az átmeneti finanszírozás kritérium
13. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak a következő állítások? A Kohéziós Alap főbb felhasználási területe a foglalkoztatás előmozdítása, elsősorban a humánerőforrások fejlesztése révén. (1)................. Az ESzA támogatja azokat a tagállami szakpolitikákat, melyek a társadalmi befogadás előmozdítására irányulnak. (2)................. A Kohéziós Alap felhasználása program-alapon történik, így nem irányul az unió által megfogalmazott, kiemelt projektekre. (3)................. Az ERFA felhasználása 1083/2006/EK rendeletben megfogalmazott célkitűzések közül kizárólag a „kovergencia” célkitűzésre irányul. (4)................. 2. feladat - többszörös választás Válassza ki a helyes megoldást! A Kohéziós Alap forrásainak felhasználása alapvetően az alábbiakra irányul: Több helyes válasz is lehetséges: [ ] transzeurópai közlekedési hálózatok [ ] kutatás-fejlesztési keretprogramok [ ] európai gazdasági hálózatok kialakítása [ ] környezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapján meghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében 3. feladat - többszörös választás Válassza ki a helyes megoldást! A „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés keretében az ERFA a fenntartható fejlődésre irányuló stratégiák összefüggésében a foglalkoztatottság előmozdítása mellett elsősorban a következő prioritásokra összpontosítja támogatását: Több helyes válasz is lehetséges: [ ] hozzáférés az általános gazdasági érdekű közlekedési és távközlési szolgáltatásokhoz [ ] környezetvédelem és kockázat-megelőzés [ ] a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése a fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén [ ] innováció és a tudásalapú gazdaság [ ] projektalapú nemzetközi közlekedési hálózatok 4. feladat - feleletválasztás Kodolányi János Főiskola
115
Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - 1080/2006/Ek Rendelete (2006. július 5.) - 1081/2006/Ek Rendelete (2006. július 5.) - 1084/2006/EK Rendelete (2006. július 11.) Egészítse ki a követkző mondatot! Az ERFA felhasználását az Európai Parlament és a Tanács „az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló, (1).................. szabályozza. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - termelő - munkahelyteremtő - szolgáltatás jellegű Egészítse ki a következő mondatot! Az ERFA legfontosabb hangsúlyaként hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez hozzájáruló, (1)................. beruházásokhoz, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, közvetlen befektetési támogatás révén. Megoldókulcs 1. (1) - hamis feladat: (2) - igaz (3) - hamis (4) - hamis 2. transzeurópai közlekedési hálózatok feladat: környezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapján meghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében 3. környezetvédelem és kockázat-megelőzés feladat: innováció és a tudásalapú gazdaság hozzáférés az általános gazdasági érdekű közlekedési és távközlési szolgáltatásokhoz 4. (1) - 1080/2006/Ek Rendelete (2006. július 5.) feladat: 5. (1) - termelő feladat:
14. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak a következő állítások? A fejlesztési programokat mindig a tagállamok megfelelő hatóságai javasolják. (1)................. Az NSRK-t, az Operatív Programokat és Akcióterveiket végső soron a Bizottság fogadja el. (2)................. A bizottság szakértői készítik el az NSRK keretrendszerét. (3)................. Kodolányi János Főiskola
116
Az Operatív Programok indikatív projektlistát is tartalmaznak. (4)................. 2. feladat - párosítás Rendezze sorba a következőket! A források felhasználásához kötődő dokumentumok elkészítésének sorrendje a következő: Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Operatív Programok 1. Akciótervek 3. Pályázatok 4. NSRK 2. 3. feladat - párosítás Alkosson párokat az alább felsoroltakból! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Operatív Programok A Kormány fogadja el NSRK A Bizottság fogadja el Akciótervek A Bizottság fogadja el Pályázatok A Kormány fogadja el 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - a várható pályázati kiírások körvonalazása - azok előzetes- és környezeti szempontú értékelése - a részletes beavatkozási konstrukciók véglegesítése Egészítse ki a következő mondatot! Az Operatív Programok készítésének fontos állomása (1)................. . 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - Új Magyarország Fejlesztési Tervnek - Nemzeti Fejlesztési Tervnek - Országos Területfejlesztési Koncepciónak Egészítse ki a következő mondatot! A Nemzeti Stratégiai Referencia Keretet Magyarországon (1)................. is nevezik. Megoldókulcs 1. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - hamis (4) - hamis 2. feladat: 1. - NSRK 2. - Operatív Programok 3. - Akciótervek 4. - Pályázatok 3. feladat: A Bizottság fogadja el - NSRK A Bizottság fogadja el - Operatív Programok A Kormány fogadja el - Akciótervek A Kormány fogadja el - Pályázatok Kodolányi János Főiskola
117
4. feladat: (1) - azok előzetes- és környezeti szempontú értékelése 5. feladat: (1) - Új Magyarország Fejlesztési Tervnek
15. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Melyik évben tették közzé a kohéziós politika Fehér könyvét? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) 2002 ( ) 2001 ( ) 2000 ( ) 1983 2. feladat - egyszeres választás Mely tényező nem okoz problémát a közlekedési ágazat szempontjából? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) A környezetszennyező és egészségkárosító hatások. ( ) Az egyes közlekedési módok teljesítményének egyenlőtlen növekedése. ( ) A túlzott vasútsűrűség. 3. feladat - egyszeres választás Mi az oka, hogy a csatlakozó országokban gyorsan nő az autók száma? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) A kedvező árak. ( ) Az autó a szabadság jelképe. ( ) A növekvő jövedelmek. 4. feladat - egyszeres választás Melyek a vasúti közlekedés fejlesztésének céljai? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Kombinált fuvarozás. ( ) Szárnyvonalak felszámolása. ( ) A megbízhatóság helyreállítása, kizárólag áruszállításra szolgáló vonalak létesítése. 5. feladat - egyszeres választás Melyik nem a közúti közlekedés fejlesztésének célja? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Alsóbbrendű utak fejlesztése. ( ) Jó minőségű városi közlekedés biztosítása. ( ) Hatékony díjszabás-politika. 6. feladat - egyszeres választás Melyek a légi közlekedés fejlesztésének céljai? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) A repülőterek számának növelése. ( ) Külön nemzeti jogszabályok alkotása. ( ) Közösségi jogszabályok alkotása, valamint a zajszennyezés csökkentése. Megoldókulcs 1. feladat: 2001 2. feladat: A túlzott vasútsűrűség. Kodolányi János Főiskola
118
3. feladat: Az autó a szabadság jelképe. 4. feladat: A megbízhatóság helyreállítása, kizárólag áruszállításra szolgáló vonalak létesítése. 5. feladat: Alsóbbrendű utak fejlesztése. 6. feladat: Közösségi jogszabályok alkotása, valamint a zajszennyezés csökkentése.
16. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Mikortól beszélhetünk közös környezetvédelmi politikáról? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) 2000 ( ) 1957 ( ) 1972 ( ) 1987 2. feladat - egyszeres választás Melyek a környezetvédelmi-politikai kialakításának meghatározó elvei? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) maximális profit elve ( ) jólét elve és a gazdasági elv ( ) együttműködés elve 3. feladat - egyszeres választás Mely területekre koncentrál a közösségi környezeti jogalkotás? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) zajszennyezés ( ) hulladékgazdálkodás ( ) levegőszennyezés ( ) vízszennyezés 4. feladat - egyszeres választás Melyik nem tartozik a természetvédelem legfontosabb szabályozó eszközei közé? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) élőhely Direktíva ( ) madarakról szóló Direktíva ( ) CITES ( ) a "szennyező fizet" elv Megoldókulcs 1. feladat: 1987 2. feladat: jólét elve és a gazdasági elv 3. feladat: levegőszennyezés 4. feladat: a "szennyező fizet" elv
17. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Mely tagállamok akadályozták a 60-as években a közös iparpolitika kialakítását? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Németország, Nagy-Britannia Kodolányi János Főiskola
119
( ) Nagy-Britannia, Olaszország ( ) Olaszország, Franciaország 2. feladat - egyszeres választás Mi jellemezte a 70-es években a közösségi iparpolitikát? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) protekcionizmus, veszteségek finanszírozása ( ) ipari K+F ( ) termékfejlesztés 3. feladat - egyszeres választás Az iparpolitika mely dokumentum alapján került az EK Szerződésbe? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Agenda 2000 ( ) Római Szerződés ( ) Maastrichti Szerződés ( ) Amszterdami Szerződés 4. feladat - egyszeres választás Mely célok szerepeltek ebben a szerződésben? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Az ipari eredménynek közzététele. ( ) Az ipari szerkezetátalakítás felgyorsítása, a vállalkozási környezet javítása. ( ) Az ipari környezetvédelem erősítése. 5. feladat - egyszeres választás Melyik az a célkitűzés amelyiket nem fogalmazták bele a Kis- és Közepes Vállalkozások Európai Chartájában? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Az elektronikus üzlet fejlesztése. ( ) A vállalkozás-indítás feltételeinek javítása. ( ) A vállalkozások pénzügyi ellenőrzésének javítása. Megoldókulcs 1. feladat: Olaszország, Franciaország 2. feladat: protekcionizmus, veszteségek finanszírozása 3. feladat: Maastrichti Szerződés 4. feladat: Az ipari szerkezetátalakítás felgyorsítása, a vállalkozási környezet javítása. 5. feladat: A vállalkozások pénzügyi ellenőrzésének javítása.
18. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás A Római Szerződés alapján melyek nem a CAP prioritásai? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Az élelmiszerellátás biztosítása. ( ) A termelékenység növelése. ( ) A piacok stabilizálása. ( ) A földprivatizáció. 2. feladat - egyszeres választás Kodolányi János Főiskola
120
Melyek voltak a CAP hiányosságai a 70-es években? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Az intervenció túltermelésre ösztönzött és az intenzív mezőgazdaság fokozta a környezeti ártalmakat. ( ) Alacsony támogatási szint. ( ) Kevés mezőgazdasági foglalkoztatott. 3. feladat - egyszeres választás Melyik elv nem szerepelt a 1992-es CAP reform irányelvei között? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) A foglalkoztatottak számának és a termelés mennyiségének a növelése. ( ) Agrár-környezetvédelmi intézkedések. ( ) A mezőgazdasági árak közelítése a világpiacihoz. ( ) A termelési kvóták korlátozása. 4. feladat - egyszeres választás Melyek voltak az Agenda 2000 reformjavaslatai? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Környezetvédelmi szempontok integrálása valamint az integrált vidékfejlesztés. ( ) A közvetlen kompenzáció növelése. ( ) Az agrárfoglalkoztatottak számának növelése. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - adófizető állampolgár - árcsökkentés - ártámogatás - intervenciós ár - művelésből kivont területek Pótolja a hiányzó szavakat! Figyeljen arra, hogy van, ami több helyre is kerülhet! A reform szakított a(z) (1)................. alapuló agrárpolitikával (a(z) (2)................. a(z) (3)................. leszállításán keresztül csökkentette) egy olyan általános támogatási politikáért cserébe, amely a jövedelmet támogatja a(z) (4)................. és a(z) (5)................. által érintett egyes növényi és állati eredetű termékek után járó támogatáson keresztül. Ez azt is jelenti, hogy az agrártámogatás terhét ettől kezdve nem annyira a vevő, mint inkább a(z) (6)................. viseli. Ugyanakkor a termékek többségének vonatkozásában a CAP továbbra is ártámogatást alkalmaz. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - általános hozzájárulás - fele - hozzájárulás - ÁFA - EAGGF - 1,4% - 2,4% Pótolja a hiányzó szavakat számmal jelölve! Figyeljen arra, hogy van, ami több helyre is kerülhet! A Közös Agrárpolitika legfőbb pénzügyi eszköze a(z) (1).................. A(z) (2)................. támogatási forrása a Európai Unió teljes költségvetésének mintegy Kodolányi János Főiskola
121
(3).................. A reformok ellenére azonban CAP a ráfordításokhoz képest elenyésző bevételt eredményez, s ezzel nem tölti be azt a valaha hozzá fűzött reményt, hogy az importadók és az adó visszatérítések egyensúlyt teremtenek. Ezért szükségszerű, hogy a tagállamok hozzájáruljanak az Európai Unió költségvetéséhez és ezen belül is különösképpen ehhez az alaphoz. A(z) (4).................-nak két formája van: egyrészt valamennyi tagállam a központilag beszedett (5)................. (6).................-át köteles befizetni az EU költségvetésébe, másrészt (7)................. fizetésére is kötelezett, amelynek mértékét országonként külön, a bruttó hazai termék (GDP) alapján állapítják meg. Megoldókulcs 1. A földprivatizáció. feladat: 2. Az intervenció túltermelésre ösztönzött és az intenzív mezőgazdaság fokozta a feladat: környezeti ártalmakat. 3. A foglalkoztatottak számának és a termelés mennyiségének a növelése. feladat: 4. Környezetvédelmi szempontok integrálása valamint az integrált vidékfejlesztés. feladat: 5. (1) - ártámogatás feladat: (2) - ártámogatás (3) - intervenciós ár (4) - művelésből kivont területek (5) - árcsökkentés (6) - adófizető állampolgár 6. (1) - EAGGF feladat: (2) - EAGGF (3) - fele (4) - hozzájárulás (5) - ÁFA (6) - 1,4% (7) - általános hozzájárulás
19. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Mikor fogadták el az első szociális akcióprogramot? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) 1963 ( ) 1974 ( ) 1957 ( ) 1978 2. feladat - egyszeres választás Milyen tényezőkre fókuszál az 1989-es Szociális Charta? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) munkaerő szabad mozgása, munkahelyi biztonság ( ) élethosszig tartó tanulás ( ) munkahelyteremtés, munkabérek csökkentése 3. feladat - egyszeres választás Milyen értéket ért el a munkanélküliség az EU-ban a 90-es évek elején? Csak egy helyes válasz lehetséges: Kodolányi János Főiskola
122
( ) 18% ( ) 10% ( ) 3% ( ) 5% 4. feladat - egyszeres választás Melyek a Lisszaboni Stratégia átfogó céljai? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) A szociális támogatások növelése. ( ) A teljes foglalkoztatás. ( ) Az időskori foglalkoztatás növelése. Megoldókulcs 1. feladat: 1974 2. feladat: munkaerő szabad mozgása, munkahelyi biztonság 3. feladat: 10% 4. feladat: A teljes foglalkoztatás.
20. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Melyik dokumentumban viselt már külön címet a fogyasztóvédelmi politika? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Római Szerződés ( ) Maastrichti Szerződés ( ) SEA ( ) Fehér Könyv 2. feladat - egyszeres választás Melyek a fogyasztóvédelmi politika legfőbb céljai? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) fogyasztói jogok érvényesítése, biztonságos áruk ( ) belső kereskedelem fejlesztése ( ) termelők védelme 3. feladat - egyszeres választás Mely tényezőre nem vonatkoznak a legfontosabb fogyasztóvédelmi irányelvek? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) az ingatlanok időben megosztott használati jogára ( ) a megtévesztő és félrevezető reklámra ( ) a vevő által okozott rossz tárolásból adódó károkra ( ) a távolban kötött szerződésre, tisztességtelen szerződési feltételekre 4. feladat - egyszeres választás Milyen új gazdasági fejlemények határozzák meg a fogyasztóvédelmi politikát? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) tömeggyártás növelése, a korábbinál bonyolultabb termelési eljárások ( ) bővülő termékkínálat ( ) specializáció Megoldókulcs 1. feladat: Fehér Könyv Kodolányi János Főiskola
123
2. feladat: fogyasztói jogok érvényesítése, biztonságos áruk 3. feladat: a vevő által okozott rossz tárolásból adódó károkra 4. feladat: tömeggyártás növelése, a korábbinál bonyolultabb termelési eljárások
21. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Melyik szervezet felügyelete alá tartozik a versenypolitika? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Európai Tanács ( ) Gazdasági és Szociális Bizottság ( ) Régiók Bizottsága ( ) Európai Bizottság 2. feladat - egyszeres választás Egészítse ki az alábbi mondatot! A versenypolitika legfontosabb eszköze a/az ....... Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) fogyasztók. ( ) vállalati együttműködés. ( ) versenyjog. ( ) egységes piac. 3. feladat - egyszeres választás Egészítse ki az alábbi mondatot! Az egységes versenypolitika alapja a/az ......................, amely minden tagállam vállalatai számára nyitott. Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) egységes piac ( ) fogyasztók ( ) vállalati együttműködés ( ) versenyjog 4. feladat - egyszeres választás Egészítse ki a mondatot! Mivel az egységes piac működését akadályoznák a versenyt korlátozó ................., szükségessé vált e funkcionális politika kialakítása. Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) fogyasztók ( ) vállalati együttműködések ( ) egységes piac ( ) versenyjog 5. feladat - többszörös választás Melyek a versenyjog legfontosabb feladatai? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A vállalati fúziók ellenőrzése. [ ] A vállalkozás-alapítás ellenőrzése. [ ] A tisztességtelen piaci magatartás tiltása. Kodolányi János Főiskola
124
[ ] A külföldi befektetések szabályozása. 6. feladat - többszörös választás Mire terjed ki a közösségi versenyjog? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] vállalatokra [ ] önkormányzatokra [ ] tagállamokra 7. feladat - többszörös választás Mely esetekben oldható fel az állami támogatás tilalma? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] régiók közötti együttműködésben megvalósuló fejlesztések [ ] szociális alapú támogatás [ ] munkahelyteremtő beruházás [ ] előre nem látható események miatti károk Megoldókulcs 1. feladat: Európai Bizottság 2. feladat: versenyjog. 3. feladat: egységes piac 4. feladat: vállalati együttműködések 5. feladat: A tisztességtelen piaci magatartás tiltása. A vállalati fúziók ellenőrzése. 6. feladat: vállalatokra tagállamokra önkormányzatokra 7. feladat: szociális alapú támogatás előre nem látható események miatti károk
22. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Mely dokumentumban jelent meg először az oktatáspolitika? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Agenda 2000 ( ) Római Szerződés ( ) Amszterdami Szerződés ( ) Maastrichti Szerződés 2. feladat - többszörös választás Az EK Szerződés mely hatásköröket hagyja meg a tagországoknál? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Az oktatási rendszer működtetése. [ ] Felsőoktatási együttműködések. [ ] A tananyag összeállítása. [ ] A hallgatói mobilitás koordinálása. 3. feladat - egyszeres választás Mikortól ismerik el a tagállamok kölcsönösen a felsőoktatási diplomákat? Csak egy helyes válasz lehetséges: Kodolányi János Főiskola
125
