Tartalomjegyzék Nevelési programunk

Tartalomjegyzék 1.

Nevelési programunk

4

1.1. Intézményünkben folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei

4

1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink

23

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

28

1.4. A személyiségfejlesztési és közösségfejlesztési feladataink megvalósulása

31

1.5. Személyiség- és közösségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi rendezvényeink 1.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

34 36

1.7. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk helyi rendje 1.8.1. Esélyegyenlőség biztosítása

43 53 53

1.8.1.1. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége

54

1.8.1.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink

57

1.8.1.3. Integrált nevelés

61

1.8.1.4. Képesség-kibontakoztató felkészítés

66

1.8.2. Különleges bánásmódban részesülő tanulóink

68

1.8.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók

68

1.8.2.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók

87

1.8.2.3. Kiemelten tehetséges tanulók

99

1.8.3. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

106

1.9. Egészségnevelési elveink, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Egészségnevelési programunk

109

1.10. Környezeti nevelési elveink, feladataink Környezeti nevelési programunk

132

1.11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

146

1.12. A tanulók felvételének és átvételének (Nkt. keretei között) helyi szabályai

147

2

2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve 2.1. Képzési rendünk

149 149

2.1.1. Heti időkeretünk

149

2.1.2. Tantárgyi struktúránk

149

2.1.3. A pedagógiai képzésünk belső szakaszai

160

2.1.4. Képzési specialitások, irányok

161

2.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi implementációja

165

3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi tanterve 166 3.1. Képzési rendünk

166

3.1.1. Heti időkeretünk

166

3.1.2. Tantárgyi struktúránk

166

3.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai

173

3.1.4. Képzési specialitások, irányok

174

3.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi implementációja 4. Értékelési rendszerünk

176 177

4.1. Tanulmányi munka értékelése

179

4.2.A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése

186

5. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszköz fejlesztés

189

5.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei

189

5.2. Taneszköz fejlesztésünk

190

Pedagógiai programunk érvényességével, módosításával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladataink

191

Mellékletek

193

3

1. Nevelési programunk 1.1.

Intézményünkben folyó nevelő – oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei

„ Te és én olyan kapcsolatban vagyunk, amit nagyon értékelek és meg akarok tartani. De mi két személy vagyunk, saját igényekkel, amiket jogunk van kielégíteni. Így egészséges kapcsolat alakul ki köztünk, amiben mindketten megvalósíthatjuk önmagunkat, és amit kölcsönös tiszteletben, szeretetben és békében folytathatunk.” (Dr. Thomas Gordon) „A szeretet az élet” (Móra Ferenc)

Alapelveink megfogalmazásakor abból az emberképből indulunk ki, amely az európai gondolkodásnak több ezer éve sajátja. Ennek az embereszménynek alapvető vonása, hogy az ember individuum és kollektív lény egyszerre. Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és a megbecsülés. Az ember biológiai és szellemi lény. Szellemisége individualitásában és abban gyökerezik, hogy szabadságra hivatott.

4

A Nemzeti Köznevelési törvényben megfogalmazott értékeket valljuk: -

Elősegítjük a ránk bízott gyermekek harmonikus lelki, testi és érzelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztését,

ezáltal

erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelünk. A nevelést és az oktatást egységben valósítjuk meg. -

További kiemelt célunk a társadalmi leszakadás megakadályozása (a nevelés, oktatás eszközeivel) és a tehetséggondozás.

-

Intézményünk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, a tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

A törvények, a jogszabályok, amelyek a módosítást szükségessé tették: a Nemzeti Köznevelési törvény és az EMMI 20/2012. végrehajtási rendeletei, valamint a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosítása a 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet.

5

Helyzetkép 2011. augusztus 1-jétől a Petőfi Sándor Általános Iskola a Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola tagintézménye lett. Arra törekszünk, hogy egységes intézményként is megtartsuk sajátos arculatunkat. A Móra Ferenc Általános Iskola helye, története Az egykori 21. Sz. Általános Iskola – ma Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola – Nyíregyházán, a Fazekas János tér 8. szám alatt található. Iskolánk Örökösföld lakótelepének 1984-ben megépült intézménye, mely egyidős a városrésszel, és annak szerves része. 1984. szeptember 1-jén 318 diák és 31 nevelő kezdte meg az első tanévet. Az épületben 24 tanterem, 7 napközis terem, 2 technikaterem, könyvtár, ebédlő, befejezőkonyha, tornacsarnok szabvány méretű kézilabdapályával és 1100 m2-es sportudvar szolgálja a gyermekek szellemi és testi fejlődését. Az 1984-85-ös tanévben iskolánk adott otthont az átépítésre szoruló 4. Sz. általános Iskola felső tagozatos tanulóinak, valamint a tantestületük egy részének. Két évig óvodai csoporttal is együtt dolgoztunk az épületben. A lakótelep folyamatos bővülésével a gyerekek száma közel négyszeresére nőtt. Ezért 19871990 között a 3. és 4. évfolyam tanulói a belvárosi 3. Sz. Általános Iskolában folytatták tanulmányaikat. A tanulólétszám fokozatos növekedésének enyhítésére 1990-ben átadták a 23. Sz. (később Hunyadi Mátyás) Általános Iskolát, ahol 530 tanulónk tanulhatott tovább. 2004/2005-ös tanévig két általános iskola működött Örökösföldön, a 2005/2006-os tanévtől a Hunyadi Mátyás Általános Iskola intézményünk tagiskolájaként működött tovább a Semmelweis utcai telephelyen. A 2009/2010-es tanévtől a Hunyadi Tagiskola megszűnése miatt a tagiskola hetedikes, nyolcadikos diákjai iskolánkban folytatták tovább tanulmányaikat. 2013. január 1-jétől iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A nevelő-oktató munkát 66 pedagógus végzi és 3 nem pedagógus dolgozó segíti. Iskolánk működtetését az Alapfokú Intézményeket Működtető Központ látja el 12 fővel. Jelenlegi tanulólétszámunk 852 fő.

6

Jelenlegi tevékenysége, működése Iskolánk hagyományos 8 osztályos általános iskola. Évfolyamonként 4 tanulócsoportban folyik az oktatás. Az 1-4. évfolyamon egész napos iskolaként működik. Az emelt szintű testnevelés osztály 1. évfolyamtól, a speciális angol nyelvi, informatikai osztályok 3. évfolyamtól szerveződnek. A 7-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából sávos oktatási forma keretében segítjük diákjainkat a tehetséggondozás és felzárkóztatás terén. Iskolaotthonos osztályaink

saját

osztályteremmel

rendelkeznek,

az

5-8.

évfolyam

szaktantermi rendszerben tanul. A 32 tanulócsoport elhelyezését tudjuk biztosítani. Intézményünkben az utóbbi években felújították a vizesblokkokat, a világításrendszert, az aulák, folyosók burkolatát. A tánc és dráma modul tanításához tánctermet alakítottunk ki, és az iskolai sportudvaron felújításra került

a futópálya, kézilabdapálya.

A tárgyi

eszközfejlesztésünk a Pedagógiai programunkhoz kapcsolódik. A képzési specialitásunknak megfelelően előtérbe került az idegen nyelvi tárgyi eszközök fejlesztése, valamint a számítástechnika-informatikai hardver és szoftver állomány bővítése. Jelenleg tizenkilenc digitális táblával és 29 tanulói laptoppal rendelkezünk. Az iskolai bútorok cseréje folyamatos. Tantestületünk szakos ellátottsága 100%-os. Az oktató-nevelő munkát egy mentálhigiénés szakember, egy iskolapszichológus, két gyógypedagógus, két inkluzív pedagógus, hat fejlesztő pedagógus és egy drámapedagógus segíti. Nevelőtestületünk tagjai jól képzett, gyakorlott pedagógusok, akiknek színvonalas munkavégzése komoly vonzerőt jelent az iskolaválasztók számára. Az alapkészségek differenciált fejlesztésében, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésében is jelentős szerepet vállalunk. Élünk a személyiségfejlesztés minden lehetőségével, ezért gazdag, színes szabadidős programokat tervezünk. A korszerű általános műveltség megalapozásában, az intézményi specialitásaink fejlesztésében, megerősítésében és a továbbtanulásra való felkészítésben élen járunk, növeljük iskolánk elismertségét, sikerességét. Az itt folyó eredményes nevelő-oktató munka elismeréseként 2007-ben a Szabolcs- SzatmárBereg Megyei Közoktatási Közalapítvány az „Oktatás- Nevelés Eredményességéért Díj”-at adományozta iskolánknak. Intézményünk csatlakozott a HEFOP 3.1.4. projekthez, amely iskolánk belső megújulását segíti, és lehetővé teszi, hogy a mindennapi munkánkba egyre fokozottabban beépítsük a korszerű pedagógiai módszereket, eszközöket.

7

Intézményünk 2009 júniusában hét nyíregyházi oktatási intézménnyel együtt megkezdte a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia-alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán című projekt megvalósítását. Négy alsó és négy felső tagozatos tanulócsoportban nyolc bevont pedagógus részvételével indítottuk el a projektet magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv és természetismeret tantárgyak keretében. A projektbe való bekapcsolódásunk célja, hogy a kompetencia alapú tanítás módszertanát és eszközeit minél szélesebb körben elterjesszük, alkalmazzuk, a tanulók képességeit és kulcskompetenciáit egyénre szabottan, új, eddig még kevésbé ismert taneszközök segítségével fejlesszük és erősítsük. Pedagógusaink nyitottak és felkészültek arra, hogy tudásukat átadják más intézményeknek is, készek vagyunk a disszeminációra, a projekt eredményeinek terjesztésére. Hat jó gyakorlatot töltöttünk fel az Educatio országos rendszerébe, az „iskolataska.kosar.educatio.hu” honlapra: Óvoda-iskola átmenetet segítő „Aranykapu - program”, „Halloween” projekt, „Power point alkalmazása a betűtanításban, a szövegértés –szövegalkotás fejlesztésében.”, „Tömbösített természetismeret tanmenet”, „Éljünk egészségesen! – témahét”, „ÖKO-játszóház karácsonyi projekt”. Referencia-intézményi előminősítési eljárás során kiválóan megfelelt minősítést kapott iskolánk. „A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely” referencia-területen. A TÁMOP 3.1.7. Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése pályázatot 2012-ben megnyertük. Ezzel lehetőségünk nyílt arra, hogy pedagógiai szolgáltatást biztosítsunk „jó gyakorlataink” átadásával a kompetenciaalapú nevelés-oktatás mindennapi pedagógiai gyakorlatához más intézmények számára. 2013-ban iskolánk tehetséggondozó tevékenysége alapján a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács jóváhagyásával elnyerte az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet. 2013-ban elnyertük az Ökoiskola címet, az eddigi környezeti nevelési eredményeink alapján. Sikerünkhöz hozzájárul a szülők támogató együttműködése, az, hogy elismerik nevelő-oktató munkánk eredményeit, és annak ők is részesei. A jövőnknek is van egy útja, melyet végig kell járnunk. Ezt úgy kell végigjárnunk, hogy mindannyian bátran mondhassuk: „Szeretném, ha ember lenne belőled, gyermekem.” (Móra Ferenc)

8

A Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény Nyíregyháza déli részén, Borbányán található. Tanulóink kertvárosi övezetben élnek Borbányán, Nyírjesen, Nagyszálláson, beiskolázási körzetünk is ez a terület. Tagintézményünk helye, története A település első népiskolája 1911-ben kezdte meg működését a Kállói úton egyetlen tanteremben. Ezt az oktatási formát 1948-ban váltotta fel a nyolc osztályos általános iskola. 1955/56-tól önálló, osztott iskolaként 10. Számú Általános Iskola néven működött tovább. Folyamatos fejlődéssel 1986-ra 14 tanterem, 1 technika terem, 1 tornaszoba szolgálta az oktatást. 1987. szeptember 1-jén átadták az Alma úti nyolc tantermes épületet. 1997-től az intézmény neve: Petőfi Sándor Általános Iskola. 2005. augusztus 1-jétől közgyűlési határozat alapján, a Kistelekiszőlőben lévő, csak alsó tagozattal működő iskola a tagintézményünk lett. 6 év közös munka után megszűnt ez a szervezeti forma, a tagiskolát bezárták. Az oktatási rendszer racionalizálásának eredményeképpen 2011. augusztus 1-jétől a Móra Ferenc Általános Iskola tagintézménye lettünk. Nevünk: Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény. Hosszú várakozás után ,,Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak Alföldi Operatív Program Oktatási-nevelési Intézmények Fejlesztése’’ című pályázat keretében iskolánk épülete teljes megújuláson és bővítésen ment keresztül. Az épület akadálymentesített lett, valamint 3 tanteremmel bővült. Ezzel megteremtődött annak a lehetősége, hogy huszonöt év után a 2012/2013-as tanévben egy épületben kezdhettük meg a munkát. A projekt révén tagintézményünk tanulói egy modern, gazdagon felszerelt, színvonalas oktató- és nevelőmunkát garantáló, a 8 évfolyamot kielégítő infrastrukturális iskolai környezetben folytathatják tanulmányaikat, ahol kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermek szükségleteire is. Kialakítottunk két fejlesztő szobát, ahol speciális eszközök és berendezések segítik az integrálást. Az iskolai nevelő-oktató munka fejlesztésének egyik alapvető feltétele, hogy a pedagógusok képesek legyenek az új tartalmak, ismeretanyagok hatékony átadására, módszertani kultúrájuk korszerűsítésére. Ehhez szükséges volt a módszertani felkészültség szélesítése, amelynek eleget téve a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében tantestületünk 98 tanúsítványt szerzett. A TÁMOP 3.1.4. pályázattal felvállaltuk a komoly pedagógiai feladatot jelentő kompetencia alapú oktatást, emellett intézményünk az iskolai kudarcok csökkentését és a minőségi oktatás megvalósítását kezeli prioritásként.

9

Jelenlegi tevékenysége, működése Az Alma úti épületben 15 tanterem, egy számítástechnika terem, egy tornaterem, egy könyvtár és két sportpálya biztosítja a színvonalas oktatást. Az épület megjelenését lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél vonzóbbá tenni. Az iskolai

alapítványunk

segítségével,

szülői

támogatással

és

a

gazdálkodási

keret

felhasználásával törekszünk a fejlesztésekre. Intézményünk belső képén, esztétikáján tükröződik iskolánk szellemisége, a gyermekközpontúság. Az iskolába betérőket nyugodt légkör fogadja. Tárgyi feltételeink az elmúlt tanév során jelentősen fejlődtek. A TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján a tartalmi, módszertani fejlesztés mellett igen jelentős lett az előrelépés a tárgyi feltételek terén is, hozzájárulva az oktatás minőségének javulásához. Ez a fejlesztés "A Petőfi Sándor Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése, bővítése" c. pályázat során még tovább bővült. Kiépült az iskolai számítógépes hálózat, klíma került a számítástechnika terembe, megtörtént az internet hálózat kiépítése.

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

részeként megvalósuló fejlesztéssel iskolánk is csatlakozott az Intelligens iskola programhoz, melynek eredményeképpen a XXI. sz. követelményeinek megfelelő technikai hátteret tudjuk biztosítani tanulóink számára. (Interaktív táblák, digitális tananyagok, tanulói laptopok, szoftverek.) A tárgyi fejlesztések mellett törekszünk arra, hogy a városban és szakmai körökben mind ismertebbé váljunk. Ennek érdekében évről évre a Petőfi-napok keretében megrendezzük a nagy érdeklődésre számot tartó megyei szintű versenyeket: -

angol nyelvi,

-

versmondó,

-

matematika feladatmegoldó,

-

rajzverseny.

Az országos és megyei szaknapok, konferenciák, nyitott iskolai napok, bemutató tanítások tapasztalatát igyekszünk kamatoztatni iskolánkban is. Tanulóink között sok a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek száma. A szülők megváltozott életmódja, a kereső foglalkozás kényszere, vagy éppen a munkanélküliség nyomasztó szorítása az iskolai személyiségformálást felruházta a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs, korrekciós feladatokkal is. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség.

10

A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Támogatjuk a gyermeki, tanulói személyiség képességeit megismerő, hatékonyan fejlesztő tehetséggondozó kezdeményezéseket. A tehetséges gyermekek tehetségét ismerve és arra odafigyelve alakítjuk pedagógiai munkánkat. Iskolánk alapvető célkitűzése, hogy az oktatás és nevelés valamennyi területén és szintjén a kor követelményeinek megfelelő, konvertálható általános ismereteket nyújtson, melyeket tanulóink – a középfokú oktatásban továbbfejlesztve – leendő munkájukban hasznosítani tudjanak. Az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be az oktatás terén, ezzel is elősegítjük az új tanulási kultúra kialakítását. A nevelés területén célunk, hogy nyitott, kapcsolatteremtésre alkalmas, káros szenvedélyektől mentes, kiegyensúlyozott, testben és lélekben ép, a munka értékét ismerő és elismerő, az emberi értékekre igényes, aktív, öntudatos, toleráns ifjúságot neveljünk. Meghatározó szerepe van napjaink nevelőmunkájában az értékrend és a szokások kialakításában, a tanuláshoz való viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében. Az emberiség jelenlegi legnagyobb kihívása a környezeti válság. A környezettudatosabb életvitel kialakítása nekünk is célunk. Ennek a célnak az eléréséhez csatlakozni szeretnénk az Öko-iskolai programhoz. A Petőfi Sándor Általános Iskola nevelői szakmailag felkészültek, pedagógiai megújulásra törekszenek, fejlesztő légkörben végzik munkájukat. Nem a család helyett, hanem a szülőkkel szövetségben akarják megoldani az adódó napi problémákat. Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt nap, közös sportrendezvény, ünnepi műsoraink, közös kirándulások segítik a kapcsolatépítést, valamint a szülők önkéntes anyagi támogatása megvalósul a „Tettrekész alapítvány a gyermekekért” civil szervezeten keresztül. Nevelőmunkánk partnere a városrészen működő két óvoda is. Részt veszünk egymás rendezvényén, szülői értekezletén, nyílt napokon. A leendő első osztályosoknak és szüleiknek nyílt nap keretében biztosítunk lehetőséget munkánk megismerésére. A kapcsolat erősítésére hagyományosan ünnepségeket és rendezvényeket is szervezünk, ahol a családok velünk együtt örülhetnek a gyerekek sikereinek. Hitvallásunk segítségével, az elért sikerek örömével merítünk erőt ahhoz, hogy hagyományainkat, erősségeinket megőrizzük és megújítsuk, emberséget és tudást adjunk a Borbányán élő gyermekeknek: ,, Tiétek lesz a végtelen jövő! ’’ (Petőfi Sándor)

11

Alapelveink: Olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, melyek a nevelés minden területére, formájára, érvényes törvényszerűségekre és a nevelési tapasztalatokra alapozódva biztosítják a nevelés hatékonyságát. Iránymutatóul szolgálnak a nevelésnek, illetve a nevelés komplex folyamatának. Céljaink: Azok az önmagunkkal szemben megfogalmazott elvárások, melyekben kitűzzük, hogy mit szeretnénk elérni a folyamat során, illetve a végére. A cél elérése a tevékenység „jutalma”. Feladataink: Azok a konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével elérhetővé válnak a célok, illetve érvényesülnek az alapelvek. Eljárásaink: Azon folyamatok, módszerek, melyeket alkalmazunk annak érdekében, hogy a vállalt feladatok elvégzése sikerrel járjon. Eszközeink: Olyan tényezők, eljárások vagy tárgyi technikai kellékek, melyek felhasználásával nevelő hatást fejtünk ki.

12

Alapelveink I. A komplexitás elve. Annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk. A különbözőséget természetes állapotnak tartjuk. Figyelembe vesszük, hogy az iskolában mindenki és minden esemény, történés, tárgy, eszköz, épület stb. nevel.

II. Munkánkat a feltétel nélküli gyermekszeretet hatja át. Intézményünk minden dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi jogait, méltóságát, a sajátjától eltérő nézeteket. A gyermek és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a nevelésioktatási folyamatban.

Céljaink A tanítási-tanulási folyamat közvetítsen strukturált tudást: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és a magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával. Alakítsuk ki azokat a szociális készségeket, melyek képessé teszik tanulóinkat arra, hogy szociálisan elfogadóak elfogadhatóak legyenek, és érdekeiket érvényesítsék, s az ne mások kárára történjék.

Feladataink Iskolánkba lépő kisgyermekekben óvjuk és fejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

Eljárásaink Fokozatosan átvezetjük gyermekeinket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe iskolaotthonos és egész napos szervezeti formában.

Megtervezzük iskolánkban a „látens” hatásokat, őszinte, harmonikus emberi kapcsolatokat, példaértékű életviteli és viselkedési szokásokat alakítunk ki.

Minden gyermek számára biztosítjuk a megfelelő, tanulóbarát szociális és tanulási környezetet a tanulók bevonásával. Megismerjük az egyes gyerekek személyiségét, s ennek megfelelően alkalmazzuk a pedagógiai módszereket a személyiség egészének fejlesztése érdekében.

Fejlesszük tanulóink fogékonyságát az emberi kapcsolatokra: találják meg egyéni boldogságukat, boldogulásukat, szolgálják szűkebb és tágabb közösségük javát a tanulási tevékenységek közben.

Olyan intellektuális és erkölcsi értékek kialakítása, melyek képessé teszik gyermekeinket saját sorsuk irányítására, felelősségvállalásra, helytállásra közösségeikben.

A szocializációs folyamatok segítése. Az alkotó pedagógiai klíma megteremtése. Igényesség, a tanuló jogainak tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, méltányosság, titoktartás.

Eszközeink Minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének, távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Olyan oktatási környezetet teremtünk, amelyben módjukban áll, hogy képességeik és tehetségük alapján fontoljanak meg választási lehetőségeket és hozzanak döntéseket. 13

Alapelveink III. A közösségek biztosítanak terepet tanulóink önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

Céljaink Célunk, hogy tanulóink szabad felnőttekké, autonóm személyiségekké váljanak. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési képességét készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. A segítő magatartás megalapozása, gyakoroltatása.

Feladataink Be kell vonnunk a gyerekeket saját életük megszervezésébe. Segítenünk kell a szocializációs folyamatok fejlesztését, a pályaorientációt.

IV. A harmonikus személyiség kibontakoztatása érdekében fejlesztjük a gondolkodási képességeket, az érzelmiakarati tényezőket, a lelki és testi egészséget. Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és az egészséges életmód készségét, a családi életre nevelést. Szoros együttműködés a családdal a gyermek széles körű személyiségfejlesztése során.

Minden egyes gyermekben lássuk meg és láttassuk meg, valamint fejlesszük tovább személyiségének értékeit. Alakítsuk ki tanulóinkban a reális önértékelés képességét, az egészséges teljesítményés sikerorientált beállítódást, az egészséges önbizalom és kockázatvállalás bátorságát.

A kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált munka során ki kell fejlesztenünk a felelősségtudatot, a kitartás képességét, érzelemviláguk gazdagodását. Adjunk teret a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának, segítve természetes fejlődésüket, érésüket. Olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra és technikákra vonatkozó – ismeretekeket közöljünk,

Eljárásaink A tanítási órákon az együttműködést segítő kooperatív eljárásokat alkalmazunk, a tagintézményben pedig a Komplex Instrukciós Programmal is. A gyerekek, fiatalok és csoportjaik összekapcsolása. Problematikus élethelyzetek megelőzését, javítását szolgáló helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása. A megszerzett tudás alkalmazása valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében. A döntésképesség érvényesítése szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben.

Eszközeink Nevelési célzatú csoportfoglalkozások a problémák kezelésére. Demokratikus fórumok a szabad véleménynyilvánításra. A diákönkormányzat önszerveződésének segítése. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, a konfliktusok kezelésére, gyakorlás és tréningek beiktatásával. Témahetek, témanapok, osztályfőnöki órák, heti értékelések, diákönkormányzat, kirándulások, erdei iskola, táborok.

14

Alapelveink

Céljaink

V. Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási/pályaválasz tási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést.

Pozitív életkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdöket), motívumokat.

VI. Erkölcsi nevelés. Korunk követelményeinek megfelelő erkölcsi és emberi tulajdonságok kialakítása szabad, otthonos légkörben.

Tudatosítsuk gyermekeinkben a környezetből megismerhető erkölcsi értékeket /humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat/. Alakítsunk ki szeretetteljes emberi kapcsolatokat a tanulók, nevelők és szülők között.

Feladataink melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A pedagógusok elsajátítják, és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket. Kialakítjuk tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll, az önmagunkért vállalt felelősség, önállóság, az önfejlesztés igényét és képességét. Fogékonnyá tesszük tanulóinkat saját környezetük, a természet, társas kapcsolataik, a tágabb társadalom értékei iránt. Ezen értékek: - a biológiai lét értékei, - a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek, - a tudással, a műveltséggel kapcsolatos értékek, - az „én” harmóniájára vonatkozó értékek, - a társas kapcsolatok értékei,

Eljárásaink

Eszközeink

A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzési tervnek megfelelően.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásában szükséges professzionális tudás megszerzése.

Alakítjuk tanítványaink önismeretét, fejlesztjük önértékelési képességeiket, tudatosítjuk az együttműködés értékét a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Megláttatjuk a bensőséges emberi viszonyok: a barátság, a szeretet értékeit. Kialakítjuk a társakról való gondoskodás igényét. Erősítjük a család szerepének fontosságát az esetleges negatív példák ellenére is.

Pozitív szokások, minták közvetítése különböző élethelyzetekben, irodalmi művekben, filmekben, történelmi eseményekben. Értékvizsgálatok. Mérések. A 20. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatása a 8. évfolyamon.

15

Alapelveink

Céljaink -

VII. Méltányos oktatási környezet biztosítása minden tanuló számára. Felkészítjük tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Biztosítjuk az önmegvalósítás lehetőségét. Olyan oktatásszervezési keret létrehozása, amely tudatosan építi ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet, szolidaritást, integrációt. Támogatást adunk a tanulási kudarc és a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélylehetőség megteremtéséhez, az egyéni bánásmódhoz. A kiemelkedő tanulóknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A nevelő készítse fel tanulóinkat képességüknek, tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba történő majdani beilleszkedésre. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. Az általános pedagógiai célrendszert, és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezelje. Váljon elérhetővé minden tanuló számára a tanulás tanulása, és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása.

Feladataink humanizált társadalom értékei (a szűkebb és tágabb hazára, a nemzetre, a világra vonatkozó értékek).

Segítenünk kell, hogy megfelelő mennyiségű tananyagot megfelelő időben sajátíthassanak el diákjaink. Meg kell ismertetnünk a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk várhatunk el tőlük. Fel kell vérteznünk őket olyan tudással, ami használható, előhívható Együttműködünk velük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napköziotthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással. A tehetséges gyerekeket valós szükségleteik szerint segítjük a saját önfejlesztő stratégiáinak kialakításában és megvalósításában. Elsajátíttatjuk a tanulási stratégiákat, módszereket.

Eljárásaink Tanulóink számíthatnak a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és életük egyéb problémáiban. Titoktartás. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az egyéni képességek figyelembevétele, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, az érési folyamatok követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát. Figyelembe vesszük a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszünk változtatni előzetes tanítási terveinken. Heurisztikus tanulási helyzeteket is kínálunk tanulóinknak, eljuttatva őket a megismerés, a tudás öröméhez.

Eszközeink

Emberléptékű követelménytámasztás, az önmegvalósítás lehetőségeinek biztosítása. Az indulási hátrányok feltérképezése és csökkentése. Egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése. Felzárkóztató foglalkozások. Tehetséggondozó munka. A szülők, a családok életvezetési gondjainak segítése. Egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és mérőrendszerek alkalmazása.

16

Alapelveink

Céljaink

Feladataink A mérések a képességfejlesztés alapelemei, nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. A tanulók folyamatos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről.

VIII. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait. A személyiség kibontakoztatása érdekében fejlesztjük a kialakítandó, megerősítendő kulcskompetenciákat. Azokat, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat: - az anyanyelvi kommunikáció, - az idegen nyelvi kommunikáció, - a matematikai-logikai, - a természettudományos, - a digitális, - a hatékony, önálló tanulási, - a szociális (állampolgári) életviteli és környezeti,

Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat, ismereteket, önfejlesztő tevékenységeket, képességeket és attitűdöket.

Eljárásaink A mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket, differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Tájékoztatást adunk az országos kompetenciamérés eredményeiről. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás-tanítási technikákat és módszereket a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. A modern személyiségközpontú interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében és szervezésében a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek

Eszközeink

Az egyes kompetenciaterületekre készült tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, programcsomagok.

17

fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához.

IX. Az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése. Kiemelten fontosnak tartjuk a produktív nyelvi tevékenységek: a beszéd, a beszéd- és szövegértés, az olvasás és az írásbeli szövegalkotás fejlesztését.

X. Az idegen nyelvi kulcskompetencia fejlesztése. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával.

- a kezdeményezőképesség és vállalkozói, gazdálkodói, az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciákat. A beszédfejlesztés fő céljai: interakció és az összefüggő beszéd. Ennek érdekében fejlesszük tanulóink tudatos nyelvhasználatát, beszédbátorságát. Dramatikus tevékenységek alkalmazásával segítsük tanulóink kommunikációs és metakommunikációs készségeinek kialakulását. Legyenek képesek a köznyelvi beszéd megértésére, a legfontosabb információk kiszűrésére, részletesebb instrukciók követésére. Növeljük tanulóink kreatív íráskészségét. Keltsük fel az idegen nyelvek tanulása iránti igényt tanulóinkban. Fejlesszük interkulturális kompetenciájukat. Alakítsuk ki kommunikatív nyelvhasználati képességüket.

teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére.

A tanulók tudjanak egyszerű közléseket, tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Írjanak a tantervi követelményeknek megfelelő szövegműfajokat. Szövegeket hallva, olvasva információkat keressenek és értsenek meg.

Betanult szerepek eljátszása. Csoportos, páros felkészülés után interakcióban való részvétel. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása. Nyelvi tevékenységek végzése. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is kívánjuk megvalósítani.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása, gyakorlás, differenciálás, kooperatív technikák.

A tanulók idegen nyelv – használati képességének fejlesztése: - a beszéd, a beszédértés, az írásbeli szövegalkotás, a szövegértés fejlesztése.

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiákkal, programokkal, segítjük az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Saját és más kultúrák megismerése, összevetése.

A modern nyelvoktatási kooperatív technikák, módszerek (projekt és témahét) alkalmazása, az IKTeszközök használata. Portfóliók készítése. Autentikus nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. Szerepjátékok. 18

Alapelveink

Céljaink

Feladataink

Biztosítsuk az alkalmazható Az egyéni fejlesztési szint tudást. felmérése, személyre Juttassuk el tanulóinkat a szabott tanulási mindennapi életben módszerek keresése. előforduló szituációkban Az alapvető matematikai való alkalmazás ismeretek, készségek képességéhez. alkalmazásának fejlesztése az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában, a mindennapokban. A matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása. fenntarthatóság, a XII. A Tanulóink gondolkodjanak A globálisan és cselekedjenek természettudományos és természettudományos lokálisan a fenntartható műszaki műveltség, kulcskompetencia fejlődés feltételeinek megalapozása. fejlesztése. Az ember és természeti – biztosítása érdekében. Környezettudatos társadalmi környezete A természettudományos magatartás fejlesztése, viszonyának megalapozása. gondolkodás empirikus úton ökoiskolai szellemiség alapuló fejlesztése, a velünk megalapozása. élő környezet megismerése. A természettudományos Be kell engednünk gondolkodásnak tanórán tanulóinkat a jelen kívüli környezetben történő kutatásainak kérdéseibe, komplex fejlesztése. azok világába. XI. A matematikai kulcskompetencia fejlesztése. A kompetenciaközpontú matematikatanítás alapja a matematikai műveltség, a matematika-specifikus készségek, képességek és attitűdök fejlesztése.

Eljárásaink Értékeik megláttatása, tisztelete. Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. Hatékony tanulási módszerek megismertetése. A matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén.

Eszközeink

Összehangoljuk a tantárgyi, valamint az osztályfőnöki órák tematikáját. Bekapcsolódunk környezetünk értékeinek megőrzésébe (témanapok, témahét).

Az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenykedtető kooperatív módszerekkel dolgozunk. Alkalmazzuk a programcsomagok elemeit, felhasználjuk a tantárgytömbösítés adta lehetőségeket (epochák).

Mérőlapok, feladatlapok, kooperatív technikák, differenciálás. A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása, szituációs játékok.

19

Alapelveink XIII. A digitális kulcskompetencia fejlesztése. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal.

Céljaink Az informatika alkalmazása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához. A tanuló értse és alaposan ismerje meg az információs társadalom technológiájának szerepét és lehetőségét személyes és társadalmi életében. Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére.

Feladataink Adaptív tanulásszervezéssel hasznosítjuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat. A főbb számítógépes alkalmazások használata a szabadidő, az információmegosztás, a tanulás és a kutatás terén.

Eljárásaink Az információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása; kritikus alkalmazása, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése. A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Eszközeink Infokommunikációs technológia alkalmazása. Székhelyünkön 3. osztálytól iskolánk profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk. A tagiskolában 1 és 2. évfolyamon szakköri formában történik.

XIV. A hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciájának fejlesztése. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kollega helyezzen hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére! Pedagógiai munkánk során építsünk a tanulók más forrásokból szerzett tudására!

Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni tanulási technikák, stratégiák és haladási ütem kialakítására. Kihasználjuk a tananyagban rejlő Alakítsuk ki a tudás lehetőségeket. megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez (múzeumés színházlátogatás; egyéb kiállítások).

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre felkészítő – tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Tanulásmódszertani programunk beépítése tantárgyi struktúránkba (pl. portfóliók készítése).

20

Alapelveink XV. A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztése, a hagyományok ápolása, tisztelete. A kommunikációsés viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Diákjainkat a haza szeretetére, elődeink és kortársaink munkájának, hűségének megbecsülésére és követésére neveljük. A hazánkban élő kisebbségek, nemzetiségek, valamint más nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása: multikulturális nevelés biztosítása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. A szolidaritás és a tolerancia értékei a tanítási-tanulási folyamatokban. Nevelésünk során értékként fogadjuk el gyermekeink világnézeti,

Céljaink A tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják. Ösztönözzük a tanulóinkat a helyes kommunikációra, véleménycserére. Fejlesszük vitakultúrájukat! Fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel és egymással való harmonikus, konstruktív kapcsolatukhoz szükségesek. Ismerjék meg tanulóink a világ és európai kultúra, szűkebb és tágabb szülőföldünk értékeit, névadóink, Móra Ferenc, Petőfi Sándor életét, munkásságát, emberi példáját. Neveljük arra diákjainkat, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek részt a közügyekben.

Feladataink Az értelmi intelligencia mellett az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása. A kommunikációs kultúra gyakorlatainak elsajátíttatására tréningek, terepgyakorlatok végzése. Az egyetemes kultúra és hazánk, valamint megyénk hagyományainak, nagyjainak, történetének és jelenének városunk múltjának és jelenének, városrészeink, Örökösföld és Borbánya, Nyírjes és Nagyszállás történeti hagyományainak megismertetése. Móra Ferenc és Petőfi Sándor életének, munkásságának megismerése. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Intézményünk minden évfolyamán fontos az életkori sajátosságok figyelembe vételével

Eljárásaink A helyes társas magatartásformák elsajátíttatása, gyakoroltatása. A szocializációs folyamatok elősegítése. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, anyagrendezés).

Multikulturális feldolgozása.

Lelki és egészségvédelem megismertetése.

Eszközeink Személyes példamutatás, a mentális képességek tudatos fejlesztése. Osztályfőnöki órák, szakkörök, sportkörök, diákönkormányzat és rendezvényei, témanapok, témahetek.

Helytörténeti és helyismereti órák tudatos tervezése a tanmenetekben. Tanórai és tanórán kívüli fejlesztés (pl. érdeklődési körök, szakkörök). tartalmak Más népek és hazánk ünnepei.

Előadások, szerepvállalások, testi kirándulások.

A konstruktív életvezetés szociálisan értékes, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetés, egyénileg eredményes nevelési értékének elsajátíttatása. Az alapvető erkölcsi. 21

Alapelveink lelkiismereti, vallási hovatartozását. Vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, semlegesek maradunk.

XVI. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, gazdálkodói kulcskompetencia fejlesztése; gazdasági és pénzügyi nevelés; fogyasztóvédelem.

Céljaink

Feladataink

Eljárásaink

Eszközeink

Magyarország Alaptörvényének ismeretek elsajátíttatása megismertetése.

Tanulóink legyenek tudatában saját értékeiknek. A közös munka során tanulják meg a toleranciát, mások tiszteletét, szeretetét. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Tanulóink ismerjék meg tágabb környezetüket, és legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ismerjék meg a fogyasztással kapcsolatos jogaikat.

Biztosítanunk kell az ismeretek, a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, melytől idegen minden nacionalizmus. Nemzeti összetartozásunk ápolására irányuló nevelésünk nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. a zsidóság) diszkriminációjára. A kezdeményezőképesség, az újításra való beállítódás megalapozása, a fenntarthatóság, a megújuló erőforrások fontosságának hangsúlyozása. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzésének fejlesztése, saját nézőpont összevetése mások véleményével.

A vallások erkölcsi és művészettörténeti tartalmának tárgyszerű, elfogulatlan ismertetése.

Minden tanuló számára – aki kéri – biztosítjuk a szabad vallásgyakorlást, a hitoktatáson való részvételt. A szociális képességek működtetése: együttműködés, segítés, versengés, vezetés, vita, érvelés, meggyőzés, kommunikáció.

