Tartalomjegyzék. Szervusztok Szilágyisok! A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Diáklapja

Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Diáklapja XIX. évfolyam 1. szám

2008. Október

Tartalomjegyzék Főszerkesztői ajánlás ..........................1 Október 23. .........................................2 Budapest maraton ...............................3 Akadálymentesítés ...............................3 Angliai út ............................................4 Kutna Hora .........................................5 Erdély...............................................6-7 Vízipipa vagy cigaretta.....................7-8 Irodalmi rovat ................................8-10 Hirdetés.............................................11 Interjú Guba Emese tanárnővel.........12 Gólyatábor ...................................13-14 Viccek és impresszum ...................15-16

Szervusztok Szilágyisok! Remélem, kipihentétek magatokat a nyári szünetben, de lélekben bizonyára már mindannyian az őszi szünetre készültök. És ha már van egy kis időtök: Ezúton szeretnénk pályázatot hirdetni az iskolaújság címlapjának megtervezésére. Ötleteiket várjuk (ld. a szerkesztői lista). A legjobb pályázatot nem csak megjelentetjük, de díjazzuk is. Végül a szerkesztőség nevében kívánok Nektek sikeres tanévet és kellemes olvasgatást. Bécsi Rozália


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

2

Közeleg az október 23. Közeleg az október 23. és erről a nemzeti ünnepről beszélgettem egy elsős és egy végzős szilágyis diákkal. De először fontos tisztáznunk, hogy mit is ünneplünk ekkor. Hiszen sokak számára nem jelent mást, mint egy átlagos hétköznapot, amikor esetleg egy ünnepi műsor keretein belül megemlékezünk a múlt azon hőseiről, akik az életüket adták egy eszméért; a szabadságért. Egyesek gyertyát gyújtanak, mások egy perces néma csöndet tartanak. Ti hogyan ünneplitek? T. Viki: Általános iskolában mi is ünnepi műsorral készültünk, amelyben általában én is szerepeltem. Kíváncsian várom, hogy itt a suliban hogyan emlékezünk majd meg erről az eseményről. K. Zsófi: Minden évben izgatottan várom az október 23.-ai megemlékezést, hogy milyen módon fogják megjeleníteni a történelem mozzanatait. A tavalyi műsor szerintem nagyon jól sikerült, remélem, idén is valami hasonlóval állnak elő. Tudjátok pontosan, mit ünneplünk? T. Viki: Az 1956-os forradalom évfordulóját. Amikor az egyetemisták tüntettek a kommunista megszállás ellen. K. Zsófi: Az 1956-os forradalom kitörését, mely nagy hatással volt nemzetünk sorsára. Amikor a magyarok egy emberként fellázadtak a kommunista rendszer ellen. A tavaly bemutatott Szabadság, szerelem c. film is ezzel a témával foglalkozik. Láttátok a filmet? Mi a véleményetek róla? T. Viki: Láttam, és szerintem ez az egyik legjobb magyar film. Nagyon hűen tükrözi a történéseket, de mégsem egy unalmas dokumentumfilm formájában. Így talán mindenkihez közelebb hozza a múlt dicső pillanatait. K. Zsófi: Igen, láttam a filmet, nagyon tetszett, szerintem lenyűgöző alakítást nyújtottak a színészek. Rendkívüli módon érezhettük a forradalom iránti elszántságukat, hazaszeretetüket, amikor a magánéletüket háttérbe szorítva harcoltak a hazáért. Vannak rokonaitok, akik részt vettek a forradalomban? T. Viki: Igen, dédpapám, és ő sajnos életét vesztette, de büszkeséggel tölt el, hogy az én őseim között is van egy nemzeti hős. K. Zsófi: A nagyszüleim, és mindannyian túlélték. Nagyra becsülöm őket, hogy azt a nehéz időszakot át tudták vészelni. Ha abban az időben éltetek volna, a lázadók közt, vagy inkább a háttérben munkálkodtatok volna? T. Viki: Én mindenképp aktívan részt vettem volna, szerintem nem tudtam volna ölbe tett kézzel végignézni társaim halálát úgy, hogy én közben semmit nem teszek. K. Zsófi: Én biztos, hogy a sajtó életében vállaltam volna szerepet, buzdító röpiratokkal ösztönöztem volna a forradalmárokat. Köszönöm, hogy válaszoltatok a kérdéseimre! Tóth Zsanett


