Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................. 1 Bevezetés .......................................................................................................................... 3 1. Szenvedélybetegségek – a kényszeres szerencsejáték .............................................. 4 1.1. Az addikciókról ...................................................................................................... 4 1.2. A függés kialakulásának folyamata ....................................................................... 5 1.3. A függőségi játszma ............................................................................................... 6 1.4. A függőség okai ...................................................................................................... 8 1.5. Viselkedéses addikció ............................................................................................ 9 1.6. A kényszeres szerencsejáték ................................................................................. 10 1.7. A játékszenvedély lefolyása .................................................................................. 13 2. A szerencsejáték során elszenvedett veszteségek, leépülések, lelki sajátságok ... 14 2.1. A kényszeres szerencsejáték anyagi vonzata ....................................................... 14 2.2 A kényszeres szerencsejáték szociális vonzata ...................................................... 14 3. A felépülés lehetősége – a Névtelen Szerencsejátékosok (GA) 12 lépéses programja, 12 hagyománya .................................................................................................................. 16 3.1. Az élet- és gondolkodásmód-változás szerepe a játékmentességben ................... 16 3.2.1. A Névtelen Szerencsejátékosok közössége ........................................................ 16 3.2.2. A Névtelen Szerencsejátékosok közösségének története ................................... 17 3.3. A Névtelen Szerencsejátékosok gyűlése ............................................................... 17 3.4. A Névtelen Szerencsejátékosok 12 lépése ............................................................ 19 3.5. A Névtelen Szerencsejátékosok 12 hagyománya .................................................. 21 3.5. Mit nem tesz a Névtelen Szerencsejátékosok közössége ...................................... 23 4. A kutatás .................................................................................................................... 23 4.1. Kutatási absztrakt ................................................................................................ 23 4.2. A kutatás célkitűzései ........................................................................................... 24 4.3. Kutatási módszer.................................................................................................. 24 4.3.2. A módszer .......................................................................................................... 24 4.3.4 Kitöltési eredmények .......................................................................................... 24 4.3.3. Feldolgozás ....................................................................................................... 25 4.4. Elemzés ................................................................................................................ 25 4.5. Kutatási kérdések megválaszolása ....................................................................... 51 1
5. Összefoglalás.............................................................................................................. 52 Irodalomjegyzék............................................................................................................ 55 SZERZŐI NYILATKOZAT ........................................................................................ 57 Mellékletek .................................................................................................................... 58
2
Bevezetés Az egyetemi felvételi elbeszélgetés során felmerült a kérdés, milyen területet kutatnék. Akkor a szerencsejáték-betegséget neveztem meg, s amikor a szakdolgozati témaválasztás ideje elérkezett, megmaradtam akkori döntésem mellett. Választásomat több dolog is indokolja. Egyrészt szociális munka tanulmányaimat szenvedélybetegségeimnek, – szerencsejátékfüggés, alkoholizmus – és az azokból való felépülésnek köszönhetően kezdtem el. Továbbá a vágynak, hogy szakmai tudással is felvértezve nyújthassak segítséget még szenvedő sorstársaimnak. Kézenfekvőnek tűnik, hogy tudományosan is szemügyre vegyek egy olyan területet, amit személyes szemszögből ismerek. Másrészt tapasztalatom szerint a viselkedéses függéseket – köztük a szerencsejátékbetegséget – szakmai szempontból sem kíséri a probléma nagyságrendjének megfelelő tudás és figyelem. Szakdolgozatommal szeretném a figyelmet a szerencsejáték-problémára irányítani, felmutatni egy lehetséges megoldást, és kutatásommal mindezt alátámasztani. Amikor a kényszeres szerencsejátékot jelöltem szakdolgozatom témájának, a politika még nem foglalkozott a szerencsejáték-betegséggel, mint társadalmi problémával. Gondolok itt a nyerőgépek betiltásával foglalkozó törvénymódosítás megszületésére. Úgy gondolom ez a törvény távol áll attól, hogy megoldja a szerencsejáték-betegséggel küzdők sorsát. Valami egészen más mozgatórugót sejtek az intézkedés mögött. De ez egy másik szakdolgozat témája. Önkéntesként és terápiás segítőként is dolgoztam függőkkel. Azt tapasztaltam, hogy a szociális és egészségügyi szféra lényegében felkészületlen a kényszeres szerencsejátékosok ellátására. Azt is megfigyeltem, hogy a hosszú távon absztinenciát tartó betegek javarészt önsegítő csoportokba járnak. Az eredményes terápiák (Pl. Minnesota modell) is elfogadják, és követik e csoportok elveit. Első gondolatom az volt, hogy utánajárok, és kiderítem, mitől működik a Névtelen Szerencsejátékosok közösségének megtartó ereje. Azonban a témával foglalkozó irodalmak tanulmányozásakor minden forrás úgy nyilatkozott, hogy nem tudni mitől működik. Ekkor döntöttem úgy, hogy kutatásomban a „hogyan” kérdésre keresem a választ. A záró dolgozat célkitűzése
3
Dolgozatom első felében bemutatom a kényszeres szerencsejátékot, az ezzel foglalkozó szakirodalmat, integrálva a Névtelen Szerencsejátékosok magyarra fordított irodalmával. Úgy gondolom, így teljesebb képet tudok nyújtani a betegség hátteréről, lefolyásáról, és a felépülésről. Majd bemutatom a Névtelen Szerencsejátékosok önsegítő közösségét, a Tizenkét lépést és Tizenkét hagyományt. Kutatásommal az alábbi célokat szeretném elérni: -
Megtudni, milyen segítséget nyújt a Névtelen Szerencsejátékosok (Gamblers
Anonimous – GA) közösségi élet, a gyűlés. -
Kideríteni, milyen elvek, irányok felé vezeti a szenvedélybeteget a GA
Tizenkét lépése, és Tizenkét hagyománya. -
Megvizsgálni, milyen változásokat idézett elő a szerencsejátékos életében a
rendszeres csoportlátogatás, a lépéseken való munkálkodás. Ezzel a tudással – hitem szerint – közelebb kerül a segítő szakma az önsegítéshez, és a kényszeres szerencsejátékból való felépülés megértéséhez, s gazdagodik beavatkozási lehetőségekben.
1. Szenvedélybetegségek – a kényszeres szerencsejáték 1.1. Az addikciókról A szenvedélybetegekkel folytatott szociális munka során elengedhetetlennek tartom, – amellett, hogy tisztában vagyok a szociális munka eszközrendszerével, és használni is tudom – hogy megismerjem a függés mibenlétét, egy adott szer használatának, vagy valamely viselkedéses addikciónak a jellemző tüneteit. Vagyis, hogy felismerjem, mivel állok szemben. Azokat a viselkedésformákat, szokásokat, amelyeket a személy ismétlődően, kényszeresen, újra és újra végrehajt, s amelyek rá – és gyakran környezetére is – káros következményekkel járnak, szenvedélybetegségnek nevezzük. Ez egy szokásnak, vagy szer használatának egyoldalúságát, kizárólagosságát jelenti, s egyben a használó rabságát. A függőség lappangva alakul ki, s a személy sokáig nem vesz tudomást a korlátozottságról. Amikor kialakult, tagadja azt és nehezen látja be, hogy kóros állapotba került. (PÁNDY 1999, 24) Az addiktív ciklus fázisai: 1. Visszatérő vágy és késztetés egy viselkedési sztereotípia véghezvitelére 2. A viselkedés elkezdéséig, majd befejezéséig emelkedik a belső feszültség 4
3. A véghezvitel után átmeneti és gyors feszültségcsökkenés 4. A vágy és késztetés fokozatosan visszatér 5. A drogkeresést kiváltó késztetés kondicionálódik 6. Visszaesés Az addikció fennállására három fő jelenség utal: a tolerancia, a dependencia és a szenzitizáció. Tolerancia: Emelni kell a drog dózisát ugyanannak a kívánt hatásnak az elérése érdekében. (Szerencsejátéknál ez a játék sűrűbbé válását, vagy a tét emelését jelenti. Esetleg mindkettőt.) Dependencia: Magyarul függőség. Egyik komponense a lelki, minek fő alkotója a sóvárgás adott dolog iránt, és a testi, amikor a drog elvonására jellegzetes, kellemetlen elvonási tünetek jelentkeznek. Szenzitizáció: Ha a drog hatása intenzívebbé válik a rendszeres fogyasztás következtében. Fordított toleranciának is nevezik. (NÉMETH-GEREVICH 2000) Az addikciókra jellemző még, hogy a viselkedés jutalommotivált, célirányos, tudatos. Az inger-válasz viselkedés automatizált. Azaz a késztetést azonnali cselekvés követi. Kimarad a mérlegelés és döntés fázisa. (SZAPPANOS-ABONYINÉ 2006, 14) Fontos jellemző, hogy megjelenik a negatív kód, a tagadás. A negatív gondolkodás és a tagadás a kifejlődött szenvedélybetegségek jellemző tünete. S ha tagadni nem lehet, jön a másra hárítás, magyarázkodás. Irreálissá válik a gondolkodás. A szenvedélybetegek elszakadnak a valóságtól. Az én oké, mindenki más nem oké alapállásból szemlélik életüket. S nagyon kevesen jutnak el oda, hogy belássák, a többiek oké, s én magam nem vagyok oké. (SZIKSZAY-TÓTH 1999) 1.2. A függés kialakulásának folyamata A legtöbb ember kellemes, változatos, és könnyű életre vágyik, törekszik. Szeretne jó színben feltűnni önmaga és mások előtt. Azért próbálja ki a potenciálisan addiktív anyagokat és viselkedésformákat, mert valamilyen jótékony hatást vár tőlük: jobb kedélyt, egy stresszhelyzet megoldódását, megnyugvást, erő és hatalmasság érezését, kedvezőbb önértékelést. Néha a viselkedésformák kiválthatják egy bizonyos társadalmi réteg elismerését is. Vagyis valami kellemeset remél, vagy valami kellemetlentől tart, s megesik, hogy mindkét érzés jelen van.
5
Ám az emberi szervezet remekül alkalmazkodik, s idővel sűríteni kell a bevitelt, vagy emelni kell a dózist, ugyanazon hatás eléréséhez. Ez a folyamat a már említett toleranciaemelkedés. Ha a szervezet nem kapja meg a szükséges drogot, legyen az alkohol vagy egy rulett játék, elvonási tünetek jelennek meg. Ekkor már fizikai függőségről beszélünk. A függőségnek jól leírható kialakulási folyamata van: Első használat: Általában kellemes, pozitív megerősítést jelent. Kísérletező: Alkalomszerűen, rendszertelenül él vele. Szociális: Társasági keretek között, mértékkel használja. Szituatív: Probléma vagy stresszhelyzetben nyúl érte. A stressz elmúltával nem használja, csak ha újabb probléma jön. Rendszeres: Bizonyos időközönként, szituációtól és lelkiállapottól függetlenül használja. Kényszeres vagy addikt: A használat az elvonási tünetek enyhítését szolgálja. Minden függőség rombolja a személyes kapcsolatokat, megnehezíti, vagy megakadályozza az egyén képességét az intimitásra és a lelki békére. A szenvedélybetegek nem, vagy csak nagyon hiányosan képesek kifejezni érzéseiket. Minden szenvedélybetegség pszichológiai mozgatórugója az érzelmek szer, vagy addikt viselkedés általi mesterséges szabályozása, manipulálása. Egyetértek Ralf Schneiderrel, hogy ezért nincs és soha nem is lesz megfelelő kémiai gyógyszer ezekre a betegségekre. (SCHNEIDER 1998) Ha a függőség kialakult minden esély elveszett az adott szer, vagy viselkedés szociális használatára. A betegség nem gyógyítható. Ezért a továbbiakban a „gyógyulás” helyett a „tünetmentes”, „felépülő”, vagy „józanodó” kifejezést használom. 1.3. A függőségi játszma Eric Berne személyiségelmélete, a tranzakció-analízis, melynek lényege, hogy az emberek az egymás közötti társas kapcsolatok során személyiségük eltérően érett részeivel fordulnak egymás felé. Az alkoholizmuson keresztül mutatja be a függőségi játszmát. Ha alaposan szemügyre vesszük, minden addikciónál megtalálhatjuk e játszma résztvevőit, mely klasszikus esetben ötszereplős: Alkoholista (függő), Üldöző, Megmentő, Balek, Összekötő. Az Alkoholista – ő a főszereplő – tranzakciós szándéka, hogy a Gyermeket megdorgálja a belső Szülő, és minden szülői figura, aki érdekelt abban, hogy valamire kényszerítse. Az Üldöző a fő mellékszereplő, és többnyire a házastárs játssza. 6
A Megmentő, aki újból és újból bizalmat szavaz a betegnek, s reméli, hogy ezzel megmenti. Lehet orvos, a pap, egy jó szándékú ismerős, vagy akár a házastárs is, aki korhol, megbocsát, fenyeget, és tűr. (A felkészületlen szociális munkás is belecsúszhat ebbe a szerepbe!) A Balek, aki elhiszi minden hazugságát, fogadkozását, és aki pénzeli a tevékenységet, leggyakrabban a dependens személy anyja. És végül az Összekötő, aki gondoskodik a „szer” utánpótlásáról, elérhetőségéről és „megérti” a szenvedélybeteget. Vannak olyan helyzetek, mikor egy személy akár négy szerepet is játszhat egyszerre. Például a házastárs lehet egyszerre Üldöző, (számon kér) Megmentő, (majd én megváltoztatom) Balek, (pénzel) Összekötő (Ő viszi haza, így éli ki kontrollálási vágyát). A szereplők által elkönyvelhető nyereségek: Kapcsolat az intimitás kockázata nélkül Az ivás, mint cselekedet Pozitívabb önértékelés Mások elismerése, csodálata Státusz, feladat, életcél megtalálása Mások feletti hatalom, uralkodás és kontroll érzete Saját problémákkal való szembenézés elkerülése Addikció fenntarthatósága Anyagi haszon Amíg a szereplők játsszák a szerepeket, addig a függő nyugodtan hódolhat szenvedélyének. A játszma akkor szűnik meg, ha a főszereplő egyedül marad, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a játszma többi résztvevője kilép a szerepéből. Ez sokszor nehéz, mert a kodependens családtag is megszokott bizonyos szerepeket, amikhez egy idő után már ragaszkodik. Állandóan figyeli, ellenőrzi, megpróbálja uralni szenvedélybeteg társát, annak érzéseit. A kontroll vagy a kontroll hiánya, a tehetetlenség központi kérdés az életében. Amikor a függő megkezdi felépülését, a környezetét is változáshoz kell segíteni. Ellenkező esetben éppen a környezet – a kodependens társ – lesz az, aki ragaszkodva régi szerepéhez előidézi a visszaesést, visszarendeződést, vagy a kapcsolat megszakadását. (BERNE 1984, 91101) Éppen ezért – a rendszerszemlélet jegyében – fontos, hogy a függő családjában,
7
hozzátartozóiban tudatosítsuk, ők is a probléma részei, és segítsük őket abban, hogy feladják játszmabeli szerepeiket, kilépjenek a függő játszmából. 1.4. A függőség okai Hogy miért hajlamosabbak egyes emberek a függőségi betegségekre, annak lehetnek genetikai okai. Bizonyos hírek arról szólnak, hogy megtalálták a függőségért felelő gént. De hozzáteszik azt is, hogy ez nem „sors-gén”, vagyis a gén jelenléte nem vezet szükségszerűen a betegség kialakulásához. (KOSSUTH RÁDIÓ 2012) A kialakulásban szerepet játszanak a kulturális és szociális tényezők is, amelyek rizikófaktorként szolgálhatnak. Nagyobb az esélye például az alkoholizmusnak egy olyan országban, ahol az alkoholfogyasztás a mindennapok része, vagy egy olyan családban, ahol az egyik szülő, esetleg mindkettő dependens. A túlkontrolláló, vagy túl megengedő szülői attitűd is a függőség felé sodorhat. A szegénység, a munkanélküliség, az iskolázatlanság, a stresszes, a problémás környezet is fokozza a függőségi betegségek elszaporodását. Ezek a tényezők természetesen nem feltétlenül vezetnek függőséghez, de jelentősen növelik annak kialakulási esélyeit. Meg kell még említenem a kamaszoknál a kortárs csoport hatását. Amikor társaiknak való megfelelési vágyból próbálnak ki egy-egy szert, vagy viselkedést. Ilyen esetekben túlnyomó részt felfedezhető a háttérben a diszfunkcionálisan működő család. A függéség kialakuláshoz három összetevő szükséges: Genetikai hajlam A szociokulturális hatások kedvezőtlen megléte: a család, és tágabb értelemben az adott társadalomban uralkodó értékek, hiedelmek, minták A szer elérhetősége Ha a fenti tényezők közül bármelyik hiányzik, nem alakul ki függőség. A szenvedélybetegség kialakulásában – Fekete Péterrel egyetértve – nagyobb szerepet tulajdonítok a szociális környezetnek, mint a genetikai hajlamnak. (FEKETE 2005) Ralf Schneider a függőség lelki okait – 1. ábra – így szemlélteti.