Kooperatív technikák révén a Páros-, csoportés Egyéni tervezés, szervezés, projektmunka. feladatvállalás. irányítás, kockázatfelmérés; a tapasztalatok értékelése, reflexió és önreflexió.

tanulóink Műelemzési gyakorlatok. A Színházlátogatás, képtárak, XVII. Az esztétikai- Fejlesszük érzékenységét, művészetek nyelvének kiállítások, könyvtár, média. művészeti tudatosság és esztétikai kifejezőképességét, megismerése. kifejezőképesség egyetemes és európai Identitástudatunk erősítése. kulcskompetenciájának kulturális örökségeink iránti fejlesztése, fogékonyságát. médiatudatosság. Nevelő – oktató munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek, ha végzős diákjaink az általános iskolai tanulmányaik befejezésekor a kerettanterveinkben megfogalmazott követelményeknek megfelelnek, s értéknek tekintik az általunk képviselt értékeket. 22

1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink - érvényesülés a közösségben a közösséggel Iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata, hogy megismerjük minden egyes tanulónk legfontosabb személyiségjegyeit, értékeit, családját, szociokulturális hátterét. A tanulók hozott értékeire építve, a szülőkkel együttműködve szervezzük meg a különböző tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységeket. Válasszunk olyan, az esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott, hatékony, differenciált pedagógiai módszereket, melyekkel hozzájárulunk ahhoz, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. melyet nem statikusan, hanem fejlődésében szemlélünk. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeljük, az egyéni megértést elősegítő módon reagálunk rájuk.

Mindezt az ismeretek több szintű elsajátíttatásával, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag – kiválasztással, elrendezéssel, a tanulói képességek mind magasabb szintre való fejlesztésével, a megtanultakhoz való viszony formálásával segítjük. E munkánk során a konstruktív életvezetés megalapozására törekszünk, mely olyan életvitelt jelent, amely szociálisan értékes és az egyén szempontjából is eredményes. Felkészítjük tanulóinkat magasrendű szociális funkciók ellátására, meghatározott minőségű társadalmi aktivitásra. A konstruktív életvezetés megalapozásához képessé kell tennünk tanulóinkat arra, hogy a konstruktív magatartás- és tevékenységformák beépüljenek személyiségükbe. Ezért igyekszünk megismerni tanítványaink személyiségszerkezetét, igényeit, motivációs bázisát. Kognitív kompetencia Kompetencia-alapú nevelés-oktatásunk alapja a képességek, készségek fejlesztése, az alkalmazásképes

tudás

középpontba

helyezése,

a

tanulás

megszerettetése,

az

ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása. Tanulóinkat igyekszünk nyitottá tenni a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránt, hogy majd fejlett ismeretrendszerükre támaszkodva sikeresen tudják megoldani a folyton változó élethelyzetekből adódó feladatokat és problémákat.

23

Ezt a célt a nevelés-oktatási folyamat megfelelő szervezésével érjük el: problémaközpontú tanítással, a cselekvésből kiinduló logikus gondolkodásra neveléssel, a felfedeztető tanítás – tanulással, a megértésen és a tevékenységen alapuló fejlesztéssel. Változatos feladatokkal fejlesztjük a tanulók összehasonlítási,

megkülönböztetési, észlelési

képességét. Kialakítjuk tanulóinkban az információkezelés képességét, mely magába foglalja az információk összegyűjtésének, rendszerezésének és feldolgozásának a képességét. Fejlesztjük tanulóink problémakezelési képességét, és képessé tesszük tanulóinkat a hatékony problémamegoldásra a különböző helyzetekben. Kialakítjuk tanulóinkban a kreativitás, rugalmasság és a nyitottság képességét. Kreatív az az egyén, aki létrehoz a társadalom számára hasznos, újszerű és hiteles produktumot. Rugalmas az, aki jól alkalmazkodik az új helyzetekhez kognitív téren és a szociális viselkedés szempontjából is. Tanulóink akkor lesznek nyitottak, ha képesek az újszerű gondolatokra, ötletekre, érzésekre és értékekre válaszolni. Tudatosítjuk az órák, foglalkozások elérendő célját, csoport, pár és egyéni munkaformákat alkalmazunk, kiaknázzuk a projektmunka kínálta motivációs lehetőségeket, gyakran alkalmazunk differenciált tevékenységi formákat. Fontos tényezője nevelésünknek a megalapozott sikervisszajelzés az egyes kompetenciák részösszetevőinek fejlődéséről. A tanulás megszerettetése, a kíváncsiság felkeltése, majd megőrzése kisiskolás kortól kezdve kiemelt feladatunk. Gyermekeink nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas kíváncsisággal, érdeklődéssel, ami számukra egy új motivációs rendszert jelent. Alaptevékenységükké a játék mellett a tanulás válik. A legtöbb újat a rendszeres tanulás hozza a gyermekek személyiségfejlődésében. Szociális kompetencia A társas

kölcsönhatások

szervezője,

megvalósítója,

melyet

feladathelyzetekben

gyakoroltatunk tanulóinkkal. Kiemelt szerepet kap a kommunikáció a kapcsolatteremtés, a konfliktuskezelés, a tolerancia és az empátia kialakítása és gyakorlása során. A szociális érdekérvényesítés, azaz a segítés, együttműködés, vezetés, versengés gyakorlásával lehetőséget nyújtunk tanulóinknak gondolataik differenciált kifejezésére, a logikus érvelésre és következtetésre, valamint a vitakultúra erősítésére is. Kialakítjuk tanulóinkban a szabálykövető, alkalmazkodó képességet. Megtanítjuk őket, hogy a szabályokat segítségként, és ne kényszerként éljék meg. 24

A szabályok kialakításába bevonjuk tanulóinkat, hiszen a szabály követésének képessége könnyebben alakul ki, ha az egyén aktív résztvevője kialakításának. Fontos, hogy diákjaink a közösen létrehozott szabályokat nélkülözhetetlen együttélési normaként interiorizálják, tegyék belsővé. Drámatechnikákkal, szerepjátékokkal, kooperatív tanulási formákkal, modellnyújtással és pozitív megerősítéssel tudatosan fejlesztjük

tanítványaink társas

hatékonyságát,

együttműködési képességét. Tanulóinkkal megismertetjük és elsajátíttatjuk a szociális viselkedés alapvető szabályait, kialakítjuk bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját, a társak iránti kompromisszumkészségüket. Fontos, hogy tanulóink rendelkezzenek fejlett képzelőerővel, esztétikai érzékenységgel, megértsék és elfogadják a különböző értékeket valló embereket. Személyes kompetencia A személy testi, lelki egészsége, a szervezet optimális működése, az egészség védelme, az életkörülmények javítása. A személyes tudat kialakítását és fejlődését szolgáljuk az önállóság, önkiszolgálás, önvédelem, érdekérvényesítés, önismeret, önfejlesztés képességeinek gyakoroltatásával. Fejlesztjük tanulóink testi képességeit, felkeltjük a testmozgás iránti igényüket. Tudatosítjuk az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát, kialakítjuk az egészséges életmód iránti igényüket, az ember önmagáért való felelősségvállalását. Meg akarjuk láttatni tanulóinkkal, hogy a fizikai erőnlét, a test egészsége elválaszthatatlan a lélek egészségétől. A Mozgástanulást a komplex intézményi mozgásprogram végrehajtása is segíti. Megismertetjük tanulóinkat a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek, nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód). Felébresztjük

tanulóinkban

az

igényt

az

önismeretre,

saját

személyiségük

kibontakoztatására. Kitartásra, szorgalomra, céltudatosságra, elkötelezettségre nevelünk. Megtanítjuk tanulóinkat az érzelmek – sikerek, kudarcok – helyes kezelésére. Önismereti feladatokkal, kérdőívekkel segítjük tanulóinkat a reális önértékelés, az egészséges önbizalom kialakításában.

25

Megismertetjük tanulóinkat a szülőhely, a haza múltjával és jelenével, nemzeti hagyományainkkal, a nemzet kultúrájával. Annak tiszteletére, ápolására, megbecsülésére neveljük őket. Kialakítjuk, erősítjük a hazaszeretet érzését. Megismertetjük tanulóinkat alapvető állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel. Felkeltjük érdeklődésüket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Kialakítjuk igényüket a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Speciális kompetencia Sajátos tevékenységek eredményes hatékony ellátása, az alkotóképesség fejlesztése, a tehetséggondozás. Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságuk, képességük és tehetségük felismerésével segítjük tanulóinkat megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítjük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását. Iskolánkban tanulóink érdeklődésük és képességük szerint angol, számítástechnika informatika és speciális testnevelés osztályokban tanulhatnak. E területek valamelyikén gyermekeink

megtalálhatják

azt

a

lehetőséget,

ahol

képességüket

legjobban

kibontakoztathatják, ezáltal is fejlődik személyiségük. Sajátos nevelési igényű tanulóinkat különleges bánásmódnak megfelelően fejlesztjük. Szakköreink, sportköreink, iskolánkban működő alapfokú művészeti iskolák foglalkozásai alkalmat biztosítanak tanulóinknak a zenei, vizuális, esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, az önkifejezésre. Gyermekeinket szellemi, kulturális és természeti értékeink védelmére neveljük. Manuális és intellektuális foglalkozásainkon, szakköreinken orientáljuk tanulóinkat az alkotó tevékenység, az értékteremtés irányába, megelőzvén ezzel az értékromboló beállítódás kialakulását. Ezáltal lehetővé tesszük az alkotás örömének átélését, és ennek az élménynek a folyamatos keresésére ösztönözzük őket. A környezeti esztétikum megteremtése nélkülözhetetlen elem nevelési folyamatunkban. Az esztétikus környezetnek modellközvetítő funkciója van, ezért olyan esztétikus megoldásmódok alternatíváit ismertetjük meg tanulóinkkal, amelyeket saját életükben és környezetükben ők is alkalmazhatnak. Az esztétikus, rendezett környezetnek pozitív 26

hatása van a gyermekek magatartására, gátolja az oda nem illő, nemkívánatos viselkedésformákat. Gyermekeink tapasztalatot szerezhetnek a közvetlen iskolai környezet szépítésében, az esztétikus környezet élvezetének élményében. Az osztályközösségek együtt díszítik saját termeiket, felügyelnek tisztaságára, ízlésességére. Az osztályok között tisztasági versenyt szervezünk. Közvetlen környezetünket, iskolánk környékét is tisztán tartjuk, szépítjük, rendezzük.

27

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Közösségi nevelésünk fő feladata, hogy iskolánkban jól funkcionáló közösségek alakuljanak, és azokban eredményesen tevékenykedő, közösségi tulajdonságokkal rendelkező, jól szocializált személyiségek nevelkedjenek. A közösségfejlesztésünk magában foglalja mind az egyénnel, mind a csoporttal való foglalkozást, mely során változatos módszerekkel gazdagítjuk gyermekeinket olyan tulajdonságokkal, értékekkel, képességekkel, melyek személyiségük kiteljesedését biztosítják, ugyanakkor gazdagítjuk a közösséget is. Gyermekeink személyisége döntően az iskolai közösségeinkben formálódik. E közösségek közvetítésével veszik át tanulóink a társadalmi értékrendet, és követik az elfogadott viselkedésmintákat. Az

iskolai

közösségek

között

a

tanulók

alapközösségének

elsősorban

osztályközösségeinket tartjuk. Az iskolai osztály a társas kapcsolatok szerveződésének színtere, tagjai sokrétű kapcsolatot alakíthatnak ki. Székhelyünkön a 3. évfolyamtól, tagintézményünkben 1. évfolyamtól kezdve a szülőkkel egyeztetve emelt szintű osztályokat hozunk létre. E közösségekben a –személyiségfejlesztés mellett- a közös érdeklődésnek, feladatoknak, programoknak, versenyhelyzeteknek még nagyobb közösségformáló, kohéziós erejük van. A közösségfejlesztő munkánk során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az osztályban vagy más tanulóközösségben kisebb csoportok, informális közösségek alakulnak. Ezek fontos szerepet játszanak a személyiség fejlődésében, lehetnek rá pozitív, de negatív hatással is. Törekszünk arra, hogy az osztályban tanító nevelők munkájukat összehangolva segítsék e csoportokat, a felmerülő problémákat közösen oldják meg. Különös figyelmet fordítunk a nehezen

kötődő

gyermekeink

csoportintegrálására,

kezeljük

az

esetleges

egyéniségvesztési jelenségeket. A szülőkkel jó kapcsolatot tartunk, ami segít az iskolai csoportok kezelésében. Nevelésünk során arra törekszünk, hogy e csoportok fejlődése a közösséggé válás irányába haladjon. Ennek érdekében gazdagítjuk a közös tevékenységi formákat: tanítási

28

órán

kívüli

foglalkozásokat,

klubdélutánokat,

kirándulásokat,

üzemlátogatásokat

szervezünk. Kialakítjuk gyermekeinkben a tudatos empátiát, fejlesztjük szociabilitásukat. Mindennapi tevékenységünk szerves eleme az iskolai közösségeink alakítása és működtetésének gyakorlata. A közösségi tevékenység megszervezését, valamint a közösségen belüli kölcsönhatásokat indirekt nevelési módszerekkel irányítjuk. A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei Irányítjuk: -

a tanulmányi feladatok megszervezését,

-

az önkormányzati feladatok megszervezését;

-

a fizikai munkafeladatok megszervezését.

Mindhárom formában a tanulókat kooperációs és interaktív feladatok szervezésével, valamint a közös cél, feladat, norma alapján folyó tevékenység szervezésével kapcsoljuk be a közösség- és önfejlesztő tevékenységbe. A közösség tevékenységét olyan módon irányítjuk, hogy az alkalmas legyen a követelmények közvetítésére minden tanuló számára. Világosan érzékelhetővé tesszük magatartásuk pozitív és negatív következményeit, valamint társaikkal szembeni kölcsönös függőségüket és felelősségüket. Mindezt a tanulók közötti szoros munka- és tevékenységbeli kapcsolatok létesítésével biztosítjuk. A kölcsönhatásrendszer irányításának módszerei Irányítjuk: -

a perspektívák megszervezését,

-

a hagyományok kialakítását,

-

az egymással szemben támasztott követelést,

-

az egymás ösztönzését, ellenőrzését,

-

az információ kölcsönös áramlását.

Részt veszünk személyesen is a közösségi tevékenységben. Kiemeljük a pozitív egyéni és csoportos mintákat. Segítjük a kommunikációs kultúra képességének kialakítását–véleménynyilvánítás, formálás, mások meggyőzése, megnyerése, érvek kifejtése, kihívás vitára.

29

A személyiség- és közösségfejlesztő munkánk során olyan gyermeket kívánunk nevelni, aki -szuverén

egyéniség,

életkorának

megfelelő

önálló

gondolkodással,

véleményalkotással, ítélőképességgel rendelkezik; -szociális személyiség, a társas kapcsolatok igényével és kialakításának képességével rendelkezik, személyiségét nem mások elnyomásával érvényesíti, adottságait és képességeit a közösség javára kamatoztatja. A különböző életkori szakaszokban a személyiségfejlesztés részletezett feladatait és a közösségfejlesztés korcsoportokra lebontott, a műveltségi területek közös követelményeire épülő feladatait a 1.4-es táblázat tartalmazza.

30

1.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósulása a különböző tartalmi és szerkezeti szakaszokban A TARTALMI SZAKASZOK FELADATAI A SZERKEZETI SZAKASZOK FELADATAI  Az erre a korra legjellemzőbb természetes  A kommunikációs képességek fejlesztése: I. kíváncsiság megőrzése, fejlesztése. olvasás, írás, beszédművelés. 6 –9. év  A szokásrendszerük kialakítása, fejlesztése.  A tudatos nyelvhasználat képességének kialakítása.  Gyermekeink aktivitására való tudatos támaszkodás.  Ismeretszerzés közvetlen tapasztalatszerzés útján.  Tanulóink irányítása a helyes énkép kialakításában, önértékelésükben, erkölcsi ítéletalkotásukban  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges (A tanító mint modell). kíváncsiság és érdeklődés ébrentartása.  Egészséges lelki, testi, szellemi fejlődésük 1 –4. évfolyam  A matematikai gondolkodás alapelemeinek biztosítása (mozgásigényük kielégítése a játékosság megszerzése. megőrzésével).  Kompenzálása, felzárkóztatás, a korai szelekció elkerülése.  Iskolai hagyományaink, szokásaink megismertetése és ápolása.  Iskolai értékrendünk fokozatos elfogadtatása az életkorra jellemző tanítóhoz való erős kötődés  Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása. segítségével.  Taneszközeinken kívüli más ismeretforrások  A fegyelem fejlesztése a közösségi aktivitás beépítése a tanulásba (IKT eszközök, könyvtár ösztönzésével. stb.).  Az együttérzésen alapuló segítést a közösségi  A konkréttól az absztrakt gondolkodás felé II. szemlélet tudatosításával fejlesztjük. haladás.  A formális és informális csoportképzés, -képződés  A tankönyvön kívüli olvasás szorgalmazása. 9-12. év irányítása, támogatása.  A természettudományos ismeretek bővítése.  A szűkebb környezethez, az osztályközösséghez való  Az idegennyelv tanulása iránti érdeklődés alkalmazkodás képességének kialakítása, az felkeltése, a kisiskoláskori idegennyelv-tanulás osztálytársak közötti bizalom, a támogató légkör differenciált bevezetése, szerepjátékon alapuló, az megerősítése. A szocializálódást segítő készségek emlékezőképesség fejlesztését elősegítő fejlesztése. nyelvtanulás.  Az alapvető viselkedési normák, szokások kialakítása,  Tehetségfelismerés, -azonosítás, -gondozás megtartása. (tanórán és tanórán kívül).  Tanulóink személyiségének megismerésén keresztül  Szóbeli feleletek szorgalmazása.

31

     



III. 13-14. év

   

érzelmi életük egyensúlyban tartása. Sikereik, kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése. Önbecsülésre, tisztességes becsvágyra nevelés. A reális énkép megerősítése. Egészségük, teljes lelki, testi és szociális harmóniájuk 5 – 8. évfolyam megalapozása. A legfontosabb egészségmegőrző szokások megalapozása. A rendszeres mozgás iránti igényük kiépítése, a megnövekedett mozgásigény kielégítése. Tanulóinkat a természetes és az épített környezettel való tudatos, harmonikus együttélésre neveljük. Felkeltjük igényüket a tiszta, egészséges környezet kialakítására, megóvására. Nyitottá tesszük tanulóinkat a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Fogadják el a másságot. A beteg, sérült embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása. Elősegítjük azoknak a közösségi összetartó erőknek a kialakulását és növekedését, melyek erősítik tanulóink kötődését a nemzethez, a hazához. Feladatunk, hogy helyes mederbe tereljük a felnőttektől egyre függetlenedő erkölcsi felfogásukat, kételkedéseiket, vélemény-nyilvánításaikat. A serdülők érzelmi hangulati labilitásából adódó nehézségek kezelése, problémáik megoldásában segítségnyújtás. Annak felismertetése, hogy a stresszhelyzetek kezelése megtanulható. Konfliktuskezelési és stresszfeloldó technikák megismertetése, alkalmazása.

 Felzárkóztatás.  Kreatív gondolkodásra, problémaérzékenységre, alkotókészségre, szellemi igényességre, az értelmes munka örömére, kötelességtudatra, kitartásra nevelés.  A szaktárgyi ismeretekre, sikerélményre épülő tudatos, alkotó tevékenység biztosítása.  Fejlesztjük tanulóink érdeklődését a világ dolgai iránt.  Kialakítjuk az önművelés igényét, megszerettetjük az olvasást, fejlesztjük kommunikációs készségüket.  Az 1-4. évfolyamon felismert kiemelkedő egyéni adottságok és képességek gondozása.  A különböző tantárgyakban az informatika által nyújtott lehetőségek kiaknázása.  Környezeti nevelés és tudatformálás, a környezettel és környezetben való harmonikus együttélésért.  Reális önismeret és önértékelés a pályaválasztásban.  Életpálya-építés.  A választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.  A pályaalkalmasság egészségügyi feltételeinek megismertetése.

32

 A családról való leválásból adódó problémák kezelése, a tanulók önállósodásának irányítása.  A kortársak pozitív befolyásoló szerepének hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása.  Az egyéniséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismertetése, a visszautasítási készség fejlesztése.  A szenvedélybetegségek kialakulása hátterében álló egyéni és közösségi befolyásoló tényezők felismertetése. A szervezett segítségnyújtás lehetőségeinek igénybevétele.  A nemi szerepek, a másik nemhez való viszonyulás életkori sajátosságainak és e viszony változásainak megismertetése.  A családi életre nevelésben felkészítjük tanulóinkat a felelősségteljes döntés képességére, amely később a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladatvállaláshoz szükséges.

33

1.5. Közösség- és személyiségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi rendezvényeink -

Iskolánk egész életét átfogják és hozzájárulnak gyermekeink személyiségének formálásához,

-

az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.

Rendezvényeink Névadóinkra emlékezünk tavasszal, a Móra-hét és a Petőfi-napok rendezvénysorozattal. Ezek programjai: a székhelyen

a tagintézményben

A Móra dombormű koszorúzása (4-8. évfolyam)

„Kitárul a világ” megyei angol nyelvi verseny

Kincskereső megyei prózamondó verseny (óvoda, 1-8. évfolyam)

Petőfi - szavalóverseny (1-8. évfolyam)

Móra Matek megyei matematika verseny (1-4. évfolyam)

Petőfi - matematikaverseny (4-6. évfolyam)

Gyémántcserép rajzverseny (óvoda, 1-4. évfolyam)

Petőfi - rajzverseny (1-8. évfolyam)

Cinegekirály megyei természetismereti verseny (2-5. évfolyam)

Petőfi labdarúgó kupa (felső tagozat)

Móra-kupa megyei meghívásos sakkverseny

Petőfi megyei kémia verseny

Móra-kupa kispályás labdarúgó torna meghívással

Petőfi témahét (tortanap, kokárdavarró nap, kézműves foglalkozás)

Megyei angol nyelvi akadályverseny (7-8.évfolyam) Megyei német nyelvi akadályverseny (7-8. évfolyam) Regionális Gyermek Szóló Néptánc Találkozó Egyéb iskolai rendezvények „Tisztítsuk meg a Földet” akció Egészségmegőrző hét

Egészség nap

34

A kémia napja Körtemuzsika énekverseny

Ki mit tud?

Megyei anyanyelvi verseny 7-8. évfolyam

Játékvár

Alapműveleti Matematika Verseny 4-8. évfolyam

Ügyesség-bátorság verseny 1-4. évfolyam Aprók meséi

Télapójárás, diszkó Halloween, Christmas party Karácsonyi játszóház

Karácsonyi forgatag Karácsonyi ünnepi műsor Farsang Színházlátogatás

Móra és kora irodalmi vetélkedő

Egészséges életmód vetélkedő Föld napja Víz világnapja

Madarak és fák napja

Madarak, fák és méhek napja Gyermeknap DÖK nap Húsvéti kézműves foglalkozás

Kulturális gála tervezetten

Olvasni jó- irodalmi vetélkedő

Keresztrejtvény vetélkedő

Házirend vetélkedő Csibeavató Öko-hét Filharmónia hangverseny Tantárgyi háziversenyek Fordított nap Papír-és hulladékgyűjtési akció Kirándulások, táborok, erdei iskola

Ünnepeink, megemlékezéseink Tanévnyitó ünnepség Az aradi vértanúkra emlékezés Október 23.

35

Március 15. iskolai ünnepségek Megemlékezéseink  zenei világnap,  a magyar kultúra,  a költészet napjáról,  a nemzeti összetartozás napjáról. Pedagógusnap Ballagás Tanévzáró ünnepély

1.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulók kötelességei -

Vegyen részt az iskolai foglalkozásokon, és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanuljon.

-

Tartsa be az iskola szabályzatainak előírásait.

-

Óvja saját és társai testi épségét, környezetét.

-

Tartsa tiszteletben az intézmény dolgozóinak és tanulóinak emberi méltóságát és jogait.

-

Segítse rászoruló tanulótársait.

A tanulók jogai -

Megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön egészséges környezetben.

-

Tartsák tiszteletben személyiségi jogát, cselekvési szabadságát, vallási világnézeti meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát.

-

Anyagi kedvezményeket vehet igénybe jogszabályi keretek között.

-

Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül.

-

Igénybe veheti az iskolai szolgáltatásokat.

-

Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz.

-

Kérheti a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

-

Kérheti az átvételét másik intézménybe.

A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

36

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai -

Feladataik alapját munkaköri leírásuk adja.

-

A pedagógus pedagógiai munkájának éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is tervezze meg.

-

Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építse fel. Az óra tartalma feleljen meg a kitűzött céloknak, melyek meghatározásakor vegye figyelembe a tantervi előírásokat és az intézmény Pedagógiai programját.

-

Az elvégzett feladatok és az alkalmazott módszerek támogassák a kitűzött célok elérését.

-

Intézményünk gyerekeinek, tanulóinak nevelése oktatása során alapos, átfogó és

korszerű

szaktudományos

és

szaktárgyi

tudással

rendelkezzen.

A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismerje, kritikusan értékelje és megfelelően használja. -

A pedagógus nyelvhasználata, kommunikációja és szóhasználata a diákok, kollégák és szülők felé egyaránt igényes, érthető, a kommunikációs helyzetnek megfelelő és példaadó legyen.

-

A tanuláshoz hatékony és nyugodt kommunikációs teret és tanulóbarát feltételeket teremtsen.

-

Nyitott, befogadó, önzetlen, segítő szemlélettel rendelkezzen.

-

Váljon irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógussá és pozitívan viszonyuljon a felmerült ötletekhez.

-

A pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében jelenjenek meg a stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok, figyelembe véve a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait.

-

Értékközvetítő tevékenységet folytasson a tanulók erkölcsi fejlődésének előmozdítása,

a

közösségi

együttműködés

magatartási

szabályainak

elsajátíttatása, betartatása, a tanulók személyiségének fejlesztése, tehetségének kibontakoztatása érdekében. -

Vegyen részt aktívan a tehetséggondozásban.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való egyéni foglalkozás, hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatását elősegítse.

37

-

Nevelje tanulóit egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére, megbecsülésére; együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre.

-

Fejlessze a gyermekek testi- lelki egészségét.

-

Tartsa tiszteletben a gyermek, szülő, munkatárs emberi méltóságát, jogait.

-

Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse,- pontos, következetes fogalomhasználattal - tervezett oktatómunka végzésével. Ennek során a pedagógus nyelvhasználata, kommunikációja és szóhasználata a diákok, kollégák és szülők felé egyaránt igényes, érthető, a kommunikációs helyzetnek megfelelő és példaadó legyen. Tudatosan fejlessze pedagógiai kommunikációját.

-

Tanítványaiban

alakítsa

ki

az

online

információk

befogadásának,

feldolgozásának kritikus, etikus módját. Követendő mintát mutasson a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használata terén. -

A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőívek, tudásszintmérő tesztek) készítsen.

-

A kerettanterv, helyi tanterv és Pedagógiai programunk szerinti értékeljen.

-

Tájékoztassa a szülőt/törvényes képviselőt a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról.

-

A folyamatos önképzés. során tájékozódjon a szaktárgyra és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, használja ki a külső és belső továbbképzési lehetőségeket.

-

Rendszeresen tájékozódjon a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemlélje felhasználhatóságukat.

-

Használja a digitális tartalmakat, taneszközöket oktatási gyakorlatában, és azokat rögzítése az e-naplóban.

-

Irányítsa a pályaorientációt.

-

Teljesítse adminisztratív feladatait.

-

A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen fejtse ki szakmai álláspontját, a vitákban legyen képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető legyen.

-

Aktívan vegyen részt az intézmény partneri kapcsolataiban pl. versenyeken, rendezvényeken, fogadóórákon, szülői értekezleteken.

38

-

A kötelező minősítéseket határidőre szerezze meg.

-

Tartsa be a hivatali titoktartás szabályainak.

-

Méltó magatartást tanúsítson.

-

Működjön együtt

munkatársaival,

más

intézményekkel.

Élő

szakmai

kapcsolatrendszert alakítson ki az intézményen kívül is. Aktívan vegyen részt az online megvalósuló szakmai együttműködésekben,

-

pályázatok készítésében. -

Lássa el az iskolai éves munkatervben rábízott vagy önként vállalt feladatokat.

-

Reflektív szemlélettel rendelkezzen: legyen nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, melynek értékelését követően –szükség szerint- módosítsa az alkalmazott módszereket és használja fel szakmai fejlődése érdekében. Önértékelése

-

során

személyiségének

legyen

sajátosságaival,

tisztában és

szakmai

legyen

képes

felkészültségével, alkalmazkodni

a

szerepelvárásokhoz. Az osztályfőnöki munka általános jellemzői Az osztályfőnöknek különleges pedagógiai felelőssége van. Személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó – értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályba járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat.

Munkája: - Komplex, átfogó: a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége. - Differenciált: a közösség és a személyiség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt. - Rugalmas: ellátása spontaneitást, reflektivitást is igényel. Irányítja, koordinálja, neveli, szervezi: - az osztály tanulóinak közösségét, - az osztályban tanító tanárok közösségét, - az osztályba járó tanulók szüleinek, gondviselőinek közösségét. Az osztályfőnök feladatai a differenciált személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtése: − Ismerje meg tanulóit, kövesse és értékelje fejlődésüket. 39

− Preventív és korrekciós tevékenységet végezzen. − A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat segítse, és a hozzákapcsolódó IPR-es feladatokat lássa el. az osztályközösség minőségének fejlesztése: − Az osztályfőnök erősítse a „mi” tudatot. − Ismerje meg és térképezze fel az osztályközösség struktúráját. − A sokoldalú megismeréshez változatos, hatékony módszereket, eszközöket használjon. − Szervezze és alakítsa az osztályközösség életét. − Tudatosítsa a házirendet, alakítsa ki az együttműködés szabályrendszerét. − Koordinálja a felelősi, a hetesi, ügyeleti rendszert. − Kezelje az esetleges osztályon belüli konfliktusokat. − Támogassa a DÖK munkáját. − Osztálykirándulást, tanulmányi kirándulást szervezzen. − Ápolja és tevékenységével segítse az iskola hagyományait (tanévnyitó, ünnepségek, ballagás, tanévzáró). az osztályfőnöki munka tervezése, szervezése: Az osztályfőnöki tanterv alapján állítsa össze az osztályfőnöki órák foglalkozási tervét. − Beszélje meg az osztály aktuális problémáit. − Vitassa meg a gyerekeket érdeklő és érintő kérdéseket. − Havonta értékelje a magatartás és szorgalomjegyeket. − Tájékoztassa a tanulókat az iskola életét érintő eseményekről, feladatokról, programokról. − Végezze el adminisztratív feladatait. a tanulást segítő feladatok: − A Tanulás tanítása moduláris tanári program osztályfőnöki részét építse be az osztályfőnöki tervébe, valósítsa meg az 5. évfolyamon. − Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, osztálya fegyelmi helyzetét. − Segítse a lemaradók felzárkóztatását, a tehetséggondozást. − Tartson kapcsolatot a napköziotthonos foglalkozást, tanszobát vezető tanárokkal.

40

− Kezdeményezzen esetmegbeszéléseket, és aktívan vegyen részt azokon. − Munkája során alkalmazza a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való foglalkozás pedagógiai módszereit, eszközeit. − Esetenként látogassa osztálya tanítási óráit és a tanórán kívüli foglalkozásait. a kapcsolattartás különböző formáiban végzett teendők − Tartson kapcsolatot a szülőkkel, melynek színterei a szülői értekezletek és a fogadóórák. Rendszeresen konzultáljon az osztályban tanító tanárokkal. − Képviselje a tanulók érdekeit a tantestület előtt, nevelőtestületi dicséretet, figyelmeztetést kezdeményezzen. − Szülői elfogadás esetén családlátogatást végezhet, és környezettanulmányt készíthet. − Tartson kapcsolatot az iskola pszichológusával, gyógypedagógusával, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, védőnővel, szakszolgálatokkal. − A kapcsolattartás és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

A pedagógus jogai -

Személyét becsüljék meg, emberi méltóságát és személyiségi jogait tartsák tiszteletben, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.

-

Megválaszthassa a nevelés-oktatás módszereit, taneszközeit.

-

Hozzájuthasson a munkájához szükséges információkhoz.

-

Gyakorolhassa a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

-

Részt vehessen a továbbképzéseken.

A szülő kötelessége -

Gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit.

-

Működjön együtt az intézménnyel.

-

Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

-

Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését.

-

Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

41

-

Gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és fejlesztő foglalkozáson való részvételt, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz.

A szülő joga -

Szabadon választhatja iskolánkat.

-

A HH/HHH-s gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy a törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon.

-

Megismerhesse intézményünk Pedagógiai programját, házirendjét.

-

Érdemi rendszeres tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

-

Az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehessen a foglalkozásokon.

-

Kezdeményezhesse a szülői munkaközösség létrehozását és közreműködhessen annak tevékenységében.

-

Személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint részt vehessen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

42

1.7. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei "A gyereknek joga van demokratikus szervezetet létrehozni jogai tiszteletben tartása és érdekei védelme céljából." (A gyerekek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája) Az iskolai önkormányzati munka az iskola fejlettségének, közösségi állapotának kifejezője. Jelenti az állampolgári jogok gyakorlását, valamennyi pedagógus és tanuló érdekeinek kifejeződését, s az iskola különböző közösségeinek szervező, önszervező, egyénre irányuló, átfogó tevékenységét. A tanulói "jogosítványokat" a tanulók és a nevelőtestület megegyezése alapján a tanulók és a nevelők közös testülete, az önkormányzati tanács gyakorolja. Az önkormányzat szervezeti felépítése Tagjai: -

az iskola tanulói, tanulóközösségei,

-

az iskola nevelői,

-

a patronáló szülők.

Területei: -

ügyelet,

-

kulturális tevékenység,

-

a szabadidő szervezése,

-

tanulmányi versenyek.

Diáktanács: -

az osztályokat képviselő tanulók,

-

segítő tanárok.

A diákönkormányzatot pedagógus segíti székhelyünkön és tagintézményünkben is. Az önkormányzati tevékenységért az igazgató, az iskolavezetés és a nevelőtestület egyaránt felelős.

43

A diákönkormányzat -

Ellátja a tanulói érdekképviseletet. Segíti, hogy a gyerekek jogaikat a közösségi fórumokon gyakorolhassák.

-

Lehetőséget ad egy sokszínű tevékenységi struktúra megteremtésére.

-

Megszervezi az évfolyam és iskolai szintű rendezvényeket.

-

Önálló szerepeket biztosít a közösség tagjainak.

-

Kidolgozza a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek kapcsolatainak tartalmát, eljárásait és módszereit.

-

Módot ad arra is, hogy vezetői feladatokat gyakorolhassanak tanulóink.

A tanulók jogai az intézmény döntési folyamatában. Részvételük és jogaik gyakorlása (DÖK)

Jogaik -

Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről.

-

Személyesen vagy képviselői útján (a jogszabályban meghatározottak szerint) részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

-

Közösségi akciókat, iskolai versenyeket, szemléket, pályázatok meghirdetése, szervezésének segítése,

-

Részt vehet az iskolai szabadidős tevékenységek kialakításában, művészeti, sportkörök létrehozását kezdeményezheti.

-

Véleménye lehet a tanítás nélküli munkanapok felhasználásában, a Móra-hét, Petőfi-napok, és a DÖK-nap programjainak kialakításában.

-

Részt vehet az iskolai kirándulások, az iskolai ügyelet szervezésében.

-

Véleményt mondhat a jutalmazás, kitüntetés kérdésekben.

-

Az iskolarádió, iskolaújság működési elvét meghatározhatja, a végzett munkát értékelheti.

-

Részt vehet a tanulói szabályzatok kialakításában.

-

Megfogalmazhatja az önkormányzati tanács hatáskörének működési elvét.

-

Tisztségviselőket választhat, beszámoltathatja őket.

-

Megfogalmazhatja igényeit, kívánságait az iskola belső életével, a tanítással, a tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatban.

-

Javaslatot tehet a hibás eljárások korrigálására.

44

-

Véleményezheti a dicséreteket és elmarasztalásokat.

Véleményezi: -

a Szervezeti és Működési Szabályzatot,

-

az iskolai házirendet,

-

a szociális juttatások elosztási elveit annak meghatározása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználását.

Az önkormányzati tanács rendszeresen, meghatározott időközönként beszámol a végzett munkáról. A szülők részvétele az iskola életében A legfontosabb nevelőtárs a szülő. Pedagógiai munkánk eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel. A pedagógusok és a szülők viszonya legyen az egyenrangú nevelőtársak felelős kapcsolata. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremtenünk a közös cél érdekében. Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szülők időben informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Ennek érdekében tájékoztatjuk a szülőket iskolánk nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor mindezekről összegyűjtjük a szülők véleményét, és ezekkel összhangban tervezzük a további feladatokat. Alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. Szülői részvételi és képviseleti fórumaink: -

a szülői munkaközösségek,

-

alapítványaink kuratóriumai.

Szülői munkaközösség Iskolánkban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. Ez a fórum jár el az iskola valamennyi szülőjének képviseletében. A szülői munkaközösség kezdeményezési, javaslattevő és véleményezési jogköre által részesévé válik az iskolánkban folyó munkának. E fórum intézményünk megalakulása óta működik, és hatékonyan segíti a pedagógusok tevékenységét.

45

Az osztályok szülőközösségei rendszeresen részt vesznek, segítséget nyújtanak a gyermekközösség szervezett életének programjaiban. Élettapasztalatuk és szakirányú szakmai műveltségük még értékesebbé teszi a tanítási órán kívüli tevékenységeket. Évről évre segítséget nyújtanak az osztálykirándulások, nyári táborozások szervezésében. A közös iskolai ünnepi előkészületek alkalmával a szülők és a nevelők jobban megismerhetik egymást, iskolánkat. A szülők segítenek a társadalmi munkákban, az iskola felszerelésének kiegészítésében, az iskola szebbé, otthonosabbá tételében. Az Örökösföld Tanulóiért Alapítvány és a Tettrekész alapítvány a gyerekekért Céljaikat az alapító okiratokban rögzítették. Az alapítványok tőkéjét a kuratóriumok kezelik. A közvetlen információcsere formái a szülők és az iskola között Az iskolai nevelés csak a családdal együtt teljes, ezért a szülőkkel maximális együttműködésre törekszünk, megpróbálunk minden segítséget megadni a gyermekük helyes neveléséhez. A pedagógus kötelessége a szülőkkel való kapcsolattartásban -

A szülőket és a tanulókat rendszeresen tájékoztassa az őket érintő kérdésekről, figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

Érdemi választ adjon a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire.

