Tartalomjegyzék Sikeres volt a Bank Center irodaterületének bérbeadása... 33

2011 48. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Így pörgette fel a lakáseladásokat a végtörlesztés ........................... 5 Eladja ingatlanait a Tigáz .............................................. 6 Katasztrófális állapotok a panelpiacon .................................... 7 A lakáspiacot is kezdi lekörözni a termőföldek piaca .......................... 9 Bíróságon a terézvárosi ingatlanpanama ................................. 11 Nem sért EU-jogot a lakásvásárlási illeték szabályozása ...................... 12 Drágultak a forinthitelek .............................................. 13 Energiapályázatok: óriási forrás-átcsoportosítást jelentett be Bencsik ........... 14 Zöld szempontok a hitelbírálatban ...................................... 15 25 éves a tetőtériablak-gyártás Magyarországon ........................... 17 Óriási összegek maradhatnak a devizahitelesek zsebében .................... 19 Lakás devizahitelből – jó döntés volt? .................................... 20 Várhatóan kivégzi az egyszámjegyű forinthitel-kamatokat kedden az MNB ........ 23 Elmérgesedett a hangulat a Bankszövetség és a kormány között ............... 25 Télen is spórolhatunk az energiával! .................................... 26 Devizahitelesek, figyelem! Itt vannak a banki mentőjavaslatok ................ 28 Irodapiaci hírek .................................................... 30 Megújulnak a Guardian budapesti irodaépületei ............................ 31 A CBRE Global Investors Emea új ingatlankezelési igazgatót nevezett ki Magyarországon .. 32 Sikeres volt a Bank Center irodaterületének bérbeadása ..................... 33 Logisztikai hírek ................................................... 35 A kínai Sencsen városa százmillió euróval támogatja Magyarországot megcélzó befektetőit ........................................................ Januártól nem lesz drágább a BKV ...................................... A Volánbusz Zrt. ingatlanügyeit vizsgáltatná Budai Gyula ..................... A Ganz-Skoda gyárthatja a miskolci villamosokat ........................... Bérlőké a világ! Budapest a legolcsóbbak között ........................... Csődközelben: Januárban drágítja a jegyeket a BKV ......................... E heti portré alanyunk Zeley Csaba a ConvergenCe vagyonkezelési igazgatója .... Mennyi lesz 2012-ben az autópályadíj? ................................... Bevásárolja magát Kína a brit infrastruktúrába ............................. A DTZ-t bízta meg CA Immo az Europolis Park BUDAPEST M1 bérbeadásával ......

Retail hírek ....................................................... Európa fénye kopik- Budapest még tartja magát ........................... Gazdasági hírek ................................................... Hatvan év után újra tervhivatal alakul ................................... Kiszivárgott az IMF magyaroknak szánt csomagja ........................... Kerékpárutak épülhetnek a bezárt vasúti szárnyvonalak helyén Szlovákiában ..... A csomagolóipart sújtja a termékdíj törvény legújabb módosítása .............. Javítják a hajmeresztő hibát az adótörvényben ............................. Az eurózóna teljes szétesése jöhet ......................................

2/72

36 38 39 40 41 43 45 47 48 49 50 51 53 54 55 56 57 59 60

Hibák vannak a kötelezőkalkulátorokban ................................. A bankok válságforgatókönyvet készítenek ............................... Jogsértő a tüzelőolaj gépjárműben való használata .......................... Kiskapuzna a kormány az egykulcsos adóval .............................. Megszüntette a korengedményes nyugdíjat a parlament ..................... Százmillióra büntette nyugdíjpénztári szabálytalanságokért az AXA-t a PSZÁF ..... Morgan Stanley: Legjobb esetben 0 növekedés lesz Magyarországon ............ Az eurózóna felbomlására készül a világ .................................

3/72

62 63 65 66 68 69 70 71

Lakáspiaci hírek 2011 48. hét

4/72

Így pörgette fel a lakáseladásokat a végtörlesztés 2011. December 04. Vasárnap Hatodik alkalommal adja ki az ingatlanközvetítő Duna House az idei országos tranzakciószám becslését a DH-TB mutatót. A novemberi adat az idei év legforgalmasabb havát jelzi, ami egyértelműen a végtörlesztésnek köszönhető.

Ahogy azt korábban jelezte a Duna House az október hónap a végtörlesztés ellenére nem volt kiemelkedő, bár a Keresleti Index már elmozdult felfelé. A kivárás időszaka azonban rövid volt, november hónapra így a várnak megfelelő élénkülést lehetett tapasztalni. A közel 8200 db adás-vétel egyelőre rekordhónap, s bár decemberben is tart még a végtörlesztés a szezonalitás miatt vélhetően november marad az idei csúcs. A november hónap az idei átlaghoz képest több mint 25 százalékos élénkülést jelent, ami ingatlanpiaci szempontból ugyan kiemelkedő, de a végtörlesztés folyamatát tekintve inkább jelentéktelennek mondható. Ahogy azt korábban jelezte a Duna House az október hónap a végtörlesztés ellenére nem volt kiemelkedő, bár a Keresleti Index már elmozdult felfelé. A kivárás időszaka azonban rövid volt, november hónapra így a várnak megfelelő élénkülést lehetett tapasztalni. A közel 8200 db adás-vétel egyelőre rekordhónap, s bár decemberben is tart még a végtörlesztés a szezonalitás miatt vélhetően november marad az idei csúcs. A november hónap az idei átlaghoz képest több mint 25 százalékos élénkülést jelent, ami ingatlanpiaci szempontból ugyan kiemelkedő, de a végtörlesztés folyamatát tekintve inkább jelentéktelennek mondható. Érdemes megnézni a válság előtti éveket, amikor a havi átlag ennek duplája is volt.) Mindössze körülbelül 1800 tranzakcióval volt több, mint idén átlagban, ami – az 1,25 millió devizaadóst tekintve – azt jelenti, hogy havi kb. 0,15 százalék-a tudja megoldani ingatlaneladásból a rögzített árfolyamon történő hitel lezárást.

Forrás: Duna House

5/72

Eladja ingatlanait a Tigáz 2011. December 04. Vasárnap Negyven ingatlant kínál eladásra nettó 1,6 milliárd forint irányáron a Tigáz csoport - a hirdetmény a gázipari társaság internetes honlapján jelent meg.

Száraz Gábor, a társaság szóvivője az MTI kérdésére elmondta, hogy a fejlesztések, a költséghatékonyságot növelő intézkedések eredményeként váltak feleslegessé az ingatlanok. A honlapon olvasható tájékoztatás szerint az 1950-es években alakult Tigáz a tulajdonában lévő közel 100 ingatlanból 26-ot hasznosít. A nem használt ingatlanokból - főként telephelyek, irodaépületek, üres telkek - most negyvenet hirdettek meg eladásra.

Forrás: MTI

6/72

Katasztrófális állapotok a panelpiacon 2011. December 04. Vasárnap Bár az elmúlt években többször is jelentősen csökkent a vidéki panellakások ára, úgy tűnik,a fűtési szezon kezdetétől tovább zuhantak. A "negatív árverseny" újabb lendületet kapott a vidéki városokban.

Nemcsak Kelet-Magyarországon, hanem a Dunántúlon is több olyan város van, ahol egy kétszobás, 50 négyzetméter körüli, jó állapotú otthont már 4 millió forint alatt kínálnak. A lepusztult házakban lévő, rossz állapotú lakások pedig semennyiért nem kellenek. A legnagyobb mértékű árcsökkenést a foglalkoztatási szempontból is nehéz helyzetben lévő kisvárosokban tapasztalták, de többek között Miskolcon, Egerben és Kaposváron is újabb lendületet kapott a "negatív árverseny". A magas rezsin kívül ebben jelentős szerepe van annak is, hogy a panelok egyre nehezebben adhatók ki, a hőszigetelt házakban ugrásszerűen megnőtt a közös költség (mivel több évig fizetik a lakók a szigetelés árát), és több tulajdonos a végtörlesztés miatt bocsátja piacra lakását. Növeli a kínálatot, hogy sokan választanák a városok peremén, a hobbikertekben lévő, sokkal olcsóbban fenntartható kisebb házakat, nyaralókat. Egyre több eladó már részletfizetési lehetőséget is kínál. Mosolygó Lászlóné, az egri Erzsébet-M 20-00 Ingatlanközvetítő és Befektetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője szerint Heves megye székhelyén már a frekventált helyen lévő, felújított panellakásokat is egyre nehezebb eladni. A fűtési szezon óta a kínálat tovább nőtt, még lejjebb nyomva az árakat. Egy kétszobás, 50 négyzetméteres lakás irányára a négyzetméterenkénti 120 ezer forintot sem éri el, sőt a városban 80-90 ezer forintos fajlagos áron megkötött üzletekről is hallani. A külvárosi, rosszabb állapotú házakban lévő lakásokat pedig szinte hirdetni is felesleges, miként a vidéki települések paneljeit.   Padlót fogott a vidéki panelpiac   Még nehezebb eladni a még most is drágább garzonokat, illetve a nagyobb alapterületű lakásokat. Pécsett és Kaposváron is növeli a kínálatot az egyre nehezebb bérbeadás. A havi 35−40 ezer forintos bérleti díjat és a rezsit nemritkán két-három bérlőtől kellene összeszedni. Az albérlők sok estben egy teljesen lepusztított lakásból, tetemes adósságot maguk mögött hagyva, "nyomtalanul" távoznak. Kerepesi Gyöngyi, a veszprémi Kerepesi Ingatlan Bt. tulajdonosa úgy véli, már az árakkal sem lehet "operálni", a vidéki panelpiac padlót fogott. Sok lakás azért kerül piacra, mert tulajdonosa például a balatoni nyaralójában tölti az egész évet, a kiadással pedig nem vesződik.   Nyomott áron kelnek el a frekventált helyen lévő ingatlanok is   Veszprémben, Pápán és néhány környező frekventált településen, illetve a Balaton partján nyomott áron − maximum 5-6 millió forintért − néha még eladható egy-egy jobb helyen lévő ingatlan, de a kisebb városokban tragikus a helyzet. Van olyan lakásuk, amelynek évek óta folyamatosan csökkentik az árát, mégsem kell senkinek. Egyelőre azt sem tudni biztosan, nem lesz-e további árcsökkenés, hiszen a legtöbb kényszerértékesítésre is ebben a piaci szegmensben kerül sor. A szakemberek szerint befektetési céllal már jó ideje senki sem vesz panelt, bár arra már több középés nyugat-dunántúli városban van példa, hogy a vevők bérelt irodát vagy raktárat váltanak ki az

7/72

egyre olcsóbb ingatlannal. Ez persze aligha orvosolja az egyre nagyobb piaci gondokat.

Forrás: Napi.hu

8/72

A lakáspiacot is kezdi lekörözni a termőföldek piaca 2011. December 04. Vasárnap Jelentősen élénkült a termőföldek adásvétele az elmúlt hónapokban. Mindez azt jelenti, hogy az egyre emelkedő árak mellett már a lakáspiaccal vetekszik a termőföld likviditása.

Az elmúlt három hónapban háromszorosára nőtt a látókörünkben lévő termőföldek adásvételének mennyisége − mondta a Napi Gazdaságnak Polyák László, a Tiszacash Zrt. vezérigazgató-helyettese. A növekvő keresletnek több oka is van. Egyrészt a gazdálkodók bővítenék területeiket, miután jó gazdasági évet tudhatnak maguk mögött, ami abból is látszik, hogy a mezőgazdaság teljesítménye javította a harmadik negyedév GDP-adatát − mondta Polyák. Ráadásul a gazdálkodók helyzetét tovább erősítette az idén az euróárfolyam miatt a vártnál magasabb területalapú támogatás, ami mintegy 20 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. A támogatást ugyanis euróban adják, ami a jelenlegi euró−forint árfolyam mellett jelentős növekedést jelent azoknak, akiknek nincs devizaalapú hitelük az eszközeiken vagy a vállalkozásukban.   A gazdák mellett a pénzügyi befektetők is jóval aktívabbá váltak. Ők ugyanis a gazdaság és a tőzsde helyzete miatt átcsoportosítják megtakarításaikat termőföld-befektetésekbe − véli a vezérigazgató-helyettes, aki szerint ennek az az oka, hogy a pénzügyi befektetők is keresik a biztonságot és ehhez mérten jó hozamot látnak a termőföldben. A pénzügyi befektetők közül sokan hosszú távú befektetésként választják a termőföldet, hiszen kiválóan alkalmas akár a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésére, akár a gyermekek életkezdésének biztosítására. Az egyéb hosszú távú befektetési formákkal szemben a termőföld-befektetés folyamatos jövedelmet is biztosít, ami haszonbérleti díj formájában évente realizálható.   Tévhitek   A vezérigazgató-helyettes szerint ugyanakkor tévhit, hogy a külföldiek tömegesen vásárolnának földeket Magyarországon. Számukra ugyanis a 2014-ig meghosszabbított moratórium miatt ez nem lehetséges. A termőföldek közvetítésében piacvezető Tiszacash vezérigazgató-helyettese szerint jogbiztonság nélkül nem éri meg a külföldieknek a föld vásárlása, hiszen nem kerülhet nevükre az esetlegesen megvásárolt terület. Ez ugyanakkor a belföldi piacon nem jelent gondot, hiszen a termőföldárak 13 éve töretlenül emelkednek Magyarországon.   Nehéz átlagárakról beszélni   Az árak területi eloszlását vizsgálva az is feltételezhető, hogy a külföldiek, ha egyáltalán vesznek − "zsebszerződéssel" −, inkább a nyugati határszéleken teszik ezt meg, mert az itteni földek közel vannak saját külföldi tulajdonaikhoz. Ugyanakkor elég drágának számítanak a Budapest környéki termőföldek is, így kedvező árú befektetésként inkább a keleti részeken lehet földhöz jutni. Nagyon

9/72

nehéz azonban átlagárakról beszélni, hiszen az ár függ a terület nagyságától, tulajdoni és haszonbérleti viszonyaitól, az aranykorona-értéktől és az elhelyezkedésétől is. Jelenleg Magyarországon a pénzügyi befektetők 20-25 hektártól vesznek földet, azonban az átlag inkább 50-60 hektárnál van. Az átlagár például egy átlagos minőségű, 30 hektáros szántó esetében 800 ezer és 1 millió forint között van hektáronként, de akad olyan is, amikor akár 2 millió forintot is fizetni kell egy hektár földért. Az áremelkedés mellett ugyanakkor az is fontos, hogy haszonbérlet esetén évi 3−6 százalékos hozamot lehet elérni, ami vetekszik a jelenlegi banki kamatokkal, ez pedig újabb vonzerőt jelenthet − tette hozzá Polyák.

Forrás: Napi.hu

10/72

Bíróságon a terézvárosi ingatlanpanama 2011. December 04. Vasárnap Hétfőn kezdődik Verók István VI. kerületi szocialista politikus és társainak büntetőpere a Fővárosi Bíróságon (FB) egy Andrássy úti ingatlannal összefüggő százmilliós hűtlen kezelés vádjával.

Az ügyészség szerint a VI. kerület Andrássy út 47. szám alatti műemlék épületet az önkormányzat a rendszerváltás után társasházzá alakítatta, és értékesíteni akarta, ám ehhez akkor az Országos  Műemlékvédelmi Hivatal nem járult hozzá. Az önkormányzat 2003-ban újra megpróbálta eladni az épületet, és ennek során a reálisnál sokkal alacsonyabb lakott, illetve beköltözhető ingatlanértékekkel kalkulált. A vételi ajánlatok közül pedig Fürst György másodrendű vádlott, az önkormányzat akkori vagyonügyekért felelős alpolgármestere, csak a Terézváros számára hátrányosabbat továbbította az önkormányzat tulajdonosi osztályához. Mégpedig azzal a szóbeli instrukcióval, hogy az ajánlattevő cég kérelmében foglalt feltételek szerint, versenytárgyalás mellőzésével dolgozzanak tovább, holott - az ügyészség szerint - az alpolgármester tudta, hogy a vételárként felajánlott összeg, és az ingatlan versenytárgyaláson kívül történő elidegenítése jogszabályellenes. Az önkormányzatnál volt is olyan főosztályvezető, aki nem volt hajlandó aláírni az ingatlan elidegenítésére vonatkozó javaslatot.   A képviselő-testület azonban 2004 nyarán Verók István és tucatnyi vádlott-társának szavazatával elfogadta az előterjesztést, és úgy rendelkezett, hogy a versenytárgyalástól eltekint, és az ingatlant elidegeníti az ajánlattevő kft.-nek. A vádlottak az ingatlan társasházi jogi jellegét megszüntették, és felhatalmazták a polgármestert arra, hogy megkösse az adásvételi szerződést, valamint a bérlők bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásokat. A 2004 őszén létrejött adásvételi szerződést Terézváros részéről Verók István szocialista polgármester írta alá.   Mindezzel az ügyészség szerint a vádlottak megszegték vagyonkezelői kötelezettségüket, illetve a rendeltetésszerű gazdálkodás szabályait, és úgy értékesítették az Andrássy út 47. szám alatti önkormányzati ingatlant, hogy azzal Terézvárosnak legalább 128 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A vádlottak között van Verók István korábbi terézvárosi szocialista polgármester mellett tizenkét volt MSZP-s, illetve SZDSZ-es önkormányzati képviselő, így például Fürst György volt alpolgármester, Kékesi Tibor volt szocialista országgyűlési képviselő, és a bűnsegédi magatartással vádolt egykori kerületi aljegyző. A vádlottak szabadlábon védekezhetnek. Lapinformációk szerint az ügyészség börtönbüntetést és közügyektől eltiltást tart indokoltnak a vádlottak esetében. A terézvárosi ingatlanokkal kapcsolatban további büntetőeljárások is folyamatban vannak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt

Forrás: MTI

11/72

Nem sért EU-jogot a lakásvásárlási illeték szabályozása 2011. December 02. Péntek A lakástulajdon vásárlásához kapcsolódó illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó magyarországi szabályok összhangban vannak az uniós joggal - mondta ki csütörtöki ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.