( ) 1989 ( ) 1985 ( ) 1993 ( ) 1980 4. feladat - többszörös választás Válassza ki az oktatással kapcsolatos közösségi programokat? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Leonardo de Vinci [ ] Urban [ ] Socrates [ ] Kultúra 2000 5. feladat - többszörös választás Melyek a Lisszaboni Stratégiában megfogalmazott legfontosabb célok? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A felsőfokú képzések számának korlátozása. [ ] A hagyományos képzési formák szerepének növelése. [ ] Az élethosszig tartó tanulás. [ ] A hallgatói mobilitás. 6. feladat - egyszeres választás Mikor fogadták el a Bolognai Chartát? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) 1985 ( ) 1999 ( ) 1989 ( ) 1993 7. feladat - többszörös választás Melyek a felsőoktatás 2010-ig megfogalmazott közös céljai? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Az egységes minőségbiztosítás. [ ] A felsőoktatási intézmények összevonása. [ ] A kreditrendszer bevezetése. [ ] A nemzetközi együttműködések felülbírálása. 8. feladat - egyszeres választás Egészítse ki a mondatot, válasszon az alábbi lehetőségek közül! Az 50%-os kvóta értelmében pedig az uniós TV-társaságok kötelesek ............... európai műveket sugározni. Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) műsoridejük több, mint felében ( ) főműsoridőben ( ) műsoridejük több, mint egyharmadában Megoldókulcs 1. feladat: Maastrichti Szerződés 2. feladat: A tananyag összeállítása. Az oktatási rendszer működtetése. 3. feladat: 1989 Kodolányi János Főiskola
126
4. feladat: Leonardo de Vinci Socrates 5. feladat: Az élethosszig tartó tanulás. A hallgatói mobilitás. 6. feladat: 1999 7. feladat: A kreditrendszer bevezetése. Az egységes minőségbiztosítás. 8. feladat: műsoridejük több, mint felében
23. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Melyik döntéshozatali eljárást alkalmazzák a kül- és biztonságpolitika területén? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) együttdöntés ( ) egyhangú döntés ( ) minősített többség ( ) egyszerű többség 2. feladat - egyszeres választás Mikor fogadták el a CFSP első dokumentumát? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) 1986 ( ) 1970 ( ) 1957 ( ) 1949 3. feladat - többszörös választás Melyek a Maastrichti Szerződésben rögzített CFSP eszközök? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] közös akciók [ ] közös intézmények [ ] közös finanszírozás [ ] közös álláspontok 4. feladat - többszörös választás Melyek az EU diplomáciai lehetőségei közül azok, melyek nem képzik a szigorúan értelmezett CFSP alkotóelemeit? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] tűzszünetek ellenőrzése [ ] különleges megbízottak kiküldése [ ] közös stratégia [ ] a diplomáciai elismerés 5. feladat - egyszeres választás Melyik megállapítás nem igaz az alábbiak közül? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Az Európai Tanács általános iránymutatásokat fogalmaz meg. ( ) A Politikai és Biztonsági Bizottság véleményeket terjeszt a Tanács elé. ( ) Az Általános Ügyek Tanácsa koordinatív funkcióval rendelkezik. ( ) Az Európai Tanács egységesíti a különböző országok külpolitikáját. Kodolányi János Főiskola
127
Megoldókulcs 1. feladat: egyhangú döntés 2. feladat: 1970 3. feladat: közös akciók közös álláspontok 4. feladat: a diplomáciai elismerés tűzszünetek ellenőrzése különleges megbízottak kiküldése közös stratégia 5. feladat: Az Európai Tanács egységesíti a különböző országok külpolitikáját.
24. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Milyen fejlődési módot követ az EU regionális politikája? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) tervezett fejlődés ( ) spontán fejlődés ( ) tervgazdaság 2. feladat - többszörös választás Egészítse ki az alábbi mondatot! A tervezés folyamatára jellemző, hogy ... Több helyes válasz is lehetséges: [ ] ellenőrzi a fejlesztéseket. [ ] kötelező irányelveket fogalmaz meg. [ ] előkészíti a döntéseket. [ ] feltárja a főbb tendenciákat. 3. feladat - párosítás Párosítsa össze a tervek típusait a jellemzőikkel! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: jövőkép hosszú távú állapotleírás koncepció érdekegyeztetési feladatokat betöltő fejlesztési elképzelés forgatókönyv fejlődési törvényszerűségek előrevetítése prognózis bizonytalansági tényezőket is tartalmazó jövőkép 4. feladat - többszörös választás Mely állítások igazak az operatív programra? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] komplex programokat fogalmaz meg [ ] konkrét feladatokat fogalmaz meg [ ] javaslatokat tesz az eredmények mérésére [ ] általánosságban fogalmaz 5. feladat - többszörös választás Melyik állítás igaz a Közösségi Támogatási Keretre? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Strukturális beavatkozások kerete. Kodolányi János Főiskola
128
[ ] A tagállam értékeli az alapjául szolgáló tervet. [ ] A Bizottság határozza meg. [ ] Nem tartalmazza a monitoring tervét. Megoldókulcs 1. feladat: tervezett fejlődés 2. feladat: feltárja a főbb tendenciákat. előkészíti a döntéseket. 3. feladat: fejlődési törvényszerűségek előrevetítése - prognózis hosszú távú állapotleírás - jövőkép bizonytalansági tényezőket is tartalmazó jövőkép - forgatókönyv érdekegyeztetési feladatokat betöltő fejlesztési elképzelés - koncepció 4. feladat: konkrét feladatokat fogalmaz meg javaslatokat tesz az eredmények mérésére 5. feladat: A Bizottság határozza meg. Strukturális beavatkozások kerete.
25. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Válassza ki a következő dokumentumok közül azokat, amelyek közösségi szintű területfejlesztési stratégiának tekinthetők? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] EUROPA 2000+ [ ] ESDP [ ] Amszterdami Szerződés [ ] Nizzai Szerződés 2. feladat - többszörös választás Válassza ki azokat a megállapításokat, amelyeket az EUROPA és az EUROPA 2000+ tartalmaz! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Tagállami szintű területfejlesztés növelése szükséges. [ ] A kontinens területi szerkezete megváltozott. [ ] Új perifériák jöttek létre. [ ] A kohézió felerősödött. 3. feladat - többszörös választás Melyek az ESDP céljai? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A humán erőforrás fejlesztése. [ ] A tagországok döntési mechanizmusainak összehangolása. [ ] A kulturális értékek védelme. [ ] A városhálózat kiegyensúlyozott fejlesztése. 4. feladat - többszörös választás Melyek az Agenda 2000 témái? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Kohéziós Alap reformja. [ ] CAP reformja. [ ] EU 2000 utáni fejlesztése. [ ] Infrastruktúra fejlesztése. Kodolányi János Főiskola
129
5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - csökken - csökkentés - nő - növelés - Belgium - Németország - 1,18 - 1,27 Egészítse ki! Az Agenda 2000 a regionális politika hatékonyságának növelése érdekében 2000-től tevékenységét konkrétabb célokra összpontosítja. A legfontosabb módosítások között szerepel a célkitűzések (1).................e (2000-től 3 célkitűzés), a közösségi kezdeményezések számának (2).................e, valamint a decentralizáltság (3)................. e a tagállamok nagyobb mozgásterének biztosításával. A Közös Agrárpolitikával kapcsolatban a legfontosabb változások, hogy a mezőgazdasági árak támogatása 2000 és 2006 között fokozatosan (4)................., a gazdák közvetlen támogatása viszont (5)................., emellett külön költségvetést irányoztak elő az élelmiszerek minőségének vizsgálatára és a mezőgazdaság fejlesztésére. A költségvetéshez kapcsolódó változtatások közül kiemelhető, hogy egy ország hozzájárulásának felső határát a GNP (6)................. százalékában állapították meg, illetve bizonyos országoknak - (7)................., Hollandia, Ausztria, és Svédország - csökkentették befizetéseit. 6. feladat - egyszeres választás Mennyiben állapították meg az Agenda 2000-ben a tagállami hozzájárulás mértékét? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) GDP 2% ( ) GDP 1,48% ( ) GNP 1,27% ( ) GDP 1% Megoldókulcs 1. feladat: EUROPA 2000+ ESDP 2. feladat: A kontinens területi szerkezete megváltozott. Új perifériák jöttek létre. 3. feladat: A városhálózat kiegyensúlyozott fejlesztése. A kulturális értékek védelme. 4. feladat: EU 2000 utáni fejlesztése. CAP reformja. 5. feladat: (1) - csökkentés (2) - csökkentés (3) - növelés (4) - csökken (5) - nő (6) - 1,27 (7) - Németország 6. feladat: GNP 1,27%
26. lecke. Önellenőrző feladatok Kodolányi János Főiskola
130
1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak a következő állítások? A pályázati kiírások előkészítésében külső szakértők csak az Irányító hatóság és Közreműködő Szervezetek alkalmazottai vesznek részt. (1)................. A kiemelt projektek általában közcélúak. (2)................. Az EU tagállamokban a projektalapú kiválasztásnak van egyértelmű preferenciája. (3)................. A legitim projektkiválasztás módja lehetséges egyedileg, az Irányító hatóság döntése alapján is. (4)................. 2. feladat - többszörös választás Válassza ki az allokációs döntések meghozatalának jellemző eljárásait az alábbiak közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Háromfordulós, egyedi versenyeztetéses pályázat [ ] Egyedi projekt [ ] Nagyprojekt [ ] Kétfordulós pályázat [ ] Egyfordulós nyílt pályázat [ ] Kiemelt projekt [ ] Közvetett támogatás 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - Közreműködő Szervezetre - Irányító Hatóságra - Kormányra Válassza ki a helyes választ az alábbiak közül! A(z) (1)................. bízzák, hogy a pályázati kiírások szövegezését konkrétan ki végzi. 4. feladat - többszörös választás Válassza ki a helyes megoldást! A pályázati kiírás az alábbiakat tartalmazza: Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a projekt javaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót [ ] az operatív program rövid kivonatát [ ] a támogatási konstrukció rövid bemutatását, az akciótervben foglaltakkal egyezően [ ] a támogatási szerződés tervezetét [ ] a projekt adatlapot [ ] a pályázati kiírást kidolgozó szervezetek felelősségeit 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - Egyfordulós nyílt pályázat - Kétfordulós pályázat Kodolányi János Főiskola
131
- Kiemelt projektek nevesítése Egészítse ki a következő mondatot! Az (1)................. olyan támogatási konstrukciók esetében alkalmazott eljárás, ahol a pályázók száma, ill. összetétele indokolja a versenyeztetést. Megoldókulcs 1. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz 2. feladat: Közvetett támogatás Nagyprojekt Egyfordulós nyílt pályázat Kiemelt projekt Kétfordulós pályázat 3. feladat: (1) - Irányító Hatóságra 4. feladat: a támogatási konstrukció rövid bemutatását, az akciótervben foglaltakkal egyezően a projekt adatlapot a projekt javaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót a támogatási szerződés tervezetét 5. feladat: (1) - Egyfordulós nyílt pályázat
27. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak a következő állítások? Előirányzat felhasználási keretszámlára érkeznek az Európai Bizottságtól a strukturális alapok által finanszírozott támogatási összegek: előleg-átutalás, időközi átutalások és végső átutalás formájában. (1)................. A tenderezés kapcsán elsősorban a formai feltételekre kell a hangsúlyt helyezni. (2)................. Az operatív programok megvalósításához kapcsolódó projekt színtű pénzügyi feladatokat főszabályként az irányító hatóságok látják el. (3)................. Az operatív programok megvalósításához kapcsolódó, programszintű pénzügyi és számviteli feladatokat alapvetően az Egységes Monitoring Információs Rendszerre (EMIR) támaszkodva látják el. (4)................. 2. feladat - többszörös választás Válassza ki a helyes megoldást! Az Európai Bizottságnak a verifikációs ellenőrzésekhez készített útmutatója kiemelten foglalkozik a közbeszerzések ellenőrzésével. Az útmutató szerint az eljárás során maradéktalanul érvényesüljenek az alábbi alapelvek: Több helyes válasz is lehetséges: [ ] az egyenlő elbánás Kodolányi János Főiskola
132
[ [ [ [ [
] az átláthatóság ] a nemzetközi tendereztetés szükségessége ] a diszkriminációmentesség ] a kis- és közepes vállalkozások előnyben részesítése ] a verseny tisztaságának az elve