-

Együttgondolkodjon a gyermekek nevelésében (az otthoni tanulás irányítása, ellenőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés stb.).

-

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatoljon a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

A szülők és nevelők együttműködésének hagyományos szóbeli formái iskolánkban A szülői értekezlet lehetőséget ad arra, hogy a szülő információt kapjon iskolánk életéről és/vagy beleszóljon abba. Leggyakoribb formái: -

tájékoztató, információs jellegű,

-

vitajellegű.

46

Feladata:  a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatójának. Témái lehetnek: -

tanulmányi kérdések,

-

az osztály magatartása,

-

az iskola házirendjének megbeszélése,

-

közös programok szervezése,

-

osztálykirándulások előkészítése,

-

tájékoztatás

a

pályaválasztásról,

diákkörökről,

szakkörökről,

táborozási

lehetőségekről, -

kapcsolatteremtés iskola – szülő, szülő – szülő között.

Fajtái lehetnek: -

az iskola munkatervében ütemezett szülői értekezletek, évente kétszer,

-

"réteg" szülői értekezletek (a leendő első osztályosok, a nyolcadikosok, a táborozó gyerekek stb. szüleinek).

A fogadóóra célja, hogy a szülők közvetlen információt kapjanak gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásának alakulásáról. Lehetőség a tanárok számára, hogy egyénileg párbeszédet, konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra. A nyílt óra/nap lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelő munka tényleges támogatására megnyerjük. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egésznapi terhelésével, ezért érdemes nyílt nap/órákat tartani a napközis, illetve az iskolaotthonos foglalkozásokon is. Így bepillantást nyerhetnek iskolánk nevelő-oktató munkájába, a tanítási órákba, tájékozódhatnak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Különösen fontos ez az első osztályos gyermekek szüleinek.

47

A szülők tájékoztatásának iskolánkban kialakult írásbeli formái: -

üzenő, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv,

-

iskolai hirdetőtábla,

-

tájékoztató szórólapok,

-

iskolai kiadványok,

-

média,

-

levél (ajánlott),

-

székhelyi és tagiskolai honlap.

-

digitális osztálynapló

Nevelésünk és oktatásunk során a szülő és az iskola kapcsolatában elsődleges célunk a gyermek testi-lelki fejlesztése, jelene és jövője. Közösen valljuk, hogy a gyermek érdeke megelőz minden más érdeket. Hogyan segíthetünk a szülőknek az iskolaválasztásban?  Eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványainkat az iskola vonzáskörzetében működő óvodákba.  Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket nevelő - oktató munkánk sokszínűségéről.  Bemutatjuk nyílt tanítási napon azokat a pedagógusokat, akikre a szülők gyerekeiket bízzák.  A leendő elsősök látogatást tesznek iskolánkban, tagintézményünkben, s itt megismerkedhetnek

majdani

környezetükkel,

tanítójukkal.

Székhelyünkön az

Aranykapu-program, a tagiskolában Játékvár program segíti a választást.  Óvodásoknak szervezett vetélkedőkön, játékos foglalkozásokon ismertetjük meg iskolánkat, tagintézményünket. Hogyan segíthetjük a szülőket gyermekük helyes pályaválasztásában?  Pályaválasztási tanácsok szülői értekezleteken.  A 8. évfolyamosok pályaválasztási szülői értekezletén.  Érdeklődés-, irányultságvizsgálat a 7. évfolyam tanulói körében, és ennek közös értékelése a szülőkkel.  Pályaorientáció az osztályfőnöki órákon.  Kiadványok, szórólapok eljuttatása a szülőknek. Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskolai közéletbe?

48

A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti:  az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét székhelyünkön,  az idegen nyelv megválasztását lehetőségeinken belül,  a képesség-kibontakoztató felkészítést,  a logopédus, mentálhigiénés szakember, iskolapszichológus segítségét,  a napköziotthonos ellátást, a tanulószobai lehetőségeket,  az étkezési térítési díj csökkentését,  a nem kötelező tanítási órán kívüli foglalkozások szervezését. A szülő az alábbi módon segítheti nevelési – oktatási folyamatunkat  alapítványaink támogatásában,  az iskola eszközparkjának gazdagításában,  az iskola esztétikai arculatának kialakításában,  a diákönkormányzat, a DSE segítésében,  a turisztikai feltételek javításában (pl. kirándulás). Formái:  pénzadomány,  tárgyi támogatás,  szellemi és társadalmi munka. Az iskola belső kommunikációs rendszere Nevelőtestületünk szervezetei Azok az iskolánkban működő szakmai munkaközösségek, melyek tevékenységét a Nemzeti Köznevelési törvény és az iskolai SZMSZ határozza meg. Az iskolánkban működő ideiglenes közösségek eseti feladatok megoldására:  a nagyszabású versenyeket előkészítő, szervező közösségek,  (Kincskereső prózamondó verseny, Móra-kupa, Móra-matek verseny, Aprók meséi és a Petőfi-napok rendezvényei stb.),  műsorok szervezését vállaló közösségek,  - a Föld napja, az egészségvédelmi hét és az Öko-hét rendezvényeit vállaló közösség,  a Pedagógiai program megírására és a helyi tantervek adaptálására létrejött közösségek.

49

Iskolánkban kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottunk ki, amely szervezett és hatékony. Az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú formában történik. Az intézmény minden dolgozója számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Szóbeli információ-áramlás -

Iskolavezetői értekezletek és kibővített vezetői értekezletek.

-

Munkaközösség-vezetői megbeszélések.

-

Szakmai munkaközösségi értekezletek.

-

Nevelőtestületi munkaértekezletek.

-

Szakmai csoportok megbeszélései.

-

Osztályozó értekezletek.

-

Félévi és év végi osztályozó értekezletek.

-

Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek.

Írásbeli információ-áramlás -

Iskolai éves munkaterv és munkaközösségi munkatervek.

-

Az iskola pedagógiai munkájával kapcsolatos írásos előterjesztések.

-

Az intézményvezető tanév végi beszámolója.

-

Információs faliújság.

-

Évfolyamfüzetek.

-

Honlap és e-mail.

A felnőttek és a gyerekek közötti kapcsolattartás -

Az aulában elhelyezett falitáblák, melyeken a gyerekeknek szánt felhívások, hirdetések, pályázatok, programok, versenyek eredményei jelennek meg.

-

Az osztályokban elhelyezett faliújságok az osztályközösségek mindennapi életével foglalkoznak, aktualitásokat tartalmaznak.

-

Iskolarádió

-

Honlap, e-mail

-

Petőfi Hírmondó.

50

A település és iskolánk kapcsolata Rendszeres és aktív résztvevői vagyunk a városi és városkörnyéki kulturális és sportversenyeknek, tanulmányi versenyeknek. -

A város iskolái által meghirdetett, a névadókhoz kapcsolódó rendezvénysorozatok.

-

Megyei magyar és angol nyelvű drámafesztiválok.

-

Városi és megyei szervezésű sportversenyek.

-

Rendhagyó történelemóra a Polgármesteri Hivatalban

-

Városi és megyei szervezésű tanulmányi, tantárgyi versenyek.

-

Iskolánk megrendezi évenként a Móra-hét és a Petőfi-napok versenyeit a város és a megye tanulói számára.

-

A székhelyiskola és a tagintézmény diákszervezeteinek kapcsolattartása.

-

Osztályaink,

irodalmi

szakköröseink,

néptáncosaink

műsort

adnak

gyermekotthonban, szociális otthonban, a környék óvodáiban, a borbányai művelődési házban. -

Iskolánk sok tanulója rendelkezik színház- és hangversenybérlettel.

Az iskolánk külső kapcsolatai Az intézmény Pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. Iskolánk tevékenységét,

nevelő

-

oktató

munkáját

sokoldalúan támogatják

a

közművelődési és közoktatási intézmények, szervezetek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ segíti pedagógiai, szakmai munkánkat. A tanulók beiskolázását, továbbtanulását segítő kapcsolatok: -

Nyíregyháza óvodái, alap- és középfokú oktatási intézményei,

-

Gyermekjóléti Központ,

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei

Pedagógiai

Szakszolgálat

Nyíregyházi

Tagintézménye, -

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok: -

Nyíregyházi Főiskola,

-

Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ, szakmai előadások felkérése, továbbképzések, előadások szervezése, együttműködés a szaktanácsadókkal, 51

vetélkedők, tanulmányi versenyek szervezése, pályázatok. -

Nyíregyháza város általános iskoláival, óvodáival kialakított kapcsolatok: szakmai, nyílt tanítási napok szervezése, módszertani előadások, tanulmányi, sport, kulturális versenyek szervezése, lebonyolítása.

-

A közművelődést segítő kapcsolatok: Garabonciás Művészeti Iskola, Mandala Dalszínház, Muzsika Zeneiskola, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, Móricz Zsigmond Színház, Jósa András Múzeum és Sóstói Falumúzeum, Váci Mihály Megyei Városi Művelődési Központ, Vikár Sándor Zeneiskola Borbánya Művelődési Ház.

Partnereink bevonásával azonosítjuk az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezőket. A kétévente elvégzett elégedettségi vizsgálatainkat elvégezzük közvetlen és közvetett partnereink körében is.

52

1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk helyi rendje 1.8.1. Esélyegyenlőség biztosítása A tanulóink érdekeinek, a társadalmi szolidaritás alapelvének megfelelően, továbbá a közösségek minőségi fejlődésének érdekében minden gyermek számára biztosítjuk azt a nevelési-oktatási formát, amely legmegfelelőbben szolgálja személyes fejlődését. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. A társadalomban meglévő egyenlőtlenségek enyhítésének, a különböző képességű és eltérő szociális helyzettel rendelkező tanulóink esélylehetőségeinek növelése érdekében a következő alapelveket tartjuk kiemelten fontosnak: - a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elvét, - az emberi méltóság tiszteletben tartását, - a szolidaritás erősítését, - méltányosságot, rugalmasságot. Esélyegyenlőség biztosításának célcsoportjai Az esélyegyelőség biztosítása – különös tekintettel – a következő célcsoportokra terjed ki: -

a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra, akik sajátos tulajdonságuk, helyzetük, állapotuk miatt az átlagostól eltérő foglalkozást, figyelmet, speciális szakértelmet, eszközöket igényelnek:

-

-

a különleges bánásmódot igénylő tanulókra, akik -

sajátos nevelési igényűek,

-

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők,

-

kiemelten tehetségesek.

a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.

A célcsoportok között átfedések is előfordulhatnak, ezért körültekintően járunk el esélyteremtésük és fejlődésük érdekében. Az esélyteremtést az alábbi területeken valósítjuk meg: -

a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünkben,

-

a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeinkkel,

-

az integrált neveléssel,

-

az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítéssel/programmal.

E

tevékenységek

megvalósítását

intézményünk

Esélyegyenlőséget

biztosító

intézkedésével összhangban végezzük.

53

1.8.1.1. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Intézményünk speciális gyermekvédelmi feladatokat lát el. A gyermekvédelem területén preventív és korrekciós tevékenységet végzünk. Ebben a munkában részt vesz valamennyi nevelő, különösen kiemelt feladatot lát el az osztályfőnök, koordináló tevékenységet pedig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végez. A preventív és korrekciós tevékenységünk kiterjed a -

tanulási nehézséggel,

-

magatartási zavarokkal küzdő,

-

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.

Valamennyi nevelő feladata -

Ha a tanórán vagy tanórán túl bármilyen rendellenességet, zavart tapasztal tanítványainál, jelezze az osztályfőnöknek.

-

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat egyéni foglalkozással, differenciált óravezetéssel vagy egyéb módon segítse.

-

A fejlődési folyamatot nyomon kövesse.

-

Ha

szükséges,

lépjen

kapcsolatba

az

iskolánk

logopédusával,

pszichológusával, gyógypedagógusával. -

A megszerzett információkat bizalmasan őrizze a törvényi előírásoknak megfelelően (titoktartás).

Az osztályfőnök feladata -

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felmérése.

-

Családlátogatás,

a

mikrokörnyezet

felmérése,

konzultáció

a

szülőkkel/gondozóval. -

Környezettanulmány készítése.

-

Az ártalmak forrásainak feltárása.

-

Kapcsolattartás az osztályát tanító valamennyi nevelővel.

-

A problémák megbeszélése osztályával ill. az egyes tanulókkal.

-

Preventív és korrekciós tevékenység.

-

Kapcsolattartás a gyermekjólét és szociális intézményekkel.

-

Habilitációs, rehabilitációs lap vezetése.

54

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata -

Ismerje a szükséges jogszabályokat.

-

Tájékoztassa a szülőket, pedagógusokat és tanulókat azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

-

Dolgozzon ki a nevelők, osztályfőnökök észrevételei, tapasztalatai alapján stratégiát.

-

Döntsön a szülőkkel és az osztályfőnökkel közösen a tennivalókról: − a gyerekre, − a tanuló kortársaira, − a családjára, − a családi környezetére vonatkozóan.

-

Tartson kapcsolatot: − a kormányhivatallal, − a polgármesteri hivatallal, − a gyermekjóléti szolgálattal, − a családsegítő központtal, − a szakszolgálatokkal, − a gyermekorvossal, a védőnővel − az iskolai pszichológussal, logopédussal, − a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

-

Szervezzen előadásokat.

-

Tartsa nyilván a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.

-

Értesítse

a

Gyermekjóléti

Szolgálatot,

ha

a

szülő

elmulasztja

teljesíteni

gyermeknevelési kötelességét, s ez által veszélyezteti gyermeke fejlődését. Preventív, megelőző tevékenységünk Alapelveinkkel összhangban elfogadjuk a másságot, ami elengedhetetlen feltétele megelőző, segítő munkánknak. Gyermekvédelmi stratégiánk, mely valamennyiünkre nézve kötelező: -

ismerjük meg tanulóinkat, a rájuk ható környezeti hatásokat, tényezőket,

-

adjunk konstruktív életvezetési mintát tanítványainknak,

-

előzzük meg segítő magatartásunkkal a konfliktusok, lelki sérülések tartóssá válását,

55

-

csökkentsük a tanulók indulási hátrányait differenciált oktatás és képességfejlesztés biztosításával,

-

segítsük tanulóinkat továbbtanulásukban, a pályaválasztásban,

-

szervezzünk

egészségvédelmi,

mentálhigiénés

illetve

a

szenvedélybetegség

kialakulását megelőző programokat, -

tartsuk fontosnak a családi életre való felkészítést,

-

járjunk el a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében.

Preventív tevékenységünk során figyelemmel kísérjük, és pozitív irányba befolyásoljuk tanulóinkat.

Fontosnak tartjuk: -

a szülőkkel való együttműködést,

-

a tanulóinkkal a kapcsolattartást,

-

a kortárs-csoportok figyelemmel kísérését,

-

a gyermekek és a felnőttek viszonyának követését.

Korrekciós tevékenységünk A preventív gyermekvédelmen túl intézményünk keretein belül a következő korrekciós tevékenységeket végezzük: -

gondozó nevelés Ez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre és családjukra terjed ki. Munkánk a szülői magatartás befolyásolását is célozza.

-

pótló nevelés A hátrányos és veszélyeztető környezeti hatás következményeként a gyerekek szocializációja, személyiségfejlődése lelassul. Ezért valamennyi nevelő feladata a társadalmi

együttéléshez

szükséges

ismeretek,

szokások

elsajátíttatása.

Ez

természetesen csak közösségben valósítható meg. Legfontosabb teendőnk a gyereket megnyerni, s csak utána formálni. -

korrigáló nevelés Pozitív mintával szembesítjük a gyermek viselkedését, megtapasztaltatjuk a viselkedésmódok következményeit. Játékban, szituációs gyakorlatokban, sajátíttatjuk el a kívánt magatartásformákat, gyakoroltatjuk a szabályok betartását.

56

-

helyettesítő nevelés Ennek során a sérült gyermek számára vonzó, társadalmilag értékelt modellt nyújtunk.

Sikerként könyveljük el, ha a prevenciós és korrekciós munkánk eredményeként javul a gyermekek eddigi életfelfogása, viselkedése, kinyílnak, érzelmileg fejlődnek. Nem alakul ki bennük függőség (játék, számítógépes, káros szenvedélyek). 1.8.1.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink A családi életfeltételek jelentős mértékben befolyásolják a felnövekvő gyermek biológiai fejlődését. A család a gyermek érzelmi és értelmi szocializációjának kiindulópontja. Itt alakulnak ki a gyermek későbbi magatartásának alapvető meghatározói, amelyek őt a felnőtté válás útján vezetik. A családi szocializáció alakítja ki a gyermek belső világát, képességét, tudását, iskolakészültségét, iskolához való viszonyát és alapvető beállítottságát mindahhoz, amit az iskola képvisel, és amit az iskolázás révén el lehet érni. A család kulturális szintje, légköre a domináns tényező a gyermek iskolai tanulmányi eredményessége szempontjából. A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve vagy felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját. Az adottság és a szűkebb környezet adta egyenlőtlenségek korrigálására, enyhítésére a következő feltételeket kell biztosítanunk: -

olyan tartalmi szabályozást – a helyi tantervben -, amely lehetővé teszi, hogy a teljesítményi kritériumok eléréséhez eltérő utak álljanak rendelkezésre,

-

a sokoldalú, nyitott, speciális feladatokat ellátó nevelők képzését,

-

az iskolai esélyteremtő differenciálási eljárásokat a gyermekekre szabottan kell alkalmaznunk,

-

méltányos oktatási környezet biztosításával csökkentsük az eltérő társadalmi rétegekből, családi közösségekből, különböző késztetésekkel és ambíciókkal induló gyerekek esélykülönbségeit.

57

Céljaink -

Előzzük meg az iskolában jelentkező / kialakuló hátrányos helyzetet.

-

Biztosítsuk a kulcskompetenciák fejlődését, kiemelten a szociális és életvitel kompetenciát.

-

Csökkentsük az eltérő társadalmi rétegekből, családi közösségekből, különböző késztetésekkel és ambíciókkal induló gyerekek esélykülönbségeit.

-

Kövessük nyomon a HH/ HHH-s tanulók középiskolai továbbtanulását.

Feladataink A gyermeki személyiség árnyaltabb megismerése. A hátrányt kiváltó okok

-

felderítése. -

Az individuális és általános hátrányok csökkentésére egyéni bánásmód biztosítása.

-

A változó viszonyokhoz, egyedi helyzetekhez való alkalmazkodás fejlesztése.

-

Konkrét problémákhoz konkrét segítség nyújtása.

-

Kedvező iskolai körülmények biztosítása tanulóink számára. Az 1-4. évfolyamos gyermekeknek a tanítást és a tanulást egyesítő egész napos szervezeti forma, az 5-8. évfolyamon a napköziotthon, illetve a tanulószoba biztosítása.

-

A tananyag differenciálására épülő tanulás – szervezési eljárások biztosítása.

-

Mentálhigiénikussal illetve az iskolapszichológussal egyéni illetve csoportos foglalkozások tartása. A szociális kompetenciák fejlesztése drámapedagógussal.

-

A szociális hátrányok csökkentését szolgálják Iskolai kapcsolattartási formáink Szülői értekezletek során a szülők általános tájékoztatást kapnak -

-

a szociális juttatásokról: -

diákétkeztetésről,

-

tankönyvtámogatás lehetőségeiről, igénylésének módjairól, feltételeiről,

a térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokról: -

fejlesztő foglalkozásokról,

-

felzárkóztató órákról,

-

napköziotthonról,

-

tanulószobáról, 58

-

iskolai könyvtárról,

-

az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használatáról,

-

a szakszolgálatok munkájáról.

A családlátogatás teszi lehetővé a szociokulturális környezet, a család művelődési lehetőségeinek felmérését; az egyéni, sajátos problémák feltárását, orvoslásának módjait és lehetőségeit is. Fogadóórákon lehetőség nyílik a szülők és nevelők együttes gondolkodására. Segítséget nyújtó szervezetek Esélyteremtő programokban – ösztöndíj programban – való részvétel. Az SZMK javaslattevő és véleményezési jogköre által nyújt segítséget az iskola keretein belül, pl.: meghatározhatja a nem ingyenes szolgáltatásokhoz kérhető legmagasabb összeget, a differenciálás elveit. Az Örökösföld Tanulóiért Alapítványunk, a Tettrekész Alapítvány a Gyerekekért, a Móra Tehetségekért Alapítvány évek óta segíti a rászoruló gyermekeket. A Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Központ – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot e szolgálat munkatársaival annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A hátrányok enyhítését szolgáló szervezeti

formák és tevékenységek iskolánk

szocializációs folyamatában -

A tanítási órák a differenciált tanulásszervezéssel az egyéni képességek fejlesztését szolgálják.

-

Iskolánk tantárgyi hagyományrendszerével az esélylehetőségek javulását szolgálja. Szűkebb, tágabb környezetünk kultúráját közvetíti és a szabadidő eltöltésének, mintaadásának lehetőségeit, módját is hordozza.

-

Azok a tanulók, akik lassabban haladnak a tanulásban vagy lemaradnak valamilyen ok miatt, korrekciós foglalkozásokon vesznek részt. E foglalkozások léte elsősorban eszköztudás - jellegű, tehát a tanulást segítő kultúrtechnikák és a kommunikációs képességek körében indokolt (fejlesztő foglalkozások, logopédiai foglalkozások, tantárgyi korrepetálások).

59

-

A kompenzálás során a hátrányos helyzetnek a tanulás-szempontú feloldása, javítása történik. Mindezek egyszerre szolgálják a szociális, illetve kulturális eredetű hátrányos helyzet javítását.

-

Kompenzáló munkánkban iskolai könyvtárunk, napközi otthonos és tanulószobai foglalkozásaink fontos szerepet töltenek be.

-

Különös gondot fordítunk arra, hogy hátrányos helyzetű tanulóinkat bevonjuk szakköri foglalkozásainkba, ahol az érdeklődésnek, képességnek megfelelően a tehetséggondozást végezzük.

-

E kompenzáló programjainkkal a tanulás iránti motiváció kialakítását, a tanulás fontosságának felismertetését, tanulási szokásaik kialakítását segítjük.

-

Segítjük őket abban, hogy részt vehessenek a nem ingyenes kirándulásainkon, nyári táborozásainkon.

Alapítványaink lehetőség szerint a táborozási költségek egy részét átvállalják a szülőktől. A szaktáboraink az évközi szakköri tevékenységet folytatva a képesség- és tehetséggondozást nyáron is biztosítják.

Prevenciós munkánk a tanulók körében -

Az egészséges életmódra nevelés, a családi életre felkészítés az osztályfőnöki és biológiaórákon történik. Célunk, hogy az így szerzett ismeretek, az így megismert értékek követendő példaként épüljenek be tanulóink személyiségébe.

-

A drog- és bűnmegelőzési programjaink is a megelőzést szolgálják (a rendkívüli osztályfőnöki órákon meghívott előadókkal illetve külső helyszínen).

A pályaválasztás előkészítése A pályaorientáció valamennyi nevelő feladata. Az osztálytanítók és osztályfőnökök figyelemmel kísérik tanítványaik kíváncsiságát, érdeklődését. Az egyéni képességek, helyzetek figyelembevételével – a szülőkkel együttműködve – javaslatot tesznek a gyermek fejlesztését szolgáló foglalkozásokra (fejlesztő csoportok, tehetséggondozó szakkörök). Nevelőink a pályaismeret és önismeret kibontakoztatására nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő továbbtanulás és pályaválasztás érdekében. Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha eljárásaink, szolgáltatásaink, az iskolai

környezet,

segítő szervezeteink biztosítják tanulóink részére,

hogy

megkapjanak minden segítséget szociális hátrányaik leküzdéséhez, ha szociális

60

helyzetük miatt nem kerülnek ki a családból, ha szociális hátrányuk miatt nem sodródnak ki a többségi oktatásból. 1.8.1.3. Integrált nevelés Az esélyegyenlőségek enyhítését szolgálja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja. A tanulás nemcsak a társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem interakciókban megtapasztalt biztonság, kölcsönösség, harmónia az elfogadás és elfogadottság élményének megtanulása, a sokféle ember sokféle módon történő együttélése. A különbözőség az emberi lét megnyilvánulásának természetes állapota. A tanulók eltérő szociális környezete, családi háttere, a különféle kultúrák, vallások, értékrendek, a másmás szintű képességek, kompetenciák vagy ezek hiánya, a különleges nevelési, gondozási igények teremtik meg a tapasztalati tanulás és az egymástól tanulás alapját. Az integrált nevelés kompetenciaorientált szemléletet helyezi előtérbe, a sokféleség pedagógiája, vagyis pedagógia mindenki számára. Az integráció egyben eszköze is a másság elfogadtatásának, az előítéletektől mentes gondoskodás,

segítségnyújtás,

az

önellátás,

öntevékenység,

függetlenség

megtapasztalásának. Az ép gyermekek megtanulják megérteni, hogy mit jelent előítéleteknek kitéve, akadályozottan élni. A sérült, más kultúrán nevelkedett gyermek megtanul másságával együtt élni anélkül, hogy megbélyegezetté válna. Az integráció a különleges bánásmódot igénylő gyermeket figyelembevevő nevelésioktatási környezetet feltételez. Az elfogadás csak az alapja annak, hogy másságukat ismerve egyenrangú társként éljünk. Az eredményes együttneveléshez iskolánknak át kell alakulnia, inkluzívvá, befogadóvá kell válnia. Igazodnunk kell minden egyes gyermek nevelési szükségletéhez, szociális, nevelési és oktatási szempontból. Céljaink -

Csökkenjenek a tanulóink sajátos helyzetéből eredő hátrányok.

-

Akadályozzuk meg az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének megfelelően társadalmi leszakadásukat a nevelés-oktatás eszközeivel.

61

Feladataink -

Támogassuk a sajátos nevelési igényű tanulók beiskolázását.

-

Ügyeljünk az sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekhez viszonyított arányának, létszámának megállapítására.

-

Vegyük

figyelembe

a

tanulók

speciális

igényeit

optimális

fejlődésük

biztosításához. -

Olyan pedagógiai környezetet teremtsünk, mely figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat,

differenciákat.

Teret

adjunk

a

aktivitásának,

gyermekek

kooperációra, csoportmunkára építsünk. Továbbá az építő, fejlesztő értékelésre törekedjünk. -

A szakértői bizottság véleményében foglalt fejlesztési javaslatokból kiinduló fejlesztési tervet készítsünk.

-

Egyéni illetve csoportos fejlesztő habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásban részesítsük a sajátos nevelési igényű gyermekeket.

-

Az Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézményével, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal további együttműködést tartsunk fenn.

-

Az

intézményünkben

működő

speciális

munkacsoportok

–

(R)Ész-elem

munkaközösség, IPR munkacsoport – tovább működtetjük, az együttműködésüket fenntartjuk. Integrációs stratégiánk Beiskolázási terv -

Folyamatos,

élő

kapcsolatot

tartunk

a

környékbeli

óvodákkal,

óvodapedagógusokkal, akik tájékoztatnak a különleges gondozási igényű gyermekekről. Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozáson, nyílt napokon megismerkedünk ezekkel az óvodásokkal. -

A beiratkozás előtti szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket integrációs célkitűzéseinkről, lehetőségeinkről.

-

Nyílt napokat tartunk, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskolában folyó munkába.

-

Beiratkozás után felvesszük a kapcsolatot a gyermek családjával, a gyermek fejlesztését addig irányító szakemberrel.

62

-

Körültekintően járunk el az osztályba sorolásuk terén.

-

Folyamatosan

figyelemmel

kísérjük

lakókörzetünk

demográfiai

adatainak

tendenciáját, a beiskolázási körzethatárok módosulását, integrációs feltételeink fejlődését.

Ezek

ismeretében

évente

felülvizsgáljuk

iskolai

integrációs

lehetőségeinket, felkészülünk a körzetünkben élő különleges gondozást igénylő gyermekek fogadására. Szervezetfejlesztési terv Csoport- vagy osztálytársak, iskolaközösség Az integrálandó gyermek személyisége könnyítheti, illetve nehezítheti az integráció összetett folyamatát. Könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb személyiség, a másokkal könnyebben kapcsolatot teremtő gyermek. A fogyatékkal élő gyermekek esetében nincs feltétlen kapcsolat a fogyatékosság mértéke és az együttnevelhetőség között. A mozgás- és érzékszervi és pszichés fejlődési zavarral küzdő fogyatékkal élők együttnevelése esetén meg kell ismertetni a tanulókkal a fogyatékosság mibenlétét. Minél fiatalabbak a gyermekek, annál természetesebben fogadják a tőlük valamiben különböző társakat. Idősebb tanulóknál sem jelent gondot a másság elfogadása különösen, ha pedagógusaiktól, szüleiktől kellő információt kapnak. A csoport- és osztálytársak személyisége gazdagodik, ha fogyatékkal élő társuk van. Megismerik erősségeit, amit korábban nem is feltételeztek. Megtanulják a segítségnyújtás lehetőségeit, azok helyes mértékét. A fogadó pedagógus feladata - Ismerje az egyéni képességekhez igazodó módszereket. - Együttműködjön a szülőkkel, gyermekcsoportokkal, szakszolgálatokkal. - Ismerje meg fogadja el az iskolában jelenlévő kultúrákat. - Nyújtson információt a következő iskolafokon tanító nevelők számár. - Kövesse a tanuló életének alakulását. A gyógypedagógus feladata - Tájékozódjon az iskola anyagi lehetőségeiről, személyi ellátottságáról, arról, hogy adott esetben mire tudja/kívánja fordítani a megemelt normatív támogatást. - Ismerkedjen meg a fogadó pedagógussal, gyermekcsoporttal, szülőkkel.

63

- Tájékoztatást adjon a gyermek erős és gyenge oldalairól, a szülőktől várható segítségről, a maga segítő szerepéről. - Hívja fel a figyelmet a beszerezhető szakirodalomra. - Tájékoztatást adjon az iskola többi pedagógusának. - Rendszeresen hospitáljon az adott osztályban. - Folyamatosan konzultáljon a pedagógussal, a szülővel, nyomon kövesse a gyermek fejlődését. - Közvetlenül foglalkozzon a gyermekkel. - Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek munkáját. Az iskolapszichológus feladata - Pszichometriai tevékenységet végezzen. - Közvetlenül foglalkozzon a gyerekekkel vagy gyerekcsoporttal, azaz korrekciós, tanácsadási vagy terápiás tevékenységet végezzen. - Hospitáljon, mely során figyelje meg a pedagógusok és a diákok közös munkáját, együttműködését. - Tartson csoportfoglalkozásokat. - Iskolánkat szervezetpszichológiai szempontból segítse. A pszichoterápiás tevékenységhez a szupervíziót Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézménye biztosítja. Együttműködés – partnerségi kapcsolatok kiépítése -

Kapcsolataink

alapját

legfontosabb

partnereink,

a

tanulók

képezik.

Megsegítésüknek sokszínű helyzetleíráshoz kell illeszkednie, mindenkinél külön – külön mérlegelve az eljárásokat, mert egyénenként mást-mást jelent az azonos eredmény/eredménytelenség. -

Kapcsolataink a szülői házzal: -

iskolán kívüli kapcsolataink közül legfontosabb a szülői háttér, a család megismerése, megnyerése az együttnevelés érdekében.

-

rendkívül fontos szerepet játszik a szülő a beilleszkedési folyamat sikerességében: ha napi kapcsolatot tart a nevelőkkel, információt nyújt a pedagógusoknak,

64

segít megoldani a problémákat, a gyermeket önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzi, szoktatja. Sajátos igényekhez illeszkedő, egyéni képességek kibontakoztatását segítő

-

együttműködési

terveket

készítünk

a

Gyermekjóléti

Központtal

és

a

szakszolgálatokkal, egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal. Elvárható eredmények Iskolánktól Integrációnk akkor sikeres, ha -

iskolánkra a nyitott, kooperatív vezetés/szemlélet jellemző,

-

az érintettek feladatának meghatározása világos, elfogadott,

-

együttműködési formáink a közös tervezés, közös elemzés, szupervízió,

-

egész nevelőtestületünk támogatja az integrációt,

-

részletesen és rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az integrált nevelést megelőzően és az egész folyamat során,

-

az integrált nevelést vállaló pedagógusaink szervezett formában készülnek fel a változásra, munkájukhoz folyamatos segítséget kapnak,

-

pedagógiai teljesítményeinket értékeljük, díjazzuk, elkerüljük a túlterhelést.

ha az integrált nevelésben részesülő tanuló: -

beilleszkedik közösségébe, kapcsolatokat alakít ki,

-

motivált a tanulásban, együttműködésben,

-

tapasztalatait, ismereteit megosztja társaival,

-

elfogadja, igényli a segítségnyújtást,

-

ismeri erősségeit, gyengeségeit,

-

önértékelése fejlődik, erőfeszítései nem vesznek el,

-

a számára meghatározott időszak alatt képes elsajátítani az adott tananyagot, magasabb iskolafokra lép,

-

iskolái elvégzése után beilleszkedik a társadalomba.

65

1.8.1.4. Képesség-kibontakoztató felkészítés Intézményünkben működik az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés a hátrányos

és

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

esélyegyenlőségének

kiegyenlítésére. A képesség-kibontakoztató felkészítés célja -

A tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása.

-

Az egyéni képességek fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása.

-

A tanulási és továbbtanulási esélyeik kiegyenlítése.

-

Csökkenjen az évfolyamvesztés és lemorzsolódás a HH/HHH-s tanulók körében.

-

A 250 órán túli hiányzás visszaszorítása.

-

A HH/HHH-s tanulók kompetencia - felmérésének eredményei javuljanak.

-

A HH/HHH-s tanulók nagyobb arányban tanuljanak az

érettségit adó

középiskolákban. -

A HH/HHH-s tanulók minél magasabb arányban vegyenek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon, szakkörökön, művészeti iskolák foglalkozásain.

Feladataink -

A HH/HHH-s tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztő nevelő-oktató környezet biztosítása.

-

Azoknak a lehetőségeknek a felkutatása, feltárása, amelyek igénybe vétele segíti a gyermekeket és szüleiket hátrányos helyzetük csökkentésében/felszámolásában.

Az érintettek köre A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevők körét a Köznevelési törvény. valamint a hatályos miniszteri rendelet határozza meg. A képesség-kibontakoztató felkészítés tartalma A felkészítés tartalmi részét a Nat és a ráépülő kerettanterv, az individualizált helyi tanterv, valamint a Pedagógiai programban rögzített értékelő rendszer biztosítja. Olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek igazodnak a tanulók egyéni képességeihez, a tananyag tapasztalaton alapuló elsajátításához. Nevelőmunkánk során kiemelten törekszünk

a

Pedagógiai

programunkban

megfogalmazott

személyiség-

és

közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink megvalósítására, a tanulók szüleivel való hatékony együttműködésre.

66

A képesség-kibontakoztató felkészítés rendje -

Tanévenként felmérjük a HH/HHH-s tanulóinkat.

-

Tájékoztatjuk a szülőket a képességfejlesztés rendjéről.

-

Diagnosztizáló eljárással, környezettanulmánnyal megkeressük a támogatási lehetőségeket.

-

A tanulók képesség-kibontakoztatásához egyéni tanulói portfóliót készítünk, mely tartalmazza:

-

a legfontosabb megfigyeléseket,

-

rövid pedagógiai véleményt,

-

a tanuló osztályközösségbe való beilleszkedését segítő eljárásokat,

-

a fejlesztendő kompetencia-területeket,

-

az értékelő konzultációk gyakoriságát, eredményét.

-

A tanulóinkat segítjük abban, hogy részt vegyenek tanórán kívüli foglalkozásokon, ahol

megismerhetik

a

közösségi értékeket,

gyakorolhatják

az

alapvető

kultúrtechnikákat, fejlesztjük a kognitív és szociális kompetenciáikat. Értékelés A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulókat a Pedagógiai programban rögzített értékelő rendszerünknek megfelelően rendszeresen értékeljük. Értékelő esetmegbeszélést tartunk az osztályfőnökkel, a tanuló felkészítésében résztvevő nevelőkkel, akik írásban is elkészítik egyéni értékelésüket. Szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szakszolgálatok szakemberei közös értékelésre, konzultációra hívják a tanuló szüleit. Az értékelés célja: - a tényfeltárás, - a tanuló haladásának biztosítása, - a fejlődést akadályozó okok, körülmények tisztázása, - a továbblépési lehetőségek megkeresése, - az iskolai és otthoni tanulást segítő eszközök, módszerek megismertetése, biztosítása, - a gyermek interperszonális kapcsolatainak segítése, -

a tanulók és szüleik megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy nevelési kötelezettségeiket teljesíteni tudják

67

1.8.2. Különleges bánásmódot igénylő tanulók 1.8.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: -

mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,

-

több fogyatékosság fennállása esetén halmozottan fogyatékos,

-

autista spektrum zavarral küzd,

-

egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Iskolánk speciális feladata, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását biztosító integrált nevelés. Pedagógiai programunkban alapul vesszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában,

emberi

közösségben,

társadalomban

él.

Ezért

egészséges

személyiségfejlődésük megalapozásához, fejlesztéséhez, biztosítjuk a nevelésükhöz, oktatásukhoz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket. Különös hangsúlyt fektetünk az elsajátítható tudás, a kialakítandó képességek alapozására, az egyéni képességeikhez igazodó módszerek széleskörű alkalmazására. Intézményünkben biztosítottak a sajátos nevelési igényű tanulók integrálásához, különleges gondozásához szükséges feltételek. Személyi feltételeink Rendelkezünk: -

főállású gyógypedagógussal,

-

tanító-gyógypedagógussal,

-

pszichológussal,

-

tehetségfejlesztés szakvizsgával rendelkező szakemberrel,

-

szakvizsgázott fejlesztő pedagógusokkal,

-

inkluzív nevelés tanáraival,

-

szociálpedagógussal,

-

védőnővel.

68

A

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei

Pedagógiai

Szakszolgálat

Nyíregyházi

Tagintézménye biztosít számunkra szükség szerint gyógypedagógust és pszichológust. Tárgyi feltételeink Rendelkezünk: -

részben akadálymentesített épülettel,

-

több fejlesztő helyiséggel,

-

speciális tankönyvekkel, eszközökkel,

-

a munkánkat segítő szakirodalommal,

-

számítástechnikai és irodaeszközökkel.