8
1. ábra (Forrás: Schneider, R. (1998.) Szenvedély? Betegség? 66.)
A függő az élet természetes hullámzását megpróbálja kiegyenlíteni, illetve folyamatosan örömteli irányba terelni. Sőt ebből az örömből egyre többet szeretne. Ehhez képest az élete egyre fájdalmasabb irányba halad. Több függő számolt be arról, hogy amikor használták a szert, vagy viselkedést, kiemelődtek a valóságból. Egyfajta érzéstelenítésen, lelki fájdalomcsillapításon estek át. Aztán a hatás elmúltával annál fájdalmasabb volt a visszatérés a valóságba. 1.5. Viselkedéses addikció A viselkedési függőségek a szenvedélybetegségek külön csoportját alkotják. E zavarok esetében a személy nem valamilyen kémiai anyagtól, drogtól, hanem egy viselkedési mintázattól
függ.
A viselkedési
függőségek
többnyire
az
emberi
élet
alapvető
tevékenységeivel kapcsolatosan alakulnak ki. Például az evés, a szexualitás, a munka, vagy a játék. Amikor ezek a tevékenységek túlzott mértékben jelentkeznek, eluralják az ember életét, akkor viselkedés addikcióról beszélünk. A kémiai és viselkedéses addikciók között nagyon sok hasonlóságot találunk. Mindkét betegségformát
jellemzi,
hogy
a
szenvedélybetegnek
egy
többé-kevésbé
azonos
viselkedésmintát kell újra és újra végigcsinálnia. A viselkedéses addikciónál nincs kívülről bevitt szer, ezekben az esetekben a szervezet termel belső drogokat. Szerencsejáték esetében endorfint és adrenalint. Ha a személy már régen nem hajtotta végre ezt a viselkedést vagy 9
akadályozva van ebben, például nincs lehetősége a szerencsejátékra, fokozatosan nőni kezd benne a feszültség, s egyre erősebb vágyat, késztetést érez függősége kiélésére. Amikor aztán alkalma lesz arra, hogy a megszokott viselkedéssort végigcsinálja, feszültsége csökkenni fog, kielégülést, megnyugvást érez. Az idő múltával aztán ismételten jelentkezik a késztetés, nő a feszültség, s a kör így folytatódik tovább. A két fő jellegzetesség tehát ezeknél a betegségeknél a kényszeresség, illetve a viselkedés feletti kontroll elvesztése. A szenvedélybeteg kényszeresen ismétli újra és újra ugyanazt a viselkedéssort, s közben képtelen megállítani magát, képtelen ellenállni a viselkedést kiváltó késztetésnek. A viselkedés addikciók mindegyikét a túlzás jellemzi. A betegség lényege pontosan abban áll, hogy a normál mérték nem okoz örömet, nem nyújt kielégülést a személy számára. A viselkedési addikciók többsége esetében a betegség egyik legfontosabb jellemzője – ugyanúgy, mint a kémiai függőségek esetében is – az, hogy a függő személy számára az élet egyéb dolgai elvesztik jelentőségüket, elveszítik örömszerző jellegüket, s kiszorulnak a beteg életéből. A viselkedéses addikciókra a lökésmechanizmus jellemző. Azaz, a viselkedés kimozdít valamilyen kellemetlen állapotból, például szorongásból. (NÉMETH-GEREVICH 2000) 1.6. A kényszeres szerencsejáték A játék a gyermekkor alapvető tevékenysége. Számtalan készség elsajátításában és az idegrendszer megfelelő érési folyamatában játszik nélkülözhetetlen szerepet. Később a kikapcsolódás, a rekreáció, és a társas tevékenységek színtere. „A szerencsejáték folytatásakor a játékos fogad, egy kiszámíthatatlan, véletlen által befolyásolt eseményre.” (DEMETROVICS-KUN 2010, 43) A felnőttek 70-90%-a játszik élete során néhányszor valamilyen szerencsejátékot. A fogadás vágya nem egyidős az emberiséggel. Az emberré váláshoz nem volt szükség szerencsejátékra. A "játékszenvedély" a normális kiegyensúlyozott élethez nem szükséges. Csak bizonyos gazdasági és társadalmi fejlettségtől hódított ez a tevékenység. A római katonák kockáztak, a középkorban a lóverseny hódított, ma pedig a kaszinók, vagy a lottó. Vajon hol a határ, meddig játék és honnantól betegség? A kóros játékszenvedély esetében már nem az elsődleges biológiai és pszichológiai szükségletek kielégítése jelenik meg, hanem egyfajta belső kényszer. A kóros (kényszeres) szerencsejáték egy pusztító, veszélyes és potenciálisan halálos rendellenesség. A közvélekedés általában csak a kémiai szerhasználókat tekinti szenvedélybetegnek. A 10
szerencsejátékba történő túlzott belemerülést gyakran manapság is akaratgyengeségnek, jellemhibának vélik. Az előző fejezetben említettem a függőség kialakulásának három feltételét. Megvizsgálva a szerencsejátékot e szempontok alapján a következőre jutottam: A genetikai hajlamosító tényező mentén kialakulhat az endokanabinok indifferens működése, mely az agyban egy kóros jutalmazó kör kialakulásához vezet. (FREUND 2012) Szociokulturális szempontból a társadalmi hozzáállás a szerencsejátékhoz elfogadó. Sőt! Reklámozott az internetes szerencsejáték, a lottó, stb., s e reklámok egyik üzenete, hogy a pénz, a sok pénz boldoggá tesz. Felgyorsult világunkban nincs várakozás. Az igények azonnal kielégülnek. Gyorséttermekben étkezünk, mikrohullámú sütőt használunk, interneten levelezünk, stb. Egy ilyen környezet melegágya a várakozás, késleltetés nélküli vágybeteljesülésnek, a
kontroll, önkontroll nélküli
függő
gondolkodás
kialakulásának. (TWERSKI 1997) A szer – esetünkben a szerencsejáték – egyik fajtája, a nyerőgép, a 2012. október 10-én hatályba lépett új törvénynek1 köszönhetően ma már kevéssé elérhető. (MAGYAR KÖZLÖNY 2012) (Bár a Magyar Szerencsejáték Szövetség külön panasszal élt, amit az Európai Bizottság befogadott, s a törvényt bekérte vizsgálatra.) Az online kaszinók, a totó, a lottó, kaparós sorsjegy, tipp-mix, és tulajdonképpen bármi, amit (pénzbeli) nyeremény reményében játszanak viszont továbbra is könnyen elérhető. Mindezeket egybevetve, ha fennáll a genetikai hajlam, a szociokulturális tényezők és a szer elérhetősége lehetővé teszik a szerencsejáték-betegség szárba szökkenését. (E dolgozatnak nem felvállalt feladata, ezért zárójelben jegyzem meg, hogy a függő, ha tartósan nem férhet hozzá kedvenc szeréhez, akkor az elérhetőkből fog választani, és függést vált. Egy jövőbeni kutatás tárgyát képezheti, hogy a nyerőgépek betiltásának hatására emelkedett-e például az online kaszinók forgalma, a tipp-mixesek, a problémás alkoholfogyasztók, vagy a drogosok száma.) A hétköznapi hozzáállás, s bizonyos vélemények szerint a szerencsejáték egy kellemes szórakozás, szabadidősport, „játék a könnyen és szórakozva megszerezhető pénzért”. (VEÉR–
1
2012. évi CXLIV. törvény
11
ERŐSS 2000, 104) (Ezt még a szerencsejáték kontrollált formájára is fenntartásokkal tudom elfogadni.) A Betegségek Nemzetközi Osztályozása a BNO-10 felvette a kényszeres szerencsejátékot a „A felnőtt személyiség és viselkedés zavarai” közé, „F63.0 Kóros játékszenvedély” néven, s a következőket írja: „A lényege gyakori, ismétlődő szerencsejátékokba való belefeledkezés, ami meghatározó része az illető életének aláásva a szociális, munkahelyi, házassági és családi értékeket és kötelezettségeket.” (BNO-10 1995, 364) Az Egyesült Államokban kialakított egységes kritériumrendszer – DSM-IV-TR – összefoglalta a kóros játékszenvedély diagnosztikus ismérveit. Eszerint a betegség fennáll, ha legalább öt vonás az alábbiakból megtalálható: A szerencsejátékokkal
való
intenzív
foglalkozás
(tervezgetés,
korábbi
élmények), gyakori, rendszeres belefeledkezés, belemerülés a szerencsejátékba, illetve a hozzá szükséges pénz megszerzésébe; Egyre gyakoribb játék, vagy nagyobb összegű tétek megjátszása; Ismételt sikertelen erőfeszítések a játék feletti kontroll megtartására; Nyugtalanság, ingerlékenység, betegesen fokozott érzékenység, ha megpróbálja a játékot csökkenteni vagy abbahagyni; A problémáktól vagy rossz hangulatoktól való megszabadulás domináns módja a szerencsejáték; Ha szerencsejátékon pénzt veszít, gyakran visszatér, hogy veszteségét visszaszerezze (veszteség utáni vadászat); Hazudik környezetének, kezelőorvosának hogy eltitkolja a játékszenvedély mértékét; Illegális cselekményeket követ el, hogy finanszírozza szerencsejátékát; Olyankor is űzi a szerencsejátékot, amikor kötelességeit kellene teljesítenie; A játékszenvedély miatt veszélyezteti vagy elveszíti állását, továbbtanulási vagy karrierlehetőségét, szociális kapcsolatait; Másokra támaszkodik, hogy a játékszenvedély okozta reménytelen anyagi helyzetén könnyítsen. (DEMETROVICS-KUN 2010, 44)
12
A Névtelen Szerencsejátékosoknak is van egy 20 kérdésből álló önértékelő tesztje2 melyben legtöbb szenvedélyes szerencsejátékos igennel válaszol a kérdések közül legalább hétre. (GAMBLERS ANONIMOUS NÉVTELEN SZERENCSEJÁTÉKOSOK 2006, 15-16) A szenvedély kiélésében az alábbi fázisok követik egymást: játék előtt izgatottság, feszültség, fokozódó késztetés, játék alatt öröm, izgalomérzés, omnipotencia (mindenhatóság) érzés, majd leggyakrabban a bekövetkező veszteség miatt, a bűntudat. A kényszeres szerencsejátékos késztetései kontroll nélküliek. Ha nyer, akkor azért nem tudja abbahagyni, mert jó szériában van, ha veszít, akkor tovább kell játszania, hogy visszanyerje a veszteséget. (http://www.hazipatika.com/articles/A_jatekszenvedelyrol?aid=20001205144417) 1.7. A játékszenvedély lefolyása A betegség lefolyása négy fázisra bontható. 1. Nyerő időszak: Jelentős nyereséggel indul, gyorsan kialakul a tolerancia és kontrollvesztés. Erő, győzelem, gazdagság, omnipotencia illúziója. 2. Veszteség időszaka: Egy váratlan veszteséggel, vagy a nyerés küszöbéről történő vesztéssel indul el. A beteg sorscsapásként éli meg ezt, és megkezdődik a veszteségek „hajszolása”, azaz a kényszer a veszteségek visszanyerésére. A környezet elől mindezt titkolja, egyúttal állandóvá válnak a kölcsönök. 3. Kétségbeesés időszaka: Kifogynak a kölcsönök, teljes anyagi csőd. Megjelennek az immorális és/vagy illegális gondolatok, cselekedetek – csalás, sikkasztás, tolvajlás. Irreális hit abban, hogy egy elkövetkező nagy nyeremény mindent megold. Ez a fázis gyakran végződik letartóztatással. 4. Feladás vagy reménytelenség szakasza: Teljes fizikai, morális, és lelki kimerültség. Súlyos adósságok. Elidegenedés szinte mindenkitől. Gyakori depresszió és öngyilkossági gondolatok, kísérletek. Ez a szerencsejátékos mélypontja. Ebben az időszakban általában már csak négy lehetőség marad:
2
-
Öngyilkosság,
-
Börtön vagy gyámság,
-
Menekülés (térben és/vagy mentálisan),
1. számú melléklet
13
-
Segítségkérés.
A játékkényszer folyamatos. (DEMETROVICS-KUN 2010, 50-51.) (GA FELÉPÜLÉS
A
NÉVTELEN SZERENCSEJÁTÉKOSOK SEGÍTSÉGÉVEL 2010, 105-08.)
2. A szerencsejáték során elszenvedett veszteségek, leépülések, lelki sajátságok A játékszenvedély kihat az élet szinte minden területére, a fizikai és mentális egészségre, az interperszonális kapcsolatokra, a játékos és környezete gazdasági helyzetére. Az életminőség drasztikusan romlik. 2.1. A kényszeres szerencsejáték anyagi vonzata A kényszeres szerencsejátékos fokozódó játéka folyamán felhasználja saját, – és amennyiben hozzáfér – mások anyagi tartalékait is. A szerencsejátékát az alábbiakból finanszírozza: -
Jövedelme (ha van);
-
Pénzzé teszi háztartásának mozdítható elemeit;
-
Gyakran magát az ingatlant is;
-
Családi, baráti és intézményes kölcsönök;
-
Uzsorakölcsönök;
-
Apróbb lopások, csalások, komolyabb törvényszegések.