3. feladat - többszörös választás Válassza ki a számla alapú kifizetés típusait! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] kedvezményezett által teljesített kiadások, kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára [ ] a számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére, a számla kiállításának igazolása mellett [ ] a számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére, a számla támogatáson felüli összeg kifizetésének igazolása mellett [ ] a kedvezményezett által teljesített kiadások, kifizetett számlák támogatási összegének előzetes megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára [ ] a kifizetett számlák illetve teljesített kiadások támogatási összegének utólagos megtérítése, engedményezési szerződés bemutatása esetén, a támogatást megelőlegező hitelintézet bankszámlájára 4. feladat - szókitöltés Írja be a hiányzó értéket! Az Európai Bizottság útmutatója szerint a közbeszerzési eljárás során (1)................. alapelvnek maradéktalan érvényesülését várja el. A helyes választ a megoldókulcsban találja! 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - a műszaki specifikációk pontos definiálására, valamint a műszaki, gazdasági, és pénzügyi alkalmasság meghatározásának megfelelőségére - a formai feltételekre - a dokumentáció alaki követelményeinek teljesítésére Egészítse ki a következő mondatot! A közbeszerzések során, a tenderezés kapcsán (1)................. kell helyezni a hangsúlyt. Megoldókulcs 1. (1) - hamis feladat: (2) - hamis (3) - hamis (4) - igaz 2. a diszkriminációmentesség feladat: az átláthatóság az egyenlő elbánás a verseny tisztaságának az elve 3. kedvezményezett által teljesített kiadások, kifizetett számlák támogatási összegének feladat: utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára a számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére, a számla kiállításának igazolása mellett a kifizetett számlák illetve teljesített kiadások támogatási összegének utólagos megtérítése, engedményezési szerződés bemutatása esetén, a támogatást Kodolányi János Főiskola
133
megelőlegező hitelintézet bankszámlájára (1) - 4
4. feladat: 5. (1) - a műszaki specifikációk pontos definiálására, valamint a műszaki, gazdasági, és feladat: pénzügyi alkalmasság meghatározásának megfelelőségére
28. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak a következő állítások? Az ÚMFT a regionális- és vidékfejlesztés meghatározó, 2007 és 2013 között érvényes alapdokumentuma hazánkban. (1)................. Az ÚMFT operatív programjai közül a közlekedés fejlesztéséhez kötődő operatív programnak áll a legtöbb forrás a rendelkezésére 2007 és 2013 között. (2)................. Az ÚMFT egyik meghatározó prioritása 2007 és 2013 között a környezet és energetika fejlesztése. (3)................. Az ÚMFT alapján a gazdaságfejlesztés elsődleges színterei 2007 és 2013 között a regionális operatív programok. (4)................. 2. feladat - egyszeres választás Válassza ki a helyes felsorolást! Az ÚMFT-ben rögzített ágazati operatív programok között találjuk az alábbiakat: Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Közlekedés OP, Turisztikai fejlesztések OP, Gazdaságfejlesztés OP ( ) Gazdaságfejlesztés OP, Turisztikai fejlesztések OP, Államreform OP ( ) Gazdaságfejlesztés OP, Társadalmi megújulás OP, Közlekedés OP 3. feladat - többszörös választás Az ÚMFT-ben összesen hat prioritás szerepel. Válassza ki ezeket! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] környezeti és energetikai fejlesztés [ ] gazdaságfejlesztés [ ] területfejlesztés [ ] humán-erőforrás fejlesztés [ ] társadalom megújulása [ ] turizmus és idegenforgalom [ ] államreform [ ] közlekedésfejlesztés [ ] esélyegyenlőség biztosítása 4. feladat - szókitöltés Írja be a hiányzó értéket! Az ÚMFT-ben rögzített regionális programok száma (1)................. . Kodolányi János Főiskola
134
A helyes választ a megoldókulcsban találja! 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - foglalkoztatás bővítése és a versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése - versenyképes gazdaság és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése - foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése - gazdasági egyensúlyteremtés és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése Egészítse ki a következő mondatot! Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai a (1)................. . Megoldókulcs 1. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz (4) - hamis 2. feladat: Gazdaságfejlesztés OP, Társadalmi megújulás OP, Közlekedés OP 3. feladat: területfejlesztés közlekedésfejlesztés társadalom megújulása gazdaságfejlesztés környezeti és energetikai fejlesztés államreform 4. feladat: (1) - = 5. feladat: (1) - foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése
29. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Mely állítások jellemzőek a monitoringra? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] tervezési eljárás [ ] lehetőségeket ad a folyamatok befolyásolására [ ] alkalmazási folyamatok változásának megfigyelése [ ] nem illeszkedik a valós körülményekhez 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak az alábbiak közül? a fejlesztés akkor lesz hatékony, ha a tervezett célokat időnként összevetjük a tényleges helyzettel (1)................. a monitoring a tervezési folyamattal szorosan összekapcsolódik (2)................. a monitoring nem alkalmas időközi beavatkozásokra (3)................. a tagállamok területfejlesztési rendszerében nincs lényeges szerepe a monitoringnak, csak közösségi szinten (4)................. Kodolányi János Főiskola
135
3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - ex-ante - ex-post Párosítsa össze az értékelési eljárásokat jellemzőikkel! utólagos értékelés (1)................. előzetes étékelés (2)................. alapot teremt az NFT-khez (3)................. az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik (4)................. Megoldókulcs 1. feladat: alkalmazási folyamatok változásának megfigyelése lehetőségeket ad a folyamatok befolyásolására 2. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - hamis (4) - hamis 3. feladat: (1) - ex-post (2) - ex-ante (3) - ex-ante (4) - ex-post
Kurzuszáró feladatsor 1. feladat - többszörös választás Milyen tényezők indokolták a mezőgazdaság versenyképességének közösségi fenntartását? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Az agrárium válságban volt. [ ] Az önellátás stratégiai szemponttá vált. [ ] Alacsony volt az iparban foglalkoztatottak aránya. [ ] Fennállt egy urbanizációs hullám veszélye. [ ] Politikai célok. 2. feladat - szókitöltés Mikor készült? Írja be az évszámot! 1. Kohéziós jelentés (1)................. 2. Kohéziós jelentés (2)................. 3. Kohéziós jelentés (3)................. A helyes választ a megoldókulcsban találja! 3. feladat - többszörös választás Az alábbi állítások közül jelölje az igazakat! Több helyes válasz is lehetséges: Kodolányi János Főiskola
136