Céljaink -

Bontakoztassuk ki képességeiket a sajátos helyzetükből eredő hátrányok megelőzésére, csökkentésére, kompenzálására.

-

A fejlesztés során valósuljon meg a számukra megfelelő tartalmak közvetítése; segítse a minél teljesebb önállóság elérését, és a társadalomba való beilleszkedést.

Feladataink -

A sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezetet alakítsunk ki.

-

Helyezzük előtérbe a sajátos értelmi képességéhez és személyiség-állapotához igazodó nevelést, oktatást.

-

Biztosítsuk

a

sajátos

többletszolgáltatásokat:

nevelési fejlesztő,

igényű

tanulók

korrekciós,

ellátásához

habilitációs,

szükséges

rehabilitációs

pedagógiai ellátást. -

Intézményünk helyi tanterveihez igazodva a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiben foglaltakat figyelembe véve szervezzük nevelő-oktató munkánkat.

69

Sajátos nevelési igényű tanulóink nevelési-oktatási programja Mozgásszervi, érzékszervi fogyatékossággal élő tanulók A. Mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzésére, illetve annak lehetőségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését. Mozgáskorlátozott gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége és folyamata módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint ép mozgású társainak. A mozgásszervi károsodás tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja fejlődésmenetét. Ez gyakran az átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt. A mozgáskorlátozott tanuló sajátos igényét a károsodás keletkezésének ideje, annak formája és elhelyezkedése, akadályozottságának mértéke egyedileg határozzák meg. A megfelelő különleges bánásmódot az intézményünk biztosítja. Az esetleges társult fogyatékosságra is figyelve valósul meg fejlesztésük. A tanulók fejlesztése -

A sérülés- specifikus pedagógiai fejlesztő folyamat során feladataink a következők.

-

A mozgáskorlátozott tanulók részvételét megteremtő, és az egyéni igényekhez igazodó fejlesztést biztosító tanulásszervezési, módszertani eljárások, technikák alkalmazása (differenciálás, csoportmunkára építő módszerek).

-

A mozgáskorlátozott diagnózis szerinti technikai eszközzel támogatott írásbeli kommunikáció, speciális gépírás, infokommunikációs eszközök használatának megtanítása, ha a tanuló nem tudja iskolai munkáját kézírással végezni.

-

A kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok befolyásolják az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladat.

-

Szükség szerint beszéd –és kommunikációfejlesztés.

-

Fejlesztési terv készítése.

-

Továbbtanulásra történő felkészítés.

70

A mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók támogatása -

A tanulók nevelését - oktatását befolyásolja, hogy a tapasztalatszerzési lehetőségük általában beszűkült, a környezethez való alkalmazkodásuk gátolt. A hely –és helyzetváltoztatásuk, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai nevelés, oktatás egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását.

-

Intézményünkben a mozgáskorlátozott tanulók nevelése – oktatása során a megfelelően

kialakított,

adaptált,

akadálymentes

környezet

biztosítja

az

információhoz való hozzáférést, a tevékenységekben történő szabad és aktív részvételt, előmozdítva az esélyegyenlőséget. -

Az együttnevelés segítésére a befogadó osztályok, tanulócsoportok, pedagógusok és a szülők érzékenyítése, felkészítése valósul meg. Az együttnevelés folyamatát gyógypedagógus kíséri, segíti.

-

Az alkalmazkodás, az adaptálás, a differenciálás során – igazodva a tanuló fejlettségi szintjéhez, a támogatás szükséges mértékéhez- módosulhat a tananyag elsajátításának tempója, módja a számonkérés, a házi feladat formája, a tananyag mennyisége. Amennyiben szükséges, egyénre szabott felzárkóztatást biztosítunk a tanuló számára.

-

A mozgáskorlátozott

tanuló

iskolakészültsége,

fejlődésének sajátos útja,

tapasztalatszerzésének eltérő volta, hiányosságai indokolhatják, hogy az első évfolyam teljesítésére, a biztos olvasás –írás elsajátítására egy tanévnél hosszabb időt/ két tanév/ biztosítsunk. Szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban. A tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása -

A habilitációs és rehabilitációs fejlesztéssel célunk, hogy a tanulóknak nagyobb esélyt biztosítsunk az eredményes tanuláshoz, fejlődéshez és a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

-

Az ellátás során a különböző szakemberek együttműködése team munkában valósul meg szükség szerint.

71

-

A szakemberek feladata a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar megszüntetése, csökkentése, kompenzálása, a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, a tanulók beszédzavarainak, kommunikációs képességeinek javítása érdekében mozgás – és beszédterápia. Csoportos és egyéni mozgásnevelés, mely kiemelt feladata.

-

Speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre. Az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülés – specifikus eszközök biztosítása.

-

A gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása.

B. Enyhén látássérült tanulók (gyengénlátók) Azok a tanulók enyhén látássérültek, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény. Célunk, hogy az általános, korszerű alapműveltséget elsajátíthassák. Segítjük a gyengénlátásból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési feladatok tervezésénél figyelembe vesszük, hogy a gyermek ismeretszerzésének jellemzői módosulnak. Fontos az ép érzékszervek fejlesztése, s a meglévő látás használatának tanítása. A gyengénlátás nemcsak a kognitív tanulás terén okoz eltéréseket, hanem a mindennapi élet tevékenységei közben is (tájékozódás, közlekedés, önkiszolgálás). Mindez pszichésen megterhelő, emiatt személyiség-és szocializációs zavar is kialakulhat bennük (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, vagy túlzott önérvényesítő magatartás). A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamatban azonban biztosítanunk kell a speciális módszerek, technikák és eszközök, a kompenzációs lehetőségek használatát. Enyhén látássérült tanulók fejlesztése  Tanulási és egyéb kognitív képességek, készségek fejlesztése: önálló tanulásban használható

eljárások,

lényegkiemelés,

emlékezet

növelése,

szóbeli

kifejezőképesség gazdagítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése.  Grafomotoros képességek, vizuális differenciálás fejlesztése.  Mozgás-látás koordinációjának fejlesztése.  Énkép, önismeret, önbizalom fejlesztése.

72

 A virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés használatának megtanítása (láthatóság biztosítása, hallható információk használata).  Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, nagyító) használatának

megtanítására,

hogy

a

láthatóság

feltételeit

önállóan

is

megteremthessék maguknak.  Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem óvására, a látáskímélő előírások betartására. Fel kell készíteni őket arra, hogy miként

viszonyuljanak

szembetegségükhöz,

továbbá

a

fokozott

baleseti

veszélyekre, azok megelőzésére.  Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan kell kiépítenünk.

Segítenünk

kell

tanulóinkat,

hogy

tisztában

legyenek

a

pályaválasztási, családalapítási lehetőségeikkel. Enyhén látássérült tanulók támogatása  Fontos ügyelni a bemutatott tárgyak, tárgyképek méretére, a megvilágításra, és arra az időtartamra, míg megfigyelheti azokat. A megfigyeléseket, kísérleteket tanári magyarázattal kísérjük.  Olvasás-írástanuláshoz magasabb óraszámot biztosítunk.  Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű szövegeket választunk ki.  Szükség esetén a tanuló saját adottságainak megfelelő szemléltetést, taneszközöket biztosítunk (megfelelő betűméret, vonalazás, speciális vonalzó).  Fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában, mely a társadalomba való beilleszkedést, a hátránykompenzálást, az esélyegyenlőséget célozza meg.  A mérési, szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tennünk.  Különösen fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása a gyengénlátó tanulóra. A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának

kialakításában,

ön-

és

társismeretük

kialakításában,

kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A rajz tanításában a síkbeli ábrázolás mellett a hangsúly a térbeli, plasztikus megjelenítésre helyeződik.  A testnevelés során figyelembe kell vennünk a látásteljesítmény kihatásait a mozgásos tevékenységekre, állapotuknak megfelelő mozgásos fejlesztésre. Egyedül jól ismert térben mozognak biztonságosan. Párban játszva, futva szorongásuk csökken, biztonságérzetük nő. 73

 Az információszerzés hiányossága következtében hiányos fogalmak tartalmi gazdagítására fontos törekednünk. Enyhén látássérült tanulók rehabilitációja  Látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata).  Mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás).  Olvasási készség fejlesztése.  Tájékozódásra nevelés, téri orientáció fejlesztése térben, síkban.  Személyiségkorrekció.  Szükség esetén diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkulia- terápia, gyógypedagógiai ellátás, gyógytestnevelés. C. Enyhén hallássérült tanulók Azok a tanulók enyhén hallássérültek, akiknél fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Gyorsabb, magasabb szintű nyelvi fejlődésüket a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de integrációjukra a pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez szükséges a rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési eredmények figyelembevétele, az audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék kezelésében való jártasság). A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Enyhén hallássérült tanulók fejlesztése  A beszédhallás folyamatos fejlesztése valamennyi szakasz kiemelt feladata.  A gyermek iskolakészültsége indokolhatja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban szerveződjön.  A kisiskoláskorban a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése domináljon. Elemei: a szókincsfejlesztés, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítása, a 74

beszédérthetőség fejlesztése, a nyelvi különbségek kezelése, a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítása.  A prepubertás kor végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét, mely alapja a további tudás megszerzésének.  A serdülőkorban a nyelvi rendszer további finomítása a fejlesztés feladata: nyelvikommunikációs szint emelése, olvasás-írás eszközszintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése.  Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkodásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez.  Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze.  Fejleszteni szükséges az összefüggések felismerésének képességét. A szókincs, fogalmak bővítése, a nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek.  A beszéd, a ritmus, a mozgás koordinálásának fejlesztése.  Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása.  Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ezáltal gazdagodnak a tanulók információszerzésének lehetőségei.  Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van a komplex kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás).  Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakorolhatják.  Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk 75

sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket. Enyhén hallássérült tanulók támogatása  Komplex

egyéni

anyanyelvi

nevelés

biztosítása,

nyelvi

korrekció

a

beszédérthetőség javítására.  A tanítási módszerek, és a tartalom megválasztásakor figyelemmel kell lenni a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére.  Az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a

hallóképesség

fejlesztése

(Ezek

a

tanulók

szívesen

használnak

ritmushangszereket).  Számukra olyan helyet válasszunk a teremben, mely a tanár diák kommunikációt megkönnyíti.  A tanuláshoz sok vizuálisan érzékelhető élményre van szükségük.  Törekedni kell merev gondolkodásuk rugalmasabbá tételére, absztrakt, fogalmi gondolkodásuk fejlesztésére. Különösen fontos a tér- és időbeli viszonyok érzékelésének fejlesztése, magyarázata.  A drámajátéknak, táncnak kitüntetett szerepe, terápiás hatása lehet valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásában. Észlelési korlátaikból következő hátrányaik látványosan csökkenhetnek, mozgásbiztonságuk fejlődhet, énképük pozitívín alakul, társas kapcsolataik javulhatnak.  Az ismeretszerzés tevékenykedtetéssel segíthető meg. Enyhén hallássérült tanulók rehabilitációja  Mentálhigiénés, pszichológiai gondozás.  Beszéd-, nyelvtanulási és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója.  Az érintkezés, kapcsolattartás, együttlét formáinak kialakítása, fejlesztése.  Pályairányítás, pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos ismeretek, tevékenységek végzése. D. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, 76

tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő.

Attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési,

viselkedési és egyéb rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció és a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló az integrált nevelésben az iskolai nevelés, oktatás során támogatásban, fejlesztésben, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs

ellátásban részesül.

A tanulót

tanító

pedagógusok folyamatosan

együttműködnek a gyógypedagógussal és szükség szerint a pszichológussal és egyéb szakemberrel. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése alsó tagozaton -

A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése.

-

A képességfejlesztésben kiemelt szerepe van a közvetlen érzéki tapasztalatszerzésnek, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.

-

Az első évfolyam tananyagának elsajátíttatására egy évnél hosszabb időtartamot ajánlott tervezni.

-

Fontos fejlesztési feladat a tanulási, magatartási és viselkedési szokások kialakítása, megerősítése.

-

Játékos fejlesztési formák alkalmazása.

-

Személyiségfejlesztés.

A tanulók fejlesztése a felső tagozaton -

A fejlesztés a megismerési módszerek további alkalmazására, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre és az elsajátított tanulási szokásokra épül.

-

Az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása.

-

Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység kialakítása.

-

Személyiségfejlesztés.

77

-

A

tantárgyak

fejlesztési

feladatainak

megvalósításához

a

szakirányú

gyógypedagógussal való együttműködés. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók támogatása -

A számára szükséges többletszolgáltatás biztosítása

-

Egyéni vagy kiscsoportos formában egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban való részesítés az egyéni fejlesztő programmal.

-

A

szükséges

gyógyászati

oktatástechnikai

segédeszközök,

felszerelések

biztosítása

és

speciális azok

fejlesztőeszközök balesetmentes,

és

célszerű

használatának megtanítása. -

A tanuló fejlesztése érdekében a szakemberek együttműködése, esetmegbeszélések tartása.

-

Az egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztési terv készítése (osztályfőnök).

-

A tanórákon szükséges a gyógypedagógus által javasoltak alkalmazása.

-

A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok biztosítása, pl tehetséggondozás.

-

A tanuló felkészítése a továbbtanulásra, a társadalmi integrációra.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása -

A tanuló sajátos nevelési igényeire és egyedi tulajdonságainak kibontakoztatására irányuló, a gyógypedagógus által készített fejlesztő program biztosítása.

-

A tanuló szocializációjának, az eredményes társadalmi integrációjának segítése.

-

A szociális készségek fejlesztése.

-

Alapvető feladat a folyamatos és szakaszos diagnosztizálás.

-

A fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása.

-

Az eszköztudás fejlesztése.

-

Felzárkóztatás.

-

A tanulási technikák elsajátíttatása.

-

Önálló életvezetésre felkészítés. E. A beszédfogyatékos tanulók

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél a veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli 78

akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. A beszédfogyatékosság a beszéd két nagy folyamatának, a beszédprodukciónak és a beszédértésnek a zavara. A beszédfejlődés menete nem indul meg, kórosan késik vagy valamilyen területen hibásan működik. Az akadályozottság megmutatkozhat: -

a beszédhangok helyes ejtésének problémáiban,

-

a beszédészlelés és-megértés zavaraiban,

-

a beszédritmus sérülésében,

-

a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében,

-

az általános beszédgyengeséggel járó részképesség-kiesésben,

-

a különböző jellegű diszfóniákban, és a hangadás kóros elváltozásaiban.

A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A beszédfogyatékos tanuló az integrált nevelésben az iskolai nevelés, oktatás során támogatásban, fejlesztésben, egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs ellátásban részesül

célú habilitációs és

a beszédbeli akadályok jellegétől függően. A

folyamatban a tanító, tanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus és pszichológus folyamatosan együttműködik. A beszédfogyatékos tanuló fejlesztése tanórán és tanórán kívül -

A pedagógus megismeri a tanulóra jellemző beszédfogyatékosság tüneteit, okait, az aktuális beszédállapotát.

-

Az osztályfőnök egyéni fejlesztési tervet készít az egyéni haladási ütem biztosításához. A

tanuló

fejlesztésében

együttműködik

a

különböző

szakemberekkel.

A

gyógypedagógus javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. -

Valamennyi nevelő megértő, elfogadó környezetet alakít ki az osztályban. Differenciálást alkalmaz, rugalmasan alkalmazkodik a tanuló egyéni fejlődési üteméhez.

-

A pedagógus a tanuló teljes személyiségét fejleszti

79

A beszédfogyatékos tanuló támogatása -

A tanuló támogatásához a pedagógus, a szülő, a tanuló és ép társai együttműködése szükséges. Az osztályfőnök és gyógypedagógus segítségével, közreműködésével kiemelt feladat az osztályok és szülők, nevelők érzékenyítése, szemléletformálása.

-

A tanuló szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, a képességek fejlesztése során egyéni időkeret biztosítása.

-

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátásban való részesítés.

-

Beszédfejlesztés.

-

Terápiás eljárások, eszközök alkalmazása.

-

A társadalmi beilleszkedés segítése.

-

Személyiségfejlesztés.

-

Tanítási órán differenciálás a tananyag kiválasztásában, a sérülés-specifikus módszerek, eszközök megválasztásában, alkalmazásában és a tanulásszervezésben.

-

Felkészítése a továbbtanulásra az egyéni tanulási út kialakításával.

A beszédfogyatékos tanuló pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása - A tanulók egyéni terápiás terv alapján, habilitációs, rehabilitációs órakeretben gyógypedagógus, logopédus közreműködésével, szakmai irányításával kapnak segítséget, aki a beszédfogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkció kompenzálását vagy helyreállítását segíti az ép funkciók bevonásával. Megtanítja a speciális eszközök használatára. -

A gyerekek ellátását a szakszolgálat illetve az intézmény vállalja egyéni vagy kiscsoportos formában.

-

Az ellátásban még résztvevő pszichológus a fogyatékosság elfogadtatásával segítheti a környezetbe, a társadalomba való beilleszkedését. Továbbá fejlődést szolgáló vizsgálatokat és terápiákat folytat. Az egyéni sikereket támogató tulajdonságok, funkciók fejlesztését segíti elő.

-

A folyamatban szükség szerint vesz még részt gyógytornász, mentálhigiénikus és tehetség-tanár. F. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók

Az autizmus spektrum zavarok az idegrendszer korai, veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, s egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. A társas viselkedés, a kommunikáció és sajátos gondolkodási képességek minőségi

80

károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. A tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget

igénylő társas viselkedési készségek területén

tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az autizmus spektrum zavar jelen lehet átlagos vagy átlag feletti intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva is. A fejlődési zavar jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését. A beszédfejlődés gyakran késik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat- a nyelvhasználat színvonalától függetlenül-, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának megértése, vagyis annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képességhiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztése. -

A szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.

-

A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos probléma-megoldási módszerek tanítása.

-

A tananyag kiválasztásakor a felesleges információk szűrése fontos a tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében.

-

A nevelés, fejlesztés tervezése, a fejlődés erre alkalmas eszközökkel való folyamatos követése.

Fejlesztésük pedagógiai szakaszai Első szakasz Fő célja a habilitáció. A gyermek formális és informális felmérésének tapasztalataira alapozva, egyénre szabott hosszú, közép- és rövidtávú terv készítése. A tanuló elemi beilleszkedési készségének, adaptív viselkedésének kialakítása.

81

Fejlesztési területek: -

kommunikáció/ szociális viselkedés,

-

fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás,

-

kognitív fejlesztés,

-

viselkedésproblémák megelőzése.

Második szakasz Célja az elsajátított ismeretek bővítése, és változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai és egyéb környezetben. Fejlesztési területek: -

szükség szerint az előző szakasz területei,

-

önállóság fejlesztése,

-

a szociális-kommunikációs kompetencia fejlesztése,

-

a funkcionális kommunikáció kiterjesztése,

-

az ismeretek bővítése,

-

a munkára nevelés megalapozása.

Harmadik szakasz Célja a felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Fejlesztési területek: -

szükség szerint az előző szakasz területei,

-

a képességek szinten tartása,

-

a tantárgyi ismeretek elsajátíttatása a Nat-ban és a kerettantervben meghatározott tartalmak adaptálásával, az egyén képességeinek megfelelően,

-

önszervezés, önállóság,

-

táguló szociális integráció,

-

pályaorientáció,

-

munkára nevelés.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló támogatása -

A befogadó gyerekcsoport, osztály és szülők felkészítése a pozitív hozzáállásra, a folyamatos támogatásra.

-

A tananyag körültekintő kiválasztása, melynek legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tananyag speciális módszerek, eszközök segítségével történő elsajátíttatása.

82

-

Egyéni fejlesztési tervek készítése, melyben a tanuló fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el a gyermek szükségleteinek megfelelően.

-

A fogyatékosság-specifikus vizuális információhordozókkal segített környezet kialakítása.

-

A tanulók pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs ellátása.

A tanulók pedagógiai és egészségügyi habilitációs, rehabilitációs ellátása -

Elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósul meg.

-

Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés és gyógytestnevelés alkalmazása.

-

Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésterápiák és a tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelése.

-

A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedési) problémák leküzdése érdekében.

-

A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. G. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók

A tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy ezek halmozott előfordulása áll fenn. Részképességzavar: az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás, az alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításának nehézségei. A tanulóknál intelligenciaszintjüknek ellentmondó teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. Általános jellemzőjük a

számukra

nehéz

iskolai

feladatok iránti feltűnő

közömbösség,

érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, s ez a tanulással kapcsolatos tevékenységek (írás, olvasás, számolás) elutasításában is kifejeződhet.

83

Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a zajokat, a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése Kiemelt feladat az iskolai nevelés-oktatás során:  egészséges énkép és önbizalom kialakítása,  szociális képességek fejlesztése,  a kudarctűrő képesség növelése,  önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Hátterében idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti okok, illetve ezek kombinációi állhatnak. Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse, és gyenge az emlékezet. Nehezen alakul ki a beszédhang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni, helytelen az íróeszköz fogása is. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Lassú az írás megtanulásának folyamata. A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása  A kérések, kérdések, a feladatadások legyenek számukra rövidek, egyértelműek, kerüljük a halmozott, összetett utasításokat. Az új ismeretek elsajátításában fontos a megfigyelés.

84



A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.

 A vizuális közlésnek kiemelt jelentősége van a segítségnyújtásban.  Kooperatív munkába való részvételüket szorgalmazzuk.  Látás, hallás, mozgás koordinálása.  Testséma biztonságának kialakítása.  Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.  Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítás) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel.  Az olvasás írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt.  Beszédészlelés, beszédmegértés, olvasásértés, a figyelem, az emlékezet folyamatos fejlesztése.  A beszélgetőkörben, drámajátékban való részvétel számukra különösen fontos.  Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.  Az idegen nyelv tanítása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.  A művészetek területén kiemelt

szerepe

van a

művészeti terápia,

a

drámapedagógia, akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének.

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor-és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

85

A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása  A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.  Egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása.  Kooperatív munkába való bevonásuk.  Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése.  Testséma kialakítása.  Téri- idői relációk fejlesztése.  A matematikai nyelv tudatosítása.  Segítő, kompenzáló eszközök használata.  A megfigyelés, megértés érdekében a manipuláció előtérbe helyezése, eszközök használata, képi, vizuális megerősítés (fogalmak, szám-és műveletfogalmak kialakításakor).  A művészetek területén belül a művészeti terápia, a drámapedagógia, akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak, tünetei a csapongás, figyelmetlenség, nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Gyakori a kognitív működés zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Magatartási zavarok Jellemzői a disszociális, agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.

86

A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása  A tanuló optimális helyének megválasztása az osztályban a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, a gyermek motivációjának, figyelmének minél további fenntartása érdekében.  Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése.  A tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.  Együttműködés a családdal és más szakemberrel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.  Feladattudat kialakítása.  Az önismeret, reális önértékelés kialakítása.  Kommunikáció fejlesztése. A tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók rehabilitációja  gyógypedagógus/pszichológus által vezetett egyéni foglalkozások,  képességfejlesztő programok, korrekció,  reedukáció (újratanítás) 1.8.2.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az, aki -

az életkorához viszonyítva jelentősen alulteljesít,

-

tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd,

-

közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Viselkedészavaron azt értjük, amikor a viselkedéselvárások és a bizonyos feltételek között megnyilvánuló viselkedések között eltérés van. Ezt nem a gyerek tulajdonságaként, nem a környezet által rásütött stigmaként, hanem az adott szituációra adott reakciójaként értelmezhetjük. Dimenziói:

neurózis,

agresszivitás,

indulati

élet,

önérvényesítési

törekvések,

kapcsolatteremtési és kapcsolatmegtartási nehézségek, kritikátlanság. Az alkalmazkodó képesség zavara speciális folyamatban jön létre.

87

Ezért a kialakulás bármelyik fázisában kompenzálható vagy megállítható. A kedvezőtlen személyiségfejlődés viselkedészavarokat indukálhat, mely nehezíti a közösségbe való beilleszkedést. Kezelésükben az osztályfőnököknek, szülőknek, osztálytársaknak vagy más bármely mikroközösségnek meghatározó szerepe lehet. Feladataink (valamennyi osztályfőnök feladata képzett szakembereink vezetésével) -

Ismerje meg a gyermekek kapcsolatait, érzelmi kötődéseit.

-

Tárja fel, milyen speciális nevelési igénnyel rendelkeznek a nevelés - oktatás (egészségügyi, mentálhigiénés, szociális stb.) terén.

-

Tünetleltárt (problémaprofilt) készítsen, amely tartalmazza a szomatikus, az intellektuális állapotot, a klinikai jellegű tüneteket, a családi, környezeti jellegű problémákat, a közösség ellen irányuló viselkedéseket.

-

Jelölje ki az elsődlegesen fejlesztendő, korrigálandó területeket, a fejlesztések illetékességi körét – szakértő vélemény alapján.

-

Szükség esetén az illetékes szakszolgálat segítségét kérje.

- Állapítsa meg, hogy az adott gyermek mely problémája igényel egyéni korrekciót / terápiát, melyik oldható meg csoportos foglalkozás keretében, milyen segítő módszereket kell alkalmaznia a gyermek iskolai osztályában, családjában. -

Tűzze ki a kontroll időpontokat. Legyen az értékelése, a diagnosztizálása és visszacsatolása folyamatos.

A figyelem- és cselekvésszervezési nehézségek esetén is ezeket az eljárásokat követjük. Figyelemzavar tünetei - a tanuló nem figyel a részletekre, iskolai feladataiban figyelmetlenségre utaló hibákat vét, -

nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatai, mind a játék közben,

-

gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá,

-

gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat,

-

nehézségei vannak feladatainak megszervezésében,

- nem szereti, kikerüli, megtagadja azoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyek tartós szellemi erőfeszítést követelnek, -

gyakran elveszíti iskolai felszereléseit (pl.: ceruza, füzet stb.),

88

-

figyelme külső ingerekre könnyen elterelődik,

-

napi tevékenységében gyakran feledékeny.

Hiperaktivitás tünetei - a gyermek matat, fészkelődik a székén, - gyakran felugrál helyéről, - össze-vissza rohangál olyan helyzetekben, ahol annak nincs semmi értelme, - szabadidejében nem tud csendesen játszani, - állandó mozgásban van, - sokat beszél. Impulzivitás tünetei - a gyermek hamarabb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzik, - nem bírja kivárni sorát, - gyakran félbeszakít másokat. Agresszivitás Az agresszív gyerekek rosszul ismerik fel a különböző szociális helyzeteket, ok-okozati, előzmény-következmény összefüggéseket. Problémamegoldó képességük szegényes. Úgy érzik, hogy a világ összeesküdött ellenük, nem fogadja be őket. Ezért támadólag lépnek fel az őket segíteni kívánókkal szemben is. Az agresszív gyerek nevelésében a következő úton érhetünk el sikereket - játékban, munkában olyan cselekvést választunk, melyben elfogadható bizonyos fokú agresszió (pl. küzdősport) ill. annak levezetése, -

csökkentjük a negatív hatásokat, az okokat, melyek agressziót váltanak ki,

-

fejlesztjük a gyerek egyéb, pozitív készségeit (pl. empátiáját, nagylelkűségét),

-

rajzterápiával, zenével segíthetjük az indulatok feldolgozását,

-

jól megválasztott történetek, mesék eljátszásával erősíthetjük az elfogadás

érzését. Ezek a gyermekek a fejlődés potenciális lehetőségével rendelkeznek, tehát munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha szakszerű foglalkozásaink segítségével lemaradásuk

csökken,

teljesítményük

emelkedik,

közösségükben

tudnak

kapcsolatokat teremteni.

89

Tanulási kudarc kialakulását megelőző tevékenységünk A tanulásra való képesség, tanult képesség, amelynek kialakulása és működése személyiségbeli előfeltételektől függ, és tanulás közben végzett gyakorlás során, tapasztalatok szerzése és feldolgozása közben jön létre. A tanulási képességnek nincs befejezett állapota, de van minőségi különbsége. A tanulók hátrányos helyzetének, sajátos igényeinek korai felismerését és megsegítését az eredményes iskolai pályafutás, a sikeres életút biztosítása érdekében elengedhetetlennek tartjuk. Ezzel sok gyermeket megóvhatunk a lemorzsolódástól, és olyan kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók kerülhetnek figyelmünk központjába, akiknek fejlődését biztosítanunk kell. Ha a tanulási képesség átmenetileg vagy tartósan megsérül, fejlődésében lelassul, olyan zavarok következnek be, amelyek a tanulás eredményességét csökkentik, és iskolai tanulási problémákhoz, teljesítményzavarokhoz vezetnek. A tanulási képesség zavarát részben megfelelő neveléssel, részben a biológiai, pszichológiai, szociális feltételek biztosításával / megváltoztatásával igyekszünk csökkenteni. A tanulási nehézségek típusai Tanulási gyengeség Tünetei a kultúrtechnikák nehezített megtanulásában, feltűnő és problémát okozó tanulási és szociális viselkedésben, az iskolai munka eredménytelenségében mutatkoznak meg. Mindezt preventív intézkedésekkel, kompenzáló neveléssel, fejlesztéssel kedvezően tudjuk befolyásolni. Ezek az eljárások, valamint az osztálytanítók és szülők együttműködése sokat segít, esetenként meg is szünteti a tanulási problémát. Tanulási zavar Tünetei a tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás területén. Egyéb tanulási területeken jó eredmények érhetők el. E zavarok időtartama különböző. Fejlesztő foglalkozások alkalmazása szükséges. A szülővel együttműködő osztálytanító munkáját más szakemberek is segítik (gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő stb.).

90

Tanulási akadályozottság Tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan jelentkeznek. Hosszantartó, szakemberek által irányított fejlesztő intézkedésekre van szükség. Fejlesztő munkánk szakaszai Általános tájékozódás a gyermekek iskolakészültségéről -

Kapcsolatot tartunk körzeteink óvodáival, folyamatos a konzultáció.

-

Célunk a két intézménytípus elvárásainak, igényeinek közelítése.

-

Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozásokon, nyílt tanítási órákon veszünk részt.

-

A beiratkozást megelőzően tájékozódunk a leendő első osztályosokról.

Beiratkozás -

A szülők elképzeléseinek megismerése után a beiskolázás az Szabolcs-SzatmárBereg

Megyei

Pedagógiai

Szakszolgálat

Nyíregyházi

Tagintézménye

szakvéleményét is figyelembe véve történik. Pedagógiai megfigyelések Az előkészítő időszakban, az osztályban és az évfolyamon tanító nevelők tudatos és spontán megfigyeléseinek összevetése. Területei: beszédhibák, oldaliság (lateritás), ceruzafogás, feladatértés, magatartás, mozgáskoordináció, társas viszony stb. terén. Diagnosztizálás Célunk,

hogy

sokoldalú

ismeretet

szerezzünk

tanulóink

személyiségéről,

iskolakészültségéről, tervezzük meg optimálisan a tanítási – tanulási folyamatot, annak hatékonyságát növeljük. Ennek eszközei az adott életkorhoz igazodó megfigyelések, mérések. Területei: − beszéd, − hallás, − látás, − emlékezet, − bőrérzékelés (taktilis érzékelés),

91

− egyensúlyozás, − mozgás (nagy és finom), − ritmusérzék, pszichomotoros koordináció.

Feladathelyzetben:  motiválhatóság,  koncentráció,  munkatempó,  kitartás megfigyelése. Végzik: osztálytanítók, logopédus. A fejlesztőcsoportok kialakítása -

Tájékoztatjuk a szülőket a megfigyelések és mérések eredményeiről.

-

Közösen igyekszünk megoldást keresni, szükség szerint megoldásjavaslatot teszünk.

-

Szülői beleegyezéssel szakértők segítségét kérjük (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézménye, Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, pszichológus stb.).

A kiadott szakvélemény alapján az iskola vezetője felmentést adhat bizonyos tantárgyak értékelése alól. Meghatározhatja a minősítés, értékelés módját, a fejlesztő felkészítés rendjét. A szülők, a tanácsadó munkatársak és pedagógusaink folyamatosan kapcsolatot tartanak, megbeszélik a teendőket. -

Az azonos képességterületen elmaradó vagy hasonló problémájú tanulókat homogén, kis létszámú csoportokba szervezzük.

-

Fejlesztési terveket dolgozunk ki az egyedi képességek kibontakoztatására.

-

Rögzítjük a rövid és hosszabb távon várható eredményeket.

-

Folyamatosan végezzük a diagnosztizálást, az értékelést és a visszacsatolást az eredeti célhoz.

Szükség esetén más, a tanuló képességeihez, haladásához jobban illeszkedő módszereket, eljárásokat alkalmazunk, egyéni fejlesztési tervet készítünk. Kiemelt figyelemmel kísérjük a teljesítményváltozásokat. Nem vonhatunk le életre szóló következtetéseket. A legkisebb fejlődést is pozitívan értékeljük, megerősítjük.

92

Alkalmazása -

tanítási órán differenciálással,

-

képesség szerinti kiscsoportos foglalkozásokon,

-

egyéni foglalkozásokon – melynek időkeretét a törvény biztosítja,

-

párhuzamosan szervezett csoportfoglalkozások keretében.

Feltétele: vizsgálóeszközök, tesztek, feladatlapok, fejlesztő játékok, ez irányú szakmai ismeretek. A tartósan beteg, hosszabb ideig hiányzó tanulók (ha a törvényben meghatározott tanítási óraszámot nem éri el a mulasztás) az osztálytanítók, és szaktanárok által vezetett, egyénre szabott felzárkóztató programok segítségével kerülhetik el a társaiktól való elmaradást, alulteljesítést. Az osztályismétlő tanulók számára egyéni foglalkozásokon biztosítjuk a fejlesztő felkészítésen való részvételt. Méltányos oktatási környezetet biztosítunk, hogy ne tegyük ki tanulóinkat tanulási kudarcnak, ezzel megelőzzük a viselkedési zavarok kialakulását.

A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat megillető többletszolgáltatások A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek

állapotuknak

többletszolgáltatásban

megfelelő

részesülnek

pedagógiai, attól

kezdve,

gyógypedagógiai hogy

ellátásban,

igényjogosultságukat

megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást és értékelést a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint biztosítjuk. A tankötelezettségük kezdetéről – sajátos nevelési igényű gyerek esetén – a szakértői bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettségük teljesítése iskolába járással illetve magántanulóként teljesíthető.

93

Iskolába járás esetén -

A tanulók osztályba sorolásuk során figyelembe vesszük az osztálylétszámok kialakítását, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekhez viszonyított arányának megállapítását.

-

A nevelő-oktató munkánk során a NAT mellett a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit is szem előtt tartjuk.

-

Az integrált nevelés-oktatás során törekszünk minél gyakrabban olyan tantermi folyamatok biztosítására, melyek nagyobb teret engednek a − differenciálásnak, − kooperációnak, − kreativitásnak, − aktivitásnak, − mozgásnak.

-

A szakértői bizottság véleménye alapján egyéni fejlesztési terveket készítünk a tanulók fejlesztéséhez, melyben az osztályfőnök vezetésével a kijelölt fejlesztési területek valamennyi nevelő feladataként jelennek meg. Ebben meg kell határozni, hogy a tanulónak az évfolyam végére milyen követelményeket kell teljesíteni; mely évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.

-

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel diagnosztizált tanuló számára, továbbá az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésre szolgáló differenciált felkészítést biztosító 1-3 fős foglalkozásokat tartunk.

-

Ha az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé tesszük, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyenek részt. Ezt alkalmazzuk akkor is, ha a tanuló tanulmányi követelmények teljesítése miatt kettő vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.

-

Csoportos

habilitációs,

rehabilitációs

foglalkozásokat

biztosítunk

a

heti

foglalkoztatási időkeret alapján. A gyógypedagógus egészségügyi rehabilitációs lapot vezet a foglalkozásokról. A tanuló a következő mentesítésben részesülhet -

Az iskola igazgatója a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak – testnevelés, ének-zene, rajz, technika – tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Amennyiben a tanuló a mentesítést megkapta, ez a beszámolási kötelezettség alóli mentesítést is jelenti.

94

-

A szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A mentesítést kapott tanuló egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkoztatásban részesül, amely segíti a felzárkóztatást – a törvényben meghatározott időkeret terhére.

-

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé tesz, a szakértői bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.

-

A szöveges értékelés és minősítés alapján a pedagógus útmutatást ad a tanulónak, a szülőnek, esetleg másik pedagógusnak ahhoz, hogy milyen pedagógiai munkára, tevékenységre van szükség a tanuló személyiségének kibontakoztatása, a meglévő hátrányok csökkentése érdekében.

A tanulók a következő felmentésekben részesülnek -

Amennyiben a tanuló tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, felmentésben részesül a kötelező tanórai foglalkozások alól.

-

Ha a tanuló a szakértői bizottság véleménye alapján magántanuló, akkor felkészítése tanulónként átlag heti 10 órában történik (a tanulók és az egyes hetek között az idő átcsoportosítható).

-

A tanuló felkészültségéről az iskola által meghatározott módon ad számot.

-

Az iskola igazgatója felmentést adhat a tanulónak az egyéb foglalkozásokon való részvétel alól is.

-

Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanuló számára hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányai eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.

95

Könnyítések – az osztályozó-, javítóvizsgán illetve az intézményszintű mérések során Biztosítjuk: -

a hosszabb felkészülési időt,

-

az írásbeli beszámolón lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz alkalmazását,

-

szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbelivel vagy a szóbeli beszámoló írásbelire történő felváltását,

-

a felkészüléshez vázlat adását/írását.

A szülővel való együttműködés során felhívjuk a szülő figyelmét -

a nyilatkozattételre abban az esetben, ha gyermeke fejlesztő foglalkozásait intézményünkben veszi igénybe,

-

Amennyiben az Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézményénél vesz részt, akkor arról igazolást mutat be intézményünkben,

-

gyermekének vizsgálata kellő időben megtörténjen,

-

gyermeke továbbhaladását kövesse:

-

a fogadóórai – pedagógusi, gyógypedagógusi konzultáción,

-

az egyéni fejlődési napló aláírása során,

-

gyermeke tankötelezettségének teljesítésére, a hiányzások elkerülésére.