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

3

Budapest Maraton 2008. október 5-én, egy napsütötte, derűs vasárnapon került megrendezésre a Budapest Maraton futóverseny, melyen tizenháromezer lelkes, vállalkozó szellemű jelentkező vett részt a világ minden tájáról. Idén a szilágyis tanáraink is bebizonyították, hogy nem csak vizet prédikálnak, amikor az egészséges életmódra és a sport fontosságára hívják fel a diákság figyelmét. Nagyné Barczai Tünde, Varga Noémi, Cs. Németh Péter, Horváth Tamás valamint Nagy Péter váltóban, míg Lórántfi Csaba egyedül teljesítette a több mint 41 kilométeres távot. Rajtuk kívül néhány szilágyis diák is elindult ezen a versenyen, mutatván, hogy iskolánkban valóban fontos szerepet játszik a sport. S legyen szó bármilyen sportról, mindegyikhez elengedhetetlen a fegyelmezettség, kitartás és akaraterő. A távot Budapesten belül kellett megtenni, és a futók olyan lenyűgöző szépségű helyeken „jártak”, mint a történelmi belváros, a Duna-part, vagy éppen a Margitsziget. Óriási élmény lehetett látni, amint ennyien egy emberként haladtak végig fővárosunk utcáin. Az út során különböző zenekarok lelkesítették a megfáradt futókat, de frissítőt is osztottak nekik. Ez a rendezvény rendkívül jó alkalom volt arra, hogy motiválja az embereket a futásra, és hogy kihangsúlyozza a benne rejlő örömöt. Nagy Eszter

Akadálymentesítés az iskolában Igazgató urat az iskolában folyó akadálymentesítésről kérdeztem. Megtudtam, hogy ezeket a beruházásokat európai uniós forrásból finanszírozták, a lebonyolításért pedig az Önkormányzat felelős. Egyébként több mint 30 millió forintos beruházásról van szó. És hogy mi is történik körülöttünk? Kialakításra került a mozgássérültek által használható bejárat valamint lift, és minden tanteremben lentebb kerültek a kapcsolók, hogy akár kerekes székből is könnyen elérhetőek legyenek. Most már vannak számukra is használható mellékhelyiségek, emellett a fiú és lány illemhelyek mind felújításra kerültek ill. kerülnek. A tornatermet is átépítették az európai szabványoknak megfelelően, ahogy azt már ti is észrevehettétek. A látás- és hallássérültek akadálymentesítése is tervbe van véve: a látássérültek számára vezetőcsíkokat helyeznek el, a hallássérültek részére pedig indukciós hurkokat szerelnek fel, amivel hallókészülékeik hatékonyabban működnek. És végül még egy jó hír: a tervek szerint a munkálatokat november elejéig be fogják fejezni. Bécsi Rozália