[ ] A 4. célkitűzés a hagyományos iparágak válsága miatt hanyatló régiók szerkezetátalakítását támogatta. [ ] A 2. célkitűzés a mezőgazdasági szerkezetváltást hivatott támogatni. [ ] Az 5. célkitűzés a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését és a vidéki térségek fejlesztését célozta meg. [ ] A 3. célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése. [ ] Az 1. célkitűzés azokat a régiókat támogatja, ahol az egy főre jutó GDP értéke alacsonyabb mint a közösségi átlag 75%-a. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A regionális fejlettségi különbségek csökkentésének igénye először Franciaországban, az NSZKban és Olaszországban fogalmazódott meg. (1)................. A II. világháború után a regionális politika a gazdaságpolitika részét képezte. (2)................. 5. feladat - párosítás A strukturális politika mely eszközére igazak az alábbi állítások? Párosítsa össze a megfelelő elemeket: EQUAL Környezetvédelmi beruházásokat, közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztését támogatja. INTERREG A határon átnyúló együttműködést támogatja. Halászati Pénzügyi Városi válságterületeket támogat. Orientációs Eszköz Kohéziós Alap A munkareőpiacra jutást, és mindennemű esélyegyenlőséget támogat. URBAN Célja a halászat támogatása. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - a munkaerő gyors alkalmazkodásának segítése - infrastrukturális fejlesztések - képzetlen felnőtt munkaerő továbbképzése - legfejletlenebb régiók - munkaerőhöz - rurális gazdaság - tájvédelem Értelemszerűen írja be a következő szavakat az alábbi szövegbe! Az említett kohéziós jelentés tartalmazza azt is, hogy 2006-ot követően a kohéziós politikai prioritások miként alakulnak. A legfontosabb prioritás továbbra is a (1)................. támogatása marad, ami a tíz csatlakozó ország számára az (2)................. további meghatározó szerepét jelenti (ellentétben a korábbi tagországok esetében legjellemzőbb versenyképességgel). A 2004 előtt és a 2004-ben csatlakozó tagállamok esetében (3)................. kapcsolódó prioritás is eltérő. A 15 jelenlegi tagállam esetében megmarad a (4)................., mint fő cél, a csatlakozó 10 országnál viszont (5)................. elősegítése lehet a legfontosabb feladat. A vidékfejlesztési politikában is változások várhatók, előtérbe kerül a (6)................., a környezetminőség biztosítása, emellett pedig a (7)................. diverzifikálása. Végül fontos szempont marad a Kodolányi János Főiskola
137
határmenti, határon átnyúló fejlesztési kezdeményezések támogatása. 7. feladat - többszörös választás Melyik jellemző igaz az 1973-79 közötti időszakra? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] területi kohézió erősödése [ ] turisztikai beruházások növelése [ ] területi különbségek növekedése [ ] mezőgazdasági modernizáció 8. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Értékelje a válaszok igazságtartalmát! A NUTS rendszert 1995-ben vezették be. (1)................. A NUTS rendszer nem tekinthető egységesnek. (2)................. A NUTS rendszer célja az egységes értékelés. (3)................. 9. feladat - párosítás Párosítsa össze a szervezetek az általuk végzett tevékenységekkel! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: 1998-tól működik. EBB Kétévente választ elnököt. EKB A Maastrichti Szerződés hívta életre. Gazdasági és Szociális Bizottság 20 mrd euró nagyságrendben nyújt kölcsönt. Régiók Bizottsága 10. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Mely állítások igazak az Európai Tanácsra? székhelye Luxemburg (1)................. ülésein részt vesznek a tagállamok külügyminiszterei (2)................. dönt az EU bővítéséről (3)................. jelenlegi összetétele 2013-ig változatlan (4)................. 11. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Leonardo - Life - Socrates - Ifjúság Melyik programra vonatkoznak az alábbi állítások? Kodolányi János Főiskola
138
Környezetvédelmet támogat. (1)................. Célja a fiatalok közötti együttműködést segítő szakemberek összefogása. (2)................. Az EU szakképzési programja. (3)................. Célja a szakképzés minőségének fejlesztése. (4)................. Célja a felsőoktatásban tanulók mobilitásának ösztönzése. (5)................. Az EU oktatási programja. (6)................. 12. feladat - többszörös választás Mely területek támogathatók a ESF-ból? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] vállalkozásfejlesztés [ ] induló támogatások fiatal gazdálkodóknak [ ] pályakezdő fiatalok támogatása [ ] fiatal gazdálkodók támogatása [ ] tartós munkanélküliség felszámolása 13. feladat - szókitöltés Válassza ki, hogy az egyes célkitűzések mely alapokból támogathatóak? Az értékeket a + és a - jellel jelölje! ERDF ESF EAGGF FIFG (1)................. (2)................. (3)................. (4).................
1. célkitűzés 2. (5)................. (6)................. (7)................. (8)................. célkitűzés 3. (9)................. (10)................. (11)................. (12)................. célkitűzés A helyes választ a megoldókulcsban találja! 14. feladat - egyszeres választás Melyik nem tartozik a természetvédelem legfontosabb szabályozó eszközei közé? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) élőhely Direktíva ( ) madarakról szóló Direktíva ( ) a "szennyező fizet" elv ( ) CITES 15. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - adófizető állampolgár - árcsökkentés - ártámogatás - intervenciós ár - művelésből kivont területek Pótolja a hiányzó szavakat! Figyeljen arra, hogy van, ami több helyre is kerülhet! Kodolányi János Főiskola
139
A reform szakított a(z) (1)................. alapuló agrárpolitikával (a(z) (2)................. a(z) (3)................. leszállításán keresztül csökkentette) egy olyan általános támogatási politikáért cserébe, amely a jövedelmet támogatja a(z) (4)................. és a(z) (5)................. által érintett egyes növényi és állati eredetű termékek után járó támogatáson keresztül. Ez azt is jelenti, hogy az agrártámogatás terhét ettől kezdve nem annyira a vevő, mint inkább a(z) (6)................. viseli. Ugyanakkor a termékek többségének vonatkozásában a CAP továbbra is ártámogatást alkalmaz. 16. feladat - többszörös választás Válassza ki az oktatással kapcsolatos közösségi programokat? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Kultúra 2000 [ ] Urban [ ] Leonardo de Vinci [ ] Socrates 17. feladat - párosítás Mely költségvetési kritériumokra igazak az alábbi állítások? Párosítsa! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: kohézió Bizonyos tevékenységek csak közösségi szintűek. externalitás A költségek, hasznok a tagországokban is megjelennek. kiegészíthetőség A funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni. osztatlanság Minden polgár számára biztosítani kell a jóléti minimumot. 18. feladat - egyszeres választás Mi jellemezte a 70-es években a közösségi iparpolitikát? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) termékfejlesztés ( ) protekcionizmus, veszteségek finanszírozása ( ) ipari K+F 19. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - 2-6% - 2-8% - 14-16% - 16-18% - 21 - 25 - Kohéziós Alap - Strukturális Alap - Portugália - Spanyolország Egészítse ki! A (1)................. támogatására jogosult négy tagállam a 1164/94 számú, és az azt módosító 1264/99 számú rendeletben is nevesítve szerepel. A 2000 és 2006 közötti időszakban leköthető összes forrás (2)................. milliárd euró. Az összes forrás elosztása a 15 tagország esetében a következő: (3)................. az összes forrás 61-64%-át, Görögország az összes forrás (4).................-át, Írország az összes forrás (5).................-át, míg (6)................. az összes forrás 16-18%-át használhatja fel. Kodolányi János Főiskola