A kérdés az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak a kezdeményezésére került az unió legfőbb igazságszolgáltatási fóruma elé. Magyarországon lakástulajdon vásárlásakor a vevőnek, ha egy másik lakástulajdonát bizonyos időszakon belül eladja, az illetéket nem a vásárolt lakástulajdon teljes értéke, hanem csupán a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete után kell megfizetnie. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha az eladott ingatlan Magyarország területén fekszik arra nem, ha az EU valamely más tagállamában található. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mondván: a magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal, mert a más tagállamokban lakó és ott ingatlannal rendelkező uniós polgárokat visszatarthatja a magyarországi ingatlanvásárlástól, és ezzel korlátozza e személyeknek az unió területén való mozgását. Az Európai Bíróság egyfelől megállapította, hogy a vitatott magyar szabályozás valóban visszatarthat külföldi ingatlantulajdonnal rendelkező személyeket a Magyarországon történő letelepedéstől.    Ugyanakkor azonban rámutatott arra, hogy a vagyonszerzési illeték az ingatlan megszerzésére fordított forrásoknak mindig csak azon részét terheli, amelynek tekintetében korábban még nem történt illetékfizetés. Az illetékkedvezményben tehát csak azok a források részesülhetnek, amelyek után korábban Magyarországon már megfizették az illetéket. Ezért a bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozásban közvetlen kapcsolat van a nyújtott illetékkedvezmény és a korábbi illetékteher között. Márpedig egy ilyen, az adóteher és a kedvezmény szimmetriáján alapuló szabályozást alapjaiban borítaná fel annak megengedése, hogy olyan személyek is illetékkedvezményhez jussanak, akik korábban ezt az illetéket még nem fizették meg. 

Az Európai Bíróság mindezek alapján leszögezte: az unió területén való szabad mozgás korlátozását igazolja az a körülmény, hogy Magyarország a kérdéses illeték kivetésére vonatkozó szabályozási rendszer - végső soron pedig az egész adórendszer - koherenciájának a megőrzésére törekszik. Azzal az érveléssel kapcsolatban, amely szerint elképzelhető, hogy egy másik tagállamban lévő lakástulajdon megszerzésekor a vevőnek ezen államban is a Magyarországon megfizetendő illetékhez hasonló illetéket kellett lerónia, a luxembourgi székhelyű ítélkező fórum hangsúlyozta: az uniós jog fejlődésének jelenlegi szakaszában a tagállamok az adózás területén bizonyos autonómiával rendelkeznek, és így nem kötelesek saját adórendszerüket a többi tagállam különböző adórendszereihez igazítani.

Forrás: MTI

12/72

Drágultak a forinthitelek 2011. December 02. Péntek Néhány bank már előzetesen reagált a keddi jegybanki szigorításra, és emelt lakossági forinthiteleinek kamatain. A következő napokban várhatóan minden szereplő igazít a kondíciókon.

Néhány napon belül felülvizsgálhatják a pénzügyi szolgáltatók a lakossági forinthitelek kondícióit a Magyar Nemzeti Bank keddi, 50 bázispontos kamatemelése nyomán. A kamatemelés hatásai a vállalatokat érinthetik a legérzékenyebben. A számukra nyújtott hitelek kamata ugyanis a bankközi kamatlábhoz (Bubor) kötött, így az emelés hatását már a következő kamatfordulókor mindenképpen megérzik. Az emelés hatását ugyanakkor a lakossági hiteleknél sem tudják lenyelni a hitelintézetek, így a forinthitelt törlesztő adósoknak mindenképpen számolniuk kell terheik növekedésével. A lakossági betéteknél viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A forrásokért folytatott küzdelem meglehetősen erős versenyt eredményezett a piacon, és a jelenleg futó, akciós ajánlatok további srófolására nem maradt sok lehetőség. Annál is inkább, mert már több nagy lakossági szereplő elindította az év végi jutalmazási szezonhoz kapcsolódó akcióit, amelyekhez normál körülmények között irreálisan magas, 7-8 százalékos akciós kamatok is kapcsolódnak.

Forrás: Világgazdaság online

13/72

Energiapályázatok: óriási forrás-átcsoportosítást jelentett be Bencsik 2011. November 30. Szerda Az operatív programok fel nem használt kereteiből 160 milliárd forintot csoportosítanak át épületenergetikai, illetve megújuló energiát alkalmazó korszerűsítésekre - jelentette be Bencsik János.

A mostani kormány időszakában épületenergetikai, illetve megújuló energiát alkalmazó korszerűsítésekre eddig 80 milliárd forint pályázati támogatásról döntöttek, további 40 milliárd forint pályázati kérelem pedig elbírálás alatt van - mondta el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyért felelős államtitkára a Bányászat és geotermia 2011 konferencián. E pályázati forrásokkal 200 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, a további 160 milliárdra pedig jövőre lehet pályázni - fűzte hozzá.

Forrás: Napi.hu

14/72

Zöld szempontok a hitelbírálatban 2011. November 30. Szerda 2012 januárjától valamennyi ingatlaneladáshoz kötelező lesz az energiatanúsítvány kiváltása. A tanúsítvány a hitelnyújtási folyamatra is hatással lesz, hiszen egy energia-felhasználás szempontjából jobb, így magasabb kategóriába kerülő lakás vagy ház a fedezeti érték meghatározása során is kedvezőbb értékelésre számíthat – hívja fel a figyelmet Nagy Ferenc, a K&H Bank lakossági hitel és tranzakcionális szolgáltatások marketing főosztályának vezetője.

Az ingatlaneladást tervezőknek januártól a hirdetésfeladás mellett egy újabb előkészítő lépést is meg kell tenniük. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet és az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló TNM rendeletújépítésű ingatlanok használatba vételéhez már 2009-től kötelezően írta elő egy olyan tanúsítvány meglétét, amely egységes mutatók alapján határozza meg az épület energiafelhasználásának hatékonyságát. 2012. január elsejétől ez a tanúsítvány már használt ingatlanok értékesítése, illetve bérbeadása esetén is kötelező lesz az adásvételi, illetve egyes bérleti szerződések megkötéséhez.   „A bankok számára a tanúsítvány bevezetése egyrészt előnyös, mivel ezzel olyan közhiteles dokumentum készül el, amely egységes szempontrendszer szerint értékeli az ingatlanokat. Így azok jól összehasonlíthatóak lesznek egy, az árat tekintve nagyon fontos kritérium, az energiahatékonyság szempontjából. Két hasonló elhelyezkedésű, méretű ingatlan közül várhatóan az lesz kelendőbb, amelyik jobb szigeteléssel, korszerűbb nyílászárókkal és fűtési rendszerrel rendelkezik. Ez pedig a fedezetértékelés során is sokat nyom a latba.Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, ahol az energiatakarékossági mérőrendszert már régebben bevezették, akár 15-20 százalékos különbséget is jelenthet, ha egy ingatlan energetikai szempontból jobb besorolást kap” – mondta el Nagy Ferenc, a K&H Bank lakossági hitel és tranzakcionális  szolgáltatások marketing főosztályának vezetője.   „Azzal viszont mind az eladóknak, mind a hitelt folyósító bankoknak számolniuk kell, hogyaz első hónapokban a tanúsítvány beszerzése meghosszabbíthatja a hiteligénylési folyamatot, hiszen előfordulhat, hogy az első igénylők számára csak bizonyos várakozás után lesz elérhető olyan szakember, aki a tanúsítványt kiállíthatja. Kérdéses még az is, ki vállalja a tanúsítvány elkészítésének költségeit. Ezt várhatóan az eladó igyekszik majd a vételárban érvényesíteni, de bizonyára a hitelnyújtó bankok is sok esetben plusz szolgáltatásként átvállalják majd ezt a költséget ” – tette hozzá Nagy Ferenc.   Ha egy lakóingatlan az A-tól E-ig terjedő osztályozásban – ahol a legjobb hatékonysággal működő házaknak A osztályzat jár – C fokozatnál rosszabb minősítést kap, az energiatanúsítvány készítőjének ajánlást kell készítenie, amelyben javaslatot tesz az gazdaságosabb energia felhasználásra. A nem hatékony működés sem az eladónak, sem a vevőnek nem lehet érdeke.A bankok ebben a helyzetben olyan hiteltermékekkel lehetnek az ingatlantulajdonosok segítségére, amelyek az energetikai felújításhoz használhatóak fel, és amelyeket olyan kondíciókkal kínálnak, hogy akár a teljes futamidő alatt – az energia megtakarításnak köszönhetően – a hitel önfinanszírozóvá válik.

15/72

   A K&H Bank felkészült ezekre az igényekre, és 2011 elején megalkotta a K&H zöldhitelt, amely energia-megtakarítást eredményező lakáskorszerűsítésekre, egyebek mellett hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtési rendszer vagy a melegvíz ellátás korszerűsítésére, megújuló energia felhasználás növelésére, az épületek nyári hővédelmének javítására vagy hővisszanyerős szellőzési rendszer létesítésére használható fel. A hitelt igénylő ügyfeleknek a Bank visszatéríti az energiatanúsítvány kiállításának díját is.

Forrás: IngatlanHírek.hu

16/72

25 éves a tetőtériablak-gyártás Magyarországon 2011. November 30. Szerda A VELUX Magyarország Kft. hazánk harmadik legnyereségesebb építőipari vállalataként a gazdasági válság ellenére növekvő eredményeket ért el 2010-ben, valamint több mint 2 milliárd forint összértékű fejlesztést és beruházást valósított meg az elmúlt évben. A VELUX Cégcsoport magyarországi gyártóbázisa 1000 fő foglalkoztatásával a kisalföldi régió egyik legnagyobb munkaadója.

A vállalat a siker egyik kulcsát a folyamatos, hatékonyságnövelő- és költségoptimalizáló fejlesztésekben látja, melyek hosszútávon fenntartható termékmegoldásokat eredményeznek.   Vezető pozícióban: növekvő termelési tevékenység és árbevétel A magyar piacon 25 éve jelen lévő VELUX Magyarország Kft. 1986-os megalapítása óta vezető pozíciót foglal el a tetőtéri ablakok piacán. 2010-es eredménye alapján a harmadik legnyereségesebb építőipari vállalat. Az elmúlt két évtizedben a VELUX Magyarország Kft. éves nettó árbevétele több mint nyolcvanszorosára nőtt: míg 1990-ben 406 millió, 2010-re ennek mértéke meghaladta a 32 milliárd forintot. A VELUX Magyarország Kft. negyedszázados sikertörténetét Vincze Zoltán, a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója ekképpen látja: „Vállalatunk piacvezető szerepének kialakításában és a pozitív fejlődésben elsősorban a folyamatos fejlesztések, beruházások, valamint termelési tevékenységünk növekedése játszik szerepet. A gyártási folyamatok hatékonyságnövelése és optimalizálása érdekében az elmúlt 25 évben több mint 25 milliárd forint értékben invesztáltunk fejlesztésekbe, 2010-ben pedig összesen 3,9%-kal több ablakot, illetve alkatrészt gyártottunk, mint egy évvel korábban.”   Folyamatosan növekvő gyártási terület és munkavállalói létszám A VELUX Cégcsoport 70 éves története 1941-ben kezdődött, amikor Villum Kann Rasmussen dán mérnök és feltaláló a világon elsőként látta meg a lehetőségét annak, hogy a kihasználatlan padlásterekből hogyan lehet nyitható tetőtéri ablakokkal napos és szellős otthonokat teremteni. Egyszemélyes vállalkozása mára a világ 40 országában jelen lévő cégcsoporttá fejlődött. Hazánkban 1986-ban a Fertődi Építőipari Szövetkezet alapíthatott vegyesvállalatot a VELUX A/S-szel tetőtéri ablakok gyártására. A termelés 1987 tavaszán, 40 fő alkalmazásával kezdődött meg, 8700 négyzetméternagyságú területen.   Az elmúlt 25 évben az alkalmazottak számában és a termelőterület méretében is komoly fejlődés következett be: a VELUX Magyarország Kft. a kisalföldi régió egyik legnagyobb munkaadójává vált, mára csaknem 104 ezer négyzetméternyi területen folyik a gyártás a fertődi és fertőszentmiklósi üzemekben. 2010-ben közel 100 új dolgozót vett fel a vállalat, 61%-bansegítséggel élőket. Így munkavállalói létszáma 2010-re az 1000 főt is meghaladta.   Hazai beruházások a fenntarthatóság jegyében 2010-2011-ben a fenntarthatóság jegyében a VELUX Magyarország Kft. kb. 250 millió forint

17/72

értékű beruházást valósított meg, amely során teljessé tette napkollektor-gyártósorát az abszorber-előállításhoz szükséges technológiával. Ennek köszönhetően a komplett napkollektor-gyártás a cégcsoporton belül kizárólag Magyarországon történik. Az energiafelhasználás csökkentése és a jobb munkafeltételek érdekében egyéb lépés is történt. A cég a tetőtéri ablakok gyártása során keletkező faforgács elszívására szolgáló rendszert újratelepítette megközelítőleg 400 millió forint értékben. Az előzetes mérések szerint a korábbi energiafelhasználáshoz képest 40%-os energia-megtakarítást realizált a gyár , továbbá szén-dioxid kibocsátását 490 tonnával csökkentette. Ez a mennyiség egy napra lebontva 3614 kWh áram megtakarítását jelenti, amely körülbelül egy családi ház 1 éves energiaszükségletének felel meg.   Bizakodó jövőkép   A VELUX Magyarország Kft. a jövőben további növekedést vár. „Piacvezetőként ugyanakkor feladatunknak tartjuk, hogy folyamatosan kutassuk az új üzleti lehetőségeket, melyekből velünk együtt építész, építőanyag-kereskedő és ablakbeépítő partnereink is profitálnak. A jövőt illetően optimisták vagyunk. A gazdasági válság hozadéka például, hogy sokkal nagyobb figyelem fordul a fenntartható növekedés, a zöld gazdaság fejlesztése felé az egész világon és itthon is. A VELUX Cégcsoport stratégiai partnerként csatlakozott az e cél gyakorlati megvalósításán dolgozó Green Growth Leaders nemzetközi társuláshoz” – mondta el Őz Beáta, a VELUX Magyarország Kft. értékesítési vállalatának ügyvezetője.

Forrás: IngatlanHírek.hu

18/72

Óriási összegek maradhatnak a devizahitelesek zsebében 2011. November 30. Szerda Az eddiginél sokkal vonzóbbá tenné az árfolyamrögzítés lehetőségét a devizahitelesek számára a Bankszövetség javaslatcsomagja. A megjelent sajtóinformációk és a Portfolio.hu értelmezése szerint ugyanis a forintalapú gyűjtőszámlán halmozódó tartozás jó részét az állam és a bankszektor átvállalná a fizetőképes ügyfelektől. Öt év alatt így a két tárgyalófél több százmilliárd forintos áldozatot hozna, az adósok fizetőképessége viszont javulna.

 Ugyan nem szabadulnának meg devizatartozásuktól, de fejenként több százezer forintot takarítanának meg ezen időszak alatt az új típusú árfolyamrögzítéssel, ráadásul ezt követően sem emelkedne drasztikusan a törlesztőrészletük. Nem tudni, mit rejteget egészen pontosan a devizahitelesek és a bankok számára a Bankszövetség javaslatcsomagja, melyről a két fél hűvös viszonya ellenére ezekben a napokban is folynak a tárgyalások. Főbb elemeit azonban már több alkalommal is megfontolandónak nevezték egyes kormányzati források, sajtóinformációk alapján pedig körvonalazódni látszanak egyes elemei. A már korábban 90 napon túli késedelembe esett adósokat (arányuk már több mint 10%) a jól fizető ügyfelektől elkülönítve kezelnék, cikkünkben az ez utóbbiakat érintő pontok lehetséges hatásait vizsgáljuk meg.   A cikk folytatását itt találja

Forrás: Portfolio.hu

19/72

Lakás devizahitelből – jó döntés volt? 2011. November 29. Kedd A devizaárfolyamok a történelmi csúcsokat közelítik, az országot leminősítették, várható az alapkamat emelése. Mindezek természetesen a lakáshiteles családokat is nagyon érzékenyen érintik. A jelenlegi helyzetből nézve gondolhatjuk, hogy rossz döntés volt a devizahitelből finanszírozott lakásvásárlás. Utólag könnyű okosnak lenni – tartja a mondás, és a válság előtti lakáspiaci viszonyokat vizsgálva ez igazolódni is látszik, mivel akkor nem tűnhetett egyértelműen rossz döntésnek a lakásvásárlás devizahitelből.

A devizahitelezés felfutását, illetve a jelenlegi problémák mértékét több tényező is visszafoghatta volna. Szigorúbb szabályozás, visszafogottabb banki hitelezési kedv, a kockázatok jobb, hangsúlyosabb kommunikációja. Utólag azonban tényleg könnyű okosnak lenni, főleg, mivel a jelentős lakáscélú hitelkereslet valamilyen szinten a lakáspiacba is kódolva volt. „Kezdve azzal a magyar sajátossággal, hogy ugyanazt az otthon funkciót ellátó ingatlant sokkal jobban szeretjük tulajdonolni, mint bérelni, odáig, hogy a család egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb vagyonelemének értéknövekedését szeretjük, garantáltnak hinni” – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.   A magas tulajdonosi arány hazánkban már jóval a devizahitelezés felfutása előtt kialakult. Az okokat keresve kezdhetünk a lakásprivatizációval, ahol jutányos áron válhatott bérlőből tulajdonos. A tulajdonjog preferenciáját a bérleti joggal szemben a 2000-es évek elején beindított kamattámogatási rendszer is erősítette, ami olcsó forrást jelentett a lakásvásárlóknak. Támogatta az a széles körben elterjedt nézet, hogy a tégla jó befektetés, ami a támogatott forinthitelezés időszakát tekintve különösen megalapozott volt. A 2001-től 2003-ig tartó időszakban nominálisan 15-20 százalékkal nőttek évről-évre az árak, főleg az olcsó finanszírozás jelentette keresletnövekedésből kifolyólag. Az árak növekedéséhez – szintén a kamattámogatás fűtötte – spekulációs célú ingatlanvásárlások is hozzájárultak. Az árak emelkedése az 1990-es évek végén még ennél is jelentősebb volt, ott azonban igazából az alacsony bázis miatt figyelhető meg nagy ugrás, de az ingatlanok értéknövekedéséről kialakult nézet megalapozásához ez az időszak is hozzájárult. A devizahitelezés felfutásának időszakában 2004-től 2006-ig, reál értelemben, már csak az ingatlanok értékállóságáról beszélhetünk, ez azonban –a devizahitelekkel járó kockázatokhoz hasonlóan – nem épült be a köztudatba. A kamattámogatások feltételeinek szigorítása után az olcsó ingatlanvásárlási finanszírozás helyét a devizahitelek vették át, amelyek, bár visszafogottabb mértékben, de szintén a kereslet növekedését hozták.   Visszakanyarodva az eredeti kérdés megválaszolására, miszerint jó döntés volt-e devizahitelből lakást vásárolni, egy példa segítségével vázoljuk fel az alternatívákat. Hasonlítsuk össze egy budapesti lakás megvásárlásának kondícióit, és ugyanannak a lakásnak kibérlését a válság előtt és most. Tegyük fel, hogy a példában alanyunk egy fővárosi, 50 négyzetméteres, használt téglalakás megvásárlásán gondolkodik, amihez 7 millió forint készpénz áll rendelkezésére 2007-ben. A vásárláshoz devizahitelt, illetve forinthitelt tud igénybe venni. A jelenlegi piaci viszonyok ismertében megvizsgáljuk azt is, hogy a vásárlás alternatívájaként milyen feltételekkel lehetett ugyanazt a lakást kibérelni. Ezt állítjuk szembe a jelenlegi helyzettel, illetve megmutatjuk, hogy az egyes alternatívák választása mit jelent 2011-ben. Az 50 négyzetméteres lakás 2007-ben 15 millió forintba került. Az önerőhöz hiányzó 8 millió forintot a példa alanya fedezhette egy 20 évre felvett, 7 százalékos kamatozású svájci frank (CHF) alapú