Az anyagi csőd elkerülhetetlen. A felsorolás nem jelent sorrendiséget, lehetnek felcserélődések, de a végeredmény a teljes pénztelenség, és eladósodás. 2.2 A kényszeres szerencsejáték szociális vonzata A szerencsejátékos egyre többet hazudik családjának, és tágabb környezetének, hogy titkolja helyzetét, időt és pénzt szerezzen játékára, adósságaira. Ennek szociális kihatásai: Diszharmonikus családi légkör; Családon belüli erőszak; Családi és baráti kapcsolatok elvesztése; Elszigetelődés másoktól és önmagától is; Munkahely problémák, munkahely elvesztése; Kriminalizálódás; 14
Hajléktalanság; A felsorolás ebben az esetben sem jelent sorrendiséget. 2.3. A kényszeres szerencsejáték mentális dimenziói A szerencsejátékos folyamatos feszültségben él. Cselekedetei ütköznek én-ideáljával. Ez az alábbi pszichés panaszokhoz vezet: Ingerlékenység; Koncentrációzavar; Szorongás; Beszűkülés; Féltékenység; Személyiségzavarok; Szomatikus tünetek: o Szívpanaszok, o Emésztési zavar, o Magas vérnyomás, o Alvászavar, Hozzátartozók pszichés panaszai; Ön-destruktív cselekedetek, vagy gondolatok; Fontos jellemzője a szerencsejáték-betegségnek – mint minden addikciónak –, hogy torzul a kényszeres szerencsejátékos gondolkodása. Megjelenik a valóság tagadása, mind a külvilág, mind önmaga előtt. Projektálással, és racionalizálással óvja magát – öntudatlanul – attól, hogy irracionális cselekedeteivel szembenézzen. Másokat okol, és mély önsajnálatba süllyed. Manipulálja környezetét, őszintétlen. Énképe torzul, alkalmatlannak érzi magát, önértékelése alacsony. (Sokszor már a függő tevékenység előtt évekkel.) Szélsőséges a gondolkodás, (fekete, vagy fehér) és az érzelmi megnyilatkozás (nagyon szeret, nagyon gyűlöl). Önvédelemből falat épít maga köré, ami bár védi, de egyben el is szigeteli. Én-központúsága és tapintatlansága nemkívánatossá teszi a közösségben, s bár elszigetelődésének oka ő maga, tartósan neheztel emiatt környezetére. Úgy gondolja, a világ igazságtalan vele. Énképe az alkalmatlanság érzése miatt tovább romlik, amit időnként az omnipotencia, a felsőbbrendűség érzete váltja fel, ami a kontroll képességének illúziójával jár. A depresszióhoz nagyon hasonló
15
tüneteket produkál: nem érdekli az élet, koncentrációs problémái vannak, szexuálisan alulhangolt, úgy érzi, nincs értelme élni. (TWERSKI 1997) Az előbbiekből kitűnik, hogy a kóros szerencsejáték igen romboló betegség. Magas társadalmi költségekkel is jár. A beteg és környezetének másodlagos tünetei lefoglalják az egészségügyi, szociális, és kriminális kapacitást, miközben lényegi változást, fejlődést, „gyógyulást” nem hoznak. A munkahelyen alulteljesítenek, selejtet gyártanak, stb. Az érintettek családi, társadalmi szerepeiket sem tudják tehetségüknek megfelelően ellátni. A diszfunkciós működés miatt az ilyen családban felnövő gyermekekben újratermelődik a probléma, ami szintén növeli a társadalmi költséget. (DEMETROVICS-KUN 2010, 51)
3. A felépülés lehetősége – a Névtelen Szerencsejátékosok (GA) 12 lépéses programja, 12 hagyománya 3.1. Az élet- és gondolkodásmód-változás szerepe a játékmentességben Az eszkalálódott szerencsejáték anyagi, fizikai, erkölcsi és mentális értelemben is mélypontra juttatja a szerencsejátékost. Elszigetelődik környezetétől, és önmagától. A valósággal sincs kapcsolata. Gondolkodása eltorzul. Szégyent érez, ami tovább rombolja egyébként is gyenge lábon álló önértékelését, hisz a szégyen érzésekor az egyén önmaga alkalmatlanságát éli meg. (Ellentétben a bűntudattal, amit valamiért érzünk, és amit lehetséges korrigálni.) Érzései felismerése és átélése is problémát jelent. Lelki szükségletét már csak a játékkal tudja időlegesen csillapítani. Ahhoz, hogy felépüljön, és tartósan játékmentes tudjon maradni, fel kell adnia addigi gondolkodásának helyességébe vetett hitét, és el kell fogadnia, hogy a valóságnak létezik egy másik verziója. Kapcsolatot kell kiépítenie környezetével, és önmagával. Új szokásokra kell cserélnie a régi játékhoz szorosan kapcsolódó rituálékat. Vagyis gondolkodás- és életmódváltozáson kell átmennie. (TWERSKI 1997) Ebben nyújt segítséget a Névtelen Szerencsejátékosok közössége. 3.2.1. A Névtelen Szerencsejátékosok közössége A Névtelen Szerencsejátékosok (angolul Gamblers Anonymous, rövidítése GA) egy olyan közösség, mely felépülőben levő szerencsejátékosokból áll, s amely szerencsejáték-függő embereknek próbál segíteni. A program kulcselemei: betegségkoncepció, névtelenség, őszinteség, segítségnyújtás. Olyan csoport, ahol túlnyomó többségben tünetmentes ember ül, 16
akiknek közös céljuk, hogy legyőzzék a betegségüket. A közösség meghatározását saját magáról, a 2. számú melléklet tartalmazza. (http://gl.terraserver.hu/) 3.2.2. A Névtelen Szerencsejátékosok közösségének története A Névtelen Szerencsejátékosok Közösségének története 1957 januárjában kezdődött két ember véletlen találkozásával, akik hajnalig beszélgettek játékproblémáikról. Miután rendszeresen kezdtek találkozni, a hónapok múlásával egyikük sem tért vissza a szenvedélyéhez. Azt a következtetést vonták le beszélgetéseikből, hogy a visszaesés megelőzéséhez, bizonyos személyiségváltozásokra van szükség. Ahhoz, hogy ezt elérjék, azokat a spirituális elveket használták, mint az a sok ezer ember, aki felépült más szenvedélybetegségből. (Minden névtelen, 12 lépéses program közös őse az AA, azaz az Anonymous Alcoholics – Anonim Alkoholisták – volt, amely 1935-ben jött létre.) A spirituális szó jelen esetben azokat a legértékesebb emberi értékeket jelenti, mint a kedvesség, nagylelkűség, becsületesség és az alázatosság. Ezen kívül azért, hogy elérjék a teljes játékmentességet, úgy érezték életbevágóan fontos, hogy segítséget nyújtsanak más, kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosoknak is, átadva a remény üzenetét. Egy prominens újságíró és TV kommentátor által nyújtott kedvező hírverésnek köszönhetően megtartották az első csoportos találkozót, 1957. szeptember 13-án, pénteken Los Angelesben, Kaliforniában. Azóta a Közösség állandóan növekszik, és a csoportok hatékonyan működnek világszerte. (GA FELÉPÜLÉS A NÉVTELEN SZERENCSEJÁTÉKOSOK SEGÍTSÉGÉVEL; 2010) Magyarországon 1995-re tehető az első GA gyűlés. A magyarországi GA gyűlések listáját a 3. számú melléklet tartalmazza. (http://gl.terraserver.hu/) 3.3. A Névtelen Szerencsejátékosok gyűlése A gyűléseken nincs pszichiáter, vagy csoportvezető. Van egymás iránti tisztelet, és névtelenség.
Vannak
felelősök,
akiket
demokratikusan
választanak,
meghatározott
időtartamra, és akik számon kérhetők a választók által. A leggyakoribb szolgálatok, és a hozzájuk tartozó feladatok: Titkár – Felelős hogy a gyűléshely időben nyitva legyen, és a levezeti a meetinget. Témafelelős – Felelős, hogy a gyűlésen legyen olyan társ, aki bevezeti az aktuális témát. Irodalomfelelős – A GA irodalom elérhetőségét biztosítja a csoport tagjainak. Éremfelelős – Az absztinens időkért átadott érmek kellő mennyiségű meglétéért felel. Pénztáros – A csoport pénzügyeiért felel.
17
Kávéfelelős – Büfés. A csoport által jóváhagyott ételek, és italok beszerzése, utánpótlása, előkészítése. A csoportot érintő összes kérdésben a csoport demokratikusan dönt. Kivéve azokat a kérdéseket, amik a GA egészét érintik. Ezekben a Tizenkét Hagyomány irányadó. (A hagyományokról a 3.5. fejezetben írok bővebben.) A csoportok önfenntartók. Minden gyűlés végén kalapoznak (7. hagyomány). Ebből fizetik a terembérletet, kávét, teát, irodalmat, stb. Az efölött maradó összeget eljuttatják a magyarországi központi szolgálati irodának, ahol a GA egészét érintő kiadásokat finanszírozzák belőle. Például új GA irodalom fordítása, kiadása. Ezekről a küldöttgyűlés (minden csoport egy fővel képviselteti magát) dönt, mely 3 havonta ül össze. A
csoportokban
olyan
emberek
vannak,
akik
felismerték,
hogy
kényszeres
szerencsejátékosok, és nem tudják kontrollálni a játékukat. A gyűlések általában egy órát tartanak. Van néhány egyszerű szabály, amit a meeting elején ismertetnek, s amit ez idő alatt betartanak. Erősen hasonlít ez az aktus az egyénekkel vagy csoportokkal végzett szociális munkában a keretek tisztázására. A szabályok a következők: -
Szókérés kézfeltartással;
-
Nem folytatnak párbeszédet;
-
Nem reflektálnak;
-
Nem vitatkoznak;
-
Egyes szám első személyben beszélnek;
-
A
szerencsejáték-betegséggel,
a
felépüléssel
kapcsolatos
tapasztalataikat,
érzéseiket, gondolataikat osztják meg; -
Igyekeznek másoknak is időt hagyni.
A szerencsejátékos aktív korában felrúg szinte minden szabályt. A gyűlésen gyakorolhatja, újratanulhatja a keretek közti életet. A szabályok, rituálék arra is jók, hogy bárhova vetődve a világban egy GA gyűlésre beülve a felépülő ugyanazt tapasztalja. Ez biztonságérzetet ad. Folyamatos a megerősítés. Minden egyes absztinens évet közösen megünnepelnek. De őszinte örömmel megtapsolják azt is, akinek csak egy játékmentes napja van. A névtelenség és a titoktartás, védelmet nyújt (alacsonyküszöbű ellátás) és – legfontosabb funkcióként – megszünteti a szégyen érzését, ami minden más kapcsolatban benne van, még a segítő-kliens kapcsolatban is. Ez a szégyen az azonos helyzetben lévők kölcsönös kitárulkozására megszűnik.
18
A GA közösséghez való tartozás határozott identitást jelent. Kielégíti a felépülő játékos interperszonális igényét is, miközben a tagok teljes választási és döntési szabadsággal, autonómiával rendelkeznek. A számtalan rituálé helyettesíti a szerencsejáték rituálékat. (Felkészülés a gyűlésre, élettörténetek meghallgatása, megnyílás egymás előtt, megszabadulás a feszültségtől, közös ima, a gyűlés utáni eufórikus összetartozás érzés). A gyűlések többfélék lehetnek. Látogathatóság szerint: -
Nyitott – Bárki látogathatja, de nem függők általában csak a gyűlés végén szólhatnak hozzá.
-
Zárt – Csak szerencsejáték problémával küzdők látogathatják.
Téma szerint: -
Lépés – Egy adott lépés a gyűlés témája. Általában az adott hónap számának megfelelő (Pl. 12. hó – 12. lépés).
-
Hagyomány – Mint a lépéseknél, a hónapnak megfelelő hagyomány van a fókuszban.
-
Kezdő – A gyűlés fő témája az első lépés. Elsősorban azok számára, akik még nem jártak a Névtelen Szerencsejátékosok közösségében, vagy a felépülés kezdetén járnak. Általában lehet kérdezni, és saját tapasztalat alapján válaszolnak is.
-
Érzés – Egy előre kiválasztott érzés, érzelem van a középpontban. A gyűlés során ezt járják körül.
-
Szpíker – Egy előre felkért – többnyire hosszú játékmentességgel rendelkező – szerencsejátékos beszél betegségéről, felépüléséről, tapasztalatairól.
A gyűléseken, a csoportmunka hatótényezői működnek. A legfontosabb ilyen tényező egyértelműen a GA-ban tapasztalható olyan szeretetélmény, ami csak sorstársak között létezhet. Olyanok között, akik már álltak a halál kapujában. (GA FELÉPÜLÉS
A
NÉVTELEN
SZERENCSEJÁTÉKOSOK SEGÍTSÉGÉVEL; 2010) 3.4. A Névtelen Szerencsejátékosok 12 lépése3 A GA program a Felépülés Tizenkét Lépéséből áll, amely empirikus úton fejlődött ki. Legfontosabb, hogy a Felépülés Tizenkét Lépése működik. Spirituális értékeken és azon a hiten alapul, hogy a kényszeres szerencsejátékosok úgy kaphatnak segítséget, ha megadják
3
4. számú melléklet (GA EGY ÚJ KEZDET; 2006. 35-52.)
19
magukat egy erőnek, amely nagyobb, mint ők. Lehet az Isten, a Közösség, vagy mindkettő. E Felsőbb Erőben való hit, és a lépéseken való munkálkodás eredményeként – túl azon, hogy tartózkodnak a szerencsejátéktól – a legkifinomultabb emberi jellemvonásokra tesznek szert: kedvesség, szerénység, alázat, empátia, nagylelkűség. Felismerik, hogy elindultak egy életre szóló úton, az önvizsgálat és önkiteljesedés útján. Megtanulják, hogy életük újjáépítéséhez nincsenek egyszerű megoldások. Szükség van arra, hogy éberek legyenek a szerencsejáték iránti
vágy
féken
tartására,
s
ez folyamatos
jelenlétet,
elkötelezettséget
jelent.
Megtapasztalják, hogy a Közösségből fakadó erő segítségével legyőzik játékkényszerüket és elérik személyiségükben a kívánt változást. Ezeknek az elveknek a gyakorlásán keresztül a tagok megtanulnak küzdeni a spirituális előrehaladásért, mely a személyes felépülés, és a Közösség továbbélésének eszközét jelenti. (GA FELÉPÜLÉS A NÉVTELEN SZERENCSEJÁTÉKOSOK SEGÍTSÉGÉVEL; 2010) A GA kidolgozott ideológiával rendelkező csoport, melynek elemei: Ismeretek a csoport létrejöttéről Tanok a csoport fennmaradásáról Eszközök a közös probléma leküzdésére Közös vélemény a professzionális terápiák hasznosságával, és a szükséges társadalmi változásokkal kapcsolatosan. (KATZ; 1989) Legfontosabb pontja a betegségkoncepció, ami a kényszeres szerencsejátékot progresszív, gyógyíthatatlan betegségnek definiálja. A kontrollált fogadást lehetetlennek tartja. Cél a teljes absztinencia. A program magában foglalja: a szerencsejátékokkal szembeni tehetetlenség beismerését – 1. lépés; egy Felsőbb Erőben való hitet – 2. lépés; az irányítás átadását e Felsőbb Erőnek – 3. lépés; a teljes pénzügyi- és erkölcsi önvizsgálatot – 4. lépés; az elkövetett hibák felismerését, többiekkel való megosztását – 5. lépés; hajlandóság kialakítását a feltárt hibáktól való megválásra – 6. lépés; a Felsőbb Erő segítségének igénybevételét a hibáktól való megszabadulásra – 7. lépés; jóvátételi lista készítése – 8. lépés; a bocsánatkérést és jóvátételt – 9. lépés; a napi önmonitorozást – 10. lépés; 20
a Felsőbb Erővel való spirituális kapcsolat erősítését – 11. lépés; a sorstársak segítését a józanság elérésében és megtartásában, az előző 11 lépés alkalmazását a hétköznapi dolgokban is, valamint a GA üzenetének terjesztését, mely szerint lehetséges a józan élet – 12. lépés; Legfontosabb eleme az őszinteség, amivel a felépülő szembenéz az érzéseivel, hibáival, múltjával és jelenével. Olyan felépülési programot ajánl, ami spirituális (lelki) értékek mentén segíti a felépülést. Lényeges, hogy semmi sem kötelező. Nem utasít vagy kritizál, hanem azonosulási mintát ad. A felépülést tovább segíti a választott szponzorral (azonos nemű, a programban előrébb tartó sorstárs) való beszélgetés, aki bármikor (éjjel-nappal) rendelkezésre áll, csökkentve ezzel a visszaesés lehetőségét. A szponzor nem szakember, ám sikeresen tartja józanságát, s ezzel azonosulási mintaként szolgál. A vele való kapcsolat a kölcsönös elfogadáson és önzetlenségen alapul. A lépések kidolgozásánál segítsége felbecsülhetetlen. (SZIKSZAI-TÓTH, 1999) 3.5. A Névtelen Szerencsejátékosok 12 hagyománya4 A 12 hagyomány fontos és pontos keretet ad az egész GA és a csoportok működésére, fennmaradására. Bizonyos fordítások úgy is aposztrofálják: „Az egység 12 lépése”. A 12 hagyomány arra szolgál, hogy megvédje a közösséget a széthullástól, hogy a tagok megőrizhessék és továbbvigyék a lehetőségét annak, hogy ők maguk, és más szerencsejátékbetegek fejlődjenek, felépüljenek. Bár a hagyományok elsősorban a csoportok fennmaradását szolgálják, betartásuk, gyakorlásuk során az egyén is lelki értékekre tehet szert. Az 1. hagyomány hangsúlyozza a GA egységének fontosságát. E hagyomány gyakorlásával a tag alázatra tehet szert. A 2. hagyomány rögzíti, hogy a szolgálattevőket (pl. gyűlésvezető, pénztáros, titkár) demokratikusan kell megválasztani, s a választók által számon kérhetőek. A szolgálatok bizonyos időszakonként rotálódnak. Az egyén ezzel a hagyománnyal gyakorolhatja a felelősségvállalást, szolgálatot, alázatot.
4
. 5. számú melléklet (GA EGY ÚJ KEZDET; 2006. 53.)
21
A 3. hagyomány deklarálja, hogy a csoport legyen befogadó, elfogadó. A tagságnak nem feltétele, az absztinencia. Ez megkönnyíti a még aktív játékosnak a részvételt, a visszaesőnek a visszatérést. Egyéni nyereség lehet a türelem, az elfogadás. A 4. hagyomány önállósággal ruházza fel a csoportokat minden olyan kérdésben, melyek nem érintik a GA egészét. (Pl.: Nyert, vagy vesztett összegek kimondása, a gyűlés hossza, stb.) E döntések úgynevezett lelkiismereti gyűléseken születnek, ahol vitakultúrát, felelősséget, és együttműködést sajátíthat el a felépülő. Az 5. hagyomány részben összecseng a felépülés 12. lépésének üzenetátadási részével. Kimondja, hogy a felépülés csak akkor működik, ha a tagok azt másokkal megosztják. Ezzel a hagyománnyal az önzetlenséget gyakorolhatja az egyén. A 6. hagyomány a GA név tisztaságának megőrzését hivatott szolgálni. A GA együttműködik, de nem szolgáltatja ki magát. Külső érdekektől mentes. Megóvja a tagokat a nézeteltérésektől, széthúzástól. Segítségnyújtást és alázatot tanulhat a játékos. A 7. hagyomány az önfenntartás és függetlenség fontosságát emeli ki. Az egyéni felelősségvállalás gyakorlópályája ez a hagyomány. A 8. hagyomány minden anyagi függést, és külső elköteleződést kizár, szakmai alapon is. Felelősségvállalás és önzetlenség e hagyomány egyéni hozománya. A 9. hagyomány középpontjában a szolgálat áll, mely kizárja a hatalomból fakadó berendezkedés csapdáit. E hagyománnyal a szolgálatot és alázatot sajátíthatja el a tag. A 10. hagyomány a kompetencia-határok következetes tartásáról szól. A GA elsődleges célja a szerencsejáték-függő segítése. Külső ügyekben nem foglal állást, nevét nyilvános vitához nem adja. Önzetlenség és szolgálat a személyes hozadék. A 11. hagyomány a nyilvánossággal való kapcsolatot szabályozza, melynek fő eleme a névtelenség. A felépülő e hagyománnyal a szerénységet és az alázatot gyakorolhatja. A 12. hagyomány a névtelenséget deklarálja legfőbb alapnak. Az elvek fontosságát hangsúlyozza a személyekkel szemben. A névtelenség alázatra, szerénységre és szolgálatra tanít. A hagyományok rövid összefoglalójából is látható, hogy a GA és a csoportok megmaradását szolgáló elvek a személyes lelki értékek elsajátítását is lehetővé teszik.