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

4

Angliai út Az előző évekhez hasonlóan idén nyáron is szervezett az iskola tanulmányi kirándulást Angliába Schubertné Rabóczki Ilona és Dr. Szerdahelyiné Hutter Angéla tanárnők vezetésével. Az uticél Cornwall volt. A festőien gyönyörű táj leírhatatlanul szép, még a legjobb felbontású fényképezőgépek és kamerák sem tudják élethűen megörökíteni ezeket a helyeket. Számomra a legvarázslatosabb hely Bath volt: kispatak, szökőkutak, park... és az apátság, ahol magyar nyelvű tájékoztatóval vártak bennünket. A katedrális körül malackiállításba botlottunk (a „szokásos” tehén parádé malacverziója). Szerdahelyiné tanárnő természetesen kielégítette kíváncsiságunkat, és elmondta, hogy a városnak sok-sok évvel ezelőtt volt egy királya, akin súlyos kórság lett úrrá, és emiatt elüldözték a trónról. A király bánatában elbujdosott, majd kanásznak állt. A disznók között felismerte az iszap gyógyító hatását, így meggyógyult, visszatérhetett az őt megillető trónra, szóval happy end lett a vége. Persze Anglia elképzelhetetlen London nélkül. Szerintem ti is úgy gondoljátok, hogy a kirándulások legunalmasabb része a múzeumok és templomok látogatása. Mondtam ezt én is, ám most meg kell cáfolnom saját magam. Ugyanis a British Museum egy elképesztő hely. A szánk is tátva maradt, amikor beléptünk a termekbe. A görögöktől elkezdve a perzsákon át az indiánokig sok nép alkotásainak lehettünk szemtanúi. Egyébként csak mellékesen jegyzem meg, hogy a belépőjegy ingyen volt (hazánkban el sem tudnánk képzelni, hogy az ország leglátogatottabb múzeumába ingyen nyerhessünk betekintést). Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Londonban, míg ott voltunk, borzalmas volt az idő. Csak esett, esett és esett az eső. A bőszárú, földig érő trapéznadrágok gyorsan felszippantották az esővizet. Ám a tanárnők kitartása bennünket is arra sarkallt, hogy vállaljuk a menetelést az átázott cipőkben. A kárpótlás azonban nem maradt el: beszállhattunk a London Eyeba, és föntről végignézhettük mindazt, amit zuhogó esőben gyalog tekinthettünk meg. Mondanom sem kell, hogy a hatás nem maradt el. Kijelenthetem, hogy London a világ egyik legszebb városa. Viszont Párizst nem szárnyalhatja túl. Párizs a szerelem városa- annak ellenére, hogy tudtommal senki sem találta meg ott az igaz szerelmét. Ám ahogy haladtunk a belváros felé, éreztük, ahogy a hatalmába kerít. A festői kis utcák varázsport hintettek szemünkre. Természetesen az Eiffel torony volt a legmeghatározóbb. A panoráma minden álmok netovábbja, a hatást csak fokozta, hogy alkonyatkor értünk fel a csúcsra. Mindezek után mindenkit csak buzdítani tudok, hogy ha megteheti, vegyen részt a következő angliai utazáson, mert biztos vagyok benne, hogy rengeteg élménnyel fog gazdagodni, és jövő nyáron még szoknyás férfiakkal is találkozhat Skóciában. Zárásképpen (bár nem az élménybeszámoló részeként) szeretném megköszönni Szerdahelyiné tanárnőnek minden hálás tanítványa nevében mindazt, amit az évek alatt kaptunk tőle: nem csak a nyelvvizsgára és érettségire való sikeres felkészítést, hanem mindazt a pluszt, amit emberként adott nekünk. Köszönjük! Lacházi Edit


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

5

Kutna Hora vár minket Tudtátok hogy Eger legifjabb testvérvárosa a csehországi Kutna Hora? Mármint nem a történelmét, hanem a kapcsolatot tekintve. Ezt kihasználva, ezzel élve iskolánk megkeresett egy kinti gimnáziumot, és elkezdtünk felépíteni közös történelmünket. Mindennek első nagyobb lépéseként tavaly tavasszal a cseh tantestület egy hosszú hétvégén keresztül élvezte vendégszeretetünket. Sokan részt vettek a kiránduláson, jól érezték magukat, és jelezték, minket is szívesen látnak. Ezzel a lehetőséggel élt iskolánk tanári kara, amikor szeptember 26-án, pénteken (előző héten ezért tanultunk szombaton is) Csehország felé vettük az irányt. Éppen időben, vacsorára értünk a helyi gimnázium elé, ahol a cseh és az uniós zászló mellett a magyart is fújta a szél …. Rövid körsétán megtekintettük az épületet és a tantermeket, így bepillanthattunk az ott folyó munkába, mindennapokba. Az iskola maga nagy hagyományokkal bír, de az épület új, és még a cseh viszonyokhoz nézve is nagyon jól felszerelt és modern. A biológiatermük kiállításként is megállná a helyét, az akváriumokban díszhalak, szigorúan élőhely szerint csoportosítva, a terráriumokban kígyók tekeregnek, pockok, egerek, patkányok szaladgálnak, és akkor még nem is szóltam az iskola címerállatáról: az aulában, egy kedves, finoman megvilágított sarokban két leguán várja a látogatókat. Gyönyörűek! Persze nem lenne teljes az ökológia növények nélkül, úgyhogy télikert, belső udvar, terasz, park gyönyörködteti a szemet. Másnap a város okozott hasonló örömet. Kutna Horán kb. 20 ezren laknak, de a középkori nemesfémbányászatnak (ezüst) köszönhetően annyi pénzhez jutott a város, ill. annak polgársága, hogy monumentális építkezésekbe kezdtek. A város ma egy kis gyöngyszem Európában. Csendes és nyugodt, a belvárosa gyönyörű és tiszta, figyelnek a rendre és vigyáznak az értékeikre. (Az országutak mentén már más a helyzet…) Megjegyzem továbbá, hogy a külvárosban található csontkápolna, ahol a templom belsejét mindenféle emberi csontok díszítik, Csehország leglátogatottabb látványossága. Egy szó, mint száz, legyünk büszkék erre a testvérkapcsolatra (is), akár iskolai, akár városi szinten. Kirándulásunk sajnos hamar végéhez ért, Prága szépségébe csak bepillantást nyerhettünk, ennek ellenére három szép napot hagytunk magunk után, meg persze Csehországot. És hogy mi a következő lépés? Az, hogy Ti, diákok mentek ki, illetve fogadtok cseh diákokat. Az első kísérlet novemberben meg is történik, amikor a 11.c osztály egy hetet tölt el