20/72

jelzáloghitellel, illetve egy piaci kamatozású forint (HUF) alapú hitellel, szintén 20 évvel számolva, az akkori 14 százalékos kamat mellett. A példában annyi egyszerűsítéssel éltünk, hogy mindkét hitel kamatát a felvételtől eddig eltelt idő alatt változatlannak feltételeztük. A kamat mértékét, illetve változását több tényező is befolyásolja, köztük az ügyfél bonitása, a hiteltermék jellemzői, a folyósító bank, stb, ami megnehezíti egy megbízható, a kamatváltozásokat pontosan követő modell építését. Nincs a modellben semmilyen extra költség (kezelési költség, zárási költség, jutalék stb.), csak kamat, illetve nem számoltunk az árfolyam marge-zsal sem. Az egyszerűsítések ellenére a nagyságrendi viszonyokat jól mutatja be a lenti táblázat. 1. táblázat 50 négyzetméteres, budapesti, használt téglalakás megvásárlása, illetve kibérlése 2007-ben és 2011-ben   Ingatlan értéke (M Ft) Fennálló tőketartozás - CHF hitel (M Ft) Fennálló tőketartozás - HUF hitel (M Ft) Törlesztő részlet - CHF hitel (ezer Ft / hó)*** Törlesztő részlet - HUF hitel (ezer Ft / hó)*** Bérleti díj (ezer Ft / hó) Forrás: Otthon Centrum, Otthon Centrum Hitel Center

2007* 15 8 8 62 99,5 83

2011** 13,9 11,4 7,6 99 99,5 72

* 156 CHF / HUF ** 250 CHF / HUF *** változatlan kamatszintet feltételezve A példa számai alapján a lakás devizahitelből történő megvásárlása tűnt a legjobb választásnak 2007-ben. A havi törlesztő részlet jóval kevesebb volt, mint a kisebb kockázatot jelentő forinthitel, de még a vásárlás alternatíváját jelentő albérlet havi díja is magasabb volt a devizahitel akkori törlesztő részleténél. A döntés az akkori havi költségek összehasonlításával racionális volt, hiszen a devizahitel nem csak a legkisebb havi terhet jelentette, hanem – az ilyen szempontból szinte kockázatmentes bérleti konstrukcióval szemben – megvolt az a lélektani előny, hogy az alanyunk tulajdonba kerülhet a lakásban. Az akkori hitelezési gyakorlatban gyakran került összehasonlításra a két hitel kamatkülönbsége, illetve a devizahitel kockázata. Az eredmény, miszerint csak jelentős – az akkori viszonyok között valószínűtlenül nagynak tűnő – forintgyengülés esetén olvadna el a kamatkülönbség is a devizahitel irányába tolta el a döntést. A gazdasági környezet megváltozása jelentősen módosította a 2007-es sorrendet. A CHF alapú hitel törlesztő részlete a forint gyengülése miatt a forint alapú hitel havi terheinek szintjére emelkedett. Itt meg kell jegyezni, hogy az általános trend szerint a két hitel közötti kamatkülönbség csökkent, ezért a kamatváltozásokat figyelembe véve a forinthitel jelenlegi törlesztő részlete alacsonyabb is lehet a devizahitel havi terheinél. A bérleti díj pedig a piaci változások miatt csökkent, ezért most a legolcsóbb alternatíváját jelenti ugyanazon lakás otthon funkciójának kihasználására. „Az eddig megfizetett havi törlesztő részletek – devizahitel esetén, a törlesztéskori árfolyamon, forintban megfizetett törlesztés számolva – összegét megvizsgálva a devizahitel nem feltétlenül vesztette el az előnyét, hiszen összesítve eddig néhány százezer forinttal kisebb összeget törlesztett a példában szereplő alany devizahitel esetén, mint a forinthitel esetén” – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. A havi költségek változásán túl az ingatlan értéke és a fennálló tőketartozás is megváltozott. Az ingatlan értéke, a budapesti, használt téglalakásoknál mért átlagos 8 százalékos csökkenéssel számolva 1,1 millió forinttal csökkent, míg a devizahitel esetén 3,4 millió forinttal nőtt a tőketartozás (végtörlesztés esetén csak 200000 forinttal). A forinthitel esetén alanyunknak most 7,6 millió forintot kéne visszafizetnie a banknak. Ezek alapján a 2007-ben ingatlanvásárlásba fektetett 7 millió forint

21/72

ma, a devizahitel esetén, 2,5 millió forintot ér (végtörlesztés esetén 5,7 millió forintot), míg a forinthitel esetén 6,3 millió forintot. Ezek a veszteségek természetesen csak akkor realizálódnak, ha a tulajdonos az ingatlan eladására kényszerül, illetve ezen az árfolyamon kénytelen visszafizetnie hitelét. A gazdasági környezet javulása, a forint erősödése, az ingatlanárak válság előtti szintre emelkedése pedig teljesen elolvaszthatják a veszteségeket. A veszteségek áthárítása, illetve az árfolyamkockázat elfedése a háztartásoknak könnyebbséget jelenthet, de igazi megoldást a stabil gazdasági növekedés hozhat. A kérdésre válaszolva a devizahitellel finanszírozott lakásvásárlás csak a jelenlegi – korábban nagyon nehezen előrelátható –, viszonyok ismeretében tűnik rossz döntésnek, közép- és hosszú távon, a gazdaság stabilizálódása után, az árfolyamok, kamatok, és az ingatlanárak pozitív alakulásának függvényében a hitel felvételekor jellemző állapot állhat vissza. A veszteségek elszenvedésére kényszerülők, azonban felül fogják vizsgálni az ingatlanok tulajdonlásának preferenciáját, ami erősítheti a bérleti keresletet. A jövőben a piac javára válhat, ha a lakhatási költségek, illetve a hozzájuk fűződő kockázatok alakulása, és főleg tudatos csökkentése, előtérbe kerül. Ez élénkítheti a bankok közötti hitelezési versenyt, ami nem csak az új hitelekre, hanem a meglévő hitelek kiváltására is vonatkozik, segíthet egy jól működő szociális és piaci alapú bérlakás rendszer kialakulásában. A bérlakás rendszer kialakulásához nem csak a kereslet erősödésére van szükség, hanem a bérlakás kultúra fejlődését segítő intézményi, szabályozási háttérre is.

Forrás: Otthon Centrum

22/72

Várhatóan kivégzi az egyszámjegyű forinthitel-kamatokat kedden az MNB 2011. November 29. Kedd A jegybank nem tehet mást, mint hozzáfog a kamatemeléshez, erre számítanak legalábbis az elemzők. Ha csak fél szívvel, túl kicsit emel a monetáris tanács, akkor a piac napokon belül újabb szigorítást kényszeríthet ki a piaci várakozások szerint. Fél év múlva 7,5 százalékra várja a piac a kamatot, amely most 6 százalékon áll már január óta.

Be kell hogy indítsa a kamatemelést a jegybank, ha nem teszi, vagy kicsit lép, a forint tovább gyengül és a piac nagyobb kamatemelésre kényszeríti az MNB-t, mintha magától tette volna meg így összegezhető, hogyan vélekednek az elemzők és mit üzen a befektetői várakozásokat tükröző állampapírpiaci hozampálya.   A monetáris tanács kedden tartja kamatdöntő ülését. A testület azt követően, hogy a Moody's csütörtök este bóvliba minősítette le Magyarország adósságát, az állampapírpiac lefagyás közeli állapotba került, az ország csődvalószínűségét mérő cds-felár soha nem volt még olyan magasan, mint pénteken, a forint megközelítette a történelmi mélypontját, várhatóan elszánja magát az alapkamat növelésére.   Már a leminősítés előtt is szigorítást várt a piac, három-hathónapos időtávon egy százalékponttal magasabbra várta a kamatot a mostani 6 százaléknál, az állampapírok hozama alapján ezt árazták a befektetők, és az elemzők között is többségben voltak, akik szerint nem halogathatja tovább a kamatemelést. (A kamat január óta 6 százalék.) A monetáris tanács két héttel ezelőtti, szokványosnak nem mondható közleményéből is azt olvasta ki a piac, mintha az lett volna a kamatemelés előtti utolsó próbálkozás.   A leminősítés ezt a várakozást felerősítette, a Reuters és a Portfolio.hu felmérésében részt vevő elemzők és londoni bankárok döntő többsége a fél százalékpontos emelést valószínűsíti. Voltak olyan elemzők is, akik szerint ennél is nagyobbat, 1 vagy akár két százalékpontos szigorítást követelnének meg az események az MNB-től.   Sokan úgy gondolják az elemzők közül, hogy egy "félszívvel" végrehajtott, negyed százalékpontos kamatnövelés csak olaj lenne a tűzre, a piac azt olvasná ki a döntésből, hogy a monetáris tanács szeretné megúszni a szigorítást, ezzel azonban az ellentétes hatást váltaná ki a jegybank, a forint új történelmi mélypontra gyengülne és akár napokon belül újabb kamatemelésre kényszerülne a monetáris tanács.   Az állampapír-piaci hozampálya alapján a piac év végére 7 százalékos kamatot áraz, tavasszal pedig 7,5 százalékra mehet fel az alapkamat. Ha így lesz, azzal a devizahitelüket forinthitellel kiváltók helyzete is nehezebbé válik. A magasabb jegybanki alapkamat miatt a bankok is drágítják

23/72

a forinthiteleket.   A bankok azonban nem azonnal árazzák át a termékeiket, a múltbeli gyakorlat alapján egy-két hónap is eltelhet, amíg a magasabb kamatú kölcsönökkel előállnak a hitelintézetek. Már most is csak elvétve akad 10 százalék alatti thm-mel kínált forinthitel, egy jegybanki kamatemelési ciklus beindítása azonban szinte biztosan az egyszámjegyű forinthitelek kihalásához vezet.

Forrás: Origo.hu

24/72

Elmérgesedett a hangulat a Bankszövetség és a kormány között 2011. November 29. Kedd A bankok elsősorban azt nehezményezik, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban azt ígérte: a kormány és a bankok közötti tárgyalások lezárultáig nem változtatnak az adósmentés jogi hátterén - írja a Magyar Nemzet keddi száma.

Elállhat a Bankszövetség a benyújtott, devizahiteleseket érintő javaslatcsomagjától, mert elmérgesedett a hangulat a pénzintézetek és a kormány között -  írja a keddi Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A lapban úgy fogalmaznak: "nincs kizárva, hogy a Bankszövetség kihátrál a már benyújtott javaslatok mögül". A pénzintézetek azért vették fontolóra ezt a verziót, mert a kormány a múlt hét elején elfogadott egy rendeletet, amely arról szól, hogy a munkaadók 7,5 millió forint összegig adómentes támogatást adhatnak a végtörlesztés lehetőségét kihasználó dolgozóinak. A lap úgy értesült, a bankok elsősorban azt nehezményezik, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter három hete, amikor új adósmentő javaslatcsomag kidolgozására kérte meg a Bankszövetséget, azt ígérte, hogy a kormány és a bankok közötti tárgyalások lezárultáig nem változtatnak az adósmentés jogi hátterén. A Magyar Nemzet megkeresésére a nemzetgazdasági tárcánál azt közölték: a problémákat közösen kell megoldani, és a kormány kapott is erre vonatkozó javaslatokat. A minisztérium válaszában többek között az állt, hogy a kormány november 18-án kapta meg a Patai Mihály által vezetett Magyar Bankszövetség devizahitelesekkel kapcsolatos javaslatcsomagját, amely 6-8 megfontolásra érdemes eszközt javasol. Ezekről a kabinet a következő két hétben alakítja ki a véleményét.

Forrás: Magyar Nemzet Online

25/72

Télen is spórolhatunk az energiával! 2011. November 28. Hétfő Már több mint egy hónapja elindult a fűtési szezon, ám szerencsére az időjárás eddig kegyes volt hozzánk, így csak a napokban ért minket utol a hideg tél. Az energiafogyasztás szempontjából a téli hónapok az éves átlagot tekintve mindig is a csúcsidőszakot jelentették: hamar sötétedik, és a hőmérséklet is egyre alacsonyabb, így nagyobb a fűtés- és áramszámla összege is. Az EDF DÉMÁSZ szakemberei szerint már néhány energiafogyasztási szokás újragondolásával ezen időszakban is nagyban csökkenthetjük háztartásunk energiaköltségeit.

A téli energiafogyasztás legnagyobb és legköltségesebb részét természetesen a fűtés adja. A fűtésszámlán úgy lehet a legjobban spórolni, ha úgynevezett temperáló fűtést végzünk, ami csupán annyit jelent, hogy otthonukban megpróbálunk fönntartani egy állandó alaphőmérsékletet, azaz akkor sem engedjük kihűlni a lakást, ha nem vagyunk odahaza. Otthonunk hőmérsékletét távollétünkben is egy komfortos 15-16 fokon tartva elérjük, hogy ne hűljenek le a falak és a bútorok, s a fogyasztás csökkenése mellett annak is örülhetünk, hogy a hidegből hazaérve kevesebb idő alatt fűtjük be a lakást – javasolják EDF DÉMÁSZ szakemberei.   A különböző fűtőberendezések eltérő lehetőséget kínálnak a fogyasztás csökkentésére. A radiátoros rendszereket pár ezer forintért már hőfokszabályozóval láthatjuk el, a konvektorokat szakértő szerelő segítségével teljesítményszabályozó üzemmódra állíthatjuk át. A kazánnal fűtők a fűtési számlán akár 10-15 százalékot is megspórolhatnak avval, hogy az éves karbantartást elvégeztetik a szervizzel, hiszen az elszennyeződött alkatrészek miatt egy kazán több energiát fogyaszt és kisebb hőt termel.   Amennyiben már jó melegre fűtöttük a lakásunkat, fogyasztásunk attól is függ, hogy a meleget meddig tudjuk benntartani otthonunkban. Az ablaknál és a falaknál szökik a legtöbb meleg, ezért érdemes jól szigetelni lakásunk helyiségeit. Érdemes a régi nyílászárókat lecserélni, vagy korszerűsíteni, de ha ezeket a munkálatokat nem végeztük el ősz végéig, pár apró trükkel még most is segíthetünk helyzetünkön. Rosszul szigetelő ajtókhoz, vagy ablakokhoz már pár száz forintokért beszerezhető az úgynevezett huzatfogó henger, mely az ablakok és ajtók réseibe illeszthető. Sokszor már az is segít, ha az ajtók és ablakok elé télen vastagabb sötétítőfüggönyt helyezünk fel. Léteznek már úgynevezett hőtükrök is, amiket a radiátor mögé a falhoz kell rögzítenünk, ezek a falban elnyelődő hőt visszaverve növelik a helyiség hőmérsékletét.   Az EDF DÉMÁSZ szakemberei szerint télen az áramszámla összegével is takarékoskodhatunk, ha átgondoltan használjuk elektromos berendezéseinket. A karácsonyi díszvilágításnál mindenképpen figyeljünk oda az izzók energiafogyasztási tulajdonságaira. Ha lehetőségünk van rá, minden esetben válasszunk LED-égős díszeket, hiszen azok 80%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos égők, élettartamuk pedig húszszor nagyobb - nagyjából 20 ezer óra - a hagyományos izzókénál. Kültéri lámpáinkat mozgásérzékelővel, vagy időzítő kapcsolókkal érdemes takarékosabbá tenni.  

26/72

A téli időszakban igen látványosan spórolhatunk a hűtőhasználaton is. Ha van rá lehetőség, a hűtőnket helyezzük a lakás leghidegebb pontjára, hiszen a berendezés a külső hőmérséklet érzékelése mentén szabályozza a hűtés fokát. Így gyakorlatilag a külső hőmérséklet hűtőhatását is felhasználhatjuk..   A fűtés miatt szárazabb levegőt sokan elektromos párologtatóval teszik páradúsabbá, de ezek használatát teljesen kiválthatjuk a fűtőtestre helyezett hagyományos párologtató eszközökkel. A párás levegő melegebb hatást kelt, így ez a fűtési szokásunkra is visszahat.   Az EDF DÉMÁSZ – amely Magyarországon 760 ezer háztartást lát el villamos energiával – egyik fő szakterülete az energiaracionalizálás. A vállalat folyamatosan korszerűsíti erőműveit és energiaszállítási hálózatát – aminek köszönhetően növeli hatékonyságát, és csökkenti a környezetterhelés mértékét –, s kiemelt céljának tekinti, hogy fogyasztóit is energiatakarékosságra és a holnapközpontú gondolkodásra ösztönözze. A Társaság fontosnak tartja, hogy fogyasztói tudatosabban alkalmazzák az energiatakarékosság, illetve a hatékony energiafelhasználás lehetőségeit és eszközeit. A környezeti erőforrások védelme és hatékony felhasználása közös érdek, ebben partner az EDF DÉMÁSZ, a jövőbarát energia.

Forrás: IngatlanHírek.hu

27/72

Devizahitelesek, figyelem! Itt vannak a banki mentőjavaslatok 2011. November 28. Hétfő A már meglévő megoldások összhangját megteremtő, egymásra épülő adóskezelési javaslatot dolgoztak ki a bankok a devizahitelesek védelmére. A javaslatok szerint komoly szerep hárulna az államra is, ám e téren a közvetlen költségek rövid távon nem döntenék meg a költségvetést.