22
3.5. Mit nem tesz a Névtelen Szerencsejátékosok közössége -
Nem vezet nyilvántartást a tagokról;
-
Nem szerez élelmet;
-
Nem szerez szállást;
-
Nem szerez ruhát;
-
Nem szerez munkahelyet;
-
Nem szerez pénzt;
-
Nem foglalkozik diagnózisok felállításával;
-
Nem foglal állást orvosi kérdésekben;
-
Nem kíván vitába bocsátkozni;
-
Nem politizál;
-
Nem tud elrendezni családi problémákat;
-
Nem bocsátkozik kórjóslatokba;
-
Nem támogat, és nem ellenez semmilyen ügyet;
-
Nem társul semmilyen más szervezettel;
Mindezek talán furcsának tűnnek. Ám a GA-nak valóban csak a játékmentesség, s a csoportok fennmaradása a fontos. Ezért minden olyan tevékenységtől óvakodik, ami megoszthatná
a
közösséget.
SEGÍTSÉGÉVEL;
2010)
(GA FELÉPÜLÉS
A
NÉVTELEN SZERENCSEJÁTÉKOSOK
4. A kutatás 4.1. Kutatási absztrakt Kutatásomat a magyarországi Névtelen Szerencsejátékosok önsegítő közösségének tagjai közt folytattam. Az élethez, önmagukhoz való viszonyulásuk változása érdekelt. Kutatásom pilot-kutatás, egy későbbi szélesebb és mélyebb kutatás előfutára. Szerettem volna
közelebb
kerülni
a
célcsoporthoz,
annak
összetételéhez,
mentalitásához,
spiritualitásához. A felmérés során megállapítható volt, hogy a GA Tizenkét lépése, Tizenkét hagyománya, a gyűlések rendszeres látogatása, és a szponzori segítség hatására az egyén gondolkodás- és életmódváltozáson megy keresztül, melynek termőtalaja a spiritualitás. Megtanul tartózkodni az első tét megtételétől. A gyűlések látogatása, a szponzor (választott sorstársi segítő) segítségével a lépéseken való munkálkodás során a játékos lelki értékekre tesz szert. 23
Lehetősége nyílik egy boldogabb, józan élet kialakítására. Aktív szerencsejátékos évei alatt elszenvedett veszteségeit is megkezdi feldolgozni. 4.2. A kutatás célkitűzései 1. Szeretném megtudni, miben nyújt segítséget a józanodó szerencsejátékosnak a GA gyűlésre járás. 2. Szeretném felderíteni, milyen segítséget nyújt a szenvedélybetegnek (kognitív, mentális, spirituális) a GA Tizenkét lépése, (egyéni józanodás) és Tizenkét hagyománya (csoport működése). 3. Szeretném megvizsgálni, milyen változásokat idézett elő a szerencsejátékos életében a rendszeres GA csoportlátogatás, a lépéseken való munkálkodás. 4.3. Kutatási módszer 4.3.1 Célcsoport Célcsoportom a magyarországi Névtelen Szerencsejátékosok önsegítő csoportjainak tagjai. 4.3.2. A módszer Vizsgálatom induktív jellegű. A kvantitatív adatgyűjtéshez az önkitöltős kérdőív 5 módszerét választottam, mivel az elemszám előzetes információim szerint meghaladja a százat, s kellő információval rendelkeztem a célcsoportról. A kérdőíveket webes felületen, e-mail-ben, illetve személyesen juttattam el a célcsoporthoz, amit saját maguk töltöttek ki. A kitöltések időintervalluma: 2012. szeptember 12. – 2012. december 20. A visszaküldési arány növelése érdekében többször küldtem emlékeztető levelet az internetes csoportba, illetve telefonon beszéltem a csoporttitkárokkal. Személyesen kerestem fel az egri, és a budapesti gyűléseket. Az átfedések elkerülése végett csak azokkal töltettem ki a kérdőívet, akik a webes felületű lekérdezésben nem vettek részt. 4.3.4 Kitöltési eredmények Az internetes csoportban a regisztráltak létszáma 85. Innen 42 kitöltés érkezett, ez ≈50% (Az internetes csoport egy zárt levelezőlista, melyre a „kapuson” keresztül lehet regisztrálni.) 5
6. sz. melléklet
24
A titkár tapasztalata szerint körülbelül 40 személy aktív közülük. S van, akinek már nem is él a regisztrált e-mail címe. Ennek tükrében az innen beérkezett közel 50%-os válaszadás jó aránynak tekinthető. A budapesti, szegedi, debreceni, kecskeméti és egri csoportoktól összesen 54 kitöltést gyűjtöttem be, illetve kaptam vissza. (Budapest: 23db; Kecskemét: 4db; Debrecen: 14db; Szeged: 8db; Eger: 5db) Összesen 96 lekérdezéssel rendelkezem. 4.3.3. Feldolgozás A webes felületen kitöltött kérdőíveket Excel táblázatban töltöttem le. Ebbe a táblázatba vittem be a papírformátumban beérkezőket. Az adatok rendszerezése, és feldolgozása az SPSS Statistics, és az Excel számítógépes program segítségével történt. 4.4. Elemzés A kérdőívet kitöltők (96fő) szociológiai háttere: -
nő
13%
(12fő)
-
férfi
87%
(84 fő)
Az életkor szerinti megoszlásnál kategóriákat képeztem. -
30 év alattiak
9%
(9 fő)
-
30-50 év közöttiek
74%
(71 fő)
-
50 év felettiek:
17%
(16 fő)
Mivel a Névtelen Szerencsejátékosok közössége nem vezet nyilvántartást tagjairól, így a kutatásomat – viszonyítási alap híján – sem életkor, sem nemi eloszlás szempontjából nem tekinthetem reprezentatívnak. A válaszadók 94%-a (90 fő) középiskolai, főiskolai, vagy egyetemi végzettségű. Meglepett, hogy igen magas a felsőfokú végzettségűek aránya: 40% (38 fő) A családi állapot az alábbi megoszlást mutatta: Házastársi/élettársi kapcsolat gyerme(ke)kkel együtt:
36%
(35fő)
Házastársi/élettársi kapcsolat gyermek nélkül:
25%
(24 fő)
Egyedülálló szülő gyerme(ke)kkel együtt:
10%
(10 fő)
Egyedülálló szülő gyermek nélkül:
15%
(14 fő)
Egyedülálló:
13%
(12fő)
Nem válaszolt:
1%
(1 fő) 25
Zömük 75% (72 fő) teljes munkaidőben dolgozik. 13%-uk (12 fő) részmunkaidőben keresi a kenyerét. 8% (8 fő) tanuló. Ez összesen 96% (92 fő). A munkanélküliek aránya 4% (4 fő). A társadalom egészéhez viszonyítva, ami 10% körül mozog, meglepően jó arány! A GA-ban felépülők a közösségbe kerülés előtt jellemzően 5 évnél többet játszottak kórosan szerencsejátékot: 37% (36 fő)
5-10 évet,
37% (36 fő)
10-20 évet.
Ez összesen 74% (72 fő), a minta háromnegyede. 18% (17 fő)
0-5 évet, míg
8% (7 fő)
20 évnél hosszabb időt jelölt meg.
Kitűnik a válaszokból, hogy a betegség kialakulásához, és eszkalálódásához jellemzően több mint öt évet játszik a játékos. A közösségbe kerülés előtt 63% (60 fő) kért segítséget szakembertől – pszichológustól, pszichiátertől – játékproblémájára, de csak 11 főnél 18%-nál bizonyult hatásosnak. Az 1. táblázatban látható, hogy hányadik kísérletre sikerült megmaradni a játékosnak a GA közösségében. Hányadik kísérletre maradt meg a GA-ban Fő
Kísérletek száma
1. 2. 3. 3-nál több Összesen
45 25 6 20 96
Kumulatív % 47 73 79 100
1. táblázat A megkérdezettek majd felének sikerült első kísérletre, s 73%-nak 1-2 próbálkozás elég volt. A GA tehát valami módon megfogja, megragadja a felépülni vágyót. A fennmaradó 27%-nak többszöri próbálkozásra volt szüksége. Ezek azt jelzik, hogy a játékos még nem szenvedett elég veszteséget, és nem állt készen a segítség elfogadására. A GA irodalom több helyen említi, hogy ez egy betegség, és a visszaesésre éppolyan esély van, mint más betegségek esetén. Ezt erősítik meg a visszaesések számával kapcsolatban adott válaszok. (2. táblázat)
26
Volt visszaesése a GA-ba járása óta?
Nem volt 1 alkalommal 2 alkalommal 3 alkalommal 4 alkalommal 5, vagy több alkalommal Összesen
Fő
%
30 20 9 4 4 29 96
31 21 9 4 4 31 100
Kumulatív % 31 52 61 65 69 100
2. táblázat A megkérdezettek közel egyharmadának nem volt visszaesése, egyötödüknek pedig csak egy alkalommal. Ez a teljes minta valamivel több, mint fele. (Kumulatív 52%) Jelzi a GA megtartó erejét. Majd egyharmad viszont öt, vagy több alkalommal esett vissza. Ez a betegség erejére világít rá. Egy kereszttáblázatban (3. táblázat) összevetettem a visszaesések számát a GA-ban megmaradás adataival. Piros színnel kiemeltem a négy szélső értéket. 28 fő, akinek nem volt visszaesése, első kísérletre gyökeret vert. Érdekes adat, és további vizsgálódás tárgyát képezheti egy következő kutatásban, hogy 10 fő, öt, vagy több alkalommal esett vissza, mégis első kísérletre megmaradt a GA-ban. Ez azt jelenti, hogy bár a játékmentességet nem tudták tartani, a visszaeséseik után visszamentek, és továbbra is jártak gyűlésre. Kettőnél több kísérletre nem volt szüksége senkinek, akinek nem volt visszaesése. Az öt vagy több alkalommal visszaesőknél 11 fő próbálkozott a GA-val háromnál többször. Ez azt is jelenti, hogy a csoportnak, és a programnak van egy különös húzása, vonzása. A játékos megérzi, hogy itt valóban segítséget kaphat betegségével kapcsolatban. A közösségben az a mondás járja, hogy vigyázni kell, mert a visszaeséshez is hozzá lehet szokni. Ez két dologhoz vezet: 1. A játékos csak rövid ideig tudja játékmentességét megőrizni, és így élete folyamatos hullámvasút. 2. A folytonos visszaesésektől megrendül bizalma abban, hogy a GA program segíteni tud rajta, és reményt vesztve elmarad a gyűlésekről.
27
Hányadik kísérletre vert gyökeret a GA-ban?/Volt visszaesése a GA-ba járása óta? Volt visszaesése a GA-ba járása óta? (fő) 5, vagy 1 2 3 4 több Összesen Nem alkalom- alkalom- alkalom- alkalomalkalommal mal mal mal mal 1. Hányadik 2. kísérletre vert gyökeret a 3. GA-ban? 3-nál több Összesen (fő)
28 2 0 0 30
7 13 0 0 20
0 2 6 1 9 3. táblázat
0 0 0 4 4
0 0 0 4 4
10 8 0 11 29
45 25 6 20 96
Második kísérletre maradt meg a közösségben 13 fő (félkövér betűtípussal kiemelt), aki egy alkalommal esett vissza. Ez mondhatni klasszikus eset. A játékos bemegy a gyűlésre. Aztán visszaesik, és elmarad a közösségtől. Folytatódó játéka még mélyebbre taszítja. Ekkor visszatér a csoportba, készen arra, hogy elfogadja a segítséget, és megmarad. Vizsgálatom tárgyát képezte, hogy a megkérdezettek milyen absztinens időkkel rendelkeznek. A 4. táblázatban a játékmentes idők találhatóak. Mennyi ideje nem játszik szerencsejátékot? Kumulatív Fő % % 1 hónapnál kevesebb 6 6 6 1-6 hónap 19 20 26 6-12 hónap 9 9 35 1-2 év 16 17 52 2-3 év 13 14 66 3-5 év 9 9 75 5-10 év 18 19 94 10-15 év 4 4 98 Több, mint15 év 2 2 100 Összesen 96 100 4. táblázat A programban az absztinencia szükséges, de nem elégséges feltétele a felépülésnek. Úgy mondják: „Ha nem játszol, akkor 51%-os a napod.” A játékmentes időknél figyelembe kell venni, hogy a GA Magyarországon 1995 óta van jelen. S akkor még meglehetősen gyenge lábakon állt. Nem volt angolból lefordított irodalom. 28
Nem volt benne a köztudatban. Áttörést a 2003-as év hozott, amikor Dr. Csorba Csilla adjunktus vezetésével a Nyírő Gyula kórházban megindult egy Minnesota-modellt használó terápia szerencsejátékosoknak. A modell azonosul a GA elveivel, s a terápia egyik fontos eleme a sorstársi közösségben való részvétel. Ezzel a GA léte nyilvánosságot kapott, és bekerült a köztudatba. Így válik érthetővé az 5-10 év játékmentes idővel rendelkezők magas (19%), s a 10 évnél hosszabb absztinenciával bírók alacsony (6%) száma. Az öt év alattiak a minta 75%-át teszik ki. Ez jelzi egyrészt, hogy a GA-t ma már megtalálják azok, akiknek a szerencsejáték gondot jelent. Másrészt, hogy emelkedik a szerencsejáték-problémával küzdők száma. A pontos helyzet további feltáró kutatást igényel. Arra a kérdésre, hogy mi volt a legnagyobb segítség a gyűlésen visszaesés után, az 1. diagramon látható válaszokat kaptam:
Legnagyobb arányban (30%, 29 fő) a „befogadták/elfogadták” opciót választották. Ez érthető, hiszen a segítői attitűdben is kiemelt szerepe van a feltétel nélküli elfogadásnak. Itt azért játszik fontos szerepet, mert a visszaeső tele van szégyennel, kudarcérzéssel, haraggal 29
önmaga iránt. Egy elfogadó, befogadó légkör enyhítheti ezeket az érzéseket, segíthet feldolgozni a kudarcot. Az ezt követő két leggyakrabban jelölt kategória is – „meghallgathatta mások tapasztalatát” (17%, 16 fő), illetve „kibeszélhette feszültségét” (16%, 15 fő), – hasonló enyhítő, feldolgozást segítő funkcióval is bír. A tapasztalat-megosztás mintaadó szerepe fontos. A játékos figyeli a nála „öregebbeket”, és tanul tőlük. A feszültség kibeszélésének – tudjuk a krízisintervencióból – olykor életmentő hatása van. A visszaeső a kibeszéléssel távolabb kerül a problémától, „rálát”, így könnyebben mozgósítja önerejét. Ez a működés pedig a non-direktív módszerből ismert. E három kategória kiteszi a visszaeső minta 92%-át. Intő jelnek tekintem, mint segítő, hogy a tanácsadást igen csekély mértékben (1%, 1 fő!) tartotta segítségnek. S két fő jelölte meg – egyéb kategóriában – az internetes csoportban megjelenő napi meditációt, és 2 fő nyilatkozott úgy, hogy nem kért segítséget. Vizsgáltam azt is, hogy a megkérdezettek mennyi ideje látogatják a GA gyűléseket: 15%-a (15fő)
kevesebb, mint 1 éve,
27%-a (26 fő)
1-3 éve,
20%-a (19 fő)
3-5 éve,
26%-a (25 fő)
5-10 éve,
4%- a (4 fő)
több mint 10 éve.
6% (6 fő)
csak internetes csoporttag
2% (2fő)
úgy nyilatkozott, hogy nem jár gyűlésre.
A kérdőívet kitöltők 82%-a (79 fő) veszi igénybe az élő gyűlés mellett az internetes csoport segítségét is. Itt 72% (57 fő) naponta, 15% (12 fő) hetente többször olvas. Az internetes csoportba való írás jóval alacsonyabb értékeket mutat. Nincs olyan, aki naponta ír. Heti egy alkalommal 5%, (4fő), havonta egy-két alkalommal 41% (32 fő) tevékeny ezen a módon. (Az olvasás és írás közötti aktivitás különbség okait nem vizsgáltam, de sejthető, hogy a háttérben a túlzott kényelem mellett a klaviatúra nehézkes kezelése is állhat.) Az 5. táblázatban a gyűléslátogatási gyakoriságot összesítettem. A válaszadók 60%-a (58 fő) megfogadja a GA ajánlását, és részt vesz legalább heti egy teljes gyűlésen. 27% (26 fő) havonta 1-3 gyűlésre megy el.