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

6

a kinti gimnáziumban. Ehhez nem kell rögtön megtanulniuk csehül, ugyanis az ottani diákok is három nyelvet tanulhatnak, angolt, németet és franciát. Jó nyelvgyakorlás lesz, és, reméljük, nagyon szép élmény! Barta Ilona

Erdélyben jártunk Erdély, 2008 augusztusa A 12. d osztály idén Erdélyben zárta le a nyári szünetet. 5 napot töltöttünk messze szakadt honfitársaink földjén, és hála Istvánnak, lelkes idegenvezetőnknek, sok-sok szép várost, templomot, műemléket láttunk, miközben nap mint nap elcsodálkoztunk e táj szépségén. A hangulatra sem lehet panaszunk, ezt mutatják az alábbi versek is, melyek az utolsó előtti napon, egy játékos vetélkedő keretében születtek: Egyszer volt, hol nem volt… 2008. augusztus 25-én Erdélybe jöttünk az osztály meg én. Felszálltunk a buszra, örültünk, hogy végre Felhevülten gondolunk a következő hétre. Kaptunk sok májkrémet, de nem volt mire kenni, Mert a kenyeret nekünk kellett venni. Tudjuk, hogy nem ezt kellene írnunk, De az éhségtől már kilyukadt a gyomrunk. Szép, napos időnk volt az első pár nap, Felhőtlenül örültünk a végtelen tájnak. Felmentünk a hasadékba, majd el a szállásra, És este oldott hangulatban zuhantunk az ágyba. Gyorsan fogy a pénzünk, hisz Korondon vagyunk, Otthon a családnak majd köcsögöket adunk. Csíksomlyón hegyre másztunk, hogy templomot nézzünk, Majd a rozsdás vízből nagyokat nyeltünk. Ma Szováta tavait jártuk körbe, Jól meg is áztunk a szakadó esőbe’. Megettük a szalonnát, a kolbászt, meg a hagymát, Mostantól szagolhatjuk egymás szájszagát. Ezt a verset szülte kreatív elménk, Bár nem hiszem, hogy ezzel most nyernénk, De rengeteg emlékkel térünk majd haza, És köszöni a lehetőséget az abszint nevű banda.


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

Erdély aranykora Vége van a nyárnak, A 12.d-sek már Erdélyben járnak. Első megállónk Nagyvárad vala, Szép nagy templom, s csövesek otthona. Aztán a Király-hágón átkeltünk, S Erdély szívébe érkeztünk. Az „Erdélyi Balaton” tele van pub-okkal, Sajnos ezt nem győzzük lejjel és forinttal. Csíksomlyón Mária könnyezett, Mert megríkatta a gyönyörű környezet. Szárhegyen megnéztük a reneszánsz kastélyt, Bethlen Gábornak kívántunk ott jó éjt. A Gyilkos-tónál tettünk egy nagy kört, Szita cipője a mederbe merült. Békás-szoros, az 1000 éves határ, Itt jött be a sok ruszki és tatár. Tamási Áron Farkaslakán született, Sírjánál Zloch koszorúzott keveset. Székelyudvarhelyen szoborparkban jártunk És egy órán keresztül a tanárokra vártunk. „Ej, mi a kő tyúkanyó kend, Petőfi itten végleg megpihent. A tónál a teraszon megittunk egy-két sört, De osztályfőnökünk sajnos nem díjazta a kört. Holnap már húzunk vissza a koliba, És szívjuk a fogunk a taposómalomba’.