Egyértelműnek látszik, hogy a pénzintézetek arra számítanak, hogy az állam is ténylegesen a devizahitelesek gondjainak megoldására koncentrál, s számottevően hozzájárul a probléma megoldásához. A hvg.hu további részleteket szivárogtatott ki a bankok javaslatából.   Elengednék a gyűjtőszámla-kamatot   Azt már korábban tudni lehetett - sőt lényegében nyártól boritékolták maguk a piaci szereplők is -, hogy az árfolyamgátas megoldásnál alkalmazott gyűjtőszámla esetében a bankok hajlandóak lesznek némi engedményre. A mostani megfogalmazás a kamat elengedését helyezi kilátásba, ám a terhet megosztaná a bankok és az állam között. A most 2014 végéig taró védelem időszakot a bankok két évvel kitolnák. Emellett pedig a javaslat része lett az, hogy -  miként például az OTP tette - alternatív árfolyamsávok is kerüljenek kialakításra - ez így jobban igazodna az adós teherbíró képességéhez és csökkentené a bankok (és az állam) kockázatát és költségeit is. Szintén állami akarat - és tőke - kell a Nemzeti Eszközkezelő (NET) lehetőségeinek kiterjesztéséhez. A pénzintézetek rendelkezésére álló adatok szerint a NET feltételeinek nem 5, hanem legalább 25 ezer hitelezett háztartás tudna megfelelni, erre azonban az 5 milliárd forintos költségvetési keret szűkös lenne.   Forintkonverzió a bedőlt hitelekre   A bankok vállalnák a bedőlt, 90 napon túli késedelembe esett adósok esetében, hogy a hiteleket automatikusan forintra váltják. Ahhoz azonban, hogy a jelenleg árfolyam ne legyen az utolsó szög a bedőlt hitelesek koporsójában, a bankok részt vennének a veszteségmegosztásban. Egyrészt maguk is leírnának egy részt az árfolyamveszteségből, ám más, kiiegészítő javaslatokat is megfogalmaztak. A cél érdekében a hvg.hu szerint ma már elfogadhatónak tartanák azt, hogy miként tavasszal Surányi György javasolta (igaz, ő minden devizahitel esetében), hogy a Magyar Nemzeti Bank piacon kívüli művelet keretében, a piacinál olcsóbb árfolyamon biztosítana eurót a bankoknbak (ahhoz hasonlóan, ahogy azt a végtörlesztés során teszi). A gond csak az, hogy a jelenlegi elszállt árfolyamok mellett az akár több tíz százalékos árfolyamkülönbség-enyhítés mellett is rendkívül komoly maradna a tőketartozás, amely forintosítva - a jegybank holnap esedékes kamatemelését borítékolva - még mindig komoly terhet jelentene a fizetni már eddig sem tudók számára.

28/72

  Kamattámogatási ötletek   E ponton - és ezért - egészülne ki a javaslat a korábban elfogadott megoldással, az állami kamattámogatással, amelyet a  kormány ad olyan esetekben, amikor a bajba jutott adósok kisebb lakásba költöznének. A bankok a fentiek okán a kamattámogatás kiterjesztését javasolnák. Ez rövid távon kezelhető többletköltséget hárítana a költségvetésre, abban pedig bizonyosak lehetünk, hogy még egyszer a kormányzat sem lesz olyan oktondi, hogy olyan terhet vállaljon magára, mint a mostanság könnyes szemmel emlegetett első, még az első Orbán-kormány idejében megalkotott kamattámogatási rendszer, amely számítások szerint - túl azon, hogy rendkívüli marzsot hagyott a bankoknál - a költségvetést még az idén is százmilliárdos tétellel terheli.

Forrás: Napi.hu

29/72

Irodapiaci hírek 2011 48. hét

30/72

Megújulnak a Guardian budapesti irodaépületei 2011. December 01. Csütörtök A londoni központú, de főként a kelet-közép európai piacra koncentráló ingatlan- és pénzügyi befektetési társaság, a Guardian Managers úgy döntött, megújítja három budapesti irodaingatlanát.

A több fázisban megvalósuló, esztétikai és műszaki felújítást, fejlesztést is magában foglaló portfolió-frissítésnek köszönhetően a Panoráma Ház, a Margit Ház és a BFI Ház irodaépületei a jelenlegi és jövőbeni bérlőknek még kényelmesebb és kellemesebb munkakörnyezetet nyújtanak majd. A tulajdonos számára kiemelten fontos, hogy portfolióját minőségi szinten tartsa, azok maximálisan kiszolgálják a piaci igényeket, hiszen a megalapozott befektetői hozzáállás megkívánja, hogy szolgáltatási színvonala hosszú távon megbízható legyen. A három épület mindegyike kiváló lokációban található: a Panoráma Ház a Váci úton (XIII. kerület), a BFI Ház a Fehérvári úton (XI. kerület), a díjnyertes építészek által tervezett Margit Ház pedig a Margit hídtól nem messze, a Tölgyfa utcában (II. kerület) található. Mindegyik épület metró- és / vagy villamos kapcsolattal rendelkezik, továbbá kiemelten jó infrastrukturális ellátottságúak: éttermek, kávézók, bevásárlóközpontok, bankok, szórakozási és sportlehetőségek, benzinkút, posta, piac, stb. Mindhárom épületben mélygarázs biztosítja a kényelmes parkolást. Az épületek a rugalmas terület- illetve szintfelosztásoknak köszönhetően kisebb (akár 21 m2), vagy akár nagyobb (ezres) területigényű bérlők számára is ideális megoldást jelentenek. Mindhárom épület bérbeadását az Eston International csapata végzi. A tanácsadó cég különösen örül a tulajdonos döntésének. Az Eston iroda-bérbeadási vezetője Pintér Dániel elmondta: „Tapasztalataink alapján a bérlők a jelenlegi piacon a megfelelő lokáción és a kedvező díj-szinten kívül elsősorban a minőségi műszaki kialakítást és felszereltséget veszik figyelembe. A hazai ingatlanpiacon bekövetkezett minőségi változások jobbnál jobb termékeket hoztak, egy tíz éve átadott irodaház nehezen veszi fel a versenyt. Ezért elengedhetetlen, hogy ha nem is évente, de időről időre a tulajdonos fejlessze, szépítse, további szolgáltatási és műszaki előnyöket valósítson meg irodaépületeiben, irodatereiben. Erre legkésőbb az átadást követő tízedik évben sort kell keríteni.”

Forrás: Eston

31/72

A CBRE Global Investors Emea új ingatlankezelési igazgatót nevezett ki Magyarországon 2011. November 30. Szerda A CBRE Global Investors EMEA örömmel jelenti be, hogy 2011. November 1-i hatállyal Magyar Balázst (37) nevezte ki igazgatónak magyarországi ingatlanbefektetési üzletágának élére. Új feladatkörében az üzletág igazgató a teljes ingatlanbefektetési portfóliót felügyeli, továbbá ellenőrzi, irányítja és összehangolja a kereskedelmi ingatlan portfóliót kezelő egység tevékenységét.

Magyar Balázs Magyarországon született, 2010-ben az ING REIM Europe Hungary vezetőmagyarországi vagyonkezelője lett. Kinevezését megelőzően Magyar Balázs az ECE, a DTZ és a Multidevelopment cégeknél dolgozott Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában és Magyarországon. Magyar Balázs a közép-kelet-európai piacokról szerzett széleskörűtapasztalata jelentős ismeretekkel bővíti a CBRE Global Investors magyarországi tevékenységét, és segít a cég üzletmentének továbbfejlesztésében. Az új igazgató tevékenységét Budapestről látja el, közvetlen felettese pedig Robert Snincak, a Property Fund CentralEurope és a Property Fund Centraland Eastern Europe portfólió menedzsere. Martin Sabelko, a CBRE Global Investors CEE vezérigazgatója elmondta: „A CBRE Investors és az ING REIM Europe összeolvadásának eredményeként új szakértelem, képesség- és tudásbázis jön létre. Magyar Balázs kinevezése lehetővé teszi, hogy hatékonyan kezeljük portfóliónkat a magyar ingatlanpiacon.”

Forrás: CBRE

32/72

Sikeres volt a Bank Center irodaterületének bérbeadása 2011. November 28. Hétfő A Bank Center, Budapest prémium kategóriás irodaháza új bérlővel, a Qatar Airways-zel gyarapodott a napokban. Budapest központi irodaháza ezen kívül több mint 3500 négyzetméterről írt alá bérleti szerződés-hosszabbítást az elmúlt hónapokban.

A Bank Centerben – tulajdonosai, az Allianz és a Generali támogatásával - komoly átalakítások történtek az elmúlt évben. A Qatar Airways és más bérlők hosszú távú, bérleti szerződéshosszabbításainak köszönhetően, az új és meghosszabbított szerződések az épület alapterületének mintegy 45 százalékát fedték le az elmúlt másfél évben. Ez igen jelentős arány, figyelembe véve a budapesti irodapiacon üresen álló irodaterek nagyságát és a jelenlegi gazdasági bizonytalanságot az Európai Unióban. A bérlők listáján a Qatar Airways-en kívül kívül eddig is olyan neves vállalatok szerepeltek, mint a Weil, a BorsodChem, az OTP Bank, az Amgen, és a Regus. E bérlői kör az idei második és harmadik negyedévben többek között olyan cégekkel bővült tovább mint a Franklin Templeton, a Falkenburg Corporate Finance, az Enterprise Investors, és a Finalyse Budapest. „Különösen nagyra értékeljük a Qatar Airways, illetve meglévő bérlőink hosszú távú elkötelezettségét irodaházunk mellett. Ez is bizonyítja, hogy a bérlőinkkel és partnereinkkel folytatott szoros együttműködésre épülő stratégia a helyes út a jelenlegi piaci környezetben” – hangsúlyozta Éles Anett, a Bank Center bérbeadási vezetője. „Fő célunk és küldetésünk, hogy kiemelkedő színvonalú, és kiváló ár-érték arányú szolgáltatásokat nyújtsunk ügyfeleink számára. A szerződés-hosszabbításokkal és az újonnan kiadott irodákkal a Bank Center jelenlegi kihasználtsága eléri a 85 százalékot”. A GLL Real Estate Partners kezelésében lévő Bank Center bérbeadási és ingatlanüzemeltetési tevékenységét az Avestus Real Estate végzi.   Az Avestus Real Estate Az Avestus Real Estate Kelet-Közép-Európa vezető ingatlanfejlesztőinek egyike. A vállalat az írországi központú Avestus Capital Partners vezető nemzetközi ingatlanbefektető társaság teljes körű szolgáltatásokat nyújtó fejlesztési divíziója. Az Avestus Real Estate megbízóként és tanácsadóként sokszínű eszközportfólió kialakításában, strukturálásában, finanszírozásában, fejlesztésében és kezelésében működik közre. (www.avestusrealestate.com)   A GLL Real Estate Partners A GLL Real Estate Partners GmbH intézményi befektetőket megcélzó, ma már egyik piacvezető ingatlankezelő vállalatot 2000-ben alapították Münchenben. A müncheni központ mellett a GLL Real Estate Partners Luxemburgban, Magyarországon és az Egyesült Államokban tart fenn irodát. A vállalat mintegy 4 milliárd euró értékben üzemeltet ingatlanokat több mint tizennégy országban. ( www.gll-partners.com)

33/72

Forrás: IngatlanHírek.hu

34/72

Logisztikai hírek 2011 48. hét

35/72

A kínai Sencsen városa százmillió euróval támogatja Magyarországot megcélzó befektetőit 2011. December 01. Csütörtök Kalocsa már megismertette a kínai befektetőkkel – a sencseni You Yuan Industrial Co. Ltd. képviselőivel, akikkel nyáron egy korszerű gomba- és zöldségtermelő bázis kialakításáról állapodott meg – tervezett beruházásuk lehetséges területeit, és már elkezdődött a projekt közös előkészítése – írja a Magyar Hírlap.

A város további beruházásokról is tárgyal, Sencsen pedig százmillió eurót különít el a Magyarországon befektető városi cégek támogatására. Kalocsa az elsők között ismerte fel a kínai kapcsolatokban rejlő gazdasági lehetőséget. Egy korábbi kínai látogatás alkalmával korszerű gomba- és zöldségtermelő bázis kialakításáról kötött szerződést a város vezetése, amely több száz kalocsainak biztosít a jövőben munkahelyet. Ez év júniusában, a kínai kormányfő Magyarországi látogatásával egy időben járt először Török Ferenc polgármester vezetésével kalocsai delegáció Kínában, azzal a céllal, hogy a két ország között formálódó gazdasági kapcsolatokban az elsők között vállaljon aktív szerepet a város.

Az első látogatás idején szándéknyilatkozatot írtak alá a sencseni You Yuan Industrial Co. Ltd. képviselőjével egy korszerű gomba- és zöldségtermelő bázis kialakításáról Kalocsán. A polgármester információi szerint a kínai fél az első ütemben ötmillió eurós, azaz több mint 1,3 milliárd forintos beruházást tervez, amelyet később bővítene. A mezőgazdasági bázis a kezdetekben százötven helyi alkalmazottnak, a második évben kétszázötven, a beruházási ütem végére pedig háromszáz embernek nyújt majd munkalehetőséget. Török Ferenc a lapnak elmondta: a közös munka jó irányba halad, hiszen az elmúlt időszakban ismertették a lehetséges beruházási területeket a kínai féllel, egyeztettek a beruházás műszaki tartalmáról, egyúttal elkezdődött a hazai és kínai mezőgazdasági szakértők bevonása.   Az elmúlt hetekben újabb kapcsolatépítésre nyílt lehetőség Sencsen és Kalocsa között, mivel a város polgármestere személyes meghívást kapott Kína legnagyobb technológiai seregszemléjére, a Sencsenben rendezendő China Hi-Tech Fair kiállításra. A megnyitón Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mellett jelen volt Török Ferenc polgármester is, aki a kiállítás alatt újabb vállalati vezetőkkel és Sencsen polgármesterével is találkozott. A felek aláírták a Kalocsa és Sencsen közötti testvérvárosi keretmegállapodást is. „Velünk együtt Sencsenben tartózkodott Szmola Ernő, az Emika Zrt. vezérigazgatója is, aki tárgyalásokat folytat egy kínai céggel. Még a nyáron merült fel annak a lehetősége, hogy a kalocsai vállalat bekapcsolódhat a kínai Collection LED Company európai piacainak ellátásába. A kalocsai cég részt venne a profiljába illeszkedő LED világítótestek összeszerelésében, így újabb száz-százötven embert foglalkoztathat majd” – mondta el a polgármester. Hangsúlyozta: ezen törekvések egybecsengenek a Sencsen főjegyzőjével folytatott tárgyalásokon elhangzottakkal, amelyen a főjegyző arról tájékoztatott, hogy folyamatban van azon sencseni cégek összegyűjtése, amelyek a jövőben a kelet-közép-európai régióban szeretnének gazdasági befektetést megvalósítani.  

A sencseni önkormányzat e vállalkozók támogatása érdekében százmillió eurós alapot hozott lére.

36/72

„Ott-tartózkodásunk alatt Kína legnagyobb alapkezelő és kockázati tőkebefektetőjével folytattunk tárgyalásokat, amelynek során szóba kerültek kelet-közép-európai, magyarországi és kalocsai befektetések finanszírozási lehetőségei is. Biztató számomra, hogy a főjegyző minden segítséget megad önkormányzatunknak ahhoz, hogy a Magyarországon belül befektetni kívánó cégek figyelmét felhívják Kalocsára” – számolt be az út eredményességéről a polgármester. Hozzátette: Kalocsa idejében felismerte a kínai kapcsolatokban rejlő gazdasági potenciált, így a kormányzati munkával egy időben képes arra, hogy elsőként vegyen részt a beruházások megvalósításában.

Forrás: Agromonitor

37/72

Januártól nem lesz drágább a BKV 2011. December 01. Csütörtök Nem változnak a BKV tarifái 2012-ben, miután a képviselők egyhangúlag elfogadták György István ágazati főpolgármester-helyettes erre vonatkozó előterjesztését a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén - számolt be az MTI.

György István a mintegy másfél órás vitában azt mondta, 50 milliárdos nagyságrendű bevétele származik a BKV-nak a jegyárakból, de 2011-ben elérték a jegy- és bérletárak azt a szintet, amelynek növelése további bevételkiesést, a bliccelés növekedését hozná. Bár az áfa két százalékkal emelkedik, és infláció is várható, mégsem változnak viteldíjak, így egy vonaljegy továbbra is 320 forintba, egy felnőtt bérlet pedig 9.800 forintba kerül majd. A tarifák változatlanul hagyása mellett új termékeket is bevezetnek 2012-től. A Budapesti Közlekedési Központ javaslata alapján január elsejétől csoportos napijegyet is lehet vásárolni, amelyet 2-5 ember használhat együttes utazásra a vásárló által megszabott időponttól 24 órán át a BKV teljes vonalhálózatán, illetve a HÉV-en Budapest közigazgatási határáig. Az új jegy ára 3.100 forint lenne. Ezen kívül bővítik a kisgyermekes bérlet felhasználóinak körét, így azt jövő évtől a gyeden lévő vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő budapesti lakosok is igénybe vehetik. Bevezetik a közlekedési társszolgáltatók jegyéhez kapcsolódó kombijegyet is, amely iránt külföldi vasúttársaságok már érdeklődtek. A bérletek érvényességi ideje is változik, az eddigi éjféli időpont éjjel 2 órára tolódik, ezzel biztosítva, hogy a nem sokkal éjfél előtt megkezdett utazást még az érvényességi időn belül be lehessen fejezni. A HÉV-bérlettel utazóknak az éjszakai órákban a Szentendre felé közlekedő 943-as, és a Gödöllő felé közlekedő 992-es járatokon is érvényes lesz a bérletük, nem kell külön vonaljegyet vásárolniuk. A Budapest bérletek érvényességét is módosították, januártól nem a Budapest közigazgatási határán túli első megállóig, hanem az utolsó fővárosi megállóhelyig érvényesek. Változik a pótdíjazás is, ennek összege 33 százalékkal emelkedik, így a 30 napon belüli befizetés díja 12 ezerről 16 ezer forintra emelkedik, 30 napon túli rendezés esetén 24 ezer forintról 32 ezer forintra, helyszíni rendezés esetén pedig 6 ezer forintról 8 ezer forintra nő a díj. Az utólagos bérletbemutatás eljárási díja nem változik, de a bérlet vásárlásának percre pontos vezetésével már csak azokban az esetekben lehet ezzel a rendezési móddal élni, ha a bérletet a pótdíjazás időpontja előtt vásárolták. Nem fogjuk az utasokra hárítani azokat a terheket, amelyeket évtizedekig rájuk hárítottak jelentette ki Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján. A főpolgármester a kollektív szerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy annak alapján 10 milliárdos nagyságrendű béren kívüli juttatást fizetnek ki a BKV-nál, ezért ezt felül kell vizsgálni. Hozzátette: az ebből származó megtakarítás önmagában nem oldja meg a BKV minden gondját, de a kormány joggal várja el, hogy a BKV is megtegye a szükséges lépéseket. A képviselők a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén döntöttek úgy, hogy nem változnak a BKV tarifái 2012-ben, a képviselők 23 igen és 9 nem ellenében fogadták el György István ágazati főpolgármester-helyettes erre vonatkozó előterjesztését.

Forrás: MTI

38/72

A Volánbusz Zrt. ingatlanügyeit vizsgáltatná Budai Gyula 2011. November 29. Kedd Parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a Volánbusz Zrt. 2005 és 2008 közötti ingatlanértékesítései kapcsán.