30
Milyen gyakran jár GA gyűlésekre? Kumulatív Fő % % Heti 3-5 13 14 14 Heti 1-2 45 47 60 Havi 1-3 26 27 88 Ritkábban, mint kéthavonta 4 4 92 Nem járok gyűlésre 8 8 100 Total 96 100 5. táblázat Megvizsgálva ezt a 26 főt, arra az eredményre jutottam, hogy 24 fő internetes csoporttag, s közülük 22-en heti rendszerességgel olvassák a levelezőlistát. Ezek alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede biztosan kapcsolatba kerül a programmal legalább hetente egyszer. („Havi 1-3” – kumulatív 88%) A 20. kérdésben az iránt tudakozódtam, hogy az élő gyűlésen mi adja a legnagyobb segítséget a felépülésben. Az eredmény a 2. diagramon látható. A megkérdezettek jelentős része – 78% – mások tapasztalat-megosztását jelölte. Vagyis fontos a példaadás, a minta.
31
A következő nagyobb csoport – 18% – a testvériség érzetét találta a legnagyobb segítségnek. Ez is érthető, hiszen egy aktív játékos nagyon gyakran elszigetelődik, elmagányosodik, s a társakban minőségi közösségre lel. Ezen felül példaadó funkcióval is bír, hiszen a többiek, a „testvérek” nem játszanak. 2% jelölte meg, hogy számára a biztonságos közeg a fontos, és 2% úgy nyilatkozott, hogy nem jár gyűlésre. A program javasolja, hogy a felépülő játékos válasszon magának „szponzort”, és az ő segítségével dolgozzon a lépéseken. Meglepetésemre csak 57% (55 fő) válaszolt a kérdésemre úgy, hogy van szponzora. 43% (41 fő) segítő nélkül őrzi játékmentességét. Az élet- és gondolkodásmód változáshoz a csoport erején felül feltétlenül szükséges a lépések gyakorlása. A 6. táblázatban összesítettem, hogy a megkérdezettek közül ki hányadik lépésnél tart. A felépülési program hányadik lépésénél tart? Kumulatív Fő % % 1. lépés 34 35 35 2. lépés 8 8 44 3. lépés 6 6 50 4. lépés 15 16 66 7. lépés 7 7 73 8. lépés 4 4 77 9. lépés 1 1 78 12. lépés 21 22 100 Total 96 100 6. táblázat A minta valamivel több, mint harmada az első lépésnél tart. 10% fölötti a negyedik és ötödik lépésnél tartók aránya. Az ötödik, tízedik, tizenegyedik lépésre nem érkezett jelölés. Ebből a táblázatból úgy tűnik, hogy a felépülési program lépésein a játékbetegek elhúzódóan dolgoznak. A sikeres felépüléshez a program öt ajánlást fogalmaz meg: 1. Ne játssz 2. Olvass GA-s irodalmat 3. Járj gyűlésre 4. Legyen szponzorod 5. Dolgozz a lépéseken 32
Feltételezésem szerint, akinek van szponzora, az előbbre tart a programban. Egy kereszttáblában – 7. táblázat – megvizsgáltam ezt az összefüggést. Van szponzora? * A felépülési program hányadik lépésénél tart?
Van szponzora (fő) Nincs szponzora (fő) Összesen
A felépülési program hányadik lépésénél tart? Összesen (fő) 1. 2. 3. 4. 7. 8. 9. 12. lépés lépés lépés lépés lépés lépés lépés lépés 14 6 5 10 5 3 0 12 55 20 2 1 5 2 1 1 9 41 34 8 6 15 7 4 1 21 96 7. táblázat
Az első és a kilencedik lépés kivételével magasabb számok szerepelnek a „Van szponzor” sorban. A „Nincs szponzor’ sorban az első lépés magas számát éppen az indokolja, hogy segítő nélkül megtorpan a felépülő. Látható, hogy többen jutottak el a 12. lépésig azok, akiknek van szponzora. Érdekes adat, hogy 9 fő eljutott a 12. lépésig úgy, hogy nincs segítője. Az is megfigyelhető, hogy a „van szponzora” kategóriában egyenletesebb az eloszlás a lépések között. Első ránézésre tehát azt gondolhatnám, hogy hipotézisem helyes. Hogy az összefüggés szignifikáns-e, ebből a táblázatból – mérete miatt – nem tudom megállapítani. Ezért összevontam a kategóriákat. A felépülés szempontjából az első 9 lépés segíti a változást. A 10-12. lépések, karbantartás eszközei. Az így összevont adatok összefüggése a 8. táblázatban látható. Van szponzora?/Lépés
Van szponzora (fő) Nincs szponzora (fő) Összesen
Lépés_3kat Összesen 9. lépésig 12. lépésig 43 12 55 32 9 41 75 21 96 8. táblázat
Egyértelműen magasabbak az adatok a „van szponzor” sorokban. S a khi-négyzet próba is igazolta a hipotézist, mert 0,05>p=0,000. A szenvedélyes szerencsejátékos egyre mélyülő játéka közben nemcsak anyagi veszteséget szenved el. A kérdőív 23. kérdése ezekre az egyéb veszteségekre vonatkozott. A 3. diagramon a nem anyagi természetű veszteségek láthatók. 33
A következő veszteségeket jelölte meg a megkérdezettek legalább fele: - Lelki egészség
76%
73 fő
- Bizalom
74%
71 fő
- Értékrend
74%
71 fő
- Hitelesség
68%
65 fő
- Becsület
60%
58 fő
- Barátok
59%
57 fő
- Házastárs/társ
50%
48 fő
Az ábrából látható, hogy alig akad kategória, ami ne közelítené meg, vagy át ne lépné a 30%-os határt. Ebből a veszteséglistából kiderül, hogy ez a betegség nemcsak anyagilag, de erkölcsileg, szociálisan, és mentálisan is igen romboló. Érdekességként megemlítem, hogy 7 fő az egyéb kategóriába az időt írta be. És bár első szempillantásra meglepőnek tűnik, jobban belegondolva a kényszeres szerencsejátékos minden alkalmat megragad a játékra. Elvéve az időt munkájától, családjától, hobbyjától, pihenésétől.
34
A 4. diagramon együtt ábrázoltam a veszteséget, és azt, hogy mit milyen mértékben sikerült visszakapni a GA-ban való munkálkodás hatására.
□ Veszteség ■ Visszaszerzett
A százalékos arányokat a 9. táblázatban összesítettem. A táblázat utolsó oszlopában a visszaszerzett/kapott kategória veszteségre vetített aránya látható százalékban. Vagyis azok közül, akik elszenvedték az adott veszteséget, hány százalékban szerezték, kapták vissza azt. Igen nehéz a visszaút az elvesztett társhoz. (Piros színnel kiemeltem a sort.) A mintának csak 40%-ban sikerült visszakapnia partnerét. Ez a legalacsonyabb mutató. Sajnos az is megesik, hogy éppen a felépülés vet véget a kapcsolatnak. A rendszerszemlélet segít megérteni ezt az eseményt. A játékos betegsége megbetegíti az egész családot. (Vagy már a kapcsolat kezdetén a játszmák kiegészítik egymást, és a társ is beteg, például kodependens – társfüggő.) A játékos abbahagyja a játékot, változik. A hozzátartozó nem látja be, hogy neki is dolgoznia kellene magán. Pl. a Gam-Anonban. (Szerencsejátékosok hozzátartozóinak önsegítő csoportja.) Így aztán távolodni kezdenek egymástól. S bár a játékos már nem játszik, a kapcsolat mégsem áll helyre, sőt tovább romlik. A másik – talán még 35
kedvezőtlenebb kimenetel, hogy a játékos visszaesik, visszarendeződik, és így állítja helyre a régi (még oly beteges) status quo-t. A veszteségek, és a GA-val Visszaszerzett/kapott értékek Elvesztette % Önbecsülés Mentális (lelki) egészség Bizalom Értékrend Hitelesség Becsület Barát(ok) Házastárs/társ Testi egészség A világ iránti érdeklődés Munkahely Hit Gyermek(ek) Idő (Egyéb) Padlón vagyok
88 76 74 74 68 60 59 50 40 39 38 31 13 7 –
Visszaszerezte Visszaszerezte /kapta /Elvesztette % % 77 88 55 72 55 74 45 61 48 71 47 78 50 85 20 40 27 68 38 97 29 76 27 87 11 85 7 100 – 2
9. táblázat 70% alatti a siker az értékrend, a testi egészség esetében, s alig haladja ezt meg a lelki egészség és hitelesség kategóriája. Az arányok azt jelzik, hogy ezeken a területeken nehezebb visszakapaszkodni. Több kategóriában is 75% fölötti a sikeres visszaút. A minta több mint háromnegyede újraépítette önbecsülését, visszakapta becsületét, barátait. Újraéledt a világ iránti érdeklődése. Munkahelyre tett szert, visszanyerte hitét, és gyermekeivel is pozitív irányba mozdult el kapcsolata. Az egyéb kategóriában, aki jelölte veszteségként az időt, az mind visszaszerezte. Így ennek a kategóriának a siker-mutatója 100%. Látható, hogy a GA segítségével a játékos feldolgozza veszteségeit, s zömmel visszaszerzi, kapja értékeit. Ez sem egyenletes, hiszen az egyéb kategóriára érkezett beírás – „padlón vagyok” – erről beszél.
36
A fejlődés, változás tempója egy jövőbeni longitudinális vizsgálat tárgyát képezheti, melyben a játékos GA-s felépülési tempója, és az elvesztett nem anyagi természetű értékek, képességek visszaszerzésének üteme, s a köztük lévő összefüggés kerülnének górcső alá. A fenti fejődés tükrében nem meglepőek a következő kérdésre – A GA-ba járás hatására, Ön szerint változott-e pozitívan az élete? – adott válaszok. 40% (38 fő) szerint nagymértékben, 32,% (31 fő) szerint jelentősen változott pozitív irányban az élete. Ez a teljes minta 72%-a (69 fő). 24% (23 fő) csak kismértékű változást érzékel. Az „alig változott” kategóriát senki sem jelölte. 4% (4 fő) úgy nyilatkozott, hogy nem változott az élete. A „kismértékű” és a „nem változott” kategória is jelentősnek mondható, a minta közel egyharmada. Megvizsgáltam, hogy aki e két választ jelölte meg, mennyi ideje játékmentes. Az eredmények a 10. táblázatban láthatóak. Mennyi ideje nem játszik szerencsejátékot? * A GA-ba járás hatására Ön szerint változott-e pozitívan az élete? A GA-ba járás hatására, Ön szerint változott-e pozitívan az élete? KisÖsszesen Nem mértékben (fő) 1 hónapnál kevesebb 2 2 4 1-6 hónap 0 13 13 Mennyi ideje nem 6-12 hónap 0 2 2 játszik szerencsejátékot? 1-2 év 0 2 2 (fő) 2-3 év 0 2 2 5-10 év 2 2 4 Összesen (fő) 4 23 27 10. táblázat Így már részben érthető a 27 fő véleménye élete változásáról. A válaszolók több mint fele (17 fő) fél év alatti játékmentességgel rendelkezik. Ennyi idő úgy tűnik, még kevés a lényegi változásokhoz. A fél és öt év közötti absztinenciával rendelkezőknél 2-2 fő szerint kis mértékben változott az élete. Úgy tűnik, van, akinek több időre van szüksége, hogy megértse, és élje a programot. Így a változás is lassabban köszönt be az életébe. Meglepő viszont az 5-10 év közötti felépülőktől beérkező 4 válasz. Ezért megvizsgáltam, az öt ajánlás közül melyiket milyen mértékben tartják, mi más lehet még a háttérben. E 4 fő közül: 37
-
2 fő havi 1-3 gyűlésre jár, 2 fő két hónapnál ritkábban.
-
1 főnek alig fontos 3-nak közömbös felépülése szempontjából a gyűlés
-
1 főnek van szponzora, 3 főnek nincs.
-
1 fő a negyedik, 2 fő a hetedik, 1 fő a nyolcadik lépésnél tart.
-
Mind a négyen közömbösnek tartják a lépéseket játékmentességük szempontjából.
A GA gyógyíthatatlan, de tünetmentesen tartható betegségnek definiálja kényszeres szerencsejátékot. A tünetmentesség fenntartásához, a fejlődéshez, a változáshoz a már említett – egymással szorosan összefüggő – öt ajánlást fogalmazza meg: Egyiket sem lehet következmény nélkül mellőzni. Aki nem jár gyűlésre, az valószínűleg nem találkozik társakkal. Szinte biztos, hogy annak ilyenformán nincs szponzora sem. Akinek nincs szponzora, annak a lépéseken való munkálkodása, minősége erősen megkérdőjelezhető. Aki nem olvas GA-s irodalmat, az is nehezen halad a lépésekkel. Ennek tükrében a négy fő vélekedése is érthető már élete változásának mértékéről. Kíváncsi voltam, milyen összefüggés van a szponzori segítséggel való felépülés, és pozitív változás érzékelése között. Az eredményt az 5. diagramon ábrázoltam. Akinek van szponzora, 56%-ban érzi úgy, hogy nagymértékben változott az élete, míg ugyanebben a kategóriában a szponzor nélkül felépülőknek csak 17%-a.
5. diagram 38
Nincs olyan, akinek van szponzora, és nem érzékel valamilyen mértékű változást. Míg a szponzor nélkül játékmentesek 10%-a úgy nyilatkozik, hogy nem változott pozitívan az élete. Ez a 10% érdekes megoszlást mutat a játékmentesség tekintetében. Fele ugyanis 1 hónapnál kevesebb ideje nem játszik szerencsejátékot. Érthető, hogy még nem érzékel pozitív változást. Másik fele azonban 5-10 év közötti absztinenciát tud felmutatni, úgy, hogy a 7. és 8. lépésnél tart. E jelenség megértése további kutatást igényel. A vélekedés a pozitív változásról jó indikátor, ezért összevetettem a gyűlésre járás sűrűségével. Az eredményt a 11. táblázatban összesítettem. Jól látható, hogy a választóvonal a havi 1-3 gyűlés. Aki ennél ritkábban jár, az már legfeljebb csak kis mértékben érez pozitív változást. Jelentőst, vagy nagymértékűt egyáltalán nem. A legtöbben heti 1-2 gyűlésre járnak, és ebben a kategóriában a legmagasabb (51%) a nagymértékű változás érzékelése. Milyen gyakran jár GA gyűlésekre? * A GA-ba járás hatására Ön szerint változott-e pozitívan az élete? Élete_változott KisNagy- ÖsszeJelensen Nem mértékmértéktősen ben ben Fő 0 4 4 5 13 Heti 3-5 % 0 31 31 38 100 Fő 0 7 15 23 45 Heti 1-2 % 0 16 33 51 100 Fő 2 2 12 10 26 Havi 1-3 % 8 8 46 38 100 Fő 0 4 0 0 4 Ritkábban, mint kéthavonta % 0 100 0 0 100 Fő 2 6 0 0 8 Nem járok gyűlésre % 25 75 0 0 100 Összesen Fő 4 23 31 38 96 % 4 24 32 40 100 11. táblázat A GA ajánlása, a legalább heti egy gyűlésen való részvétel hozománya és értelme megmutatkozik a táblázatban. Érdekes, hogy heti 3-5 gyűlésre járóknál alacsonyabb a „nagymértékben” kategória aránya.