140
20. feladat - párosítás Hány képviselővel vannak jelen az egyes pártok az Európai Parlamentben (az 1999-es választások alapján)? Párosítsa! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Zöldek 175 Függetlenek 232 Európai Néppárt 44 Európai Szocialista Párt 32 21. feladat - egyszeres választás Egészítse ki az alábbi mondatot! Az egységes versenypolitika alapja a/az ......................, amely minden tagállam vállalatai számára nyitott. Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) versenyjog ( ) fogyasztók ( ) vállalati együttműködés ( ) egységes piac 22. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - elsődleges joganyag - határozat - irányelv - rendelet Mely jogforrásra igazak az alábbi állítások? Csoportosítsa őket! A jogforrások hierarchiájában a legmeghatározóbbak. (1)................. Nem általános hatályú intézkedések, csak meghatározott címzettekhez szólnak. (2)................. Elfogadásuk után kötelező erejűvé válnak valamennyi tagországban anélkül, hogy az egyes tagországoknak külön át kellene ültetniük a nemzeti jogrendjükbe. (3)................. A közös célkitűzéseket rögzítik általános jelleggel. (4)................. Életbelépésükhöz nemzeti jogi aktusok szükségesek. (5)................. A jogharmonizáció legfontosabb eszközei. (6)................. Közvetlenül alkalmazandó jogszabályok. (7)................. 23. feladat - egyszeres választás Melyik dokumentumban határozták meg a 2000-2006 közötti költségvetést? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Amszterdami Szerződés ( ) Nizzai Szerződés ( ) Maastrichti Szerződés ( ) Agenda 2000 24. feladat - feleletválasztás Kodolányi János Főiskola
141
Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - addicionalitás - partnerség - programozás Az elosztás elvei közül melyikre igazak az alábbi állítások? A regionális adottságokat kell figyelembe venni. (1)................. A közösségi támogatások csak kiegészítő jellegűek. (2)................. A programok kidolgozásába minden érintettet be kell vonni. (3)................. Tartalmaznia kell a célokat, prioritásokat, forrásokat. (4)................. Magába foglalja a szubszidiaritás elvét is. (5)................. 25. feladat - egyszeres választás Melyek a vasúti közlekedés fejlesztésének céljai? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Kombinált fuvarozás. ( ) A megbízhatóság helyreállítása, kizárólag áruszállításra szolgáló vonalak létesítése. ( ) Szárnyvonalak felszámolása. Megoldókulcs 1. Alacsony volt az iparban foglalkoztatottak aránya. feladat: Az agrárium válságban volt. Fennállt egy urbanizációs hullám veszélye. Az önellátás stratégiai szemponttá vált. Politikai célok. 2. (1) - 1996 feladat: (2) - 2001 (3) - 2004 3. Az 1. célkitűzés azokat a régiókat támogatja, ahol az egy főre jutó GDP értéke feladat: alacsonyabb mint a közösségi átlag 75%-a. A 3. célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése. Az 5. célkitűzés a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését és a vidéki térségek fejlesztését célozta meg. 4. (1) - igaz feladat: (2) - igaz 5. A munkareőpiacra jutást, és mindennemű esélyegyenlőséget támogat. - EQUAL feladat: A határon átnyúló együttműködést támogatja. - INTERREG Városi válságterületeket támogat. - URBAN Célja a halászat támogatása. - Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz Környezetvédelmi beruházásokat, közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztését támogatja. - Kohéziós Alap 6. (1) - legfejletlenebb régiók feladat: (2) - infrastrukturális fejlesztések (3) - munkaerőhöz (4) - képzetlen felnőtt munkaerő továbbképzése (5) - a munkaerő gyors alkalmazkodásának segítése (6) - tájvédelem (7) - rurális gazdaság Kodolányi János Főiskola
142
7. feladat: 8. feladat: 9. feladat:
10. feladat:
11. feladat:
12. feladat: 13. feladat:
mezőgazdasági modernizáció területi különbségek növekedése (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz Gazdasági és Szociális Bizottság - Kétévente választ elnököt. EBB - 20 mrd euró nagyságrendben nyújt kölcsönt. EKB - 1998-tól működik. Régiók Bizottsága - A Maastrichti Szerződés hívta életre. (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz (4) - hamis (1) - Life (2) - Ifjúság (3) - Leonardo (4) - Leonardo (5) - Socrates (6) - Socrates tartós munkanélküliség felszámolása pályakezdő fiatalok támogatása (1) - + (2) - + (3) - + (4) - + (5) - + (6) - + (7) - (8) - (9) - (10) - + (11) - (12) - a "szennyező fizet" elv
14. feladat: 15. (1) - ártámogatás feladat: (2) - ártámogatás (3) - intervenciós ár (4) - művelésből kivont területek (5) - árcsökkentés (6) - adófizető állampolgár 16. Leonardo de Vinci feladat: Socrates 17. A költségek, hasznok a tagországokban is megjelennek. - externalitás feladat: Bizonyos tevékenységek csak közösségi szintűek. - osztatlanság Minden polgár számára biztosítani kell a jóléti minimumot. - kohézió A funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni. - kiegészíthetőség 18. protekcionizmus, veszteségek finanszírozása feladat: 19. (1) - Kohéziós Alap feladat: (2) - 21 Kodolányi János Főiskola
143
(3) - Spanyolország (4) - 16-18% (5) - 2-6% (6) - Portugália 20. 232 - Európai Néppárt feladat: 175 - Európai Szocialista Párt 44 - Zöldek 32 - Függetlenek 21. egységes piac feladat: 22. (1) - elsődleges joganyag feladat: (2) - határozat (3) - rendelet (4) - irányelv (5) - irányelv (6) - irányelv (7) - rendelet 23. Agenda 2000 feladat: 24. (1) - programozás feladat: (2) - addicionalitás (3) - partnerség (4) - programozás (5) - partnerség 25. A megbízhatóság helyreállítása, kizárólag áruszállításra szolgáló vonalak létesítése. feladat:
Ábrajegyzék
Kodolányi János Főiskola
144
1. ábra [vissza a tananyaghoz]
2. ábra [vissza a tananyaghoz] Kodolányi János Főiskola
145
3. ábra [vissza a tananyaghoz]
Letölthető dokumentumok jegyzéke http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/letolthetok/01_02_ek_fejlodes_allomasai1975.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/letolthetok/01_03_ek_fejlodes_allomasai1992.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/letolthetok/01_04_ek_fejlodes_allomasai2002.pdf © Kodolányi János Főiskola
Kodolányi János Főiskola
146