A kormánybiztos vasárnapi sajtótájékoztatóján arról számolt be: a társaság csaknem 5,5 milliárd forint értékű, állam által rábízott tulajdontól vált meg. Hozzátette: ennek jogszerűségét, valódiságát erősen megkérdőjelezi, hogy az értékesítés időpontja több esetben egybeesik a visszabérlés kezdetének időpontjával. Kitért arra is, hogy az értékesítésben döntési jogosultsága az ÁPV Rt. Igazgatóságának, illetve Pekli Ferenc volt vezérigazgatónak volt. Budai Gyula szavai szerint a nyolc jogügyletben összesen 12 különböző nemzetiségű offshore cég vett részt. Megjegyezte, hogy mind a mai napig nem tudni, kik állnak a cégek mögött, kiktől bérli vissza a Volánbusz Zrt. az ingatlanokat.

A kormánybiztos arról is beszámolt: az ingatlanokat nagyjából valós értéken adták el, ugyanakkor „az érdekesség a bérleti díj meghatározása”. Úgy vélekedett: olyan cégektől bérelhetik vissza az érintett ingatlanokat, ahol a tulajdonosi háttér feltehetően a Volánbusz vezetőiből kerülhetett ki. Budai Gyula eléggé valószínűtlennek nevezte a havi ezer forint plusz áfa „jelképes bérleti díjat”, amely több ingatlan esetében fennáll. Bírálta a fóti műszaki telephely szerződését is, ahol a Volánbusz egy saját tulajdonában lévő területen egy offshore céget bízott meg a telephely létrehozásával, majd tőle havi 23 millió forintért bérli. Ez a számítások szerint 20 év alatt teljesen gazdaságtalanná válik – tette hozzá. A kormánybiztos a nemzeti fejlesztési tárcához fordul a bérleti szerződések felülvizsgálata érdekében, valamint megkeresi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az államot adóbevételek kapcsán ért kár feltárása miatt.

Forrás: IngatlanHírek.hu

39/72

A Ganz-Skoda gyárthatja a miskolci villamosokat 2011. November 29. Kedd A magyar-cseh érdekeltségű Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. gyárthatja Miskolc új villamosait, a 31 járművet zömmel uniós forrásból vásárolja meg a borsodi megyeszékhely – erről döntött csütörtöki rendkívüli ülésén Miskolc közgyűlése, a döntés ellen ugyanakkor jogorvoslati kérelmet nyújtott be egy vesztes társaság.

Dobos Tímea, a miskolci polgármesteri hivatal szóvivője közölte: a közgyűlés csütörtökön jóváhagyta a “Miskolc városi villamosvasút fejlesztése – az Európai Unió támogatásával, az Új Széchenyi Terv keretében” megvalósuló nagyprojektet. A Zöld Nyíl elnevezésű projektnek ez immár a negyedik járműtendere volt, az eddigi pályázatokat az olasz AnsaldoBreda S.p.A. nyerte meg, de a döntést eddig minduntalan megtámadták a vesztes ajánlattevők a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A legutóbb, május 25-én, az EU hivatalos lapjában megjelent tender győztese is az olasz cég volt, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a spanyol CAF volt; ugyanakkor az S.C. ASTRA Vagoane Calatori S.A. Arad, a Solaris Bus and Coach SA. és a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánították – emlékeztetett a szóvivő. Az eredményhirdetést követően a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Ganz-Skoda, valamint a Solaris Bus & Coach S.A., a spanyol járműgyártó pedig előzetes vitarendezési kérelmet kért, majd a későbbiekben szintén jogorvoslati kérelmet nyújtott be.  A Közbeszerzési Döntőbizottság a Solaris és a CAF jogorvoslati kérelmét elutasította, a Skoda kérelmének azonban részben helyt adott, ennek tudatában a bírálati szakaszt újra nyitották. Érvényes ajánlatot tett a Ganz–Skoda, az Ansaldobreda, a CAF, érvénytelen volt az ajánlata az ASTRA-nak és a Solarisnak. A közgyűlés által kihirdetett eredmény alapján a közbeszerzési eljárás eredményesen zárult, az összességében legelőnyösebb ajánlatot az AnsaldoBreda előtt a magyar-cseh társaság tette, ez a cég gyárthatja Miskolc új villamosait. Ugyanakkor november 23-án a CAF jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, az eljárás várhatóan a napokban indul meg – közölte a szóvivő. A miskolci önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Zrt. 31 új villamos szállítására és a járművekhez kapcsolódó szolgáltatásokra írt ki közbeszerzési pályázatot. Miskolcon zömmel uniós forrásból, mintegy 40 milliárd forintból fejlesztik a villamosközlekedést. A Zöld nyíl elnevezésű projekt révén 9,6 kilométer hosszúságban megújult a villamospálya a Tiszai pályaudvar és a diósgyőri végállomás között, innen pedig másfél kilométerrel meghosszabbították a Felső-Majláthig. A pálya átépítése és meghosszabbítása tavaly májusban kezdődött, a csaknem 15 milliárd forint értékű munkát a Colas-Alterra Zrt., a Colas út Zrt., a WIS Zrt. és a Pentavia Kft. alkotta Zöld nyíl 2009 konzorcium nyerte pályázaton, a kivitelezést az év végére kell befejeznie a társaságnak.

Forrás: MTI

40/72

Bérlőké a világ! Budapest a legolcsóbbak között 2011. November 29. Kedd Az európai logisztikai ingatlanok bérleti költségei nem térnek magukhoz – a DTZ legújabb elemzése szerint 2016-ig maradnak a nyomott költségek és még egy átlagos 1,5 százalékos évi növekedéssel számolva sem érik el az előrejelzett átlagos inflációs szintet. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is óriási eltérések vannak a kontinensen belül; míg London Heathrow a legdrágább, addig Budapest az egyik legolcsóbb logisztikai bérleti piac, Varsóhoz, Prágához, Bukaresthez képest is kedvezőbb bérleti költséggel rendelkezik.

A DTZ legújabb, European Occupancy Costs – Logistics elemzése a teljes logisztikai bérleti költségeket (bérleti díj, ingatlanhoz kötődő adók és üzemeltetési költségek) vizsgálja 15 európai ország 28 piacán és a 2011 és 2016 időszakra ad előrejelzést. Az elemzés szerint a visszafogott bérlői kereslet miatt idén átlagosan 1,4 százalékkal csökkentek az európai logisztikai bérleti költségek tavalyhoz képest; a piacok egyharmadánál figyelhető meg jelentős mértékű csökkenés, amely leginkább a bérleti díjak esése miatt következett be. Előreláthatóan 2012 is a bérlők éve lesz; a gyenge makró-és ingatlanpiaci kilátások miatt jövőre sem várható elmozdulás a logisztikai bérlői aktivitásban.   A logisztikai bérleti költségek Európán belül széles skálán mozognak, a marseille-i 50 euró / m²-es éves bérleti költség szinttől a London Heathrow részén regisztrált 217 euró / m²-ig. Az átlagos európai bérleti költség 85 Euro/m² / év. A tavalyi évhez hasonlóan Budapest továbbra is a legolcsóbb városok között van; Marseille, Brüsszel, Antwerpen, Lyon és Bukarest mellett a budapesti logisztikai piac kínálja a legkedvezőbb bérleti költségeket; 57 euró/m2 éves bérleti költségével. Ezzel szemben a bérlők London Heathrow részén, Oslóban, Dél-kelet Angliában és Helsinkiben fizetik a legmagasabb bérleti költséget.   „Budapest Európa öt legolcsóbb bérleti piaca közé tartozik, kedvezőbb bérleti költségeket kínálva, mint a versenytárs Prága és Varsó. A bérleti díjak várhatóan nem változnak jelentősen az elkövetkező 1-2 évben, a bérleti költségek tekintetében viszont az adóváltozások jelenthetnek egyelőre nem jól mérhető változásokat. Új fejlesztések és átadások hiányában, illetve a kereslet emelkedésével a budapesti logisztikai ingatlanpiac stabilizálódása várható a jövőben, de a bérleti díjak növekedésére 2012-ben nem számítunk – mondta Tamás Éva, a DTZ budapesti irodájának ipari ingatlan-tanácsadója.   A bérlők hasznot húzhatnak ebben a lassú növekedési időszakban, kedvező áron juthatnak jó minőségű területekhez; Európában ugyanis nem várható jelentős bérleti költségnövekedés jövőre, a 2016-ig tartó időszakban pedig éves szinten csupán 1,5 százalékos átlagos emelkedésre számít a DTZ. Az egyes országokat azonban nem lehet egy kalap alá venni; nagy eltérések figyelhetőek meg az adott ország kereslet-kínálat alakulása és makrogazdasági helyzete miatt. Az olyan stratégiai központokban, mint Antwerpen, Rotterdam és Varsó, továbbra is erős bérlői és befektetői érdeklődésre kell számítani, ami hatással lesz a bérleti díjakra és ez által a bérleti költségekre.  

41/72

A legnagyobb bérleti költségnövekedés ott várható, ahol a logisztikai piacot a legjobban érintette a válság, ilyen például Madrid, Dublin és Barcelona. Ám valószínűleg ennek ellenére sem érik el ezek a logisztikai területek 2016-ra a válság előtti szintet. A rendelkezésre álló üres fejlesztési telkek nagy száma miatt Skandinávia bérlőinek továbbra sem kell jelentős költségnövekedésre számítania a közeljövőben. A közép-kelet európai régióban továbbra is Bukarestnek lesznek a legalacsonyabb bérleti költségei, Budapesten minimális, nem számottevő növekedés várható.   „A logisztikai bérlők most sokkal kedvezőbb áron juthatnak hozzá jó minőségű területekhez, mint a válság előtt. Ugyanakkor, az elhúzódó pénzügyi válság visszatartja a spekulatív fejlesztőket, csökken a rendelkezésre álló első osztályú ipari ingatlanok száma, aminek következtében néhány éven belül elkezdhetnek emelkedni a bérleti díjak és a költségek” – tette hozzá Tamás Éva.

Forrás: DTZ

42/72

Csődközelben: Januárban drágítja a jegyeket a BKV 2011. November 29. Kedd Önként mond le Budapest a BKV pénzéről: hárommilliárddal nőhet a cég hiánya, ha nem emelik a jegyárakat 2012-ben. Az az összeg pedig, amelyet jövőre vissza kell fizetniük, több tízmilliárdos lehet. A megoldást a teljes szabályozási környezet átírása jelenthetné – erre minimális az esély.

„Csődbe jut a BKV, ha a kormány nem ad pénzt azonnal” – a mostani alkalom legalább a harmadik volt Tarlós István tavalyi megválasztása óta, amikor a főpolgármester kimondta ezeket a szavakat. Az pedig az állami költségvetésen és Budapest jogköreinek szabályozásán múlik, hányszor kell még újra hallani a súlyos szavakat. A jelen nem sok jót ígér. Az ötmilliárd forintos gyorssegély, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós múlt heti tárgyalása után, a hétvégén utaltak el a BKV-nak, csak a tűzoltásra lehet elég. Csak az több, mint a duplájába kerülne ennek az összegnek, hogy az idei évet különösebb problémák nélkül túlélje a közlekedési cég. Egy hónapja járt le egy 5 milliárdos hitelkeret, hamarosan pedig egy újabb 6 milliárdos visszafizetése válik esedékessé. Ez pedig még mindig semmi ahhoz képest, ami 2012-ben várhat a BKV-ra: a 77 milliárdos adósságállomány közel felét el kell kezdeni törleszteni jövőre. Nem véletlen tehát, hogy Tarlós István úgy jellemezte a helyzetet: a zuhanó repülőgépnek néhány száz méter megtételére elegendő üzemanyagot adtak. A kormány ugyan a nyáron még ígéretet tett arra, hogy konszolidálják a BKV adósságát, eddig csupán egyszeri, néhány milliárdos tételeket csepegtettek a Városházára. Előbb 2010 novemberében küldték el azt a 7,5 milliárd forintot, amelyet még Bajnai Gordon ígért meg miniszterelnökként, a tavasszal pedig három részletben 29 milliárd forint átutalását vállalták. A hosszú távú megoldás az lehetne, ha a Főpolgármesteri Hivatal juthatna saját bevételekhez. Tarlós István gyakran hangoztatott kérése az, hogy vezethessék be a városban a dugódíjat és a közlekedési adót. Így ugyan a budapesti autósok többet adóznának, de az ebből érkező pénzt a tömegközlekedésre fordítanák. Rendkívül nagy az állam felelőssége a BKV helyzetének rendezésében – mondta el lapunk kérdésére Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Az állam többször a saját és az Európai Unió szabályait sem tartja be, amikor előír kötelezettségeket a BKV-nak, viszont a finanszírozásukat nem biztosítják. A normatív támogatás összegét még 2006-ban határozták meg, ez akkor elegendő volt, ám azóta nem követte az inflációt. Márpedig ez csak a gázolaj árának változása miatt is megoldhatatlan helyzet elé állítja a céget. További problémát jelent Dorner szerint, hogy az állami árkiegészítés kevés. Ez az az összeg, amennyivel kipótolná az állam az ingyenes, illetve a kedvezményes bérleteket, a fővárosnak például minden 65 év feletti közlekedéséhez havonta közel 7000 forinttal kell beszállnia. A magyar kormányok nem ismerték és nem ismerik el, hogy Budapest a közlekedésben országos feladatokat lát el, szívesen utazna mindenki BKV-val, de fizetni senki nem hajlandó érte – fogalmazott a VEKE elnöke. A KSH legfrissebb, épp hétfőn publikált adatai szerint például a magyarországi buszközlekedés 49 százaléka Budapesten történik, a teljes országos személyszállításban pedig a 70 százalékot is meghaladhatja a főváros aránya, mégis, Budapesten kívül csupán az agglomeráció 3-4 települése száll be a BKV finanszírozásába. A főváros azonban miközben a saját bevételek növelésére kér lehetőséget, azzal az eséllyel, amely most is megvan, nem él. A holnapi közgyűlés dönthet a 2012-es jegy- és bérletárakról, ezek pedig

43/72

nem emelkednének. Dorner Lajos úgy becsli, hogy nagyjából 3 milliárd forint kiesést okozhat a BKV-nak az, ha a jegyárak nem változnak 2012-ben. Ebből mintegy 2 milliárdot az infláció indokol, a további 1 milliárdot pedig az áfa megemelése. A probléma mégis összetett a VEKE-elnök szerint, mert a jegyárak már eljutottak a legtöbb budapesti fizetőképességének határára. Vannak még olyan elemei a cég működésének, amelyeken lehet spórolni, mint például az energiahatékonyság vagy a létszám, de Dorner szerint ezek néhány milliárdos tételek, önmagukban nem oldanak meg semmit.

Forrás: Világgazdaság online

44/72

E heti portré alanyunk Zeley Csaba a ConvergenCe vagyonkezelési igazgatója 2011. November 28. Hétfő Ingatlanhírek.hu portálunk egy személyes hangvételű portrésorozatot indított, melynek keretében a magyar ingatlanszakma prominens képviselőit szólaltatja meg közvetlenebb formában. E heti riportalanyunk Zeley Csaba a ConvergenCe vagyonkezelési igazgatója.

- Hol tanult és mit? Színészmesterséget tanultam, a Teátrum Színiakadémián. Mellette az “igazi” iskolám az a hat év volt, amit a Madách Színházban dolgoztam, mint gyakorlatos színész, majd mint segédszínész. - Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával? 1998-ban került a kezembe egy hirdetés, mely szerint a Colliers ingatlanbróker-asszisztenst keres. Őszintén szólva nem igazán tudtam mivel foglalkozik a cég, láttam ugyan a nevét a városban egy-két épület állványzatát, de tőlem akár gyárthatták volna az állványt is. Elszántam magam, hogy abbahagyom a színházi „pályafutásomat” és civil munkát keresek. Elküldtem hát az önéletrajzomat, amiben, jobb híján, az eljátszott színházi és filmszerepeimet listáztam, természetesen angolul. Az akkori ügyvezető, Aaron Dohm, aki évek múltán az egyik legjobb barátom lett, később bevallotta: imponált neki, hogy valaki ennyire pofátlan. Azt gondolta megfelelő értékesítő válhat belőlem. Két hónap múlva zártam az első saját tranzakciómat. - Mik voltak a fordulópontok a karrierjében? A legnagyobb fordulópont a szakmai karrieremben az volt, amikor több éves ingatlan-tanácsadói munka után a Colliers, Equis és CBRE cégeknél, 2008-ban csatlakoztam a ConvergenCE-hez. - Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? Mit tart Ön a legérdekesebbnek és leghasznosabbnak benne? A legérdekesebb benne az, hogy sokszínű. Emberekről, városokról és számokról szól. Nem atomfizika, de kevesen űzik magas szinten. - Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői? A legnagyobb problémám mindig az alázat hiánya volt. Ez mintha javulni látszana a válságos idők beköszöntével. Kevés olyan hely és piac van a világon ahol ennyire fiatal emberek ilyen magas és felelősségteljes pozícióban dolgoznának. Nyilván ennek megvannak a történelmi okai, hiszen a rendszerváltás idején nem állt az ország rendelkezésére egy szakember gárda. Mégis sokszor megdöbbenek, hogy néhányan, pár éves tapasztalattal úgy tesznek mintha ők találták volna fel a spanyolviaszt. Nagyon hiányolom még a köz érdekében való tenni akarást, úgy érzem, hogy többnyire még csak az önös érdekek vezérlik a piacot. Tisztelet a kivételnek! - Milyen kvalitásokra, szellemi képességekre és szakértelemre van szüksége egy ingatlanpiaci szakembernek? Úgy vélem, és talán én egy jó példa vagyok erre, hogy a szakértelem és háttértudás összeszedhető a munka közben. Az ingatlanszakma azonban az emberek közötti kapcsolatokról szól, ezért az intelligencia, fogékonyság, alaposság, gyorsaság és a mások élethelyzetébe való beleérzés a legfontosabbak. Ja, és tisztelet és alázat! - Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac? Fejlődni csak előre lehet… - Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit

45/72

csinálna most, mivel foglalkozna? Nem tudom. Azt viszont remélem, hogy nem egy vidéki színház színészbüféjében üldögélnék szerepek és felkérések nélkül és azt ecsetelném valakinek, hogy mennyire tehetséges vagyok. - Mik az Ön legfőbb tulajdonságai? Lojális vagyok és strapabíró. Tényleg szeretek dolgozni és imádom a családomat. - Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban? Az áldozatkészséget és a tenni akarást. - Mit tart a legfőbb erényének? Odafigyelek a részletekre. - Mit tart kellemetlennek, kínosnak? Ha valaki felkészületlen, ha úgy kezd neki valaminek, hogy fogalma sincs hová akar eljutni. Azt is nagyon kínosnak tartom, ha valaki megnyert csata után is tovább harcol. - Mi az, amit nem tolerál? A mellébeszélést, ha csak azért csinálunk valamit, hogy teljen az idő. - Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani? Mindent. Nagyon nehéz velem hosszú távon rosszban lenni. Pár embernek sikerült, ezen esetekben ez már visszafordíthatatlan. - Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna? Van több is természetesen, álmodozó természet vagyok. És aggódó is, ezért álmaim nagy része a családom jövőjével és fiam boldogulásával kapcsolatos. - Mit jelent Ön számára profinak lenni? Profinak lenni azt jelenti nekem, hogy valaki a tapasztalata és képességei szerint a legnagyobb erőbedobással, odafigyeléssel és felelősséggel végzi a munkáját. Ez független attól, hogy ki milyen pozícióban van. - Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett? A hibáim is nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy mi lett belőlem. Éppen ezért nem bánok semmit. Azaz talán egyet: mai fejemmel már korábban elfogadtam volna a felkérést Alan Vincent-től, hogy dolgozzam a ConvergenCE-nek. - Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt? Tevékeny részt szeretnék venni abban, ahogy cégünk az egyik legmeghatározóbb ingatlan-fejlesztő és vagyonkezelő céggé válik Magyarországon. Jó úton haladunk e felé. - Mit szeretne csinálni öt év múlva? Az ingatlan-szakmában látom magamat öt év múlva is. Szeretem. És persze szeretnék még gyereket. Nagycsalád párti vagyok.