Sokkal károsabb a vízipipa, mint a cigaretta? Az Észak-Afrikában, Közel-Keleten, Közép- és Dél-Ázsiában évszázadok óta használt vízipipa nagyon népszerűvé vált az Egyesült Államok, Európa és Brazília területén, különösen az egyetemisták és a fiatal felnőttek körében, akik abban a tévhitben élnek, hogy a vízipipa nem ártalmas, hiszen csak nagyon kis mértékben tartalmaz nikotint. Ez viszont sajnálatos módon csak egy reklámfogás, hogy a terméket könnyebben eladhassák. „Az ősi tanokkal és a közhiedelmekkel ellentétben a vízből kiemelkedő füst számos olyan mérget tartalmaz, ami ismereteink szerint tüdőrákot, szívbetegséget vagy más betegséget okozhat.” - áll az Egyesült Nemzetek hétoldalas

7


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

8

jelentésében. Egy vízipipázás alkalmával sokkal több füstnek teszi ki magát az ember, mint egy átlagos cigaretta elszívásakor, ráadásul több időn keresztül. Viszont a cigaretta száraz és meleg füstjével ellentétben a vízipipa füstje párás és hideg. Míg az első eléri a rákkeltő hatás hőmérsékletét, mikor az ember szájába jut, addig a fent említett második beszívásakor már korántsem forró. Előzetes kutatások azt mutatják, hogy a vízipipázás ugyanazon veszélyeknek teszi ki az élvezőjét, mint a cigaretta, és egyes esetekben egyedien befolyásolja betegségek kialakulásának esélyeit. A nikotin miatt pedig úgyszintén függőséget okozhat. A vízipipa füstje ugyanúgy veszélyezteti a magzat egészségét, mint bármely más dohányfüst. „A vízipipa semelyik tartozéka nem csökkenti a dohányzó méreganyag-bevitelét és a dohányzáshoz kapcsolódó betegség kialakulásának vagy betegségben való elhalálozásának esélyét” - jelentette ki a WHO. Lényegében bizton állíthatjuk, hogy a vízipipa nem ártalmasabb, de nem is egészségesebb a cigarettánál. Bartók Brigitta

Irodalmi rovat: A halál járt a kies tájon... (részlet az Itt szigeti Naplómból, mikor is a Többiekkel együtt éltem a kies tájon) ...A nap forrva éget. A levegő fülledt, szinte fojtja az embert. Sehol egy kis felhő, sehol egy lenge fuvallat, csak a forróság, és az ezer ágra tűző, forró katlan. A földön végignézek, s vizet látok, mintha tengerben állnék. A szálló por tudatja, hogy ez csak a képzelet kínzó játéka. Gyanús délibábok sorakoznak szemem előtt, hogy tudassák, ők nincsenek Itt, de lehetnének. A Többiek fölöttébb mókásnak találják, hogy én itt szenvedek, eszük ágában sincs ide jönni, pláne nem segíteni. Nem mindig volt ez ám így... Emlékszem, mikor ezt a pokoli hőségét megszakította egy zápor. Csodás volt: hulló esőcseppek, a hideg, hűsítő nedű millió számra hullott alá az égből. A földön pocsolyák keletkeztek, hiába itta a szomjas föld mohón magába, egy-két mélyesdés gyorsabb volt, s megtelt a kincset érő édes vízzel. S az esőből szépen lassan vihar lett: hűvös szellővel, pusztító erővel. Ágakat tört le, sodorta magával hosszú métereken keresztül. S hozott magával hatalmas fényes nyilakat, óriási hangorkánnal, s dörgött, csak dörgött, és újra lecsapott...