39
Megvizsgáltam, hogy a lépésekben való előrehaladás miként befolyásolja a változás érzékelését. Az eredmény a 12. táblázatban látható. Az első lépés – úgy tűnik – kisebb változást hoz a játékos életébe, hiszen csak 18% jelezte a nagymértékű, és 47% a jelentős változást. 6% pedig úgy érzi, hogy ugyanolyan az élete. A második lépés a minta háromnegyedének csak kismértékű, negyedének nagymértékű változást hozott. A harmadik lépésnél jelentős 83% azoknak az aránya, akik úgy érzik, életük jóra fordult. 17% is érzékeli kismértékben. A negyedik lépésnél egyenlő az eloszlás jelentős és nagymértékben kategóriáknál. Mint ahogy a 6. táblázatban is látható, az ötödik, hatodik, tízedik, és tizenegyedik lépésnél éppen nem tart senki sem, ide jelölés nem érkezett. A hetedik lépésnél meglepő, hogy 29% úgy érzi, ez a lépés nem járult hozzá életének pozitív változásához. A nyolcadik lépésnél az ennél a lépésnél tartók negyede úgy gondolta, hogy csak kis mértékben, háromnegyede úgy, hogy nagymértékben befolyásolta életét a lépés. A felépülési program hányadik lépésénél tart? * A GA-ba járás hatására Ön szerint változott-e pozitívan az élete? Változás ÖsszeKisNagyJelensen Nem mértékmértéktősen ben ben Fő 2 10 16 6 34 1. lépés % 6 29 47 18 100 Fő 0 6 0 2 8 2. lépés % 0 75 0 25 100 Fő 0 1 0 5 6 3. lépés % 0 17 0 83 100 Fő 0 3 6 6 15 4. lépés % 0 20 40 40 100 Fő 2 0 2 3 7 7. lépés % 29 0 29 43 100 Fő 0 1 0 3 4 8. lépés % 0 25 0 75 100 Fő 0 0 1 0 1 9. lépés % 0 0 100 0 100 Fő 0 2 6 13 21 12. lépés % 0 10 29 62 100 Összesen Fő 4 23 31 38 96 % 4 24 32 40 100 12. táblázat 40
A kilencedik lépésnél 100% gondolja jelentősnek e lépés szerepét. A tizenkettedik lépés hatása is jelentősnek mondható. A lépések közül csak az első (6%) és a hetedik lépés (29%) kapott olyan minősítést, hogy nem járult hozzá a felépülő életének jobbításához. Az első lépés után viszonylag alacsony elemszámok szerepelnek. Ezért úgy gondolom, hogy az arányok inkább csak tájékoztató jelleggel használhatók. Szintúgy a kilencedik lépésnél felbukkanó 100%-os arány, ami mögött egy fő van. A táblázatból az tűnik ki, hogy három olyan lépés van, amit válaszadók 50% fölött éreztek lényeges változást hózónak: -
A 3. lépés, melyben életük irányítását átadják a saját felfogású Istennek;
-
A 8. lépés, melyben listát készítenek azokról, akiknek kárára voltak, és hajlandóvá válnak jóvátételt nyújtani nekik;
-
És a 12. lépés, melyben lelki ébredést tapasztalnak, a program elveit egész életükre alkalmazzák, és a remény üzenetét továbbítják.
A felépülők több mint fele igen lényeges életterületeken érzékel pozitív változást. (6. számú diagram)
41
Egy aktív játékos élete az eszkalálódott játék következtében elemeire hullik szét. „Padlóra” kerül anyagilag, erkölcsileg, mentálisan és fizikailag is. A halál szélére jut. A fenti változások visszamutatnak az életbe. Javul az élete családi (71%), baráti kapcsolatok (67%) terén. Helyreáll pénzügyi (65%) és érzelmi vonatkozásban (63% és 57%). Eljut egyfajta lelkiségre (66%), és változik önmagához való viszonyulása (69%). A 26. kérdésben azt firtattam, hogy ezt a pozitív változást melyik lépésnek, milyen mértékben köszönheti a játékos. Kiemeltem az elemzésből azokat, akik még nem tartanak az adott lépésnél. (Sajnos már a kérdőívek beérkezése után kaptam azt a jogos észrevételt, hogy ennél a kérdésnél szerencsétlenül használtam a minősítő fogalmakat. Hiszen a „legkevésbé”, és a „leginkább” jelzésnek egy csoportban csak egyszer van értelme. Szerencsésebb lett volna az „alig”és a „nagyon” kategóriákat használnom.) Az 1. lépésben a játékos beismeri tehetetlenségét a játékkal szemben, és azt, hogy emiatt az élete irányíthatatlanná vált. Szembenéz azzal, hogy kivé vált a játék hatására. Milyen gaztetteket követett el. S ezt társaival meg is osztja. Vagyis lepakolja a múlt terheit. Megkönnyebbül. Ezt a lépést a minta 89%-a tartotta fontosnak a változás szempontjából. (11/a táblázat) Melyik lépésnek milyen mértékben köszönheti a változást? I. 1. lépés 2. lépés 3. lépés
Fő % Fő % Fő %
Legkevésbé 0 0 2 3 3 5
Kevéssé 5 6 8 12 2 4
Lényegesen Leginkább 4 77 5 89 19 36 29 56 19 35 32 59
Összesen 86 100 65 100 59 100
11/a táblázat A 2. lépésben eljut arra a meggyőződésre, hogy egy nála hatalmasabb erő visszaadja elméje épségét. Ez az úgynevezett Istenes lépés. Ebben a lépésben a játékos nyitott gondolkodást alakít ki egy nála hatalmasabb erő irányába. Saját felfogás szerinti Felsőbb Erőnek hívják. (Ez lehet Isten, a csoport ereje, mindegy, csak magánál hatalmasabbnak ismerje el.) Nincs megkötés. A saját felfogás a személyenkénti saját elgondolást jelenti. Az előző lépésben belátta, hogy ő maga képtelen a betegségét uralni. Akaratereje többször is kevésnek bizonyult. A programba itt lép be a spiritualitás, amin keresztül leépül a játékos büszkesége, önzése, félelme, és én-központúsága. Ezt a lépést a minta több mint fele tartja nagyon fontosnak, s majd 30% fontosnak. 42
Az előző lépéshez képest 21 fővel kevesebben vannak, akik túljutottak a 2. lépésen. Érthető is, hiszen amíg a játékos nem adja fel azt a torz elképzelését, hogy Ő és csak Ő tudja a „tutit”, addig egy nála nagyobb erőt sem fog elismerni, felfuvalkodott ego-ja megakadályozza ebben. A 3. lépésben a játékos úgy dönt, hogy élete és akarata irányítását átadja az előző lépésben választott Felsőbb Erőnek. Ez a lépés a szerencsejátékos aktív korában érzett omnipotenciát végképp leépíti. Azzal a tudattal tölti el, hogy nincsen többé egyedül. Az előző lépéshez képest 6 fővel csökken a létszám a „kevésbé” kategória terhére. Egy fővel több vélekedik úgy, hogy legkevésbé ennek köszönheti a változást. Százalékosan többen gondolják nagyon fontosnak ezt a lépést. A 4. lépésben a felépülő elkészíti mélyreható, bátor, és őszinte anyagi, és erkölcsi leltárát. (11/b táblázat) A változáshoz tudni kell, hogy hol is tart, ki is ő? A játékos tükörbe néz, és meglátja magát, akit elvesztett egyre mélyülő játéka során. A leltár kéri a jó tulajdonságok feljegyzését is. Anyagi helyzetét is tisztázza. Ez is nagyon fontos, mert több visszaesés okozója volt a félig bevallott, vagy eltitkolt tartozás. Melyik lépésnek milyen mértékben köszönheti a változást? II. Legkevésbé Kevéssé Lényegesen Leginkább Összesen Fő 7 1 5 30 43 4. lépés % 100 16 2 12 70 Fő 7 5 2 24 38 5. lépés % 100 19 13 5 63 Fő 7 0 12 19 38 6. lépés % 100 18 0 32 50 11/b táblázat Meglepő, hogy 7 fő (16%) úgy gondolja, a negyedik lépés a legkevésbé járult hozzá élete változásához. (Ugyanez a 7 fő választja majd a „legkevésbé” kategóriát az összes többi lépéseknél a 12-et kivéve.) De még mindig magas azoknak az aránya – sőt magasabb (70%), mint az előző lépésnél (59%) – akik szerint ennek a lépésnek köszönhetik leginkább a változást. Az is kitűnik, hogy ez is egy „nehéz” lépés, hiszen 16 fővel kevesebb azoknak a száma, akik eljutottak idáig. Az 5. lépésben a felépülő beismeri Istennek (a saját felfogásúnak), önmagának és egy embertársának – ez legtöbbször a szponzor, de van, aki papot választ, vagy barátot – hibáit. A verbalizáció által visszanyeri tisztánlátását magával kapcsolatban. Felfuvalkodott ego-ja is 43
apad e lépés hatására. Azt javasolja a program, hogy aki elkészítette a 4. lépést, rövid időn belül tegye meg az ötödiket, mert akkor lesz a legpozitívabb a hatása. Elképzelhetőnek tartom – bizonyítása további kutatást igényel – hogy a „legkevésbé” és „kevéssé” kategóriát választó 7 és 5 fő negyedik és ötödik lépése között sok idő telt el. Csökkent azoknak az aránya (63%), akik e lépést fontosnak tartanák a pozitív változás szempontjából. A 6. lépés azt kéri, hogy a felépülő álljon készen arra, hogy jellemhibáitól megszabaduljon. Vagyis monitorozza magát, csípje nyakon, amikor a 4. lépésben összeírt működéseiből valami felbukkan. Ízlelgesse azt a gondolatot, hogy elengedi karakterhibáit, elköszön „sötét felebarátjától”.6. E lépés célja, hogy valóban akarja a változást, és készüljön föl rá. Az arány a „lényeges” kategória felé tolódik az előző lépéshez képest. A „kevésbé” kategóriába egy jelölés sem érkezett. A 7. lépésben a felépülő alázatosan kéri a saját felfogása szerinti Felsőbb Erőt, hogy szabadítsa meg jellemhibáitól. Ez már személyiségváltozás, „Isten” segítségével. A volt játékos apróbb, majd nagyobb sikereket ér el. Önbizalma és én-ereje nő. 2 fővel emelkedtek (11/c táblázat) a „leginkább” és „legkevésbé”kategóriák. Kettővel csökken azok száma, akik eljutottak e lépésig. A megmaradók több mint fele (58%) úgy nyilatkozik, hogy ez a lépés is nagyon fontos a változáshoz. Melyik lépésnek milyen mértékben köszönheti a változást? III. Legkevésbé Fő 9 7. lépés % 25 Fő 7 8. lépés % 22 Fő 7 9. lépés % 22
Kevéssé 0 0 4 12 3 10
Lényegesen 6 17 5 16 0 0
Leginkább 21 58 16 50 21 68
Összesen 36 100 32 100 31 100
11/c táblázat A 8. lépésben a felépülő listát készít mindazokról, akiknek valaha kárára volt, (anyagi, erkölcsi, és pszichológiai értelemben is) és hajlandóvá válik mindannyiuknak jóvátételt nyújtani. Ezzel elérkezik a múlt romjainak felméréséhez, és az eltakarításra való hajlandóság kialakításához.
6
Jungi árnyékszemélyiség
44
A múlt károkozásával való szembenézést 50% gondolja a pozitív változás okának. 4 fővel emelkedik azoknak a száma, akik nem tartanak még ennél a lépésnél. A 9. lépés a közvetlen jóvátétel aktusa. Azzal a feltétellel, hogy ez nem lehet sérelmes annak, akinek a jóvátételt nyújtja, sem harmadik személynek. Ez a lépés a múlt romjainak eltakarítása úgy, hogy a felépülő nem „gyárt” újabb romokat. Az előző lépéshez képest 5 fővel emelkedik azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy ez a lépés nagyban hozzájárul életük pozitív változásához. Emelkedik azoknak a száma is 1 fővel, akik még nem tartanak a lépésnél. 3 fővel csökken a „kevésbé” kategória. S ez a százalékos arányokat is átrendezi. Hiszen az előző lépés 50%-ról 68%-ra emelkedik a „leginkább” kategória. A 10. lépés azt kéri, hogy a felépülő minden nap készítsen személyes leltárt, és azonnal ismerje be, ha hibázott. Ezzel nyomon követheti személyes fejlődését, és a „szeressetek engem” álomvilágából eljut a „szeretem saját magam” realitásába. Ez az első úgynevezett „fenntartó lépés”. Az előző kilenc hatását hivatott megőrizni. Melyik lépésnek milyen mértékben köszönheti a változást? IV. Legkevésbé 7 10. Fő lépés % 23 7 11. Fő lépés % 23 Fő 2 12. lépés % 6
Kevéssé 2 7 2 7 3 9
Lényegesen 3 10 3 10 9 26
Leginkább 18 60 18 60 20 59
Összesen 30 100 30 100 34 100
11/d táblázat Ezt a lépést már csak 30 fő éri el. (11/d táblázat) A válaszokban nincs nagy eltérés az előző kérdésre adott válaszokhoz képest. A „lényegesen” kategóriába jelöl át 3 fő, ami a 9. lépéshez képest 60%-ra csökkenti a „leginkább” kategóriát. A 11. lépés azt javasolja, hogy a felépülő ima és meditáció útján fejlessze tudatos kapcsolatát a saját felfogása szerinti Felsőbb Erővel. Aki működteti ezt a lépést, azt tapasztalja, hogy a régi ego – rengeteg stressz, kényelmetlenség, és negatív izgalom forrása – átadja helyét egy békeszerető, derűs egónak. A válaszadók aránya az előzőhöz képest semmit sem változott. Itt is, mint az előzőekben, igen magas, 60% azoknak az aránya, akik úgy gondolják, az életükben bekövetkező változáshoz ez a lépés járul hozzá a leginkább. 45
A 12. lépésben a felépülő lelki ébredést tapasztal. Megpróbálja a felépülés üzenetét továbbadni
más
szerencsejátékosoknak,
és
ezeket
az
elveket
életük
minden
megnyilvánulásában gyakorolni. Az összlétszám növekedése magyarázatra szorul. A lépések egymásutánisága egymásra épülése láttán azt gondolhatnánk, hogy az előző tizenegy lépés megtétele nélkül nem juthat el senki a tizenkettedikig. Ám ebben a programban a sorrendiség nem kötelező, csak javaslat. (A lépések sorrendjének megtartása általában erősen javasolt.) Ez a lépés összetett, több rétege van: lelki ébredés, üzenetátadás, rendszeresség. Ebből az üzenet továbbítása – személyes tapasztalat átadása egy még aktív játékosnak – már akár néhány hét játékmentesség után is megtehető. A rendszeres GA-ba járás következtében a felépülő játékos már rendelkezik pozitív tapasztalatokkal, reménnyel, s ezeket hitelesen meg is oszthatja. Így lehetséges, hogy ismét átrendeződik a kép. S bár 59%-al vezet a „leginkább” kategória, a „lényegesen”-t választók aránya megemelkedik 26%-ra.
7. diagram Az egyik budapesti csoportnál végzett kérdőívezés alkalmával, kitöltés közben egy GA-tag azt mondta, hogy nem tud súlyozni a lépések fontossága között. Számára mind egyformán fontos. Az ő szavait használva: „Ez egy egységcsomag.” A 7. diagram azt mutatja, hogy 46
minden lépés a lépést megtevők legalább felének lényegesen befolyásolta pozitív irányban az életét. A sorból kiemelkedik az első lépés 90%-al. Hiszen az első lépésben a legnagyobb a változás. A tagadástól: „Nincs semmi probléma”, az elfogadásig, megadásig: „Kényszeres szerencsejátékos vagyok.” A 28. kérdésben az iránt érdeklődtem, hogy milyen változásokat segített elő a gyűlésre járás. Milyen értékek és tulajdonságok létrejöttét, kifejlődését segítik elő. Az eredmény a 8. diagramon látható. Erre a kérdésre két fő nem válaszolt. A százalékos arány itt 94 főre értendő.
8. diagram Az alázat, az őszinteség önmagával és másokkal, és a lelki béke a minta több mint felénél jelölésre kerültek. 50% közelében mozog a nyitottság. Az egyéb kategóriában is fontos tulajdonságok, értékek kerülnek megemlítésre. Egy következő kérdőívben szerepeltetném is őket. Egy kereszttáblázatban – 12. táblázat – összevetettem, hogy a gyűlésre járás fontossága milyen összefüggésben van azzal, hogy változott-e pozitívan az élete. Azt gondolnám, hogy ha valakinek fontos a gyűlésre járás, az el is jár, s így az élete is pozitívan változik. A tendencia ilyesmit mutat, hiszen ahogy haladunk a „gyűlésre járás” oszlopban a „kevésbé fontos” kategória felől a „nagyon fontos” kategória felé, az „élete változott” kategóriában csökkennek a „nem” és emelkednek a „nagymértékben” rubrikáiba 47
kerülő számok. Öt kivételtől eltekintve- Ezeket pirossal kiemeltem. Ezekre az anomáliákra a kérdőívből beérkező válaszok alapján nem találtam magyarázatot. A kérdés további kutatást igényel. Milyen mértékben fontos a gyűlésre járás, hogy játékmentességét tartósan megőrizze? * A GA-ba járás hatására, Ön szerint változott-e pozitívan az élete? Élete változott KisNagy- ÖsszeJelentősen Nem mértékmérsen ben tékben Gyűlésre Kevésbé fontos 0% 100% 0% 0% 100% járás Alig fontos 0% 60% 40% 0% 100% mennyire Közömbös 24% 46% 15% 100% 15% fontos? Fontos 0% 14% 14% 72% 100% Nagyon fontos 18% 35% 44% 100% 3% 12. táblázat A 29. kérdésben a lépések gyakorlásának hatásaként elsajátított értékek iránt érdeklődtem. (9. diagram) Két hiányzó adat volt. A százalékos arányok eben az esetben is ezek figyelembevételével értendők.