Forrás: Irodahaz.info

46/72

Mennyi lesz 2012-ben az autópályadíj? 2011. November 28. Hétfő Az autópálya matrica rendszer megváltoztatásával foglalkozik a tárca, az ügyben novemberben várható döntés minisztériumi hatáskörben, ezért még korai lenne konkrétumokról beszélni - mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkár szerdán az MTI-nek a Magyar Fuvarozói Fórumon.

Az államtitkár hozzátette: a matricarendszer megváltoztatásáról munkatervek léteznek, az ágazati javaslat is megvan, de döntés előtt ennek részleteiről nem kíván beszélni. Völner Pál emlékeztetett arra, hogy a tárca minden évben felülvizsgálja a matricarendszert az aktuális árak értékmegőrzése érdekében. A tárca is szorgalmazza a használatarányos útdíj magyarországi bevezetését, a részletekről háttérmunkák folynak, összhangba kell hozni a szakmai elképzeléseket, hogy a használatarányos útdíjat milyen körben, díjjal, járműtípusra, ütemezésben vezessék be. A háttérben folyó munkálatok azonban időigényesek, és közben a 2012-es, tehát alig egy hónap múlva érvénybe lépő autópálya díjakról is határozni kellene. A Portfolio.hu értesülései szerint felmerült annak a lehetősége is, hogy a mostani, a személyautókra és a 3,5t alatti haszonjárművekre érvényes 40 000 Ft/év-es díjat a felére csökkentik, de "cserében" ezt azokkal is megfizettetik, akik az országos főúthálózatot - tehát nem csak az autópályákat - igénybe veszik. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy bárki, aki elhagyja egy lakott terület határát, annak meg kell vásárolnia a 20 000 Ft-os éves úthasználatot. Azok számára, akik eddig is éves úthasználati jogosultságot váltottak, akár alacsonyabb is lehet a fizetendő díj, de akik sosem jártak autópályán, azok számára jelentős a többlet. Egy másik elképzelés szerint csak a négynapos használati jogosultság szűnik meg, ami helyett a következő, tíz napra érvényes "matricát" kell megvásárolni. Ez szintén többletterhet ró az autósokra

Forrás: MTI

47/72

Bevásárolja magát Kína a brit infrastruktúrába 2011. November 28. Hétfő A legnagyobb kínai állami befektetési alap, a 410 milliárd dollárt kezelő China Investment Corporation (CIC) hajlandó jelentős összegeket befektetni brit infrastrukturális projektekbe - jelentette be az alap elnöke, miután George Osborne képviselő éppen erről igyekezett meggyőzni a magánbefektetőket. Az elöregedő brit infrastruktúra fejlesztésére ugyanis most a feszes költségvetés miatt az államnak nincs kerete, ezek a projektek pedig hosszú távú, stabil hozamokat kínálnak a befektetőknek írja a Financial Times.

George Osborne brit képviselő tervére, miszerint Nagy-Britannia elöregedő infrastruktúrájának fejlesztéséhez be kellene vonni a magán szektort és külföldi befektetőket, igen pozitív válasz érkezett a legnagyobb kínai állami befektetési alaptól, a 410 milliárd dolláros vagyont kezelő China Investment Corporation-től. A szuverén alap elnöke, Lou Jiwei egy igazi "win-win" szituációként értékelte a helyzetet. A remények szerint az infrastrukturális fejlesztések segítik a brit gazdasági növekedést, és a magántőke bevonása pedig elősegíti a költségvetési kiadások további faragását. A befektetők oldaláról az infrastrukturális beruházások hosszú távú, stabil hozamokkal kecsegtetnek. A stabil hozamoknak köszönhető, hogy a brit nyugdíjalapok is úgy döntöttek, készek 20 milliárd fontot befektetni a szigetország infrastruktúra fejlesztési projektjeibe. A kínai szuverén alap elnöke szerint vagy alapkezelőkkel társulva, vagy úgynevezett PPP konstrukció keretében fektetnének be a brit infrastruktúrába. Lou hozzátette, a kínai vállalatok nem csak építeni, de tulajdonolni és működtetni is szeretnék a brit infrastruktúrát. Legnagyobb érdeklődést például a Londont és ÉszakNagy-Britanniát összekötő gyorsvasút iránt mutatták.

Forrás: Portfolio.hu

48/72

A DTZ-t bízta meg CA Immo az Europolis Park BUDAPEST M1 bérbeadásával 2011. November 28. Hétfő A DTZ lett az Europolis Park BUDAPEST M1 logisztikai park kizárólagos bérbeadó ügynöksége a CA Immo megbízásából. Az Europolis Park BUDAPEST M1 Budapest nyugati vonzáskörzetének egyik legnagyobb logisztikai és disztribúciós központja, összesen 69.000 m² raktár- és irodaterülettel, melyből jelenleg 14.000 m² bérbeadható.

A park könnyen elérhető, Budapest központjától mindösszesen 15 percre található, jól látható és megközelíthető az M1 autópályáról és az 1-es főútról is. A 2.000-től egészen 14.000 m² méretű raktárterületek logisztikai, könnyűipari-és gyártási tevékenységre is kiváló lehetőséget nyújtanak a bérlők számára.   „Az Europolis Park BUDAPEST M1 kitűnő elhelyezkedésének, magas műszaki tartalmának és a bérbeadó rugalmas hozzáállásának köszönhetően kiemelkedik a budapesti logisztikai állományból; még egy válságban lévő piaci helyzetben is jó esélyt látunk a sikeres bérbeadásra.” – mondta Tamás Éva, a DTZ vezető ingatlan-tanácsadója.   Gulyás Ede, a CA Immo Hungary Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: „Örömünkre szolgál, hogy az IP West Irodaházra adott kizárólagos megbízás mellett, a logisztikai parkunk bérbeadási mutatójának fellendítésében is együtt dolgozhatunk a DTZ-vel.”   

Forrás: DTZ

49/72

Retail hírek 2011 48. hét

50/72

Európa fénye kopik- Budapest még tartja magát 2011. November 30. Szerda Az elhúzódó pénzügyi válság következtében Európa kevesebb vonzó ingatlanbefektetési lehetőséget kínált az elmúlt három hónapban, mint az előző negyedévben, ugyanakkor a csökkenő európai kötvényhozamok miatt az ingatlan továbbra is jobb megterülést garantál. Néhány közép-és kelet-európai piac az elmúlt időszakhoz hasonlóan a befektetők érdeklődési körében maradt; ilyen a prágai ipari és a moszkvai retail szektor. A DTZ nemzetközi Fair Value Index elemzése Budapest kiskereskedelmi piacát továbbra is vonzó célpontnak tartja és a meleg piacok közé sorolja.

A globális ingatlantanácsadó által levédett Fair Value Index⃰ azt vizsgálja negyedévenként, hogy mennyire vonzóak a különböző kereskedelmi ingatlanpiacok a befektetők számára, azaz mekkora az elérhető becsült hozamuk. A DTZ legújabb elemzése szerint az elmúlt három hónapban az európai ingatlanpiacok alacsonyabb jövedelmezőséggel kecsegtetik a befektetőket, mint az április-június időszakban. Az indexérték jelenleg 30, az első negyedév 41-es számához képest. (2011.Q1: 32) Minden szektorban csökkenés figyelhető meg a régióban; az irodapiac 28-ról 20-ra, a kiskereskedelmié 52-ről 40-re, míg az ipari szektor 52-ről 35-re esett vissza.   „Egy viszonylag erősebb negyedév után az európai ingatlanok iránt az elhúzódó gazdasági-és pénzügyi válság következtében megcsappant az érdeklődés. Kevesebb attraktív befektetési lehetőséget találunk a kontinensen, a makrogazdasági helyzet az előrejelzéseinkre is kihatottak, melynek következtében csökkent a bérleti díjszint várható növekedési üteme és az elvárható becsült hozamok. Ugyanakkor, egy gyenge lábakon álló gazdasági helyzetben, az ingatlanok által kínált szolid megtérülés még mindig vonzóbbá teszi ezt a szektort a többi befektetési lehetőséghez képest. ”- emelte ki Czifra Balázs, a DTZ magyarországi ügyvezető igazgatója. A 98 európai piac több mint fele a vonzó (forró vagy meleg) piaci kategóriában található továbbra is. 2011 harmadik negyedévében 26 piac került más kategóriába az előző negyedévhez képest: 19 piac kerül melegből fagyosba, 5 piac forróból melegbe, kettő pedig hidegből melegbe. A változások döntően a bérleti díjszint növekedés lassulása és a befektetők által elvárt magasabb hozamok miatt következtek be. Emellett megfigyelhető, hogy a befektetők kockázatkerülőbbek lettek; egyre inkább az alacsonyabb hozamú, biztonságosabb befektetések felé fordulnak.   Közép-és Kelet-Európa   Európa ma kevesebb vonzó befektetési lehetőséget kínál, mint az előző hónapokban. Ennek fő oka a várható bérleti díjszint növekedés lassulása, amely tompítja az elkövetkező öt évre szóló elérhető becsült hozamelvárásokat. A jelenlegi gazdasági helyzetben a bérlők halogatják vagy visszafogták expanziós tervüket, a fogyasztók pedig csökkentik a vásárlásukat. Mindent összevetve, az európai kiemelt piacokon a befektetők által elvárt hozamok stabilak, míg a periférikus és KKE piacokon jelentősen emelkedtek, a két hatás együttesen érte el az európai indexérték csökkenését. Míg az előző negyedévben a közép-és kelet-európai régió kiskereskedelmi és irodaszegmenseinek többsége a forró piacok között volt; ilyen volt a moszkvai iroda-és kiskereskedelmi, valamint a budapesti, bukaresti és a prágai retail alpiacok, addig most csupán a moszkvai retail- és a prágai ipari piacot találjuk a legvonzóbbnak tartott piacok között. A budapesti kiskereskedelmi piac visszacsúszott a meleg piac közé.

51/72

  A DTZ Fair Value Index elemzése szerint bár kevés jó minőségű ingatlannal rendelkezik, ugyanakkor a közép-kelet-európai régió néhány kiemelt piaca továbbra is jó befektetési lehetőséget kínál az érdeklődőknek. „A budapesti retail piac többek között azért lett kevésbé vonzó piac, mert Magyarország csak nehezen kapaszkodik vissza az intézményi befektetők térképére az Európába vetett bizalom csökkenése a hazai ingatlanpiacra is hatással van. Jelenleg kevés a kiemelkedő minőségű ingatlan a piacon, illetve a felek közötti árazási elképzelés sincs mindig összhangban.” – tette hozzá Maksay Éanna, a DTZ elemzője.   Európa   A nyugat-európai országok közül ír, német és holland piacok értékelődtek fel, ezen belül is kiemelkedik Írország; a dublini iroda-,retail és ipari piac lett Q2-hez képest attraktívabb, ezen kívül az amszterdami irodák és a frankfurti kiskereskedelem. Németországban a piacok többsége a meleg kategóriában van – a müncheni irodapiac Q3-ban lett meleg piac -; itt az ingatlanok, összehasonlítva az alacsony kötvényhozamokkal szolid megtérüléssel kecsegtetnek. A DTZ elemzése szerint a német piac vonzóbb befektetési lehetőséget kínál, mint a francia, köszönhetően ez utóbbiban tapasztalható magasabb országkockázatnak és a jobb németországi bérleti díjszint növekedési kilátásoknak.   Számos olasz várost leminősítettek a harmadik negyedévben; annak köszönhetően, hogy a piacok szenvednek a gyenge bérlői aktivitástól és a fokozódó adósságválságtól, ami növeli a befektetői hozam elvárást. Mivel a középtávú spanyol bérleti díjszint növekedési kilátások jobbak az olaszokénál, ezért a DTZ szerint a barcelonai és madridi piacok árazása vonzóbb, mint a római és milánói. A DTZ európai ingatlanbefektetések megtérüléseire vonatkozó hosszú távú kilátásai a jövőre nézve a legtöbb piacon szolid jövedelmezőségre és a bérleti aktivitás visszafogott növekedésére számítanak. Egy gyenge lábakon álló gazdasági helyzetben, ez a szolid megtérülés is vonzóvá teszi az ingatlant.   Globális kitekintés   Az elemzés kimutatja, hogy 2011. harmadik negyedévében a globális Fair Value Indexérték 55-ről 47-re esett vissza, ami azt jelenti, hogy az elhúzódó gazdasági krízis miatt a globális befektetési piac kockázatosabb lett a befektetők számára. Az Egyesült Királyság indexértéke 50-ről 30-ra, az ázsiai 70-ről 58-re csökkent, míg az Egyesült Államok enyhe növekedést produkált; 73-ról 76-ra nőtt az érték.

Forrás: DTZ

52/72

Gazdasági hírek 2011 48. hét

53/72

Hatvan év után újra tervhivatal alakul 2011. December 02. Péntek Döntött a kormány a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal létrehozásáról, az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A december 2-val életbe lépő kormányrendelet szerint a hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely a mindenkori gazdaságpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt működik. A hivatalt elnök vezeti majd, akinek megbízatása határozatlan időtartamú.

A kormányrendelet a hivatal feladatai között említi a gazdaságpolitikát megalapozó elemzések elkészítését, gazdaságpolitikai tervezési feladatok ellátásának támogatását és gazdaságpolitikai elemzési módszertani kézikönyvek elkészítését. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) gazdaságstratégiai és makrogazdasági elemzési, modellezési és értékelési tevékenységet is végez majd. Ezen felül kiemelt iparági stratégiai elemzési, értékelési és monitoring feladatokat is ellát majd a szervezet. A kormány határozatban rendelkezett a Tervezési Hivatal létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről. Ezek szerint a kormány a nemzetgazdasági minisztert bízta meg a szervezet alapító okiratának kiadásával, amelyre 30 nap van. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalban a határozat értelmében 100 fő dolgozik majd. A szervezet létrehozásával egy időben a kormány arra hívta fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter közreműködésével vizsgálja felül a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. tevékenységét, különös tekintettel az újonnan létrejövő NTH feladatkörébe tartozó területekre, és tegyen javaslatot azok újrastrukturálására.

Forrás: MTI

54/72

Kiszivárgott az IMF magyaroknak szánt csomagja 2011. December 02. Péntek Magyarország egy klasszikus készenléti hitelmegállapodást (SBA) kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól - írja a Financial Times az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. Vagyis a kormány a 3 évvel ezelőttihez hasonló hitelprogramról állapodhat meg az IMF-fel, ami feltételeket tartalmaz és negyedéves program-felülvizsgálatot - írja a portfolio.hu.

A Nemzetközi Valutaalap egy készenléti hitelmegállapodással készül Magyarország számára, hogy könnyítse az ország pénzügyi nehézségeit, de ennek a megállapodásnak feltételei lesznek - írja a Financial Times. A cikk megjegyzi: ez egy csapás lehet a magyar kormánynak, amelyik egy "biztosítás" típusú, szigorú előírások nélküli egyezségben bízik. A brit gazdasági napilap cikke felidézi, hogy a magyar kormány múlt hónapban jelentette be, újra tárgyalásokat kezdeményez az IMF-fel, ami 180 fokos fordulatot jelentett az eddigi gazdaságpolitikához képest. A megállapodás még inkább sürgetőbbé vált, miután a Moody's a befektetésre nem ajánlott sávba minősítette le Magyarországot - írja a lap, amely arra is emlékeztet, hogy az eddigi kormányzati kommunikáció egy biztonsági hálóként működő elővigyázatossági megállapodásról szólt. Alegfrissebb sajtóértesülések szerint azonban már a kormány is készül arra, hogy az IMF csak egy készenléti hitelmegállapodást (SBA) fog kötni Magyarországgal. A kudarc borítékolható a tárgyalásokon, ami azt jelenti, hogy csak olyan megállapodásra lesz lehetősége a kormánynak, mint 2008-ban, vagyis elővigyázatossági hitelkeret jöhet szóba. Az ügyhöz közel álló források szerint az IMF úgy gondolja, hogy Magyarország számára egy stand-by agreement lenne a legmegfelelőbb - írja az FT. A Nemzetközi Valutaalap klasszikus eszköze a készenléti hitelmegállapodás, és ez az olyan esetekre is megfelelő, mint most Magyarország - mondta a név nélkül nyilatkozó forrás a lapnak.

Forrás: Index

55/72

Kerékpárutak épülhetnek a bezárt vasúti szárnyvonalak helyén Szlovákiában 2011. December 02. Péntek Nem kizárt, hogy Szlovákiában.

kerékpárutak

épülnek

a

bezárt

vasúti

szárnyvonalak

mentén

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerint ismét felmerült ez a lehetőség, és a Szlovák Vasúttársaság elemzéseket készíttet a lehetőségekről. A gömöri régióban több, már évek óta vagy a közelmúltban bezárt szárnyvonal kihasználása is szóba jöhet. A leggyorsabban a Rimaszombat-Poltár vonal helyén lehetne kiépíteni kerékpárutat. A mintegy 40 kilométer hosszú szakaszon már szinte mindenhol felszedték a síneket és a talpfákat, de a pályatest még jó állapotban van. Igény is lenne a kerékpárútra, két járási központot kötne össze, a vidék természeti szépségei könnyen megközelíthetővé válnának, és számos építészeti érdekesség is található az egykori vasútvonal közelében. A Szlovák Vasúttársaság a közlekedési minisztériummal is felvette a kapcsolatot a szárnyvonalak kerékpárúttá való átalakításának ügyében. Javaslataik szerint konkrétan a Poltár-Rimaszombat, az Úszor-Somorja, a Dévény-Stomfa, a Révkomárom-Gúta, a Pöstyénfürdő-Verbóc vonalon kezdődhetne meg a kerékpárutak építése. Az előzetes becslések szerint egy kilométer jó minőségű és a normáknak megfelelő bicikliút 35-40 ezer euróba kerülne.