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

9

Én már akkor jó ideje Itt laktam. Nem volt számomra semmi furcsa abban - láttam otthon eleget-, hogy kissé hevesebb a vihar, mint az egy nyári záportól megszokott. Ám a Többiek még sosem láttak ilyet. Rémültek voltak és mozdulatlanok, a tőlük megszokott harsány beszéd, és nevetés is megszűnt. Nem mondták, hogy félnek, ám látszott rajtuk. Mint a gyerek, ha rosszat tesz, nem mondja: csak látszik rajta a bűntudat. Én nem faggattam őket, miért ez a meghökkentő melankólia. De választ nem kaptam. A vihar kezdett szépen, lassan alább hagyni. Már csak néhány értékes csepp hullott alá a jócskán megfogyatkozott felhőrengetegből. A vihar elmúltával a Többiek mentek a dolgukra, s hozzám sem szóltak. Míg én álltam s csodálkoztam, ebben az Itt igen ritka csodában, feltűnt egy szivárvány. Pazar színei teljesen magával ragadtak, s a cseppek hullottak a fejemre, míg Én csak gyönyörködtem ebben a különc szépségben, s teljesen más, magasabb, éteri síkokon mozogtam. Fülemet egy fura mondat ütötte meg, amit Többiek mondtak: „A halál járt a kies tájon”. Ez teljesen kirázott ebből az eső által létrehozott kis világomból. Gondolkozni kezdtem, mi történhetett? Talán egy kisgyermek kinn maradt a viharban? Hiszen úgyis utána mentek volna... Talán egy ház semmisült meg? A Többiek úgy is befogadnák a rászorulókat... Az állatokkal történt valami? Ám láttam, hogy az állomány egésze ép, és élvezi a frissítő záport... S a nagy gondolkodás után kezdtem magam megnyugtatni, nem jól hallottam, nincs itt semmiféle baj. Talán a Többiek halálnak hívják a villámot, vagy csak szimplán félreértettem... Az egész délután senkit sem láttam, ezért hát leültem, s írogatni kezdtem. De ebben sem leltem kedvem, inkább a finom, hűs levegőre vágyódtam, mely Itt egészen ritka. Hajnalban van ilyen üde levegő, de akkor a szellő így nem ringat, s nem simogat ilyen lágyan. Olyan kellemes az idő, ülve el tudnék aludni… Mikorra felkeltem, egy ünnepély közepén találtam magam. A Többiek boldogok voltak, énekeltek, táncoltak, hatalmas lakomát csaptak. Megint arra gondoltam, hogy fölösleges volt a félelmem, s minden bizonnyal rosszul hallottam a mondatot. A lakoma folyt ,s egy áldást mondtak a Többiek - amit nem nagyon értettem- . Majd egy ponton megálltak, s kétszer fennhangon kiáltották: „A halál járt a kies tájon ,a halál járt a kies tájon” Meglepődöttségemben elejtettem az ételt. Ők ezt nem értették, de nem figyeltek rám, s folytatták az ünnepséget. A napokban, ebben a tikkasztó forróságban szívesen gondolok ezekre a furcsa dolgokra. Már a hűvös gondolata is jól esik. S ezt a rejtélyt is talán megoldottam. Tegnap éjjel a nagy melegben a csillagokat néztük s a Többiek azt mondták: „Nem bánnánk, ha újfent eljönne a halál S megöntözné növényeinket, mert félünk, ha vár, s csak a következő esővel jön, nem lesz okunk ünnepelni, mert egyikünket sem vitte el magával e kies tájról a Halál...” Csáki Zoltán


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

Párnába fojtom könnyeim, Hogy senki ne lássa gondjaim. Arcomon hömpölyög az érzelem folyója, Szerelmes érzés, mely lefolyik róla.

10

Reggelre tán már más ember leszek. Könnyeim felszáradnak, Érzéseim végleg meghalnak. Szív nélkül fekszem az ágyon, A hajnal kéjes sugára tűz be az ablakon. Tiszta fejjel, hideg lélekkel, Reggel az ágyamból így kelek fel.

Párnámba torkollik bánatom, Magába szívja minden bajom. Csak sírok, sírok az éjszakában, Nem lelem helyem. Végem van. Minden egyes könnycseppel megváltozok, Minden cseppel kicsit meghalok. Szívem köré falat emelek, Többet ide ember be nem jöhet.

Nem játszik velem többé se ember, se állat, Nincs mit elvegyenek tőlem, már meghalt… Érzelmek nélkül élem tovább napjaim, Itt a reggel, így fogok meghalni. Gróf

Gyökerestül tépem ki az érzéseket,

Ébredés Céltalanul bolyongtam e csúf világban S legbelül tudtam, hogy óriásit hibáztam. Azt a kincset, melyet oly nehezen találtam, Egy mozdulattal az ablakon kivágtam. Azt a kincset, mely oly fontos volt nekem, Amivel együtt leéltem volna az életem. Az ami újra megjelent előttem, Az ami újra sír nekem, Az aki újra megbolondít engem, S az aki miatt a halálal megküzdöttem. S e pillanat, mikor újra előttem állsz Ez szólít fel arra: MIRE VÁRSZ?! Már régóta meg kellett volna tennem, Térden állva, bocsánatodért esedeznem... De itt állok előtted némán, szótlanul

S könnyem a szememből kicsordul. Te pedig nézel rám, a megtört emberre, S nagy felelősség hárul a törékeny szívedre. Megbocsátasz-e annak, ki miatt oly sokat szenvedtél, Vagy megbocsátasz-e annak, kivel oly sokat nevettél? Megbocsátasz-e annak, ki szívedet összetörte, Vagy köszönetet mondasz annak, ki újra felmelegítette? Miután sírva karjaimba hullasz, S öleléseddel csaknem megfojtasz, Téged átkarolva, hirtelen ráébredek: Csak neked és csak veled LÉTEZEK!