9. diagram Értékek 50% felett: elfogadás, elengedés, hála, betegségtudat, alázat, és lelki béke. Alig marad el az 50%-tól az őszinteség, a spiritualitás, és önfegyelem. Egyharmadnál többen jelölték a megbocsátást, a kitartást, az életszeretetet, az önbizalmat, becsületességet, az önkontrollt, és a szeretetet. 48
Az egyéb kategóriában megjelent még a gondolkodás, melyet 2 fő jelölt meg. A lépéseken való munkálkodás folyamat, és folyamatos. Vagyis ezek a kategóriák ugyanezen a mintán, egy későbbi időpontban várhatóan magasabb arányokat mutatnának. Egy következő kutatás ebben a tárgykörben igazolhatja, vagy cáfolhatja feltételezésemet. 13. táblázatban – ahogyan a gyűlésre járásnál – összevetettem a lépések fontosságát is a pozitív változás érzetével. A várható tendenciához képest itt is vannak eltérések. Sőt több rubrikában, mint a gyűlésnél (12. táblázat) Az eltérések magyarázatára ebben az esetben is további kutatásokat kell végezni. Milyen mértékben fontos a lépéseken való munkálkodás, hogy játékmentességét tartósan megőrizze? * A GA-ba járás hatására, Ön szerint változott-e pozitívan az élete? Élete változott KisNagy- ÖsszeJelentősen Nem mértékmértéksen ben ben Lépés Kevésbé fontos 0% 0% 50% 50% 100% mennyire Alig fontos 0% 60% 40% 0% 100% fontos? Közömbös 24% 29% 35% 100% 12% Fontos 0% 0% 56% 100% 44% Nagyon fontos 12% 4% 35% 49% 100% 13. táblázat A 30. kérdésben a hagyományok tanulmányozásának hatását vizsgáltam. (10. diagram) A százalékos arányok 94 főre értendők. Itt szintén volt két hiányzó adat. Az együttműködés szolgálat és az alázat emelkedik 50% fölé. Érzékelhető, hogy a 12 hagyomány elsősorban a csoportok fennmaradását szolgálja, s a személyes fejlődéshez kevesebbet tesz hozzá. A felépülők kevésbé is tartják fontosnak tanulmányozását. (Lásd 15. táblázat, Hagyományok tanulmányozása sor). Figyelemre méltó, hogy az őszinteség, a nyitottság és a felelősségvállalás is a válaszadók több mint egyharmadánál kialakul. A folyamat jelleg itt is igaz lehet.
49
10. diagram Kíváncsi voltam, milyen képet mutat a pozitív változás érzete a hagyományok tanulmányozásának fontosságával összevetve. Az eredményt a 14. táblázatban összesítettem. Milyen mértékben fontos a hagyományok tanulmányozása, hogy játékmentességét tartósan megőrizze? * A GA-ba járás hatására, Ön szerint változott-e pozitívan az élete? Élete_változott KisNagymérték- Jelen- mérték- ÖsszeNem ben tősen ben sen Hagyományok Kevésbé fontos 18% 27% 37% 18% 100% mennyire Alig fontos 0% 43% 43% 14% 100% fontos? Közömbös 0% 13% 34% 53% 100% Fontos 0% 30% 26% 44% 100% Nagyon fontos 16% 17% 25% 42% 100% 14. táblázat A várható tendencia ebben az esetben kuszálódott össze a leginkább. S ahogy az előző két esetben, itt sem találtam magyarázatot. Utolsó kérdésemben az vizsgáltam, hogy a játékmentesség tartós megőrzéséhez a felépülők mit tartanak fontosnak, és milyen mértékben. A 15. táblázatban összesítettem válaszaikat. Félkövér betűtípussal kiemeltem azokat a területeket, amiket a minta több mint fele nagyon fontosnak tart. Ezek az absztinencia (82%), a gyűlésre járás (63%), a lépéseken való 50
munkálkodás (53%), beszélgetés a sorstársakkal (63%), és a betegségtudat (60%). Az öt ajánlás közül három. Érdekes, hogy a maradék két ajánlás – a szponzori támogatás (34%), és a GA irodalom olvasása (25%) – komoly mértékben marad el a többitől. Látható, hogy szép számmal válaszoltak igennel a „fontos” jelzőre is. Az utolsó oszlopban összevontam a „Fontos” és „Nagyon fontos” kategóriák értékeit. (∑F&Nf.) Az összevonás után egyedül a hagyományok tanulmányozását tartja kevesebb, mint 50% fontosnak. Kitűnik, hogy a tartós játékmentesség megőrzéséhez az absztinenciát, a betegségtudatot, és a sorstársi beszélgetést 80% fölött tartják fontosnak. Az öt ajánlásból kissé lemarad a gyűlésre járás (∑F&Nf=78%), és a lépéseken való munkálkodás (∑F&Nf=62%). Milyen mértékben fontos, hogy játékmentességét tartósan megőrizze? Kevésbé Alig Nagyon Közömbös Fontos ∑F&Nf. fontos fontos fontos Fő 2 4 6 6 78 84 Absztinencia % 2 4 6 6 82 88 Fő 4 5 13 14 60 74 Gyűlésre járás % 4 5 13 15 63 78 Fő 4 15 17 9 51 60 Lépéseken való munkálkodás % 4 16 18 9 53 62 Fő 12 16 20 15 33 48 Szponzori támogatás % 12 17 21 16 34 50 Fő 8 16 18 30 24 54 GA irodalom olvasása % 8 17 19 31 25 56 Fő 0 2 14 19 61 80 Beszélgetés a sorstársakkal % 0 2 15 20 63 83 Fő 6 3 8 22 57 79 Betegségtudat % 6 3 8 23 60 83 Fő 9 19 16 27 25 52 Szolgálat vállalása 9 20 17 28 26 % 54 11 14 32 27 12 39 Hagyományok Fő tanulmányozása % 11 15 34 28 12 40 15. táblázat 4.5. Kutatási kérdések megválaszolása 1. A kényszeres szerencsejátékos a gyűléseken olyan közösségre – „testvérekre” – talál, akik elfogadják, megértik, és akiket ő is megért. Megszabadulhat feszültségeitől. A társak mintául szolgálnak. Szert tesz, illetve itt elsajátíthatja a nyitottságot, az alázatot, az őszinteséget önmagával és másokkal, és lelki békére tehet szert. 51
2. A 12 lépés remek „szerszámkészlet” a személyiségváltozáshoz. A játékos szembenéz múltjával, spirituális kapcsolatot épít ki egy nála nagyobb erővel, tisztába kerül önmagával, eltakarítja múltja romjait, s folyamatosan javítja önmagát. Eközben lelki értékekre tesz szert. Fejlődik elfogadása, elengedése, alázata. Megtanul hálásnak lenni. Kialakuló betegségtudata megvédi az első tét megtevésétől, így a visszaeséstől. Lelki békére tesz szert. A lépések esélyt jelentenek egy játékmentes, boldog élet kialakítására. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alázat, nem azonos a megalázkodással. Inkább a világ és önmaga elfogadását jelenti, kompetenciahatárainak tiszteletben tartásával. A 12 hagyomány tanulmányozásával a kényszeres szerencsejátékos elsajátíthatja a közösségben való létezést, az együttműködést, a szolgálat- és felelősségvállalást. Ezáltal is fejlődik alázata. 3. A GA csoportlátogatás elfogadó közege megnyitja az utat a fejlődés, változás felé. A gyűléseken, a csoportokban feltétel nélküli az elfogadás, nincs minősítés, vagy utasítás. A megnyilatkozások alkalmával a szerencsejátékos gyakorolhatja az őszinteséget, az alázatot, a nyitottságot, az elfogadást.
5. Összefoglalás Dolgozatomban bemutattam a viselkedéses addikciók közül a kényszeres szerencsejátékot. Ismertettem káros hatásait pénzügyi, fizikai, mentális, szociális vonatkozásban, az egyénre, családjára, és a társadalomra vetítve. Betekintést nyújtottam a kényszeres szerencsejátékosok önsegítő csoportjának – a Névtelen Szerencsejátékosok (Gamblers Anonymous- GA) közösségének – felépítésébe, működésébe. Áttekintettem a GA 12 lépését és 12 hagyományát. Leírást adtam a csoportok és gyűlések működéséről, a sorstársi segítségnyújtásról. Kutatásom közelebb vitt a GA önsegítő csoport magyarországi tagjainak mentalitásához, gondolkodásához. Képet kaptam személyiségfejlődésükről. Megismertem egy módszert, mely hatásosan óvja meg a visszaeséstől, hozzásegíti egy boldogabb élet kialakításához azt, aki használja. A módszer egyik kulcseleme az őszinteség. A lépéseken való munkálkodás, a szponzori segítség, a rendszeres csoportlátogatás, az ajánlások betartásának következtében a tag lelki értékekre tesz szert. Ezáltal megváltozik értékrendje, majd mindez meglátszik a cselekedeteiben is. Gondolkodás és életmódváltozáson megy keresztül. Ezzel párhuzamosan 52
megkezdi az aktív szerencsejátékosként elszenvedett nem anyagi természetű veszteségeinek feldolgozását. A beérkezett válaszok elemzése újabb kérdéseket szült, melyeknek egy következő kutatás alkalmával szeretnék a végére járni: Mi indokolja az 5 év alatti játékmentes idővel rendelkezők magas számát? Hogyan lehetséges az, hogy valaki többszörös visszaeső, mégis első kísérletre megragad a GA-ban? Hogyan befolyásolja a lépések között eltelt idő a felépülő fejlődését, elégedettségét? Ugyanezen a mintán két év múlva ugyanezeket a kérdéseket feltéve milyen változásokat tapasztalnék? A fejlődés, változás tempója egy longitudinális vizsgálat keretein belül. Miért születik alacsony elégedettség hosszú játékmentes idő után? A gyűlés–lépés–hagyomány élettel való elégedettség összevetésekor tapasztalt anomáliák tisztázása. Az elemzés során szembesültem azzal, hogy az öt ajánlás közül a GA irodalom olvasására elmulasztottam rákérdezni. Ezt a következő kutatásban mindenképpen szándékomban áll korrigálni. A csoportokban való részvétel és a kérdőívek elemzése során arra jutottam, hogy a Névtelen Szerencsejátékosok közössége néhány olyan fogást, metódust alkalmaz, amit a szociális munka különböző területein is használnak: -
A feltétel nélküli elfogadás a szociális munka alapja.
-
A tanácsadástól való tartózkodás, a be nem avatkozás, a non-direktív módszer sarokpontja.
-
A névtelenség az alacsonyküszöbű ellátás jellemzője.
A professzionális segítői attitűdre is jellemzőek a fent említett tulajdonságok. A sorstársi közösség mégis tud valamit, amit a legjobb szociális munkás sem: -
Olyan megértést tanúsítani, ami csak azok között lehetséges, akik ugyanazon az úton jártak, járnak: sors-társak.
-
Szégyentől mentes kapcsolatot biztosítani.
-
Személyes tapasztalatból fakadó reményt, mintát nyújtani.
53
Éppen ezért a kényszeres szerencsejátékosokkal folytatott szociális munka során az ártalomcsökkentés fiziológiai és egzisztenciális vonatkozásain túl a legnagyobb segítség a szenvedélybeteg sorstársi közösségbe való juttatása. Illetve a rendszerszemlélet jegyében az egész család változáshoz segítése. Végül meg kell említenem a szociális munkás figyelemfelhívó jogát, és kötelességét a döntéshozók, a közvélemény a kormányzat, a társadalom vagy egyes intézmények irányába a szerencsejáték potenciális veszélyeiről.
54
Irodalomjegyzék 1. BERNE, E. (1984) Emberi játszmák; Háttér, Budapest 2. BNO-10 (1995) Tízedik revízió, I. Kötet; Népjóléti Minisztérium, Budapest 3. DEMETROVICS Zs. – KUN B. (szerk.) (2010.) Az addiktológia alapjai IV.: ’BALÁZS H. – DEMETROVICS Zs. - KUN B.: Kóros játékszenvedély’ ELTE Eötvös, Budapest 4. Dr. PÁNDY L. (1999) A szenvedélybetegek személyiségállapota; Hippocrates I. évf. 1. szám 24. Oldal 5. Dr. VEÉR A. – Dr. ERŐSS L. (2000) Fortuna szekerén…; Animula; Budapest 6. FEKETE P. (2005) Szerencsejáték életre-halálra; L'Harmattan; Budapest 7. FREUND T. (2012) Az agy belső kábítószere, vagyis az endokannabinoidok szerepe a tanulásban, valamint a szorongás és az epilepszia kórfolyamataiban; Előadás az MTA-n; Budapest 8. GA Egy új kezdet; (2006) Kiadva az Amerikai Egyesült Államokban; I. magyar nyelvű kiadás 9. GA Felépülés a Névtelen Szerencsejátékosok segítségével; (2010) A Névtelen Szerencsejátékosok; Budapest 10. Gamblers Anonimous Névtelen Szerencsejátékosok (2006); Budapest 11. KATZ, A.H. (1989): Önsegítés és kölcsönös segítés – Új társadalmi mozgalom? Országos Egészségvédelmi Tanács; Budapest 12. Magyar Közlöny; (2012) 133. szám; 2012. évi CXLIV. Törvény; Budapest 13. NÉMETH, A. – Gerevich, J. (szerk.) (2000) Addikciók, Medicina, Budapest 14. SCHNEIDER; R. (1998) Szenvedély? Betegség?; Magyar Karitász, Budapest 15. SZAPPANOS J. – ABONYINÉ SZALAI R. (2006) Önámítás, mámor, kábulat A helytelen nevelés következményei; Drogkalauz sorozat; Humán Szolgáltató Központ; Szolnok 16. SZIKSZAY P. – TÓTH M. (1999) Deviáns alkohológia; Szőlőtő Alapítvány; Györköny 17. TWERSKI, A.J. (1997) Addictive Thinking: Understanding Self-deception with forward by John Hazelden Foundation, Center City, Minnesota Online hivatkozások - DR. PICZKÓ K. A játékszenvedélyről http://www.hazipatika.com/articles/A_jatekszenvedelyrol?aid=20001205144417 (2012.12.05.) 55
- Névtelen Szerencsejátékosok honlapja http://gl.terraserver.hu/ (2013.03.25.) - PÁSZTOR M. – MAJOROS M. Játékszenvedélyről – a nyerőgépek betiltása után; Kossuth Rádió 2012. november 14. 168 óra / Archívum: http://www.168ora.hu/szerda11/szerda-11168-ora-radio-szerencsejatek-jatekszenvedely-nyerogepek-108726.html (2013.03.01.)
56
SZERZŐI NYILATKOZAT a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályok betartásáról „Alulírott Horváth Ferenc Neptunkód: JHWXKU, mint a szakdolgozat szerzője nyilatkozom arról, hogy dolgozatom elkészítésénél melynek címe: Változás – élet A magyarországi Névtelen Szerencsejátékosok önsegítő csoportjainak szerepe a kényszeres szerencsejátékosok életmódváltásában
a megadott jegyzéken túl, a bibliográfiában felsorolt nyomtatott és online szakirodalmon kívül más irodalmat nem használtam fel. A dolgozatom önálló, saját munkám. A dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében, betartottam.
Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, az Egyetem ellenem fegyelmi eljárást indíthat.
.................................................................................... Hallgató
Budapest, 2013-04-02
57
Mellékletek 1. számú melléklet Húsz kérdés 1. Játszottál-e már a munkaidőd vagy az iskola rovására? 2. Előfordult-e valaha, hogy a játék miatt boldogtalanná vált az otthoni életed? 3. Érintette-e már a jó híredet a játék? 4. Éreztél-e valaha lelkiismeret furdalást a játék után? 5. Játszottál-e valaha is azért, hogy pénzt szerezz az adósságaid visszafizetésére, vagy, anyagi nehézségeid rendezésére? 6. Gátolt-e a játék a törekvéseidben, és abban, hogy hatékony legyél? 7. Vesztés után érezted-e azt, hogy amilyen hamar csak lehet, vissza kell menned, visszanyerned, amit elvesztettél? 8. A nyerést követően éreztél-e erős vágyat arra, hogy minél előbb visszatérj, és még többet nyerj? 9. Gyakran előfordult-e veled az, hogy eljátszottad az utolsó fillérjeidet is? 10. Kértél-e már kölcsön a játék miatt? 11. Eladtál-e már bármit is a játék miatt? 12. Vonakodtál-e valaha, hogy a játékra szánt pénzt normális kiadásokra fordítsd? 13. Megtörtént-e, hogy a játék miatt elhanyagoltad önmagad vagy a családod? 14. Játszottál-e már hosszabb ideig, mint tervezted? 15. Játszottál-e valaha is azért, hogy így menekülj el az aggodalmaid és a gondjaid elől? 16. Elkövettél-e már törvénybeütköző dolgot vagy fontolóra vetted, már egy ilyen tett elkövetését, hogy így szerezz pénzt a játékra? 17. Okozott-e a játék alvásproblémát? 18. A veszekedések, csalódások vagy feszültségek arra késztetnek-e, hogy játssz? 19. Érezted-e már azt, hogy valamilyen jó szerencsét, egy-két óra játékkal kellene megünnepelned? 20. Gondoltál-e már öngyilkosságra, vagy arra, hogy tönkre mehetsz a játék következtében?