Forrás: MTI

56/72

A csomagolóipart sújtja a termékdíj törvény legújabb módosítása 2011. December 02. Péntek A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség állásfoglalása. A CSAOSZ feltétlenül szükségesnek tartja a törvény hatálybaléptetésének elhalasztását

A CSAOSZ a törvény változtatása kapcsán a termékdíjas szabályozás várható következményeire felhívja mind a jogalkotók, mind pedig az érintett vállalkozások és a közvélemény figyelmét. 2011. november 21-én fogadta el a Parlament az „egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslat keretében a 2011. évi LXXXV, környezetvédelmi termékdíj törvény módosítását. A csomagoló és csomagolószer-gyártó vállalatokat egyaránt képviselő Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség ezúttal is fontosnak tartja a 2011. június 27-én elfogadott, majd július 4-én és november 21-én módosított törvény változtatása kapcsán a termékdíjas szabályozás várható következményeire mind a jogalkotók, mind pedig az érintett vállalkozások és a közvélemény figyelmének felhívását. 1. A törvénymódosításnak a kötelezettek számára leglényegesebb része a termékdíj tételek jelentős emelése, amelynek megalapozó szakmai számításai nem ismertek. A módosítás révén a termékdíj tételek mértékét teljesen alárendelték az állami költségvetéshez való hozzájárulásnak és elveszett a törvény bevezetőjében leírt, a környezeti károk megelőzésére, enyhítésére pénzügyi forrást teremtő cél. A díjtételek függetlenedtek a környezetterhelés mértékétől, illetve a hasznosítás reális költségeitől, mértékük miatt pedig egyes csomagolószer fajták, csomagolástechnológiák indokolatlan háttérbe szorulását eredményezhetik a járulékos hatásaival egyetemben. A díjtételek emelése például a csomagolásban érintettek számára 10 milliárd forint többlet terhet jelent. A teljes kötelezettség számításaink szerint meghaladja a 44 milliárd forintot és ez különösen nagy eltérést mutat a költségvetési törvény tervezetében szereplő 25 milliárd forintos csomagolási termékdíj-bevételhez képest, amivel a tervezés helyessége megkérdőjelezhető. Különösen szembetűnő – a gyártói felelősség elvének a törvényben érvényt szerezni szándékozó – az egyéni hulladékkezelést teljesítők esetében az ún. rendszerirányítási alapköltség drasztikus, 6-12-szeres emelése a nem kereskedelmi csomagolások esetében. A papír csomagolószerek esetében például ez a rendszerirányítási alapköltség önmagában is kb. 50%-al meghaladja a jelenlegi teljes hulladékkezelési ráfordítást. Ez felvetheti a korábbi számítások alapvető szakszerűtlenségét, a jogalkotó pedig teljességgel elveszi az egyéni hulladékkezelés motivációját, a környezetvédelmi célokkal is ellentétes és a gazdálkodó szervezeteket pedig egy drága állami rendszer irányába tereli olyan hulladékok esetében is, amelyeknél ez teljességgel indokolatlan. A módosítás így jelentős és in-dokolatlan árdrágulást eredményez a csomagolt termékek piacán. 2. A termékdíj törvény rendelkezéseit a lehetséges gazdasági folyamatok változatai (belföldi csomagolószer-gyártás, közvetett-közvetlen import csomagolószer beszerzés, csomagolóanyag import-export, csomagolt termék import stb.) alapján elemezve több ponton is a hazai vállalatok versenyhátrányát azonosítottuk a külföldiekkel szemben, a módosítás pedig csak néhány helyen oldotta fel azt. A versenyhátrány például abban nyilvánul meg, hogy ha a belföldi csomagolóeszköz-gyártó

57/72

csomagolóanyagot importál, akkor beérkezéskor fizeti meg annak a termékdíját és csak a csomagolóeszköz forgalomba hozatala után a csomagolóeszköz után befizetett termékdíjból tudja csak visszaigényelni annak korábban befizetett termékdíj tartalmát (és annak áfa-tartalmát). 3. A törvény, illetve a módosítása számos adminisztrációs terhet növelő hatású intézkedést tartalmaz, amely teljességgel ellentétes a Kormány vállalkozások működtetését könnyebbé tevő célkitűzéseivel és nem éri el a kötelezetti (a hatóságok által ellenőrizendő) kör számának lényeges csökkenését sem, ellenkezőleg bővíti a kötelezetti kört a csomagolási célra is alkalmazható terméket gyártók, forgalmazók adatszolgáltatási kötelezettségének előírásával. 4. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az uniós notifikáció is elkerülhetetlen, mert a jogszabály (beleértve a jelenlegi módosítást is) alapvetően környezetvédelmi vonatkozású, nem csupán pénzügyi (adó) jellegű. A jogszabály módosítás tervezete több ponton jelentősen szűkíti mind a kötelezetteknek mind a hulladékkezelőknek az EU-s irányelvekben megfogalmazott jogosultságait. A tervezet nem tekinti egyenrangú feleknek az egyes hulladékkezelőket és alapvetően diszkriminatív a nem állami tulajdonú vállalkozásokkal szemben. 5. A 22 oldal terjedelemben beterjesztett módosító javaslat a 43 paragrafusból álló törvényt szinte valamennyi paragrafusában megváltoztatta, ami alapján teljesen nyilvánvaló, hogy igen jelentős átalakításon esett át a néhány hónapja elfogadott törvény. A jogszabály több helyen is hivatkozik a még el nem készült végrehajtási rendeletre, amely még lényeges kérdéseket kell szabályozzon, így megítélésünk szerint sem a kötelezetti, gazdálkodói, sem pedig a kötelezetteket ellenőrző hatósági oldal sem lesz képes a törvényt 2012. január 1-jétől felkészülten alkalmazni. A hulladékgazdálkodási szolgáltatói oldal sem tud időben felkészülni, különösen finanszírozási oldalról, mivel várhatóan fél éves finanszírozatlan holt-időszak valószínűsíthető a szerződéskötési határidők kitolása miatt. A CSAOSZ fentiekre tekintettel feltétlenül szükségesnek tartja a törvény hatálybaléptetésé¬nek elhalasztását legalább a végrehajtás gyakorlati feltételeinek megteremtéséig, az átmeneti időre pedig a jelenlegi rendszer működési feltételeinek meghosszabbítását.

Forrás: IngatlanHírek.hu

58/72

Javítják a hajmeresztő hibát az adótörvényben 2011. December 01. Csütörtök Haladéktalanul helyesbítik a Magyar Közlöny elektronikus változatát, amelyben egy tördelési hiba miatt került kötőjel helyett vessző a jövő évi adótörvények módosításáról szóló jogszabály kihirdetésébe, melynek folytán nem január elsejétől, hanem a kihirdetés követő naptól hatályba léptek volna hatályba egyes szabályok - számolt be az Index és az MTI.

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó tájékoztatása szerint van jogi lehetőség az elektronikus tájékoztatás javítására, vagyis a hiba folytán egyetlen érintett rendelkezés sem lép hatályba 2012. január 1-je előtt. Korábban laptársunk megírta: a Schmitt Pál köztársasági elnök által a november 29-i Magyar Közlönyben kihirdetett adótörvény 477. paragrafusának negyedik bekezdésébe csúszott a hiba. Itt a 154 és 196 számok között kötőjel kellett volna, azonban oda vessző került. Itt sorolták volna fel, mely törvényhelyek lépnek hatályba január elsején. A hiba azt eredményezte, hogy a felsorolásba szánt több adónem az eredetileg tervezettől eltérően nem január elsejétől, hanem a kihirdetést követő naptól, vagyis szerdától léphetett volna hatályba. A hiba kapcsán az MSZP közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: "Schmitt Pál köztársasági elnök példátlan módon megváltoztatta az Országgyűlés döntését, átvette a törvényalkotó szerepkörét". A hibát az LMP is észlelte, a párt három képviselője már be is nyújtott egy törvényjavaslatot "a meggondolatlan jogalkotási tevékenység során elkövetett egyes hibák orvoslásáról". A törvénytervezet szerint a hamarabb hatályba lépett szabályokat csak akkor lehetne alkalmazni, ha az az adózónak kedvező.

Forrás: Index

59/72

Az eurózóna teljes szétesése jöhet 2011. December 01. Csütörtök Az európai bankrendszer az EKB hathatós segítsége nélkül könnyen egy újabb hitelválságba ránthatja az eurózónát - figyelmeztetett számos neves közgazdász, például a Credit Suisse elemzője. A világ legnagyobb befektetési alapját kezelő Pimco vezérigazgatója, Mohamed El-Erian szerint Európa előtt három út áll, az egyik az eurózóna teljes szétesése, a másik a fiskális unió, a harmadik pedig az eurózóna fennmaradása, néhány ország kilépése és csődje mellett. Véleménye szerint a kockázatok jelentősen nőttek, az európai politikusok megegyezése mellett az EKB nagy mértékű államkötvény vásárlására is szükség lehet - írja a CNBC

A tőzsdéken az elmúlt héten optimista hangulat uralkodott, a befektetők ugyanis egyre inkább úgy vélték, az európai adósságválság hosszú távon is megoldható lesz. A világ legnagyobb befektetési alapját is kezelő Pimco vezérigazgatója, Mohamed El-Erian viszont úgy látja, a remények valóra válásához még rengeteget kell tenni. A guru szerint a bankok stabilizálása mellett a legfontosabb, hogy megoldást találjanak a növekedésre és az adósságproblémára egyszerre. El-Erian elemzése szerint három forgatókönyv képzelhető el az eurózóna jövőjével kapcsolatban. Az első az eurózóna teljes szétesése, amely nem csak Európa, de a világgazdaság számára is hihetetlen zavarokat okozna. A másik a fiskális unió megvalósulása, a harmadik egy középút, amely szerint egy kisebb, de erősebb eurózóna jönne létre. Ez utóbbi esetében legalább három ország csődbe jutna, és kilépne az EU-ból. A Pimco-nál már ezentúl jóval nagyobb esélyt adunk a negatív forgatókönyveknek - mondta a szakember. A pozitív forgatókönyv egyik kulcsa, hogy az Európai Központi Bank az európai országok megállapodása után megtámogatná pénznyomtatással a leggyengébb európai kötvénypiacokat. Ez teljesen megváltoztatná a piacok irányát. Annak az esélye, hogy erről sikerül-e megállapodniuk az EKB december 9-ei csúcsán, kevesebb mint 50 százalék - tette hozzá. Az EKB egyik döntéshozója, Erkki Liikanen eközben úgy nyilatkozott, Európa egy újabb hitelválságba kerülhet, ha nem képes megállítani az adósságválság terjedését. A negatív spirál szerint ezúttal is a bankrendszerből indulhat, ahogy az általában a legnagyobb válságokban megszokott. Jelenleg ugyanis nincsenek meg az eszközök a negatív spirál (emelkedő állampapír hozamok, romló banki tőkehelyzet, csökkentett hitelezés, fokozódó recessziós veszélyek, további költségvetési megszorítások, még mélyebb recesszió, stb.) megfékezésére. Az olasz tőkepiaci felügyelet vezetője, Giuseppe Vegas hasonló problémára figyelmeztetett. Véleménye szerint az európai bankfelügyelet előírásai szerinti napi portfólió átértékelés igen megkérdőjelezhető most az olasz bankok esetében, mivel a bankoknak, amelyek amúgy is komoly bajban vannak, az államkötvényhozamok emelkedése miatt folyamatosan növelniük kell tőkeellátottságukat, ami a hitelezés leállásához, és az eszközök körülményes értékesítéséhez vezet. A pénz már jelenleg sem mozog a rendszerben, és fennáll egy hitelválság kockázata figyelmeztetett Vegas. Az eurózóna kötvénypiacain tapasztalható likviditási és hozamemelkedési problémák agresszív, azonnali beavatkozást igényelnek az EKB részéről - véli a Credit Suisse stratégája, Yiagos Alexopoulos. A szakember szerint az EKB-nak minél hamarabb jelentős (a becslése szerint megközelítőleg 1000 milliárd euró) mértékben kellene magas hozamú európai államkötvényeket vásárolnia a másodlagos piacon. Egy ilyen program valószínűleg növelné a német kötvényhozamokat, és csökkentené a periféria országok kockázati prémiumát, ez pedig érthetően

60/72

nem tetszik annyira a német politikusoknak. Az EKB "Quantitative Easing-je" valószínűleg az alacsonyabb GDP arányos államadóssággal rendelkező országoknak segítene a legtöbbet, például Spanyolországnak - tette hozzá.

Forrás: Portfolio.hu

61/72

Hibák vannak a kötelezőkalkulátorokban 2011. November 30. Szerda A pénzügyi felügyelet felszólított több, a kötelező-biztosítási piacon jelentős biztosításközvetítőt, hogy netes díjkalkulátoruk működtetése során tartsák be a fogyasztók megfelelő, korrekt és teljes körű tájékoztatását szolgáló elvárásokat. A PSZÁF közleményéből az nem derült ki, hogy mely közvetítőknél talált eltéréseket.

A 2011. október 30-án közzétett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjhirdetése után a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete többször áttekintette a jelentős piaci súlyú független biztosításközvetítők honlapjainak kgfb-díjkalkulátorait, és az ezeken számított díjakat összevetette a biztosítók honlapjain kalkulált díjakkal. A díjkalkulátorok első áttekintése után a PSZÁF megállapította: több független biztosításközvetítőnél eltérnek a díjszámító programjukkal kalkulált, s a biztosítók által az országos napilapokban megjelentetett díjtarifában közzétett feltételekkel kalkulált díjak, közölte szerdán a PSZÁF. A felügyelet azt tapasztalta, hogy a piaci szereplők folyamatos korrekciókat végeznek a díjkalkulátorok igénybe vételével számított díjak, és a biztosítók honlapján kalkulált díjak eltéréseinek kiküszöbölésére, a biztosítói kedvezmények pontos alkalmazása érdekében. A fogyasztók érdekeinek védelmében alapvető, hogy a független biztosításközvetítők honlapján elérhető díjkalkulátor pontosan tartalmazza mindazon kedvezményeket, pótdíjakat és egyéb feltételeket, melyeket az egyes biztosítók díjhirdetésükben közzétettek, közölte a felügyelet. „Ezért a közvetítőknek megfelelő körültekintéssel kell eljárniuk a díjkalkulátorok paraméterezésekor, különösen a kedvezmények és pótdíjak mértéke, az igénybe vehető kedvezmények maximuma, s a biztosítók által alkalmazott, a biztosítási díj minimumaként meghatározott összeg pontos feltüntetése érdekében” – olvasható a közleményben. A felügyelet arra is felszólította a független biztosításközvetítőket, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az általuk működtetett díjkalkulátorban szereplő, a fogyasztók tájékoztatását szolgáló funkciók megfelelő és pontos tartalmi kialakítására.

Forrás: Kormány.hu

62/72

A bankok válságforgatókönyvet készítenek 2011. November 30. Szerda Angela Merkel német kancellárnak megvan a válasza az euróövezet felbomlásától tartók növekvő kórusa számára: „sohasem fog bekövetkezni". Akadnak azonban bankok, amelyek már nem ennyire biztosak ebben, miután a szuverén, államokhoz kapcsolódó adósságok válsága az elmúlt héten magát Németországot is elérni látszott és a befektetők szemében csökkent az abbeli bizonyosság, hogy ez az ország Európa stabilitásának megrendíthetetlen pillére – írja a The New York Times.

Az amerikai lap utal arra, hogy az S&P AA -ról AA-ra minősítette vissza Belgium adósminősítését azzal az indokolással, hogy kétséges a tornyosuló államadósság csökkentése, és ugyancsak a múlt héten volt olyan minősítő, amely figyelmeztetett a francia AAA minősítés elvesztésének lehetőségére, illetve  bóvli kategóriába sorolta Portugáliát vagy Magyarországot. Így, miközben az európai vezetők még azt hangoztatják, hogy nincs szükség B-tervre, a világ néhány vezető bankja és felügyelő szerve éppen erre készül. Andrew Bailey, a Financial Service Authority, a brit pénzügyi felügyelő hatóság egyik illetékese kijelentette: „nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a lehetőséget, hogy egyes országok rendezetlen módon távoznak az euróövezetből". Olyan bankok, mint a Merryll Linch, a Barclays Capital és a Nomura az elmúlt napokban egész sor jelentésben foglalkozott az eurózóna felbomlásának lehetőségével. „Az euróövezet pénzügyi válsága sokkal veszélyesebb szakaszba lépett” – írták a Nomura elemzői, akik szerint, hacsak az Európai Központi Bank (EKB) nem lép közbe ott, ahol a politikusok kudarcot vallottak, „az euró összeomlása ma már nem csak elképzelhető, de egyre inkább valószínűnek tűnik”. Olyan vezető brit pénzügyi intézmények, mint a Royal Bank of Scotland (RSB) cselekvési terveket készítenek arra az esetre, ha az elképzelhetetlen valószerűvé kezd válni. Az amerikai pénzügyi hatóságok a Citigrouphoz tartozó és más amerikai bankokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék euróövezeti kitettségüket. Ázsiában a hongkongi hatóságok fokozták hazai és a külföldi bankjaik nemzetközi kötelezettségeinek monitorozását. Európában korántsem tapasztalható ilyen izgalom. A francia és az olasz bankok egyszerűen azért nem készítenek szükségterveket, mert kizárják az euró összeomlását. Tény, hogy a BNP Paribas, a Société Générale, az Unicredit és más bankok az utóbbi időben több milliárd eurónyi adósságon adtak túl, de ennél tovább  nem mentek. Amikor a második legnagyobb olasz bank, az Intesa Sanpaolo 2011-13 évre szóló forgatókönyveket készített, ezek egyikében sem szerepelt az euró felbomlásának lehetősége. A bank azonban óvatos a likviditás és a tőke szempontjából, tavasszal 5 milliárd euróval az egyik legnagyobb tőkeemelést hajtotta végre Európában. Az európai vezetők az elmúlt héten is igen határozottan kinyilvánították eltökéltségüket az euró megvédésére. Politikailag még a görög elszakadás is egyre inkább kizártnak tűnik. Az európai vezetők attól tartanak, hogy ez megnyitná Pandora szelencéjét és olyan borzalmakra vezethetne, mint a Lehman Brothers bankéhoz hasonló újabb csőd vagy akár további országok kilépése az eurózónából. A több mint egy évtizede létrejött és ma 17 országot tömörítő euróövezet célja a földrész stabilitásának megszilárdítása volt, és  ahogy a kamatlábak csökkentek és az unióba özönlött a pénz, fellendítette a benne részt vevő országok, különösen Németország gazdaságát - mutat rá a

63/72

New York Times A Lehman Brothers három évvel ezelőtti összeomlása  viszont zűrzavarba döntötte a globális hitelpiacokat és tavaly azzal, hogy Görögország majdnem csődbe ment, kiújult a válság. Az eurózóna számtalan szerződést és kapcsolatot teremtett a tagországok között, de nem gondoskodott olyan mechanizmusról, amelynek révén ki lehet lépni az unióból. Ahogy azonban a válság kiterjed Európa gazdagabb északi felére, a bankok növelik felkészülésüket mindenféle eshetőségre. Egyes bankok a kilépési mechanizmus hiánya ellenére vizsgálni kezdték, ilyen esetben hogyan lehetne az eurót drachmára váltani, vagy hogyan teljesülnének a szerződések és miként hatna egy euró-összeomlás a piacokra.  Az RSB például stressz-teszt elemzéseket végzett, felmérve, mi történne, ha egyes országokat kilöknének az euróövezetből. Az üzleti világban is terjed az elővigyázatosság. Nagy felzúdulást keltett Görögországban a TUI német utazási iroda, amely a görög szállodásoktól a szerződések drachmaértékének megjelölését kérte arra az esetre, ha Görögország kilépne az euróövezetből. Erre a G20 ülése után került sor, amelyen Merkel kancellár és Sarkozy elnök utalt erre a lehetőségre. A görög központi bank is úgy fogalmazott a minap, hogy ha az ország nem tud gyorsan javítani pénzügyi helyzetén, "kérdéses, hogy megmaradhat-e az eurótérségben". A felmérések és elemzések kezdik felmérni és beárazni a kockázatokat. A Barclays Capital csaknem ezer ügyfelével készített felmérésében a megkérdezettek csaknem fele legalább egy euróország kiválására számít, 35 százalékuk csak Görögországéra, 20 százalékuk viszont az európai periféria valamennyi országának búcsúját valószínűnek vélte. Pénteken a Merrill Lynch is előállt egy tanulmánnyal, amely szerint Spanyolország, Olaszország és még Franciaország pénze is leértékelődne a dollárhoz képest az euróövezet felbomlása esetén, viszont Németország és Hollandia valutája is erősödne. Norman Chan, a hongkongi pénzügyi hatóság vezetője is bejelentette, hogy megvizsgálják a bankok európai kitettségét, egy másik hongkongi bankár pedig, aki ragaszkodott a névtelenséghez, azt mondta, a felügyelet azt méri fel, hogyan hat a bankok stabilitására a fokozódó európai pénzügyi zavar.