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

11

KIRÁNDULÁS NÉMET NYELVTERÜLETRE AUSZTRIA – NÉMETORSZÁG 2009. június 12-20. 1.nap: Indulás 2009.június 12-én pénteken a kora esti órákban. Éjszakai városnézés Bécsben. Továbbutazás a Salzkammerguti tavakhoz, majd Salzburgba. Városnézés, utána szabadidős program. Szállás Salzburgban, v. Salzburg környékén 2.nap: Reggeli után Berchtesgaden – Sasfészek/Hitler bunker Innsbruck városnézés. Továbbutazás a szálláshelyre. 3.nap: Linderhof kastély megtekintése. Reutte - városnéző séta, vásárlás, túra/kirándulás a Lech-folyó völgyében. 4.nap: Kirándulás a bajor kastélyokhoz: 5.nap: Garmisch-Partenkirchen séta a városban, Zugspitze felvonóval 6.nap: Könnyű túra az Alpokban, valamint kirándulás a Lech-folyó mentén 7.nap:reggeli után takarítás, korai ebéd után hazautazás. Kufstein, városnézés, vár megtekintése Éjszaka a buszon. Érkezés Egerbe (2009. június 20-án- szombaton) a kora reggeli órákban. Szállás: A 2. naptól ifjúsági szálláshelyen (4-6-8-ágyas hálótermek, közös zuhanyzó/WC a folyosón) Ellátás: A Lech-völgyében teljes panzió (reggeli-ebéd-vacsora) A csoport önellátó - nincs személyzet, így a csoport tagjai maguk végzik a mosogatást, takarítást. Szakácsot viszünk. Részvételi díj: kb. 58-59.000 Ft/fő, mely tartalmazza: (oda-vissza utazást autóbusszal, a feltüntetett étkezéseket, a kirándulások költségét, és a belépőket) és a résztvevők számától, valamint a valutaárfolyamtól függően változhat. Befizetések: Előleg: 20 000 Ft – a jelentkezéskor Második részlet: 20.000,-Ft 2008. december 1 hetében Harmadik részlet: Indulás előtt 4 héttel Kisérő tanárok: Lóczi Julianna

és

Cs. Németh Péter

(Jelentkez ni és befiz etni Lócz i J. tanárnőnél lehet.)


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

12

Interjú Guba Emese tanárnővel Immár szinte hagyomány, hogy a Szeget szeggel minden számában egy-egy új tanárunkkal olvashattok interjút. S bár Dr. Molnárné Guba Emese tanárnő már tanított a Szilágyiban, de kislánya születése miatt évekig szülési szabadságon volt, s így legtöbbünk számára ismeretlenül cseng a neve. Ezért döntöttünk úgy, hogy ebben a számunkban őt faggatjuk ki. Ezalatt a 3 év alatt, amíg gyesen volt, hiányzott a Szilágyi? Igazából mindennel együtt 4 év volt ez a három. És igen, azt kell, hogy mondjam, hogy a vége felé már nagyon hiányzott az iskola. Hiányzott a tanítás, a közösség, a diákok és természetesen a kollégák is. Ön szerint változott az iskola, másabbak lettek a diákok, mint amikor először tanított itt? Igen, változott. Nemcsak maga az épület (például régebben a menza az iskolán belül volt), hanem maguk a diákok is. Másabbak lettek, olyan érzés, mintha lazult volna kicsit a fegyelem. Más, kevésbé formális a tanár-diák kapcsolat, mint amikor elkezdtem tanítani. Ajánlaná a tanári pályát a mai fiataloknak? Hmm… Nehéz kérdés. Mindenki tudja, mennyire kicsi a tanári pályának a renoméja a mai társadalmunkban, így ha arra biztatnám a fiatalokat, hogy legyenek tanárok, azt hiszem, kinevetnének. De másrészről számomra ez nem csak egy pálya, ez egy hivatás. Ha újra 18 éves lennék, biztos, hogy megint emellett döntenék. Nem tudom máshogy elképzelni az életem. És annak idején miért pont a magyar mellett döntött? Általános- és középiskolában nagyon jó magyartanáraim voltak, akik megszerették velem ezt a tantárgyat. Így egyértelmű volt számomra, hogy felnőttkoromban is ezzel szeretnék foglalkozni. A családjában van valaki, akitől örökölhette a szakma iránti lelkesedését? Nem, szó sincs róla. A családomban én vagyok az első tanár, sőt még csak humán beállítottságú sincs nálunk rajtam kívül. Mik a jövőre vonatkozó tervei? Úgy érzem a jövőm a jelenem. Biztos, hogy folytatni fogom a tanítást, ameddig csak tudom. Ezenkívül szeretném elérni, hogy a tanár a diákok szemében ne csak a katedrán álló előadó legyen. Szeretnék a diákoknak többet is adni, mint a puszta tananyag. Számomra az lenne a legnagyobb elismerés, ha majd évek múlva egy osztálytalálkozón régi jó ismerősként üdvözölhetnénk egymást. Schmidt Lilla


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

Gólyatábor 2008

A sárgák!