-

Sajátos igényekhez illeszkedő, egyéni képességek kibontakoztatását segítő együttműködési

terveket

készítünk

a

Gyermekjóléti

Központtal

és

a

szakszolgálatokkal, egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal. Iskolaváltás esetén -

Akkor adható ki a tanulónak az „Értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatvány, ha a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat által kijelölt iskola fogadja a tanulót.

-

Akkor fogadhatjuk a tanulót – más településről, intézményből -, ha a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat az intézményünket jelölte ki befogadó iskolának.

Felülvizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatások -

Felvételi naplót, foglalkozási naplót vezetünk, s egyéni fejlődési lapon tartjuk nyilván tanulóinkat. 96

-

A tanulókat a szakbizottság által meghatározott időben felülvizsgálatra küldjük.

Valamennyi nevelő feladata -

Adaptálja a szakértői bizottság fejlesztési javaslatait, és alkalmazkodjon a bizottság által javasolt, megadott könnyítésekhez, mentesítésekhez, s a tanulók értékeléséhez.

-

A fejlesztés tervezése során közreműködjön a szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógussal.

-

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon kell követnünk, ha szükséges, fejlesztési korrekciókat végzünk.

-

A fejlesztési naplókban (negyedévente) a fejlesztésre vonatkozó célokat, feladatokat ki kell jelölnünk. A tapasztalatokat, az értékelést meg kell fogalmaznunk.

-

Szükség

esetén

-

a

tananyagtartalmak

megfelelő

átalakításával

(individualizálásával), a követelmények kialakításával – igazodnunk kell a fejlődés üteméhez. Számba kell vennünk a tartalmak kijelölésekor az egyes területek módosulásának lehetőségeit: elhagyás, egyszerűsítés, új területek bevonása. -

A tantárgyi tartalmak, a feladatok megvalósításához szükség esetén hosszabb idősávot, időkeretet kell biztosítanunk.

-

Kompetencia-alapú oktatással, differenciált, nyitott, egyéni, és kiscsoportos tanulásszervezéssel segítsük elő, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.

-

A személyiség- és közösségfejlesztés segítségével járuljunk hozzá a sni tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyeinek növeléséhez.

-

Esetmegbeszéléseket tartsunk a sérült tanuló megfigyelésének, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezésére, a diagnózis értelmezésére, a tanuláshoz szükséges eszközök, módszerek kiválasztására, a részeredmények értékelésére.

-

A tanulók értékelésének alapja a tanuló önmagához mért fejlődése. Kiemelt hangsúlyt kapjon a motiváló célú értékelés, mely a megerősítést szolgálja, valamint a fejlesztő értékelés a tanulási folyamatban. Az értékelés során figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit.

-

Kiemelt figyelmet fordítsunk a szülőkkel való kapcsolattartásra: szülők bevonásával, tanácsadással, segítségnyújtással a családi neveléshez, a tanuló fejlődésének, eredményeinek meghatározásával.

97

A gyógypedagógiai tanár feladata -

Együttműködjön a többségi pedagógussal.

-

Közreműködjön az integrált nevelés, az oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációk vezetésében.

-

Segítse a pedagógiai diagnózis értelmezését.

-

Javaslatot tegyen a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kiválasztásához.

-

Segítséget

nyújtson

a

tanuláshoz,

művelődéshez

szükséges

speciális

segédeszközök kiválasztásában. -

Javaslatot tegyen gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására.

-

Figyelemmel kísérje a tanulók haladását, részt veegyen a részeredmények értékelésében.

-

Terápiás fejlesztő tevékenységet végezzen a tanulók közvetlen foglalkoztatása

során – egyéni fejlesztési terve alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben. Ennek során támaszkodjon a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra, -

Habilitációs és rehabilitációs egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztést végezzen.

98

1.8.2.3. Kiemelten tehetséges tanulók A rendkívüli képességekkel bíró, kreatív és motivált, kitartó tanulók közül kerülnek ki a tehetségesek, akik támogató családi, iskolai és kortársközösségekben bontakoztatják ki kiválóságukat. Tehetséges az a gyermek, aki átlag feletti általános, illetve az átlagot meghaladó speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Azokat a gyermekeket tartjuk tehetségesnek a Móra Ferenc Általános Iskolában, akik rendelkeznek valamely területen egy olyan potenciállal, ami nagy szorgalommal, kitartással párosul, és képesek ezt a potenciált kimagasló eredményekkel bizonyítani. Intézményünkben az átlagot meghaladó fejlődésre képes gyermekek fejlesztésére is nagy gondot

fordítunk.

Tanulóink

egy része

valamilyen területen,

tevékenységben,

tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes. Tehetségfejlesztésünk személyi feltételei kedvezőek. Főállású iskolapszichológussal, tehetségszakvizsgás és mentálhigiénés szakemberrel rendelkezünk. Tárgyi feltételeink, tantermeink alkalmasak a fejlesztésre, IKT eszközökkel jól felszereltek. Iskolai könyvtárunk lehetőséget ad az információkutatásra, feldolgozásra. Intézményünk Regisztrált Móra Tehetségpont lett. Folyamatban van akkreditálásunk, ami lehetőségeink kiszélesítését nyújtja a tehetséggondozásban. Céljaink -

Biztosítsuk számukra – a komplex személyiségfejlesztés részeként – a minél nagyobb teljesítőképesség kialakulását.

-

Támogassuk

a

tanulók

motivációjának,

kíváncsiságának,

kreativitásának

kibontakozását! -

Segítsük őket képességeik felismerésében, fejlesztésében.

-

Nyújtsunk segítséget a gyermekek – megismerési, elfogadottsági, alkotási, biztonsági szükségleteinek feltérképezésében és kielégítésében.

-

Vonjuk be a tanulókat problémáik megoldásába!

99

-

Érjük el, hogy sikeresen megállják a helyüket a versenyeken!

-

Segítsük pályaválasztásukat!

Feladataink -

A tehetséget időben ismerjük fel, azonosítsuk.

-

Tehetséges tanulóinkat tartsuk nyilván.

-

Tehetség-munkacsoport

működtetünk,

melyet

szakképzett

tehetségkoordináló

pedagógus vezet. -

A tehetség-fejlesztő programba válogatott tehetséges tanulók számára a komplex személyiségfejlesztés érdekében tanulás- módszertani tréninget és gazdagító programokat szervezzünk. A Szivárvány- napló vezetésével kövessük nyomon fejlődésüket, versenyeredményeiket a székhelyintézményben.

-

A tehetséges gyermek erős oldalát térképezzük fel, fejlesszük. Törekedjünk gyenge oldalának kiegyenlítésére.

-

A tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges háttértényezőket ismerjük meg, javítsuk az aszociális magatartást, fejlesszük a motivációt, önismeretet, moralitást. Szükség esetén iskolapszichológus illetve mentálhigiénikus segítő tevékenységében részesítsük őket.

-

Készítsük

fel tanulóinkat

a

már

megszerzett

ismereteik

magasabb szintű

feldolgozására, annak gyakorlati alkalmazásárára. -

Fejlesszük a tanulók problémaérzékenységét.

-

Alakítsunk ki hatékony tanulási stratégiákat, technikákat.

-

Biztosítsunk lehetőséget a tanulók versenyekre való eljutására.

-

Nevelőink speciális képzésen, belső továbbképzésen vegyenek részt.

-

Bővítsük az anyagi források lehetőségét, folyamatosan figyeljük a pályázati kiírásokat.

-

Kínáljunk fel iskolán kívüli speciális tehetséggondozási lehetőségeket.

-

Kapcsolódjunk be a városi, megyei szintű tehetséggondozó munkába.

Tehetséges tanulóink azonosítása -

Intézményünkben több lépcsőben, folyamatszerűen, több különböző forrásból származó információ alapján választjuk ki tehetséges tanulóinkat.

-

Szakértői vélemény mellett kemény (tesztek, felmérések, kérdőívek) és lágy (tanári

jellemzés,

iskola

pszichológus

véleménye,

szülői

jellemzés,

tanulótársak jellemzése) módszereket egyaránt alkalmazunk.

100

-

Fontosnak tartjuk a nem intellektuális (társas szociális, emocionális, motoros) faktorok figyelembe vételét.

-

A többféle identifikációs módszer mellett a fejlesztés folyamatában történő azonosításra törekszünk. Biztosítjuk tanulóink számára már az alsó tagozaton is a szabad választás lehetőségét, érdeklődésüknek teret adva kóstolhatnak bele különböző tevékenységekbe.

-

Az alulteljesítő, nem iskola centrikusan motivált (többnyire szociokulturálisan hátrányos

helyzetű)

tehetséges

gyermekek

azonosítására,

fejlesztésére

törekszünk. -

Figyelembe vesszük a tehetség megjelenésének életkori szakaszait a tehetségazonosítás során.

Tehetség terület azonosítása pszichomotoros

Időpont

Módszer

Eszköz

Résztvevők

Dokumentáció

óvoda febrmárc.

értékelő lap

szaktanár óvónő óvódások

névjegyzék összeállítás

DIFER területei

1.évf. oktnov. 2.évf. márcápr. 4.évf. áprmáj. 5-8. évf. folyamatos

tan.megfigyelés, tevékenykedtetés óvónői, szülői jell. standardizált teszt felvétel

DIFER csomag

tanítók 1.o tanulók

adatlap gyűjtő

felmérés teszt

feladatlap

tanítók 2.o tanulók

felmérés, teszt szülői jellemzés tanulótársak vél. fellépés versenyek tesztek vizsga tanári vél. tanuló társak szülői vél.

feladatlap

tanítók szaktanár 4.o tanulók szaktanárok isk.vez. szülők vendégek

pontérték rangsor felső 20-25% teljesítmény elemzés

matematikalogikai idegennyelvi matematikalogikai idegennyelvi művészi, előadói pszichomotoros matematikalogika idegennyelv tudományos vezetői

kiállítási, fellépési lehetőség bizt. teszt felmérés kérdőív

versenyeredmények összegyűjtése, pontokra váltása díjak

101

Tehetségfejlesztés-, gondozás Tehetségfejlesztő munkánk megvalósításának színterei Tehetség terület

Megvalósulás formája tanórán tanórán kívül szakkör, versenyek

Célcsoport

Forma

Eredményesség

1-8. évf.

csoport kiscsoport egyéni

tanórai differenc. szakkör,nyári tábor művészeti isk. tanórai diff.tan.szerv., szakkör,versenyek sávos oktatás nyári tábor

1-8. évf.

csoport kiscsoport egyéni

városi I-III. hely megyei I-VIII. hely országos I-X. hely felvétel művészeti középiskolába

1-8. évf.

csoport kiscsoport egyéni kiscsoport

Idegen nyelvi

tanórán, szakkör, versenyek, projekt külföldi tanulmányút

1-8.évf. 5-8.évf.

kiscsoport kiscsoport emelt

Tudományos (természet, társadalom tud.)

diff. tanulásszervez. szakkör kooperatív tech.

5-8.évf.

csoport egyéni

Vezetői

DÖK

1-8.évf.

egyéni

Térbeli-vízuális

diff.tanszerv, szakkör

1-8. évf.

kiscsoport, egyéni

Testikinesztetikus (foci, néptánc, atlétika, lövészet) Művészi(zenei, képzőművészeti, színjátszó,dráma Matematikalogika informatika sakk

7-8. évf.

városi I-III. hely megyei I-VIII. hely országos I-X. hely ECDL vizsga leh. továbbtan. 90% első helyre bejutása, középfokú nyelvvizsga lehetőség városi I-III. hely megyei I-VIII. hely országos I-X. hely sikeres szervezés kiállítás, versenyered.

Tehetséggondozásunk módszertani elemei: -

gazdagítás

-

differenciálás tanórán, házi feladatban

-

kooperatív technikák

-

infokommunikációs eszközök

-

projekt módszer

102

Tehetséggondozó módszereink -

Mélységben történő gazdagítás, ahol tudásuk és képességeik alkalmazására több lehetőséget kapnak tanulóink.

-

Tartalmi gazdagítás, amikor a tanulási folyamatot érdeklődésük, szükségleteik szerint igyekszünk alakítani.

-

Feldolgozási képességben történő gazdagítás során fejlesztjük kreatív, kritikus gondolkodásukat.

-

Tempóban történő gazdagítás során a tananyagot gyorsabban feldolgozó tanulók kiegészítő anyagot kapnak.

A tehetséggondozás folyamata iskolánkban A kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók felismerését, azonosítását szolgálják: -

tanítási óráink,

-

szakköri, diáksportköri foglalkozásaink, ahol tanulóink egyéni érdeklődésük és nevelőjük javaslata alapján vesznek részt,

-

iskolánkban működő művészeti iskolák foglalkozásai,

-

a nyári szünidőben a speciális táborok foglalkozásai,

-

székhelyünkön: -

az 1. évfolyamtól működő testnevelés osztályaink testnevelés órái,

-

a 3. évfolyamtól működő angol és számítástechnika-informatika emelt szintű osztályok tanítási órái,

-

az 1. évfolyam 2. félévétől bevezetett évfolyamszintű sávos szabadidős foglalkozások.

- tagintézményünkben: -

az 1. évfolyamtól működő angol nyelv és informatika oktatás órái,

-

a 1-2. és 3-4. évfolyamon bevezetett sávos szabadidős foglalkozások.

A kiemelkedő képességű, tehetséges tanulóink speciális foglalkoztatást igényelnek. Gondozásuk, fejlesztésük, személyiségük, képességeik, tulajdonságaik, érdeklődésük alapján a következő területeken történik: -

E tanulók fejlesztése tanítási órákon az egyéni különbségeket, képességeket figyelembe vevő differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. A tanítás munkaformái közül a csoportmunka és az egyéni tanulás kínálja a legtöbb és leghatékonyabb lehetőséget. 103

-

A legnagyobb esélyt az egyéni fejlesztésre a személyre szabott tanulásirányítás biztosítja.

-

Székhelyünkön 7-8. osztályos tanulóink magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból, a tagintézményben angol nyelvből sávos szervezeti formában csoportokat alkotnak. E homogén összetételű csoportokban folyó fejlesztés a tehetséggondozás részét is képezi. A képességek megfelelő kibontakoztatását, az egyéni fejlesztést szolgálják.

-

A tehetséges gyermekeknek mennyiségi és minőségi szempontból mást és másképpen nyújtunk. A gazdagítás, dúsítás lehetőségét kínáljuk székhelyünkön emelt szintű osztályainkban.

-

Valamennyi tehetséges tanulónk további fejlesztését szolgálja a többletidőben – heti egy alkalommal – nyújtott tehetséggondozás.

-

A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szintén sok lehetőséget kínálnak tanulóinknak. Ezek egyik formája a szakkör, mely a képességfejlesztést és a tehetséggondozást szolgálja. Ezek létrejöhetnek az érdeklődés felkeltése, tanulóink sajátos képességeinek a felismertetése céljából, illetve a tehetséges tanulók fejlesztésére.

-

A szakkörök összetétele a tanulók képessége szempontjából homogén, és a fokozatokban való emelkedés ütemében egyre homogénebbé válik. Ugyanakkor életkori szempontból heterogén is lehet.

-

E csoportokon túl érdeklődési körök és diákkörök is szerveződnek iskolánkban.

-

A tehetséggondozás iskolán kívül is folytatódik. Külső tanárok, szakemberek is speciális program alapján foglalkoznak nevelőink által javasolt tanítványainkkal.

-

Az egy - egy tantárgyban kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyerekek városi, megyei, országos versenyeken is részt vesznek. E versenyekkel az egészséges versenyszellem kialakítása és ápolása speciális munkánk része. Megmérettetésük terepei a tanulók reális énképének kialakításában is nagy szerepet játszanak. Ugyanakkor az önérvényesítésre, a siker és kudarc elviselésére is nevelnek. Az országos és megyei döntők győztesei továbbtanulási esélykínálatban is részesülnek.

-

Olyan programok szervezése (KI MIT TUD?, keresztrejtvényfejtő verseny, tantárgyi házi versenyek), melyek alkalmat adnak a különböző területeken felbukkanó tehetségek felismerésére.

104

-

Az iskolai tanórákon és tehetséggondozó foglalkozásokon túl esetenként a nyári szünidőben is folytatódik a tehetséggondozás tábori keretek között. Ezekre igyekszünk minél több HHH-s tanulót is eljuttatni.

-

A tehetséggondozó program része tanulóink pályaválasztásának segítése. Továbbtanulási tanácsadással, karrier-nap szervezésével nyújtunk segítséget gyermeknek, szülőnek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez a tanuló adottságainak, képességeinek, irányultságának ismeretében. E tanácsadás egy hosszú közös fejlesztő munka egyik szakaszának lezárását is képezi.

-

Tehetségnapot szervezünk minden év májusában, ahol ünnepélyes keretek között legeredményesebb tanulóink Tehetség díjat vehetnek át. Alkalmat teremtünk arra, hogy tanuló, szülő, pedagógus együtt örülhessen közös munkája sikerének. Ezen az eseményen a tehetséggondozásban jártas szakember tart előadást.

Tehetséggondozásunk eredményességét az mutatja, ha a tehetséges tanulóink önértékelése fejlődik, az adott területen eredményeket érnek el, helyes önismeret mellett elismerésben részesülnek. Tehetségük kamatoztatása, sikereik öröme hozzájárul harmonikus

személyiségük

kialakulásához,

szociális

kapcsolataik

gazdagításához.

105

1.8.3. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű -

az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek,

-

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő,

-

s az, akire az alábbi – a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott – négy feltétel bármelyike érvényes: -

a szülő alacsony iskolai végzettségű,

-

alacsony munkaintenzitású háztartásban él,

-

elégtelen lakáskörülmények között él,

-

átmeneti vagy tartós védelembe vett gyermek.

Halmozottan hátrányos helyzetű a tanuló az előbbi négy feltétel közül legalább kettő egyidejű fennállása esetén. A családlátogatás során szerzett tapasztalatok alapján környezettanulmányt készítünk. A szülőtől kapott nyilatkozat és a környezettanulmány alapján hozott jegyzői határozat szerint a tanulót nyilvántartásba vesszük. Tanulóink integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben részesülnek. Céljaink -

Akadályozzuk meg a társadalmi leszakadásukat a nevelés, oktatás eszközeivel.

-

Segítsük a társadalomba való beilleszkedésüket.

Feladataink -

A minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása.

-

Esélyegyenlőségük, esélylehetőségük növelése, biztosítása.

-

A tanulók szociális helyzetéből, szocializációs hiányából illetve a kognitív képességéből adódó hátrányok csökkentése, kompenzálása.

106

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink hátránykompenzálása intézményünkben -

A beiskolázás során a felvételi kötelezettségünk teljesítését követően a további felvételi kérelmek elbírálásakor előnybe részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat.

-

Az osztályok kialakításakor a törvényi előírásoknak megfelelően – a szegregáció elkerülése érdekében – a HH/HHH-s gyermekek többi gyermekhez viszonyított arányának, létszámának megfelelő megállapítása.

-

Tanulóink megismerése érdekében − együttműködünk a szülőkkel, pozitív szülői együttműködést várunk el, − környezettanulmányt készítünk, − a tanulók képességeinek feltárásához bemeneti mérést végzünk. Az 1. évfolyamon a Difer mérési eredménye alapján felállítjuk a pedagógiai diagnózist.

-

A tanulók felzárkóztatása, fejlesztése érdekében egyéni fejlesztési tervet készítünk. A gyermekről egyéni portfóliót vezetünk, a kompetencia-alapú fejlesztését negyedévente értékeljük. Fejlődésüket szolgáló értékelő esetmegbeszéléseket tartunk.

-

Differenciálással, egyéni fejlesztéssel segítjük elő a kognitív hátrányok csökkenését.

Tanórán A hatékony neveléshez, oktatáshoz a kompetenciaalapú oktatást alkalmazzuk. Törekszünk -

a

nyitott

tanulási

módok

alkalmazására

(kooperációra,

csoportmunkára,

differenciálásra), -

az egyéni sajátosságok figyelembe vételére,

-

az építő, fejlesztő értékelés alkalmazásaira.

A differenciálás megvalósulására történik -

a helyes egyéni tanulási utak megláttatása, beépítése,

-

a tananyag mennyiségi csökkentése elrendezésekor,

-

a hatékony módszerek, eszközök megválasztásakor (kooperatív technika, vázlatírás…),

107

-

a tapasztalati tanulás előnybe részesítésekor,

-

a reprodukciós technikák (felelet előtt vázlatírás, vagy csak szóban, vagy csak írásban kérjük számon) során.

Tanórán kívül -

A törvény által meghatározott többletidőben – heti rendszerességgel – a tanulók felzárkóztatásban részesülnek.

-

Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igényű illetve beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő, többletszolgáltatásra is jogosult.

-

Ha a tanuló kiemelkedő képességekkel is rendelkezik, akkor tehetséggondozásban is részesül.

-

A tanulmányi eredmények javulása, a tanuló iskolai sikerességének elősegítése, továbbtanulási esélyeik növelése érdekében támogatjuk az egyéni tanulási lehetőségekkel, az ösztöndíj programokkal.

Egyéb programok, lehetőségek -

Szükség szerint biztosítjuk tanulóink számára a szocializációs hiányosságból adódó hátrányok csökkentésére a pszichológiai és mentálhigiéniai foglalkozásokon való részvételt.

-

Együttműködünk tanulóink érdekében szükség esetén a gyermekjóléti és a szociális intézmények, civil szervezetek és egyházak munkatársaival.

Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink jelentős része az általános iskolai tanulmányait időben és eredményesen fejezi be, továbbá a tanulók továbbtanulási szándéka is megvalósul. Sikerként könyveljük el, ha e tanulóinknál időben azonosítottuk tehetségüket, s a tehetséggondozás során eredményeket érnek el.

108

1.9. Egészségnevelési elveink, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Egészségnevelési programunk Egészségfejlesztési tevékenységünk során lehetőséget kell teremtenünk a gyermekeinknek arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett. Törődjenek többet egészségükkel, mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Ezáltal váljanak képessé egészségük javítására, alakítására. A társadalmi elvárásoknak megfelelően a család mellett az iskola vállal kiemelkedő szerepet az egészségnevelés terén. Tanulóink még olyan fejlődési periódusban vannak, amelyek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel, melyben tükröződik az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége. Az iskola a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Iskola-egészségügy

Feladata  az egészségvédelem és egészségfejlesztés,  őrködjön az oktatási-nevelési intézmény környezetének biztonsága felett, segítse elő, hogy az minél inkább az egészséget támogatóvá váljék. Feltételeink A rendszeres egészségügyi felügyeletet és annak ellátását  az iskolaorvos,  az iskolai védőnő,  az iskolafogász biztosítja. Tevékenységük elsősorban megelőző jellegű  Betegségek megelőzése (gondozás, oltás).  Szűrővizsgálatok (melyek kiterjednek a gyerekek egészségi állapotára, személyi higiéniájára, testi, mozgás, mentális és szociális fejlődésére).  Iskolai környezet rendszeres ellenőrzése. 109

 A

testnevelési

csoport-beosztást

megelőző

vizsgálatok

(könnyített,

gyógytestnevelés, felmentett).  A pályaválasztást, üdülést, táborozást megelőző vizsgálatok.  Sportolási,

versenyzési

alkalmasság

véleményezése

céljából

végzett

vizsgálatok.  Kapcsolattartás pedagógusokkal, szülőkkel. Az iskola-egészségügyi feladatok, tevékenységek ütemezése  Szűrővizsgálatok az iskolai védőnő munkaterve alapján.  Csoportos fogászati szűrés (évente két alkalommal) az iskolát ellátó fogorvos és az iskolatitkár beosztása alapján.  A további kezelésre, szakorvosi vizsgálatra szoruló tanulók az iskolafogász, a védőnő és a szülőkkel való egyeztetés után kerülnek ellátásra. Az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak a szűrővizsgálatok megszervezésében, a szülőkkel való kapcsolattartásban (további szűrővizsgálatokra, szakrendelésekre irányítás, ezek eredményeinek visszajuttatása az iskola védőnőjéhez). Jelzik a védőnőnek, ha a gyermekek

testi

fejlődésével,

teherbíró

képességével,

magatartásával,

látásával

kapcsolatos vagy egyéb problémát észlelnek. Céljaink - Egészségtudatosság kialakítása -

Az egészség és az életminőség kapcsolatának felismerése, egyre tudatosabb egészségmegőrző életmód.

-

Az egészség fogalmának sokoldalú értelmezése, a test és a lélek összhangjának felismerése.

-

Az egészségi állapotot befolyásoló hatások ismerete, ezekkel kapcsolatos mindennapi döntések meghozatala.

-

Egységes, primer prevenciós szemlélet kialakítása.

-

Testileg, lelkileg és szociálisan egészséges tanulók nevelése.

-

Az egészséges táplálkozás alapvető szabályainak ismerete.

-

A testedzés, a mozgásgazdag életmód, a helyes testtartás kialakítása.

-

A család mellett az iskola váljon az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.

110

-

Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése.

-

Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése a mindennapi élet szinterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében.

-

Tanulóinknak ismernie kell az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, és ezek gyakorlati alkalmazását.

-

A szabadidő hasznos eltöltése.

-

Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése.

-

Tanulóink tudatosan hozzanak döntéseket, felelősen éljék meg emberi kapcsolataikat, értékként tiszteljék a testileg, lelkileg harmonikus életet.

-

Közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés érdekében.

-

Az egyéni képességek fejlesztése az egyén saját egészsége szempontjából kedvező alternatívák választásának gyakorlásával.

-

Az egészséges, teljes, hosszú élet igényének kialakítása.

-

A fogyatékkal élők, a másság elfogadása.

-

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.

-

Megfelelő szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezési ismeretek elsajátíttatása.

1.9.1. Teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok -

Az egészséges környezet, az egészséget segítő környezeti feltételek, a természethez való megfelelő viszony kialakítása.

-

Az egészséges élet egyéni készségeinek, magatartásmintáinak kialakítása, begyakorlása.

-

A tanulók ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját személyiségük tudatos formálói.

-

Helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik, választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye.

-

Tanulóink érezzenek felelősséget a természeti, társadalmi és emberi környezetükért, legyenek annak aktív alakítói, formálói.

-

Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása, primer prevenció.

-

Az elsősegélynyújtás alapvető szabályainak elsajátíttatása.

-

Az aktív testmozgás minél szélesebb körű elterjesztése, a mindennapos testmozgás biztosítása.

111

-

Tanulóink tudják, hogy a rendszeres testmozgás és a művészeti tevékenység hozzájárul a lelki-és testi egészségük megőrzéséhez.

-

Egészséges táplálkozási szokások kialakítása.

-

A lelki egészségvédelem megerősítése.

-

Személyi higiéné helyes szokásrendszerének kialakítása.

-

A mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése.

-

A dohányzás visszaszorítása. A hozzászokás veszélye, elkerülése akarati tényezők, motiváció, környezetünk iránti felelősség kialakítása.

-

Alkohol- és drogprevenció.

-

A szabadidő hasznos eltöltése érdekében minél több tanórán kívüli szabadidős program szervezése.

-

Stresszmentes légkör megteremtése.

-

A szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, új formák és alkalmak keresése.

-

A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.

-

Családi életre nevelés, a felelős, örömteli párkapcsolatra való felkészítés.

-

Tanulóink szociális érzékenységének, toleranciájának, az életkoruknak megfelelő problémák iránti empatikus képességének fejlesztése.

112

1.9.2. Módszereink Egészségnevelési programunk megvalósítása során élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk. Hagyományos felvilágosítás Felhívjuk tanulóink figyelmét az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire, majd megoldásként kínáljuk a helyesnek vélt egészségmagatartást, magatartásformákat.  Iskolai felvilágosító előadások helyi és külső előadók bevonásával.  Különböző témájú kiadványok, brosúrák eljuttatása a tanulókhoz, szülőkhöz.  Filmvetítések. Rizikócsoportos megelőzés Az iskolai szűrések eredményeként

feltárt egészségi problémákkal és sajátos

háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében megelőző tevékenységet folytatunk (pl. túlsúlyos gyerekek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei).  Az egészségügyi szűrés és a prevenciós tevékenység összekapcsolásaként életmód-változtató programokat indítunk ezen tanulók számára.  A másodlagos prevenció keretein belül a gyerekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatok

alapján

kiszűrjük

a

túlsúllyal

vagy

mozgásszervi

problémával küzdő tanulókat, számukra speciális táplálkozási tanácsadást és differenciált testi nevelést biztosítunk.  A mentális zavarok szűrése után is a tanulók további folyamatos gondozásban részesülhetnek. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást segítő eljárásaink Az

egészségkárosító

magatartásformák

hátterében a személy konfliktuskezelési

eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért egészségfejlesztési törekvésünkben a társas, érzelmi készségek fejlesztését tűztük ki célul. Az önismeret fejlődésétől reméljük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak és a droghasználatnak. Tanulóinkat nemcsak arra készítjük fel, hogy tudjanak nemet mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy igent tudjanak mondani az egészséges életre.  Társas kommunikációs készségek fejlesztése.

113

 Önismereti csoportfoglalkozások.  Serdülőkori problémák kezelését szolgáló foglalkozások.  Beszélgetés, vita, élménycsere, kiselőadások.  Élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése.  Kérdőíves felmérések, direkt riportok.  Játékok: szituációs, ráhangolást segítő, kapcsolatteremést segítő stb.  Kamaszpanasz - kérésláda.  Attitűd- vizsgálatok. Kortárssegítők bevonása A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, akinek véleményformáló hatása sokkal erőteljesebb. Főleg a 7-8. évfolyamon képzett kortárssegítők direkt és indirekt módon hathatnak tanulóinkra. Közösségi alapú komplex személyiségfejlesztő programok - felhívások, pályázatok, - akciók, sportrendezvények, - témanapok, témahetek. 1.9.3. Testi nevelés A rendszeres mozgás, és az ehhez tartozó terhelés nemcsak lehetőség, hanem szükséglet a megfelelő növekedés, a szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása, a személyiség értékes vonásainak gyarapítása érdekében. Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Nő a gerincbetegségek száma, a tanulók nagy százaléka tartáshibás. Ezért nagyon fontos, hogy iskolánkban biztosítani tudjuk a mindennapos egészségfejlesztő testmozgást minden tanuló számára. Olyan körülményeket teremtünk, olyan módszereket alkalmazunk, amelyek képesek befolyásolni, javítani a jövő generációjának életmódját. A testnevelési, testedzési feladatokat a helyi tanterv szerinti testnevelés órák és a komplex intézményi mozgásprogram keretében valósítjuk meg. A szabadidős tevékenységek, a mindennapos testnevelés szervezésére iskolánkban mindkét telephelyünkön diáksport-egyesület (DSE) működik. Az iskola tanulói beiratkozáskor diáksportköri taggá válhatnak. Az évenkénti tagsági díj befizetése kötelező. Az összeg megállapítása az SZMK jóváhagyásával történik.

114

Az iskola tanulói a sportszereket, valamint a tornatermet díjmentesen vehetik igénybe. Gyógytestnevelés Azoknak a tanulóinknak, akiknek egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat alapján gyógytestnevelés foglalkozásokat biztosítunk. A szülő feladata, hogy lehetőség szerint még szeptember hónapban bemutassa az erre irányuló szakorvosi véleményeket. A gyógytestnevelés órákat a KLIK által biztosított szakember végzi intézményeinkben. A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőségellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a tanév elején és a tanév végén mérjük a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján elvégezzük az értékelést és a minősítést. Egységes minőségfejlesztés A mért eredmények alapján feltárjuk az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekszünk azok mielőbbi felszámolására. Folyamatos visszacsatolás Elemezzük a tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatását. Az elért változás nyomon követésének lehetőségét biztosítjuk a diákok és a szülők számára. Fejlesztjük a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését. A mérések során a kiugró teljesítménnyel rendelkező tanulóinkat - a lehetőségeket figyelembe véve - a versenysport, az élsport felé irányítjuk. A mérési eredményeket nemcsak az országos központba küldjük tovább, hanem adatainkat az iskola-egészségügyhöz is továbbítjuk.

115

NETFIT-Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt Ez a program a Magyar Diáksport Szövetség által létrehozott diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelző eszköz. A NETFIT a fizikai fittség mérésére és értékelésére létrehozott megbízható, tudományos igényel kifejlesztett értékelő rendszer. A program tartalma, módszertana, statisztikai és szöveges visszajelző rendszere az iskolai testnevelés alapvető nevelő-oktató céljainak elérését kívánja támogatni. Ennek megfelelően olyan ismeretátadást, attitűdformálást, készség- és képességfejlesztést szeretne megvalósítani, amelynek segítségével minden tanuló számára lehetőség nyílik az egészséges fizikai, fittségi állapot megszerzésére, fenntartására, fejlesztésére. A

NETFIT

a

fizikai

fittségi

állapotot

nemhez

és

életkorhoz

igazodó

egészségsztenderekhez viszonyítja. Azokat a fittségi összetevőket méri és értékeli, amelyek az egészségi állapot szempontjából meghatározók így a testösszetétel, aerob fittség és a vázizomzat fittsége. Jellemzői közé tartozik a fizikai fittségi állapotról személyre szabott, önálló pedagógiai célú visszajelentést és értékelést biztosít minden tanuló számára. Iskolánkban a testnevelés szakos kollégák irányítják a tanórán kívüli foglalkozásokat, és versenyeztetik a városi, megyei, országos bajnokságokon tanulóinkat. 1.9.3.1. Komplex intézményi mozgásprogram a székhely intézményben A Nemzeti Népegészségügyi Program a kedvezőtlen népegészségügyi helyzet javítása érdekében a következő évtized feladatait három alapvető értékben határozta meg: -

az egészség alapvető emberi jog;

-

az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás;

-

az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében.

Komplex intézményi mozgásprogramunk célja és feladata az élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálás, a lelki egészség erősítése és fejlesztése a motoros műveltség eszközeivel. A tanulók legyenek képesek értékelni saját fittségi szintjüket. Alakítsuk ki tanulóinkban azt a szemléletet, hogy a rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, a lelki és

116

szellemi terheléseket. Ismerjék meg, és sajátítsák el a különböző stressz-, és feszültségoldás technikáit. Fő feladataink - Tegyük vonzóvá gyermekek számára a mozgást. - Fejlesszük az erőt, gyorsaságot és állóképességet. - Biztosítsunk a mozgásformák gyakorlásához megfelelő helyet és eszközöket. Tartalmi célok -

Alakítsuk ki a rendszeres testmozgásra való igényt.

-

Adjunk lehetőséget sok gyermek egyidejű foglalkoztatására.

-

Az elvárásokat a gyermekek korához és koordinációs képességeihez igazítsuk.

-

Biztosítsuk a sikerélményt.

-

Teremtsünk lehetőséget a fiúk és lányok közös játékára, mozgására.

-

Biztosítsunk sokszínű mozgásformákat.

-

Fokozatosan növeljük a játék- és mozgásformák nehézségi fokát.

-

Könnyítsük meg a gyermekek társadalmi beilleszkedését, alkalmazkodását.

-

Megtanítsuk gyermekeinket a közös csapatesemények során felismerni és elfogadni egymás különbözőségeit. feldolgozni a győzelmet és vereséget, kezelni konfliktusaikat.

Az éves feladatterv a mindenkori tanév munkatervének szerves része, melyet a következő témák és területek alapján készítjük el az adott tanévre.

117

A minőségi testnevelés programja - Nagy intenzitású, megfelelő terhelést biztosító tanórák tervezése és szervezése. - A tanulók aktivitási szintjének növelése megfelelő és egyénre szabott motivációs technikákkal. - A differenciálás módszerének alkalmazása a testi képességek és mozgásügyesség figyelembe vételével. - Pozitív mozgásélmény biztosítása a tanulás során. - Életmód sportágak megismertetése a tanulókkal: kispályás labdarúgás, lábtenisz, röplabda, kosárlabda, asztali tenisz, floorball, tollaslabda, úszás, korcsolyázás. - Szociális kompetenciák fejlesztése: együttműködés, a másság elfogadása, kollektív siker és kudarc kezelése, fair play. - Stressz- és feszültségoldó technikák megismerése: zene, tánc, karaoke, nevetés, hobbi, kibeszélés, környezetváltozás, egyedüllét. - A személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása. Közlekedési szokások befolyásolását célzó intézményi programelemek -

„Gyalogolni jó!” – gyalogosok közlekedési szabályainak megismerése, sétákkal a gyakorlati megvalósítása.

-

A tanulók kerékpárral való közlekedésének támogatása a lakótelepen és a kertvárosi környezetben.

-

Biztonságos kerékpártároló telepítése.

-

„Gurul az osztály!” - kerékpáros, rolleres, görkorcsolyás, gördeszkás ügyességi vetélkedő.

-

Kerékpártúrák szervezése a felső tagozaton.

-

BMX ügyességi pálya megtekintése, kipróbálása (felső tagozat).

-

Biológia, testnevelés és technika órákon a kerékpározás szervezetre gyakorolt jótékony hatásainak megismerése.

A mozgás megjelenése tanórákon – tantárgyi koncentráció A különböző tantárgyak óráin sok lehetőség van arra, hogy mozgással aktivizáljuk, motiváljuk, élményszerűvé és változatossá tegyük az oktatást. Jó lehetőséget adnak erre a magyar irodalom, az ének-zene, a környezetismeret, a matematika, az angol, német, a rajz órák. Alsó és felső tagozaton egyaránt széleskörű, sokoldalú a lehetőségek száma. Ez egyfajta pihenést, kikapcsolódást is eredményez a gyerekeknél.