Forrás: MTI

64/72

Jogsértő a tüzelőolaj gépjárműben való használata 2011. November 29. Kedd Jogsértő cselekményt valósít meg az az autós, aki tüzelőolajjal üzemelteti gépkocsiját, függetlenül attól, hogy hol vásárolta az energiahordozót – közölte a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ).

A közlemény szerint jelentős bírsággal is sújthatják azt, aki így tesz, sőt, elkobozhatják a járművet is. A közlemény emlékeztet: az elmúlt napokban több hírben is szerepelt, hogy Ausztriából nagy mennyiségben hoznak be tüzelőolajat. A gázolajtól bizonyos tulajdonságaiban eltérő, és pirosra színezett tüzelőolaj folyékony tüzelőanyagnak minősül, amely sem a gépkocsi tankjában, sem kannában nem hozható be Magyarországra, ellentétben a folyékony üzemanyagnak minősülő gázolajjal. Az osztrák jogszabályok is tiltják a tüzelőolaj üzemanyag-tartályba töltését és ott is büntetnek, ha egy autó tankjában tüzelőolajat találnak.

A MÁSZ közölte: Magyarországon 1996 óta nem árusítanak tüzelőolajat a kutakon. Ezt a korábbi lehetőséget azért szüntette meg a jogalkotó, mert az adózatlan tüzelőolajat adózott gázolajként használó autósok milliárdos károkat okoztak a központi költségvetésnek. A MÁSZ felhívta a figyelmet, hogy miközben a gázolajat nem színezik, a tüzelőolajba annyi színezőanyagot kell az előírások szerint bekeverni, hogy gázolaj többszöri rátankolása után is kimutatható legyen. Fagyban lehetséges, hogy tüzelőolajjal nem indul a diesel-motor, és minthogy Magyarországon nincs forgalomban a tüzelőolaj, az ebből eredő károsodásért a magyar olajcégek nem vállalnak felelősséget – tartalmazza a közlemény.

Forrás: MTI

65/72

Kiskapuzna a kormány az egykulcsos adóval 2011. November 29. Kedd Az adórendszerről szóló kétharmados törvényt úgy fogalmaznák meg, hogy abba beleférne az is, hogy többféle adóteher sújthassa a jövedelmet. Új adó bevezetése előtt legalább fél évnek el kellene telnie, adóemelésre két hónapos felkészülési időt kellene hagyni, de ez alól is ad magának felmentést a kormány.

Januárban lép életbe az új alaptörvény, ami a közteherviselésről csak azt a két alapelvet fekteti le, hogy "teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez", valamint "a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani". Ez a két általános tétel semmit nem mond arról, hogy hogyan is nézzen ki az adórendszer, ezért van szükség arra a sarkalatos törvényre, amely, mint az alaptörvény fogalmaz, "a közteherviselés alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás érdekében" határozza meg. Ebben a kétharmados törvényben lefektetett elvekre épülnek majd a konkrét adó- és járuléktörvények. A sarkalatos törvényt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) terjesztette a kormány elé értesülésünk szerint, holott Orbán Viktor kormányfő a nyáron azt jelezte, hogy ezt a feladatot saját magára szignálta. Úgy tudjuk, hogy a kormányülésen abban maradtak, néhány ponton még át kell dolgozni a tervet, ezért visszaküldték az NGM-nek.   A kormány elé került előterjesztés azt mondaná ki, hogy a jövedelemadózás területén, vagyis voltaképpen a személyi jövedelemadónál az adóalaptól független adókulcsot kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy papíron egyetlen adómérték lesz, azt azonban nem zárja ki, hogy ezt az egy adókulcsot más és más adóalapra kelljen felszámítani. A jövő évi adórendszer is ilyen lesz: havi bruttó 202 ezer forintig a bruttó bér az adóalap, a 202 ezer forint feletti jövedelemrésznél pedig a bruttó bér 1,27-szerese lesz az adóalap, miközben az adókulcs egységesen 16 százalék. Így formálisan ugyan egykulcsos az szja-rendszer, valójában azonban kétkulcsos, 202 ezer forintig 16, afölött 20,32 százaléknyi adót kell levonni a bruttó bérből. A kormány ezzel a megoldással vágja át a gordiuszi csomót, úgy tud kétkulcsos rendszert fenntartani, hogy közben formálisan egy kulcsot tartalmaz az adótörvény.   Máshol is hagy magának kiskaput a kabinet. Eddig olyan megkötés volt csak, hogy adóemelés vagy az adózók szemszögéből nézve bármilyen szigorítás előtt legalább 45 napnak el kell telnie a törvény kihirdetése és életbe lépése között, ezt a felkészülési időt 30 napra rövidítették a kormánypárti képviselők egy ősszel elfogadott törvénnyel. Az [origo] által megismert sarkalatos törvény új adó bevezetésénél 180, meglevő adó emelésénél 60 napos felkészülési időt írna elő. A kétharmados törvény tervezete azonban kivételt is adna ez alól: uniós kötelezettség teljesítésekor vagy akkor, ha "a gazdasági helyzet megköveteli", el lehet térni ezektől. Azt azonban nem írja körül, mit kell érteni azon, hogy a gazdasági helyzet megköveteli, később erre sok mindent rá lehet húzni, akár azt, ha a gazdaság visszaesik, de akár azt is, hogy a tervezettnél x százalékponttal kisebb a gazdasági növekedés, vagy ha hirtelen be kell tömni a költségvetési lyukat.   Arra sem tér ki az előterjesztés, hogy milyen szankciója lenne annak, ha nem tartaná magát a mindenkori kormány a kétharmados törvényben rögzítendő alapelvekhez. Amint azt többször

66/72

hangsúlyozták kormányzati tisztviselők, a sarkalatos törvény is rögzítené: az adórendszernek figyelembe kell vennie, el kell ismernie a gyereknevelés költségeit, és ezt a kedvezményt, támogatást nem lehet csökkenteni. Idén év elejétől az egy- vagy kétgyerekes munkavállalók gyerekenként havi tízezer forinttal csökkenthetik a személyi jövedelemadójukat, a három- és többgyerekesek pedig 33 ezer forinttal.   A sarkalatos törvény a stabilitási törvény nevet viseli, és a közteherviselésen kívül foglalkozik az államadóssággal, a nyugdíjrendszerrel, valamint a Költségvetési Tanáccsal is. Amíg az államadósság a GDP 50 százaléka felett van (most 82 százalékon áll), az államadósságot nagyobb ütemben kell csökkenteni, ha fut a gazdaság szekere, és kevésbé, ha dekonjunktúra van. Az alaptörvény szerint azonban ha a gazdaság tartósan és jelentősen visszaesik, akkor a folyamatos államadósság-csökkentést fel lehet függeszteni.   A nyugdíjrendszerről kimondanák, hogy az kétpilléres, a kötelező állami felosztó-kirovó rendszerből és az önkéntes alapú magánpillérből áll. A járulékbefizetésnek a jövedelemmel arányosnak kell lennie. Az állam a magánpillérnek a szabályozási kereteit biztosítja. A Költségvetési Tanácsnál a mostani feles törvényben foglaltak közül több dolgot átvenne a sarkalatos törvény. Így például azt, hogy három tagból áll az intézmény, elnöke a köztársasági elnök által hat évre kinevezett személy, a másik két tag pedig az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A KT a döntését szavazattöbbséggel hozza meg, ülést pedig bármelyik tag kezdeményezhet.

Forrás: Origo.hu

67/72

Megszüntette a korengedményes nyugdíjat a parlament 2011. November 29. Kedd Január 1-jétől nem állapítható meg nyugdíj korhatár előtti ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam - döntött az országgyűlés.

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot - amelyről az MSZP-frakció név szerinti voksolást kért - 257 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében fogadta el az országgyűlés hétfőn. A megszüntetés alól kivételt jelent a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye, őket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj. Az átalakítást egy júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, kimondva, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók, illetve - a kedvezményezettek munkaképessége esetén - megszüntethetők. Így 2012. január 1-jétől megszűnik az előre hozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is. A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék a jövőben a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik, a nyugdíjkorhatár betöltésétől pedig öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani őket. Az említett korhatár előtti ellátások és járandóságok társadalombiztosítási szempontból nem minősülnek nyugellátásnak, de a bennük részesülők egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. A hétfőn elfogadott törvény alapján az 1955-ben vagy az után született, korábban a hivatásos állomány tagjaként dolgozók esetében a szolgálati nyugdíjat 2012 januárjától a nyugdíjemelés mértékével növelt, de az szja-val csökkentett összegben szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani. Megkötést jelent, hogy a járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá. Emellett nem csökkenthető a járandóság, ha a szolgálati viszonyt egészségi alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozó baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel, illetve ha a jogosult önkéntes tartalékosi szerződést kötött.

Forrás: MTI

68/72

Százmillióra büntette nyugdíjpénztári szabálytalanságokért az AXA-t a PSZÁF 2011. November 29. Kedd Százmillió forintra büntette az AXA alapkezelőjét a PSZÁF, mert a hatóság szerint a cég indokolatlan többletköltségekkel csökkentette a magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjcélú megtakarításait. A felügyelet a történtek miatt pert is indított, és nyomozást kezdeményezett.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 100 millió forint bírságot szabott ki az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.-re, és felszólította a pénztári vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi előírások betartására - közölte kedden a PSZÁF. A pénzügyi felügyelet vizsgálata szerint az AXA nyugdíjpénztára indokolatlan többletköltséget okozott magán-nyugdíjpénztári tagjainak egyes, az AXA alapkezelője által kezelt befektetési alapokban történt befektetéseivel. A nyugdíjpénztár által kimutatott, a hatóság szerint jogtalan többletköltség 808 millió forint volt, amelyből az AXA alapkezelője csak 158 millió forintot térített meg. A PSZÁF megállapította, hogy a vagyonkezelő több esetben közvetett befektetési eszközökbe - az alapkezelő által létrehozott, döntően a pénztár által lejegyzett, viszonylag kisszámú értékpapírt magába foglaló befektetési alapokba - helyezte el a pénztári megtakarításokat, noha az ugyanolyan befektetési összetételt megvalósító közvetlen befektetések lényegesen olcsóbbak lettek volna. Kirívóan súlyos jogsértésnek minősítette a hatóság, hogy a vagyonkezelő nem a pénztár érdekeivel összhangban járt el. Az ugyanis az indokolatlan többletköltség felszámítása révén csökkentette a magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjcélú megtakarításainak összegét, miközben az alapkezelési díjon keresztül neki közvetlen vagyoni előnye származott. A PSZÁF a Fővárosi Bíróságon közérdekű igényérvényesítési eljárást indít az AXA alapkezelőjével és nyugdíjpénztárával szemben, hogy elérje a volt és jelenlegi magán-nyugdíjpénztári tagokat illető többletköltség visszafizetését. Az ügyben a PSZÁF a nyomozó hatósághoz is fordult.

Forrás: MTI

69/72

Morgan Stanley: Legjobb esetben 0 növekedés lesz Magyarországon 2011. November 29. Kedd Jelentősen csökkentették a közép-kelet-európai gazdaságokra - köztük Magyarországra adott jövő évi növekedési előrejelzésüket hétfői helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, miután új, ugyancsak rontott prognózisuk szerint az euróövezet 2012 egészét recesszióban tölti.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlegének felzárkózó térségi közgazdászai befektetőknek hétfőn összeállított globális előrejelzésükben közölték, hogy az eddig jósolt 0,5 százalékos növekedés helyett 2012-ben most már átlagosan 0,2 százalékos GDP-visszaesést jósolnak az euróövezetben. A ház ennek nyomán Magyarországon az eddigi prognózisában szereplő 1,2 százalékos növekedés helyett jövőre egész évre stagnálást vár, de a Morgan Stanley londoni elemzői a következő hat hónapban technikai recessziót is valószínűsítenek a magyar gazdaságban, vagyis nem tartják kizártnak, hogy két egymást követő negyedévben csökkenni fog a magyar GDP-érték.A cég a cseh gazdaságra adott 2012-es növekedési előrejelzését szintén meredeken, 1,5 százalékról 0,5 százalékra csökkentette, Lengyelországban pedig az eddigi 3,2 százalék helyett 2,5 százalékos növekedést jósol jövőre. szert a túlköltekező országoknál.

Forrás: MTI

70/72

Az eurózóna felbomlására készül a világ 2011. November 28. Hétfő A német kormánykötvény-hozamok emelkedése és az euró gyengülése arra vall, hogy a piac most már egyre inkább tart az euróövezet szétesésétől – vélekedtek hétvégi helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. Jövőre euróövezeti recessziót és meredek eurójegybanki kamatcsökkentést is jósolnak.

A Capital Economics felidézte a minapi német állampapír-aukció nagy feltűnést keltő kudarcát és az utána megindult német kötvényeladási hullámot (a hatmilliárd euró értékben meghirdetett tízéves német kötvényre kevesebb mint négymilliárd eurónyi ajánlat érkezett, német államkötvény-kibocsátásnak az euró bevezetése óta nem volt ilyen gyenge piaci fogadtatása). Az elemzők szerint a piacok elvileg abból a meggondolásból is távol tarthatták magukat a német kormánykötvényektől, hogy Németország – ahogy arra a legutóbbi hivatalos nyilatkozatok utaltak – immár hajlandó lenne hatalmas mértékű költségvetési kockázatot magára vállalni az euró megmentése érdekében. A német kötvényhozamok emelkedése nem a német mentőakcióhoz fűződő piaci várakozást, hanem éppen az euróövezet felbomlásával kapcsolatos, egyre nagyobb félelmet tükrözi. Ugyanis a német állampapírok hozamemelkedését nem kísérte ennek megfelelő hozamcsökkenés a perifériális eurógazdaságokban. Márpedig ez várható lett volna abban az esetben, ha a piac megítélése szerint Németország valóban kész lenne magára vállalni az európeriféria költségvetési terheit. Ezzel szemben az olasz kötvények hozama ismét a lélektani 7 százalékos küszöbszint fölé emelkedett, emelkedtek a portugál hozamok is. A legkirívóbb fejlemény mégis az volt, hogy az ír kötvényhozamok is hirtelen felszöktek 8 százalék körüli szintről 9 százalék fölé, jóllehet az ír állampapírok hozama az elmúlt félévben, az általános folyamattal szembehaladva, jórészt csökkent. Az euró árfolyammozgása is valószínűleg a valutaunió szétesésével kapcsolatos növekvő félelmekre vall. A ház kiemelte, hogy az elmúlt kereskedési hét végére az euró 1,32 dollár közelébe gyengült; ez január óta a leggyengébb euróárfolyam és az október végi állapothoz képest csaknem 7 százalékos árfolyamesésnek felel meg, mondja a Capital Economics. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital hétvégi helyzetértékelése szerint az euróövezeti kötvényhozamok emelkedése arra utal, hogy a valutaunió erősebb tagállamai a gyengébb eurótagok támogatására mozgósítható kapacitásaik határához közelednek. A ház szerint a legtöbb befektető mostanra már megértette az euróövezet problémájának gyökereit: abból kiindulva, hogy a valutauniós kormányadósságoknak nincs hitelkockázatuk, a befektetők és a hitelfelvevő országok rendkívül magas adósságállományt engedtek felhalmozódni, részben olyan pénznemben, amelyet az egyes tagállamok saját jegybankjainak nem áll módjában kibocsátani. Így az euróövezeti országok most épp olyan jellegű adósságproblémától szenvednek, mint korábban a felzárkózó térség gazdaságai, csak az adósságállomány sokkal magasabb. A cég számításai szerint csak Olaszországnak és Spanyolországnak együtt 500-800 milliárd eurós (156-250 ezer milliárd forintos) pénzügyi védőpajzsra lenne szüksége ahhoz, hogy megvédhessék magukat a destabilizáló piaci dinamikáktól. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az euróövezet valószínűleg már az idei negyedik negyedévben recesszióba süllyedt. A Barclays Capital prognózisa szerint ebben a helyzetben az euróövezeti jegybank (EKB) hamarosan

71/72

ütemes kamatcsökkentésbe kezd. A cég elemzői decemberben, januárban és februárban is egyaránt negyed százalékpontos kamatcsökkentésre számítanak; az eurójegybank irányadó kamata így februárra 0,5 százalékig csökkenne. Ha Olaszország – a harmadik legnagyobb eurógazdaság – nem tudja fenntartható szintre csökkenő hozamokkal biztosítani piaci finanszírozását, annak törlesztésképtelenné válás lesz a következménye. Ez valószínűleg az olasz eurótagság végét is jelentené, ami viszont a valutaunió teljes széteséséhez vezethet.

Forrás: MTI

72/72