Életkép

Lufiháború

13


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

14

Vajon mi a neve?

Rászállott a cinege

Punnyadók

Csáki Zoltán


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

15

Viccek Egy férfi bemegy egy étterembe. Azt mondja: - Ha adnak nekem 2 üveg bort ingyen, zongorázni fog magának a kutyám. Adnak neki. Leülteti a kiskutyát a zongorához. Az játszik 5 percet, mire beront egy nagy kutya és kiviszi. Megkérdezi a pincér: - Hát ez meg mi volt? - Csak az anyja. Ő azt akarta, hogy orvos legyen belőle. A medve, a róka és a nyuszika kártyáznak az erdő szélén. Megszólal a medve: - Ha még egyszer észreveszem, hogy valaki csalni próbál, beverem a vörös pofáját! Agresszív kismalac ballag az erdőben, szembejön vele a jótündér: - Kedves kismalac, mivel találkoztál velem, ezért három kaívánságodat teljesítem, hallgatlak... - Hülyeség! Nőtől szívességet? A kis béka elmegy a jósnőhöz. A jósnő azt mondja: - Nemsokára találkozni fogsz egy nagyon szép lánnyal, aki majd mindent tudni akar rólad. - Valóban? És ugye egy partin fogunk találkozni? - kérdezi a béka. - Nem, hanem a biológia órán. A kutyafiú rábeszéli a kutyakislányt, hogy menjenek el kutyagolni. Mennek, mendegélnek, egyszer csak a kutyafiú előveszi a kutyafáját, s mondja a kutyakislánynak: - Jó lenne, ha megmutatnád a kutyamindenedet! A kutyakislány meglepődik: - Ej, te kutyafiú, micsoda kutyadologra készülsz?! És ugye kutyabajod? - Semmit se félj, kutyakislány! Van nálam kutyagumi! - Nézd csak! Az ott nem egy macska az autó előtt... alatt... mögött? Beszól a farkas a gidáék házába: - Nyissatok ajtót, én vagyok a ti mamátok, tele van friss tejjel a tőgyem. - Hazudsz farkas, mi a mamát sörért küldtük! A medvecsaládnál összejövetel van. Az anyamedve megszólal: - Kisfiam, még be sem mutatkoztál a vendégeknek. - Bocs! Az öreg hölgy papagájt szeretne venni, ezért elmegy a kisállat-kereskedésbe. Sokáig nézegeti a papagájokat, majd megkérdezi az egyiktől: - Na, te cifratollpamacs, tudsz-e beszélni? - És te vén madárijesztő, tudsz-e e repülni? Az egyik kisfiú új kutyát kap. Elviszi sétálni, s út közben találkozik a barátjával. - Jaj, de aranyos kutyád van! - kiált fel a barátja. - Simogasd meg!


2010.12.14.

SZEGET SZEGGEL

16

- Nem harap? - Én is ezt szeretném megtudni! Te tudod, melyik a legszexisebb állat? - ??? - A csiga. - ??? - Jól csúszik, és lassan megy el. A kutyánk egyre lustább lesz - mondja az asszony a férjének. - Miből gondolod? - Azelőtt a pórázt hozta, amikor a parkba akart menni, most az autókulcsot. - Miért nem szalad a csiga? - Mert hülyén nézne ki, ha lobogna a szeme.

Kovács Zsolt

Impresszum:

Kiadja: Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Felelős kiadó: Gönczi Sándor igazgató Főszerkesztő: Bécsi Rozália Tördelőszerkesztő: Kovács Zsolt Felelős szerkesztő: Barta Ilona

Cikkek: Bécsi Rozália Schmidt Lilla Csáki Zoltán Kovács Zsolt Tóth Zsanett Nagy Eszter Lacházi Edit Bartók Brigitta

Tartalomjegyzék. Szervusztok Szilágyisok! A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Diáklapja

Recommend Documents