118

Az egész napos iskola mozgáslehetőségei Ebben az oktatási rendszerben több mozgásforma van jelen. Kihasználjuk a sportudvarunk által adott, és a környezetünkben lévő mozgáslehetőségeket: játszóterek, kondipark. A mindennapos testnevelés foglalkozásokhoz segítséget nyújt az általunk összeállított „Mindennapos testnevelés játékgyűjtemény”. Az óraközi szünetek és az ebéd utáni szabadidő jó lehetőséget ad az aktív mozgásra és levegőzésre. (népi gyermekjátékok, ugróiskola, ugrókötelezés, labdajátékok, játszótéri játékok használata, stb.) Mindennapos testedzés a 2013/2014-es tanévben a 3-4. évfolyamon, a 2014/2015-ös tanévben a 4. évfolyamon A tanulók egészségmegőrzésével kapcsolatos feladataink végrehajtása során egyik legfontosabb feladatunk a minél több testmozgás lehetőségének és feltételeinek megteremtése. Munkánk során szem előtt tartjuk, hogy a mindennapos testedzés távol tartja vagy csökkenti az egészségkárosító ingereket, szilárdabbá teszi a szervezet funkcionális egyensúlyát fizikai és pszichés vonatkozásban egyaránt (iskolaotthonban kiemelten). A

tanórán

kívüli

testedzéssel

kapcsolatos

foglalkozások

tervezése

az

alsós

munkaközösségek oktatásszervezési és módszertani feladata. Céljaink - Szerettessük meg a mozgást játékkal és versenyfeladatokkal, Javítsuk mozgáskoordinációs és kondíciós képességeiket (erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség, lazítás, ritmusérzék). Váljon igénnyé a rendszeres mozgás, az egészséges élet, az optimális testi, lelki és szociális fejlődés szempontjából. - Használjuk fel a mozgás fejlesztő szerepét a tanítástanulás folyamatának hatékonyságában. – Segítsünk a szabadidejüket hasznosan eltölteni.

A megvalósítás színterei 3-4. évfolyam

Tartalma, tevékenységek

- Testnevelés órák heti 3 órában a délelőtti időszakban (emelt szintű testnevelési osztályban heti 5 óra). „Mozgás-játék” foglalkozás beépítése a délelőtti napirendbe az iskolaotthon szabadidős időkeretének felhasználásával, 3-4. évfolyamon a délelőtti tanítási időszakban azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra.

A helyi tanterv anyaga, fejlesztési feladatai, testnevelési játékok.

- Ebéd utáni szabad levegőn töltött játék a játszótéren, udvaron.

Testnevelési és sportjátékok, sorversenyek, gyermekjátékok, szabadidős játékok (tollaszsinórlabda, fejelés, lábtenisz). Külön foglalkozási terv szerint játékgyűjtemény felhasználásával. Játék formában.

önszerveződő

119

A tanórán kívüli iskolai testmozgás programok - együttműködés iskolánk Diáksport Egyesületével, amelynek az iskola minden tanulója tagja, - DSE szakosztályok: labdarúgás, atlétika, sakk, kézilabda, kosárlabda, - labdarúgó edzések, - atlétikaedzések, - sakk szakkör, - kosárlabdaedzések, - kézilabdaedzések, - országos programsorozatokban való részvétel: „Dobd a kosárba!” program, Bozsik program, - Kihívás napja, - versenyeztetés, - tömegsport foglalkozások – Kölyökatlétika edzések nagyfelmenő rendszerben, - szabadidős foglalkozások alsó tagozatban – séta a szabadban, játszótéri foglalkozások, - játékfoglalkozások alsó tagozatban, - együttműködés a művészeti iskolával (Garabonciás Művészeti Iskola) – néptánc, - társastáncoktatás, - távlati tervek: zenés torna, asztalitenisz, lovaglás, kötélmászás. röplabda, - külső kapcsolataink: FILO SE, Nyírsuli, GKS Egyesület, DE Egészségügyi Kar (Védőnői Módszertani Tanszék, Ápolástudományi Tanszék), ÖTA. Közösségi mozgásprogram elemek (tanulók, szülők, pedagógusok közös részvételével) - zsetonszerző verseny az Egészségmegőrző hét és Aranykapu programsorozat keretében, - Suli – buli Családi nap (ugrálóvár, labdarúgás, asztalitenisz, játszóház, akadálypálya), - családi sportdélutánok évfolyamonként, - DÖK - madarak és fák napja, - extrém sportágak bemutatása, kipróbálása pl.: falmászás, - osztályok közötti bajnokságok pl.: tűzharc, kötélhúzó verseny, labdajátékok, - távlati terv: akadály- és terepfutás (Bujtos, erdei tornapálya). Egyéb alkalomszerű programelemek -

osztálykirándulások,

120

-

erdei iskola, „Takarítsuk meg iskolánk környezetét!” program – kerti munkák az iskola körül,

-

diákolimpiai versenyek,

-

Városi sportnap – mezei futóverseny,

-

korcsolyázás műjégen,

-

szánkózás a bujtosi dombon,

-

labdarúgó házi bajnokság,

-

városi rendezvényeken való részvétel (Mikulás futás, Nyuszi futás stb.),

-

Móra Labdarúgó Kupa,

-

Egészségmegőrző hét programjai (egészséges táplálkozás, evészavarok, személyes higiénia, káros szenvedélyek, életvezetési ismeretek, lelki egészség stb.).

Pályázatok adta lehetőségek kimerítése A

folyamatos

pályázatfigyelés

során az

intézményi

feltételeknek

megfelelően

bekapcsolódunk pályázati lehetőségekbe. A sikeres pályázatok segítségével több sporteszköz vásárlására és újabb rendezvények megszervezésére nyílik lehetőség. (KIDS Atlétika, táborok, családi nap finanszírozása).

121

1.9.3.2. Komplex intézményi mozgásprogram a tagintézményben A minőségi testnevelés programja - Nagy intenzitású, megfelelő terhelést biztosító tanórák tervezése és szervezése. - A tanulók aktivitási szintjének növelése megfelelő és egyénre szabott motivációs technikákkal. - A differenciálás módszerének alkalmazása a testi képességek és mozgásügyesség figyelembe vételével. - Pozitív mozgásélmény biztosítása a tanulás során. - Életmód sportágak megismertetése a tanulókkal: kispályás labdarúgás, lábtenisz, röplabda, kosárlabda, asztali tenisz, floorball, tollaslabda, úszás, korcsolyázás. - Szociális kompetenciák fejlesztése: együttműködés, a másság elfogadása, kollektív siker és kudarc kezelése, fair play. - Stressz- és feszültségoldó technikák megismerése. - A személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása. - Úszásoktatás. A tanórán kívüli iskolai testmozgás programok - együttműködés a Petőfi Sándor Általános Iskola Diáksport Egyesületével, amelynek az iskola minden tanulója tagja, - DSE szakosztályok: labdarúgás, atlétika, sakk, túra szakkör, kerékpározás, - labdarúgó edzések, - atlétikaedzések, - sakk szakkör, - kosárlabdaedzések – „Dobd a kosárba!” program, - tömegsport foglalkozások – életmód sportágak, - szabadidős foglalkozások alsó tagozatban – séta a szabadban, játszótéri foglalkozások, - játékfoglalkozások alsó tagozatban, sport játékok. Közlekedési szokások befolyásolását célzó intézményi programelemek - A tanulók kerékpárral való közlekedésének támogatása a kertvárosi környezetben. - Biztonságos kerékpártároló telepítése. - DÖK- és sportnapon kerékpáros ügyességi vetélkedő.

122

- ÖKO-héten a kerékpáros és tömegközlekedéssel történő utazás jótékony hatásának megismerése a levegő tisztaságára és az egészségmegőrzésre. - Kerékpártúrák szervezése ősszel és tavasszal. - Láthatósági mellény vásárlása a kerékpártúrákra. - Kerékpárversenyző meghívása: élménybeszámoló, versenykerékpár bemutatása. - Biológia, testnevelés és technika órákon a kerékpározás szervezetre gyakorolt jótékony hatásainak megismerése. - Michelin bringafesztivál (városi rendezvény). Közösségi mozgásprogram elemek (tanulók, szülők, pedagógusok közös részvételével) - kerékpártúrák évente 4-5 alkalommal, - túrázás a hegyekben évente 2 alkalommal, - óvodáscsalogató „Tündérmanó” fesztiválon akadálypálya a tornateremben, - „Bemutatkozik iskolánk” programban közös táncház, - DÖK- és sportnapon aerobic foglalkozás, - Michelin bringafesztivál. Egyéb alkalomszerű programelemek - osztálykirándulás, - túrázás a hegyekben évente 2 alkalommal, - kerékpártúrák évente 4-5 alkalommal, - „Takarítsuk meg iskolánk környezetét!” program – kerti munkák az iskola körül, - diákolimpiai versenyek, - Városi sportnap – nagy sportágválasztó, - korcsolyázás műjégen, - labdarúgó házi bajnokság, - tűzharc házi bajnokság, - egészségnap, - egészséges életmód vetélkedő, - Petőfi labdarúgó kupa, - diáknap – labdarúgó évfolyambajnokság, - nyári táborok - túrázás, úszás, vízi sportok kipróbálása, - lovaglás (lehetőség szerint).

123

1.9.4. Mentálhigiénés tevékenységünk Az iskolánkban folyó egészségnevelés része a gyerekek mentális, lelki egészségvédelme, gondozása is. Elsődleges feladatunk a prevenció, azaz a lelki eredetű betegségek kialakulásának megelőzése, elhárítása. Az időben felismert problémák kezelésével komolyabb nehézségektől mentesíthetjük gyerekeinket, a szülőket és saját magunkat is. Fontos területei: az önfejlesztés, a konfliktuskezelés, a megfelelő értékközvetítés, a modellnyújtás a pedagógus részéről. A problémák, zavarok korai felfedezésének kedvező adottságai vannak az iskolában. A gyermekekkel hosszú időn keresztül naponta találkozik a pedagógus, jól megismerheti őket és a tanuló viselkedésváltozásait is közvetlenül észlelheti. Éppen ezért a tanulók személyiségfejlődésének, változásainak követése mindannyiunk, de leginkább az osztályfőnökök feladata. Munkájukat szakemberek segítik. Iskolánkban folyó mentálhigiénés szolgáltatás módszerei elsősorban:  szűrés,  tanácsadás,  készségfejlesztés. A segítségnyújtás formái:  egyéni beszélgetések, csoportos foglalkozások,  lazító, feszültségoldó mozgásgyakorlatok,  előadások, családlátogatás, egy-egy osztályfőnöki óra tartása,  fogadóóra,  szakirodalmak, cikkek ajánlása. Célunk, hogy tanulóink olyan egészséges felnőttekké váljanak, akik a társadalmi normáknak meg tudnak felelni, miközben belső harmóniában élnek önmagukkal és környezetükkel. Ennek érdekében mindent meg kell tennünk, hiszen az iskola jó terep a feladatok elvégzéséhez.

124

1.9.5. Egészségnevelés a tanórákon Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének

erősítésére.

Nevelő-oktató

tevékenységünkben

törekszünk

a

személyiségközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. A gyerekek több pedagógustól, több tantárgy keretében, különböző megközelítésben jutnak hozzá az ismeretekhez. Célunk, hogy pozitív eredménye legyen a változatos módszereknek /gyűjtőmunka, IKT eszközök, vizsgálatok, gyakorlatok, tesztek, mérések, érzelmi ráhatás, mintaadás, játékos elemek, viselkedési követelmény/. Helyi tantervünkben, az egyes tantárgyakban nagyon sok és sokféle egészséggel kapcsolatos vonatkozást tartalmaz: kiemelten a környezetismeret, a természetismeret, biológia, technika, osztályfőnöki és testnevelés, nyelvi órákon. Ezeken az órákon az egészségnevelési tartalom értelmi és érzelmi vonatkozásban is jelen van. Olyan cselekedtető módszereket alkalmazunk, melyek elősegítik a tanulóink együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös együttműködést. Az egészséges magatartásmódok (életmód) kialakítása érdekében az alábbi ismereteket közvetítjük:  humánbiológiai,  személyi higiénés,  az ember és környezete kölcsönhatása,  az egészséges táplálkozás,  a rendszeres testmozgás,  a partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus alakulása,  szexualitás, fogamzásgátlás, fogamzás, terhesség, nemi betegségek,  egészség – betegség fogalma (testi, lelki változások). Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése érdekében eljárásaink:  az alkohol, a dohányzás, a bódulatkeltő anyagokkal szemben elutasító magatartás kialakítása,  balesetmegelőző alapvető ápolási ismeretek átadása,  erőszakos magatartásmódok elutasítására való motiválás. 125

1.9.6. Egészségnevelés a tanórán kívül -

-

Az egészségneveléshez kapcsolódó napok programjai témanapok keretében: -

idősek világnapja, dohányzásmentes világnap, AIDS ellenes világnap,

-

beszélgetés kortárssegítőkkel,

-

szakemberek előadásai,

-

filmvetítések.

A témahét programjai, amelynek keretében kiemelt figyelmet kap a mozgás, a sport, a korszerű táplálkozás, személyi higiénia, káros szenvedélyek. Egészséghetünk célja, hogy tudatosítsuk a gyerekekben, hogy az egészséges táplálkozásban milyen ételfajtákat és alapanyagokat részesítsünk előnyben. Célunk, hogy tisztában legyenek a mozgás élettani hatásaival. Feladatunk az egészség valamennyi – testi, lelki, szociális – dimenziójával kapcsolatos ismeretek megtanítása.

-

-

aktív programok,

-

rajzkiállítások,

-

játékos vetélkedők,

-

szakmai előadások,

-

egészségmegőrző hét, egészségnap, egészséges életmód vetélkedő.

Különböző intézmények, vállalatok által meghirdetett egészségügyi pályázatokhoz, akciókhoz való kapcsolódás.

-

Projektmódszer

segítségével

felkeltjük

a

diákok

érdeklődését,

intellektuális

kíváncsiságukat, ösztönözzük őket önálló felelősségvállalásra. -

Törekszünk az egészségvédő szokások kialakítására a szülőkkel együttműködve.

-

Az egész napos iskola, napköziotthon kereteiben következetes nevelőmunkával, érzelmi ráhatással helyes higiénés és étkezési szokásokat alakítunk ki, formáljuk a közösségi szerepeket, a közösségi magatartást. Célunk a környezet szépítése, tisztán tartása. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos foglalkozásoknak („Tiszta, rendes osztály” akció).

-

Nyári táborokat, kirándulásokat, túrákat, erdei iskolai programokat, sportnapokat szervezünk.

-

Fejlesztjük a pedagógus-kompetenciákat, részt veszünk továbbképzéseken (életvitel, mentálhigiénia).

-

Szakmai tanácskozásokat, tréningeket szervezünk.

-

Kapcsolódunk más szervezetek, intézmények egészségnevelési programjaihoz.

126

1.9.7. Stratégiánk a dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás megelőzésére A mindennapi pedagógiai munkában nem hagyhatjuk figyelmen kívül a veszélyeztető hatásokat. A drogprobléma teljes körű kezelésében (felvilágosító, prevenció, kezelés, gondozás, bűnmegelőzés) az eddiginél jóval komolyabb és felelősségteljesebb feladat hárul az iskolákra. Ezért pedagógusainknak ismerniük kell: -

tanítványaik családi hátterét, személyiségük sajátosságait,

-

a gyermeki szükséglet hierarchikus rendszerét, a gyermek tanulékonyságát,

-

a gyermek különféle szituációkban várható reakcióit,

-

konfliktuskezelési módszereket,

-

a gyermek és környezete interakciójának sokféle hatását.

Céljaink -

Munkánk legfontosabb célja a hatékony prevenció. Akadályozzuk meg, hogy a gyermek olyan helyzetbe kerüljön, hogy akár tudatlanságból, akár megoldatlan probléma miatt drogokhoz forduljon.

-

Célunk a tanulók személyiségének a test-, szellem, lélek egységes szemléletében való fejlesztése a helyes arányok biztosításával.

-

Alapozzuk meg tanulóink társadalmi felkészültségét, hogy megfelelő ismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy az őket ért hatásokat kellőképpen értelmezni tudják.

-

Alakítsuk ki azokat a képességeket, amelyekkel megóvják személyiségüket, identitásukat a környezet káros fizikai és szellemi hatásaival szemben.

Feladataink -

Biztosítsunk továbbképzési lehetőségeket nevelőink számára. Ebbe szükség esetén vonjunk be szakembereket, pszichológust, szociálpedagógust, családterapeutát, mentálhigiéniai szakembert.

-

Szervezzünk olyan alkalmakat, ahol új, hatékony módszerekkel ismerkedhetünk meg.

-

Szerezzük be a témával kapcsolatos szakirodalmat, biztosítsunk lehetőséget az önművelésre.

-

Szemléletformálással alakítsuk ki a megfelelő attitűdöket, az igényességet saját egészségünkkel, környezetünkkel kapcsolatban.

-

A szigorúan vett drogprevenciós tevékenység főleg a felső tagozatos korosztályt érinti. Alapja a lelki egyészség gondozása. Ezért az életkori sajátosságokkal együttjáró

127

problémák figyelembevételével, szervezzünk önismeretet fejlesztő, akaraterőt növelő, önkifejezési lehetőséget biztosító foglalkozásokat. -

Nyújtsunk reális ismereteket a legális és illegális drogokról, a káros szenvedélyek egészségkárosító, személyiségromboló hatásairól, az élvezeti szerek használata és a drogozás közötti összefüggésről.

-

Erősítsük a szülőkkel való kapcsolattartást.

Tevékenységeink -

A nevelők körében tájékozódás az ismeretekről, érdeklődésről, igényekről.

-

Tájékozódás a tanulók drogfogyasztással kapcsolatos beállítottságáról, érintettségéről.

-

Ismeretterjesztő programok megtervezése, kortárssegítők, külső előadók bevonásával.

-

Szabadidős tevékenységek, kulturális rendezvények szervezése.

-

Rendkívüli órák, közös filmvetítések.

-

Drogprevenciós előadások szervezése.

1.9.8. Munkánkat segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett munkánkban. A szülők a megfelelő tájékoztatás, információátadás után aktív részvételükkel segítik az iskola egészségfejlesztési programját. Szülői munkaközösség Programunk kidolgozásába bevonjuk a szülői szervezeteket. Így a szülők lehetőségükhöz mérten minden területen segítik iskolai programjaink megvalósítását. Egészségügyi szakemberek Iskolaorvos, háziorvos, védőnő, iskolafogász, gyógytornász, akik közreműködnek a közegészségügyi,

járványügyi,

környezet-egészségügyi,

táplálkozás-egészségügyi

és

balesetvédelmi feladatok ellátásában. Az ÁNTSZ megyei intézete és más egészségügyi szervezetek Ezen intézetek egészségfejlesztési szakemberei konkrét segítséget nyújtanak előadásaikkal, bemutató foglalkozásaikkal, videofilmekkel és egyéb kiadványokkal.

128

Iskolapszichológus, mentálhigiénikus Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, a hozzá forduló szülőknek, amelyek kezelése speciális szakértelmet igényel. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak segítséget. Rendvédelmi szervek A Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési szakemberei rendszeresen előadásokat tartanak a nevelők és a diákok számára ifjúságvédelmi, rendészeti és közlekedési témákban. Egyéb iskolai szervezetek Diákönkormányzat, Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért, iskolai diáksport egyesületek. 1.9.9. A mérés, ellenőrzés területei 

Közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartása.



Nevelési-oktatási tevékenységek egészségügyi normáinak betartása/ tanulók terhelése, szabadidő-igény, mindennapos testmozgás/.



Az iskolaorvos és védőnő jelzései.



A tanulók táplálkozási szokásainak megfigyelése.



Fizikai erőnlétmérés ősszel és tavasszal.



Felmérés a káros szenvedélyekről.



Gyermekviselkedési kérdőív, mentális zavarok szűrése, attitűdvizsgálatok.

Akkor sikeres a munkánk, ha  Az adott tanévben a tavaszi NETFIT mérés eredményei javulást mutatnak az őszi méréshez képest.  Iskolaotthonos és napközis tanulóink nagyobb számban veszik igénybe az iskolai étkezést.  A 10-14 éves korosztály tanulóinak többsége visszautasítja a dohányzást, az alkoholt; és mindannyian nemet mondanak a drogok bármilyen formájára. 129

 Egyre több tanuló veszi igénybe a napközis és tanulószobai foglalkozásokat, és vesz részt az iskolai szervezésű programokon.  Csökken az iskolai balesetek száma.  Nevelőink aktívan részt vesznek az egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzéseken, mérések végzésében.  A tanulók személyiségében pozitív irányú változások következnek be.

1.9.10. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos, és egyre szélesebb körben felismert szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni, és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra rászorulókat. Az

iskolai

elsősegélynyújtás

célja

a

baleset,

vagy

hírtelen

egészségkárosodás

következményeinek feltartóztatása, további állapotromlás, illetve másodlagos károsodások elkerülése, csökkentése. Tanulóinknak ismernie kell az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, és ezek gyakorlati alkalmazásait. -

Ismerjék, hogy milyen teendőket kell ellátni a balesetek helyszínén.

-

Legyenek tisztában az egyszerű betegvizsgálati módszerekkel.

-

Legyenek jártasak a csont és ízületi sérülések, vérzések, sebellátás alapvető módszereiben, újraélesztés, eszméletlen sérült, rosszullétek, egyéb sérülések (égés, marás, áramütés) ellátásában.

Elsősegélynyújtás a tanórákon Környezetismeret, természetismeret -

Elsősegély nyújtási alapismeretek.

-

Az ájult beteg ellátása.

-

A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata.

Biológia -

Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás.

-

Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek.

-

Alapfokú elsősegély nyújtási ismeretek bőrsérülések és mozgássérülések esetén.

130

Fizika, technika -

Az elektromos áram hatása az élő szervezetre.

-

Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek.

-

Áramütést szenvedett sérültek ellátása.

Kémia -

Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.

-

Égési, marási sérültek ellátása.

Elsősegélynyújtás a tanórákon kívül Az egészségnevelési témahét programjainak keretében: -

szakemberek előadásai,

-

gyakorlati bemutatók,

-

filmvetítések.

131

1.10.Környezeti nevelési elveink, feladataink Környezeti nevelési programunk „Ha a Föld csak néhány méteres lenne, valahol lebegne egy mező felett, az emberek eljönnének, és csodálkozva bámulnának rá… Szeretnék, és életük árán is védelmeznék, valahonnan sejtenék, hogy életük semmivé lenne nélküle.” A környezeti nevelés komplex és integrált nevelési terület. A személyiségformálás olyan összetevőit és folyamatait jelenti, melyek a személyek illetve közösségek környezeti identitásának kialakulását és elmélyülését segítik magatartás- és tevékenységrepertoárjuk ökológiai szemléletű gazdagítása által. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember maga is a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. 1.10.1. Alapelvek „Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni.” (Burke)

Napjainkban a nemzetközi és országos szinten megfogalmazott és sürgető igényként jelentkező környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Hisszük és valljuk, hogy a világméretű környezeti problémák megoldásában lehetőségeink korlátozottak, s hogy nem várható el tőlünk, hogy mi magunk oldjuk meg ezeket a problémákat. Hirdetnünk és tudatosítanunk kell azonban, hogy ezeket a problémákat nekünk, embereknek kell megoldanunk, s ennek érdekében a legtöbbet közvetlen környezetünkben kell tennünk. Környezeti nevelésünk ökoiskolai szellemben a személyiség egészére kíván hatni: a tudatra ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, az akaratra célratörő tevékenységekkel. Székhelyi iskolánk ökoiskolai munkatervében is megjelenik, mi szerint meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, környezettudatosabb életvitelének kialakítását, társadalmi132

természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit a személyes és a közös felelősségtudat alapján. Hitvallásunk alapján céljaink eléréséért környezeti nevelésünk: -

a fenntarthatóság pedagógiájára épül,

-

élményalapú,

-

holisztikus szemléletet formáló,

-

problémaközpontú,

-

ismeret- és tevékenységorientált,

-

személyiség- és közösségformáló,

-

attitűdformáló,

-

értékközvetítő, értékteremtő,

-

pozitív jövőképet kialakító,

-

az egész életen át tartó tanulást megalapozó folyamat.

1.10.2. A környezeti nevelés kompetencia-alapú távlati céljai „Környezeti nevelésünk átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását, fenntarthatóságát.” (NAT) Ennek megfelelően: -

Terjessze ki a tanulók környezetét időtávlatban a múlt és jövő felé egyaránt; térben a belső világuktól közvetlen környezetükön át a globális történésekig; méretekben az aprótól az átfogóig. A környezeti tudatosság középpontjában a rövid távú profit- és növekedésközpontú gondolkodás helyett a hosszú távú fenntarthatóság gondolata van. Ennek kialakítását célzó pedagógia középpontjában az ún. TÉT koncepció áll.

-

Segítse a tanulók számára az ember és természet függőségének megértését. Az ember és természet kölcsönös függőségének megértése annak elfogadását jelenti, hogy az ember nem élhet úgy, mintha a természet erőforrásai korlátlanok lennének, s tettei során – saját maga hosszú távú érdekében is – mindig mérlegelnie kell, miként hatnak tettei a természeti környezetre.

-

Adjon tényszerű és alkalmazható ismereteket, és közvetítsen ökológiai alapokon nyugvó szemléletet a természeti és a létesített környezetre vonatkozó felelős személyes és kollektív döntések meghozatalához.

133

-

Alapozza meg a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást. E tudás középpontjában egy ökológiai ismeretrendszer áll, amelynek központi elemei a különböző szervezetek közötti energia- és anyagszállításra, az energia- és anyagcsere folyamataira, valamint az élőhelyekre vonatkozó ismeretek. Ugyancsak alapvető ebből a szempontból annak ismerete, hogy milyen helyet foglal el az ember az ökológiai rendszerben, s milyen hatással van az emberi tevékenység a természetben évezredek alatt kialakult egyensúlyokra.

-

Alakítsa ki tevékenykedtetéssel a környezetért felelős magatartásformákat. A környezeti tudatosság cselekvésben megnyilvánuló formája a környezettudatos magatartás, amelynek vezérlő elve a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” ma már széles körben elfogadott gondolata. Az ökoiskola arculatához kapcsolódó programok, akciók jelentős mértékben hozzájárulhatnak olyan apró, de a magatartásba szervesen beépülő, felelősséget kifejező természet és környezetkímélő szokásoknak a kialakításához,

amelyek

döntőek

lehetnek

a

felnőttkori

viselkedést

átható

környezettudatos szemlélet kialakulása szempontjából. -

Tegye képessé és késztesse is a tanulóinkat a környezetet jobbító cselekvésre, a szükségtelen környezeti terheléssel járó tevékenységek felismerésére és az ezektől való tartózkodásra, a szándékos környezetrontás elutasítására.

-

Különböző pedagógiai módszerek és tanulásszervezési formák alkalmazásával alakítsa ki a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódját, fejlessze az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az egész életen át tartó tanulást.

-

Mutassa meg a természet és az épített környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezetének

harmonikus

kapcsolatát,

és

törekedjen

arra,

hogy

mindez

örömforrásként élvezhető is legyen.

134

1.10.3. A környezeti nevelés rövid távú céljai, feladatai „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” Konkrét céljaink

Feladataink



Biztosítanunk kell az egymásra épülő ismeretszerzést. Fokozatosan kell haladnunk a helyi környezettől a globálisig. Össze kell hangolnunk az analitikus és a holisztikus megismerést.















 



Tanulóink sajátítsanak el ökológiai ismereteket. Tanulóink értsék meg a kulcsfontosságú fogalmakat. Ismerjék és értsék meg a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségét. Tanulóink legyenek képesek a környezet sajátosságainak, változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére.

Meg kell teremtenünk a természettudományos tantárgyak integrációját, a tantárgyközi témák, környezeti tartalmak feldolgozásával.

A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében a környezeti nevelés az alsó tagozatban a személyes tapasztalatszerzésre, tanulási élményekre épüljön. A cselekedtető tanulásuk során kíváncsiságukra, a cselekvési mintákat adó utánzásokra, feladat- és szabálytudatukra. kell építenünk. A felső tagozatos gyerekek esetében a személyes és csoportos sikerek iránti igényükből fakadó együttműködésekre, a kooperatív tanulásra kell építenünk. Alakuljon ki tanulóink Mutassuk meg a környezeti értékeket, hogy ismerjék és becsüljék környezettudatos értékrendje, azokat, önmaguk is képesek legyenek azok létrehozására. jöjjön létre bennük késztetés környezetük értékeinek megőrzésére, új környezeti értékek megteremtésére. Alakuljon ki tanulóink Fejlesztenünk kell a tanulók környezeti magatartását, attitűdjét. környezetadekvát szemlélete, vonzó jövőképe. Tanulóink ismerjék és őrizzék meg a Meg kell ismertetnünk tanulóinkat lakóhelyünk, régiónk környezetük természeti és műemlékeivel, az ősi népi mesterségekkel, ápoljuk együtt hagyományainkat. emberalkotta értékeit. Lássák meg a környezet esztétikumát, az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát. Tanulóink váljanak érzékennyé környeztük állapota iránt, s váljanak képessé a környezetet jobbító cselekvésre, a természettel való gyöngéd bánásmódra. Ismerjék meg a helyi értékeket és problémákat. Alakuljon ki tanulóinkban a természetet, az épített és társadalmi környezetet – s az embert szolgáló szokásrendszer.

Tanulóink

vegyék

észre

Kialakítjuk tanulóinkban az érzelmi kötődést lakóhelyükhöz. A tanulókat aktívan bevonjuk az életüket meghatározó környezeti feltételek javításába. Az iskolaudvar, az iskola környezetének óvása, ápolása. A Bujtos és Borbánya, Nyírjes, Nagyszállás természetes élőhely megismerése, élővilágának vizsgálata. Védnökségi területek kialakítása közvetlen környezetünkben.

A környezet-harmonikus szokásrendszer, értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi megalapozása. Igényes környezeti kultúra kialakítása közvetlen környezetünkben (pl. tisztasági verseny, környezetvédő járőrszolgálat). A mindennapos tevékenység során az energia-, anyagtakarékos, környezetkímélő fogyasztás kialakítása. A védnökségi területeken környezetvédő járőrszolgálat. a Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók vizsgálják, tanulmányozzák a helyi környezeti problémákat. 135

környeztükben lezajló kedvező és Segítjük tanulóinkat, hogy bekapcsolódjanak a lakóhely környezetvédelmi programjaiba (pl. szelektív hulladékgyűjtés). kedvezőtlen folyamatokat. 





Döntési helyzetek, a környezeti problémák által kialakult konfliktushelyzetek megoldása. Kialakítjuk és fejlesztjük az ehhez kapcsolódó képességeket, kompetenciákat tanulóinkban: egyéni és szociális képességek, együttműködési és társas képességek, kommunikációs készségek, problémamegoldó készség, konfliktuskezelési készség, tolerancia, alternatív gondolkodás, kreativitás, döntésképesség, megfigyelőképesség, szervezőkészség. Ismerjék meg a létminőséghez Az iskolai büfé kínálatának befolyásolása az egészséges táplálkozás szükséges értékeket, és alakuljanak szempontjainak figyelembe vételével. ki annak megfelelő viselkedési Alakítjuk tanulóink fogyasztói szokásait ennek megfelelően. Az egészséges életmódra nevelést szem előtt tartva bevonjuk normáik. tanulóinkat a tömegsport foglalkozásokba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe. A fogyasztás helyébe az életminőség helyezése. Alakuljon ki környezetszempontú szemléletük az egyéni és csoportos cselekvő tanulási folyamatokon keresztül. Tanulóink legyenek felkészülve a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok megoldására, azok kezelésében együtt tudjanak működni, s legyenek képesek környezettudatos döntések meghozatalára.

Az itt megfogalmazott célok és feladatok a mindenkori éves iskolai és munkaközösségi munkatervekben realizálódnak, s a tanulásszervezés különböző színterein konkretizálódnak.

1.10.4. A környezeti nevelés tartalma A környezeti nevelés tartalma arra irányul, hogy tanulóinknak ökológiai ismereteket nyújtsunk,

képességeiket,

készségeiket

fejlesszük,

környezetadekvát

szemléletüket

megalapozzuk, hogy tetteiket, magatartásukat ne csak saját pillanatnyi érdekeik vezéreljék, hanem a fenntartható fejlődés érdekében cselekedjenek.

A környezeti nevelés tartalmának főbb elemei -

Az egyedi és általános természeti fogalmak, tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok, összefüggések bemutatása.

-

Az ember és környezete kapcsolatának bemutatása tér- és időszemlélettel, a helyitől a globálisig.

-

A különböző technológiáknak, mindennapi életünk környezetre gyakorolt hatásának, a környezeti problémáknak a feltárása, vizsgálata.

136

-

A felelősségvállaló, környezettudatos állampolgári magatartás, a környezeti erkölcs megalapozása, az ember és környezete viszonyának történetiségében való vizsgálata.

-

A természeti és épített környezetünk szépségének, esztétikumának, harmóniájának közvetítése, a környezettel kapcsolatos kommunikációs képességek és az ezekkel kapcsolatos személyes érzelmek és attitűdök fejlesztése.

-

Természet és környezettudatos szemléletformálás.

A környezeti nevelés tartalma részletesen az intézmény helyi tanterveiben, a tantárgyi tartalmakban, követelményekben jelenik meg. A környezeti nevelés tartalmának megjelenési formái -

A környezetről szóló nevelés-oktatás, mely a környezetre vonatkozó alapvető ismereteket, tudást közvetíti.

-

A környezetért folyó nevelés-oktatás, a környezet érdekében, annak megóvására, védelmére irányul. Az erre irányuló tevékenységek közben a tanulók magatartása, attitűdje fejlődik.

-

A környezetben folyó nevelő-oktató munka során eszközként használjuk a környezetet, különös hangsúlyt helyezve a kutatási, vizsgálódási munkára, a tanulók közvetlen tapasztalatszerzésére, környezettudatos tevékenységére.

1.10.5. A környezeti nevelés színterei Hagyományos szervezésű tanórák Ahhoz, hogy tanulóink védeni tudják a környezetet, meg kell ismerniük azt. A környezetről szóló nevelés-oktatás az alsó tagozaton a konkrét, szemléletes, képi gondolkodáshoz igazítottan, a felső tagozaton a tárgyi-cselekvéses, valamint az elvont gondolkodásra építve, az analitikus, tantárgyi ismeretszerzés szintjén valósul meg. Minden tantárgy, modul tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv szerint a tanmenetekben a tantárgyi programokat, a környezeti nevelési tartalmakat, azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A specialitásainkat figyelembe véve törekednünk kell a természettudományos tantárgyak körében, valamint a természet- és társadalomtudományos tantárgyak közötti környezeti nevelési tartalmak összehangolására székhelyünkön és a tagintézményben egyaránt.

137

Nem hagyományos szervezésű tanórai lehetőségek (projektek) A környezetben, a környezetről és a környezetért folyó nevelés és oktatás színterei lehetőséget biztosítanak a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak integrálására, holisztikus megismerésére. Ezen programok során a gyermekek közvetlenül kerülnek kapcsolatba az őket körülvevő környezettel. Biztosítják a tananyag gyakorlatban történő elsajátítását, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. A tanulók érzékelik, megfigyelik, megtapasztalják a természetben végbemenő folyamatokat, megismerik az élővilág életét. A környezettel való ismerkedés egyszerre kínál feladatokat, jelenít meg problémákat és kínál örömforrást, értéket, pl.: a tagintézményben a virágos iskoláért projekt, illetve egy fa, bokor örökbefogadása. Témanap, témahét Valamilyen valós probléma vagy élethelyzet megoldása köré szervezett tanulás. Ehhez kapcsolódó tevékenységek: előzetes kutatómunkák (könyvtár, internet), vetélkedők, akadályverseny, kiállítás, beszámolók, előadások. Évente egy alkalommal rendezünk játékos formában, melynek során tudatosan ösztönözzük tanulóinkat korszerű, környezetvédelmi szemlélet kialakítására. A témahét aktuális tartalmát az éves munkatervben határozzuk meg.

Terepgyakorlatok A terepgyakorlat a környezet valóságában megszerezhető ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Formái lehetnek: -

megfigyelések, növényhatározás, vízmintavételezés, talajvizsgálat a madárbarát udvarokban, a Bujtoson, a Sóstói erdőben, Borbányán, Nyírjesen, Nagyszálláson,

-

tanulmányi séta a lakótelepen, a belvárosban, a Sóstói erdőben, az Állatparkban,

-

az épített és természeti környezet vizsgálata - tájolási, tájékozódási gyakorlatokkal (Múzeumfalu, belváros, túrák, Állatpark, Jósa András Múzeum, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár).

Erdei iskola (témahét) Az erdei iskolába a 4. és 6. évfolyam tanulói mehetnek az osztályfőnök felelősségvállalása és a szülők fizetési kötelezettségvállalása mellett. Az erdei iskola nevelőmunka fő célja a tanulók szemléletformálása, melynek során közelebb kerülnek szűkebb és tágabb természetes

138

környezetükhöz. A bentlakásos formában működő program során a diákok megismerkednek a tájjellegű növényekkel, állatokkal, természetes élőhelyükön figyelhetik meg azokat. Megtapasztalják a természetközeliség személyiségformáló erejét, az együttlakással közösségi élményeket szereznek, empátiát, toleranciát tanulnak. A környezeti nevelés leghatékonyabb színtere, ahol a tanulók osztálykeretben vesznek részt a tananyaghoz kapcsolódó iskolai programban. A pedagógusok pályázatok beadásával segítik a költségek csökkentését. Célunk, hogy tanulóink az általános iskolában legalább egyszer vegyenek részt erdei iskoláztatásban. Könyvtárhasználat Ismeretszerzésre szolgál, illetve az ismeretek bővítésére az iskolai, a megyei és azok fiókkönyvtáraiban. Tanórán kívüli tevékenységek A környezetről és környezetért folyó nevelés-oktatás színterei: A napközi, az iskolaotthon szabadidős foglalkozásai Az életviteli, magatartási döntések színtere, a környezettudatosság, a pozitív életviteli minták gyakorlóterepe. A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok (témanapok, témahét) Iskolarádión keresztül szervezett műsorok, különböző akciók, tevékenységek szervezése, melyek a mindenkori éves rendezvénytervben konkretizálódnak (pl. takarítási világnap, Föld napja, madarak fák és méhek napja, a víz világnapja, kémia nap, zöld nap). Hulladékgyűjtés Évente több alkalommal papírgyűjtési akciót szervezünk. Tájékoztatjuk tanulóinkat a veszélyes hulladék megfelelő kezeléséről, a városban működő hulladékudvarokról, mi magunk is gyűjtjük a veszélyes hulladékot. Szelektív hulladékgyűjtés Bekapcsolódunk

a

városban

működő

szelektív

hulladékgyűjtésbe

Borbányán

és

Örökösföldön.