58
2. számú melléklet A névtelen Szerencsejátékosok meghatározása A Névtelen Szerencsejátékosok olyan férfiak és nők közössége, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és azon reményüket, hogy megoldhatják közös problémájukat és segíthetnek másoknak is felépülni a játékproblémából. A közösséghez való tartozásnak az egyetlen feltétele: a vágy, a szerencsejátékok űzésének az abbahagyására. A GA tagság nem jár semmilyen díjjal, mi a saját hozzájárulásainkból tartjuk fenn magunkat. A GA nem szövetkezik semmiféle szektával, felekezettel, politikai vagy gazdasági intézménnyel, nem kíván vitába bonyolódni, és nem támogat vagy ellenez semmiféle külső ügyet.
Elsődleges
célunk
tartózkodni
a
szerencsejátékoktól,
és
más
kényszeres
szerencsejátékosoknak is segítséget nyújtani ebben. A legtöbben vonakodtunk beismerni, hogy a szerencsejáték valóban problémát jelent a számunkra. Senki sem gondol szívesen arra, hogy különbözik a környezetében élőktől. Így nem csoda, hogy játékos pályafutásunkat meghatározta az a számtalan hiábavaló próbálkozás, amikor úgy akartunk játszani, mint a többi ember. Minden kényszeres szenvedélyes szerencsejátékos legnagyobb álma, hogy valamikor, valahogyan kontrollálni tudja majd a játékát. Ezen illúzió fenntartása számunkra megdöbbentően romboló hatású! Sokan a börtön kapuig, az őrület határáig, vagy akár a halálig ragaszkodnak hozzá. Meg kellett tanulnunk beismerni, hogy kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosok vagyunk. Ez az első lépés a felépülés útján. A játékkal kapcsolatban azt az ábrándot meg kellett semmisíteni, hogy olyanok vagyunk vagy olyanná, tudunk válni, mint a többi ember! Mi elveszítettük a játékunk feletti kontroll képességét. Mi tudjuk, hogy nincs az az igazi szenvedélyes szerencsejátékos, aki valaha is visszanyerheti az uralmat a játéka felett. Mindannyiunknak voltak időszakaink, amikor úgy éreztük, hogy egy időre – rendszerint csak néhány lélegzetvételnyire – ismét "normálisan" tudjuk befolyásolni a játékot, de ezt követően ismét visszazuhantunk, amit azután sajnálatraméltó és átláthatatlan elkeseredés követett. Meggyőződésünk, hogy az olyan játékosok, mint mi egy progresszív betegségben szenvednek, amely az idő múlásával egyre rosszabbodik, és soha nem javul. Azért tehát, hogy egy normális, boldog életet tudjunk élni, legjobb tudásunk szerint kell követnünk a GA elveit a mindennapi dolgainkban, életvitelünkben.
59
3. számú melléklet A Névtelen Szerencsejátékosok magyarországi gyűléslistája Hétfő:
1. hét
2. hét
3. hét
4. hét
—
—
—
—
NY
NY
NY
NY
NY
—
—
—
1700- Szeged Tátra tér 5.
—
—
—
—
1700- Kecskemét Fecske u. 20.
NY
NY
NY
NY
Z
Z
Z
NY,L
Z
NY
Z
Z
Z
Z
Z
Z
1130- Eger Kolozsvári u. 49.
NY
Z
Z
Z
1800- Bp. XII. ker. Táltos u. 16.
—
—
—
—
1830- Debrecen, Borbíró tér 9.
—
—
—
—
1000- Bp. VIII. Ker. Orczy út 27. 30
17 - Bp. XI. ker. Csóka utca 5. Kedd: 1800- Bp. XVII. ker. Pesti u. 29. Szerda:
00
18 - Bp. IX. ker. Bakáts tér 13. Csütörtök: 1800-Bp. IX. ker. Bakáts tér 13. Péntek: 1800- Bp. IV. kerület Munkásotthon utca 25. Szombat Vasárnap:
Z: Zárt gyűlés: csak szerencsejáték függők részvételével tartják. NY: Nyitott gyűlés, minden érdeklődő részt vehet, álatalában a gyűlés elején bocsátják szavazásra. A nem függők részére általában csak a gyűlés végén biztosítanak hozzászólási lehetőséget. L: Lépésgyűlés, ahol a tagok a felépülési program 12 lépésének valamelyikéről osztják meg egymással a tapasztalataikat. H: Hagyomány gyűlés, ahol a tagok a 12 hagyomány valamelyikéről osztják meg egymással a tapasztalataikat. K: Kezdő gyűlés, azok számára elsősorban, akik a felépülés kezdetén járnak, általában itt lehet kérdezni is. Sp: Speaker gyűlés, előre felkért társunk beszél a saját betegségéről, felépüléséről.
60
4. számú melléklet Felépülési program: A 12 lépés 1. Beismertük a tehetetlenségünket a szerencsejátékokkal szemben, és azt hogy az életünk irányíthatatlanná vált. 2. Eljutottunk arra a hitre, hogy egy nálunk hatalmasabb erő visszavezethet minket a normális gondolkodáshoz és élethez. 3. Elhatároztuk, hogy életünk és akaratunk irányítását a saját felfogásunk szerinti Felsőbb Erő gondjaira bízzuk. 4. Mélyreható és bátor erkölcsi és pénzügyi leltárt készítettünk. 5. Beismertük magunknak és egy másik embertársunknak hibáink valódi természetét. 6. Teljességgel készek voltunk megszabadulni ezen személyiséghibáinktól. 7. Alázatosan kértük a saját felfogásunk szerinti Istent fogyatékosságaink felszámolására. 8. Listát készítettünk mindazokról, akiknek valaha kárára voltunk, és hajlandóvá váltunk mindnyájuknak jóvátételt nyújtani. 9. Közvetlen jóvátételt nyújtottunk mindazoknak, akiknek tudtunk, ahol lehetséges volt, kivéve, ha ez sérelmes lett volna rájuk vagy másokra nézve. 10. Folytattuk a személyes leltárt és önvizsgálatot, és ha hibáztunk vagy tévedtünk, haladéktalanul beismertük. 11. Igyekeztünk ima és elmélkedés révén fejleszteni a tudatos kapcsolatunkat a saját felfogásunk szerinti Istennel, csupán azt kérve, hogy a velünk kapcsolatos akaratát felismerhessük és erőt annak kivitelezéséhez. 12. E lépések eredményeként lelki ébredést tapasztaltunk és igyekeztünk ezt az üzenetet más szenvedélyes szerencsejátékosoknak is átadni, és ezeket az elveket életünk minden megnyilvánulásában gyakorolni.
61
5. számú melléklet 12 Hagyomány 1. Közös boldogulásunk mindennél előbbre való; egyéni felépülésünk a GA egységétől függ. 2. Megbízott vezetőink szolgálnak bennünket; és nem uralkodnak rajtunk. 3. A GA -tagság egyetlen feltétele a szerencsejáték abbahagyásának a vágya. 4. Minden csoport önálló, kivéve azokat az ügyeket, melyek más csoportokat vagy a GA egészét érintik. 5. Minden csoportnak elsődleges célja az, hogy eljuttassa üzenetét a még szenvedő játékosokhoz. 6. A GA -csoport soha nem támogathat semmilyen kapcsolódó intézményt vagy vállalkozást, és a GA nevet nem engedheti át használatra, nehogy pénz, vagyon és presztízs eltérítsen bennünket elsődleges célunktól. 7. Minden GA -csoport legyen önfenntartó, hárítsa el a külső adakozásokat. 8. A GA mindig maradjon nem hivatásos, bár szolgálati központjai alkalmazhatnak szakdolgozókat. 9. A GA soha ne szerveződjék, bár alakíthat szolgálati választmányokat vagy bizottságokat. Ezek közvetlenül felelnek azoknak, akiket szolgálnak. 10. GA nem formál véleményt kívülálló ügyekben, ezért a GA sohasem vonható be nyilvános vitába. 11. A nagy nyilvánossággal való kapcsolatunk nem hírverésen, hanem személyes vonzáson alapul. Személyes névtelenségünket meg kell őriznünk, különösen a film, sajtó, rádió és TV szférájában. 12. Minden hagyományunk lelki alapja a névtelenség, amely folytonosan emlékeztet bennünket arra, hogy az elvek előbbre valók, mint az egyes személyek.
62
6. Számú melléklet Üdvözlöm! Horváth Ferenc vagyok a Semmelweis Egyetem hallgatója. Az alábbi kérdőívben a magyarországi Névtelen Szerencsejátékosok (GA) közösségének a józanodó szerencsejátékosra gyakorolt hatását vizsgálom. Kitöltésével szakdolgozatom létrejöttét segíti elő. A megfelelő válaszokat kérem „X”-el jelölje. A kérdőív kitöltése kb. 30 percet vesz igénybe. A válaszadás névtelen és önkéntes! Köszönöm a közreműködést!
1.
Neme Férfi Nő
2.
Életkora (Kérem, írja számmal a kipontozott részre.) ............. év
3.
Legmagasabb iskolai végzettsége Általános iskola Középiskola Jelenleg felsőoktatási hallgató vagyok Főiskola/Egyetem
4.
Családi állapota Házastársi/élettársi kapcsolat gyerme(ke)kkel együtt Házastársi/élettársi kapcsolat gyermek nélkül Egyedülálló szülő gyerme(ke)kkel együtt Egyedülálló szülő gyermek nélkül Egyedülálló Egyéb .................................................
5.
Munkája szerint Ön Teljes munkaidőben dolgozik Részmunkaidőben dolgozik Munkanélküli Tanuló Nyugdíjas
63
6.
A GA-ba kerülése előtt hány évet játszott? 0-1 év 1-2 év 2-3 év 3-4 év 4-5 év 5-10 év 10-20 év 20 évnél többet
7.
A GA-ba kerülése előtt kért/kapott segítséget szakembertől szerencsejátékproblémájával kapcsolatban? (Orvos, pszichiáter, stb.) Igen Nem
8.
Hatásos volt a szakemberi segítség? Igen Nem Nem fordultam szakemberhez
9.
Hányadik kísérletre vert gyökeret a GA-ban? 1. 2. 3. 3-nál több
10. Mennyi ideje nem játszik szerencsejátékot? 1 hónapnál kevesebb 1-6 hónap 6-12 hónap 1-2 év 2-3 év 3-5 év 5-10 év 10-15 év A következő oldalon folytatódik 64
Több, mint15 év 11. Volt visszaesése a GA-ba járása óta? Nem 1 alkalommal 2 alkalommal 3 alkalommal 4 alkalommal 5, vagy több alkalommal 12. Visszaesése(i) után kért segítséget a GA-tól? Nem volt visszaesésem Igen Nem 13. Visszaesése(i) után kapott segítséget a GA-tól? Nem volt visszaesésem Igen Nem 14. Mi volt a legnagyobb segítség ekkor? Befogadták/elfogadták Tanácsot adtak Kibeszélhette a feszültségét Pátyolgatták Meghallgathatta mások tapasztalatát Kérdésekkel segítették Nem volt visszaesésem Egyéb 15. Mióta jár GA gyűlésekre? Kevesebb, mint 1 év 1-3 év között 3-5 év között A következő oldalon folytatódik 65
5-10 év között 10 évnél régebben Csak internetes csoporttag vagyok Nem járok gyűlésre
16. Mennyi ideje internetes csoporttag?? Kevesebb, mint 1 év 1-3 év között 3-5 év között 5 évnél régebben Nem vagyok internetes csoporttag 17. Jellemzően milyen gyakran olvas az internetes csoportban? Naponta Hetente több alkalommal Hetente egy alkalommal Havonta egy-két alkalommal Ennél ritkábban Nem vagyok internetes csoporttag 18. Jellemzően milyen gyakran ír az internetes csoportban? Naponta Hetente több alkalommal Hetente egy alkalommal Havonta egy-két alkalommal Ennél ritkábban Nem vagyok internetes csoporttag 19. Milyen gyakran jár GA gyűlésekre? Gyakrabban, mint heti 5 Heti 3-5 Heti 1-2 Havi 1-3 Kéthavonta 1 A következő oldalon folytatódik 66
Ritkábban, mint kéthavonta Nem járok gyűlésre 20. A gyűlésen mi adja a legnagyobb segítséget Önnek a felépülésben? Mások tapasztalat-megosztása Saját megosztásai Szolgálatvállalás Biztonságos közeg Testvériség érzete Egyéb ............................................................................................................................
21. Van szponzora? Van Nincs 22. A felépülési program hányadik lépésénél tart? 1. lépés 2. lépés 3. lépés 4. lépés 5. lépés 6. lépés 7. lépés 8. lépés 9. lépés 10. lépés 11. lépés 12. lépés
67
23. Az anyagiakon felül milyen veszteségeket szenvedett el a szerencsejátékból kifolyólag? (több válasz is lehetséges) Munkahely elvesztése Házastárs/társ elvesztése Gyermek(ek) elvesztése Barát(ok) elvesztése Önbecsülés elvesztése Bizalom elvesztése (másoké) Hit elvesztése (ha volt) Becsület elvesztése Hitelesség elvesztése A világ iránti érdeklődés elvesztése Testi egészség Mentális (lelki) egészség Értékrend elvesztése Egyéb ............................................................................................................................ .......................................................................................................................................... 24. Az előző kérdésben felsorolt veszteségei közül mi az, amit visszaszerzett/kapott a GA-ban munkálkodás hatására? (több válasz is lehetséges) Munkahely Házastárs/társ Gyermek(ek) Barát(ok) Önbecsülés Bizalom (másoké) Hit (ha volt) Becsület Hitelesség A világ iránti érdeklődés Testi egészség Mentális (lelki) egészség Értékrend Folytatás a következő oldalon 68
Egyéb ............................................................................................................................ .......................................................................................................................................... 25. A GA-ba járás hatására, Ön szerint változott-e pozitívan az élete? Nem változott Alig változott Kis mértékben változott Jelentősen változott Nagymértékben változott 26. Kérem, jelölje melyik lépésnek milyen mértékben köszönheti a változást? Legkevésbé Leginkább Még nem tartok ott 1. lépés
2. lépés
3. lépés
4. lépés
5. lépés
6. lépés
7. lépés
8. lépés
9. lépés
10. lépés
11. lépés
12. lépés
27. Melyek azok a területek, ahol a pozitív változást érzékeli? (több válasz is lehetséges) Családi kapcsolatai Baráti kapcsolatai Pénzügyi helyzete/pénzhez való viszonya Önmagához való viszonyulása Spiritualitás (hit) Folytatás a következő oldalon 69
Kommunikáció Érzelmei felismerése Érzelmei megélése, kifejezése Szabadidő eltöltése Munkahely Kapcsolata a világgal Egyéb ............................................................................................................................ 28. Melyek azok az értékek, tulajdonságok, amelyek a GA közösség (kimondottan a gyűlésre gondolok) hatására váltak fontossá az Ön számára? (több válasz lehetséges) Becsületesség Szeretet Remény Nyitottság Absztinencia Együttműködés Szolgálat Spiritualitás Bizalom Kitartás Alázat Kölcsönösség Felelősségvállalás Őszinteség önmagával Őszinteség másokkal Értékrend Lelki béke (nyugalom) Tisztelet Értelmes életcélok Tisztesség Egyéb ............................................................................................................................
70
29. Melyek azok az értékek, tulajdonságok, amelyekre a GA 12 lépésén való munkálkodásának köszönhetően tett szert? (több válasz is lehetséges) Elfogadás Elengedés Hűség Hála Betegségtudat Megbocsátás Őszinteség Spiritualitás Bizalom Kitartás Életszeretet Alázat Tisztelet Önbizalom Lelki béke (nyugalom) Bátorság Becsületesség Önkontrol Szeretet Önfegyelem Egyéb ............................................................................................................................ 30. Melyek azok az értékek, tulajdonságok, amelyekre a GA 12 hagyományának tanulmányozása eredményeként tett szert? (több válasz is lehetséges) Őszinteség önmagával Becsületesség Szeretet Nyitottság Együttműködés Szolgálat Bátorság Folytatás a következő oldalon 71
Bizalom Kitartás Alázat Kölcsönösség Felelősségvállalás Hűség Őszinteség másokkal Lelki béke (nyugalom) Tisztelet Tisztesség Egyéb ............................................................................................................................ 31. Kérem, jelölje a felsoroltak közül melyik milyen mértékben fontos, hogy játékmentességét tartósan megőrizze? (1-es kevésbé fontos, 5-ös nagyon fontos.) Kevésbé fontos Nagyon fontos Absztinencia
Gyűlésre járás
Lépéseken való munkálkodás
Szponzori támogatás
GA irodalom olvasása
Beszélgetés a sorstársakkal
Betegségtudat
Szolgálat vállalása
Hagyományok tanulmányozása
Válaszait köszönöm! Horváth Ferenc
72