139

Környezetszépítő tevékenységek Iskolaudvar fásítása, sövények gondozása. Tantermek zöldesítése. Madáretetők kihelyezése a madárbarát udvarokban. Tisztasági versenyek Folyamatosan megszervezzük az évfolyamszintű tisztasági versenyeket. Vetélkedők, versenyek Tanulóink részt vesznek a különböző szintű, formájú környezetismereti, környezetvédelmi versenyeken. Minden évben megszervezzük a Cinegekirály természetismereti vetélkedőt megyénk tanulói számára a Móra-hét keretében. Szakkörök Alsó és felső tagozatban az érdeklődő tanulók számára különböző típusú szakköröket indítunk, melyek a megszerzett tudást mélyítik, a képességeket

fejlesztik, s a

tehetséggondozást szolgálják. Osztálykirándulások, nyári táborok Az egy vagy több napos osztálykirándulások, valamint a nyári táborok megyénk, hazánk tájainak természeti és épített környezetének megismerésére, hagyományőrzésre irányulnak.

1.10.6. Módszerek, eljárások A környezeti nevelés során a fenntarthatóság pedagógiáját megvalósító, cselekvésorientált, élményalapú, érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk, amelyek aktivizálják, tevékenységre ösztönzik tanulóinkat. -

Az

alsó

tagozatban

nagyobb

hangsúlyt

szükséges

fordítani

a

tanuláshoz

nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie az emocionális ráhatásnak, a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.

140

-

A felső tagozatban a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az érzelmi ráhatás mellett nagyobb hangsúlyt kap az értelmi nevelés.

Ismeretelsajátítást segítő módszerek:



egyszerű megfigyelések,



tanulás tanítása,



célzott



kooperatív, együttműködő tanulás,



interaktív technikák.

megfigyelések,

mérések.

Játékok: 

szituációs,



memóriafejlesztő,



kombinációs,



érzékelést fejlesztő,



ráhangolást segítő,



bizalomerősítő,



kapcsolatteremtést segítő,



drámapedagógia.



hatásvizsgálatok,



rendszermodellezés,



előrejelző,



működő

Modellezés

modellek

készítése,

elemzése. Riport módszer: 

kérdőíves felmérés,



direkt riportok,



fotóriport,

Projekt módszer: 

analízis – akció projektek.

Terepgyakorlati módszerek: 

terepgyakorlatok,



táborok,



térképkészítés, 141

Aktív, kreatív munka: 

természetvédelmi és fenntartási munkák,



rekonstrukciós munkák,



madárvédelmi feladatok,



szelektív hulladékgyűjtés,



rend és tisztasági verseny.

Közösségépítés: 

csoportszervezés

a

környezeti

nevelés érdekében, 

döntéstechnikák,



konfliktuskezelő módszerek.

Művészi kifejezés: 

vizuális művészet a környezeti nevelésben,



irodalmi alkotások,



zeneművészet,



fotóművészet,



táncművészet,



népművészet,



esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése,



a

tanulók

művészetek

önkifejezése

a

nyelvén.

142

1.10.7. Taneszközök - A helyi tantervben meghatározott elvek szerint kiválasztott tankönyvek, segédanyagok. -

Nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények,

hírlevelek,

folyóiratok,

természetfilmek,

dokumentumfilmek,

diasorozatok, plakátok. -

Játékokhoz szükséges felszerelések.

-

Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez.

-

Különböző színtereken az ismeretszerzésre, vizsgálódásra, megfigyelésre, kísérletezésre alkalmas eszközök, melyek listáját a melléklet tartalmazza.

1.10.8. Kommunikáció, kapcsolataink Belső, közvetlen kapcsolatok -

munkaközösségek,

-

DÖK,

-

SZMK,

-

Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,

-

iskolai könyvtár,

-

konyha,

-

iskolabüfé,

-

technikai, illetve adminisztratív dolgozók.

Külső, közvetett kapcsolataink -

NYÍRVV Nonprofit Kft.

-

E-misszió Természet- és Környezetvédő Egyesület,

-

Nyíregyházi Főiskola,

-

A város közművelődési intézményei, iskolái,

-

Megyei Pedagógiai és Képzési Intézet,

-

Felső-Tisza

vidéki

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Vízügyi

Felügyelőség -

Múzeumfalu,

-

Nyíregyházi Állatpark,

-

Botanikus kert.

A kapcsolattartás formái: -

előadások, megbeszélések,

-

iskolarádió, 143

-

információs fal, faliújságok, szórólapok,

-

rendezvények, iskolagyűlések

-

Honlapok.

1.10.9. Minőségfejlesztés Értékelés A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. Az iskolai környezeti nevelés során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra, a gyermek teljes személyiségének fejlesztésére vállalkozunk. A fejlődés folyamatos követése, és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. A tanulók környezeti tudatosságának, neveltségi szintjének és beállítódásának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük. Értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként és dicséretek formájában jelenik meg. Eredményvizsgálatunk értékelési szempontjai egyes tanulók esetében: -

az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása,

-

a szociális képességek alakulása,

-

a beállítódások és értékorientáció fejlődése,

-

a csoporthelyzet megismerése,

-

a konfliktuskezelés módjai,

-

megtanult, alkalmazásképes ismeret,

-

csoportos tevékenységben való együttműködő, aktív részvétel,

-

a produktum eredménye, sikere.

Értékelés az osztályközösségek esetében: -

a csoportviszonyok alakulására,

-

a közvélemény, a morális gondolkodás változására,

-

az informális kapcsolatrendszer működésére,

-

és a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

Eredményvizsgálati módszereink: -

folyamatkövető megfigyelés,

-

célzott megfigyelés, 144

-

helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat),

-

tevékenységelemzés,

-

egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

Választott módszereink lehetnek: -

a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése,

-

spontán és irányított személyes beszélgetések,

-

írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat,

-

nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése,

-

a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

Sikerkritériumok Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a környezeti nevelés-oktatás során iskolánk tanulói közelebb kerülnek az őket körülvevő környezethez, képesek lesznek megérteni a környezet sajátos problémáit, értékelni produktumait, és óvó viszonyulásmódot kialakítani az állapotával kapcsolatosan. Ennek eredménye: -

a társas kapcsolatok fejlődése,

-

részvétel a programokban,

-

tantervi követelmények teljesítése,

-

a programban megjelölt feladatok teljesítése,

-

a morális gondolkodás fejlődése,

-

a pedagógus-kompetenciák fejlődése, pozitív alakulása.

145

1.11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai I. Osztályozóvizsga II. Javítóvizsga III. Különbözeti vizsgák IV. Pótló vizsgák Osztályozóvizsgát az a tanuló tehet, a) akit az igazgató az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett. E felmentés hátterében állhat: -

sajátos nevelési igény – szakértői vélemény alapján: magántanuló,

-

szülői kérés:

magántanuló (ez utóbbi felkészüléséről a szülő köteles

gondoskodni), b) akit mulasztásai miatt nem tudunk osztályozni, mert a tanév során 250 vagy annál több tanítási órát mulasztott, s érdemjegyei alapján nem osztályozható, c) akinek az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy évben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, d) akinek engedélyezték, hogy független vizsgabizottság előtt tegyen vizsgát. A nevelőtestület dönt ezen esetben a vizsgára bocsátásról, s csak akkor tagadhatja azt meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 20 tanórai foglalkozást. Az osztályozóvizsgák követelményrendszere, a tanuló értékelése megegyezik a tantervben rögzített továbbhaladási követelményekkel és értékelési renddel. Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki: a) a tanév végén a továbbhaladás követelményeit a nevelőtestület döntése alapján 1, 2 illetve 3 tantárgyból nem teljesítette, b) az osztályozóvizsgáról vagy különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik (távol marad), a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsgát az adott tanév augusztus 15-étől augusztus 31-éig tehet a tanuló. Továbbhaladási követelménye, értékelése megegyezik az adott tantárgy követelményeivel, s értékelése az iskolánk által is elfogadott, érvényben lévő osztályozási rendjével. Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki a) iskolaváltás során iskolatípust is vált, 146

b) emelt szintű osztályba kerül más osztályból, s ennek a tantárgynak az emelt szintű követelményéből tesz vizsgát. Pótló vizsgát tehet az a vizsgázó, aki a neki fel nem róható okból elkésik (távol marad), a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Jegyzőkönyvezni kell a vizsgák eredményét, s záradékát be kell vezetni a törzslap és a bizonyítvány megfelelő rovatába.

1.12.A tanulók felvételének és az átvételének helyi szabályai A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ez felvétel vagy átvétel útján keletkezik. Jelentkezés alapján történik. Jogviszony a beíratás napján jön létre. Az általános iskola köteles felvenni/átvenni azt a tanulót, akinek lakóhelye/tartózkodási helye a körzetében található. Az iskola a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal által meghatározott időszakban írja be. A beiratkozásra meghatározott időpontot közzétesszük. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi/átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, ekkor előnyben kell részesítenünk 1, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, 2, ez követően, aki a körzetéhez tartozik (ha nem tudja az összes felvételi kérelmet teljesíteni, sorsolás útján dönt. Erre az érintetteket meg kell hívni. (Ennek szabályait a Házirendben rögzítjük.) 3, ezt követően a különleges helyzetű tanuló jön, akinek a, szülője/testvére tartósan beteg/fogyatékkal élő, vagy b, testvére az adott intézmény tanulója, vagy c, munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d, az iskola a lakóhelyétől/tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Minden gyermek köteles tankötelezettségét teljesíteni.

147

Felvétel A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31-napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Szakértői bizottság javaslata alapján további egy évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség a tanuló 16. életévének betöltéséig tart. A tankötelezettség a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető (ha a tanulmányok eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos). A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a Köznevelési intézmények működéséről szóló rendeletben felsorolt iratokat kell mellékelni. Az átvételkor a tanulókra a felvétellel azonos sorrendi szabályzat vonatkozik. Megszűnik a tanulói jogviszony -

ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,

-

az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.

(Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányát megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folyamán eltiltottak.)

148

2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve 2.1. Képzési rendünk Képzési rendünk kialakításának alapja a Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv, és a kerettanterv. 2.1.1. Heti időkeretünk A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során határozzuk meg, amely a Nkt.2011.évi CXC. törvény 6.sz. mellékletében szabályozott, valamint az EMMI 51/2012. rendelete tartalmazza. 2.1.2. Tantárgyi struktúránk Az iskola egyes évfolyamain a 2015/2016.tanévtől kezdődően az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás 

H2012

A fenti tanterv módosítása, a mindennapos testneveléssel kiegészített helyi tanterv



H2013

Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (amely 2012. december 29-én lépett hatályba) alapján adaptált kerettantervre épülő helyi tanterv

Évfolyam/tanterv

2015/2016

2016/2017

1.évfolyam

H2013

H2013

2.évfolyam

H2013

H2013

3.évfolyam

H2013

H2013

4.évfolyam

H2012

H2013

5.évfolyam

H2013

H2013

6.évfolyam

H2013

H2013

7.évfolyam

H2013

H2013

8.évfolyam

H2012

H2013

Iskolánk a 2013/2014-es tanévtől első évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben bevezeti az idegen nyelv (angol-német) oktatását heti 1 órában. Harmadik évfolyamtól egy osztályunkban magasabb óraszámban csoportbontásban oktatjuk az angol nyelvet, előkészítve az ötödik osztálytól bevezetésre kerülő emelt szintű oktatást angol nyelvből. 149

Intézményünk profiljainak, képzési specialitásainknak megfelelően a szabadon tervezhető tanórai foglalkozások keretéből kívánjuk az emelt szintű angol nyelv oktatását bevezetni, valamint az informatikai osztályainkban a tantárgy magasabb óraszámban történő oktatását. A korábbi évekhez igazodva egyik első osztályunk emelt szintű testnevelés osztály, ami a mindennapos testnevelés bevezetése mellett nem csak az óraszám miatt emelt szintű, hanem ezekbe az osztályokba orvosi alkalmasság alapján válogatás útján kerülnek be a gyerekek. Szakos tanár tanít első osztálytól, valamint a helyi tervükbe a lányoknak kézilabda, a fiúknak a foci oktatása is bekerült. Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Emelt szintű angol nyelv

1

1

2

3,5

5

5

5

5

Informatika osztály

-

-

1

1

2

2

2

2

Emelt szintű testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

A heti időkeretből a kötelező tanórai foglalkozásokon túl az alábbiakat kívánjuk biztosítani: -

Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással.

-

Informatika tanítása, csoportbontása.

-

Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 1-8. évfolyamig.

-

Technika és életvitel tantárgy csoportbontása 5-7. évfolyamig.

-

Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése.

-

Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok.

-

Sávos oktatás.

-

Mindennapos testnevelés.

-

Tehetségek kibontakoztatása.

-

Sakk oktatása.

-

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felzárkóztatása.

-

Következő tanítási napokra való felkészülés, felkészítés.

-

Kulturális foglalkozások.

-

Művészeti foglalkozások.

-

Néptánc oktatása.

-

Sport – foglalkozások.

-

Beilleszkedési,

tanulási

nehézség,

magatartási

rendellenességgel

bíró

tanulóknak

differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások. -

Könnyített/gyógytestnevelés.

-

Kiemelt figyelmet igénylő többi tanulóval való foglalkozás. 150

1.

évfolyam

H2013

1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgyak

1.a

1.b

1.c

1.d

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

7

1

7

1

1

7

1

1

7

1

1

1

4 1 1 2 2

4 1 1 2 2

4 1 1 2 2

4 1 1 2 2

1

1

1

1

5

5

5

5

2

2

2

2

25

25

25

25

151

2.

évfolyam

H2012 A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgy általános tantervű testnevelési osztály nem

kötelező

nem

kötelező

kötelező

kötelező

Magyar nyelv és irodalom

8

8

Matematika

4

4

1,5

1,5

1

1

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

Testnevelés és sport

5

3

2

Összesen

22

20

2

Környezetismeret Ének - zene Rajz

22

22

H2013 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma 2.a

Tantárgyak Magyar nyelv irodalom Idegen nyelvek

köt.

és

2.b

2.c

2.d

szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

7

1

7

1

1

7

1

1

7

1

1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

5

5

5

5

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

2

2

2

2

25

25

25

25

152

3.

évfolyam H2013 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgyak

3.a

3.b

3.c

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt.

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

3 3

0,5 1 1

4 1 1

3 3

1 1

3.d

szab.terv. köt. szab.terv.

3 3

0,5 1 1

3 3

4 1 1

4 1 1

2 2

2 2

2 2

2 2

1 5

1 5

1 5

1 5

0,5

0,5

1 2

4 1 1

1 3

3

3

3

25

25

25

25

153

4. évfolyam H2012

Tantárgy

A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma informatikai angol nyelvi általános tantervű osztály testnevelési osztály osztály nem nem nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

7

Idegen nyelv

3

3

3

3

Informatika

0,5

1

Matematika

3,5

3,5

3,5

3,5

2

2

2

2

Ének - zene

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Összesen

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

Környezetismeret

3 22,5

2

3 22,5

24,5

2 1

3 22,5

25,5

2 2

3 22,5

24,5

2 0,5 25

H2013 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgyak

4.a

4.b

4.c

4.d

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

6

1,5

2 4 1 1 2 2 1 5

0,5 1

6

1

2 4 1 1 2 2 1 5

1

6

1,5

2 4 1 1 2 2 1 5

0,5 1

6

1

2 4 1 1 2 2 1 5

1,5

0,5

1 3

3

3

3

27

27

27

27

154

5. évfolyam H2013 5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma általános tantervű Tantárgyak

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Ének- zene Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy Hon és népismeret‫٭‬ Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

informatika osztály

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2 2

0,5 0,5

3 4

1

emelt szintű angol

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2 2

2 2

0,5 0,5

2 2

3

3

szabadon tervezhető

4

0,5

szabadon tervezhető

3

4

1

2

4

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

Informatika Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

emelt szintű testnevelés

1,5 2 28

2 28

2 28

2 28

Megjegyzés: A 2015/16-os tanévben az emelt szintű testnevelés osztályban a magyar nyelv és irodalom egy tantárgy a TÁMOP 3.1.4 pályázat értelmében.

155

6. évfolyam 2012/2013-as tanévtől érvényes. Az informatika, testnevelési és angol nyelvi osztályokban választható tantárgyak: magyar nyelv heti 0,5 óra, magyar irodalom heti 0,5 óra és matematika heti 1 óra H2013 6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma általános tantervű Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Ének- zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

informatika osztály

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2

0,5

2

0,5

3 3

1,5

emelt szintű testnevelés

emelt szintű angol

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2

2

0,5

2

2

2

0,5

2

3

3

szabadon tervezhető

3

1,5

3

1,5

3

2

3

1

2

2

2

2

1

1

1

1

2

0,5

2

0,5

2

0,5

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

1

3 28

3 28

szabadon tervezhető

3 28

3 28

156

7.

évfolyam

H2013

7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma általános tantervű Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika

informatika osztály

emelt szintű testnevelés

emelt szintű angol

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

szabadon tervezhető

1,5 1,5

0,5 0,5

1,5 1,5

0,5 0,5

1,5 1,5

0,5 0,5

1,5 1,5

0,5

3

2

3

0,5

3

3

3

1

3

3

1

3

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan

2

2

2

2

1

1

1

1

Biológiaegészségtan Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

Kémia Földrajz Ének- zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

1,5

0,5

1,5 1,5

0,5

1

3 31

0,5

1,5 0,5

3 31

1,5

1,5

3 31

3 31

157

8. évfolyam H2012 A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma informatikai testnevelési angol nyelvi osztály osztály osztály nem nem nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező általános tantervű

Tantárgy

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3,5

3,5

3,5

3,5

Informatika

1

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia Földrajz

1

0,5

2

1

0,5

1

0,5

2

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika és

1

1

1

1

5

5

2,5

0,5

Életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

0,5

2,5

0,5

5

0,5

0,5

Tantárgyi modulok Mozgókép- és

0,5

0,5

0,5

0,5

médiaismeret Összesen

27

1 28

27

3 30

25

3,5 28,5

27

3 30

158

H2013 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma általános tantervű Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének- zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

informatika osztály

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2 2

1

3 3

1

emelt szintű testnevelés

emelt szintű angol

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2 2

2 2

1

2 2

3

3

szabadon tervezhető

3

1

3

1

3

2

3

0,5

2

2

2

2

1

1

1

1

1,5

0,5

1,5

1,5

0,5

1,5

1,5

0,5

1,5

0,5

1,5

1,5

0,5

1,5

1,5

0,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

3 31

3 31

0,5

1,5

1,5

1

szabadon tervezhető

3 31

3 31

159

2.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában három, szerkezetében két fő szakaszra tagozódik. Tartalmi szakaszok I.

kisiskoláskor

6 - 9 év

II.

prepubertás kor

9 - 12 év

III.

serdülőkor

13 - 14 év

Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai 

1-4. évfolyam

 5-8. évfolyam A szakaszok lineárisan épülnek egymásra. A csoportképzés elvei A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg: -

Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése.

-

A fenntartói igények, elvárások.

-

Az iskola hagyományai.

-

Személyi feltételeink.

-

Tárgyi feltételeink.

Az 1. évfolyamon a testnevelési osztály kivételével - ahol a válogatás az óvodában képesség alapján történik -, heterogén csoportok képződnek. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat egyenletesen osztjuk el. A 3-4. évfolyamon homogén és heterogén csoportok képződnek. Ennek alapja az emelt szintű osztályokba történő jelentkezéskor végzett képességvizsgálat és nevelői véleményezés az angol nyelv és matematika tantárgyakban. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. Az 5-6. évfolyamon a már kialakult homogén és heterogén csoportokban folyik tovább az oktatás. Amennyiben a mindenkori tanév időkerete engedi, a 7-8. évfolyamon sávos oktatási formában tanítunk egyes tantárgyakat a választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra való felkészítés céljából (magyar nyelv és irodalom, matematika).

160

Ezen homogén, heterogén osztályok, csoportok, sávok szervezésének személyi feltételei iskolánkban adottak. 2.1.4. Képzési specialitások, irányok Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Nemzeti Köznevelési törvény és a Pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelvek határozzák meg. Az emelt szintű angol nyelvi osztályaink

Célja A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen az egyén számára az idegen nyelvi kompetencia birtoklása, amely segíti a gyermek önmegvalósítását, fejlődését, társadalmi beilleszkedését. Tanulóinkban az idegen nyelvi kompetencia olyan szintjének kell kialakulnia, amelyet későbbi tanulmányaik során fejleszteni, frissíteni képesek. Az angol nyelv ismerete arra teremt lehetőséget, hogy a világ és Európa vérkeringésébe nagyobb eséllyel tudjunk bekapcsolódni. Késedelem nélkül kell tanulóinkat az általános iskolában az elérhető legmagasabb tudásra ösztönözni, hiszen pályájukat akadálytalanul ennek a nyelvnek a birtokában kezdhetik el. Megfelelő szintű angol nyelvtudás birtokában a gyerekek számára elérhetővé válik egy teljesebb szakmai

előmenetel,

szélesebb

munkavállalási

lehetőség,

a

lakóhely

rugalmasabb

megválasztása. Erős önbizalmú felnőtté válhat az a tanuló, aki már gyerekkorában felépítette egy nyelv tartópilléreit. Szélesebb lehetőségek tárulnak majd tanulóink elé a tudomány és a kultúra értékeinek megismerésében, a gazdasági életben, a nemzetközi érintkezésben. Két párhuzamos, azonos szintű csoportot alakítunk ki a harmadik évfolyamon a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből. Ötödik osztályban év végén angol nyelvből szintfelmérést végzünk. Ennek alapján, ahol indokoltnak látjuk, a csoportok újraelosztására kerül sor, a gyerekek képességei szerint. Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a speciális osztályokban tanuló gyermekeink nagy része, a nyolcadik évfolyam végére (a szülők anyagi hozzájárulásával) megszerzi a középfokú nyelvvizsgát, eredményesen felvételizik a város angol tagozatos középiskoláiba. Gyermekeink használható és továbbfejleszthető angol nyelvtudással rendelkeznek, vagyis birtokában vannak az alapvető kommunikatív, nyelvi kompetenciáknak. Az európai hatfokú skálán (KER) a B2 szintet elérik. 161

A felvétel feltételei:  a magyar nyelv és irodalom, angol nyelv felmérésének eredménye a 2. évfolyam végén,  az osztálytanító véleménye,  szülői hozzájárulás. A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik. A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:  szülő kérése,  szintfelmérés angol nyelvből. A továbbhaladás kritériumai: Az emelt szintű angol nyelvi osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők:  egyéni kérelem,  elégtelen osztályzat bármely tantárgyból,  angol nyelvből elégséges osztályzat év végén. Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló átirányítására kerülhet sor nyelvből lassabban haladó csoportba.

162

Az emelt szintű testnevelési osztályaink Célja: A testnevelés, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséget adunk tanulóinknak, mely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. A felvétel feltételei: Az iskolába lépés előtt előzetes alkalmassági felmérés játékos formában, mely kiterjed:  a mozgáskoordinációra,  a motorikus képességekre,  a labda- és gömbérzékre,  az egyensúlyérzékre,  a helyzetfelismerésre. Szülői hozzájárulás.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon -

a szintfelmérés és a testnevelő tanár véleménye,

-

a szülő igénye alapján.

A testnevelési osztályba nem nyerhet felvételt bármilyen tartós egészségügyi problémával rendelkező gyermek. A testnevelési osztályokban a továbbhaladást kizáró kritériumok:  egészségügyi okok,  szaktanár véleménye. Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló másik osztályba történő átirányítására kerülhet sor. Munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha tanítványaink fizikai erőnléte az ősszel mért állapothoz képest tavaszra javulást mutat. A városi, megyei, országos versenyeken folyamatosan és eredményesen képviselik iskolánkat. A legtehetségesebb tanulóink a város sportéletének is résztvevői, aktív tagjai. Amennyiben testnevelés tagozatos középiskolába jelentkeznek, oda felvételt nyernek.

163

Az informatika osztályok Célja A digitális kompetencia megszerzése, azaz az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. A digitális kompetencia magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a szövegszerkesztést, adattáblázatokat, információtárolást- és kezelést, valamint az Internet által kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt a tanulás, az információ megosztása, a szabadidő számára. E területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanulók informatikai ismeretei folyamatosan megújuljanak. Megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt média (interaktív-digitális TV, digitális fényképezés stb.), melyek értő használata informatikai tudást is feltételez. Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk: az egyikben információt közlünk, a másikban kommunikálunk másokkal. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése,

a

későbbi

felhasználás

elősegítése

érdekében,

valamint

a

hatékony

információszerzési technikák kidolgozása. A minél szélesebb körű internet elterjedés érdekében minimális feltételként jelentkezik, hogy ezek a tanulók a mindennapi életük során könnyen és megfelelő szinten használni tudják a világhálót. Változik az iskola szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A felvétel feltételei: -

a matematika felmérésének eredménye a 2. évfolyam végén,

-

szülői hozzájárulás,

-

az osztálytanító véleménye,

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik. A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon: -

a tanuló megfelelő tanulmányi eredménye,

-

szintfelmérés informatikából.

164

A továbbhaladás kritériumai: Az informatika osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők: -

egyéni kérelem,

-

elégtelen osztályzat,

-

informatika tantárgyból elégséges osztályzat a tanév végén.

Akkor

tekintjük

eredményesen

sikeresnek

vesznek

részt

informatikai a

tantárgyi

osztályaink

működését,

versenyeken,

ha

(a

ha

tanulóink

szülők

anyagi

hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen szerzik meg az ECDL Start bizonyítványt. Eredményesen felvételiznek azokba a középiskolákba, ahol nem alapszinten kezdik az informatika tanulását. 2.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi implementációja A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban, mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen. Nevelő-oktató munkánk legfőbb célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás megalapozásához szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a megfelelő pályaválasztást és munkaerő piaci alkalmazkodást. A TÁMOP 3.1.4./08/02 pályázat intézményünkben a 2009/2010-es tanévben indult. A projekt zárása a 2015/2016-os tanévben történik. A programcsomagok beépülnek nevelő-oktató munkánkba. A program céljainak, feladatainak és megvalósulásának részletes leírása a 3. számú mellékletben található.

165

3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi tanterve 3.1.

Képzési rendünk

Képzési rendünk kialakításának alapja a Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv. 3.1.1. Heti időkeretünk A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során határozzuk meg, amely a Nkt.2011.évi CXC. törvény 6.sz. mellékletében szabályozott, valamint az EMMI 51/2012. rendelete tartalmazza. 3.1.2. Tantárgyi struktúránk Az iskola egyes évfolyamain a 2015/2016.tanévtől kezdődően az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás

H2012

A fenti tanterv módosítása, a mindennapos testneveléssel kiegészített helyi tanterv

H2013

Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (amely 2012. december 29-én lépett hatályba) alapján adaptált kerettantervre épülő helyi tanterv

Évfolyam/ tanév 1.

2015- 2016

2016- 2017

H2013

H2013

2.

H2013

H2013

3.

H2013

H2013

4.

H2012

H2013

5.

H2013

H2013

6.

H2013

H2013

7.

H2013

H2013

8.

H2012

H2013

166

Tagintézményünk profiljainak, képzési specialitásának megfelelően a nem kötelező tanórai foglalkozások keretéből emelt szintű angol, magasabb óraszámban oktatott matematika, informatika osztályokban, az alábbiak szerint alakul a heti óraszám:

tantárgy/ évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Emelt szintű angol nyelv

1,5

1,5

2

4

5

5

5

5

Magasabb óraszámban oktatott informatika matematika

1/ 4,5

1/ 4,5

2/ 4

2,5/ 4

1,5/ 1,5/ 1,5/ 1,5/ 4,5 4,5 3,5 4,5

A heti időkeretünk nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított órakeretből a kötelező tanórai foglalkozásokon túl, az alábbiakat kívánjuk biztosítani: -

Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással

-

Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 4-8. évfolyamig

-

Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése

-

Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok, sávos oktatás

-

Mindennapos testnevelés

-

Tehetségek kibontakoztatása

-

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felzárkóztatása

-

Következő tanítási napokra való felkészülés, felkészítés

-

Kulturális foglalkozások

-

Művészeti foglalkozások

-

Sportfoglalkozások Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel bíró tanulóknak differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások

-

Kiemelt figyelmet igénylő többi tanulóval való foglalkozás

167

H2012 ( Helyi tanterv 2012 – érvényes 2016. augusztus 31-ig)

Évfolyam

Tantárgy 1.

2.

3.

Magyar nyelv

4. 3

Magyar irodalom

4,5

Történelem

5.

6.

7.

8. 2 2 2

Angol / német nyelv

2

3

Matematika

4

4

Informatika

1,25

1,5

Környezetismeret

1,25

Fizika

1,5

Biológia

1

Kémia

1,5

Földrajz Ének – zene

1 1

1

1,5

1

Technika és életvitel

1

1

Testnevelés és sport

5

5

Vizuális kultúra

Osztályfőnöki

1

Mozgókép és

0,5

média ismeret Kötelező (modul) óraszám

24,5*

29*

*szabadon választott órákkal együtt

168

H2013 (Helyi tanterv 2013 – érvényes 2013. szeptember 1-től) Az 1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy

szabadon tervezhet ő 0,5

kötelező Magyar nyelv és irodalom

7

Idegen nyelvek

magasabb óraszámú informatikaszabadon matematika kötelező tervezhet ő 0,5 7

1,5

Informatika

1

Matematika

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

Ének-zene

2

2

Vizuális kultúra

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

23 összes óra

2

0,5

23

25

2 25

A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy

szabadon tervezhet ő 0,5

kötelező Magyar nyelv és irodalom

7

Idegen nyelvek

magasabb óraszámú informatikaszabadon matematika kötelező tervezhet ő 0,5 7

1,5

Informatika

1

Matematika

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

Ének-zene

2

2

Vizuális kultúra

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

összes óra

23

2 25

0,5

23

2 25

169

A 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

kötelező

szabadon tervezhet ő 1

6

Idegen nyelvek

magasabb óraszámú informatikakötelező szabadon matematika tervezhet ő 1 6

2

Informatika

1,5

Matematika

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

Ének-zene

2

2

Vizuális kultúra

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

22

összes óra

3

0,5

22

2

25

25

emelt angol nyelv

magasabb óraszámú informatikakötelező szabadon matematika tervezhet ő 1 6

A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy

kötelező

Magyar nyelv és irodalom

6

szabadon tervezhet ő 1

Idegen nyelvek

2

2

2

Informatika

1,5

Matematika

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

Ének-zene

2

2

Vizuális kultúra

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

24 összes óra

3 27

0,5

24

3 27

170

Az 5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy

kötelező

magasabb óraszámú informatikamatematika kötelező szabadon tervezhet ő 1 4

Magyar nyelv és irodalom

4

szabadon tervezhet ő 1

Idegen nyelvek

3

2

Matematika

3

3

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

1

1

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

Hon- és népismeret

1

1

Vizuális kultúra

1

1

3 0,5

Informatika

1,5

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

Osztályfőnöki

1

1

25

Összesen

3

25

3

28

28

emelt angol nyelv

magasabb óraszámú informatikakötelező szabadon matematika tervezhet ő 1 4

A 6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

4

szabadon tervezhet ő 1

Idegen nyelvek

3

2

Matematika

3

3

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

1

1

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Informatika

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

Osztályfőnöki

1

1

Összesen

kötelező

25

3 28

3 1,5

0,5

25

3 28

171

A 7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári Fizika ismeretek Kémia Biológia- egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen

kötelező

szabadon tervezhet ő 1 2

3 3 3 1

magasabb óraszámú informatikamatematika kötelező szabadon tervezhet 3 ő 1 3 3 1 1

2

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 28

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 28

3

1

3

31

31

emelt angol nyelv

magasabb óraszámú informatikakötelező szabadon matematika tervezhet 4 ő 0,5 3 3 1 1

A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári Fizika ismeretek Kémia Biológia- egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen

kötelező

szabadon tervezhet ő 0,5 2 0,5

4 3 3 1 2

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 1 28

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 1 28

3 31

1,5

3 31

172

3.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában három, szerkezetében négy fő szakaszra tagozódik. -

Tartalmi szakaszok I.

-

kisiskoláskor

6 - 9 év

II. prepubertás kor

9 - 12 év

III. serdülőkor

13 - 14 év

Szerkezeti szakaszok 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam

A szakaszok lineárisan épülnek egymásra, részben fedik, részben metszik egymást. A csoportképzés elvei A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg: - Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése. - A fenntartói igények, elvárások. - Az iskola hagyományai. - Személyi feltételeink. - Tárgyi feltételeink. Az 1. évfolyamon heterogén csoportok képződnek. Az iskolahasználói igényektől és a gyermekek érdeklődésétől függően az 1-2. és a 3-4. évfolyamon sávos rendszerű foglalkozásokat biztosítunk a szabadidőben. Ezekben a csoportokban, játékos formában idegen nyelvű drámával, sakkal, népi hagyományok alapjaival, illetve kreativitást fejlesztő játékokkal ismerkednek tanítványaink. Az emelt szintű, illetve a magasabb óraszámban oktatott tantárgyú osztályba történő jelentkezéskor képességvizsgálat nélkül, szülői kérésre kerülnek a tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. A gyermekek érdeklődése alapján hagyományőrző foglalkozásokat is indítunk. Az 5-8. évfolyamon a már kialakult homogén osztályban, csoportbontással folyik tovább az oktatás, melynek személyi feltételei tagintézményünkben adottak.

173

3.1.4. Képzési specialitások, irányok Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Nemzeti Köznevelési törvény és a Pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelvek határozzák meg.

-

Az iskolai profilra épülő speciális osztályok:  emelt szintű angol nyelvi osztály,  magasabb óraszámban oktatott matematika - informatika osztály.

-

A nem

kötelező

tanórai

foglalkozások

időkeretéből

biztosított

órák,

nem osztálykeretben történő tevékenységek: művészeti, zenei csoportok (énekkar, színjátszás, zongora, furulya),  népi hagyományőrző szakkörök (kézműves),  környezetvédelmi foglalkozások,  sportkörök és egyéb diákkörök (sakk, labdarúgás, kosárlabda, kerékpár, természetjárás, atlétika), egyéni foglalkozások és csoportterápia sajátos nevelési igényű tanulók részére szakember segítségével, tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységi formák (tanulmányi versenyekre

való

felkészítés,

pályaorientációt

segítő

felvételi

előkészítő

tanfolyamok, szakkörök), Emelt szintű angol osztály Célja A XXI. század társadalmi elvárása, hogy tagjai ne csak az anyanyelvükön tudjanak kommunikálni, hanem legalább még egy idegen nyelven. Az alapfokú nevelés és oktatás egyik fontos feladata, az idegennyelvi kompetencia fejlesztése, hiszen globalizálódó világunkban a világnyelvek ismerete elengedhetetlen. Tagintézményünk nevelői arra vállalkoztak, hogy tanulóink idegenynyelvi, jelen esetben angol nyelvi ismeretei minél magasabb szintre emelkedjenek. Ennek érdekében tanulóink megismerkednek a különböző nyelvtanulási startégiákkal, módszerekkel, eljárásokkal. Az első évfolyamtól játékos formában, csoportbontással, magasabb évfolyamokban magasabb óraszámmal a NAT által kitűzött célokat kell tanulóinknak elérni. Ötödik osztálytól heti öt órában, szintén csoportbontással érjük el a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Eredményes a munkánk akkor, ha az emelt szintű osztályokban tanuló gyermekeink

174

nagy része, a nyolcadik évfolyam végére (szülői anyagi hozzájárulással) megszerzik az alapfokú nyelvvizsgát, elérik az európai hatfokú skálán (KER) a A2, jó esetben a B1 szintet, s eredményesen felvételiznek angol n y e l v tagozatos középiskolába. A felvétel feltételei:  Szülői kérelem  Óvodai szakvélemény A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik. A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon, illetve más iskolából érkező tanuló esetén:  szülő kérése,  szintfelmérés angol nyelvből. Magasabb óraszámban oktatott matematika – informatika osztály Célja Olyan ismeretek megszerzése, amelynek során tanulóink képessé válnak a kor változó informatikai

és

számítástechnikai

infokommunikációs

eszközök

követelményeinek

magabiztos

használatával

megfelelni. mindennapi

A

korszerű jártasságot

szerezzenek a digitális világ kihívásaira. Ennek érdekében sajátítsák el a digitális információ felhasználásának kritikus és etikus alapjait. Legyenek képesek az új technológiák és ismeretek önálló elsajátítására, illetve egyéni és csoportos munkavégzésre a virtuális térben. A felvétel feltételei: -

szülői kérelem, óvodai szakvélemény,

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik. A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon, illetve más iskolából érkező tanuló esetén: szülő kérése, szintfelmérés informatikából. Eredményes a munkánk akkor, ha a magasabb óraszámban oktatott matematikainformatikai osztály tanulói eredményesen vesznek részt a tantárgyi versenyeken, 175

ha (a szülők anyagi hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen szerzik

meg az

ECDL

bizonyítvány moduljait.

Eredményesen felvételiznek

informatika tagozatos vagy szakirányú középiskolákba. 3.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi implementációja A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban, mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen. Nevelő-oktató munkánk legfőbb célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás megalapozásához szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a megfelelő pályaválasztást és munkaerő piaci alkalmazkodást. A TÁMOP 3.1.4./08/02 pályázat intézményünkben a 2009/2010-es tanévben indult. A projekt zárása a 2015/2016-os tanévben történik. A programcsomagok beépülnek nevelő-oktató munkánkba. A program céljainak, feladatainak és megvalósulásának részletes leírása a 3. számú mellékletben található.

176

4. Mérési, értékelési rendszerünk Alapelveink - Felhasználjuk a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatunkban. Mérjük, ellenőrizzük és elemezzük a fejlesztő munka folyamatában a tervezett és megvalósított tevékenységek közötti különbséget. A megfelelő beavatkozás alapján elérjük a tervezett, kívánt eredményt. Munkánk során a PDCA ciklust- tervezés, cselekvés, ellenőrzés, beavatkozás- alkalmazzuk. -

Az értékelés első fázisa az objektív tényfeltárás a pedagógiai folyamatról, melynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel objektíven összehasonlíthatóvá válik.

-

A mérés-értékeléshez kapcsolódó méréseinkben betartjuk a mérésmetodika alapelveit: az érvényességet (validitást), a megbízhatóságot (reliabilitást), az objektivitást.

-

Az értékelés második fázisa a szervezett visszajelentés, amelynek során az elért eredményeket vetjük össze a kitűzött célokkal.

-

Az értékelés során „értéket” állapítunk meg, amely minősítheti az elért eredményeket, és így megerősítheti tevékenységünk helyességét.

-

A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva meghatározzuk az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit.

-

Értékelésünk kiterjed az iskolai élet számos területére, a motiváció egy eszköze.

Céljaink -

Értékelésünk legyen:  kompatibilis a közoktatás egészével,  egységes, egyszerű, áttekinthető,  személyre szóló, személyiségfejlesztő,  ösztönző hatású, önértékelési képességet fejlesztő, 177

 szakszerű, következetes,  folyamatos és kiszámítható,  céljaiban és következményiben a tanulók számára előre ismert,  előremutató azzal, hogy jelezze az adott területen elért eredményeket, hiányosságokat, a hiánypótlás módját, eszközeit. -

Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát, az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítását.

-

Ösztönözzön a hibajavításra, segítse elő a tanulás tanulását.

-

A nevelő kapjon megerősítést a pedagógiai folyamat helyességéről, az esetleges hibákról, hiányosságokról, a tanulás tanításáról.

Feladataink -

Építsünk ki visszacsatolási mechanizmusokat, visszajelzési köröket, melyek segítik a célok és eredmények összhangjának megteremtését.

-

Elemezzük az iskolában folyó nevelő – oktató munkánk eredményeit, feleltessük meg a Pedagógiai programunkban megfogalmazott céloknak.

-

Jelöljük ki a fejlesztendő területeket, szükség esetén készítsünk fejlesztési és intézkedési terveket.

-

Külső

(OKM,

FIT,

NETFIT)

és belső

mérési eredményeink,

tanulmányi

versenyeredményeink az intézményvezető tanév végi beszámolójában, a mérésiértékelési csoport munkaanyagaiban, a tantárgyi statisztikákban jelenjen meg. -

Az elvégzett belső mérések eredményeit és az országos kompetenciamérés eredményeit

fel

kell

használnunk

a

pedagógiai

munkában.

Az

országos

kompetenciamérésekhez kapcsolódóan fejlesztési tervet kell készítenünk. -

Törekedjünk arra, hogy megtartsuk vagy emeljük tanulóink teljesítményszintjét az országos kompetenciamérésen.

-

Fel kell használnunk a MÉCS mérési eredményeit a pedagógiai munkában. A mérési programokat

a

helyi

tantervekhez

kell

igazítanunk.

Mérési

rendszerünket

folyamatosan felül kell vizsgálnunk. -

Értékelésünknek be kell töltenie a pedagógiai folyamat helyességét megerősítő, illetve kritikai szerepét.

-

Tanulóink középiskolai eredményeit is használjuk fel a pedagógiai munkánk fejlesztésére. 178

4.1. A tanulmányi munka értékelése Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje Iskolánkban a beszámoltatás és számonkérés alábbi formáit alkalmazzuk: -

év eleji mérés,

-

félévi és év végi mérés,

-

témazáró dolgozatok,

-

írásbeli feleletek,

-

szóbeli feleletek,

-

tantárgyi tesztek, feladatlapok,

-

gyakorlati számonkérések.

A tanulók jogainak figyelembe vételével az alábbi beszámoltatási rendet határoztuk meg: -

Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.

-

A hét első tanítási napján a magasabb óraszámú (kettőnél több) tantárgyak esetében kerüljük a témazáró dolgozat íratását.

-

A témazáró dolgozatok íratásának idejét úgy hozzuk a tanulók tudomására, hogy lehetőségük legyen a megfelelő felkészülésre.

-

Rövidített órák esetén a dolgozat megírását a következő tanítási órára halasztjuk.

-

Tantárgyanként tanulóinkat az első és második félév során az óraszám függvényében legalább 3 érdemjeggyel értékeljük.

-

Az egyes témakörökben íratott témazárók érdemjegye nagyobb súllyal szerepel a félévi és a tanév végi értékeléskor.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés és a feladatok meghatározásának elvei -

A heti szorgalmi idő hétfőtől péntekig tart (5 nap). A felkészüléshez adott házi feladatokat e napokra tervezzük.

-

A tanítási szünetekben esetleg csak szorgalmi feladatot adhatunk tanulóinknak.

-

Az 1-4. évfolyam tanulói minden tantárgyból az iskolaotthon/egész napos iskola önálló foglalkozásain készülnek fel.

-

Optimális feladatadást alkalmazunk, figyelünk a szóbeli és írásbeli feladatok helyes arányára.

-

Segítjük a házi feladatok adásával a személyre szóló differenciálást. Ezzel is támogatjuk a felzárkóztatást, a tehetséggondozást, tanulóink kognitív kompetenciáinak fejlődését. 179

Az értékelés viszonyítási területei Nyilvánvalóvá kell tenni a viszonyítási pontokat az értékelésben érintettek számára, ami lehet: -

kritériumorientált (a tanuló teljesítményének a követelményekhez viszonyított értékelése),

-

normaorientált (a tanuló teljesítményének az osztály vagy más vizsgált minta teljesítményéhez viszonyított értékelés), a tanuló fejlődésének viszonyítása önmagához képest.

-

Intézményünkben nagyobb hangsúlyt igyekszünk fektetni a tanuló önmagához viszonyított fejlődését tükröző értékelésre. A tanulók mérésének-értékelésének fajtái: -

diagnosztizáló,

-

formatív,

-

szummatív.

Iskolánkban az értékelésnek már meglévő hagyományai vannak. Alapját mérési rendszerünk képezi.

Egységes

követelményrendszer

alapján

összeállított

feladatsorral

év

eleji

diagnosztizáló méréseket végzünk. Azt a meglévő tudást állapítjuk meg, amire építhetünk. Azt, hogy tanulóink mennyire rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy tanításának megkezdésekor támaszkodhatunk. Ezzel feltárhatjuk tanulási problémáikat, hatékonyabbá tehetjük munkánkat. A tanulási– tanítási folyamat pszichológiai szempontból legfontosabb mozzanata a megerősítés. Ezt a célt szolgálják a tanulást, tanítást segítő formatív méréseink. Ezzel a fejlesztő, megerősítő, korrigáló értékeléssel érhetjük el, hogy pedagógusainknak információjuk legyen arról, hogy a tananyagot mennyire hatékonyan tanították meg. Tanulóinknak pedig arról, hogy azt milyen mértékben sajátították el. Félévkor és év végén szummatív méréseket végzünk. Ekkor globális képet kapunk a tanulókról, arról hogy hogyan tettek eleget a tantárgyi követelményeknek. Így biztosítjuk az iskolák közti átjárhatóságot és az évfolyamok átlépéséhez szükséges megfelelő szint megállapítását. A szummatív mérésekhez igyekszünk külső mérőeszközt alkalmazni. Törekszünk arra, hogy értékelésünkben az életkori sajátosságokra építsünk; hogy a személyiségfejlesztés, az önálló tanulásra való képesség és igény kialakuljon, az önértékelési 180

képesség fejlődjék. A pedagógus reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.

Alapelveink -

Értékelésünk tükrözi az értéket a magatartásban, teljesítményben, a szabályok betartásában, az önértékelés fejlesztésében.

-

Törekszünk értékelésünk sokoldalúságára, változatos értékelési formákra.

Céljaink -

Legyen a tanulók és szülők számára egyértelműen megfogalmazott értékelési rendszerünk (A tantárgy iránti érdeklődést, tudást tükrözze.).

-

Értékelési rendszerünk befolyásolja pozitívan a tanuló egész személyiségét.

-

A pedagógus értékelése legyen a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő, tükrözze képességei, eredményei elmozdulását.

-

Tárja fel a tanulóban lévő készségeket, képességeket, hogy azt differenciáltan fejleszthesse.

-

Alakítsa ki az igényt az önértékelésre, fejlessze az önálló tanulásra való képességet.

-

Segítse a pályaválasztást.

Feladataink -

Tervezetten alkalmazzuk a nevelő – oktató munkában az értékelés három alapfunkcióját: diagnosztizáló, formatív, szummatív értékelést.

-

Teremtsük meg a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát.

-

A tanulók értékelésének formái:

-

Személyes, szóbeli értékelés

A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van; jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. -

A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – minden pillanatban megjelenő szabályozó megnyilvánulások.

-

Tudatos, rendszeres.

-

Hosszabb beszélgetés, helyzetfeltárás gyerekkel, szülővel.

181

-

Írásbeli értékelés -

A tanulók munkájához megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzünk.

-

Az első évfolyamon év közben a beszámoltatás és számonkérés alkalmával szimbólumokkal, százalékos formában történik az értékelés, amit a naplóban és a tájékoztató füzetben rögzítünk. A tagintézményben havonta a haladási naplóba minden tanulóról szöveges értékelések rövidítései kerülnek tantárgyanként (kiváló: k, jól teljesített: j, megfelelően teljesített: m, felzárkóztatásra szorul: fsz).

-

A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanító pedagógusok közös megbeszélést tartanak, melyről tájékoztatják a szülőket.

-

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam félévekor minden tantárgyból szöveges értékelést adunk a tanulók teljesítményéről.

Félévkor értesítőt és év végén bizonyítványt kapnak a gyerekek, amelyek tükrözik a tanulóknak az év folyamán önmagához viszonyított fejlődését és a tantárgyi követelmények teljesítését. Az értesítőbe és bizonyítványba kerülő szöveges értékelés: -

kiválóan teljesített,

-

jól teljesített,

-

megfelelően teljesített,

-

felzárkóztatásra szorul.

Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló teljesítményére érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést alkalmazunk. Olyan rendszert alakítottunk ki, amely a tanévek során használható és továbbfejleszthető munkaeszköz a tanító kezében ahhoz, hogy konstruktív visszajelzést adhasson a gyerek fejlődéséről, önmaguk épüléséhez, szüleik tájékoztatásához. Szöveges értékelés mondatbank mellékletben.

-

Értékelés a 2. évfolyam második félévétől – érdemjegyeink, osztályzataink rendszere

A 2 – 8. évfolyamon az érdemjegyek rendszere: A tanulók teljesítményének értékelése tanév közben 1-től 5-ig terjedő érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), és elégtelen (1) osztályzatokkal történik a minősítés. 182

A tanév során: -

Az érdemjegyekhez szóbeli értékelést társítunk.

-

A szóbeli és írásbeli feleletek értékelésekor figyelembe vesszük a nyelvi kifejezőkészséget, a tanítási órai aktivitást is.

-

Portfólió típusú értékelésre törekszünk, mely tartalmazza a tanulók otthon végzett munkáját is.

-

Tantárgyanként, legalább két-három érdemjeggyel értékelünk félévente.

A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül. Tantárgyi osztályzat beírása az ellenőrzőbe félévkor számmal, év végén a bizonyítványba betűvel történik. Második évfolyam végétől kezdve a hagyományos osztályzattal történő értékelést alkalmazzuk. A belépő új tantárgyak esetén is osztályzatot kapnak tanulóink. A félév és tanév zárása előtt legkevesebb egy hónappal írásban értesítjük a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleit gyermekük előmeneteléről. Iskolaváltás vagy egyéb ok miatt szöveges értékelésre átváltás az alábbiak szerint történik: Osztályzat

Szöveges értékelésre váltás

jeles(5)

kiválóan teljesített

jó(4)

jól teljesített

közepes(3)

megfelelően teljesített

elégséges(2)

felzárkóztatásra szorul

Osztályzataink Jeles: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveinkben megfogalmazott követelményeknek, minderről önállóan képes számot adni. Szerzett ismereteit képes aktívan alkalmazni. Félévi és év végi minősítéskor: ha a tanulónak a csoporthoz képest kiemelkedő a teljesítménye, akkor dicséretes (a naplóban: d).

A bizonyítványban, törzslapon kitűnő a

bejegyzés, ha a gyermek az adott tantárgyból dicséretet kapott. Jó: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveink követelményszintjének. Tanári

rávezető

kérdéssel

képes

önállóan

megnyilvánulni.

Válaszadása

kisebb

pontatlanságokat is tartalmazhat. Közepes: tudása néhány fontos hiányossággal felel meg a követelményeknek. Rávezető kérdések alapján válaszai értékelhetőek, de bizonytalanok. 183

Elégséges:

a

tudás

elegendő

arra,

hogy

a

dokumentumainkban

meghatározott

követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei hiányosak, számottevőek. Befogadási képessége gyenge, érdeklődése nem megfelelő. A követelményeket alig teljesítő tanulóknál figyelmeztető kettes (2f) jelölést alkalmazunk. Elégtelen: Az előírt követelményeket nem teljesíti. Ismeretei alapvetően hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz. Az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan óra választása kötelező. Az erkölcstan, tánc és dráma tantárgyakat nem osztályzattal értékeljük. Értékelése: kiváló, aminek osztályzatra váltása (5, 5d) jó, aminek osztályzatra váltása (4) megfelelő, aminek osztályzatra váltása (3) gyenge, aminek osztályzatra váltása (2) Elégtelen minősítést nem alkalmazunk. Az évközi teljesítmény érdemjeggyel, különböző szimbólumokkal is értékelhető. Érdemjegyeik elbírálásakor figyelembe vesszük a különböző tantárgyak sajátosságait. A modul tantárgy értékelése a székhelyiskolában -

A mozgókép- és médiaismeret modult szövegesen értékeljük a 2015/16-os tanévben. Értékelési kategóriáink félévkor és év végén: kiválóan teljesített

(5d = kitűnőnek; 5 = jelesnek megfelelően),

megfelelően teljesített

(4 = jónak; 3 = közepesnek megfelelően),

gyengén teljesített

(2 = elégségesnek megfelelően).

A modulok szöveges értékelésének rövidítése a törzslapba, bizonyítványba a következő módon történik: kiváló, megfelelő, gyenge. -

A 8. évfolyamon az egészségtan modul a biológia tantárgyba integrálódott. A tagiskolában az egészségtan modul a természetismeret tantárgyba integrálódott.

184

A modul tantárgy értékelése a tagintézményben

-

A tagintézményben a modulok értékelése szövegesen történik. -

kiválóan teljesített

-

jól teljesített

-

megfelelően teljesített

-

felzárkóztatásra szorul

A magasabb évfolyamra lépés feltételei -

A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.

-

A tanuló évismétlésre utasítását meg kell előznie az előírt eljárásoknak.

-

A tanulók javító- vagy osztályozó vizsgát tehetnek a törvényi és a helyi szabályozásoknak megfelelően.

185

4.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése A magatartás és szorgalom havonkénti, félévi és év végi értékelésekor figyelembe vesszük a nevelők értékelését, valamint a tanulók önértékelését. A közös vélemény kialakítása érdekében az osztályfőnök kikéri szóban, vagy írásban, az osztályban tanító nevelők véleményét. Ennek szempontjai a következők: Magatartás -

közösségi munkában való részvétele,

-

hatása a közösségre,

-

kapcsolata a felnőttekkel, társaival,

-

normák, szabályok betartása,

-

viselkedése, hangneme.

Szorgalom -

tanulmányi munkája,

-

tanuláshoz való hozzáállása,

-

felszerelése,

-

tantárgyi és önálló munkavégzése,

-

önellenőrzés.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam első félévekor: a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésekor a minősítés mellett szöveges értékelést is adunk. Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló magatartására, szorgalmára érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést alkalmazunk. Tanév során havonta a minősítéseknek megfelelő szimbólumokkal értékeljük tanulóink magatartását, szorgalmát. A 2. évfolyam második félévétől havonta az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk, félévkor és év végén pedig a törvényi előírásoknak megfelelő minősítéseket használjuk.

186

A tanuló minősítésének fokozatai 1-8. évfolyamon Magatartás Példás az a tanuló, aki -

a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi,

-

szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,

-

a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

-

fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

Jó az a tanuló, aki -

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás,

-

a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

-

fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.

Változó az a tanuló, aki -

a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással,

-

viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,

-

a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem mindig udvarias és nem tisztelettudó,

-

társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,

-

fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz az a tanuló, aki -

munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,

-

közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,

-

a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,

-

fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik, 187

-

tíz órát igazolatlanul mulasztott.

Szorgalom Példás: -

igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját,

-

munkavégzése pontos, megbízható,

-

minden tantárgyban elvégzi feladatait,

-

önálló a munkában, önellenőrzése pontos,

-

tudja a kötelességét, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik,

-

érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed,

-

egyes tárgyakban a tananyagon túl is teljesít.

-

figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi,

-

az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik,

-

ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát,

-

általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat a tantárgy iránt,

-

érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Jó:

Változó: -

munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan,

-

önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát,

-

teljesítménye változó,

-

szétszórtság jellemzi.

Hanyag: -

figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el,

-

nem hajlandó munkavégzésre,

-

nem törődik kötelességeivel,

-

érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

188

5. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszköz-fejlesztés 5.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;  a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra a tanév(ek) során;  a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;  segítse a helyes tanulási szokások, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását;  biztosítson lehetőséget a mennyiségi és minőségi differenciálásra, a változatos, többféle munkaformára;  fejlessze a tanulók kulcskompetenciáit;  alakítsa ki az önellenőrzés igényét, ösztönözze a tanulókat önálló véleményalkotásra;  ábraanyaga, betűmérete, nyelvezete, igazodjon az életkori sajátosságokhoz, segítsék a tananyag elsajátítását;  felépítése (témák, feladattípusok) logikus, könnyen követhető legyen; – feladatrendszere változatos legyen tartalom, típus, nehézségi fok és funkció tekintetében, segítse az otthoni tanulást;  a tantárgyi integráció megvalósításával fektessen hangsúlyt más kompetenciaterületek fejlesztésére is,  az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók esetében az egy tanítási napon használt tankönyvek tömege ne haladja meg a három kilogrammot.

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:  amelyek több éven keresztül használhatók;  amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;  amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);  amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; 189

 amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. 5.2.Taneszköz - fejlesztésünk Munkánk hatékonyságát, eredményességét a jól megválasztott szemléltető taneszköz növelheti. Törekszünk arra, hogy a tanítási tartalmakat a legmegfelelőbb eszközkészlet segítse. Ezek beszerzésében az anyagai erőforrások hiánya esetenként visszavetett minket. Az elmúlt évek sikeres pályázatainak köszönhetően azonban egyre korszerűbb eszközök (számítógépek, digitális táblák, digitális taneszközök) állnak rendelkezésünkre.

A

taneszközök fejlesztése során az informatikai szemlélet megjelenése hatott az oktatás tartalmára, az anyag tervezésére. Az új oktatástechnikai eszközök és anyagok alkalmazásának természetesen nem az a célja, hogy átvegye a pedagógus funkcióinak egy részét, hanem a tanítási-tanulási folyamat hatékonyabbá tétele. Fontos, hogy a Pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok megvalósításáért a taneszköz állomány fejlesztése a munkaközösségek által is tervezett legyen. A taneszköz beszerzési terv készítésekor taneszköz kiválasztásunk elveként törekedtünk arra, hogy az emelt szintű angol nyelv és az emelt szintű informatika – számítástechnika tanítása és az iskola prioritási rendjébe tartozó műveltségi területek a fejlesztéskor elsődlegességet élvezzenek. A Pedagógiai programunk 1. számú melléklete tartalmazza a Nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.

190

191

Nyilvánosságra hozatala Pedagógiai programunk minden érdeklődő számára nyilvános, egy-egy példánya az iskola irattárában, könyvtárában, nevelői szobájában van elhelyezve. Ezen kívül megtekinthető az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél is, valamint intézményünk honlapján.

192

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet – A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. számú melléklet – A helyi tanterveink CD melléklete 3.számú melléklet- Kompetenciaalapú oktatás – egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben a TÁMOP 3.1.4./08/2. pályázat céljainak és feladatainak intézményi implementációja

193

3.számú melléklet Kompetenciaalapú oktatás – egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben A

TÁMOP

3.1.4./08/2.

pályázat

céljainak

és

feladatainak

intézményi

implementációja A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban, mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen. Az Európai Unió oktatáspolitikai irányelveinek megfelelően nevelő-oktató munkánk legfőbb célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás megalapozásához szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a megfelelő pályaválasztást és munkaerő piaci alkalmazkodást. A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia-alapú oktatás bevezetése, meghonosítása iskolánkban. Ennek érdekében a kompetencia-alapú oktatás módszertanának és eszközeinek elterjesztését célozzuk meg, valamint a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A kompetencia-alapú oktatás, a pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás). Ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanulásukhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Természetesen nem mondunk le az

ismeretek

elsajátításáról,

vagyis

az

„ismeretekbe

ágyazott

képességfejlesztés”

megvalósításáról sem. Tanítványaink kompetencia-alapú fejlesztésén a készségek, képességek fejlesztését értjük oly módon, hogy az alkalmazásképes tudás birtokába jussanak.

194

A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése: -

A kooperatív tanulási-tanítási technikák alkalmazása, a projektpedagógia és moduláris oktatás bevezetése.

A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése: -

IKT eszközök, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, mérési-értékelési rendszerek használata, a tanulás tanításáról szerzett ismeretek bővítése, a személyiségfejlesztés, valamint a csoportalakítás módszereinek megismerése.

A tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése: -

A tanulói képességek felmérése, egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, tanórai differenciálás.

Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása: -

A heterogén szociokulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában a hátránykompenzáció megvalósítása, saját, kisebbségi kultúrájuk ápolása, bemutatása.

Az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség fejlesztése. A motiváció erősítése.

Feladatok A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése a (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetencia-alapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása). Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás). A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása). 195

A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését. A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása. A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása. A programcsomagokat bevezető kollégák részt vesznek a kompetencia alapú és módszertani továbbképzéseken. A kollégák fejlesztő munkájának segítése, mentorálás. Szakmai konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék megszervezése. A „jó tanuló” hagyományos jellemzőit kiegészítő személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése. A tanulók erősségének visszaigazolása a társaik által. A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges – egyénenként különböző hosszúságú – fejlesztő időszak biztosítása. A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása. A kooperatív tanulási technikák és a dráma segítségével a gyerekek közötti információcsere elősegítése. Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése. Fejlesztéseink általános alapelvei: Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. A tudás-és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességeket fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai 196

vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok adaptálásakor, kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelten fontosnak tartjuk a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a társadalmi érzékenység, a nyitott befogadó és empatikus személyiség kialakítása, a társas aktivitás. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, a korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák az egyéni és csoportosan kialakított véleményüket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alá tudják támasztani és képesek megvédeni. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók

személyi

szükségleteinek,

tudásának,

képességeinek,

érdeklődésének

és

érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző 197

ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják. Integrációs elv A hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan programokat, modulokat kell alkalmazni, amelyek a műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségterületekkel (az alaptanterv közös követelményeivel) való kapcsolatának megteremtését, erősítését lehetővé teszik. Nemcsak tantárgyi, hanem képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is biztosítanak. Alapelveink és céljaink érvényesítése érdekében a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht, az Országos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht. konzorciumi

együttműködésében

kifejlesztett

kompetencia-alapú

oktatási

programcsomagokat alkalmazzuk. Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a székhelyen A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja: A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia-alapú „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása,

legalább három tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két

tanulócsoport, felső tagozatban legalább egy tanulócsoport. A tantárgy neve: magyar nyelv és irodalom. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és programtantervét alkalmazza helyi tantervként.

198

A „Matematika” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A” típusú” kompetencia-alapú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása, legalább három tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két tanulócsoport, felső tagozatban legalább egy tanulócsoport. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és programtantervét alkalmazza helyi tantervként. Az „Idegen nyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia-alapú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása angol nyelvből. A modulok felhasználását, az adaptált tanterv tartalmazza, 30%-os lefedettséggel. Célcsoport: legalább egy tanulócsoport a felső tagozatban. Célunk a kompetencia- területek fejlesztését biztosító programcsomagok minél teljesebb körű adaptációja, és felmenő rendszerben való alkalmazása. Lehetőséget biztosítunk a tantárgytömbösített tanulásszervezésre a szakrendszerű oktatásban. A tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórákat a következő műveltségterületeken, tantárgyakban preferáljuk: művészetek, ember a természetben, életvitel és gyakorlati ismeretek, természetismeret. Biztosítjuk a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását, a szövegértés- szövegalkotás kompetenciaterület bevezetésével. Megteremtjük a lehetőséget az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását alapelveinknek, céljainknak megfelelően. A tevékenység közben megvalósítjuk a következő elemeket: 

Projekt: Három hetet meghaladó „Aki nem hiszi, járjon utána! – Móra nyomában” könyvtári projekt megszervezése.



Témahét: „Christmas/Halloween” angol nyelvi témahét, „Egészségmegőrző” témahét, erdei iskola témahét megszervezése.



Moduláris oktatási program: Természetismeret műveltségterületen tantárgytömbösítéssel, a matematika „B”. típusú moduláris oktatási program beillesztése, alkalmazása tanórákon. 199

A tanulás tanulása moduláris oktatási program (saját innovációnk) beépítése, alkalmazása tanórákon a felső tagozatban. 

IKT eszközök alkalmazása: Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg.



Intézményi innovációs programok működtetése: Együttnevelés – mentorálás program. Mozgás – játék – képességfejlesztés program. Tanulói laptop program egy tanulócsoportban.

Mérés, értékelés A modulok értékelési alapelvei 

Az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési, fejlettségi állapotról számoljon be.



Az értékelés individuumra orientált legyen. Az értékelés jelenítse meg, hogy a tanuló saját lehetőségéhez mérten mennyit fejlődött, s hogy ezekkel, a saját lehetőségekkel mennyire élt (vagy, a tanuló egyéni fejlődésének, fejleszthetőségének jellemzőit)



Az értékelés alapja a viszonyítás – a tanuló korábbi teljesítményéhez – és az értékkeresés legyen. A meglévő teljesítményt, és ne annak hiányát értékeljük.



Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra.



Lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni, hanem a csoport munkájának értékelésére, és az önértékelésre is. A csoportmunka sikerességét meghatározó érzelmi, akarati, erkölcsi tényezők, viszonyulások megfogalmazása is kulcsfontosságú legyen.



A

kerettantervben,

a

modulleírásokban

szereplő

értékelési

szempontokat

(teljesítményszinteket) figyelembe véve adjon információt arról, hogy a tanulóknak a modulokban

megjelölt

célokat

(a

tanulási

folyamatban

elvárható

tanulási

eredményeket) milyen szinten sikerült elérniük. 

Az érékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek.



A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos, a továbblépés belső lépcsőfokai a kompetenciaterület alrendszeriben leírt tevékenységek egymásra épülő, hierarchikus fejlettségi szintjeiben jelennek meg. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú.

200

Az értékelés célja 

A tanulási motiváltság fenntartása



A gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása



Folyamatos visszajelzés a tanítási-tanulási folyamatról.



Reális önértékelés, énkép kialakulása.

Az értékelés feladata 

Differenciált visszajelzés.



Megerősítés, folyamatkövetés.



Önreflexióra, korrekcióra késztetés.

Területei 

A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek, tanulási eredmények (ismeret-és készségszintek), produktumok.



A

társas

kapcsolatok

szempontjából:

együttműködés,

feladatmegosztás,

konfliktuskezelés, feladat vállalása, egymás segítése. 

Az önálló tanulás képessége szempontjából: nyitottság az új problémák iránt, megoldás keresése, információk rendszerezése, kognitív funkciók működése, ellenőrzés, hibajavítás, véleményalkotás…



Egyéni-, páros-, csoport-, projektmunka.

Alkalmazott mérőeszközök: 

A programcsomagokhoz készült mérőeszközök.



Saját készítésű kompetencia-alapú mérések.



Az évfolyammérések nem vonatkoznak ezekre a tanulócsoportokra.

Az értékelés módja: 

Szöveges értékelés: o Szóbeli és írásbeli szöveges értékelés a tanulási-tanítási folyamatban: egyén, csoport, projekt, produktum értékelésekor. o Írásbeli szöveges értékelés: 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, és 2. évfolyam félévekor. 201



Értékelés osztályzattal: 2. tanév vége – 8. évfolyam.



A szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú oktatásban a tantárgy neve: magyar nyelv és irodalom, az értékelés egy osztályzattal történik 2. évfolyam végétől.

A továbbhaladás feltételei a 2. évfolyam végétől: Azok a kiemelten fontos területek, amelyek nélkülözhetetlenek a továbbhaladáshoz. Ezeket minden tanuló fejlesztéséhez biztosítanunk kell. Ezen ismereteket, készségeket, képességeket, attitűdöket alapszinten minden tanulótól el kell várnunk. A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A programcsomaghoz készült eszközi elemek: Programtanterv. Modulleírások, tanári útmutatók. Tanulói munkafüzetek, feladatlapok, eszközök. Tanulói teljesítmény mérésére szolgáló feladatlapok, mérőlapok. A megvalósítást segítő eszközök: Interaktív tábla, projektor, laptop, számítógépek. Magnók, televízió, DVD lejátszó. Oktatószoftverek, interaktív oktatócsomagok. Internet hozzáférés. Feladataink a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges tanulói kompetenciák: 1. anyanyelvi kommunikáció 2. idegen nyelvi kommunikáció 3. matematikai kompetencia 4. természettudományos kompetenciák 5. digitális kompetencia 6. tanulás tanulása (hatékony önálló tanulás) 7. szociális és állampolgári kompetenciák 202

8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák 9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája. Sok kompetencia fedi egymást, a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg, tartalmazzák a kompetenciák fejlesztését. Az alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz, ezért tantárgyanként

többféle

kompetenciaterület

fejlesztése

valósítható

meg.

A

hatás

valószínűségét növeli, ha ugyanazoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése egyszerre több tantárgyban, párhuzamosan folyik. Módszertani ajánlások 1. A pedagógusok attitűdjének, pedagógiai kultúrájának megújulása, fejlesztése, a tanár személyiségét, felkészültségét segítő programok, külső és belső képzések. 2. Személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítása: 

óvoda-iskola átmenet biztosítása,



hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás,



inkluzív nevelés, egyéni különbségek figyelembevétele,



multikulturális tartalmak beépítése,



tanórai és tanórán kívüli differenciálás.

3. A gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítása. 4. Integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet. 5. Tanulói értékelési formák gazdagítása. 6. A tanulásszervezési eljárások, módszerek gazdagítása, melyek előmozdítják a tanulás belső motivációját, a tanulók aktivitását, tevékenykedtetését, önállóságát, problémamegoldását, alkotóképességét. Igazodnak a tanulók egyéni sajátosságaihoz:  páros munka  csoportmunka  játék  drámapedagógia módszerei  tevékenységközpontú pedagógiák  kooperatív technikák  projekt módszer  vita, interjú 203

 kutató-felfedező módszer  portfólió készítése  differenciálás  részben és teljesen egyéni, individualizált oktatás  tantárgytömbösítés, epochális oktatás.  műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A tanítás tervezése során többféle módszertani megoldásban gondolkodunk. A megvalósítás lehetséges eszközei Olyan képességfejlesztő programcsomagok alkalmazása, amelyek mind a műveltségterületi, mind a kereszttantervi kompetenciafejlesztési lehetőségeket lefedik. A horizontális és keresztirányú kompetenciamezők alapján elkészített csomagok jól használható támogatást nyújtanak a pedagógusok számára. A pedagógusok választása alapján a kompetencia-alapú oktatási programcsomag teljes vagy egyes moduljainak adaptálása, megvalósítása, beépítése a tematikus tervekbe. 

„A” típus Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő (A1) műveltségterületi programcsomagok, illetve az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet átfogó, részben fedő (A2) programcsomagok.



„B” típus Kereszttantervi

programcsomagok,

amelyek

az

adott

kompetenciát

eltérő

műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik. 

„C” típus A tanórán kívül, de iskolai keretek között felhasználható programcsomagok.



Az „A.” típusú modulokhoz kapcsolódó „Fejlesztési keresztmodulok a tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára.

204



Az információs és kommunikációs technika, a számítógép, digitális tananyag felhasználása, gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a Petőfi Sándor Tagintézményben Szövegértés-szövegalkotás A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségek kezelésére, minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében, illetve megelőzhető a lemorzsolódás. „A” típusú oktatási programcsomag: Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot kínál, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. Bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban. „B” típusú oktatási programcsomag: Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. Bevezetése legalább egy tanulócsoportban. Célcsoport: alsó tagozat.

Matematika A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”. „A” típusú programcsomag a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a tanulókat

bevonjuk

a

tudás-

és

készségelsajátítási

folyamatba;

azaz

átalakul

a

matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, 205

hogy a

tanulók

saját

tanulási

tevékenységüket

felidézzék,

reflektáljanak

rá.

A

matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. Bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban. Célcsoport: alsó tagozat. Életpálya-építés Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket

felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a

krízishelyzeteket elkerülni. „A” vagy „B” típusú programcsomag Tanórai keretek: a programcsomag alapján. Célcsoport: alsó tagozat. „C” típusú programcsomag Tanórán kívüli keretek: szakkörök Célcsoport: felső tagozat.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül A mindenkori 5. évfolyam nem tanul külön magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat, hanem együtt tanulja ezeket. Magyar irodalomból és nyelvtanból félévkor és a tanév végén egy jegyet kapnak. Ez az oktatási és osztályozási forma megkönnyíti az átmenetet az alsó és a felső tagozat között. Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam. Tanulói laptop program Cél: olyan oktatási környezet kialakítása, amelyben minden tanuló rendelkezésére áll egy hordozható számítógép a célcsoportokban.

206

Célcsoport: két tanuló csoport. A tevékenység közben az alábbi elemeket valósítjuk meg: 

Projekt: Három hetet meghaladó projekt szervezése: A tél hagyományos eseményei és ünnepei



Témahét: Petőfi – hét megszervezése



Moduláris oktatási program: A Petőfi-hét programhoz kapcsolódva Petőfi modul, valamint az Egészségnaphoz kapcsolódva Egészségtan modul. Mindkettő az alsó tagozatban valósul meg.



IKT eszközök alkalmazása: Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg!



Intézményi innovációs programok működtetése: „Olvasni jó” – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai olvasmány feldolgozása, évfolyam vetélkedő a regény és a film alapján a hetedik osztályosoknak.

A kompetencia alapú oktatás során bevezetett programok: Szövegértés-szövegalkotás „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy alsó tagozatos tanulócsoportban, évente kiválasztva. A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom. „B” típusú oktatási programcsomag bevezetése legalább egy tanulócsoportban. Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.

Matematika „A” típusú programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban. Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva. Életpálya-építés „A” vagy „B” típusú programcsomag

207

Tanórai keretekben a programcsomag alapján. Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva. „C” típusú programcsomag Tanórán kívüli keretek: saját tematikával rendelkező szakkörök Célcsoport: felső tagozat, tanévenként kiválasztva. Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom Értékelés: A tanuló félévkor és tanév végén egy osztályzatot kap. Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam, évenként kiválasztva. A kompetencia alapú oktatás programcsomagjait a melléklet tartalmazza.

208

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Célok, indikátormutatók

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül Digitális tartalmak, taneszközök használata A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Jó gyakorlatok átvétele

Implementáció éve 2009/2010.

Fenntarthatósága 2010/

2011/

2012/

2013/

2014/

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

25%

25%

25%

25%

25%

25%

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

209

Referencia-intézményként való működés, pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtása A 2011-2012-es tanévben elindult referencia-intézménnyé válásunk folyamata. Az előminősítési eljárás során kiválóan megfelelt minősítést kapott iskolánk. „A kompetencia alapú

nevelési,

oktatási

programot

átfogóan,

mintaadóan

alkalmazó

intézmény,

referenciahely” referenciaterületen az előminősítési feltételeknek megfeleltünk. Elkészült az intézményi fejlesztési tervünk, mely a szolgáltatások ellátására való felkészülést tartalmazza. Ez alapján a TÁMOP-3.1.7 pályázattal a 2012-2013-as tanévben felkészültek pedagógusaink a szakmai szolgáltatás nyújtására. A referencia-intézményi működés céljainak meghatározása 

Széleskörű, területi szempontból kiegyenlített szolgáltatásainkkal hozzásegíteni az intézményi hálózat minden szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához, honosításához.



Változatos kínálati rendszert biztosítani az intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megerősítésére.



Kidolgozott „jó gyakorlataink” által rendszeresen, differenciált kínálattal mintákat szolgáltatni a hálózati tanulási folyamatokhoz.



Részt venni az intézményi hálózat számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi kínálatának biztosításában és a programok megvalósításában.

Feladatok: -

Felkészülés a végleges minősítésre - minősítés

-

Jó gyakorlatok megismertetése a nevelőtestülettel (belső hospitálási rendszer működtetése, belső képzések szervezése)

-

Szakmai műhelymunkák – újabb jó gyakorlatok készítése

-

Minősített jó gyakorlatok felülvizsgálata, frissítése

-

Referencia-intézményi propaganda, piackutatás (honlap frissítése, iskolánkról készült kiadvány frissítése, terjesztése, pályázatok figyelése)

-

Pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtása (előkészítés, lebonyolítás, értékelés)

-

Részvétel a hálózati munkában: -

TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt által szervezett rendezvények

-

saját szervezésű szakmai műhelyeken, továbbképzéseken

210

Jó gyakorlataink: Óvoda iskola átmenetet segítő ,,Aranykapu program Angol nyelvi projekt-,,Halloween” PowerPoint használata a betűtanításban Tömbösített természetismeret tanmenet Éljünk egészségesen! – témahét ÖKO- játszóház karácsonyi projekt A referencia-intézményi működés szervezeti és működési szabályait a „Referenciaintézményi szolgáltatások kézikönyve”, a „Jó gyakorlatok” átadásának eljárásrendjét a „Referencia-intézményi szolgáltatási portfolió” tartalmazza.

211

212